SZELLEMI TŐKE, MINT VERSENYELŐNY „avagy a tudásmenedzsment szerepe a versenyképességben“ Tudományos konferencia - Komárom 2010. június 19.
INTELEKTUÁLNY KAPITÁL, AKO KONKURENČNÁ VÝHODA „úloha manažmentu znalostí z aspektu trhovej konkurencieschopnosti“
Vedecká konferencia - Komárno, 19. júna 2010
Budapest st közeli megye vagy periféria? Nógrád megye területi, közlekedési és társadalmi tá adottságainak elemzése URBÁNNÉ MALOMSOKI MÓNIKA tanszéki mérnök
SZÉLES IVETT PhD. Hallgató
Regionális tudományok
PÉLI LÁSZLÓ tanszéki mérnök Szent István Egyetem, Gazdaság-- és Társadalomtudományi Kar, Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet, Gödöllő Gödöll
ABSTRACT Hungary’s settlements represent different structure by region. Nógrád County has small-villaged small settlements,, which contains 6 micro micro-regions, regions, and 131 villages with more than 2.5 thousand square kilometres. It is located in Northern Hungarian Region with Heves and Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod Counties together. Nógrád County borders on the Central Hungarian Region and Slovakia beyond the other two counties the Northern Hungarian R Region. egion. In point of its spatial location given proximity of Budapest is able to hide the extraordinary opportunities for the region, but the county's transport infrastructure can not support this potential benefit. In our study we also discuss the regional, transport and social features of County and we look for connections and explanations between characteristics and development of County. Keywords: Nógrád country, Northern Hungarian Region, villages,
A konferencia szervezői – Organizátori konferencie:
Partnerintézmények – Partnerské inštitúcie:
MTA Fogyasztás-gazdaságtan Tudományos Bizottság MAV Vedecký Výbor Ekonomických Vied Spotreby
Selye János Egyetem Kutatóintézete Výskumný Ústav Univerzity J. Selyeho
Selye e-studies e
CEO Magazin
A megjelenést támogatta – Publikáciu podporil: A rendezvényt támogatta a Nemzeti Civil Alapprogram Nemzetközi Civil Kapcsolatok és Európai Integráció Kollégiuma által a Magyarországi civil szervezetek európai integrációs, nemzetközi és határon túli magyar civil kapcsolatainak támogatására kiírt NCA-NK-09-F pályázati kategóriában. Konferenciu podporil Kolégium medzinárodných občianských združení a európskej integrácie NOF v kategórii NCA-NK-09-F NCA Podpora integrácie medzinárodných a pohraničných vzťahov občianských združení v Maďarsku a mimo Maďarska.
Urbánné Malomsoki, Széles, Péli - Budapest közeli megye vagy periféria? Nógrád megye területi, közlekedési és társadalmi adottságainak elemzése.
BEVEZETŐ Magyarország településszerkezete régiónként eltérő struktúrát mutat. A több mint 2,5 ezer km2 területű, 6 db kistérséget, és 131 települést magába foglaló Nógrád megye főként apró- és kisfalvas településszerkezettel bír. Az Észak-Magyarországi régió részét képezi Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megyével együtt. Nógrád megye az Észak-Magyarországi régió másik két megyéjén túl határos a Közép-Magyarországi régióval, illetve Szlovákiával. Területi elhelyezkedését tekintve, Budapest közelsége rendkívüli lehetőségeket rejthet a térség számára, azonban a megye közlekedési infrastruktúrája nem támogatja ezt a helyzeti előnyt. A 131 település közül mintegy 77 db 1.000 fő állandó népesség alatti település van a megyében, amely az összes település közel 60%-át adja. A megye teljes népességének közel 20%-a lakik ezen településeken. A megyéről elmondható, hogy az intézményi ellátottsága, oktatási intézményeinek száma az országos átlag alatti. A térségre jellemző a negatív vándorlási különbözet, a születések számának erőteljes csökkenése. A vállalkozások száma alacsony, a munkanélküliek száma magas. Az egy lakosra jutó beruházás értéke és az egy lakosra jutó ipari termelés értéke országos viszonylatban is alacsony. Mindössze 6 városa van, ebből egy, Salgótarján megyei jogú város. Nagyközségi rangú települése nincsen, a községei közül a legmagasabb népességgel rendelkező sem éri el a négyezer főt. Vizsgálatunk kiterjed a megye területi, közlekedési és társadalmi adottságainak bemutatására és elemzésére, mely során összefüggéseket keresünk a megye adottságai és fejlettsége között. Megvizsgáljuk, hogy Budapest közelsége milyen hatással van a megyére. Előnyt, vagy hátrányt jelent a megye számára ez a közelség. Ki tudja-e használni a területi elhelyezkedésében rejlő előnyöket, vagy más Budapesttől földrajzilag távol eső megyéhez hasonlatosan periférikus szerepkört tölt be hazánk életében.
HIPOTÉZIS Nógrád megye periférikus helyzetben van Magyarországon annak ellenére, hogy teljes területét vizsgálva földrajzilag legközelebb van az ország gazdasági szempontból legaktívabb térségéhez, az ország fővárosához, Budapesthez.
NÓGRÁD MEGYE BEMUTATÁSA Nógrád megye település rendszer, területi elhelyezkedése Nógrád megye Magyarország északi részén található. Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megyével együtt az Észak-Magyarországi régiót alkotják. A régión belül Nógrád a nyugati szegmensben helyezkedik el. 2.546 km2 kiterjedésével Magyarország legkisebb megyéje. Területe a teljes ország 2,7%-a. A népesség 2,1%-a él itt, alig 210 ezer fő feletti létszámban. A megye népsűrűsége 83 Fő/km2, mely alacsonyabb mint a 108 fő/km2-es országos átlag. A népesség 41%-a él városokban (1. számú ábra) annak ellenére, hogy csupán egy megyei jogú városa (Salgótarján) és 5 városa (Balassagyarmat, Bátonyterenye, Pásztó, Rétság, Szécsény) van. A vidéki népesség 4,37%-a él 500 fő alatti, 19,78%-a 1.000 fő alatti községekben, ahol az intézményi ellátottság alacsony szintű. A városok népessége 1980-ig növekedett, főként a falvakból való beköltözésnek köszönhetően, ez azonban a falvak népességszámának csökkenése mellett elöregedésükhöz is vezetett.
785
Urbánné Malomsoki, Széles, Péli - Budapest közeli megye vagy periféria? Nógrád megye területi, közlekedési és társadalmi adottságainak elemzése. Nógrád megye településein él ők megoszlása a településkategóriák és nagyságuk alapján, 2008
500 fő alatti község 4,37%
500-1000 fő közötti község 15,41%
város 41,77%
1000 fő feletti község 38,45%
1. számú ábra Forrás: KSH adatok alapján, saját szerkesztés A megyében 131 település található. A települések 59%-a 1.000 fő lakónépesség alatti község (2. számú ábra).
Nógrád megye település számának megoszlása településkategóriák és nagyságuk alapján, 2008. 500 fő alatti 24,43% 500-1000 fő 34,35% város 4,58%
1000 fő feletti község 36,64%
2. számú ábra Forrás: KSH adatok alapján, saját szerkesztés Nógrád megye területi elhelyezkedés szempontjából nagyon kedvező helyen terül el. Budapest közelsége jelentős előny lehet, hiszen a megye délnyugati szegletétől csupán 40 km-re található fővárosunk közigazgatási határa. A megye határos Szlovákiával, amely a nemzetközi kapcsolatok kialakításában előnyt jelent(het). A megye települései között -mint azt már említettük- 6 város található. Ezek közül kettő, Salgótarján és Balassagyarmat történelmi városok. Pásztó 1984-ben lett város, akkor 10.279 fős népességgel. Ma a város népessége nem éri el a tízezer főt. 1986-ban lett város Szécsény. Az akkor 6630 fős település népessége napjainkra 6000 főre csökkent. 1989-ben két várost is avathatott a megye. A 15.343 fős (település egyesítéssel létrejött) Bátonyterenyét, melynek népessége 13,5 ezer főre csökkent azóta, illetve az akkor 2769 fős Rétságot, mely a megyén belül egyedüli városként, várossá nyilvánítása után népesség szám növekedést tudott produkálni. Népessége majd 300 fővel növekedett az elmúlt két évtizedben.
786
Urbánné Malomsoki, Széles, Péli - Budapest közeli megye vagy periféria? Nógrád megye területi, közlekedési és társadalmi adottságainak elemzése. Nógrád megye 6 kistérségének adatai Balassagyarmati 70 60 50
Szécsényi
40 30
Bátonyterenyei
20 10 0
Salgótarjáni
Pásztói
Rétsági települések száma a kistérségben
népesség száma ezer főben
3. számú ábra Forrás: KSH adatok alapján, saját szerkesztés A városok mentén alakult ki a megye kistérségi struktúrája. A kistérségek népessége változatos. Legnagyobb népességű a Salgótarjáni kistérség (65 ezer fő), legalacsonyabb népességű a Szécsényi kistérség (20 ezer fő alatti), mint az a 3. számú ábrán is látható. A megye 6 kistérségre tagozódik (4. számú ábra). Ezen kistérségek nyugatról keletre haladva a Rétségi, a Balassagyarmati, a Pásztói, a Szécsényi, a Bátonyterenyei és a Salgótarjáni kistérségek.
4. számú ábra: Nógrád megye és környezete közigazgatási térképe
787
Urbánné Malomsoki, Széles, Péli - Budapest közeli megye vagy periféria? Nógrád megye területi, közlekedési és társadalmi adottságainak elemzése.
Nógrád megye településhierarchiáját tekintve elmondható, hogy Salgótarján mint kiemelkedik részleges felsőfokú ellátási és régió társközponti funkciójával.
megyeszékhely
Balassagyarmat, Bátonyterenye, Pásztó és Szécsény városi funkciójú települések középfokú ellátási és igazgatási funkcióval rendelkeznek. Rétság, a legalacsonyabb lakos számú város részleges középfokú funkciójú. A megye további 125 települését három csoportba sorolhatjuk. Az alsófokú ellátási funkciókat betöltő települések (funkciógazdag falu): Bercel, Buják, Cered, Diósjenő, Drégelypalánk, Ecseg, Endrefalva, Érsekvadkert, Héhalom, Jobbágyi, Karancsalja, Karancslapujtő, Karancsság, Kazár, Kálló, Litke, Ludányhalászi, Magyarnándor, Mátraterenye, Mátraverebély, Nagybárkány, Nagyoroszi, Nézsa, Nógrád, Nógrádkövesd, Nógrádmegyer, Nógrádsáp, Nőtincs, Őrhalom, Palotás, Romhány, Szirák, Szurdokpüspöki, Szügy, Vanyarc. Alsófokú ellátási funkciókat részlegesen betöltő település (funkcióhiányos falu) Alsópetény, Alsótold, Bárna, Becske, Berkenye, Bér, Borsosberény, Cserhátsurány, Csesztve, Csécse, Csitár, Dorogháza, Dejtár, Egyházasdengeleg, Egyházasgerge, Erdőkürt, Erdőtarcsa, Etes, Felsőpetény, Galgaguta, Hollókő, Hont, Hugyag, Iliny, Ipolytarnóc, Ipolyvece, Karancsberény, Karancskeszi, Keszeg, Legénd, Lucfalva, Magyargéc, Mátramindszent, Mátranovák, Mátraszőlős, Mátraszele, Mihálygerge, Mohora, Nagylóc, Nemti, Nógrádmarcal, Nógrádsipek, Nógrádszakál, Patak, Piliny, Rimóc, Ságujfalu, Sóshartyán, Szanda, Szarvasgede, Szendehely, Szécsényfelfalu, Szilaspogony, Szuha, Tar, Tereske, Varsány, Vizslás és Zabar. Ellátási funkciókat igen csekély mértékben betöltő település (funkciószegény falu) a megyén belül Bánk, Bokor, Cserháthaláp, Cserhátszentiván, Debercsény, Felsőtold, Garáb, Herencsény, Horpács, Kisbágyon, Kisbárkány, Kisecset, Kishartyán, Kétbodony, Kozárd, Kutasó, Márkháza, Nagykeresztúr, Ősagárd, Parvarc, Pusztaberki, Sámsonháza, Szalmatercs, Szátok, Szente, Szécsénke és Terény. (Nógrád megye Területrendezési Terve)
788
Urbánné Malomsoki, Széles, Péli - Budapest közeli megye vagy periféria? Nógrád megye területi, közlekedési és társadalmi adottságainak elemzése.
Nógrád megye társadalmi struktúrája, gazdasága A népesség korcsoportok szerinti megoszlására jellemző (5. számú ábra), hogy a 14 év alattiak és a 40 év felettiek aránya meghaladja az országos átlagot, míg a 15-39 év közöttiek aránya az országos átlag alatt marad. Ennek köszönhetően a megye gyermeknépesség eltartottsági rátája 22,4% (ország összesen: 22,8%), az idős népesség eltartottsági rátája 25,8% (ország összesen: 22,7%), az öregedési index 115 az országos 107,6-al szemben. Nógrád megye és Magyarország népességének korcsoportok szerinti megoszlása, 2008.
Magyarország; 15,64%
Magyarország; 21,32%
Nógrád megye; 15,91% Nógrád megye; Nógrád megye; 22,67% 4,84%
14 év alatti
Magyarország; 4,95%
15-18 19-39
Nógrád megye; 28,08%
Nógrád megye; 28,51%
40-59 60 feletti Magyarország; 30,70%
Magyarország; 27,39%
5. számú ábra Forrás: KSH adatok alapján, saját szerkesztés Nógrád megye gazdaságilag aktív népességének a száma 2009 év elején 87,9 ezer fő volt. 2010. márciusában a regisztrált munkanélküliek száma 21.349 fő, ami az előző év azonos időszakához képest 7,2%kal magasabb, az előző hónaphoz képest azonban 3,1%-kal alacsonyabb. A nyilvántartott álláskeresők aránya a megyében igen magas, 24,3% (a nyilvántartott álláskeresők száma a gazdaságilag aktív népességen belül). Regisztrált álláskeresők száma iskolai végzettség alapján Nógrád megyében, 2010. március
498
főiskola,egyetem
1 483
gimnázium
3 120
szakközépiskola,technikum
6 547 szakmunkásképző,szakiskola 8 336
általános iskola 1 365
8 általánosnál kevesebb 0
1 000
2 000
3 000
4 000
5 000
6 000
7 000
8 000
9 000
fő
6. számú ábra Forrás: Észak-Magyarországi Munkaügyi Központ adatai alapján, saját szerkesztés
789
Urbánné Malomsoki, Széles, Péli - Budapest közeli megye vagy periféria? Nógrád megye területi, közlekedési és társadalmi adottságainak elemzése.
Mint az a 6. számú ábrán is látható, a regisztrált álláskeresők 45%-a (9701 fő) 8 általános, vagy annál alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezik, míg a felsőfokú végzettségűek aránya 2,3% (498 fő). A regisztrált álláskeresők számának korcsoportonkénti megoszlásából látszik, hogy minden korcsoport érintett a munkanélküliség területén. Országos viszonylatban magas a pályakezdő (1.902 fő), és az 50 év feletti álláskeresők száma (4.218 fő). (7. számú ábra) Regisztrált álláskeresők létszáma életkor szerinti bontásban Nógrád megyében, 2010. március 5 458
6 000
5 447
5 375
5 000
4 000
2 619
fő 3 000
1 968
2 000
1 000
482
0
19 éves és fiatalabb
20 - 24 éves
25 - 34 éves
35 - 44 éves
45 - 54 éves
55 éves és idősebb
7. számú ábra Forrás: Észak-Magyarországi Munkaügyi Központ adatai alapján, saját szerkesztés
A regisztrált vállalkozások csupán 1,4%-a, a magyarországi külföldi érdekeltségű vállalkozások csupán 0,5%-a található a megyében. Országos viszonylatban elmondható, hogy az ország GDP-jének 1%-át állítják elő a megyében. Az egy lakosra jutó bruttó hazai termék tekintetében a megye mindig az utolsó helyen volt az elmúlt évtizedben Magyarországon. Mint az a KSH Internetes kiadványából kiderül, az előző évekhez képest a régiók közötti különbségek valamelyest nőttek. A Budapest és Nódrád megye közötti különbség 4,8-szeres volt, folyamatosan nőtt a megelőző évekhez képest. A legmagasabb egy főre jutó GDP-vel rendelkező Győr-MosonSopron és a legkisebb értéket képviselő Nógrád megye között 2007-ben és 2008-ban egyaránt 2,4-szeres volt a különbség. Az egy főre jutó GDP az országos átlag százalékában jól mutatja, hogy Nógrád megye teljesítménye folyamatosan gyengül. Míg 2006-ban 49,3% volt az értéke, 2008-ra ez még 45,8%-ra csökkent. A gazdaság telephelyválasztása a piaci verseny szabályai szerint zajlik, és ebben a kedvezőbb adottságú térségek a nyertesek. A gazdasági beruházásoknak ma már nincs szociálpolitikai indítéka, így a fejlesztések, beruházások piaci alapon dőlnek el (Káposzta-Nagy, 2009). Megvizsgálva a megye egyes térségei által elérhető városokat, feltételezve azt, hogy a városokban a munkalehetőség napjainkban nagyobb volumenű, az elhelyezkedési lehetőség jelentősebb láthatjuk, hogy a megye 6 városa mellett a környező megyékben 7 olyan város –és térsége- található, amely potenciális munkalehetőséget biztosíthat a Nógrád megyei lakosság részére. Ezek a városok Budapest, a pest megyei Vác, esetleg Szob és Aszód, a heves megyei Hatvan, Gyöngyös és Pétervására. A hét városból komoly
790
Urbánné Malomsoki, Széles, Péli - Budapest közeli megye vagy periféria? Nógrád megye területi, közlekedési és társadalmi adottságainak elemzése.
munkaerő felvétele miatt kiemelkedik Budapest. Annak ellenére, hogy Budapest központjának elérése Nógrád megye legközelebbi területeiről 55 km, legtávolabbi területeiről 130 km, a megye lakosságának jelentős része ingázik napi szinten a fővárosba. Jellemzőbb természetesen az ingázás a közelebbi területekről, a Rétsági és a Pásztói kistérségből. Nógrád megye északi részén szlovákiai városok találhatóak elérhető közelségben, ezek Ipolyság, Nagykürtös, Fülek és Losonc. A határon átnyúló munkaerő ingázásnak hazánk minden határmenti területén hagyományai vannak. Az Európai Unióhoz történt 2004. évi csatlakozásunk ezt a munkaerő áramlást még könnyebbé, egyszerűbbé tette, hiszen már nincsenek jelentős akadályai a külföldön történő munkavállalásnak. Több tanulmány is foglalkozik a határ menti térségek munkaerő ingázásával. Gulyás L., vizsgálva a szlovák-magyar határ mentén történő ingázásokat megállapítja, hogy a határ közel 700 km-es szakaszán keresztül tömegek ingáznak, főként a szlovák oldalról Magyarországra. Az ingázók nagy többsége szlovákiai magyar volt, akiket a külföldi munkavállalásra leginkább három tényező motivált. Az egyszerű közlekedés lévén határmenti településről ingáznak leginkább a munkavállalók, így a magyar településeket sok esetben könnyebb elérni, mint a szlovákokat-, a magasabb munkabérek, és a magyar nyelv ismerete. Szabó I. vizsgálatai alapján tanulmányában kifejti, hogy míg a szlovákiai munkavállalók ezrei dolgoztak Magyarországon, addig ellentétes irányban alig volt tapasztalható munkaerő-vándorlás és ez így van napjainkban is. Tóth T. és Lampertné Akócsi I. a szlovák-magyar határ mentén történő humán tőke és infrastruktúra kapcsolatát vizsgálta 26 NUTS 3-as területi egységre vonatkoztatva 2006-os adatok alapján. A 26 területi egységet 3 klaszterre osztották. Az első klaszterben fejletlen a humán erőforrás és a munkaerőpiac is. A második klaszterben a munkaerőpiac fejlett, viszont az emberi erőforrás színvonala alacsony. A harmadik klaszter általános jellemzője a fejlett humánerőforrás és a magas munkanélküliség. Az első klaszterben alacsony az 1.000 lakosra jutó felsőoktatásban tanulók és kutatók száma, a munkaerőpiacon magas a munkanélküliség, valamint alacsony az 1 főre jutó GDP értéke. Ebbe a klaszterbe tartozik Nógrád megye is, jelezve azt, hogy a versenyképességük fejlesztésének szempontjából ezek problématerületek. A kutatók egyértelműen arra a következtetésre jutottak, hogy Nógrád megye a szlovák-magyar határmenti térség egyik leginkább elmaradott térsége a humán erőforrás tekintetében. A kutatási eredményeket alapul véve megállapítható, hogy a megye a munkaerő piacon a határon túli térség számára nem tud jelentős munkaerőt biztosítani, azonban a szlovákiai magyarság megjelenik a hazai munkaerő piac kínálati oldalán.
Nógrád megye közlekedési infrastruktúrája Magyarországon az egyes területek, megyék gazdasági versenyképessége, működő tőke (nemzeti vagy nemzetközi) vonzó képessége, a népesség vidéken tartása, a vidéki élet minősége jelentős mértékben függ a közlekedés fejlettségétől. Nógrád megye gazdasági fejlődéséhez is elengedhetetlen a megfelelő teljesítő képességű és biztonságos közlekedési infrastruktúra. A megye közlekedési infrastruktúrájának vizsgálata a közúti és vasúti infrastruktúra vizsgálatára korlátozódik, lévén a megye nem rendelkezik repülőtérrel, olyan folyóval, amely a légi- és vízi közlekedést, szállítást lehetővé tenné.
791
Urbánné Malomsoki, Széles, Péli - Budapest közeli megye vagy periféria? Nógrád megye területi, közlekedési és társadalmi adottságainak elemzése.
Az ország más peremterületeivel együtt a megye kiesik a nemzetközi vasúti és közúti tranzit folyosókból, tranzit áramlatokból. Ennek következtében az elmúlt 20 év során jelentős fejlesztés nem ment végbe a megye területén belül. Magyarország hétezer km-nél hosszabb vasúthálózatára is jellemző a Budapest központúság és a sugaras szerkezet. A vasúti pályák műszaki állapota miatt a vonalak közel 40%-án sebességkorlátozás van érvényben. A nógrád megyei vasútvonalak, melyek három fő tengelyen közelítik meg illetve szelik át a térséget (VácDrégelypalánk-Balassagyarmat-Ipolytarnóc, Aszód-Balassagyarmat, és Hatvan-Salgótarján-Somoskőújfalu) egyik sem Európai jelentőségű vonal, másrészt minden vonal (Diósjenő-Romhány szakasz kivételével) maximum 60 km/h sebességgel használható műszaki állapota miatt. A közúti közlekedés tekintetében elmondható, hogy Magyarországon a forgalomnövekedés üteme erőteljesen meghaladta az elmúlt 20 évben a kapacitások bővülését. A közúthálózatunk sűrűsége nem éri el az Európai Unió átlagának 90%-át, az autópálya ellátottságunk pedig mindössze az EU átlagának 40%-a. Nógrád megye két fő közlekedési útja a 2. számú (E77) és a 21. számú főút. A két legnagyobb nógrádi város összeköttetését a 22-es út biztosítja, amely átmegy Szécsény városán is. A 21-es út fejlesztése ugyan megkezdődött az idei évben, de a munkálatok jelenleg még a Heves megyei szakaszon tartanak. Nógrád megye útjai a domborzati viszonyok és az útpálya minősége miatt nehezen járhatóak, gyakoriak a sebességkorlátozások. A fent említett utakon van csak kimutatható külföldi tehergépjármű forgalom, amely nem jelentős, napi 10-199 tehergépkocsi. A nemzetközi tranzit utak közül az M3 autópálya amely legközelebb található a térséghez, de a jelentős forgalommal bíró észak-nyugat - dél-kelet irányú út meg sem közelíti a térséget. A megye területrendezési terve alapján elmondható, hogy a tervezők a 2-es főút mentén számítanak forgalomnövekedésre az elkövetkezendő időszakban. A magyarországi közúti forgalom nagyságát vizsgálva láthatjuk, hogy az autópályákon akár 120-130 ezer jármű is áthalad egy napon, míg Nógrád megyében a legforgalmasabb 21-es úton is csupán 11 ezer jármű halad át, a 2-es út határközeli szakaszán pedig nem éri el a napi hatezer járművet. A magyar közlekedéspolitika elsősorban a tranzitútvonalak fejlesztését, gyorsforgalmi útsűrűség folyamatos növelését tűzte ki célul. A nemzetközi hálózatokhoz történő csatlakozás mellett azonban hazánk helyi- és regionális útrendszerének bővítésével, karbantartásával is kiemelten kell foglalkozni. A közlekedési infrastruktúra ugyanis szoros kapcsolatban áll a vidék- és területfejlesztéssel, befolyásolhatja a regionális kapcsolatok erősítését (Győrffy I.). Hazánkban sok olyan település található, melyek megközelítése nagy nehézségekkel jár, kevés, vagy nem megfelelő minőségű a hozzájuk vezető út. Ez a lemaradás hátrányosan befolyásolhatja a regionális kapcsolatok erősítését, valamint a közlekedési közszolgáltatásokat, kihatva ezzel még számos más területre (Győrffy I.). A közlekedési infrastruktúra állapotának fejlesztése több tervdokumentumban is megtalálható. A 2007 júliusában elfogadott Közlekedés Operatív Program (KÖZOP) is tartalmazza specifikus célként a régiók (belső és egymás közötti) elérhetőségének javítását a társadalmi és területi kohézió erősítése érdekében. Előreláthatóan Nógrád megye közlekedési infrastruktúrájának fejlesztésével a térség elérhetősége jelentősen javulna. Az elérhetőség a gazdaság erősödését, a helyi munkalehetőségek nagyobb számú megtelepedését vonhatnák maguk után a térségben.
792
Urbánné Malomsoki, Széles, Péli - Budapest Budape közeli megye vagy periféria? Nógrád megye területi, közlekedési és társadalmi adottságainak elemzése.
A VÁROSOK MAGYARORSZÁGON Magyarország 3152 települése közül 328 városi rangú. A városi rang elnyerése egy település számára jelentős előrelépést jelent a településhierarchia szintjei között. A település lakosságának, vezetésének számos előnye származik abból,, ha a település városi rangot kap. Ennek megfelelően a települések jelentős része szeretne várossá válni. A jelenleg hatályos törvényi szabályozás alapján a várossá válásnak több kritériuma is van. Az Önkormányzati törvény (1990. évi LXV. Tv) V. fejezetéb fejezetében en nem csak a települések alakításáról, a községegyesítésről esetleg annak megszűntetéséről, vagy a területrész átadásról rendelkezik, hanem megfogalmazza 59§-ában, ában, hogy a község a várossá nyilvánítását kezdeményezheti, ha a városi cím használatát fejlettsége, ége, térségi szerepe indokolja. A képviselő-testület testület a kezdeményezését a belügyminiszter –önkormányzatokért önkormányzatokért felelős miniszterminiszter útján terjeszti a köztársasági elnök elé. A részletes szabályozást a területszervezési eljárásról szóló 1999. évi XLI törvény határozza tározza meg, mely szerint „A nagyközségi képviselő képviselő-testület - a település, a várossá nyilvánítás szempontjából nagyközség - várossá nyilvánításának kezdeményezésekor részletes értékelésben mutatja be a nagyközség fejlettségét, térségi szerepét.”. Vagyis a településnek nagyközségnek kell lennie ahhoz, hogy a várossá nyilvánítását kérhesse.. De mikor lehet egy község nagyközség? Az önkormányzati törvény záró rendelkezésében foglaltaknak megfelelően „A nagyközségi címet használhatják azon települések képviselőképviselő testületei, amelyek a törvény hatályba lépésekor nagyközségi tanácsok voltak, továbbá amelyek területén legalább ötezer lakos él.(108.§) Urbánné Malomsoki M., 2009) Jelenleg nehéz nagyközségi rangot szerezni Magyarországon, hiszen hazánk területén 6 olyan település van, amelynek lélekszáma 5000 fő feletti és község jogállású, de nem nagyközség. Ezek Diósd, Erdőkertes, Győrújbarát, Páty, Tahitótfalu és Üröm. Mind a hat település növekvő lélekszámú, 5 Budapest 1 pedig Győr város agglomerációjában található. A népesség növekedésének üteme 9,6-37,8% 37,8% közötti. A 8. számú ábrán az oszlopfeliratok a települések lakónépesség változását mutatják 2003-2008 2003 2008 évek között.
fő
5000 fő feletti népességű községek Magyarországon 8500 8000 7500 7000 6500 6000 5500 5000 4500 4000
127,4% 114%
137,8%
116,8% 117,4%
Lakónépesség 2003 (fő)
109,67%
Lakónépesség 2008 (fő)
8. számú ábra Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés, 2009. Egyes kezdeményezések a várossá nyilvánítás alapkövetelményeiből, mások a nagyközségi rang megszerzésének alapfeltételeiből szeretnék töröltetni a lélekszám limitet. Ennek oka, hogy amennyiben ma nem nagyközség egy település, a demográfiai tendenciákat figyelembe fig yelembe véve minimális esélye van azzá válni, kivételt képeznek ettől egyes nagyvárosok agglomerációjában levő települések. Ezzel a település városi rangra emelkedése is kilátástalanná válik.
793
Urbánné Malomsoki, Széles, Péli - Budapest Budape közeli megye vagy periféria? Nógrád megye területi, közlekedési és társadalmi adottságainak elemzése.
Magyarországon jelenleg 118 nagyközség található. Ezek közül cs csupán upán 28 olyan település van, amelynek lakónépessége eléri az 5.000 főt. Egyetlen tízezer fő feletti lakónépességű nagyközség sincsen hazánkban. A 66 10.000 fő közötti lakónépességgel is csupán 12 település büszkélkedhet ((9. 9. számú ábra). ábra A nagyközségek csupán 24%-a a az, amelynek népessége nem csökkent 2003 2003-2005 között.
600010 000 fő. 12
Nagyközségi rangú települések megoszlása lakónépesség szerint
2000 fő alatti. 14
20002000 2999 fő. 30
5000-5999 fő. 16 3000-3999 fő. 28
4000-4999 fő. 18
9. számú ábra Forrás: KSH adatok alapján saját szerkesztés, 2009. A 2009. évben várossá nyilvánított 22 település lakónépességét vizsgálva láthatjuk, hogy a nagyközségek közel 70%-a nem éri ell az 5000 fős lakónépesség számot, amely egyébként ma a nagyközséggé válás egyik számszerű követelménye (10. 10. számú ábra). ábra
A 2009. évben városi rangot kapott települések lakónépesség szerinti megoszlása 6000-10 10 000 fő. 1 5000-5999 fő. 5
10 000 fő feletti. 1
2000 fő alatti. 2 2000- 2999 fő. 5
3000-3999 fő. 5 4000-4999 4999 fő. 3 10. számú ábra Forrás: KSH adatok alapján saját szerkesztés, 2009. Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium vitaanyaga „A helyi önkormányzati rendszer továbbfejlesztésének irányairól” 2007. februárjában jelent meg. A vitaanyag az önkormányzati struktúra és működés, valamint finanszírozás azon elemeit vizsgálja, amelyek az elmúlt időszakban, a rendszerváltás óta aktuálissá váltak. ltak. Az önkormányzati rendszer továbbfejlesztésének fontosabb területeit vizsgálva a szerkezeti szerkezeti-
794
Urbánné Malomsoki, Széles, Péli - Budapest közeli megye vagy periféria? Nógrád megye területi, közlekedési és társadalmi adottságainak elemzése.
strukturális átalakítás meghatározó elemei között másodikként említi a várossá nyilvánítás feltételeinek módosítását. Ebben kifejtik, hogy „A város nem egyszerűen cím, hanem a törvényben előírt közszolgáltatások térségi ellátója, szervezője. Ezt meg kell fogalmazni az önkormányzati törvényben is, és ehhez indokolt igazítani a várossá nyilvánítás feltételrendszerét is. A feladatok, hatáskörök újra rendezésével a községek teljesítőképességét meghaladó közszolgáltatások egy részét a városokba indokolt telepíteni. …..A megyei jogú városi kategória megszüntetésével párhuzamosan indokolt lehet az Önkormányzati törvényben megjeleníteni a nagyvárost, mint - a differenciált hatáskörtelepítés eszközét alkalmazva - széles feladatkörrel rendelkező, Európai értelemben vett nagy lakosságszámmal és regionális vonzáskörzettel rendelkező települést. Ez azonban csak cím lenne, de nem eredményezne kiemelt jogállást.” (ÖTM, 2007) A vitaanyag megfogalmazói hangsúlyozzák, megerősítenék a város és község közötti különbséget, akár az önkormányzati törvénybe foglalt módon is. A várossá nyilvánítás kritériumai így nem csak szigorúbbak lennének az eddigieknél, hanem fő szempont lenne a térségi közszolgáltató feladatok ellátása, a központi helyi szerepnek történő megfelelés. (Trócsányi – Pirisi – Malatyinszki, 2007)
A várossá nyilvánítás folyamata Azon nagyközség képviselő testülete, amely városi rangot szeretne kérni települése számára, adott év január 31-ig terjesztheti fel várossá nyilvánítási kezdeményezését a belügyminiszter számára. A felterjesztéskor a képviselő-testületnek határozatban kell vállalnia, hogy ellátja azokat a kötelezettségeket, amelyeket a jogszabály a város számára előírt, illetve megteremti azok végrehajtásának szervezeti és személyi feltételeit, amennyiben a település megkapja a városi rangot. Az önkormányzatokért felelős minisztérium a várossá nyilvánítási kezdeményezések értékelésére, maximum 15 szakemberből álló bizottságot kér fel. A önkormányzatokért felelős miniszter a bizottság javaslatainak figyelembevételével május 31-éig javaslatot tesz a várossá nyilvánításra a köztársasági elnöknek. Azon településekről, melyek kérelmét a miniszter elutasítja, tájékoztatót ad a köztársasági elnök számára, megindokolva álláspontját. A köztársasági elnök június 30-ig dönt a várossá nyilvánításról, döntését a Magyar Közlönyben közzéteszi. Az elutasított települések részletes tájékoztatást kapnak arról, hogy előterjesztésük miért került elutasításra. Amennyiben az elutasítás indoklásában levő kritériumokat teljesíti a települési önkormányzat, ismét pályázhat a városi címre. Várossá nyilvánítási kezdeményezést az országgyűlési választások évében nem lehet kezdeményezni. Ebből adódik, hogy négyévente nincs újabb városi rangú település hazánkban, így az idei évben sem lesz.
795
Urbánné Malomsoki, Széles, Péli - Budapest Budape közeli megye vagy periféria? Nógrád megye területi, közlekedési és társadalmi adottságainak elemzése.
Új városok lehetősége Nógrád megyében Vizsgálva Nógrád megye településeinek lakónépességét és az elmúlt időszak népesség változását látható, hogy amennyiben a jelenlegi törvényi szabályozás nem változik, a megyében nem lehet új várost avatni a közeljövőben.
Nógrád megye községeinek lakónépesség 1000szerinti megoszlása, 2008.
1499 fő. 19
500-999 999 fő. 45
1500-1999 2000-2499 2499 fő. 18 fő. 8 25003000-3499 3499 2999 fő. 2 fő. 0 500 fő alatti. 32
35003500 3999 fő. 1
11. számú ábra Forrás: 2008. évi KSH adatok alapján, saját szerkesztés Mint az a 11. számú ábrán is látható, a megye 125 községi jogállású településéből 1 db 3.000 fő lakónépesség feletti található. Ez a település területileg a Balassagyarmati kistérségben található Érsekvadkert, melynek lakónépessége megközelíti a 3.700 főt. Érsekvadkert a 22-es főút út mentén fekvő település, fogyó népességgel rendelkezik (2003. év: 3893 fő, 2008. év: 3680 fő). A vizsgált 5 éves időintervallumban közel 6% 6%-kal kal csökkent lakónépessége. Láthatjuk tehát, hogy nincsen a településnek reális esélye az 5.000 fő lakónépesség elérésére, anélkül pedig a nagyközséggé illetve várossá válás nem valósulhat meg. A megye településszerkezetének vizsgálata és a várossá válás kérdése Nógrád megye tekintetében azért fontos, mert az országos tendenciák azt mutatják, hogy egy település várossá váro válása a település és környezetének fejlődését vonhatja maga után.
AZ ELMARADOTT, HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TERÜLETI EGYSÉGEK MAGYARORSZÁGON Hazánkban az 1996. évi XXI. törvény ad felhatalmazást a kormánynak, hogy rendeletben állapítsa meg a kedvezményezett területek besorolását. Ennek megfelelően a 240/2006. (XI. 30.) Kormány rendelet a társadalmi-gazdasági gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékét állapítja meg (1. 1. számú táblázat). táblázat
796
Urbánné Malomsoki, Széles, Péli - Budapest közeli megye vagy periféria? Nógrád megye területi, közlekedési és társadalmi adottságainak elemzése.
1. számú táblázat: A megyében található települések megoszlása a 240/2006. Korm. rendelet egyes mutatószámai alapján
Megye neve
Társadalmigazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott települések 55
Országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések 19
Kedvezményezett település összesen
Bács-Kiskun 59 megye Baranya megye 143 179 201 Borsod-Abaúj197 263 279 Zemplén megye Békés megye 45 35 49 Csongrád megye 35 11 35 Fejér megye 12 6 13 Győr-Moson14 1 14 Sopron megye Hajdú-Bihar 46 57 63 megye Heves megye 28 32 41 Jász-Nagykun34 28 41 Szolnok megye Komárom5 1 5 Esztergom megye Nógrád megye 39 56 68 Pest megye 5 0 5 Somogy megye 122 141 161 Szabolcs-Szatmár77 179 184 Bereg megye Tolna megye 50 45 59 Vas megye 25 7 30 Veszprém megye 51 23 56 Zala megye 67 53 83 1050 1136 1446 összesen: Forrás: 240/2006. Korm. rendelet, saját szerkesztés, 2010.
Elmaradott és magas munkanélküliségű település 15 121 181 31 11 5 1 40 19 21 1 27 0 102 72 36 2 18 37 740
A 67/2007. (VI. 28.) OGY határozat 3. számú melléklete a kistérségek és települések társadalmi-gazdasági és infrastrukturális elmaradottságát/fejlettségét mérő komplex mutató kiszámításánál használt statikus és dinamikus mutatók körét tartalmazza. A mutatókat öt főcsoportra osztja az Országgyűlési határozat. Az első csoportba a gazdasági mutatókat, a másodikba az infrastrukturális mutatókat, a harmadik csoportba a társadalmi, a negyedikbe a szociális, míg az ötödikbe a foglalkoztatási mutatókat sorolták (2. számú táblázat). A mutatók között megkülönböztetünk olyanokat, amelyek csak a települések illetve csak a kistérségek mutatórendszeréhez kapcsolódnak, valamint olyanokat, amelyeket mindkettő komplex mutató meghatározásánál figyelembe kell venni.
797
Urbánné Malomsoki, Széles, Péli - Budapest közeli megye vagy periféria? Nógrád megye területi, közlekedési és társadalmi adottságainak elemzése.
I.
Gazdasági mutatók Infrastrukturális mutatók
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
Társadalmi mutatók
1. Az épített 3-x szobás lakások aránya az időszak végi lakásállományból, % 2. A személygépkocsik kor szerint súlyozott 1000 lakosra jutó száma, db 3. Vándorlási különbözet; időszak közepi 1000 fő népességre jutó évi átlag, fő 4. Halálozási ráta (az 1000 lakosra jutó halálozások száma), db 5. Az egy állandó lakosra jutó szja-alapot képező jövedelem, Ft 6. Urbanitás/ruralitás indexe (az adott kistérség népességének hány %-a él 120 fő/km2-nél nagyobb népsűrűségű településen), %* 7. Népsűrűség, fő/km2**
IV.
Szociális mutatók
1. Fiatalodási index (a 15 évesnél fiatalabbak a 60-x népesség százalékában), % 2. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya, % 3. A 18-x éves, legalább középiskolai érettségivel rendelkezők aránya, % 4. Az önkormányzatok által rendszeres szociális segélyben részesítettek évi átlagos száma 1000 lakosra, fő 5. A rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesítettek aránya a 0-24 éves népességből, %
Foglalkoztatási mutatók
A közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya, % Az egy km vízvezeték-hálózatra jutó zárt csatornahálózat hossza, méter A vezetékes gázt fogyasztó háztartások száma a lakásállomány százalékában, % A rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya, % A hétköznapi elérés mutatója A telefon-főállomások (ISDN-nel együtt) 1000 lakosra jutó száma, db A kábeltelevízió előfizetőinek 1000 lakosra jutó száma, db A szélessávú internet előfizetők 1000 lakosra jutó száma, fő A gyorsforgalmi csomópontok elérés mutatója
V. csoport
III.
1. A működő gazdasági szervezetek 1000 lakosra jutó száma, db 2. A kereskedelmi és magánszálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák 1000 lakosra jutó száma, db 3. A kiskereskedelmi boltok 1000 lakosra jutó száma, db 4. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya az összes foglalkoztatottakból, % 5. A szolgáltatásban foglalkoztatottak aránya az összes foglalkoztatottakból, % 6. A működő gazdasági szervezetek számának változása, % 7. Az önkormányzatok helyi adóbevétele, Ft 8. A tudományos kutatók, fejlesztők 1000 lakosra jutó száma, db*
II.
2. számú táblázat: A kistérségek és települések társadalmi-gazdasági és infrastrukturális elmaradottságát/fejlettségét mérő komplex mutató kiszámításánál használt mutatók
1. Nyilvántartott álláskeresők aránya a munkaképes korú népességből, % 2006 átlaga 2. Tartósan - legalább 12 hónapja folyamatosan - nyilvántartott álláskeresők aránya a munkaképes népességből, % 3. Aktivitási ráta, %
* Csak a kistérségi komplex mutató kiszámításánál használt mutató. ** Csak társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott települések besorolásánál használt mutató
Forrás: 67/2007. (VI. 28.) OGY határozat 3. számú melléklete, saját szerkesztés
798
Urbánné Malomsoki, Széles, Péli - Budapest közeli megye vagy periféria? Nógrád megye területi, közlekedési és társadalmi adottságainak elemzése.
A kormány a 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendeletben határozta meg a kedvezményezett térségek besorolását. A rendelet alkalmazása szempontjából térség a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2007. évi CVII. törvénnyel módosított 2004. évi CVII. törvény mellékletében megjelölt kistérség. A területfejlesztési támogatásokról és a decentralizáció elveiről, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszeréről szóló 67/2007. (VI. 28.) OGY határozatban meghatározott feltételrendszer szerint - fejlettségük alapján - emelkedő sorrendbe állított kistérségeket, valamint a kedvezményezett kistérségek besorolását - a hátrányos és ezen belül a leghátrányosabb helyzetű, valamint annak részeként a komplex programokkal segítendő legalacsonyabb komplex mutatóval rendelkező leghátrányosabb helyzetű kistérségeket a rendelet melléklete tartalmazza. A mutatók alapján meghatározott és kedvezményezetti-megyei szintekre bontott adatok a 3. számú táblázatban találhatóak. A kistérségek beosztását módosító törvénynek köszönhetően a kedvezményezett térségek besorolása már a jelenleg is hatályos 174 kistérségre történt meg. A mindösszesen 94 kedvezményezett kistérséghez csatlakozott 11 átmenetileg kedvezményezett kistérség az ország 8 megyéjéből. 3. számú táblázat: A megyében található kistérségek megoszlása a mutatószámai alapján
Megye neve
Hátrányos helyzetű
Leghátrányosabb helyzetű
311/2007. Korm. rendelet egyes
Komplex programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű 2 3 10
Bács-Kiskun megye 5 0 Baranya megye 5 0 Borsod-Abaúj-Zemplén megye 3 0 Békés megye 2 2 2 Csongrád megye 4 1 1 Fejér megye 3 0 0 Győr-Moson-Sopron 0 megye 0 0 Hajdú-Bihar megye 2 4 1 Heves megye 2 1 1 Jász-Nagykun-Szolnok 1 megye 4 1 Komárom-Esztergom 0 megye 1 0 Nógrád megye 1 2 1 Pest megye 1 0 0 Somogy megye 3 1 4 Szabolcs-Szatmár-Bereg 6 megye 3 2 Tolna megye 1 0 1 Vas megye 2 0 0 Veszprém megye 1 0 0 Zala megye 4 0 0 47 14 33 összesen: Forrás: 311/2007. Korm. rendelet, saját szerkesztés, 2010.
Átmenetileg kedvezményezett 1 0 0 0 0 0 2 1 0 0 1 2 0 2 0 0 1 1 0 11
799
Urbánné Malomsoki, Széles, Péli - Budapest közeli megye vagy periféria? Nógrád megye területi, közlekedési és társadalmi adottságainak elemzése.
Faluvégi Albert és Tipold Ferenc 2009. év elején próbaszámításokat végzett a fent említett törvények, OGY határozatok és Kormányrendeletek kapcsán, hogy jelenleg, immáron az új kistérségi és települési struktúrára, településszámra vonatkoztatva, figyelembe véve a 67/2007. OGY határozat mutatószámait, mutatószám csoportjait, hogyan alakulnának a 240/2006. Kormányrendelet besorolásai. 4. számú táblázat: A kedvezményezett települések száma megyék szerint Faluvégi-Tipold számítása és a 240/2006. évi Korm. rendelet alapján. Kedvezményezett település összesen Faluvégi-Tipold
Kedvezményezett település Megye neve összesen 240/2006. korm. rend. Bács-Kiskun megye 62 59 Baranya megye 221 201 Borsod-Abaúj-Zemplén megye 297 279 Békés megye 54 49 Csongrád megye 28 35 Fejér megye 13 13 Győr-Moson-Sopron megye 16 14 Hajdú-Bihar megye 67 63 Heves megye 51 41 Jász-Nagykun-Szolnok megye 38 41 Komárom-Esztergom megye 2 5 Nógrád megye 79 68 Pest megye 6 5 Somogy megye 187 161 Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 202 184 Tolna megye 57 59 Vas megye 52 30 Veszprém megye 66 56 Zala megye 112 83 1610 1446 Forrás: Faluvégi A. – Tipold F., 2009., 240/2006. évi Korm. rendelet, saját
Különbség a két módszer eredménye között 3 20 18 5 7 0 2 4 10 3 3 11 1 26 18 2 22 10 29 194 szerkesztés, 2010.
A 4. számú táblázatban látható, hogy a két módszer között a különbség 194 település, de abból adódóan, hogy 4 megyében (a táblázatban piros színnel jelöltem) a Faluvégi-Tipold féle próbaszámítás alkalmával kevesebb kedvezményezett települést határoztak meg, a megyei összesítések között csupán 164 db a különbség. Vagyis a Faluvégi-Tipold féle számítás alapján 164 településsel több számára ítélnék meg a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott település, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott település kategóriát. Vizsgálatunkban összehasonlítottuk azt is, hogy a két módszer egyes kategóriái hogyan alakultak. A 10. és 11. számú ábrákon láthatjuk, hogy a kormányrendelet által meghatározott kategóriákban a kedvezményezett települések 73%-a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott település, míg a kedvezményezett települések 78%-a az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott település kategóriájába esik. Az elmaradott és magas munkanélküliséggel sújtott települések közé az összes kedvezményezett település 51%-a került besorolásra.
800
Urbánné Malomsoki, Széles, Péli - Budapest Budape közeli megye vagy periféria? Nógrád megye területi, közlekedési és társadalmi adottságainak elemzése.
A Faluvégi-Tipold Tipold féle számítás alapján láthatjuk, láthatjuk, hogy a kedvezményezett települések 95% 95%-a a társadalmigazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott település, míg a kedvezményezett települések 73%-a 73% az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott település kategóriájába kategóriáj esik. Az elmaradott és magas munkanélküliséggel sújtott települések közé az összes kedvezményezett település 68%-a 68% került besorolásra. Vagyis a második vizsgálat alapján –köszönhetően köszönhetően a számítás alapjául szolgáló mutatórendszernek- a települések nagyobb nagyobb hányada került be mindkét kategóriába.
A kedvezményezett telpülések megoszlása a 240/2006. Korm. rendelet alapján "csak" társadalmi társadalmigazdasági és "csak" infrastrukturáli országos s szempontból átlagot elmaradott jelentősen települések meghaladó 22% munkanélkülis éggel sújtott települések…
Elmaradott és magas munkanélkülis égű települések 51%
10. számú ábra Forrás: 240/2006. évi Korm. rendelet adatai alapján, saját szerkesztés, 2010
A kedvezményezett telpülések megoszlása a Faluvégi-Tipold Faluvégi Tipold féle számítás alapján Elmaradott és magas munkanélkülis égű települések 68%
"csak" társadalmitársadalmi gazdasági és infrastrukturáli s szempontból elmaradott települések"csak" 27% országos
átlagot jelentősen meghaladó munkanélkülis éggel sújtott települések…
11. számú ábra Forrás: Faluvégi A. – Tipold F., adatai alapján, saját szerkesztés, 2010
801
Urbánné Malomsoki, Széles, Péli - Budapest Budape közeli megye vagy periféria? Nógrád megye területi, közlekedési és társadalmi adottságainak elemzése.
A kedvezményezett és nem kedvezményezett telpülések megoszlása a 240/2006. Korm. rendelet alapján Magyarország megyéiben Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Borsod-Abaúj-Zemplén megye Hajdú-Bihar megye Baranya megye Somogy megye Békés megye Csongrád megye Tolna megye Jász-Nagykun-Szolnok megye Nógrád megye Bács-Kiskun megye
"csak" társadalmi-gazdasági gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott települések "csak" országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések Elmaradott és magas munkanélküliségű települések
Heves megye Zala megye Veszprém megye Vas megye
nem kedvezményezett telpülések
Fejér megye Győr-Moson-Sopron megye Komárom-Esztergom megye Pest megye
0%
10%
20%
30%
40%
50%
60%
70%
80%
90%
100%
12. számú ábra Forrás: 240/2006. évi Korm. rendelet adatai alapján, saját szerkesztés, 2010 Megvizsgálva a kedvezményezett települések regionális megoszlását láthatjuk, hogy az észak észak-kelet magyarországi és a dél-dunántúli dunántúli megyékben a legmagasabb a kedvezményezett települések ar aránya. Őket követik az alföldi megyék. A besorolásból a települések kis eséllyel tudnak kilépni, hiszen a támogatások, fejlesztési források ellenére hazánkban a térségek, települések közötti fejlettségi különbség nem mérséklődött az elmúlt évtizedben.
Nógrád rád megye településeinek helyzete Nógrád megye településeinek eredményeket tapasztalhatunk.
és
kistérségeinek
helyzetét
vizsgálva
az
országos
átlaghoz
közeli
Nógrád megye a 240/2006. évi Korm. rendelet adatai alapján 131 településéből 68 települése tartozik a kedvezményezett kategóriába. A települések számát és a megyén belüli arányát figyelembe véve is a hazai középmezőnyben található. A kedvezményezett települések telepü megoszlását a 13. számú ábra mutatja. A többi megyéhez képest a magas munkanélküliség tekintetében lehet leginkább kiemelni a mutatószámok alapján.
802
Urbánné Malomsoki, Széles, Péli - Budapest Budape közeli megye vagy periféria? Nógrád megye területi, közlekedési és társadalmi adottságainak elemzése.
A kedvezményezett telpülések megoszlása a 240/2006. Korm. rendelet alapján Nógrád megyében "csak" társadalmitársadalmi gazdasági és infrastrukturá lis "csak" szempontból országos elmaradott átlagot települések… települések jelentősen meghaladó munkanélküli séggel sújtott települések települések…
Elmaradott és magas munkanélküli ségű települések 40%
13. számú ábra Forrás: 240/2006. évi Korm. rendelet adatai alapján, saját szerkesztés, 2010 Megvizsgálva a Faluvégi-Tipold Tipold féle számítást is Nógrád megye tekintetében, a 14. számú ábrán láthatjuk, hogy az országos eredményekhez hasonlatosan (2% (2%-kal kal elmaradva attól) a mindkét kategóriában érintett települések száma 66%. Jelentős különbség azonban, hogy a „csak” magas munkanélküliséggel sújtott települések aránya majdnem duplája az országos aránynak.
A kedvezményezett telpülések megoszlása a Faluvégi-Tipold Faluvégi Tipold féle számítás alapján Nógrád megyében "csak"
Elmaradott és magas munkanélkülisé gű települések 66%
társadalmigazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott települések 25%
"csak" országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélkülisé ggel sújtott települések 9%
14. számú ábra Forrás: Faluvégi A. – Tipold F., adatai alapján, saját szerkesztés, 2010
803
Urbánné Malomsoki, Széles, Péli - Budapest közeli megye vagy periféria? Nógrád megye területi, közlekedési és társadalmi adottságainak elemzése.
A két vizsgálati eredményt összehasonlítva és azok eredményeit levonva elmondható, hogy Nógrád megye településeinek több mint fele a kedvezményezett települések közé tartozik. A 240/2006. évi Korm. rendelet alapján 68 település (összes Nógrád megyei település 52%-a), a Faluvégi-Tipold féle számítás alapján 79 település (összes Nógrád megyei település 60%-a). A Faluvégi-Tiplod féle számítás által meghatározott 79 kedvezményezett település népessége a megye népességének 58%-a. Ez kiemelkedő az országos 17,7%-hoz képest. Nógrád megye kistérségeit vizsgálva (alapul véve a 311/2007. Korm. rendeletet) a leg kedvezőtlenebb helyzetben a Bátonyterenyei, a Szécsényi és a Salgótarjáni kistérség van. Az ország 174 kistérségének rangsorában a 20., 35. és 37. helyet foglalják el (az 1. sorszám a legkedvezőtlenebb, a 174. sorszám a legkedvezőbb mutatókat felmutató kistérséget jellemzi). Országos szinten a középmezőnybe tartozik a Pásztói kistérség 77., a Rétsági a 96. és a Balassagyarmati kistérség a 97. helyezésével.
ÖSSZEFOGLALÁS Áttekintve Nógrád megye helyzetét elmondhatjuk, hogy sajnos periférikus helyzetben van annak ellenére, hogy Budapesthez közel, a Közép-Magyarországi régió határában található. Nógrád megye Magyarországon gazdasági szempontból gyengén teljesítő megyéihez tartozik. A 6 kistérség 131 települése közül csupán 6 város, a többi településnek esélye sincsen a városi rang elnyerésére. A megyei kistérségek és települések fejlettségét, munkanélküliségét, társadalmi-gazdasági és infrastruktúrális helyzetét vizsgálva láthatjuk, hogy a mutatószámok a közép mezőny alsó részébe helyezik a hazai 19 megye között. A megye csak részben tudja kihasználni Magyarország fővárosának területi közelségét. A dél-nyugati területein fekvő települések élni tudnak a térség adta lehetőségekkel, főként munkaerőt kínálva az agglomerációnak és a fővárosnak. Keletebbre fekvő települések főként a közlekedési infrastruktúrának köszönhetően, nem érzékelik a hazai gazdasági központ közelségének előnyeit.
804
Urbánné Malomsoki, Széles, Péli - Budapest közeli megye vagy periféria? Nógrád megye területi, közlekedési és társadalmi adottságainak elemzése.
IRODALOMJEGYZÉK 1) A bruttó hazai termék (GDP) területi megoszlása 2008-ban, KSH Internetes kiadvány, www.ksh.hu letöltés: 2010. május 20. 2) Faluvégi A. – Tipold F. (2009): Kedvezményezett települések az új országgyűlési határozat mutatói alapján – próbaszámítás. Területi Statisztika 12. (49.) évfolyam 3. szám, 2009. május, A Központi Statisztikai Hivatal folyóirata, 264-279. p. 3) Gulyás L. szerk. (2008): Ne a munkanélküliséget, a munkát támogasd! Tanulmányok a HRM és a munkaerőpiac témaköréből, 1998-2008. – EETOSZ-VIKEK, Budapest 112 p. 4) Györffy Ildikó: A Magyarországi közúti infrastruktúra hatása a területi folyamatokra. http://publikacio.uni-miskolc.hu/data/ME-PUB-6454/GyorffyI_Dokt_f_2005.doc letöltés: 2010. április 5) Káposzta, J.-Nagy, H. (2009): Eligible regions of Structural and Cohesion Founds int he EU in 20002006 and 2007-2013 programming periods. In: Káposzta, J. (2009): New elements and research inspatial economy. Scientific Book. Research Institute of J. Selye University, Komarno, 2009. pp. 181. 6) Közlekedés Operatív Program: http://www.operativprogram.hu/kozop-programleiras/ letöltés: 2010. május 7) Nógrád megye Területrendezési Terve: http://megye.nograd.hu/ter_rend/nograd.pdf letöltés: 2010. március 8) Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium (2007) Vitaanyag A helyi önkormányzati rendszer továbbfejlesztésének irányairól. pp. 27. 9) Szabó I.: Munkaerőmozgás a határ mentén – a válság hatásai.(2010) Szerkesztette.: Sikos T. T. – Tiner T.: Cégek célkeresztben, vállalkozások a szlovák-magyar határ mentén. Selye János Egyetem, Nec Arte s.r.o., Komárno, 193. p. 10) Tóth T., Lampertné Akócsi I.: A humán tőke és az infrastruktúra vizsgálata különös tekintettel szlovák és magyar határ menti területekre. (2010) Szerkesztette: Sikos T. T. – Tiner T.: Cégek célkeresztben, vállalkozások a szlovák-magyar határ mentén. Selye János Egyetem, Nec Arte s.r.o., Komárno, 212214. p. 11) Trócsányi, A. – Pirisi, G. – Malatyinszki, Sz. (2007) A célnál fontosabb a bejárt út. Avagy a várossá nyilvánítás folyamata Magyarországon. - Falu Város Régió 2007/3. 18-28 p. 12) Urbánné Malomsoki, M. (2009): Bács-Kiskun megye településszerkezetének, gazdaságának vizsgálata a várossá nyilvánításra való tekintettel. Szerkesztette: Rechnitzer J.: Közép-, Kelet- és Délkelet-Európa térfolyamatai- Integráció és Dezintegráció. Évkönyv 2009. SZE Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola, Platia Nyomda Kft., Győr, 113-122 p. 13) www.kozut.hu
805