BUDAPEST IV. KERÜLETI BABITS MIHÁLY MAGYAR-ANGOL KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM

BUDAPEST IV. KERÜLETI BABITS MIHÁLY MAGYAR-ANGOL KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2013.

Tartalom

1. Preambulum ........................................................................................................................... 9 1.1. Az intézményi SzMSz jogszabályi alapjai ...................................................................... 9 1.2. Az SzMSz hatálya ........................................................................................................... 9 2. Az intézmény általános jellemzői .......................................................................................... 9 2.1. Az intézmény adatai ........................................................................................................ 9 2.2. Az intézmény működésének alapdokumentumai .......................................................... 10 2.3. Az intézmény bélyegzői és azok használatának szabályai ............................................ 10 2.3.1. A bélyegzők feliratai és azok lenyomatai .............................................................. 10 2.3.2. A bélyegzők használatával kapcsolatos jogok és kötelezettségek ......................... 12 2.4. Az intézmény, az tagintézmények képviselete .............................................................. 13 2.4.1. Az intézmény képviselete....................................................................................... 13 2.4.2. Az tagintézmény képviselete .................................................................................. 13 2.5. Aláírási jogok ................................................................................................................ 13 2.5.1. Intézményi szintű aláírási jog ................................................................................. 13 2.5.2. Tagintézményi szintű aláírási jog ........................................................................... 14 2.5.3. Egyéb aláírási jog ................................................................................................... 14 2.6. Az intézményi feladatellátás ......................................................................................... 14 2.6.1. Az intézmény működési köre ................................................................................. 14 2.6.2. Az intézmény közfeladata és tevékenysége ........................................................... 14 2.6.3. Az intézményi feladatellátáshoz rendelkezésre álló vagyon .................................. 14 2.6.4. Az intézményi vagyon feletti rendelkezés.............................................................. 14 2.7. Az engedélyezett férőhelyek és évfolyamok száma ...................................................... 15 2.8. Az engedélyezett alkalmazotti létszám ......................................................................... 15 3. Az intézmény szervezeti felépítése és működése ................................................................. 15 3.1. Az intézmény szerveződési szintjei............................................................................... 15 3.1.1. Igazgató .................................................................................................................. 15 3.1.2. Tagintézmény-vezető ............................................................................................. 15 3.2. Az intézmény szervezeti felépítése ............................................................................... 15 3.3. Az intézmény vezetése .................................................................................................. 16 3.3.1. Az intézmény igazgatója ........................................................................................ 16 3.3.2. Az tagintézmény vezetője ...................................................................................... 17 3.3.3. Az tagintézmények vezető-helyettesei ................................................................... 20 3.3.4. Az intézmény vezető beosztású alkalmazottainak kapcsolattartása ....................... 20 4.

Az iskola ügyviteli rendje és iratkezelési szabályzata ..................................................... 21 2

4.1. Az ügyvitel rendje ......................................................................................................... 21 4.1.1. Az ügykör és az ügyvitel fogalma .......................................................................... 21 4.1.2. Az ügyvitellel kapcsolatos feladatok ...................................................................... 21 4.2. Az ügyek és az ügyiratok nyilvántartása ....................................................................... 22 4.3. Az intézményi bélyegzők nyilvántartása ....................................................................... 22 4.4. Felvilágosítás hivatalos ügyekben ................................................................................. 23 5.

Az ügyvitel és az ügyiratkezelés irányítása és felügyelete .............................................. 23

6.

Az ügyiratok kezelésének rendje ...................................................................................... 23 6.1. Az ügyiratkezeléssel kapcsolatos fogalmak .................................................................. 23 6.2. Az ügyiratok védelmével kapcsolatos egyes szabályok ................................................ 23 6.3. Az ügyiratok másolatainak és másodlatainak kiadása .................................................. 23 6.4. A küldemények átvétele és felbontása .......................................................................... 24 6.5. A küldemények feldolgozása ........................................................................................ 24 6.6 Az ügyiratok iktatása ...................................................................................................... 24 6.6.1. Az iktatás szabályai ................................................................................................ 25 Az ügyintézés és a kiadmányozás .................................................................................... 25

7.

7.1. Az ügyintézők és a kiadmányozási jogkör .................................................................... 25 7.2. A kiadmány tartalma ..................................................................................................... 25 7.3. A kiadmány alaki kellékei ............................................................................................. 26 7.4. A boríték címzése és a kiadványok továbbítása ............................................................ 26 Az irattárazás és az iratselejtezés rendje .......................................................................... 26

8.

8.1. Az iratok irattárba helyezése ......................................................................................... 26 8.1.1 A kézi irattár ............................................................................................................ 27 8.1.2 Az irattári őrzés ....................................................................................................... 27 8.1.3. Az irattári anyag selejtezése ................................................................................... 27 8.1.4 Az iratselejtezési jegyzőkönyv ................................................................................ 27 9.

A tanügyi nyomtatványok, nyilvántartások iratkezelési szabályai .................................. 28

10.

Záró rendelkezések ......................................................................................................... 28

BABITS MIHÁLY GIMNÁZIUM ....................................................................................... 29 Az SZMSZ elfogadása és jóváhagyása, nyilvánossága ........................................................... 30 Az SZMSZ nyilvánossága ........................................................................................................ 31 1. Szervezeti és működési szabályzat célja, feladata................................................................ 32 3. Az SZMSZ és az iskola más belső szabályzatainak összefüggései, kapcsolata ................... 35 4. Az iskola szervezeti rendszere, irányítása ............................................................................ 36 4.1 Az iskola ügyviteli rendje .............................................................................................. 36 4.2. Az iskola szervezete ...................................................................................................... 36 4.3. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzési rendje .......................................................... 38 3

4.4. A szociális ösztöndíj, szociális támogatás odaítélésének, felosztásának elvei.............. 38 5. Az iskola közösségei, ezek kapcsolata egymással és a vezetéssel ....................................... 39 5.1. Az iskolaközösség ......................................................................................................... 39 5.2. Az iskolai alkalmazottak (közalkalmazottak) közössége .............................................. 39 5.3. A nevelők közösségei .................................................................................................... 39 5.4. A szülők közösségei ...................................................................................................... 41 5.5. A tanulók közösségei .................................................................................................... 42 5.7. Az iskola közösségeinek kapcsolattartása ..................................................................... 43 6. Az iskola munkarendje ......................................................................................................... 46 6.1. A tanév rendje ............................................................................................................... 46 6.2. Az intézmény nyitvatartása ........................................................................................... 46 6.3. Az intézmény ügyeleti rendszabályai ............................................................................ 46 6.4. A tanítási órák, valamint az óraközi szünetek rendje, időtartama ................................. 46 7. Az iskola működési rendje ................................................................................................... 48 7.1. A vezetők intézményben való tartózkodásának rendje ................................................. 48 7.2. A közalkalmazottak munkarendje ................................................................................. 48 7.3. A pedagógusok munkarendje ........................................................................................ 48 7.5. Az intézmény tanulóinak munkarendje ......................................................................... 48 7.6. Rendkívüli események intézkedési rendje .................................................................... 49 7.7 Az iskola vezetőinek helyettesítési rendje ..................................................................... 49 9. A tanulók értékelésének rendje, eljárási szabályok .............................................................. 51 9.1. A tanulók értékelésének rendje: .................................................................................... 51 9.2. Osztályozó és javítóvizsgák .......................................................................................... 51 9.3. A mulasztás igazolására vonatkozó helyi rendelkezések .............................................. 52 9.4. A tanulók jutalmazásának elvei és formái, fegyelmi és kártérítési felelősségük .......... 53 9.5. Fegyelmi, kártérítési intézkedések ................................................................................ 54 9.6 A tankönyv rendelés módja ............................................................................................ 55 9.7 A tanulók iskolai dokumentumai ................................................................................... 55 10. Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai ............................................... 57 10.1. Hivatali kapcsolatok .................................................................................................... 57 10.2. Egyéb kapcsolatok ....................................................................................................... 57 11. A tanítási, képzési idő, tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formája és rendje ........... 58 11.1. A tanítási, képzési idő ................................................................................................. 58 11.2. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formája és rendje ..................................... 58 11.3 Az előrehozott érettségi vizsgát tett tanulók tanórai helyzete ...................................... 59 12. Az iskolai hagyományok és a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok ................ 60 12.1. Iskolánk jelképei ......................................................................................................... 60 4

13.1. Általános alapelvek ..................................................................................................... 60 13.2. Helyiségenkénti használati rend .................................................................................. 61 13.2.1. Tornaterem, öltözök, sportpályák:........................................................................ 61 13.2.2 Médiatár (könyvtár, stúdió) ................................................................................... 61 13.2.3. Ruhatárak ............................................................................................................. 62 13.2.4. Szaktantermek ...................................................................................................... 62 13.2.5. Laborok ................................................................................................................ 62 13.2.7. Tantermek ............................................................................................................. 62 13.2.8. Ebédlő................................................................................................................... 63 14. REKLÁMTEVÉKENYSÉG SZABÁLYOZÁSA ............................................................. 64 15. Iskolai óvó-védő rendelkezések ......................................................................................... 65 15.1 A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása .......................................... 65 15.2 A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok alapján .............................................................................................................................................. 66 15.3 Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatosan ....................................................................................................................... 66 15.4 Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén............................................ 66 16. A minőségi munkáért járó kereset kiegészítés elosztásának elvei ..................................... 67 MELLÉKLETEK ..................................................................................................................... 70 1. sz. melléklet - AZ ISKOLAI DIÁKÖNKORMÁNYZAT MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA ................................................................................................................. 71 2.sz. melléklet - A BABITS MIHÁLY GIMNÁZIUM KÖNYVTÁRÁNAK MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA ................................................................................................................. 73 A könyvtárra vonatkozó adatok ....................................................................................... 73 Küldetés nyilatkozat ......................................................................................................... 73 Az iskolai könyvtárra vonatkozó jogszabályok................................................................ 73 Az iskolai könyvtár meghatározása .................................................................................. 73 Az iskolai könyvtár elhelyezkedése ................................................................................. 74 Az iskolai könyvtár működtetése ..................................................................................... 74 Az iskolai könyvtár irányítása, fenntartása ...................................................................... 74 Az iskolai könyvtár feladatai............................................................................................ 75 Gyűjteményszervezés ....................................................................................................... 75 Feldolgozás....................................................................................................................... 75 Az állomány feltárása ....................................................................................................... 75 Kivonás az állományból ................................................................................................... 76 Állományellenőrzés .......................................................................................................... 76 Az iskolai könyvtár szolgáltatásai .................................................................................... 76 A könyvtár nyitva tartása: ................................................................................................ 76 5

Záró rendelkezések ........................................................................................................... 76 Gyűjtőköri szabályzat ........................................................................................................... 77 Alapelvek: ........................................................................................................................ 77 Iskolai könyvtárunk gyűjtőkörét meghatározó tényezők: ................................................ 77 A gyűjtés szintje és mélysége ........................................................................................... 77 Katalógusszerkesztési szabályzat ......................................................................................... 79 Használati szabályzat ........................................................................................................... 79 Könyvtári házirend ............................................................................................................... 80 Tankönyvtári szabályzat ....................................................................................................... 80 3. sz. melléklet - PEDAGÓGUSMUNKA ETIKAI SZABÁLYAI ..................................... 83 4. sz melléklet - DIÁKIGAZOLVÁNY IGÉNYLÉS SZABÁLYAI ................................... 85 5. sz. melléklet - BABITS-DÍJ ALAPÍTÓ OKIRATA ....................................................... 86 KARINTHY FRIGYES MAGYAR-ANGOL KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA .................................................................................................................................. 87 1. Általános rendelkezések ....................................................................................................... 88 1.1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja ..................................... 88 1.2 A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése............... 88 2. Intézményegység azonosítói ................................................................................................ 89 3. Az intézmény gazdálkodásának jellemzői ........................................................................... 89 4. Az intézmény szervezeti felépítése ...................................................................................... 90 4.1 Az intézmény vezetője ................................................................................................... 90 4.1.1 Az intézményegység vezető akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend.. 90 4.1.2 Az intézményegység vezető által átadott feladat- és hatáskörök ............................ 90 4.2 Az intézményegység vezető közvetlen munkatársainak feladat- és hatásköre .............. 91 4.3 Az intézményegység szervezeti felépítése, hierarchiája ................................................ 91 4.4 Az intézményegység vezetősége .................................................................................... 92 4.5 A pedagógiai munka ellenőrzése .................................................................................... 92 5. Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok ........................................... 93 5.1 A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai.............................. 93 5.1.1 A pedagógiai program ............................................................................................. 93 5.1.2 Az éves munkaterv .................................................................................................. 94 5.2 A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje ............................... 95 5.2.1 A tankönyvellátás célja és feladata ......................................................................... 95 5.2.2. A tankönyvfelelős megbízása ................................................................................. 95 5.2.3 A tankönyvtámogatás iránti igény felmérése .......................................................... 95 5.2.4 A tankönyvtámogatás módjának meghatározása .................................................... 96 5.2.5 A tankönyvrendelés elkészítése .............................................................................. 96 6

5.3 Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje ...... 96 5.3.1 Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje .......................................................................................................................................... 96 5.3.2 Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje ..... 97 5.4 Teendők bombariadó és egyéb rendkívüli események esetére ....................................... 97 6. Az intézményegység munkarendje ....................................................................................... 98 6.1 Az intézményegység vezetői munkarendjének szabályozása ........................................ 98 6. 2 A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása........................................................ 98 6.2.1 A pedagógusok munkaidejének kitöltése ................................................................ 98 6.3 Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások .................................................. 100 6.4 Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje .................................. 100 6.5 A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama ................................................... 100 6.6 Az osztályozó- és javítóvizsga rendje. ......................................................................... 101 6.7 Az intézményegység nyitva tartása, az iskolában tartózkodás rendje .......................... 101 6.8 Az intézményegység létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje ................. 101 6.9 A dohányzással kapcsolatos előírások ......................................................................... 102 6.10 A tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok ........................................... 102 6.11 A mindennapos testnevelés szervezése ...................................................................... 102 6.12 A tanítási órán kívüli egyéb foglalkozások ................................................................ 103 7. Az intézmény nevelőtestülete és a szakmai munkaközösségei .......................................... 103 7.1 Az intézmény nevelőtestülete....................................................................................... 103 7.2 A nevelőtestület értekezletei, osztályértekezletei ......................................................... 103 7.3 A nevelőtestület szakmai munkaközösségei ................................................................ 104 7.4 A munkaközösségek tevékenysége .............................................................................. 105 7.5 A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés szempontjai ................................ 105 8. Az intézményi közösségek, a kapcsolattartás formái és rendje.......................................... 108 8.1 Az iskolaközösség ........................................................................................................ 108 8.2 A munkavállalói közösség ........................................................................................... 108 8.3 A szülői munkaközösség .............................................................................................. 108 8.4 A diákönkormányzat .................................................................................................... 108 8.5 Az osztályközösségek .................................................................................................. 109 8.6 A szülők, tanulók, érdeklődők tájékoztatásának formái .............................................. 109 8.7 Az iskolai dokumentumok nyilvánossága .................................................................... 110 8.8 A külső kapcsolatok rendszere és formája ................................................................... 111 8.8.1 Az intézményegység vezető és az iskolaorvos kapcsolatának rendszere .............. 111 8.8.2 Az iskolai védőnő feladatai ................................................................................... 111 9. A tanulók ügyeinek kezelésével kapcsolatos szabályok .................................................... 111 7

9.1 A tanulói hiányzás igazolása ........................................................................................ 111 9.2 Versenyen, nyílt napon részt vevő tanulókat megillető kedvezmények ...................... 112 9.3 A tanulói késések kezelési rendje ................................................................................. 112 9.4 Tájékoztatás, a szülő behívása, értesítése ..................................................................... 112 9.5 A tanuló által elkészített dologért járó díjazás ............................................................. 113 9.6 A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai ........................ 113 9.6.1 A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai ..................... 114 10. Az iskolai könyvtár működési szabályzata ...................................................................... 115 10.1 A könyvtár működésének célja, a működés feltételei ................................................ 115 10.2 Iskolai könyvtárunk alapfeladatai és kiegészítő feladatai .......................................... 115 10.2.1 Az iskolai tankönyvellátás megszervezésével kapcsolatos feladatok ................. 116 10.2.2 A könyvtár működésével kapcsolatos szabályok ................................................ 116 10.2.3 A könyvtár szolgáltatásai a következők .............................................................. 116 1.sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez ................................................................ 118 1. Az iskolai könyvtár feladata: ...................................................................................... 118 2. Az iskolai könyvtár gyűjtőköre, az állománybővítés fő szempontjai: ....................... 118 3. Könyvtárunk gyűjtőkörét meghatározó tényezők ...................................................... 118 4. A könyvtár gyűjtőköri szempontjai: ........................................................................... 119 2.sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez ................................................................ 122 2.1. A könyvtár használóinak köre ................................................................................. 122 2.2 A könyvtárhasználat módjai ..................................................................................... 122 3.sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez ................................................................ 124 3.1 A könyvtári állomány feltárása ................................................................................ 124 3.2 A dokumentum-leírás szabályai ............................................................................... 124 3.3 Raktári jelzetek ......................................................................................................... 130 3.4 Az iskolai könyvtár katalógusa ................................................................................ 130 4.sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez ................................................................ 131 5.sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez ................................................................ 133 11. Záró rendelkezések ........................................................................................................... 133

8

1. Preambulum A Szervezeti és Működési Szabályzat célja, hogy meghatározza a Babits Mihály Gimnázium és Karinthy Frigyes Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola, mint többcélú, közös igazgatású intézmény szervezeti felépítését, az intézményi működés belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat, és mindazon rendelkezéseket, melyekről magasabb szintű jogszabály nem rendelkezik. Az SzMSz az intézmények Pedagógiai Programjaiban megfogalmazott cél- és feladatrendszer tevékenységeinek és folyamatainak koherens, racionális és hatékony megvalósulását szolgálja. 1.1. Az intézményi SzMSz jogszabályi alapjai Az intézményi SzMSz jogszabályi alapjai:  a Nemzeti köznevelésről szóló 2012. évi CXC törvény;  a Nemzeti köznevelésről szóló 2012. évi CXC törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet;  a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet;  a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény;  a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 20/1996. (II.13.) Kormányrendelet;  a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994 (VI.8.) MKM rendelet;  a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény;  a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény közoktatási intézményekben való végrehajtásáról szóló 138/1992. (X.8.) Kormányrendelet;  a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény;  a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 23/2004. (VIII.27.) OM rendelet;  az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény;  az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009 (XII.19.) Kormányrendelet;  a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 4/2010 (I.19.) OKM rendelet. 1.2. Az SzMSz hatálya A Szervezeti és Működési Szabályzat és más belső szabályzatok az intézmény valamennyi közalkalmazottjára nézve kötelező érvényűek. Az SzMSz az elfogadás másnapján lép hatályba és határozatlan időre szól.

2. Az intézmény általános jellemzői 2.1. Az intézmény adatai Az intézmény neve:

Az intézmény székhelye: Az intézmény telephelye: Az intézmény típusa: A telephely alapítási éve: 1986. Az intézmény alapító okiratának száma:

Budapest IV. Kerületi Babits Mihály Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Gimnázium Rövidített neve: BMG és KFÁI 1047 Budapest, Tóth Aladár u. 16-18. 1048 Budapest, Bőrfestő u. 2-8. Többcélú, közös igazgatású köznevelési intézmény 189 / 2012. (VI.28.)

9

Az intézmény alapító okiratának kelte: 2011. június 28. Az intézmény fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Az intézmény tagintézményei és feladat-ellátási helyei:  

Babits Mihály Gimnázium Budapest, Tóth Aladár u. 16-18. Karinthy Frigyes Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola 1048 Budapest, Hajló u.2-8.

2.2. Az intézmény működésének alapdokumentumai      

Az intézmény Alapító Okirata, az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata, a székhelyre és a telephelyre vonatkozó SZMSZ az tagintézmények Pedagógiai Programja, az tagintézmények Éves Munkaterve, az tagintézmények Házirendje.

2.3. Az intézmény bélyegzői és azok használatának szabályai 2.3.1. A bélyegzők feliratai és azok lenyomatai A./ Intézményi körbélyegző Középen Magyarország címerével, alatta sorszámmal ellátva, melyet az intézményi alapító okirat szerinti nevének és címének felirata vesz körül.

A bélyegző sorszáma

Tárolási helye

Felhasználásra jogosult

Az 1-es, 2-es, 3-as sorszámmal ellátott bélyegző

Székhely

intézményvezető, helyettesítéssel megbízott vezető, székhelyi iskolatitkár

A 6-os sorszámmal ellátott bélyegző

Székhely

a munkaügyi tevékenységet végző munkatárs,

A 7-es sorszámú bélyegző

Székhely

a gazdasági ügyeket végző munkatárs

Az 5-ös és 6-os sorszámú bélyegző

Telephely

tagintézmény-vezető, helyettesítéssel megbízott vezető,

10

Lenyomata

telephelyi iskolatitkár

B./ Intézményi hosszú bélyegző Az intézmény neve, címe, telefonszáma és OM azonosítója szerepel rajta.

Felirata

Tárolási helye

Felhasználásra jogosult

Babits Mihály Gimnázium és Karinthy Frigyes Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola 035228 1048 Budapest, Tóth Aladár u. 16-18.

székhely

Igazgató, helyettesítéssel megbízott vezető, székhelyi iskolatitkár, gazdasági és munkaügyi tevékenységet végző munkatárs

Babits Mihály Gimnázium és Karinthy Frigyes Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola 035228 1048 Budapest, Tóth Aladár u. 16-18.

telephely

Lenyomata

tagintézmény vezető, helyettesítéssel megbízott vezető, telephelyi iskolatitkár

C./ A pénzügyi teljesítést igazoló bélyegző Felirata A számlán szereplő munka-áru-eszköz minőségileg kifogástalan állapotban és mennyiségben történő átvételét szakmailag igazolom és egyben a számla kifizetését utalványozom.

Tárolási helye Székhely

Felhasználásra jogosult Igazgató, helyettesítéssel megbízott vezető, a gazdasági tevékenységet végző munkatárs

Lenyomata

C./ Könyvtári bélyegző A bélyegző lenyomatán az tagintézményi könyvtárak neve, címe található.

Felirata

Tárolási helye

Felhasználásra jogosult

Babits Mihály Gimnázium Könyvtára Budapest

Székhely

Könyvtáros

11

Lenyomata

Telephely

Könyvtáros

2.3.2. A bélyegzők használatával kapcsolatos jogok és kötelezettségek

2.3.2.1. A körbélyegzők használata A./ Az intézményi körbélyegző használata Intézményi körbélyegzőt kell használni:  az igazgatói, annak hiányában a helyettesítéssel megbízott vezetői aláírások hitelesítésére,  munkaügyi okmányok (kinevezések, megbízási szerződések) hitelesítésekor,  a tanulói jogviszony létesítéséhez és megszüntetéséhez kötődő dokumentumokon,  a pénzügyi elszámolások (átvett pénzeszközök, pályázati pénzek) hitelesítésekor,  a kiadások szakmai teljesítésének igazolására. Az intézményi körbélyegző használatára jogosultak köre:  az igazgató,  a helyettesítéssel megbízott vezető,  osztályfőnökök a tanügyi dokumentumok hitelesítésekor,  az igazgató által megbízott személyek. B./ A Tagintézményi körbélyegző használata Tagintézmény körbélyegzőit kell használni:  az tagintézmény feladatai teljesüléséhez kapcsolódó feladatok során: o a tanügyi dokumentumok, nyilvántartások és okmányok hitelesítésekor, o a tanulói, szülői értesítések, tanulói értékelések hitelesítésekor, o az tagintézmények munkatervein, beszámolóin, jegyzőkönyvein, o az SzMSz-ben nevesített külső kapcsolatrendszerük működtetésekor,  a pénzügyi elszámolások hitelesítésekor,  a kiadások szakmai teljesítésének igazolására,  az tagintézményeket érintő levelezéskor. Tagintézményi körbélyegző használatára jogosultak köre:  tagintézmény-vezető,  tagintézmény-vezetőhelyettes,  iskolatitkár / ügyviteli dolgozó  osztályfőnök (tájékoztató füzetek, naplók esetében). 2.3.2.2. A hosszúbélyegzők használata A./ Az intézményi hosszúbélyegző használata Intézményi hosszúbélyegzőt kell használni:  a postázásnál a feladó jelölésére, Intézményi hosszúbélyegző használatára jogosultak köre:  az igazgató,  a helyettesítéssel megbízott vezető,  az igazgató által megbízott személyek (a székhely, iskolatitkára). B./ A tagintézményi hosszúbélyegző használata

12

Az tagintézmények hosszú bélyegzőjét kell használni:  a tanügyi dokumentumok, nyilvántartások és okmányok fejbélyegzővel való ellátására,  a postázásnál a feladó jelölésére, Az tagintézményi hosszúbélyegző használatára jogosultak köre:  az tagintézmény-vezető,  tagintézmény-vezetőhelyettes,  iskolatitkár / ügyviteli dolgozó,  osztályfőnök (tájékoztató füzetek, naplók esetében).

2.3.2.3. A könyvtári bélyegzők használata A könyvtári bélyegző a dokumentumok állományba vételére és a leltári számot nem kapó dokumentumok (pl. folyóiratok) nyilvántartásba vételére szolgál. Állományba vétel esetén a könyvtári bélyegzőt leltári számmal is el kell látni. A könyvtári bélyegző használatára jogosultak köre:  telephelyi és tagintézményi könyvtárosok. 2.4. Az intézmény, az tagintézmények képviselete 2.4.1. Az intézmény képviselete Az intézmény egyszemélyi, felelős vezetője és képviselője a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ által megbízott intézményvezető (igazgató). Helyettese a helyettesítéssel megbízott vezető. Kizárólagosan az intézmény igazgatója járhat el intézményi szintű hatósági, bírósági eljárások esetén. Amennyiben a tagintézményt érinti bármely eljárás a tagintézmény vezetője is részt vesz az eljárásban. A vezető akadályoztatása és a megbízás határidő előtti megszűnése esetén helyette a helyettesítéssel megbízott vezető járhat el.

2.4.2. Az tagintézmény képviselete Az tagintézmény-vezető vagy az tagintézmény-vezetőhelyettesek – a munkáltatói és gazdasági ügyek kivételével – a tagintézményt érintő ügyekben (pl. tanügyi, igazgatási ügyekben, szakvélemény kiadási ügyekben, stb.) az tagintézmény képviselőjeként járnak el. 2.5. Aláírási jogok 2.5.1. Intézményi szintű aláírási jog Az intézményi dokumentumokat és intézményi iratokat az igazgató, távollétében a helyettesítéssel megbízott vezető írja alá. Az igazgató az aláírási jogát egyedül, ellenjegyzés nélkül gyakorolja.

13

2.5.2. Tagintézményi szintű aláírási jog A tagintézmény szakmai működtetésével kapcsolatos dokumentumokat az tagintézmény-vezető, akadályoztatása esetén az tagintézmény-vezetőhelyettesek egyedül, ellenjegyzés nélkül írják alá. 2.5.3. Egyéb aláírási jog Az iskolai könyvtár működtetésével összefüggő szakmai dokumentumokon, könyvtári megrendeléseken a telephelyi könyvtáros az igazgató, a tagintézményi könyvtáros aláírása az tagintézmény-vezető aláírásával együtt szerepel. 2.6. Az intézményi feladatellátás 2.6.1. Az intézmény működési köre A közös igazgatású köznevelési intézmény beiskolázási területe az általános iskolai korosztály tekintetében elsődlegesen Újpest város közigazgatási határain belül, a gimnázium korosztály tekintetében elsődlegesen Budapest közigazgatási határain belül működik.

2.6.2. Az intézmény közfeladata és tevékenysége A közös igazgatású köznevelési intézmény tevékenységét az igazgató által jóváhagyott pedagógiai program és helyi tanterv alapján végzi. A tagintézmény pedagógiai programját a tagintézmény vezetője hagyja jóvá. A székhelyen a Köznevelési törvényben meghatározott alap- és középfokú nevelés-oktatás. Emelt óraszámban folytat oktatást angol nyelv, magyar nyelv és irodalom valamint matematika tantárgyakból a gimnáziumok korosztály tekintetében és 8 osztályos gimnáziumi képzést folytat az általános iskolai korosztályban. A tagintézményben a Köznevelési törvényben maghatározott alapfokú oktatás-nevelés, két tanítási nyelven folyó oktatást végez valamennyi évfolyamon. 2.6.3. Az intézményi feladatellátáshoz rendelkezésre álló vagyon A székhely vonatkozásában rendelkezésre áll az ingatlan-nyilvántartásban 76561/85. hrsz-on szereplő 15520 nm területű ingatlan, amely természetben a 1047 Budapest, Tóth Aladár u. 16-18. címen található. Az ingatlan beépített területe 4565 nm. Továbbá a székhely vonatkozásában rendelkezésre áll az ingatlan-nyilvántartásban 76561/194. hrsz-on szereplő 8745 nm területű ingatlan, amely természetben a 1047 Budapest, Tóth Aladár u. 20. címen található. Az ingatlan beépített területe 662 nm. A telephely vonatkozásában rendelkezésre áll az ingatlan-nyilvántartásban 76561/84. hrsz-on szereplő 3035 nm területű ingatlan, amely természetben a 104 Budapest, Hajló u. 2-8. címen található. Az ingatlan beépített területe 8452 nm, melyből a tagintézmény kizárólagosan 4769,61 nm területet használ. 2.6.4. Az intézményi vagyon feletti rendelkezés Az intézmény a rendelkezésére bocsátott vagyont használhatja. Köteles azt megóvni. Az intézmény a rendelkezésére álló ingatlan vagyont nem jogosult elidegeníteni, bérbe adni, biztosítékul felhasználni. Az intézmény fenntartásáról a Budapest IV. kerület Újpest Önkormányzat Gazdasági Intézménye gondoskodik.

14

2.7. Az engedélyezett férőhelyek és évfolyamok száma Az intézmény maximális tanulólétszáma: 1060 fő.  székhelyen 650 fő.  telephelyen 600 fő. 2.8. Az engedélyezett alkalmazotti létszám Az intézmény engedélyezett létszámát a Köznevelési Törvény mellékleteiben leírtak figyelembevételével a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ IV. kerületi igazgatójával történt egyeztetés alapján kerül megállapításra.

3. Az intézmény szervezeti felépítése és működése 3.1. Az intézmény szerveződési szintjei

3.1.1. Igazgató Az intézmény vezetőjét (igazgatóját) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény közoktatási intézményekben való végrehajtásáról szóló 138/1992. (X.8.) Kormányrendelet alapján pályázat útján, határozott időre bízza meg a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ. Az igazgató az intézmény egyszemélyi felelős vezetője. 3.1.2. Tagintézmény-vezető Az tagintézmény az intézmény alapvető, szervezeti és szakmai tekintetben önálló szervezeti egysége. Az tagintézmények élén az tagintézmény-vezető áll. Az tagintézmények feladata:  a tagintézmény alaptevékenységének és kiegészítő tevékenységének ellátása,  az tagintézményre kiterjedő hatáskörrel az igazgatási, ügyviteli, adatkezelési, oktatásszervezési, statisztikai, adatszolgáltatási feladatok ellátása. 3.2. Az intézmény szervezeti felépítése A közös igazgatású köznevelési intézmény szervezeti felépítése a következő.

15

A telephely és a tagintézmény szervezeti ábráit a szervezeti egységekre készített SZMSZ tartalmazza. 3.3. Az intézmény vezetése 3.3.1. Az intézmény igazgatója Az igazgató feladatát magasabb vezetői beosztásban látja el, mint megbízott vezető. Az intézmény egyszemélyi felelős vezetője, törvényes képviselője. Döntéseiben épít az intézmény alkalmazottainak véleményére, a tagintézmény-vezető állásfoglalására. Jogköre és felelőssége az intézményt érintő valamennyi jogviszonyra kiterjed. A tagintézményt érintő döntések esetében a tagintézmény vezető egyetértése szükséges

Jogköre:  az intézmény működésének irányítása,  a munkáltatói jogok gyakorlása, határozott idejű munkaviszony illetve a módosítások tekintetében  az intézmény tevékenységével kapcsolatos kötelezettségvállalás,  az intézmény képviselete,  a tanulói jogviszony létesítése és megszüntetése,  rendkívüli munkaszünet elrendelése. Felelősségi köre:  az intézmény szakszerű és törvényes működése,  a jogszabályok és a fenntartó előírásainak intézményi szintű érvényesítése, végrehajtása,  az intézmény pedagógiai munkájának irányítása,  az intézmény ellenőrzési, mérési, értékelési programjának működtetése,  a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok intézményi szintű megszervezése és ellátása,  a nevelő-oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek intézményi szintű megteremtése,  a tanuló- és gyermekbalesetek intézményi szintű megelőzése,  a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának intézményi szintű biztosítása. Az igazgató hatáskörébe tartoznak mindazon ügyek, melyeket jogszabály vagy szabályzat nem utal más hatáskörébe. Feladatköre:  az intézmény külső kapcsolatainak szervezése,  az intézményi szervezetekkel való együttműködés,  az intézmény stratégiájának megfogalmazása, figyelembe véve a külső partnerek elvárásait,  az intézményi szabályzatok elkészítése, előkészítése,  a feladatokkal összhangban a humánerőforrás biztosítása, az átruházott munkáltatói jogkör gyakorlása,  az intézményi nevelőtestület vezetése, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése,  az intézményi éves munkaterv és beszámoló elkészítése, valamint a program végrehajtásához szükséges feltételek megteremtése és a szakmai feladatok végrehajtásának figyelemmel kísérése,  a belső vezetői ellenőrzés megszervezése az intézményi ellenőrzési terv alapján az tagintézmények teljes körére,  a tanulói jogviszony létesítése, megszüntetése, a beiskolázási feladatok szervezése és lebonyolítása,  a gyermek- és ifjúságvédelmi munka intézményi irányítása,  a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos tevékenység intézményi irányítása,

16



rendkívüli szünet elrendelése az intézmény egészében, vagy meghatározott tagintézményében, ha annak törvényi feltételei fennállnak.

Az igazgató, irányítási jogkörében eljárva, az intézményre kiterjedő hatállyal utasítást adhat ki. Az igazgató, képviseleti jogkörében eljárva, az intézmény nevében jognyilatkozatot tesz, jogokat szerez, kötelezettségeket vállal. A képviseleti jog esetenként, illetve az ügyek meghatározott csoportjára nézve átruházható. A képviseleti jog átruházása az SzMSz tételes rendelkezésén alapul. Az átruházott képviseleti jog nem ruházható tovább. Az intézményben a jogszabályoknak megfelelően az igazgató gyakorolja az átruházott munkáltatói jogokat. A munkáltatói jogkör gyakorlása során betartja a jogszabályokban előírt tájékoztatási, egyeztetési, véleményeztetési, valamint az arra feljogosítottak jóváhagyási, egyetértési jogának gyakorlásával összefüggő kötelezettségeit. Az igazgató helyettesítési rendje A/ Távollét esetén Az igazgatót távolléte esetén a helyettesítéssel megbízott vezető helyettesíti. A helyettesítéssel megbízott vezetőt nevelőtestületi értekezleten nevezi meg az igazgató. Az igazgató 5 egymást követő munkanapnál rövidebb távolléte esetén helyettesének jogköre a napi ügyvitelre terjed ki. Az igazgató 5 egymást követő munkanapnál hosszabb távolléte esetén helyettesének jogköre kiterjed az érvényes költségvetésnek megfelelő kötelezettségvállalásokra, a tanügy-igazgatási kérdésekben határidőhöz kötött döntések meghozatalára. Nem terjed ki azonban a munkáltatói jogok gyakorlására (dolgozói fegyelmi eljárás indítása, jutalmazás, minősítés, munkaköri leírás módosítása). Ezen jogkörök átruházásáról az egy hónapnál hosszabb távollét esetén az igazgatónak írásban kell rendelkeznie. B./ Megbízás megszűnése esetén Ha az intézményvezetői feladatok ellátására szóló megbízás a megbízás határidejének lejárta előtt bármely okból megszűnik, az intézmény vezetésével kapcsolatos feladatokat a pályázati eljárás eredményes befejezéséig, de legfeljebb egy évig az alább meghatározott helyettesítési rend szerint kell ellátni: 1. Az intézményvezetői feladatok ellátására szóló megbízás megszűnésének napjától az igazgatói feladatokat a helyettesítéssel megbízott vezető látja el teljes jogkörrel. 2. A pályázati eljárás eredményes befejezéséig megbízott személy látja el az igazgatói feladatokat. 3. Amennyiben nem születik döntés a megbízott intézményvezető személyéről, úgy az 1. pontban meghatározottak szerint a helyettesítéssel megbízott vezető látja el az igazgatói feladatokat.

3.3.2. Az tagintézmény vezetője Az tagintézmény munkáját az tagintézmény-vezető irányítja. Megbízásáról az intézmény vezetője dönt a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény közoktatási intézményekben való végrehajtásáról szóló 138/1992. (X.8.) Kormányrendelet 5.§ (2)-(17) bekezdése, valamint 18.§ (4)-(6) bekezdése értelmében. Munkáját magasabb vezetői beosztásban látja el. Jogköre:  a tagintézmény szakmai tevékenységének irányítása az igazgató folyamatos tájékoztatásával és szakmai koordinálásával,  szakmai programok tervezése az igazgató tájékoztatásával és egyetértésével,  osztott munkáltatói jogkör gyakorlása az alábbiak tekintetében - az alkalmazotti jogviszony létrehozásának és megszüntetésének előkészítése,

17

új dolgozó felvétele esetén:  pályázati anyagok befogadása,  az állás betöltésének előkészítése,  pályázó kiválasztása,  javaslattétel alkalmazásra, - munkaviszony megszűnése esetén:  kérelmek befogadása,  a döntés előkészítése,  minősítés előkészítése, elkészítése, - egyéb esetekben:  adminisztratív ügyintézés, adatkezelés,  bér és béren kívüli juttatások elosztásának egyeztetése az igazgatóval,  fellépés azonnali fegyelmi intézkedést igénylő esetekben (agresszió, alkohol problémák stb.),  feladatok kijelölése, munkavégzésre vonatkozó utasítások,  beosztás,  pihenőidő megállapítása, szabadság kiadása és az ezzel összefüggő adminisztráció, hiányzásjelentések elkészítése. külső kapcsolatrendszer működtetése, működési rend készítése az tagintézmény sajátosságainak figyelembe vételével, javaslat, előterjesztés az intézmény vezetője részére a szakmai munka színvonalának javítása érdekében, javaslattétel az intézmény humán és tárgyi erőforrásának fejlesztéséhez, valamint az intézmény egészét érintő szakmai programok tervezéséhez, javaslattétel a munkavállalókkal kapcsolatos fegyelmi, illetve jutalmazási kérdésekben, az tagintézményre kiterjedően tanügy-igazgatási jogkör gyakorlása, az tagintézmény éves munkatervének és beszámolójának készítése, az tagintézmény pedagógus továbbképzési tervének elkészítése, az tagintézmény tevékenységével kapcsolatos kötelezettség vállalás az tagintézmény költségvetési keretén belül, az tagintézmény képviselete. -

         

Felelősségi köre:  az tagintézmény szakszerű és törvényes működtetése,  az tagintézmény rendelkezésére álló költségvetési keretek közötti törvényes gazdálkodás,  a jogszabályok, a fenntartó és az igazgató előírásainak, utasításainak az tagintézményben való érvényesítése, végrehajtása,  az tagintézmény szakmai, pedagógiai munkája,  az tagintézmény ellenőrzési, mérési, értékelési programja működtetése,  a munkavégzés és a nevelő-oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtése az tagintézményben,  a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezése és ellátása az általános iskolai tagintézményben,  a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzése az általános iskolai tagintézményben,  a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának biztosítása az általános iskolai tagintézményben. Az tagintézmény-vezető hatáskörébe tartoznak mindazon ügyek, melyeket az SzMSz nem utal az igazgató hatáskörébe. Feladatköre:  az tagintézmény nevelőtestületének vezetése, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése,  a szakmai munka irányítása és ellenőrzése az tagintézményben, minősítések előkészítése,  javaslattétel az intézmény munkavállalóinak jutalmazására, felelősségre vonására,  az tagintézmény adminisztrációjának, adatszolgáltatásának szervezése és bonyolítása,

18

               

az tagintézmény stratégiájának, éves munkatervének, beszámolójának és egyéb dokumentumainak elkészítése, az tagintézmény szabályzatainak elkészítése, előkészítése, folyamatos kapcsolattartás az intézmény vezetőjével, az tagintézmény képviselete az iskolavezetői megbeszéléseken, a rendelkezésre álló költségvetési keret alapján az tagintézmény működéséhez szükséges tárgyi feltételekről való gondoskodás, elszámolás, a szakmai működéshez szükséges humán erőforrás fejlesztésének tervezése, az általános iskolákban az tagintézmény szervezeteivel való együttműködés, az tagintézményt érintő külső kapcsolatrendszer fenntartása, ápolása, a társintézményekkel, helyi, területi és országos szakmai szervezetekkel, intézményekkel való kapcsolattartás, együttműködés az tagintézmény munkáját segítő testületekkel, szervezetekkel, közösségekkel, az általános iskolai tagintézmény ünnepélyeinek, megemlékezéseinek méltó megszervezése, a tankönyvellátás rendjének meghatározása tagintézményben, a gyermek- és ifjúságvédelmi munka irányítása a tagintézményben, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos tevékenység irányítása az tagintézményben, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezése a tagintézményben. Az intézményi dokumentumok előkészítésében való együttműködés.

Az tagintézmény-vezető a jogköréből esetenként vagy az ügyek meghatározott körére vonatkozóan helyetteseire vagy az tagintézmény más alkalmazottjára átruházhat jogokat. Az tagintézmény-vezető jogköréből átruházza az alábbiakat:  a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok megszervezésének, ellátásának a felelőse a mindenkori gyermek- és ifjúságvédelmi felelős,  a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának a megszervezéséért a megbízott tagintézményvezetőhelyettes a felelős,  a tanulóbalesetek megelőzéséért az osztályfőnökök, valamint a tanulókíséretet, illetve az ügyeleti feladatokat ellátó pedagógusok (mint szervezők, végrehajtók) a felelősek,  a nevelő-oktató munka első fokú ellenőrzéséért a munkaközösség-vezetők a felelősek,  a nemzeti és iskolai ünnepek méltó megszervezéséért az éves munkaterv alapján az adott munkaközösség vezetője, illetve kijelölt pedagógusa a felelős,  a napközis munka és a tanórán kívüli nevelő-oktató munka közvetlen irányítása, ellenőrzése a megbízott tagintézmény-vezetőhelyettes feladata. A nevelőtestület jogkörébe tartozó egyes döntések előkészítését, a végrehajtás szakszerű megszervezését esetenként átruházhatja az tagintézmény-vezető az iskolavezetőség bármelyik tagjára. Az átruházott hatáskörben megvalósuló feladatok ellátásának, teljesítésének folyamatos ellenőrzése, a felelősök beszámoltatása az tagintézmény-vezető joga és kötelessége. Az tagintézmény-vezető irányítási jogkörében eljárva betartja a jogszabályokban foglaltakat, a fenntartó és az igazgató előírásait, épít az intézmény és az tagintézmény más vezetőinek, vezető testületeinek, közösségeinek véleményére. Az tagintézmény-vezető, irányítási jogkörében eljárva, az tagintézményre kiterjedő hatállyal utasítást adhat ki. Az tagintézmény-vezető képviseleti joggal rendelkezik az tagintézményt kizárólagosan érintő ügyekben, ideértve különösen a tanügyi-igazgatási jogkört. Képviseleti jogát az igazgatótól átruházott hatáskörként gyakorolja. Az tagintézmény-vezető, az igazgató jogkörébe tartozó munkáltatói jogok közül az SzMSz-ben meghatározottak tekintetében az tagintézményben dolgozó közalkalmazottakkal kapcsolatban osztott munkáltatói jogkört gyakorol az igazgatóval. Az tagintézmény-vezetőket, feladatainak ellátásában tagintézmény-vezetőhelyettes(ek) segíti(k), akadályoztatása és a megbízás határidő előtti megszűnése esetén helyettesíti(k). Több tagintézmény-

19

vezetőhelyettes esetén az tagintézmény-vezető helyettesítését az tagintézmény-vezető által kijelölt tagintézmény-vezetőhelyettes látja el. A helyettesítés rendjét a tagintézményre vonatkozó SZMSZ tartalmazza. Az tagintézmény-vezető közvetlen munkatársai:  az tagintézmény-vezetőhelyettes(ek),  a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős,  a diákönkormányzat munkáját segítő pedagógus,  a munkaközösség-vezetők,  az iskolatitkár,  rendszergazda. 3.3.3. Az tagintézmények vezető-helyettesei Az tagintézmény-vezetőhelyettesek megbízásukat az tagintézmény-vezető javaslatára és a tantestület véleményezésével az igazgatótól kapják. Munkájukat vezető beosztásban látják el. Vezetői tevékenységüket az tagintézmény-vezetők irányításával, velük együttműködve végzik. Akadályoztatásuk esetén a 3.3.3. pontban szereplőknek megfelelően ellátják az tagintézmény-vezető helyettesítését. Ellátják az oktató-nevelő munka zavartalanságának biztosításához szükséges napi szervezési feladatokat. Segítik az tagintézmény-vezető pedagógiai, szakmai vezetői tevékenységét, a közös pedagógiai értékrend érvényre juttatását. Ellátják, elláttatják az iskola pedagógiai tevékenységével kapcsolatos adminisztratív feladatokat. Az tagintézmény-vezetőhelyettesek az iskolákban közvetlenül irányítják:  a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezését,  a tanórán kívüli tevékenységeket,  a tagozatokon és a napköziben folyó munkát, Az tagintézmény-vezetők az iskolákban az alábbi esetekben döntési jogkörrel ruházzák föl helyetteseiket:  a helyettesítést végző pedagógusok kijelölése,  az tagintézmény-vezető távolléte esetén az anyanap igénybevételének engedélyezése,  az iskola elhagyásának engedélyezése tanítási, illetve foglalkozási időben pedagógus vezette tanulócsoport számára,  tanítási óra elmaradásának engedélyezése (ha az tagintézmény-vezető nem elérhető),  a pedagógusok óracseréjének az engedélyezése,  egészségügyi ellátás esetén a tanítási órákat is érintő intézkedések megtétele. Tevékenységi körüket, feladatukat részletesen a munkaköri leírásuk tartalmazza. A jogkörükben meghozott döntéseikről rendszeresen, illetve szükség szerint (a lehető legrövidebb időn belül) tájékoztatják az tagintézmény-vezetőt. 3.3.4. Az intézmény vezető beosztású alkalmazottainak kapcsolattartása Az igazgató és az tagintézmény-vezető – intézményi szinten – személyesen, illetve helyetteseiken keresztül tartanak hivatalos kapcsolatot egymással. A hivatalos kapcsolattartás írásban történik, melybe beleértendő az elektronikus levelezés és a faxváltás is. A vezetők, a halasztást nem tűrő esetekben szóbeli kapcsolattartás útján egyeztetnek, a későbbi dokumentálás (pl. feljegyzés, emlékeztető) kötelezettségével. Az tagintézményt érintő kérdésekben az tagintézmény-vezető és az tagintézmény-vezetőhelyettes folyamatos, napi kapcsolatot tartanak egymással.

20

4.

Az iskola ügyviteli rendje és iratkezelési szabályzata

4.1. Az ügyvitel rendje 4.1.1. Az ügykör és az ügyvitel fogalma Az ügykör az intézmény hatáskörébe tartozó személyek vagy szervezetek érdekét érintő helyzetek, tényállások csoportja. Az ügykörbe tartozó ügyek megoldásáról az intézmény illetékes alkalmazottainak kell gondoskodni. Az intézmény főbb ügykörei:  vezetési és igazgatási ügykör  nevelési és oktatási ügykör  gazdasági ügykör  közalkalmazotti személyi ügykör  tanulói ügykör  egészség- és gyermekvédelmi ügykör Az ügyvitel (ügyintézés) az intézmény ügykörébe tartozó hivatalos ügyek intézésében kifejtett tevékenység. Az intézmény működésével kapcsolatos ügyvitelt a hatályos jogszabályok és jelen szabályzat rendelkezéseinek megfelelően kell ellátni. 4.1.2. Az ügyvitellel kapcsolatos feladatok 4.1.2.1. Az intézmény vezetőjének feladatai

     

Elkészíti és kiadja az iskola ügyviteli és iratkezelési szabályzatát. Jogosult az iskolába érkező küldemények felbontására. Jogosult kiadmányozni. Irányítja és ellenőrzi az iskolatitkár munkáját. Kijelöli az iratok ügyintézőit. Meghatározza az iratok selejtezésének és levéltárba küldésének évét.

4.1.2.2. Az intézményvezető-helyettes feladatai

     

Ellenőrzi, hogy az iskolában az iratkezelés a vonatkozó jogszabályok és a belső szabályzat előírásai szerint történjen. Figyelemmel kíséri az iratkezelésre vonatkozó jogszabályokat, és annak változása esetén kezdeményezi az iratkezelési szabályzat módosítását. Az igazgató távollétében jogosult az iskolába érkező küldemények felbontására. Az igazgató távollétében jogosult a kiadmányozásra. Az igazgató távollétében kijelöli az iratok ügyintézőit. Előkészíti és lebonyolítja az irattári anyag selejtezését és levéltári átadását.

4.1.2.3. Az iskolatitkár, ügyiratkezelő feladatköre Az intézményi feladatok ellátásával kapcsolatos hivatalos ügy szervezése és végzése, valamint az ügyeket kísérő iratkezelés az iskolatitkár munkakörébe tartozik. Fontosabb feladatai alábbiak:  a hivatali ügyek nyilvántartása,  az ügyiratok és a bélyegzők nyilvántartása,  a küldemények átvétele, felbontása, kezelése,

21

       

a hivatalos ügyek csoportosítása, rangsorolása, az iratok iktatása, előíratok csatolása, mutatózás, a határidős ügyek nyilvántartása, kiadmányozás előkészítése, a kiadmányok továbbítása, postai feladása, az ügyiratokról hivatalos másolat és másodlat készítése, az elintézett ügyek iratainak irattári elhelyezése, az irattár kezelése, rendezése, az irattári jegyzékek készítése, az irattári anyag selejtezése.

4.1.2.4. A kézbesítést végző munkatárs feladata

  

a küldemények postai átvétele, a küldemények kézbesítése, a kézbesítőkönyv aláíratása a címzettel,

4.2. Az ügyek és az ügyiratok nyilvántartása Az intézmény vezetője által szignált határidős és egyéb iratokat a nyilvántartó könyvbe kell bevezetni, és még a szignálás napján át kell adni az ügyintézőknek. Az iskolatitkár az ügyintézők részére – elintézés céljából – az ügy iratait az iktatószám, a tárgy és az átvétel időpontjának feltüntetésével, valamint határidő kitűzésével aláírásuk ellenében adja át. Az iratok visszavételét jelezni kell. Az ügyek határidejének betartásáért az iskolatitkár felel, ezért a határidőhöz kötött ügyek határidejéről is nyilvántartást kell vezetni. A határidő-nyilvántartás az iktatókönyvben történik. A határidőt az iktatókönyv „Megjegyzés” vagy „Elintézési határidő” rovatában a naptári nap megjelölésével kell feltüntetni. Ezen túlmenően kell jelezni az ügy teljes elintézésére, valamint a közbenső intézkedésekre kijelölt határidőket. Az iskolatitkár az ügy elintézése érdekében tett sürgetést az ügyiraton névaláírással és keltezéssel köteles feljegyezni. Az ügyintéző az ügyeket haladéktalanul, érkezési sorrendben, illetve határidejük figyelembevételével köteles elintézni. Az ügyintézés határideje:  a tanulókkal kapcsolatos ügyekben legkésőbb az iktatás napjától számított 3 nap,  az iskola működésével kapcsolatos ügyekben legkésőbb az iktatás napjától számított 15 nap,  az intézménybe érkezett iratok általános elintézési határideje az iktatás napjától számított 30 nap. Az intézményvezető szükség esetén meghosszabbíthatja a határidőt. Az engedélyt az ügyet kísérő iraton fel kell tüntetni. 4.3. Az intézményi bélyegzők nyilvántartása Az intézményvezető engedélye alapján készített hivatalos bélyegzőket az iskolatitkárnak kell nyilvántartania. A bélyegzők nyilvántartó lapján fel kell tüntetni:  a bélyegző lenyomatát,  a bélyegzőt használó szervezeti egység nevét,  a bélyegző használatára jogosultak nevét és aláírását,  a bélyegző kiadásának dátumát,  a bélyegzőt átvevő dolgozó nevét. Az iskolatitkár gondoskodik – a bélyegzőt használók jelzése alapján – a sérült és elavult bélyegzők megsemmisítéséről, valamint az új bélyegzők beszerzéséről és a bélyegzők szétosztásáról. A bélyegző átvevője felelős a bélyegző biztonságos őrzéséért és a hivatali munkával kapcsolatos rendeltetésszerű és jogszerű bélyegzőhasználatért.

22

A bélyegző eltűnése esetén a bélyegző felkutatása és az ügyben lefolytatott eljárás, valamint szükség esetén a bélyegző érvénytelenítése érdekében az intézményvezető intézkedik. 4.4. Felvilágosítás hivatalos ügyekben Az intézményben bármely üggyel kapcsolatban érdemi felvilágosítást csak az ügyben eljáró illetékes ügyintéző vagy vezető adhat. Tanulónak, valamint szülőjének (vagy a tanuló igazolt képviselőjének) a tanulóra vonatkozó iratokba való betekintést oly mértékben kell biztosítani, amennyire ez mások személyiségi jogainak sérelme nélkül lehetséges – az adatvédelmi törvény rendelkezéseinek megfelelően. Hivatalos szerveknek (fenntartó, különböző hatóságok) a személyiségi jogokat nem sértő adatokat és információkat csak írásos megkeresés alapján lehet rendelkezésre bocsátani. A személyesen benyújtott iratok átvételét kérelemre igazolni kell. A benyújtott irat és az igazolásul felhasznált másolat egyezőségéről az ügyiratkezelőnek meg kell győződnie. Ha az ügy jellege megengedi, az ügyiratban foglaltak távbeszélőn, illetőleg a jelenlévő érdekelt személyes tájékoztatásával is elintézhetők. Távbeszélőn vagy személyes tájékoztatás keretében történő ügyintézés esetén az iratra rá kell vezetni a tájékoztatás lényegét, az elintézés határidejét és az ügyintéző aláírását.

5.

Az ügyvitel és az ügyiratkezelés irányítása és felügyelete

Az intézmény ügyviteli és iratkezelési feladatait az intézményvezető irányítja, és ellátja annak felügyeletét is. Az ügyvitelt és iratkezelést az intézményvezető évente ellenőrzi. A tanuló-nyilvántartással kapcsolatos ügyvitel ellenőrzése a vezető-helyettesek feladatköre. Az ellenőrzéssel kapcsolatos észrevételeket és utasításokat dokumentálni kell.

6.

Az ügyiratok kezelésének rendje

6.1. Az ügyiratkezeléssel kapcsolatos fogalmak Irat minden írott szöveg, rajz, vázlatrajz, terv, tervrajz, fénykép, kép, hangfelvétel, film, térkép, kotta, mágneses és más adathordozó (adattároló), valamint a megjelenés formájától függetlenül minden más dokumentáció, amely bármilyen anyagon, bármely elnevezéssel (feljegyzés, előterjesztés, jelentés, átirat, tájékoztató, tervezet stb.) bármely eszköz felhasználásával keletkezett. Irattári anyagnak kell tekinteni az intézmény és jogelődei működése során keletkezett iratokat, valamint az iratokhoz kapcsolódó mellékleteket, amelyekre ügyviteli szempontból még szükség van. Az irattári terv foglalja rendszerbe az intézmény által ellátott ügyköröket, és az elintézendő ügyekhez kapcsolódó iratokat ennek megfelelően tagolja. Az irattári terv az iratok rendszerezésének az alapja. 6.2. Az ügyiratok védelmével kapcsolatos egyes szabályok Iratot a munkaköri feladat ellátásán kívül az intézményi munkahelyről kivinni, valamint munkahelyen kívül tanulmányozni, feldolgozni, tárolni csak az intézményvezető engedélyével lehet, ügyelve arra, hogy tartalmát illetéktelen személy ne ismerje meg. A közalkalmazott az iskolatitkárnál, ügykezelőnél lévő iratba akkor tekinthet be, ha a munkájával, tevékenységével összefüggő feladatok ellátása ezt szükségessé teszi. 6.3. Az ügyiratok másolatainak és másodlatainak kiadása Az intézmény ügyeinek iratairól másolatot az iskolatitkár vezetői engedéllyel adhat ki. A másolatot „Az

23

eredetivel megegyező hiteles másolat” felirattal, keltezéssel és az engedélyező aláírásával kell ellátni. Másodlatot kell kiadni az intézmény által kiállított egyes okmányokról (bizonyítványok, oklevelek...) azok elveszése, megsemmisülése esetén, a törzslap alapján, a vonatkozó jogszabályok alapján. 6.4. A küldemények átvétele és felbontása Az intézmény részére postán vagy kézbesítő útján érkező iratokat, tértivevényeket és más küldeményeket, valamint az ügyfelek által közvetlenül benyújtott beadványokat és kérelmeket az iskolatitkár veszi át. A nyilvántartott küldeményeket (ajánlott, expressz-ajánlott, távirat, csomag...) a posta szabályainak megfelelően kézbesítőkönyvvel kell átvenni. Felbontás nélkül kell a címzetthez továbbítani:  a tévesen címzett küldeményeket,  a névre szóló iratokat, amelyekről az iratkezelő megállapítja, hogy tartalmuk magánjellegű, és ezért hivatalos elintézést nem igényelnek,  a diákönkormányzat, az iskolaszék, a szülői szervezetek, a szakszervezet, a Közalkalmazotti Tanács és más társadalmi szervezetek címére érkezett iratokat,  továbbá azokat az iratokat, amelyek felbontásának jogát az intézményvezető fenntartotta magának. Fel kell bontani minden küldeményt, amelyről a boríték (csomagolás) alapján megállapítható, hogy nem magánjellegű. Így felbontandók azok a levelek is, amelyeken – az intézmény neve előtt vagy után – névre szóló címzés található, és feltételezhető, hogy a küldemény tartalma hivatalos jellegű. A névre szóló iratot, amennyiben az hivatalos elintézést igényel, a címzett a felbontást követően juttatja vissza az iratkezelőhöz iktatás céljából. Amennyiben az iskolatitkár azt állapítja meg, hogy a küldemény által jelzett ügyben az intézménynek nincs hatásköre, akkor köteles a küldeményt a hatáskörrel ellátott intézményhez továbbítani. Ha az illetékes ismeretlen, a küldeményt – értesítés mellett – vissza kell küldeni a feladónak. 6.5. A küldemények feldolgozása A küldemény felbontásakor egyeztetni kell a feltüntetett tartalom meglétét, ellenőrizni kell a feltüntetett és a ténylegesen beérkezett mellékletek számát. Jelezni kell továbbá, ha a boríték sérült, illetve a mellékletek között pénz, nemzetközi válaszbélyegszelvény, illetékbélyeg található. Az esetlegesen felmerülő irathiány okát a küldő szervvel – lehetőleg rövid úton – tisztázni kell, és ennek tényét az iraton rögzíteni kell. Soron kívül kell az igazgatóhoz továbbítani a fenntartótól érkezett megkereséseket, az intézményhez címzett idézéseket, meghívókat, továbbá a vezető nevére érkező küldeményeket, amelyeket az ügyiratkezelő soron kívül továbbít a címzetthez. A borítékot akkor kell az irathoz csatolni és ezt az iraton feltüntetni, ha a postára adás időpontjához jogkövetkezmény (fellebbezés, bírósági idézés, jelentkezés, pályázat) fűződhet, valamint a feladó neve és pontos címe az iratból nem állapítható meg. 6.6 Az ügyiratok iktatása Az intézménybe érkezett, illetőleg azon belül keletkezett iratokat iktatni kell. Az iktatás iktatókönyvbe történő bevezetéssel, naptári évenként eggyel kezdődő sorszámos rendszerben történik az iratok érkezésének sorrendjében. Minden naptári évben új iktatókönyvet kell nyitni, és az év végén – az utolsó iktatás alatt – keltezéssel és névaláírással le kell zárni. Az irat tárgyát úgy kell megjelölni, hogy az ügy lényegét röviden és szabatosan fejezze ki, valamint ennek alapján a helyes mutatózás elvégezhető legyen. Az iktatás sorszámozása az első iktatószámtól megszakítás nélkül folyamatosan halad. A dátumot naponta csak az elsőnek iktatott iratnál kell feltüntetni. Az iktatókönyvön iktatószámot üresen hagyni nem szabad. A téves bejegyzéseket semmiféle technikai eszközzel nem szabad megszüntetni vagy más módon eltüntetni (radírozás, ragasztás, kifestés). A tévesen bejegyzett adatokat vékony vonallal át kell húzni úgy, hogy az eredeti (téves) bejegyzés olvasható maradjon, és fölé kell írni a helyes szöveget. Iktatáskor az irat jobb felső sarkát el kell látni az iktatási bélyegző lenyomatával, és ki kell tölteni annak rovatai. Az iktatási bélyegző tartalmazza:

24

   

az érkeztetés (kiadás) keltét: ......... év .................. hónap ...... nap, az iktatószámot és a mellékleteinek számát, az ügyintéző (címzett, az intézkedésben eljáró személy) nevét, valamint annak a jelzését, hogy az ügyirat a székhelyen vagy a telephelyen keletkezett.

6.6.1. Az iktatás szabályai Az ügyiratok minden mellékletére rá kell írni az irat iktatószámát. A visszaküldendő mellékleteket célszerű már az iktatáskor borítékba tenni, és az iktatószámot, évszámot, valamint tételszámot azon feltüntetni. Az irathoz az iktatást követően csatolni kell az irat előzményeit. Egy iktatószámhoz legfeljebb három altétel rendelhető. Az összecsatolt, azonos ügyre vonatkozó egyedi iratokat az ügy intézése után is együtt kell tartani. Ha új iktatószám alatt korábbi iratra vonatkozó adatok érkeznek, akkor az új iratra zöld színű tollal rá kell írni a csatolt korábbi iratok számát. A korábbi iratokra ugyanígy rá kell vezetni a csatolás tényét. Az iktatókönyvben ugyanezen módszerrel az időrendi sorrendben legutolsónak keletkezett ügyiratszámmal kell kivezetni a korábbi ügyiratokat. Ezt a módszert kell alkalmazni az eltérő irattári tételszámú iratok esetében is. Nem kell iktatni a beérkező küldemények közül a jogkövetkezménnyel nem járó tömeges értesítéseket (meghívókat, sajtótermékeket, reklámcélú kiadványokat, prospektusokat, szaklapokat és folyóiratokat). Elektronikus iratok esetén, ha az irat nem az iktatásra jogosult ügykezelőhöz érkezett, azt az illetékes ügykezelőhöz kell továbbítani. Az ügykezelő köteles az elektronikus iratot is szignálásra bemutatni az illetékes vezetőnek. Gyűjtőszámos iktatást kell alkalmazni akkor, amikor az időszakos jelentések, adatszolgáltatások nagy mennyisége ezt szükségessé teszi, különösen, ha együttesen történik az ügyek elintézése is. Gyűjtőszám (közös iktatószám) alatt iktathatók az egy személytől származó vagy a pályázati kiírásra beérkező jelentkezések, az azonos ügyre vonatkozó panasziratok stb.

7.

Az ügyintézés és a kiadmányozás

7.1. Az ügyintézők és a kiadmányozási jogkör Az ügyintézők az ügyeket érkezési sorrendben és sürgősségük figyelembevételével kötelesek elintézni. A kiadmányozás az arra jogosult szakmai vezetőnek az ügy érdemi elintézésére vonatkozó rendelkezése. A kiadmányozási jog elsősorban a tervezetek jóváhagyásának, az érdemi döntésnek, az írásbeli intézkedésnek, az irat irattárba helyezésének stb. jogát foglalja magában. Az intézményben kiadmányozási joggal az alábbi vezető beosztású dolgozók rendelkeznek:  igazgató – minden irat esetében,  igazgatóhelyettes – a tanulókkal és az iskola működésével kapcsolatos iratok esetében, 7.2. A kiadmány tartalma Az intézmény ügyintézésével kapcsolatban keletkező ügyiratoknak (kiadmányoknak) az alábbiakat feltétlenül tartalmaznia kell:  az intézmény nevét, székhelyét,  az iktatószámot és a mellékletek számát,  az irat aláírójának nevét és beosztását,  az intézmény körbélyegzőjének lenyomatát  szükség esetén azoknak a felsorolását, akik az eredeti iratot, vagy annak másolatát megkapják. Amennyiben az irat szövege az elintézendő üggyel kapcsolatban hozott határozat, ezt minden esetben indoklással kell ellátni. A határozat felépítése: bevezető és rendelkező rész, valamint indokolás. A határozatnak

25

tartalmaznia kell a döntés alapjául szolgáló jogszabály megjelölését, illetőleg ha a döntés mérlegelés alapján történt, az erre történő utalást. Utalni kell arra, hogy az eljárással kapcsolatban jogorvoslatra nyílik lehetőség. Ha a határozat ellen a törvényben megállapított fellebbezési határidőn belül fellebbezéssel élnek – és az intézmény elsőfokú határozatát nem vonja vissza, illetve nem módosítja –, az intézmény 8 napon belül köteles felügyeleti szervének megküldeni az ügyben keletkezett összes eredeti iratot. Ebben az esetben az irattárba iratpótlóként az eredeti irat másolata kerül. A határozatokkal kapcsolatos iratokat úgy kell kézbesíteni, hogy annak megtörténte, továbbá az irat átvételének a napja megállapítható legyen az esetleges jogviták, illetve fellépő jogkövetkezmények tisztázása érdekében. 7.3. A kiadmány alaki kellékei A kiadmány alaki kellékekkel rendelkezik, amelyeknek egy részét a kiadmány bal felső részén kell feltüntetni. Ezek az alábbiak:



az intézmény jellemzői, fejléc (név, cím, irányítószám, postafiók és távbeszélő száma), melyben az intézmény nevében aláhúzással kell jelölni, hogy az irat a te  az irat iktatószáma,  az ügyintéző neve. A kiadvány jobb felső részén a következőket kell feltüntetni:  az irat tárgya,  az esetleges hivatkozási szám,  a mellékletek száma. A fentieket követi a címzés, majd a kiadmány szövege. Az elintézett ügyekkel kapcsolatos kiadmányokat eredeti aláírással lehet elküldeni. A kiadmány szövegének végén, a keltezés alatt, a levélpapír jobb oldalán a kiadmányozó nevét, alatta pedig a hivatali beosztását kell feltüntetni. 7.4. A boríték címzése és a kiadványok továbbítása A borítékokat a kiadmányon feltüntetett címzettek részére az iskolatitkár készíti el. A borítékon fel kell tüntetni a kiadmány iktatószámát, postai irányítószámot és a továbbítás módjára vonatkozó különleges utasítást (expressz, ajánlott stb.) is. A boríték címzését a postai előírásoknak megfelelően kell végezni. A küldeményeket közönséges, ajánlott, expressz, ajánlott expressz, tértivevényes, ajánlott tértivevényes levélként, csomagban, illetve táviraton vagy telefaxon, elektronikus adatátvitel esetén interneten lehet elküldeni vagy továbbítani. Az elküldés módjára – ha az nem közönséges levélként történik – az ügyintéző köteles az iraton utalást adni. Expressz levélként, táviratként csak a soron kívüli postai kézbesítést igénylő küldeményeket, illetve értesítéseket szabad továbbítani. Ajánlott levélben csak fontos vagy nehezen pótolható iratokat (okmányokat, bizonyítványokat...) szabad küldeni. Tértivevénnyel kell elküldeni az iratot, ha átvételének időpontjáról az intézménynek tudomást kell szereznie. A kézbesítés a kézbesítő vagy a vezető által kijelölt alkalmazott feladata.

8.

Az irattárazás és az iratselejtezés rendje

8.1. Az iratok irattárba helyezése Az elintézett ügyek iratait az alábbi záradékkal kell ellátni: „További intézkedést nem igényel, ezért irattárba helyezhető”, valamint dátummal és az intézményvezető aláírásával. Csak olyan iratot szabad az irattárba

26

elhelyezni, amelynek kiadmányai továbbításra kerültek, és határidős kezelést már nem igényel. Az irattárba helyezés előtt az iskolatitkár köteles az iratot átvizsgálni, hogy nincs-e benne idegen irat, továbbá hogy minden kezelési utasításnak eleget tettek-e. Az irattárba helyezést az iktatókönyv megfelelő rovatában aláírással, a hónap és a nap feltüntetésével kell feljegyezni. 8.1.1 A kézi irattár Az intézmény három évnél nem régebbi iratait a kézi irattárban kell kezelni és őrizni az évek, (ezen belül az iktatószámok) sorrendjében, jól zárható szekrényben. Minden tárgykört külön dossziéban, a dossziékat pedig dobozokban kell tárolni. 8.1.2 Az irattári őrzés Három év elteltével az ügyiratokat az irattárban az irattári terv tételszámai szerint történő csoportosításban, ezen belül a sorszámok, illetve az alapszámok növekvő sorrendjében kell elhelyezni. Az irattárban elhelyezett iratokat hivatalos használatra az ügyintézőnek legfeljebb 30 napra, az irattári kölcsönzési füzetbe bejegyezve és elismervény ellenében lehet átadni. Az elismervényt az irattárban az irat helyére kell tenni. Az irattárban kezelt iratról másolat kiadását csak az iskola kiadmányozási joggal felruházott vezető beosztású dolgozója engedélyezheti. Az irattári őrzés idejét az irat végleges irattárba helyezésének évétől kell számítani. 8.1.3. Az irattári anyag selejtezése Az irattári anyagnak azt a részét, amelyre az ügyvitelben már nincs szükség, a vonatkozó jogszabályok szerint kell selejtezni. Az irattárban őrzött iratokat legalább ötévenként felül kell vizsgálni, és ki kell választani azokat, amelyeknek az őrzési ideje lejárt. Az iratok selejtezését az intézményvezető rendeli el és ellenőrzi. A selejtezéssel járó szervezési és ellenőrzési feladatok ellátására selejtezési bizottságot kell létrehozni. Az intézménynél keletkezett, de nem iktatott iratokat az intézményvezető által megállapított őrzési idő után szabályos selejtezési eljárással – az iratok egyenkénti elbírálásával – kell selejtezni. 8.1.4 Az iratselejtezési jegyzőkönyv Az iratselejtezés időpontját a selejtezés megkezdése előtt 30 nappal az illetékes levéltárnak írásban be kell jelenteni. A selejtezés az illetékes levéltár hozzájárulása, illetőleg a bejelentéstől számított 30 nap letelte után kezdhető meg. A selejtezésre szánt iratokról három példányban selejtezési jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell:  az intézmény nevét,  a selejtezett irattári tételeket,  az iratok irattárba helyezésének évét,  az iratok mennyiségét,  az iratselejtezést végző személyek nevét,  a selejtezést ellenőrző személy nevét. A selejtezés tényét az irattári jegyzéken fel kell tüntetni. A selejtezési jegyzőkönyv két példányát meg kell küldeni a levéltárnak. A kiselejtezett iratok megsemmisítésére, értékesítésére csak a levéltárnak a visszaküldött jegyzőkönyvre vezetett hozzájárulása után kerülhet sor. A ki nem selejtezhető iratokat ötven év után az illetékes levéltárnak kell átadni. Ha a nevelési-oktatási intézmény jogutódlással megszűnik, az el nem intézett, folyamatban lévő ügyek iratait, továbbá az irattárat a jogutód veszi át. Az irattár átvételéről jegyzőkönyvet kell készíteni. Ha az intézmény jogutód nélkül szűnik meg, az intézmény vezetője a fenntartó intézkedésének megfelelően gondoskodik az iratok elhelyezésével kapcsolatban.

27

9.

A tanügyi nyomtatványok, nyilvántartások iratkezelési szabályai

A tanügyi nyomtatványokra a 20/2012 EMMI rendelet 87.§ - 111.§, ezek vezetésére pedig a 112. § -116. § rendelkezései vonatkoznak. Az érettségi vizsgával összefüggésben használt dokumentumokra vonatkozó szabályokat a többször módosított 100/1997. (VI. 13.) Korm. Rendelet tartalmazza. 9.1 Az intézmény által használt elektronikus foglalkozási naplóra vonatkozó külön szabályok Az intézmény elektronikus foglalkoztatási naplót használ. A foglalkozási naplót a pedagógus minden tanórán köteles vezetni. A haladási naplóban a tanóra anyagát az oktatás nyelvén (két tanítási nyelvű oktatás esetén magyarul) köteles bejegyezni. A bejegyzésnek tartalmaznia kell:  az óra számát, (az e-napló automatikusan generálja)  a tanóra anyagát, a fejlesztési területet,  a mulasztó tanulók felsorolását. Az értékelési naplóban a pedagógus az érdemjegyekhez megjegyzéseket fűz, mely tartalmazza a számon kért tananyag megnevezését. Az elektronikus napló megfelelő részén kerülnek bejegyzésre a tanuló fegyelmező intézkedései. A bejegyzett intézkedések „minősítése” az osztályfőnök kötelezettsége a bejegyzést követő egy héten belül. A tanuló szaktárgyainak módosítására a beírást követően 1 nap áll rendelkezésre. Ezt követően a jegyek módosítására az igazgató adhat engedélyt. A hiányzások igazolásának bejegyzését az osztályfőnök végzi, a házirendben megadott határidőn belül. Az elektronikus napló alapján az iskola félévi értesítőt állít ki, ami okiratnak minősül. Ezért minden kiadott értesítőn az iskola neve, OM azonosítója, az iskola pecsétje és az osztályfőnök aláírása szerepel. Az elektronikus napló archiválása a support szolgáltató feladata. Az archív naplókhoz való hozzáférésre az iskola igazgatója és az igazgatóhelyettesek jogosultak. A félévi ellenőrzőkről hivatalos másolatot csak az archív naplókhoz való hozzáérésre jogosultak állíthatnak ki.

10. Záró rendelkezések 10.1. A szabályzat időbeli és személyi hatálya A szabályzat hatálya kiterjed az intézmény valamennyi közalkalmazottjára és más foglalkoztatottjára. Jelen igazgatói utasítás 2013. szeptember 1. napjával lép hatályba, és ezzel egyidejűleg minden korábbi e tárgykörben kiadott belső utasítás hatályát veszti. 10.2. A szabályzat hozzáférhetősége és módosítása A szabályzat tartalmát az intézmény vezetője köteles ismertetni a beosztott munkatársakkal. A szabályzat egy példányát hozzáférhetővé kell tenni az intézmény valamennyi alkalmazottja számára az iskolatitkárságon. Az igazgatónak gondoskodnia kell jelen szabályzat olyan módosításáról, amely az új, módosuló jogszabályok hatálybalépése miatt szükséges.

A székhely Szervezeti és Működési Szabályzata A telephely Szervezeti és Működési Szabályzata

28

BABITS MIHÁLY GIMNÁZIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA OM AZONOSÍTÓ 035228 Átdolgozva 2013

29

Az SZMSZ elfogadása és jóváhagyása, nyilvánossága

Az SZMSZ-t az iskolai diákönkormányzat 2013. március 31. napján tartott ülésén megtárgyalta, és a benne foglaltakkal egyetértett. Kelt: Budapest, 2013 március 31. …………………………………… iskolai diákönkormányzat vezetője

Az SZMSZ-t a Szülői Munkaközösség vezetősége 2013. március 31. napján tartott ülésén megtárgyalta, és a benne foglaltakkal egyetértett. Kelt: Budapest, 2013. március 31. …………………………………… szülői munkaközösség elnöke

Az SZMSZ-t az iskola nevelőtestülete 2013. április 9. tartott ülésén elfogadta. Kelt: Budapest, 2013. április 9. …………………………………… Igazgató

30

Az SZMSZ nyilvánossága Az SZMSZ előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) joga és kötelessége megismerni. Az SZMSZ egy-egy példánya megtekinthető: az iskola irattárában; az iskola könyvtárában; az iskola nevelői szobájában; az iskola igazgatójánál; az iskola igazgatóhelyetteseinél; az iskolai szülői szervezet (közösség) vezetőjénél. Az SZMSZ-ről minden érintett tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, igazgatóhelyettesétől, valamint az osztályfőnököktől a nevelők fogadó óráján vagy – ettől eltérően – előre egyeztetett időpontban.

31

1. Szervezeti és működési szabályzat célja, feladata l. A Szervezeti és működési szabályzat határozza meg a Babits Mihály Gimnázium szervezeti felépítését, működésének belső rendjét, a külső és belső kapcsolatára vonatkozó megállapodásokat és azon rendelkezéseket, melyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az SZMSZ a kialakított és működtetett tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt kapcsolati és működési rendszerét tartalmazza. 2. Az SZMSZ alapjául az oktatásra vonatkozó, mindenkori hatályos Törvények, Rendeletek és utasítások szolgálnak. Kiemelten a többször módosított:                

 

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről Az 1993. évi LXXIX. tv. A közoktatásról 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről Az 1992. évi XXXIII. tv. A közalkalmazottak jogállásáról A 138/1992 /X.8./ Kormány rendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. tv. végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet az oktatási igazolványokról 243/2003. (XII.17) Kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról és alkalmazásáról 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról 100/1997 (VI. 13.) Kormányrendelet az Érettségi vizsgaszabályzatról 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 4/2013. (I. 11.) EMMI rendelet a két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvének kiadásáról 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről 48/2012. (XII. 12.) EMMI rendelet a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről 20/2012. EMMI rendelet az iskolák névhasználatáról 22/2013. (III. 22.) EMMI rendelet egyes köznevelési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról

32

2. SZMSZ általános rendelkezései, az SZMSZ hatálya 2.1. A Babits Mihály Gimnázium közoktatási intézmény szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése alapján a nevelőtestület fogadta el, a mellékelt jegyzőkönyv alapján. Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint egyetértési jogot gyakorolt a Babits Mihály Gimnázium Diákönkormányzata, valamint az SZMK. 2.2. Az intézmény fenntartója: a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ a Szervezeti és Működési Szabályzatot a mellékeltek alapján és időpontban megismerte, és hatályba lépett, ezzel az ezt megelőző Szervezeti és Működési Szabályzat érvénytelenné vált. 2.3. A Szervezeti és Működési Szabályzat és a mellékletet képező egyéb belső szabályzatok betartása az intézmény valamennyi közalkalmazottjára nézve kötelező érvényű. 2.4. Alapító okirat az SZMSZ mellékletét képezi. Az SZMSZ mellékleteiben található belső szabályzatok módosítása nem vonja maga után az SZMSZ egészének módosulását. 2.4.1 Az intézmény alapfeladatai, alaptevékenysége: 2.4.1.1 Alapfeladatok: Az 1993. évi LXXIX. tv. alapján az iskolában az általános műveltséget megalapozó nevelés és oktatás folyik. Fő feladata mellett az intézménynek gondoskodnia kell a tehetséggondozásról, a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatásáról, valamint a gyermekek felügyeletéről. Ezt a feladatát tanórán és tanórán kívüli tevékenységek keretében látja el. 2.4.1.2 Tevékenységek felsorolása:  korrepetálás, felzárkóztató foglalkozás, emeltszintű érettségire felkészítő csoportok, felvételi előkészítő foglalkozások  tanulói szakkörök, diákkörök, művészeti csoportok  Diák Sport Egyesület  tömegsport foglalkozások  tanulmányi, művészeti és sportjellegű versenyek, vetélkedők, pályázatok  iskolai könyvtár  iskolai diákönkormányzat  iskolai, szülői munkaközösség 2.4.1.3 Egyéb, a fő feladatot segítő tevékenység  szakmai tanfolyamok szervezése  rendezvények szervezése  iskolai büfé Vállalkozási tevékenységet az intézmény nem folytat. 2.4.2. Az intézmény gazdálkodási jogköre Az intézmény önálló jogi személy. Saját Szervezeti és Működési Szabályzattal, önálló bérgazdálkodási jogkörrel nem rendelkezik. 2.4.3 Az intézmény feladatellátását szolgáló vagyon: a Budapest, Tóth Aladár u.16-18 sz. alatt lévő ingatlan. 2.4.3.1 Egyéb vagyon: a vagyonnyilvántartás szerint és az éves költségvetésben biztosított pénzeszközök. Fenti vagyontárgyak IV.ker Újpest Önkormányzat tulajdonában vannak. Az intézményi vagyon feletti rendelkezési jog a tulajdonost illeti meg, de az intézmény részére a használati jogot teljes terjedelemben biztosítja. 2.4.4. Az intézményvezetői megbízás rendje

33

Az intézményvezető megbízása a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényben foglaltak szerint. 2.4.5. Az intézmény egyéb jellemzői Az intézmény tagintézményével együttműködve valósítja meg azokat a közoktatási feladatokat és célkitűzéseket, melyeket a rá vonatkozó jogszabályok előírnak és a Babits Mihály Gimnázium Pedagógiai Programjában megfogalmaztak. 2.4.6. Az alapítói okirat kezelésére vonatkozó szabályok Az alapító okiratban szereplő adatok nyilvánosak. A bejegyzett adatokban történő változásokat 30 napon belül be kell jelenteni az Önkormányzat jegyzőjének, illetve a nyilvántartásba vevőnek. Ezen alapító okirat adatai csak a fenntartó hozzájárulásával módosíthatók. 2.4.7 Az intézmény irányítása Az intézmény szakmai tekintetben önálló. Tartalmi működését a Pedagógiai Program alapján végzi. Szervezetével és működésével kapcsolatban önállóan dönt olyan ügyekben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az intézmény irányítása a hatályos jogszabályok alapján történik.

34

3. Az SZMSZ és az iskola más belső szabályzatainak összefüggései, kapcsolata 3.1. Az 1993. évi LXXXIX. tv. /1993. augusztus 3./. a nemzeti köznevelésről szóló törvény 40. par. alapján az intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket az SZMSZ határozza meg, melyet az intézmény vezetője készít el. 3.2. A Munka Törvénykönyve és a Közalkalmazotti Törvény alapján az intézményben Közalkalmazotti Tanácsot /KT/ kell választani, melynek Szervezeti és Működési Szabályzatát a Közalkalmazotti Tanács Elnöke készíti el. 3.3. A KT választásokon elért eredmények alapján a reprezentatív szakszervezet köt kollektív szerződést. A Kollektív Szerződést a szakszervezeti vezető (titkár) készíti el, és a munkáltató a másik kötő fél. 3.4. A hatáskörökbe tartozó jogosítványok összefüggései, kapcsolatai: MEGNEVEZÉS kollektív szerződés munkavédelmi szabályzat munkaidő beosztás, annak módosítása

KÖZALKALMAZOTTI TANÁCS Véleményező Véleményező Véleményező

szociális juttatások Jóléti pénzeszközök felhasználása

Véleményező Egyetértési jog

dolgozói képviselet

egyedi ügyekben nem, közösség nevében megilleti egyedi ügyekben nem, közösség nevében megilleti nem illeti meg

információ joga általában egyedi ügyekben

35

SZAKSZERVEZET kötő fél Véleményező kollektív szerződésben kötő fél, hiányában véleményező kollektív szerződésben kötő fél a kollektív szerződésben kötő fél tagjai vonatkozásában megilleti a kollektív szerződésben kötő fél tagjai vonatkozásában megilleti a kollektív szerződésben kötő fél tagjai vonatkozásában megilleti tagjai vonatkozásában megilleti

4. Az iskola szervezeti rendszere, irányítása 4.1 Az iskola ügyviteli rendje Az iskola ügyviteli rendjét a tagintézménnyel közös SZMSZ tartalmazza. A szabályzat tartalmát az intézmény vezetője köteles ismertetni a beosztott munkatársakkal. A szabályzat egy példányát hozzáférhetővé kell tenni az intézmény valamennyi alkalmazottja számára az iskolatitkárságon. 4.2. Az iskola szervezete 4.2.1 Az iskola szerkezeti felépítése

4.2.2 Az iskola igazgatósága  Az iskola igazgatóságát az igazgató, valamint közvetlen munkatársai alkotják. az igazgatóhelyettesek tanügyigazgatási feladatokat ellátó segítő iskolatitkár  Az iskola felelős vezetője az igazgató, aki munkáját a magasabb jogszabályok, a fenntartó, valamint az iskola belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Megbízatása a magasabb jogszabályokban megfogalmazott módon és időtartamra történik.  Az igazgató munkáját igazgatóhelyettesek segítik. Az igazgatóhelyettesek megbízását a tantestület véleményének kikérésével az igazgató adja. Igazgatóhelyettes csak az iskola határozatlan időre alkalmazott pedagógusa lehet, megbízatása határozott időre szól. Az igazgatóhelyettes és a többi vezető beosztású dolgozó munkájukat munkaköri leírások, valamint az igazgató közvetlen irányítása alapján végzik. Az igazgatót távollétében teljes jogkörrel az igazgatóhelyettesek helyettesítik. A helyettesítésre vonatkozó szabályokat az egész intézményre vonatkozó SZMSZ tartalmazza. Az igazgatóság (igazgató és az igazgató helyettesek) hetente megbeszélést tart az aktuális feladatokról. Az igazgatóság megbeszéléseit az igazgató vezeti.  Az igazgatóhelyettesek munkamegosztását, részletesen ellátandó feladataik felsorolását és a munkamegosztással átruházott jogköröket az igazgatóhelyettesek számára készített munkaköri leírása tartalmazza. Az életpályamodell életbelépésekor az igazgatóhelyettesek számának megfelelő munkaköri leírások az SZMSZ mellékletét képezik. 4.2.3. Az iskola vezetősége Az iskola vezetőségének tagjai: . igazgató . igazgatóhelyettesek . munkaközösségek vezetői . a diákönkormányzat segítő tanára . a közalkalmazotti tanács elnöke (vagy megbízott tagjai) . a reprezentatív szakszervezet(ek) vezetője

36

Az iskolavezetőség, konzultatív testület, az iskolai élet egészére kiterjedő véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az iskola vezetősége rendszeresen tart értekezletet aktuális feladatokról. A megbeszéléseket az igazgató vagy megbízott helyettese készíti elő és vezeti. Az iskolavezetőség tagjai az éves ellenőrzési tervben foglaltak szerint ellenőrzési feladatokat is ellátnak, illetőségi területükön. 4.2.4 Az iskola dolgozói Az iskola dolgozói a következő szervezeti csoportokat alkotják  Pedagógusok  A pedagógusokat közvetlenül segítő dolgozók Az iskola dolgozói munkájukat munkaköri leírások alapján végzik.

37

4.3. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzési rendje 4.3.1 A nevelő-oktató munka belső ellenőrzése a tanítási órákon kívül kiterjed a tanórán kívüli foglalkozásokra is. 4.3.2 A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének megszervezéséért és hatékony működtetéséért az igazgató a felelős. Az ellenőrzés területeit, konkrét tartalmát, módszerét és ütemezését az éves pedagógiai terv tartalmazza. Az ellenőrzési tervet az iskola vezetése fogadja el, és hozza nyilvánosságra. Az ellenőrzési tervtől eltérő, eseti ellenőrzések lefolytatásáról az igazgató dönt. 4.3.3 A nevelő-oktatő munka belső ellenőrzésére jogosultak:  igazgató,  igazgatóhelyettesek,  munkaközösség-vezetők,  nevelőtestület tagjai külön megbízatás alapján. Az igazgató az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti. Közvetlenül ellenőrzi az igazgatóhelyettesek munkáját. Ennek egyik eszköze a beszámoltatás. Az igazgatóhelyettesek ellenőrzési tevékenységüket a vezetői megbízatásból következően, a munkaköri leírásuknak megfelelően látják el. Tapasztalataikról folyamatosan tájékoztatják az igazgatót. A munkaközösség-vezetők az ellenőrzési feladatokat a munkaközösség tagjainál és a szaktárgyukkal összefüggő területeken, munkaköri leírásnak megfelelően látják el. Tapasztalataikról folyamatosan tájékoztatják az illetékes igazgatóhelyettest. 4.3.4 Az ellenőrzés módszerei  tanórák, tanórán kívüli foglalkozások látogatása,  írásos dokumentumok vizsgálata,  tanulói munkák vizsgálata,  beszámoltatás írásban és szóban. 4.3.5 Az ellenőrzés tapasztalatait egyénileg a pedagógusokkal, szükség esetén a munkaközösség tagjaival kell megbeszélni. 4.3.6 Az általánosítható tapasztalatokat - a feladatok egyidejű meghatározásával tantestületi értekezleten értékelni és összegezni kell. 4.4. A szociális ösztöndíj, szociális támogatás odaítélésének, felosztásának elvei 4.4.1. A tanulók részére biztosított szociális támogatások odaítéléséről az iskola igazgatója dönt. Döntéséről kikéri az intézmény gyermekvédelmi felelős, az osztályfőnök és az SZMK véleményét. 4.4.2 A tanulók részére biztosított szociális juttatások, illetve támogatások odaítéléséről a gyermekvédelmi felelős és az osztályfőnök véleményének kikérése után az iskola vezetősége dönt. A szociális alapon járó támogatások odaítélésénél előnyt élvez az a tanuló, aki hátrányos helyzetű, akinek egyik vagy mindkét szülője munkanélküli, akit az egyik szülő egyedül nevel, aki rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesül, akinek magatartási és tanulmányi munkája megfelelő, illetve aki állami gondozott. 4.4.3 A tankönyv vásárlásához biztosított állami és önkormányzati támogatást a tanulók közt differenciálás nélkül kell szétosztani.

38

5. Az iskola közösségei, ezek kapcsolata egymással és a vezetéssel 5.1. Az iskolaközösség 5.1.1

Az iskolaközösséget az alkalmazottak, a szülők és a tanulók alkotják.

5.1.2 Az iskolaközösség tagjai érdekeiket, jogosítványaikat a fejezet 7. pontjában felsorolt közösségek révén és módon érvényesíthetik.

5.2. Az iskolai alkalmazottak (közalkalmazottak) közössége 5.2.1. Az iskolai alkalmazottak közössége az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló, az SZMSZ IV./1.3. pontjában részletezett dolgozókból áll. 5.2.2. Az iskolai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint iskolán belüli érdekérvényesítési lehetőségéit a magasabb jogszabályok (Mt, Kjt és ezekhez kapcsolódó rendeletek) valamint az ágazati Kollektív Szerződés rögzíti. 5.3. A nevelők közösségei 5.3.1. A nevelőtestület     

     



A nevelőtestület tagja az iskola valamennyi pedagógus-munkakört betöltő alkalmazottja. A nevelőtestület a magasabb jogszabályokban megfogalmazott döntési jogkörökkel rendelkezik. A nevelőtestület véleményét ki kell kérni a magasabb jogszabályokban megfogalmazott esetekben A nevelőtestület dönt, véleményt nyilvánít, javaslatot tesz az iskola működésével kapcsolatos valamennyi, a jogszabályok által meghatározott kérdésekben Egy tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezletet tartja: tanévnyitó és záró értekezlet félévi és év végi osztályozó értekezlet Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület tagjainak 51 %-a kéri, illetve ha az iskola igazgatója vagy vezetősége ezt indokoltnak tartja. A magasabb jogszabályokban megfogalmazottak szerint: a nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint 50 %-a jelen van. A nevelőtestület döntéseit - ha erről magasabb jogszabály ill. az SZMSZ másként nem rendelkezik - nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A nevelőtestület személyi kérdésekben - a nevelőtestület többségének kérésére - titkos szavazással is dönthet. A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyvet vagy emlékeztetőt kell vezetni. A tantestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni akkor, ha az aktuális feladatok miatt csak a tantestület egy része (többnyire az azonos beosztásban dolgozók) vesz részt egy-egy értekezleten. Ezekről azonban az értekezletet összehívó köteles tájékoztatni az iskola vezetőjét. Az iskola nevelőtestülete feladatkörének részleges ellátására az alábbi állandó bizottságokat vagy munkacsoportokat hozza létre a következő feladat- és hatáskörrel: 5.3.1.1. Felvételi bizottság Feladata: évente kialakítsa az iskola felvételi rendjét, javaslatot tegyen az eljárási szabályok kialakítására, módosítására, meghatározza a felvételi vizsgák időpontját és tartalmi

39

követelményeit, javaslatot tegyen a felvételi dolgozatok javítását végző, valamint a szóbeli vizsgabizottságok összeállítására. Tagjai: A bizottság személyi összetételére minden tanévnyitó értekezletén az iskola igazgatója tesz javaslatot, melyről a nevelőtestület nyílt szavazással dönt. A bizottság kialakításához a jelenlévők egyszerű szótöbbsége szükséges. A bizottság megbízatásának ideje 1 év. 5.3.1.2. Fegyelmi bizottság Feladata: a nevelőtestület által fegyelmi eljárást követelő ügyek kivizsgálása, a fegyelmi büntetés kiszabására javaslattétel. Tagjai: A fegyelmi bizottság összetételére az igazgató tesz javaslatot, melyről a nevelőtestület dönt nyílt szavazással. A megválasztáshoz a jelenlevők egyszerű szótöbbsége szükséges. 5.3.2 A nevelők szakmai munkaközösségei A munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad az intézményben folyó nevelő és oktató munkatervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez. A szakmai munkaközösségek az 2011. évi CXC. (41.bek.-71§) törvényben megfogalmazott jogkörrel rendelkeznek. A szakmai munkaközösségek feladatait az intézmény pedagógiai programja, és éves munkaterve tartalmazza. A munkaközösségek önkéntes részvétel alapján szerveződnek. A tagok maguk közül vezetőt választanak, mely választást a szakmai kvalitás, pedagógiai gyakorlat határozza meg. A megválasztott vezetőt az igazgató bízza meg. A munkaközösségek által hozott szakmai döntések köztelező érvényűek a szakot tanító, nem munkaközösségi tagokra is. A következő szakmai munkaközösségek működnek iskolánkban:  magyar nyelv és irodalom,  történelem  matematika-fizika  idegen nyelvi, /angol nyelvi,  természettudományi A nevelőtestület feladat-átruházása alapján a szakmai munkaközösségek az alábbi tevékenységet folyatják:  javítják az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalát, minőségét  fejlesztik a szaktantárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat  javaslatot tesznek a tanórán kívüli tevékenységekre  végzik a tantárgycsoportjukkal kapcsolatos pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, lebonyolítását, ezek elbírálását, valamint az eredmények kihirdetését  kialakítják az egységes követelményrendszert, felmérik és értékelik a tanulók ismeretszintjét  szervezik a pedagógusok továbbképzését  összeállítják az intézmény számára felvételi, érettségi vizsgák írásbeli és szóbeli feladat- és tételsorait, ezeket értékelik  az intézmény fejlődése érdekében pedagógiai kísérleteket végezhetnek, mely elindításához előzetesen beszerzik az iskola vezetőségének jóváhagyó döntését  javaslatot tesznek a szakmai, szemléltető anyagok és más beszerzésre  támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját  javaslatot tesznek a tantárgyfelosztás elkészítéséhez A munkaközösségek kiemelt feladatai: 1. egységes követelmények szerinti munkavégzés 2. tanulmányi versenyekre való felkészítés 3. a felmérők, a vizsgák tételsorainak összeállítása, kiértékelése 4. pályakezdő, illetve új kollégák segítése 5. a továbbképzésben részt vevő, illetve egyéb okból hiányzó kolléga szakszerű helyettesítése. A munkaközösség általános feladatai:

40

1.

A munkaközösség éves munkaterv alapján dolgozik, melyben a feladatok arányos elosztásáról rendelkezik. 2. Feltárja a szaktárgy adta nevelési, oktatási lehetőségeket, a megvalósításra programot dolgoz ki. Az intézmény fejlődése érdekében pedagógiai kísérleteket végezhetnek, mely elindításához előzetesen beszerzik az iskola vezetőségének jóváhagyó döntését 3. Irányítja a szaktanterem fejlesztését, berendezését, ellátását, az iskola anyagi lehetőségeinek figyelembevételével. Felelős a szaktantermek állapotáért, a munkaközösség hatáskörébe tartozó anyagi eszközökért, a szertári felszerelésért. 4. Javaslatot tesz a szertárak fejlesztésére, szakmai segítséget nyújt a beszerzésekben. 5. Törekszik az iskolán belüli a tantervi előírásoknak megfelelő egységes értékelésre. 6. Feltárja a tantárgyak közötti koncentrációs lehetőséget. 7. Segíti az iskolai tanulmányi versenyek rendezését. Felelős az országos versenyeken való részvételért. 8. Összeállítják az intézmény számára az adott tantárgy felvételi követelményeit, feladatlapjait felvételi, érettségi vizsgák írásbeli, és szóbeli feladat- és tételsorait, ezeket értékelik 9. javaslatot tesznek a tantárgyfelosztás elkészítéséhez 10. javaslatot tesznek a tanórán kívüli tevékenységekre A szakmai munkaközösség-vezető feladatai           

a tagok javaslata alapján összeállítja a munkaközösség éves programját összefoglaló elemzést készít az iskola nevelőtestülete, vezetője számára a munkaközösség tevékenységéről elbírálja és jóváhagyja a munkaközösség tagjainak tanmeneteit, foglalkozási terveit, a középszintű érettségi vizsga tételsorait módszertani, szaktantárgyi értekezletet, bemutató foglalkozásokat szervez javaslataival segíti a munkaközösségen belüli egyenletes munkamegosztást ösztönzi a szakmai munkaközösség tagjainak szakmai fejlődését; javaslatot, ajánlást tesz a szakirodalom tanulmányozására és felhasználására, javaslatot tesz a továbbképzésre javasolja az igazgatónak a munkaközösségi tagok jutalmazását, kitüntetését, közalkalmazotti átsorolását képviseli a munkaközösséget az intézményen belül és kívül ellenőrző tevékenysége során szerzett tapasztalatainak átadásával, őszinte véleményalkotásával segíti a munkaközösségi tagok szakmai munkáját felügyeli a tantervek, tanmenetek és foglakozási tervek szerinti előrehaladást és a követelményrendszernek való megfelelést évente - lehetőség szerint - több alkalommal órát látogat a munkaközösség tevékenységébe tartozó tárgyat tanító, valamint a munkaközösség tagjainál, melyekről feljegyzést készít, és tájékoztatja tapasztalatairól az illetékes igazgatóhelyettest

Ezen tevékenységek ellátásához a törvények által biztosított legmagasabb munkaidőkedvezmény, valamint a jogszabályok által biztosított maximális összegű pótlékra jogosult. Az eredményesen dolgozó munkaközösség-vezetőt, mivel tevékenysége meghatározó az iskola szakmai tevékenységében, kiemelkedő jutalom és erkölcsi elismerés illeti meg. 5.4. A szülők közösségei 5.4.1 Az iskolában a szülőknek az oktatási törvényben meghatározott jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében szülői munkaközösség működik.  

Az osztályok szülői munkaközösségeit az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják. Az osztályok szülői munkaközösségei a szülők köréből egy elnököt, és két tagot választanak.

41



Az osztályok szülői munkaközösségei kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat a választott SZMK-elnök vagy az osztályfőnök segítségével juttatják el az iskola vezetőségéhez.

5.4.2 Az iskolai szülői munkaközösség legmagasabb szintű döntéshozó szerve az iskolai SZMK választmánya. Az iskolai SZMK választmányának munkájában az osztály szülői munkaközösségek tagjai vesznek részt. Az iskolai SZMK választmánya a szülők javaslatai alapján megválasztja az iskolai SZMK vezetőségét. 

Az iskolai SZMK elnöke közvetlenül az iskola összekötő tanárával tart kapcsolatot, de szükség esetén közvetlenül fordulhat az iskola vezetőségének bármely tagjához. Az iskolai SZMK választmánya akkor határozatképes, ha azon az érdekelteknek több mint 50 %-a jelen van: döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az iskolai SZMK választmányát az elnöke vagy az összekötő tanár tanévenként legalább 2 alkalommal hívja össze, melyen az igazgató, vagy az általa felkért vezetőségi tag, tájékoztatást ad az iskola feladatairól, tevékenységéről.

 

5.4.3 Az iskolai szülői munkaközösséget az alábbi jogok illetik meg:     

megválasztja saját tisztségviselőit kialakítja saját működési rendjét az iskolai munkatervhez igazodva elkészíti saját munkatervét képviseli a szülőket az oktatási törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében véleményt nyilváníthat az iskola pedagógiai programjával, házirendjével, munkatervével, valamint az SZMSZ azon pontjaival kapcsolatosan, amelyek a szülőkre, illetve a tanulókra vonatkoznak  véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben  az iskolai rendezvények figyelembevételével kialakítja saját rendezvénytervét. 5.5. A tanulók közösségei 5.5.1. Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén, mint pedagógusvezető, az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség-vezető véleményének kikérése után - az igazgató bízza meg. Az osztályfőnökök osztályfőnöki tevékenységüket az SZMSZ mellékletében található munkaköri leírás alapján végzik. Az osztályközösség tagjaiból az alábbi tisztségviselőket választja meg:  osztálytitkár (ODB)  gazdasági felelős  diák-önkormányzati képviselő Az osztályközösség adott feladatokra további tisztségviselőket is választhat. A választott tisztségviselők együtt alkotják az osztály diákbizottságot. (ODB) 5.5.2. A tanulók közös tevékenységük megszervezésére diákköröket hozhatnak létre. Az iskolában működő diákköröket minden év szeptember 15-ig kell a diákok képviselőinek kezdeményezni, melyről az iskolavezetősége dönt a gazdasági és tantárgyfelosztási lehetőségek figyelembe vételével. A diákkörök tagjaik közül egy képviselőt választhatnak az Iskolai Diákbizottságba. 5.5.3. A tanulók, a tanulóközösségek és diákkörök érdekeinek képviseletét az Iskolai Diákönkormányzat látja el.  Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait az iskolai diákönkormányzat vezetősége, illetve annak választott tisztségviselői érvényesítik. 5.5.4. A diákönkormányzat a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik.

42

 az iskolai diákönkormányzat tevékenységét az SZMSZ mellékletében levő szervezeti és működési szabályzat szerint folytatja.  a diákönkormányzat munkáját az általa felkért, a nevelőtestület által véleményezett, az igazgató által megbízott tanár segíti. A megbízatás visszavonásig érvényes. 5.5.5. Évente legalább 1 alkalommal össze kell hívni az iskolai diákközgyűlést, melyen a tanulókat tájékoztatni kell az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről. A diákközgyűlés összehívásáért a diákönkormányzat munkáját segítő tanár felelős. 5.6. A szülői szervezet 5.6.1. Az intézményben osztályonként szerveződő szülői közösségek élén 2-3 főből álló vezetőség működik, mely a szülőktől kapott felhatalmazással érvényesíti szülőtársaik érdekeit, képviselik az osztályközösség érdekeit az SZMK-ben . A szülői közösség döntési jogkörébe tartozik:  működési rendjének, munkaprogramjának megállapítása,  a képviseletében eljáró személyek megválasztása,  a rendelkezésére álló pénzeszközökből az iskolának nyújtandó anyagi támogatások mértékének, felhasználási módjának megállapítása.(pl. DSE befizetések, egyesületek létrehozása az iskolai célok megvalósítására) 5.6.2. A szülői közösség véleményező jogkörrel bír:    

iskolai munkaterv, a tanév rendjének meghatározásában, a működési szabályzat szülőket is érintő rendelkezéseiben, a házirend megállapításaiban, az iskola és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában, a szülők tájékoztatási formáinak meghatározásában,  a szülőket anyagilag is érintő ügyekben,  a szülői értekezletek napirendjének meghatározásában. 5.6.3. A szülői közösség szükség szerint megbeszéléseket tart, melyre az iskola vezetőjét meghívja. A szülői közösség vezetői a szülőket érintő kérdésekről a szülői értekezleteken kéri a szülők véleményét, melyet az osztályok választott vezetőségi tagjai az iskolai szintű közösségi értekezleten képviselnek. Munkaközösségi értekezletükön összegzik a szülői észrevételeket, – az általuk kialakított módon – határozatot hoznak, melyről az iskola vezetését írásban tájékoztatják. A szülők által felvetett problémákra az iskola vezetése 30 napon belül köteles választ adni, melyben a szülőket tájékoztatja a megtett intézkedésekről. 5.7. Az iskola közösségeinek kapcsolattartása 5.7.1 Az igazgatóság és a nevelőtestület  A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az igazgató segítségével a megbízott pedagógus-vezetők és a választott képviselők útján valósul meg  A kapcsolattartás fórumai:  az igazgatóság ülései  az iskolavezetőség ülései  a különböző értekezletek  megbeszélések  e-napló Ezen fórumok időpontját az iskolai munkaterv határozza meg.

43

 Az igazgatóság az aktuális feladatokról a tanáriban elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül is értesíti a nevelőket.  Az iskolavezetőség tagjai kötelesek: - az iskolavezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól - az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az igazgatóság, az iskolavezetőség felé.  A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük illetve választott képviselőik útján közölhetik az igazgatósággal, az iskola vezetőségével és az SZMK-val. 5.7.2 A nevelők és a tanulók  Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az igazgató - az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén és a diákközgyűlésen rendszeresen, - az iskolarádión keresztül alkalomszerűen,  az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon tájékoztatják a tanulókat.  A tanulót egyéni haladásáról a szaktanároknak folyamatosan szóban és írásban tájékoztatni kell.  A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével vagy az iskolaszékkel az osztályfőnökük előzetes tájékoztatása után. 5.7.3 A nevelők és a szülők  Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról - az igazgató: a szülői munkaközösség választmányi ülésén alkalmanként írásbeli tájékoztatón keresztül - az osztályfőnökök: az osztályszülői értekezleten - a pedagógusok e-napló útján vagy egyéb módon írásban tájékoztatják a szülőket.  A tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi fórumok szolgálnak: szülői értekezletek fogadóórák  A szülői értekezletek és fogadóórák idejét az iskolai munkaterv tartalmazza, de a szülők vagy a szaktanárok egyéni fogadóórát kezdeményezhetnek  A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével vagy az SZMK-val. 5. 7. 4. Igazgatóság és szülők A szülői közösség képviselőjét az iskola igazgatója kéthavonta tájékoztatja az iskolában történt, a szülőket is érintő eseményekről. A szülői közösség képviselőjét meg kell hívni azokra a testületi értekezletekre, ahol olyan téma kerül megbeszélésre, amiben a szülői közösségnek javaslattevő, véleményező vagy egyetértési jogköre van. 5. 7. 5. Igazgatóság és diáksportkör Az iskolai diáksportkör feladatait az iskolai sportegyesület, DSE (a Babits Mihály Gimnázium Diáksport Egyesülete) látja el.

44

A kapcsolatot az igazgató tartja. Évenként egyszer a DSE közgyűlésén, egyébként szükség szerint – az eseményekhez kapcsolódóan ad tájékoztatást.

45

6. Az iskola munkarendje 6.1. A tanév rendje 6.1.1. A tanév szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-ig tart. A tanév általános rendjéről az EMMI évenként rendelkezik. A tanév szorgalmi idejének előkészítése augusztus 15-től augusztus 31-ig tartó időszakban történik. A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg és rögzíti az éves munkatervben a szülői közösség és a Közalkalmazotti Tanács véleményének figyelembe vételével. A tanév helyi rendjének elfogadása a tanévnyitó tantestületi értekezleten történik. Tantestületi értekezlet dönt az új tanév feladatairól, a pedagógiai program és a házirend módosításairól, valamint az éves munkaterv jóváhagyásáról. 6.1.2 A tanév helyi rendjét, az intézmény rendszabályait (házirend) és a baleset- és tűzvédelmi előírásokat az intézmény pedagógusai az első tanítási napon ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel. 6.1.3 A tanév szorgalmi időszakra, bizonyos évfolyamokon vizsgaidőszakra és tanítási szünetekre tagolódik. A tanév helyi rendjében jelentős esemény az intézmény vizsgáztatása (felvételi-, osztályozó-, javító,érettségi-, nyolcosztályos vizsgák). A vizsgarendet szintén a munkatervben rögzítik. 6.1.4 A tanév helyi rendjében meghatározzuk:    

az intézményi szintű rendezvények és ünnepségek módját és időpontját, a tantestületi értekezletek témáit és időpontjait, a tanítás nélküli munkanapok programját és időpontját, a tanítási szünetek időpontját - a miniszter által meghatározott kereteken belül,

6.2. Az intézmény nyitvatartása 6.2.1

Az intézmény szorgalmi idő alatt munkanapokon hétfőtől péntekig 7 órától 17 óráig tart nyitva. Szombaton és vasárnap nyitvatartás csak az intézményvezető által engedélyezett, szervezett programokhoz kapcsolódhat. Az intézményt szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon rendezvények hiányában - zárva kell tartani. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az intézményvezető adhat engedélyt - eseti kérelmek alapján, naponta legkésőbb 22 óráig. Az intézmény hivatalos ügyek intézésére tanítási napokon 8 órától 15 óráig tartja nyitva irodáit.

6.2.2

Az iskolában portaszolgálat működik. A szülők illetve az intézménnyel kapcsolatban nem álló más személyek belépéskor a portán jelentkeznek be, ahol egy belépőt állítanak ki részükre. A belépőn feltüntetik, hogy kihez érkeztek, a belépés időpontját. A látogatók a keresett személyt a tanári fogadóban fogadja, vagyis látogató az épület más részén egyedül nem tartózkodhat. A keresett személy a látogatás végén a belépőt aláírja és rávezeti a távozás időpontját. Az épület elhagyásakor a látogató ezt a papírt a portára leadja.

6.3. Az intézmény ügyeleti rendszabályai 6.3.1 Tanuló az iskolában felügyelet nélkül nem tartózkodhat még az óraközi szünetben sem. Az intézmény ezért évente ügyeleti rendet határoz meg az órarend és a munkabeosztás függvényében. Az ügyeleti rend beosztásáért a feladattal megbízott igazgatóhelyettes a felelős. 6.3.2 Az ügyeleti rendben beosztott, vagy a helyettesítésre kijelölt pedagógus felel az ügyeleti terület rendjének megtartásáért, a felügyelet ellátásáért. Az ügyeletes pedagógus feladatait az ügyeleti rend tartalmazza. A pedagógusi ügyeletet segítő tanulói ügyelet szervezhető.

6.4. A tanítási órák, valamint az óraközi szünetek rendje, időtartama

46

6.4.1

Az oktatás és a nevelés az óratervnek megfelelően, a tantárgyfelosztással összhangban levő órarend alapján történik, pedagógus vezetésével a kijelölt tantermekben. A tanórán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási órák megtartása után szervezhetők.

6.4.2 A tanítási órák időtartama: 45 perc. Az első tanítási óra reggel 7 óra 50 perckor kezdődik. A kötelező tanítási órák és szünetek beosztását az iskolai házirend tartalmazza. Indokolt esetben az igazgató rövidített órákat és szüneteket rendelhet el. A tanítási órák (foglalkozások) látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt - indokolt esetben - az igazgató vagy helyetteseik tehetnek. 6.4.3

Az óraközi szünetek időtartama: 10-20 perc a házirendben feltüntetett csengetési rend szerint. Az óraközi szünetek rendjét beosztott ügyeletes pedagógusok felügyelik. Az óraközi szünetek ideje nem rövidíthető, legkisebb időtartama 10 perc. A kijelölt óraközi szünetet - jó időjárás esetén - a tanulók lehetőség szerint az udvaron töltsék, vigyázva saját és társaik testi épségére! A dupla órák az igazgatóhelyettes engedélyével szünet közbeiktatása nélkül is tarthatók, de a pedagógus köteles felügyeletet biztosítani a kicsöngetésig.

6.4.4 Az étkezés az iskolai munkarendben meghatározott időbeosztással történik az ebédlőben. Eseti kivételt az igazgató adhat. 6.4.5 A bemutató órák és foglalkozások, nyílt napok tartásának rendjét és idejét - a munkaközösség-vezetők javaslata alapján - az éves munkaterv rögzíti. 6.4.6 A tanórán kívüli foglalkozásokat a tanév elején meghatározott rend szerint kell kialakítani. Ezen időpontokat tanév közben csak nagyon indokolt esetekben lehet megváltoztatni az igazgató engedélyével.

47

7. Az iskola működési rendje 7.1. A vezetők intézményben való tartózkodásának rendje Az intézmény ügyintézési, hivatalos munkaidejében felelős vezetőnek kell az épületben tartózkodni. Ezért az intézmény vezetője vagy kijelölt vezető-helyettese ügyeleti beosztás alapján köteles az intézményben tartózkodni. Az ügyeletes felelős vezető akadályoztatása esetén az intézményvezető jelöli ki az ügyeleti feladatokat ellátó személyt. 7.2. A közalkalmazottak munkarendje 7.2.1 Az oktató-nevelő intézményben alkalmazottak körét, az alkalmazási, feltételeket és a munkavégzés egyes szabályait jogszabályok törvény rögzítik. A közalkalmazottak munkarendjét a jogszabályi kereteknek megfelelően a munkaköri leírások tartalmazzák, összhangban a Munka Törvénykönyvével, az ágazati kollektív szerződéssel, valamint a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvénnyel. 7.2.2 Az intézményben a közalkalmazottak munkarendjét a fenti jogszabályok betartásával az intézményvezető állapítja meg az intézmény zavartalan működése érdekében. A közalkalmazott munkaköri leírásait az intézményvezető készítteti el, s a dolgozó aláírásával veszi tudomásul.

7.3. A pedagógusok munkarendje 7.3.1 A pedagógusok jogait és kötelességeit a nemzeti köznevelési törvény valamint a kapcsolódó jogszabályok rögzítik. 7.3.2 A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet a vezetőhelyettesek állapítják meg az intézményvezető jóváhagyásával, az intézmény működési rendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell figyelembe venni. Az intézményvezetőség tagjai - a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb szempontok figyelembevételére. 7.3.3 A pedagógus köteles 15 perccel tanítási, foglalkozási és 5 perccel ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén megjelenni. A pedagógus köteles jelenteni a munkából való rendkívüli távolmaradását és annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7 óra 45 percig az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, hogy közvetlen munkahelyi vezetője helyettesítéséről intézkedhessen, és a tanmenet szerinti előrehaladást biztosíthassa. A távolmaradáskor törekedni kell, hogy a helyettesítő tanár számára olyan szakmai anyagot biztosítson, amely alapján a szakszerű tanóra megtartása megtörténhet. 7.3.4 A pedagógus az intézményvezetőtől engedélyt kérhet legalább 2 nappal előbb a tanóra elhagyására, a tanmenettől eltérő tartalmú tanóra megtartására. A tanórák (foglalkozások) elcserélését a vezetőhelyettes engedélyezi. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén - lehetőség szerint - szakszerű helyettesítést kell tartani. 7.3.5 A pedagógusok számára - a kötelező óraszámon felüli - a nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja a vezetőhelyettesek és a szakmai munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. A megbízások alapelvei: a rátermettség, a szakmai felkészültség mértéke, a pedagógusok egyenletes terhelése. 7.4. A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak napi munkarendjét a személyre szóló munkaköri leírás tartalmazza. 7.5. Az intézmény tanulóinak munkarendje 7.5.1 Az intézményi rendszabályok (házirend) tartalmazza a tanulók jogait és kötelességeit, valamint a tanulók iskolai munkarendjének, életének részletes szabályozását. A tanuló tanítási idő alatt csak az

48

osztályfőnöke írásos engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Az iskolában tartózkodás további rendjét az iskolai rendszabályok határozzák meg (házirend). 7.5.2 A házirend betartása a tanulók számára kötelező, erre elsősorban minden tanuló saját maga, másodsorban a pedagógusok ügyelnek. A házirendet az intézmény vezetőjének előterjesztésére a nevelőtestület fogadja el a törvényben meghatározottak egyetértésével. 7.5.3. A mindennapos testnevelés, sportolás lehetőségeit a Nemzeti Köznevelési Törvény szerint biztosítjuk. Az öt testnevelési órából három az órarend szerint, kettőt pedig tömegsport foglalkozás keretében szervezünk meg. A sportegyesületben aktívan tevékenykedő diákjaink kérhetik a két testnevelés óra alóli felmentésüket. Ennek szabályait a 7.5.4. tartalmazza. Propagáljuk a DSE szakosztályaiban való sportolást és az iskolai bajnokságok szervezését. 7.5.4 A rendszeres, hetente legalább 2 órában külső sportegyesület vagy más, aktív testmozgást biztosító sportkör, egyesület, csoport igazolt tagja a szülő írásbeli kérelmére és a sporttevékenységet biztosító szervezet hivatalos igazolása alapján a heti 2 óra testnevelést az egyesületben végzett tevékenységével teljesíti. A kérelemről az iskolai testnevelő tanárok közössége és az intézmény igazgatója együttesen dönt. A pozitív elbírálással rendelkező tanulók minősítése a tanrendben megtartott 3 tanítási órán szerzett osztályzatok alapján történik. Az igazolással nem rendelkező diákok az iskolai diáksport egyesület által szervezett kötelező tömegsport foglalkozásokon való részvétellel teljesítik a heti 2 testnevelési órát. A diákok számára ezek a foglalkozások kötelező tanórai kötelezettségnek számítanak, így az ezekről való hiányzást az iskolai szabályzatokban leírtak alapján igazolni kell. Ezeken a foglalkozásokon a tanuló teljesítményét havi egy alkalommal érdemjeggyel minősítik. Ez a minősítés a tanuló év végi és félévi teljesítményének elbírálásába beszámít.

7.6. Rendkívüli események intézkedési rendje 7.6.1. Tűz esetén az TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT-ban található tűzriadó terv szerint kell eljárni. A tűzriadót elrendelheti az intézmény vezetője, annak helyettese, vagy bármely iskolai dolgozó. 7.6.2. Bombariadó esetén TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT-ban található bombariadó terv szerint kell eljárni. Bombariadót elrendelheti az intézményben tartózkodó iskolavezetőségi tag. 7.7 Az iskola vezetőinek helyettesítési rendje Az intézmény vezetőinek munkaidő beosztását úgy kell kialakítani, hogy az intézmény nyitva tartása alatt tartózkodjon az épületben felelős vezető. Az igazgatót távollétében a helyettesítés a tagintézménnyel közös SZMSZ-ben leírtak alapján kell eljárni. A helyettesítő vezetők munkajogi kérdések kivételével döntenek aktuális kérdésekben. Döntéseikről értesítik az iskola igazgatóját munkába állásakor. A tagintézményre vonatkozó helyettesítési rendet a tagintézmény SZMSZ-e tartalmazza.

49

8. Az iskolai tanulók jogállása. Jogok és kötelezettségek

8.1. A tanuló az iskolával tanulói jogviszonyban áll. A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik. A felvétel és átvétel jelentkezés alapján történik. A felvételről vagy átvételről az igazgató dönt. 8.2. A tanulói jogviszony 8.2.1 keletkezésekor a nemzeti köznevelési törvény 50.§-a alapján „A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik. A felvétel és az átvétel jelentkezés alapján történik. A felvételről vagy átvételről az iskola igazgatója dönt. A tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre. A tanuló a tanulói jogviszonyon alapuló jogait az előbbi időponttól kezdve gyakorolhatja. Jogszabály, továbbá az iskola házirendje egyes jogok gyakorlását az első tanév megkezdéséhez kötheti.” Iskolánk az átvétel útján létrejövő tanulói jogviszony létesítését minden év augusztusában teszi lehetővé és az átvételhez szintfelmérő vizsgát ír elő. A szintfelvételi vizsga tárgyai: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika és idegen nyelv. Ettől eltérő tantárgyakat az iskola igazgatója meghatározhat. A szintfelmérő vizsga anyaga a felvételiző utolsó befejezett tanévére vonatkozó, iskolánkban a továbbhaladás feltételéül meghatározott tantervi tananyagot öleli fel. A szintfelmérő vizsgákat minden év augusztusában, a javító és pótló vizsgákkal együtt szervezzük. Az iskolába felvételi szándékot jelentő diákok (5. és 9. évfolyam) a tanév rendjében valamint a 20/2012. EMMI rendeletben foglaltaknak megfelelően kérhetik felvételüket. A mindenkori felvételi eljárás szabályait a nevelőtestület a tanévnyitó értekezleten dönti el, és a részletszabályok megalkotására ekkor hozza létre a felvételi bizottságot. 8.2.2 megszűnésekor a közoktatási törvény 53.§-a szabályai szerint kell eljárni. (2) Megszűnik a tanulói jogviszony a) ha a tanulót másik iskola átvette, az átvétel napján, … c) gimnáziumi tanulmányok esetén az utolsó évfolyam elvégzését követő első érettségi vizsgaidőszak utolsó napján, … g) a tankötelezettség megszűnése után - ha a szülő a tanuló egyetértésével, nagykorú tanuló esetén a tanuló írásban bejelenti, hogy kimarad -, a bejelentés tudomásulvételének napján,… (4) Megszűnik a tanuló tanulói jogviszonya - a tanköteles tanuló kivételével - ha az iskola kötelező foglalkozásairól a jogszabályban meghatározott időnél igazolatlanul többet mulasztott. (5) Megszűnik a tanulói jogviszony a kizárás az iskolából fegyelmi határozat jogerőre emelkedésének napján. (6) Az iskola a tanítási év utolsó napján egyoldalú nyilatkozattal is megszüntetheti annak a tanulónak a tanulói jogviszonyát, aki nem tanköteles, ha ugyanannak az évfolyamnak a tanulmányi követelményeit második alkalommal nem teljesítette. Az iskolai tanítási év utolsó napján megszüntethető egyoldalú nyilatkozattal annak a tanulónak a tanulói jogviszonya is, aki a nappali rendszerű iskolai oktatásban nem vehet részt, feltéve, hogy az iskolában nincs felnőttoktatás, vagy a tanuló abban nem kíván részt venni.” 8.2.3 szüneteltetésekor a közoktatási törvény 56 §-a alapján kell eljárni „(3) Szünetel a tanulói jogviszonya annak, akinek engedélyezték, hogy tanulmányait megszakítsa, vagy akit fegyelmi határozattal a tanév folytatásától eltiltottak.” A tanulói jogviszony szüneteltetését a tanuló, vagy kiskorú tanuló esetében a törvényes képviselő írásban kérheti az iskola igazgatójától. Az igazgató írásban bírálja el a kérelmet, s elutasítás esetén erről határozatot hoz.

50

8.3. A tanuló tanulmányi kötelezettségének magántanulóként is eleget tehet. A magántanulóvá nyilvánításról a szülő írásbeli kérelme alapján az osztályfőnök véleményének figyelembevételével az igazgató dönt. 8.4. A tanulók jogait és kötelezettségeit a magasabb jogszabályok alapján készített tanulói házirend tartalmazza. 8.4.1 A tanulói házirendet a nevelőtestület fogadja el. 8.4.2 A tanulói házirend összeállítása előtt ki kell kérni a szülők, a nevelők és a tanulók véleményét. 8.4.3 A tanulói házirend elfogadásakor véleményezési jogot az iskola alábbi közösségei gyakorolnak: - osztályok diákközösségei az iskolai diákbizottság útján, - szülői munkaközösség. 8.4.3.1 A házirend elfogadásakor az SZMK, valamint a diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol.

9. A tanulók értékelésének rendje, eljárási szabályok 9.1. A tanulók értékelésének rendje: A 45. §-a rendelkezik a tankötelezettségről, annak teljesítéséről, 54.§ (2) pedig a tanulók tudásának, előmenetelének, szorgalmának, magatartásának értékeléséről, az érdemjegyekről és az osztályzatokról. 9.1.1 A szóbeli és írásbeli érdemjegyek száma a heti 1 vagy 2 órás tantárgyakból félévenként legalább 3, a heti 3 vagy annál nagyobb óraszámú tantárgyaknál - átlagban - havonta 1 érdemjegy alapján osztályozható a tanuló. Biztosítani kell a szóbeli és írásbeli érdemjegyek megfelelő arányát, és a számonkérések időbeli egyenletes elosztását 9.1.2 A magántanulók esetén az ellenőrzés módszere: időszakos beszámoltatása, éves vizsgák 9.1.3 A magatartásjegyek minősítése A nevelőtestület és az ODB közös feladata az iskolai közösség fejlettségének megfelelő magatartási és szorgalmi követelmények megállapítása. A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelése az osztályozó konferencia feladata, melyre javaslatot az osztályfőnök az ODB véleményének meghallgatásával tesz. A számszerű minősítés az alábbi elvek figyelembevétele alapján történik. Indokolt esetben a konkrét feltételektől eltérni, - az osztályfőnök javaslatára - a konferenciának van joga. 9.1.3.1 Magatartás minősítési rendszere A részletes útmutatást az iskolai Házirend tartalmazza. 9.1.3.2 A szorgalom minősítési rendszere A részletes útmutatást az iskolai Házirend tartalmazza. A tanulmányi eredmény elbírálása a tantervi követelmények és a tanuló szóbeli, írásbeli, gyakorlati teljesítményének egybevetése alapján az illető szaktanár által történik. 9.2. Osztályozó és javítóvizsgák Az osztályozó, a javító és az egyéb vizsgák lebonyolításának helyi szabályai: az iskola évente két alkalommal (május és február hónapban) osztályozóvizsga időpontot jelöl meg. Szükséges esetben az igazgató ettől eltérő időpontokat is megállapíthat. Ezekre a vizsgákra a tanulóknak írásban kell jelentkezni.

51

9.2.1 A kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól felmentett tanulók az igazgató által meghatározott időben a nevelőtestület által meghatározott módon ad számot a tudásáról. (Nkt 55.§ (3)) 9.2.2 A mindennapos iskolába járás alól felmentett (magán) tanuló osztályozó vizsgáját a májusi osztályozóvizsga-időszakban teheti le, de kérelemre engedélyezhető az augusztusi időszakban is. 9.2.3 Az iskola igazgatójának engedélye szükséges ahhoz, hogy az iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket a tanuló az előírtnál rövidebb idő alatt is teljesítheti. (Nkt 77.§(3)) Ha a tanuló egy tanév alatt két tanév tantervi anyagát teljesíti, osztályozó vizsgára mindkét időszakra jelentkezhet. Ez esetben a minősítést mindkét tanévre meg kell állapítani. 9.2.4 A tanuló minősítéséről, magasabb évfolyamba lépéséről a nevelőtestület dönt. Ha javítóvizsgára kötelezett a tanuló, akkor rögzíteni kell a vizsgák szabályait. Ha a tanuló a tantervi követelményeket szorgalmi időben nem teljesíti, csak akkor léphet magasabb évfolyamba, ha a javítóvizsgán megfelel. A javítóvizsga időpontja minden tanév augusztus hónap. 9.2. Az osztályozó és javítóvizsgák bizottság előtt folynak. A vizsgabizottságot az iskola igazgatója bízza meg. Ha a tanuló a kijelölt időpontban a vizsgán igazoltan nem tud megjelenni, a vizsgát új időpontban teheti le. A tanulót és szüleit az osztályozó és javítóvizsgáról 15 nappal előtte értesíteni kell. Az osztályozó és javítóvizsga jegyzőkönyveit iktatottan irattárban kell tárolni. 9.3. A mulasztás igazolására vonatkozó helyi rendelkezések Az nemzeti köznevelési törvény részletezi szülő és a tanuló kötelességeit a tankötelezettség teljesítésével kapcsolatban. Ha a tanuló az iskolai kötelező foglalkozásokról távol marad, mulasztását igazolni kell.  9.3.1 Az iskolából, vagy kötelező iskolai rendezvényről való távolmaradást igazolni kell.  9.3.1.1 A mulasztás igazolása  A mulasztást a szülő igazolja az e-naplón keresztül, vagy írásban a visszaérkezést követő 6 napon belül.  A távolmaradásról előzetes engedélyt a szülőnek kell kérni az e-naplón keresztül. A várható távolmaradáshoz tartozó kikérőket - függetlenül a távolmaradás időtartamától - az osztályfőnöknek kell bemutatni, legalább az azt megelőző napon. Ez esetben a mulasztását igazoltnak kell tekinteni. A távolmaradásra engedélyt adhat: 1- 1 tanítási óráról szaktanár, 1-3 tanítási napról az osztályfőnök, ennél több napról az igazgató.  A tanuló előzetes engedélykérés nélkül csak indokolt esetben maradhat távol az iskolai foglalkozásokról. (betegség, hivatalos idézés, közlekedési nehézségek, élősdivel való fertőzöttség, stb.) A tanuló szülője ilyen esetben is köteles bejelenteni a mulasztás okát az osztályfőnöknek lehetőleg még a hiányzás első napján. Az iskolából, vagy kötelező iskolai rendezvényről való távolmaradást igazolni kell.  A mulasztással kapcsolatos szabályokat a Házirend részletesen szabályozza.  A tanuló későnek számít, ha ha 7.45 -g nem érkezik meg az iskolába, és van első órája; ha a tanuló tanítási óráról késik  A tanuló 3 késés után szóbeli osztályfőnöki figyelmeztetésben, 6 késés után írásbeli osztályfőnöki figyelmeztetésben, 9 késés után írásbeli osztályfőnöki intésben, 12 késés után írásbeli igazgatóhelyettesi figyelmeztetésben, 15 késés után igazgatóhelyettesi intésben, 18

52

késés igazgatói figyelmeztetésben, 21 késés után igazgatói intésben, ennél nagyobb számú késés esetén fegyelmi büntetésben részesül.  A mulasztások következményeit a 20/2012 EMMI rendelet tartalmazza.  Ha a tanulónak egy tanévben az igazolt és az igazolatlan mulasztása meghaladja a 250 órát, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen.  Ha a tanulónak egy tanévben egy szaktárgyból a mulasztása meghaladja a megtartott órák 30%-át, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető a tanítási év a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. 9.3.2 Eljárások az igazolatlan mulasztás esetén A 20/2012 EMMI rendelet tartalmazza azokat az eljárásokat, melyeket az iskolának alkalmazni kell az igazolatlan mulasztás esetén. „51.§ (3) Ha a gyermek, a tanuló távolmaradását nem igazolják, a mulasztás igazolatlan. Az iskola köteles a szülőt és a tanuló kollégiumi elhelyezése esetén - amennyiben a kollégium nem az iskolával közös igazgatású intézmény - a kollégiumot is értesíteni a tanköteles tanuló első alkalommal történő igazolatlan mulasztásakor, továbbá abban az esetben is, ha a nem tanköteles kiskorú tanuló igazolatlan mulasztása a tíz órát eléri. Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlanmulasztás következményeire. Ha az iskola értesítése eredménytelen maradt, és a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, az iskola a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve megkeresi a tanuló szülőjét. (5) * Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a harminc órát, az iskola a mulasztásról tájékoztatja az általános szabálysértési hatóságot - a gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló kivételével -, valamint ismételten tájékoztatja a gyermekjóléti szolgálatot, amely közreműködik a tanuló szülőjének az értesítésében, továbbá gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló esetén a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri az ötven órát, az iskola igazgatója haladéktalanul értesíti a tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot.” Ha a tanuló hiányzása miatt osztályozó vizsgát kell tennie, akkor

„(8) A nevelőtestület … az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanórai foglalkozást, és az iskola eleget tett a (3) bekezdésben meghatározott értesítési kötelezettségének. Ha a tanuló teljesítménye a tanítási év végén nem minősíthető, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye érdemjeggyel nem volt minősíthető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie.” 9.4. A tanulók jutalmazásának elvei és formái, fegyelmi és kártérítési felelősségük 9.4.1 A tanulók jutalmazásának elvei 9.4.1.1 Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, illetve hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola dicséretben részesíti, illetve jutalmazza. 9.4.1.2 Az iskola ezen túlmenően jutalmazza azt a tanulót, aki - eredményes kulturális tevékenységet folytat, - kimagasló sportteljesítményt ér el, - közösségi életben tartósan jó szervező és irányító tevékenységet folytat,

53

- kiváló tanulmányi eredményt ér el. 9.4.1.3 A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, a példamutatóan egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. 9.4.2. A jutalmazás formái 9.4.2.1 Iskolánkban elismerésként a szóbeli dicséretek mellett a következő írásbeli dicséretek adhatók, melyeket az ellenőrző könyvbe és az osztálynaplóba is be kell jegyezni. - szaktanári dicséret, - osztályfőnöki dicséret - igazgatóhelyettesi dicséret, - igazgatói dicséret, - nevelőtestületi dicséret Az igazgatói és nevelőtestületi dicséretet az iskola tanulóinak tudomására kell hozni. Az egész éven át végzett, kiemelkedő tantárgyi munkáért, magatartási és szorgalmi előmenetelért kapott dicséretet a bizonyítványba is be kell vezetni. Ezek a tanulók tanév végén könyvvel, oklevéllel is jutalmazhatók. A négy éven át mutatott, példamutató tanulmányi és közösségi tevékenységért a tanulói Babits-díj ítélhető oda. Az odaítélés feltételei a díj alapító okiratában van megfogalmazva. 9.4.2.2 Az a tanuló, akinek intézményi szinten is kiemelkedő a teljesítménye, jutalmát a tanévzáró ünnepélyen, az iskola közössége előtt nyilvánosan veszi át az iskola igazgatójától. 9.5. Fegyelmi, kártérítési intézkedések Ha a tanuló az iskolai házirend előírásait megsérti, akkor elmarasztalásban részesül. 9.5.1 Elmarasztalás jár az alábbiakért:  házirend megszegése  szüneti, iskolán kívüli fegyelemsértés  társadalmi tulajdon elleni vétség  vállalt feladatok hanyag végzése  igazolatlan mulasztás 9.5.2 Az a tanuló, aki a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos kötelességéit szándékosan vagy gondatlanul megszegi:  fegyelmező intézkedésben  fegyelmi büntetésben részesül 9.5.3. Fegyelmező intézkedések  megbízatás visszavonása  szaktanári figyelmeztetés és intés,  osztályfőnöki figyelmeztetés és intés,  igazgatóhelyettesi figyelmeztetés és intés,  igazgatói figyelmeztetés és intés 9.5.3.1 Az írásos intések előtt szóbeli fegyelmező intézkedésben, vagy írásbeli figyelmeztetésben kell részesíteni a tanulót, kivéve, ha a cselekmény súlya azonnali írásos intézkedést tesz szükségessé. Az igazgatói intést az osztályfőnök kezdeményezi. A fegyelmező intézkedéseket az e-naplóba be kell írni. 9.5.4 Fegyelmi intézkedés kezdeményezhető:  osztályfőnöknél

54

 igazgatónál 9.5.4.1 Kezdeményezheti:  nevelő  szülő  tanulóközösség  intézményen kívülálló szerv 9.5.4.2 Fegyelmi bizottságot az igazgató hívja össze, melynek három napon belül össze kell ülni és meghozni a határozati javaslatot, melyről a nevelőtestület dönt. 9.5.4.3 Fegyelmi büntetés lehet:  megrovás  szigorú megrovás  meghatározott kedvezmények csökkentése, illetve megvonása  áthelyezés másik csoportba vagy osztályba  eltiltás a tanév folytatásától  kizárás az iskolából. Az Nkt szerint bekezdése értelmében a két utóbbi fegyelmi büntetés tanköteles korú tanulóval szemben nem alkalmazható. 9.5.5 Kártérítés A kártérítésről az Nkt rendelkezik. „59. § (1) Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a nevelési-oktatási intézménynek vagy a gyakorlati képzés szervezőjének jogellenesen kárt okoz, a Ptk. szabályai szerint kell helytállnia. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a) gondatlan károkozás esetén a kötelező legkisebb munkabér - a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított - egyhavi összegének ötven százalékát, b) ha a tanuló cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, szándékos károkozás esetén az okozott kár, legfeljebb azonban a kötelező legkisebb munkabér - a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított - öthavi összegét.” A kártérítési kötelezettség megállapítása előtt az eset minden körülményére kitekintő vizsgálat lefolytatása szükséges. Ebben részt vesznek az érintett tanuló(k) és osztályfőnöke(ik) valamint az iskolavezetőség egyik tagja. A vizsgálat során lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a tanuló részletesen elmondhassa a károkozás körülményeit. 9.6 A tankönyv rendelés módja A tanulók számára szükséges tankönyveket az iskola rendeli meg. A megrendeléskor az írásban leadott igényeket veszi figyelembe. A tankönyvrendelést a 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet (a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről) alapján kell lebonyolítani. 9.7 A tanulók iskolai dokumentumai Az iskolában elektronikus napló üzemel, így papír alapú ellenőrzőt csak külön kérésre adunk. Az elektronikus naplóhoz külön felhasználói azonosítóval és jelszóval (együtt kódok) férhet hozzá a szülő és a tanuló. A szülő az elektronikus napló felületén üzenetet tud küldeni az osztályfőnöknek.

55

Az iskolába felvételt nyert tanuló személyi adatait az osztályfőnök rögzíti az elektronikus naplóban a tanuló hivatalos okmányai alapján (anyakönyvi kivonat, lakcímkártya). Ezt követően az igazgató kinyomtatja a tanulói és a szülői kódokat. A szülőnek az első szülői értekezleten adjuk át a kódokat, a diák osztályfőnöki órán kapja meg. Elvesztett vagy elfelejtett kódokat az igazgató olyan módon pótol, hogy az eredetileg megkapott kódra állítja vissza a rendszert. A szülő a tanuló eredményeiről, magatartásával kapcsolatos bejegyzésekről az elektronikus naplón keresztül tájékozódik, és megtekintés után „láttamozza”. Ezen tájékozódásokat az osztályfőnök nyomon követheti. A tanuló félévi teljesítményéről az elektronikus naplóból kinyomtatott félévi értesítőt készítünk. A kinyomtatott ellenőrző osztályfőnöki aláírással és az iskola bélyegzőjének lenyomatával kerül hitelesítésre és átadásra. Aláírás és bélyegző nélkül a félévi értesítő nem hiteles. Az értesítő adattartalma megegyezik a hivatalos papíralapú ellenőrző adataival.

56

10. Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai

10.1. Hivatali kapcsolatok Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola igazgatóságának állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel:  a fenntartóval  a Mérei Ferenc Pedagógiai Intézettel  helyi oktatási intézmények vezetőségével  a helyi nevelési tanácsadóval A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felelős. 10.2. Egyéb kapcsolatok Az eredményes oktató és nevelőmunka érdekében az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn a következő intézményekkel, szervezetekkel, gazdálkodókkal 10.2.1 Az iskolát támogató alapítvány kuratóriumával. Az alapítvány neve: Alapítvány a Babits Mihály Gimnáziumért A folyamatos kapcsolattartás megszervezéséért felelős: igazgató 10.2.2 Az Újpesti Művelődési Központtal A folyamatos kapcsolattartás megszervezéséért felelős: igazgató 10.2.3 A Prevenció Kft-vel A folyamatos kapcsolattartás megszervezéséért felelős: igazgató 10.2.4 Az újpesti szociális intézményekkel A folyamatos kapcsolattartás megszervezéséért felelős: igazgató

10.3. A tanuló egészségi állapotának megóvásáért az iskola igazgatósága rendszeres kapcsolatot tart fenn az iskolaorvossal, és ennek segítségével megszervezi a tanulók rendszeres iskolaorvosi szűrését. 10.4. Az iskola helyiségeit, épületét az igazgatóság döntése alapján térítéssel, vagy térítésmentesen használhatják az iskola tanulóifjúságát tömörítő, az iskolavezetőséggel egyetértésben létrehozott diákközösségek. 10.5. A nevelők szakmai munkájának segítéséért, fejlesztéséért az iskolában működő szakmai munkaközösségek bekapcsolódhatnak a fővárosi szakmai munkaközösségek munkájába. A kapcsolattartásért a munkaközösségek vezetői felelősek.

57

11. A tanítási, képzési idő, tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formája és rendje

11.1. A tanítási, képzési idő A tanítási év hosszát és rendjét az EMMI által kiadott tanév rendjéről szóló rendelet tartalmazza 11.2. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formája és rendje Az intézményben az alábbi tanórán kívüli szervezett foglalkozási formák vannak: szakkörök, előkészítők, önképzőkörök, énekkar, diák sportkör, korrepetálás, tanulmányi és sportversenyek, kulturális rendezvények. A fenti foglalkozások helyét és időtartamát az igazgatóhelyettesek rögzítik a tanórán kívüli órarendben, terembeosztással együtt. 11.2.1. Szakköröket a tanulók érdeklődésétől függően az iskolai tantárgyfelosztás lehetőségeinek figyelembevételével a munkaközösség-vezetők javaslata alapján lehet indítani. A jelentkezés egész tanévre szól. A szakköri aktivitás tükröződhet a tanuló szorgalom és szaktárgyi osztályzatában. A szakkörök vezetőit az igazgató bízza meg. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek, erről, valamint a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. A szakkörök térítésmentesek. 11.2.2. Az önképzőkörök a művészetek, a természettudományok és a technika területén teszik lehetővé a kiemelkedő képességekkel rendelkező fiatalok szaktanári irányítás melletti tehetséggondozását. Az önképzőkör munkája során nagymértékben hagyatkozik a kreatív tanulók aktivitására és önfejlesztő tevékenységére. Az önképzőköröket az intézmény a tanulók érdeklődésétől függően indítja kimagasló pedagógusok és az intézménnyel szerződéses jogviszonyban álló szakemberek vezetésével. 11.2.3. Az énekkar a tantárgyfelosztásban meghatározott időkeretben működik. Az énekkarba való belépés önkéntes, a kórusvezető javaslatára történik. Az énekkarból való kilépést, - a kilépés indoklásával - a kórusvezetőtől lehet kérheti. 11.2.4. A diáksportkör /DSE/ a gyermekek mozgásigényének kielégítésére, a mozgás, a sport megszerettetésére alakul meg. A DSE mint szervezeti forma az iskola tanulóinak nyújt lehetőséget sportköri foglalkozásokon, versenyeken, valamint a DSE által szervezett pénzdíjas tanfolyamokon való részvételre. A DSE vezetősége a bevétellel - anyagi felelőssége tudatában - rendelkezik. 11.2.5. Tanfolyamokat az iskola a tanulók érdeklődésének és a szaktanár vállalkozásának függvényében, külön szerződésben rögzített keretek között indíthat. 11.2.6. A korrepetálások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A korrepetálások órarendbe illesztett időpontban az osztályfőnök, szaktanár javaslatára kötelező jelleggel történnek. A korrepetálás, differenciált foglalkoztatás egyes tanulókra vagy az egész osztályra kötelező jelleggel tantárgyanként legfeljebb heti 1 órában történhet. A korrepetálások heti óraszáma ugyanazon osztályban heti 3 óránál többre nem emelhető. A korrepetálás ingyenes. 11.2.7. A tanulmányi és sportversenyeken való részvétel a kiemelkedő teljesítmények függvényében lehetséges. Tanulók az intézmény, a település és az országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. 11.2.8 Az iskola könyvtára nyitvatartási idejében, valamint könyvtári tanórákon áll a tanulók rendelkezésére. Használati rendjéről a könyvtár használati rendje intézkedik.

58

11.3 Az előrehozott érettségi vizsgát tett tanulók tanórai helyzete A gimnázium felkészítési és képzési kötelezettsége az érettségi vizsga megszerzéséig tart. Ebből kiindulva az előrehozott érettségi vizsgát tett tanulók esetében a felkészítési és képzési kötelezettsége az iskolának megszűnik. Igény esetén az ismétlő és szintemelő vizsgákra való felkészítésre önköltséges tanfolyamok szervezhetők.

59

12. Az iskolai hagyományok és a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok 12.1. Iskolánk jelképei 12.1.1. Az iskolánk zászlója: világoskék, középen az iskola címerével 12.1.2. Az iskola címere: fehér címerpajzs négy részre osztva, fehér és világoskék színezéssel, ezt körülveszi a felirat: Budapest Babits Mihály Gimnázium 1986. 12.1.3. Az iskola jelvénye :

12.1.4. Egyenruha az iskolánkban nincs. Ünnepi öltözet lányoknak matrózblúz, sötét szoknya, fiúknak: sötét nadrág és fehér ing, az iskola címerével ellátott nyakkendő 12.1.5. Iskolánk névadója Babits Mihály, emlékének ápolására egy nappal emlékezünk meg (születésnapján). A megemlékezés a magyar munkaközösség által kijelölt központi téma szerint történik. Ezen a napon adjuk át a tantestület egy tagjának a Babits-díjat. A kitüntetett megválasztása a díj alapító okirata szerint történik. 12.1.6. Iskolai ünnepségek:  tanévnyitó  tanévzáró  október 23., Babits-nap, március 15. ünnepélyeket iskolakeretben tartjuk.  a tanév rendjében meghatározott emléknapok megünneplése a felelős által meghatározott módon történik.  Az első évfolyamosok felavatására gólyamérleg vetélkedőt és gólyaavatást tartunk, melyeket a második évfolyam szervez.  A végzős osztályok számára szalagavató ünnepséget és bált, május elején ballagást szervezünk, melynek felelőse a tizenegyedik évfolyam. 12.1.7. Jutalmazások: Az iskola dolgozóinak jutalmazására és kitüntetésére az iskola vezetősége tesz javaslatot. 12.1.8. Iskolaújság és iskolarádió szerkesztése az IDB hatáskörébe tartozik, működésére engedély adása, illetve az engedély visszavonása az igazgató hatásköre. 12.1.9. Az iskolatörténeti emlékek gyűjtéséért felelős az iskola könyvtárosa, aki az iskola krónikájába bejegyezteti a fontosabb eseményeket, és összegyűjti az iskolával kapcsolatos emléket. 12.1.10. Évkönyvet az iskola alkalmanként ad ki. 13. Az intézmény létesítményeinek használati rendje 13.1. Általános alapelvek  Iskolánk rendjét diákjaink környezetükhöz való viszonya alapján határozzuk meg.  Az iskola összes helyiségében tilos a dohányzás Ez alól semmiféle rendezvény nem mentesít.  Az iskola épületében az alkoholfogyasztás tilos.  Személyi bejárat zárásáról ill. nyitásáról az éjszakai portás gondoskodik. Szombaton, vasárnap és ünnepnapokon az iskola zárva tart. Kivételek az iskolai és kerületi társadalmi rendezvények, ezek esetében az iskolavezetés utasításai alapján kell eljárni. Iskolánk pedagógusai és dolgozói bármikor beléphetnek engedély nélkül, ám ezt a portai ügyeleti naplóba be kell írni.  Az iskola épületéből az iskola tulajdonát képező felszerelést, eszközt kivinni, csak az igazgató külön engedélyével, átvételi elismervénnyel lehet.  A nagytakarítási munkák során, valamint a karbantartási időszakban a helyiségek felszerelési tárgyait, minden eszközt biztonságos helyen elzárva kell tárolni.  Iskolánk tisztasága mindannyiunk közös ügye.  A helyiségeket csak rendeltetésnek megfelelően szabad használni

60

 Iskolánk tisztaságának megőrzését szolgálja, hogy tanulóink és dolgozóink az épületben váltócipőt hordanak.  Az épületben a felszerelési tárgyakban, eszközökben okozott kár esetében az OTV 63 §-a értelmében járunk el.  Intézményünkben kávét, teát főzni, ételt melegíteni csak a teakonyhában és a tálalókonyhában lehet.  Technikai dolgozóink reggelijüket, tízóraijukat az étteremben fogyaszthatják.  Szellőző berendezést valamint a világítást csak a jelenlevő portás ill. gondnok kapcsolhatja.  Az intézmény helyiségeinek kulcsát tanuló nem kaphatja meg  A helyiségeket kizárólag az iskola felnőtt dolgozói nyithatják, zárhatják  A kulcsátvételi füzetbe olvashatóan, pontosan be kell írni, hogy ki melyik kulcsot vitte el. 13.2. Helyiségenkénti használati rend 13.2.1. Tornaterem, öltözök, sportpályák:  rendeltetésszerű használatért közvetlenül a mindenkori testnevelő tanár a felelős 13.2.1.1 öltözők:  mindenki köteles a "zsiliprendszer" szabályainak betartására  a fogasokra táskát akasztani nem szabad, csak ruhákat  miután a tanulócsoport elhagyta az öltözőt, az esetleg nyitva hagyott vízcsapokat az ügyeletes elzárja, az ajtót becsukja, a kulcsot leadja a testnevelő tanárnak 13.2.1.2. tornaterem  felügyelet nélkül tanuló nem tartózkodhat bent, ill. a sporteszközöket nem használhatja  tornacipő használata kötelező, még a felmentett tanulóknak is  az iskola tanulóin kívül idegen személy csak szervezetten és kizárólag az iskola vezetés engedélyével, ill. előzetes írásbeli megállapodása alapján sportolhat  egyedi esetekben, az iskola dolgozójával együtt jövő személy vagy családtag, az intézményünk dolgozójának felelősségére veheti igénybe sportlétesítményeinket  a tornaterem elsősorban a teremsportok céljait szolgálja, hogy tanulóink ismerjék meg a legkülönbözőbb sportágak lehetőségeit  a palánkok mozgatását, az ablakok nyitását, zárását csak a testnevelő tanár ill. a betanított sportfelelős végezheti. A tornaterem, a szertár, az öltözők és a sporteszközök használata után a használó köteles az eredeti rendet visszaállítani.  a tornatermet használó személyek fokozottan ügyeljenek a munkavédelmi szabályok betartására 13.2.1.3. sportpályák  csak sportcipőben lehet használni  az udvari sportfelszerelésekért ezek rendeltetésszerű üzemeltetéséért a mindenkori testnevelő tanár a felelős  csapadékos időjárás után a sportpálya egy ideig nem használható 13.2.2 Médiatár (könyvtár, stúdió) 13.2.2.1 Könyvtár  A könyvtárat minden beiratkozott olvasó használhatja - az ajtón kifüggesztett nyitvatartási idejében.  Kölcsönözni a szabadpolcon elhelyezett könyveinkből 4 db-ot lehet 4 hetes időtartamra.  Táskát, kabátot az öltözőben kell hagyni. Váltócipő használata a könyvtárban is kötelező.  A könyvtárban élelmiszert, üdítőt fogyasztani tilos!  A könyvtárban minden olvasónak úgy kell viselkednie, hogy magatartásával mások munkáját, olvasását ne zavarja.  A könyvtár használóinak kötelessége óvni, védeni a könyvtár berendezési tárgyait, a polcokon elhelyezett könyvek, folyóiratok rendjét. A rongálást meg kell téríteni!  A könyvtár csoportos igénybevételét (tanítási óra, szakkör stb.) legalább két nappal korábban meg kell beszélni a könyvtárossal az igények egyeztetése miatt.  Az iskolából véglegesen távozó dolgozók és tanulók kötelesek igazolást kérni arról, hogy könyvtári tartozásokat rendezték (távozási lap kitöltése).

61

 A könyvtár a házirendjét be nem tartó olvasótól a használati jogot időlegesen vagy véglegesen megvonhatja. 13.2.2.2. Stúdió  Irányítását a stúdiós látja el. Tevékenységi köre a stúdió funkciójából eredően többirányú:  auditív ismerethordozók tárolása, másolása archiválása,  az intézmény hangosítása,  helyi műsorok készítése, illetve annak technikai feltételeinek biztosítása  az iskolarádiós tevékenység technikai lebonyolítása.  A stúdió a tanítási órák szemléltető anyagainak előkészítésére szolgáló helyiség, ahol az üzemeléssel kapcsolatos javítások ill. karbantartások történnek  A stúdió kommunikációs jellege miatt, szigorú biztonsági rendszabályok betartása szükséges  Az kívül idegen személyek kizárólag az iskolavezetés engedélyével tartózkodhatnak a helyiségben.  Tanuló a stúdióban csak rendkívüli esetben, előzetes engedéllyel tartózkodhat.  Tanítási időben az elsődleges feladata a tanítási órák ellátása a szükséges audiovizuális anyaggal, a délutáni órákban az előkészítés, másolás, karbantartásKollégák bejátszási igényeiket előző napon 15 óráig adják le.  Az iskolarádióban bemondani csak szaktanár, osztályfőnök, vagy az iskolavezetőség engedélyével lehet. 13.2.3. Ruhatárak 13.2.3.1 személyzeti: Intézményünk dolgozói részére külön öltöző, mosdó és mellékhelyiség áll rendelkezésre; dolgozóink az öltözőkben kizárólag munkakezdés előtt és a munka befejeztével tartózkodhatnak. 13.2.3.2 tanulói  Tanulóink személyes holmijukat jól zárható szekrényekben tárolják. Két tanulónak egy szekrénye van.  Az öltözőket a nappali portás nyitja és az esti takarítók zárják. 13.2.4. Szaktantermek  Bizonyos szakmai tárgyak speciális elsajátítására szolgáló termek. A szaktanterem felszereléséért az adott szaktárgy megbízott szertárosa, a benne tanító kollegákkal együtt leltárilag felelős.  Rendeltetésszerű használatát a benne tanító szaktanárok biztosítják. A szaktanterem állandóan zárva van, az órát tartó szaktanár nyitja és engedi be a tanulókat és ő zárja óra után a termet, gondoskodva arról, hogy a teremben az eredeti rend maradjon.  A tanulók a szaktanteremben csupán a foglalkozáshoz szükséges taneszközt vihetik be.  Szaktantermi letéti könyvállomány használatát a szaktanárok szabályozzák a munkaközösség megállapodása alapján.  Fokozottan érvényesüljön a használatban a munkavédelmi és tűzvédelmi rendszabályok betartása. 13.2.5. Laborok  Gyakorlati feladatok megoldására szolgáló termek.  Működtetésükért a mindenkori laborvezető felel közvetlenül és betartja ill. betartatja a tűz- és munkavédelmi szabályokat.  A tanulókat a szaktanár a foglalkozás előtt engedi be és a foglalkozás végéig együtt marad a tanulókkal.  Tanuló tanári felügyelet nélkül még szünetben sem tartózkodhat a laborban.  A felszereléseket csak rendeltetésüknek megfelelően szabad használni. 13.2.7. Tantermek

62

 A tanulók felszerelési tárgyaikat az asztalba ill. székekre tegyék  Házi telefonrendszert indokolatlanul használni nem szabad.  Tantermekben levő szekrények használatáról az osztály az osztályfőnökkel együtt dönt 13.2.8. Ebédlő  A mindenkori étkezés céljára szolgáló teremcsoport, ami funkcionálisan több részből áll, az étterem és a konyha.  Kizárólag étkezés céljára szolgáló ill. alkalmanként az iskolavezetés más célra (video, filmvetítés, Télapó ünnepség stb. ) is engedélyezheti.  Az étkezés önkiszolgáló rendszerben történik.  Étkezés után mindenki tisztán hagyja maga után a helyét, és tálcáját vigye a mosogatóba.  Az étteremben hangoskodással, zenehallgatással, énekléssel az étkezést nem szabad zavarni.  Iskolai, központi rendezvény alatt az étkezés szünetel.  Felnőtt dolgozóink részére fenntartott asztalhoz tanuló nem ülhet.  Edényeket az ebédlőből csak a konyhai dolgozó engedélyével szabad kivinni. 13.2.8.1 A konyha  A konyhában csak az oda beosztott dolgozók tartózkodhatnak, diák a konyhai részbe nem léphet be.

63

14. REKLÁMTEVÉKENYSÉG SZABÁLYOZÁSA

A szabályozás kiterjed az iskola valamennyi helyiségére, a külső és belső falfelületekre, valamint az iskola épületén kívül levő, de az iskola kezelésében lévő épített és természeti környezeti elemre, mely alkalmas lehet reklámtevékenységre, (továbbiakban az iskola épülete) az iskolával tanulói, vagy munkajogi kapcsolatban álló személyre, valamint ezeken kívüli személyekre, akik az iskola épületét reklám, vagy hirdetési tevékenységre kívánják hasznosítani. Az iskola épületében hirdetmény vagy reklámhordozó csak az iskolavezetés előzetes engedélyével helyezhető ki. Nem engedélyezhető a reklámtörvényben tiltott hirdetmény, közerkölcsöt, közszemérmet sértő, egészséget károsító terméket hirdető reklám. Az iskola vezetősége nem engedélyezi azon kereskedelmi célú hirdetmények kihelyezését, melyek az iskolával, az iskolai tevékenységgel össze nem függő terméket, szolgáltatást hirdetnek. Előzetes engedélyezés után helyezhető ki a tanulók egészséges életre nevelését, a szabadidő kulturált eltöltését szorgalmazó hirdetmények, tömeges sportmegmozdulásra felhívő plakát, a továbbtanulással foglalkozó vagy arra való felkészítésre felhívó plakátok, melyeket állami fenntartású intézmények, vagy azok oktatói vagy hallgatói önkormányzata helyezne el. Előzetes engedélyezés után elhelyezhető az iskola épületében szervezett könyv, vagy egyéb árusításra, azok időpontjára figyelmeztető felhívás. Nem helyezhető el a felsőoktatási felvételi tájékoztatóban nem szereplő intézmény hirdetménye, előzetes engedélyezés után helyezhető el azon szakképző intézmények tájékoztatója, melyek az OKJ jegyzékben szereplő szakmákra készít fel. AZ OKJ jegyzékben nem szereplő szakmák oktatásával kapcsolatos hirdetmények nem helyezhetők ki. Előzetes bemutatás után kihelyezhető az egyházak hitoktatásra felhívó hirdetménye, az iskolával szerződéses kapcsolatban álló hirdetésre szakosodott cégek reklámjai. Nem minősül reklámtevékenységnek az iskola közösségei által kihelyezett, iskolai szervezésű tevékenységekre, rendezvényre mozgósító plakát, az iskola által szervezett kirándulások hirdetménye, tanulmányi versenyekkel kapcsolatos hirdetések. Az engedély nélkül kihelyezett hirdetmények, plakátok eltávolítandók, az eltávolításkor a reklámhordozóban keletkezett károkért az iskola felelősséget nem vállal. Ha az eltávolítás során az iskola épületében, berendezési tárgyában kár keletkezik, akkor azok helyreállítása a kihelyezőt terhelik. Ha a kár értéke meghaladja az 5000 Ftot, akkor az iskola szándékos rongálás miatt feljelentést tesz a hirdető ellen.

64

15. Iskolai óvó-védő rendelkezések Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. Az iskolában tartózkodó vagy iskolai szervezésű rendezvényen tartózkodó gyermekeket és felnőtteket külön szabályokban rögzített tűz- és balesetvédelmi előírásoknak megfelelő védelemben kell részesíteni, illetve a balesetek megelőzésére minden esetben ki kell oktatni. Az ismereteket a Házirend, a Tűz és balesetvédelmi-, valamint a Munkavédelmi szabályzat tartalmazza. Az óvó-védő előírások maradéktalan megvalósulása érdekében az iskolai Házirendben fogalmaztuk meg azokat a szabályokat, melyeket a gyerekeknek kell betartaniuk. Betartásuk és betartatásuk az iskola valamennyi tanulójára és dolgozójára nézve kötelező. A tanév első osztályfőnöki óráján tűz- és balesetvédelmi oktatást kell tartani minden tanuló részére. Az oktatás megtörténtét a haladási naplóba is be kell jegyezni. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították-e a szükséges ismereteket. Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon a tanulókkal ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben: 1. A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán, melynek során ismertetni kell: az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, a házirend balesetvédelmi előírásait, a rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa, stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalat, a menekülés rendjét, a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban, 2. Tanulmányi kirándulások, túrák előtt. 3. A pedagógiai programban meghatározott, iskolán kívüli helyszínre szervezett programokra utazások előtt. 4. Közhasznú munkavégzés megkezdése előtt. 5. Rendkívüli események után. 6. A tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívnia a tanulók figyelmét Az általánostól eltérő, vagy nagyobb baleseti veszélyforrást jelentő tantárgyak (pl. kémia, technika, testnevelés) esetén az első foglalkozás alkalmával ismertetni kell a tanulókkal baleseti veszélyforrásokat, illetve az óvó- és megelőző szabályokat. A tanév során mindenkinek kötelessége a balesetvédelmi szabályok betartása és betartatása. Elmulasztásuk és/vagy megsértésük eljárást von maga után. Baleset esetén a hivatkozott rendeletben leírtaknak megfelelően kell eljárni. A sérüléssel járó balesetek esetén az órát, kirándulást, foglalkozást tartó nevelőnek azonnal gondoskodnia kell a megfelelő elsősegélynyújtásról a és intézkednie kell a sérült szakszerű ellátásáról. (Orvoshoz küldés, orvos hívása, kórházba szállítás, mentők értesítése, stb.) A balesetről haladéktalanul értesíteni kell az intézmény vezetőjét, helyettesét vagy munkavédelmi megbízottját. Értesíteni kell a sérült hozzátartozóját is. Súlyos sérüléssel járó balesetnél (haláleset, életveszélyes sérülés, érzékszerv vesztéssel járó sérülés, csonkolásos sérülés, beszédkészség elvesztése, elmezavar) haladéktalanul értesíteni kell az intézmény fenntartóját is. Az értesítésről, a szükséges információk birtokában az iskola igazgatója gondoskodik. Balesetek esetén rendelkezni kell a hasonló esetek megelőzéséről: ismételt balesetvédelmi oktatással, a hiányosságok megszüntetésével, a mulasztás okainak feltárásával. 15.1 A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása A tanulók rendszeres egészségügyi ellátása érdekében az iskola fenntartója az iskolaorvosi hálózaton keresztül biztosítja a tanulók rendszeres orvosi felügyeletét.

65

Az iskolaorvosi ellátást működik az intézményben. Az iskolaorvos minden tanév elején meghatározza az iskolában tartott rendelési idejét, melyet a szokásos módon kihelyezünk a tanári szoba faliújságjára és földszinti hirdetőtáblára. A tanulók védőoltását, egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az iskolavezetőségével egyeztetett ütemterv alapján végzi. Az iskolafogászati szűréseket, évente egy alkalommal a kijelölt iskolafogászati rendelő biztosítja. 15.2 A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok alapján A tanulóbalesetet az előírt nyomtatványon nyilván kell tartani. A 3 napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és e bal-esetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt pedig át kell adni a tanulónak (kiskorú tanuló esetén a szülőnek). A jegyzőkönyv egy példányát az iskola őrzi meg. A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. Az iskola igény esetén biztosítja a szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat képviselőjének részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában. Az iskolai nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a tanulóbalesetek megelőzésére vonatkozó részletes helyi szabályokat a munkavédelmi szabályzat tartalmazza. 15.3 Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatosan Minden dolgozónak ismernie kell és be kell tartania a munkavédelmi szabályzat, a tűzvédelmi utasítás és a tűzriadó terv, valamint a bombariadó terv rendelkezéseit. A kerettanterv és a az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint az ügyeleti beosztásukban meghatározott időben kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét, folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán, vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat munkavédelmi szabályzat tartalmazza. Rendkívüli esemény (tűz, természeti katasztrófa, bombariadó, stb) esetén az épület kiürítését, a szükséges intézkedések megtételét a tűzriadó- és bombariadó terv és utasítás előírásai szerint kell elvégezni. Évente egy alkalommal tűzriadó és bombariadó próbát kell tartani. 15.4 Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek, egyéb foglalkozást tartó felnőttnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges orvost kell hívnia, a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie, minden tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának, vagy igazgatóhelyettesének, (akadályoztatásuk esetén a helyettesítésüket ellátó felelős vezetőnek) és a munkavédelmi megbízottnak. E feladatok ellátásában a tanulóbaleset színhelyén jelenlévő többi nevelőnek is részt kell vennie. A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget.

66

Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola igazgatójának ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében, és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. Az iskola belső tere füstmentes, az épületben TILOS a dohányzás! Az intézményben tilos bármilyen szeszesital fogyasztása és árusítása. A káros szenvedélyek kialakulásának megelőzésére az osztályfőnökök évente felvilágosító, tájékoztató előadásokat, foglalkozásokat szerveznek, külső előadók vagy az iskolaorvos meghívásával, témához kapcsolódó kiállítások rendezvények látogatásával. Minden pedagógus kötelessége, hogy szakóráján, nevelői munkája során felhívja a gyerekek figyelmét a dohányzás, szeszesital-fogyasztás és a drogok káros hatásaira. Minden pedagógus kötelessége számon kérni azt a tanulót, aki az iskolában dohányzik, alkoholt fogyaszt, drog hatása alatt van, illetve társainak cigarettát, alkoholt, drogot átad, vagy próbál átadni. Az iskola pedagógusainak tudomására jutott esetekről, az azokkal kapcsolatos intézkedésekről az osztályfőnök köteles a szülő(ke)t tájékoztatni. A tanuló és szülő személyiségét érintő információk tekintetében a pedagógusnak titoktartási kötelezettsége van.

16. A minőségi munkáért járó kereset kiegészítés elosztásának elvei A minőségi munkáért járó kereset kiegészítés juttatásának elveit részben a hatályos kollektív szerződés 6. sz. mellékletében leírt, illetve az alábbi elvek figyelembevételével történik. 16.1 Tartósan magas színvonalon végzett munka  legalább 5 éve dolgozik az iskolában  az iskolavezetés (igazgató, igazgatóhelyettesek, mk. vezetők) és az érdekképviseleti tisztségviselők által is elismert kimagasló szakmai munka, magas színvonalú felkészültség jellemzi  technikai dolgozóként munkakörében tartósan színvonalas munkát végez, tevékenységével támogatja az iskola pedagógiai elképzeléseinek megvalósulását  példás a munkafegyelme  vállal bemutató órákat, s azokat a tőle elvárható jó színvonalon tartja meg  innovatív képességgel, nagyfokú pedagógiai önállósággal rendelkezik, kiváló osztályfőnök (ha van osztálya)  az iskola céljaival, pedagógiai programjával azonosulni tud, annak kialakításában is részt vesz, nem csupán végrehajt  munkájával, magatartásával képes tekintélyt teremteni a maga, s ezáltal a tantestülete számára is  következetes, igazságos pedagógus, pedagógusi magatartására a lelki szabadság és a belső fegyelmezettség jellemző 16.2 Kiemelkedő munka-teljesítményként kell értékelni ha a pedagógus felkészítő munkája eredményeként országos szintű tanulmányi versenyen helyezést ér el a tanuló  tankönyvet ír, egy tanév alatt rendszeresen publikál (min. 5 szakmai cikk megjelenése), tantervet, pedagógiai programot vagy más nagyobb lélegzetű pedagógiai projektet készít nevelőkből álló team vezetőjeként  szakmai dolgozatával egyéni helyezést ért el valamilyen szakterületen meghirdetett pályázaton  az iskola vezetőjétől adott feladatra kapott megbízást és azt maradéktalanul határidőre elvégezte. 

3. A felhasználható keret A juttatás anyagi kerete a központi költségvetési törvényben e célra meghatározott normatíva jogszabályokban meghatározott módon kiszámítható összege áll rendelkezésre.

67

A juttatásból az intézmény nem pedagógus beosztású alkalmazottjai is részesülhetnek.

68

17. Záró rendelkezések

15.1. Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat módosítása csak a nevelőtestület elfogadásával, a jelzett közösségek egyetértésével és a fenntartó jóváhagyásával lehetséges. 15.2. Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges rendelkezéseket önálló szabályzatok tartalmazzák, igazgatói utasítások egészítik ki.  Ezen szabályzatok, utasítások az SZMSZ mellékletei.  A mellékletek, utasítások az SZMSZ változtatása nélkül is módosíthatók. 15.3. Az SZMSZ mellékleteinek felsorolását a tartalomjegyzék adja meg. 15.4. Jelen SZMSZ 2013. …………………….-jén lép hatályba. Ezzel egyidejűleg minden korábban jóváhagyott SZMSZ hatályát veszti.

Budapest,

.............................................. Igazgató

69

MELLÉKLETEK

70

1. sz. melléklet - AZ ISKOLAI DIÁKÖNKORMÁNYZAT MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A Babits Mihály Gimnázium Diákönkormányzata (BMGDÖ) önálló diákszervezet. Célja:  az iskola diákjainak érdekképviselete  a tanárok és diákok kapcsolatának javítása  a diákélet színesebbé, színvonalasabbá tétele Tagság: A BMGDÖ-nek automatikusan tagja lesz az iskola minden tanulója A tagok kötelességei:  a működési szabályzat betartása  a BMGDÖ által szervezett rendezvények zavartalan lebonyolításában való közreműködés,  a BMGDÖ rendelkezésére álló eszközök és helységek rendeltetésszerű használata, és megóvása. A tagok jogai:  a megfelelő fórumon szavazati joggal rendelkezik  vezető funkcióra, tisztségviselőnek megválasztható  érdekvédelmét a BMGDÖ ellátja  résztvehet a BMGDÖ által szervezett rendezvényeken  használhatja a BMGDÖ rendelkezésére bocsátott helységeket és berendezési tárgyakat Képviseletek A tagok jogaikat elsődlegesen az osztályközösségekben gyakorolhatják, melynek választott testülete az Osztály Diákbizottság (ODB), élén a titkár áll. Az ODB titkárát az osztályok tanulói választják. A választás formáját az osztályok határozzák meg. A választásokat minden tanév első hónapjában kell tartani, kivéve az első évfolyamon, ahol a tanév második hónapjában választanak. A BMGDÖ irányító testülete az Iskolai Diákbizottság (IDB). Az IDB tagjai: az osztályok által delegált egy-egy fő. Az IDB munkáját egy tanár segíti, akit az IDB kér fel, és az intézmény vezetője bíz meg. Az IDB vezetőit a delegált tagok maguk közül választják minden tanév második hónapjában. Az IDB nyitott testület, ülésein - ha a vezetőség másként nem rendelkezik - bármely diák, tanár vagy dolgozó részt vehet és hozzászólhat. Szavazati joggal csak az osztályok által delegált tagok rendelkeznek. A segítő tanár csak véleményezési joggal rendelkezik. Az IDB határozatot csak akkor hozhat, ha a tagok 50%a jelen van. Az IDB vezetői és feladatai Az elnök feladata: A BMGDÖ képviselete minden fórumon, összefogja és irányítja az IDB munkáját; minden tanév második hónapja első hetében beszámol az IDB-nek az előző évben végzett munkáról, és előterjeszti a tanév programtervét. Az alelnök feladata: az elnök feladatainak ellátása annak távollétében a bizottsági ülések előkészítése, megszervezése, a tájékoztatás megszervezése és összefogása I. évfolyamfelelős feladata: a kezdő évfolyamok tájékoztatása és patronálása II. évfolyamfelelős feladata: rendezvények egyeztetése és szervezése, szociális ügyek intézése Az IDB adott feladatok ellátására - a megbízás visszavonásáig, vagy teljesítéséig - bármely diákot megválaszthat. Közgyűlés: A BMGDÖ legfőbb döntéshozó testülete. Minden év második hónapjában tartja üléseit. Rendkívüli esetben az IDB, vagy a tagság 30%-a (aláírásával igazoltan) hívhatja össze. A közgyűlés összehívásáért, lebonyolításáért annak elnöke felelős. A közgyűlés határozatképes, ha a tagság 50%-a képviselve van. Határozatot hozni, a működési szabályzatot módosítani 2/3-os többséggel lehet. Fegyelmi eljárás. Fegyelmi bizottság akkor ül össze, ha valamely tag a működési szabályzatot megsérti. Összehívását a tagság, vagy az iskola vezetősége kezdeményezheti. A fegyelmi bizottságot az IDB jelöli ki, tagjai közül. A fegyelmi bizottság tagjai: elnök+2 tag.

71

Fegyelmi határozatok: figyelmeztetés választhatóság adott idejű eltörlése megbízatás visszavonása A fegyelmi határozatot a fegyelmi bizottság hozza, az IDB egyetértésével. Amennyiben az egyetértés nincs meg, úgy új fegyelmi eljárást kell lefolytatni, új fegyelmi bizottsággal. A BMGDÖ által adható elismerések az IDB határozata alapján: szóbeli dicséret, írásbeli dicséret, kiváló közösségi munkáért oklevél, tárgyjutalom A BMGDÖ más iskolákkal és szervezetekkel való kapcsolatát az IDB határozza meg. Az iskolai diákbizottság és az iskolavezetés egyeztetése alapján a Babits Mihály Gimnázium Diák Önkormányzata (BMGDÖ) az alábbi kötelességei és jogai vannak, 1. A BMGDÖ a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt a saját működési rendjéről, anyagi eszközeinek felhasználásáról, a diáksajtó szerkesztőinek megbízatásáról. 2. A BMGDÖ véleményt nyilváníthat, javaslatot tehet a diákokat érintő valamennyi kérdésben. 3. Feladatinak ellátásához rendeltetésszerűen használhatja az intézmény helységeit, berendezéseit, ha ezzel nem zavarja az iskola működését. 4. A BMGDÖ egyetértési jogot gyakorol: - az iskolai SZMSZ megalkotásakor és módosításakor a jogszabályokban meghatározott kérdésekben. - a diákszociális bizottság döntés-előkészítési elveinek kialakításában - a házirend elfogadásakor 5. Képviselője tanácskozási joggal - meghívottként- résztvesz az SZMK munkájában 6. Az iskolai diákbizottság (IDB) vezetősége és az igazgató rendszeresen (de legalább kéthavonta) megbeszéléseken egyeztetik véleményeiket, tájékoztatást adnak egymásnak a diákokat és az iskolát érintő kérdésekről, problémákról, eseményekről. 7. A BMGDÖ felelőssége, hogy felhívja a tanulók figyelmét felelősségteljes magatartásra, a házirendben foglaltak betartására. 8. A BMGDÖ kötelessége, hogy érdekvédelmet igénylő ügyekben a tanulók képviseletét ellássa. 9. A BMGDÖ által szervezett rendezvényeken köteles a felügyeletet megszervezni és azt biztosítani.

72

2.sz. melléklet - A BABITS MIHÁLY GIMNÁZIUM KÖNYVTÁRÁNAK MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

A könyvtárra vonatkozó adatok 1. A könyvtár elnevezése: Babits Mihály Gimnázium Könyvtára 2. A könyvtár címe, telefonszáma: 1047 Budapest, Tóth Aladár u. 16 - 18 tel: 233-4130/1059 fax: 233-4290 3. A könyvtár létesítésének időpontja: 1986. (az iskola megnyitásával egyidőben) 4. A könyvtár bélyegzői: a./ hosszúbélyegző (Babits Mihály Gimnázium Könyvtára – Budapest) b/ törlési bélyegző (Törölt) - állományból történő kivonáshoz Küldetés nyilatkozat Az iskolai könyvtár, az ismeretforrások rendszeres használatával képessé teszi a tanulókat a különböző típusú könyvtárak használatának elsajátítására, annak az alapelvnek a gyakorlati megvalósítására, hogy egy könyvtár igénybevételén keresztül az egyén eljusson a könyvtári rendszer teljes körű használatáig. Ehhez könyvtárunkat úgy kell fejleszteni, hogy alkalmas legyen a korszerű használói kultúra közvetítésére, és hitelesen képviselje azt az alapelvet, mely szerint a korszerűen szolgáltató könyvtár az információs társadalom, az információközvetítés alapintézménye, a könyvtáros pedig az információközvetítés meghatározó szakembere. A könyvtárra alapozott önművelés, tudásszerzés igényének felkeltésével és a tevékenységhez szükséges képesség együttes fejlesztésével esélyeket tudunk teremteni az élethossziglan tartó tanulásra, biztosítjuk az egyén érvényesüléshez, életvezetéséhez szükséges információk megszerzését. Az iskolai könyvtárra vonatkozó jogszabályok    

       

A 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről (és módosításai) 2011. évi CXC. törvény a köznevelésről Az 1997. évi CXL. törvény, valamint a 2007. évi módosítás a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről A kulturális miniszter és a pénzügyminiszter 3/1975. (VIII. 17.) KM-PM sz. együttes rendelete a könyvtári állomány ellenőrzéséről (leltározásáról) és az állományból történő törlésről szóló szabályzat kiadásáról 2012. évi CXXV. Tv. 20/2012. EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 110/2012. Kormány rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 51/2012. EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről 16/2013. EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 51/2012. EMMI. rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről 110/2012 Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 22/2013. (III. 22.) EMMI rendelet Egyes köznevelési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról

Az iskolai könyvtár meghatározása 163. § (1) (20/2012. EMMI rendelet) Az iskolai könyvtár az iskola működéséhez, pedagógiai programjának megvalósításához, a neveléshez, tanításhoz, tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését, a könyvtári rendszer szolgáltatásainak elérését és mindezek használatát, továbbá a

73

könyvtárhasználati ismeretek oktatását biztosító, az intézmény könyvtár-pedagógiai tevékenységét koordináló szervezeti egység. Gyűjteménye széleskörűen tartalmazza azokat az információhordozókat,, amelyeket az iskola oktató-nevelő tevékenysége hasznosít, befogadva és felhasználva a különböző rögzítési, tárolási, átviteli és kereső technikákat. Rendelkezik a különböző ismerethordozók használatához szükséges eszközökkel. Szakszerűen elhelyezett és feltárt gyűjteményére és a könyvtári hálózaton elérhető forrásokra épülő szolgáltatásaival az iskola tevékenységét átfogó forrásközpontként, információs központként működik. Az önálló ismeretszerzés elsajátítása érdekében könyvtár-pedagógia program szerint szervezi és a nevelőtestülettel együttműködve valósítja meg a tanulók könyvtárhasználati felkészítését, segíti informatikai szemléletük, információkezelési szokásaik kialakítását. Az iskolai könyvtár széleskörű lehetőséget kínál az önművelésre, az olvasásfejlesztésre, a csoportos és egyéni tanulás technikájának, módszereinek elsajátítására. Szolgáltatásait, a szolgáltatások igénybevételének módját, szabályait, feltételeit a könyvtár szervezeti és működési szabályzata fogalmazza meg. A dokumentumok védelme, illetőleg a könyvtárhasználók jogainak érvényesítése könyvtárhasználat részletes feltételeit a házirend rögzíti, amelyet nyilvánosságra kell hozni.

érdekében

a

Az iskolai könyvtár elhelyezkedése  Az iskola könyvtára a földszinten került kialakításra a törvényi előírásoknak megfelelően. A használók által könnyen megközelíthető helyiség, amely alkalmas az állomány (állományrész) szabadpolcos elhelyezésére és legalább egy iskolai osztály egyidejű foglalkoztatására. Az iskolai könyvtár működtetése Az iskolai könyvtár működtetésével az iskola nyújtani tudja a törvény által biztosított azon hogy az iskolai könyvtáron keresztül kölcsönzéssel megkapja a tankönyveket, tanári segédkönyveket. (Nkt. 63.§ (1) i) c) jogot, hogy a tanulók és pedagógusok minden tanítási napon igénybe vehessék szolgáltatásait. (Kt. 53.§ (6)) 165. § (1) Az iskolai könyvtár felszerelésének alapkövetelménye a) legalább egy olyan, a használók által könnyen megközelíthető helyiség, amely alkalmas az állomány (állományrész) szabadpolcos elhelyezésére és legalább egy iskolai osztály egyidejű foglalkoztatására, b) legalább háromezer könyvtári dokumentum megléte, c) tanítási napokon a tanulók, pedagógusok részére megfelelő időpontban a nyitva tartás biztosítása. (2) Az iskolai könyvtárnak rendelkeznie kell a különböző információhordozók használatához, az újabb dokumentumok előállításához, a könyvtár működtetéséhez szükséges nyilvántartások vezetéséhez, katalógus építéséhez szükséges eszközökkel. (3) Az iskolai könyvtár kapcsolatot tart a többi iskolai könyvtárral, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézmények könyvtáraival, a nyilvános könyvtárakkal, és együttműködik az iskola székhelyén működő közkönyvtárral. (4) A könyvtáros tevékenységét könyvtár-pedagógiai program alapján végzi. A könyvtár igénybevételének szabályai Lásd a könyvtárhasználati szabályzatot Az iskolai könyvtár irányítása, fenntartása

74





 

A könyvtár a Babits Mihály Gimnázium szerves része. A törvényben meghatározott fenntartásáról, működésről és a normáknak megfelelő fejlesztéséről a Klebersberg Intézményfenntartó központ gondoskodik. A könyvtárfejlesztés fontos forrása a különböző pályázatokban való részvétel. A pályázati összegekkel való gazdálkodás és elszámolás a könyvtáros feladata. Az iskolai könyvtár működéséhez szükséges dokumentumok, információhordozók, könyvtári nyomtatványok beszerzése is a könyvtáros feladata. Pedagógiai és könyvtár-szakmai tevékenységét - kutatási, módszertani, továbbképzési és egyéb területen - országos hatáskörű szolgáltató intézmények segítik. Kapcsolatot tart a kerületi iskolai könyvtárakkal, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézmények könyvtáraival, az iskola székhelyén működő közkönyvtárral.

Az iskolai könyvtár feladatai 166. § (1) Az iskolai könyvtár alapfeladata a) gyűjteményének folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása, b) tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról, c) az intézmény helyi pedagógiai programja és könyvtár-pedagógiai programja szerinti tanórai foglalkozások tartása, d) könyvtári dokumentumok egyéni és csoportos helyben használatának biztosítása, e) könyvtári dokumentumok kölcsönzése, beleértve a tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzését. (2) Az iskolai könyvtár kiegészítő feladata a) az Nkt. 4. § 5 pontja szerinti egyéb foglalkozások tartása, b) a nevelő-oktató munkához szükséges dokumentumok többszörözése, c) számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása, d) tájékoztatás nyújtása az iskolai könyvtárak, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekben működő könyvtárak, a nyilvános könyvtárak dokumentumairól, szolgáltatásairól, e) más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása, f) részvétel a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében. g) muzeális értékű könyvtári gyűjtemény gondozása. (3) Az iskolai könyvtár a (2) bekezdésben meghatározottakon kívül közreműködik az iskolai tankönyvellátás megszervezésében, lebonyolításában. Gyűjteményszervezés Gyűjtőköri szabályzatban foglaltaknak megfelelően. Feldolgozás  A könyvtár részére vásárolt dokumentumokat nyilvántartásba kell venni. A könyveket B jelzésű egyedi címleltárba, a CD-ket CD jelzésű egyedi nyilvántartásba vesszük.  A kurrens periódikumokról ideiglenes állomány-nyilvántartás készül. A periodikákat a könyvtár 2 évig őrzi, utána a szaktantermekbe kerülnek szakköri ill. szabad használatra.  A tankönyvekre vonatkozó feldolgozást a Tankönyvtári szabályzat tartalmazza.  Az iskolai könyvtár nyilvántartásait a 3/1975. (VIII. 17.) KM-PM együttes rendelet a könyvtári állomány ellenőrzéséről (leltározásáról) és az állományból történő törlésről szóló szabályzat kiadásáról c. jogszabály alapján végzi azzal a kiegészítéssel, hogy „a köznevelési intézmény számára vásárolt dokumentumokat könyvtári nyilvántartásba kell venni. A könyvtáron kívül elhelyezett dokumentumokról lelőhely-nyilvántartást kell vezetni.” (20/2012 EMMI rend. 167. § (2)) Az állomány feltárása  A feltáró munka a Szirén integrált könyvtári rendszerrel történik.  Részletes leírást a Katalógusszerkesztési szabályzat tartalmaz

75

Kivonás az állományból  Az iskolai könyvtár állományából folyamatosan (évente) ki kell vonni az elavult tartalmú, fölöslegessé vált, piszkos és a természetes elhasználódás következtében használatra alkalmatlanná vált dokumentumokat.  Évente törölni kell az olvasók által elveszített és térített dokumentumokat is a törvényi előírásoknak megfelelően.  Az iskolai könyvtár nyilvántartásait a 3/1975. (VIII. 17.) KM-PM együttes rendelet a könyvtári állomány ellenőrzéséről (leltározásáról) és az állományból történő törlésről szóló szabályzat kiadásáról c. jogszabály alapján végzi. Állományellenőrzés  Az iskolai könyvtár leltározása a törvényi előírásoknak megfelelően történik.  A letéti könyvtárak leltározását kétévente, illetve a szaktanár távozásakor kell elvégezni. Az iskolai könyvtár szolgáltatásai Az iskolai könyvtár szolgáltatásait és használati rendjét a helyi pedagógiai programnak, a könyvtárhasználati tantervnek megfelelően, ill. a könyvtári rendszer által nyújtott lehetőségek és a helyi adottságok figyelembevételével szervezi meg. 1.

Az iskolai könyvtár szolgáltatásai: o a könyvtár gyűjteményének, tájékoztató és technikai eszközeinek egyéni és csoportos helyben használata, o a helyi pedagógiai programban megtervezett könyvtárhasználati órák megtartása, közreműködés a könyvtárra épülő szakórák előkészítésében, o olvasószolgálat, tájékoztató szolgálat (tájékoztatás a könyvtárhasználat módjáról, a könyvtár gyűjteményéről, irodalomkutatás, pedagógiai szaktájékoztatás), o könyvtári dokumentumok kölcsönzése, o számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása a lehetőségek függvényében, o tájékoztatás az iskolai könyvtárak, a pedagógiai gyűjtőkörű, valamint az iskola szakmai profiljának megfelelő szakkönyvtárak dokumentumairól, szolgáltatásairól, o részvétel a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében o a tartós tankönyvek nyilvántartása, kölcsönzése o rendezvények, találkozók házigazdája

A könyvtár nyitva tartása: A könyvtár nyitva tartását úgy kell megtervezni, hogy a képzési időben és a tanítási órát követően biztosítani tudja a könyvtárhasználati, könyvtárra épülő szaktárgyi órák és egyéb foglalkozások zavartalan megtartását, az óravezetéshez szükséges könyvek és egyéb dokumentumok kölcsönzését, és lehetőséget adjon az egyéni, csoportos olvasótermi helyben használatra, tájékozódásra, olvasásra, tanulásra, kölcsönzésre. Hétfő: 8.00 – 16.00 Kedd: 8.00 – 16.00 Szerda: 8.00 – 16.00 Csütörtök: 8.00 – 16.00 Péntek: 8.00 – 16.00 A csoportos foglalkozások megtartásához előre meg kell tervezni a könyvtár órabeosztását, hogy a tartalmi és technikai előkészítésük biztosítható legyen.

Záró rendelkezések

76

Az iskolai könyvtár az iskola szerves része. A könyvtár működési szabályzata az iskola működési szabályzatának melléklete. A jelen szabályzatban nem említett valamennyi kérdésben az iskola működési szabályzatában foglaltak szerint kell eljárni. Az iskola működési szabályzata a jóváhagyás napján lép hatályba.

Gyűjtőköri szabályzat



A könyvtáros a gyűjteményt az iskola igényei szerint és a minőség elvét érvényesítve folyamatosan fejleszti, gondozza. A nyomtatott dokumentumokon (könyv, időszaki kiadvány, tartós tankönyv, segédkönyv, stb.) kívül gyűjti az iskola kéziratos pedagógiai anyagát (helyi pedagógiai program és tanterv, szervezeti és működési szabályzat, stb.) és a nem nyomtatott ismerethordozókat (zenei CD, CD-ROM, multimédia CD); saját gyűjteményén és eszközein kívül felhasználja a helyi, regionális, ill. világméretű hálózaton hozzáférhető bibliográfiai és teljes szövegű információs forrásokat; Egységes gyűjteményét hozzáférhetővé teszi a könyvtárhasználók (tanulók, pedagógusok, technikai és adminisztratív dolgozók) részére. Gyűjteményéből - az igényeknek és lehetőségeknek megfelelően letéteket helyez el az iskola különböző helyszínein. Tankönyvtárat hoz létre a tartós tankönyvekből, nyilvántartja és kölcsönzi az állományész anyagát. Gyűjteményét feldolgozza, feltárja az érvényes könyvtári szabványok szerint, információs tartalmukról visszakereshető helyi adatbázist épít számítógépes könyvtári program felhasználásával;

 

 

Alapelvek: 

A dokumentumok kiválasztása, pedagógiai felhasználása ill. ennek megtervezése, megszervezése a könyvtáros tanár és a tantestület együttműködését feltételezi. Az állomány tervszerű, meghatározott irányú fejlesztésekor az iskola pedagógiai programja által megfogalmazott cél- és feladatrendszeréből kell kiindulni, amely meghatározza a könyvtár alapfunkcióját. Az ebből adódó feladatok megvalósítását segítő információhordozók tartoznak az állomány fő gyűjtőkörébe.



Iskolai könyvtárunk gyűjtőkörét meghatározó tényezők:  



Iskolánk nyolcosztályos gimnáziumként működik, ezért mind az általános iskolára, mind a középiskolára vonatkozó gyűjtési terjedelmet és mélységet figyelembe vesszük. Mikrokörnyezetünkben jól felszerelt közművelődési könyvtár nem működik, ezért nem vontuk ki azokat az állományegységeket, amelyek nem tartoznak szorosan gyűjtőkörünkbe. (Egy komplett Szabó Ervin könyvtári gyűjteményt úgy kaptunk, hogy feltétel volt az együtt tartása!) A sokféle egyéni érdeklődés kielégítését természetesen nem tudjuk - nem is feladatunk - felvállalni. Könyvtárunk internet kapcsolattal rendelkezik, ezáltal számos információs forrás adatbázisa elérhető.

A gyűjtés szintje és mélysége Erős válogatással gyűjtjük a 10-18 éves korosztály életkori sajátosságainak megfelelően az egyes műveltségi területek alapdokumentumait (a tantárgyaknak megfeleltetett féleségben). 1./ Kézikönyvtári állomány Alapvetően szükségesek:  általános és szaklexikonok,

77

        

általános és szakenciklopédiák, szótárak, fogalomgyűjtemények, összefoglaló művek, adattárak, atlaszok, tankönyvek, folyóiratok, nem nyomtatott ismerethordozók (CD, CD ROM)

2./ Ismeretközlő irodalom  Teljességre való törekedéssel gyűjtjük az alapvizsga és az érettségi vizsga követelményrendszerének megfelelő alap- és középszintű ismereteket.  Biztosítjuk a tantárgyi programokban meghatározott házi és ajánlott olvasmányokat, a munkáltató eszközként használatos dokumentumokat.  A pótlásokról folyamatosan gondoskodunk, hisz a fokozott igénybevétel miatt hamar elhasználódnak. 3./ Szépirodalom Teljességre való törekedéssel gyűjtjük az alapvizsga és az érettségi vizsga követelményrendszerének megfelelő, a tantervekben meghatározott  antológiákat,  házi és ajánlott olvasmányokat,  teljes életműveket,  népköltészeti irodalmat,  nemzeti antológiákat,  a nevelési program megvalósításához szükséges műveket. 4./ Pedagógiai gyűjtemény Válogatással gyűjtjük a pedagógiai szakirodalom és határtudományainak dokumentumait:  pedagógiai és pszichológiai alapműveket (lexikonok, enciklopédiák, szótárak, fogalomgyűjtemények, összefoglalók),  a pedagógiai programban meghatározott nevelési és oktatási cél megvalósításához szükséges szakirodalmat,  a tehetséggondozás és felzárkóztatás módszertani irodalmát,  az egyes tantárgyak módszertani segédkönyveit,  a tanításon kívüli foglalkozások dokumentumait,  pedagógiai és tantárgymódszertani folyóiratokat,  az iskola történetéről, az iskola névadójáról szóló dokumentumokat. 5./ Könyvtári szakirodalom (a könyvtáros segédkönyvtára) Válogatással gyűjtjük:  a kurrens és retrospektív jellegű tájékozódási segédleteket,  a könyvtártani összefoglalókat,  könyvtárügyi jogszabályokat, irányelveket,  a könyvtárhasználattan módszertani segédleteit,  az iskolai könyvtárakkal kapcsolatos módszertani kiadványokat,  módszertani folyóiratokat. 6./ Hivatali segédkönyvtár Válogatással gyűjtjük az iskola:  irányításával,  igazgatásával,  gazdálkodásával,

78

 ügyvitelével,  munkaüggyel kapcsolatos kézikönyveket, szabálygyűjteményeket, közlönyöket. 7./ Kéziratokat: Teljességgel gyűjtjük  az iskola pedagógiai dokumentációját,  az iskolai rendezvények vendégeinek dedikációit (krónikánkban)  iskolai újságot. 8./ Nem nyomtatott információhordozók Erős válogatással gyűjtjük  nyelvi hanganyagok (azokat, amelyekhez tartozó nyelvkönyvekből az idegen nyelvek tanítása folyik iskolánkban)  CD-k (amelyeket az ének-zene tanításában használunk)  CD ROM-ok - tantárgyaknak megfelelő féleség (az anyagi lehetőségek függvényében) Megjegyzés: a videókazettákat iskolánk stúdiójában gyűjtjük.

Katalógusszerkesztési szabályzat 

A könyvtáros az iskolai könyvtár gyűjteményét feldolgozza, feltárja az érvényes könyvtári szabványok szerint, információs tartalmukról visszakereshető helyi adatbázist épít számítógépes könyvtári program felhasználásával.



Könyvtáros a Szirén integrált könyvtári rendszerrel dolgozza fel állományát 2004 óta. (Ezzel párhuzamosan már nem folytatódott a hagyományos kereszt- és szakkatalógusok építése, de innen visszakereshetőek az elektronikus adatbázisba még fel nem dolgozott dokumentumok.)



A könyvtáros folyamatosan dolgozza fel az állományt, biztosítja a használók számára is a keresést.



Az állomány feldolgozására, a dokumentumok kölcsönzésére, hosszabbítására a könyvtáros jogosult.

Használati szabályzat

 A könyvtárból könyvet, vagy bármely dokumentumot csak a könyvtáros tudtával szabad kivinni.  A könyvtárba az iskola tanulói, tanárai és egyéb alkalmazottai iratkozhatnak be. A beiratkozás ingyenes.  Beiratkozáshoz személyi igazolvány ill. diákigazolvány (14 éven aluliak esetében) szükséges. Ezek alapján törzslapot és olvasójegyet állít ki a könyvtáros, melyeken feltünteti az olvasó személyi adatait, osztályát (felnőtteknek a foglalkozását) és beiratkozási sorszámát. Az olvasó köteles az adataiban történt változásokról a könyvtárost tájékoztatni két héten belül.  Amikor az olvasó beiratkozik a könyvtárba, belépési nyilatkozatot ír alá, amelyben kötelezi magát a könyvtár szabályainak betartására.  Az olvasójegyen szerepelnie kell a fenti adatokon kívül a kikölcsönzött dokumentumok lejárati határidejének és a kölcsönzött darabok számának is.

79

 A dokumentumok kölcsönző kártyáján az olvasó aláírásával igazolja annak átvételét.  Egy-egy alkalommal 4 db dokumentum kölcsönözhető 4 hétre.  A kölcsönzési határidő egy alkalommal meghosszabbítható.  Periodikát indokolt esetben 2 napra, ill. hétvégére lehet kölcsönözni  Enciklopédikus jellegű kézikönyvet OKTV-re, vagy más versenyre készülő tanulónak megbeszélt, reálisnak ítélt időre kölcsönzünk  Csak helyben használható dokumentumok: kézikönyvtári könyvek, folyóiratok, Babits-gyűjtemény, folyóiratok esetén a könyvtáros jogosult meghatározni az esetleges kölcsönzés feltételeit.  A Tankönyvtári szabályzatban foglaltaknak megfelelően kölcsönözzük a tankönyveket.  Ha az olvasó a kölcsönzött dokumentumokat elveszíti vagy megrongálja, köteles ugyanazon műnek egy kifogástalan állapotú példányával pótolni. Ha ezt nem tudja megoldani, köteles a piaci árát megtéríteni.  A könyvtár nyilvános rendezvényein minden beiratkozott olvasó részt vehet.  A csoportos foglalkozások megtartásához előre meg kell tervezni a könyvtár órabeosztását, hogy a tartalmi és technikai előkészítésük biztosítható legyen.  A tanévben a diákok félévkor és évvégén írásos értesítést kapnak könyvtári tartozásukról.

Könyvtári házirend 

A könyvtárat minden beiratkozott olvasó használhatja a nyitva tartási időben. A beiratkozás feltételei, menete a használati szabályzatban olvasható.



Kölcsönözni a szabadpolcon elhelyezett könyvekből lehet 4 db-ot, 4 hetes időtartamra.



Táskát, kabátot, élelmiszert, üdítőt és bekapcsolt mobiltelefont a könyvtár tereiben behozni nem lehet.



A könyvtárban minden olvasónak úgy kell viselkednie, hogy magatartásával mások munkáját, olvasását, tanulását ne zavarja.



A könyvtár használóinak kötelessége óvni, védeni a könyvtár berendezései tárgyat, a polcokon elhelyezett könyvek, folyóiratok rendjét. A rongálást meg kell téríteni.



A könyvtár csoportos igénybevételét előre meg kell beszélni a könyvtárossal az igények egyeztetése miatt.



Az iskolából véglegesen távozó dolgozók, tanulók kötelesek igazolást kérni arról, hogy könyvtári tartozásukat rendezték.



A könyvtár házirendjét be nem tartó olvasótól a használati jog időlegesen vagy véglegesen visszavonható. Tankönyvtári szabályzat

I. Jogszabályi háttér: - 2001. XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről

80

-

16/2013. EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 20/2012. EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 2011. évi CXC. Törvény a nemzeti köznevelésről 110/2012. Kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 73/2013. Kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv ütemezéséről 22/2013. (III. 22.) EMMI rendelet Egyes köznevelési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról

II. Fogalmi meghatározások: Tankönyv: 1.§ (2) (16/2013. EMMI rendelet) Tankönyvvé a nyomtatott formában megjelentetett vagy elektronikus adathordozón rögzített kiadvány, könyv, az oktatási program (pedagógiai rendszer) részeként jóváhagyott információhordozó (a továbbiakban együtt: könyv) és a digitális tananyag nyilvánítható. a) munkatankönyv: az a tankönyv, amelynek alkalmazása során a tanulónak a tankönyvben elhelyezett, de a tankönyvtől elválasztható és utánnyomással önállóan előállítható feladatlapon kell az előírt feladatot megoldania, b) munkafüzet: az a szerzői jogi védelem alá eső, nyomtatott formában megjelentetett vagy elektronikus formában rögzített és az e rendeletben meghatározottak szerint tankönyvvé nyilvánított kiadvány, amely alkalmas arra, hogy egy vagy több meghatározott tankönyv tananyagának gyakorlását, elsajátítását, alkalmazását elősegítse, c) könyvhöz kapcsolódó kiadvány: szöveggyűjtemény, feladatgyűjtemény, képletgyűjtemény, táblázatgyűjtemény, képgyűjtemény, atlasz, kottakiadvány, feladatlap, lexikon, hangfelvétel vagy audiovizuális mű, szótár, tananyagelem, oktatóprogram, feladatbank, továbbá az a szerzői jogi védelem alá eső, nyomtatott formában megjelentetett vagy elektronikus formában rögzített és az e rendeletben meghatározottak szerint tankönyvvé nyilvánított kiadvány és digitális tananyag, amelynek az alkalmazása nélkül a kapcsolódó tankönyv ismeretei nem sajátíthatók el; amelynek alkalmazása nélkülözhetetlen valamely műveltségi terület, műveltségi részterület, modul, valamint szakképzési szakterület, szakképzési részszakterület, modul ismeretanyagának átadásához, feldolgozásához, d) használt tankönyv: az iskolai tankönyvellátás keretében az adott iskolával tanulói jogviszonyban álló tanuló részére az iskola általa ingyen, vagy térítés ellenében átadott, legalább három hónapon át használt, majd a tanulótól visszavett, vagy a tanuló által az iskola részére felajánlott tankönyv, e) tartós tankönyv: az a tankönyvvé nyilvánított tankönyv, könyvhöz kapcsolódó kiadvány, amely nem tartalmaz a tankönyvbe történő bejegyzést igénylő feladatokat, a nyomdai kivitele megfelel az e rendeletben meghatározott, a tartós tankönyvekre előírt sajátos technológiai feltételeknek, és alkalmas arra, hogy a tanulók legalább négy tanéven keresztül használják. III. A tankönyvek biztosításának módja A kedvezményes tankönyvellátást a törvényben meghatározott feltételek alapján biztosítjuk a diákok számára. IV. A tankönyvek nyilvántartásának módja A/ külön gyűjteményként kezeljük: Tartós tankönyvek  egyedi nyilvántartást vezetünk a dokumentumokról  jelölése: TTK  a törvényben meghatározottaknak megfelelően a diák rendelkezésére bocsátjuk, de legkésőbb a tanév utolsó tanítási napját megelőző 3. munkanapon köteles visszahozni. Ha ezt valami oknál fogva a kölcsönző nem tudj teljesíteni, akkor köteles a dokumentummal megegyező kiadást, vagy a piaci értéket kifizetni. B/ Időleges nyilvántartást vezetünk: 1.) Könyvtári tankönyvekről excel formátumban, mely tartalmazza a tankönyvek adatait (szerző, cím, ISBN szám, kiadókód, beszerzési ár, példányszám)

81

V. A tankönyvek kölcsönzési rendje A dokumentumokat a lejárat időpontjában kell visszahozni, mely határidőt minden esetben a könyvtáros határozza meg. A hallgatói, alkalmazotti jogviszony megszűnésekor az olvasónak a nála lévő dokumentumokat hiánytalanul vissza kell hoznia. A kölcsönzés időtartama lehet: - 4 év: földrajzi és történelmi atlaszokra, - 1-2 év: munkatankönyvekre, segédkönyvekre, munkafüzetekre, könyvhöz kapcsolódó kiadványokra, használt tankönyvekre A tartós használatra kölcsönzött dokumentumok kölcsönzési határideje: (1-4 év) - legkésőbb az utolsó tanítási napot megelőző 3. munkanap - végzős hallgatók esetén, a szóbeli érettségi első napját megelőző tanítási nap. Az ingyenesen kapott tankönyveket a tanulók kötelesek védeni az elhasználódástól, megrongálódástól; azokba beleírni, a szövegrészeket aláhúzni nem lehet. VI. A kölcsönzött tankönyvek kártérítése - A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. Ennek módja lehet a tankönyv azonos kiadású pótlása vagy az aktuális beszerzési ár kifizetése. - Nem kell megtéríteni a rendeltetésszerű használatból származó értékcsökkenést. A könyvek értékcsökkenése évi 20 % mértékű. Rongálódás esetén a könyvtáros dönti el, hogy az adott tankönyv használható-e még a következő években, vagy sem. Vitás esetekben az igazgató dönt. - A kölcsönzött tankönyv a tanuló részére értékesíthető. Ennek értékét - az értékcsökkenés figyelembe vételével -, a könyvtáros határozza meg. Az iskola tanulói a tankönyvek átvételekor aláírásukkal igazolják, hogy átvették a tankönyvet és a szabályzat minden pontját önmagukra nézve kötelezőnek ismerik el.

82

3. sz. melléklet - PEDAGÓGUSMUNKA ETIKAI SZABÁLYAI Az iskola pedagógus munkakörben foglalkoztatott dolgozói tevékenységüket lelkiismeretesen, az általános emberi normák tiszteletben tartásával, tanítványaik érdekének szem előtt tartásával végzik. Ennek ismérvei a következőkben fogalmazhatók meg. Ezen elvek be nem tartása munkajogi fegyelmi vétséget nem von maga után. A nevelés terén:  a gyermek életkorához és személyiségéhez alkalmazott eljárások megválasztása,  az egyes tanítványokkal való szüntelen, fejlesztő, de erőszakmentes törődés,  az iskola által közvetített nevelési elvek érvényesítése a gyermeki személyiség méltóságának egyidejű tiszteletben tartása mellett,  az intézményes nevelés során keletkező konfliktushelyzetek megelőzése, illetve szakszerű feloldása a gyerekek szocializációs készségének fejlesztése, és lelki épségének megóvása érdekében,  baráti segítségnyújtás a gyermek magánemberi természetű konfliktushelyzeteiben,  az egyes gyerekekkel és csoportokkal folytatott iskolai, vagy iskolán kívüli különfoglalkozások tartása a rugalmasan kezelt munkaidő határain belül,  osztályfőnökként vagy szaktanárként egyéb programok szervezése (kirándulások, osztályrendezvények, színházlátogatások stb.),  osztályfőnökként az egyes gyerekek egyéni sorsában a döntő mozzanatok nyomon követése és ésszerű dokumentálása,  ügyeletek ellátása a gyermekek testi épségének megóvása érdekében,  ünnepélyeken és egyéb iskolai rendezvényeken való részvétel,  a tanítványok szüleivel való rendszeres kapcsolattartás, nevelési szaktanácsadás,  szakemberként való együttműködés a pályaválasztás ügyeiben,  szociális segítségnyújtás a gyermek érdekében,  volt tanítványok életpályájának nyomon követése,  állandó önképzés az emberrel foglalkozó tudományok körében. Az oktatás terén:  az éves tanítási program írásbeli megtervezése és annak állandó felülvizsgálata,  az egyes órákra történő alapos szaktárgyi, didaktikai és módszertani felkészülés, az órák megszervezése,  a tanítási órák órarend szerinti pontos megtartása,  a tananyag megtanítása, a gyakoroltatás, fejlesztés, majd az elsajátítottak ellenőrzése és értékelés,  a dolgozatok időben történő kijavítása,  a vizsgákra való felkészítés és vizsgáztatás,  a tanítványokkal való egyéni foglalkozás személyre szóló fejlesztő feladatokkal és módszerekkel a rugalmas munkaidő ésszerű határain belül,  versenyekre történő egyéni és csoportos felkészítés a tanítási órákon kívül is,  helyettesítés ellátása szabályozott kereteken belül,  a szaktárgyához kapcsolódó tanórán kívüli programok szervezése,  folyamatos tájékozódás a szakterület sajátos szakmai történéseiről,  részvétel a helyi tanterv készítésében és a tankönyv kiválasztásában,  állandó önképzés, esetleg tudományos munka. Az iskolai szervezet tagjaként:  folyamatos kapcsolattartás és együttműködés a nevelőtestület tagjaival nevelési és szaktárgyi kérdésekben,  részvétel az iskolai közéletben: jelenlét és közreműködés az értekezleteken, részvétel döntésekben, iskolai szintű feladatok vállalása,

83

 felügyelet ellátása, illetve részvétel az iskola által szervezett programokon,  az iskola megkívánta adminisztratív feladatok elvégzése,  az iskola egészének és a pedagógus hivatás képviselete a külvilág szereplői előtt.

84

4. sz melléklet - DIÁKIGAZOLVÁNY IGÉNYLÉS SZABÁLYAI Az iskolába beiratkozó diákok számára az iskola új diákigazolványt állít ki. Ennek menete:    



Okmányirodákban történik a fényképezés és a hivatalos aláírás. Az igényléshez be kell mutatni a születési anyakönyvi kivonatot, vagy más személyi azonosító okmányt, illetve lakcímkártyát. Okmányirodában kapott adatlapot az iskolatitkárnak le kell adni, aki a KIR rendszerből kinyomtatott adatlapot ellenőrzi, és egyezőség esetén aláírja. Az iskolatitkár által átadott csekken kell a kiállítási díjat befizetni. A csekkre az iskola egy bélyegzőt nyom, és ráírja az intézményi azonosítót és az igénylő nevét, ami a befizető intézmény és a diák azonosítására szolgál. A befizetett csekk igazolószelvényét vagy annak fénymásolatát le kell adni az iskolatitkárnak. Az elkészült új igazolványt a lakcímkártyán szereplő címre megküldik, amit a megérkezés után az iskolatitkárnak be kell mutatni, ezzel érvényesítve azt.

Az elveszített diákigazolvány pótlására az új igazolvány kiállítására vonatkozó eljárást kell elvégezni. Addig, amíg az új igazolvány nem készül el, az iskola egy igazolást állít ki, melyet az iskolatitkártól kell kérni. A kiadott igazolás 60 napig érvényes, ennek lejárta után lehet csak új igazolást kiállítani. (Ha a kiállított igazolást, annak érvényességi idején belül elveszítik, az eredeti határidőig új igazolás nem állítható ki!) Felhívjuk a tanulók figyelmét, hogy az utazási bérletszelvényen NEM a diákigazolvány számát kell feltüntetni, hanem a 11 jegyű oktatási azonosítót!

85

5. sz. melléklet - BABITS-DÍJ ALAPÍTÓ OKIRATA 1993. november 2. (Módosítva 2006. november 7.) A díjat a Babits Mihály Gimnázium tantestülete alapította 1993-ban abból a célból, hogy minden évben egy alkalommal elismerje a tantestület azon tagját, akinek A díj annak adható, aki legalább öt éve dolgozik az iskolánkban és az elmúlt négy évben a nem kapta meg a Babits Díjat, valamint a díj átadása előtti titkos szavazáson a legtöbb szavazatot kapta. A szavazás kétfordulós. A második fordulóban arra a három személyre lehet szavazni, akik az első fordulóban a lehetséges szavazatok legalább 10%-át megszerezték és a legtöbb szavazatot kapták. Holtverseny esetén - ha a feltételek teljesülnek- a második fordulóba jutottak többen is lehetnek. A szavazáson a tantestület legalább egy éve iskolánkban dolgozó tanárai fordulónként egy szavazattal jogosultak részt venni. (Az ideiglenesen távol levők választhatósága és szavazói joga szünetel.) A Babits Díj hagyományát és alapító okiratát őrzi, valamint a díj átadásáról gondoskodik a Babits Díj Kuratóriuma. Tagjai: - Az iskola igazgatója; - A tantestület legidősebb tagja, aki nem tagja az iskola vezetőségének; - Az osztályfőnöki munkaközösség vezetője. A kuratórium dönt a díjjal kapcsolatos vitás kérdésekben. A Babits Díjat minden évben az iskolai Babits-napon kell átadni. A díj mindenkori elnyerője megkapja az erről szóló kitüntető oklevelet, a díj emlékplakettjét és az iskola által biztosított jutalmat.

A Babits Mihály Gimnáziumért Végzett Munkáért kitüntetést az a nem pedagógus munkakörben dolgozó kaphatja, aki több éves odaadó munkájával kivívta a dolgozói kollektíva megbecsülését, elismerését. A kitüntetésre javaslatot tehet a Közalkalmazotti Tanács vagy az iskolavezetőség bármely tagja. A javaslatról az iskolavezetés egyetértésével dönt a kitüntetés kuratóriuma, melynek tagjai  a gimnázium igazgatója,  a Közalkalmazotti Tanács Elnöke,  az iskolában legrégebben dolgozó kolléga (ha többen vannak, akkor a legidősebb). A kitüntetéssel jár az erről szóló oklevél, egy emlékplakett és tárgyjutalom. A kitüntetést átadni Babits Napon vagy hagyományos karácsonyi ünnepségünkön lehet, melyre javaslatot tenni legkésőbb az időpontot megelőző két héttel lehet. (A Közalkalmazotti Tanácsot ez ügyben bármely dolgozó megkeresheti.) A kuratóriumot összehívni az igazgató feladata. A Babits Mihály Gimnáziumért Támogatóknak kitüntetés azokat a szülőket, támogatókat ismerni el, akik tartósabb ideig, több alkalommal nyújtottak segítséget az iskolai munkához, rendezvényeinkhez. A kitüntetésre javaslatot tehet az iskola bármely tanára.

86

KARINTHY FRIGYES MAGYAR-ANGOL KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA

TAGINTÉZMÉNY SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

87

1. Általános rendelkezések 1.1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. §ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek:        

1

2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskola tankönyvellátás rendjéről 26/1997. (IX.3.) NM-rendelet iskola-egészségügyi ellátásról 4/2013 EMMI rendelet a Két tanítási nyelvű iskolák irányelvéről

1.2 A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése Jelen szervezeti és működési szabályzatot a tanulók, szüleik, az munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik az iskolai könyvtárban, nyitvatartási időben, továbbá az intézmény honlapján. Jelen szervezeti szabályzatot az intézmény nevelőtestülete 2012. október 8-ai határozatával fogadta el. A szervezeti és működési szabályzat és mellékleteinek betartása az intézmény valamennyi munkavállalójára, tanulójára – ide értve a felnőttoktatásban részt vevőket – nézve kötelező érvényű. A szervezeti és működési szabályzat az intézményvezető jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól.

1

A 2012-ben bevezetett új jogszabályok szerinti „új” szabályozást az egész szabályzatban kurzív betűkkel emeltük ki.

88

2. Intézményegység azonosítói Az intézményegység neve: Az intézmény telephelye: Az intézmény típusa: A telephely alapítási éve: Az intézmény fenntartója: Oktatási azonosítója: KLIK azonosítója:

Karinthy Frigyes Magyar- Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola Rövidített neve: KFÁI 1048 Budapest, Hajló u. 2-8. Többcélú, közös igazgatású köznevelési intézmény 1985. Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 035228 18900201

Az intézmény jelenlegi szervezeti formájának kelte: 2012. augusztus 31. (Ekkor szűnt meg a Karinthy Frigyes ÁMK, a Karinthy Frigyes Két Tanítási Nyelvű Általános iskola összevonásra került a Babits Mihály Gimnáziummal) Az intézmény önálló intézményegység, képviseletét az intézményegység vezető látja el.

3. Az intézmény gazdálkodásának jellemzői A fenntartó a Budapest IV. tankerülete, működtető a Budapest IV. kerület Újpest önkormányzata. Az intézmény önálló költségvetéssel nem rendelkezik. Az épületet, a telket, a feladatellátáshoz szükséges ingóságot leltár szerinti használatra az Önkormányzat biztosítja az intézmény számára.

89

4. Az intézmény szervezeti felépítése 4.1 Az intézmény vezetője A köznevelési intézményegység vezetője – a Köznevelési törvény előírásai szerint – felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja az átadott munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe A nevelési-oktatási intézményegység vezetője felel továbbá a pedagógiai munkáért, az intézmény belső ellenőrzési rendszerének működtetéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. A Köznevelési intézményegység vezetője jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Jogkörét esetenként helyetteseire átruházhatja. Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: az intézményegység vezetője és a helyettesek minden ügyben, az iskolatitkár a munkaköri leírásban, szereplő ügyekben, az osztályfőnök és az év végi érdemjegyek törzskönyvbe, bizonyítványba, a félévi tanulmányi értesítőbe való beírásakor, valamint a továbbtanulási lapok kitöltésekor. 4.1.1 Az intézményegység vezető akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend Távollétében: - felső tagozat helyettes intézményegység vezetője, mint általános helyettes - alsó tagozat helyettes intézményegység vezetője A helyettesek hatásköre az intézményegység vezető helyettesítésekor – saját munkaköri leírásukban meghatározott feladatok mellett – az azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára, az ilyen jellegű feladatok végrehajtására terjed ki. Az intézményegység vezető döntési és egyéb jogait (pl. felvételi döntések esetén) részben vagy egészben átruházhatja a helyettesekre, az iskolavezetés vagy a tantestület más tagjaira. A döntési jog átruházása minden esetben írásban történik, kivéve a helyettesek felhatalmazását. 4.1.2 Az intézményegység vezető által átadott feladat- és hatáskörök Az intézményegység vezető a jogszabályok által számára biztosított feladat- és hatásköreiből átadja az alábbiakat.   

a tagozatnak megfelelő helyettes számára az órarend készítésével kapcsolatos döntések jogát, az általános helyettes számára az intézményi rendezvények szervezésével kapcsolatos tárgyalásokon az intézmény képviseletét és a rendezvényekkel kapcsolatos döntés jogát, munkaközösség vezetők számára a munkaközösségek életével kapcsolatos szervezési feladatok

90

4.2 Az intézményegység vezető közvetlen munkatársainak feladat- és hatásköre Az feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el. Az intézményegység vezető közvetlen munkatársai:  az intézményegység vezető helyettesek,  az iskolatitkár. Az intézményegység vezető közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményegység vezető közvetlen irányítása mellett végzik. Az intézményegység vezető közvetlen munkatársai az neki tartoznak közvetlen felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. Az intézményegység vezető helyetteseket a tantestület véleményezési jogkörének megtartásával az intézményegység vezető bízza meg. Intézményegység vezető helyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat, a megbízás határozott időre szól. A helyettesek feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területekre kiterjed, amelyet munkaköri leírásuk tartalmaz. Személyileg felelnek az intézményegység vezető által rájuk bízott feladatokért. Az helyettesek távollétük vagy egyéb akadályoztatásuk esetén teljes hatáskörrel veszik át egymás munkáját, ennek során – az intézményegység vezetővel egyeztetve – bármely olyan döntést meghozhatnak, amely a távollévő helyettes hatáskörébe tartozik.

4.3 Az intézményegység szervezeti felépítése, hierarchiája Az intézményegység szervezeti felépítését a következő oldalon szereplő szervezeti diagram tartalmazza.

Intézményegység vezető

Intézményegység vezető helyettes, alsó tagozat Stratégiai munkaközö sség vezető

Stratégiai munkaközö sség vezető

Intézményegység vezető helyettes, felső tagozat Stratégiai munkaközö sség vezető

Szakmai munkaközö sség vezető

Pedagógusok

91

Szakmai munkaközö sség vezető

Szakmai munkaközö sség vezető

4.4 Az intézményegység vezetősége 4.4.1 Az intézményegység vezetőinek munkáját (irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységét) középvezetők segítik meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. A középvezetők az intézmény vezetőségének tagjai.    

Az intézményegység vezetőségének tagjai: az intézményegység vezető, az intézményegység vezető helyettesek, a munkaközösségek vezetői, a DÖK vezetője.

4.4.2 Az intézményegység vezetősége mint testület konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az iskola vezetősége együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, így az SzMK képviselőivel. Az intézményegység vezető felelős azért, hogy a diákönkormányzat jogainak érvényesítési lehetőségét megteremtse. 4.4.3 Az intézmény által kibocsátott dokumentumoknak, hivatalos leveleknek, kibocsátott iratoknak (jogszabályi kereteknek megfelelően) és szabályzatoknak aláírására az intézményegység vezetője egy személyben jogosult. Az intézményegység cégszerű aláírása az intézményegység vezető aláírásával és az intézmény pecsétjével érvényes.

4.5 A pedagógiai munka ellenőrzése Az intézményben folyó pedagógiai munka belső ellenőrzésének megszervezése, a szakmai feladatok végrehajtásának ellenőrzése az intézményegység vezető feladata és kötelessége. A hatékony és jogszerű működéshez azonban rendszeres és jól szabályozott ellenőrzési rendszer működtetése szükséges. E rendszer alapjait az e szabályzatban foglaltak mellett munkaköri leírások tartalmazzák. A belső ellenőrzési-értékelési rendszeren túl a pedagógus életpálya modell szabályai szerinti minősítés történik az intézményben, annak életbe lépésétől. A munkaköri leírásokat legalább háromévente át kell tekinteni. Munkaköri leírásuk kötelezően szabályozza az alábbi feladatkört ellátó vezetők és pedagógusok pedagógiai és egyéb természetű ellenőrzési kötelezettségeit:  az intézményegység vezető helyettesek  a munkaközösség-vezetők,  az osztályfőnökök,  a pedagógusok

A munkavállalók munkaköri leírását az érintettel alá kell íratni, az aláírt példányokat vagy azok másolatát az irattárban kell őrizni. Az intézményegység vezető helyettesek és a munkaközösség-vezetők elsősorban munkaköri leírásuk, továbbá az intézményegység vezető utasítása és a munkatervben megfogalmazottak szerint részt vesznek az ellenőrzési feladatokban. Az intézmény vezetőségének tagjai és a munkatervben a pedagógus teljesítményértékelésben való közreműködéssel megbízott pedagógusok szükség esetén – az intézményegység vezető külön megbízására – ellenőrzési feladatokat is elláthatnak. A rájuk bízott ellenőrzési feladatok kizárólag szakmai jellegűek lehetnek. A tanév során végrehajtandó ellenőrzési területeket a feladatokkal adekvát módon kell meghatározni. Az ellenőrzési területek kijelölésekor a célszerűség és a hatékonyság a meghatározó elem. Minden tanévben ellenőrzési kötelezettséggel bírnak a következő területek:

92

 tanítási órák ellenőrzése (intézményegység vezető intézményegység vezető helyettes, munkaközösség-vezetők),  a digitális napló folyamatos ellenőrzése,  az igazolt és igazolatlan tanulói hiányzások ellenőrzése,  az SzMSz-ben előírtak betartásának ellenőrzése az osztályfőnöki, tanári intézkedések folyamán,  adminisztráció és munkafegyelem ellenőrzése.

5. Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok 5.1 A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai Az intézmény törvényes működését az alábbi – a hatályos jogszabályokkal összhangban álló – alapdokumentumok határozzák meg:   

a szervezeti és működési szabályzat a pedagógiai program a házirend

Az intézmény tervezhető és elszámoltatható működésének részenként funkcionálnak az alábbi dokumentumok: a tanév munkaterve (kiegészítve a féléves és éves beszámolókkal), egyéb belső szabályzatok

5.1.1 A pedagógiai program A köznevelési intézmény pedagógiai programja képezi az intézményben folyó nevelő-oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. Pedagógiai programjának megalkotásához az intézmény számára a Köznevelési törvény 24. § (1) bekezdése biztosítja a szakmai önállóságot. Az iskola pedagógiai programja meghatározza: 

Az intézmény pedagógiai programját, ennek részeként az iskolában folyó nevelés és oktatás célját, továbbá a köznevelési törvény 26.§ (1) bekezdésében meghatározottakat. 2  Az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül annak egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező, kötelezően választható és szabadon választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeket.  Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettségét.  Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményeit, továbbá – jogszabály keretei között – a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formáját.  a közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatokat,  a pedagógusok helyi intézményi feladatait, az osztályfőnöki munka tartalmát, az osztályfőnök feladatait,  a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendjét,  a tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendjét,  a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket.

2

2013. szeptember 1-jétől a választott kerettanterv megnevezésével.

93

A felsorolt tevékenységek szabályozása a pedagógiai program hatáskörébe tartozik. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el. Az iskola pedagógiai programja megtekinthető a könyvtárban, nyitvatartási időben továbbá olvasható az intézmény honlapján.

5.1.2 Az éves munkaterv Az éves munkaterv az intézmény hivatalos dokumentuma, amely a hatályos jogszabályok figyelembe vételével az intézmény pedagógiai programjának alapul vételével tartalmazza a nevelési célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési tervét a felelősök és a határidők megjelölésével. Az intézmény éves munkatervét a nevelőtestület készíti el, elfogadására a tanévnyitó értekezleten kerül sor. A tanév helyi rendje a munkaterv részét képezi, ennek elfogadásakor be kell szerezni a szülői szervezet és a 3 diákönkormányzat véleményét. A munkaterv egy példánya az informatikai hálózatban elérhetően a tantestület rendelkezésére áll. A tanév helyi rendjét az intézmény weblapján nyilvánosságra kell hozni.

3

20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 2.§ (1)-(2) bekezdésében foglaltakat.

94

5.2 A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje Szabályzatunkat az alábbi jogszabályok alapján készítettük:  a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény,  a Tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény,  a 23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendjéről.  Önkormányzati rendelet az újpesti tanulók tankönyvtámogatásáról A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. tv. 7. § (1) előírásai alapján az iskolai tankönyvellátás rendjét a munkaközösség véleményének kikérésével évente - az iskola vezetője határozza meg minden év december 15ig. Ugyanezen törvény 29. § (3) rendelkezik arról, hogy az iskolai tanulók tankönyvtámogatása megállapításának, az iskolai tankönyvellátás megszervezésének, a tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendjét az iskola szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni. Ennek során egyetértési jogot gyakorol az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat. A tankönyvellátással, a tanulók tankönyvi támogatásával kapcsolatban az alábbi rendelkezéseket állapítjuk meg. 5.2.1 A tankönyvellátás célja és feladata  





Az iskolai tankönyvellátás legfontosabb feladata a tankönyv beszerzése és a tanulókhoz történő eljuttatása. Az iskolai tankönyvellátás megszervezése az iskola feladata. Az iskolai tankönyvellátás vagy annak egy része lebonyolítható az iskolában, illetve az iskolán kívül. Az iskolai tankönyvellátás feladatait vagy annak egy részét elláthatja az iskola, illetve a tankönyvforgalmazó. Az iskolai tankönyv-kölcsönzés során biztosítani kell, hogy a kölcsönzést igénybe venni kívánó tanulók egyenlő eséllyel jussanak hozzá a tankönyvekhez. Ha a tankönyv kölcsönzése során a könyv a szokásos használatot meghaladó mértéken túl sérül, a tankönyvet a tanuló elveszti, megrongálja, a kiskorú tanuló szülője az okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Az okozott kár mértékét az intézményegység vezetője – a tankönyvek beszerzési árát figyelembe véve – határozatban állapítja meg. Az iskolai tankönyvellátás rendjét az iskola kifüggesztéssel és elektronikus formában teszi közzé.

5.2.2. A tankönyvfelelős megbízása  

Iskolánkban a tankönyvellátás feladatait az intézmény megbízott tankönyvfelelőse látja el olyan formában, hogy a forgalmazóval folyamatosan tartja a kapcsolatot. Az iskola tankönyvellátással kapcsolatos feladatainak végrehajtásáért az intézményegység vezető a 4 felelős. Minden tanévben december 15-éig elkészíti a következő tanév tankönyvellátásának rendjét, amelyben kijelöli a tankönyv-értékesítésben közreműködő személyt (továbbiakban: tankönyvfelelős), aki részt vesz a tankönyvterjesztéssel kapcsolatos feladatok ellátásában. A feladatellátásban való közreműködés nevezettnek nem munkaköri feladata, a vele kötött megállapodásban meg kell határozni a feladatokat és a díjazás mértékét.

5.2.3 A tankönyvtámogatás iránti igény felmérése  

4

Az iskolai tankönyvfelelős minden év november 15-ig köteles felmérni, hogy hány tanuló kíván az iskolától – a következő tanítási évben – tankönyvet kölcsönözni. E felmérés során írásban tájékoztatja a szülőket arról, hogy a hatályos tankönyvpiac rendjéről szóló törvény és önkormányzati rendelet alapján kik jogosultak normatív kedvezményre (a továbbiakban:

23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet 22.§ (7) bekezdésében foglaltakat, továbbá a 23.§ (1) és (6) bekezdéseit.

95











normatív kedvezmény). Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni. A tájékoztatást és a normatív kedvezményekre vonatkozó igényt úgy kell fölmérni, hogy azt a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az igény-bejelentési határidő előtt legalább 5 nappal megkapja. A határidő jogvesztő, ha a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés ellenére nem élt az igénybejelentés jogával. Nem alkalmazható ez a rendelkezés, ha az igényjogosultság az igénybejelentésre megadott időpont eltelte után állt be. A tankönyvfelelős az 5.2.3.1 pontban meghatározott felmérés alapján megállapítja, hogy hány tanulónak kell biztosítania a normatív kedvezményt, illetve hány tanuló igényel és milyen tankönyvtámogatást a normatív kedvezményen túl. Az adatokat írásos formában december 15-ig ismerteti az intézmény vezetőjével. A normatív kedvezmény, valamint a normatív kedvezmény körébe nem tartozó további kedvezmény iránti igényt jogszabályban meghatározott igénylőlapon kell benyújtani. A normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot legkésőbb az igénylőlap benyújtásakor be kell mutatni. A bemutatás tényét a tankönyvfelelős rávezeti az igénylőlapra, amelyet aláírásával igazol. A normatív kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok bemutatása szükséges: - a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás; - tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás, - sajátos nevelési igény esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye; - rendszeres gyermekvédelmi támogatás esetén az erről szóló határozat. A normatív kedvezményre való jogosultság igazolása nélkül normatív kedvezményen alapuló tanulói tankönyvtámogatás nem adható.

5.2.4 A tankönyvtámogatás módjának meghatározása  

A rászorultsági felmérés eredményéről az intézményegység vezető minden év január 10-ig tájékoztatja nevelőtestületet, az iskolai szülői szervezetet és az iskolai diákönkormányzatot. Az intézményegység vezetője minden év január 15-ig meghatározza a tankönyvtámogatás módját, és erről értesíti a szülőt.

5.2.5 A tankönyvrendelés elkészítése 





A tankönyvfelelős minden év február 28-áig elkészíti a tankönyvrendelését, majd aláíratja az intézmény intézményegység vezetőjával. A tankönyvrendelésnél az iskolába belépő új osztályok tanulóinak várható, becsült létszámát is figyelembe kell venni. A tankönyvrendelés elkészítéséért díjazás jár, a díj összegét a forgalmazóval megkötött megállapodás szabályozza. A tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy a tankönyvtámogatás, a tankönyvkölcsönzés (könyvtári szabályzatnak megfelelően) az iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét. A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tenni, hogy azt a szülők megismerjék. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani.

5.3 Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje 5.3.1 Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus

96

aláírást kizárólag az az intézményegység vezetője és helyettesei alkalmazhatják a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát:  az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása,  az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések,  a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések,  az október 1-jei pedagógus és tanulói lista. Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az intézményegység vezető aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményegység vezető által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és az intézményegység vezetőhelyettesek) férhetnek hozzá. 5.3.2 Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje Az iskolánkban használatos digitális napló elektronikusan előállított rendszer. Az elektronikus naplóba az adatokat digitális úton viszik be az iskola vezetői, tanárai és az adminisztrációért felelős alkalmazottak. Az adatok tárolása a működtető cég e célra használatos szerverén történik, a frissítés legalább egyórányi gyakorisággal történik. A digitális napló elektronikus úton tárolja a tanulók adatait, osztályzatait, a tanítási órák tananyagát, a hiányzókat, valamint a tanulókkal kapcsolatos intézkedéseket, a szülők értesítését. Havi gyakorisággal ki kell nyomtatni a pedagógusok által az adott hónapban megtartott túlórák, helyettesítések, stb. számáról készített kimutatást, azt az intézményegység vezető helyettesének alá kell írnia, az intézmény körbélyegzőjével le kell pecsételni és irattárba kell helyezni. Féléves gyakorisággal kell kinyomtatni a tanulók által elért félévi, év végi eredményeket, a tanulók igazolt és igazolatlan óráit, a tanulói záradékokat. Félévkor a tanuló előbb felsorolt adatait tartalmazó kivonatot ki kell nyomtatni, azt az osztályfőnöknek alá kell írnia, az iskola körbélyegzőjével le kell pecsételni, a kinyomtatott iratot pedig át kell adni a tanulónak vagy a szülőnek. A törzskönyvet papír alapon vezetjük.

5.4 Teendők bombariadó és egyéb rendkívüli események esetére A rendkívüli események (továbbiakban: „bombariadó”) esetére a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4. § (1)/n szakasza végrehajtására a következő intézkedéseket léptetjük életbe. A rendkívüli események megelőzése érdekében az iskola vezetői, tanárai és az iskolatitkár esetenként, az iskola takarító személyzete a mindennapi feladatok végzésekor köteles ellenőrizni, hogy az épületben rendkívüli tárgy, bombára utaló tárgy, szokatlan jelenség nem tapasztalható-e. Amennyiben ellenőrzésük során rendellenességet tapasztalnak, haladéktalanul kötelesek személyesen vagy telefonon az illetékeseknek jelenteni. Bombariadó esetén a legfontosabb teendők az alábbiak: 

Ha az intézmény munkavállalója az épületben bomba elhelyezésére utaló jelet tapasztal, vagy bomba elhelyezését bejelentő telefon üzenetet vesz, a rendkívüli eseményt azonnal bejelenti az iskola legkönnyebben elérhető vezetőjének és a gazdasági intézménynek. Az értesített vezető vagy adminisztrációs dolgozó a bejelentés valóságtartalmának vizsgálata nélkül köteles elrendelni a bombariadót.

97



A bombariadó elrendelése a tűzriadóhoz hasonlóan az iskolai csengő szaggatott jelzésével történik. Lehetőség esetén a bombariadó tényét az iskolarádióban is közzé kell tenni.



Az iskola épületében tartózkodó tanulók és munkavállalók az épületet a tűzriadó tervnek megfelelő rendben azonnal kötelesek elhagyni. A gyülekezésre kijelölt terület a Babits Mihály Gimnázium Tóth Aladár utcai épülete. A felügyelő tanárok kötelesek az osztályok kíséretét és felügyeletét ellátni, a tanulócsoportokkal a gyülekező helyen tartózkodni.



A bombariadót elrendelő személy a riadó elrendelését követően haladéktalanul köteles bejelenteni a bombariadó tényét a rendőrségnek. A rendőrség megérkezéséig az épületben tartózkodni tilos!



Ha a bombariadó bejelentése telefonon történt, akkor az üzenetet munkavállaló törekedjék arra, hogy a fenyegetőt hosszabb beszélgetésre késztesse, igyekezzék minél több tényt megtudni a fenyegetéssel kapcsolatban.



A bombariadó lefújása szóbeli közléssel történik. A bombariadó által kiesett tanítási időt az iskola vezetője pótolni köteles a tanítás meghosszabbításával vagy pótlólagos tanítási nap elrendelésével.

6. Az intézményegység munkarendje 6.1 Az intézményegység vezetői munkarendjének szabályozása Az intézményegység vezetője vagy helyettesei közül egyiküknek az intézményben kell tartózkodnia abban az időszakban, amikor tanítási órák, tanulóink számára szervezett iskolai rendszerű délutáni tanrendi foglalkozások vannak. Ezért a vezető vagy helyettesei közül legalább egyikük hétfőtől péntekig 7.20 és 17.00 óra között az intézményben tartózkodik. Egyebekben munkájukat az iskola szükségleteinek és aktuális feladataiknak megfelelő időben és időtartamban látják el. 6. 2 A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása Az intézmény pedagógusai heti 40 órás munkaidőkeretben végzik munkájukat. A heti munkaidőkeret első napja (ellenkező írásos hirdetmény hiányában) mindenkor a hét első munkanapja, utolsó napja a hét utolsó munkanapja. Az ötnél kevesebb munkanapot tartalmazó hetek heti munkaideje a munkanapok számával arányosan számítandó ki. A munkanapok az éves munkatervnek megfelelően átcsoportosíthatók. Munkanapokon a rendes munkaidő hossza legalább 4 óra, de nem haladhatja meg a 12 órát. A pedagógusok napi munkaidejüket – az órarend, a munkaterv és az intézmény havi programjainak szem előtt tartásával – általában maguk határozzák meg. Az értekezleteket, fogadóórákat általában hétfői napokon tarjuk, ezért ezeken a napokon a napi átlagban 8-órásnál hosszabb, legfeljebb azonban 12 órás munkaidőre kell számítani. A munkáltató a munkaidőre vonatkozó előírásait az órarend, a munkaterv, a havi programok kifüggesztése, illetve a helyben szokásos módon kifüggesztett hirdetés útján határozza meg. Szükség esetén elő lehet írni a napi munkaidő-beosztást egy pedagógus esetén, vagy pedagógusok meghatározott csoportja esetén is. A munkaidő-beosztás kihirdetésére ebben az esetben is a fentiek az irányadók.

6.2.1 A pedagógusok munkaidejének kitöltése A pedagógusok teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógus-munkakörben dolgozók munkaideje tehát két részre oszlik:  a kötelező óraszámban ellátott feladatokra,  a munkaidő többi részében ellátott feladatokra.

98

6.2.1.1 A kötelező óraszámban ellátott feladatok az alábbiak        

a tanítási órák megtartása, iskolaotthonos–és napközi otthonos foglalkozások megtartása, a munkaközösség-vezetői feladatok ellátása, osztályfőnöki feladatok ellátása, iskolai diáksportköri foglalkozások, énekkar, fakultációk vezetése, differenciált képességfejlesztő foglalkozások (tehetséggondozás, felzárkóztatás), magántanuló felkészítésének segítése,

A pedagógusok kötelező órában ellátandó munkaidejébe beleszámít a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartama is. Előkészítő és befejező tevékenységnek számít a tanítási óra előkészítése, adminisztrációs feladatok, az osztályzatok beírása, tanulókkal való megbeszélés, egyeztetési feladatok, stb.) Ezért a kötelező óraszám keretében ellátott feladatokra fordítandó munkaidőt óránként 60 perc időtartammal kell számításba venni. A pedagógusok iskolai szorgalmi időre irányadó munkaidő-beosztását az órarend, a munkaterv és a kifüggesztett havi programok listája tartalmazza. Az órarend készítésekor elsősorban a tanulók érdekeit kell figyelembe venni. A tanári kéréseket az intézményegység vezető rangsorolja, lehetőség szerint figyelembe veszi. 6.2.1.2 A munkaidő többi részében ellátott feladatok különösen a következők                         

a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, osztályozó, javító és különbözeti vizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, a pótlékkal elismert feladatok (osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok) ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az intézményegység vezető által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, részvétel az intézmény belső szakmai ellenőrzésében, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

Az intézményen kívül ellátható munkaköri feladatoknak az intézmény a fentiek szerint határozza meg a kereteit. Ennek figyelembe vételével az iskolán kívül végezhető feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról – figyelembe véve a köznevelési törvény 62.§ (5) bekezdésében 2013.

99

szeptember 1-jétől hatályba lépő meghatározott kötött munkaidőre vonatkozó előírásait és a munkáltató ezzel kapcsolatos döntéseit – a pedagógus maga dönt. 6.3 Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások 















A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az intézményegység vezető vagy a helyettes állapítja meg az intézmény órarendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell elsődlegesen figyelembe venni. A pedagógus köteles 15 perccel tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7.20 óráig köteles jelenteni az intézményegység vezetőjének vagy helyettesének, hogy közvetlen munkahelyi vezetője helyettesítéséről intézkedhessen. A hiányzó pedagógus köteles várhatóan 3 napot meghaladó hiányzásának kezdetekor az aktualizált tanmeneteit az intézményegység vezető helyetteseinek eljuttatni, hogy akadályoztatása esetén a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti előrehaladást. A táppénzes papírokat legkésőbb a táppénz utolsó napját követő 1. munkanapján le kell adni az iskolatitkárnak. Rendkívüli esetben a pedagógus az iskolavezetéstől kérhet engedélyt legalább két nappal előbb a tanítási óra (foglalkozás) elhagyására, a tanmenettől eltérő tartalmú tanítási óra (foglalkozás) iskolán kívüli helyszínen történő megtartására. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén – lehetőség szerint – szakszerű helyettesítést kell tartani. Ha a helyettesítő pedagógust legalább egy nappal a tanítási óra (foglalkozás) megtartása előtt bízták meg, úgy köteles szakszerű órát tartani. A pedagógusok számára – a kötelező óraszámon felüli – a nevelő–oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményegység vezető adja a helyettes és a munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. A pedagógus alapvető kötelessége, hogy tanítványainak haladását rendszeresen osztályzatokkal értékelje, valamint számukra a számszerű osztályzatokon kívül visszajelzéseket adjon előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról. A hatályos jogszabályok alapján a pedagógusok munkaideje az elrendelt kötelező és nem kötelező órákból, elrendelt egyéb foglalkozásokból, valamint a nevelő-oktató munkával összefüggő további feladatokból áll. Az elrendelt tanítási órák, foglalkozások konkrét idejét az órarend, a havi programok illetve egyes iskolai programok feladatkiírása tartalmazza, így ezek időpontja és időtartama az iskolai dokumentumokban rögzített. Az intézményen kívül végezhető feladatok időtartamának és időpontjának meghatározása a nevelő-oktató munkával összefüggő egyéb feladatok ellátásához elismert heti munkaidő-átalány felhasználásával történik. Ennek figyelembe vételével a nem kizárólag az intézményben elvégezhető feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról maga dönt, így ennek időtartamáról – ezzel ellentétes írásos munkáltatói utasítás kivételével – munkaidő-nyilvántartást nem kell vezetnie.

6.4 Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje Az intézményben a nem pedagógus munkavállalók munkarendjét a jogszabályok betartásával az intézmény zavartalan működése érdekében az intézményegység vezető állapítja meg. Munkaköri leírásukat az intézményegység vezető és helyettesei közösen készíti el. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével az intézmény vezetői tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, megváltoztatására, és a munkavállalók szabadságának kiadására. 6.5 A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama 

Az oktatás és a nevelés a pedagógiai program, a helyi tantervek, valamint a tantárgyfelosztással összhangban levő heti órarend alapján történik a pedagógusok vezetésével, a kijelölt tantermekben. A

100

 



tanítási órán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási órák megtartása után, rendkívüli esetben (vezetői engedéllyel) azok előtt szervezhetők. A tanítási órák időtartama 45 perc. Az első tanítási óra a házirend által meghatározott időben kezdődik. A kötelező tanítási órák délelőtt és délután vannak, azokat legkésőbb 16.00 óráig be kell fejezni. A tanítási órák engedély nélküli látogatására csak az intézmény vezetői és a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az intézményegység vezető adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben a vezető engedélyével. A kötelező orvosi és fogorvosi vizsgálatok a vezetők által előre engedélyezett időpontban és módon történhetnek. Az óraközi szünetek rendjét a beosztott pedagógusok felügyelik.

6.6 Az osztályozó- és javítóvizsga rendje. A félévi és év végi tanulmányi osztályzatok megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha:     

az intézményegység vezető felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, az intézményegység vezető engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, egy tanévben 250 óránál többet mulasztott, és a nevelőtestület nem tagadta meg az osztályozó vizsga letételének lehetőségét, ha a tanuló hiányzása egy adott tantárgyból az évi tanítási órák 30%-át meghaladta és a nevelőtestület nem tagadta meg az osztályozó vizsga letételének lehetőségét, más iskolából történő átvételnél

Az intézményegység vezető helyettes a jelentkezések összegzése után kijelöli a vizsgabizottságot, meghatározza a vizsga idejét és helyét.

6.7 Az intézményegység nyitva tartása, az iskolában tartózkodás rendje Az iskola szorgalmi időben reggel 6.30 órától a szervezett foglalkozások befejezéséig, de legalább 17.00 óráig van nyitva. Az intézmény tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva, amennyiben az előzetes felmérések alapján erre szülői igény van. Az iskolát szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon – rendezvények hiányában – a tanulók és szüleik nem látogathatják. Az intézményben a közművelődési feladatok ellátása érdekében 24 órás portaszolgálat van.

6.8 Az intézményegység létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje Az iskolaépületet címtáblával, az osztálytermeket és szaktantermeket az ország és Újpest címerével kell ellátni. Az épületen ki kell tűzni a nemzeti lobogót, és Újpest zászlaját. Az iskola minden munkavállalója és tanulója felelős:  a tűz- és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért,  a közösségi tulajdon védelméért, állapotának megőrzéséért,  az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért,  az energiafelhasználással való takarékoskodásért,  a tűz- és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért. A tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak tanítási időben és az igényelt tanórán kívüli foglalkozások időtartama alatt használhatják. A szaktantermek, könyvtár, tornaterem, stb. használatának rendjét a házirendhez kapcsolódó belső szabályzatok tartalmazzák, amelyek betartása tanulóink és a pedagógusok számára kötelező.

101

Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az intézményegység vezető engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott szaktantermeket, szertárakat zárni kell. A tantermek, szertárak bezárása az órát tartó pedagógusok, illetve – a takarítást követően – a technikai dolgozók feladata. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit – vezetéssel való egyeztetés után – szabadon használhatja. 6.9 A dohányzással kapcsolatos előírások Az intézményben – ide értve az iskola udvarát, a főbejárat előtti 30 méter sugarú területrészt – a tanulók, a munkavállalók és az intézménybe látogatók nem dohányozhatnak. Az intézményben és az iskolán kívül tartott iskolai rendezvényeken tanulóink számára a dohányzás és az egészségre káros élvezeti cikkek fogyasztása tilos! Az iskolában és az azon kívül tartott iskolai rendezvényekre olyan személyt, aki – az iskolában, iskolai rendezvényen szolgálatot teljesítő személy megítélése szerint – egészségre ártalmas szerek (alkohol, drog, stb.) hatása alatt áll, nem engedünk be. Az intézmény munkavállalói, az intézményben tartózkodó vendégek számára a dohányzás tilos. 6.10 A tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok A tanulók számára minden tanév első napján az osztályfőnök tűz-, baleset-, munkavédelmi tájékoztatót tart, amelynek során – koruknak és fejlettségüknek megfelelő szinten – felhívja a figyelmüket a veszélyforrások kiküszöbölésére. A tájékoztató során szólni kell az iskola közvetlen környékének közlekedési rendjéről, annak veszélyeiről is. A tájékoztató megtörténtét a naplóban és az üzenő füzetben dokumentálni kell. Balesetvédelmi, munkavédelmi oktatást kell tartani minden tanév elején azon tantárgyak tanárainak, amelyek tanulása során technikai jellegű balesetveszély lehetősége áll fönn. Ilyen tantárgyak: fizika, kémia, biológia, számítástechnika, technika, testnevelés. Az oktatás megtörténtét az osztálynaplóban dokumentálni kell. Az ismertetésen jelen nem lévő tanulók számára pótlólag kell ismertetni az előírásokat. Az iskola számítógépeit a tanulók csak tanári felügyelet mellett használhatják. Külön balesetvédelmi, munkavédelmi tájékoztatót kell tartani a diákok számára minden olyan esetben, amikor a megszokottól eltérő körülmények között végeznek valamely tevékenységet (pl. osztálykirándulás, úszásoktatás, stb.). A tájékoztatást a foglalkozást vezető pedagógus köteles elvégezni. A tanulóbalesetek bejelentése tanulóink és a pedagógusok számára kötelező. Az a pedagógus, aki nem jelenti az óráján történt balesetet, mulasztást követ el. A balesetek jegyzőkönyvezését, nyilvántartását és a kormányhivatalnak történő megküldését az iskolatitkár végzi. A pedagógusok és egyéb munkavállalók számára minden tanév elején tűz-, baleset-, munkavédelmi tájékoztatót tart az önkormányzat által kijelölt intézményi munkavédelmi felelős. A tájékoztató tényét dokumentálni kell. Az oktatáson való részvételt az munkavállalók aláírásukkal igazolják. 6.11 A mindennapos testnevelés szervezése 5

Diákjaink számra a pedagógiai programunk heti öt testnevelési órát tartalmaz, melyet az órarendbe iktatva osztálykeretben szervezünk. A 4. és 5. testnevelés órát diákjaink számára az alábbi rendben biztosítjuk:  az egész napos oktatásban részt vevők mind az 5 órát szervezetten töltik  a nem egész napos oktatásban részt vevők sportegyesületi igazolás ellenében az órarendben megjelölt testnevelés óra alól felmentést kaphat  a felmentési kérelmet és az igazoló dokumentumokat az intézményegység vezetőjének kell benyújtani

5

A 2012/2013-as tanévben az 1. és 5. évfolyamon, a továbbiakban felmenő rendszerben vezetjük be.

102

6.12 A tanítási órán kívüli egyéb foglalkozások Az iskola – a tanórai foglalkozások mellett a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei, valamint az intézmény lehetőségeinek figyelembe vételével tanórán kívüli egyéb foglalkozásokat szervez. A foglalkozások helyét és időtartamát az intézményegység vezető helyettesek rögzítik a tanórán kívüli órarendben, terembeosztással együtt. A foglalkozásokról naplót kell vezetni. 





 







A tehetséggondozás keretéül szolgáló csoportokat az emeltebb szintű képzés igényével a munkaközösségvezetők és a vezetőkkel történt egyeztetés után lehet meghirdetni. Ezek vezetőit az intézményegység vezető bízza meg. A foglalkozások időpontjáról és a látogatottságról naplót kell vezetni. Az iskola ünnepi műsorainak, megemlékezéseinek terveit az éves munkaterv tartalmazza a műsor elkészítéséért felelős pedagógus megnevezésével. Az ünnepségeken az iskola tanulói a házirend, az SzMSz és a szóbeli utasításoknak megfelelő öltözékben és rendben kötelesek megjelenni. A versenyeken való részvétel a diákjaink képességeinek kialakítását és fejlesztését célozza. A tanulók intézményi, kerületi, budapesti, és országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. A meghirdetett országos versenyekre a felkészítésért, a szervezésért, a nevezésért a felkészítő pedagógus felelős. A fejlesztőfoglalkozások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelmények teljesítése. A foglalkozásokat a vezető által megbízott pedagógus tartja. Az iskola énekkara az ének-zene tanár vezetésével működik. Elsősorban az egyén közös éneklésének igényét hivatott kielégíteni, de az iskolai, és egyéb kulturális rendezvények színesítését is szolgálja. A kóruspróbák meghatározott időben – a rendkívüli eseteket leszámítva-, heti egy alkalommal tarthatók. A színjátszás az iskola tanulói és szülői körében jelentkező igényeket elégit ki működésével. Feladata tehetséges diákjaink számára kibontakozási lehetőség biztosítása, produkciók készítése az iskola kulturális rendezvényeire. Szervezett külföldi kapcsolatok, nemzetközi projektek révén a tanulók jobban elmélyülhetnek a tanult idegen nyelvekben, megismerhetik az adott országban élő embereket. Ezek során közvetlen tapasztalatokat szerezhetnek az Európai Unió országairól. Külföldi utazások az intézményegység vezető engedélyével és pedagógus vezetésével, a szülők hozzájárulásával szervezhetők. A tanulmányi kirándulás és nyári táborok az iskolai élet, a közösségek kialakításának és fejlődésének szerves, része. Ezért az iskola mindent megtesz a kirándulások és táborok igényes és problémamentes lebonyolítása érdekében. A tanulmányi kirándulások és táborok szervezésének és lebonyolításának kérdéseit intézményegység vezetői utasításban kell szabályozni.

7. Az intézmény nevelőtestülete és a szakmai munkaközösségei 7.1 Az intézmény nevelőtestülete 

A nevelőtestület – a köznevelési törvény 70. § alapján – a nevelési–oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő munkavállalója, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő dolgozója.



A nevelési és oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben a nevelési – oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben a köznevelési törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik.

7.2 A nevelőtestület értekezletei, osztályértekezletei A tanév során a nevelőtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja:

103

    

tanévnyitó, tanévzáró értekezlet, félévi és év végi osztályozó konferencia, tájékoztató és munkaértekezletek (általában havi gyakorisággal), nevelési értekezlet és pedagógiai napok (évente négy alkalommal), rendkívüli értekezletek (szükség szerint).

Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak (fontos oktatási kérdések, különleges nevelési helyzetek megítélése, az iskolai életet átalakító, megváltoztató rendeletek és utasítások értelmezése céljából, ha azt a nevelőtestület tagjainak legalább 50%-a, vagy az intézmény vezetője szükségesnek látja. A nevelőtestület döntést igénylő értekezletein jegyzőkönyv készül az elhangzottakról, amelyet az értekezletet vezető személy, a jegyzőkönyv-vezető, valamint egy az értekezleten végig jelen lévő személy (hitelesítő) ír alá. A nevelőtestület egy-egy osztályközösség tanulmányi munkájának és neveltségi szintjének elemzését, értékelését az osztályközösségek problémáinak megoldását igény szerint osztályértekezleten végzi. A nevelőtestület osztályértekezletén csak az adott osztályközösségben tanító pedagógusok vesznek részt kötelező jelleggel. Osztályértekezlet szükség szerint, az osztályfőnökök megítélése alapján bármikor tartható az osztály aktuális problémáinak megtárgyalása céljából. Szeptember hónapban az átmenet megkönnyítése érdekében az előző tanév 4. és az adott tanév 5. évfolyamán tanítók kötelezően vesznek részt osztályértekezleten. A nevelőtestület döntéseit és határozatait – a jogszabályban meghatározzak kivételével – nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve a jogszabályban meghatározott személyi ügyeket, amelyek kapcsán titkos szavazással dönt. A szavazatok egyenlősége esetén az intézményegység vezető szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek. Augusztus végén tanévnyitó értekezletre, júniusban a vezető által kijelölt napon tanévzáró értekezletre kerül sor. Az értekezletet az intézményegység vezető vagy helyettese vezeti. Félévkor és tanév végén – az iskolavezetés által kijelölt időpontban – osztályozó értekezletet tart a nevelőtestület. Ha a nevelőtestület döntési, véleményezési, illetve javaslattevő jogát az iskola valamennyi dolgozóját érintő kérdésekben gyakorolja, akkor munkavállalói értekezletet kell összehívni. A nevelőtestületi értekezletre – tanácskozási joggal – meg kell hívni a tárgy szerinti egyetértési joggal rendelkező közösség képviselőit is. A nevelőtestületi értekezleten a tantestület minden tagjának részt kell vennie. Ez alól – indokolt esetben – az intézményegység vezető adhat felmentést. 7.3 A nevelőtestület szakmai munkaközösségei 

A köznevelési törvény 71.§ szerint a szakmai munkaközösség részt vesz az intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében és ellenőrzésében. A munkaközösségek segítséget adnak az iskola pedagógusainak szakmai, módszertani kérdésekben. A munkaközösség alapfeladata a pályakezdő pedagógusok, gyakornokok munkájának segítése, javaslat a gyakornok vezetőtanárának megbízására. A munkaközösség – az intézményegység vezető megbízására – részt vesz az iskola pedagógusainak és gyakornokainak belső értékelésében, valamint az iskolai háziversenyek megszervezésében.



Az iskola stratégiai munkaközösségei részt vesznek az intézményi szervezeti kultúra alakításában, minőségfejlesztésében. Feladatuk a tananyagfejlesztés, tehetséggondozás, mérés-értékelés és a nevelési feladatok kiemelt, átfogó, intézményi szintű kezelése. A szakmai munkaközösségek feladata a tantárgygondozás, a szakami-módszertani kultúra fejlesztése.



A munkaközösség tagjai kétévente, de szükség esetén más időpontokban is javaslatot tesznek munkaközösség-vezetőjük személyére. A munkaközösség-vezető megbízása legfeljebb öt éves határozott időtartamra az intézményegység vezető jogköre. Az intézményben hat munkaközösség működik.

104



A munkaközösség-vezető feladata a munkaközösség tevékenységének szervezése, irányítása, koordinálása, eredményeik rögzítése, az információáramlás biztosítása a vezetés és a pedagógusok között. A munkaközösség-vezető legalább félévi gyakorisággal beszámol az intézmény vezetőjének a munkaközösség tevékenységéről, összeállítja a munkaközösség munkatervét, írásos beszámolót készít a tanév végi értékelő értekezlet előtt a munkaközösség munkájáról.

7.4 A munkaközösségek tevékenysége A nevelőtestület feladatainak átruházása alapján – a pedagógiai programmal és az éves munkatervvel összhangban – a szakmai munkaközösségek feladatai az alábbiak   



    



Javítják, koordinálják az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalát, minőségét. Rendszeres óralátogatással és megbeszéléssel segítik a munkaközösség szakmai, módszertani fejlődését; Együttműködnek egymással az iskolai nevelő-oktató munka színvonalának javítása, a gyorsabb információáramlás biztosítása érdekében úgy, hogy a munkaközösség-vezetők rendszeresen konzultálnak egymással és az intézmény vezetőjével. Az intézmény vezetője a munkaközösség-vezetőket legalább évi gyakorisággal beszámoltatja. A munkaközösség a tanévre szóló munkaterv alapján részt vesz az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében, a pedagógusok értékelési rendszerének működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásában. Megbeszéléseikről jegyzőkönyvet készítenek. Fejlesztik a szaktárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat. Kezdeményezik a helyi pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, propagálják az egyéb versenylehetőségeket, háziversenyeket szerveznek tanulóink tudásának fejlesztése céljából. Javaslatot tesznek a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására. Támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget; Az intézménybe újonnan kerülő pedagógusok számára azonos vagy hasonló szakos pedagógus mentort biztosítanak, aki figyelemmel kíséri az új kolléga munkáját, tapasztalatairól negyedévente referál az intézmény vezetőinek. Figyelemmel kísérik az intézményvezető kijelölése alapján a gyakornokok munkáját támogató mentorok munkáját, segítik a gyakornokok beilleszkedését.

A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai         



Összeállítja az intézmény pedagógiai programja és aktuális feladatai alapján a munkaközösség éves munkatervét. Irányítja a munkaközösség tevékenységét, a munkaközösség szakmai és pedagógiai munkáját. A vezető által kijelölt időpontban munkaközösség-vezető társai jelenlétében beszámol a munkaközösségben folyó munka eredményeiről, gondjairól és tapasztalatairól. Módszertani és szaktárgyi megbeszéléseket tart, segíti a szakirodalom használatát. Tájékozódik a munkaközösségi tagok szakmai munkájáról, munkafegyeleméről, intézkedést kezdeményez az intézményegység vezetőnál; a munkaközösség minden tagjánál órát látogat. Az intézményegység vezető megbízására a pedagógus teljesítményértékelés rendszerében szakmai ellenőrző munkát, továbbá óralátogatásokat végez, tapasztalatairól beszámol az intézmény vezetésének. Képviseli állásfoglalásaival a munkaközösséget az intézmény vezetősége előtt és az iskolán kívül. Összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a munkaközösség tevékenységéről a nevelőtestület számára. Állásfoglalása, javaslata, véleménynyilvánítása előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait; kellő időt kell biztosítani számára a munkaközösségen belüli egyeztetésre, mert a közösség álláspontját a többségi vélemény alapján kell képviselnie. Ha a munkaközösség véleményét kéri az intézményegység vezető, akkor a munkaközösség-vezető köteles tájékozódni a munkaközösség tagjainak véleményéről, ha a munkaközösség-vezető személyes véleményét, akkor ez számára nem kötelező.

7.5 A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés szempontjai

105

A kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítés szempontrendszerét egyebekben a munkaközösségek aktív közreműködésével készítette el az iskola intézményegység vezetőja. A kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítés odaítélése során lényeges szempont legyen, hogy az intézmény rendelkezésére álló keretet differenciáltan – a következőkben ismertetett szempontok szerint – minden év júniusában és decemberében osztja szét az intézményegység vezetője. A kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítést – a pedagógusnap alkalmából – azok a pedagógusok kapják, akik leginkább megfelelnek az alábbiaknak: Tanári munkáját kiemelkedő színvonalon látja el, azaz:  sokrétű pedagógusi tevékenységét igényesen és körültekintően folytatja,  órai munkáját magas színvonalon végzi,  eredményesen készíti föl diákjait a továbbtanulásra,  szükség esetén részt vesz a felzárkóztató tevékenységben,  aktívan részt vesz a munkaközösség szakmai munkájában,  rendszeresen részt vesz a háziversenyek szervezésében és lebonyolításában,  kihasználja a továbbképzési és az önképzési lehetőségeket,  tanfolyamokat, előkészítőket szervez és vezet,  eredményes ifjúságvédelmi tevékenységet végez. Bekapcsolódik a szakmai munka folyamatos megújításába, azaz:  részt vesz a pedagógiai program, a működési szabályok elkészítésében és bevezetésében,  részt vesz a helyi tantervek előkészítésében, fejlesztésében és bevezetésében,  részt vesz a szakmai szervezetek és a helyi szakmai munkaközösség innovációs célú munkájában. Folyamatosan részt vesz a széleskörű tehetségfejlesztésben és tehetséggondozásban, a felzárkóztatásra szoruló tanulók fejlesztésében, illetve a többlettanítással kapcsolatos feladatait eredményesen végzi:  hatékonyan bekapcsolódik a versenyek szervezésébe és lebonyolításába,  befektetett tevékenységét széleskörű eredményei visszaigazolják,  folyamatos verseny-előkészítő tevékenységet folytat. Osztályfőnöki munkáját kiemelkedő színvonalon látja el, azaz:  következetes osztályfőnöki munkát végez, követelményeit igényesen fogalmazza meg, és konzekvensen megköveteli,  eredményes konfliktus-kezelő stratégiát alakít ki,  jó színvonalú közösség-alkotó tevékenységet folytat,  adminisztrációs tevékenységét pontosan és időben elvégzi,  e tevékenység megítélésekor kiemelt szempont az osztályfőnöki tevékenységét befejező kollégák munkájának értékelése. Széles körű tanórán kívüli tevékenységet végez, azaz:  rendszeresen részt vállal az iskolai rendezvények előkészítésében és szervezésében, azokon rendszeresen megjelenik,  érdeklődési területének megfelelően részt vállal a diákok szabadidős programjainak szervezésében,  részt vesz az iskola arculatának formálásában,  tanítványainak iskolán kívüli szabadidős, sport-és kulturális programokat szervez. Egy esztendőre kizárhatja az iskola intézményegység vezetőja a kiemelt munkavégzésért adható keresetkiegészítésben részesülők köréből azt a pedagógust:  akivel szemben jogerős fegyelmi határozat van érvényben,  akinek tevékenysége során mutatkozó hiányosságait – munkájának nem megfelelő végzése következtében – feljegyzésben rögzítette az intézmény intézményegység vezetője,  ha osztályzatadási kötelezettségét a naplóellenőrzések során egynél több alkalommal – számottevő mértékben – írásban kifogásolja az iskola vezetősége.

106

A kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítés odaítélése kizárólag a fenti szempontok alapján történhet, így nem lehet szempont, pl.:  az illető pedagógus fizetési besorolása,  címpótlékban való részesülése,  illetménypótlékban való részesülése (osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, stb.),  állami, önkormányzati, iskolai kitüntetésben, elismerésben, jutalomban való részesülése.

107

8. Az intézményi közösségek, a kapcsolattartás formái és rendje 8.1 Az iskolaközösség Az iskolaközösség az intézmény tanulóinak, azok szüleinek, valamint az iskolában foglalkoztatott munkavállalóknak az összessége. 8.2 A munkavállalói közösség Az iskola nevelőtestületéből és az intézménynél munkavállalói jogviszonyban álló adminisztratív és technikai dolgozókból áll. Az intézményegység vezető – a megbízott vezetők és a választott képviselők segítségével az alábbi iskolai közösségekkel tart kapcsolatot:  szakmai munkaközösségek,  szülői munkaközösség,  iskolaszék,  diákönkormányzat,  osztályközösségek. 8.3 A szülői munkaközösség Az iskolában működő szülői szervezet a Szülői Munkaközösség (a továbbiakban: SzMK). Döntési jogkörébe tartoznak az alábbiak:  saját szervezeti és működési rendjének, munkaprogramjának meghatározása,  a képviseletében eljáró személyek megválasztása (pl. a szülői munkaközösség elnöke, tisztségviselői),  a szülői munkaközösség tevékenységének szervezése, Az SzMK munkáját az iskola tevékenységével az intézményegység vezető segíti. A SzM vezetőségével történő folyamatos kapcsolattartásért, az SzMK véleményének a jogszabály által előírt esetekben történő beszerzéséért az intézményegység vezetője a felelős. 8.4 A diákönkormányzat A diákönkormányzat az iskola diákjainak érdekvédelmi és jogérvényesítő szervezete. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat saját szervezeti és működési szabályzata szerint működik. Jogait a hatályos jogszabályok, joggyakorlásának módját saját szervezeti szabályzata tartalmazza. A működéséhez szükséges feltételeket az intézmény vezetője biztosítja a szervezet számára. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a diákönkormányzat készíti el és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az iskolai diákönkormányzat élén, annak szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint választott diákönkormányzati vezető illetve az iskolai diákbizottság áll. A diákönkormányzat tevékenységét a diákmozgalmat segítő tanár támogatja és fogja össze, akit ezzel a feladattal – a diákközösség javaslatára – az intézményegység vezető bíz meg határozott, legföljebb ötéves időtartamra. A diákönkormányzat minden tanévben – az iskolai munkarendben meghatározott időben – diákközgyűlést tart,

108

melynek összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát az intézmény belső működésének szabályai között kell őrizni. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit – az intézményegység vezető helyettessel való egyeztetés után – jelen szabályzatban írottak szerint – szabadon használhatja. A diákönkormányzat véleményét – a hatályos jogszabályok szerint – be kell szerezni  az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt,  a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt,  az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor,  a házirend elfogadása előtt A vélemények írásos vagy jegyzőkönyvi beszerzéséért az intézményegység vezetője a felelős. A jogszabály által meghatározott véleményeztetésen felül az intézmény nem határoz meg olyan ügyeket, amelyekben a döntés előtt kötelező kikérni a diákönkormányzat véleményét. 8.5 Az osztályközösségek Az iskolai közösségek legalapvetőbb szervezete, a tanítási-nevelési folyamat alapvető csoportja. Döntési jogkörébe tartoznak:  az osztály diákbizottságának és képviselőjének megválasztása,  küldöttek delegálása az iskolai diákönkormányzatba,  döntés az osztály belügyeiben. Az osztályközösségek vezetője: az osztályfőnök Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az intézményegység vezetője bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre     

    

Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Órát látogat az osztályban.

8.6 A szülők, tanulók, érdeklődők tájékoztatásának formái

109



Szülői értekezletek Az osztályok szülői értekezletét az osztályfőnök tartja. Az iskola tanévenként legalább három szülői értekezletet tart. Ezen túl a felmerülő problémák megoldása céljából az intézményegység vezető, az osztályfőnök vagy a szülői munkaközösség elnöke rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze. Összevont szülői értekezletet az intézményegység vezető hívhat össze.



Tanári fogadóórák Az iskola valamennyi pedagógusa tanévenként – az intézményegység vezető által kijelölt időpontban három alkalommal tart fogadóórát. A fogadó órákra a hosszabb várakozási időt elkerülendő, az enaplón keresztül, adott időpontra lehet bejelentkezni.



Amennyiben a szülő, gondviselő a fogadóórán kívüli időpontokban kíván konzultálni gyermeke tanárával, akkor erre – a rendkívüli eseteket leszámítva – telefonon vagy elektronikus levél útján történő időpont-egyeztetés után kerülhet sor.



A szülők írásbeli tájékoztatása Az intézmény vezetői, a szaktanárok és az osztályfőnökök a digitális napló vezetésével tesznek eleget tájékoztatási kötelezettségüknek. A szülővel való kapcsolatfelvétel telefonon vagy a digitális napló révén küldött elektronikus levéllel történhet. Az osztályfőnök a digitális naplóba tett bejegyzés, a digitális napló üzenetküldő funkciójával vagy elektronikus levél útján értesíti a szülőket a tanuló gyenge vagy hanyatló tanulmányi eredménye, vagy súlyos fegyelmi vétsége esetén. Az osztályfőnök a digitális napló útján tájékoztatja a szülőket a fogadóórák, a szülői értekezletek időpontjáról és más fontos eseményekről lehetőleg egy héttel, de legalább öt munkanappal nappal az esemény előtt. A diákok tájékoztatása o A pedagógus a diák tudásának értékelése céljából adott osztályzatokat az értékelés elkészültét követő következő tanítási órán, szóbeli feleletnél azonnal köteles ismertetni a tanulóval. A tudás folyamatos értékelése céljából félévente minden tárgyból legalább a tárgy heti óraszámánál eggyel több osztályzatot adunk. E szabály alól a heti egy órás tárgyak kivételt képeznek, e tárgyaknál is szükséges a három osztályzat megléte a tanuló lezárásához. Az osztályzatok számának számbavétele naplóellenőrzéskor történik. Témazáró dolgozatok megírásának időpontjáról az osztályt (csoportot) legalább egy héttel a kijelölt időpont előtt tájékoztatni kell. Egy napon maximálisan két témazáró dolgozatot lehet íratni. o A tanuló egy írásbeli vagy szóbeli feleletére (magyar nyelv és irodalom írásbeli kivételével) csak egész érdemjegy adható. Tört osztályzatot nem adunk. Az írásbeli számonkérések, dolgozatok javítását két héten belül el kell végezni, a dolgozatokat ki kell osztani. o A tanulót értesíteni kell a személyével kapcsolatos büntető és jutalmazó intézkedésekről. Minden diákot megillet a jog, hogy a személyét érintő kérdésekről, döntésekről tájékoztatást kapjon osztályfőnökétől, szaktanárától vagy a döntés hozójától. A diákközösséget érintő döntéseket iskolagyűlésen, valamint kifüggesztett hirdetés formájában kell a diákság tudomására hozni. o Bármelyik diákunknak lehetősége van arra, hogy az iskolatitkáron keresztül aláírásával ellátott kérdéseit, felvetéseit, javaslatait az intézményegység vezetőhöz eljuttassa, ezekre 30 napon belül választ kapjon arra illetékes személytől. A kérdést, felvetést, észrevételt, stb. alá kell írni. o Az intézményegység vezető és a nevelőtestület szükség szerinti gyakorisággal iskolagyűlésen tart kapcsolatot a diákokkal. Az iskolagyűlésen részt vesznek az iskola tanárai is.





8.7 Az iskolai dokumentumok nyilvánossága Az intézményegység alapvető dokumentumai az alábbiak:  pedagógiai program,  szervezeti és működési szabályzat,  házirend. A fenti dokumentumok nyilvánosak, azok könyvtárban szabadon megtekinthetők, illetve megtalálhatók az iskola honlapján. A fenti dokumentumok tartalmáról – munkaidőben – az intézményegység vezető vagy az helyetteseik adnak tájékoztatást.

110

8.8 A külső kapcsolatok rendszere és formája Az előzőekben említett szervezeteken kívül az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fen a tanulók iskolaegészségügyi ellátását biztosító szervezettel. Az iskola-egészségügyi ellátást Újpest Önkormányzata biztosítja. Az iskola-egészségügyi szolgálat szakmai ellenőrzését az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat végzi. A kapcsolattartást az iskola intézményegység vezetője biztosítja az alábbi személyekkel:  az iskolaorvos,  az iskolai védőnők,  8.8.1 Az intézményegység vezető és az iskolaorvos kapcsolatának rendszere Az iskolaorvos feladatait a Köznevelési törvény, és az annak végrehajtását tartalmazó 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet, az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1998. (IX.3.) NM- rendelet szerint végzi. Az iskolaorvos elvégzi a hatályos törvények és jogszabályok alapján az intézmény tanulóinak rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását (a Köznevelési törvény 25.§ (5) bek. alapján). Az iskolaorvost feladatainak ellátásában segíti az intézmény intézményegység vezetője, a közvetlen segítő munkát a szervezési intézményegység vezető helyettes végzi. Az iskolaorvos munkájának ütemezését minden év szeptember 15-ig egyezteti az iskola intézményegység vezetőjével. A diákok szűrővizsgálatának tervezetét október 15-ig kifüggeszti a tanári szobában. 8.8.2 Az iskolai védőnő feladatai  A védőnő munkájának végzése során együttműködik az iskolaorvossal. Elősegíti az iskolaorvos munkáját, a szükséges szűrővizsgálatok ütemezését. Figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotának alakulását, az előírt vizsgálatokon való megjelenésüket, leleteik meglétét. Elvégzi a szűrővizsgálatokat megelőző ellenőrző méréseket (vérnyomás, testsúly, magasság, hallásvizsgálat stb.).  A védőnő szoros munkakapcsolatot tart fenn az intézményegység vezető helyettesével.  Végzi a diákság körében a szükséges felvilágosító, egészségnevelő munkát, osztályfőnöki órákat, előadásokat tart az osztályfőnökkel együttműködve. Az intézmény figyelemmel kíséri a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésével és megszüntetésével kapcsolatos feladatokat. Az ifjúságvédelem az intézmény összes dolgozójának alapvető feladata. A működtető önkormányzat a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 69.§ (2)/f bekezdésében meghatározott feladatok ellátására gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst bíz meg a feladatok koordinálásával. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős kapcsolatot tart fenn a fenntartó által működtetett Gyermekjóléti Szolgálat szakembereivel, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola intézményegység vezetője indítson eljárást rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása érdekében.

9. A tanulók ügyeinek kezelésével kapcsolatos szabályok 9.1 A tanulói hiányzás igazolása A tanulói hiányzással kapcsolatos szabályozás a házirend feladatköre. Szabályzatunkban a házirendben foglaltak kiegészítése, a hiányzások és késések egységes elbírálása érdekében eljárási szabályokat rögzítünk az alábbiakban. A tanuló köteles a tanítási órákról és az iskola által szervezett rendezvényekről való távolmaradását a házirendben meghatározottak szerint igazolni. Az igazolásokat az osztályfőnök a tanév végéig köteles megőrizni.

111

A mulasztást igazoltnak kell tekinteni a következő esetekben:   

a szülő előzetes írásbeli kérelmére, ha a rendelkezésekben meghatározottak szerint engedélyt kapott a távolmaradásra, orvosi igazolással igazolja távolmaradását, a tanuló hatósági intézkedés, alapos indok miatt nem tudott megjelenni.

Igazoltnak kell tekinteni a késést, ha:  

bejáró tanuló érkezik később méltányolható közlekedési probléma miatt, rendkívüli esetben, ha a tanuló hibáján kívüli ok miatt történik késés (pl. baleset, rendkívüli időjárás stb.).

A szülő a tanítási napról való távolmaradást szülői igazolással utólag nem igazolhatja. A tanuló számára előzetes távolmaradási engedélyt a szülő írásban kérhet. Az engedély megadásáról tanévenként három napig az osztályfőnök, ezen túl az intézményegység vezető dönt az osztályfőnök véleményezése alapján. A döntés során figyelembe kell venni a tanuló tanulmányi előmenetelét, magatartását, addigi mulasztásainak mennyiségét és azok okait. 9.2 Versenyen, nyílt napon részt vevő tanulókat megillető kedvezmények 





Iskolai vagy városi versenyen résztvevő tanuló két órával (120 perc), megyei versenyen résztvevő tanuló a szaktanára által meghatározott időpontban mehet el a tanítási órákról. A szaktanár köteles tájékoztatni az osztályfőnököt és az érintett szaktanárokat a versenyzők nevéről, és a hiányzás pontos idejéről. Sportversenyekkel és egyéb esetekkel kapcsolatban – a szaktanár javaslatának meghallgatása után – az intézményegység vezető dönt. A döntést követően a szaktanár és az osztályfőnök az előzőekben leírt módon jár el. Középfokú intézmények által szervezett nyílt napon egy tanuló legföljebb három intézményben vehet részt. Ettől csak igen indokolt esetben lehet eltérni – az osztályfőnök javaslata s az intézményegység vezető helyettes döntése alapján. A nyílt napon való részvételt rögzíteni kell a naplóban, és ezt a hiányzást is figyelembe kell venni az összesítésnél.

9.3 A tanulói késések kezelési rendje A digitális napló és a késők listáját rögzítő iratok bejegyzései szerint az iskolából rendszeresen késő tanuló szüleit az osztályfőnök értesíti, ismétlődés esetén behívja az iskolába. A magatartási jegy kialakításánál a rendszeres késéseket figyelembe kell venni. A tanuló tanítási óráról való késését, a késés percekben számított időtartamát és a tanuló hiányzását a pedagógus a naplóba bejegyzi. A mulasztott órák igazolását az osztályfőnök végzi. Az igazolatlan mulasztások hátterének felderítésében az osztályfőnök az intézményegység vezető helyettessel együtt jár el, szükség esetén kezdeményezik a tankötelezettség megszegésére vonatkozó szabálysértési eljárást. 9.4 Tájékoztatás, a szülő behívása, értesítése A szülők tájékoztatása, értesítése a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 51. § (3) bekezdésének előírásai szerint történik.   

első igazolatlan óra után: a digitális napló adatai révén a szülő értesítése tízedik igazolatlan óra után: a szülő iktatott postai levélben történő értesítése a tízedik igazolatlan óra után: a lakóhely szerint illetékes jegyző értesítése (a másodpéldányt az irattárban kell őrizni)

112

 

a huszadik igazolatlan óra után: a szülő postai úton történő értesítése (a másodpéldányt az irattárban kell őrizni) az ötvenedik igazolatlan óra után: a jegyző értesítése

Az értesítésben minden alkalommal fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. 9.5 A tanuló által elkészített dologért járó díjazás A köznevelési törvény előírja, hogy a nevelési-oktatási intézmény, valamint a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a tanuló jogutódjaként a nevelési-oktatási intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a nevelési-oktatási intézmény biztosította. Amennyiben a nevelési-oktatási intézmény a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert, a tanulót díjazás illeti meg. A megfelelő díjazásban a tanuló – tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője egyetértésével – és a nevelési-oktatási intézmény állapodik meg. A megállapodás alapja minden esetben a tanuló szellemi és fizikai teljesítményének mértéke, valamint a dolog létrehozására fordított becsült munkaidő. A dolog, szellemi termék értékesítését, hasznosítását követően az intézmény vezetője tájékoztatni köteles a tanulót az értékesítés tényéről és a bevétel mértékéről, majd írásban köteles ajánlatot tenni a tanuló és az intézmény közötti megállapodásra vonatkozóan. A megállapodásnak tartalmaznia kell a díjazás mértékére vonatkozó kitételt is. Egyetértés esetén a megállapodást mindkét fél (a kiskorú tanuló esetében a szülő és a tanuló) aláírja. Amennyiben a megállapodást illetően nem születik egyetértés, akkor további egyeztetéseket kell folytatni. További megállapodás hiányában a dolog, szellemi termék tulajdonjoga visszaszáll az alkotóra. 9.6 A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4.§ (1)/q szakaszában foglaltak alapján a tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályait az alábbiakban határozzuk meg. 













A fegyelmi eljárás megindítása a tanuló terhére rótt kötelességszegést követő 30 napon belül történik meg, kivételt képez az az eset, amikor a kötelességszegés ténye nem derül ki azonnal. Ebben az esetben a kötelességszegésről szóló információ megszerzését követő 30. nap a fegyelmi eljárás megindításának határnapja. A fegyelmi eljárás megindításakor az érintett tanulót és szülőt személyes megbeszélés révén kell tájékoztatni az elkövetett kötelességszegés tényéről, valamint a fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi eljárás lehetséges kimeneteléről. A legalább háromtagú fegyelmi bizottságot a nevelőtestület bízza meg, a nevelőtestület ezzel kapcsolatos döntését jegyzőkönyvezni kell. A nevelőtestület nem jogosult a bizottság elnökének megválasztására, de arra vonatkozóan javaslatot tehet. A fegyelmi tárgyaláson felvett jegyzőkönyvet a fegyelmi határozat tárgyalását napirendre tűző nevelőtestületi értekezletet megelőzően legalább két nappal szóban ismertetni kell a fegyelmi jogkört gyakorló nevelőtestülettel. A jegyzőkönyv ismertetését követő kérdésekre, javaslatokra és észrevételekre a fegyelmi bizottság tagjai válaszolnak, az észrevételeket és javaslatokat – mérlegelésük után a szükséges mértékben – a határozati javaslatba beépítik. A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövető tanuló, szülője (szülei), a fegyelmi bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője, továbbá a bizonyítási céllal meghívott egyéb személyek lehetnek jelen. A bizonyítás érdekében meghívott személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges időtartamig tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló teremben. A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról írásos jegyzőkönyv készül, amelyet a tárgyalást követő három munkanapon belül el kell készíteni és el kell juttatni az intézmény intézményegység vezetőjének, a fegyelmi bizottság tagjainak és a fegyelmi eljárásban érintett tanulónak és szülőjének. A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni.

113

 

A fegyelmi tárgyalást követően az elsőfokú határozat meghozatalát célzó nevelőtestületi értekezlet időpontját minél korábbi időpontra kell kitűzni. A fegyelmi eljárással kapcsolatos iratok elválaszthatatlanságának biztosítására az iratokat egyetlen irattári számmal kell iktatni, amely után (törtvonal beiktatásával) meg kell jelölni az irat ezen belüli sorszámát.

9.6.1 A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai A fegyelmi eljárást a köznevelési törvény 53. §-ában szereplő felhatalmazás alapján egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás célja a kötelességét megszegő tanuló és a sértett tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás részletes szabályait az alábbiak szerint határozzuk meg:  az intézmény vezetője a fegyelmi eljárás megindítását megelőzően személyes találkozó révén ad információt a fegyelmi eljárás várható menetéről, valamint a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről  a fegyelmi eljárást megindító határozatban tájékoztatni kell a tanulót és a szülőt a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről, a tájékoztatásban meg kell jelölni az egyeztető eljárásban történő megállapodás határidejét  az egyeztető eljárás kezdeményezése az intézményvezető kötelezettsége  a harmadik kötelezettségszegéskor indított fegyelmi eljárásban az iskola a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárást nem alkalmazza, ebben az esetben erről a tanulót és a szülőt nem kell értesíteni  az egyeztető eljárás időpontját – az érdekeltekkel egyeztetve – az intézmény intézményegység vezetője tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyéről elektronikus úton és írásban értesíti az érintett feleket  az egyeztető eljárás lefolytatására az intézmény vezetője olyan helyiséget jelöl ki, ahol biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei  az intézmény vezetője az egyeztető eljárás lebonyolítására írásos megbízásban az intézmény bármely pedagógusát felkérheti, az egyeztető eljárás vezetőjének kijelöléséhez a sértett és a sérelmet elszenvedett tanuló vagy szülőjének egyetértése szükséges  a feladat ellátását a megbízandó személy csak személyes érintettségre hivatkozva utasíthatja vissza  az egyeztető személy az egyeztető eljárás előtt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenvedő féllel külön-külön egyeztetést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése  ha az egyeztető eljárás alkalmazásával a sértett és a sérelmet elszenvedő fél azzal egyetért, az intézmény vezetője a fegyelmi eljárást a szükséges időre, de legföljebb három hónapra felfüggeszti  az egyeztetést vezetőnek és az intézmény vezetőjének arra kell törekednie, hogy az egyeztető eljárás – lehetőség szerint – 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon  az egyeztető eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá  az egyeztető eljárás időszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelő mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása  az egyeztető eljárás során jegyzőkönyv vezetésétől el lehet tekinteni, ha a jegyzőkönyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik.  a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni

114

10. Az iskolai könyvtár működési szabályzata

10.1 A könyvtár működésének célja, a működés feltételei Az iskola könyvtára az iskola működéséhez, pedagógiai programjának megvalósításához, a neveléshez, tanításhoz, tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését, a könyvtári rendszer szolgáltatásainak elérését, továbbá a könyvtárhasználati ismeretek oktatását biztosító, az intézmény könyvtár-pedagógiai tevékenységét koordináló szervezeti egység. Könyvtárunk SzMSz-e szabályozza a könyvtár működésének és igénybevételének szabályait. Az iskolai könyvtár állományába csak a könyvtár gyűjtőkörébe tartozó dokumentum vehető fel. A tankönyveket külön gyűjteményként kezeljük, a külön gyűjtemény nyilvántartásának és használatának sajátos szabályait a tankönyvtári szabályzat tartalmazza. Könyvtárunk rendelkezik a jogszabályban előírt alapkövetelményekkel:  a használók által könnyen megközelíthető könyvtárhelyiség, amely alkalmas az állomány szabadpolcos elhelyezésére és legalább egy iskolai osztály egyidejű foglalkoztatására,  legalább háromezer könyvtári dokumentum megléte,  tanítási napokon a tanulók, pedagógusok részére megfelelő időpontban a nyitva tartás biztosítása,  rendelkezik a különböző információhordozók használatához, az újabb dokumentumok előállításához, a könyvtár működtetéséhez szükséges nyilvántartások vezetéséhez, katalógus építéséhez szükséges eszközökkel Könyvtárunk kapcsolatot tart más iskolai könyvtárakkal, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézmények könyvtáraival, a nyilvános könyvtárakkal, és együttműködik az iskola székhelyén működő Szabó Ervin Könyvtárral. Könyvtárosunk tevékenységét könyvtár-pedagógiai program alapján végzi. Az intézmény számára vásárolt dokumentumokat könyvtári nyilvántartásba kell venni. A könyvtáron kívül elhelyezett dokumentumokról lelőhely-nyilvántartást kell vezetni.

10.2 Iskolai könyvtárunk alapfeladatai és kiegészítő feladatai Iskolánk könyvtárának alapfeladatai – a jogszabályoknak megfelelően – a következők:  gyűjteményünk folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása,  tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról,  az iskola pedagógiai programja és könyvtár-pedagógiai programja szerinti tanórai foglalkozások tartása,  könyvtári dokumentumok egyéni és csoportos helyben használatának biztosítása,  könyvtári dokumentumok kölcsönzése,  tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzése tanulóink számára  a könyvtári állomány pedagógiai programnak megfelelő, a tanulók és a pedagógusok igényeinek figyelembevételével történő fejlesztése. Az iskolai, kollégiumi könyvtár kiegészítő feladatai továbbá:  a köznevelési törvényben meghatározott egyéb foglalkozások tartása,

115

 a nevelő-oktató munkához szükséges dokumentumok többszörözése,  tájékoztatás nyújtása az iskolai, könyvtárak, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekben működő könyvtárak, a nyilvános könyvtárak dokumentumairól, szolgáltatásairól,  más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása,  részvétel a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében.

10.2.1 Az iskolai tankönyvellátás megszervezésével kapcsolatos feladatok Könyvtárunk közreműködik az iskolai tankönyvellátás megszervezésében, lebonyolításában. Ennek végrehajtására az iskola könyvtárosa – részben munkaköri feladatként, részben megbízásos formában – a következő feladatokat látja el:  előkészíti az ingyenes tankönyvellátással kapcsolatos iskolai feladatok végrehajtását előkészítő felmérést végez, és lebonyolítja azt  közreműködik a tankönyv-rendelés előkészítésében,  megbízást kap a tankönyvek értékesítésének megszervezésére és lebonyolítására,  folyamatosan figyelemmel követi az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számának változását,  követi az ingyenes tankönyvellátásban részesülő diákoknak kiadott kötetek számának alakulását,  követi a kiadott könyvek elhasználódásának mértékét,  az éves tankönyvrendeléskor beszerzi azokat az elhasználódott kötetek pótlását célzó vagy újonnan kiadott tankönyveket,  a tanév közben lehetőséget biztosít a tanulók számára a tanév közben jelentkező, tankönyvelhasználódásból, tankönyv elhagyásából keletkező hiány pótlására  Az iskolai könyvtár állományába veszi az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számára beszerzett tankönyveket, azokat leltári nyilvántartásba veszi, majd kikölcsönzi a tanulóknak.

10.2.2 A könyvtár működésével kapcsolatos szabályok Az intézmény számára vásárolt dokumentumok nyilvántartása   

az intézmény számára vásárolt összes dokumentumot könyvtári nyilvántartásba kell venni a könyvtáron kívül elhelyezett dokumentumokról lelőhely-nyilvántartást kell vezetni az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számára beszerzett tankönyveket szintén nyilvántartásba kell venni

10.2.3 A könyvtár szolgáltatásai a következők  szépirodalmi könyvek, szakkönyvek, idegen nyelvkönyvek és szótárak kölcsönzése (az utóbbiak korlátozott számban),  tankönyvek, tartós tankönyvek, különböző, a tanulmányi munkát elősegítő segédeszközök (pl.: térképek, példatárak, feladatgyűjtemények, tesztkönyvek stb.) kölcsönzése,  információgyűjtés az internetről a könyvtáros segítségével,  lexikonok és különböző alacsony példányszámú könyvek, dokumentumok olvasótermi használata,  tájékoztató a diákok számára a könyvtár használatáról.  más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása  könyvtári órák, egyéb foglalkozások tartása  nevelő-oktató munkához szükséges dokumentumok többszörözése  tájékoztatás nyújtása a nyilvános könyvtárak által nyújtott szolgáltatásokról

116

A könyvtár használóinak köre, a beiratkozás módja Az iskolai könyvtár szolgáltatásait az intézmény valamennyi diákja és munkavállalója igénybe veheti. A könyvtáros engedélyével a könyvtár szolgáltatásait külső személyek is igénybe vehetik. A könyvtár használatának részletes szabályait, a beiratkozás módját szabályzatunk 2. sz. melléklete tartalmazza. A szolgáltatások igénybevételének feltételei A könyvek, a különféle dokumentumok és ismerethordozók kölcsönzése és olvasótermi használata, a számítógép- és internethasználat térítésmentes. A könyvtárhasználat szabályai A könyvek kölcsönzésének időtartama szorgalmi időben egy hónap. Tanév végén a diákoknak minden könyvet vissza kell vinniük a könyvtárba (attól függetlenül, hogy azt mikor vitték ki). A nyári szünidőre történő kölcsönzési szándékot előre jelezni kell, ez esetben az engedélyezett kölcsönzési időtartama a szünidő egészére kiterjed. A kikölcsönzött könyveket a következő tanév első tanítási hetében kell visszahozni. Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvek arra az időtartamra kölcsönözhetők ki, ameddig a tanuló az adott tárgyat tanulja. Egyéb ismerethordozók kölcsönzésének időtartama a mindenkori lehetőségek függvényében változik.

A nyitva tartás és a kölcsönzés ideje Az iskolai könyvtár minden tanítási napon nyitva tart. A nyitva tartás ideje igazodik a diákok igényeihez. A kölcsönzési időről a tanulók az olvasóterem ajtajára illetve hirdetőjére kifüggesztett, az iskolai könyvtár működésével kapcsolatos információkból tájékozódhatnak. A könyvtárban elhelyezett számítógépek használata A könyvtárban elhelyezett számítógépeket tanítványaink a könyvtár nyitvatartási ideje alatt szabadon használhatják. Tanári felügyelet nélkül a számítógépek használata tilos. A tanulók felelősséggel tartoznak a számítógép hibáinak, esetleges hiányosságainak azonnali bejelentéséért. Ha a tanuló nem jelentette be, hogy a számítógépet hibás, működésképtelen, hiányos állapotban találta, akkor a hiba, hiányosság bekövetkeztét az ő munkálkodása következményének kell tekinteni. A könyvtárban elhelyezett tanulói gépek forgalmazását ellenőrizzük. A tanári kézikönyvtár Az iskolai könyvtár részét képezi a „Tanári kézikönyvtár” is, amelynek anyagai a tanáriban egy erre a célra kijelölt szekrényben vannak elhelyezve; s a vele kapcsolatos kölcsönzési és egyéb feladatokat szintén az iskolai könyvtáros tanár látja el.

117

1.sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez Gyűjtőköri szabályzat

1. Az iskolai könyvtár feladata: „Az iskolai könyvtár gyűjteményének széleskörűen tartalmaznia kell azokat az információkat és információhordozókat, melyekre az oktató nevelő tevékenységhez szükség van. Az iskolai könyvtárnak rendelkeznie kell a különböző információhordozók használatához, az újabb dokumentumok előállításához, a dokumentumok kiadásához, a könyvtárhasználat nyilvántartásához szükséges eszközökkel.” 16/1998. (IV.8) MKM rendelet. Az iskolai könyvtár olyan általános gyűjtőkörű szakkönyvtár, amelynek legalapvetőbb sajátos feladata az iskolai oktató nevelő munka megalapozása. E feladat ellátása érdekében az iskolai könyvtár szisztematikusan gyűjti, feltárja, megőrzi és rendelkezésre bocsátja dokumentumait.

2. Az iskolai könyvtár gyűjtőköre, az állománybővítés fő szempontjai: Gyűjtőkör: A dokumentumoknak különböző szempontból meghatározott köre. A szisztematikus, tervszerű és folyamatos gyűjtőmunka alapja, az iskolai könyvtár gyűjtőköri szabályzata. A gyűjtőmunka más oldalról szelektív is, mely szempontjait a gyűjtőköri szabályzatban leírt fő- és mellék gyűjtőkör határozza meg. Az állománybővítés fő szempontjai: Ahhoz, hogy intézményünk képes legyen akár már a közeljövő újabb kihívásainak, egyre szélesebb körű szükségleteinek, igényeinek is eleget tenni, szükség van a rendszeres, átgondolt, az igényekhez rugalmasan alkalmazkodó továbbfejlesztésre. 





Az állománybővítés főbb irányai a következő tényezők figyelembe vételével határozhatók meg: A klasszikus szerzők mindhárom műnemhez tartozó köteteiből (kötelező és nem kötelező olvasmányok körébe tartozó könyvekből egyaránt) az elmúlt időszakban jelentős mennyiségűt köttettünk be. Ennek ellenére - amint az a nemrég elkészült felmérésből kiderül - még bőven van pótolnivaló elsősorban az ajánlott olvasmányokból, különös tekintettel az emelt szintű érettségire készülő, fakultációs és a hatosztályos gimnáziumi tanulók újonnan jelentkező igényeire. Viszonylag alacsony a határainkon túl élő magyar nyelvű írók és költők műveinek száma, ezért ezek beszerzése elengedhetetlen. A szaktanárok gondos választása ellenére is néha elengedhetetlenné válik, hogy a tanulók által nem használt tankönyvekből is szerezzünk be néhány könyvtári példányt - elsősorban tartós tankönyvekből -, mert azok olyan információkat tartalmazhatnak, amelyek különösen hasznosak lehetnek az egyes tantárgyakkal elmélyültebben foglalkozó diákok számára (pl. matematika, fizika, kémia feladatgyűjtemények). Iskolánkban az célkitűzéssé vált, hogy minden 8. osztályt végzett tanulónk rendelkezzen alapfokú, állami nyelvvizsgával. (A 2011 szeptemberében nyilvánosságra került, új oktatási stratégia tartalmazza azt a tervezetet, hogy a felsőoktatási felvételi alapkövetelménye lesz a nyelvvizsga. ) A felkészüléshez szükséges segédletek viszont sok tanuló által nem vagy csak nagyon nehezen fizethetők meg. Ezért a korábbinál még nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk az ő felkészülésüket segítő könyvtári kínálat bővítésére (könyvek, tesztkönyvek, idegen nyelvű folyóiratok, CD-ROM-ok stb.).

3. Könyvtárunk gyűjtőkörét meghatározó tényezők

118

3.1. Könyvtárunk típusa: iskolánk alapfokú oktatási intézmény, ahol nappali rendszerben a nyolc évfolyamos általános iskolai oktatás, két tanítási nyelvű képzés történik. Könyvtárunk típusa szerint iskolai, nem nyilvános könyvtár. 3.2. Földrajzi elhelyezkedése: az iskolán belül, mindenki számára elérhető helyen található. 3.3. Az iskola pedagógiai programja: Könyvtárunk gyűjtőköre eszköze a pedagógiai program megvalósításának, az iskolai könyvtár kiemelten vesz részt az általános és sajátos pedagógiai program megvalósításában, illetve általános nevelési céljainkban. Állományával segíti a diákok és a pedagógusok felkészülését tanóráikra, felvételire, nyelvvizsgára, ahol biztosítja a szükséges dokumentumok, pl. verseskötetek, kötelező olvasmányok, szótárak, atlaszok stb. használatát is. Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a könyvtáros segítségével a magyar nyelv és irodalom tantárgy tantervi követelményeiben szereplő könyvtári órák megtartásra kerüljenek, és a gyűjtőköri szabályzatban szereplő dokumentumok, valamint a katalógus és a könyvtár mint rendszer használatát a diákok elsajátíthassák. 4. A könyvtár gyűjtőköri szempontjai: Az iskolai könyvtár olyan általános gyűjtőkörű, korlátozottan nyilvános szakkönyvtár, amely megőrzi, feltárja, szisztematikusan gyűjti és használatra bocsátja azokat a dokumentumokat, amelyek megalapozzák az iskolában folyó oktató - nevelőmunkát. A tanulók részéről teljességre törekvő, a pedagógusok részéről értékelő válogatással gyűjt. 4.1 Tematikus (fő és mellék gyűjtőkör): Fő gyűjtőkör: A törzsanyag fő gyűjtési szempontja a viszonylagos teljességre való törekvés. A tanulás, tanítás során eszközként jelenik meg:  lírai, prózai, drámai antológiák  klasszikus és kortárs szerzők művei, gyűjteményes kötetei  egyes klasszikus és kortárs szerzők teljes életművei  nemzetek irodalma (klasszikus és modem irodalom)  tematikus antológiák  életrajzok, történelmi regények  ifjúsági regények  általános lexikonok  enciklopédiák  az újonnan belépő etika- és hittan tantárgyak tanításához szükséges dokumentumok  a tananyaghoz kapcsolódó - a tudományokat részben vagy teljesen bemutató alap- és középszintű segédkönyvek, történeti összefoglalók, ismeretközlő művek  a középiskolában használt tankönyvek, munkafüzetek, feladatlapok  a megyére és városunkra vonatkozó helyismereti és helytörténeti kiadványok  a helyi tantervekhez kapcsolódó "kötelező" és ajánlott olvasmányok  a nevelés, oktatás elméletévei foglalkozó legfontosabb kézikönyvek  a különféle tantárgyak oktatását segítő módszertani kézikönyvek, segédletek  pszichológiai művek, gyermek és ifjúkor lélektana  felvételi követelményekről, a továbbtanulás lehetőségeiről készített kiadványok  az iskolai könyvtár tevékenységét érintő jogszabályok, állásfoglalások  napilapok, szaklapok, magyar és idegen nyelvű folyóiratok,  kiadványok az iskolai könyvtár állománygyarapításához, pl. mintakatalógusok, tantárgyi bibliográfiák, jegyzékek,  az oktatással összefüggő statisztikai kiadványok, kimutatások  családjogi, gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos jogszabályok, rendeletek és azok gyűjteményei  az oktatással kapcsolatos jogszabályok, rendeletek és azok gyűjteményei  a tanügyigazgatással, gazdálkodással kapcsolatos szakirodalom és jogszabályok, illetve azok gyűjteményei

119

Mellék gyűjtőkör:  

a fő gyűjtőkört kiegészítő, erős válogatással gyűjtött dokumentumok köre audiovizuális dokumentumok: CD-k, DVD-k, CD-ROM-ok. (A könyvtár állományába tartozó, korábban használt egyéb audiovizuális dokumentumok, pl. bakelitlemezek, audio- és videokazetták, diafilmek válogatásra, selejtezésre szorulnak).

4.2. Tipológia / dokumentumtípusok: Írásos nyomtatott dokumentumok  könyv, segédkönyv, tankönyv, tartós tankönyv  periodikumok: folyóiratok  térképek, atlaszok Audiovizuális ismerethordozók  képes dokumentumok (diafilm, DVD, videokazetta)  hangzó dokumentumok (magnókazetta, CD, bakelitlemez) Számítógépprogramok, számítógéppel olvasható ismerethordozók: CD-ROM, multimédiás CD-k Egyéb dokumentumok:  pedagógiai program  pályázatok  oktatócsomagok 4.3 A gyűjtemény tartalmi összetétele, a gyűjtés témaköre, szintje, mélysége: A teljesség igényével gyűjti a magyar nyelven megjelenő kiadványok közül A Nemzeti alaptantervhez kapcsolódva a teljesség igényével:  lírai, prózai és drámai antológiák  klasszikus és kortárs szerzők művei, gyűjteményes kötetei  klasszikus és kortárs szerzők teljes életművei  közép- és felsőszintű általános lexikonok A Nemzeti alaptantervhez közvetlenül nem kapcsolódóan a teljesség igénye nélkül:  a tananyaghoz kapcsolódó - a tudományokat részben vagy teljesen bemutató - alap- és középszintű segédkönyvek, történeti összefoglalók, ismeretközlő művek  az általános iskolában használt tankönyvek, munkafüzetek, feladatlapok  a helyi tantervekhez kapcsolódó "kötelező" és ajánlott olvasmányok  az újonnan belépő erkölcstan- és hittan tantárgyak tanításához szükséges dokumentumok  a nevelés, oktatás elméletévei foglalkozó legfontosabb kézikönyvek  a különféle tantárgyak oktatását segítő módszertani kézikönyvek, segédletek  a felvételi követelményekről, a továbbtanulás lehetőségeiről készített kiadványok  az iskolai könyvtár tevékenységét érintő jogszabályok, állásfoglalások  családjogi, gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos jogszabályok, rendeletek és azok gyűjteményei  az oktatással kapcsolatos jogszabályok, rendeletek és azok gyűjteményei  a tanügyigazgatással, gazdálkodással kapcsolatos szakirodalom és jogszabályok, illetve azok gyűjteményei Válogatva gyűjti magyar nyelven (az iskola céljait, feladatait, valamint a pénzügyi, tárgyi szempontokat figyelembe véve):  nemzetek irodalma (klasszikus és modem irodalom)  tematikus antológiák  életrajzok, történelmi regények  ifjúsági regények

120

       

általános lexikonok enciklopédiák a tananyaghoz kapcsolódó - a tudományokat részben vagy teljesen bemutató alap- és középszintű segédkönyvek, történeti összefoglalók, ismeretközlő művek Pest megyére és Újpestre vonatkozó helyismereti és helytörténeti kiadványok az oktatással összefüggő statisztikai kiadványok, kimutatások pszichológiai művek, gyermek és ifjúkor lélektana kiadványok az iskolai könyvtár állománygyarapításához (mintakatalógusok, tantárgyi bibliográfiák, jegyzékek) audiovizuális dokumentumok: CD-k, DVD-k, CD-ROM-ok. (A könyvtár állományába tartozó, korábban használt egyéb audiovizuális dokumentumok, pl. bakelitlemezek, audio- és videokazetták, diafilmek válogatásra, selejtezésre szorulnak).

Az iskola könyvtára folyamatosan szerzi be a teljes mélységi szintű dokumentumokat, anyagokat. A válogatott gyűjtési szintű anyagok beszerzése, állománygyarapítása pénzügyi, tárgyi és egyéb feltételektől függően esetenként történik a könyvtáros javaslata, valamint az intézmény vezetőjének írásbeli jóváhagyása alapján abban az esetben, ha a könyvtáros részére rendelkezésre álló keretösszeget a beszerzés meghaladja. Ha az eseti állománygyarapítást az adott időszak keretösszege fedezi, a beszerzésről a könyvtáros dönt, a munkaközösség-vezetők szakmai tanácsait figyelembe véve, kikérve felettese véleményét.

121

2.sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez Könyvtárhasználati és szolgáltatási szabályzat

2.1. A könyvtár használóinak köre Az iskolai könyvtár nem nyilvános könyvtár. Az iskolai könyvtárat az iskola tanulói, pedagógusai, adminisztratív és technikai dolgozói használhatják. Szükség esetén az iskola tanulói számára előadást, foglalkozást tartó külső nevelő is igénybe veheti a foglalkozás megtartásához szükséges könyvtári szolgáltatást. A beiratkozás és a szolgáltatások igénybevétele díjtalan. Beiratkozás: a tanulói jogviszony, illetőleg a munkaviszony kezdetekor automatikus, megszűnésekor a könyvtári tagság is megszűnik. A könyvtár beiratkozásnál a következő adatokat kéri:    

név (asszonyoknál születési név), születési hely és idő, anyja neve, állandó lakhely, illetve ideiglenes lakcím, ha az helyi vagy környékbeli,

Az adatokban bekövetkezett változásokat a könyvtárhasználó köteles bejelenteni az intézménynek. A tanulóknak az iskolából történő eltávozási szándékáról az intézményegység vezető tájékoztatja a könyvtáros tanárt. A nyugdíjba vonuló vagy más okokból, az iskolából eltávozó kollégák az általuk kölcsönzött anyagokat az intézményből való eltávozásuk előtt leadják. Az adatokat a könyvtár az integrált számítógépes rendszerében rögzíti, azokat csak az olvasóval való kapcsolattartáshoz, a könyvtári nyilvántartásokhoz illetve tartozás esetén a végrehajtási eljáráshoz használja fel. Az adatok a könyvtári tagság megszüntetése után törlésre kerülnek. 2.2 A könyvtárhasználat módjai    

helyben használat, kölcsönzés, könyvtárközi kölcsönzés, csoportos használat

Helyben használat Az iskolai könyvtár dokumentumai közül csak helyben használhatók:  

a kézikönyvtári állományrész, a különgyűjtemények: audiovizuális (AV) anyagok, dokumentumok, folyóiratok (legutolsó számok)

elektronikus

dokumentumok,

muzeális

A csak helyben használható dokumentumokat a szaktanárok egy-egy tanítási órára, indokolt esetben a könyvtár zárása és nyitása közötti időre kikölcsönözhetik. A könyvtáros szakmai segítséget ad:  

az információk közötti eligazodásban, az információk kezelésében,

122

 

a szellemi munka technikájának alkalmazásában, a technikai eszközök használatában.

Kölcsönzés   

A könyvtárból bármely dokumentumot csak a könyvtárostanár tudtával szabad kivinni. Dokumentumokat kölcsönözni csak a kölcsönzési nyilvántartásban való rögzítéssel szabad. A kölcsönzés nyilvántartása informatikai eszközökkel történik.

A könyvtárból egy alkalommal legfeljebb három dokumentum kölcsönözhető egy hónap időtartamra. A kölcsönzési határidő egy – indokolt esetben két – alkalommal meghosszabbítható újabb három hétre. A több példányos kötelező és ajánlott olvasmányok kölcsönzési határideje és hosszabbítása szükség esetén négy hét lehet. A kölcsönzésben lévő dokumentumok előjegyezhetők. Az iskolából távozó tanulók esetében a tanulói jogviszony megszűnésének időpontjáig a kölcsönzött tankönyveket, tartós tankönyveket, egyéb könyvtári dokumentumokat vissza kell szolgáltatni. A pedagógusok a tanév során egy-egy tananyagrészhez a szükséges mennyiségű dokumentumot az anyagrész feldolgozásához szükséges ideig használhatják. Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvekkel kapcsolatos szabályokat SzMSz-ünk 4. sz. melléklete tartalmazza. Az elveszett vagy rongálástól könyvtári használatra alkalmatlanná vált dokumentumot az olvasó köteles egy kifogástalan példánnyal vagy a könyvtár számára szükséges más művel pótolni. A könyvtár nyitva tartási ideje a mindenkori éves munkatervben kerül szabályozásra. Csoportos használat Az osztályok, a tanulócsoportok, a szakkörök részére a könyvtáros-tanár, az osztályfőnökök, a szaktanárok, a szakkörvezetők könyvtárhasználatra épülő szakórákat, foglalkozásokat tarthatnak. A szakórák, foglalkozások megtartására az összeállított, a könyvtári nyitva tartásnak megfeleltetett ütemterv szerint kerül sor. A könyvtáros szakmai segítséget ad a foglalkozások megtartásához. A könyvtár egyéb szolgáltatásai      

információszolgáltatás, szakirodalmi témafigyelés, irodalomkutatás, ajánló bibliográfiák készítése internet-használat fénymásolás (a szerzői jogok figyelembe vételével)

123

3.sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez Katalógusszerkesztési szabályzat

3.1 A könyvtári állomány feltárása Az iskolai könyvtár állománya alapkatalógusokkal feltárva áll az olvasók rendelkezésére. A könyvtári állomány feltárása jelenti a dokumentumok formai (dokumentum leírás) és tartalmi (osztályozás) feltárását, s ezt egészíti ki a raktári jelzet megállapítása. Az adatokat rögzítő katalóguselem tartalmazza:  raktári jelzet  bibliográfiai és besorolási adatokat  ETO szakjelzeteket  tárgyszavakat 3.2 A dokumentum-leírás szabályai A leírás célja, hogy rögzítse a könyvtári állomány dokumentumainak adatait (bibliográfiai leírás) és biztosítsa a visszakereshetőséget (besorolási adatok). A bibliográfiai leírás szabályait szabványok rögzítik dokumentumtípusonként. A leírás forrása minden esetben az adott dokumentum. A szabvány értelmében az iskolai könyvtár az egyszerűsített leírást alkalmazza, melynek elve az egyes adatok elhagyása. A leírt adatokra ugyanazok szabályok érvényesek. A könyvtárban alkalmazott egyszerűsített bibliográfiai leírás adatai:        

főcím: párhuzamos cím: alcím: egyéb címadat szerzőségi közlés kiadás sorszáma, minősége megjelenési hely: kiadó neve, megjelenés éve oldalszám+ mellékletek: illusztráció; méret - sorozatcím, sorozatszám, ISSN szám megjegyzések kötés: ár ISBN szám

A besorolási adatok biztosítják a katalógustételek visszakereshetőségét. Az iskolai könyvtárban az alábbi besorolási adatokat rögzítjük:  a főtétel besorolási adata (személynév vagy testületnév vagy a mű címe)  cím szerinti melléktétel  közreműködői melléktétel  tárgyi melléktétel

124

3.3 Raktári jelzetek A dokumentumok visszakereshetőségét raktári jelzetekkel biztosítjuk. A raktári jelzetet rávezetjük a dokumentumra és a dokumentum összes katalóguscédulájára. A szépirodalmi művek raktári jelzete a betűrendi jel, azaz Cutter-szám. A szakirodalmat ETO-szakrendi jelzetekkel látjuk el, mely a tartalmi elkülönítést biztosítja. Az ETO főcsoportjai alapján kerülnek a művek a polcokon elrendezésre. 3.4 Az iskolai könyvtár katalógusa A tételek belső elrendezése szerint: - betűrendes leíró katalógus (szerző neve és a mű címe alapján) - tárgyi katalógus (ETO szakkatalógus) Dokumentumtípusok szerint: - könyv Formája szerint: - digitális nyilvántartás a SZIRÉN könyvtári program segítségével

125

4.sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez Tankönyvtári szabályzat Jogszabályi rendelkezések az ingyenes tankönyvi ellátás rendjéről:  

a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. XXXVII. törvény 23/2004 (VIII. 27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről Az Oktatási Hivatal teszi közzé a tankönyvek hivatalos jegyzékét, amelyet folyamatosan felülvizsgál és frissít. Amennyiben tankönyvet szeretne rendelni, vagy részletesen keresni a tankönyvek között, megteheti a Közoktatási Információs Iroda (www.kir.hu) Tankönyvi Adatbázis-kezelő Rendszerében a http://www.tankonyv.info.hu/ webcímen.

Az intézmény a következő módon tesz eleget az ingyenes tankönyvi ellátás kötelezettségének:  



Az ingyenes tankönyvre jogosult diákok az iskolai könyvtár nyilvántartásába felvett tankönyveket kapják meg használatra. Ezeket a tankönyveket a diákok a könyvtári könyvekre vonatkozó szabályok alapján használják. Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvek arra az időtartamra kölcsönözhetők ki, ameddig a tanuló az adott tárgyat tanulja. Amennyiben az ingyenes tankönyvtámogatás révén kapott tankönyvet a tanuló nem használja folyamatosan, a tanév végén június 15-ig minden kölcsönzésben lévő dokumentumot vissza kell juttatni az iskolai könyvtárba. Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára juttatott összegnek legalább a huszonöt százalékát tartós tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv és tankönyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár állományába kerül. A kölcsönzés rendje A tanulók a tanév során használt tankönyveket és segédkönyveket (atlasz, feladatgyűjtemény) szeptemberben a könyvtárból kölcsönzik. Aláírásukkal igazolják a könyvek átvételét, illetve elolvassák és aláírásukkal elfogadják a nyilatkozatot a tankönyvek használatára és visszaadására vonatkozóan. Ennek szövege: NYILATKOZAT Az aláírásommal igazolom, hogy tájékoztatást kaptam az alábbiakról:  Az iskolai könyvtárból a …………as tanévre kaptam tartós tankönyvi keretből beszerzett könyveket, melyet átvettem az iskolai könyvtárban, és az átvételt aláírásommal igazoltam.  ………. június 15.-ig az iskolai könyvtárnak visszaszolgáltatom az átvett tartós tankönyveket  A tankönyvek épségére, tisztaságára vigyázok. Amennyiben megrongálódik vagy elhagyom, akkor azért anyagi felelősséggel tartozom, pótolnom kell más forrásból, végső esetben pedig a vételárat meg kell téríteni. Aláírás

osztály

A diákok tanév befejezése előtt, legkésőbb június 15-ig kötelesek a tanév elején, illetve tanév közben felvett tankönyveket a könyvtárban leadni. A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a kölcsönzött tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskola házirendjében meghatározottak szerint az iskolának megtéríteni. Nem kell megtéríteni a tankönyv, munkatankönyv stb. rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenést. A tankönyvek nyilvántartása Az iskolai könyvtár külön adatbázisban, „Tankönyvtár” elnevezéssel kezeli az ingyenes tankönyvellátás biztosításához szükséges tankönyveket. Évente leltárlistát készít:

126

     

az egyedi kölcsönzésekről (folyamatos) a napköziben és a tanulószobán letét létrehozása (szeptember) összesített listát az újonnan beszerzett tankönyvekről (szeptember-október) összesített listát készít a készleten lévő még használható tankönyvekről (június 15-ig) listát készít a selejtezendő tankönyvekről (október-november) listát készít a könyvtárban található 25%-ból beszerzett kötelező és ajánlott olvasmányokról

Amennyiben a tanuló az iskolai könyvtárból tankönyvet, tartós tankönyvet kölcsönöz, a tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. Módjai: 1. 2.

ugyanolyan könyv beszerzése anyagi kártérítés az intézményegység vezető írásos határozatára

A tankönyvek rongálásából eredő kártérítési összeg tankönyvek és segédkönyvek (kötelező olvasmányok, feladatgyűjtemények, szótárak) beszerzésére fordítható.

127

5.sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez Munkaköri leírás az iskolai könyvtáros számára Közvetlen felettese: az intézményegység vezető Kinevezése: munkaszerződése szerint Az iskolai könyvtáros főbb tevékenységeinek összefoglalása Felelősséggel tartozik az iskolai könyvtárban elhelyezett könyvek, a szakmai munkához szükséges technikai eszközök, szemléltető eszközök, segédeszközök rendeltetésszerű használatának biztosításáért, az esetleges problémák azonnali jelzéséért,  kezeli a szakleltárt, elvégzi a leltározást,  folyamatosan vezeti a leltárkönyveket, végzi a gyűjtemény feltárását, a digitalizálással kapcsolatos feladatokat, amelyeket az intézményegység vezető határoz meg számára az alábbi elvek szerint:  azonnal jelzi a köztes időszakban a szakleltárban keletkezett hiányt,  felelős a technikai eszközök és taneszközök állapotának megőrzéséért, a szükséges javítások iránti igény bejelentéséért, kiemelt figyelemmel kíséri a nagy értékű eszközöket (számítógép, projektor, DVDlejátszó, erősítő, stb.)  munkakapcsolatot tart a munkaközösségek vezetőivel, pedagógusokkal, jelzi az esetleges problémákat.  minden tanévben összeállítást készít az iskolai könyvtár számára beszerzendő könyvekről, tartós tankönyvekről és oktatási segédletekről,  a nyitva tartási idő szerint biztosítja a könyvtár nyitva tartását, regisztrálja a könyvtárat igénybe vevő tanulókat, gondoskodik a nyitva tartás kifüggesztéséről,  statisztikai adatokat szolgáltat a könyvtár működéséről, a könyvbeszerzésekről,  minden évben legalább egy alkalommal kimutatást tesz közzé a beszerzett fontosabb új könyvekről, amelyet a tanári szobában és a könyvtári hirdetőtáblán kifüggeszt,  gondoskodik az iskolai könyvtár megfelelő állapotáról, az eszközök oktatásra alkalmas állapotának fenntartásáról és a szekrények, fiókok, polcok rendjéről,  a könyvtár működésével kapcsolatos legfontosabb tapasztalatait a tanév eleji magyar nyelv és irodalmi munkaközösségi értekezleten összefoglalja,  minden év februárjában konzultációt tart a humán munkaközösség értekezletén, amelyen véleménycserét kezdeményez a könyvtár működésének javítása érdekében,  kezeli a tanári kézikönyvtárat,  elvégzi a normatív tankönyvellátás felmérésével kapcsolatos feladatokat, elkészíti az összegzést, kiosztja a normatív tankönyveket, begyűjti a kölcsönzéssel biztosított normatív tankönyveket,  kifüggesztéssel és elektronikus formában közzéteszi az iskolai tankönyvellátás rendjét,  lebonyolítja a könyvtár számára vásárlandó könyvek beszerzését, elvégzi az elszámolást,  minden tanévben május 31-ig felmérést készít a tartós könyvekkel kapcsolatos kölcsönzési igényekről,  minden tanévben június 20-ig a tanáriban és a tanulók számára egyaránt közzéteszi a kölcsönözhető tartós tankönyvek és segédkönyvek listáját,  biztosítja az igénylők számára a könyvtárközi kölcsönzés megszervezését,  felelős az iskolai könyvtár mindenkori zárásáért.

11. Záró rendelkezések  

Jelen szervezeti és működési szabályzatot (SzMSz) csak a nevelőtestület módosíthatja a szülői munkaközösség és a diákönkormányzat véleményének kikérésével. 11.2 Az intézmény eredményes és hatékony működtetéséhez szükséges további rendelkezéseket önálló szabályzatok tartalmazzák. E szabályzatok mint intézményegység vezetői utasítások jelen SzMSz változtatása nélkül módosíthatók.

128

Budapest, 2012. október 15.

………………………… Turnerné Gadó Ágnes Intézményegység vezető

Nyilatkozat A Babits Mihály Gimnázium és Karinthy Frigyes Magyar-Angol Két tanítási Nyelvű Általános Iskola Karinthy intézményegység Szülői Munkaközösségének képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a szervezeti és működési szabályzat elkészítéséhez és elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. Az SzMK elnöksége az adatkezelési szabályzat módosítását 2012. október 8-ai ülésén megtárgyalta, annak módosítási javaslatával egyetért. Budapest, 2012. október 8. ……….…………………………. a Szülői Munkaközösség elnöke

…………………….. az iskolaszék elnöke

Nyilatkozat

A Babits Mihály Gimnázium és Karinthy Frigyes Magyar-Angol Két tanítási Nyelvű Általános Iskola Karinthy intézményegység Diákönkormányzata képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a szervezeti és működési szabályzat elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. A Diákönkormányzat az SzMSz módosítását 2012. október 4-i ülésén megtárgyalta, az SzMSz módosítási javaslatát elfogadta. A diákönkormányzat a tankönyvellátás megszervezésének, a tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendjét szabályozó SzMSz-rendelkezésekhez egyetértését adja.

Budapest, 2012. október 4.

……………………………… a diákönkormányzat vezetője

129