Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata Esélyegyenlőségi Program
2011.
Egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. Törvény 63/A. § értelmében 2010. május 1-től minden helyi önkormányzatnak, valamint többcélú kistérségi társulásnak öt évre szóló helyi esélyegyenlőségi programmal kell rendelkeznie. Az esélyegyenlőségi program a feltétele annak, hogy a helyi önkormányzat, valamint a többcélú kistérségi társulás bármely hazai vagy európai uniós támogatásban részesülhessen. Az esélyegyenlőségi program a településen/társulásban feltárt esélyegyenlőségi gondokra reagál, és beavatkozásokat, javaslatokat tartalmaz azok kezelésére, megoldására. 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ
1.1 Jogszabályi háttér „A Magyar Köztársaság Országgyűlése elismerve minden ember jogát ahhoz, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, azon szándékától vezérelve, hogy hatékony jogvédelmet biztosítson a hátrányos megkülönböztetést elszenvedők számára, kinyilvánítva azt, hogy az esélyegyenlőség előmozdítása elsősorban állami kötelezettség, tekintettel az Alkotmány 54. § (1) bekezdésének 70/A. §- ára, megalkotta a 2003. évi CXXV törvényt az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról.” Az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülése és az esélyegyenlőség előmozdítása, mint szabályozási terület, nem előzmények nélküli a magyar jogban. Az esélyegyenlőségi törvény megalkotásáig azonban a hatályos szabályozás nélkülözte az egységet, és nem biztosított megfelelő eszközöket az egyenlő bánásmód megsértésével szembeni fellépéséhez. Ezért szükség volt, egy általános anti diszkriminációs törvény megalkotására, amely a már meglévő szabályokat koherenssé teszi, másrészt kitölti azokat a hiányosságokat, amelyek a korábbi szabályozásban mutatkoztak, valamint megfelelő eljárási rendelkezéseket biztosít a jogsértésekkel szembeni fellépéshez. Az egyenlő bánásmód követelménye valamennyi kötelezettől azt kívánja meg, hogy tartózkodjon minden olyan magatartástól, amely tulajdonságaik alapján egyes személyek, vagy személyek egyes csoportjaival szemben közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést, megtorlást, zaklatást vagy jogellenes elkülönítést eredményez. Az egyenlő bánásmód követelménye az egyszerre negatív
1
kötelezettséget jelent, a kötelezettek nem sérthetik meg mások egyenlő emberi méltóságát. Másrészt a jogosultak vonatkozásában azt eredményezi, hogy mindenkinek jogosultságként kikényszeríthető igénye lehet arra, hogy őt egyenlő méltóságú személyként kezeljék. Az államnak az egyenlő bánásmód követelménye tekintetében a jogsérelmet elszenvedők számára elsősorban a jogsérelmekkel szembeni fellépés eszköz-rendszerét kell kiépíteni, és biztosítania. A hátrányos helyzetben levő személyek esetében nem elegendő annak biztosítása, hogy őket a többiekkel azonos jogok illessék, hanem olyan pozitív intézkedések sorára van szükség, amelyek lehetővé teszik, hogy a helyzetükből fakadó hátrányaikat csökkenteni, illetve megszüntetni lehessen. E feladatok ellátására az Alkotmány 70/A. § (3) bekezdése alapján elsősorban az állam köteles. A közjogi védelem keretein belül az állam lehetővé teheti, hogy az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében bizonyos kötelezettségeket magánfelek számára is előírjon. A törvény az egyenlő bánásmód követelményével kapcsolatban a jogrendszer egésze tekintetében, általános jelleggel határozza meg az egyenlő bánásmód jogosultjait, kötelezetteit, valamint az egyenlő bánásmód követelményének tartalmát. A törvény előírja, hogy a jogsérelmet szenvedett személyek minden esetben közigazgatási, jogi eljárás igénybevételével biztosíthassák a törvényben előírt jogaik gyakorlását a jogsértőkkel szemben. A törvény az egyenlő bánásmód követelménye számos egyéb részlet kérdéseire is kitér. Egyaránt foglalkozik a foglalkoztatás, a szociális biztonság és az egészségügy, az oktatás és lakhatási, az áruk forgalma és a szolgáltatások igénybevétele során megjelenő hátrányos megkülönböztetéssel. A törvény az esélyegyenlőség érdekében keretszabályozás kialakítását lehetővé teszi. Ami azt jelenti, hogy az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében a nem normatív szabályozás megalkotása által konkrét, és a hátrányok kiegyenlítését segítő intézkedések végrehajtása is lehetővé váljék. Az esélyegyenlőség szabályozása érdekében a törvény előírja, hogy az állami intézkedések a közösségi erőforrások leghatékonyabb felhasználását tegyék lehetővé. Tehát az egyenlő bánásmód követelménye a Magyar Köztársaság területén tartózkodó természetes személyekkel, ezek csoportjaival, valamint jogi személyekkel és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel e törvény rendelkezései szerint azonos tisztelettel és körültekintéssel, az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembevételével kell eljárni.
Az esélyegyenlőség érvényesítését meghatározó jogszabályok: • Magyarország Alaptörvénye 2012.január 1-jén lép hatályba, (az Országgyűlés az 1949.évi XX. törvény 19 § (3) bekezdés a) pontja és 24.§(3) bekezdése alapján fogadja el). • • • • • • •
1959.évi IV. tv. a Polgári Törvénykönyvről 1992.évi XXII. tv. a Munka Törvénykönyvéről 1993. évi LXXIX. tv. a közoktatásról 1993. évi LXXVII. tv. a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól 1993. évi III. tv. a szociális igazgatásról és egyes szociális ellátásokról 1998.évi XXVI. tv. a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról 2003.évi CXXV. tv. az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról
A Kormány 120/2010. (IV. 16.) Korm. rendelete meghatározza a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjait, a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének eljárásait, valamint az elkészítés módszertanát. A rendelet 5. §-ában foglaltak alapján a helyi esélyegyenlőségi program készítésnek elősegítésére, az esélyegyenlőségért felelős miniszter módszertani segédletet adott ki.
1.2 Az esélyegyenlőségi program kiemelt hátrányos helyzetű társadalmi csoportjai Az esélyegyenlőségi program célja a Ferencváros kerület területén élő hátrányos helyzetű csoportok sikeres életvitelének biztosítása. A kerület, a helyi hátrányos helyzetű társadalmi
2
rétegeket célzó jelentős fejlesztéseivel és beruházásaival sem tudta a különböző területeken megmaradt hátrányokat kompenzálni. A horizontális uniós alapelvek szerint a nők, romák, fogyatékossággal élők a mindenképpen kötelezően vizsgálandó célcsoportok. Erről részletesen lásd ÚMFT Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi Útmutató! Ezeket a meglehetősen tág célcsoport-meghatározásokat célszerűnek tartjuk pontosítani, szűkíteni az alábbiak szerint
Nők - alacsony iskolai végzettségű (8 ált. isk. vagy az alatt), - diplomás munkanélküliek, - szakképzésben részt vettek - rendszeres szociális segélyben részesülők, - pályakezdő munkanélküli, - 55 év felettiek.
3
Romák A 2005-ben készült Roma Koncepció és az IVS részletesen tárgyalja rövid, közép és hosszú távú beavatkozási tervvel az alacsony státuszú, halmozottan hátrányos helyzetű lakosság, ezen belül a romák helyzetét. A kerület Esélyegyenlőségi terv helyzetelemzése és a Beavatkozási akcióterv ezen alapul. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia összegezve megállapítja, hogy Ferencvárosban van szegregátum, és a roma kisebbség lakónépességi aránya számottevő a városban (kb. 7000 fő, a lakónépesség %-a). Ferencvárosban működik Roma Kisebbségi Önkormányzat.
Fogyatékossággal élők 2010-ben számuk összesen 407 fő, de nem alkotnak homogén csoportot, ezért fogyatékosság-típus szerinti (mozgásszervi, érzékszervi, mentális) megközelítésük indokolt. Esélyegyenlőségi helyzetük feltárása és a vonatkozó törvényekben biztosított jogaik gyakorlási lehetősége Ferencvárosban egyik kiemelt vizsgálati szempontunk.
Ferencváros önkormányzata számára különösen fontos célcsoportok az alábbiak: a hátrányos helyzetű (HH) és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek/tanulók (HHH);- a sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók (SNI); - az alacsony státuszú lakosság (legfeljebb 8 általánossal rendelkező, rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkező); - az ápolásra szoruló idősek; - a hajléktalanok csoportjai. Halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) és sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek, tanulók. A 2009 elején elkészült, hatályos kerületi Közoktatási esélyegyenlőségi terv kimerítően foglalkozik ezzel a két célcsoporttal. Jelen Esélyegyenlőségi terv az abban feltárt szükségleteken, hiányosságokon és az orvoslásuk érdekében tervezett beavatkozásokon alapul.
Alacsony státuszú lakosok A 2009-ben elfogadott IVS aktuális dokumentum, mely részletesen tárgyalja rövid, közép és hosszú távú beavatkozási tervvel az alacsony státuszú, halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) lakosság helyzetét, a települési Esélyegyenlőségi terv helyzetelemzése és beavatkozási terve ezen alapul. Fontos megjegyezni, hogy a HHH lakosság pontos számáról jelenleg nincs összesített adat.
Ápolásra szoruló időskorúak Fontos célcsoport, mivel Ferencváros egyes városrészeire jellemző az elöregedő lakosságtöbbsége. Az időskorúak közül az ápolásra szoruló, önmaguk ellátására nem vagy csak korlátozottan képesek jelentik az elsődleges célcsoportot.
Hajléktalanok Számuk növekvő tendenciát mutat, jelenleg 100-110 főre tehető, így ellátásuk egyre jelentősebb feladat az önkormányzat számára. A problémaemelkedő súlya miatt és a megcélzandó pályázati források eléréséhez is fontos, hogy a városi Esélyegyenlőségi terv is nevesítve tartalmazza ezt a célcsoportot, illetve az érdekükben történő beavatkozásokat.
A célcsoportok vizsgálatának módszertani megközelítése Az Esélyegyenlőségi tervet megalapozó, munkaindító megbeszélésen az a közös döntés született, hogy a fentebb nevesített célcsoportokat nem önmagukban, hanem az ellátásukat folyamatosan megvalósító, elsősorban önkormányzati szolgáltatások, az esélyegyenlőségük biztosításához napi szinten hozzájáruló, az adott célcsoport esetében leginkább érintett szektorok/ágazatok oldaláról vizsgáljuk, illetve mutatjuk be.
1.3 Az esélyegyenlőségi program felépítése Az esélyegyenlőségi program- a törvény előírásainak megfelelően tartalmaz helyzetelemzést. A helyzetelemzés célja, feladata, annak megállapítása, hogy a településen/társulásban élő hátrányos helyzetű társadalmi csoportok a teljes lakossághoz viszonyítva milyen jövedelmi, foglalkoztatási, képzettségi, szociális, lakhatási, területi, egészségügyi mutatókkal rendelkeznek, és ezen alapján az adott település/társulás milyen esélyegyenlőtlenségi problémákkal küzd.
4
A helyzetelemzés alapján készíti el a Ferencváros Önkormányzata az intézkedési tervet. Az intézkedési terv célja olyan beavatkozások tervezése, amelyek a helyzetértékelésben felvetett problémákra megoldást nyújtanak. Ezért a helyi esélyegyenlőségi programnak kiemelt figyelmet kell fordítani:
• Az oktatás és a képzés területén a jogellenes elkülönítés megelőzésére, megszüntetésére. • Az oktatásban, képzésben megjelenő sztereotipikus, pályaorientáció megváltoztatására. • A lakóhelyi szegregáció felszámolására. • A közszolgáltatásokhoz, az egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés és bánásmód biztosítására. • A munkaerő piaci, tevékenységben megnyilvánuló szegregáció visszaszorítására, és a foglalkoztatási esélyeinek javítására. • Az egyenlő bánásmód követelményeinek érvényesítésére a helyi önkormányzat működésében. A ferencvárosi esélyegyenlőségi program végrehajthatósága érdekében a tervezett intézkedések lehetséges forrásait is bemutatjuk a törvény értelmében. Az önkormányzatnak/társulásnak gondoskodnia szükséges az esélyegyenlőségi program és a helyi önkormányzat által készítendő egyéb fejlesztési tervek és koncepciók, továbbá a Közoktatási Esélyegyenlőségi intézkedési terv összhangjáról. Az esélyegyenlőségi programban tervezett beavatkozások megvalósítása érdekében a helyi önkormányzatnak/társulásnak minden önkormányzati döntés előkészítésekor, - melyek a helyben biztosított szolgáltatások átalakítását vagy fejlesztését célozzák, illetve beruházási projektek megtervezését kívánják elemezni kell az intézkedéseinek/fejlesztési projektnek a három kiemelt esélyegyenlőségi célcsoportra gyakorolt konkrét hatásait, és azok eredményeihez való hozzáférést. Az esélyegyenlőségi hatáselemzés elvégzése szükséges feltétele annak, hogy az önkormányzat az esélyegyenlőségi programban kitűzött céljaival és vállalt feladataival összhangban valósítson meg fejlesztéseket, beruházásokat. A településen/társulás területén megvalósuló döntéshozatalban, a fenntartott vagy támogatott intézményeiben, továbbá az önkormányzat által ellenőrzött szolgáltatások körében, biztosítania kell a hátrányos helyzetű csoportok tagjainak részvételét a döntéshozatalban, ill. a közügyek irányításában. Ferencváros Esélyegyenlőségi tervéhez kapcsolódó fontosabb, hatályos dokumentumok Szociális rendelet és Szolgáltatás Szervezési Koncepció Roma koncepció és végrehajtási programok Oktatáspolitikai Intézkedési Terv Egészséges és biztonságos életre nevelés programja Közoktatási Esélyegyenlőségi Terv Közbiztonsági koncepció Dzsumbuj Program Közfoglalkoztatási programok Integrált városfejlesztési stratégia I. kötet Integrált városfejlesztési stratégia II. kötet
1.4 Az esélyegyenlőségi program felülvizsgálata A helyi esélyegyenlőségi programot öt évre kell tervezni. Időarányos megvalósulását, illetve a helyzetelemzésben feltártak esetleges megváltozását, kétévente át kell tekinteni, és az esélyegyenlőségi programot felül kell vizsgálni. A helyi esélyegyenlőségi program előkészítésébe, áttekintésébe, valamint felülvizsgálatába a jogszabályban meghatározott módon esélyegyenlőségi szakértőt kell bevonni. Az Esélyegyenlőségi Program előkészítésében és kidolgozásában részt vevő esélyegyenlőségi szakértő véleményét a Program elkészítésekor és felülvizsgálatakor egyaránt csatolni kell. a programhoz. 2.HELYZETELEMZÉS Jelen helyzetelemző fejezet célja, hogy átfogó képet adjon Ferencváros társadalmi-gazdasági helyzetéről, kiemelt figyelmet szentelve az esélyegyenlőségi területek és célcsoportok helyzetére.
2.1.Földrajzi elhelyezkedés Ferencváros a Duna bal partján, a Belvárostól délre fekvő fővárosi kerület. Északkeleti szomszédja az Üllői út
5
túloldalán Józsefváros és Kőbánya, délkeleten a Határ útnál Pesterzsébettel és Kispesttel szomszédos. Délnyugaton a Ráckevei – Soroksári – Duna-ág választja el a Csepel szigettől. A KSH által nyilvántartott városrészek Ferencváros Gubacsi dűlő József Attila lakótelep Ferencváros: Vámház krt. – Kálvin tér - Üllői út – Ecseri út – Epres erdőutca – Illatos út –
Gubacsi út – Kén utca – RSD Duna-ág – Duna folyam Fővám tér Gubacsi dűlő: Kén utca – Gubacsi út – Illatos út – M5 bevezetőszakasza – Határ út - RSD Duna-ág József Attila Lakótelep:Üllői út – Határ út – M5 bevezető szakasza Epres erdő utca – Ecseri út
Az Integrált Városfejlesztési Stratégia célszerűen más területi felosztást használ és a jelen dokumentumba ezeket a területi felosztásokat használjuk. Belső Ferencváros: Vámház körút - Üllői út - Ferenc körút - Boráros tér - Duna folyam - Fővám tér Középső Ferencváros: Boráros tér - Ferenc körút - Üllői út - Kelet-nyugat vasúti fővonal - Duna folyam • Történeti városrészek: - Rehabilitációs terület: Ferenc körút - Üllői út - Haller utca - Mester utca - Malmok környéke: Boráros tér - Ferenc körút - Mester utca - Haller utca - Soroksári út • Átmeneti zóna Millenniumi városközpont: Boráros tér - Soroksári út - vasúti fővonal - Duna folyam Vágóhíd utca térsége: Soroksári út - Haller utca - Üllői út - vasúti fővonal József Attila lakótelep: Üllői út - Határ út - M5-ös bevezető szakasza - Epres erdő út - Ecseri út Külső Ferencváros: vasúti fővonal - Üllői út - Ecseri út – Epres erdő utca - M5-ös bevezető szakasza - Határ út – Ráckevei –Soroksári - Duna-ág - Duna-folyam Új Ferencváros: (Ráckevei–Soroksári–Duna-ág menti terület): vasúti fővonal - Soroksári út - Határ út - Ráckevei - Soroksári- Duna-ág - Duna folyam Gubacsi út térsége: vasúti fővonal - Külső Mester utca - Illatos út - Gurítódomb – Határ út - Soroksári út Ferencvárosi rendező pályaudvar: vasúti fővonal - Táblás utca –.Gurítódomb - Határ - út Gurítódomb - Külső Mester utca Gyáli út környéke: vasúti fővonal - Üllői út - Ecseri út – Epres erdő utca - M5-ös bevezető szakasza Határ út - Gurítódomb - Táblás utca. (forrás: Budapest Főváros IX kerület Ferencváros Integrált Városfejlesztési Stratégia)
6
2.2.Ferencváros demográfiai helyzete Az Önkormányzat adatai szerint Ferencvárosban 2010. decemberi adat 54 451 fő . A megelőző évek lakosságának csökkenő tendencia az elmúlt három évben a rehabilitáció gyors ütemének következtében mérséklődött. A tömbszerű lakó épületek, lakóparkok várható építése következtében a lakónépesség várhatóan ismét növekedésnek indulhat. A nők száma tartósan meghaladja a férfiakét. 2010-ben a nők száma 30. 756 fő volt, a férfiaké pedig csupán 25.550 fő volt. 2010-ben 14éves korúig 6.358 fő volt, 15-29 éves között 10.680 fő, 30-35 éves között pedig 6.684 fő volt, tehát összesen 23.722 fő, a kerületi lakosság 42.1 %-a sorolható a fiatal generációhoz. Az 50-59 éves közöttiek száma 8.315 fő, a 60 és 107 éves közöttiek száma pedig 13.721 fő. Ez utóbbi 24,37%, ez az arány gyakorlatilag 1997 óta változatlan, azaz Ferencváros lakóinak negyede 60 év feletti A fenti adatokból az a következtetés vonható le, hogy a kerület lakosságának korösszetétele az elmúlt tíz évben lényegesen nem változott, annak belső arányai megmaradtak.
Ferencváros öregedési index értéke (94%) a 2009. évi statisztikai adatok alapján. • Városrészek elemzése: - Belső Ferencváros: Lakosság korcsoportonkénti megoszlása A városrész területe: 58,90 ha Lakósűrűsége:2009: 169 fő /ha Lakónépesség:13283 fő, a kerület összlakosságának 21 %-a Állandó népesség:11884 fő, a kerület összlakosságának 20 %-a Népesség: 9.971 fő, a kerület 18.4%-a Népességből: 0-18 évesek arány: 1089 fő, 11 % 18-62 évesek aránya: 6483 fő, 65 % 62 év felettiek aránya: 2399 fő, 24 % A népesség korösszetétele nem változott, ennek oka, hogy az elöregedés arányát nem mérsékli a városrész népszerűsége miatt beköltöző fiatalok aránya. A városrészt a fiatalok szívesen választják saját új lakóhelyüknek.
• Középső Ferencváros - Történeti városrész - Rehabilitációs terület A városrész területe: 78,6 ha Lakósűrűsége: 2009: 242 fő /ha Lakónépesség: 19 667 fő, a kerület összlakosságának 31 %-a Állandó népesség: 19 044 fő, a kerület összlakosságának 32 %-a Népesség: 19 050 fő, a kerület 35 % Népességből: 0-18 évesek aránya: 3034 fő, 16 % 18-62 évesek aránya: 12609 fő, 66 % 62 év felettiek aránya: 3407 fő, 18 %
7
A 2001 óta több mint 5000 új lakás épült és 586 lakás lett lebontva. E jelentős építkezések ellenére sem változott népesség száma. A bejelentési kötelezettség változása miatt eltérőek a népességszám adatok, érdemi elemzésekre, következtetésekre kevésbé alkalmasak. A bölcsőde és az óvoda iránti lakossági igény az utóbbi két évben jelentősen nőtt, jelezve a fiatalabb lakosság beköltözését.
• Történeti városrész a malmok környéke A városrész területe: 28,1 ha Lakosságsűrűsége: 2009: 204 fő/ha Lakónépesség: 6269 fő, a kerület összlakosságának 10 %-a Állandó népesség: 6048 fő, a kerület összlakosságának 10 %-a Népesség: 5746 fő, a kerület 11 %-a Népességből: 0-18 évesek aránya: 13 %, 728 fő 18-62 évesek aránya: 67 %, 3865 fő 62 év felettiek aránya: 20 %, 1153 fő Lakásállomány jelentős bővülése, e kiemelt terület ellenére a lakosság száma csökkent. Vélhetően itt is a bejelentési kötelezettség megszűnése torzítja az adatokat. Feltehetően a kor szerinti összetétel s ennek eredményeként az iskolázottság és a foglalkoztatottság jellemzői is változhattak a beköltöző fiatalok révén.
• Átmeneti zóna A városrész teljes területe: 213,5 ha ebből a Vágóhíd utca térségének területe: 190,4 ha ebből a Millenniumi Városközpont területe: 23,1 ha A városrész egészére vetített Lakósűrűség:2009: 11 fő /ha Lakónépesség: 3498 fő, a kerület összlakosságának 6 %-a Állandó népesség: 3162 fő, a kerület összlakosságának 5 %-a Népesség: 2315 fő, a kerület 4 %-a Lakónépességből: 0-14 évesek aránya: 14 %, 334 fő 14-59 évesek aránya: 64 %, 1469 fő 59 év felettiek aránya: 22 %, 512 fő A városrészben a lakosság száma alacsony, és csökkenő tendenciát mutat, várhatóan nőhet ha megvalósulnak a tervezett fejlesztések. • Külső Ferencváros A városrész teljes területe: 658,4 ha Lakósűrűség: 2009: 7 fő /ha
8
Lakónépesség: 4916 fő*, a kerület összlakosságának 8 %-a Állandó népesség: 4438 fő, a kerület összlakosságának 7 %-a Népesség: 4542 fő, a kerület 8 %-a Lakónépességből: 0-18 évesek aránya: 856 fő, 15 % 18-62 évesek aránya: 3003 fő, 66 % 62 év felettiek aránya: 683 fő, 19 % A hatalmas területen csak szórványosan helyezkednek el lakóház csoportok, az Illatos út mentén a Dzsumbuj és a Gyáli út közelében a kis lakótelepek. A Dzsumbuj, majd később a kis Dzsumbuj felszámolásával, jelentősen változni fognak a most ismert adatok.
• József Attila lakótelep A lakótelep területe: 137,5 ha Lakósűrűsége:2009: 91 fő /ha Lakónépesség: 15 362 fő, a kerület összlakosságának 24 %-a Állandó népesség: 14 911 fő, a kerület összlakosságának 15 %-a Népesség: 12 492 fő, a kerület 23 %-a Lakónépességből: 0-18 évesek aránya: 11 %, 1363 fő 18-62 évesek aránya: 57 %, 7158 fő 62 év felettiek aránya: 32 %, 3971 fő A lakótelepekre jellemzően fiatalok költöztek be és jelentős hányaduk tartósan itt maradt, ez okozta a telep lakosságának „öregedését”. A vonzóbb lakó- környezet, a zöldterületek nagy aránya miatt, egyre több fiatal család választja lakóhelyének az utóbbi években, de arányuk még nem ellensúlyozza az idősek arányának természetes növekedését.
2.3.Képzettség A legfeljebb 8 osztályos iskolai végzettséggel rendelkezők aranya az aktív korúak között (15-59 évesek), Külső Ferencvárosban a legnagyobb eléri a 40%-ot, a Középső Ferencváros Rehabilitációs területén a 25%-ot. Ezekben a városrészek a kerület szegregációs városrészei, mely területek felszámolásával az Integrált Városfejlesztési Stratégia külön foglalkozik. A kerület egészében a felsőfokú végzettségűek aránya budapesti viszonylatban közepes, a pesti kerületek többségénél kedvezőbb. A felsőfokú végzettségűek leginkább a Belső Ferencvárosra és a Malom környékére koncentrálódnak, ezeken a területeken az arányuk meghaladja a kerületi átlagot.
2.4.Foglalkoztatottság Közfoglalkoztatás a Ferencvárosban A Ferencváros lakossági összetétele folyamatosan változó tendenciát mutat, amely elsősorban a KözépsőFerencvárosban végzett rehabilitációnak köszönhető. A rehabilitált városrészben nagyrészt aktív korú polgár él, ezt a jelenséget a KSH legfrissebb adata szerint a kerület lakossága 54.511 fő, ebből aktív korú 34 980 fő alátámasztják. A regisztrált munkanélküliek száma folyamatosan nő. Közfoglalkoztatásba bevonható tartós ideig munkanélküli bérpótló juttatáson, foglalkoztatást helyettesítő támogatáson lévő aktív korú munkavállalók részére a FESZOFE Non-profit Kft keretében a kormányrendeletnek megfelelően tud az önkormányzat munkát biztosítani, lehetőség szerint az iskolai végzettségnek megfelelő munkakörben. 2010. évi tapasztalatok alapján 178 fő munkába állítására volt lehetőség. A munkavállalási motiváció felmérése során mintegy háromszáz fő, a felmérésben érintettek 95 %-a jelezte, hogy örül a munkalehetőségnek de
9
ugyanakkor megkérdezettek tíz százaléka fel sem vette a munkát. További 6 - 8 %-a időközben lépett ki a programból. A felmért 300 fő közül sajnos, 114 fő, munka- alkalmassági vizsgálat egészségügyi adatai alapján, nem foglalkoztatható! Az önkormányzat 2011. évre közfoglalkoztatási pályázatot nyújtott be aktív álláskeresés támogatására, álláskereső klub és tréning szervezése tárgyában. A Családsegítő Központ 2009 szeptemberétől újra indította korábbi szolgáltatását. Elhelyezkedni kívánó, álláskereső ferencvárosi lakosoknak próbál segítséget nyújtani, akik önkormányzati támogatással, foglalkoztathatóságuk fejlesztésével visszasegíthetők a munkaerőpiacra. A támogatásra szoruló munkát keresők jellemzője, hogy munkavállalási szándékuk még van, de motivációjuk, kitartásuk gyenge, szociális, mentális, problémáik miatt teljesítőképességük alacsony. A klub szolgáltatásai heti 1 alkalommal, szerdánként 9-12 óráig vehetők igénybe a FECSKE Alul-járó Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodájában (Ecseri úti metró aluljáró). Az álláskereső klub 2010-es éve a számok tükrében (az álláskereső klubot az I. és II. sz. Központ közösen működteti, ezért a számok a mindkét központból érkező igénylőket együttesen mutatják: 2010-ben 47 klubalkalmon 157 fő vette igénybe a szolgáltatást, 432 alkalommal. A 157 főből 38 személy „visszajárónak tekinthető”: 3 vagy több alkalommal jelentek meg Az elhelyezkedés sikerességéről nincsenek adatok.
2.5.Lakhatási helyzet A fővárosban egyedülálló módon Ferencváros Önkormányzata élt a törvény adta lehetőséggel 1994-ben (választási évben), létrehozta az úgynevezett tilalmi listát. Ezen a bontandó, rossz állapotú házak mellett a 20%nál több komfort nélküli lakást tartalmazó lakóházak szerepeltek. 7300 lakás maradt önkormányzati tulajdonban, rendkívül kedvezőtlen jellemzőkkel. A kerületi Önkormányzat 191 épületet, 1574 lakással elbontott, 62 épületet, melyekben 1414 lakás volt, helyreállított, példás rehabilitációt valósítva meg. A kerületben 7786 lakást építettek a befektetők, a lakosságszámra a Ferencvárosban ez volt a legnagyobb arányú lakásépítés Budapesten. Ennek eredményeként a kerület lakásállománya 18 év alatt 18 % -kal nőtt, miközben az alacsony komfortfokozatú (fél komfort, komfort nélküli, szükség) lakások aránya 28 %-ról 13 %-ra csökkent. Látványosabb a változás a rehabilitációs területen, 45%-os lakásszám növekedés mellett a rossz lakások aránya 61 %-ról 16 %-ra csökkent. A Belső Ferencvárosban önkormányzati tulajdonban maradt 23 lakóház, melynek egy része kiemelkedő értékű védett lakóépület. Jelenleg már csak három épület felújítása (összesen 149 lakás) maradt megoldandó feladatnak. A Középső Ferencváros rehabilitációs terület ,19 év alatt 43 épület 900 lakás lett teljesen felújítva. Még felújítandó 2344 lakás, melyből 1111 a Gát utcai hét tömbben helyezkedik el. A bontandó lakások aránya alacsony, így a befektetői lakásépítéshez kevesebb lehetőség van. Malmok környéke E városrészben jelenleg összesen nyolc nagy lakásszámú önkormányzati lakóház van, melyből öt bontandó, 3 felújítandó (261 lakás bontandó, 81 felújítandó). Az átmeneti zónában sokáig nem épültek lakások, az utóbbi három évben azonban a lakás állomány 1007 lakással, több mint 50 %-kal nőtt. Az Aszódi lakótelepen a közművek rekonstrukcióját követően lehetett rendezni a telkeket és közterületeket, majd megvásárolni a lakásokat amelyek száma 484 db. A Külső Ferencvárosban a Dzsumbujból ahol a legrosszabbak a ferencvárosi lakásviszonyok, lakók elköltöztetése 5 éve tart, a rehabilitáció következtében több, mint 1918 családot érintett a lakás mobilitás. A családok 67%-a (1281 család) Ferencvárostól jobb, kedvezőbb lehetőséget kapott. 994 család továbbra is Ferencvárosban maradt, 297 család pedig piaci alapú pénzmegváltást kért. A többi család a főváros 17 különböző kerületébe költözött. Legtöbben Kőbányára (115 család), Pestszenterzsébetre (95 család), Erzsébetvárosba (92 család), Zuglóba (88 család),, Józsefvárosba (55 család) és Angyalföldre (33 család) költöztek. Csepelre 14 év alatt mindössze 29 család költözött.. Jelenleg az 5/b sz. épület kiürítése van folyamatban. A József Attila lakótelepen helyezkedik el a kerület lakásállományának egynegyede. A nagyblokkos és a panel szerkezetű lakóházakban a lakásstruktúrája és az állapota jónak mondható. Az önkormányzat támogatásával az épületeket fokozatosan szépülnek meg.
2.5.1. Szociális bérlakás politika Az önkormányzatnak feladata, hogy azok számára, akik saját erőből képtelenek lakhatásukat megoldani, segítséget nyújtson. A leszűkült szociális bérlakás-állomány nem képes ellátni az anyagilag nehéz helyzetbe került, rendszeres jövedelemmel nem rendelkező háztartásokat. A rehabilitációs stratégiák megvalósulása során, a szociális gondoskodás általában úgy érvényesül, hogy a területről kiköltöztetett lakosság elhelyezését jobb minőségű, komfortos lakásokkal oldja meg.
10
1997 óta gyakorlattá vált, hogy a bontások, és felújítások miatt megszűnő lakások bérlőinek az elhelyezésére az önkormányzat lakásokat vásárol. A pályázaton kívüli lakáshoz jutás lehetőségei erősen lecsökkentek. A rehabilitáció folytatása továbbra is elsőrendű cél, ezért a megüresedő lakásokkal az önkormányzat takarékoskodni kényszerül. Számításaink szerint évente átlag 250–300 db bérbe adható lakásnak kell rendelkezésre állnia ahhoz, hogy a megoldandó feladatokat teljesíteni lehessen.
2.6. Ferencváros szegregációs területei Szegregátum és szegregációval veszélyeztetett területek: Ferencváros társadalmi, területi, fizikai jellemzőiből adódóan számos alacsony státuszú, leromló vagy már leszakadt lakótömb található. A krízisterületek behatárolása a következő ismeretekre alapozva történt meg: KSH adatok: A KSH adatszolgáltatásának alapja a 2001-es népszámlálás. Ezek alapján minden olyan településrész említésre kerül, aminek lakossága meghaladja az 50 főt és az alacsony státuszú lakosok (aktív korú, 8 általános iskolai osztálynál nem magasabb iskolai végzettségű és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkező lakos) aránya minimum 35%.A KSH-s adatokat kiegészítettük az Önkormányzati és a Népesség nyilvántartótól kapott adatokkal.
(forrás: Budapest Főváros IX kerület Ferencváros Integrált Városfejlesztési Stratégia)
Ezeken a területeken főleg roma családok élnek, a lakosság 70%-ban. Az „1” jelű terület a Mester u.- Bokréta u.- Balázs Béla u. és a Viola u. közti terület, 2001-ben valóban rossz helyzetben volt, de a rehabilitáció e területet érintette. Jelenleg a mellette fekete színnel jelzett JAT területek és a Temesvári tömb 6 db lakóházat jelent, ez tekinthető szegregátumnak. Jellemző a fiatalkorúak magas aránya, akik eltartásra szorulnak. A „2” jelű terület a Vaskapu u.-Tóth Kálmán u.- Nádasdy u. és a Vágóhíd u. által határolt terület. Egyrészt gyári terület (Csokoládégyár), másrészt a Vaskapu 32-34. sz. lakóházak leromlott állapota indokolja a fokozott figyelmet. Tapasztalataink szerint a szemközti tömb: Vaskapu u. 47-49. lakóházak mai állapota lényegesen kedvezőtlenebb, ezért ezt kell szegregátumnak tekinteni. A „3” jelű terület a Kelebiai vasútvonal és a Soroksári út közötti,jelenleg is elhanyagolt, rosszul hasznosított volt gyári terület. Itt ma már nincs lakóház, nem tekinthető valós szegregátumnak. A „4” jelű terület az ismert, hírhedt „Dzsumbuj” és a Kén u. 3. szám alatti „Kis Dzsumbuj”, melynek felszámolása külön program alapján folyamatban van. Valós szegregátum. A legkiemeltebb cél a leghátrányosabb lakossági csoportok helyzetének mielőbbi javítása. A szegregált területeken élők jövedelmi viszonyai számos családnál mély szegénységre jellemzők. Ezeken a területeken legalacsonyabb az iskolai végzettség legfeljebb csak 8 osztály A rendszeres szociális segélyben részesülők száma a kerületi átlag ötszöröse, lakásfenntartási támogatásban részesülők száma is négyszeres. Kiugróan magas a gyermekjóléti szolgáltatást igénybe vevők aránya, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő családok és gyermekek száma a kerületi átlag négyszerese, a kerületi IVS -ben megfogalmazott 2009es adatokhoz képest. Az öregedési index ezeken a területeken is átlagosa 97,5% Legnagyobb gócpont és legproblémásabb terület a „Dzsumbuj” és a „Kis Dzsumbuj”. A „Dzsumbuj” felszámolásának első lépése, hogy a Ferencvárosi Önkormányzat 2005. december 20-i ülésén fogadta el a Külső-Ferencvárosi Szociális Város-rehabilitációs Programját, amely 2006. és 2008. évek közötti időszakra a „Dzsumbuj” szociális rehabilitációjának szakmai koncepciója.
2.7. Kerületi roma koncepció A ferencvárosi anti-szegregációs terv egyik kiemelkedő eredményének tekinti, hogy rendelkezzék 2003.júniusa óta hatályos, jól működő roma koncepcióval. Az önkormányzat célja, és szándékai a roma lakosság érdekeinek megfelelő. A koncepcióra épülő gyakorlati lépések kézzel foghatóak, többnyire eredményesek. A Képviselőtestület, az Emberi Jogi, Civil Szervezetei és Egyházi szakbizottsága a kerületi Cigány Kisebbségi Önkormányzattal együttműködve évente meghatározza a feladatokat és a végrehajtását rendszeresen értékeli,
11
ellenőrzi. A kerületi roma program a kitűzött alapcélok megőrzése mellett a körülményekhez igazodva folyamatosan aktualizálódik. A kerületben élő mintegy 7000 romát az önkormányzat egyenrangú és egyenjogú polgárként kezeli. Romák Férfi
Nő
Össznépességen belül 0-2 év 3-5 év 6-14 év 15-18 év 19-24 év 25-44 év 45-54 év 55-64 év 65 év felettiek
összesen 450 400 470 700 750 720 480 370 260
(forrás: Budapest Főváros IX kerület cigány kisebbség önkormányzat)
Iskolai végzettségi adatok a romák esetében Férfi (fő)
Nő (fő)
8 ált. végz. alatti 8 ált. végz. szakmunkás/szakiskola szakközép, technikus gimnáziumi érettségi egyetem, főiskola Összesen
Összesen (fő) 470 440 450 70 80 22 1732
(forrás: Budapest Főváros IX kerület cigány kisebbség önkormányzat)
A koncepció meghatározza a kerületben élő romák, egészségügyi, szociális, oktatási és foglalkoztatási esélyeit. Olyan szemléletet kell fokozatosan kialakítani és érvényesíteni, amely nemcsak tudomásul veszi, hanem tiszteli a roma kisebbséget, a roma hagyományokat és kultúrát, együttműködésre és párbeszédre kész, nyitottság jellemzi, fellép a diszkrimináció ellen, ösztönzi az önálló identitás vállalását, integrálni és nem szegregálni akar.
•
A roma koncepció az alábbi területeket emeli ki: • a kerületi romák életkörülményeit, szociális és egészségügyi helyzetét, munkalehetőségeit, vállalkozásaikat, érintő kérdéseket, a képzés-nevelés kérdéseit az óvodai neveléstől a szakképzésig és az egyetemig, • a sport és szabadidő kérdéseit, • a roma kultúrát és hagyományőrzést, • a Ferencvárosi Önkormányzat és roma kisebbség közötti kapcsolatrendszert érintő kérdéseket. Számos eredmény született. A legfőbb eredmény, hogy szegregált területen társadalmi békesség van. A város rehabilitáció a családok százainál gyökeres és pozitív változást hozott. Valamennyien komfortosabb, emberibb lakáshoz jutottak, mely az integrálódásuk alapfeltétele. A program elsősorban a családokra, a kisgyermekek élethelyzetének javítására koncentrál. A közcélú, közhasznú és rehabilitációs munkavégzési lehetőség folyamatosan biztosított. 2009. évtől kezdve közfoglalkoztatási program alapján dolgozik a FESZOFE nonprofit Kft. A roma vállalkozások egy része bontási, szakipari és kereskedelmi megbízások teljesítésével részt vállal a városfejlesztésben. A roma tanulókkal foglalkozó közoktatási intézmények a törvényben előírt esélyegyenlőséget, az integrációt
12
egyaránt szem előtt tartó képzési-nevelési gyakorlatot érvényesítenek. A roma tanulók felzárkóztatásban, a tehetség gondozásában, nagy szerepe van a tanodai programoknak, a tanórán kívüli korrepetálásnak, és a művészeti nevelő erejének. Törekednek, és részben meg is valósulnak a gyermek-, és ifjúsági táborok, a kulturális és sport programok. A Ferencvárosi Roma Kulturális Fesztivál 2004 óta évente megrendezésre kerül. A roma művészek, alkotók számos megjelenési lehetőséget kapnak. Roma zenészek foglalkoztatására a Képviselő-testület 2009-ben szerződést kötött a Ferencvárosi Roma-népi Zenekarral. A Roma Holokauszt emlékművének felállítását a Ferencvárosi önkormányzat anyagilag támogatta.
2.8. Szociális helyzet A szociális ellátórendszer működésének és lefedettségének vizsgálata kiemelt szempontot jelent az Esélyegyenlőségi Programban, ezért ezt az ágazatot a többinél részletesebben vizsgáljuk. Ferencváros Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója egy olyan program elkészítése, volt, amely az alap- és szakosított ellátások területén az intézmények szakmai feladatellátását biztosítja a törvényi előírásoknak megfelelően, igazodva az ellátási igényekhez és a település lakosság számához. A tartalmát a Ferencvárosi Önkormányzat Képviselő testülete fogadja el és kétévente felülvizsgálja, aktualizálja.
A koncepció felülvizsgálatának ideje 2010. A koncepció felülvizsgálata bemutatja az elmúlt időszak változásait, a már meghatározott feladatok bővítését, korrekcióját. Az alapkoncepció egy teljesen új elemmel egészült ki, Ferencváros gyermekvédelmi struktúrájának bemutatásával, mely így szerves részét képezi a szolgáltatástervezési koncepciónak, azzal egységes egészet alkot.
Szociális szolgáltatások ,szociális alapszolgáltatások az alábbiak: • Étkeztetés• Házi segítségnyújtás • Családsegítés • Utcai szociális munka • Jelzőrendszeres készülék biztosítása • Nappali ellátás: - Idősek nappali ellátása - Szenvedély betegek ellátása - Fogyatékosok nappali intézménye - Nappali melegedő • Közösségi ellátások: - pszichiátriai, illetve a szenvedélybetegek részére nyújtott közösségi alapellátás, - szenvedélybeteg részére nyújtott alacsonyküszöbű ellátás • Támogató szolgáltatás II. Szakosított ellátások 1. Átmeneti elhelyezést nyújtóintézmények- Időskorúak gondozó háza Gyermekjóléti szolgáltatások I. Alapszolgáltatások Gyermekjóléti központ Családok átmeneti otthona Gyermekek átmeneti otthona Egyesített Bölcsődék
2.8.1. Szociális támogatások a felnőtt védelmi szociális ellátások. Szociálpolitikai Csoport A helyi rendelet alapján a szociális rászorultság határa a legkisebb öregségi nyugdíj 210 %-a, vagyis 59.850,Ft. A 2010. évben önkormányzati hatósági ügyekben hozott elsőfokú döntéseink száma 5438 volt, ami az előző évi adathoz képes t 10 %-os emelkedést mutat. Átmeneti szociális segély
13
A kérelmezők száma a gazdasági válság hatására 2008-hoz 30%-os emelkedés van a szociális juttatások számában, 2010-ben ugyan ez a mutató csak 10%-os emelkedést mutat. Átmeneti segélyben főleg egyedülálló idős nyugdíjasok, a rendszeres nyugdíjszerű ellátásban, valamint az egészségkárosodott, de rendszeres pénzellátásra nem jogosult jövedelem nélküli, vagy az alkalmi munkavállalásból származó jövedelemmel rendelkezők részesültek. Egyre nagyobb számban igényeltek szociális támogatást, az aktív korú, de munkájukat elvesztett, teljesen jövedelem nélküli személyek és fiatal pályakezdők, elhelyezkedni nem tudó fiatalok. Temetési segély 2010-ben megállapított támogatások száma ez előző évhez képest 26,5 %-kal csökkent. Oka valószínűleg a helyi rendeletben szabályozott jogosultsági jövedelemhatár új megállapításának, illetve az adható segélyek összegei csökkenésének, s a családok összefogásának tulajdonítható. Lakásfenntartási támogatás A lakásfenntartási támogatásban részesülők száma az elmúlt évhez viszonyítva tovább emelkedett. A helyi lakásfenntartási támogatás adható összege – jövedelemtől függően - a legkisebb öregségi nyugdíj százalékában maximum havi 8.550Ft, a minimum 3.140Ft. Lakbértámogatás A megállapított támogatások száma az előző évhez (813fő) képest kissé növekedett (823fő). Adósságkezelési szolgáltatás a Ferencvárosban lakóhellyel rendelkező, szociálisan rászorult lakástulajdonosok- és bérlők részére nyújtott lakhatást segítő ellátás, ami háromelemű támogatási rendszer. Egyrészt az adós erőforrásainak feltárására, háztartás gazdálkodásuk javítására adósságkezelési tanácsadásból, másrészt a lakhatással összefüggő adósság megszüntetését lehetővé tevő adósságcsökkentési támogatásból áll. A szolgáltatás harmadik része a lakhatás biztonságát erősítő lakásfenntartási támogatás, ami az újra eladósodást hivatott megakadályozni.
Összesen kiutalt támogatás, 18.044.450.-Ft a hitelezők felé és további 613.090,-Ft átmeneti segély.
2.8.2. Gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátásáról A Gyermekjóléti Központ alapfeladata a gyermekjóléti szolgáltatás, mely alapján a Központ a gyermekvédelmi alapellátás keretében biztosítja a gyermekek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, jólétének, a családban történő nevelésének elősegítését, a veszélyeztetettség megelőzését és a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, valamint a gyermekek családjából történő kiemelésének a megelőzését. Az alapfeladatot a klasszikus szociális munka eszközrendszerével egyéni, önkéntes alapon igénybe vett családgondozói munkával biztosítják. Ennek érdekében a kerület, földrajzi alapon körzetekre lett osztva, minden körzetben családgondozó felel a körzetben tartózkodó gyermekkorú, fiatalkorú népesség gyermekvédelméért.
A gyermekjóléti központ a gyermekjóléti szolgáltatás alapfeladatain túl speciális szolgáltatásokat biztosít, így: utcai és lakótelepi szociális munkát, kapcsolattartási ügyeletet, kórházi szociális munkát és készenléti szolgáltatást. A kötelezően ellátandó szolgáltatás a jogi, pszichológiai, fejlesztő pedagógiai tanácsadás heti 10-20 órában. A szolgáltatások ingyenesek, nyíltak, és önkéntesek. A jogi és pszichológiai tanácsadást egyéni, vagy családi formában szervezik meg, míg a fejlesztő pedagógiai szolgáltatás elsősorban kiscsoportos, vagy szükség szerint egyéni formában történik.
2010. év a Gyámügyi Csoport munkájában változásokat hozott. Minden alkalmazott jogszabály módosult. A gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII.23.) sz. Kormány rendelet szabályozza. Az önkormányzat jegyzőjének feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek közül, az érdemi munka egyik része a segélyezés, ezen belül a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény – továbbiakban: Rgyk, a kiegészítő gyermekvédelmi támogatás – továbbiakban: Kgyt, a rendkívüli gyermek- védelmi támogatás – továbbiakban: Rk., valamint Óvodáztatási támogatás – továbbiakban: Óv támogatás bevezetése: 2008. július 01-től, első utalás 2009. június hónapban történt.
14
Az érdemi munka másik része: a védelembe vétel, ügygondnok- eseti gondnok - szakértő kirendelés és felmentés, ideiglenes hatályú elhelyezés, családi jogállás rendezés és új feladatként a tankötelezettség nem teljesítése okán az iskoláztatási támogatás felfüggesztése. 2010. augusztus 30-től hatályba lépett a gyermekvédelmi törvény módosítása, miszerint a tankötelezettségüket nem teljesítő gyermekek vonatkozásában az iskoláztatási támogatást – régi nevén: családi pótlék – fel kell függeszteni, arra az önkormányzat jegyzőjének már nincs lehetősége, kötelezettsége és mérlegelésre sincs módja
Az Rgyk-ra való jogosultság jövedelmi határa 2010. évben nem változott. Az egyedülálló szülő vagy más törvényes képviselő, tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek, továbbá a nappali tanulmányokat folytató nagykorú esetén a legkisebb öregségi nyugdíj 140 %-a, vagyis 39.900,-Ft, a többi kérelmező esetén a legkisebb öregségi nyugdíj 130 %-a, azaz 37.050,Ft. Ezekhez az ellátáshoz kapcsolódó ingyenes étkezés a bölcsődés és óvodás, továbbá 1-6. osztályos gyermekek után 2010. évtől a 7. osztályos gyermekeknek is jár. A július és november hónapban járó pénzbeli támogatás összege is maradt 5.800Ft/gyermekenként és /alkalmanként. A gyermekek étkezése az oktatási-nevelési intézményekben biztosította az önkormányzat. Nyáron a kerületi napközis táborokban ingyenes az ellátásra szoruló gyerekek részétele. Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás havonta folyósított ellátás összege 2010. évben nem változott, az a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj 22 % , azaz 6.270Ft maradt.
Az egyszeri pótlék összege 2010. évben 8.400Ft volt. A kiegészítő gyermekvédelmi támogatásra jogosultak köre csökkenő tendenciát mutat. Ennek feltehetően oka, hogy sok feltételnek kell megfelelni. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultság (ami vagyoni- és jövedelmi viszonytól függ), a gyámság alatt álló gyermek törvényes képviselőjének hozzátartozónak kell lennie, aki nyugellátásban, vagy baleseti nyugellátásban, vagy nyugdíjszerű szociális pénzellátásban, vagy időskorúak járadékában részesül, továbbá a gyermek tartására köteles. Rendkívül gyermekvédelmi támogatásra szélesebb körben jogosultak a családok, mert a családban az egy fogyasztási egységre jutó havi nettó jövedelem 2,1-szereséig, vagyis 59.850Ft-ig állapítható meg az ellátás. Ennek összege a gyakorlat szerint gyermekenként 5-9 e Ft volt, gyámok esetén gyermekenként: 15-35-e Ft, továbbá tartósan beteg gyermekek esetén – pl. lisztérzékenység, erős dioptriás szemüveges, szondával történő etetési szükséglet, daganatos megbetegedés – elérhette a legkisebb öregségi nyugdíj 2-szeresét, az 57.000Ft-ot is Óvodáztatás támogatása 2008. júliustól létező ellátási forma a Ferencvárosban. Az első utalások 2009. júniusban történtek. Ferencvárosban 2010. júniusban 13 család, 13 kk. 160.000Ft összegben, 2010. december hónapban 17 család, 17 kk. 220.000Ft összegben kapott óvodáztatásra támogatást. A tavalyi évhez képest 11 családdal és 11 gyermekkel nőtt az ellátottak köre. A jogosultak száma évről-évre nőhet, mert a jogszabály előírja azt a célt, hogy a halmozottan hátrányos családban élő gyermekek mielőbb olyan közösségbe kerüljenek, ahol szocializációjuk, fejlesztésük biztosított. A Gyermekjóléti Központ beszámolója alapján a legsúlyosabb problémákkal küzdő terület a Dzsumbuj volt, ahonnan a kilakoltatások és lakótömb lebontások után a családok egyrészt a Kén utcába lettek elhelyezve. A Gyámügyi Csoport nyilvántartása alapján a védelembe vett kiskorúak száma 2010. december 31-én 91 fő volt, ami az elmúlt évekhez képest csökkenést mutat. Ennek az oka elsősorban a gyermekvédelmi törvény iskoláztatási támogatás felfüggesztésével kapcsolatos módosítás volt, melynek következtében 80 esetben került sor a védelembe vétel megszüntetésére. 38 esetben lett a védelembe vétel elrendelve. 2010. december 31-i állapot szerint a 91 védelembe vett gyermek esetében a családok száma 57. 2010. évben a Gyámügyi Csoport a tanulók védelemébe vételi tárgyalások száma összesen 135 volt, ami meghaladta az elmúlt évi tárgyalások számát. 2010. évben a védelembe vétel felülvizsgálata 57 családot és 95 gyermeket érintett, 53 kiskorú esetében került sor a védelembe vétel fenntartására. Többségüknél folyamatosan fennálló probléma, hogy tankötelezettségüknek nem tesznek rendszeresen eleget, iskolai és otthoni magatartási problémákkal küzdenek, csavarognak és életvitelük lassan kriminológia hatáskörébe kerül. Ezekben az esetekben hiányzik a szülői kontroll, szülők nem tartanak kapcsolatot az oktatási-nevelési intézményekkel, nem felügyelik gyermekeik szabadidős tevékenységét. A védelembe vétel fenntartásának okai között egyre gyakoribb a gyermekek elhanyagolása. A tankötelezettség nem teljesítése miatt összesen: 76 jelzés érkezett. 10-50 óra közötti hiányzás okán 52 végzést bocsátottak ki a kerületi jegyző. 24 esetben 50 óra feletti hiányzásról érkezett jelzés. 2010. december 1-ig 15 folyamatban lévő eljárás volt a tankötelezettséget nem teljesítők köréből.
15
2010. évben jogerős határozat az iskoláztatási támogatás felfüggesztése tárgyában nem volt és nem érkezett fellebbezés sem. Veszélyeztetett kiskorúak A Gyermekjóléti Központ statisztikai adatközlése alapján: 2010. december 31-én a nyilvántartott veszélyeztetett kiskorúak száma 818 fő. A családok száma, amelyben a veszélyeztetett kiskorúak élnek: 473. Az ideiglenes hatályú elhelyezések, továbbiakban IH, száma 14 családot és 31 gyermeket érintett. Ez a tavalyi 9 családhoz és 20 gyermekhez képest 1/3-os növekedést mutat. A statisztikai adatok lassú és folyamatos növekedést mutatnak, főleg Középső Ferencvárosban. Ferencvárosi Gyámhivatal összesen 1404 döntést hozott (1180 határozat, 224 végzés). Ez minimális növekedést mutat a 2009. évi 1388 döntésszámhoz képest.
Családok átmeneti otthona A szolgáltatást, a Ferencvárosi Önkormányzattal kötött szerződés alapján, a kerület ellátási kötelezettségéből, a Magyar Vöröskereszt Csepeli Anyaotthona végzi. A szerződés szerinti ellátás 2008.tavaszán indult, 2010. évtől már 14 férőhelyet biztosít az Anyaotthon a ferencvárosi rászorulók számára. Az otthon szabad kapacitásának függvényében több IX. kerületi lakos is kapott elhelyezést az anyaotthonban illetve a Családok Átmeneti Otthonában (CSÁO). Az együttműködés rendszere már jól bejáratott, a Gyermekjóléti Központ által rendszeresített un. „Küldő lappal” irányítják az ügyfeleket Csepelre. A családgondozás folyamatában az anyaotthon családgondozója is tevékeny részt vállal. Az elmúlt évben a lekötött férőhelyre összesen 7 család (11 felnőtt és 18 kiskorú) ellátásáról gondoskodtak. „Alul-járó” Ferencvárosi Ifjúsági Tanácsadó és Információs Iroda A Ferencvárosi Önkormányzat 10 éve azzal a céllal hozta létre az „Alul-járó” Ferencvárosi Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodát, hogy a környéken lakó és közlekedő fiatalok számára információs és tanácsadási helyül szolgáljon. Az Irodában – kapacitáshiány miatt csak 12 éves kortól fogadják az érdeklődőket. A Pénteki Klubnapok programjaiba a fiatalabbak is bekapcsolódhatnak. A nyitvatartási idő megfelel a tanuló és dolgozó fiatalok szabadidejének: hétfőtől péntekig 13 órától 19 óráig fogadják a fiatalokat, a nyári szünetben 12 órától 18 óráig.
Az Alul-járó szolgáltatásai Tanácsadások: életviteli, szociális, családi, kapcsolati tanácsadás, pszichológiai, mentális tanácsadás, pályaválasztás, pályaorientáció, foglalkoztatással, munkavállalással kapcsolatos tanácsadás, tanulás, tanulásmódszertan, diákönkormányzatoknak szóló tanácsadás. Kiegészítő szolgáltatások: ingyenes Internet-használat az Iroda teljes nyitva tartási idejében, számítógép használata (3db számítógép áll a fiatalok rendelkezésére), hirdetési újságok, könyvek, folyóiratok, társasjátékok és kártyajátékok, klubhelyiség használata különböző tevékenységekre, korrepetálás
2.8.3. Ferencvárosi Egyesített Bölcsődei Intézmények A Ferencvárosban a gyermekek napközbeni ellátását a 20 hetes kortól 3 éves korig, összesen 246 gyermek számára biztosította a Ferencvárosi Egyesített Bölcsődei Intézmények négy részlege. 2006-tól a bölcsőde iránti igény folyamatosan növekszik, a lakosság férőhely iránti igényeit nem tudjuk maradéktalanul kielégíteni. A jelentkezők 49.8 %-át tudják csak felvenni. Alapellátás A gyermekek ellátását az intézmény és a részlegek a saját szakmai programjuk, célkitűzéseik alapján végezik. A Bölcsődék alapfeladataikon túl többféle szolgáltatással segítik a családok igényeinek kielégítését
1. Speciális ellátás a sérült gyermekek ellátása.. A Ráday utcai bölcsődében részlegesen integrált csoportot működik. A fejlesztés Képesség Fejlesztő Szakértői Bizottság javaslata alapján történik. Bölcsődében összesen egy év alatt átlagosan 8 fő másként fejlődő gyermeket gondoznak és fejlesztenek. 2.Időszakos ellátás ez a szolgáltatás azoknak a családoknak nyújt segítséget, akik nem veszik igénybe a bölcsődei alapellátást. Időszakos ellátást igénybevevők száma: 55 család 2619 gondozási nap. 3. Házi gyermekfelügyelet a házi gyermek felügyeletben 8 család gyermekét 715 órában látják el. 4. Gyermektorna a Ráday bölcsődében korlátozott időben és számban, 111 gyermek vette
16
igénybe ezt a szolgáltatást. 5. Speciális diéta kerületi szinten 8 gyermek részesült ebben az ellátásban, mely elsősorban tej-tojás érzékeny gyermekek élelmezését jelentette. 6. Speciális tanácsadás a gyógypedagógus a gondozónők számára ad tanácsot a gyerek fejlesztéséhez. 7. Só-szoba használat A Ráday bölcsődében a Ferencvárosi Cseperedők Alapítvány által létrehozott só-szoba kihasználása inkább csak a helyi bölcsődébe járó gyermekekre koncentrálódik. 2010. szeptemberi állapotnak megfelelő, 2011-2012. évre előjegyzettek száma:225 fő. A adatokból kitűnik, hogy 225 szülő férőhely iránti igényét nem tudja az intézmény biztosítani. Az önkormányzat KMOP-4.5.2-09-20090022 számon Uniós pályázatot nyert új bölcsőde létrehozására a Thaly Kálmán u. 17. sz. alatti területre. A tervezett „Varázskert” bölcsőde 40 férőhellyel és 10 időszakos gyermek felügyelettel működik a tervek szerint. Az intézményvezető részt vett a szakmai részek tervezésénél, a bölcsőde helységeinek, berendezéseinek kialakításában és tervezésében.
2.8.4. Gyermekek Átmeneti Otthona A Gyermekek Átmeneti Otthona több mint tíz éve nyújt szolgáltatást a kerületben. Célja és feladata, hogy a kerület életébe beilleszkedve segítséget nyújtson minden olyan családnak, szülőnek, törvényes képviselőnek, aki valamely okból adódóan átmenetileg nem tudja ellátni, gondozni, nevelni gyermekét. 2009. október 1-től a Gyvt. módosítása alapján a védelembe vételi eljárás során a szülő kötelezhető a gyermeke számára a gyermekek átmeneti gondozásának igénybevételére.
A Gyermekek Átmeneti Otthonában 24 gyermek átmeneti gondozását tudja biztosítani A 2009-es évben a kihasználtság 34 %, a feltöltöttség 58 %, az átmeneti gondozásban részesült gyermekek száma 67 fő, napi gyermek átlag 13 fő volt. Mindezek tükrében 2010-ben a kihasználtsági-mutató közel 20%al, a feltöltöttség-mutató 30%-al magasabb, bár a felvett gyermekek száma alacsonyabb volt, a napi gyermek átlag pedig megegyező. Igénybevételét 40 esetben a szülő kezdeményezte, 2 esetben gyermek kérte az elhelyezését, 1 alkalommal oktatási intézmény, 18 esetben gyermekjóléti szolgálat javasolta az átmeneti gondozást. Év elején az ellátottak száma 16 fő volt, tárgyév végén 20 gyermek részesült átmeneti gondozásban
Ellátási szerződésekben foglalt szolgáltatások elszámolása, üres férőhelyek 2010-ben a VIII. kerületi önkormányzattal kötött ellátási szerződés keretén belül a fenntartott 1 férőhelyen 4 gyermek részére biztosítottunk ellátás, gondozást. 1 esetben kérték az átmeneti gondozást a férőhelyen felül. 2010. második fél évtől az angyalföldi önkormányzattal 2 férőhelyre kötöttek ellátási szerződést. Az év végétől mindkét férőhely betöltésre került, biztosítottuk a gyermekek átmeneti gondozását.
2.8.5. Adósságkezelési Csoport Évek óta nagyobb számban jelentkeznek az adósságspirálba kerülő kliensek. A növekedés okai: a tartós munkanélküliség, a piaci árak érvényesülése a szolgáltatói szektorban, az alul iskolázottság, s az a tény, hogy bérek és nyugdíjak nem követik az inflációt. A fenti problémák évről-évre súlyosbodnak és mélyülnek, az érintett rétegek egyre kilátástalanabb helyzetbe kerülnek, mind nehezebb lesz megküzdeniük anyagi gondjaikkal, ami hosszú távon a lakhatásukat veszélyezteti. A szolgáltatást igénybe vevők munkaerőpiacon történő elhelyezkedését befolyásolja egészségi állapotuk, ami nagyon sok esetben nem teszi lehetővé a munkavállalást. Ehhez sajnos hozzájárul, hogy a kerület lakói közül sokan egészségre ártalmas lakásokban élnek. A szolgáltatást igénybe vevők kisebb hányadának tárgyalása „egyfordulós”, aki egyszer megszorult anyagilag, és a szolgáltatás nyújtotta anyagi támogatás révén rendezte közüzemi díjhátralékait és kikerült a rendszerből. A szolgáltatást igénybe vevők többsége „többfordulós”, akik újra és újra igénybe veszik az adósságcsökkentési támogatást, szinte már beépítve azt a családi költségvetésbe. Az adósságkezelési tanácsadó munkáját megnehezíti, hogy a család havi bevétele folyamatosan változik és az nem követhető nyomon. Az adósságkezelési programban részt vevő ügyfeleink száma az elmúlt évhez képest valamelyest nőtt, az átmeneti segély-kérelemmel együtt 520 rászorulónak nyújtottak segítséget. A forgalom is nőtt az előző évhez
17
képest, 3230 alkalommal keresték fel ügyfelek a tanácsadókat, ami az előző évhez viszonyítva 114%-os változás.
2.8.6. Hajléktalan ellátás FECSKE Utcai Szociális Munkás Csoportja Ellátási körzete: Belső-és Középső Ferencváros ellátott hajléktalanok száma statisztika alapján 100 fő (ebből 62 fő régi ügyfél, 17 fő új ügyfélként volt regisztrálva.) Ebben a körzetben két főállású és két fő részmunkaidős megbízási szerződéssel dolgozó szociális munkás látja el a közterületen tartózkodó hajléktalanokat. Menhely Alapítvány ellátási körzete: Külső-Ferencváros területe, beleértve a József Attila lakótelepet is. A feladatot az Önkormányzattal megkötött ellátási szerződés alapján végzik. Ellátott hajléktalanok számáról jelenleg nem rendelkezünk hivatalos információval, de telefonos megkeresés alapján azt a tájékoztatást kaptuk, hogy kb. 40-50 fő hajléktalan tartózkodik tartósan ebben a körzetben.
Hajléktalan szállók a kerületben: Külső Mester u. 84. Fenntartó: BMSZKIA, szállás típusa: un. beléptető szálláshely, (12 férfi részére) Ezen kívül átmeneti szállóként 117 fő férfi elhelyezését tudják biztosítani. Táblás u. 31. Fenntartó: BMSZKIA, szállás típusa: emelt szintű éjjeli menedékhely, beléptető szálláshely, (11 férfi részére) Ezen kívül átmeneti szállóként 48 fő férfi és 24 fő nő, valamint 4 pár részére tudnak elhelyezést biztosítani. Távíró u. 3-5. Fenntartó: Magyar Máltai Szeretett Szolgálat, szállás típusa: hajléktalan otthon 60 év feletti nyugdíjasok részére (36 fő férfi elhelyezését tudják biztosítani). Gyáli út 33-35. Fenntartó: BMSZKI, szállás típusa: átmeneti szállás 150 fő részére biztosít átmeneti szállás lehetőséget, hajléktalan nők és férfiak, állami gondoskodásból kikerült fiatalok, illetve párok és családtagok részére. A BMSZKI által fenntartott hajléktalan szállásokra a BMSZKI Dózsa György út 152 szám alatt működő Felvételt Előkészítő Csoporton keresztül lehet bejutni – tehát közvetlenül utcáról nem fogadnak hajléktalanokat. A Magyar Máltai Szeretett Szolgálat által fenntartott szálláshelyekre szintén a Szolgálat saját rendszerén keresztül lehet bekerülni, közvetlenül utcáról ők sem fogadnak hajléktalanokat. Általában első alkalommal az un. „fapados” elhelyezést biztosító „pricsre” lehet azonnal bejutni, de ilyen típusú szállás lehetőség nincsen a kerületben.
18
Nappali melegedő: Gubacsi út 21. Fenntartó: Új Út Szociális Egyesület. A szolgáltatást az Önkormányzattal kötött ellátási szerződés alapján nyújtják a kerületben tartózkodó hajléktalanok részére. A nappali melegedőben kizárólag napközben tartózkodhatnak hajléktalanok, ahol mód van tisztálkodásra, étkezésre, ruházat mosatására és ruha adományok, valamint a közterületen való tartózkodást lehetővé tevő egyéb eszközök (pl. takaró, hálózsák,) szétosztására, ügyintézésre, szociális tanácsadásra, iratok beszerzésére stb.
„Aluljáró helyett emberibb körülményeket” program: A program kormányzati intézkedés alapján indult és a frekventált helyen lévő fővárosi aluljárókra terjed ki. A program célja, hogy a hosszabb ideje az aluljárókban tartózkodó hajléktalanokat egy intenzív gondozói segítségnyújtást követően december 15.-ig elhelyezzék az egészségi állapotuknak megfelelő szálláshelyen. A program nem terjed ki az időközben aluljáróba telepedő hajléktalanokra, kizárólag a jelenleg ismert és regisztrált hajléktalanok elhelyezését biztosítja. A FECSKE Utcai Szociális Munkás Csoportjánál tíz ilyen hajléktalan került regisztrálásra, a velük történő munkafolyamatos. (Arról nincsen pontos tudomásunk, hogy a Menhely Alapítvány, vagy egyéb ellátó szervezetek mennyi kerületi aluljáróban tartózkodó hajléktalannal állnak gondozási kapcsolatban). Fővárosi szinten a Menhely Alapítvány koordinálja a programot, a hetente tartott egyeztető tárgyalásokon munkatársaink is részt vesznek.
2.8.7. Drog A Kék Pont Drogkonzultációs Központ és Drogambulancia Alapítvány szenvedélybetegek közösségi és alacsony-szintű ellátására alkalmas működési engedéllyel rendelkezik a Ferencváros közigazgatási területére vonatkozóan. Az Alapítvány a Képviselő-testület 6/2009. (I.21.) határozatával jóváhagyott ellátási szerződés alapján 2009. január 01-től 2019. 03.31-ig terjedő időtartamra Ferencváros területén élő szenvedélybetegek részére biztosítja fenti szociális alapszolgáltatásokat a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. 65/A. § (2) és (3) bekezdések szerint, továbbá a szerhasználók és hozzátartozóik, valamint az egészségügyi - és oktatási intézmények számára szakmai konzultációt is biztosít. A Kék Pont célja, hogy a droghasználat ártalmait csökkentsék (különös tekintettel az illegális drogokra) a droghasználó egyén, a család és az egész társadalom vonatkozásában. Céljuk, hogy elősegítsék klienseik életminőségének általános javulását. A Kék Pont Drogkonzultációs Központ és Ambulancia Gát utcai székhelyén működő drogambulancia 2010-ben 255 új droghasználó klienst fogadott. A Kék Pont IX. kerületben működő drogambulanciája 14 éves működése során 2932 szerhasználó klienssel találkozott. A droghasználókkal, hozzátartozókkal, szakmai látogatókkal létesített kontaktusok száma a 14 év alatt 33.768. -
• Szolgáltatások: Szociális munka, egyéni esetkezelés, szociális ügyintézés Pszichiátriai segítségnyújtás, gyógyszeres kezelés Pszichológiai és életvezetési tanácsadás Konzultáció Információnyújtás Állapotfelmérés Elvonást követő, visszaesést megelőző utógondozás Ambuláns rehabilitáció Jogsegélyszolgálat Kortárssegítés Szenvedélybetegek közösségi és alacsony küszöbű ellátása Megkereső munka:„Party Service” és Mértékletesség Éve kampány „Dzsumbuj” program Kék Pont tevékenysége Ferencvárosban. Dzsumbuj program A program elsődleges célja a Drog prevenciós Alapítvánnyal szorosan együttműködve a Dzsumbuj telepen és a szomszédos Kén utcai telepen élő szerhasználók és hozzátartozóik, fizikai, pszichés és jogi ártalmainak csökkentése. Alacsony küszöbű szolgáltatások a kerületben
19
A szolgáltatásokat a Kontakt programok nyújtják a Ferencvárosban, amely programok anonimek, a droghasználók akadály, feltétel nélkül vehetik igénybe. Ártalomcsökkentő szellemben működik, célja a drogfogyasztók és közvetetten a társadalom ártalmainak (fertőzések, halálesetek, egészségügyi többletköltségek stb.) megelőzése, csökkentése. Fontos cél a droghasználók egészségmagatartásának megváltoztatása (biztonságos szerhasználat, biztonságos szex stb.) és teljes perifériára sodródásuk megakadályozása. A Kontakt projekt által érintett célcsoportok A Ferencvárosban élő, vagy ott tartózkodó szerhasználók. Fiatalkorúak, akik ugyan még nem droghasználók, de életkörülményeikből adódóan veszélyeztetettnek tekinthetők. Egészség Iskolai prevenció Prevenciós Munkacsoport az oktatási – nevelési intézmények tanulóinak, tanárainak és a szülőknek szervez főleg iskolán kívüli programokat, amelyek az egyszeri ismeretközlő alkalmaktól a foglalkozássorozatokból álló dramatikus feldolgozású programokon át a tréningekig terjednek. 2005-ben az OFA által kiírt és gondozott Equal pályázat keretében sikerült megerősíteni a kapcsolatot a FECSKE, Ferencvárosi Gondozó Szolgálat Felépülő Szenvedélybetegek „Írisz” Klubja, Megálló Csoport Szenvedélybetegekért Alapítvány, Kék Pont Kontakt munkacsoportok között 2-3 havonkénti esetmegbeszélő ülések keretében. A Dzsumbuj program keretében 2010-ben összesen 76 klienssel vették fel a kapcsolatot (49 férfi és 27 nő). Az új kliensek jelentős része a tizenéves fiatalabb korosztály tagjai közül került ki. Az előző évekhez képest a kliensszám tekintetében csökkenés figyelhető meg, amely a lakók számának jelentős csökkenésének tudható be, ugyan a már nem a telepen élő szerhasználók gyakran visszatérnek a telepre a tűcsere program nyitvatartási idejében, azonban az is előfordul, hogy egy, a telepen élő klienssel cseréltetik ki a használt fecskendőiket steril eszközökre. A projekt időszaka alatt összesen 13 055 darab steril fecskendőt adtunk ki és 7780 darab használt fecskendőt hoztak vissza klienseik. Sajnos a drogfogyasztó tanulók száma is növekedést mutat.
2.9. A Ferencvárosi Gondozó Szolgálat A Ferencvárosi Gondozó Szolgálat, továbbiakban FEGOSZ, a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló, többször módosított 1993. évi III. törvényben meghatározott feladatokra tekintettel, három Gondozási Központot működtet, ezzel lefedi a Ferencváros kerület egész területét. A szociális alapellátások közös jellemzője, hogy a szolgáltatást igénybe vevő személy/család eredeti lakókörnyezetében maradhat. A szolgáltatások által biztosítható, hogy az érintett személy, vagy család életkörülményei továbbra is az eddig megszokott helyen és módon valósuljon meg. A segítség elsősorban életminőségének megtartására irányul, illetve annak romlását hivatott megakadályozni. A Gondozási Központok az alapellátás keretében házi segítségnyújtást, közösségi ellátást, és étkezést biztosítanak. Nappali ellátás keretében (2010. félévig) öt Idősek Klubja, Szenvedélybetegek Nappali Intézmény, szakosított ellátásként pedig a 12 fő elhelyezésére alkalmas Időskorúak Gondozóháza működik. A szolgáltatások igénybevétele önkéntes. Az ellátás igénylése személyesen, vagy telefonon, vagy rokon, szomszéd, orvos bejelentése alapján történik.
Ferencvárosi Gondozói Szolgálat intézményei: Székhely: 1098 Bp. Toronyház u.11. Telephelyek, férőhelyek száma a nappali ellátásban 1. Nefelejcs Gondozási Központ 1092 Bp. Knézich u. 17. Szolgáltatások: • házi segítségnyújtás • étkeztetés • közösségi pszichiátriai ellátás 1.1.Borostyán Idősek Klubja
20
• időskorúak nappali ellátása • étkeztetés 2. Tavirózsa Gondozási Központ
bontásra került 2010. május
1096 Bp. Lenhossék u. 18. Szolgáltatások: • házi segítségnyújtás • étkeztetés • szociális tálalókonyha 2.1. Napsugár Idősek Klubja 1096 Bp. Lenhossék u. 18. Szolgáltatások: • időskorúak nappali ellátása • étkeztetés 2.2. Írisz Klub 1096 Bp. Berzenczey u. 26 Szolgáltatások: • szenvedélybetegek nappali ellátása • étkeztetés 3. Szivárvány Gondozási Központ 1098 Bp. Toronyház u. 11. Szolgáltatások • házi segítségnyújtás • étkeztetés • házi segítségnyújtás kisgyermekes családoknál • jelzőrendszeres készülék biztosítása 3.1. Szerető Kezek Idősek Klubja 1098 Bp. Friss u. 5. • időskorúak nappali ellátása • étkeztetés 3.2. Platán Idősek Klubja 1098 Bp. Dési Huber u. 9. • időskorúak nappali ellátása • étkeztetés 3.3.Árvácska Idősek Klubja 1097 Bp. Ecseri u.19. • időskorúak nappali ellátása • étkeztetés 4.. Szerető Kezek Időskorúak Gondozóháza
21
1098 Bp. Friss u. 5. • Időskorúak átmeneti elhelyezése Emelkedik a szolgáltatást igénybe vevők száma, míg 2009-ben 798 fő volt, addig 2010-ben 815 főre emelkedett, és az ellátottak közül sokan egyszerre több szolgáltatást is igénybe vesznek. Az idősek klubjának tagjai, és a gondozóház lakói szerepelnek mind nappali, mind gondozóházi ellátást, illetve étkezést igénybe vevők között is.
2.9.1. Házi segítségnyújtás A szolgáltatást igénybe vevő személy részére, saját lakókörnyezetében biztosítja az önálló életvitel fenntartásához szükséges ellátást. A gondozók egyénre szabott gondozási tervet készítenek. Biztosított szolgáltatás: az alapgondozási és –ápolási feladatok elvégzése, az ellátott és lakókörnyezete higiénés állapotának biztosítása, a krízishelyzetek megelőzése és azok elhárítása, a gondozottak érdekvédelme, valamint szociális, mentális és egyéb ügyekben segítségnyújtás, s tanácsadás. A szolgáltatás terítési díj köteles, óradíjat az önkormányzat helyi rendeletében évente meghatározza.
2.9.2. Jelzőrendszeres készülékek biztosítása Jelzőrendszeres készülékek biztosítása a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személynek, illetve pszichiátriai betegeknek az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából. A készüléket 51 fő vette igénybe a Body Guard Kft diszpécserközpontján keresztül. A helyi rendelet kimondja (34 §) a 70 éven felüliek és a szociális rászorultság határa alatt élő igénylők esetén elengedi a térítési díj fizetését.
2.9.3. Házi segítségnyújtás kisgyermekes családoknál A házi segítségnyújtás kiegészítő szolgáltatása, a saját otthonukban élő gyermekek felügyelete, gondozása és kísérése 0-10 éves kor között. A napközbeni ellátás keretében biztosított szolgáltatások tartalma egyeztetésre került a szülőkkel.
2.9.4. Idősek Klubja Elsősorban a saját otthonukban elő időskorúak részére biztosit lehetőséget napközbeni tartózkodásra, a társas kapcsolatok építésére és ápolására, közösségi programokon való részvételre, a fizikai és szellemi aktivitás megtartására, mentális gondozásra, igény szerint napi egyszeri meleg étkezésre, valamint az alapvető higiéniai szükségletek kielégítésére. A klubban az étkezésért és a szolgáltatásokért az önkormányzat rendeletében meghatározottak szerint terítési díjat kell fizetni.
2.9.5. Üdültetés A Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata az elmúlt évben is biztosította az időskorúak üdültetésének lehetőségét. Tavaly két alkalommal, előszezonban és utószezonban Balatonszéplakon történt az idősek üdültetése.
2.9.6. Szenvedélybetegek nappali ellátása Írisz Klub Szenvedélybetegek Nappali Intézménye (IRISZ Klub) krízishelyzetbe került szenvedélybetegek nappali ellátását végzi, emellett speciális segítő programokat nyújt a gondozottaknak. Az intézmény klubformában működik. A célcsoportot azon felépülőben lévő szenvedélybetegek alkotják, akik úgy érzik, gondjuk van az alkohol, a drogok, a gyógyszerek, a szerencsejáték, a nikotin, a koffein, a társkapcsolatok, a táplálkozás, a kényszeres vásárlás, vagy a szexualitás terén. Az intézmény fő célja elősegíteni a szermentesség, majd a józanság elérését és megtartását, valamint a társadalomba és a szűkebb környezetbe való visszailleszkedést, a munkavállalást, és a kliensek életminőségének a javítását. Az intézmény szükség esetén hozzásegíti gondozottait a megfelelő szakellátásokhoz. A gondozottak között sok a szociálisan hátrányos helyzetű, elesett, rokkantnyugdíjas, munkanélküli.
2.9.7. Közösségi pszichiátriai ellátás Nefelejcs Gondozási Központ keretében működik. Az ellátás 2006. január 16-tól működési engedéllyel rendelkezik. Az ellátottak köre a kerületben élők, önmaguk ellátására saját erőből nem képes, mások által nem gondozott, helyzetük miatt rászorulókból áll. A segítségnyújtás a beteg saját otthonában történik. Az ellátást a pszichiáter szakorvos kezdeményezheti, javasolhatja megjelölve az ellátás idejét és tartalmát.
22
2.9.8. Támogató Szolgálat A fogyatékos emberek személyes szükségleteinek kielégítéséhez, a társadalmi életben való részvételéhez, munka végzéséhez, egészségügyi és szociális, kulturális valamint a közszolgáltatások igénybe vételéhez nyújt segítséget. A szolgáltatást a Motiváció Alapítvánnyal együtt működteti a kerület. A Motiváció Mozgássérültek Segítő Alapítvány 2008. december 03-tól fogyatékos személyek ellátására működési engedéllyel rendelkezik a Ferencváros közigazgatási területére vonatkozóan. Ferencvárosi lakóhelyű fogyatékos személyek számára lakókörnyezetükben történő ellátást, lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítését, lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítását, tanácsadást nyújt, a Képviselő-testület 395/2008. (XII.03.) határozatával jóváhagyott ellátási szerződés alapján. 2010.ben ellátott ferencvárosi ügyfelek létszáma 12 fő volt Szállítást igénybe vett: 9 fő. Személyi segítést igénybe vett: 3 fő. Szállítást és segítést együtt: 3 fő.
2.9.9. Étkeztetés Napi egyszeri meleg étel biztosítása azoknak az időskorúaknak, akik az egészségi állapotuk, a fogyatékosságuk, a pszichiátriai betegségük, vagy hajléktalanságuk miatt rászorulnak, akik azt önmaguknak vagy eltartottjaiknak szociális helyzete miatt, tartósan vagy átmenetileg nem képesek biztosítani. Térítésmentesen, helyben fogyasztással, egy tál meleg ételt biztosít azoknak a szociálisan rászorulóknak, akik más étkezési formát nem tudnak igénybe venni.
2.9.10. Átmeneti elhelyezést biztosító ellátás. Azoknak biztosít folyamatos ellátást, akik önmaguk ellátására otthonukban átmenetileg nem képesek, és ellátásuk más mondón nem biztosítható. A gondozó ház 12 fő ellátására képes, de 2010. évben betöltött férőhelyek száma átlagosan 11 fő volt.
2.9.11. Fogyatékos ellátás A fogyatékos személyek nappali ellátására a Gond-viselés Szociális Foglalkoztató, Szolgáltató és Kereskedelmi Közhasznú Társasággal 2008. január 01-től kötötte meg a Képviselő-testület az ellátási szerződést 2 fő ferencvárosi, értelmileg- és halmozottan sérült fiatal nappali ellátására és foglalkoztatására. Az ellátási szerződés 2008. augusztus 27-i módosításával a Képviselő-testület 263/2008. (VIII.27.) határozata alapján 2009. január 01től további 2 férőhellyel bővült, így összesen 4 férőhely biztosított a ferencvárosi fogyatékkal élők számára. Tevékenységük: szociális alapszolgáltatás, nappali ellátás napi 12 órában és ezen időn belül fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás 7 órában. A foglalkoztatás munkaviszony keretében történik, a foglalkoztatottak rokkant járadéka megfelelő idő eltelte után rokkant nyugdíjra váltható majd át. A Küldetés Egyesülettel kötött ellátási szerződés alapján 2010. májustól további 3 fő ferencvárosi fogyatékkal élő gyermek számára - az Egyesület által szervezett - kulturális és szakmai rendezvényeken való részvételhez, valamint a kézműves foglalkozásokhoz az alapanyag beszerzésében nyújt anyagi hozzájárulást az Önkormányzat.
2.10. Ferencvárosi civil szervezetek A Ferencvárosban 2009. év őszén a Cégbíróságnál 780 bejegyzett civil szervezet volt. Ebből az önkormányzat 109 szervezettel tart rendszeresnek tekinthető munkakapcsolatot, amely valamilyen támogatási formában is megnyilvánul. Bevált gyakorlat, hogy a szervezetek és magánszemélyek többnyire a szakbizottságok által évente kiírt és értékelt nyilvános pályázati rendszerben kaphatnak konkrét célhoz és feladathoz kötött, költségvetési támogatást. A pályázati források odaítélését és a teljesítésről szóló beszámoltatást az érintett szakbizottságok látják el. A ferencvárosi civil szervezetek többsége kulturális területen dolgozik.. Magas az oktatással foglalkozó civil szervezetek száma. Fontos kerületi érték, hogy szociális területen is 63 civil kezdeményezéssel találkozhatunk melynek több, mint felét támogatja az önkormányzat. Az ábra arra is figyelmeztet, hogy az egészségügy területén dolgozó 96 szervezetből „csak” 9-et támogat az önkormányzat. A szakmai és gazdasági tevékenység köré csoportosítható szervezetek száma megegyezik a szociális szervezetekével, míg a környezetvédelmi szervezetek száma csekély.
23
2.11. Egészségügyi ellátás A rendszerváltás követően az önkormányzati törvényből fakadó, kötelezően ellátandó alapellátási feladaton túl a fővárosi önkormányzattól átvettük a szakellátás feladatait is. A szakellátást a Ferencvárosi Egészségügyi Szolgálat (FESZ), mint önkormányzati intézmény látja el. 2008. március 1-től az intézmény átalakítását követően először IX. Kerületi Szakrendelő Kft. néven, 2009 decemberétől Ferencvárosi Egészségügyi Szolgáltató Non-profit Kft. (FESZ Kft.) látja el a kerület egészségügyi ellátását. A Ferencvárosi Önkormányzat, az alap-, és járóbeteg-ellátást biztosító egészségügyi intézményét minden évben legalább inflációval növelt önkormányzati támogatásban részesítette, mely lehetővé tette, hogy a pályázati támogatásokkal együtt új rendelők, rendelések, korszerű műszerek álljanak a kerületi lakosok rendelkezésére. A Ferencvárosi Önkormányzat úgy döntött, hogy az Egészségügyi Szolgálat hosszú távú működtetésére pályázatot ír ki. Mivel a pályázat nem felelt meg a testület elvárásainak, ezért a Képviselő-testület 2007. novemberében támogatta azt a szakmai kezdeményezést, hogy a korábbi FESZ, mint önkormányzati egészségügyi intézmény helyett vállalkozási formában működtessük a kerületi egészségügyi alap,- és szakellátást, azt remélve, hogy már a megtapasztalt magas szakmai ellátási színvonal és fejlesztés megőrzése mellet, az éves szintű 250 milliós önkormányzati támogatás öt év alatt a megváltozott gazdálkodás következtében megszüntethető. A FESZ Kft, a járóbeteg-szakellátást 4 telepen, nevezetesen a Mester u. 45-49.sz. alatti központi szakorvosi rendelőben, a Börzsöny u.19., a Czuczor u.1. szakrendelőben és 2007-től a korábbi Dési Huber utcai rendelő helyett az Ifjúmunkás u.25.sz. alatti Mozgásszervi Rehabilitációs Centrumban látja el. Az önkormányzat tudatos intézményfejlesztő egészségpolitikája következtében az elmúlt évtizedben több, mint fél milliárd forintot fordított a műszerpark és az egészségügyi ellátás tárgyi-technikai fejlesztésére, amelyet az intézmény számos eredményes pályázat révén egészített ki. A szakellátást 16 szakrendelés keretében ( a belgyógyászattól kezdve a bőrgyógyászatig) biztosítja a Szakrendelő Kft. Eredményes pályázattal 2008-ban indult el az ún. egynapos sebészeti ellátás. Több éve eredményesen funkcionál a privatizált laboratóriumi szakellátás. A FESZ Kft. mintegy 200 fős kollektívájának szakmai teljesítményét az átlagot meghaladó színvonal jellemzi, még akkor is, ha azt a külső szabályozási feltételek nehezítik, illetve a működés gazdaságosságát célzó elemzések további tartalékokat és lehetőségeket is jeleznek.
2.12. Oktatás – Nevelés A Képviselő-testület Ferencváros Közoktatási Esélyegyenlőségi Tervet 2010 március. 3-i ülésén fogadta el( 47/2010), majd 2011-ben felülvizsgálta. A Kerületi Közoktatási Esélyegyenlőségi Program szervesen kapcsolódik a Ferencvárosi Esélyegyenlőségi Tervhez, az Oktatáspolitikai Intézkedési Tervhez, valamint az önkormányzat Minőségirányítási Programjához. A Program felülvizsgálata során kiemelt figyelmet fordított Ferencváros Képviselő-testülete a Magyar Köztársaság Alkotmánya, az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, valamint a gyermekek védelméről szóló 1997. évi XXXI. törvényben foglaltakra. Ferencváros célja, hogy biztosítsa a diákok számára – nemtől, vallási és faji hovatartozástól függetlenül – a felkészülést az életre, a szakmájukra, további tanulmányaikra, s hogy sikereket érhessenek el kerületi, regionális és országos szinten egyaránt, azok is, akik a leghátrányosabb helyzetekből indultak.
A felülvizsgálat célja annak áttekintése, hogy: - sikerült-e a HHH gyerekek és tanulók esélyegyenlőtlenségét csökkenteni, - sikerült-e a kitűzött célok felé haladni, - a tervben meghatározott intézkedések időarányosan teljesültek-e, - azoknak a változásoknak a számbavétele, amelyek hatással voltak az elfogadott dokumentumra, illetve a jelenlegi igényekhez, lehetőségekhez igazítani a tervet. Ferencváros Önkormányzat az intézkedési terv időszakában a meglévő intézményhálózattal kívánja a közoktatási feladatait ellátni. A meglevő intézményhálózat elegendő kapacitást biztosít a gyermekek, tanulók ellátásához. A szervezeti keretek változatosak, az intézmények között óvodák, általános iskolák és nevelési tanácsadó biztosítják az érintettek részére a nevelő-oktató tevékenységet. Oktatási palettánkat gazdagítják az önkormányzat fenntartásában működő gimnáziumok és, az alapfokú művészetoktatási intézmények jelenléte. Az elkészített dokumentum tartalmazza azoknak változásoknak az elemzését, amelyek a
24
kerület közoktatási intézményeiben (óvodák, általános iskolák) az elmúlt egy évben tapasztalhatóak voltak. Az esélyegyenlőségi szempontú értékelés elsősorban a hátrányos (HH) illetve halmozottan hátrányos (HHH), valamint a sajátos nevelést igénylő (SNI) gyerekekre és tanulókra fókuszált. A nyilvántartási rendszer kiépült, de továbbra sincs megoldva a HHH gyerekek teljes körű felmérése. Nem rendelkezünk teljes körű adatokkal a 3-5 éves óvodáskorú HH/HHH-s gyermekek adatairól (pl. hányan nem járnak óvodába hányan járnak kerületen kívüli óvodába). A kerületből eljáró iskolás tanulók aránya közel azonos a kerületen kívülről bejáró tanulók arányával, azonban ezen belül a HH/HHH-s gyermekek arányáról pontatlanok az adataink.
Továbbá a következő esélyegyenlőségi területek HHH tanulói adatainak pontosítása is szükséges: évfolyamismétlők, magántanulók, a 250 óránál többet hiányzók. A Középső-Ferencváros lakosságának összetétele miatt, az itt működő óvodákban és iskolákban nagyobb a HH/HHH-s gyermekek aránya A „szegregációs gócponttá” alakulás folyamata zajlik jelenleg ebben a városrészben. A Csudafa Óvoda Kén utcai telephelyén 51 %-kal magasabb a HHH-s gyermekek aránya, mint az Óbester utcai telephelyén. Az adatok pontosítása után fokozott figyelmet kell fordítani az esélyteremtés biztosítására a továbbtanulás terén is. Az SNI-s gyermekek törvény által előírt iskolai együttnevelési és beilleszkedési lehetőségeinek javítása érdekében a Ferencvárosi Nevelési Tanácsadó és a Ferencvárosi Komplex Óvoda, Általános Iskola és EGYMI tevékenységének összehangolása. Növelni kell a korszerű módszerek alkalmazását, az ezt segítő pedagógus továbbképzéseken való részvételt. Óvodák Az óvodai létszám 5%-kal nőtt. Az előző évhez képest nem növekedett a HHH gyerekek száma. Ennek oka valószínűsíthetően, hogy a szülők nem ismerik az eljárást, s nem nyújtanak be nyilatkozatot. Az óvodai férőhelyek száma nőtt, melynek nem a tényleges bővítés volt az oka, hanem az, hogy az óvodák alapító okirataiban a jogszabály által engedélyezett 20%-al megemelték a maximálisan felvehető gyermekek számát.
Nincs adatunk arra vonatkozóan, hogy hány 3 évet betöltött gyereket nem írattak be óvodába. Az adatok ismeretében szükséges az akcióterv későbbi felülvizsgálata. Az SNI gyerekek aránya nem változott az előző évhez képest. Az óvodakötelesek hiányzásáról nincs adat. Iskolák Az iskolai létszám 2,2%-kal csökkent. Ha a kerület városrészeinek adatait elemezzük, akkor a csökkenés túlnyomó többsége a Középső-Ferencvárosban mutatható ki. A kerületben csökkent a HHH tanulók száma 13,5%-kal. Ez az adat valószínűsíthetően az adatgyűjtés bizonytalansága miatt alakult így. A tavalyi adatok az intézmények adatközléséből származnak, az ideiek a jegyzői adatbázisból kerültek felhasználásra. Kerületi szinten a legtöbb HHH gyerek még mindig a József Attila Általános Iskolába jár. A sajátos nevelési igénylő tanulók száma 8%-kal csökkent. Valamennyi iskolában van SNI tanuló. Legmagasabb arányban a kizárólag enyhe fokban értelmi fogyatékos tanulókat (100%) nevelő Ferencvárosi Komplex, Óvoda, Általános Iskola és EGYMI-ben tanulnak. Az integráltan oktatott SNI tanulók között magas a diszlexiások aránya. Az enyhe fokban értelmi fogyatékosoknak csak 2%-a tanul integráltan. Az SNI gyerekek száma az óvodai nevelésben 75 fő, ebből integráltan nevelnek 10%-ot, SNI tanulók száma az iskolai oktatásban 174 fő, ebből integráltan 47%-uk tanul. Az utazó gyógypedagógusok által fejlesztett SNI gyerekek arányáról rendelkezünk adattal. Ők az SNI gyerekeknek csak 17%-át látják el. A nívócsoportokba és tagozatos osztályokba járó tanulók száma: 485 fő, ebből 34 fő HH és 6 fő HHH tanuló. Hiányzás
25
A kerület iskoláiban az 1 főre eső igazolt hiányzások száma a 2009/10-es tanévben: 18 nap. A kerületi átlagnál magasabb az egy főre eső hiányzás a Dominó, a Komplex, a Telepy és a József Attila iskolában. Az egy főre eső igazolatlan hiányzások száma a 2008/9-es tanévben: 5 nap. A kerületi átlagnál magasabb hiányzás tapasztalható: a Dominó, a Komplex és a József Attila. iskolában. Napközi- Tanulószóba A 2009/10-es tanévben a napközis és tanulószobás gyerekek száma: 917 fő, ebből a HH gyerekek száma 152 fő, a HHH gyerekek száma pedig 83 fő. A tanulószobát kevés gyerek veszi igénybe, összesen 200fő. Ebből a HH gyerekek száma 35 fő, a HHH gyerekek száma 44fő. A legnagyobb arányban a napközit és tanulószobát a József Attila Iskolába járó gyerekek veszik igénybe. Országos kompetencia-mérés Az országos kompetencia-méréseken az intézmények teljesítménye átlag feletti, átlag körüli, illetve egy intézményben (Dominó Általános Iskola) alacsony. Az elért eredményeket az iskolavezetéseknek minden évben elemezni kell, a tapasztalatokat szükséges visszacsatolni az oktatási folyamatba. A hozzáadott pedagógiai érték elemzése alapján minden évben pozitív értékkel találkozunk. Azt is meg kell azonban jegyezni, hogy az elért eredmények viszonylag kismértékben, de csökkenő tendenciát mutattak. Ennek figyelemmel kísérése továbbra is fontos feladat. Mindenképpen külön is kell foglalkozni a HH/HHH tanulók fejlesztésével, intézkedési terveket kell készíteni, tudatosan fejleszteni őket, esélyeik mind hatékonyabb megteremtése érdekében. Lemorzsolódás A lemorzsolódási adatok elemzésekor azt látjuk, hogy az országos átlaghoz képest az intézményekben általában kisebb százalékban fordul elő évfolyamismétlés. Kivételt képez két általános iskola (József Attila Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Dominó Általános Iskola), mely intézményekben is csak az összlétszámhoz viszonyítva magasa ez a szám. A 250 óránál többet hiányzó gyermekek aránya kisebb az országos átlagnál, kivételt ismét a Dominó Általános Iskola jelent 13-16%-os átlagával. A magántanulók aránya ugyanígy az országos átlag alatt van a kerület intézményeiben. Továbbtanulási arányok Az intézmények továbbtanulási mutatói igen változatos képet mutatnak. A gimnáziumokban továbbtanulók száma átlagos, illetve az országos átlag-mutató alatt van, a szakközépiskolák érettségit is adó képzésénél úgyszintén. Szakiskolai képzésre egyes iskolák befejezése után nem, vagy elenyészően kevesen jelentkeznek, máshonnan ez a fő tanulási célpont. Speciális szakiskolákban a kerület általános iskolájából kevesen tanulnak tovább. Az általános iskola befejezése után elenyészően kevés azon tanulók száma, akik nem tanulnak tovább, kivételt ismét a Dominó Általános Iskola jelent 5-15%-os átlagával. Pedagógus továbbképzés A 2009/2010. tanév során a 620 kerületi pedagógus 598 továbbképzésen vett részt, azaz számszerűleg a pedagógusok 97%-a képezte magát. Azonban tudjuk, hogy a húsz intézményből három iskola teljes pedagóguslétszámmal, több képzésen is részt vett, ez adja a teljes képzési szám 37%-át! Ha kivesszük a kerületi adatsorból, akkor a többi 17 intézmény továbbképzési aránya már csak 43%-ot tükröz. Azaz jelentős a szórás a kerületi intézmények között a továbbképzésekben való részvétel alapján. Ezek az intézmények a továbbképzési források hiányát jelezték, ezért csak abban az esetben tudják a továbbképzési lehetőségeket a pedagógusoknak biztosítani, ha fenntartói finanszírozás vagy esetleges pályázati támogatások rendelkezésre állnak.
2.13. Önkormányzati közszolgáltatások egyenlő esélyű, akadálymentes lakossági hozzáférhetősége. Az alábbiakban a Ferencváros Önkormányzata által fenntartott intézményeket vizsgáltuk a minden ferencvárosi lakos számára egyenlő esélyű, akadálymentes elérhetőség biztosítása szempontjából. Három fő intézményi csoportot különíttetünk el: - szociális - egészségügyi - oktatási –nevelési Amennyiben az intézmény több feladat ellátási helyen működik, akkor minden önálló cím külön egységként szerepel. Az X jelölés jelenti az igent-t, azaz az adott állítás teljesülését az adott intézményben.
26
Komplexen akadálymentes teljes körűen, az egész épületre kiterjedően a fizikai és az infó-kommunikációs akadálymentesítés megoldott. A fogyatékossággal élők bármelyike egyenlő eséllyel fér hozzá minden olyan szolgáltatáshoz amelyet az intézmény nyújt, és amelyet a többség használhat. Részben akadálymentes megjelölés esetén az utolsó, „Megjegyzés” oszlopban pontosítjuk, hogy mi van meg vagy mi hiányzik még jelenleg (pld. csak bejárat akadálymentes, a földszinti mosdók nem akadálymentesek stb.).
3. Esélyegyenlőségi Beavatkozási Akcióterv 2011 - 2016 Az elkészített átfogó helyzetelemzés Ferencváros Esélyegyenlőségi tervéhez az előzetesen meghatározott szektorok/ágazatok szerint bemutatta a rendelkezésre álló dokumentumok és adatok alapján az adott területet. A helyzetfeltáráskor feltérképezett problémák, hiányok, lakossági szükségletek nyomán a vizsgált szektorokra kiterjedő rövid (1 év), közép (3 év) és hosszú (min. 5 év) távú beavatkozási akcióterv készült. A több szektort/ágazatot érintő, általános beavatkozások külön pontban szerepelnek. Jelen terv kizárólag azokat a konkrét területeket nevesíti, amelyeken szükséges valamilyen konkrét beavatkozás. A könnyebb áttekinthetőség és nyomon követhetőség érdekében a Beavatkozási akcióterv 2011-2016 összesített, táblázatos formában is elkészült a kitűzött célok, az elérésükhöz szükséges beavatkozások (tevékenységek), a teljesülésüket mutató indikátorok, valamint a felelősök, határidők és a (potenciális) források megnevezésével.
3.1. Adatbázis kialakítása Az önkormányzat nem rendelkezik komplex, szektorok közötti, egységes, naprakész adatbázissal, mely a statisztikai adatszolgáltatást, gyors tájékozódást, szükségletfeltárást, intézkedést nehézkessé teszi. Aktualizált, folyamatosan frissíthető az Önkormányzat teljes közigazgatási területét lefedő, digitális szociális adatbázis létrehozása, mely a különböző pályázati, statisztikai és egyéb célú adatszolgáltatások, különböző szűrések elvégzését nagyban megkönnyítené. Hosszú távon (5év) a létrehozott digitális adatbázis folyamatos karban tartása, frissítése nyomon követése, a rendszer fenntarthatóságának biztosítása
3.2. Demográfia: a lakosság elöregedése Ferencvárosban az elöregedés problémájának kezelése különleges figyelmet igényel az önkormányzattól, mivel a 60 év felettiek aránya egyenletes növekedést mutat egyes város-részekben. Bár az egyes városrészek lakosainak korstruktúrája különböző, az idős lakosság területileg koncentrálódik: kiugró mértékű a város belső lakóterületein.
A probléma természetéből fakadóan rövidtávon nem kezelhető. Rövid távon (1 év) A meglévő ellátórendszer szinten tartása. Közép és hosszú távon (3-5 év) A szociális és egészségügyi ellátórendszer folyamatos fejlesztése szükséges, az igények függvényében, melyhez a meglévő kerületi szociális térkép adatállományának folyamatos aktualizálása és felülvizsgálata szükséges.
3.3. Lakhatás szempontjából szegregált területek A szegregált helyzetében bekövetkezett változások 2009, az IVS készítése óta.
„1” jelű szegregált hely Mester utca – Bokréta utca – Balázs Béla utca – Viola utca közötti tömb: már 2009-ben sem volt szegregáltnak nevezhető, a korábban rossz állapotú épületek egy része helyén új házak épületek, az önkormányzati lakóházak felújítása megtörtént. A teljességgel rehabilitált tömbben 2009 óta változás nem történt. Az IVS-ben jelzett Temesváritömb felújítása nem kezdődött el. „2” jelű szegregált hely: Vaskapu utca – Tóth Kálmán utca – Nádasdy utca – Vágóhíd utca A tömbben változás nem történt, továbbra is működik a csokoládégyár, nem történt meg sem a Vaskapu utca 32. és Tóth Kálmán utca 21. szám alatti, sem a szemközti tömbben a Vaskapu utca 47. és 49. sz. önkormányzati lakóépületek kiürítése vagy felújítása. „4” jelű szegregált hely: a Kén utca 3. sz. alatti 143 lakásos lakóépület-együttes, és az Illatos út 5. sz. alatti, eredetileg három épületben eredetileg 303 lakásos, úgynevezett Dzsumbuj. A
27
Dzsumbuj egyik épületét már lebontották, folyik a lakók kihelyezése, már csak 50 lakásban laknak. A Kén utcában a közelmúltban történt baleset következtében indult meg a lakók kihelyezése. „5” jelű szegregátum: Balázs Béla utca – Lenhossék utca – Tűzoltó utca – Márton utca által határolt terület (27. és 28. tömb) A két tömb egyikén, a Vendel utca és Tűzoltó utca között 15 telek bontásával, egyesítésével 2001-ben létrejött a Kerekerdő Park, egy közel 1 hektáros új közpark. A másik tömb Vendel utcai oldalán új házak épültek, a két sarokházat az önkormányzat felújította. A tömb Balázs Béla utcai oldalán 4 felújítandó és 1 bontandó épület valóban rossz állapotban van. Állapotukban változás az elmúlt években nem történt. A szegregált területeken 2009 –óta nagyon sok változás nem történt, kivétel Dzsumbuj ahol folyamatos a lakók kihelyezése. Forrás hiányában csak hosszabb távon, 2013 után kerülhet sor a kerület rehabilitációjának a folytatására., melyhez akció tervet a forrás megjelölésével kell biztosítani.
3.4. Képzettség foglalkoztatottság A célcsoportok munkaerő-piaci aktivitását az alacsony foglalkoztatási szint és az ezzel párhuzamos magas munkanélküliségi ráta jellemzi. Ennek leküzdése érdekében szükség van a már korábban említett képzettségi szint javítására, valamint a munkalehetőségekről és a képzési, átképzési lehetőségekről szóló folyamatos tájékoztatásra, felnőttképzési programok indítására, illetve a közhasznú és közmunka programokra is. A Munkaügyi Központ és az Önkormányzat együttműködésével megvalósuló képzési és foglalkoztatási programok szervezése és megvalósítása kiemelt feladat. Ezek a képzési és foglalkoztatási programok kapcsolódhatnak közmunka programokhoz, illetve pályázati források elnyerésével konkrét foglalkoztatási akciókhoz Annak érdekében, hogy a hátrányos helyzetűeket, elsősorban romákat érintő intézkedések elérjék céljukat, szükség van az Önkormányzat, és a Cigány Kisebbségi Önkormányzat hatékonyabb együttműködésére. Rövid, közép és hosszú távon (1-5 év) tervezett beavatkozások csak komplex programmal lehetségesek.
3.5. Romák A város rehabilitáció a családok százainál gyökeres és pozitív változást hozott. Valamennyien jobb, emberibb lakáshoz jutottak, mely az integrálódásuk alapfeltétele. Szükséges a roma koncepció új tartalmi elemekkel való kibővítése, kiegészítése mely igazodik a Nemzeti Roma Stratégia irányelvelveihez. A cél magába foglalja az oktatást, a foglalkoztatást, a lakhatást, az egészségügyi ellátást, a családok részvételét saját sorsuk alakításában, mert ezek együttesen tudnak csak eredményt indukálni.
Rövid és középtávon (1-3 év) Minél nagyobb számban vegyenek részt alapfokú készségfejlesztési programokban. A felnőtt szakképzés propagálásának célja a család munkanélküli tagjai számára kell lehetőséget biztosítani a szakma elsajátítására. Minél több roma nő foglalkozásának a megszervezés és munkába állítása. Hosszú távon (5 év) A roma lakosság körében a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők arányának növelése. A roma lakosság körében csökkenjen számottevően a munkanélküliség.
3.6. Szociális integráció elősegítése A helyzetelemzés legrészletesebb fejezete a szociális szektor és az ellátórendszer vizsgálata, mely alapján 3 fő célcsoport körvonalazódik a kerületben, az ide tartozók esélyegyenlősége érdekében mindenképpen szükséges lépni: - a fogyatékos emberek, - a hajléktalan emberek, - az ápolásra szoruló idős emberek.
3.6.1. Fogyatékos emberek Fogyatékossággal élők egyenlő esélyű hozzáférése a kerületi információkhoz és közszolgáltatásokhoz nem minden téren biztosított. Rövid távon (1 év) Akadálymentesítési ütemterv készítése a felelősök, a határidők és a források megnevezésével. A közintézményekben legyen akadálymentesített mosdó (ennek hiánya még a bejutásnál is nagyobb problémát jelent a célcsoportnak).
28
Alakuljon egy, az érintett fogyatékos emberek képviselőiből álló érdekképviseleti csoport, amely a fogyatékos embereket érintő minden önkormányzati döntés (pld. Épített környezet,közlekedés) előkészítéséhez véleményt, javaslatot adna saját tapasztalataik, a „Semmit rólunk nélkülünk.” elv érvényesítése alapján. A folyamatos párbeszéd fenntartásának lehetősége a többségi lakossággal és döntéshozókkal kiemelten fontos egy elfogadóbb, valódi megértésen alapuló szemlélet kialakításában, amelynek hiánya jelenleg a legfőbb akadályt jelenti a fogyatékos emberek számára. Egymás jobb megismerése esélyt adna a dolgok átfogóbb megértéséhez, a rugalmasabb, nyitottabb közgondolkodáshoz. Közép távon (3 év) A középületek komplex akadálymentesítése érdekében cselekvési terv elkészítése a felelősök, a határidők és a források megnevezésével. Közintézmények dolgozói számára toleranciát erősítő továbbképzések és/vagy jelnyelvi kurzus/ tartása. Gyalogátkelőhelyek szintjének (járdaszegélyek) kiegyenlítése. Hosszú távon(5 év) A közintézményekbe való akadálymentes bejutás biztosítása cselekvési terv elkészítése a felelősök, a határidők és a források megnevezésével. Utcabútorok, útjelek, útburkolatok, parkok, járdák átalakítása az akadályok leküzdése érdekében. A közlekedési lámpák csipogókkal történő ellátása. A ferencvárosi vállalkozói réteg ösztönzése, hogy legyenek akadálymentes szálláslehetőség-ék, éttermek, programok.
3.6.2. Hajléktalan emberek A hajléktalanok száma jelentős a kerületben és emelkedő tendenciát mutat, re-integrációjuk biztosítása komplex szakmai feladat. Jelenleg mind az átmeneti szállás, mind az éjjeli menedékhely maximálisan kihasznált, egy új nappali melegedő megnyitására lenne igény a Középső- Ferencvárosban. Cél a hajléktalanságból kivezető út lépcsőfokainak kiépítése, a társadalmilag elfogadott hétköznapokba való visszavezetés egyik alapvető feltétele olyan lakhatás biztosítása (éjjeli menedékhely, átmeneti szálló, albérlet, önálló lakhatás), ami alternatívát kínál, és motivációt biztosít a hajléktalan számára élethelyzetének megváltoztatására. Rövid távon (1 év) Célszerű tűnik egy újabb nappali melegedő megnyitása a Belső és Középső Ferencváros vonzáskörében. A lakossággal a hajléktalanság, az ellátottak elfogadtatása, ennek érdekében lakossági fórum tartása. Pályázati lehetőség esetén a fenti célokat segítő pályázat kidolgozása és benyújtása. Közép és hosszútávon (3-5 év) Jelenleg komoly problémát okoz a hajléktalanok szállítása. Gyakran kellene őket ambuláns egészségügyi ellátáshoz juttatni ezen kívül a hivatalos ügyeik intézéséhez is sokszor nélkülözhetetlen a személyes megjelenésük A jelzett probléma miatt sokat segítene ezen a helyzeten olyan gépkocsi beszerzése, amely a higiéniai körülményeket is figyelembe véve a hajléktalanok szállítására alkalmas lehet. Legalább 2 fő szociális munkással célszerű bővíteni a FECSKE Utcai Szociális Munkás Csoportjának létszámát. A hajléktalansághoz vezető okok kialakulásának megelőzése mellett, a szociális ellátó rendszer egyik legfontosabb feladata a már hajléktalanokká váltak re - integrációja.
3.6.3. Ápolásra szoruló idős emberek Rövid és közép távon (1-3 év) A szakápolói létszám bővítésére lenne szükség. Jelzőrendszer szolgálat (személyi segélyhívóval) és a házi segítségnyújtás intézménye működik, azonban a jelenlegi hétfőtől-péntekig munkaidőben történő ellátás nem elégséges az idős rászorultaknak. Szükséges lenne a házi segítségnyújtás szolgáltatás kiterjesztése az esti órákra, és a hétvégékre is. Az épületek akadálymentesítése csak részben megoldott, pontos felmérés készítése szükséges a hiányosságokról. Cselekvési ütemterv készítése felelősök, határidők és a források megnevezésével. Közép és hosszú távon (3-5 év) Megoldásra váró feladat az intézmények működési engedélyében foglaltak szerinti infrastruktúra-fejlesztés a tárgyi feltételek biztosítása, az elavult, elhasználódott tárgyi eszközök folyamatos cseréje, az épületek állagmegóvása, az elhelyezés minőségének javítása kommunális helyiségek és közösségi terek korszerűsítése.
3.7. Önkormányzati szociális intézmények előírt fejlesztése. A 321/2009. (XII. 29.) Korm. Rendelet a szociális szolgáltatók és intézmények működésének engedélyezéséről
29
és ellenőrzéséről. 2007. december 31-én – 2012. december 31-e előtt érvényét vesztő ideiglenes működési engedéllyel rendelkező szolgáltatókat, intézményeket a működést engedélyező szerv 2008 végéig felülvizsgálta. Amennyiben a vizsgált intézmény nem felel meg a működési engedély kiadásához szükséges feltételeknek, úgy 2012. december 31-ig érvényes ideiglenes működési engedélyt kapott, s az ezt kiadó határozat tartalmazza azokat a hiányosságokat, melyek megszüntetéséről az intézménynek gondoskodnia kell. A fenntartó a határozat kézhezvételét követő hatvan napon belül a feladatokról intézkedési tervet készít. Az ebben foglaltak teljesítését a működést engedélyező szerv évente ellenőrzi. Ferencváros közép és hosszú távon (3-5 év) célként jelölje ki egy integrált szociális intézmény kialakítását, a bölcsődei férőhelyek bővítését, a nappali ellátást biztosító szociális alapszolgáltatás bővítését.
Középső-Ferencvárosban lévő Gondozási Központ és Idősek Klubja új telephelyének kialakítása folyamatban van. Pszichiátriai betegek nappali ellátásának biztosítása. Fogyatékos személyek gondozóházában, pszichiátriai betegek átmeneti otthonában, szenvedélybetegek átmeneti otthonában férőhelyek biztosítása. Gyermekek Átmeneti Otthonában az "anyás" elhelyezés kialakítása, ezáltal férőhely bővítése.
3.8. Oktatás közoktatási esélyegyenlőségi tervezet. Közoktatási esélyegyenlőségi terv felülvizsgálata feltárt helyzetelemzésre adott beavatkozások javaslata: Minden tanév október 1-ig a közoktatási intézmények szakemberei egyeztetik a gyámügyi szakemberekkel a HHH gyerekek létszámát. Hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű 3. életévüket betöltött gyermekek pontos számának felmérése megtörtént, de hogy különböző támogatások igénybe vétele által nevelésük, oktatásuk sikeresebbé váljon további: Pontos adataink nincsenek a kerületbe költőző családokról csak a beíratandó elsős gyerekekről. Sok család csak átmenetileg tartózkodik a kerületben főleg a szegényebb roma családok
Fontos lenne nyomon követni az itt élő HH/HHH gyerekek tovább tanulását, hogy minél kevesebb legyen a lemorzsolódás középiskolában. Növelni kell a HH és HHH gyerekek arányát az érettségit adó középiskolákba. A kerületben együtt nevelik az SNI gyerekeket az intézményekben. A TÁMOP 3.4.2. sz. pályázat keretében elért eredmények tapasztalatait a 3 érintett iskolán kívül a többi számára is elérhetővé kell tenni és ezzel elérhető lenne a pedagógusok szemlélet formálása.
Pályázati lehetőségeket kell keresni, hogy korszerű módszerek alkalmazását, az ezt segítő továbbképzéseken való részvételt tudjuk biztosítani Rövid távon (1 év) Az esélyegyenlőséggel összefüggő problémák mértékének és mélységének pontosítása, a hátrányokból fakadó különbségek csökkentésének megkezdése A szükséges intézkedések bevezetése a statisztikai adatok elemzése alapján látható, szegregatív irányba tartó folyamatok megszüntetése érdekében. Közép távon (3 év) Az esélykiegyenlítő munka eredményeinek értékelése, további javítása. A HHH tanulók nívós iskolai csoportokba, tagozatokba való integrálása, kiemelkedő arányú napközis, tanulószobai, valamint tanórán kívüli foglalkozásokon való részvétele.A HHH tanulókkal kapcsolatos mutatók minél nagyobb arányú javítása (hiányzás, évfolyamismétlés, továbbtanulás, stb.) Hosszú távon (5év) Öt éves távlatban az elért eredmények folyamatos fenntartása, továbbfejlesztése Az integrációs oktatásba bekapcsolódó intézmények számára komplex szolgáltatói segítségnyújtás módozatainak kimunkálása. A HH/HHH/SNI elemzés a 2010-es adatok alapján történő elkészítése. egy átfogó, városi szintű.
3.9. Önkormányzati közszolgáltatások egyenlő esélyű, akadálymentes lakossági hozzáférhetősége A helyzetfelmérés készítése közben világossá vált, hogy a középületek akadálymentesítésének megoldatlansága Ferencváros egyik kulcsproblémája, mely sajnos országos viszonylatban nem számít kirívó, csupán átlagos hiányosságnak
30
Az állandósult forráshiány mellett az önkormányzatnak hosszabb távon megoldást kell találnia az intézmények akadálymentesítésére. A szociális intézmények 17 feladat ellátási helye közül jelenleg: 17.6 % komplexen akadálymentes; 47.1 % részlegesen akadálymentes; 29.4% nem akadálymentes. 5.9% folyamatban van az akadálymentesítés Az egészségügyi intézmények 13 feladat ellátási helye közül jelenleg 61.5% komplexen akadálymentes; 15.4% részlegesen akadálymentes; 23.1% nem akadálymentes. A legrosszabb helyzetben az oktatási intézmények vannak komplex akadálymentesítés egyáltalán nincs Ez azt jelenti, hogy az info - kommunikációs akadályok jelenleg számottevőbb problémát jelenthetnek. Komplex akadálymentesítés nélkül nem valósítható meg a sajátos nevelési igényű, illetve a halmozottan sérült gyermekek befogadó, integrált vagy részlegesen integráló nevelése-oktatása sem az érzékszervi fogyatékossággal élő felnőttek szociális integrációja. Rövid távon (1év) Egy átfogó, városi szintű akadálymentességi helyzetfelmérés elkészítése elengedhetetlen. Csak ezt követően lehet egy konkrét beavatkozási-végrehajtási ütemtervet készíteni. Fontos elv az érintett fogyatékossággal élő célcsoportok bevonása a tervezésbe „Semmit rólunk nélkülünk!” - elv alkalmazása. Közép távon (3 év) Az elkészült beavatkozási ütemterv pontos és késedelem nélküli végrehajtása. A megvalósítás ütemtervszerű véleményeztetése a fogyatékos emberek érdekképviseleti csoportjával. Hosszú távon (5 év) Hosszú távú cél mindegyik szolgáltatás típusban az, hogy a rászoruló kisebbségek ugyanolyan eséllyel jussanak hozzá a különböző szolgáltatások mindegyikéhez, mint a többségi lakosság, megvalósítva ez által a valódi esélyegyenlőséget.
4. Beavatkozási akcióterv 2011 - 2016 – összefoglaló táblázat 4.1. Központi adatbázis fejlesztés Helyzetelemzés megállapítása Cél
Stratégia jellegű beavatkozások
Felelős Határidő Forrás Indikátor rövidtávon (1 év) Indikátor középtávon (3 év)
Az önkormányzat nem rendelkezik komplex, szektorok közötti, egységes, naprakész adatbázissal, ez a statisztikai adatszolgáltatást, gyors tájékozódást, szükségletfeltárást, intézkedést nehézkessé teszi. A város egészére kiterjedő, fenntartható, komplex, digitalizálható Szociális térkép létrehozása . Az adatgyűjtés, az adatfeldolgozás véglegesítése, összegző tanulmány elkészítése. Részletes közös munkaterv, kutatási módszertan kidolgozás. Középtávon az adatok frissítése, digitalizálása. Hosszútávon az adatok karbantartása és nyilvántartásának biztosítása. Polgármester Illetékes alpolgármester Szakirodák Folyamatos Önkormányzati EU pályázat Adatok begyűjtése, feldolgozása, kutatási módszer kialakítása. Az adatok digitalizálása.
31
Indikátor hosszútávon (min. 5 év)
Folyamatos karbantartás, nyilvántartás és napra kész szociális térkép.
32
4.2. Demográfia elöregedő lakossága Helyzetelemzés megállapítása
Az elöregedő lakosság folyamatos emelkedése a különböző városrészekben.22222
Cél
Önkormányzati felkészülés az idősellátás megnövekedő szükségleteire közép- és hosszú távon.
Stratégia jellegű beavatkozások
A meglévő szociális rendszer szinten tartása és folyamatos fejlesztése. Helyzetfelmérés készítése igények napra-kész nyilvántartás
Felelős Határidő Forrás Indikátor rövidtávon (1 év) Indikátor középtávon (3 év) Indikátor hosszútávon (min. 5 év)
Polgármester Felelős alpolgármester Humán szolgáltatási csoport vezetője. Folyamatos Önkormányzat EU - pályázat Szinten tartás, és az aktuális igények felmérése. Elkészült digitális alapú, fenntartható, frissíthető, komplex Szociális térkép. Folyamatosan fejlesztett ellátórendszer. Folyamatosan fejlesztett ellátórendszer.
4.3. Foglalkoztatás Helyzetelemzés megállapítása
Cél
Stratégia jellegű beavatkozások
Felelős Határidő Forrás Indikátor rövidtávon (1 év) Indikátor középtávon (3 év) Indikátor hosszútávon (min. 5 év)
A szegregált területeken a legalacsonyabb az iskolai végzetség és itt a legtöbb a munkanélküli, nagyon fontos , hogy az önkormányzat megpróbálja ezeket az embereket visszavezetni a munka világába a közmunka program keretében . Hátrányos helyzetű (HH/HHH): aktív korú alacsony iskolai végzettségű, egészségi problémákkal, szociális küzdő, alacsony státuszú lakosok foglalkoztatatásának elősegítése. Az önkormányzat megszervezi az előgondozásban részesülő rendszeres szociális segélyezettek és tartós munkanélküliek részére közhasznú foglalkoztatás programját. Az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők számára a hiányzó osztályok elvégzési lehetőségének biztosítása. Felnőttképzési program az aktív korú munkanélküli lakosoknak. Önkormányzati pályázatok benyújtása a HH/HHH lakosok magasabb iskolai végzettsége, szakképesítése megszerzésének érdekében Polgármester Felelős alpolgármester Humán szolgáltatási csoport vezetője Folyamatos Önkormányzati Munkaügyi központ EU-pályázat A tartós munka nélküliek pontos száma. A felnőtt képzésbe hány fő kapcsosodna be. A benyújtott pályázatok száma. Nyertes pályázatok száma, magasabb iskolai végzettséget szerzők aránya a HH/HHH lakosok között. Megvalósított programok száma az új pályázatok benyújtásának száma. Munkanélküliségi ráta csökkenése a célcsoportok körében.
33
4.4. Roma koncepció
Helyzetelemzés megállapítása
A településen alapvetően társadalmi békesség van. A város rehabilitáció a családok százainál gyökeres és pozitív változást hozott. Valamennyien jobb, emberibb lakáshoz jutottak, mely az integrálódásuk alapfeltétele. Szükséges a roma koncepció új tartalmi elemekkel való kibővítése, kiegészítése mely igazodik a Nemzeti Roma Stratégia irányelvelveihez.
Cél
Komplex roma program kialakítása, amely magába foglalja az oktatást, a foglalkoztatást, a lakhatást, az egészségügyi ellátást, mert ezek együttesen tudnak csak eredményt indukálni.
Minél nagyobb számban vegyenek részt alapfokú készségfejlesztési programokban. Minél több roma nő foglalkozásszervező és egészség ügyi közvetítő Stratégia jellegű beavatkozások képzését, munkatapasztalat-szerzését elő kell segíteni. A hátrányos helyzetű társadalmi csoportok egészségvédelme érdekében megelőzési programokat, célzott kampányokat kell biztosítani.
Felelős
Polgármester Felelős alpolgármester Humán szolgáltatási csoport vezetője Roma Kissebségi Önkormányzat
Határidő
Folyamatos
Forrás
Önkormányzati EU- pályázat
Indikátor rövidtávon (1 év)
A benyújtott pályázatok száma. Felnőtt képzések iránti igény felmérése.
Indikátor középtávon (3 év)
A megnyert pályázatok száma. A felnőtt képzések beindítása és száma. A HH/HHH roma lakosság körében a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők arányának növelése. Egészségügyi szűrőprogramokon résztvevők számának emelése.
A HH/HHH roma lakosság körében a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők arányának növelése. Egészségügyi Indikátor hosszútávon (min 5 év) prevenció sikeres befejezése. Munkanélküliségi ráta csökkenése a célcsoportok körében.
34
4.5. Fogyatékos ellátás Helyzetelemzés megállapítása
A fogyatékossággal élők egyenlő esélyű hozzáférése a kerületi információkhoz és közszolgáltatásokhoz nem minden téren biztosított.
Cél
A fogyatékos emberek esélyegyenlőségének biztosítása.
A közintézményekbe való akadálymentes bejutás biztosítására cselekvési terv elkészítése, a felelősök, a határidők és a források megnevezésével. „Semmit rólunk nélkülünk.” elv érvényesítése és alkalmazása a gyakorlatban. Gyalogátkelőhelyek akadály mentesítése járdaszegélyek kiegyenlítése A középületek komplex akadálymentesítése érdekében cselekvési Stratégia jellegű beavatkozások terv elkészítése, a felelősök, a határidők és a források megnevezésével. Önkormányzat részéről párbeszéd kezdeményezése a fogyatékossággal élő embereket foglalkozató munkahelyekkel, a regionális munkaügyi központtal. A közlekedési lámpák csipogókkal történő ellátása. Közintézmények dolgozói számára toleranciát erősítő továbbképzések és/vagy jelnyelvi kurzus/ tartása.
Felelős
Polgármester Hatáskör szerinti illetékes alpolgármester.
Határidő
Folyamatos
Forrás
Önkormányzat EU- pályázat.
Indikátor rövidtávon (1 év)
A komplex akadálymentesítéshez terv elkészítése, a felelősök, a határidők és a források megnevezése.
Indikátor középtávon (3 év)
Megvalósított köztisztviselői képzések száma, a képzésekbe bevontak száma.
Indikátor hosszútávon év)
A fogyatékossággal élő emberek növekvő arányú foglalkoztatottsága. A komplex akadály mentes intézmények számának növelése.
(min. 5
35
4.6. Hajléktalan- ellátás
Helyzetelemzés megállapítása
A hajléktalanok száma jelentős a kerületben és emelkedő tendenciát mutat, re-integrációjuk biztosítása komplex szakmai feladat. Jelenleg mind az átmeneti szállás, mind az éjjeli menedékhely maximálisan kihasznált, egy új nappali melegedő megnyitására lenne igény a Középső- Ferencvárosban
Cél
A hajléktalanságból kivezető út lépcsőfokainak kiépítése, a társadalmilag elfogadott, hétköznapokba való visszavezetés egyik alapvető feltétele, olyan lakhatás biztosítása (éjjeli menedékhely, átmeneti szálló, albérlet, önálló lakhatás), amely alternatívát kínál, és motivációt biztosít a hajléktalan számára élethelyzetének megváltoztatására.
Stratégia jellegű beavatkozások
A lakossággal a hajléktalanság, az ellátottak elfogadtatása ennek érdekében lakossági fórum tartása. Pályázati lehetőség esetén a fenti célokat segítő pályázat kidolgozása és benyújtása. A hajléktalansághoz vezető okok kialakulásának megelőzése mellett, a szociális ellátó rendszer egyik legfontosabb feladata a már hajléktalanokká váltak re-integrációja. Hajléktalanokat ellátó szolgálat kapacitásának fejlesztése, nappali melegedő a Középső- Ferencvárosban. Legalább 1 fő szociális munkással kell bővíteni a FECSKE Utcai Szociális Munkás Csoportjának létszámát.
Felelős Határidő Forrás Indikátor rövidtávon (1 év) Indikátor középtávon (3 év) Indikátor hosszútávon (min. 5 év)
Polgármester Hatáskör szerinti illetékes alpolgármester. 2011december 1.-2014. december 31. Önkormányzat EU- pályázat vagy egyéb Benyújtott pályázat száma. A megtartott lakossági fórumok száma a célcsoport társadalmi elfogadása érdekében. Komplex intézkedése száma. A nappali melegedő kialakítása. A kivezető út lépcsőfokainak kiépítésével a társadalmi reintegráció megalapozása a célcsoport15%-a részére. Utcai Szociális Munkás Csoport létszámának emelése.
36
4.7. Ápolásra szoruló idős emberek Helyzetelemzés megállapítása
Az elöregedő lakosság folyamatos emelkedése a különböző városrészekben.
Cél
Életminőség javítása
A szakápolói létszám bővítésére van szükség. Jelzőrendszer szolgálat (személyi segélyhívóval) és a házi segítségnyújtás intézménye működik, azonban a jelenlegi hétfőtőlpéntekig munkaidőben történő ellátás nem elégséges az idős rászorultaknak. Az épületek akadálymentesítése csak részben megoldott, pontos felmérés készítése szükséges a hiányosságokról. Cselekvési ütemterv készítése a felelősök, a határidők és a források Stratégia jellegű beavatkozások megnevezésével. Közép és hosszú távon (3-5 év) Megoldásra váró feladat az intézmények működési engedélyében foglaltak szerinti infrastruktúra-fejlesztés, a tárgyi feltételek biztosítása, az elavult, elhasználódott tárgyi eszközök folyamatos cseréje, az épületek állagmegóvása, az elhelyezés minőségének javítása, a kommunális helyiségek és közösségi terek korszerűsítése. Felelős
Polgármester Hatáskör szerinti illetékes alpolgármester
Határidő
2010.december 31 2015. december.31.
Forrás Indikátor rövidtávon(1 év) Indikátor középtávon(3 év)
Önkormányzat EU- pályázat Akadálymentesség javuló aránya. Benyújtott pályázatok száma Akadálymentesség javuló aránya – Nyertes pályázatok száma. Szakápolók növekvő száma.
Akadálymentesség javuló aránya - Szakápolói és házi Indikátor hosszútávon (min. 5 segítségnyújtása szolgáltatások minőségének fenntartásaév) megvalósított infrastrukturális fejlesztések száma.
37
4.8. Szociális intézmények
Helyzetelemzés megállapítása
A jogszabályoknak és szakmai követelményeknek megfelelő intézményrendszer biztosított, mindenki egyenlő eséllyel hozzáférhet az igényelt ellátáshoz Egészségfejlesztő tevékenység, szűrővizsgálatok és egyéb jellemző adatok gyűjtését biztosítani a kerület vonatkozásában
Cél
Kerületi koncepció végrehajtása.
Integrált szociális intézmény kialakítása, a bölcsődei férőhelyek Stratégia jellegű beavatkozások bővítése, nappali ellátást biztosító szociális alapszolgáltatás bővítése. Felelős Határidő Forrás
Polgármester Hatáskör szerinti illetékes alpolgármester. Folyamatos Önkormányzat EU-pályázat, vagy egyéb forrás
Indikátor rövidtávon (1 év)
Nappali ellátást biztosító alapszolgáltatás bővítése
Indikátor középtávon (3 év)
A varázskert bölcsőde megnyitása.
Indikátor hosszútávon (min. 5 év) Integrált szociális intézmény kialakítása
4.9. Oktatás a kerületi közoktatási esélyegyenlőség terv alapján 4.9.1. HHH gyerekek nyilvántartás
Helyzetelemzés megállapítása
Cél Stratégia jellegű beavatkozások
Felelős Határidő
A kerületben a HHH gyermekek teljes körű azonosítása, egységes és hiteles nyilvántartási módszertana és információs rendszere nem kiépített. A nyilvántartási rendszer kiépítése folyamatban van azonban még továbbra sincs megoldva a HHH gyerekek teljes körű felmérése A HHH gyermekek naprakész nyilvántartása. Fogalmi rendszerek egységes bevezetése és megismertetése érdekében a szakemberek továbbképzésen vettek részt. A megbízható adatszolgáltatás érdekében a gyermekvédelmi felelősök minden tanév október 1-ig egyeztetnek a gyámügyi előadóval. Jegyző, Gyámügyi csoport, intézményvezetők, esélyegyenlőségi felelős, Védőnői Szolgálat, Gyermekjóléti Központ 2012. június 15. és folyamatos
Önkormányzat EU-pályázat, vagy egyéb forrás Munkacsoport létrehozása a 3. életévüket betöltött HH/HHH Indikátor rövidtávon (1 év) gyermekek tejes körű be óvodázása érdekében. Indikátor középtávon (3 év) A nyilvántartás folyamatos karbantartása; Amennyiben eléri a HHH gyermekek száma a törvényben Indikátor hosszútávon (min. 5 év) megengedett értéket integrációs terv készítése és a kiegészítő normatívák lehívására. Forrás
4.9.2. SNI - Integráció
38
Helyzetelemzés megállapítása
Az SNI gyermekek törvény által előírt óvodai-iskolai együttnevelési és beilleszkedési folyamatainak felülvizsgálati szükségessége. TÁMOP 3.4.2 pályázatot adott be az önkormányzat három iskola együtt működésével ( Komplex, Telepy, József Attila).
Cél
Az SNI gyerekek széles körű, szakszerű integrációja, és a korai felismerés.
Stratégia jellegű beavatkozások
Az utazó gyógypedagógus hálózat működésének fejlesztése. Az SNI gyermekek fejlesztésében érdekelt szülőcsoportok megkeresését, elérését és folyamatos tájékoztatását biztosító akcióterv kimunkálása szakemberek bevonásával, mely kiterjed a minősítő eljárás kérdéskörére is. Munkacsoport megalakult, sikeresen dolgozik és remélhetőleg a pályázat megnyerése után kialakul egy egységes fejlesztési terv.
Felelős
Esélyegyenlőségi felelős érintett szakemberek.
Határidő
Folyamatos
Kiinduló érték
Az SNI gyerekek száma az óvodai nevelésben 75 fő, ebből integrált 10%, SNI tanulók száma az iskolai oktatásban 174 fő, ebből integrált 47%. Az utazó gyógypedagógusok által nevelt gyerekek arányáról van adatunk: 17%-át látják el az SNI gyerekeknek.
Indikátor rövidtávon (1 év)
A Komplex Egységes Módszertani Intézet, a Nevelési Tanácsadó és az utazó gyógypedagógusok szakszerű együttműködése.
Indikátor középtávon (3 év)
A Komplex Egységes Módszertani Intézet, a Nevelési Tanácsadó, az utazó gyógypedagógusok és a nevelési – oktatási intézmények eredményes együttműködése.
Indikátor hosszútávon (min. 5 év) Az SNI gyermekek sikeres részvétele a kidolgozott programban.
39
4.9.3. Emeltszintű oktatás Kiemelten megvizsgálandó a HH és HHH gyermekek/tanulók tagozatos ellátásba való bekerülése. Még mindig csak elenyésző Helyzetelemzés megállapítása számban kerülnek be HH/HHH gyerekek az emeltszínű oktatásba: 41fő. A HH és HHH gyermekek magasabb számban kerüljenek az emelt Cél szintű oktatásba. Kiemelten megvizsgálandó a HH/HHH gyermekek nívócsoportos, tagozatos ellátásba való bekerülésének lehetősége, s a kiegészítő szolgáltatás szükségessége esetén ennek biztosítása. Stratégia jellegű beavatkozások Az óvodák ismerjék meg a kerületben működő iskolai nívócsoportokat, tagozatokat. Tanórán kívüli tevékenység szervezés során az előnyben részesítés rendszerének felülvizsgálata a HH/HHH gyermekekre vonatkoztatva. Felelős Esélyegyenlőségi felelős, érintett szakemberek Határidő Folyamatos A nívócsoportokba és tagozatos osztályokba járó tanulók száma: 485 Kiinduló érték fő, ebből 34fő HH és 6fő HHH tanuló. A nívócsoportokban és tagozatos osztályokba járó HH/HHH tanulók Indikátor rövidtávon (1 év) arányának növelése. A nívócsoportokban és tagozatos osztályokba járó HH/HHH tanulók Indikátor középtávon (3 év) arányának növelése 5 %-kal. Indikátor hosszútávon (min. 5 A nívócsoportokban és tagozatos osztályokba járó HH/HHH tanulók év) arányának növelése 10 %-kal.
4.9.4. Hiányzások Az iskolai/óvodai (óvodaköteleseké) hiányzások hátterének vizsgálata, a Helyzetelemzés megállapítása hiányzások visszaszorítására a Gyermekjóléti Központ és az oktatási intézmények közötti együttműködés rendszerének fejlesztése. Cél A hiányzások számának csökkentése. A hiányzások okainak feltárása. Szorosabb együttműködés kialakítása a Stratégia jellegű beavatkozások Gyermekjóléti Központtal a hiányzások országos átlagát meghaladó intézményekben. Esélyegyenlőségi felelős, Gyermekjóléti Központ, Háziorvosi Felelős szolgálat, Szabálysértési csoport Határidő Folyamatos A kerület iskoláiban az 1 főre eső igazolt hiányzások száma a 2009/10-es tanévben: 18 nap. A kerületi átlagnál magasabb az egy főre eső hiányzás a Dominó, a Komplex, a József A. ,Telepy iskolákban. Az egy főre eső Kiinduló érték igazolatlan hiányzások száma a 2008/9-es tanévben: 5 nap, a kerületi átlagnál magasabb hiányzás tapasztalható a Dominó, a Komplex és a József A. iskolákban. Az óvodakötelesek hiányzásáról nincs adat. A hiányzások okainak feltárása. Az érintett intézmények szorosabb Indikátor rövidtávon (1 év) együttműködése a Gyermekjóléti Központtal. A hiányzások 5%-kal való visszaszorítása. Az óvodakötelesek hiányzási adatainak tisztázása. Indikátor középtávon (3 év) A hiányzások további csökkentése (10%). Indikátor hosszútávon (min. A hiányzások országos átlag alatt tartása. 5 év)
4.9.5. Évfolyamismétlés Helyzetelemzés megállapítása
Az évfolyamismétlők száma magas néhány intézményben. Mindig magas azokban az iskolákban ahol sok a HH/HHH gyerekek aránya
Cél
Az évfolyamismétlések számának csökkentése.
40
Stratégia jellegű beavatkozások
Okok feltárása, elemző munka. Eredmények visszacsatolása.
Indikátor rövidtávon (1 év)
Esélyegyenlőségi felelős, Gyermekjóléti Központ, érintett szakemberek, intézményvezetők, pedagógusok Folyamatos A 2009/10-es tanévben az évfolyamismétlők száma: 129fő, az összlétszám 2,9%-a, ebből HH tanuló 30 fő, az évfolyamismétlők 25%a, HHH tanuló 20 fő, az évismétlők15%-a. A 250 óránál többet hiányzók száma: 90 fő, az összlétszám 1,9%-a, ebből a HH tanuló 22 fő, a hiányzók 23%-a, a HHH tanuló 15 fő, a hiányzók 15,9%-a. Az okok feltárásra kerülnek.
Indikátor középtávon (3 év)
Az évfolyamismétlők számának csökkentése 5 %-kal.
Indikátor hosszútávon (min. 5 év)
Az évfolyam-ismétlők számának csökkentése az országos átlag alá.
Felelős Határidő
Kiinduló érték
4.9.6. Napközi Helyzetelemzés megállapítása
A napközis tanulók, tanulószobát igénybe vevők számának emelése, nem emelkedett a napközibe járó gyereke száma de van adatunk ,hogy hány HH és HHH gyerek veszi igénybe a szolgáltatást.
Cél
A HH/HHH tanulók minél nagyobb százalékban vegyék igénybe a napközit és a tanuló-szobát.
Stratégia jellegű beavatkozás
Tájékoztatás a szülőknek és a tanulóknak. Szülők meggyőzése a napközi és a tanulószoba fontosságáról.
Felelős
Esélyegyenlőségi felelős, érintett szakemberek, napközis tantárgygondozó
Határidő
Folyamatos
Kiinduló érték
A 2009/10-es tanévben a napközis és tanulószobás gyerekek száma: 917, fő a HH/HHH gyerekek száma152/83 fő tanulószobát kevés gyerek veszi igénybe 200fő a HH/HHH gyerekek száma 35/44fő a legnagyobb arányba napközit és tanuló szobát a József Attila iskolába járó gyerekek veszik igénybe.
Indikátorok rövidtávon(1év)
Szülők tájékoztatása és együttműködés kialakítása, adatok beszerzése.
Indikátorok középtávon(3év)
A HH/HHH tanulók 60%-a részt vesz a napközis vagy tanulószobai foglalkozásokon.
Indikátorok hosszú távon (5év)
A HH/HHH tanulók 80%-a részt vesz a napközis vagy tanulószobai foglalkozásokon.
41
4.9.7. Kompetenciamérések Helyzetelemzés megállapítása
A kompetencia-mérések eredményei alapján folyamatos elemző munka folyik, szükség szerint a HH/HHH tanulók esetén külön intézkedési tervet kell készíteni. Ebben az évben még nem volt előírás a HH/HHH gyerekek eredményeinek nyilvántartása, ezért még nem rendelkezünk pontos adatokkal.
Elérendő cél
A HH/HHH tanulók minél eredményesebben szerepeljenek a méréseken
Stratégia jellegű beavatkozás
Felelős Határidő Kiinduló érték Indikátorok rövidtávon (1év)
Indikátorok középtávon (3év) Indikátorok hosszú távon (5év)
A kompetencia-mérések elemzése, különös tekintettel a HH/HHH tanulókra vonatkozóan Intézményi intézkedési tervek készítése A HH/HHH gyerekek teljesítményének adatairól nyilvántartás készítése. Esélyegyenlőségi felelős, matematika és magyar szakos tantárgygondozók, intézmények mérési szakemberei 2010. május és folyamatos A nem minden intézmény adta meg a HH/HHH tanulók eredményeit a Dominó iskola eredményei a leggyengébbek. Intézményenként mérési szakemberek képzése. Szükség szerint intézményi intézkedési terv készítése. A HH/HHH gyerekek teljesítményének adatairól nyilvántartás készítése. A kompetencia mérés eredményeinek javítása, az országos átlag elérése minden intézménynél. A HH/HHH gyermekek „képesség szintbeli eloszlási” eredményének javítása Az eredmények budapesti átlagra emelése, a „képesség szintbeli eloszlás” eredményének további javítása.
4.9.8. Magántan tanulók Helyzetelemzés megállapítása Cél
Stratégia jellegű beavatkozás
A magántanulók száma viszonylag magas egyes intézményekben Nem emelkedett a magántanulók száma. A magántanulók számának csökkentése. Részben megvalósult, az adatszolgáltatás is pontos. A Gyermekjóléti Központtal való együttműködés szélesítése. A Gyermekjóléti Központ, az intézményvezetők és az iskolai gyermekvédelmi felelősök munkacsoportjának létrehozása. A magántanulói tanulói jogviszonyok felülvizsgálata
Felelős
Intézményvezetők, gyermekvédelmi felelősök, családgondozók
Határidő
Folyamatos
Kiinduló érték
A jelenlegi helyzet fenntartása és folyamatos csökkenés elérése a cél.
Indikátorok rövidtávon(1év)
A magántanulóvá válás okainak vizsgálata
Indikátorok középtávon(3év) Indikátorok hosszú távon (5év)
A nem kiemelten indokolt esetben magántanulóvá válás folyamatának visszaszorítása Csak különösen indokolt esetben (egészségügyi okok, kiemelt sportoló, stb.) történjék magántanulóvá nyilvánítás
4.9.9. Infrastruktúra Helyzetelemzés megállapítása
Az infrastrukturális feltételek nem kiegyenlítettek
Cél
Az intézményekben a személyi és tárgyi feltételek kiegyenlítése
42
Stratégia jellegű beavatkozás
A felújítási és beruházási programnak megfelelő fedezetek biztosítása (saját forrás, pályázat, stb.)
Felelős
Esélyegyenlőségi felelős; intézményvezetők
Határidő
Folyamatos; pályázati lehetőségek figyelemmel kísérése
Kiinduló érték
A feladatellátáshoz szükséges személyi és kötelező tárgyi feltételek adottak
Indikátorok rövidtávon(1év)
Pályázati lehetőség felkutatása.
Indikátorok középtávon(3év)
Pályázati lehetőség felkutatása. Szükséges az intézmények ilyen irányú átvilágítása
Indikátorok hosszú távon (5év)
Pályázati lehetőség felkutatása. Szükséges az intézmények ilyen irányú átvilágítása.
4.9.10. Továbbképzések Helyzetelemzés megállapítása
Humán-erőforrás fejlesztése A továbbképzések számát növelni kell. Szerkezetét korszerűbbé, a modern integrációs igényeknek megfelelővé kell alakítani.
Cél
Valamennyi intézményben a szükségleteknek megfelelően történjék meg a pedagógusok továbbképzése
Stratégia jellegű beavatkozás
Az intézményi képzési tervek felülvizsgálata a pedagógusok továbbképzéséről
Felelős
HUSZI és az intézményvezetők
Határidő
2012. június 15.
Kiinduló érték Indikátorok rövidtávon(1év)
A 2009/2010.tanév során a 620 kerületi pedagógus 598 továbbképzésen vett részt, azaz számszerűleg a pedagógusok 97%a képezte magát. Felülvizsgálat, a képzések kiválasztásának összehangolása, a képzések számának szinten tartása
Indikátorok középtávon(3év)
Három éven belül a 2009. október 1-jei statisztikai állapothoz képest 25 %-os növekedés biztosítása
Indikátorok hosszú távon (5év)
Hat éven belül 60%-kal növekszik a képzésben részt vevő pedagógusok száma a 2009. október 1-jei statisztikai állapothoz képest
43
4.10. Önkormányzati közszolgáltatások egyenlő esélyű, akadálymentes lakossági hozzáférése
Helyzetelemzés megállapítása
A középületek akadálymentesítésének megoldatlansága, az Önkormányzat egyik kulcsproblémája. a forrás hiány, amely akadályt jelent a szükséges fejlesztések megvalósításában. Jelenleg nem áll rendelkezésre kerületi szintű, a közszolgáltatások teljes körét felölelő helyzetfelmérés
Cél
Közszolgáltatások egyenlő esélyű lakossági hozzáférhetőségének biztosítása.
Stratégia jellegű beavatkozások
Kerületi szintű helyzet felmérés elkészítése a szociális egészségügyi és oktatási intézményekre. Pályázati források felkutatása Az eddig még nem akadálymentesített intézmények legalább részleges akadálymentesítése Az akadálymentesítési cselekvés tervmegvalósítása
Felelős
Polgármester Hatáskör szerinti illetékes alpolgármester.
Határidő
Folyamatos
Forrás
Önkormányzat EU- pályázat vagy állami forrás
Indikátorok rövidtávon (1év)
Egy átfogó, kerületi szintű akadálymentességi helyzetfelmérést, konkrét beavatkozási-végrehajtási ütemtervet kell készíteni.
Indikátorok középtávon (3év)
Az elkészült beavatkozási ütemterv pontos és késedelem nélküli végrehajtása
Indikátorok hosszú távon (5év)
A részlegesen komplexen akadály mentesített intézmények számának növelése a pénzügyi lehetőségek maximális kihasználásával.
44
5. ÖSSZEGZÉS Ferencvárosi Önkormányzat eleget téve a jogszabályokban megfogalmazott kötelezettségének, elkészítette Esélyegyenlőségi Programját. A programban megfogalmazottak gyakorlati megvalósítása révén nemcsak az esélyegyenlőség feltételei teremthetőek meg a Ferencvárosban, hanem további fejlesztési forrásokhoz is hozzájuthat a kerület. A program célja akkor valósul meg leginkább, ha együttműködés révén az érintett szervezetek és intézmények alkalmazkodnak a folyamatosan változó igényekhez és törekednek a programban megfogalmazott intézkedések megvalósítására. A program végrehajtása után várt eredmények: • az esélyegyenlőség növelése, megteremtése; • a közszolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés biztosítása; • a hátrányos helyzetűek életkörülményeinek javítása; • az oktatás és a képzés területén a jogellenes elkülönítés megelőzése, megszüntetése; • az oktatásban, képzésben megjelenő sztereotipikus pályaorientáció megváltoztatása; • a lakóhelyi szegregáció felszámolása; • a közszolgáltatásokhoz, valamint az egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása; • a munka-erőpiaci és a tevékenységi szegregáció visszaszorítása • a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci hátrányainak csökkentése, foglalkoztatási esélyeik javítása; • az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítése a helyi önkormányzat döntéshozatalában, illetve az általa fenntartott vagy támogatott intézményekben, és az önkormányzat által ellenőrzött szolgáltatások körében; • a hátrányos helyzetű csoportok tagjai részvételének elősegítése a döntéshozatalban, illetve a közügyek irányításában.
45
TARTALOMJEGYZÉK 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 2 old 1.1 Jogszabályi háttér - 1.2 Az esélyegyenlőségi program kiemelt hátrányos helyzetű társadalmi csoportjai - 1.3 Az esélyegyenlőségi program felépítése - 1.4 Az esélyegyenlőségi program felülvizsgálata 2. HELYZETELEMZÉS 5 old 2.1.Földrajzi elhelyezkedés 2.2.Ferencváros demográfiai helyzete 7old - Lakosság korcsoportonkénti megoszlása - Középső Ferencváros – Történeti városrész – Rehabilitációs terület - Történeti városrész a malmok környéke - Átmeneti zóna - Külső Ferencváros - József Attila lakótelep 2.3. Képzettség 2.4. Foglalkoztatottság 2.5.Lakhatási helyzet 2.5.1. Szociális bérlakás politika 12 old 2.6. Ferencváros szegregációs területi - KSH adatok 2.7. Kerületi roma koncepció 2.8. Szociális helyzet - 2.8.1. Szociális támogatások a felnőtt védelmi szociális ellátások - 2.8.2. Gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátásáról - 2.8.3. Ferencvárosi Egyesített Bölcsődei Intézmények - 2.8.4. Gyermekek Átmeneti Otthona - 2.8.5. Adósságkezelési Csoport - 2.8.6. Hajléktalan ellátás - 2.8.7. Drog 2.9. A Ferencvárosi Gondozó Szolgálat - 2.9.1. Házi segítségnyújtás - 2.9.2. Jelzőrendszeres Készülékek biztosítása - 2.9.3. Házi segítségnyújtás kisgyermekes családoknál - 2.9.4. Idősek Klubja - 2.9.5. Üdültetés - 2.9.6. Szenvedélybetegek nappali ellátása Írisz Klub - 2.9.7. Közösségi pszichiátriai ellátás - 2.9.8. Támogató Szolgálat - 2.9.9. Étkeztetés - 2.9.10. Átmeneti elhelyezést biztosító ellátás - 2.9.11. Fogyatékos ellátás 2.10. Ferencvárosi civil szervezetek 2.11. Egészségügyi ellátás 27 old
2 old 3 old 4 old 5 old
6 old 8 old 8 old 8 old 9 old 9 old 10 old 10 old 10 old 11 old 12 old 12 old 13 old 15 old 15 old 16 old 19 old 20 old 20 old 20 old 21 old 23 old 25 old 25 old 25 old 25 old 25 old 25 old 26 old 26 old 26 old 26 old 26 old 27 old
46
2.12. Oktatás – Nevelés 2.13. Önkormányzati közszolgáltatások egyenlő esélyű, akadálymentes lakossági hozzáférhetősége
27 old 30 old
3. Esélyegyenlőségi Beavatkozási Akcióterv
31 old
3.1. Adatbázis kialakítása 31 old 3.2. Demográfia: a lakosság elöregedése 3.3. Lakhatás szempontjából szegregált területek 3.4. Képzettség foglalkoztatottság 3.5. Romák 32 old 3.6. Szociális integráció elősegítése 3.6.1. Fogyatékos emberek 3.6.2. Hajléktalan emberek 3.6.3. Ápolásra szoruló idős emberek 3.7. Önkormányzati szociális intézmények előírt fejlesztése 3.8. Oktatás közoktatási esélyegyenlőségi tervezet 3.9. Önkormányzati közszolgáltatások egyenlő esélyű, akadálymentes lakossági hozzáférhetősége
31 old 31 old 32 old 32 old 33 old 33 old 33 old 34 old 34 old 35 old
4. Beavatkozási akcióterv 2011 – 2016 – összefoglaló táblázat 4.1. Központi adatbázis fejlesztés 4.2. Demográfia elöregedő lakosság 4.3. Foglalkoztatás 4.4. Roma koncepció 4.5. Fogyatékos ellátás 4.6. Hajléktalan ellátás 4.7. Ápolásra szoruló idős emberek 4.8. Szociális intézmények 4.9. Oktatás a kerületi közoktatási esélyegyenlőség terv alapján - 4.9.1. HHH gyerekek nyilvántartás - 4.9.2. SNI – Integráció - 4.9.3. Emeltszintű oktatás - 4.9.4. Hiányzások - 4.9.5. Évfolyamismétlés - 4.9.6. Napközi - 4.9.7. Kompetenciamérések - 4.9.8. Magántan tanulók - 4.9.9. Infrastruktúra - 4.9.10. Továbbképzések 4.10. Önkormányzati közszolgáltatások egyenlő esélyű, akadálymentes lakossági hozzáférése
5. ÖSSZEGZÉS
36 old 36 old 36 old 37 old 38 old 39 old 40 old 41 old 42 old 42 old 42 old 43 old 44 old 44 old 45 old 45 old 46 old 46 old 47 old 47 old 48 old 49 old
MELLÉKLET 50 old
47
