BUDAPEST FŐVÁROS III. KERÜLET, ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER KÁBÍTÓSZER PROBLÉMÁVAL VALÓ ÉRINTETTSÉGE, KEZELÉSI LEHETŐSÉGEI

BUDAPEST FŐVÁROS III. KERÜLET, ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER KÁBÍTÓSZER PROBLÉMÁVAL VALÓ ÉRINTETTSÉGE, KEZELÉSI LEHETŐSÉGEI

Kiadja Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata A kutatás KAB-KT-16-25471 pályázati azonosítószámmal, az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával valósult meg

ISBN 978-963-88214-5-4 Szerkesztette: Törzsökné Góczán Emese 2017. augusztus

Budapest Főváros III. kerület, Óbuda-Békásmegyer kábítószer problémával való érintettsége, kezelési lehetőségei

A kutatás KAB-KT-16-25471 pályázati azonosítószámmal, az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával valósult meg

Szerkesztette: Törzsökné Góczán Emese 2017. augusztus 1

Szerzők: Dr. Egyed-Gergely Júlia Márványkövi Ferenc Prof. Dr. Rácz József Törzsökné Góczán Emese

Tartalom BEVEZETŐ ................................................................................................................................................ 5 1.

ELŐZMÉNYEK ................................................................................................................................... 8 1.1 A „Fejlesztési célok elemzése a szükségletfelmérés tükrében” című TÁMOP 5.4.1/08/1. számú kiemelt projekt megállapításai ................................................................................................. 8 1.2

Európai iskolavizsgálat az alkohol- és egyéb drogfogyasztási szokásokról – 2015 .............. 13

2. BUDAPEST FŐVÁROS III. KERÜLET, ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER TERÜLETÉN TALÁLHATÓ SZOLGÁLTATÓ INTÉZMÉNYEK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK MONITOROZÁSA ................................................ 14 2.1. Bevezetés ................................................................................................................................... 14 2.2.

Az adatgyűjtés célja és módszertana ..................................................................................... 15

2.2.1.

Az adatgyűjtés célja ...................................................................................................... 15

2.2.2.

Az adatgyűjtés módszertana .......................................................................................... 15

2.3.

Azonosított intézmények: ellátási térkép és intézményi profil .............................................. 16

2.3.1.

Ellátási térkép ................................................................................................................ 16

2.3.2.

Intézményi profil ........................................................................................................... 17

2.4.

Óbuda-Békásmegyer kábítószer-fogyasztási mintázata ........................................................ 25

2.5.

Az ellátórendszeren kívül ...................................................................................................... 26

2.5.1.

Nem drogellátást végző egészségügyi és szociális szolgáltatók ........................................ 27

2.5.2. 2.6.

Kezelők, ellátók ............................................................................................................. 26

A kerületi ellátórendszer leírása ............................................................................................ 27

2.6.1.

Szolgáltatási spektrum ................................................................................................... 27

2.6.2.

A szolgáltatások elérhetősége, hozzáférhetősége .......................................................... 28

2.7.

Az ellátórendszer intézményeinek működési feltételei ......................................................... 29

2.7.1.

Kezelők, ellátók ............................................................................................................. 29

2.7.2.

Nem drogellátást végző egészségügyi és szociális szolgáltatók .................................... 30

2.8.

Működő és hiányzó intézményi szolgáltatások ..................................................................... 31

2.8.1.

Kezelők, ellátók ............................................................................................................. 31

2.8.2.


2.9.

Intézményi fejlesztési tervek ................................................................................................. 32

2.9.1.

Kezelők, ellátók ............................................................................................................. 32 2

2.9.2.

A kerületi ellátórendszer intézményei között megvalósuló együttműködés ...................... 34

2.10. 2.10.1.

Kezelők, ellátók ............................................................................................................. 34

2.10.2.

Nem drogellátást végző egészségügyi és szociális szolgáltatók .................................... 35 Hiányterületek a kerületi ellátórendszerben ...................................................................... 36

2.11.

3.


2.11.1.

Kezelők, ellátók ............................................................................................................. 37

2.11.2.


2.12.

Kielégített és kielégítetlen szükségletek ............................................................................ 38

2.13.

Hiányanalízis - irányok ..................................................................................................... 40

2.14.

Következtetések ................................................................................................................ 40

A KERÜLETI SZERHASZNÁLÓK JELLEMZŐI ..................................................................................... 44 3.1.

Szolgáltatásokon megjelenő kliensadatok ............................................................................. 44

3.2.

Kérdőíves adatgyűjtés ........................................................................................................... 44

3.2.1.

Általános adatok, a minta összetétele ............................................................................ 45

3.2.2.

Alkohol-, kábítószer fogyasztási és dohányzási szokások ............................................. 49

3.2.3.

Egyes, alkohol- és kábítószer fogyasztás körüli befolyásoló tényezők, okok ............... 73

3.2.4.

A szerfogyasztás, mint probléma megítélése ................................................................ 78

3.3 Összegzés .................................................................................................................................... 81 4. ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER TERÜLETÉN MŰKÖDŐ ISKOLÁK 7-13. OSZTÁLYOS TANULÓINAK JELLEMZŐI ............................................................................................................................................. 83 4.1.

Az adatfelvétel ...................................................................................................................... 83

4.1.1. 4.2.

A kérdőív kitöltésével kapcsolatos megfigyelések ........................................................ 85

Általános adatok, a minta összetétele .................................................................................... 87

4.2.1.

Demográfiai adatok ....................................................................................................... 87

4.2.2.

A III. kerületi tanulók családjainak társadalmi helyzete ................................................ 89

4.2.3.

Családi integráció .......................................................................................................... 90

4.2.4.

Kortárs kapcsolatok ....................................................................................................... 91

4.2.5.

Iskolai teljesítmény ....................................................................................................... 93

4.2.6.

A szabadidő eltöltése ..................................................................................................... 96

4.3.

A legális és nem legális szerek ismertsége .......................................................................... 100

4.4.

Dohányzás ........................................................................................................................... 102

4.4.1.

A dohányzás elterjedtsége a III. kerületi tanulók körében ........................................... 102

4.4.2.

A dohányzás és a társadalmi háttér összefüggései ...................................................... 105

4.4.3.

Jövőkép ....................................................................................................................... 108

4.5.

Alkoholfogyasztás ............................................................................................................... 108 3

4.5.1.

Az alkoholfogyasztás elterjedtsége a III. kerületi tanulók körében ............................. 108

4.5.2.

Lerészegedés ............................................................................................................... 111

4.5.3.

Az alkoholfogyasztás és a társadalmi háttér összefüggései ......................................... 113

4.5.4.

Jövőkép ....................................................................................................................... 115

4.6.

Energiaital ........................................................................................................................... 116

4.6.1. 4.7.

Szerhasználat ....................................................................................................................... 118

4.7.1.

A szerhasználat elterjedtsége a III. kerületi tanulók körében ...................................... 118

4.7.2.

A főbb szertípusok vizsgálata ...................................................................................... 122

4.7.3.

A drogfogyasztás és a társadalmi háttér összefüggései ............................................... 124

4.7.4.

Együttes fogyasztás ..................................................................................................... 130

4.7.5.

Jövőkép ....................................................................................................................... 130

4.7.6.

A segítségkérés lehetősége .......................................................................................... 131

4.8. 5.

Az energiaital fogyasztásának elterjedtsége a III. kerületi tanulók körében ................ 116

Összegzés ............................................................................................................................ 133

A KERÜLETI ADATOK ÖSSZEHASONLÍTÁSA .................................................................................. 136 5.1.

Általános adatok .................................................................................................................. 136

5.1.1.

Demográfiai adatok ..................................................................................................... 136

5.1.2.

Kortárs kapcsolatok ..................................................................................................... 137

5.1.3.

A szabadidő eltöltése ................................................................................................... 138

5.2.

Legális és nem legális szerek ismertsége ............................................................................ 141

5.3.

Dohányzás, alkoholfogyasztás és szerhasználat a 16 évesek körében ................................. 142

5.3.1.

Dohányzás ................................................................................................................... 142

5.3.2.

Alkoholfogyasztás ....................................................................................................... 143

5.3.3.

Szerhasználat ............................................................................................................... 144

6.

KÖVETKEZTETÉSEK ...................................................................................................................... 148

7.

FELHASZNÁLT IRODALOM ........................................................................................................... 150

MELLÉKLETEK ...................................................................................................................................... 151

4

BEVEZETŐ A „Nemzeti Drogellenes Stratégia 2013-2020 - Tiszta tudat, józanság, küzdelem a kábítószerbűnözés ellen” című dokumentum céljaihoz szorosan illeszkedik Óbuda-Békásmegyer Kábítószerügyi Egyeztető Fórumának (KEF) működése. A stratégiában megfogalmazott gyújtópont, a tiszta tudat és józanság megjelenik a kerületben a közösségépítés előtérbe helyezésével, valamint a rendszeres egészségügyi szűrőprogramokon, ahol az egészség, mint alapvető érték kerül kihangsúlyozásra. Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata elkötelezett a közösségépítés mellett, ennek egyik pillére azok a rendszeresen megrendezésre kerülő, nagyszabású, sokszor ingyenes kulturális és szabadidős programok, melyek biztosítják az érdeklődők számára a szórakozást, a szabadidő hasznos eltöltését. A városrész vezetése nagy hangsúly fektet a lakosság igényeire reagáló programok, szolgáltatások kialakítására is. A jelenlegi kutatás egyik célja, hogy a kerület a jól működő szolgáltatásairól megerősítést kapjon, a felmerülő hiányosságokat felismerje és lehetőség szerint pótolja, továbbá a hiányos területeket fejlessze. A kutatás eredményének függvényében megalapozottabban tudja tervezni a városvezetés a gyakorlati megvalósítást, a KEF pedig a koordináló tevékenységét. A helyi drogellenes stratégia a Nemzeti Drogellenes Stratégiával összhangban készült el. A cselekvési tervhez és a további koordinációs munkához fontosnak tartottuk egy olyan kutatás elkészítését, mely a konkrét helyzetről, adatokról, kerületi szolgáltatások lefedettségéről ad pontos képet. 2010-ben került sor egy, a kerületet is érintő szükségletfelmérésre „Fejlesztési célok elemzése a szükségletfelmérés tükrében” címmel, TÁMOP 5.4.1/08/1. sz. kiemelt projekt keretében. Egyrészt a felmérés jóval nagyobb területet, az Észak-Budai régiót foglalta magába, továbbá a szükségletfelmérés megállapításai óta az elmúlt 7 év alatt sok változás történt. 2010-ben még a legnépszerűbb szer a középiskolások körében a marihuána volt, napjainkban az új pszichoaktív szerek számítanak elsődlegesnek. Véleményünk szerint megjelentek ugyan új kábítószerek a kipróbálók, fogyasztók körében, de nem olyan mértékben, mint ahogy azt más településeken, kerületekben, vagy éppen a hírekben hallani. Bár jónak ítéltük kerületünkben a kábítószer problémával küzdőkkel foglalkozó szervezetek számát, a szolgáltatások színvonalát, lefedettségét, azonban erre vonatkozóan nem rendelkeztünk konkrét információkkal. A megfelelő továbblépéshez szükség volt a drogfogyasztás jellemzőinek megismerésére, a szolgáltatások felmérésére, az ellátórendszer hiányosságainak, leterheltségének, lehetőségeinek vizsgálatára, valamint a hiányzó szolgáltatás, kapacitás, szakember ellátottság, finanszírozás, új pszichoaktív szerekkel kapcsolatos ellátási lehetőségek, vagyis a konkrét helyzet elemzésére. Jelen kutatás elsősorban Budapest III. kerületében megjelenő problémás droghasználat felmérésére, a kerületben működő intézmények és szolgáltatások monitorozására irányult, hogy megfelelően tudjunk reagálni a felmerült hiányosságokra, és lehetőségeinkhez mérten azokat a területeket fejlesszük, ahol hatékonyan tudunk hozzájárulni a kerületben élő és tanuló, drogproblémával érintett fiatalok felépüléséhez.

5

A kutatás módszertana csatlakozott a nemzetközi standardokhoz. Több releváns szakirodalom, köztük Earl Babbie: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata valamint a Paksi Borbála és Felvinczi Katalin által szerkesztett Kézikönyv Szükséglet-meghatározás – Kezelés, ellátás című kiadvány figyelembe vételével választottuk a kutatás felépítését, ezáltal a hazai kutatások eredményeivel összevethetőek lettek az általunk kapott részadatok. A projektet az alábbi kutatási terv szerint valósítottuk meg: 1. Kutatási cél: Óbuda-Békásmegyer területén élő, valamint ott tanuló fiatalok drogfogyasztási érintettségének, jellemzőinek vizsgálata. A kerületben működő szolgáltatások feltérképezése, monitorozása, esetleges hiányok felderítése, fejlesztési lehetőségek meghatározása. 2. Előzmények áttekintése. 3. Kutatási módszer: dokumentumelemzés, kvantitatív (kérdőívfelvétel) és kvalitatív módszerek (mélyinterjú). A kutatás során fontosnak tartottuk az operacionalizálást: a kutatásban feltett kérdések pontos meghatározását, kérdőíves kutatás esetén a kérdések pontos kidolgozását, interjús módszer esetében az interjú vázának megalkotását. 4. Adatok feldolgozása, rögzítése. 5. Az adatok elemzése révén következtetések levonása, melyek az önkormányzat és valamennyi KEF tag számára iránymutatást adnak a további munka tervezéséhez, lehetőségek kihasználására, hiányzó feladatok vagy igények ellátására. 6. Tanulmány készítése, melyet kiadvány formájában jelentettünk meg, valamint előadtuk szakmai nap keretében. A fentiek alapján a tanulmány az alábbiak szerint tagozódik: Először a korábban történt helyzetfelmérést tekintjük át. Ezután a kerületben működő, kábítószer-használókkal kapcsolatba kerülő szolgáltatók, ellátó intézmények monitorozását elemezzük. A második részben a kerületre jellemző kábítószer-használat adataival (szocio-demográfiai adatok: kor, nem, első kipróbálás, családi háttér, iskolai végzettség, munkaügyi státusz, egyéb jellemzők: használt kábítószerek típusa, használat rendszeressége, alkoholfogyasztás jellemzői, dohányzás, bűncselekmény elkövetése, stb), és az újfajta pszichoaktív anyagok okozta problémák arányával és jellegével ismerkedhetünk meg. A problémás droghasználat jellemzőinek felmérését szakemberek által személyes interjú keretében kérdőíves felméréssel végeztük a kerületi közterületen történő 150 fős adatfelvétellel. Fontos részét képezi a kutatásnak a visszacsatolás, melyre igyekeztünk hangsúlyt fektetni és lehetőséget biztosítani a visszajelezésre. A harmadik részben a kerületben működő iskolák 7-13 évfolyamos osztályaiba járó diákok körében végzett kutatást olvashatjuk. Az adatfelvétel zökkenőmentes lebonyolítása érdekében felvettük a kapcsolatot a Tankerületi Központ vezetőjével, együttműködését kérve a kutatásban. Az ifjúsági önkormányzat által delegált fiatalok és független szakemberek (védőnők) segítették a kérdőíves, önkitöltős adatgyűjtést. Ehhez képzést szerveztünk, mivel a segítőknek a kérdőívek kiosztásán és összeszedésén túl feladata volt a kutatás célját ismertetni, kitérni a titoktartásra, segíteni a kérdőív kitöltését. A negyedik részben a kerületi adatokat az országos adatokkal (ESPAD kutatás) vetettük össze. 6

Az egyes fejezetek végén összefoglaltuk a fontosabb megállapításokat, majd a tanulmány végén következtetéseket fogalmaztunk meg, melyek alapján alakítjuk a kerület elkövetkező cselekvési tervét, és a hatékony megelőzés és ellátás érdekében a kapott ismeretek tudatában szervezzük a KEF munkáját.

7

1. ELŐZMÉNYEK Szerző: Törzsökné Góczán Emese

1.1

A „Fejlesztési célok elemzése a szükségletfelmérés tükrében” című TÁMOP 5.4.1/08/1. számú kiemelt projekt megállapításai

A 2011-ben készült „Fejlesztési célok elemzése a szükségletfelmérés tükrében” című, TÁMOP 5.4.1/08/1. számú kiemelt projekt álláspontot alakított ki a megfogalmazott célok, a helyi szinten azonosított szükségletek kezelése és a helyi kapacitások összefüggése tekintetében, továbbá általános módszertani ajánlást fogalmazott meg a szükséglet-felmérés eredményeire reflektáló cél-tételezés megfelelőségének vizsgálatára. A Magyarországon érvényes különböző szakmapolitikai iránymutatások mindegyike azt hangsúlyozza, hogy fontos fejlesztési cél az ellátási lánc minden elemének a fejlesztése, valamint – ezzel egy időben – az arányosság biztosítása, mivel az integrált addigtológiai szolgáltatások megteremtése a fő cél. A felépülést középpontba állító ellátási modalitások kialakítása érdekében érdemes alaposabban elemezni a magyarországi kábítószer-helyzet sajátosságait és azok szerint alakítani a szolgáltatásokat. Az integrált ellátási rendszer kialakítása érdekében a különböző szegmensekben lévő szolgáltatások közötti funkcionális kapcsolatok és együttműködések előmozdítását kívánta segíteni. A szükséglet-meghatározás kulcsfontosságú annak megállapításában, hogy a szolgáltatások spektruma és kapacitása rendelkezésre áll-e, valamint, hogy ezek a droghasználók és hozzátartozóik részére hozzáférhetők és elérhetők-e egy adott földrajzi területen. 1. ábra Az integrált addiktológiai ellátási modalitások kialakítását célzó helyi szükségletmeghatározás folyamatábrája: célcsoportok, módszerek, outputok (Paksi és Felvinczi, 2010)

8

A jelenlegi kutatással összefüggő, Észak-Budai régióban kapott megállapítások jóval nagyobb területet öleltek fel, így majd ennek ismeretében hasonlíthatjuk össze a kapott eredményeket. A 2011-es helyzetfelmérés során helyi szakértőkből álló munkacsoport a kevert módszer alkalmazásával, illetve SWOT analízisek elkészítése után az alábbi fejlesztési célokat határozták meg egy optimális helyi ellátórendszer kialakítása érdekében. 1. Képzések/ továbbképzések a helyi szakemberek számára A kábítószer-problémával kapcsolatos ismeretek hiánya tapasztalható az ezzel a problémával kapcsolatba kerülő szakemberek közt a munkájuk során. A szakemberek egy része tájékozottnak érzi magát a drogproblémát illetően, míg mások szeretnének több információval rendelkezni, legfőképpen az új drogok jellemzőit illetően (pl. mefedron, GHB). A helyi rendszerben rendelkezésre állnak továbbképzési tapasztalattal rendelkező személyek, valamint pályázati úton esetlegesen elérhetőek források is, így megfelelő célkitűzésnek tűnik képzések szervezése azon szakemberek részére, akik kapcsolatba kerülhetnek a szerhasználókkal. Ennek kivitelezéséhez a szervezetek közti jó viszony, az együttműködések és a KEF szerepe segítséget jelenthet, azonban probléma lehet a képzések magas forrásigénye. A háziorvosok, illetve a védőnői szolgálat képzése révén is fejleszthető a rendszer. 2. Ártalomcsökkentő szolgáltatások fejlesztése A szükséglet-felmérés során nyert adatok arra utalnak, hogy a térségben jelenlévő intravénás szerhasználók körében magas egészségügyi kockázattal járó magatartásformák tapasztalhatók, különös tekintettel a közös tűhasználatra. A beszámolóból idézve: „Ketten már használtak közös tűt másokkal, míg 3 főnek már volt szexuális kapcsolata olyannal, akiről tudta, hogy szintén drogot injektál.” Az intravénás rejtőzködő szerhasználókkal készült felmérés alapján elmondható, hogy az említett csoportban a legnagyobb szolgáltatási igény a tűcserére, valamint a HIV- és Hepatitis-szűrésekre vonatkozik. A szeveritás elvének realizálódása érdekében, a fent említett szükségletekre adott válaszként a szakemberek egyrészt javasolják 9

az ujjbegyes szűrési lehetőség biztosítását az intravénás szerhasználók részére, másrészt a helyi ártalomcsökkentő szolgáltatások fejlesztését az intravénás szerhasználók igényeihez igazodva. Az ártalomcsökkentő szolgáltatások fejlesztésének része lehet opiát szubsztitúciós program létrehozása (Suboxone terápia elérhetővé tétele) illetve steril eszközök biztosítása az intravénás használathoz, ezáltal csökkentve a virális fertőzések kockázatát. A tűcsere biztosítása akár az utcai munka keretein belül is megvalósítható lenne. A cél megvalósítását nagyban segítheti a Kék Pont VIII. kerületi tűcsere központjának tapasztalati bázisa. 3. Együttműködések erősítése A szükséglet-felmérés fontos tapasztalata volt, hogy az azt készítő szakértők a területen működő számos szervezetet - köztük a családsegítő központokat és a gyermekjóléti szolgálatokat - nem tudtak bevonni a mintavételbe, mivel nincs kialakult együttműködési rendszer köztük és a drogproblémával küzdők ellátását végző szervezetek között. Az intézményi profil kérdőívet is csak három szervezetnél lehetett felvenni a kutatás során. Ezek alapján fontos célkitűzésnek tűnik az együttműködések erősítése a térségben a családsegítő és gyermekjóléti szolgálatokkal valamint a képzéssel kapcsolatos fejlesztési célnál már említett háziorvosokkal és a védőnői szolgálattal. Az együttműködések erősítésének legjobb alapját maga a fejlesztési folyamat adhatja, az ebben közreműködők motiváltságuknak adtak hangot és esetleg segíthetnek bevonni társszervezeteket is egy élő kapcsolati háló fenntartása érdekében. 4. A szolgáltatásokat illető szemléletbeli változások, komplex egészségfejlesztés Az egyes szolgáltatások fejlesztésekor a hangsúly a holisztikus szemlélet jegyében a komplex egészségfejlesztésen, életvezetési tanácsadáson kell lennie. E céltételezés előzménye, hogy a helyi zárótanulmány konklúziói szerint a rejtőzködő droghasználókkal kapcsolatban megállapítható, hogy nem is elsősorban a droghasználatuk jelent számukra problémát, hanem inkább interperszonális kapcsolataik (családi, munkahelyi, párkapcsolati konfliktusok) és a rendőrség. „Tehát, nem elsősorban specifikus „drogbeteg-ellátásra” lenne szükségük, hanem kevésbé specifikus, egyben kevésbé stigmatizáló pszichológiai életvezetés, konzultációs típusú segítő kapcsolatokra.” Az elért fogyasztók közül legtöbben „egyéni konzultációra, iskolai és tanulási problémával kapcsolatos tanácsadásra, vagy lakhatással kapcsolatos tanácsadásra jeleztek igényt”. A kliensekkel készült felmérés kapcsán is felmerül, hogy nem teljes mértékben az általuk szükségesnek gondolt kezelést kapják, és sok esetben nem gondolják, hogy a kapott kezelés segíthet problémáik megoldásában. A fejlesztés megvalósításának motorja lehet, hogy a legtöbb szervezetben dolgozik pszichológus és szociális munkás, akik segíthetnek a szolgáltatások megfelelő átalakításában. Hátráltató tényező lehet azonban a helyi kapacitások hiánya mind pénzügyi mind humánerőforrás tekintetében. 5. Speciális szolgáltatások létrehozása az enyhébb droghasználati problémákkal rendelkező fiatalok számára A helyi szakértői csoport szerint a kevésbé súlyos droghasználati profillal rendelkezők számára speciális szolgáltatásokat érdemes létrehozni, hiszen így megelőzhető a súlyosabb droghasználói karrierek kialakulása. Célként jelenik meg a szabadidő eltöltésével kapcsolatos alternatívák biztosítása a fiatalok számára, mint pl. a VIII. kerületi City Art program mintájára kialakított szolgáltatás. A cél tartalmazza a kortársképzés fontosságát. Védelembe vett gyerekek esetén speciális „kortárs csoportokban végzett szociális készségfejlesztés" lehet célravezető. A helyi szakértők megállapítják, hogy „Az intézményi profilok és a 10

fókuszcsoport tapasztalata is azt támasztják alá, hogy a súlyos droghasználattal járó esetek – a lehetőségekhez képest – még ellátásba kerülnek, azonban azok az esetek, ahol még nem alakult ki súlyos droghasználat, nem. Tehát az indikált prevenció, de tulajdonképpen a szelektív prevenció esetén, a beavatkozást jelentő eseteknél az intervenció nem valósul meg.” A megkérdezett alkalmi szerhasználó fiatalok nyitottak olyan programokra, mint filmklub, graffiti /festés/rajzolás, a DJ oktatás, a filmkészítés, illetve a kerékpározás. A család és gyermekjóléti szolgálatok sok esetben nem rendelkeznek megfelelő eszköztárral a súlyos drog-problémákkal küzdők kezelésére, ilyen esetekben lehet hatékony a kortárs csoportban végzett szociális készségfejlesztés, játékos egészségfejlesztés, ismeretterjesztés, önismereti játékok, valamint a drogproblémában segítő helyek megismertetése. 6. Utcai szociális munka megerősítése, korai jelzőrendszer megerősítése A szükségletfelmérést végző munkacsoport a súlyosabb droghasználók ellátása kapcsán megállapítja, hogy egy ilyen földrajzilag is nagy és inhomogén térség ellátását, illetve az ellátás gyakorlati szervezését egy többprofilú drogambulancia lenne képes megvalósítani, ahol pszicho- és farmakoterápia, konzultáció, utcai munka és más megkereső szolgáltatások, szabadidős programok, a gondozást kiegészítő szolgáltatások (pl. felépült szenvedélybetegek csoportja), hozzátartozói csoport is rendelkezésre állnának. Továbbá az is láthatóvá vált, hogy a térségben vannak olyan területek, ahol a probléma fokozottabban van jelen, ilyenek például a Hajógyári sziget szórakozóhelyei. Ezen alacsonyküszöbű programok kivitelezésekor a helyi szakemberek nagyban támaszkodhatnának a Kék Pont már meglévő tapasztalataira. Összefoglalva elmondható, hogy a fejlesztésben résztvevő szervezetek szerint a legfőbb nehézséget az okozza, hogy a kábítószer-probléma csökkentésére irányuló tevékenységekre nem áll rendelkezésre elegendő anyagi forrás. Ezért a kábítószer-probléma visszaszorításának egyértelmű feltételeként fogalmazták meg a társadalmi-gazdasági helyzet javulásának szükségességét. Észak-budai ellátási terv: A szakértők számára elsődleges szempont volt azon fejlesztési célok előre rangsorolása, amelyek legkevésbé függnek bizonytalan anyagi forrásoktól. A célok besorolásának másik eszköze a SWOT analízis alapján megfogalmazódott egyéb szempontok figyelembe vétele volt. Elsőrendű prioritásként jelölték meg azt, hogy olyan átalakításra van szükség a szolgáltatások szintjén, amelynek segítségével, a droggal kapcsolatos problémák kezeléséről a hangsúly áthelyeződik a komplex egészségfejlesztésre és életvezetési tanácsadásra a „holisztikus” szemlélet jegyében. További fejlesztési célként jelenik meg az utcai szociális munka megerősítése és a korai jelzőrendszer fejlesztése. E fejlesztések szintén egy már meglévő szolgáltatás fejlesztését jelentik. A prioritások egyúttal komplex rendszert kell, hogy alkossanak, így a következő fejlesztési cél az együttműködések fejlesztésére irányul. Az elképzeléseknek megfelelő, optimális helyi ellátó rendszerben a családsegítő és gyermekjóléti szolgálatokkal, a háziorvosokkal és a védőnőkkel a drogbetegeket ellátó szolgáltatók folyamatos kapcsolatot tartanak a kliens-utak folytonossága és a további sikeres fejlesztések érdekében. További prioritás, hogy a helyi rendszerben speciális szolgáltatásokat érdemes létrehozni a súlyosabb droghasználói karrierek kialakulásának megelőzésére. Bármely fejlesztés 11

megvalósításakor figyelembe kell venni annak a célcsoportnak a speciális igényeit, amelyre a szolgáltatás irányul. A már meglévő szolgáltatásokra épülő fejlesztések mellett, szükséges lenne néhány jelenleg hiányzó, újonnan bevezetésre kerülő szolgáltatás megvalósítása is az észak-budai régióban: • Az intravénás szerhasználók speciális igényeire jelenleg nem irányul szolgáltatás az észak-budai régióban. A szakemberek nem tudták felmérni az intravénás szerhasználó populáció nagyságát a térségben. A célcsoportra irányuló speciális szolgáltatások bevezetésével nemcsak a populáció nagyságának felmérésére nyílna lehetőség, de egyéb releváns jellegzetességeinek és igényeinek felmérésére is. A legkevésbé forrásigényes megvalósítási lehetőség erre a célra az ujjbegyes HIV és hepatitis szűrés lehetőségének biztosítása. • Fiatalokat célzó prevenciós szolgáltatások tekintetében szintén fejlesztésre van szükség a térségben. Valószínűsíthető, hogy a már meglévő, sikeresen működő programok adaptációjával érhető el a legjobb eredmény. Ilyen programok lehetnek az alábbiak: kortársképzés, védelembe vett gyerekek esetében "kortárs csoportokban végzett szociális készségfejlesztés", alternatívák biztosítása a fiatalok számára Annak ellenére, hogy e szolgáltatások megvalósításának forrásigénye viszonylag magas, hatékonyságuk révén a befektetés nagy valószínűséggel megtérül. A programok jelentőségét növeli, hogy a fiatalok igényeire szabott, specifikus intervenciót biztosítanak, mely által segítő kapcsolat alakulhat ki a veszélyeztetett csoportok és az ellátórendszer közt. A szociális területen működő szakemberek által a fiatalok lehetőséget kapnak családi, szociális, jogi, iskolai problémáikkal kapcsolatos segítségnyújtásra, illetve szerhasználati szokásaik is nyomon követhetővé válnak. A fejlesztési tervek közt szerepel továbbá az intravénás szerhasználók részére nyújtott ártalomcsökkentő szolgáltatások fejlesztése. Végül az alábbi szakemberek képzésének fejlesztési célja szerepel a lista végén: képzés/továbbképzés olyan szakemberek részére, akik kapcsolatba kerül(het)nek szerhasználókkal, továbbá háziorvosok, illetve a védőnői hálózat képzés céljából történő elérése akár az ÁNTSZ-en keresztül. Összefoglaló megállapítások A tanulmány alapján az alábbi pontokban kerültek összefoglalásra helyi fejlesztési lehetőségek: • A területen szerhasználati problémákkal közvetetten kapcsolatba kerülő szakemberek ismereteinek hiánya kapcsán a képzés, továbbképzés javasolt a területen dolgozó háziés gyermekorvosok, és a védőnői hálózat bevonásával a területileg illetékes ÁNTSZek segítségével • az intézmények integrációjának javítása javasolt, az intézményi utakban rejlő lehetőségek jobb kihasználásával o Korai jelzőrendszer megerősítése, a kerületi intézményi háló bevonásával o Kortárs-, sorstárs segítő képzés és hálózat beindítása indokolt területi szinten, melybe bevonhatók a területi családsegítő és gyermekjóléti központok, akiknél az erre irányuló igény szintén kirajzolódik o Nehezen elérhető rejtőzködő szerhasználói csoportok elérése érdekében a megkereső tevékenység megerősítése - akár peer-ek bevonásával – azokon a területeken, amelyeket a kutatás azonosított, illetve amelyekről információink vannak (Solymár, Kaszásdűlő, Aquincum). 12

Olyan szolgáltatások működtetése indokolt, melyek elsősorban, fő profiljukat tekintve nem a droghasználatra fókuszálnak, hanem kevésbé specifikus, egyben kevésbé stigmatizáló pszichológiai életvezetés, konzultációs típusú segítő kapcsolatokat kínálnak. Ennek kapcsán indokolt az ilyen típusú intézményi háló fejlesztése. Az egyes szolgáltatók között hiányosságok tapasztalhatóak, illetve az információ áramlása egyoldalú. Ennek megoldása a fejlesztés során feltétlenül indokolt lenne. A szolgáltatások terén az egészségügyi és a szociális szektor elkülönülése jellemző, az integrált ellátások száma alacsony.

1.2

Európai iskolavizsgálat az alkohol- és egyéb drogfogyasztási szokásokról – 2015

Az ESPAD (European School Survey on Alcohol and other Drugs) program 1994-ben indult azzal a céllal, hogy négyévente ismétlődően, időben és nemzetközileg összehasonlítható adatokat gyűjtsön a fiatalok dohányzásáról, alkohol- és egyéb drogfogyasztási szokásairól. Az ESPAD magyarországi adatfelvételei Elekes Zsuzsanna vezetésével történtek, utoljára 2015 évben. Az ESPAD-adatfelvételek célcsoportja az adatfelvétel évében 16. évüket betöltő, iskolában, nappali tagozaton tanuló fiatalok. Az ESPAD tanulmány kapcsolódó adatait és megállapításait a későbbiekben, az aktuális részeknél tekintjük át.

13

2. BUDAPEST FŐVÁROS III. KERÜLET, ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER TERÜLETÉN TALÁLHATÓ SZOLGÁLTATÓ INTÉZMÉNYEK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK MONITOROZÁSA Szerzők: Márványkövi Ferenc Prof. Dr. Rácz József (Kék Pont Drogkonzultációs Központ és Ambulancia)

2.1. Bevezetés

A kutatás során olyan szervezeteket és intézményeket igyekeztünk azonosítani, amelyek közvetlenül vagy közvetve szerepet játszanak, illetve játszhatnak a helyi kábítószer-probléma egészségügyi, illetve szociális kezelésében. Utóbbiak esetében a monitorozás látószögébe kerültek tehát azok a szervezetek is, amelyek tágabb értelemben szintén a kábítószer használat ellátórendszerébe tartoznak, illetve tartozhatnak, hiszen szolgáltatásaik egyes spektrumai a kábítószer használók egészségügyi vagy szociális igényeit érintik. Hiányanalízis vonatkozásában, a szükséglet-meghatározás folyamatát összetevő elemek közül az intézmények körében végzett kutatás az alábbiakra tér ki: 1) Ellátási, szolgáltatói térkép meghatározása (szolgáltatási spektrum, szolgáltatások elérhetősége) 2) Az ellátórendszeren kívüli szerhasználók szükségleteinek és ártalmainak azonosítása 3) Kielégített és kielégítetlen szükségletek meghatározása Hangsúlyozni kell, hogy jelen kutatás csak egyik fontos eleme a szükséglet meghatározás folyamatának. A szükségletek pontos meghatározásához olyan további összetevők vizsgálata is szükséges, mint 1) a kezelői kliensprofil meghatározása 2) kerületi drogfogyasztási mintázat meghatározása drog-epidemiológiai adatok és incidencia becslés alapján 3) klienselégedettség mérése 4) kezelőhelyek programjainak hatásvizsgálata. A fejezet első része a kutatás célját és módszertanát ismerteti, majd ezt követően a helyi ellátási térkép és intézményi profil leírására tesz kísérletet. Az intézményi profilok adatlapok formájában kerülnek bemutatásra, és alapvetően a szolgáltatóktól kapott közvetlen adatokra épül. Azon szolgáltatók esetében, akik nem küldték vissza a kérdőívet, az adatokat az internetes oldalukon megadott információ alapján állítottuk össze. Ennek keretén belül az adatlap részletezi a monitorozásba került szervezetek és intézmények legfontosabb adatait, szolgáltatási és ellátási spektrumát. 14

Ezt követően a résztanulmány kitér a kerület kábítószer-érintettségének, illetve mintázatának bemutatására a szolgáltatók észlelése alapján. Itt elsősorban a kerületben legelterjedtebb kábítószereket, a fogyasztók profilját, valamint a fogyasztás tipikus színtereit igyekszünk bemutatni. Ezt követően, ehhez szorosan kapcsolódóan a tanulmány ismerteti az ellátórendszeren kívül rekedt kliensek jellemzőit, a kívülmaradás okait, illetve az ehhez kapcsolódó kielégítetlen szükségleteket. Folytatásképpen bemutatjuk a kerületben működő szervezetek és intézmények szolgáltatói spektrumát, a kerületi ellátórendszer általános jellemzésén keresztül. Részletesen kitérünk a működő és a kevésbé működő szolgáltatások és ellátási formák, illetve a hiányzó szolgáltatások azonosítására, illetve az intézményi fejlesztési tervek bemutatására. A résztanulmány utolsó része a kerületi ellátórendszer intézményei között megvalósuló együttműködések, illetve együttműködési hiányok feltárására tesz kísérletet, majd feltárja a kerületi szinten tapasztalt szolgáltatási hiányterületeket, a kielégített és a kielégítetlen igényeket. A tanulmány legvégén röviden vázoljuk az általunk indokoltnak vélt fejlesztési irányokat és területeket.

2.2. Az adatgyűjtés célja és módszertana 2.2.1. Az adatgyűjtés célja A kerületben működő, kábítószer-használók és szenvedélybetegek kezelését és ellátását biztosító intézmények, valamint a szociális és egészségügyi alapszolgáltatásokat nyújtó szervezetek, a szabadidős lehetőségeket, drogmegelőzést, és egészségfejlesztést nyújtó szervezetek és intézmények és azok szolgáltatásainak feltérképezése, monitorozása, a hiányok felderítése és ebből következően a szolgáltatási, együttműködési lehetőségek és fejlesztési irányok meghatározása, különös tekintettel a kerületi kábítószer-használók kezelését végző intézmények és szervezetekre. 2.2.2. Az adatgyűjtés módszertana Az adatgyűjtés strukturált kérdőív segítségével történt, amely alapvetően a 2010 során a TÁMOP 5.4.1/08/1. sz. kiemelt szükséglet-meghatározási projekt keretében használt adatgyűjtő lapra épült (Márványkövi és Rácz, 2011)1. A kérdőíveket előre meghatározott, a kerületben működő öt drogellátó-kezelőhely, illetve az ellátásukban közvetve érintett (szabadidős lehetőségeket, drogmegelőzést, és egészségfejlesztést nyújtó) öt szervezet és intézmény részére küldtük ki e-mailben. Az adatgyűjtés 2017. március 7. és 31. között zajlott. A kérdőív 42 kérdésből állt, kitöltése körülbelül 90 percet vett igénybe, és az alábbi tematikus egységekből tevődött össze: • Intézményi alapadatok • Az intézmények által nyújtott tevékenységek és szolgáltatások köre • Az intézmények működési feltételei • Az intézmények kliensforgalmára vonatkozó adatok • A III. kerület kábítószer-fogyasztási mintázata és jellemzői 1

Márványkövi Ferenc, Rácz József: TÁMOP 5.4.1/08/1. sz. kiemelt projekt. Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet, 2011.

15

A kerületi drogellátók és más szociális, vagy egészségügyi szolgáltatást nyújtó szervezetek, intézmények közötti együttműködések • Az intézmények jövőre vonatkozó fejlesztési tervei • Szolgáltatási hiányterületek azonosítása, javaslatok A kérdőívet végül kilenc szervezet küldte vissza, egy intézménytől nem érkezett vissza kérdőív (Szent Margit Rendelőintézet Pszichiátriai Gondozóintézet). A Máltai Szeretszolgálat csak a III. kerületben működő "Játszva megelőzni" Programra vonatkozóan töltötte ki a kérdőívet, így az általuk megadott adatok és információk csak a III. kerületi programjukra érvényesek. Ez alól egyedüli kivételt jelent az adatlapon feltüntetett 2016-os éves bevétel, ami teljes szervezeti adat. Az eredeti tervek szerint mélyinterjúkkal szándékoztuk kiegészíteni a kérdőíves kutatást arra az esetre, ha a kvantitatív adatok nem szolgáltattak volna megfelelő és elegendő információt a szükséglet meghatározáshoz, azonban a kitöltött adatlapok tartalmát elegendőnek találtuk. •

2.3.Azonosított intézmények: ellátási térkép és intézményi profil 2.3.1. Ellátási térkép Az adatgyűjtés során tíz egészségügyi és szociális szolgáltatást nyújtó szervezet, illetve intézmény került azonosításra és feltérképezésre. A tízből három szervezet kifejezetten a kábítószer-használók kezelésére, ellátásra szakosodott szolgáltató, amelyek a következők: 1. Kék Pont Drogkonzultációs Központ és Drogambulancia Alapítvány 2. Félkör Alapítvány 3. Segítőpont Drogmegelőző, Egészségfejlesztő és Kutató Nonprofit Kft. A Kék Pont Alapítvány alapvetően szenvedélybetegek közösségi ellátását, illetve alacsonyküszöbű ellátást végzi, míg a Félkör Alapítvány és a Segítőpont főként megelőzőfelvilágosítást, elterelést végez. További két szolgáltató kifejezetten szenvedélybetegek, illetve alkoholfüggőségben szenvedő betegek közvetlen ellátást is végzi, ahol kisebb arányban megjelennek kábítószer-használók, vagy azok hozzátartozói: 1. Szent Erzsébet Karitász Szenvedélybeteg Segítő Központ 2. Szent Margit Rendelőintézet Pszichiátriai Gondozóintézet A fennmaradó öt intézmény, illetve szervezet alapvetően nem kábítószer-használók és szenvedélybetegek kezelésére szakosodtak, de egyes szolgáltatásaik kábítószer-használók vagy közvetlen családtagjaik és környezetük számára is relevánsak, illetve tevékenységi profiljukból fakadóan rálátással, információval bírnak, bírhatnak a kerületi drogproblémával és a kezelőrendszerrel kapcsolatosan. Ebből fakadóan ezen szervezetek jelenléte kiemelkedő fontossággal bír a helyi kábítószerprobléma kezelésében: 1. Jövőbarát Alapítvány 2. Sotéria Alapítvány 3. Magyar Máltai Szeretetszolgálat 4. Óbuda-Békásmegyer Védőnő Szolgálata 5. Óbudai Családi Tanácsadó és Gyermekvédelmi Központ (ÓCSTGYVK) 16

2.3.2. Intézményi profil Az alábbiakban táblázatos formában közöljük a kutatás során azonosított és monitorozott intézmények főbb adatait. 2.3.2.1.

Drogellátók, kezelőhelyek, illetve kábítószer-használóknak szenvedélybetegeknek szolgáltatást nyújtó intézmények

és

A szervezet neve:

Kék Pont Drogkonzultációs Központ és Drogambulancia Alapítvány

A szervezet nyitva tartása:

HÉTFŐ: 10:00 – 18:00 KEDD: 10:00 – 18:00 SZERDA: 10:00 – 18:00 CSÜTÖRTÖK: 10:00 – 18:00 PÉNTEK: 08:00 – 16:00

A szervezet fő tevékenységi profilja:

• •

Szenvedélybetegek közösségi ellátása Szenvedélybetegek alacsonyküszöbű ellátása

A szervezet címe:

1039 Budapest, Lukács György utca 3.

A szervezet elérhetőségei (telefon, honlap):

Gát utcai ambulancia: 06-1-215-78-33 06-70/607-49-69 Békásmegyeri ambulancia: 06/1-454-0876 06-70/607-50-30 www.kekpont.hu

Tevékenységi szektor:

nem-kormányzati

Jogi forma:

magánalapítvány

A szervezet bevétele (2016):

55 000 000 Ft

A szervezet kliensforgalma (2016):

317 fő

A szervezet napi kliens kapacitása:

16 fő •

A szervezet főbb szolgáltatásai: A szervezet szakember létszáma: A szervezet tevékenységének főbb céljai:

•

Alacsony küszöbű szolgáltatás kábítószer-használók részére Drogbetegek egészségügyi és szociális ellátása, gondozása

10 fő • •

Ártalomcsökkentés kábítószer-használók számára Kábítószer-használók felépülését támogató közösségi kezdeményezések

A szervezet tevékenységének főbb Szenvedélybetegségben közvetlenül és közvetetten érintettek célcsoportjai: Kábítószer használók aránya a klientúrán 100% belül: • Alacsony küszöbű szolgáltatás kábítószer-használók Kábítószer használóknak nyújtott részére szolgáltatások: • Drogbetegek egészségügyi és szociális ellátása, gondozása 17

A szervezet neve:

SEGÍTŐPONT Drogmegelőző, Egészségfejlesztő és Kutató Nonprofit Kft.


Naptól függetlenül csak előzetes telefonos egyeztetés után fogad klienseket.


•

Megelőző-felvilágosító szolgáltatás

A szervezet címe:

Budapest, Kórház u. 37, 1035


70/5753446 www.eltereles.hu


magán

Jogi forma:

nonprofit korlátolt felelősségű társaság


11 058 000 Ft


339 fő


15 fő • •


Megelőző-felvilágosítás Egészségmegőrzés, egészségfejlesztés

4 fő • A drogfogyasztás okozta problémákkal küzdők segítése • Egészségmegőrzés, egészségfejlesztés • Társadalomtudományi kutatás Büntető eljárás alá vont kábítószer-fogyasztók számára megelőző-felvilágosító szolgáltatás (elterelés) nyújtása.

A szervezet tevékenységének főbb célcsoportjai: Kábítószer használók aránya a klientúrán 100% belül: Kábítószer használóknak nyújtott • szolgáltatások:

Megelőzős-felvilágosítás

A szervezet neve:

Félkör Alapítvány


HÉTFŐ: 17:00 – 20:00 KEDD: 17:00 – 20:00 SZERDA: 17:00 – 20:00 CSÜTÖRTÖK: 17:00 – 20:00 PÉNTEK: 16:00 – 20:00 SZOMBAT: 09:00 – 16:00


A szervezet címe:

•

Megelőző-felvilágosító szolgáltatás

Székhely: 2000 Szentendre, Dália u. 9/B Szolgáltatások helyszínei: 1035 Budapest, Váradi utca 19. 2030 Érd, Emma utca 8. 2100 Gödöllő, Ganz Á. utca 7. 18

2760 Nagykáta, Dózsa Gy. út 6/a. 2000 Szentendre, Duna korzó 18. 2. emelet 2254 Szentmártonkáta, Rákóczi út 54. A szervezet elérhetőségei (telefon, honlap):

06-70/770-3030, 70/414-3030 www.felkor.atw.hu


nem-kormányzati

Jogi forma:

magánalapítvány


4 480 000 Ft


321 fő


8-10 fő

A szervezet főbb szolgáltatásai: A szervezet szakember létszáma:

A szervezet tevékenységének főbb céljai:

A szervezet tevékenységének főbb célcsoportjai:

• • •

Megelőző-felvilágosító szolgáltatás Prevenció Tanácsadás, konzultáció egyéni és családi szinten

• •

Szükséglet meghatározás, igényfelmérés Motiváció felkeltése a pozitív változás iránt, készségek fejlesztése, önismeret fejlesztése Kábítószer használat csökkentése, elhagyása (egyéb szerek esetén is pl. alkohol) Ismeretátadás – kiegészítésként Önsegítés elsajátítása Kábítószer használók Kábítószer használók hozzátartozói Veszélyeztetett, hátrányos helyzetű fiatalok Bűnelkövetők Fiatalokkal találkozó szakemberek

5 fő

• • • • • • • •

Kábítószer használók aránya a klientúrán 100% belül: • Kábítószer használóknak nyújtott • szolgáltatások: •

Megelőző-felvilágosító szolgáltatás Prevenció Tanácsadás, konzultáció egyéni és családi szinten

A szervezet neve:

Szent Erzsébet Karitász Szenvedélybeteg-segítő Lelki Központ




•

Szenvedélybetegek közösségi ellátása

A szervezet címe:

1035 Budapest, Kórház u. 37.


20/775-3135 06/1/242-2330 19

www.kaszlelkikozpont.hu Tevékenységi szektor:

nem-kormányzati

Jogi forma:

egyház


18 198 000 Ft


48 fő


17 fő


• •

Közösségi ellátás Orvosi konzultáció

•

Ösztönözni, támogatni a szenvedélybetegségtől szenvedők szabadulását a függőbetegségtől Az önsegítő csoportok támogatása, újak létrehozása, találkozók szervezése, tapasztalatok megosztása, kapcsolattartás Probléma elemzés, probléma megoldás segítése, személyes célok meghatározásának támogatása Egyéni konzultáció, addiktológiai konzultáció, terápiás csoportok működtetése Közösségi programok szervezése Saját otthonukban élő, ambuláns ellátást igénylő addiktív betegek Hosszabb kórházi kezelés alatt álló szenvedélybetegek

5 fő

• A szervezet tevékenységének főbb céljai:

• • • •


• •

Kábítószer használók aránya a klientúrán 10% belül: • Kábítószer használóknak nyújtott szolgáltatások: •

Szenvedélybetegek hozzátartozói, családtagjai, a szűkebb és tágabb környezetében élők

Egyéni konzultáció Addiktológiai konzultáció

A szervezet neve:

Szent Margit Rendelőintézet Pszichiátriai Gondozóintézet


HÉTFŐ: 08:00 – 16:00 KEDD: 08:00 – 15:00 SZERDA: 08:00 – 13:00


•

Szenvedélybetegek (alkoholbetegek) közösségi ellátása

A szervezet címe:

1039 Budapest, Csobánka tér 6.


368-6025, 454-7542 vagy a 454-7500/221 mellék www.obudairendelok.hu

Tevékenységi szektor: 20

Jogi forma:

non-profit kft.


Nem ismert


Nem ismert


Nem ismert • • •


Addiktológiai ellátás Orvosi konzultáció Komplex segítségnyújtás (orvosi, szociális, mentális)

6 fő

A szervezet tevékenységének főbb céljai: Nem ismert A szervezet tevékenységének főbb • Alkoholfüggőségben szenvedők és környezetükben élők célcsoportjai: Kábítószer használók aránya a klientúrán Nem ismert belül: Kábítószer használóknak nyújtott Nem ismert szolgáltatások: 2.3.2.2.

Nem drogellátást végző egészségügyi és szociális szolgáltatók

A szervezet neve:



Jövőbarát Alapítvány HÉTFŐ: 10:00 – 13:00 KEDD: 14:00 – 18:00 SZERDA: 14:00 – 18:00 CSÜTÖRTÖK: 14:00 – 18:00 PÉNTEK: 14:00-18:00, 19:00-00:00 SZOMBAT: 19:00 – 00:00 • Szabadidős tevékenységek biztosítása egészségmegőrzés céljából

A szervezet címe:

1033, Budapest Pethe Ferenc tér 1-3.


+36304568373 www.jovobarat.hu


nem-kormányzati

Jogi forma:

közalapítvány


15 000 000 Ft


60 fő


60 fő

A szervezet főbb szolgáltatásai:

• • • • •

Gyermek- és ifjúság védelem Szabadidős tevékenységek nyújtása Napközbeni ellátás biztosítása Egészségmegőrzés Drog- és bűnprevenció 21

A szervezet szakember létszáma:

21 fő (ebből 10 fő önkéntes)

• Gyermek- és ifjúság védelem • Egészségmegőrzés A szervezet tevékenységének főbb céljai: • Szabadidős tevékenység nyújtása • Segítő közösség biztosítása • Drog- és bűnprevenció A szervezet tevékenységének főbb 0-25 év közötti gyermekek és fiatalok, elsősorban Óbudacélcsoportjai: Békásmegyer kerületéből érkezők Kábítószer használók aránya a klientúrán N/A belül: Kábítószer használóknak nyújtott • Éjféli pingpongozás szolgáltatások: A szervezet neve:



Óbuda-Békásmegyer Védőnői Szolgálata HÉTFŐ: 08:00 – 16:30 KEDD: 08:00 – 16:30 SZERDA: 08:00 – 16:30 CSÜTÖRTÖK: 08:00 – 16:30 PÉNTEK: 08:00 – 14:00 • Egészségvédelem, egészségfejlesztés • Családgondozás

A szervezet címe:

1032 Budapest, Gyenes utca 16.


+361-439-1378 www.obudaivedonok.hu


önkormányzati

Jogi forma:

nem releváns


309 000 000 Ft


21 116 fő


250-350 fő




•

Egészségügyi tanácsadás

64 fő • • • • • • • •

Egészségfejlesztés Egészségmegőrzés Családgondozás Pszichés segítségnyújtás Várandósok 0-6 éves gyermekek és gondviselőik 7-18 éves gyermekek Családok

Kábítószer használók aránya a klientúrán nincs adat belül: Kábítószer használóknak nyújtott • Iskolavédőnői fogadóóra szolgáltatások: 22

A szervezet neve:

Óbudai Családi Tanácsadó és Gyermekvédelmi Központ




•

Családsegítés

A szervezet címe:

1035 Budapest, Váradi u. 9-11.


06/1250-1964 https://obuda.hu/intezmenyek/obudai-csaladi-tanacsado-esgyermekvedelmi-kozpont/


önkormányzati

Jogi forma:

nem releváns


356 150 000 Ft


4157 fő


77 fő


• • 80 fő • •


• •

• A szervezet tevékenységének főbb célcsoportjai:

Családsegítés Gyermekjóléti szolgáltatások nyújtása

• • •

A gyermek családjában történő nevelésének segítése, érdekei védelme, testi – lelki fejlődésének biztosítása A gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése A szociálisan rászoruló szociális – mentális problémáinak a kezelése A váratlan élethelyzet, családi krízis miatt átmenetileg ellátás és felügyelet nélkül maradt, családban élő gyermekek befogadása Az átmenetileg otthontalanná vált családok befogadása és gondozása Kiskorú gyermekek Felnőttek Családok

Kábítószer használók aránya a klientúrán 1% belül: Kábítószer használóknak nyújtott nincs ilyen szolgáltatások: A szervezet neve:

Sotéria Alapítvány Kilátó Klubház


HÉTFŐ: 12:00 – 18:00 KEDD: 12:00 – 18:00 SZERDA: 12:00 – 18:00 CSÜTÖRTÖK: 12:00 – 18:00 PÉNTEK: 12:00-18:00 23

• •


Pszichiátriai betegek közösségi ellátása Pszichiátriai betegek pszicho-szociális rehabilitációja

A szervezet címe:

1033, Budapest, Szentendrei út 36.


1/250-3383, +20/529-8877 www.soteria.hu


Nem kormányzati

Jogi forma:

Magánalapítvány


Nem ismert


98 fő


30


• •

Pszichiátriai betegek nappali intézménye Pszichiátriai betegek közösségi ellátása

•

Pszichiátriai betegek rehabilitációja

5 fő

A szervezet tevékenységének főbb • célcsoportjai: Kábítószer használók aránya a klientúrán 0% belül: Kábítószer használóknak nyújtott Nincs szolgáltatások:

Mentális és pszichiátriai problémákkal küzdő betegek

A szervezet neve:

Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület „Játszva megelőzni” Program


HÉTFŐ: 10:00 – 18:00 KEDD: 10:00 – 18:00 SZERDA: 10:00 – 18:00 CSÜTÖRTÖK: 10:00 – 18:00 PÉNTEK: 10:00-18:00 SZOMBAT: 10:00 – 18:00 VASÁRNAP: 10:00 – 18:00


•

Gyermekek és fiatalok alternatív napközbeni ellátása

A szervezet címe:

1033, Budapest, Miklós utca 32.


1/388 8760


nem-kormányzati

Jogi forma:

egyesület


40 000 000 Ft


3800 fő


300 fő

www.maltai.hu

24



• •

Alternatív nappali szabadidős programok biztosítása Prevenció

19 fő • • • •

Gyermekek alternatív napközbeni ellátása Prevenció Harmadlagos szocializációs közeg biztosítása Hasznos szabadidő eltöltés biztosítása

A szervezet tevékenységének főbb • 0-30 éves korosztály célcsoportjai: Kábítószer használók aránya a klientúrán Nem meghatározható (vannak, de százalékos arányuk nem belül: becsülhető) • Teljes szolgáltatási paletta (ha nem szer hatása alatt érkezik a kliens • Játszótér Kábítószer használóknak nyújtott szolgáltatások: • Közösségi tér • Eseti programok • Rendszeres programok

2.4. Óbuda-Békásmegyer kábítószer-fogyasztási mintázata Az Óbuda-Békásmegyer kábítószer használati mintázatára vonatkozó kvalitatív információk elsősorban a drogellátó, vagy a drogellátásban valamilyen szinten érintett szervezetek megfigyelésein alapulnak. Jóllehet a drogellátásban közvetlenül nem érintett szervezetek kisebb rálátással bírtak a kerület szerfogyasztási jellemzőire vonatkozóan, hasznos információval tudott szolgálni a Jövőbarát Alapítvány is. Mindezek alapján ÓbudaBékásmegyer kábítószer használati mintázata, jellemzői a következőképpen foglalhatók össze. A kerületben leginkább fogyasztott kábítószerek a marihuána, az új pszichoaktív szerekhez tartozó biofű, illetve az új pszichoaktív szerek általában véve, valamint a természetes úton előállított kannabisz, amit előfordulási gyakoriságban a szintetikus úton előállított „partydrogok” (speed) követnek, de a Félkör Alapítvány beszámolója szerint előfordul még, bár kevésbé jellemző módon, a kokainfogyasztás is. A fogyasztás módját tekintve leginkább a szájon és az orron keresztül történő bevitelről (szippantásról, elszívásról, inhalálásról, füstről) van tudomásunk, de a Kék Pont Alapítványnál előfordulnak intravénás használói kliensek is, bár jóval kisebb arányban, mint korábban. A kerületi tapasztalatok alapján a szolgáltatók egyöntetű megítélése szerint az új pszichoaktív szerek számítanak a legveszélyesebb szereknek. Szocio-demográfiai jellemzők tekintetében eltérő információkat kaptunk a kerületi tipikus kábítószer-használókkal kapcsolatosan, elsősorban a drogellátásban érintett intézményektől és szervezetektől. A Kék Pont Drogambulancia szerint társadalmi státusz mentén nem tipizálhatók a kerületi kábítószer-használók. Korcsoport tekintetében a legérintettebbek a 1630 év közötti fiatalok, de a Jövőbarát Alapítványnál már 14 éves kortól megjelennek szerhasználók. A szerfogyasztásban inkább a férfiak érintettek. Eltérő információval rendelkezünk a fogyasztók iskolai végzettségét illetően: egyes beszámolók szerint 25

többségében főiskolai végzettséggel, főiskolai, egyetemi tanulmányokkal, vagy szakmával rendelkeznek, és jellemző módon tanulnak (közép-, illetve a felsőoktatásban), vagy nagyrészt foglalkoztatottak, míg csak kis számban munkanélküliek, vagy éppen munkát keresők, esetleg alkalmi munkából élők. Mások szerint a kerületi fogyasztók inkább általános iskolai végzettséggel, illetve alapfokú és szakmai végzettségűek rendelkező, alacsony társadalmi státuszú személyek. A fogyasztás tipikus színterei a nyílt, vagy zárt (privát) helyek: előbbiek tekintetében jellemző a köztereken, parkokban, utcán, kapualjban vagy más eldugott helyeken (elhagyott, romos épületek) történő fogyasztás, utóbbiak tekintetében pedig a magánlakásban, otthon, vagy a szórakozóhelyeken történő drogfogyasztás. A szolgáltatók az elmúlt 3-4 év során több tekintetben is változásokat tapasztaltak a kerületi kábítószer-fogyasztás mintázatában. A Kék Pont Drogambulanciánál emelkedett a 18 év alatti kliensek aránya, amiből arra következtethetünk, hogy általánosságban véve korban korábbra tolódott a szerfogyasztás kezdete. Eltérőek a vélekedések a fogyasztott szerekben történő változások tekintetében, hiszen míg egyes szervezetek nem nagyon tapasztalnak változást a szerek típusában, mások szerint előtérbe kerültek az új pszichoaktív szerek, elsősorban a biofű fogyasztása is. A Hajógyári sziget szórakozóhelyeinek bezárásával a fogyasztás terén tapasztaltak még átalakulást, miszerint inkább az otthoni, illetve a közterületen lévő szerfogyasztás lett a jellemző, a szórakozóhelyek helyett. Mindezen túl egyes szervezetek szerint a szerfogyasztás aránya is emelkedett.

2.5. Az ellátórendszeren kívül 2.5.1. Kezelők, ellátók Alapvetően elmondható, hogy továbbra is számos illegális szerhasználó marad az ellátórendszeren kívül, akiket a jogi következményektől való félelem tart vissza nemcsak a kezelőhelyek, szolgáltatók felkeresésétől, de más, nem drogellátó és kezelő intézmények által nyújtott ellátási formák (családsegítés, egészségügyi tanácsadás, konzultáció, stb.) felkeresésétől is. Ezt - függetlenül az intézményi profiltól - több szolgáltató és intézmény is megerősítette. Az általunk megkérdezett kerületi drogellátók több olyan célcsoportot is azonosítottak, amelyek nem, vagy csak nagyon nehezen jutnak a kerületben elérhető kábítószerhasználóknak nyújtott egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz. Az ellátórendszeren kívül maradtnak mondhatóak a kifejezetten hátrányos helyzetű drogfogyasztó fiatalok, akik alapvetően megfelelő motiváció hiányában nem veszik igénybe a szolgáltatásokat. Számukra az utcai megkereső programok, és a célzott, rendszeres prevenciós programok nyújthatnának segítséget. Szintén a kerületi ellátórendszeren kívül rekedtek a jobb anyagi helyzetű, magasabb társadalmi státuszú drogfogyasztók, akik szintén motivációs problémákkal állnak szemben. Számukra a privát, magas színvonalú, fizetős szolgáltatások jelenthetnék a megoldást. Szintén kielégítetlen szükségletről beszélhetünk az általános és középiskolai diákok esetében is, akik számára jelenleg nem érhető el hiteles szakemberek vagy volt használók által tartott iskolai drog-prevenciós programok. Szintén ellátatlannak mondhatóak a gyermek és kamasz célcsoportok is, akik számára jelenleg nincsen célzott addiktológiai, illetve napközben ellátás a kerületben. 26

A fentiekben azonosított és megnevezett kielégítetlen igényű célcsoportok ellenére a kezelést nyújtó szolgáltatók alapvetően jónak ítélték meg a kerületi kábítószer-használók ellátási színvonalát, de említésre került, hogy a szolgáltatók közötti együttműködések további javítására, fejlesztésére lenne szükség, több és eredményesebb kommunikációval. Továbbá azonosítani kellene, hogy a klienseknek a nyújtott szolgáltatásokon kívül még milyen további kezelési igények merülnek fel, és azzal hová lehet irányítani a kábítószer-használókat. Megítélésük szerint a továbbirányítási lehetőségekről, illetve a szolgáltatók szolgáltatásainak tartalmáról bővebb információra lenne szükség. 2.5.2. Nem drogellátást végző egészségügyi és szociális szolgáltatók A Jövőbarát Alapítvány a 16-20 év közötti fiatalokat említette meg, mint a helyi egészségügyi és szociális ellátórendszeren kívüli speciális igényű célcsoportot, akik már nem iskolakötelesek, de még nem is dolgoznak, és alapvető motivációs hiányossággal küszködnek. A Máltai Szeretetszolgálat beszámolója szerint szintén veszélyeztetett célcsoportnak számítanak a tanulmányaikat befejező fiatalok, akik egy idő után „kinövik” a játszótereket, és fokozatosan a szervezet látókörén kívül kerülnek. Ennek a klienscsoportnak a szolgáltatásban történő tartásához számukra korban és érdeklődésben megfelelő programok kialakítására lenne szükség.

2.6. A kerületi ellátórendszer leírása 2.6.1. Szolgáltatási spektrum

2.6.1.1. Kezelők, ellátók A III. kerületben, illetve azon kívül a térségben működő drogellátók számos szolgáltatástípust biztosítanak a hozzájuk forduló kliensek számára. A kerületben 2006 óta jelen van a szenvedélybetegek közösségi ellátása, amelyet a Szent Erzsébet Karitász és a Kék Pont Drogambulancia biztosít. Ennek keretében olyan szolgáltatások érhetőek el mint a járóbeteg egészségügyi és szociális szolgáltatások, orvosi és addiktológiai konzultáció, önsegítői és hozzátartozói csoportok működtetése, állapotfelmérés. Mint ismeretes, a Szent Erzsébet Karitász elsősorban alkoholbetegek ellátást végzi, klientúrájának 10%-át droghasználók teszik ki. Mindez pszichiáter, közösségi gondozó, konzultáns, addiktológus, orvos, mentálhigiénés szakember segítségével valósul meg. Jóllehet a Szent Margit Rendelőintézet Pszichiátriai Gondozóintézet nem küldte vissza a kérdőívet, tudjuk, hogy az intézet szintén biztosít pszichiátriai / addiktológiai szakrendelést pszichiáter munkatársak saegítségével, elsősorban alkoholbetegek számára. Eltereléssel egybekötött megelőző-felvilágosító szolgáltatást két szervezet nyújt, a Segítőpontnál és a Félkör Alapítványnál pszichológus, szociális munkás, szociálpedagógus, pszichiátriai szakápoló és egészségfejlesztő mentálhigiénikus segítségével. Szenvedélybetegek alacsonyküszöbű ellátását egyetlen intézmény, a Kék Pont Drogambulancia végzi 2009 óta, ám a szervezet alacsony-küszöbű szolgáltatásai közül továbbra sincs jelen a tűcsere és csak korlátozottan az utcai megkereső munka. Jóllehet rehabilitációt és reszocializációt biztosító szolgáltatót a kerületben nem azonosítottunk, a Félkör Alapítvány szükség szerint, előgondozást követően a Kallódó 27

Ifjúságot Mentő Misszió (KIMM) és a Kallódó Ifjúságot Mentő Missziót Támogató Alapítvány (KIMMTA) drogterápiás intézményeibe tud klienseket irányítani. A drogellátásban részt vevő szerezetek és intézmények ellátási hatóköre több fővárosi kerületre és településre is kiterjed, de megelőző-felvilágosító szolgáltatásra több megyéből is érkeznek a kerületbe. 2.6.1.2.


Fontos kiemelni, hogy aznosításra kerültek olyan kábítószer-használóknak nyújtott egészségügyi és szociális szolgáltatások is, amelyeket nem drogellátó intézmények vagy szervezetek nyújtanak. Drog- és bűnprevenció keretében éjféli pinpongozást biztosít a Jövőbarát Alapítvány 1998 óta, iskolavédőnői fogadóórát biztosít a Védőnő Szolgálat, valamint ezeken kívül tágabb értelemben elérhetőek más szociális és egészségügyi szolgáltatások is, amit alapvetően nem kezelők nyújtanak, mint amilyen az egészségmegőrzés, gyermek- és ifjúságvédelem, szakorvosi ellátás, családsegítés, adósságkezelés. A Máltai Szeretetszolgálat „Játszva megelőzni” programja prevenciós céllal igyekszik alternatív napközben programokat (köztük eseti és rendszeres programokat), illetve napközben ellátást biztosítani a résztvevők számára, többek között fiatal kábítószer-használóknak is. Megjegyzendő, hogy sok esetben maguk a szolgáltatók sem tudták pontosan megmondani, hogy ezeket a szolgáltatásokat igénybe veszik-e drogfogyasztók, vannak-e klienseik között szerhasználók (Jövőbarát, Máltai Szeretetszolgálat), illetve volt közöttük olyan szolgáltató, amely szerint szolgáltatásaik deklaráltan nem kábítószer-használók számára létesültek (Óbudai Családi Tanácsadó és Gyermekvédelmi Központ), mégis, klienseik 1%-a kábítószerhasználó. A Sotéria jelezte, hogy klienseik között nincsenek kábítószer-használók. Ezen intézmények szolgáltatási spektrumaikat végignézve megállapítható, hogy számos szolgáltatásuk mind szerhasználók, mind azok közvetlen hozzátartozói számára potenciálisan elérhetőek, jelen vannak (egészségfejlesztés, családgondozás, családsegítés). 2.6.2. A szolgáltatások elérhetősége, hozzáférhetősége 2.6.2.1.

Kezelők, ellátók

A kábítószer-használók ellátását végző kerületi ellátók elérhetőségével kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy azok nyitva tartása minden egyes esetében ismert, és nagyrészt alkalmazkodnak is a kliensi igényekhez: alacsony-küszöbű és közösségi szenvedélybeteg ellátás hétköznapokon, munkaidőben érhetők el, míg elterelés a Félkör Alapítvány esetében a kora esti, esti órákban (igény szerint máskor is), míg a Segítőpont esetében előzetes egyeztetés alapján érhető el. A Félkör Alapítvány szombati napon is nyitva tart. A fentiekben az is megállapításra került, hogy a drogellátók nem csak a kerületből, de más fővárosi kerületekből, városokból, megyékből érkező betegeket is ellátnak. Két szervezet esetében (Kék Pont, Félkör Alapítvány) várólisták kerültek rögzítésre a kliens befogadási kapacitás szűkössége miatt. A kezelésbe kerülés akadályaival kapcsolatban kevés információ áll rendelkezésre; a kezelők leginkább a motiválatlanságot, illetve a jogi következményektől való félelmet említették leginkább. A drogellátásban részt vevő kezelők szerint az egyéb, nem kifejezetten, vagy egyáltalán nem droghasználók ellátásra specializált intézmények szolgáltatásait leginkább 28

azért nem veszik igénybe szerhasználók, mert tartanak a jogi következményektől, vagy úgy gondolják, hogy szociális és egészségügyi problémáikat egyedül is meg tudják oldani. 2.6.2.2.


A kerületi drogellátásban közvetve nem érintett intézmények közül, akik jelezték, hogy kábítószer-használók is igénybe veszik programjaikat, a Máltai Szeretetszolgálat „Játszva megelőzni” programja a hét minden napján, napközben érhető el (10 és 18 óra között), míg a Jövőbarát Alapítvány hétköznap napi 4 órában nyújt szolgáltatásokat, illetve pénteken és szombaton a késő esti órákba is nyitva tart. Családsegítő szolgáltatás a kerületben a hétköznap minden napján, hétfőn és pénteken csak limitáltabban áll rendelkezése (hétfőn 5 órát, pénteken délelőtt 3 órát vannak nyitva), védőnői szolgáltatás hétköznap, munkaidőben vehető igénybe, és a Sotéria Alapítvány is hétköznap, munkaidőben áll rendelkezésre (10-18 óra). A nem drogellátásban részt vevő szerezetek és intézmények ellátási hatóköre alapvetően a III. kerületre korlátozódik, kivéve a Jövőbarát Alapítványt és a Sotériát, amelyek több kerületből is fogadnak klienseket. Összefoglalva elmondható, hogy a drogbeteg ellátási piramis tekintetében a főbb szolgáltatási formák jelen vannak a kerületben, vagy továbbutalással elérhetőek (rehabilitáció). Mindezen túl elérhetőek olyan egészségügyi és szociális szolgáltatások nem csak használók, hanem a közvetlen környezetükben élők számára is, amelyek a kábítószer-használat közvetett vagy közvetlen következményeinek kezelésére alkalmasak, és amelyeket nem feltétlenül kábítószer-használók ellátására szakosodott intézmények nyújtanak.

2.7. Az ellátórendszer intézményeinek működési feltételei 2.7.1. Kezelők, ellátók A kerületi drogellátásban részt vevő szervezetek és intézmények általános elégedettsége a rendelkezésre álló anyagi források tekintetében eltérőek: a Kék Pont és a Segítőpont alapvetően nem (jóllehet utóbbi működési finanszírozása növekedett az elmúlt 3 év folyamán), míg a Félkör Alapítvány és a Szent Erzsébet Karitász alapvetően elégedett a működést biztosító forrásokkal, az ő bevételük az elmúlt 3 év folyamán nőtt. Jelenlegi személyi állományukkal elégedettnek mondhatók a kezelők, ebben a vonatkozásban csak a Félkör Alapítvány nyilatkozott kevésbé elégedetten. Mindettől függetlenül a Segítőpontot leszámítva a többi kezelőnek további szakemberekre lenne szüksége a szolgáltatások megfelelő működtetéséhez. 1.

táblázat: Drogkezelők és szenvedélybeteg ellátók szakember igénye

SZERVEZET, INTÉZMÉNY Kék Pont

SZAKEMBER pszichológus segítő gondozó

1 fő 2 fő

LÉTSZÁM

Félkör

adminisztráció és kommunikáció több kliens esetén szociális szakember

1 fő 1 fő

Szent Erzsébet Karitász

családterapeuta

2 fő 29

Nagyobb eltérést mutat az infrastrukturális feltételekkel való elégedettség. Általánosságban elmondható, hogy a kezelők körében a legnagyobb elégedettség a rendelkezésre álló férőhelyek tekintetében fogalmazódott meg, míg legkevésbé a számítógépes és laptopos ellátottsággal elégedettek: a Kék Pont és a Segítőpont inkább elégedetlenek, míg a Karitász teljes mértékben elégedett az informatikai feltételekkel. A rendelkezésre álló alapterületek és helyiségek tekintetében közepes elégedettséget mértünk, ami elmondható a rendelkezésre álló helyiségek számának tekintetében is. Utóbbi vonatkozásában a Félkör Alapítvány jónak, míg a Segítőpont inkább rossznak értékelte a feltételeket. Működésének jelenlegi formájában kicsinek találja rendelkezésre álló alapterületét a Kék Pont és a Karitász is. Felmerülő klienskapacitás tekintetében két szervezet (Segítőpont, Karitász) minden esetben ki tudja elégíteni az igényeket, míg a Félkör és a Kék Pont nem mindig: utóbbiak ilyen esetekben várólistára teszik a klienst, de a Kék Pont át is irányít klienseket más kezelőhelyekre. A Kék Pont esetében említésre került, hogy a jelenlegi 16 fős napi kliensforgalmi kapacitás mellett optimális esetben 22 fős kapacitással tudnák maradéktalanul ellátni a klienseket. A drogellátó szervezetek és intézmények működését nehezítő legfőbb tényezők között kiemelkednek az anyagi, támogatási forrásokra vonatkozó gondok: azok hiánya, bizonytalansága, a kései kifizetések mind nehezítő tényezőként jelennek meg, amihez különböző kapacitásbeli nehézségek (humán erőforrás, infrastruktúra hiánya) társulnak. A Szent Erzsébet Karitász nem számolt be ilyen nehézségekről. 2.7.2. Nem drogellátást végző egészségügyi és szociális szolgáltatók A drogellátásban alapvetően nem érintett szervezetek és intézmények általános elégedettsége a rendelkezésre álló anyagi források tekintetében jónak mondható, egyedül az ÓCSTVGYK ítélte azt kedvezőtlennek, jóllehet annak bevétele növekedett az elmúlt 3 év folyamán. Jelenlegi személyi állományukkal – a Máltai Szeretetszolgálat és a Sotéria kivételével - inkább elégedetlennek mondhatóak a megkérdezettek, az ÓCSTVGYK pedig egyáltalán nem megfelelőnek ítéli meg azt. A szolgáltatók szakember-igényét az alábbi táblázatban foglaltuk össze: 2.

táblázat: Nem drogellátást végző egészségügyi és szociális szolgáltatók szakember igénye

SZERVEZET, INTÉZMÉNY Jövőbarát

SZAKEMBER ifjúságsegítő pszichológus/mentálhigiénés munkatárs önkéntes segítő

2 fő 2 fő 5 fő

LÉTSZÁM

ÓCSTVGYK

esetmenedzser családsegítő

2 fő 7 fő

Védőnői szolgálat

területi védőnő

4 fő

Máltai Szeretetszolgálat „Játszva megelőzni” Program

nevelő

7 fő

Sotéria

nincs ilyen 30

Infrastruktúra viszonylatában a rendelkezésre álló alapterület és a helyiségek számának megítélése jó, vagy megfelelő, míg a Sotéria szerint inkább közepes. A férőhelyekkel kapcsolatban a kérdés több intézmény esetében nem volt értelmezhető. Férőhelyek számát tekintve a Máltai Szeretetszolgálat kifejezetten elégedetten nyilatkozott, míg a Sotéria kevésbé. Négy intézmény szolgáltatott információt a számítógépes és a laptopos ellátottsággal kapcsolatban: előbbit a Jövőbarát kifejezetten jónak, a Sotéria és a Máltai Szeretetszolgálat közepesnek ítélt meg, míg a rendelkezésre álló laptopok számával egyedül az ÓCSTVGYK elégedett. Felmerülő klienskapacitás tekintetében három szervezet (Jövőbarát, Védőnői szolgálat, Máltai Szeretetszolgálat) minden esetben ki tudja elégíteni az igényeket, míg a Sotéria és az ÓCSTVGYK nem minden esetben. A gyermek- és családvédelmi szolgáltató esetében azonban sem átirányítás, sem várólistára helyezés nem történik, szolgáltatást akkor is igyekeznek nyújtani. A Sotériánál várólistára teszik a klienst, vagy máshova irányítják át. A működését nehezítő legfőbb tényezők között eltérő problémák fogalmazódtak meg, alapvetően az intézmények eltérő profiljából fakadóan. A Jövőbarát a jelzőrendszert, a kapcsolattartást és a probléma feltárás utáni kezelés hiányát, az ÓCSTVGYK a közalkalmazotti bértábla rendezetlenségét, a forráshiányt és az ezekből is fakadó munkatársak kilépését fogalmazta meg, a Védőnői Szolgálat esetében infrastrukturális problémák (nem megfelelő alapterületű és elrendezésű telephelyek), míg a Máltai Szeretetszolgálat esetében a programfinanszírozás hiánya okozza a legfőbb gondot.

2.8. Működő és hiányzó intézményi szolgáltatások A kerületben működő drogellátókat, illetve a nem kábítószer-használók kezelésére szakosodott intézményeket és szolgáltatókat arra is megkértük, hogy nevezzék meg saját szolgáltatásaik közül a magas színvonalúakat, valamint azokat, amelyek fejlesztésre szorulnak, illetve hiányoznak szolgáltatási palettájukról. 2.8.1. Kezelők, ellátók 2.8.1.1. Jól működő szolgáltatások A megkérdezett kezelők szinte kivétel nélkül ki tudtak emelni szolgáltatási palettájukról magas színvonalú programokat, programelemeket vagy szolgáltatásokat. A Kék Pont Alapítványnál alapvetően az addiktológiai ellátást és konzultációt, valamint a terápiás programelemeket emelték ki. A Szent Erzsébet Karitász saját szolgáltatásai közül az egyéni segítő beszélgetéseket, az addiktológiai konzultációkat, a közösségi programokat és az önsegítő és terápiás csoportokat véli magas színvonalúnak, míg a Félkör Alapítványnál a megelőző-felvilágosítást, az egyéni és családkonzultációt, illetve az egyes prevenciós programokat emelték ki. A Kék Kocka Nonprofit Bt.-vel együttműködve célzott és javallott prevenciós programot valósítanak meg a kerületben. Intézménytől, illetve szolgáltatótól függetlenül tehát a kábítószer-használók számára nyújtott szolgáltatások közül, a kerületen belül színvonalában egyértelműen kiemelkedik az addiktológiai jellegű ellátás és konzultáció, a szolgáltatók saját bevallása szerint.

31

2.8.1.2. Fejlesztésre szoruló szolgáltatások A Kék Pont a megkereső tevékenységet, valamint a közösség szervező programelemeket, a Félkör Alapítvány további prevenciós programokat, elsősorban az iskolai prevenciós programokat, míg a Szent Erzsébet Karitász a pár és családkonzultációt említette meg, mint fejlesztést igénylő saját szolgáltatást. 2.8.1.3. Hiányzó szolgáltatások A Kék Pont szolgáltatási spektrumáról a csoportfoglalkozások, illetve a felépülési közösségi programok, a Félkör szolgáltatásaiból az utógondozás és az alacsonyküszöbű szolgáltatások, míg a Szent Erzsébet szolgáltatásai közül a pár és családkonzultáció kerültek megnevezésre, mint hiányzó szolgáltatások. 2.8.2. Nem drogellátást végző egészségügyi és szociális szolgáltatók 2.8.2.1. Jól működő szolgáltatások A Máltai Szeretetszolgálat kivételével a szolgáltatók nem neveztek meg ilyen szolgáltatást. A szeretetszolgálat szerint a játszótéri eszközeik, és a közösségi tér felszereléseik kiemelkedő színvonalúak. 2.8.2.2. Fejlesztésre szoruló szolgáltatások A Jövőbarát Alapítvány az összes általa nyújtott szolgáltatást fejlesztésre szorulónak ítélte, míg a Gyermekvédelmi Központ a családsegítést és a gyermekjóléti szolgáltatásukat vélte nem teljes mértékben kielégítőnek. A Máltai Szeretetszolgálat esetében felmerült, hogy a jelenlegi informatikai eszközállomány, valamint a 18 év felettiek elérése nem kielégítő. 2.8.2.3. Hiányzó szolgáltatások A szenvedélybetegek nappali ellátása hiányzik a kerületi szolgáltatási palettáról. A Jövőbarát Alapítvány az egészségügyi tanácsadás és egyéni tehetséggondozás hiányát jelezte.

2.9. Intézményi fejlesztési tervek 2.9.1. Kezelők, ellátók A korábban leírt működési nehézségekre, valamint az azonosításra került hiányterületekre jól reagálnak az ellátók által megfogalmazott fejlesztési tervek – minden, az általunk megkérdezett szolgáltató meg tudott nevezni ilyen jövőbeni tervet. A tervezett elemek közül markáns módon kiemelkednek a programfejlesztésre, az új programokra és szolgáltatások beindítására, valamint az együttműködésre és kommunikáció-fejlesztésre irányuló tervek és elképzelések. Gyakorlatilag drogellátótól függetlenül elmondható, hogy a szolgáltatók a fejlesztések megvalósulásának alapvető kritériumaként nevezték meg a meglévő szolgáltatások fejlesztéséhez vagy új szolgáltatások beindításához (alacsony-küszöb, nappali ellátás) az anyagi források és finanszírozás biztosítását, amely tekintetében a helyi önkormányzat felé is megfogalmazódtak elvárások. Forrást nem igénylő tervként került azonosításra a kommunikációra, a szakmai hálózat és együttműködés fejlesztésére irányuló elképzelések. 32

Az alábbi táblázat jól foglalja össze a drogellátásban érintett kerületi szolgáltatók intézményi fejlesztési terveit és az azokhoz kötődő kritériumrendszert. 3.

SZERVEZET, INTÉZMÉNY Kék Pont

táblázat: intézményi fejlesztési tervek: drog- és szenvedélybeteg ellátók

TERVEZETT FEJLESZTÉS

A MEGVALÓSULÁS FELTÉTELEI

alacsony küszöb fejlesztése, közösségi programok, csoportfoglalkozások beindítása, illetve ehhez szükséges humán és infrastruktúra kapacitás bővítése új ingatlan az intézménynek

céltámogatás projektből, for-profit együttműködés, önkormányzati és normatív támogatás növekedése

nappali ellátás elindítása

céltámogatás projektből, for-profit együttműködés, önkormányzati és normatív támogatás növekedése önkormányzattal együttműködés, céltámogatás pl. projektből a beindítás idejére, megfelelő ingatlan

szakmai hálózatok élénkítése for-profit együttműködő partnerek keresése Félkör

alacsonyküszöbű ellátás elindítása minősített prevenció pályázatokkal forrásteremtés kommunikáció fejlesztése

stabil finanszírozás stabil szakmai irányelvek és környezet stabil irányítás


intézményi fejlesztés

szakemberek képzése, vagy szolgáltatásnyújtás szerződéssel felépülő szenvedélybetegek bevonása

szolgáltatás fejlesztés: új önsegítő csoportok indítása: pl. Visszaesés megelőzés szolgáltatás fejlesztés: Pár- és családterápia együttműködések megerősítése Segítőpont

megelőző-felvilágosító szolgáltatás zavartalan biztosítása

szakmai kapcsolatok fejlesztése

folyamatos és kiszámítható finanszírozás

2.9.2. Nem drogellátást végző egészségügyi és szociális szolgáltatók A drogellátást nem végző kerületi szervezetek és intézmények „kívánságlistáján” – összehasonítva a drogellátó szervezetek terveivel – az a különbség látható, hogy esetükben megjelennek az infrastrukturális jellegű fejlesztési tervek, amelyek szolgáltatás-fejlesztéssel és új szolgáltatások beindításával párosul. Alapvető kritériumként itt is megjelenik az anyagi források és finanszírozás biztosítása. 4.

táblázat: intézményi fejlesztési tervek: nem drogellátók intézmények és szervezetek

SZERVEZET, INTÉZMÉNY Jövőbarát

TERVEZETT FEJLESZTÉS szolgáltatásfejlesztés forrásteremtés szakmai csapat fejlesztése tehetség gondozás (mentor program)

A MEGVALÓSULÁS FELTÉTELEI forrásteremtés megfelelő szakemberek kiválasztása fenntarthatóság stabilizálása

ÓCSTVGYK

intézményi fejlesztés – státuszok

forrásteremetés 33

feltöltése új, családi közösségi hely létesítése szenvedélybetegek nappali ellátásának létrehozása

Védőnői szolgálat

informatikai fejlesztés

önkormányzati támogatás megnyerése


forrásteremtés

megfelelő források felkutatása

szolgáltatás-fejlesztés

2.10.A kerületi ellátórendszer intézményei között megvalósuló együttműködés 2.10.1. Kezelők, ellátók A kerületben működő kezelőhelyek közül a legkevesebb intézményi kapcsolattal a Kék Pont rendelkezik (2), míg a legtöbbel a Szent Erzsébet Karitász (5). A két megelőző felvilágosítást végző szervezet (Félkör, Segítőpont) 4-4 intézményi kontaktot nevezett meg a kerületen belül, akikkel kapcsolatban állnak klienseik jobb ellátása érdekében. Az intézményi kapcsolatok természetével kapcsolatban elmondható, hogy tevékenységi profiljuk eltéréséből fakadóan a kerületi ellátók más jellegű intézményekkel tartanak fent együttműködési kapcsolatot, de az megállapítható, hogy gyakorlatilag minden drogellátó rendszeres kontaktot tart fent a helyi ÓCSTGYVK-val. A velük történő együttműködést alapvetően jónak, vagy nagyon jónak ítélték meg a kezelőhelyek. Szintén azonosításra kerültek a drogellátók közötti tipikus együttműködési utak is, mely szerint a kerületben a Kék Pont rendszeres állapotfelmérést végez a megelőző-felvilágosítást nyújtó helyi szervezeteknek. Ezt az együttműködést jónak, vagy nagyon jónak ítélték meg az érintett szereplők. A szenvedélybetegek közösségi ellátásában érintett szereplők (Kék Pont és Szent Erzsébet Karitász) a Pszichiátriai Gondozóval (Szent Margit Rendelőintézet) áll intézményi kapcsolatban (pszichiátriai betegek továbbutalása). Amint arra korábban utalást tettünk, a Félkör Alapítvány egyik fontos intézményi kapcsolata nem a kerületben működő rehabilitációs intézmények, ahova rehabilitációs céllal utalnak tovább klienseket. Elmondható, hogy a kerületi drogellátók alapvetően jónak, vagy nagyon jónak ítélték meg intézményi együttműködéseik minőségét, ez alól valamelyest kivételt jelent a Félkör Alapítvány, amely két kapcsolatát is közepesnek minősített (kerületi KEF, illetve Óbudai Családi Tanácsadó és Gyermekvédelmi Központ). Arra is megkértük a drogkezelőket, hogy szövegesen is értékeljék a kezelőhelyek, drogellátó szervezetek és intézmények, valamint más, nem a kábítószer használók kezelésére orientált szociális és egészségügyi szolgáltatásokat nyújtó szervezetek, intézmények közötti 34

együttműködést, kapcsolatot, különös tekintettel a hiányosságokra. A Segítőpont kivételével minden kezelő meg tudott nevezni hiányosságokat, amelyek az alábbiakban foglalhatók össze: ! információ hiányosság szerhasználattal kapcsolatos kezeléssel, megelőzéssel kapcsolatban ! az együttműködések elsősorban csak konkrét esetekre, esetkonferenciára korlátozódnak ! az egészségügyi szolgáltatókkal (háziorvosok, pszichiátriai gondozó) egyáltalán nincs kapcsolat ! információ hiányosság más szervezetek tevékenységével, szolgáltatásaival, a programok tartalmi elemeivel kapcsolatban ! kommunikáció minősége az intézmények között nem megfelelő Ugyanakkor említésre került, hogy a kapcsolatok ápolásában és egymás szolgáltatásainak megismerésében az egyeztető fórumokon van lehetőség, ahol az önkormányzat is igyekszik segítséget nyújtani. Szintén fontos szerepe lehet a „Tiszta Sorok Óbudán” elnevezésű kiadványnak is egymás szolgáltatásainak megismertetésében. Az alábbi táblázat a kerületi drogellátók kapcsolathálóját és kapcsolati minőségét foglalja össze. 5.

táblázat: Kerületi drog- és szenvedélybeteg ellátók kapcsolati hálója és minősége

SZERVEZET, INTÉZMÉNY

EGYÜTTMŰKÖDŐ SZERVEZET

Kék Pont

Óbudai Családi Tanácsadó és Gyermekvédelmi Központ Szent Margit Rendelőintézet (Csobánka tér)

KAPCSOLAT MINŐSÉGE (1-5 SKÁLA) 4 5

Félkör Alapítvány

Kék Pont Drogambulancia KIMM és KIMMTA drogterápiás intézmények Óbudai Családi Tanácsadó és Gyermekvédelmi Központ KEF

4 4 3 3

Segítőpont

Katolikus Alkoholmentő Szolgálat Kék Pont Drogambulancia Pártfogó Felügyelők Családsegítő Szolgálat

5 5 5 5


Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata Óbudai Családi Tanácsadó és Gyermekvédelmi Központ Szent Margit Rendelőintézet (Csobánka tér) Sotéria Alapítvány Magyar Máltai Szeretetszolgálat

5 4 4 4 5

2.10.2. Nem drogellátást végző egészségügyi és szociális szolgáltatók

A kerületben működő nem drogellátást végző szolgáltatók közül a legkevesebb intézményi kapcsolattal a Védőnői Szolgálat rendelkezik (1), míg a legtöbbel az Óbudai Családi Tanácsadó és Gyermekvédelmi Központ (5). A Jövőbarát négy, a Máltai Szeretetszolgálat vonatkozó programja két intézményi kapcsolatot tudott megnevezni. Az intézményi kapcsolatok természetével kapcsolatban elmondható, hogy az érintett szervezetek és intézmények kizárólag nem drogellátókkal fenntartott helyi együttműködéseket 35

említettek meg, jóllehet ahogy azt a fentiekben mutattuk, a kerületi drogellátók neveztek meg más, nem a saját tevékenységi területükön működő, nem ellátókkal létesített együttműködési kapcsolatokat is. A kapcsolati együttműködések jellemzően más, hasonló profilú illetve a szervezett profiljára releváns intézményekre terjednek ki. Elmondható, hogy a kerületi nem drogellátók alapvetően jónak, vagy nagyon jónak ítélték meg intézményi együttműködéseik minőségét, ez alól valamelyest kivételt jelent a Jövőbarát Alapítvány, amely két kapcsolatát is közepesnek minősített (Védőnők, kerületi iskolák). Az együttműködések szöveges értékelését egyedül a Jövőbarát Alapítvány végezte el, az alábbiakban idézet formájában mutatjuk be a szolgáltató értékelését: „Mint a Jövőbarát Alapítvány munkatársa tapasztalom, hogy szervezetünk és egyéb szervezetek között ugyan jó a kapcsolat, de erősíteni kéne azt, valamint a még nem ismerős szervezetekkel érdemes volna felvenni a kapcsolatot, minimum kerületi szinten. Kölcsönös látogatások révén megismerkedhetnénk részletesen egymás tevékenységével, munkájával, egymással.” Az alábbi táblázat a kerületben működő nem drogellátók kapcsolathálóját és kapcsolati minőségét foglalja össze. 6.

táblázat: A nem drogellátást végző helyi szolgáltató kapcsolati hálója és minősége

SZERVEZET, INTÉZMÉNY

EGYÜTTMŰKÖDŐ SZERVEZET

KAPCSOLAT MINŐSÉGE (1-5 SKÁLA) 5 5 3 3

Jövőbarát

Óbuda Sport Nonprofit Kft. Óbudai Szociális Szolgáltató Központ Kerületi védőnőkkel fenntartott kapcsolat Kerületi általános- és középiskolák

ÓCSTGYVK

Máltai Szeretetszolgálat Ételt az Életért Alapítvány Összefogás Óbudáért Egyesület Élelmiszerbank Jópásztor Nővérek Kongregációja

5 5 5 5 4

Védőnői Szolgálat


5



4

Óbudai Családi Tanácsadó és Gyermekvédelmi Központ - RING

4

Óbudai Rehabilitációs Központ Családsegítő Pszichiátriai Gondozó

5 5 5

Sotéria

2.11.

Hiányterületek a kerületi ellátórendszerben

36

2.11.1.

Kezelők, ellátók

A kerületben működő drogellátó intézmények és szolgáltatók számos, a kerületben nem, vagy hiányosan működő, a kábítószer-használat kezelésére irányuló szolgáltatást neveztek meg. Jóllehet a kerületben működik alacsonyküszöbű szolgáltatás és szenvedélybetegek közösségi ellátása, az ellátók szerint ez a két szolgáltatás nem elég markánsan van jelen a kerületben: Belső-Óbudáról továbbra is hiányzik az alacsonyküszöbű ellátás, míg a szenvedélybetegek nappali ellátására – több szolgáltató jelzése szerint – további igény lenne. Ez megmutatkozott már a fentiekben a szolgáltatók fejelsztési terveire vonatkozóan is. Az alacsonyküszöbű ellátás keretén belül továbbra is hiányzik a tűcsere program, továbbá az új pszichoaktív szerek használatából fakadó akut, sürgős esetek kezelésére alkalmas jelzőrendszer kialakítása. A drogfogyasztók kezelésbe segítése, vagy legalább az alacsonyküszöbű szolgáltásokba történő terelése szempontjából elengedhetetlen szereppel bír az utcai megkereső munka, amely a kerületen belül hiányosan működik. Többen hangsúlyozták az iskolai prevenciós programok, illetve a színvonalas prevenciós iskolai programok hiányát is. Nincs a kerületben kifejezetten a gyermekeket és a kamaszokat célzó addiktológiai napközbeni ellátás sem, de hiányzik a kerület szolgáltatási spektrumáról az utógondozás is. Drogbeteg által is igénybe vehető bentfekvéses kórházi ellátás a kerületben nem működik, a kerületi lakosok a Nyírő Gyula kórházba kerülhetnek továbbutalásra. Szociális reintegrációs programokat – köztük félutas házakat és védett munkahely programokat – a kerületben nem nem tudtunk azonosítani. A Félkör Alapítvány a Ráckeresztúri Rehabilitációs Központba, illetve a Hidason működő rehabilitációs programra utal tovább klienseket. A megkérdezettek szerint szociális jellegű kiegészítő szolgáltások közül szintén hiányoznak a közösségfejlesztő, és további szabadidős, prevenciós jellegű programok is. A jelenleg is működő és elérhető szolgáltatások közül az utcai megkeresés és az iskolai prevenciós programok színvonalának javítását nevezték meg a kerületi drogellátók. A kerületi ellátók összességében jónak, megfelelőnek ítélték meg a kerületi ellátási színvonalát: megfelelőek az intézmények és a szolgáltatások, a felmerülő igényeket ki tudják elégíteni, de fejleszteni kell az intézmények közti kommunikációt és együttműködést, illetve pontosabb információra van szükség arra vonatkozóan, hogy a kábítószer-használók esetében még milyen más igények merülnek fel, és hogy azokat az igényeket kerületen belül meg lehete oldani, vagy továbbutalásra van szükség. Ehhez a kerültben működő szolgáltatásoknak jobban kellene ismerni egymás profilját és szolgáltatási spektrumát.

2.11.2.


Számos hiányszolgáltatást fogalmaztak meg a kerületben működő szervezetek. Hiányzik az önkormányzati finanszírozású és fenntartású szenvedélybetegek nappali ellátása. Ezen túl a Jövőbarát Alapítvány hiányként jelölte meg a kerületi szociális ellátási spektrumról a fiatalokat, illetve az iskoláskorúakat célzó szolgáltatásokat, mint amilyen az egyéni esetkezelés különböző problémákkal küzdő fiatalok részére, az iskolarendszerből kiesők képzése, segítése, a különböző tanulási problémákkal küzdők megfelelő szakmai segítése, illetve a szülők segítése. Szintén nincsenek a kerületben hátrányosabb helyzetűeknek létesített csoportos tevékenységek sem, míg a Sotéria szerint a kerületben nincs támogatott lakhatás 37

pszichiátriai betegek számára. A Máltai Szeretetszolgálat jelezte, hogy kerületi szinten fejlesztésre szorulnak a prevenciós programok, valamint a problémás serdülők felkutatása és programokba történő bevonása – ezeket a szolgáltatásokat magukat a drogellátók is jelezték, mint fejlesztést igénylő területek.

2.12.

Kielégített és kielégítetlen szükségletek

Jelen kutatás során kísérletet tettünk arra, hogy a főváros III. kerületében működő drogellátó, valamint a kábítószer-használóknak közvetve szolgáltatásokat nem nyújtó, összesen 10 intézmény és szervezet megkérdezésén keresztül azonosítsuk a kerületi drogfogyasztásban érintettek és közvetlen környezetük kezelési igényeit, kielégített és kielégítetlen szükségleteit, amely segítségével meghatározhatóak a kerületi kábítószer-használatot érintő ellátások jövőbeni fejlesztési irányai. A szolgáltatók visszajelzése alapján a III. kerületbe egyértelmű problémát és veszélyt jelentenek a legszélesebb körben elterjedt új pszichoaktív szerek, valamint kisebb mértékben a természetes kannabisz fogyasztása. Korcsoport tekintetében a legérintettebbek a 14-30 év közötti fiatalok, és az ellátók beszámolói alapján úgy tűnik, hogy a kerület drogérintettsége alapvetően egy jobban szituált, magasabb iskolai végzettségű, munkával rendelkező szegmensre, illetve egy alacsonyabb társadalmi státuszú, alacsony iskolai végzettségű, szociálisan jóval sebezhetőbb csoportra terjed ki. Jóllehet a kerület drogfogyasztási mintázatának pontosabb meghatározásához más jellegű adatokra is szükség van (kezelés alatt álló kliensek profilja, epidemiológiai vizsgálatok a kerületi fiatalkorúak, fiatal felnőttek (1830 év) drogfogyasztási szokásaira vonatkozóan, valamint információ a kezelésen kívül eső, rejtett csoportok drogfogyasztási mintázatával kapcsolatosan), a tanulmány során szerzett adatok segítenek abban, hogy Óbuda kerülete hogyan tud reagálni a helyi drogfogyasztásra, kezelési szükségletekre. Szolgáltatási szinten megállapítható, hogy a kezelési piramis minden szintjén tapasztalhatunk hiányokat a kerületi drogellátásban, annak ellenére, hogy számos szolgáltatás a kerületen belül elérhető: van alacsony-küszöbű szolgáltatás, ami a kezelésbe kerülés és terelés első fázisa, valamint biztosított a szenvedélybetegek közösségi ellátása is, amely keretén belül olyan alapszolgáltatások érhetőek el, mint orvosi, addiktológiai konzultáció, illetve pszichiáterek segítségével megvalósuló terápiás lehetőségek. Szintén biztosított több intézményben is az állapotfelmérés, illetve két szervezet végez eltereléssel egybekötött megefelőző-felvilágosító szolgáltatást. Elmondhtaó, hogy az imént felsorolt szolgáltatások a kerületi ellátórendszer erősségei, pozitívumai. Az alapvető szolgáltatások tekintetében azonban hiányt, illetve hiányos működést azonosítottunk a prevenciós szolgáltatások (főként az iskolai prevenció), a jelzőrendszerek, a bentfekvéses kórházi ellátás, a (felépülési) közösségi programok, az utógondozás, az iskoláskorúaknak és kamaszok számára nyújtandó addiktológiai ellátás tekintetében,illetve a piramis tetején lévő rehabilitációs ellátásban, a védett szállások és a védettt munkahelyek tekintetében. Hozzá kell tenni, hogy addiktológiai kórházi ellátás a Nyírő Gyula Kórházban, míg rehabilitáció és reszocializáció a KIMM és KIMMTA intézményekben, kerületen kívül, továbbutaláson keresztül biztosított. Jelezték a szolgáltatók azt is, hogy az alacsony-küszöbű 38

szolgáltatások tekintetében nincs a kerületben tűcsere program, valamint utcai megkereső program sem. Mindezeket figyelembe véve indokoltnak tűnnek a megkérdezett drogellátó szerevezetek hiányterületekre irányuló fejlesztési tervei is, amelyek leginkább szolgáltatás-fejlesztésre, illetve új szolgáltatások bevezetésére irányulnak. Más kérdés, hogy az ezekhez szükséges anyagi források a kerület által mennyiben biztosíthatóak. Amennyiben a nem kezelőhelyek által nyújtott, kábítószer-használók által is igénybe vehető szolgáltatásokat nézzük, megállapítható, hogy számos szociális jellegű szolgáltatás a kerületen belül ugyan drogfogyasztók számára is elérhető (egészségmegőrzés, gyermek- és ifjúságvédelem, szakorvosi ellátás, családsegítés, adósságkezelés, prevenciós jellegű szabadidős programok), azonban a szolgáltatók jellemző módon nem tudták megmondani, hogy ezeket az ellátási formákat milyen arányban veszik igénybe szerhasználók. Kezelésbe jutásuk nehézségeként, akadályaként elsősorban a jogi következményektől való félelmet, illetve a motiváció hiányát nevezték meg. Célcsoport tekintetében a megkérdezettek véleménye szerint három nagyobb kielégítetlen szükségletű, az ellátórendszeren kívül lévő csoport nevezhető meg: ezek a kifejezetten hátrányos helyzetű drogfogyasztó fiatalok, a magasabb társadalmi státuszú drogfogyasztók, illetve az addiktológiai problémákkal rendelkező a gyermek és kamasz célcsoportok is. A szolgáltatás elérhetőség, nyitva tartás területén elmondható, hogy a drogellátás, valamit az azokhoz köthető kiegészítő szolgáltatások a hétköznap minden napján elérhetőek, ebben a tekintetben nem azonosítottunk hiányt. Az intézmények működési feltételeire vonatkozóan egyetlen kezelőhely kivételével mindenki jelzett szakember hiányt, jóllehet személyi állományukkal kapcsolatban elégedetten nyilatkoztak a drogellátók. Nem elégségesek az informatikai infrastrukturális feltételek sem, de helyiségek számában is van fejlesztenivaló. Mindezen felül a működést nehezítő tényezők közül többen is megfogalmazták a finanszírozásbeli gondokat és hiányosságokat. A nem drogellátást végző szolgáltatók intézményi feltételei valamivel jobbnak mondhatóak, de az általános szakember hiány ezekben az intézményekben is kurrens probléma. Legnagyobb klienskapacitásbeli hiánnyal a kerület egyik legszubsztanciálisabb ellátója, a Kék Pont küzd, amely várólistára, vagy más intézményekbe kénytelen klienseket átirányítani. A nem drogellátást végző szolgáltatók esetében nem azonosítható klienskapacitásbeli probléma. Kerületi intézményi együttműködési szinten egyrészt megállapítható, hogy a kerületi drogellátó és nem drogellátó szervezetek és intézmények közötti kapcsolat gyakorlatilag csak egy intézményre korlátozódik, a kerületi családsegítő központra. Elgondolkodtató, hogy a nem drogellátást végző szereplők nem neveztek meg kapcsolataik között drogellátókat. Megfogalmazható tehát, hogy jóllehet saját működési területükön belül minden szolgáltatónak meg van a saját bejáratott együttműködési csatornája, a két szegmens között szakadék azonosítható együttműködések tekintetében. Ezt erősítette meg az ellátók által határozottan artikulált igény, miszerint fejleszteni kell az intézmények közötti együttműködést, hiszen a helyi szereplők nem ismerik jól egymás munkáját és szolgáltatásait, az együttműködések csupán egyes esetekre korlátozódnak, nem megfelelő a kommunikáció az intézmények között, tovább pontosabb információra van szükség arra vonatkozóan, hogy a kábítószer-használók esetében még milyen más igények merülnek fel, és hogy azokat az igényeket kerületen belül 39

hol és hogyan lehet megoldani. Egyes szereplőkkel (pl. háziorvosi ellátás) egyáltalán nincs is kapcsolat. A már meglévő kapcsolatok minőségével alapvetően elégedettek a szereplők.

2.13.

Hiányanalízis - irányok

Korábban hangsúlyoztuk, hogy a kerületi intézményi kutatásból származó közvetett indikátorok önmagukban nem elegendőek sem a teljes mértékű szükséglet meghatározáshoz, sem pedig a komplex ellátási terv és ellátásfejlesztés megtervezéséhez és elkészítéséhez, hiszen ehhez további, közvetlen indikátorokból származó információra is szükség van (kliensprofil adatok, populációs vizsgálatok, incidencia becslésekből származó adatok, összehasonlító adatok). Mindezek ellenére kísérletet teszünk a kerület ellátás-fejlesztésére irányuló irányok főbb pontokban történő rövid meghatározására, figyelembe véve a valós megvalósíthatóság esélyeit. Az általunk vélt legfontosabb 10 fejlesztési elemet az alábbi táblázat tartalmazza. 7.

táblázat: a kerület drog- és szenvedélybeteg ellátásának fejlesztési irányai

Fejlesztés iránya, természete

Prioritás szintje

Forrásigény

Helyi intézmények közötti kapcsolatok fejlesztése

1

kicsi

Szolgáltatók infrastrukturális fejlesztése

2

nagy

Utcai megkereső munka és programok kialakítása

3

közepes

Jelzőrendszer kialakítása az új pszichoaktív szerek fogyasztásából fakadó akut, sürgős esetek kezelésére Komplex, egységes iskolai prevenciós programok kialakítása Nappali, preventív jellegű szabadidős programok erősítése, fejlesztése Utógondozás kialakítása

4

közepes

5

közepes

6

közepes

7

közepes

Közösségi programok fejlesztése, erősítése

8

közepes

Gyermek és kamasz addiktológiai ellátás kialakítása Komplex adatgyűjtés további pontosabb hiányanalízis meghatározása szempontjából

9

nagy

10

nagy

2.14.

Következtetések

A kutatás során olyan szervezetetek és intézményeket igyekeztünk azonosítani, amelyek közvetlenül vagy közvetve szerepet játszanak, illetve játszhatnak a helyi kábítószer-probléma egészségügyi, illetve szociális kezelésében. Utóbbiak esetében a monitorozás látószögébe kerültek tehát azok a szervezetek is, amelyek tágabb értelemben szintén a kábítószer használat ellátórendszerébe tartoznak, illetve tartozhatnak, hiszen szolgáltatásaik egyes spektrumai a kábítószer használók egészségügyi vagy szociális igényeit érintik. 40

Hiányanalízis vonatkozásában, a szükséglet-meghatározás folyamatát összetevő elemek közül az intézmények körében végzett kutatás az alábbiakra tér ki: 1) Ellátási, szolgáltatói térkép meghatározása (szolgáltatási spektrum, szolgáltatások elérhetősége) 2) Az ellátórendszeren kívüli szerhasználók szükségleteinek és ártalmainak azonosítása 3) Kielégített és kielégítetlen szükségletek meghatározása Hangsúlyozni kell, hogy jelen kutatás csak egyik fontos eleme a szükséglet meghatározás folyamatának. A szükségletek pontos meghatározásához olyan további összetevők vizsgálata is szükséges, mint 4) a kezelői kliensprofil meghatározása 5) kerületi drogfogyasztási mintázat meghatározása drog-epidemiológiai adatok és incidencia becslés alapján 6) klienselégedettség mérése 7) kezelőhelyek programjainak hatásvizsgálata. A Kék Pont Drogambulancia által készített résztanulmány a Budapest Főváros III. kerület, Óbuda-Békásmegyeren belüli kábítószer használattal összefüggő szolgáltatói intézményi hálózat monitorozására, a hiányok felderítésére és az ebből következő szolgáltatási, együttműködési lehetőségek és fejlesztési irányok meghatározására tett kísérletet, különös tekintettel a kerületi kábítószer-használók kezelését végző intézmények és szervezetekre, amely a későbbiekben segítheti a hiányterületek azonosítását a szolgáltatói rendszer összehangoltabb működésének érdekében. A kutatás főbb eredményei az alábbi pontokban foglalható össze: • A kerületben leginkább fogyasztott kábítószerek az új pszichoaktív szerekhez tartozó biofű (szintetikus kannabinoid), illetve általában véve az új pszichoaktív szerek, a marihuána, valamint a természetes úton előállított kannabisz, amit előfordulási gyakoriságban a szintetikus úton előállított „party-drogok” (speed) követnek. • A szolgáltatók szerint a „legveszélyesebb” kábítószerek az új pszichoaktív szerek, míg drogfogyasztás tekintetében a legérintettebb korcsoport a 16-30 év közötti. • A jogi következményektől való félelem, valamint a motiváció hiánya több kábítószerhasználót is távol tart az ellátórendszertől: ebben a legérintettebbek a halmozottan hátrányos helyzetű fiatal fogyasztók, a gyermek- és serdülőkori fogyasztók, illetve a magasabb társadalmi státuszú kábítószer-használók. • A kerületben három, kifejezetten kábítószer-használók kezelésére szakosodott szervezetet azonosítottunk: ezen intézmények alacsonyküszöbű szolgáltatásokat, eltereléssel egybekötött megelőző-felvilágosító szolgáltatásokat, valamint addiktológiai ambuláns ellátást biztosítanak a kerületben élőknek is. Rajtuk kívül két intézmény nyújt kórházi addiktológiai járóbeteg-ellátást, és két szervezet drog- és bűnügyi prevenciót alternatív szabadidős tevékenységek formájában. • A III. kerületben a drogbeteg ellátási piramis tekintetében a főbb szolgáltatási formák jelen vannak, mint amilyen a prevenció (eltereléssel egybekötött megelőzőfelvilágosító szolgáltatás formájában), az alacsony-küszöbű szolgáltatások és ártalomcsökkentés, az addiktológiai ambuláns ellátás, de továbbutalás révén szintén elérhető a rehabilitációs ellátás is. 41

•

•

• • •

•

•

•

Mindezen túl elérhetőek nem drogkezelők által nyújtott, de kábítószer-használók által is igénybe vett, vagy vehető szolgáltatások, mint amilyen az egészségmegőrzés, gyermek- és ifjúságvédelem, szakorvosi ellátás, családsegítés, adósságkezelés és preventív jellegű szabadidős programok. Ugyanakkor olyan főbb ellátási formák hiányoznak a kerületi ellátási palettájáról, mint a szenvedélybetegek nappali ellátása, valamint az addiktológiai osztályos ellátás, és a rehabilitáció: azaz a kerületi ellátási piramis hézagosnak mondható. Fejlett közösségi programok bővítése szükséges (célzott prevenció) A kerületi ellátók szakember kapacitása nem megoldott, továbbá nem megfelelőek az informatikai infrastrukturális feltételeik sem. A helyi ellátók legfontosabb fejlesztési tervei kötött szerepel a programfejlesztésre, az új programokra és szolgáltatások beindítására, valamint az együttműködésre és kommunikáció-fejlesztésre irányuló tervek és elképzelések. A szolgáltatók a fejlesztések megvalósulásának alapvető kritériumaként nevezték meg a meglévő szolgáltatások fejlesztéséhez vagy új szolgáltatások beindításához (további alacsony-küszöbű ellátás, nappali ellátás) az anyagi források és finanszírozás biztosítását. A drogellátást és a más, egészségügyi és szociális szolgáltatásokat nyújtó kerületi szervezetek és intézmények közötti együttműködési kapcsolat hiányos és korlátolt, aminek fő oka a nem megfelelő kommunikáció és az egymás szolgáltatási palettájának hiányos ismerete. A kutatási eredményekből fakadóan a kerületi drogellátást érintő legfőbb fejlesztési irányok a helyi intézmények közötti kapcsolatok fejlesztése, a szolgáltatók infrastrukturális fejlesztése, valamint az utcai megkereső munka és programok kialakítása.

A 2011-ben készült „Fejlesztési célok elemzése a szükségletfelmérés tükrében” című, TÁMOP 5.4.1/08/1. számú kiemelt projekt megállapításaiban szereplő fejlesztési célok az alábbiak szerint alakultak a jelenlegi kutatás alapján: Óbuda-Békásmegyer Kábítószerügyi Egyeztető Fóruma (KEF) több szakmai műhelyt is szervezett 2016 őszétől olyan szakemberek részére, akik kapcsolatba kerülhetnek szerhasználókkal (védőnő, családsegítők, pedagógusok, stb. részére). A szakmai műhelyek lebonyolítása kapcsán nemcsak a képzés megvalósulása, hanem egymás munkájának megismerése is célként szerepel. A KEF a szakmai műhelyek szervezését a továbbiakban is fontosnak tartja, ezen felül további képzések indítását tervezi. Ezáltal az együttműködések is erősödnek, személyes szakmai kapcsolatok alakulhatnak ki, szorosabb együttműködést idézhet elő a folyamat. A szolgáltatások népszerűsítése is megjelenik egy-egy ilyen alkalom kapcsán, melyben szerepet játszik a „Tiszta sorok Óbudán” című kiadvány terjesztése a különböző szervezetek és programjaik megismerése céljából. A szolgáltatások fejlesztése továbbra is szükséges a kerületi lefedettség és hatékony ellátás érdekében. Különböző helyekre tolódtak a hangsúlyok ezen a területen. Az injekciós droghasználat és a kapcsolódó tervek okafogyottakká váltak. A kezelést nyújtó szolgáltatók többségénél megjelenik a holisztikus szemlélet, a komplex egészségfejlesztésre való törekvés. A szűrési lehetőségek bevezetésének lehetősége már többször felmerült szakmai megbeszéléseken, mely a szolgáltatások fejlesztésének részét képezi. Ezen a területen még 42

sok a teendő, például a speciális szolgáltatások biztosítása terén. Több, problémás fiataloknak szóló alternatív lehetőségre, célzott prevenciós programra lenne szükség. Összességében azonban elmondható, hogy Óbuda-Békásmegyer területén több intézmény és szolgáltató működésével a szenvedélybetegek ellátása többnyire biztosított, a szolgáltatások fejlesztésére való törekvés és további programok biztosításának lehetőségét keresik a szakemberek, és a KEF koordináló tevékenysége révén ezekben előrelépés várható.

43

3. A KERÜLETI SZERHASZNÁLÓK JELLEMZŐI Szerzők: Dr. Egyed-Gergely Júlia Törzsökné Góczán Emese

3.1. Szolgáltatásokon megjelenő kliensadatok Az Európai standardokat alapján 2005-től Magyarországon is elindult a Kezelési Igény Indikátor (Treatment Demand Indicator – TDI) alapján történő adatgyűjtés. Jogszabályi kötelezettség alapján minden szociális vagy egészségügyi kezelőhely vagy szolgáltató kitölti a kábítószer-problémával jelentkező kliens első megjelenése alkalmával. A kliensek rögzítése egy egyéni azonosító segítségével történik, megőrizve anonimitásukat, de mégis követhetővé téve őket az adatokban Az adatlap a kezelés megkezdéséről, a kliens szocio-demográfiai adatairól és szerhasználati szokásairól tartalmaz kérdéseket. Az adatgyűjtést korábban az Országos Addiktológiai Centrum koordinálta, majd a Nemzeti Drog Fókuszpont segítségével összesítette és feldolgozta. Nemrégiben ez a feladat átkerült a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatósághoz. A kutatás megvalósulása során szerettük volna a kerületi lakóhellyel rendelkező kábítószer-fogyasztók adatait lekérni, azonban valószínűleg az átalakulási folyamatok miatt megkeresésünkre nem kaptunk választ. A fenti adatok azért lettek volna a kutatás szempontjából is nagyon fontosak, mert a kerületben működő ellátó helyek nemcsak kerületi klienseket fogadnak, sok esetben nemcsak szomszédos kerületekből, hanem az agglomerációból, illetve még messzebbről érkeznek.

3.2. Kérdőíves adatgyűjtés 2017 tavaszán kismintás, részben személyes megkérdezésen, részben online kitöltésen alapuló kérdőíves kutatás történt a kerület aktív kábítószer használóinak körében. A személyes megkérdezés a kerületi szakintézményekbe bejáró kliensek, a Kék Pont és a Félkör Alapítvány munkatársai által, az utcán elért szerhasználók körében, kábítószer használókkal foglalkozó szakemberek segítségével történt, az online kitöltés a két szervezet facebook oldalán keresztül volt lehetséges. A vizsgálat III. kerületi szerfogyasztók alkohol- és drogfogyasztási szokásait, érintettségét igyekezett feltérképezni. A kutatás során azt a személyt tekintettük szerfogyasztónak, aki – saját bevallása szerint – legalább egy alkalommal fogyasztott valamilyen kábítószert az elmúlt egy év során. A kérdőív – erre vonatkozó – bevezető kérdése után csak azokkal folytatódott a beszélgetés, akik igennel válaszoltak az elmúlt évi kábítószer használattal kapcsolatban. A kutatásban az számított III. kerületinek, aki vagy a III. kerületben lakik, vagy ebben a kerületben tölti egy átlagos napja nagyobb részét. A válaszadás minden esetben névtelen és önkéntes volt, amit a kérdőíveket felvevők minden alkalommal megbeszéltek a válaszadókkal. A kérdőívet összesen 150 fő töltötte ki, akik közül 44

az adattisztítás után végül 115 fő került az elemzésbe. Kikerültek azok a válaszadók, akik saját bevallásuk szerint nem használtak drogot vagy kábítószert az elmúlt egy év során (illetve a kérdésekre adott válaszaik alapján korábban sem). A mintába bekerültek 8%-a interneten, 92%-a személyes lekérdezés során töltötte ki a kérdőívet. A kutatás nem reprezentatív. A téma kényes volta miatt (minthogy – néhány, eredetileg egészségügyi, vagy egyéb célra szánt, de kábítószerként is használt szer kivételével – valamennyi kábítószerfajta illegális Magyarországon), mind a potenciális válaszadók (szerhasználók) megtalálása, mind azok lekérdezése (hajlandóság a válaszadásra) a hagyományos kérdőíves kutatásokénál nehezebb, bonyolultabb feladat. A kérdőívezésre ezért, az alapsokaság (III. kerületi szerhasználók) legkönnyebben elérhető helyszínein, a szakintézményekben és azok környékén, illetve a szerhasználókkal foglalkozó szakemberek által megismert, javasolt utcákon zajlott. A kutatás során végül elért 115 fős mintanagyság viszonylag kicsinek mondható, amelynek következtében a teljes minta egy-egy részcsoportjának vizsgálata, az adott csoport nagyon alacsony elemszáma miatt nem minden esetben volt lehetséges. (Természetesen, ahol demográfiai vagy valamilyen más bontásban elég válaszoló jutott egy-egy csoportba, valamint volt szignifikáns különbség az egyes csoportok között, ott szerepel az elemzésben az adott eredmény.) Tovább nehezítette az elemzést – az anonimitás ellenére is jellemző, de a téma kényessége miatt összességében érthető – kifejezetten magas válaszmegtagadási arány, elsősorban a kábítószer fogyasztásra vonatkozó kérdések esetében. A legtöbb ilyen kérdésnél ráadásul nem lehetett megállapítani, hogy a nem válaszolás azt jelenti, hogy (például) az adott szert nem használta a kitöltő az elmúlt évben, vagy azt, hogy használta, csak nem „merte” a használatot vállalni, ezért hagyta inkább üresen a válaszlehetőség celláját. A legtöbb ilyen esetben a grafikonokba bekerültek a nem válaszolók is, akikről tehát nem tudható, hogy a grafikon többi kategóriája közül milyen arányban és hova lennének sorolhatóak. Azokból a kérdésekből, amelyek több helyen, más megfogalmazásban is szerepeltek a kérdőívben (pl.: próbált-e valaha valamilyen dizájner drogot, illetve: ha kipróbált valamilyen dizájner drogot, mi volt az oka) egyértelműen kiderül, hogy nagy a „bujkálók” aránya. Azoké tehát, akik egy adott szer használatára nem válaszoltak semmit, miközben – feltehetően – használták azt, hiszen a más megközelítésű kérdésre a használatot megerősítő érdemi választ adtak. Mindezek következtében a válaszokból kapott adatok többnyire általánosságban, az egész mintára nézve voltak elemezhetőek, az (elsősorban az egyes kábítószertípusok fogyasztására vonatkozó) eredmények pedig a „bevallott”, „felvállalt” mennyiségeket mutatják.

3.2.1.

Általános adatok, a minta összetétele

A kutatásban csak olyan személyek vehettek részt, akik jelenleg aktív szerhasználók, amit az elmúlt egy évbeli szerfogyasztással mértünk. A kutatásba bekerült 115 fő közül 20% egy alkalommal, míg 76% több alkalommal használt az utóbbi egy évben valamilyen kábítószert (4% nem válaszolt a kérdésre, de későbbi kérdésre adott válasza alapján, saját bevallása szerint fogyasztott kábítószert a kérdezést megelőző egy év során).

45

1.

ábra: Kábítószer fogyasztás az elmúlt egy év alatt (%)

egy alkalommal 20

0%

76

20%

40%

4

60%

80%

több alkalommal

100%

nem válaszolt, de fogyasztog kábítószert

Ahhoz, hogy jobban megismerhessük a kerület szerhasználó közösségét, néhány demográfiai kérdéssel indult a kérdőív. A válaszolók kétharmada (67%) a kerületben lakik, egyharmada (33%) nem itteni lakos, csak napközben tartózkodik a III. kerületben. A megkérdezettek többsége (77%) férfi. 2.

ábra: Lakhely (%)

Budapest, III. kerület 67

18

15

Budapest, nem III. kerület nem Budapest

0%

20%

40%

60%

80%

100%

3.

ábra: Napközbeni tartózkodási hely (%) (Egy átlagos napod legtöbb részét hol töltöd?)


27

8

80%

100%


0%

20%

40%

60%

4.

ábra: Nem (%)

77

férfi

23

nő 0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

A válaszolók 14-49 év közöttiek, az átlag életkor: 27 év. Az elemzéshez kialakított négy korcsoport: a 14-18 évesek, azaz kiskorúak csoportja (8%), ők koruknál fogva kitüntetett helyzetben vannak, alkoholt, cigarettát még nem is vásárolhatnának; a 18-24 évesek, azaz fiatalok csoportja (37%), e csoport tagjai lehet, hogy még tanulnak vagy már éppen elkezdtek dolgozni, illetve lehet, hogy még otthon laknak vagy már éppen elköltöztek családjuktól; a 25-34 évesek, azaz fiatal felnőttek csoportja (39%); illetve a 35-49 éves felnőttek csoportja (16%).

46

5.

ábra: Kor (%)

18 év alalak 8

37

39

18-24 évesek

16

25-34 évesek 0%

20%

40%

60%

80%

6.

100%

35 évesek vagy idősebbek

ábra: Iskola (%)

legfeljebb általános iskola 8 osztály

29

18

38

szakmunkásképző

15

éregségi 0%

20%

40%

60%

80%

100%

diploma

A megkérdezettek 15%-ának van diplomája, míg 38% érettségizett. Mivel a válaszolók 20%-a még tanuló, az ő jelenlegi befejezett iskolai végzettségük csak átmeneti állapot. A nagytöbbség (82%) munkaügyi státusza rendezettnek mondható: 60% dolgozik, 20% tanul. A munkanélküliek aránya 7%. 7.

ábra: Munkaügyi státusz (%)

5

teljes munkaidős munkavégzés (56%)

7

részmunkaidős munkák (6%)

1 2 0

alkalmi munkák (3%) tanuló (20%) 20

jelenleg felfüggeszteg tanuló (2%) 56

CSED, GYED, GYES (0%) nyugdíjas, leszázalékolt (1%)

3

munkanélküli (7%)

6

egyéb (5%)

teljes- vagy részmunkaidős munkavégzés (62%)

11 7

20

tanuló (20%) munkanélküli (7%) 62 alkalmi munkák, felfüggeszteg tanuló, nyugdíjas, leszázalékolt, egyéb (11%)

47

A demográfiai jellemzőkön túl kíváncsiak voltunk a megkérdezettek otthoni lakókörülményeire is, hogy jobban megérthessük, milyen környezetben élnek, kikkel laknak együtt, mennyire rendezett otthoni helyzetük, és mindez hogyan függ össze a szerhasználattal. Feltehető, hogy az otthoni körülmények befolyással vannak mind magára a fogyasztásra, mind a fogyasztás mértékére, módjára. A mintába bekerültek mindössze 6%-a él magányosan, a nagytöbbség (94%) nincs egyedül otthonában. 8.

ábra: Együttlakók száma otthon (%)

egyedül él 6

22

0%

66

20%

40%

60%

2-en élnek együg

6

80%

3-5-en élnek együg

100%

6-an vagy többen élnek együg

A többség lakókörülményei rendezettek. A válaszolók közel háromnegyede (25+48%) saját vagy a családja lakásában lakik, további 15% albérletben él. 3% nyilatkozott úgy, hogy más lakásában tartózkodik életvitelszerűen, míg ugyancsak 3% kontrollált környezetben, 1% pedig valamilyen otthonban lakik. A megkérdezettek közül senki sem hajléktalan, bár 5% nem válaszolt a lakókörülményekre vonatkozó kérdésre. 9.

ábra: Lakókörülmények (%)

saját lakás (25%)

5 3 1 0 3

család lakása (48%)

25

albérlet (15%) 15

valaki más lakása (3%) utcán (0%) kontrollált környezetben (kórház, zárt intézet) (3%) kollégium, nevelőoghon, szálló (1%) egyéb (5%)

48

saját / család lakása (74%)

8 18

albérlet / valaki más lakása (18%) 74

kontrollált környezet, szálló, egyéb (8%)

48

A válaszolók nagy része (79%) családban lakik: a megkérdezettek majdnem fele (45%) abban, amelybe beleszületett (20% mindkét szülőjével, 9% egy szülőjével, 16% szülővel és testvérrel), további harmada (34%) pedig abban, amelyet ő alapított (7% élettárssal vagy házastárssal, 27% élettárssal vagy házastárssal és gyermekkel). 16% él egyéb közösségben (rokonoknál, barátokkal, csoportosan vagy egyéb módon), míg összesen 7% él egyedül. 10. ábra: Lakótársak (%)

mindkét szülő (20%)

7

egy szülő (9%)

20

7 1

szülő(k) és testvér(ek) (16%)

7 1 0

9

7

élegárs / házastárs és gyermek(ek) (27%) csak élegárs / házastárs (7%) csak gyermek(ek) (0%) rokonoknál (1%) barátokkal (7%)

16

csoportosan (pl. kollégium, nevelőoghon, szálló, kórház) (1%) egyedül (7%)

27

szülő(k) testvérrel vagy anélkül (45%)

7 15 45

élegárs / házastárs gyermekkel vagy anélkül (34%) egyéb közösségben (rokonok / barátok / csoportosan) (15%)

34

egyedül (7%)

3.2.2.

Alkohol-, kábítószer fogyasztási és dohányzási szokások

A demográfiai adatok megadása után, az alkohol- és kábítószer fogyasztásról érdeklődő kérdésben megjelölhették a válaszolók, hogy milyen szerekkel találkoztak már életükben, miket próbáltak ki, azokat mikor próbálták először, miket fogyasztottak rendszeresen, miket használtak az elmúlt időszakban. Habár a kitöltők részben szakintézménybe bejáró kliensek, akikkel általuk már ismert szakemberek vették fel a kérdőívet, részben szakemberek által az utcán, célzottan megkérdezett személyek, a szerhasználatra vonatkozó kérdéseknél nagyon magas volt a válaszmegtagadás aránya.

49

3.2.2.1.

Dohányzási szokások

A válaszolók több mint négyötöde dohányzik, harmada (34%) legalább napi egy doboz cigarettát szív el. A dohányzási szokások terén nincsen vagy nem mutatható ki különbség az egyes demográfiai csoportok között. 11. ábra: Dohányzási szokások (%)

11

18

naponta több, mint 1 doboz napi 1 doboz

4 23

napi fél doboz napi 1-5 szál

15

kevesebb, mint napi 1 szál nem dohányzik

29

3.2.2.2.

Alkoholfogyasztási szokások

A kutatás az alkoholfogyasztás jellemzőit az alkohol és a túlzott mennyiségű alkohol első fogyasztásának életkorával, rendszeres fogyasztásának hosszával, elmúlt egy évbeli fogyasztásának, valamint elmúlt havi fogyasztásának számával mérte. A kérdőívet kitöltők 89%-a nyilatkozott úgy, hogy ivott már életében alkoholt, 2% állította, hogy sosem fogyasztott alkoholos italt (míg 10% nem válaszolt a kérdésre). Túlzott mennyiségű alkoholt a kérdezettek 46%-a fogyasztott már legalább egyszer eddigi élete során, 14%-kal nem fordult elő ilyesmi (míg 40% nem válaszolt a kérdésre). 12. ábra: Az alkoholfogyasztás életprevalencia értékei (%)

89

alkohol

10 2

46

túlzog mennyiségű alkohol 0%

20%

ivog már az élete során

40 40% nem válaszolt

60%

14 80%

100%

sosem ivog még

A legutóbbi egy évben a kérdőívet kitöltők 65%-a ivott alkoholt, míg 19%-ával fordult elő, hogy egyszerre túlzott mennyiséget ivott meg. Míg a nők 52%-a, addig a férfiak 71%-a nyilatkozott úgy, hogy ivott a kérdezést megelőző évben alkoholt. A diákok az átlaghoz 50

képest nagyobb arányban (30%-nyian) mondták, hogy előfordult, hogy túlzott mennyiséget ittak meg egyszerre. 13. ábra: Alkoholfogyasztási szokások, utolsó évre vonatkozó prevalencia értékek (%)

alkohol

65

túlzog mennyiségű alkohol

19 0%

28 43

20%

ivog az elmúlt egy évben

7

37

40%

nem válaszolt

60%

80%

100%

nem ivog az elmúlt egy évben

Az első alkoholos ital elfogyasztása valamikor 5 és 19 éves kor között történik, a legtöbben (19%) 15 évesen, a nagytöbbség (68%) 12 és 16 éves kora között próbálja először. Túlzott mennyiségű alkoholt 8 és 26 éves kor között ittak először a megkérdezettek, a legtöbb válaszolóval (11%) 15 évesen, a többséggel (25%) valamikor 15 és 17 éves kora között fordult elő először ilyen eset. Az első alkoholos ital elfogyasztásának átlagos életkora 14,1 év, míg az első túlzott mennyiségű alkohol elfogyasztásának átlagos életkora 16,1 év. 14. ábra: Az első alkoholfogyasztás életkor szerinti megoszlásban (%)

19

20 15 10

10 5

16

14 9

6

5 1

1

1

1

5

6

7

8

3

2

2

0 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 23 25 26 Kor

15. ábra: Az első túlzott mennyiségű alkohol elfogyasztása életkor szerinti megoszlásban (%)

30 25 20 15

11

10 5

3

6

9 5

4

1

2

1

1

1

1

1

8

10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 23 25 26

0 5

6

7

Kor

51

A válaszolók több mint harmada (37%) nyilatkozott úgy, hogy volt már életében tartósan rendszeres alkoholfogyasztó, míg több mint nyolcada (14%) úgy, hogy volt már életében tartósan olyan időszak, amelyben rendszeresen fogyasztott túlzott mennyiségű alkoholt. Az előbbi átlagos hossza 8,9 év, míg az utóbbi átlagos hossza 5,4 év. Mindkét esetben igen magas (46% és 60%) a nem válaszolók aránya (16. ábra). 16. ábra: A rendszeres fogyasztás időtartama (%)

rendszeres alkoholfogyasztás

15

rendszeres túlzog mennyiségű alkohol fogyasztása

6-10 év

6 5

9 3 2 0%

1-5 év

11

11-15 év

46

17

60 20%

40%

16 vagy több év

27 60%

nem válaszolt

80%

100%

sosem fogyasztog

Ha a legutóbbi hónapot vizsgáljuk (17. ábra), a válaszolók 54%-a mondta, hogy ivott alkoholt az elmúlt 30 napban és 15%-a, hogy előfordult olyan, hogy túlzott mennyiséget ivott meg egyszerre. (Mindkét esetben igen magas a nem válaszolók aránya.) Az elmúlt havi alkoholfogyasztás szempontjából lakhely szerint van különbség: a nem Budapesti lakosok az átlagosnál nagyobb arányban (41%) ittak az elmúlt 30 napban túlzott mennyiséget, amiből a főváros egyfajta védőszerepe sejthető (18. ábra). Tíznél több alkalommal az összes válaszoló 10%-a ivott az elmúlt hónapban alkoholos italt, míg 2% nyilatkozta, hogy tíz vagy több alkalommal fogyasztott túlzott mennyiséget az előző hónapban. (Mindkét esetben nagyon magas – az alkohol esetében 39%-os, a túlzott mennyiségű alkohol esetében 66%-os – a nem válaszolók aránya.) 17. ábra: Az alkoholfogyasztás havi prevalencia értékei (%)

alkohol

54


39

15 0%

ivog az előző hónapban

7

66 20%

40%

nem válaszolt

19 60%

80%

100%

nem ivog az előző hónapban

52

18. ábra: Az alkoholfogyasztás havi prevalencia értékei lakhely szerint (%)

80 62 60

53

54

53 41

40

alkohol általában

20

11

15

10


0 III. kerülev lakos nem III. kerülev lakos

nem Budapesv Összes válaszoló lakos

Italfajtákra lebontva pontosabb képet kapunk, illetve kiderül, hogy a megkérdezettek egy része nem konzisztens a válaszadások terén. Amíg általában véve alkoholt 54% ivott az elmúlt hónapban (17. ábra), addig konkrét típusokra kérdezve magasabb arány derül ki: sört a válaszolók 64%-a, bort 43%-a, tömény italt pedig 58%-a fogyasztott ugyanezen időszak alatt (19. ábra). (Ugyan itt is magas a nem válaszolók aránya, valamivel mégis alacsonyabb, mint az alkoholfogyasztásra vonatkozó általános kérdéseknél.) Arányaiban több nő (64%) iszik bort, és több férfi (69%) iszik sört. A teljes- vagy részmunkaidőben dolgozók között kevesebben vannak (34%), míg a tanulók között többen vannak (65%), akik az elmúlt hónapban bort ittak. 19. ábra: Az alkoholfogyasztás havi prevalencia értékei italfajtánkként (%)

0%

20%

40%

sör

60%

64

bor

19

43

tömény ital

80%

33 23 nem válaszolt

17 24

58 ivog az előző hónapban

100%

18

nem ivog az előző hónapban

20. ábra: Az alkoholfogyasztás havi prevalencia értékei italfajtánkként és nemenként (%)

80

69 58

60

64

64

58

56

52

43 40

35

sör bor tömény ital

20 0 Fiú

Lány

Összes válaszoló

53

Az összes megkérdezett 9%-a nyilatkozta, hogy tíznél több alkalommal ivott sört az elmúlt hónapban, míg ugyanez a bor esetében 3%, a tömény italnál pedig 4%. 3.2.2.3.

Kábítószer fogyasztási szokások

Ahhoz, hogy a szerhasználók kábítószer fogyasztási szokásait megismerjük, a kérdőívben egy 18 fajta kábítószert (vagy kábítószertípust) tartalmazó listában jelölhették meg a válaszadók, hogy miket próbáltak, miket használtak rendszeresen vagy az elmúlt időszakban. A listán szerepeltek továbbá a „bármilyen drog vagy kábítószer” és a „többféle drog egy alkalommal” kategóriák is. Habár a kérdőív legelső kérdése alapján valamennyi, az elemzésbe bekerült személy fogyasztott az elmúlt egy évben valamilyen drogot vagy kábítószert (tehát aktív szerhasználónak tekinthető), a konkrét kábítószerfajták megkérdezésénél a válaszolóknak már „csak” 66%-a nyilatkozta, hogy fogyasztott már életében „bármilyen drogot vagy kábítószert” (21. ábra). Valamivel nagyobb szerhasználói arányt kapunk, ha nem a „bármilyen drog vagy kábítószer” fogyasztására vonatkozó kérdés melletti jelölést nézzük, hanem egyesével valamennyi, a kérdőívben felsorolt kábítószertípus fogyasztására vonatkozó kérdés melletti jelzést nézzük, és azokat összegezzük. Ezen összegzés alapján az összes válaszoló 81%-a (23. ábra) nyilatkozta legalább egy fajta kábítószernél, hogy használta élete során, míg az elmúlt évre vonatkozóan 63% (N = 73 fő) jelölt meg legalább egy fajta kábítószertípust az összes felsorolt közül (37. ábra). Szigorúan véve, utóbbiak tekinthetőek a biztos aktív szerhasználóknak, így ők (tehát azok, akik legalább egy kábítószerfajtánál bejelölték, hogy az elmúlt egy évben legalább egyszer használták) – ahol indokolt, ott – külön is szerepelnek az egyes grafikonokon. Az általában vett kérdésnél (a kérdőív bevezető kérdésénél) magukat szerhasználónak vallókon (tehát az összes mintába került személyen) belül, a konkrét szertípusra való rákérdezésnél (mikor fogyasztotta először, hány évig fogyasztotta rendszeresen, fogyasztottae az elmúlt évben…) nem válaszolók aránya a legfiatalabb korcsoportban, illetve a tanulók között a legmagasabb. Körükben – és a többiek esetében is – adódhat ez akár abból, hogy a kérdőív elején „túloztak”, esetleg „vagánykodtak” azzal, hogy használtak kábítószert az elmúlt egy évben, de a kérdőív közepére már elbizonytalanodtak abban, hogy jó ötlet-e megmaradni ennél az állításnál (tehát valójában nem is szerhasználók), akár abból, hogy általában rákérdezve ugyan vállalják a szerhasználatot, de a konkrétabb kérdésektől megijednek (azaz szerhasználók, akik nem szívesen vállalják kábítószer fogyasztásukat). Az, hogy az egyes kábítószerfajták esetében, a nem válaszolókon belül milyen arányban van e két csoport, sajnos nem tudható, de feltételezhető, hogy minden szernél mindkét csoport előfordul a válaszmegtagadók között. 3.2.2.3.1.

Valaha kipróbált szerek

Ahogy a fentiekből már kiderült, az összes válaszoló 66% nyilatkozta, hogy valaha fogyasztott volna „bármilyen drogot vagy kábítószert”, míg 34% „nem”-mel válaszolt a kérdésre (21 ábra). Utóbbiak az inkonzisztens vagy a bujkáló típusok, hiszen a mintában (elvileg) csak olyanok szerepelnek, akik az elmúlt évben fogyasztottak legalább egyfajta szert. 54

A „nem”-mel válaszolók és a többi kérdésnél a választ megtagadók valódi kábítószer használata sajnos nem (vagy csak részben) deríthető ki, az elemzésben ezért elsősorban a valamilyen kábítószert megjelölők arányát lehet vizsgálni. 21. ábra: Szerenkénti életprevalencia értékek (%)

Alkohol Túlzog mennyiségű alkohol

89 46

"Bármilyen drog vagy kábítószer" Többféle drog egy alkalommal Marihuána, hasis (fű) Metamfetamin származékok (pl. ecstasy) Amfetamin származékok (pl. speed) Hallucinogének (pl. LSD, gomba) Az orvos által felírt altató, nyugtató Kokain Nem az orvos által felírt altató, nyugtató és Ketamin, Ica Mephedron, Kata, MDPV, empé, empé3, emdé, Szívható vagy orron keresztül használható GHB, Gina Crack Szipu Heroin Utcán vásárolt Suboxone Az orvos által adog metadon Intravénás szerek Nem az orvos által adog metadon Egyéb szerek

66

34 47

57 49 47 55 56 57 59 57 58 58 59 57 63 60 61 60 63 63 75 20% nem válaszolt

15 41

39 37

0% fogyasztoga már az élete során

40

38

18 15 15 13 13 11 10 10 5 4 4 3 3 1 1 2

10 2 14

40%

60%

3 12 16 27 30 28 28 30 30 31 31 37 33 36 35 37 37 36 23

80%

100%

sosem fogyasztoga

55

22. ábra: Szerenkénti életprevalencia értékek – a biztos aktív szerhasználók között (N = 73 fő) (%)


90 48

Bármilyen drog vagy kábítószer Többféle drog egy alkalommal Marihuána, hasis (fű) Metamfetamin származékok (pl. ecstasy) Amfetamin származékok (pl. speed) Hallucinogének (pl. LSD, gomba) Az orvos által felírt altató, nyugtató Kokain Nem az orvos által felírt altató, nyugtató és Ketamin, Ica Mephedron, Kata, MDPV, empé, empé3, emdé, Szívható vagy orron keresztül használható GHB, Gina Crack Szipu Heroin Utcán vásárolt Suboxone Az orvos által adog metadon Intravénás szerek Nem az orvos által adog metadon Egyéb szerek

38 75

44 64

22 18 19 14 15 10 10 11 7 1 7 3 3

1

25 18

38 33

47 44

0% fogyasztoga már az élete során

10 14

40 37

45 47 47 51 48 49 48 49 47 55 48 53 48 53 53 67 20%

nem válaszolt

40%

3 14 19

33 36 34 36 37 41 42 40 47 44 45 44 45 47 47 32 60%

80%

100%

sosem fogyasztoga

Eddigi életük során legtöbben a marihuánát próbálták ki (illetve vallották be): az összes válaszoló 57%-a (21. ábra), míg a biztos aktív szerhasználók 64%-a (22. ábra) nyilatkozott így. Ezt követi a metamfetamin származékokat (39% és 47%), illetve az amfetamin származékokat (37% és 44%) valaha kipróbálók aránya. Tőlük valamelyest leszakadva következnek a hallucinogéneket (18% és 22%), az orvos által felírt altatót / nyugtatót (15% és 18%), illetve a kokaint (15% és 19%) legalább egyszer kipróbálók (21-22. ábra). Valamilyen dizájner drog kipróbálását az összes válaszoló 16%-a, a biztos aktív szerhasználók 18%-a vallott be (23. ábra). Többféle drog együttes használatát (az eddigi élet során) az összes megkérdezett 38%-a, míg a biztos aktív szerhasználók 44%-a próbált, azaz tízből négy szerhasználó próbálta legalább egyszer élete során a különböző kábítószertípusok keverését, halmozását. Habár valamennyi kábítószertípus esetében igen magas a válaszmegtagadás aránya, a „legnépszerűbb” szerek (a marihuána, a metamfetaminok és az amfetaminok) esetében az átlagosnál valamivel alacsonyabb, míg a szipu, a heroin, a Suboxone, a metadon, az intravénás és az „egyéb” szerek esetében az átlagnál valamivel magasabb. Az előbbiek feltehetően könnyebben „felvállalhatóak”, mint az utóbbiak. 56

A kérdőívben a fenti kábítószertípusokon kívül „egyéb” lehetőségként a válaszolók maguk is megadhattak olyan szereket, amelyeket próbáltak, használtak vagy használnak, és amelyek nem szerepeltek a felsorolásban. Ezzel a lehetőséggel mindössze két válaszoló élt, ők a ’kávét’ és a ’gombát’ említették. A fiatalok kábítószer használatát vizsgáló nemzetközi ESPAD kutatás a különböző szereket négy nagyobb csoportba sorolja. Mivel e kutatáshoz is kapcsolódik egy, részben az ESPAD kutatásokkal is összefüggő, a III. kerületi diákok szerfogyasztását vizsgáló kutatás, az összehasonlíthatóság érdekében az ESPAD féle csoportosítást itt is célszerű megvizsgálni. Az ESPAD kutatás alapján a kérdezett kábítószertípusok a következő csoportokba kerültek: (1) Tiltott szerek: marihuána / hasis, crack, kokain, heroin, amfetamin származékok, metamfetamin származékok, hallucinogének. (2) Droghasználati célú szerfogyasztás: GHB, Gina, szerves oldószerek (szipu). (3) Orvosi javaslat nélküli gyógyszerek: nem orvos által adott metadon, nem orvos által adott Suboxone, Ketamin, Ica, nem orvos által adott altató / nyugtató és alkohol együtt. (4) Dizájner drogok: szívható vagy orron keresztül használható dizájner drogok, Mephedron, Kata, MDPV, empé, empé3, emdé, penta, kristály, dodó, zene. 23. ábra: A különböző típusú szerfogyasztás életprevalencia értékei az összes válaszoló (N = 115 fő) illetve a biztos aktív szerhasználók (N = 73 fő) között (%)

100 80

81

75

88

65

60 40 20

22 23 10 11

18 21

16 18

0 vltog szerek droghasználav orvosi javaslat dizájner drogok bármilyen célú nélküli kábítószer szerfogyasztás gyógyszerek összes válaszoló (N = 115 fő)

nyugató / altató orvosi javaslatra

biztos akzv szerhasználók (N = 73 fő)

Az összes válaszoló kétharmada (65%) próbált már valamit a tiltott szerek közül (többségük marihuánát) (ld.: 21-22. ábra), míg ugyanez a biztos aktív szerhasználók háromnegyedére (75%) igaz (23. ábra). Orvosi javaslat nélküli gyógyszereket minden negyedik-ötödik ember próbált, míg valamilyen dizájner drogot nagyjából minden hatodik (16%). (Az összes válaszoló között a bármilyen kábítószert kipróbálók 81%-os aránya és a biztos aktív szerhasználók közötti 88%-os aránya ismét a válaszolók inkonzisztens gondolkodásából, ikszeléséből ered, hiszen a kérdőív bevezető kérdésére (használt-e az elmúlt évben kábítószert) mindenki igennel felelt.)

57

Az egyes demográfiai és egyéb csoportokat külön megvizsgálva, néhány helyen érdemi különbségek látszanak a csoportok között: • A legfiatalabb korcsoport (a 18 év alattiak), illetve a diákok az átlagnál is kevésbé merték vállalni, hogy valaha fogyasztottak volna bármilyen drogot, körükben a nem válaszolók aránya mindenhol magasabb volt az átlagnál. • Az orvosi javaslat nélküli gyógyszerek kipróbálása a szakmunkás végzettségűek között az átlagnál magasabb, míg a diplomások között alacsonyabb. • Bármilyen drog kipróbálásának „bevallása” a még otthon lakók körében és az egyéb közösségben lakóknál alacsonyabb volt, mint a már saját családban élőknél. • Tiltott drog kipróbálása (vagy annak bevallása) a tanulókra és a munkanélküliekre kevésbé jellemző, mint a teljes- vagy részmunkaidőben dolgozókra. • Minél többet dohányzik valaki, annál jellemzőbb az orvosi javaslat nélküli szerek fogyasztása. • Nemek szerint bontva (24. és 25. ábra) kiderül, hogy a férfiak valamennyi típust nagyobb arányban próbálták, mint a nők. Orvosi javaslat nélküli gyógyszert és droghasználati célú, eredetileg nem kábítószernek szánt szert egy, a mintába bekerült (és a kérdésre érdemben válaszoló) nő sem próbált életében. 24. ábra: A különböző típusú szerfogyasztás életprevalencia értékei az összes válaszoló (N = 115 fő) között, nemek szerint (%)

100 80 60

65

81 81 84

73 44

40 20 0

10

22

14 0

29 16 0

21

18 21 4

vltog szerek droghasználav orvosi javaslat dizájner drogok bármilyen célú nélküli kábítószer szerfogyasztás gyógyszerek összes válaszoló (N = 115 fő)

férfiak

12


nők

Az alkohol kipróbálásának időpontja és az első (valamilyenfajta) droghasználat között szignifikáns pozitív összefüggés van (8. táblázat). Azaz a korábbi első alkohol korábbi első (valamilyenfajta) kábítószer használattal párosul. A kábítószertípusokat egyesével vizsgálva pozitív a kapcsolat az első pohár alkohol és az első marihuána fogyasztás, az első pohár alkohol és az első metamfetamin használat, valamint az első pohár alkohol és az első amfetamin származék kipróbálása között. Valamennyi kapcsolat igen erős és pozitív irányú.

58

8.

táblázat: Az első alkoholfogyasztás és az első kábítószer használat közötti kapcsolatot kifejező Spearman féle korrelációs együttható értéke Korrelációs együttható Bármilyen drog vagy kábítószer 0,598** Többféle drog egy alkalommal 0,463** Marihuána, hasis (fű) 0,67** Amfetamin származékok (pl. speed) 0,439** Metamfetamin származékok (pl. ecstasy) 0,462** *p<0,05 **p<0,01

Ha csak a különböző kábítószertípusokat vetjük össze, az első marihuána fogyasztás: az első ecstasy, az első speed és az első kokain használattal függ össze. Azaz, aki hamarabb próbálja a marihuánát, az hamarabb próbálja a másik három típust is (9. táblázat), míg az első metamfetamin származék és az első amfetamin származék számos más drogfajta (például a dizájner drogok) első kipróbálásával is pozitív kapcsolatot mutat (10-11. táblázatok). 9.

táblázat: A marihuána és az egyéb kábítószerek kipróbálásának időpontja közötti kapcsolatot kifejező Spearman féle korrelációs együttható értéke Korrelációs együttható Metamfetamin származékok (pl. ecstasy) 0,573** Amfetamin származékok (pl. speed) 0,677** Kokain 0,507* *p<0,05 **p<0,01

10. táblázat: A metamfetaminok és az egyéb kábítószerek kipróbálásának időpontja közötti kapcsolatot kifejező Spearman féle korrelációs együttható értéke Korrelációs együttható Marihuána, hasis (fű) 0,573** Amfetamin származékok (pl. speed) 0,915** Kokain 0,735** GHB, Gina 0,73* Ketamin, Ica 0,78** Mephedron, … 0,874** Nem az orvos által adott gyógyszer és alkohol 0,617** Hallucinogének 0,772** Dizájner drogok 0,775** *p<0,05 **p<0,01 11. táblázat: Az amfetaminok és az egyéb kábítószerek kipróbálásának időpontja közötti kapcsolatot kifejező Spearman féle korrelációs együttható értéke Korrelációs együttható Marihuána, hasis (fű) 0,677** Metamfetamin származékok (pl. ecstasy) 0,915** Kokain 0,665** Ketamin, Ica 0,87** Mephedron, … 0,846** Nem az orvos által adott gyógyszer és alkohol 0,743** Hallucinogének 0,808** Dizájner drogok 0,741** *p<0,05 **p<0,01

59

3.2.2.3.2.

Az első fogyasztás

25. ábra: A különböző típusú szerfogyasztás életprevalencia értékei a biztos aktív szerhasználók között (N = 73 fő), nemek szerint (%)

100 80 60

75

88 87

83 56

40 20 0

94

11

23

15 0

31 18

21 24

22

0

6

vltog szerek droghasználav orvosi javaslat dizájner drogok bármilyen célú nélküli kábítószer szerfogyasztás gyógyszerek biztos akzv szerhasználók (N = 73 fő)

férfiak

13


nők

A kérdőívet kitöltők nem csak arról nyilatkozhattak, hogy milyen szereket használtak valaha életükben, hanem arról is, mikor próbálták az egyes típusokat először. Valamennyi kábítószertípus kipróbálását megelőzi az alkohol és a túlzott mennyiségű alkohol első fogyasztása. Előbbit átlagosan 14 éves koruk körül, utóbbit átlagosan 16 éves koruk körül próbáltak először a válaszolók. A kábítószerfajták közül a marihuána kerül először a fogyasztók látóterébe, az első fogyasztás átlagos életkora 17-18 éves korra tehető (26. ábra), a legtöbben 15-18 éves koruk között próbálják ki először (27. ábra), a legkorábbi első használat 11 éves korban történt. Valamilyen dizájner drogot, az azt már kipróbáló válaszolók átlagosan 21 éves korukban próbálták először, a legtöbben azonban 16 éves korukban próbálták közülük (30. ábra). A legkorábbi első használat 15 éves korban esett meg. Legtöbben 17 éves korukban próbáltak először valamilyen metamfetamin származékot (28. ábra), az első használat átlagos életkora azonban magasabb, 20 éves korra tehető (26. ábra), a legkorábbi első használat 14 évesen történt. Valamivel később, a legtöbben 18 éves korukban próbálják az első amfetamin származékot (29. ábra), itt az első fogyasztás átlagos életkora 19 éves kor körüli (26. ábra), a legkorábbi első használat pedig 13 éves korban fordult elő. Átlag 19-20 éves kor körül próbálják ki a későbbi szerhasználók az orvos által felírt vagy a nem orvos által felírt tablettákat alkohollal társítva, 21-22 éves kor körül következnek a dizájner drogok, a hallucinogének (pl. az LSD), a kokain és a ketamin, majd 23-24 éves korban a pszichoaktív szerek, a GHB és a Gina.

60

26. ábra: Az első fogyasztáskori átlagos életkor a legalább 10 fő által próbált szerek körében (kor)


14.1

16.1

Bármilyen drog vagy kábítószer Többféle drog egy alkalommal

17.4

Marihuána, hasis (fű) Metamfetamin származékok (pl. ecstasy) Amfetamin származékok (pl. speed) Hallucinogének (pl. LSD, gomba) Az orvos által felírt altató, nyugtató Kokain Nem az orvos által felírt altató, nyugtató és Ketamin, Ica Mephedron, Kata, MDPV, empé, empé3, emdé, Szívható vagy orron keresztül használható dizájner GHB, Gina

19.3

17.7

12

14

16

18

20.4 19.4 21.1 20.1 21.5 19.9 21.7 22.9 20.6 24.2 20

22

24

26

27. ábra: Az első marihuána fogyasztás életkor szerinti megoszlásban (%)

9

10 7 5

5 2

2

2

11

12

13

8

6

5 3

3

3

3

21

22

23

30

0 14

15

16

17

18

20

Kor

28. ábra: Az első metamfetaminok fogyasztása életkor szerinti megoszlásban (%)

10 7 5 2

3

3

2

3

3

4

3

4

3

1

1

0 14

15

16

17

18

19

20 Kor

22

23

24

25

30

31

61

29. ábra: Az első amfetaminok fogyasztása életkor szerinti megoszlásban (%)

10

8 6

5

3 1

1

13

14

3

2

4

3

3

2

2

2

25

30

0 15

16

17

18

19

20

22

23

24

Kor

30. ábra: Az első dizájner drog fogyasztása életkor szerinti megoszlásban (%)

10 5

5

2

1

1

1

1

1

19

20

21

23

2

1

2

1

0 15

16

17

Kor

25

28

30

32

3.2.2.3.3.

Rendszeres szerhasználat

Ahogyan az életben valaha kipróbált szereknél, úgy az akár most, akár korábban legalább egy évig rendszeresen használt szereknél is messze vezet a marihuána. Az összes megkérdezett 41%-a (31. ábra), míg a biztos aktív szerhasználók több mint fele (52%-a) (32. ábra) mondta, hogy fogyasztott marihuánát rendszeresen legalább egy éven keresztül. A rendszeres fogyasztásban a metamfetamin és az amfetamin származékok követik a legnépszerűbb marihuánát. Valamilyen dizájner drogot az összes válaszoló 6%-a fogyasztott már életében rendszeresen (illetve vallotta be annak rendszeres fogyasztását) (33. ábra). A korábbiakhoz hasonlóan a marihuána esetében az átlagosnál alacsonyabb a válaszmegtagadás aránya – ez a leginkább „vállalható” szer. Bármilyen kábítószert az összes válaszoló fele (52%-a), a biztos aktív szerhasználók kétharmada (64%-a) használt már rendszeresen legalább egy évig (33. ábra), míg többféle drogot egyszerre az összes válaszoló ötöde (20%-a), a biztos aktív szerhasználóknak pedig negyede (25%-a) fogyasztott rendszeresen legalább egy éven keresztül.

62

31. ábra: A rendszeres fogyasztás szerenkénti életprevalencia értékei (%)


37 13

Bármilyen drog vagy kábítószer Többféle drog egy alkalommal Marihuána, hasis (fű) Metamfetamin származékok (pl. ecstasy) Amfetamin származékok (pl. speed) Hallucinogének (pl. LSD, gomba) Az orvos által felírt altató, nyugtató Kokain Nem az orvos által felírt altató, nyugtató és Ketamin, Ica Mephedron, Kata, MDPV, empé, empé3, Szívható vagy orron keresztül használható GHB, Gina Crack Szipu Heroin Utcán vásárolt Suboxone Az orvos által adog metadon Intravénás szerek Nem az orvos által adog metadon Egyéb szerek

34 20

17 27

51

15 23

57 41

16 17

50 59 57

7 9 6 5 6 2 6 2 7 2 2 2

65 67 63 65 65 66 66 66 62 67 64 63 64 67 65 79

1 2 2 0%

46 60

20%

40%

60%

fogyasztoga már az élete során legalább egy évig rendszeresen nem válaszolt sosem fogyasztoga legalább egy évig rendszeresen

10 25 26 28 24 32 30 29 32 28 32 31 31 34 35 34 32 33 19 80%

100%

63

32. ábra: A rendszeres fogyasztás szerenkénti életprevalencia értékei – a biztos aktív szerhasználók között (N = 73 fő) (%)


49 18

53 41

Bármilyen drog vagy kábítószer Többféle drog egy alkalommal Marihuána, hasis (fű) Metamfetamin származékok (pl. ecstasy) Amfetamin származékok (pl. speed) Hallucinogének (pl. LSD, gomba) Az orvos által felírt altató, nyugtató Kokain Nem az orvos által felírt altató, nyugtató és Ketamin, Ica Mephedron, Kata, MDPV, empé, empé3, emdé, Szívható vagy orron keresztül használható GHB, Gina Crack Szipu Heroin Utcán vásárolt Suboxone Az orvos által adog metadon Intravénás szerek Nem az orvos által adog metadon Egyéb szerek

34 29 44

25

29

52

38 51 48

1 1 3 20%

40%

10 29 30 34 29 38 38 34 42 36 38 37 40 40 42 41 40 40 25

56 60 55 56 58 58 58 60 55 59 58 56 59 59 59 73

7 1 8 1 3 1

0%

15

47

21 22 10 11 7 5 8

16

60%

80%

100%

fogyasztoga már az élete során legalább egy évig rendszeresen nem válaszolt sosem fogyasztoga legalább egy évig rendszeresen

A mostani vagy korábbi rendszeres alkoholfogyasztás hossza és az egyes kábítószertípusok rendszeres fogyasztásának hossza között egyesével nem mutatható ki összefüggés, de ha általában a kábítószer fogyasztást nézzük, tehát azokat vizsgáljuk, akik bármilyen drogot rendszeresen használtak, akkor igen. Szignifikáns pozitív kapcsolat van tehát a rendszeres alkohol- és a rendszeres valamilyen (legalább egyfajta) drog használata között, azaz a hosszabb ideig tartó rendszeres alkoholfogyasztás hosszabb ideig tartó rendszeres (valamilyen) kábítószer használattal jár együtt (12. táblázat). Ugyanígy szignifikáns pozitív kapcsolat van a rendszeres marihuána fogyasztás és a rendszeres matemfetamin és amfetamin fogyasztás között is, azaz a hosszabb ideig tartó rendszeres marihuána fogyasztás, hosszabb ideig tartó rendszeres metamfetamin használattal és hosszabb ideig tartó rendszeres amfetaminhasználattal párosul (13. táblázat).

64

12. táblázat: A rendszeres alkoholfogyasztás és a rendszeres kábítószer használat közötti kapcsolatot kifejező Spearman féle korrelációs együttható értéke Korrelációs együttható Bármilyen drog vagy kábítószer 0,473** *p<0,05 **p<0,01 13. táblázat: A rendszeres marihuána fogyasztás és az egyéb kábítószerek rendszeres használata közötti kapcsolatot kifejező Spearman féle korrelációs együttható értéke Korrelációs együttható Amfetamin származékok (pl. speed) 0,559* Metamfetamin származékok (pl. ecstasy) 0,485* *p<0,05 **p<0,01

Az ESPAD féle kategorizálás szerinti csoportok közül a rendszeres fogyasztásnál is vezetnek a tiltott szerek. Az összes megkérdezett 48%-a, míg a biztos aktív szerhasználók 59%-a fogyasztott már élete során rendszeresen legalább egy éven keresztül valamilyen tiltott szert (amelynek jelentős hányadát most is a marihuána fogyasztás teszi ki). A férfiakra jellemzőbb, hogy életük során fogyasztottak már legalább egy évig rendszeresen valamilyen kábítószert. A legfiatalabbakra és a tanulókra az átlagosnál kevésbé jellemző, hogy valaha rendszeresen használtak volna bármilyen drogot. Az albérletben és a valaki más lakásában élők körében az átlagnál gyakoribb a jelenlegi vagy a korábbi rendszeresen kábítószer fogyasztás. 33. ábra: A különböző típusú szerek rendszeres fogyasztásának életprevalencia értékei az összes válaszoló (N = 115 fő) illetve a biztos aktív szerhasználók (N = 73 fő) között (%)

80 60

64

59

52

48

40 20 3

3

8 10

6

9 11

7

0 vltog szerek droghasználav orvosi javaslat dizájner drogok célú nélküli szerfogyasztás gyógyszerek összes válaszoló (N = 115 fő)

bármilyen nyugató / altató kábítószer orvosi javaslatra


A valaha rendszeres alkoholfogyasztók átlagosan nagyjából 9 évig fogyasztottak rendszeresen alkoholt, míg a valaha rendszeres marihuána fogyasztók ugyanilyen hosszan, átlagosan nagyjából 9 évig használtak rendszeresen marihuánát. Speedet a valaha rendszeres amfetamin használók átlagosan körülbelül 6 évig, ecstasyt közel 5 évig fogyasztottak az alkalmi használatnál gyakrabban.

65

34. ábra: A rendszeres fogyasztók szerhasználatának átlagos hossza a legalább 10 ember által legalább egy évig rendszeresen használt szerek körében (év)


8.9

5.4


8.6

6.3

Marihuána, hasis (fű) Metamfetamin származékok (pl. ecstasy) Amfetamin származékok (pl. speed)

8.9

4.7 1

3

6.2

5

7

9

3.2.2.3.4. Szerhasználat az elmúlt évben Az előző évre vonatkozó használatnál az összes megkérdezett 63%-a, míg a biztos aktív szerhasználók 100%-a jelölt meg bármilyen kábítószert (35. ábra). Utóbbi természetesen abból következik, hogy ez volt a biztos aktív szerhasználók csoportjába való bekerülés kritériuma (az, hogy az elmúlt évre vonatkozóan megjelölt-e valamilyen kábítószerfajtát a felkínált listából). 35. ábra: A szerhasználat éves prevalencia értékei (%)


19

65


19

Marihuána, hasis (fű) Metamfetamin származékok (pl. ecstasy) Amfetamin származékok (pl. speed) Hallucinogének (pl. LSD, gomba) Az orvos által felírt altató, nyugtató Kokain Nem az orvos által felírt altató, nyugtató és Ketamin, Ica Mephedron, Kata, MDPV, empé, empé3, emdé, Szívható vagy orron keresztül használható GHB, Gina Crack Szipu Heroin Utcán vásárolt Suboxone Az orvos által adog metadon Intravénás szerek Nem az orvos által adog metadon Egyéb szerek

12 17 5 6 10 4 3 4 3 3 5 3 2 2 2 1 3 1

40

fogyasztoga a elmúlt egy évben

43 53

44

0% nem válaszolt

28 37

43

20%

17 28

37 50 47 55 60 53 57 54 56 57 56 56 59 57 58 57 61 58 65 40%

7

18 38 37 40 34 37 38 43 40 40 41 39 38 42 40 41 38 39 34

60%

80%

100%

nem fogyasztoga az elmúlt egy évben

66

36. ábra: A szerhasználat éves prevalencia értékei – a biztos aktív szerhasználók között (N = 73 fő) (%)


27


30

Marihuána, hasis (fű) Metamfetamin származékok (pl. ecstasy) Amfetamin származékok (pl. speed) Hallucinogének (pl. LSD, gomba) Az orvos által felírt altató, nyugtató Kokain Nem az orvos által felírt altató, nyugtató és Ketamin, Ica Mephedron, Kata, MDPV, empé, empé3, emdé, Szívható vagy orron keresztül használható GHB, Gina Crack Szipu Heroin Utcán vásárolt Suboxone Az orvos által adog metadon Intravénás szerek Nem az orvos által adog metadon Egyéb szerek

11 4 47

63

8 10 16 7 5 7 4 5 8 4 3 3 3 1 4 1

nem válaszolt

22 37

12 49 47 53 42 47 51 56 52 53 53 52 51 55 53 53 51 52 44

38 48 37 42 38 41 42 41 40 45 42 44 44 48 44 55 20%

40%

15 33

70 32 27

19 26

0% fogyasztoga a elmúlt egy évben

85 26

60%

80%

18

100%

nem fogyasztoga az elmúlt egy évben

A kérdezést megelőző egy évben az összes válaszoló 19%-ával, míg a biztos aktív szerhasználók 30%-ával fordult elő, hogy többfajta drogot használt egy alkalommal (35-36. ábra). Marihuánát az összes megkérdezett 44%-a, a biztos aktív szerhasználók 70%-a fogyasztott a kérdőív kitöltését megelőző egy évben, míg itt is a speed (17% és 26%) és az ecstasy (12% és 19%) áll a következő két helyen. Valamilyen dizájner drogot az összes válaszoló 6%-a vállalt fel nyíltan, míg a biztos aktív szerhasználók körében 10% ez az arány (37. ábra). Kábítószer típusonként az elmúlt évre vonatkozóan is a tiltott szerek állnak az első helyen, az összes válaszoló 56%-a, míg a biztos aktív szerhasználók 88%-a használt valamilyen tiltott szert a kitöltés előtti egy év során legalább egy alkalommal. A legfiatalabbakra és a tanulókra az átlagnál kevésbé jellemző, hogy bármilyen drogot használtak volna az elmúlt évben (vagy azt „bevallották volna”). A saját lakásban, albérletben, kollégiumban, nevelőotthonban vagy szállón élők nagyobb arányban használtak valamilyen kábítószert a megelőző évben, mint a saját család lakásában, valaki más lakásában vagy kontrollált környezetben élők.

67

37. ábra: A különböző típusú szerfogyasztás éves prevalencia értékei az összes válaszoló (N = 115 fő) illetve a biztos aktív szerhasználók (N = 73 fő) körében (%)

100

100

88

80 60

63

56

40 20

5

8

6

10

6

10

6

10

0 vltog szerek droghasználav orvosi javaslat dizájner drogok bármilyen célú nélküli kábítószer szerfogyasztás gyógyszerek összes válaszoló (N = 115 fő)



3.2.2.3.5.

Szerhasználat az elmúlt 30 napban

Az elmúlt hónapra vonatkozóan az eddigieknél is kevesebben jelezték, hogy bármilyen drogot vagy kábítószert fogyasztottak volna. Az, hogy az időintervallum csökkenésével és egyre közelebbivé válásával (valaha az életben / elmúlt egy évben / elmúlt hónapban) egyre csökken a szerhasználók aránya, illetve a szerhasználat „bevallásának” mértéke több különböző okra is visszavezethető. Fakadhat egyrészt abból, hogy a mintába kerültek egy része nem erős kábítószerfüggő, de abból is, hogy minél közelebbi az időpont, annál többen vannak, akik „nem merik bevallani” – még anonim módon sem – a droghasználatot. Utóbbit támasztja alá, hogy az utolsó hónapra vonatkozó kérdésnél találhatóak messze a legnagyobb válaszmegtagadási arányok (az elmúlt évbeli fogyasztásnál látható 40-60%-os „nem válaszolt” arányhoz képest itt 70-80%-os ugyanez az érték), miközben itt a legalacsonyabb a határozott „nem”-mel való válaszadás. Az elmúlt 30 napra jellemző használatnál az összes megkérdezett 46%-a, míg a biztos aktív szerhasználók 64%-a jelölt meg bármilyen kábítószert (40. ábra). Az utolsó 30 napban is marihuánát fogyasztott a legtöbb válaszadó, az összes megkérdezett 28%-a nyilatkozott így, míg a biztos aktív szerhasználók 40%-a. Speedet az összes válaszoló 8%-a, a biztos aktív szerhasználók 10%-a, kokaint az összes megkérdezett 7%-a, a biztos aktív szerhasználók 11%-a, míg ecstasyt az összes válaszoló 4%-a, a biztos aktív szerhasználóknak pedig 7%-a fogyasztott. A többi kábítószerfajta közeli múltban való használatát alig néhány megkérdezett jelezte / „vallotta be” (38-39. ábra).

68

38. ábra: A szerhasználat havi prevalencia értékei (%)

Alkohol

54

Túlzog mennyiségű alkohol

15

Bármilyen drog vagy kábítószer

66

23

Többféle drog egy alkalommal

20 72

Metamfetamin származékok (pl. ecstasy) 4

77

8

19

73

Hallucinogének (pl. LSD, gomba) 1

19

80

Az orvos által felírt altató, nyugtató 3 Kokain

17

71 28

7 19

61

9

Marihuána, hasis (fű) Amfetamin származékok (pl. speed)

39

19

81

7

17

78

15

Nem az orvos által felírt altató, nyugtató és 3

80

17

Ketamin, Ica 2

81

17

Mephedron, Kata, MDPV, empé, empé3, emdé, 1

81

18

Szívható vagy orron keresztül használható 3

79

18

82

18

Crack 3

78

19

Szipu

82

18

Heroin 1

81

18

Utcán vásárolt Suboxone 1

82

17

Az orvos által adog metadon 1

82

17

82

18

GHB, Gina

Intravénás szerek Nem az orvos által adog metadon 2

82

17

Egyéb szerek 1

83

17

0% fogyasztoga a elmúlt 30 napban

nem válaszolt

20%

40%

60%

80%

100%

nem fogyasztoga az elmúlt 30 napban

69

39. ábra: A szerhasználat havi prevalencia értékei – a biztos aktív szerhasználók között (N = 73 fő) (%)

Alkohol

67

Túlzog mennyiségű alkohol

18


56 34


Amfetamin származékok (pl. speed)

10 26

44

14

Marihuána, hasis (fű) Metamfetamin származékok (pl. ecstasy)

23

22

60

26

40

60

7

67

26

10

64

26

Hallucinogének (pl. LSD, gomba)

74

Az orvos által felírt altató, nyugtató 4 Kokain

26

74

11

22

70

19

Nem az orvos által felírt altató, nyugtató és 3

74

23

Ketamin, Ica 3

74

23

Mephedron, Kata, MDPV, empé, empé3, emdé, 1

74

25

Szívható vagy orron keresztül használható 3

73

25

GHB, Gina

75

Crack 3

25

73

25

75

25

Heroin 1

75

23

Utcán vásárolt Suboxone 1

75

23

Az orvos által adog metadon 1

75

23

75

25

Szipu

Intravénás szerek Nem az orvos által adog metadon 3

75

22

Egyéb szerek 1

77

22

0% fogyasztoga a elmúlt 30 napban

nem válaszolt

20%

40%

60%

80%

100%

nem fogyasztoga az elmúlt 30 napban

Az ESPAD féle kategóriák esetében is minimális a tiltott szerek fogyasztásán kívüli kábítószerek megjelenése az elmúlt egy hónap szerhasználatában. Valamilyen tiltott szert azonban még az elmúlt 30 napban is jelzett a biztos aktív szerhasználók majdnem fele (47%) (40. ábra). Ennek jelentős részét itt is, mint ahogy korábban is a marihuána fogyasztók teszik ki. Most is igaz, hogy a legfiatalabbak az átlagnál kisebb arányban használtak (vagy vállaltak fel) bármilyen kábítószert, mint a többi korcsoportba tartozó válaszoló.

70

40. ábra: A különböző típusú szerfogyasztás havi prevalencia értékei az összes válaszoló (N = 115 fő) illetve a biztos aktív szerhasználók (N = 73 fő) körében (%)

80 64 60 40

47

46

33

20 0

0

7

5

0

3

4

3

vltog szerek droghasználav orvosi javaslat dizájner drogok célú nélküli szerfogyasztás gyógyszerek összes válaszoló (N = 115 fő)

5

bármilyen nyugató / altató kábítószer orvosi javaslatra


Az elmúlt hónapra vonatkozóan nem csak azt kérdeztük meg a kérdőívet kitöltőktől, hogy fogyasztottak-e valamilyen drogot vagy kábítószert, hanem azt is, hogy ha igen, hány alkalommal tették azt. Azok, akik az utolsó hónapban használtak marihuánát (N=32fő) átlagosan 11 napon fogyasztották azt, gyakrabban, mint az alkoholt ivók (az utolsó hónapban N=62fő), akik átlagosan 7 napon ittak valamilyen szeszes italt. Azok, akik túlzott mennyiséget is ittak az elmúlt 30 napban (N=17fő) átlag 6 napon fogyasztottak nagy mennyiségű szeszt. Az alkohol, a túlzott mennyiségű alkohol és a marihuána esetében volt a legszélesebb az intervallum az elmúlt hónapra nézve, mindhárom típusnál 1-30 között oszlott meg a napok száma a fogyasztók körében. A többféle drognál és az amfetamin származékoknál 10, a kokainnál és a metamfetamin származékoknál pedig 3 napon történő fogyasztás volt a maximum az elmúlt hónapban. Az érdemben válaszolók többsége, akár alkoholról (37%), akár kábítószerről (17%) van szó, az elmúlt hónapban 1-5 alkalommal fogyasztotta azt (41-42. ábra). Minden tízedik válaszoló (10%) több mint 21 alkalommal fogyasztott valamilyen kábítószert a kérdezés előtti 30 napban. 41. ábra: Alkohol- és kábítószer fogyasztás az elmúlt 30 napban (%)

alkohol

37

bármilyen kábítószer

17 0

1-5 alkalommal

7

8 8

10

20 6-10 alkalommal

5 4

40 11-20 alkalommal

60

80

100

több, mint 21 alkalommal

71

42. ábra: Alkohol- és kábítószer fogyasztás az elmúlt 30 napban – a legtöbbek által használt kábítószerfajtákkal (%)

40

37

30 20

17 13

11 7

10

4

7 7

8

7 2

2

4

5 1

10

8 1

4

4

6 1

0 1-5 napon 6-10 napon Alkohol Bármilyen drog vagy kábítószer Marihuána, hasis (fű)

11-20 napon 21-30 napon Túlzog mennyiségű alkohol Többféle drog egy alkalommal Metamfetamin származékok

3.2.2.3.6.

Az újfajta kábítószerek ismertsége

A „hagyományos” kábítószerfajtákon kívül az „új szerek” megjelenéséről és ismertségéről is megkérdeztük a kutatásba bevont személyeket. A kérdés nyitottan szerepelt a kérdőívben, azaz a válaszolók szabadon írhatták be az általuk megismert újfajta kábítószertípusokat. A kérdőíveket kitöltők több különböző „új szert” is megemlítettek, legtöbben (összesen 4 fő) a krokodil nevű drogfajtát jegyezte le. A válaszolók 13%-a mondta, hogy nem hallott semmilyen új szerről, míg további 72% nem adott semmilyen választ a kérdésre. 14. táblázat: Az újfajta kábítószerfajták említettsége (%)

Új kábítószerfajták krokodil herbál Gina Tv-ben, hírekben hallott drogok benzo MDMA biofű dizájnerek flacka Hajlakk kávé kék virágmag kristály MDPV zene

Említettség (%) 3% 2% 2% 2% 1% 1% 1% 1% 1% 1% 1% 1% 1% 1% 1%

72

3.2.3.

Egyes, alkohol- és kábítószer fogyasztás körüli befolyásoló tényezők, okok

A kérdezés következő blokkjában néhány, az alkohol- és kábítószer fogyasztással összefüggő tényezőre, körülményre igyekeztünk rákérdezni, annak érdekében, hogy közelebb kerülhessünk a szerhasználat kiváltó okaihoz. Az, hogy valaki jellemzően társaságban vagy egyedül fogyaszt alkoholt, illetve használ kábítószert, sokat elárulhat a fogyasztás okairól is. Társaságban a szer- (alkohol vagy drog) használat a függőség mellett lehet a közös élmény, a többiek befolyásoló hatása, esetleg a „buli” kedvéért is, a rendszeres vagy gyakori egyedüli, magányos fogyasztás azonban sokkal nagyobb valószínűséggel lehet a testi függőség és/vagy a lelki probléma megnyilvánulása. Az alkoholfogyasztók nagytöbbsége (összesen 87%-a) mindig (62%) vagy többnyire (25%) másokkal együtt fogyaszt alkoholtartalmú italt. 6%-ra jellemző, hogy gyakran vagy mindig egymaga iszik (43. ábra). Minél jellemzőbb, hogy valaki egyedül (is) szokott alkoholt inni, annál gyakrabban iszik egy hónap leforgása alatt. 43. ábra: Társas vs. egyedüli alkoholfogyasztás – az érdemben válaszolók között (N=97fő) (%)

7

3 3 mindig másokkal együg többnyire másokkal együg, néha egyedül

25 62

néha másokkal együg, néha egyedül

7

6

87

mindig vagy többnyire másokkal együg néha másokkal együg, néha egyedül

A droghasználók kétharmada (62%) mindig (39%) vagy többnyire (23%) másokkal együtt használ kábítószert. Nagyjából minden hatodik szerhasználó (16%) fordul gyakran vagy mindig egyedül valamilyen kábítószerhez (44. ábra). A különböző kábítószerfajták közül a marihuána az egyetlen, amit az átlagosnál többen fogyasztanak egyedül. Az egyes kábítószertípusokat külön megvizsgálva, a marihuánán kívül a valamilyen amfetamin származékot, a valamilyen metamfetamin származékot és / vagy a valamilyen

73

dizájner drogot használók között fordul elő a gyakori vagy állandó egyedüli használat. A többi kábítószertípus fogyasztóira nem jellemző a magányos fogyasztás. Minél jellemzőbb, hogy valaki egyedül (is) szokott kábítószert használni, annál gyakrabban teszi azt egy hónap alatt. Az egyedül élők között senki sincs, aki mindig vagy többnyire másokkal együtt használna kábítószert. 44. ábra: Társas vs. egyedüli drogfogyasztás – az érdemben válaszolók között (N=95fő) (%)

13

mindig másokkal együg

3

39 22

többnyire másokkal együg, néha egyedül néha másokkal együg, néha egyedül

23

többnyire egyedül, néha másokkal együg

16

22

62

mindig vagy többnyire másokkal együg

A dizájner drogok tekintetében a kipróbálás / használat konkrét okára is rákérdeztünk. A kérdőívet kitöltők előre megadott válaszlehetőségek közül választhattak, de bejelölhették az „egyéb” lehetőséget is, ha nem találtak magukra jellemző meghatározást. Amíg a dizájner drogok használatát firtató kérdésre az összes megkérdezett 16%-a (23. ábra) nyilatkozta, hogy próbálta már valamelyik fajtáját (a többiek nem válaszoltak vagy úgy nyilatkoztak, hogy nem próbáltak még), addig a dizájner drogok kipróbálásának okát firtató kérdésnél már 39% (N=42fő) mondott valamilyen okot (45. ábra), azaz „vállalta” fel, hogy használt már ilyen szert. (Itt is számszerűsíthető tehát az inkonzisztens válaszolók vagy bujkálók magas aránya). További 10% nyilatkozta azt, hogy bár még nem próbálta, ha úgy adódna, szívesen kipróbálná valamelyiket. Tízből három válaszoló (30%) zárkózik el a dizájner drogoktól teljesen (nem próbálta és nem is szeretné), míg minden ötödik megkérdezett (21%) nem akart érdemben válaszolni a kérdésre. Az okot mondók közül legtöbben az újdonság keresésére (31%) hivatkoztak, ezt követi a legalitás (22%), illetve az, hogy bulin vagy egyéb helyen könnyű hozzájutni (20%, 18%). Az, hogy a dizájner drogok kevésbé lennének károsak, vagy, hogy sokat lehetne hallani róluk a médiában, nem sok szerhasználót (4% illetve 7%) motivál. A kíváncsiságból való kipróbálás a diplomásokra az átlagosnál jobban jellemző. 74

45. ábra: A dizájner drogok kipróbálásának / használatának okai – azok között, akik próbálták már (N=42fő) (%)

kíváncsiságból, az újdonság miag

31

legális, nem büntevk a fogyasztását

22 20

bulin kínálták könnyű beszerezni

18

olcsó

18

a többiek is ezt fogyasztják

16

intenzívebben hat

11

a médiában erről beszélnek

7

nem olyan káros, mint a hagyományos drogok

4 2

nem mutatható ki rendőrségi tesztekkel egyéb okból próbáltam ki

22 0

10

20

30

40

50

A szerhasználat egyes befolyásoló tényezői közé tartozhat a családi- és baráti kapcsolatok alakulása, a saját általános állapot összetevőinek minősége, milyensége, vagy a közeli hozzátartozók esetleges szerfogyasztása is. A válaszok alapján, a szerhasználók közeli rokoni és baráti kapcsolatainak saját megítélése többnyire jónak mondható: a válaszolók nagytöbbsége inkább jónak tartja azokat. A szülőkkel való kapcsolatával a megkérdezettek több mint kétharmada (68%), a házastársával, élettársával és a barátaival való kapcsolatával a megkérdezettek háromnegyede (76%) elégedett. 7% érzi kifejezetten rossznak a szüleivel, testvéreivel való viszonyát. Saját, választott családjával (élettársával, házastársával) a megkérdezettek 8%-a elégedetlen és további 16% tartja közepesnek kapcsolatukat. Azaz a kapcsolatban élők közül minden negyedik ember (24%) tartozik a nem igazán elégedettek, boldogok közé (46. ábra). Baráti kapcsolatait 8% kifejezetten rossznak, és további 15% közepesnek ítéli meg. Ezzel az összes válaszoló majdnem negyedének (23%-nak) nincsen igazán jó baráti hálója (46. ábra). Az összes válaszoló között mindössze egy olyan ember volt, aki mindhárom kapcsolatrendszerét rossznak ítélte meg. 46. ábra: Közeli kapcsolatok: milyennek ítéled meg a … (%)

baráv kapcsolataidat

76

15

8

családi kapcsolataidat élegársaddal,

76

16

8

családi kapcsolataidat szüleiddel, testvéreiddel

68 0%

inkább jó

20%

közepes

40%

25 60%

80%

7 100%

inkább rossz

75

A családi és baráti kapcsolatokhoz képest valamivel rosszabbul ítélik meg a válaszolók saját általános állapotukat. Anyagi helyzetével tíz emberből csak négy elégedett (39%), a maradék hat közepesnek vagy kifejezetten rossznak tartja azt. Egészségi állapotával és munkahelyi kilátásaival a kérdezettek bő harmada nincsen teljesen megelégedve (35% és 37%), míg lelki állapotával majdnem fele (47%) (47. ábra). Az összes válaszoló között három olyan ember volt, aki mind a négy területen inkább vagy nagyon rossznak érzi helyzetét. 47. ábra: Saját általános állapot: milyennek ítéled meg… (%)

tesv egészségi állapotodat

65

munkahelyi kilátásaidat

62

lelki állapotodat

25 22

54

anyagi helyzetedet

15

25

39

22

45

0% 20% 40% inkább jó közepes inkább rossz

60%

10

16 80%

100%

Az egyes demográfiai és egyéb csoportok között néhány területen látható szignifikáns eltérés: • A nők rosszabbnak érzik anyagi helyzetüket és munkahelyi kilátásaikat, mint a férfiak. • A legidősebb korcsoport elégedettebb a beleszületett és a saját maga alapította családjával is, mint a fiatalabbak. • A kontrollált környezetben, kollégiumban, szállón lakók kevésbé elégedettek családjukkal, mint a többiek. • A kontrollált környezetben élők rosszabbnak tartják egészségi állapotukat, mint a többiek. • A munkanélküliek és a tanulók elégedetlenebbek munkahelyi kilátásaikkal, mint a többiek. Igen magasnak mondható a megkérdezettek körében azok aránya, akik kerültek már szembe a törvénnyel. Az összes válaszoló több mint kétharmada (66%) állította, hogy előfordult már vele ilyen helyzet élete során (48. ábra). A férfiak nagyobb arányban kerültek szembe a törvénnyel, mint a nők. Az elmúlt hónapra vonatkozó droghasználati vagy alkoholfogyasztási szokások szerint nincsen különbség. 48. ábra: Törvénnyel való összeütközés (%)

előfordult már, hogy összeütközésbe került a törvénnyel

34

66

sosem került még összeütközésbe a törvénnyel

76

A szerhasználók helyzetének jobb megismerése végett, a kérdőív kitért a közeli hozzátartozók (családtagok, barátok) esetleges alkohol- és drogproblémáira is. A magas válaszmegtagadási arány mellett kiderül, hogy a válaszadók több mint negyedének (27%-ának) küzd alkoholproblémákkal az édesapja, míg nagyjából ugyanennyi megkérdezettnek (28%) van alkoholproblémával küszködő közeli barátja (49. ábra). Ennél is többükre, minden harmadik szerhasználóra (31%) jellemző, hogy közeli barátai között van kábítószert használó személy (50. ábra). 49. ábra: Alkoholproblémák a közvetlen környezetben (%)

apa

27

34

anya 5 (valamelyik) testvér

5

közeli barát

46

49

47

48

28

0%

39

38 20%

34

40%

van alkoholproblémája

60%

nem válaszolt

80%

100%

nincs alkoholproblémája

50. ábra: Drogproblémák a közvetlen környezetben (%)

apa 2

47

51

anya 2

47

51

(valamelyik) testvér közeli barát 0%

9

44

47

31 20%

van drogproblémája

41 40%

nem válaszolt

28 60%

80%

100%

nincs drogproblémája

Egyes csoportok között itt is szignifikáns különbségek látszanak: • A nők és a tanulók között magasabb azok aránya, akik nem válaszoltak a családtagjaik és barátaik alkohol- vagy drogproblémájáról érdeklődő kérdésekre, mint a férfiak, illetve a nem tanulók között. • Akinek van olyan közeli barátja, akinek alkohol problémája van, az nagyobb eséllyel fogyasztott túlzott mennyiségű alkoholt az elmúlt hónapban, mint az, akinek nincsen ilyen a baráti körében. 77

• • •

A tanulóknak és a teljes- vagy részmunkaidőben dolgozóknak kevésbé van alkoholproblémával küzdő közeli barátjuk, mint a többieknek. Az albérletben vagy más lakásában lakók között több embernek van alkoholproblémával küzdő jóbarátja, mint a többiek között. Azok, akik 10-nél több alkalommal fogyasztottak valamilyen kábítószert az elmúlt hónapban, sokkal nagyobb arányban mondták, hogy van drogproblémával küzdő közeli barátjuk, mint a többiek. És fordítva is igaz: azok, akiknek van olyan közeli barátjuk, akinek drogproblémája van, azok között többen vannak, akik tíznél többször nyúltak valamilyen droghoz az elmúlt 30 nap során, mint a többiek között 3.2.4.

A szerfogyasztás, mint probléma megítélése

Az, hogy az alkohol- és kábítószer használók hogyan ítélik meg szerhasználatukat, azt mennyire tekintik problémának, sokféleképpen alakulhat. Mivel a kutatás megkérdezettjeinek egy része szakintézménybe bejáró kliens, feltehető, hogy ők tisztában vannak azzal, hogy a droghasználat alapvetően egészségügyi, társadalmi és törvényi oldalról sem megengedett, elfogadott. A saját helyzet megítélése, megélése mellett fontos tudni azt is, hogy a szerhasználók hogyan látják, számíthatnak-e segítségre, ha úgy érzik, szükségük lenne rá. Az sem mindegy továbbá, hogy a szerhasználó szűkebb vagy tágabb családja tud-e a családtag problémájáról, és támogatja-e, segíti-e a megoldás megtalálásában, vagy, hogy a szerhasználó megpróbál-e, tud-e szakmai segítséget kérni, elfogadni, kapni. 51. ábra: A saját alkohol- és drog fogyasztás, mint probléma megítélése: hogyan érzed, okoz bármilyen problémát számodra… (%)

az alkoholfogyasztás a szerhasználat 0%

20

80 29

71 20%

40%

okoz

60%

80%

100%

nem okoz

15

úgy érzi, drog- és alkoholproblémái is vannak úgy érzi, csak drogproblémái vannak

4

úgy érzi, csak alkoholproblémái vannak

14

67

úgy érzi, sem drog-, sem alkoholproblémái nincsenek

Tíz válaszolóból kettő (20%) érzi problémásnak alkoholfogyasztását, míg tíz válaszolóból három (29%) érzi problémásnak szerhasználatát (51. ábra). Az összes megkérdezett 14%-a 78

gondolja úgy, hogy alkohol- és drogproblémái is vannak, míg az összes válaszoló kétharmada (67%) szerint sem alkohol-, sem drogproblémája nincsen. Azok között, akik tíznél több alkalommal fogyasztottak alkoholt az elmúlt hónapban, nagyobb arányban vannak azok, akik úgy érzik, mind a drog, mind az alkohol problémát jelent számukra. A megkérdezettek túlnyomó többsége (86%) tud kihez fordulni, ha bajba kerül, és a többség az esetleges alkohol- (76%) vagy drogproblémáit (79%) is meg tudja beszélni valakivel. Ezzel együtt magas azok aránya, akik feltehetően magukra maradnának egy ilyen helyzetben. A kérdezett szerhasználók negyede-ötöde mondta ugyanis, hogy ha alkohollal- vagy droggal kapcsolatos problémája lenne, nem tudja, hogy lenne-e, vagy biztos benne, hogy nem lenne olyan, akihez fordulhatna (53. ábra). 52. ábra: Segítség, ha baj van: ha valamilyen problémád adódik, van olyan barátod, ismerősöd, akivel tudsz erről beszélni? (%)

86 0%

20%

van

14

40%

60%

80%

100%

nincs

53. ábra: Segítség, ha alkohollal vagy kábítószerrel kapcsolatos baj van: ha …-al kapcsolatos problémád adódna, tudnál kihez fordulni? (%)

76

alkohollal

79

droggal vagy kábítószerrel 0%

13

20%

40%

11 60%

80%

11

10 100%

igen nem tudom, hogy tudnék-e nem

Néhány csoportban most is máshogyan alakulnak az arányok: • Akikkel előfordult az elmúlt hónapban, hogy többfajta kábítószert egyszerre fogyasztottak, azok között az átlagosnál többen vannak, akik nem tudnának, vagy nem tudják, hogy tudnának-e bárkihez is fordulni drogproblémájukkal. • A legfiatalabb korcsoportba tartozók és a tanulók az átlagosnál kevésbé tudnának bárkihez is fordulni, ha alkoholproblémájuk lenne. • A saját alapítású családban élőknek az átlagosnál inkább van kihez fordulniuk, ha alkoholproblémájuk adódik. • Minél gyakrabban szokott valaki egyedül alkoholt fogyasztani, annál kevésbé van olyan személy, akihez alkoholproblémájával fordulni tudna. • Ugyanígy, minél gyakrabban szokott valaki egyedül kábítószert fogyasztani, annál kevésbé van olyan személy, akihez drogproblémájával fordulni tudna. A szerhasználók bő fele (53%) nem került sosem kapcsolatba szakmai segítő szervezettel, míg 44% nyilatkozta, hogy most, vagy korábban kapott ilyen helyen segítséget (54. ábra).

79

54. ábra: Szakmai segítség, ha baj van: volt-e, van-e kapcsolatod segítő szervezetekkel? (%)

35

igen, most is kapok og segítséget igen, korábban kaptam og segítséget

53

igen, de nem segít(eg) a problémám megoldásában 3

9

nem

Minél idősebb valaki, annál valószínűbb, hogy kap vagy kapott már segítséget segítő szervezettől. • A teljes- vagy részmunkaidőben dolgozókra a többieknél (tanulók, munkanélküliek, egyéb) jellemzőbb, hogy kapnak vagy kaptak már segítséget ilyen szervezettől. • Akik ketten élnek együtt, a többieknél nagyobb arányban kérnek vagy kértek segítséget szervezettől. • Akinek van alkoholproblémával küzdő barátja, inkább fordul maga is segítő szervezethez. • Aki úgy érzi, hogy számára problémát okoz az alkohol vagy a drog, vagy mindkettő, sokkal nagyobb arányban fordul vagy fordult már segítő szervezethez, mint azok, akik szerint nincsen ilyen problémájuk. Kifejezetten orvosi segítségben az összes válaszoló 18%-a részesült kábítószer miatt, közülük 8% jelenleg is orvosi kezelés alatt áll (55%). •

55. ábra: Orvosi segítség: részesültél valaha kábítószer vagy drog miatt orvosi kezelésben? (%)

8 10

igen, jelenleg is orvosi kezelés alag állok igen, korábban kaptam orvosi kezelést nem

82

• •

Akinek van alkoholproblémával küzdő barátja, inkább részesült kábítószer vagy drog miatt kezelésben. Aki úgy érzi, hogy számára problémát okoz az alkohol vagy a drog, vagy mindkettő, nagyobb arányban részesül vagy részesült orvosi kezelésben, mint azok, akik szerint nincsen ilyen problémájuk. 80

A megkérdezettek kétharmada (65%) állította, hogy családja tud kábítószer használatáról. Míg 47%-nak próbál segíteni a család, 18% azok aránya, ahol a rokonok nem törődnek hozzátartozójuk drogproblémájával. A szerhasználók negyede (26%) nem avatta be családját drog fogyasztási szokásába. 56. ábra: A család bevonása: tudja-e a szűk családod, hogy kábítószert használsz / használtál? (%)

9

26

igen,próbálnak / próbáltak segíteni 47

igen, de nem törődnek / törődtek vele nem tudják / nem tudták nem tudom, hogy tudjáke / tudták-e

18

A család bevonásánál egyéb válaszlehetőség megadására is volt lehetőség, ahol 1 fő jelezte: ő „csak a füvet” mondta el otthon. • •

• •

•

Akikkel előfordul, hogy többféle drogot is hasznának egy alkalommal, azok szerhasználatáról kevésbé tudnak családtagjaik. A férfiak (fiúk) közeli rokonai inkább tudnak hozzátartozójuk szerhasználatáról, mint a nők (lányok) közeli rokonai, egyúttal a férfiak (fiúk) közeli rokonai között többen vannak azok, akik ugyan tudnak róla, de nem igyekeznek segíteni hozzátartozójuknak. A tanulók és a még otthon lakók családtagjai kevésbé tudnak gyermekük szerhasználatáról, mint a (már) nem tanuló, (már) nem otthon lakó felnőttek családtagjai. Az albérletben vagy valaki más lakásában lakók közeli hozzátartozói az átlagnál nagyobb arányban tudnak a szerhasználatról és nagyobb arányban vannak közöttük, akik igyekeznek segíteni is. Akiknek volt vagy van kapcsolata segítő szervezettel, annak valószínűbb, hogy tudnak családtagjai a szerhasználatról és igyekeznek segíteni is.

3.3 Összegzés A kutatásban olyan személyek vettek részt, akik jelenleg aktív szerhasználók. A válaszolók kétharmada a kerületben lakik, egyharmada nem itteni lakos, csak napközben tartózkodik a III. kerületben. A megkérdezettek többsége férfi, az átlag életkor 27 év. A kutatásban megkérdezett válaszolók nagytöbbségének (82%) munkaügyi státusza rendezettnek mondható, a munkanélküliek aránya 7%. Több mint négyötödük dohányzik, harmaduk legalább napi egy doboz cigarettát szív el. Az első alkoholos ital elfogyasztásának átlagos életkora 14,1 év, míg az első túlzott mennyiségű 81

alkohol elfogyasztásának átlagos életkora 16,1 év. Az elmúlt havi alkoholfogyasztás szempontjából lakhely szerint van különbség: a nem Budapesti lakosok az átlagosnál nagyobb arányban ittak az elmúlt 30 napban túlzott mennyiséget, amiből a főváros egyfajta védőszerepe sejthető. Eddigi életük során legtöbben a marihuánát próbálták ki. Ezt követi a metamfetamin, majd az amfetamin származékok, a hallucinogének, az orvos által felírt altató, a kokain, és a sor végén a dizájner drogok. A legfiatalabb korcsoport (a 18 év alattiak), illetve a diákok az átlagnál is kevésbé merték vállalni, hogy valaha fogyasztottak volna bármilyen drogot, körükben a nem válaszolók aránya mindenhol magasabb volt az átlagnál. Nemek szerint bontva a férfiak valamennyi típust nagyobb arányban próbálták, mint a nők. Az alkohol kipróbálásának időpontja és az első droghasználat között szignifikáns pozitív összefüggés van, mint ahogy a különböző kábítószertípusok első használata között is (pl marihuána és ecstasy, vagy speed és kokain első használata összefügg). Azaz, aki hamarabb próbálja a marihuánát, az hamarabb próbálja a másik három típust is, míg az első metamfetamin származék és az első amfetamin származék számos más drogfajta (például a dizájner drogok) első kipróbálásával is pozitív kapcsolatot mutat. Szignifikáns pozitív kapcsolat van a rendszeres alkohol- és a rendszeres valamilyen drog használata között, azaz a hosszabb ideig tartó rendszeres alkoholfogyasztás hosszabb ideig tartó rendszeres (valamilyen) kábítószer használattal jár együtt. A többféle szert együttesen fogyasztók egy „problémaviselkedés” jelenségre utalnak, ahol az egyes szerek fogyasztása, illetve egyéb, kedvezőtlen tendencia egy nagyobb jelenségbe illeszkedik. Ez a nem-drogspecifikus, hanem egészségfejlesztő tevékenységek fontosságára és szükségességére hívja fel a figyelmet. Az összes válaszoló között mindössze egy olyan ember volt, aki mindhárom kapcsolatrendszerét (barátok, saját család, szülők) rossznak ítélte meg. A kérdezett szerhasználók negyede-ötöde, hogy ha alkohollal- vagy droggal kapcsolatos problémája lenne, nem tudja, hogy lenne-e, vagy biztos benne, hogy nem lenne olyan, akihez fordulhatna. Magas azok aránya, akik feltehetően magukra maradnának egy ilyen helyzetben. 82

4. ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER TERÜLETÉN MŰKÖDŐ ISKOLÁK 713. OSZTÁLYOS TANULÓINAK JELLEMZŐI Szerzők: Dr. Egyed-Gergely Júlia Törzsökné Góczán Emese

4.1. Az adatfelvétel A vizsgálat a diákok alkoholfogyasztással, dohányzással és kábítószer fogyasztással kapcsolatos tapasztalatait, ismereteit, érintettségét igyekezett feltérképezni, illetve kitért a tanulók szabadidős számítógép használatára és az iskolai bántalmazásra is. A vizsgálatba bevont iskolák és osztályok, illetve a megkérdezett diákok nem mintavétellel kerültek kiválasztásra, hanem minden olyan, Budapest Főváros III. kerületben működő oktatási intézményt (általános iskola, gimnázium, szakközépiskola és szakiskola) megkerestük, ahol 713. osztályos diákok tanulnak, ezáltal a felmérés reprezentatívnak tekinthető. A kutatás az Európa több országában 1995 óta négyévenként felvett ESPAD (The European School Survey Project on Alcohol and other Drugs – Európai iskolavizsgálat az alkohol- és egyéb drogfogyasztási szokásokról) kutatássorozathoz részben kapcsolódott. A kérdőív (2. melléklet) néhány kérdéscsoportja az ESPAD kérdésein alapult, míg más kérdéscsoportjai kifejezetten a kerületi kutatáshoz készültek, a célcsoportot az ESPAD kutatássorozat által vizsgált korcsoportnál (16. életévüket betöltött diákok) valamivel szélesebb réteg, de ahhoz hasonlóan, iskolába járó tanulók alkották. A teljes országot lefedő ESPAD kutatáshoz képest a jelenlegi vizsgálat kifejezetten és célzottan Budapest III. kerületének fiataljaira fókuszált. Az etikai szempontokra a kutatás folyamán kiemelt figyelmet fordítottunk, az ESPAD által alkalmazott etikai megfontolásokat figyelembe vettük és betartottuk, a válaszadók anonimitására és jogainak védelmére nagy hangsúlyt helyeztünk: • A kérdőívek névtelenek voltak, és semmilyen információt nem tartalmaztak, amellyel beazonosíthatóak a diákok. A feldolgozást követően az adatok csak összesített formában kerülnek publikálásra. • A kutatásról előzetesen és a kutatás kezdetekor is tájékoztattuk a tankerületi igazgatót, aki támogatta a kutatást. Az adatfelvétel lebonyolítását minden esetben az iskolaigazgatóval egyeztettük, aki engedélyezte a folyamatot. • Amennyiben az iskola igazgatója szükségesnek tartotta, a szülőktől passzív belegyezést kértünk.

83

A kérdőívek kitöltése előtt a segítő tájékoztatta a diákokat a kutatás céljáról, az önkéntes részvételről és arról, hogy a válaszokat a kutatókon kívül senki nem ismerheti meg. • A kérdőív kitöltése önkéntes volt, ha egy diák nem kívánt részt venni a kérdőív kitöltésében, minden következmény nélkül megtehette. Az Észak-Budapesti Tankerületi Központ Tankerületi Igazgatójával már a kutatás előkészítésekor felvettük a kapcsolatot együttműködését és az iskolákkal való kapcsolatfelvételben segítségét kérve. A kutatás kezdetével levelet írtunk az összes kerületben működő iskola igazgatójának – fenntartótól függetlenül, kérve őket a kutatásban való részvételre, valamint a szülők tájékoztatására, és szükség esetén nyilatkoztatására a gyerekek kutatásban való részvétele tekintetében. A megkeresések után azonban néhány intézmény nem tette lehetővé a részvételt, így a 34 lehetséges iskolából végül összesen 24-ben, a 258 lehetséges osztályból pedig 154-ben tölthette ki – az igazgatókkal, tanárokkal és szülőkkel való előzetes egyeztetés után – az összes ott tanuló és aznap éppen jelen lévő 7-13. osztályos diák a vizsgálat kérdőívét. A lehetséges 6004 fő diák helyett 3847 fő megkeresésére biztosítottak az iskolák igazgatói lehetőséget (64 %). Az iskolák visszautasításának leggyakoribb oka az volt, hogy nem megfelelő az időszak ilyen jellegű tevékenységre, nem tudnak időpontot biztosítani a kérdőívek felvételére, illetve, hogy nem járultak hozzá a szülők a gyermekük kutatásban való részvételéhez. Az adatfelvétel osztályos lekérdezéssel, a tanulók saját iskolájában, saját osztályában, az osztálytársakkal egyszerre, de önállóan végezve, önkitöltős módszerrel történt, az osztályon belül pedig minden jelenlévő tanulót megkérdeztünk. Az osztályokkal minden esetben egy, az önkormányzat által megbízott külső személy (tehát nem saját tanáraik közül valaki) volt jelen a válaszadásnál – ezzel támogatva a minél több őszinte válasz jelölését, beírását. A külső személyek Óbuda-Békásmegyer Ifjúsági Önkormányzatának delegáltjai, illetve Óbuda-Békásmegyer Védőnői Szolgálatának védőnői közül kerültek a kutatásba bevonásra. Képzés keretében előzetesen tájékoztatást és segítséget kaptak a kérdőívfelvételt segítők a kutatás vonatkozó részleteiről, a titoktartás fontosságáról, a lebonyolítás részletes menetéről, a kapcsolattartó elérhetőségéről. A kérdezők feladata a diákok tájékoztatása (3. számú melléklet), a kérdőívek kiosztása és összeszedése volt. Valamennyi résztvevő osztályról készült egy „osztálylap” (4. számú melléklet), ahol az osztály létszámát, a hiányzók számát és tapasztalataikat rögzítették a segítők. A kérdezés idején tanár nem lehetett jelen az osztályban. Azokban az osztályokban, ahol az adatfelvétel mégis tanár jelenlétében történt, elkülönülve kezeltük a kérdőíveket, az összegzésnél leszűrtük ezeket az adatokat. A kérdezés 2017. április 1. és június 12. között zajlott. A kitöltésre átlagosan 43 perc állt rendelkezésre. A leghosszabb rendelkezésre álló idő 55 perc volt, a legrövidebb 25 perc, a legtöbb (összesen 108) osztályban 45 percet kaptak a gyerekek. Az első diákok átlagosan 17 perc alatt fejezték be a kitöltést, a leggyorsabbak 10 perc alatt végeztek. Az utolsó tanulóknak átlagosan 32 percre volt szükségük, míg a leglassabbak 50 perc alatt jutottak a kérdések végére. A kutatásban összesen 2967 tanuló vett részt, az adatbázis tisztítása után az elemzésben összesen 2838 tanuló maradt. A nem megfelelően felvett kérdőívek száma 153, a rajtuk kívüli mintanagyság összesen 2685 fős. •

84

A kutatásban az egyes iskolák 7-13. osztályos tanulói vettek részt, az osztályok megoszlása nem volt egyenletes, az alacsonyabb évfolyamokról több osztály és ezzel több diák került be, mint a magasabbakról. 14. táblázat: kutatásban részt vevő diákok és osztályok aránya

évfolyam 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. Összesen:

a kutatásban részt vevő osztályok száma db 36 37 25 21 20 14 1 154

% 23 24 16 14 13 9 1 100

a felmérés végzésekor az osztályokban jelenlévő diákok száma fő % 641 21 689 22 567 18 560 18 391 13 245 8 17 1 3110 100

A kutatásban potenciálisan résztvevő összes diák száma, tehát akik elvileg a résztvevő iskolákba és osztályokba járnak összesen 3847 fő. Közülük összesen 3110 fő volt jelen a kérdőívek kitöltésének napján, míg 737 fő hiányzott éppen aznap, közülük 595 gyerek esetében van adat a hiányzás okáról is. A hiányzás a legtöbb esetben engedéllyel történt. Valamivel több fiú hiányzott, mint lány a kérdőív kitöltésének idején. 15. táblázat: hiányzó diákok összetétele

A hiányzás oka Engedéllyel Engedély nélkül Ismeretlen okból Összesen:

fiúk összesen fő % 216 69 16 5 81 26 313 100

lányok összesen fő % 212 75 17 6 53 19 282 100

összesen fő % 428 72 33 6 134 23 595 100

A kérdőív kitöltése önkéntes volt, amit a tanulók önszántukból bármikor visszautasíthattak. Sajnos a felvett osztálylapokból nem derül ki, hogy pontosan hányan éltek ezzel a lehetőséggel, több osztálynál ugyanis vagy nem volt kitöltve a megfelelő helyen, vagy „x” van beírva, a visszautasító diákok pontos létszáma helyett. Az osztálylapok alapján összesen 59 osztályban voltak olyan diákok, akik a visszautasítást választották, közülük 52 osztályban összesen 225 fő biztosan visszautasította a kitöltést, 7 osztálynál nincsen semmilyen értékelhető adat a visszautasítók létszámára vonatkozóan (csupán annyi, hogy voltak visszautasítók). 95 olyan osztály volt, amelyben nem volt olyan diák, aki egyáltalán nem szerette volna kitölteni a kérdőívet. Több fiú (legalább 128) tagadta meg a kitöltést, mint lány (legalább 97). 4.1.1.

A kérdőív kitöltésével kapcsolatos megfigyelések

A kérdőívek kitöltése többnyire rendzavarás nélkül történt, az osztályok több mint felénél (56%) semmilyen, további negyedénél (23%) csak kisebb mértékű rendzavarás volt jellemző. 85

16. táblázat: Rendzavarás megjelenése a kérdőívek kitöltésekor

A rendzavarás mértéke a kérdőívek kitöltése közben Egyáltalán nem volt Néhány diáknál Kevesebb, mint a diákok felénél Körülbelül a diákok felénél Több, mint a diákok felénél Nincs adat Összesen

Összesen osztály % 86 56 36 23 14 9 8 5 6 4 4 3 154 100

A diákok többnyire komolyan vették a kért feladatot: tízből 4 osztályban (40%) mindenkire, tízből további 2 osztályban (21%) majdnem mindenkire, míg tízből további 2 osztályban (23%) a többségre ez volt a jellemző magatartás. 15 osztályban csak a diákok fele vette komolyan a kitöltést, míg 1 osztályban szinte senki. 17. táblázat: A kérdőív kitöltésének komolyan vétele

A kérdőív kitöltésének komolyan vétele Mindenkire jellemző Majdnem mindenkire jellemző A többségre jellemző Nagyjából a diákok felére jellemző Kevesebb, mint a diákok felére jellemző Szinte senkire sem jellemző Senkire sem jellemző Nincs adat Összesen

Összesen osztály % 62 40 32 21 36 23 15 10 6 4 1 1 0 0 2 1 154 100

Az osztályok kétharmada találta inkább könnyűnek (ötöde (21%) kifejezetten könnyűnek, közel fele (46%) jellemzően könnyűnek) a kitöltést, míg 3% (összesen 4 osztály) inkább vagy nagyon nehéznek érezte a kérdőívet. 18. táblázat: A kitöltés nehézségének megítélése

A kitöltés nehézségének megítélése Nagyon könnyű Inkább könnyű Se nem könnyű, se nem nehéz Inkább nehéz Nagyon nehéz Nincs adat Összesen

Összesen osztály % 32 21 71 46 38 25 3 2 1 1 9 5 154 100

Az osztálylap utolsó blokkjában a tantermekben lévő kérdezőbiztosok saját szavaikkal is leírhatták észrevételeiket, megjegyzéseiket, bármilyen tapasztalatukat. A fontosabb észrevételek: • két osztályban bent maradt a diákok saját tanárnője 86

• • •

• • • •

egy iskolában együtt töltötte ki az egész hetedik évfolyam, így nehéz volt az osztály beazonosítása, és a visszautasítók megszámlálása egy osztályban több külföldi diák is volt, akik nyelvi akadályok miatt nem tudtak részt venni a felmérésben egy osztályban, időben „össze-vissza” érkeztek a tanulók, így sem a kitöltés nem ment zavartalanul, sem az nem derült ki, hogy összesen hány diáknak kellett volna a tanteremben lenni éppen egy osztályban a tanulók egy része épp másik tanórán vett részt több osztályban voltak elkésők (részben a tájékoztatóról, részben a kérdőív kitöltésének elkezdéséről) egy osztályban kevesebben adták be a kérdőívet, mint ahányan az óra elején megkapták egy osztályban a diákok nem érezték egyértelműnek a kérdéseket

4.2. Általános adatok, a minta összetétele Jelen gyorsjelentés a tanulók kérdőíveiből nyert adatok elemzését, az eredmények összefoglalását mutatja be. Az ESPAD kutatásokéval összehasonlítható eredmények a 2015ös, Elekes Zsuzsanna által szerkesztett magyarországi elemzést bemutató ESPAD tanulmányban szereplő táblázatokhoz, grafikonokhoz hasonló szerkezetben kerültek az összefoglalóba, a – mintabeli és az egyes kérdésbeli eltérések figyelembevételével történő – könnyebb összevethetőség érdekében. 4.2.1.

Demográfiai adatok

Ahhoz, hogy jobban megismerhessük a kérdezett diákokat, érdemes először bemutatni a teljes minta demográfiai összetételét. Minthogy a kérdezés a III. kerület iskoláiban történt, a 7-13. évfolyamosok körében, a kutatásba bekerült személyek valamennyien iskolában tanuló diákok és valamennyien a 13-21 éves korcsoportba tartoznak, többségük a 14-18 évesek közé. 57. ábra: Kor (%)

30 25

20

20

20

18 14

15

14 9

10 5

3

2

1

20 éves

21 éves

0 13 éves

14 éves

15 éves

16 éves

17 éves

18 éves

19 éves

87

58. ábra: Korcsoportok (%)

13-14 évesek 23

37

28

15-16 évesek

12

17-18 évesek 0%

20%

40%

60%

80%

100%


A válaszolók fele fiú, fele lány. A diákok fele (54%) a III. kerületben lakik további nagyjából hetede (14%) Budapest valamelyik másik kerületében, míg közel harmada (32%) másik településről jár be III. kerületi iskolájába tanulni. 59. ábra: Nem (%)

52

fiú

48

lány 0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

60. ábra: Lakhely (%)


14

32


0%

20%

40%

60%

80%

100%

A tanulók majdnem fele (43%) gimnáziumba jár, míg közel harmada (32%) általános iskolás. A diákok negyede (24%) szakiskolában vagy szakközépiskolában tanul. Az alsóbb évfolyamokról több diákot sikerült megkérdezni, mint a felsőbbekről. Míg a válaszolók ötöde-ötöde jár 7.-be, 8.-ba és 9.-be addig mindössze 7%-a 12.-be, és csupán 1%-a a 13. osztályba. 61. ábra: Iskolatípus (%)

általános iskola 32

2

22

szakiskola

43

szakközépiskola 0%

20%

40%

60%

80%

100%

gimnázium

88

62. ábra: Évfolyam (%)

30 25

21

20

20

20 16

14

15

7

10 5

1

0 7. évfolyam 8. évfolyam 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam 13. évfolyam

Az általános demográfiai kérdéseken túl, további olyan kérdések is szerepeltek a kérdőívben, amelyek a III. kerületi diákok jobb megismerését célozták, és amelyek segítségével remélhetőleg jobban megismerhetjük a szerfogyasztást befolyásoló különböző tényezőket is. E kérdések a család társadalmi-gazdasági helyzetére, a családi integrációra, a kortárs kapcsolatokra, az iskolai integrációra és a szabadidő eltöltésére vonatkoztak. 4.2.2.

A III. kerületi tanulók családjainak társadalmi helyzete

A tanulók felének diplomás és közel harmadának érettségizett az édesanyja, míg valamivel kevesebb, mint felének diplomás és negyedének érettségizett az édesapja. A magasabb iskolai végzettségű szülők gyermekei között több a gimnáziumba járó, mint az alacsonyabb végzettségűeké között. 63. ábra: Az anya és az apa iskolai végzettsége (%)

anya

49

29

10

12

főiskolai vagy egyetemi diploma éregségi

apa

44 0%

20%

25 40%

60%

15 80%

17 100%

kevesebb, mint éregségi nem tudja, nincs anyja/apja

A III. kerületi tanulók többnyire elégedettek saját otthoni – szubjektív – körülményeikkel: mindössze 5% gondolja úgy, hogy kicsit vagy nagyon az átlagos alatt van családja anyagi helyzete.

89

64. ábra: Szubjektív anyagi helyzet (%)

legjobb vagy sokkal jobb az átlagnál 5 3

26

átlagos vagy valamivel jobb az átlagnál átlag alal

66

nem tudja / nem válaszolt

4.2.3.

Családi integráció

A III. kerületi tanulók relatív többsége (39%) 4 tagú családban él. A gyerekek majdnem kétharmada (61%) teljes (ép) családban (édesapával és édesanyával együtt) lakik, valamivel több, mint ötöde (22%) egyszülős családban (egy édes szülővel) él, míg 14% nevelkedik mozaik (újrastrukturált) családban (egy édes szülővel és egy nevelőszülővel). 65. ábra: Családméret (%)

5

0%

19

39

20%

22

40%

60%

11 4

80%

100%

1 vagy 2 tagú 3 tagú 4 tagú 5 tagú 6 vagy több tagú nem válaszolt (érdemben)

66. ábra: Családszerkezet (%)

teljes család 61

0%

20%

14

40%

60%

22

80%

4

100%

mozaik család csonka család nincs édes szülő

A tanulók többsége (nagyon) elégedett a szüleivel való kapcsolatával: 83% elégedett édesanyjával (nevelőanyjával), míg 71% elégedett édesapjával (nevelőapjával). Előbbivel tehát általában jobban jönnek ki a diákok, mint utóbbival. 67. ábra: Szülőkkel való elégedettség (%)

nagyon elégedeg édesanya / nevelőanya

57

26

10 3 2 2

elégedeg is-is

édesapa / nevelőapa

45 0%

20%

40%

26

13 6 5 5

60%

80%

100%

nem annyira elégedeg egyáltalán nem elégedeg nincs ilyen / nem válaszolt

90

A tanulók harmadánál dohányzik otthon rendszeresen legalább az egyik szülő, míg összességében 45%-nál dohányzik otthon legalább az egyik szülő, legalább alkalmanként. Alkoholt jóval több szülő fogyaszt, mint ahányan dohányoznak. Minden második tanulónál (48%) mindkét szülő, minden harmadik tanulónál (29%) az egyik szülő szokott néha alkoholos italt inni. Rendszeres alkoholfogyasztó szülők a gyerekek 4%-ának, rendszeres alkoholfogyasztó egy szülő a gyerekek 10%-ának családjában van. 68. ábra: A szülői minta – a szülők dohányzási és alkoholfogyasztási szokásai (%)

alkalmanként alkoholt iszik rendszeresen alkoholt iszik

48

29

4 10

78

alkalmanként cigaregázik

11

21

rendszeresen cigaregázik

12

21

0%

18

4 9

62

6

63

20%

40%

4

60%

mindkét szülőmre jellemző egyik szülőmre sem jellemző

80%

100%

az egyik szülőmre jellemző nem tudja / nem válaszolt

2 van dohányzó szülő 45 53

egyik szülő sem dohányzik nem tudja

4.2.4.

Kortárs kapcsolatok

A megkérdezett tanulók nagytöbbsége (87%) alapvetően elégedett baráti kapcsolataival: 52% nagyon elégedett, 35% elégedett. Nagyjából minden tízedik (9%) tanuló közepesen van megelégedve a barátaival való viszonyával, míg további 2% nem elégedett azzal. Az osztálytársakkal valamivel többen elégedetlenek, összesen 11% nyilatkozott úgy, hogy nem annyira vagy egyáltalán nem elégedett az ilyen kapcsolataival. 69. ábra: Barátokkal, osztálytársakkal való elégedettség (%)

nagyon elégedeg barátokkal

52

35

9 1 1 2

elégedeg is-is

22

osztálytársakkal 0%

39 20%

40%

25 60%

80%

7 4 2 100%

nem annyira elégedeg egyáltalán nem elégedeg nincs ilyen / nem válaszolt

91

A válaszoló diákok kétharmada (62%) nem szokott bántalmazni másokat és ugyanennyien vannak, akiket nem bántalmaznak mások. Majdnem minden harmadik tanuló (29%) nyilatkozta, hogy előfordul vele, hogy bántalmazás éri tanulótársaitól, míg a diákok negyede (25%) „vallotta be”, hogy szokta bántalmazni társait. Mindkét esetben viszonylag magas a nem válaszolók aránya, minden tízedik diák (10%) nem tudja, vagy nem akarja elmondani, hogy éri-e bántalmazás. 70. ábra: Bántalmazás (Milyen gyakran…, %)

bántalmaznak bántalmazol más személyt

5

8

16

5 7

62

13

0%

20%

10

61 40%

13

60%

80%

100%

naponta vagy majdnem minden nap

havonta egy-négy alkalommal

évente néhányszor / többször

soha


71. ábra: Bántalmazás nemek szerint (Milyen gyakran…, %)

FIÚK bántalmaznak bántalmazol más személyt

5 6 6

13

9

65 14

10

58

12

LÁNYOK bántalmaznak

4

bántalmazol más személyt 2 5 0%

•

•

•

•

9

19

58

12

10

66 20%

40%

14 60%

80%

100%

Több lányt ér bántalmazás, mint fiút. Míg előbbiek 58%-a, addig utóbbiak 65%-a mondta, hogy sosem fordul elő vele ilyesmi. A különbség elsősorban az évi néhány alkalommal elszenvedett bántalmazásból ered, a lányok körében ez gyakoribb, mint a fiúk között. Több fiú bántalmazza tanulótársát, mint lány. Míg a fiúk 58%-a, addig a lányok 66%-a állította, hogy sosem tesz ilyet. A fiúk a napi, a havi és az éves gyakoriságú bántalmazásban is megelőzik a lányokat. A kor emelkedésével csökken mind az elszenvedett, mind az okozott bántalmazások száma. Kivétel ez alól mások napi bántalmazása, aminek gyakorisága a kor emelkedésével növekszik. Az elszenvedett bántalmazás az általános iskolások és a szakiskolába járók között, míg az okozott bántalmazás az általános iskolások és a szakközépiskolába járók között gyakoribb, mint az átlag. 92

•

•

•

•

Akit napi rendszerességgel bántanak, rosszabbul tanul, mint akit ennél ritkábban, vagy sosem. És ugyanígy, aki napi vagy havi rendszerességgel bántalmazza társát, rosszabbul tanul, mint aki ennél ritkábban vagy sosem. Azok a gyerekek, akik sem édesanyjukkal, sem édesapjukkal nem élnek együtt, gyakrabban szenvednek el bántalmazást és gyakrabban bántalmaznak másokat, mint társaik. Bár a szülők iskolai végzettsége és a bántalmazás két fajtája között nem látszik összefüggés, az otthoni körülményekkel összefügg mások bántásának gyakorisága: az átlagos körülmények között élőkhöz képest mind az átlag felettiek, mint az átlag alattiak gyakrabban bántják társaikat. Szignifikáns összefüggés van mind a szülőkkel, mind a kortársakkal való elégedettség és a bántalmazás között. Minél elégedetlenebb valaki az anyjával vagy az apjával való kapcsolatával, annál gyakrabban kerül mind a bántalmazottak, mind a bántalmazók közé. Ugyanígy, minél elégedetlenebb valaki a barátaival és az osztálytársaival, annál gyakrabban bántalmazzák és annál gyakrabban bántalmaz ő maga is másokat.

A tanulók nagytöbbségének van olyan barátja, aki szokott alkoholt inni (80%), illetve aki szokott cigarettázni (78%). Minden harmadik diáknak (31%) a legtöbb barátjára jellemző az alkoholizálás, míg minden majdnem ötödik diáknak (18%) a legtöbb barátja dohányzik. A tanulók kétharmadának (64%) barátai között van, aki szokott részeg lenni. A kábítószertípusok között a marihuána / hasis vezet, minden harmadik diáknak (31%) van ilyen szereket használó barátja, míg ecstasyt és valamilyen dizájner drogot nagyjából minden tízedik gyerek (12-12%) barátja szokott fogyasztani. 72. ábra: A barátoknál látott minta – a barátok dohányzási, alkoholfogyasztási és kábítószer használati szokásai (Véleményed szerint a barátaid között hány olyan van, aki…, %)

alkoholt fogyaszt

31

cigaregázik lerészegedik

23

18 15

marihuánát vagy hasist szív 3 6

26

25 19

35 30

22

30 58

15

5

18

4 7 11

ecstasyt fogyaszt 1 1 10

74

14

dizájner drogot használ 1 1 10

74

14

szipuzik 1 1 6 0% legtöbb vagy mind

4.2.5.

78 20% számos

40% néhány

60% egy sem

14 80% 100% nem tudja / nem válaszolt

Iskolai teljesítmény

Az összes megkérdezett diák átlagos tanulmányi átlaga igen jónak mondható, az elmúlt félévbeli (a 2016-2017-es tanév első félévi) átlaguk összesített átlaga 4,04 volt. A lányok valamivel jobban tanulnak, mint a fiúk, a kor előrehaladtával azonban romlanak az érdemjegyek. A gimnáziumba és az általános iskolába járók jobb jegyeket kapnak, mint a szakközépiskolások és a szakiskolában tanulók. A szülők iskolai végzettségével is szignifikáns a kapcsolat, minél magasabb akár az anya, akár az apa végzettsége, annál jobb 93

tanuló gyermekük. Ugyanígy, minél jobb körülmények között él a család, annál jobbak az érdemjegyek is. A teljes családban (azaz édesanyával és édesapával) lakó gyermekek tanulmányi eredményei a legjobbak. 73. ábra: Tanulmányi átlag az elmúlt félév végén (átlag)

4.04

Összes megkérdezeg NEM fiúk lányok KOR 13-14 évesek 15-16 évesek 17-18 évesek 19 évesek és idősebbek LAKHELY III. kerületben lakók Bp másik kerületében lakók nem Bp-en lakók ISKOLA általános iskola szakiskola szakközépiskola gimnázium ANYA VÉGZETTSÉGE diploma éregségi kevesebb, mint éregségi APA VÉGZETTSÉGE diploma éregségi kevesebb, mint éregségi SZUBJEKTÍV ANYAGI HELYZET legjobb vagy sokkal jobb, mint az átlag átlagos vagy valamivel jobb, mint az átlag alal CSALÁDSZERKEZET teljes család mozaik család csonka család nincs édes szülő

3.94 4.15 4.2 4.11 3.91 3.82 4.08 3.86 4.06 3.5 3.6

4.13 4.23

4.23 3.91 3.62 4.24 3.96 3.75 4.14 4.02 3.78 4.13 3.89 3.95 3.69 1

2

3

4

5

A tanulókat arról is megkérdeztük, milyen okok miatt hiányoztak az elmúlt időszakban, az utolsó 30 napban az iskolából. Majdnem minden tízedik tanuló (9%) több, mint 7 napot hiányzott betegség miatt, további 15% 3-6 napot, a tanulók negyede (24%) pedig 1-2 napot. A diákok fele nem hiányzott egyáltalán betegség miatt a kérdezés előtti egy hónapban. A diákok ötöde (19%) nyilatkozott úgy, hogy előfordult az utóbbi hónapban olyan, hogy „egyszerűen csak nem ment be az iskolába” (lógott), míg negyede (25%) úgy, hogy „egyéb okból” maradt távol a tanítástól.

94

74. ábra: Hiányzás és okai az utolsó 30 napban (%)

betegség miag

9

15

23

49

4

7 vagy több napon 3-6 napon

egyszerűen nem ment be 2 3 14 egyéb okból 3 5 0%

75

17

6

46

20%

40%

egy napon sem

28 60%

80%

1-2 napon

100%

nem válaszolt

A lányok nagyobb része (51%) hiányzott betegség miatt, mint a fiúk (44%). Minél idősebb valaki, annál valószínűbb, hogy hiányzott betegség miatt. A szakiskolába és a szakközépiskolába járók között többen voltak, akik betegség miatt hiányoztak, mint az általános iskolába és a gimnáziumba járók között. Az egyre idősebbek között egyre többen vannak, akikkel előfordult, hogy csak úgy nem mentek be az iskolába. A másik kerületből, vagy nem Budapestről bejárók között, illetve a szakiskolába vagy szakközépiskolába járók között szintén többen vannak, akikkel előfordult, hogy csak úgy nem mentek iskolába, mint a III. kerületi, illetve az általános iskolás vagy gimnazista diákok között. Minél idősebb valaki, annál kevésbé jellemző az egyéb okból való iskolai hiányzás. A szakiskolába vagy szakközépiskolába járók között szintén kevésbé jellemző az egyéb okból való hiányzás, mint az általános iskolások és a gimnazisták között. Az „egyéb” okokat szabadon is leírhatták a gyerekek, az okok között messze vezetnek a sportolással kapcsolatos elfoglaltságok, ezeket a szakorvosi vizsgálatok és egyéb egészségügyi elfoglaltságok, majd a családi események és az iskolán kívüli tanulmányok követik. 19. táblázat: A hiányzás okai

44 tanuló

• sport (edzés, meccs, verseny, edzőtábor)

30 tanuló

• szakorvos, szűrővizsgálat (fogorvos, szemészet, végtagtörés, orvosi kontroll)

17 tanuló

• családi okok (családi program, családi ügy, esküvő, temetés)

16 tanuló

• iskolán kívüli tanulmányok (szintfelmérő, nyelvvizsga, egészségügyi vizsga, matematika verseny, kreszvizsga)

14 tanuló

• hobbi (előadás, fellépés, forgatás, gyermekvasutas szolgálat)

13 tanuló

• iskolai egyéb ügyek (ballagás, beiratkozás, iskolai kirándulás, iskolai rendezvény)

13 tanuló

• utazás, nyaralás

8 tanuló

• hivatalos ügyek intézése (igazolvány, útlevél, jogosítvány készíttetés)

7 tanuló

• iskolai tanulmányok nem az iskolában (előrehozott érettségi, felvételi, továbbtanulás)

5 tanuló

• késés, elalvás

4 tanuló

• cserediákprogram

3 tanuló

• általános fáradtság

3 tanuló

• munka

2 tanuló

• nem volt kedve bemenni

95

4.2.6.

A szabadidő eltöltése

A tanulók kétharmada (63%) minden nap internetezik, 17%-a ugyanilyen gyakran játszik számítógépes játékokat. Minden második diák ül be legalább hetente egyszer a barátaival beszélgetni valahova, minden negyedik „lóg” legalább hetente plázákban, bevásárlóközpontokban, míg minden ötödik megy legalább hetente egyszer diszkóba, buliba a barátaival. A tanulók fele (54%) beszélget minden nap a szűkebb családtagjaival és majdnem ugyanennyien (47%) vesznek részt legalább hetente egyszer valamilyen közös családi programon. A tanulók nagytöbbsége (83%) heti rendszerességgel sportol, fele (46%) hetente legalább egy alkalommal megy különórára, és több mint felének (59%) van legalább heti egy alkalmat kitevő hobbija. 37% olvas könyvet minden héten, míg 13% soha nem vesz – a tankönyveken kívül más – könyvet a kezébe. 13% kirándul legalább egyszer egy héten. A megkérdezett diákok 15%-a naponta, további 36%-a legalább hetente egyszer unatkozik. 75. ábra: Szabadidős tevékenységek (Milyen gyakran csinálod a következő dolgokat? %)

szabadidőmben internetezek (csetelek, zenét

63

a szűkebb családom tagjaival beszélgetek

54

akzvan sportolok

21

más hobbikkal foglalkozom (pl. zenélek,

18

számítógépes játékokat játszom

17

unatkozom

15

könyvet olvasok (nem tankönyvet)

33 35

41

26

35

43

különórára megyek 4

42

családi programon veszek részt 4

43 21

15

27

23

51

13 47

15

5 39

50 47

kirándulok 1 12

3 30

81

elmegyek este a barátaimmal (diszóba, buliba, 1 18

53

színházba, kiállításra megyek 0 3

legalább hetente egyszer

15

33

36

beülök a barátaimmal valahova beszélgetni 4

naponta

13 4

28

0%

10 2

62

9

szórakozásból elmegyek este a barátaimmal 3

3 1

6 28

85 20%

40%

12 60%

ritkábban, mint hetente

80%

100% soha

A megkérdezett tanulók – saját bevallásuk szerint – átlagosan 3,8 órát töltenek az internet előtt egy átlagos hétköznapon, míg 5,9 órát egy átlagos hétvégi napon. A tanulóknak mindössze 1-1%-a nyilatkozott úgy, hogy egyáltalán nem szokott netezni hétköznap, illetve hétvégén. 96

A fiúk hétvégén többet neteznek, mint a lányok. A korral és az évfolyammal is szignifikáns összefüggés látszik: minél idősebb valaki, annál többet ül az internet előtt. A nem III. kerületi budapestiek többet neteznek a többieknél. A szakiskolába és a szakközépiskolába járók többet interneteznek hétköznap és hétvégén is, mint az általános iskolába vagy a gimnáziumba járó társaik. A szülők iskolai végzettségének emelkedésével csökken a net előtt töltött idő hossza. Míg az anyagi helyzettel nincsen összefüggésben az internettel töltött idő, addig a családszerkezettel igen: a teljes családokban élő gyermekek kevesebbet interneteznek, mint társaik. Összefüggés látszik továbbá az internet előtt töltött idő és a szülőkhöz fűződő kapcsolattal való elégedettség között is. Minél elégedettebb valaki akár az anyjával, akár az apjával, annál kevesebb időt tölt netezéssel. 76. ábra: Internet előtt töltött órák egy átlagos hétköznapon (átlag)

3.8


3.9 3.8 3.1

3.8 4.1 3.7

4.8

4.5

3.6 3.6

5.3 5.4

3.3 3.4

3.3

4.3

4.8

4.2 4.6 3.8 3.8 4

3.5

1

2

3

4

4.5 4.1 4.9 5

6

97

77. ábra: Internet előtt töltött órák egy átlagos hétvégi napon (átlag)


5.9 6.1 5.6 5

5.9 6.1

7

5.7

7

5.6 5.6

6.9

8.1

5 5.2

6.3

5.1

6.3 6.8

5.5 5.9 5.4

1

3

7.5

7

6.5 6.5 7.1

5

7

9

A netes tevékenységek között a közösségi oldalak böngészése a legelterjedtebb, ezt követik a „szörfölés”, majd a zenék és filmek le- és feltöltése. A lányok a fiúkhoz képest gyakrabban látogatják a közösségi oldalakat, szörfölnek csak úgy és töltenek fel vagy le videókat, míg a fiúk a lányokhoz képest többet játszanak online játékokat vagy szerencsejátékokat és vásárolnak a neten. 78. ábra: Online tevékenységek (%)

Közösségi oldalakon való csetelésre,

94

Olvasásra, szörfölésre, információ

85

Zene, videó, film le- vagy feltöltésére

15

80

Online játékok játszására (pl: stratégiai

20

50

Játékok, könyvek vagy egyéb dolgok Szerencsejátékok játszására (pl.:

6

50

40 0%

nem használja

60

9

használja

91 20%

40%

60%

80%

100%

98

79. ábra: Online tevékenységek nemek szerint (%)

Közösségi oldalakon való csetelésre, posztolásra vagy böngészésre (pl. Olvasásra, szörfölésre, információ keresésére

94 92 97 85 80 89 80 76 83

Zene, videó, film le- vagy feltöltésére Online játékok játszására (pl: stratégiai játékok (RTS), lövöldözős játékok (FPS), Játékok, könyvek vagy egyéb dolgok keresésére, vásárlására, eladására Szerencsejátékok játszására (pl.: póker, scratch, kocka, stb.)

50

27

Összes tanuló fiúk

73

lányok

40 42 37 4

9 13

0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100

Ahogyan a legtöbben a közösségi oldalak látogatására használják a netet, úgy ott is töltik a legtöbb időt, átlagosan napi 2,6 órát. Ezt követi a zenék, filmek nézése vagy feltöltése napi átlag 1,8 órával, majd a szörfölés, napi másfél órával. A lányok hosszabban böngésznek a közösségi oldalakon és szörfölnek csak úgy a neten, mint a fiúk. A fiúk hosszabban videóznak, játszanak és vásárolnak a világhálón, mint a lányok. 80. ábra: Online tevékenységekkel töltött napi átlagos óraszám (átlag)

2.6

Közösségi oldalakon való csetelésre, posztolásra Olvasásra, szörfölésre, információ keresésére

1.5 1.8

Zene, videó, film le- vagy feltöltésére Online játékok játszására (pl: stratégiai játékok

1.4 0.6

Játékok, könyvek vagy egyéb dolgok keresésére, Szerencsejátékok játszására (pl.: póker, scratch,

0.2 0

1

2

3

81. ábra: Online tevékenységekkel töltött napi átlagos óraszám nemek szerint (átlag)

2.3

Közösségi oldalakon való csetelésre, Olvasásra, szörfölésre, információ

1.4 1.6


1.6

Online játékok játszására (pl: stratégiai

1.9

fiúk

2.2

0.6 0.7 0.5

Játékok, könyvek vagy egyéb dolgok

2.8

lányok

0.2 0.1

Szerencsejátékok játszására (pl.: póker, 0

1

2

3

99

4.3. A legális és nem legális szerek ismertsége A megkérdezettek fiatalok korára való tekintettel, mielőtt a kérdőív rátért volna a különböző szerek fogyasztásának vizsgálatára, rákérdezett az egyes legális és nem legális szerek ismertségére. A tanulóktól egyrészt megkérdeztük, hogy hallottak-e már a különböző típusokról, másrészt, hogy amennyiben hallottak, hogyan ítélik meg, mennyire tudják pontosan, hogy mik azok. Rákérdeztünk továbbá az újfajta kábítószerek ismertségére is, ennél a kérdésnél szabadon válaszolhattak a diákok. Szinte minden tanuló hallott (és tisztában van vele, hogy mi az) az alkoholról, a cigarettáról és az energiaitalról általában. A nem legális kábítószerek ismertsége is viszonylag magas, ezek esetében azonban már számottevő azok aránya, akik ugyan hallottak egy-egy szerről, de saját bevallásuk szerint nem tudják, hogy pontosan mi is az. A marihuána és a kokain a két legismertebb szer a diákok körében, nagyjából 70% tudja, hogy mik ezek, míg majdnem 30% hallott róluk, de nincsen teljesen tisztában a mibenlétüket illetően. Az LSD, a heroin, a szipu és a speed a diákok körülbelül fele számára ismert szer. A dizájner drogokkal és az ecstasyval tízből négy diák van tisztában, és ugyanennyien vannak, akik hallottak róluk, de nem tudják, hogy pontosan mik is azok. 82. ábra: Különböző szerek ismertsége (%)

Alkohol

98

2

Cigarega

98

1

Energiaital

96

3

Nyugtató

84

15

70

Marihuána / hasis / cannabis

27

69

Kokain Hallucinogén szerek (pl. LSD, gomba)

57

Heroin

55

Szipu (pl. ragasztó)

54 46

Amfetamin származékok (pl. speed) Dizájner drogok, pszicho-akzv szerek (pl. biofű)

43

Metamfetamin származékok (pl. ecstasy)

43

GHB, Gina

41 28

Ópiátok (pl. máktea) Metadon

16 0

29 34 40 33 44 40 44 36 36 44

10 20 30 40 50 60 70 80 90 100

hallog róla, és úgy gondolja, pontosan tudja, hogy mi az hallog róla, de nem tudja pontosan, hogy mi az

A különböző szerek ismertsége és a kérdezett neme között szignifikáns kapcsolat van. A legális szerek (alkohol, cigaretta, energiaital), valamint a GHB vagy Gina kivételével (amelyeket egyforma arányban ismernek a fiúk és a lányok), valamennyi kábítószertípus ismertebb a fiúk körében, mint a lányokéban, azaz több fiú nyilatkozta, hogy hallott róluk és ismeri is azokat, mint lány. 100

Természetesen minél idősebb és minél magasabb évfolyamra jár valaki, annál több ismerete van valamennyi kábítószertípusról. Valamennyi drogfajta esetében a budapesti, de nem III. kerületi diákok körében a legmagasabb az ismertség, őket követik a nem budapesti tanulók, majd a III. kerületi gyerekek. Iskolatípus szerint bontva, a szakközépiskolások között a legmagasabb az egyes kábítószerfajtákat ismerők aránya, egyetlen kivétel a metadon, ami a szakiskolások között a legismertebb. A szülők iskolai végzettségével részben látszik összefüggés: a diplomás apák és a diplomás anyák gyermekei az átlagnál kevésbé vannak tisztában a speed, az ecstasy, a metadon, a heroin, a GHB, a Gina, a szipu és a dizájner drogok mibenlétével. A többi legális és illegális szer esetében nincsen különbség a szülők iskolai végzettsége szerint. A családszerkezet is összefüggésben áll az egyes szerek ismertségével: míg a legális szereket (alkohol, cigaretta, energiaital) a teljes családban élők ismerik jobban, addig az illegális szereket éppen ők, a teljes családban élők ismerik legkevésbé, őket követik az egyszülős vagy mozaik családban lakók, a legnagyobb ismeretük pedig az édes szülő nélküli gyermekeknek van ezen a téren. Az otthoni anyagi körülményekkel három szer ismertsége függ össze: a metadont, a heroint és a GHB-t a legjobb anyagi helyzetben lévő tanulók a többieknél valamivel jobban ismerik. A szülőkkel való kapcsolat minőségével fordítottan arányos az egyes kábítószerfajták ismertsége. Minél rosszabb a kapcsolat, annál magasabb a gyerekek között az egyes szereket ismerők aránya. A tanulók külön nyilatkozhattak arról is, milyen újfajta kábítószerekről hallottak mostanában. A gyerekek közel fele (49%) nem hallott ilyesmiről, 18% azonban élt a lehetőséggel, és beírt valamilyen típust a kérdőív szabadon hagyott mezőjébe. 83. ábra: Újfajta szerek ismertsége (%)

18 Hallog újfajta kábítószerről

32

Nem hallog semmilyen újfajta kábítószerről Nem tudja, nem válaszolt 49

Azok, akik azt jelölték be, hogy hallottak újfajta kábítószerekről, le is írhatták, hogy mik voltak ezek. A „klasszikus” típusok (marihuána, speed, ecsatsy, LSD, heroin, kokain, crack) mellett rengeteg fajtát felsorolt a kérdésre érdemben válaszoló, összesen 532 tanuló.

101

20. táblázat: Az újfajta kábítószerek spontán említettsége

5-nél több említés: krokodil (36 említés) herbál (18 említés) zene (18 említés) kristály (15 említés) biofű (14 említés) kati (12 említés) facebook (9 említés) gina (8 említés) zombi (8 említés) dizájner drogok (7 említés) molly (6 említés) flakka (6 említés)

2-4 említés: doboz, gorillapánik, zsuzsi, márió, mp3, pikachu, gumimaci, spice, super man, szerecsendió, tündérpor, piros popcorn, mix, lean, kakaó, dezomorfin, DMT, gomba, MDMA 1 említés: csillám, mosoly, 2c-b, éter, elefánt, zöld rolex, fehér szemüveg, gömb, rózsafamag, hello kitty, ilonka, hitler speed, ice drug, ica, kék hajnalka, kék hasis, lídia, katica, vörös boldogság, ikea, aranyalma, emma, menta, mennyek kapuja, zöld boldogság, gandalf, merci, szellem, szex, sárkánylehellet, spongya bob, purple dark, szintetika, tic-tac, tinta, wifi, wow, varázsdohány, k4, KACTB, TSK, IBL600, tapubilis, Ritalin, percocet, mescalin, ketamin, kertyn, modafinil, fenciklidin, Fentanyl, kodein, mákvirág, Xanax, csavarlazító

4.4. Dohányzás 4.4.1.

A dohányzás elterjedtsége a III. kerületi tanulók körében

Habár bármilyen dohánytermék vásárlása 18 éves kor alatt nem törvényes, így a gyerekek elvileg nem, vagy csak nagykorú segítségével juthatnának cigarettához, mégis a megkérdezett diákok majdnem fele, 46%-a dohányzott már életében. A gyerekek ötöde (20%) csupán kipróbálta a cigarettát (1-9 alkalommal dohányzott), negyede (26%) azonban több mint 10 alkalommal gyújtott már rá élete során. A fiúk és a lányok eddigi életre vonatkozó dohányzási gyakorisága között nincsen különbség. A korral növekszik az eddig elszívott cigaretták száma, ahogyan az évfolyam emelkedésével is. Amíg a 7. osztályba járóknak még „csak” 5%-a szívott el már legalább tíz szál cigit, addig a 12. osztályosoknál már 61% ez az arány. A Budapest nem III. kerületében lakók dohányoztak eddig életük során a legtöbbet, őket követik a nem Budapesten élők, majd a III. kerületi diákok. A szakiskolába és a szakközépiskolába járók többet dohányoztak (51% és 52% szívott már tíznél több szálat), mint a gimnazisták (23%-uk szívott el több, mint tíz cigarettát eddig). Legkevesebbet az általános iskolások cigarettáztak eddig életükben, bár közöttük is minden tízedik gyerek (10%) túl van már a tízedik szál cigarettáján. Mind az apa, mind az anya iskolai végzettségével egyértelmű a fordított összefüggés: minél magasabb bármelyik szülő végzettsége, annál kevesebb cigarettát szívott eddig életében gyermekük. Ebben az esetben is látható a család védő szerepe: míg a teljes családokban a gyermekek 20%-a dohányzott 10 vagy többször, addig az egyszülős családokban 31%, a mozaik családokban 38%, az édes szülő nélküli családokban pedig 51% ez az arány. Az otthoni anyagi helyzettel, és a kortársakkal való kapcsolatokkal való elégedettséggel nincsen összefüggés, a szülőkkel való kapcsolattal azonban igen. A bármelyik szülővel való kapcsolatával elégedetlenebb gyerekek szignifikánsan több cigarettát szívtak el életükben. Minél több barátja dohányzik valakinek, annál valószínűbb, hogy ő maga is dohányzott már, és mennyiségben is annál többet cigarettázott életében. Ugyanígy, minél többet dohányoznak 102

valakinek a szülei, annál valószínűbb, hogy ő maga is kipróbálta már, és annál több szálat szívott el eddigi élete során. 84. ábra: A dohányzás gyakorisága az eddigi élet során (%)

26

10 vagy többször 3-9-szer

54

1-2-szer

6

egyszer sem

14

Az elmúlt egy évben a diákok bő harmada (37%) gyújtott rá, míg az elmúlt egy hónapban bő negyede (27%) dohányzott legalább egy alkalommal. A fiúk és a lányok között alig van különbség, ugyanolyan arányban vannak a nem dohányzók és a dohányzók, bár a dohányzó lányok valamivel kevesebbet cigarettáznak, mint a dohányzó fiúk. Minden tízedik tanuló dohányzik napi rendszerességgel. 85. ábra: A dohányzás gyakorisága az elmúlt egy évben (%)

22


5 63

1-2-szer

10

egyszer sem

86. ábra: A dohányzás gyakorisága az elmúlt 30 napban (%)

16 4 7

73

10 vagy többször 3-9-szer 1-2-szer egyszer sem

103

ritkábban, mint naponta 17%

napi 1-10 szál 6%

napi 11 vagy több szál 4%

nem dohányzog 73%

87. ábra: A dohányzás gyakorisága az elmúlt 30 napban nemek szerint (%)

fiúk

ritkábba napi 1-10 n, mint szál naponta 5% 17%

lányok ritkábba n, mint

naponta 17% napi 1-10 szál 7%

napi 11 vagy több szál 5% nem dohányz og 73%

nem dohányz og 73%


Az első szál cigaretta elszívásának átlagos életkora 13,8 év, ami nemek szerint nem mutat szignifikáns különbséget. 12 éves korára a gyerekek ötöde (20%) már elszívta élete első cigarettáját, ez az arány a lányoknál 18%, a fiúknál pedig 25%, itt tehát lényeges eltérés van nemek szerint. Míg a tanulók 10%-a dohányzik napi rendszerességgel, addig 17%-uk nyilatkozta, hogy előfordult már az eddigi élete során, hogy naponta rágyújtott. Minden tízedik diák (11%) egyszer próbálta eddig a cigarettát. Nemek szerint nincs különbség az eddigi leggyakoribb használatban.

104

88. ábra: Eddigi leggyakoribb használat (Milyen rendszeresen fogyasztottad, amikor a legsűrűbben használtad? %)

17 6 4

54

7

naponta hetente többször havonta többször ritkábban, mint havonta egyszer próbálta csak ki soha sem használta

11

A tanulók arra is válaszolhattak, hogy mikor dohányoztak utoljára. A gyerekek 14%-a a kérdezés napján már rágyújtott legalább egy cigarettára. 89. ábra: Utolsó használat (%)

14 7 6

54

8 7

4

ma pár napja pár hete pár hónapja kb 1 éve több, mint 1 éve soha

4.4.2.

A dohányzás és a társadalmi háttér összefüggései

A dohányzás egyes mutatói és a társadalmi háttér legtöbb mutatója között szignifikáns kapcsolat található. Iskolatípusonként bontva az általános iskolások dohányoztak vagy dohányoznak a legkevésbé, míg a szakközépiskolába és a szakiskolába járók között a legelterjedtebb a dohányzás. Utóbbiak közel háromnegyede dohányzott már életében, fele az elmúlt 30 napban, míg harmada szív naponta cigarettát. A szakiskolások fiatalabb korukban próbálták az első cigarettát, mint a gimnazisták.

105

általános iskola gimnázium szakközépiskola szakiskola III. kerület másik kerület nem Budapest teljes család mozaik család egyszülős család nincs édes szülő kevesebb, mint érettségi érettségi felsőfok nem tudja, nincs apja kevesebb, mint érettségi érettségi felsőfok nem tudja, nincs anyja legjobb vagy sokkal jobb az átlagnál átlagos vagy valamivel jobb az átlagnál átlag alatti mindkét szülő rendszeresen legalább az egyik szülő legalább alkalmanként dohányzik egyik szülő sem dohányzik egyáltalán

21. táblázat: A dohányzás főbb mutatói társadalmi változók szerint Dohányzott az Dohányzott az előző Napi dohányzó Első cigaretta életben (%) hónapban (%) (%) (életkor) Iskola típusa 27 14 3 12,6 44 24 6 14,3 71 50 26 13,9 71 58 34 13,8 Lakóhely 39 22 7 13,8 63 41 19 13,8 49 30 12 14 Családszerkezet 38 22 6 14 60 38 19 13,3 52 32 12 13,9 72 52 28 13,8 apa iskolai végzettsége 62 53 38 40 65 53 39 38

45 31 21 21 anya iskolai végzettsége 49 32 22 20 szubjektív anyagi helyzet*

19

13,5

14 5 9

14 14,1 13,5

24

13,5

13 6 8

13,8 14,1 13,4

47

29

11

13,8

45

26

9

13,9

18

13,8

54

35 szülők dohányzási szokásai

71

48

24

13,4

59

39

16

13,7

34

17

5

14,1

37 10 2 0

13,7 14,1 13,8 12,9

10 273

13,8

dohányzó barátok legtöbb vagy mind 87 70 számos 66 38 néhány 30 11 egy sem 8 1 összesen 46 27 (N) 1207 689 *A szürkével szedett értékeknél nincs szignifikáns eltérés a csoportok között.

Lakóhely szerint bontva a III. kerületi diákok dohányoznak vagy dohányoztak legkevesebbet, és a más kerületben lakók a legtöbbet. 106

Szoros a kapcsolat a dohányzás és a családszerkezet között is. A teljes családban nevelkedők kisebb arányban próbálták a dohányzást, mint a többiek, és alacsonyabb a havi vagy a napi dohányosok aránya is. Az apa és az anya iskolai végzettségével is összefügg a dohányzás gyakorisága és kipróbálása. Minél magasabb a szülők iskolai végzettsége, annál kevésbé dohányzik vagy dohányzott gyermekük, és ha dohányzott már életében, annál később gyújtotta meg az első cigarettáját. A szubjektív anyagi helyzettel csak a napi dohányzás van összefüggésben: a legrosszabb körülmények között élők között vannak a legtöbben a minden nap dohányzó tanulók. A szülők dohányzási szokásaival is szoros kapcsolatot mutat a gyermekek dohányzása: a rendszeresen dohányzó szülők gyermekei hamarabb szívják el az első cigarettát, és többet dohányoztak eddigi életük során, az elmúlt hónapban és jelenleg is. Ugyanígy, a dohányzó barátok száma is meghatározó: minél több barát cigarettázik, annál valószínűbb az eddigi, a havi és a napi dohányzás is. Korrelációs együtthatókat vizsgálva is szignifikáns kapcsolat látszik a legtöbb mutató esetében (22. táblázat). A legerősebb pozitív kapcsolat a dohányzás és a barátokkal való elmenős programok között van, azaz minél többet jár el valaki este a barátaival szórakozni, annál többet dohányzik. Hasonlóan erős és pozitív a kapcsolat a barátokhoz fűződő viszony és a dohányzás között: minél elégedettebb valaki a barátaival, annál többet dohányzik. 22. táblázat: Az előző havi dohányzás gyakorisága valamint az egyéb mutatók közötti kapcsolatot kifejező Spearman korrelációs együttható értékei

Mutató kor évfolyam Az előző hónapban az iskolából hiányzott napok száma lógás miatt tanulmányi átlag elégedettség a barátokhoz fűződő viszonnyal elégedettség az anyához fűződő viszonnyal elégedettség az apához fűződő viszonnyal barátokkal elmenős szabadidős tevékenységek gyakorisága olvasás gyakorisága hobbi tevékenységek gyakorisága sport gyakorisága számítógép használat gyakorisága szabadidős internet használat gyakorisága családi programokon való részvétel gyakorisága unatkozás gyakorisága bántalmazottság gyakorisága mások bántalmazásának gyakorisága

Korrelációs együttható 0,36** 0,348** 0,256** -0,346** 0,4* -0,16** -0,16** 0,433** -0,173** -0,091** -0,131** -0,093** 0,091** -0,142** 0,102** 0,008 0,141**

*p<0,05 **p<0,01

A kor és az évfolyam szintén pozitív kapcsolatban áll a dohányzással, az idősebbek többet cigarettáznak. Szintén pozitív összefüggés van az iskolából „lógott” napok száma és a cigarettázás között, aki többet marad ki az iskolából, többet is dohányzik. A legerősebb negatív előjelű kapcsolat a tanulmányi átlaggal látható, azaz a jobb tanulók kevesebbet dohányoznak. Ugyanígy fordított a kapcsolat a dohányzás gyakorisága és a 107

szülőkhöz fűződő viszonnyal való elégedettség között: minél jobb a kapcsolat a tanulók és szüleik között, annál kevésbé dohányoznak a gyerekek. A szabadidős tevékenységek közül a minél gyakoribb olvasás, a minél rendszeresebb hobbi és sportolás, valamint a minél gyakoribb családi programok védőszerepe látszik. 4.4.3.

Jövőkép

A dohányzással kapcsolatban arról is nyilatkozhattak a tanulók, hogy hogyan látják a jövőt, mennyire valószínű, hogy fognak dohányozni a következő 3 év során. A megkérdezettek fele (52%) kizártnak tartja, hogy rágyújtson a következő években, míg negyede (23%) tartja inkább valószínűnek azt. A lányok nagyobb esélyt adnak annak, hogy fognak dohányozni, mint a fiúk. Minél idősebb valaki, annál biztosabb benne, hogy fog dohányozni a következő években. A kerületi lakosok kevésbé, a máshol élők inkább tartják valószínűnek, hogy rá fognak gyújtani a jövőben. A szakiskolába vagy szakközépiskolába járók között vannak a legtöbben, akik valószínűnek tartják a dohányzást a jövőben, míg az általános iskolások között a legkevesebben. A jövőre vonatkozóan is erősen véd a teljes családban élés, a szülők magasabb iskolai végzettsége és a szülőkkel való minél jobb kapcsolat. 90. ábra: Dohányzás a következő 3 év során (%)

12 11

nagyon valószínű inkább valószínű inkább nem valószínű

52

12

egyáltalán nem valószínű kizárt

13

4.5. Alkoholfogyasztás 4.5.1.

Az alkoholfogyasztás elterjedtsége a III. kerületi tanulók körében

Ugyan az alkoholos italok vásárlása is a 18 éves kor betöltéséhez kötött, azaz a gyerekek elvileg nem, vagy csak nagykorú segítségével juthatnának hozzájuk, a megkérdezett diákok 79%-a mégis ivott már életében alkohol tartalmú italt. Tíz tanulóból négyen (39%) tíz alkalomnál is többször ivott már alkoholt. Az elmúlt egy évben a diákok háromnegyede (73%) ivott alkoholt legalább egy alkalommal, míg az elmúlt egy hónapban nagyjából a fele (52%). A fiúk mindkét időszakra nézve gyakrabban ittak, mint a lányok.

108

91. ábra: Az alkoholfogyasztás gyakorisága az eddigi élet során (%)

21 39

10 vagy többször 3-9-szer 1-2-szer

23

egyszer sem 17

92. ábra: Az alkoholfogyasztás gyakorisága az elmúlt egy évben (%)

27

29


18

25

93. ábra: Az alkoholfogyasztás gyakorisága az elmúlt 30 napban (%)

6 13


48

1-2-szer 33

egyszer sem

Az alkohol kipróbálásának átlagos életkora 13,2 év, a fiúk valamivel hamarabb, átlagosan 13,1 éves korukban, míg a lányok valamivel később, átlagosan 13,4 éves korukban isznak először alkoholt. 12 éves korára a gyerekek harmada (31%) már megitta élete első alkoholos italát, ez az arány a lányoknál 27%, a fiúknál pedig 35%. A tanulók 4%-a nyilatkozta, hogy előfordult már az eddigi élete során, hogy naponta ivott alkoholt, míg a megkérdezett diákok 15%-a egyszer próbálta eddig életében az alkoholt. A fiúk között többen vannak, akiknek volt olyan szakasz az életükben, amikor naponta (6%) vagy hetente többször (13%) ittak alkoholt, mint a lányok között (2 és 9%).

109

94. ábra: Eddigi leggyakoribb használat (Milyen rendszeresen fogyasztottad, amikor a legsűrűbben használtad? %)

21

4

11

20

15


28

A diákokat arról is megkérdeztük, hogy mikor ittak utoljára alkoholos italt. A gyerekek 1%-a állította, hogy a kérdezés napján, míg minden negyedik diák (24%), hogy pár nappal korábban. 95. ábra: Az utolsó alkoholos ital elfogyasztásának időpontja (%)

1 21

24

5 6 21

ma pár napja pár hete pár hónapja kb 1 éve több, mint 1 éve

20

Alkoholfajtákra bontva, a kérdezést megelőző hónapban bort ittak a legtöbben, a tanulók fele (49%) nyilatkozott így. Sört és égetett szeszt nem sokkal kevesebben, 44-43%-nyian fogyasztottak az előző hónap során. Minden harmadik diák (35%) ivott valamilyen alkohol tartalmú üdítőt az utóbbi 30 napban. Szignifikáns különbség látszik a fiúk és a lányok alkoholfogyasztási szokásaiban: jóval több fiú iszik sört és égetett szeszt, míg az alkohol tartalmú üdítők a lányok körében a népszerűbbek. Míg a fiúknál a sör, addig a lányoknál a bor vezet a havi prevalencia értékek között. Ha a 3 vagy többszöri fogyasztást nézzük, a fiúknál messze kiugrik a sör fogyasztása, azaz nem csak ezt az italt fogyasztja a legtöbb fiú, de ebből is fogyasztanak a legnagyobb mennyiségben. Ugyanitt, a lányoknál a bor vezet, azaz ők, amellett, hogy bort fogyasztanak a legtöbben, ebből az italfajtából is isznak leggyakrabban.

110

96. ábra: Havi prevalencia értékek italfajtánkként és nemenként (%)

60

55

51

50

48

47

40

33

44

39 37

32

49

43 35

sör

30

bor, pezsgő

20

égeteg szesz

10

alkohol tartalmú üdítő

0 Fiú

Lány

Összes

97. ábra: Havi 3 vagy többszöri fogyasztás italfajtánkként és nemenként (%)

30

27

25 18

20 15

15

18 14

14

12

9

10

14

sör

16

10

12

bor, pezsgő égeteg szesz alkohol tartalmú üdítő

5 0 Fiú

4.5.2.

Lány

Összes

Lerészegedés

A megkérdezett diákok 79%-a ivott már életében alkohol tartalmú italt, tíz tanulóból négyen (39%) tíz alkalomnál is többször ivott már alkoholt, és a diákok összesen 46%-a nyilatkozta, hogy előfordult már az életében, hogy annyi alkoholt ivott, hogy berúgott. Nemek szerint szignifikáns az eltérés: a fiúk 48%-ával, a lányok 43%-ával fordult elő ilyen eset eddigi életük során. 98. ábra: A lerészegedés gyakorisága az eddigi élet során (%)

17 10 vagy többször 11

3-9-szer 1-2-szer

54 17

egyszer sem

111

Az elmúlt egy évben tíz tanulóból néggyel (40%) fordult elő legalább egyszer, hogy berúgott, a fiúk (43%) valamivel nagyobb arányban, mint a lányok (39%). Míg az elmúlt egy hónapban az összes tanuló valamivel több, mint ötöde (23%) ivott annyit, hogy lerészegedett tőle, addig a fiúk negyedével (26%), a lányok ötödével (19%) történt ilyen eset. 99. ábra: A lerészegedés gyakorisága az elmúlt egy évben (%)

10 10 vagy többször

11

3-9-szer 1-2-szer

60

19

egyszer sem

100. ábra: A lerészegedés gyakorisága az elmúlt 30 napban (%)

2 3 18


77

101. ábra: A lerészegedés prevalencia értékei nemenként (%)

60 50

48 43

46

40

43

39

40 fiú 26

30

19

20

22

lány összes

10 0 részegség életprevalencia

részegség 12 hó

részegség 30 nap

112

4.5.3.

Az alkoholfogyasztás és a társadalmi háttér összefüggései

A cigarettához hasonlóan, az alkohol is a szakiskolába és a szakközépiskolába járók között a legelterjedtebb. Közöttük van a legtöbb olyan diák, aki az elmúlt évben vagy az elmúlt hónapban fogyasztott alkoholt, illetve aki volt részeg tavaly vagy az előző 30 napban. Lakóhely szerint bontva itt is a III. kerületi diákok vannak a legjobb helyzetben, ők isznak és részegednek le a legkevésbé. Az édesanyával és édesapával való együttélés erős védőhatása itt is megmutatkozik: az ép családokban nevelkedő gyerekek között vannak a legkevesebben, akik alkoholt isznak, vagy berúgnak. Az előző havi berúgás az édes szülő nélküli gyermekek körében több mint kétszer olyan gyakori (47%), mint a teljes családban élők körében (19%). Ugyanígy, mind az anya, mind az apa iskolai végzettségének erős a hatása: a magasabb végzettségű szülők gyermekei ritkábban és kevesebbet isznak alkoholt, mint az alacsonyabb végzettségűeké. A szubjektív anyagi helyzet egyedül az előző havi lerészegedéssel van összefüggésben: a jobb körülmények között élők között többen vannak, akik voltak részegek az elmúlt 30 napban, mint a többiek között. A szülői minta szintén komoly hatással bír: akinek szülei többet isznak, az maga is hajlamosabb az ivásra és a lerészegedésre is. Ennél is jóval erősebb (az összes társadalmi háttér közül a legerősebb) a barátoknál látott minta hatása: minél több alkoholt ivó barátja van valakinek, annál valószínűbb, hogy ő maga is iszik. Ugyanez fordítva is lehetséges: minél többet iszik valaki, annál több az alkoholt ivó barátja is. Azok között, akiknek a legtöbb barátja ivott az elmúlt hónapban alkoholos italt, 85% ugyanez az arány, míg azok között, akiknek nincs olyan barátjuk, aki ivott volna az előző hónapban alkoholt, csupán az előbbi tizede, 8%.

általános iskola gimnázium szakközépiskola szakiskola III. kerület másik kerület nem Budapest teljes család mozaik család egyszülős család nincs édes szülő kevesebb, mint érettségi érettségi felsőfok nem tudja, nincs apja kevesebb, mint

23. táblázat: Az alkoholfogyasztás főbb mutatói társadalmi változók szerint Ivott alkoholt az Ivott alkoholt az Volt részeg az Volt részeg az életben (%) előző hónapban (%) életében (%) előző hónapban iskola típusa 59 27 19 6 85 59 51 27 89 68 71 39 90 73 72 38 lakóhely 72 45 37 17 86 66 60 32 84 58 54 29 családszerkezet 75 48 40 19 84 60 54 30 80 56 51 26 93 69 73 47 apa iskolai végzettsége 83 80 77 71 82

63 56 51 39 anya iskolai végzettsége 63

59

31

53 41 35

26 22 14

62

32

113

érettségi érettségi felsőfok nem tudja, nincs anyja legjobb vagy sokkal jobb az átlagnál átlagos vagy valamivel jobb az átlagnál átlag alatti egyik vagy mindkét szülő rendszeresen egyik vagy mindkét szülő alkalmanként egyik szülő sem iszik sosem

79 78 68

56 52 36 szubjektív anyagi helyzet*

25 22 15

78

55

48

28

78

52

45

21

77 54 szülők alkoholfogyasztási szokásai

45

23

87

65

59

32

80

54

44

21

63

38

40

20

81 39 6

49 14 1

89 57 11

67 25 2

46 1223

23 607

alkoholt ivó barátok 85 47 8 lerészegedő barátok legtöbb vagy mind 95 86 számos vagy néhány 89 64 egy sem 55 19 összesen 79 52 (N) 2087 1327 *A szürkével szedett értékeknél nincs szignifikáns eltérés a csoportok között. legtöbb vagy mind számos vagy néhány egy sem

52 43 32

95 81 37

Korrelációs együtthatókat elemezve (24. táblázat), a legtöbb esetben szintén szignifikáns kapcsolat látható. A legerősebb pozitív kapcsolat a barátokkal való esti elmenéssel van: minél többször jár el valaki a barátaival bulizni, annál valószínűbb az alkoholfogyasztás és a lerészegedés is. Szintén erős és pozitív a kapcsolat a kor és az alkoholfogyasztás között: az idősebbek többet isznak és inkább lesznek részegek. Pozitív, de az előbbieknél valamivel gyengébb erősségű a kapcsolat a lógások száma és az alkoholizálás között: aki gyakrabban lóg, gyakrabban fogyaszt alkoholt. A másokat bántalmazók az átlagnál többet isznak és inkább lesznek részegek. A szabadidős tevékenységek közül az internethasználat és az unatkozás gyakoriságával enyhe pozitív, míg az olvasás, a hobbi tevékenységek, a számítógép használat és a családi programokon való részvétel gyakoriságával enyhe negatív kapcsolat látható. Azaz előbbiek gyakoriságának növekedésével nő az alkoholfogyasztás gyakorisága is, míg utóbbiak gyakoriságának növekedésével csökken az alkoholfogyasztás előfordulása. Az alkoholfogyasztás és a sportolás rendszeressége között nincs szignifikáns kapcsolat. A szülőkkel való elégedettség és az alkoholfogyasztás között fordított a kapcsolat, minél jobb a viszony, annál kevesebbszer isznak a gyerekek alkoholt, vagy részegednek le. A részegség és a barátokhoz fűződő viszony azonban enyhe pozitív kapcsolatban áll egymással.

114

24. táblázat: Az alkoholfogyasztás főbb mutatói, valamint az egyéb mutatók közötti kapcsolatot kifejező Spearman korrelációs együttható értékei

Mutató kor évfolyam Az előző hónapban az iskolából hiányzott napok száma lógás miatt tanulmányi átlag elégedettség a barátokhoz fűződő viszonnyal elégedettség az anyához fűződő viszonnyal elégedettség az apához fűződő viszonnyal barátokkal elmenős szabadidős tevékenységek gyakorisága olvasás gyakorisága hobbi tevékenységek gyakorisága sport gyakorisága számítógép használat gyakorisága szabadidős internet használat gyakorisága családi programokon való részvétel gyakorisága unatkozás gyakorisága bántalmazottság gyakorisága mások bántalmazásának gyakorisága

Korrelációs együttható az előző havi a lerészegedés alkoholfogyasztás gyakorisága az gyakorisága előző évben 0,491** 0,533** 0,5** 0,537** 0,255** 0,306** -0,21** 0,015 -0,122** -0,147** 0,54**

-0,261** 0,052** -0,124** -0,141** 0,594**

-0,1** -0,041* -0,031 -0,015 0,137** -0,123** 0,067** 0,004 0,149**

-0,168** -0,074* -0,033 -0,065** 0,121** -0,154** 0,08** 0,009 0,146**

*p<0,05 **p<0,01

4.5.4.

Jövőkép

Az alkoholfogyasztással kapcsolatban is nyilatkozhattak a tanulók arról, hogy hogyan látják a jövőt, mennyire valószínű, hogy fognak alkoholos italt inni a következő 3 év során. Mindössze 8% tartja kizártnak, hogy igyon a következő években, míg majdnem fele (47%) nagyon valószínűnek tartja azt. A fiúk nagyobb esélyt adnak annak, hogy fognak inni (51%-uk tartja nagyon valószínűnek), mint a lányok (43% tartja nagyon valószínűnek). Minél idősebb valaki, annál biztosabbnak tartja, hogy fog inni a következő időszakban. A kerületi lakosok kevésbé, a máshol élők inkább tartják valószínűnek, hogy inni fognak alkoholt a következő években. A szakközépiskolába járók között vannak a legtöbben, akik valószínűnek tartják az alkohol fogyasztását a jövőben, míg az általános iskolások között a legkevesebben. A jövőre vonatkozóan is kifejezetten erősen véd mind az édes szülőkkel való együttélés, mind a szülők magasabb iskolai végzettsége, mind a szülőkkel való minél jobb kapcsolat.

115

102. ábra: Alkoholfogyasztás a következő 3 év során (%)

8 9 13

47

nagyon valószínű inkább valószínű inkább nem valószínű egyáltalán nem valószínű kizárt

23

4.6. Energiaital 4.6.1.

Az energiaital fogyasztásának elterjedtsége a III. kerületi tanulók körében

A tanulóktól megkérdeztük azt is, szoktak-e inni, és ha igen, milyen gyakran energiaitalt. A megkérdezett diákok 73%-a ivott már életében ilyet, tíz tanulóból négyen (38%) tíz alkalomnál többször. A fiúk között többen vannak, akik ittak már energiaitalt (23% nem ivott sosem), és gyakrabban is tették azt, mint a lányok (31% nem ivott sosem). 103. ábra: Energiaital fogyasztása az eddigi élet során (%)

27 38


22

13

Az elmúlt évben tíz tanulóból hat (60%) ivott energiaitalt legalább egyszer, közülük minden második (összesen 29%) tíz, vagy több alkalommal. Az elmúlt egy hónapban valamivel kevesebb, mint a diákok fele (45%) fogyasztott energiaitalt. A fiúk mindkét időszakra nézve gyakrabban ittak, mint a lányok. 104. ábra: Energiaital fogyasztása az elmúlt egy évben (%)

29 40


13

egyszer sem

19

116

105. ábra: Energiaital fogyasztása az elmúlt 30 napban (%)

12 11


55 21

egyszer sem

Az energiaital kipróbálásának átlagos életkora 12,6 év, a fiúk valamivel hamarabb, 12,3 évesen, míg a lányok valamivel később, 12,8 évesen isznak először energiaitalt. 12 éves korára a gyerekek 44%-a megitta élete első energiaitalát. A tanulók 13%-a nyilatkozta, hogy előfordult már az eddigi élete során, hogy naponta ivott energiaitalt, míg a megkérdezett diákok 14%-a egyszer kóstolta eddig összesen. A fiúk között többen vannak, akiknek volt olyan szakasz az életükben, amikor naponta (15%) vagy hetente többször (15%) fogyasztottak energiaitalt, mint a lányok között (11 és 13%). 106.

ábra: Eddigi leggyakoribb használat (Milyen rendszeresen fogyasztottad, amikor a legsűrűbben használtad? %)

13 29 14

12

14


19

A tanulók arra is válaszolhattak, hogy mikor fogyasztottak legutóbb energiaitalt. A gyerekek 9%-a nyilatkozta, hogy a kérdőív kitöltésének napján, míg majdnem minden ötödik diák (18%), hogy pár nappal korábban. 107. ábra: Az utolsó energiaital elfogyasztásának időpontja (%)

9 29

18

13

11 7

ma pár napja pár hete pár hónapja kb 1 éve több, mint 1 éve soha

14

117

4.7. Szerhasználat 4.7.1.

A szerhasználat elterjedtsége a III. kerületi tanulók körében

A megkérdezett tanulók több mint negyede, összesen 27%-a nyilatkozta, hogy legalább egy alkalommal fogyasztott már valamilyen kábítószert az életében. A fiúk 29%-a, a lányok 26%a tartozik a valamilyen drogot kipróbálók csoportjába. 108. ábra: Szerenkénti életprevalencia értékek (%)

15

Marihuána / hasis / cannabis Alkohol gyógyszerrel Nyugtató (nem egészségügyi okokból) Patron, lufi Dizájner drogok, új pszichoakzv szerek (pl. biofű) Amfetamin származékok (pl. speed) Szipu (pl. ragasztó) Hallucinogén szerek (pl. LSD, gomba) Kokain Metamfetamin származékok (pl. ecstasy) Ópiátok (pl. máktea) GHB / Gina Heroin Metadon Egyéb

9 6 5 4 4 3 3 3 3 1 1 1 1 2 0

20

40

60

80

100

A legtöbben a marihuánát próbálták már (15%), ezt követi az alkohol gyógyszerrel (9%), majd a nem egészségügyi okból bevett nyugtató (6%) és a patron/lufi (5%). 4-4% fogyasztott életében valamilyen dizájner drogot és speedet, míg 3-3% szipuzott, próbálta az LSD-t, a kokaint vagy az ecstasyt. Az előre meghatározott kábítószerfajtákon kívül a válaszoló tanulók beírhattak további olyan szereket is, amiket próbáltak már életük során. Az egyéb, felsorolt drogok: bogyó, ilonka, kristály, krokodil, purple, snus, zöld rolex, mix, szerecsendió, csoki, varázsdohány, öngyújtó töltőgáz, szteroid gyógyszerben, fájdalomcsillapító, codeine, mefedron és a kávé voltak. Kevesen ugyan, de vannak olyan tanulók, akik tíz vagy több alkalommal fogyasztották életük során az egyes felsorolt típusokat. A marihuána kivételével valamennyi szer esetében 0-1% közötti ezen diákok aránya. Marihuánát ennél többen, a diákok 5%-a használt legalább tízszer életében. A gyerekek a patront, lufit és a szipuzást próbálják legkorábban, átlagosan 12-13 éves korukban. Átlagosan 15 éves korban jelennek meg a különböző dizájner drogok, és a nyugtatók, majd valamivel később az alkohol gyógyszerrel, a marihuána, illetve az LSD és a gomba. Akik próbálták, azok átlagosan 16 éves koruk körül próbálták először a speedet, az ecstasyt és a kokaint. (Metadont, heroint, GHB-t és ópiátokat olyan kevesen próbáltak, hogy az ő átlagéletkorukat nincs értelme összevetni a többiekével.)

118

25. táblázat: Az egyes kábítószerfajták kipróbálásának átlagos életkora – az adott szert már kipróbált tanulók között (átlag) Marihuána / hasis / cannabis Alkohol gyógyszerrel Nyugtató (nem egészségügyi okokból) Patron, lufi Amfetamin származékok (pl. speed) Dizájner drogok, új pszichoaktív szerek (pl. biofű) Metamfetamin származékok (pl. ecstasy) Kokain Hallucinogén szerek (pl. LSD, gomba) Szipu (pl. ragasztó) Metadon Heroin GHB / Gina Ópiátok (pl. máktea) Egyéb

az első kipróbálás átlagos életkora 15,4 15,3 14,9 12,3 15,9 15

az első kipróbálás leggyakoribb életkora 15-16 14-16 15-16 12-15 16-17 14-16

kipróbálók száma 379 183 121 94 95 85

16,1 15,9 15,5 13 14,3 13,8 14,9 14,3 14,6

16-17 17 15-16 13 15 14 16 14-15 15-18

75 54 60 62 11 9 21 14 26

A dizájner drogok esetében arra is rákérdeztünk, hogy aki kipróbálta már valamelyik fajtát, miért tette, illetve aki kipróbálná valamelyiket, miért tenné. A tanulók több okot is szabadon megjelölhettek. Az összes tanuló között 4%-nyian (105 fő) vannak, akik használtak már életük során dizájner drogot. Messze a legtöbben (60%-nyian) kíváncsiságból próbálták ki, de sokan vannak (25%, azaz minden negyedik kipróbáló), akit bulin kínáltak meg, és ott fogadta el a szert. Előkelő helyen áll még az okok között az, hogy a dizájner drogok olcsók (23% jelölte meg), hogy könnyű beszerezni azokat (18% jelölte meg), illetve hogy intenzíven hatnak és nem mutathatóak ki rendőrségi tesztekkel (16-16% választotta). 12%-nyi fogyasztót a barátai beszéltek rá a kipróbálásra, míg 15% mondta, hogy számít neki az, hogy a barátai is fogyasztják. A barátok szerepe tehát (bulin kínálják / rábeszélik / mintát mutatnak) nagyon jelentős a kipróbálás terén. Akik még nem próbáltak semmilyen dizájner drogot, elsősorban szintén kíváncsiságból tennék meg (25% hajlik erre), másodsorban a barátok rábeszélésére (6%), kínálására (6%) fogyasztana dizájner drogot. A dizájner drogot még nem próbált tanulók kétharmada (66%) nyilatkozta, hogy nem is szeretné kipróbálni azt.

119

109. ábra: A dizájner drogok kipróbálásának okai – azok között, akik már próbálták (105 tanuló) (%)

kíváncsiságból, az újdonság miag bulin kínálták és kipróbáltam olcsó könnyű beszerezni intenzívebben hat nem mutatható ki rendőrségi tesztekkel a többiek is ezt fogyasztják legális, nem büntevk a fogyasztását a barátaim rábeszélésére nem olyan káros, mint a hagyományos drogok a médiában erről beszélnek egyéb okból próbáltam

60 25 23 18 16 16 15 14 12 8 6 22 0

20

40

60

80

100

110. ábra: A dizájner drogok jövőbeli kipróbálásának okai – azok között, akik még nem próbálták (2580 tanuló) (%)

kíváncsiságból, az újdonság miag ha bulin kínálnák, kipróbálnám olcsó könnyű beszerezni intenzívebben hat nem mutatható ki rendőrségi tesztekkel a többiek is ezt fogyasztják legális, nem büntevk a fogyasztását a barátaim rábeszélésére nem olyan káros, mint a hagyományos drogok a médiában erről beszélnek egyéb okból próbálnám ki nem próbáltam ki, de kipróbálnám, ha úgy nem próbáltam ki, és nem is szeretném

25 6 6 4 2 3 3 6 6 6 1 3 7 66 0

20

40

60

80

100

Ahogyan a valaha kipróbált szerek között, úgy az elmúlt egy évben is a marihuána volt a legkedveltebb kábítószer: a tanulók 13%-a fogyasztotta. 5% vett be gyógyszert alkohollal, míg 4% vett be nyugtatót nem egészségügyi okok miatt. Marihuánát a fiúk 16%, a lányok 11%-a használt a kérdezést megelőző egy év során legalább egy alkalommal. 120

111. ábra: Az egyes szerek éves prevalencia értékei (%)

13


5 4 2 2 3 1 2 2 2 1 1 1 0 1 0

20

40

60

80

100

A kérdezés előtti hónapban is a marihuána volt a legnépszerűbb szer (a diákok 7%-a használta), míg a tanulók 3%-a vett be gyógyszert alkohollal. Az összes többi szert maximum 2%-nyian használták az utolsó 30 nap alatt. Marihuánát minden tízedik fiú (9%) és minden huszadik lány (5%) fogyasztott. 112. ábra: Az egyes szerek havi prevalencia értékei (%)

7


3 2 2 1 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 0

20

40

60

80

100

A valaha előforduló leggyakoribb használat esetében is vezet a marihuána: 4% mondta, hogy volt olyan, hogy hetente többször is fogyasztotta. Heti rendszerességgel a marihuánán kívül az alkoholt gyógyszerrel, a nyugtatót, patront vagy lufit, valamilyen dizájner drogot és speedet használt a tanulók 1-1%-a. A gyerekek 4%-a mondta, hogy az utóbbi napokban is fogyasztott 121

marihuánát, míg nyugtatót és alkoholt gyógyszerrel 1-1%-nyian fogyasztottak a kérdezés előtti pár napban. 113. ábra: Leggyakoribb használat (Milyen sűrűn használtad, amikor a leggyakrabban használtad? %)

Marihuána / hasis / cannabis Alkohol gyógyszerrel Nyugtató (nem egészségügyi okokból) Patron, lufi Dizájner drogok, új pszichoakzv szerek (pl. Amfetamin származékok (pl. speed) Szipu (pl. ragasztó) Hallucinogén szerek (pl. LSD, gomba) Kokain Metamfetamin származékok (pl. ecstasy) Ópiátok (pl. máktea) GHB / Gina Heroin Metadon Egyéb

4 7 5 1 3 4 1 2 2 1 1 3 1 1 2 1 2 2 0 1 2 0 1 2 0 1 2 1 1 2 0 1 0 1 0 1 0 1 1 0 1 0%

hetente többször

évente többször

77 83 86 86 87 87 88 87 88 87 89 89 89 89 66 20%

8 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 31

40%

60%

egyszer próbálta

soha

80%

100%

nem válaszolt

4.7.2.

A főbb szertípusok vizsgálata

Az ESPAD kutatás a különböző kábítószereket négy nagy csoportba sorolja, amely alapján a jelen kérdőívben kérdezett kábítószertípusok a következő csoportokba kerültek: 1. Tiltott szerek: marihuána / hasis, kokain, heroin, amfetamin származékok, metamfetamin származékok, hallucinogének. 2. Droghasználati célú szerfogyasztás: GHB, ópiátok, szerves oldószerek (szipu), patron, lufi. 3. Orvosi javaslat nélküli gyógyszerek: alkohol gyógyszerrel, nyugtató, metadon. 4. Dizájner drogok: dizájner drogok, új pszichoaktív szerek. A tiltott szerek (1) mellett a droghasználat célú fogyasztás (2) főbb szerei, illetve a dizájner drogok (4) egy része kábítószer. A dizájner drogok (4) másik része pedig új pszichoaktív szer2 Tiltott szereket az összes tanuló 16%-a, droghasználati célú szereket 8%-a, orvosi javaslat nélküli gyógyszereket 11%-a, valamilyen dizájner drogot 4%-a, míg bármilyen drogot 27%-a használt már életében. A legtöbben tehát a tiltott szerek közül próbáltak vagy használtak valamit (a többség marihuánát), ezt követik a nem egészségügyi okból bevett gyógyszerek. A fiúk között az átlagnál többen vannak, akik próbáltak már valamilyen tiltott szert, míg a lányok között az orvosi javaslat nélküli gyógyszerek kipróbálói vannak az átlagnál valamivel többen.

2 Az új pszichoaktív anyaggá minősített anyagokról vagy vegyületcsoportokról szóló 55/2014. (XII. 30.) EMMI rendelet alapján új pszichoaktív szer

122

114. ábra: A különböző típusú szerfogyasztás életprevalencia értéke nemenként (%)

50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0

27 28 16

25

20 13 8

vltog szerek

9

11 10

7

13 4

4

4

droghasználav célú orvosi javaslat dizájner drogok szerfogyasztás nélküli gyógyszerek mindenki

fiú

összes szerfogyasztás

lány

Az összesített eredmények is azt mutatják, hogy a III. kerületi tanulók jobb helyzetben vannak, mint a másik kerületben vagy a másik településen lakók. Előbbiek között van a legkevesebb olyan diák, aki használt már bármilyen kábítószert (22%), míg a másik kerületből átjárók között a legtöbb (38%). A nem a III. kerületben lakók között kétszer annyian vannak a valamilyen tiltott szert és a valamilyen gyógyszert már kipróbált gyerekek (28% és 17%), mint a III. kerületiek között (12% és 8%). 115. ábra: A főbb szertípusok életprevalencia értéke lakóhely szerint (%)

38

40 35

28

30 25 20 15

22

19

16

15

12 8 8 8

10

29

27

10

11

5

8

17 6 4 3 5

0 vltog szerek

droghasználav célú orvosi javaslat dizájner drogok szerfogyasztás nélküli gyógyszerek mindenki

III. kerület

nem Budapest


másik kerület

Kor szerint bontva egyedül a droghasználati célú szerfogyasztásban nincsen különbség, minden más szertípusnál szignifikáns a kapcsolat az életkor és a kipróbálás vagy használat között. Minél idősebb valaki, annál valószínűbb, hogy használt már tiltott szert, orvosi javaslat nélküli gyógyszert vagy valamilyen dizájner drogot. Míg a 15-16 évesek között még „csak” minden tízedik gyerek (9%) próbált valamilyen tiltott szert, addig a 17-18 évesek között már minden harmadikkal (27%) megtörtént ez. 123

116. ábra: A főbb szertípusok életprevalencia értéke korcsoportok szerint (%)

55 50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0

51 42

38

27

27

26

19

18

16 9

11

8 9 8 8 8

3 vltog szerek mindenki

3

7

4

1 2

6

11

droghasználav célú orvosi javaslat dizájner drogok szerfogyasztás nélküli gyógyszerek

13-14 évesek

15-16 évesek

17-18 évesek

12



4.7.3. A drogfogyasztás és a társadalmi háttér összefüggései 4.7.3.1.Iskola A szakközépiskolások és a szakiskolások között többen vannak valamennyi kábítószertípust próbálók, mint a gimnazisták vagy az általános iskolások között. A szakközépiskolások majdnem fele (45%) próbált életében valamilyen kábítószert, minden harmadik szakközépiskolás (33%) próbált már valamilyen tiltott szert. Az iskolából való hiányzás okai közül csak az „egyéb okból” történő hiányzás van összefüggésben a különböző kábítószerfajták használatával. Akik az elmúlt 30 napban legalább egy napot hiányoztak meg nem nevezett okból, nagyobb arányban próbáltak már valamilyen drogot. 117. ábra: A főbb szertípusok életprevalencia értéke iskolatípusonként (%)

50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0

42

45

33 23

19

17 10 5

vltog szerek

13 6

11

25

21 15

11 4

8 9 1

3


általános iskola

gimnázium

szakiskola


szakközépiskola

124

118. ábra: A főbb szertípusok életprevalencia értéke az adatfelvételt megelőző 30 napban legalább 1 napot hiányzó diákok körében (%)

40

36

35 30

24

25 20 15

24

17

22

17 13

13

12 8

10

9

10 3

5

6 2

0 vltog szerek

droghasználav célú orvosi javaslat dizájner drogok szerfogyasztás nélküli gyógyszerek betegség

lógás


egyéb

A különböző szerek kipróbálása a tanulmányi átlaggal is összefüggést mutat. Valamennyi szertípus esetében alacsonyabb azon tanulók iskolai teljesítménye, akik használták már az adott szert, mint azoké, akik még nem. Szemben az összes gyerek 4,04-es utolsó félévi átlagával, a tiltott szerek közül bármit valaha használók átlaga 3,74, a droghasználati célú szerek közül bármit valaha fogyasztók átlaga 3,88, a gyógyszert beszedők átlaga 3,78, a valamilyen dizájner drogot már kipróbáltak átlaga 3,58, és a bármilyen kábítószert valaha fogyasztó gyerekek átlaga 3,81 volt. 4.7.3.2.Szabadidő A különböző szabadidős tevékenységek közül az esti szórakozás, a bevásárlóközpontokban lógás, az olvasás, a családi programokon való részvétel, a sportolás, az unatkozás és a különórára járás gyakoriságával is összefügg a szerhasználat. Míg az összes tanuló 16%-a próbált eddig valamilyen tiltott szert, addig a legalább hetente bulizók között majdnem háromszor ekkora ez az arány (45%), a plázákban lógók között pedig kétszer ekkora (33%). Az átlagnál nagyobb arányban használtak már valamilyen tiltott szert azok is, akik sosem olvasnak a tankönyveken kívül könyvet, akik nem járnak semmilyen különórára, akik nem sportolnak rendszeresen (legalább heti gyakorisággal), akiknek családjában nincsenek legalább havi rendszerességű összejövetelek, programok, és akik naponta unatkoznak. Ugyanígy magasabb a droghasználati célú szerfogyasztás, a gyógyszerek használata és a dizájner drogok használata is a fenti csoportokban, mint az összes diák körében. Míg az összes megkérdezett 27%-a mondta, hogy próbált már valamilyen drogot életében, addig a rendszeres bulizók több mint fele (55%), a plázázók majdnem fele (45%) tartozik ebbe a csoportba. Valamennyi kábítószerfajta esetében jól látszik az eredményekből a szabadidő hasznos eltöltésének (különóra, olvasás, sport, közös családi program) védő hatása, és a „nem lekötött szabadidők” (unatkozás, lógás) negatív szerepe. 125

119. ábra: A főbb szertípusok életprevalencia értéke a szabadidős tevékenységek gyakorisága szerint (%)

55

60 50

43

40 30 16

20

33 27 26 23 23 19

10

26 21 20 18 17 15 14 12 14 11 10 10 10 10 11 8

27

45 39 38 34 36 31

11 11 7 5 7 6 5 4

0 vltog szerek

droghasználav célú orvosi javaslat szerfogyasztás nélküli gyógyszerek

mindenki legalább hetente plázázik havinál ritkábban van családi programon naponta unatkozik

dizájner drogok


legalább hetente bulizik soha nem olvas könyvet kevesebbszer, mint hetente sportol nem jár különórára

4.7.3.3.Család Ahogyan az alkoholfogyasztásnál, vagy a dohányzásnál, úgy a bármilyen drog használatánál is védő szerepe van az édes szülőknek. Legkisebb arányban azok a gyerekek próbáltak valaha bármilyen kábítószert, akik ép családban élnek (21%), legnagyobb arányban pedig azok, akik sem édesanyjukkal, sem édesapjukkal nem laknak együtt (51%). A mozaik családban élő gyerekek között többen vannak mind a tiltott, mind a droghasználati szereket, valamint a gyógyszereket vagy dizájner drogokat valaha fogyasztók, mint az egyszülős családokban. Azaz a nevelőapa vagy nevelőanya belépése a családba – kismértékben, de – negatív irányba hat a különböző drogok kipróbálása vagy használata terén. A mozaik családban élő gyermekek között közel kétszer annyian vannak, akik használtak már valamilyen drogot, mint az ép családban élők között: valamilyen tiltott szert az előbbiek 12%-a, az utóbbiak 24%-a használt már, míg valamilyen dizájner drogot előbbiek 3%-a, utóbbiaknak pedig 7%-a. 120. ábra: A főbb szertípusok életprevalencia értéke a különböző családtípusokban (%)

60

51

50

40

40

32

30 20

20

32

24

12

7 9

10

13

16 9

13

37

21

16 7 3 5

11

0 vltog szerek


teljes család

csonka család

mozaik család


nincs édes szülő

126

Az apa és az anya iskolai végzettsége is szignifikáns kapcsolatban áll a droghasználattal: minél magasabban kvalifikáltak a szülők, annál kevésbé jellemző, hogy gyermekük bármilyen drogot is használt vagy próbált volna élete során. Míg a diplomás szülők gyermekeinek valamivel több, mint ötöde (22%) próbált már valamilyen drogot, addig az érettséginél alacsonyabb végzettségű szülők gyermekeinek több, mint harmada (37-39%). 121. ábra: A főbb szertípusok életprevalencia értéke az apa iskolai végzettsége szerint (%)

37

40 35

31

30 25

23

22 22

19

20

14 13

15

17 12

10

13 9

7

9

9 9 5 5

5

3 4

0 vltog szerek


kevesebb, mint éregségi

éregségi

befejezeg felsőfok


nem tudja / nincs apja

122. ábra: A főbb szertípusok életprevalencia értéke az anya iskolai végzettsége szerint (%)

45

39

40

32

35 30 25 20 15

26 22 21

19

17

15 11

10

10

8 7

11

5

13

10 9

6

4 3 5

0 vltog szerek


kevesebb, mint éregségi

éregségi

befejezeg felsőfok


nem tudja / nincs anyja

Ahogyan a szülők jelenléte a családban, úgy a hozzájuk fűződő viszony is fontos befolyásoló tényező a gyerekek droghasználatában. Az apjukkal vagy anyjukkal való kapcsolatukkal elégedetlenek, sokkal valószínűbb, hogy kipróbálnak vagy használnak valamilyen kábítószert. Legnagyobb a különbség az orvosi javaslat nélküli gyógyszerek esetében: a szülői kapcsolattal elégedett gyerekek 8-9%-a, míg az elégedetlenek 22-24%-a fogyasztott már ilyen szert. Jelentős még a különbség a tiltott szerek és a dizájner drogok esetében is, a szülőkhöz fűződő viszonyukkal inkább elégedetlen gyerekek között nagyjából kétszer annyian vannak, 127

akik fogyasztottak már ilyen szereket, mint a szülőkhöz fűződő viszonyukkal inkább elégedett gyerekek között. 123. ábra: A főbb szertípusok életprevalencia értéke a szülőkhöz fűződő kapcsolattal való elégedettség szerint (%)

50

45 40

40

20

29

26

30 14

24

22 14 8 9 8

10

12

8

24

23

9

8 3

3

5

0 vltog szerek



inkább elégedeg az édesapjával való kapcsolatával inkább elégedetlen az édesapjával való kapcsolatával inkább elégedeg az édesanyjával való kapcsolatával inkább elégedetlen az édesanyjával való kapcsolatával

A család szubjektív anyagi helyzete, a korábban látottakhoz hasonlóan kettős hatású. Az átlagos helyzetű gyerekek között van a legkevesebb szerhasználó (bármilyen drogot az átlagos anyagi hátterű gyerekek 25%-a próbált), őket követik a jó anyagi helyzetű családból származó gyerekek (bármilyen drogot 29%-uk próbált), végül az átlag alatti anyagi helyzetű családban nevelkedő tanulók következnek (bármilyen drogot 38%-uk próbált valaha az élete során). Ugyanez a mintázat látszik valamennyi főbb szertípus esetében. 124. ábra: A főbb szertípusok életprevalencia értéke a család szubjektív anyagi helyzete szerint (%)

38

40 35

29

30 25 20 15

25

23 19

18

15

13 9

10

8

5

12 11 5

3

6

0 vltog szerek


legjobb vagy sokkal jobb az átlagnál


átlagos vagy valamivel jobb az átlagnál

átlag alal

4.7.3.4.Barátok

128

A szülőkkel való elégedettség befolyásoló hatásával szemben a baráti kapcsolatokkal való elégedettség hatása kevésbé erős, és nincs is jelen minden szertípusnál. Egyedül az orvosi javaslat nélküli gyógyszerek beszedésével van szignifikáns összefüggés: a baráti kapcsolataikkal inkább elégedetlen diákok 27%-a, míg az azokkal inkább elégedett diákoknak jóval kevesebb, csupán 10%-a fogyasztott már ilyet. A barátok szerhasználata azonban rendkívül erős kapcsolatot mutat a saját szerhasználattal. Minél több barát fogyaszt bármilyen szert, annál valószínűbb az összes vagy bármelyik szerfajta saját használata is. A legélesebb különbség a marihuána fogyasztó barátok léte vagy nem léte között van: a sok marihuánát használó baráttal rendelkező diákok 70%-a fogyasztott már életében valamilyen tiltott szert, míg azok között, akiknek egyáltalán nincsen marihuánát használó barátja, mindössze 3% ez az arány. Ugyanígy, a sok marihuánát használó baráttal bíró gyerekek között van a legtöbb, aki fogyasztott már droghasználati célú szert (21%), gyógyszert orvosi javaslat nélkül (38%), valamilyen dizájner drogot (21%), vagy bármilyen drogot általában (80%). 125. ábra: A főbb szertípusok életprevalencia értéke a barátok marihuána használata szerint (%)

100 80

80

70

60 40

21

20 0

48

38

36

3 vltog szerek

6

13

6

5

droghasználav célú szerfogyasztás

néhány barátja fogyaszt marihuánát

21

20

11

sok barátja fogyaszt marihuánát

1

orvosi javaslat dizájner drogok összes nélküli szerfogyasztás gyógyszerek

egy barátja sem fogyaszt marihuánát

126. ábra: A főbb szertípusok életprevalencia értéke a barátok egyéb szerhasználata szerint (%)

100

84

80 68 60

51 51

40 20 0

11

63

56 43

26 16

vltog szerek

13

37

51

42

17 7

34

20

15 7 7

47

47

31 20 8 10

31 8

droghasználav célú orvosi javaslat nélküli szerfogyasztás gyógyszerek

sok barátja fogyaszt ecstasyt egy barátja sem fogyaszt ecstasyt néhány barátja szokog szipuzni sok barátja használ dizájner drogot egy barátja sem használ dizájner drogot

34

28

15

17

dizájner drogok

58 44

38

11 3 2

78

72

21

25

22

2 összes szerfogyasztás

néhány barátja fogyaszt ecstasyt sok barátja szokog szipuzni egy barátja sem szokog szipuzni néhány barátja használ dizájner drogot

129

4.7.4. Együttes fogyasztás Az összes tanuló 16%-a fogyasztott már életében valamilyen tiltott szert, míg 17%-a valamilyen legális szert (azaz droghasználati célú szert vagy orvosi javaslat nélküli gyógyszert). Jóval kevesebben, összesen 4%-nyian mondták, hogy próbáltak már valamilyen dizájner drogot. Az együttes használatot vizsgálva kiderül, hogy a valamilyen dizájner drogot próbálók között vannak a legtöbben, akik más kábítószerfajtákat is próbáltak már. Azaz ha valaki kipróbálja vagy használja a dizájner drogok valamelyikét, akkor nagy valószínűséggel próbál ki vagy használ más drogfajtákat is. Fordítva ugyanakkor jóval gyengébb az összefüggés: azok, akik valaha próbáltak vagy használtak valamilyen tiltott vagy legális szert, nem feltétlen próbálták ki a dizájner drogokat. A tiltott szerek fogyasztóinak fele (46%) próbált már valamilyen legális szert is, és a legális szert fogyasztóknak is nagyjából fele (45%) próbált már valamilyen tiltott kábítószert is. Az alkoholfogyasztással és a cigarettázás gyakoriságával is erős kapcsolatban áll a különböző szerek életprevalenciája. Azok között, akik ittak már alkoholt, voltak már részegek, vagy kipróbálták már a dohányzást, jóval többen vannak, akik kipróbálták már valamelyik tiltott vagy legális szert, valamelyik dizájner drogot, vagy bármilyen kábítószerfajtát általában. Azok között, akik ittak már életükben alkoholt, minden harmadik gyerek (32%) próbált már valamilyen kábítószert is, míg azok között, akik nem ittak még alkohol tartalmú italt, csupán minden tizenharmadik (7%) fogyasztott valamilyen drogot. A dohányzással még erősebb az összefüggés: azok között, akik szívtak már cigarettát, minden második gyerek (49%) próbált már valamilyen kábítószert is, míg azok között, akik sosem dohányoztak, mindössze minden tizenkettedik (8%). 26. táblázat: A drogfogyasztók aránya egyes csoportokon belül (%)

Drogfogyasztók aránya (%) tiltott szert fogyasztott legális szert fogyasztott dizájner szert fogyasztott

tiltott szerfogyasztók csoportján belül

legális szerfogyasztók csoportján belül

- 46% 19%

45% - 16%

dizájner szerfogyasztók csoportján belül 82% 70% -

27. táblázat: A drogfogyasztók aránya az alkoholfogyasztó és a dohányzó tanulók csoportjain belül (%) alkoholt részeg dohányzás Drogfogyasztók aránya (%) nem ivott nem volt próbálta sosem ivott már volt már még még már próbálta tiltott szert fogyasztott 21% 2% 34% 2% 35% 1% legális szert fogyasztott 20% 6% 28% 8% 29% 7% dizájner szert fogyasztott 5% 0,2% 9% 0% 8% 0,3% bármilyen kábítószert 32% 7% 48% 9% 49% 8% fogyasztott

4.7.5. Jövőkép Ahogyan az alkoholfogyasztással és a dohányzással kapcsolatban, úgy a kábítószer használattal kapcsolatban is nyilatkozhattak a tanulók arról, hogy szerintük mit hoz a jövő, mennyire valószínű, hogy fognak kábítószert használni a következő 3 év során. A tanulók 130

kétharmada (65%) tartja kizártnak, hogy kábítószerhez nyúljon a következő években, míg további majdnem negyede (23%) inkább nem tartja valószínűnek azt. Mindössze 5% nyilatkozta, hogy nagyon valószínű és 7%, hogy inkább valószínű. A fiúk között hajszálnyival többen gondolják úgy, hogy fognak drogot fogyasztani, mint a lányok között. Minél idősebb valaki, annál biztosabbnak tartja, hogy fog kábítószert fogyasztani a következő időszakban: míg a 13-14 évesek 3%-a tartja inkább vagy nagyon valószínűnek, addig a 15-16 évesek 9%-a, a 17-18 éves és a 19 vagy idősebb korosztálynak pedig 20%-a. Iskolatípus szerint is szignifikáns a különbség: az általános iskolába és a szakiskolába járók 6%-a, a gimnazisták 13%-a, míg a szakközépiskolások 19%-a gondolja úgy, hogy inkább vagy nagyon valószínű, hogy fog kábítószert használni a következő pár év során. A kerületi lakosok között vannak a legkevesebben (10%), a nem Budapesten lakók között valamivel többen (13%), míg a Budapest nem III. kerületében lakók között vannak a legtöbben (18%), akik inkább valószínűnek tartják, hogy a következő 3 évben használnak majd kábítószert. A jövőre vonatkozóan is kifejezetten erősen véd mind az édes szülőkkel való együttélés, mind a szülők magasabb iskolai végzettsége, mind a szülőkkel való minél jobb kapcsolat. 127. ábra: Droghasználat a következő 3 év során (%)

5

7 9


14 65


4.7.6. A segítségkérés lehetősége Végül a diákok válaszolhattak arra is, hogy ha kábítószerrel kapcsolatos problémájuk adódna, kihez fordulnának. A felsorolt lehetőségek közül többet is megjelölhettek a válaszolók, sőt, egyéb lehetséges segítségnyújtókat is szabadon beírhattak a kérdőív üresen hagyott mezőjébe. Azok, akik fogyasztottak már valamilyen kábítószert, elsősorban valamelyik barátjukhoz (44%), vagy édesanyjukhoz (43%) fordulnának, ha baj van. Az édesanyát az édesapa követi a sorban, de messze elmarad tőle (26%). Valamelyest változik a sorrend azok esetében, akik még sosem próbáltak semmilyen szert. Ők elsősorban édesanyjuktól kérnének segítséget (60%), másodsorban édesapjuktól (itt is jóval kevesebben, 41%-nyian jelölték meg őt), és csak ez után következnek a barátok (31%). A segítségkérés sorrendje természetesen összefügg a korral is: a fiatalabbak között többen vannak, akik még nem próbáltak semmilyen kábítószert, miközben közöttük feltehetően nagyobb arányban vannak azok, akik bármilyen probléma esetén édesanyjukhoz vagy édesapjukhoz fordulnak elsősorban. 131

128. ábra: Segítségkérés – azok között, akik használtak már valamilyen kábítószert (Kihez fordulnál, ha kábítószerrel kapcsolatos problémád adódna? %)

valamelyik barátomhoz, barátaimhoz

44 43

anyukámhoz apukámhoz

26 20

az Interneten próbálnék utánanézni egyéb családtagomhoz

16

az osztályfőnökömhöz

4

egyéb pedagógushoz az iskolában

3

védőnőhöz, iskolaorvoshoz

3

szervezethez

1

egyéb

6 10

nem tudom

11

senkihez 0

10

20

30

40

50

129. ábra: Segítségkérés – azok között, akik sosem használtak semmilyen kábítószert (Kihez fordulnál, ha kábítószerrel kapcsolatos problémád adódna? %)

valamelyik barátomhoz, barátaimhoz

31 60

anyukámhoz 41

apukámhoz 14

az Interneten próbálnék utánanézni egyéb családtagomhoz

16

az osztályfőnökömhöz

4 2

egyéb pedagógushoz az iskolában

5

védőnőhöz, iskolaorvoshoz szervezethez

1

egyéb

3 12

nem tudom senkihez

7 0

10

20

30

40

50

60

70

Azok, akik valamilyen szervezethez fordulnának, leírhatták azt is, hogy melyik lenne ez a szervezet: a legtöbben a rendőrséget írták (10 válaszoló), ezt követi a valamilyen, kábítószer problémával küzdőket segítő szervezet (9 válaszoló), a mentők (2 válaszoló) és valamelyik szeretetszolgálat (2 válaszoló). Azok, akik az „egyéb” választ jelölték meg, szintén leírhatták, hogy ki lenne az a személy, akihez legszívesebben fordulnának, ha baj van. A legtöbben barátnőjüket vagy barátjukat (párjukat) írták (15 válaszoló), őket követik az orvoshoz vagy pszichológushoz fordulók (14 válaszoló), majd azok, akik – állításuk szerint – dealer-ükhöz fordulnának egy ilyen esetben (5 válaszoló) és végül azok, akik edzőjükhöz (3 válaszoló) fordulnának, vagy az egyháznál keresnének segítséget (3 válaszoló). 132

A megkérdezett tanulók tizede, azaz tíz gyerekből egy, nem tudja, hogy kihez fordulhatna, ha kábítószerrel kapcsolatos problémája lenne.

4.8. Összegzés Az oktatási intézményekben végzett felmérés válaszolóinak fele fiú, fele lány. A diákok 54%-a a III. kerületben lakik A tanulók majdnem fele (43%) gimnáziumba jár, míg harmada (32%) általános iskolás. A gyerekek majdnem kétharmada (61%) teljes családban (édesapával és édesanyával együtt) él. Majdnem minden harmadik tanuló (29%) nyilatkozta, hogy előfordul vele, hogy bántalmazás éri tanulótársaitól, míg a diákok negyede (25%) „vallotta be”, hogy szokta bántalmazni társait. Mindkét esetben viszonylag magas a nem válaszolók aránya, minden tízedik diák (10%) nem tudja, vagy nem akarja elmondani, hogy éri-e bántalmazás. Több lányt ér bántalmazás, mint fiút. Több fiú bántalmazza tanulótársát, mint lány. A kor emelkedésével csökken mind az elszenvedett, mind az okozott bántalmazások száma. Kivétel ez alól mások napi bántalmazása, aminek gyakorisága a kor emelkedésével növekszik. Akit napi rendszerességgel bántanak, rosszabbul tanul, mint akit ennél ritkábban, vagy sosem. És ugyanígy, aki napi vagy havi rendszerességgel bántalmazza társát, rosszabbul tanul, mint aki ennél ritkábban vagy sosem. A tanulók nagytöbbségének van olyan barátja, aki szokott alkoholt inni (80%), illetve aki szokott cigarettázni (78%). Minden harmadik diáknak (31%) a legtöbb barátjára jellemző az alkoholizálás, míg minden majdnem ötödik diáknak (18%) a legtöbb barátja dohányzik. A tanulók kétharmadának (64%) barátai között van, aki szokott részeg lenni. A kábítószertípusok között a marihuána / hasis vezet, minden harmadik diáknak (31%) van ilyen szereket használó barátja, míg ecstasyt és valamilyen dizájner drogot nagyjából minden tízedik gyerek (12-12%) barátja szokott fogyasztani. Az összes megkérdezett diák átlagos tanulmányi átlaga igen jónak mondható, az elmúlt félévbeli (a 2016-2017-es tanév első félévi) átlaguk összesített átlaga 4,04 volt. A lányok valamivel jobban tanulnak, mint a fiúk. A tanulók fele (54%) beszélget minden nap a szűkebb családtagjaival és majdnem ugyanennyien (47%) vesznek részt legalább hetente egyszer valamilyen közös családi programon. A tanulók nagytöbbsége (83%) heti rendszerességgel sportol, fele (46%) hetente legalább egy alkalommal megy különórára, és több mint felének (59%) van legalább heti egy alkalmat kitevő hobbija. 37% olvas könyvet minden héten. A megkérdezett tanulók – saját bevallásuk szerint – átlagosan 3,8 órát töltenek az internet előtt egy átlagos hétköznapon, míg 5,9 órát egy átlagos hétvégi napon. A fiúk hétvégén többet neteznek, mint a lányok. A nem III. kerületi budapestiek többet neteznek a többieknél. A netes tevékenységek között a közösségi oldalak böngészése a legelterjedtebb, ezt követik a „szörfölés”, majd a zenék és filmek le-, illetve feltöltése. A lányok a fiúkhoz képest gyakrabban látogatják a közösségi oldalakat, szörfölnek csak úgy és töltenek fel vagy le videókat, míg a fiúk a lányokhoz képest többet játszanak online játékokat vagy szerencsejátékokat és vásárolnak a neten. 133

A megkérdezett diákok majdnem fele, 46%-a dohányzott már életében. A gyerekek ötöde (20%) csupán kipróbálta a cigarettát (1-9 alkalommal dohányzott), negyede (26%) azonban több mint 10 alkalommal gyújtott már rá élete során. A fiúk és a lányok eddigi életre vonatkozó dohányzási gyakorisága között nincsen különbség. Az első szál cigaretta elszívásának átlagos életkora 13,8 év. Lakóhely szerint bontva a III. kerületi diákok dohányoznak legkevesebbet A szubjektív anyagi helyzettel csak a napi dohányzás van összefüggésben: a legrosszabb körülmények között élők között vannak a legtöbben a minden nap dohányzó tanulók. A szülők dohányzási szokásaival is szoros kapcsolatot mutat a gyermekek dohányzása, ugyanúgy a dohányzó barátok száma is meghatározó: minél több barát cigarettázik, annál valószínűbb az eddigi, a havi és a napi dohányzás is. A legerősebb negatív előjelű kapcsolat a tanulmányi átlaggal látható, azaz a jobb tanulók kevesebbet dohányoznak. Az alkohol kipróbálásának átlagos életkora 13,2 év, a fiúk valamivel hamarabb, átlagosan 13,1 éves korukban, míg a lányok valamivel később, átlagosan 13,4 éves korukban isznak először alkoholt. A megkérdezett diákok 79%-a ivott már életében alkohol tartalmú italt, tíz tanulóból négyen (39%) tíz alkalomnál is többször ivott már alkoholt, és a diákok összesen 46%-a nyilatkozta, hogy előfordult már az életében, hogy annyi alkoholt ivott, hogy berúgott. Nemek szerint szignifikáns az eltérés: a fiúk 48%-ával, a lányok 43%-ával fordult elő ilyen eset eddigi életük során. Az édesanyával és édesapával való együttélés erős védőhatása itt is megmutatkozik, de erősebb (az összes társadalmi háttér közül a legerősebb) a barátoknál látott minta hatása: minél több alkoholt ivó barátja van valakinek, annál valószínűbb, hogy ő maga is iszik. A megkérdezett diákok 73%-a ivott már életében energiaitalt. A fiúk között többen vannak, akik ittak már energiaitalt (77%), és gyakrabban is tették azt, mint a lányok (69%). Az energiaital kipróbálásának átlagos életkora 12,6 év, a fiúk valamivel hamarabb, 12,3 évesen, míg a lányok valamivel később, 12,8 évesen isznak először. 12 éves korára a gyerekek 44%-a megitta élete első energiaitalát. A megkérdezett tanulók több mint negyede, összesen 27%-a nyilatkozta, hogy legalább egy alkalommal fogyasztott már valamilyen kábítószert az életében. A fiúk 29%-a, a lányok 26%-a tartozik a valamilyen drogot kipróbálók csoportjába. Kevesen ugyan, de vannak olyan tanulók, akik tíz vagy több alkalommal fogyasztották életük során az egyes felsorolt típusokat. A marihuána kivételével valamennyi szer esetében 0-1% közötti ezen diákok aránya. Marihuánát a diákok 5%-a használta legalább tízszer életében. A gyerekek a patront, lufit és a szipuzást próbálják legkorábban, átlagosan 12-13 éves korukban. Átlagosan 15 éves korban jelennek meg a különböző dizájner drogok, és a nyugtatók, majd valamivel később az alkohol gyógyszerrel, a marihuána, illetve az LSD és a gomba. Akik próbálták, azok átlagosan 16 éves koruk körül próbálták először a speedet, az ecstasyt és a kokaint. Az összes tanuló között 4%-nyian (105 fő) vannak, akik használtak már életük során dizájner drogot. A szakközépiskolások majdnem fele (45%) próbált életében valamilyen kábítószert, minden harmadik szakközépiskolás (33%) próbált már valamilyen tiltott szert. A különböző szerek kipróbálása a tanulmányi átlaggal összefüggést mutat. Valamennyi szertípus esetében alacsonyabb azon tanulók iskolai teljesítménye, akik használták már az adott szert, mint azoké, akik még nem. Ahogyan az alkoholfogyasztásnál, vagy a 134

dohányzásnál, úgy a bármilyen drog használatánál is védő szerepe van az édes szülőknek, valamint a hozzájuk fűződő viszonynak. Az együttes használatot vizsgálva kiderül, hogy a valamilyen dizájner drogot próbálók között vannak a legtöbben, akik más kábítószerfajtákat is próbáltak már. Azaz, ha valaki kipróbálja vagy használja a dizájner drogok valamelyikét, akkor nagy valószínűséggel próbál ki vagy használ más drogfajtákat is.

135

5. A KERÜLETI ADATOK ÖSSZEHASONLÍTÁSA Szerzők: Dr. Egyed-Gergely Júlia Törzsökné Góczán Emese

5.1. Általános adatok Az ESPAD kutatás célcsoportja az adatfelvétel évében 16. életévüket betöltő diákok köre, jelen kutatás pedig szélesebb korosztályt – 13-21 éves kor közöttiek kerültek a vizsgálatba – ölelt fel. Az összehasonlíthatóság miatt, az összefoglaló kiegészítéseként az alábbiakban szerepelnek a 2017-ben 16 évesek, azaz a 2001-ben születettek egyes eredményei. Az eredményeket az ESPAD legutolsó, 2015 évben felvett adataival tudjuk összevetni. 130. ábra: Kor (teljes kutatás, N = 2685fő, %)

30 25

20

20

20

18 14

15

14 9

10

3

5

2

1

20 éves

21 éves

0 13 éves

14 éves

15 éves

16 éves

17 éves

18 éves

19 éves

A kutatás teljes mintanagysága 2685 fő volt. A megkérdezettek 18%-a, összesen 471 diák volt vagy lesz 16 éves az adatfelvétel évében (2017-ben). Az alábbiakban az ő csoportjuk jellemzőit bemutató grafikonok következnek. 5.1.1.

Demográfiai adatok

A 16 éves diákok között – értelemszerűen – jóval kevesebb a még általános iskolában tanuló, és több a szakközépiskolába vagy gimnáziumba járó. A 2017-ben 16 évesek zömmel (80%) a 9. osztályba jártak a kérdezéskor. 131. ábra: Évfolyam – a III. kerületi 16 éves korcsoportban (%)

80

80 60 40 20 0

0.5

7

13

7. évfolyam 8. évfolyam 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam 13. évfolyam

136

A nemek eloszlásában nincs jelentős eltérés a két kutatás adataiban, Óbuda-Békásmegyer területén kissé eltolódott az arány a fiúk irányába. 132. ábra: Nem – a 16 éves korcsoportban (%)

ESPAD 2015

50.3

Bp III. ker.

54

49.7 fiú

0%

10%

20%

46

30%

40%

50%

60%

70%

lány

80%

90%

100%

Az iskolatípusok eloszlásában már nagyobb eltérést tapasztalhatunk, melynek oka, hogy az ESPAD kutatás nem terjed ki általános iskolába járó gyermekekre, továbbá a szakiskolai tanulók nagyobb számban jelennek meg. Ennek oka, hogy Budapest III. kerületében kevés a szakiskolába járó fiatalok száma. 133. ábra: Iskolatípus – a 16 éves korcsoportban (%)

ESPAD 2015 0 Bp. III. ker.

20.1

34.8

6 3 0%

10%

32 20%

általános iskola

45.1

szakiskola

59 30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

szakközépiskola

A 16 éves korcsoport tagjai között kevesebben vannak, akik Budapesten, és többen, akik nem Budapesten élnek, mint az összes megkérdezett tanuló között. 134. ábra: Lakhely – a III. kerületi 16 éves korcsoportban (%)


0%

20%

18

40%

44

60%

5.1.2.

80%

Budapest, nem III. kerület 100%

nem Budapest

Kortárs kapcsolatok

A 16 éves korcsoportban valamivel többen vannak mind a bántalmazott, mind a bántalmazó tanulók, mint a teljes mintában. Az ESPAD kutatásban kapott adatok alapján a diákok 13,3% válaszolta azt, hogy az elmúlt néhány hónapban előfordult, hogy bántalmazták őt az iskolában, többségük 1-2 ilyen alkalmat említett. Ez az érték a III. kerületi diákok esetében 32%.

137

135. ábra: Bántalmazás a III. kerületi 16 éves korcsoportban (Milyen gyakran…, %)

bántalmaznak

4 8

bántalmazol más személyt

5

20

8

59

15

0%

9

59

20%

40%

13

60%

naponta vagy majdnem minden nap évente néhányszor / többször nem tudja / nem válaszolt

80%

100%

havonta egy-négy alkalommal soha

A 16 évesek között arányaiban valamivel többen vannak, akiknek van cigarettázó vagy alkoholt fogyasztó barátjuk, mint a teljes mintában. 136. ábra: A barátoknál látott minta – a barátok dohányzási, alkoholfogyasztási és kábítószer használati szokásai a III. kerületi 16 évesek körében (Véleményed szerint a barátaid között hány olyan van, aki…, %)

28

alkoholt fogyaszt cigaregázik

37

19

lerészegedik

29

13

marihuánát vagy hasist szív 1 6

42

26

szipuzik 1 0 7 20% számos

40% néhány

6 11

75

15

73

15

76

5.1.3.

9 3 17

55

dizájner drogot használ 1 1 10

legtöbb vagy mind

5 5

40

22

ecstasyt fogyaszt 1 1 9

0%

25

15 60% egy sem

80%

100%


A szabadidő eltöltése

A 16 éves korcsoport tagjai mindenben hasonlóan viselkednek, mint az átlag, kivétel ez alól az esti bulizás, a bevásárlóközpontban „lógás” és a barátokkal való beülős beszélgetés, amelyek valamivel jellemzőbbek rájuk, mint az átlagra. Míg a megkérdezett összes tanuló átlagosan 3,8 órát tölt az internet előtt egy átlagos hétköznapon, és 5,9 órát egy átlagos hétvégi napon, addig a 16 éves korcsoport tagjai valamivel többet, hétköznap átlagosan 3,9 órát, hétvégén pedig 6,1 órát neteznek.

138

137. ábra: Szabadidős tevékenységek a III. kerületi 16 évesek körében (Milyen gyakran csinálod a következő dolgokat? %)

szabadidőmben internetezek (csetelek, zenét

64

a szűkebb családom tagjaival beszélgetek

52

akzvan sportolok

18

számítógépes játékokat játszom

18

unatkozom

27

24

48

47

15 45

39

18

3

40

44

50

25

3

47

24

80

elmegyek este a barátaimmal (diszóba, buliba, 1 18

9

60

színházba, kiállításra megyek 0 3

legalább hetente egyszer

14

25

kirándulok 1 10

naponta

13

34

37

családi programon veszek részt 3

0%

27

34

beülök a barátaimmal valahova beszélgetni 5

szórakozásból elmegyek este a barátaimmal 4

10 5

42

10

különórára megyek 3

9 1

63

14

0.5 2

38

21

más hobbikkal foglalkozom (pl. zenélek,

könyvet olvasok (nem tankönyvet)

33

20

84 20%

40%

13 60%

ritkábban, mint hetente

80%

100% soha

A 16 éves korcsoport tagjai hasonlóan használják fel idejüket a net előtt, mint az összes válaszoló tanuló, két kivétellel: valamivel többen böngésznek közösségi oldalakon és valamivel többen játszanak online játékokon. Ezek az adatok kissé elmaradnak az ESPAD kutatáson kapottaktól: messze a legelterjedtebb online tevékenység a közösségi oldalak használata (98,6%), melytől szinte nem tér el a Bp. III. kerületi adat (97%). Szintén sokan töltenek le zenét és filmeket (92%), mely a Bp. III. kerületi 78%-os értéknél jóval magasabb. A böngészés, információkeresés a serdülők több mint négyötödére (85,3%) jellemző internetes időtöltés, mely adatban nincs eltérés (Bp. III. ker.: 85%).

139

138. ábra: Online tevékenységek a III. kerületi 16 évesek körében (%)

Közösségi oldalakon való csetelésre, posztolásra vagy böngészésre (pl. Facebook, Twiger, Skype,

97

Olvasásra, szörfölésre, információ keresésére

3

85


15

78

Online játékok játszására (pl: stratégiai játékok (RTS), lövöldözős játékok (FPS), szerepjátékok Játékok, könyvek vagy egyéb dolgok keresésére, vásárlására, eladására (eBay, Vatera, Amazon, stb.) Szerencsejátékok játszására (pl.: póker, scratch, kocka, stb.)

22

53

47

39

61

10 0%

használja

90 20%

40%

60%

80%

100%

nem használja

Az online tevékenységekkel töltött óraszám az ESPAD kutatásban heti átlagos óraszámban került rögzítésre, ezért az összehasonlításnál az adatok heted részét vettük figyelembe. 139. ábra: Online tevékenységekkel töltött napi átlagos óraszám a 16 évesek körében (átlag)

Közösségi oldalakon való csetelésre, posztolásra vagy böngészésre (pl. Facebook, Twiger, Skype, blogok, Instagram)

2.8

3.3

1.3 1.4

Olvasásra, szörfölésre, információ keresésére

1.7 1.7

Zene, videó, film le- vagy feltöltésére Online játékok játszására (pl: stratégiai játékok (RTS), lövöldözős játékok (FPS), szerepjátékok (MMORPG), World of Warcra€) Játékok, könyvek vagy egyéb dolgok keresésére, vásárlására, eladására (eBay, Vatera, Amazon, stb.)

ESPAD 2015

2.2

1.4

Bp. III. ker.

0.8 0.6

Szerencsejátékok játszására (pl.: póker, scratch, kocka, stb.)

1.3

0.2 0

1

2

3

4

Az online játékok és a szerencsejátékok játszására szánt idő jóval kevesebb az ÓbudaBékásmegyer területén lévő oktatási intézményekbe járó 16 éves diákok körében, mint az ESPAD felmérés alapján az akkori összes 16 éves tanuló körében. A közösségi oldalak böngészésére, továbbá az online vásárlásra is – minimálisan, de – kevesebb időt szánnak az Óbudai iskolákba járó diákok. A zene- és videó letöltés esetében a két kutatásban azonos értékeket kapunk, míg az olvasásra, információkeresésre minimálisan, de több időt szánnak a III. kerületi diákok. Összességében: az online játékok és a szerencsejátékok tekintetében határozottan kedvezőbb a helyzet 2017-ben a III. kerületben, mint amilyen volt 2015ben a teljes országra nézve. 140

5.2. Legális és nem legális szerek ismertsége A 16 éves korcsoport hasonló ismeretekkel rendelkezik, mint az átlag, négy kábítószertípust azonban jobban ismer, ezek a marihuána vagy hasis (74% tudja pontosan, hogy mi az), a kokain (73% tudja pontosan, hogy mi az), a heroin (60% tudja pontosan, hogy mi az) és a dizájner drogok (47% tudja pontosan, hogy mi az). Az ESPAD felmérésben nem volt hasonló kérdés. 140. ábra: Különböző szerek ismertsége a III. kerületi 16 évesek körében (%)

Alkohol Cigarega Energiaital Nyugtató Marihuána / hasis / cannabis Kokain Hallucinogén szerek (pl. LSD, gomba) Heroin Szipu (pl. ragasztó) Amfetamin származékok (pl. speed) Dizájner drogok, pszicho-akzv szerek (pl. biofű) Metamfetamin származékok (pl. ecstasy) GHB, Gina Ópiátok (pl. máktea) Metadon

98 99 97 85 74 73 57 60 56 47 47 43 40 24 16 0

1 1 3 14 25 26 37 38 31 45 39 47 41 40 45

10 20 30 40 50 60 70 80 90 100

hallog róla, és úgy gondolja, pontosan tudja, hogy mi az hallog róla, de nem tudja pontosan, hogy mi az

Az összes diák fele nem hallott újfajta drogokról, a 16 évesek között ugyanez a megoszlás. 141. ábra: Újfajta szerek ismertsége a III. kerületi 16 évesek körében (%)

30

19 Hallog újfajta kábítószerről Nem hallog semmilyen újfajta kábítószerről Nem tudja, nem válaszolt 51

141

5.3. Dohányzás, alkoholfogyasztás és szerhasználat a 16 évesek körében 5.3.1.

Dohányzás

A 16 évesek hasonló arányban dohányoztak életükben, az elmúlt egy évben és az elmúlt hónapban, mint az összes megkérdezett tanuló általában. Ugyanígy, hasonló megoszlásban vélekednek saját, jövőbeli dohányzásukról is. 142. ábra: A dohányzás gyakorisága a III. kerületi 16 évesek körében (%)

eddigi élet során

25

6

15


elmúlt egy évben

21

6 11

3-9-szer

61

1-2-szer elmúlt 30 napban

14 0%

5 9 20%

egyszer sem

72 40%

60%

80%

100%

ritkábban, mint naponta 19% napi 1-10 szál 6% nem dohányzog 72%


143. ábra: Dohányzás a következő 3 év során a III. kerületi 16 évesek körében (%)

12 12


52 12


13

142

A 2015-ös ESPAD kutatásban megkérdezett diákok kétharmada (62,5%) legalább egyszer kipróbálta már a cigarettát az élete során, míg ez a III. kerületi kutatás adatai szerint kevesebb, mint a diákok felére (46%) igaz ugyanez (143. ábra). 5.3.2.

Alkoholfogyasztás

A 16 évesek hasonló arányban ittak alkoholt életükben, az elmúlt egy évben és az elmúlt hónapban, mint az összes megkérdezett tanuló általában. Ugyanígy, hasonló arányban részegedtek le életükben, az elmúlt évben és az elmúlt hónapban, mint a többiek. 144. ábra: Az alkoholfogyasztás gyakorisága a III. kerületi 16 évesek körében (%)

eddigi élet során

36

21

28


elmúlt egy évben

24

24

29

3-9-szer

23

1-2-szer elmúlt 30 napban 4 13 0%

40 20%

egyszer sem

43

40%

60%

80%

100%

A 2015-ös ESPAD kutatásban megkérdezett diákok 94%-a fogyasztott már legalább egyszer életében alkoholt, ez az arány a kerületi kutatásban megkérdezett diákoknál 85%. A 16 évesek között valamivel nagyobb arányban vannak azok, akik az elmúlt egy hónapban sört és/vagy valamilyen égetett szeszt ittak, mint az összes tanuló között. Az ESPAD 2015-ös adataival összehasonlítva a sör és az alkoholtartalmú italok fogyasztásának aránya jóval nagyobb, míg az égetett szeszt fogyasztók aránya kisebb mértékben jellemző a III. kerületi oktatási intézményekben tanuló diákokra. 145. ábra: Havi prevalencia értékek italfajtánkként a 16 évesek körében (%)

60 50

51 50

46

44 37

40

50 50

49 43

43 sör

35

30

23

bor, pezsgő égeteg szesz

20

alkohol tartalmú üdítő

10 0 16 évesek

Összes tanuló

ESPAD 2015

Amíg a 2015-ös ESPAD kutatásban megkérdezett diákok 39%-a nem részegedett le egyszer sem, addig ez az adat a kerületi kutatásban megkérdezett diákoknál jóval 143

magasabb, 53%-os. Az elmúlt egy évben a nem lerészegedő diákok aránya az ESPAD kutatás alapján 52%, míg a kerületi kutatásban valamivel magasabb: 58%. Az elmúl 30 napban történő lerészegedés esetében már nincsen érdemi különbség: a kerületbe járó diákok aránya (23%) azonos az ESPAD 2015-ös kutatásban résztvevők arányával (22%). 146. ábra: A lerészegedés gyakorisága a III. kerületi 16 évesek körében (%)

eddigi élet során

11

14

22


elmúlt egy évben

8

11

23

3-9-szer

58

1-2-szer elmúlt 30 napban 1 3

18

0%

egyszer sem

77

20%

40%

60%

80%

100%

A jövőre, a következő 3 évre nézve, a 16 évesek között az átlagnál valamivel nagyobb arányban vannak azok, akik úgy gondolják, összességében inkább valószínű, hogy fognak alkoholt fogyasztani. 147. ábra: Alkoholfogyasztás a következő 3 év során a III. kerületi 16 évesek körében (%)

6

7 nagyon valószínű inkább valószínű

13 50

24

inkább nem valószínű egyáltalán nem valószínű kizárt

5.3.3.

Szerhasználat

A legtöbb kábítószertípust a 16 évesek között kevesebben próbálták, mint az összes diák között, akár az élet-, akár az éves-, akár a havi prevalenciát nézzük. A jövőre vonatkozóan a 16 éves korcsoport ugyanúgy gondolkozik, mint a diákok általában.

144

148. ábra: Szerenkénti életprevalencia értékek a III. kerületi 16 évesek körében (%)

12


7 4 5 2 1 3 2 2 1 1 1 1 0.5 1 0

20

40

60

80

100

149. ábra: Az egyes szerek éves prevalencia értékei a III. kerületi 16 évesek körében (%)

10


3 3 3 2 1 2 1 1 1 0.5 0.5 0.5 0 1 0

20

40

60

80

100

145

150. ábra: Az egyes szerek havi prevalencia értékei a III. kerületi 16 évesek körében (%)

6 3 1 1 0.5 1 1 0.5 0 0.5 0 0 0 0 1

Marihuána / hasis / cannabis Alkohol gyógyszerrel Nyugtató (nem egészségügyi okokból) Patron, lufi Dizájner drogok, új pszichoakzv szerek (pl. biofű) Amfetamin származékok (pl. speed) Szipu (pl. ragasztó) Hallucinogén szerek (pl. LSD, gomba) Kokain Metamfetamin származékok (pl. ecstasy) Ópiátok (pl. máktea) GHB / Gina Heroin Metadon Egyéb 0

20

40

60

80

100

A 2015-ös ESPAD kutatásban megkérdezett diákok 20%-a fogyasztott élete során tiltott szert, míg a Budapest III. kerületében kérdezett diákok kisebb hányada, összesen 14%-a. Droghasználati célú szer valaha fogyasztása a 2015-ös ESPAD kutatásban megkérdezettek 22%-ára jellemző, míg a kerületi kutatásban megkérdezettek ismét jóval kisebb hányadára, összesen 8%-ára. A dizájner drogok életprevalencia értéke a 2015-ös ESPAD kutatásban megkérdezett diákok körében 11% volt, a Budapest III. kerületében kérdezett diákok esetében ennél jóval alacsonyabb, mindössze 2%. 151. ábra: A különböző típusú szerfogyasztások életprevalencia értékei a 16 évesek körében (%)

50 40 27

30 20

16

22

20 14 8

10

8

15

11

24

11

9 4

2

0 vltog szerek

droghasználav célú orvosi javaslat dizájner drogok szerfogyasztás nélküli gyógyszerek Bp. III. ker. mindenki

16 évesek


ESPAD 2015

146

152. ábra: Droghasználat a következő 3 év során a III. kerületi 16 évesek körében (%)

5

6 10


64

15


147

6. KÖVETKEZTETÉSEK Az intézményi rendszer feltérképezése és átvizsgálása során megállapítható, hogy ÓbudaBékásmegyeren a drogbeteg ellátás szempontjából a főbb szolgáltatási formák jelen vannak. Hiányzó szolgáltatás, melynek elindítása két intézmény, illetve szervezet tervei között is szerepel, a szenvedélybetegek nappali ellátása. Az addiktológiai osztályos ellátás nem a kerületben, de területi ellátási kötelezettség révén megoldott. A fentieken túl a célzott prevenciós közösségi programok fejlesztése szükséges, mely a veszélyeztetett fiataloknak biztosíthat lehetőséget. Az ártalomcsökkentés és az alacsonyküszöbű programok jelenleg nem megfelelő mértékben támogatottak a központi költségvetésből. A szervezetek többnyire szakember és forráshiánnyal küzdenek, azonban Budapest Főváros III. Kerület ÓbudaBékásmegyer Önkormányzata lehetőségei mérten saját forrásból támogatja nemcsak együttműködési megállapodások keretében, hanem pályázati lehetőséggel is a területen működő szolgáltatókat. Az ellátásokba jelentkező kliensek leginkább a dizájner drogokat fogyasztják. Azonban fontos hangsúlyozni, hogy a kerületben működő kezelést nyújtó intézmények és szolgáltatások nemcsak kerületi, hanem környékbeli, illetve messzebbről jövő klienseket is fogadnak. Ettől függetlenül nem szabad az intézmények ez irányú jelzését figyelmen kívül hagyni, mivel a drog terjedése nem áll meg a kerületek, illetve települések határain. A szerfogyasztók és az oktatási intézményekbe járó diákok kérdőíves megkeresése kapcsán megállapítható, hogy a legtöbbet használt szer a marihuána, míg a dizájner drogok fogyasztása kevés esetben tapasztalható. A megkérdezett szerfogyasztók négyötöde dohányzik. Az alkohol kipróbálásának időpontja és az első droghasználat között szignifikáns pozitív összefüggés van, mint ahogy a különböző kábítószertípusok első használata között is. Az Óbuda-Békásmegyeren található iskolák tanulói közül legtöbben saját szubjektív anyagi körülményeit átlagosnak, vagy átlagosnál jobbnak gondolják, valamint a szülők iskolai végzettsége legalább érettségi vagy magasabb végzettség. A tanulók majdnem kétharmada teljes családban él, mindkét saját szülője neveli, és elégedett a szüleivel való kapcsolatával. Az ESPAD vizsgálatokban tapasztaltak, miszerint a szerfogyasztás minden formája, így a dohányzás, az alkoholfogyasztás és a droghasználat szoros kapcsolatot mutat a családszerkezettel, ugyanúgy tapasztalható a jelenlegi kutatásnál. Azok a fiatalok, akiket mindkét édes szülője együtt nevel, sokkal kisebb arányban próbálják ki a cigarettát, az alkoholt, valamint a különböző szereket, és kisebb közöttük a havi vagy napi rendszerességgel fogyasztók aránya is. A családszerkezethez hasonlóan fontos védőszerepe van a gyermekek és a szülők közötti kiegyensúlyozott, jó kapcsolatnak, valamint a szülők magasabb iskolai végzettségének is. Nagyon fontos befolyásoló hatással bír továbbá a szülői minta (dohányzás, alkoholfogyasztás), azaz a gyerekeknél a megelőzés egyik lépése lehet akár a szülők ilyen téren való edukálása, a szülők célzott leszoktatása. Ugyanígy jól látszik az is, hogy a szerfogyasztás minden formája erős összefüggést mutat a tanulók szabadidős tevékenységeivel. A tartalmasan eltöltött szabadidő (különórák, sport, 148

olvasás, tanulás, intenzívebb családi élet, stb.) megelőzi vagy késlelteti a különböző tiltott és nem tiltott szerek kipróbálását, és akadályozza azok rendszeres használatát. A drogprevencióban ezért fontos szerepe lehet a minél szélesebb körben elérhető szabadidős lehetőségek biztosításának, illetve az ilyen irányú szülői ismeretek kiterjesztésének. Az egyes szerek kipróbálására, használatára erősen hat továbbá a barátoknál látott minta (dohányzás, alkoholfogyasztás, szerhasználat), illetve a barátokkal vagy az egyedül történő (céltalan) lógás gyakorisága is. A tanulók szabadidejének hasznos lekötése ezen okok miatt is kiemelten fontos. Az ESPAD kutatás adatai alapján a diákok 13,3% válaszolta azt, hogy az elmúlt néhány hónapban előfordult, hogy bántalmazták őt az iskolában, Ez az érték a III. kerületi diákok esetében 32 %, mely jelzés értékű, és fokozott odafigyelést igényel. A kérdőíves felmérések kapcsán „Óbuda – a gondoskodó város” védőszerepe, közösségépítő szemlélete tapasztalható, ugyanis az Óbuda-Békásmegyeren lakó szerfogyasztók és diákok válaszai alapján a vizsgált területeken többnyire pozitív eltérést tapasztalhatunk a Budapest más kerületében vagy a nem Budapesten lakókhoz képest. A Tankerületi Központ igazgatója és kollégái, az iskolák, az Ifjúsági Önkormányzat tagjai és delegáltjai, az iskolavédőnők, pszichológusok – és sorolhatnánk a kutatáshoz kapcsolódó személyeket -, mind úgy vettek részt a különböző munkafolyamatokban, hogy - néhány személy kivételével - korábban csak felületesen ismerték a KEF munkáját, tevékenységeit, céljait. A közös munka által érdeklődővé és nyitottabbá váltak és segítettek, valamint további együttműködésükről biztosították a KEF-et. Valójában a kutatás egész folyamata közösségépítéssé változott, mert a kutatás megvalósulásával olyan fiatalokat és szakembereket sikerült elérni és mozgósítani, akik fiatalokkal, drogfogyasztókkal találkozhatnak, de eddig nem vagy csak felületesen tudtak a KEF működéséről. A közös munka eredményeként érdeklődést és lelkesedést sikerült náluk elérni. Ezt igazolja, hogy a kutatás elindulása óta lényegesen javult a kapcsolat az egyes szervezetek és intézmények között, mely által hatékonyan fognak tudni együttműködni és érdemben is segíteni a helyi kábítószer-ellenes küzdelemben. A kutatás illeszkedik a Nemzeti Drogellenes Stratégiában, valamint a helyi Drogellenes Stratégiában megfogalmazott célkitűzésekhez és elősegítette Óbuda-Békásmegyer területén azok megvalósulását.

149

7. FELHASZNÁLT IRODALOM 1. EARL BABBIE (2008): A társadalomtudományi kutatás gyakorlata, Balassi Kiadó, Budapest 2. ELEKES ZSUZSANNA (2009): Egy változó kor változó ifjúsága. Fiatalok alkohol- és egyéb drogfogyasztása Magyarországon – ESPAD 2007. NDI – L’Harmattan, Budapest 3. ELEKES ZSUZSANNA szerk. (2015): Európai iskolavizsgálat az alkohol- és egyéb drogfogyasztási szokásokról – 2015, Magyarországi eredmények 4. KÁBÍTÓSZERÜGYI CIVIL KOORDINÁCIÓS TESTÜLET (2015): Élő jelentés a Magyarországi droghelyzetről http://www.madaszsz.hu/norveg_doksi/kckt/elo_jelentes_1015.pdf Utolsó letöltés: 2017.08.25. 5. MERVÓ BARBARA (2011): „Fejlesztési célok elemzése a szükségletfelmérés tükrében”, TÁMOP 5.4.1/08/1. sz. kiemelt projekt www.ncsszi.hu/download.php?file_id=1859 Utolsó letöltés: 2017.08.25. 6. NEMZETI STRATÉGIA A KÁBÍTÓSZER-PROBLÉMA VISSZASZORÍTÁSÁRA (2010-2018) 7. PAKSI BORBÁLA és FELVINCZI KATALIN szerk. (2010.): Kézikönyv Szükségletmeghatározás – Kezelés, ellátás http://drogfokuszpont.hu/wp-content/uploads/szuksegletfelmeres_kezikonyv.pdf Utolsó letöltés: 2017.08.25. 8. RÁCZ JÓZSEF (2002): Drog és társadalom. Az addikció mintázatai. Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest 9. RÁCZ JÓZSEF (2006): Kvalitatív drogkutatások, L'Harmattan Kiadó, Budapest

150

MELLÉKLETEK

151

1. melléklet

AZ INTÉZMÉNYI ADATGYŰJTÉS SORÁN HASZNÁLT KÉRDŐÍV ADATLAP A KEZELÉST – ELLÁTÁST, VALAMINT A SZABADIDŐS LEHETŐSÉGEKET, DROGMEGELŐZÉST ÉS EGÉSZSÉGFEJLESZTÉST NYÚJTÓ ÓBUDAI SZERVEZETEK SZÁMÁRA 2017

Budapest Főváros III. kerület, Óbuda-Békásmegyer problémás kábítószer használata, szolgáltató intézmények és szolgáltatások monitorozása, kezelési és megoldási lehetőségei

Fogalmak Kábítószer: ide értjük az összes illegális szert (heroin, kokain, LSD, kannabisz, stb.), valamint a kábítószerlistákon szereplő, vagy még rajta nem lévő ún. új pszichoaktív szereket (biofű, herbálfű - szintetikus kannabinoidok, MDPV, stb.). Az alkoholt, a kávét és a cigarettát NEM soroljuk a kábítószerek közé.

Kezelő, drogellátó: Olyan szervezet vagy intézmény, amely részben vagy teljes mértékben kábítószerhasználók ellátására, kezelésére szakosodott, vagy rendelkezik olyan szolgáltatással, amely kifejezetten kábítószer-használók kezelésére alkalmas: KÉK PONT, KÉK KOCKA, PSZICHIÁTRIAI GONDOZÓ, SZENT ERZSÉBET KARITÁSZ

Kliensforgalom: egy adott év alatt ellátott, kezelt személyek, kliensek száma.

Alapadatok, működési szint 1. A szolgáltatást/szolgáltatásokat nyújtó szervezet neve és elérhetősége

A szervezet neve: A szervezet-vezető neve: A kérdőív kitöltésében részt vevő személy neve: A kérdőív kitöltésében részt vevő személy email címe: A kérdőív kitöltésében részt vevő személy beosztása: A szervezet bejegyzett székhelye: A szervezet elérhetősége (telefon, honlap): A szervezet mely szektorhoz tartozik? állami önkormányzati magán nem-kormányzati (NGO, egyházi)

Nem-kormányzati szektorba tartozó szervezet esetén a szervezet jogi formája: magánalapítvány

közhasznú társaság (kht.)

egyesület (kör, klub, társaság, szövetség…)

köztestület

közalapítvány

nonprofit szervezet intézménye

egyház

A szervezet bejegyzésének éve:

A szervezet tényleges működésének kezdete:

év

év

Tevékenységek, szolgáltatások 2 Kérjük, nevezze meg az Ön szervezete, intézménye által nyújtott szolgáltatások legfőbb célját/céljait.

1 2 3 4 5

3 Kérjük, nevezze meg a szervezet programjai által közvetlenül elérni kívánt célcsoportját, célcsoportjait.

1 2 3 4 5

4 Kérjük, adja meg a szervezet elérhetőségét/nyitva tartását.

NAPOK HÉTFŐ KEDD SZERDA CSÜTÖRTÖK PÉNTEK SZOMBAT VASÁRNAP

ELÉRHETŐSÉG

5 Milyen főbb szociális szolgáltatásokat (pl.: nappali melegedő, utcai hajléktalan ellátás, családsegítés, stb.) nyújt az Önök programja? Amennyiben semmilyet, hagyja üresen a táblázatot.

SZOLGÁLTATÁS NEVE

MIÓTA MŰKÖDIK EZ A SZOLGÁLTATÁS (ÉV) ?

1 2 3 4 5

6 Milyen főbb egészségügyi szolgáltatásokat (sürgősségi ellátás,egészségügyi tanácsadás, stb.) nyújt az Önök programja? Amennyiben semmilyet, hagyja üresen a táblázatot. SZOLGÁLTATÁS NEVE

MIÓTA MŰKÖDIK EZ A SZOLGÁLTATÁS (ÉV) ?

1 2 3 4 5

7 Mi az önök szervezet tevékenységeinek hatóköre? (A működési területet nevezze meg, és ne azt a területet, amelyre a működési engedély érvényes.)

A szervezet tevékenységének hatóköre: egy kerület (Bp. esetében)

egy megyére kiterjedő

több kerület (Bp. esetében)

több megyére kiterjedő

egy település

regionális

több település

országos

8 A meglévő szolgáltatások, programok közül van-e olyan, amelyet kábítószer használók is igénybe szokat venni? Amennyiben igen, melyek azok? Amennyiben nincs, vagy nem tudja, hagyja üresen a táblázatot.

CSAK AKKOR TÖLTSE KI, HA AZ ÖN SZERVEZETE, INTÉZMÉNYE NEM KEZELŐHELY VAGY DROGELLÁTÓ! SZOLGÁLTATÁS NEVE 1 2 3 4 5

9 Ön szerint miért nem veszik igénybe az Önök szolgáltatásait kábítószer használók? Több indokot is megnevezhet. Amennyiben nem tudja, hagyja üresen a táblázatot. CSAK AKKOR TÖLTSE KI, HA AZ ÖN SZERVEZETE, INTÉZMÉNYE NEM KEZELŐHELY VAGY DROGELLÁTÓ, ÉS AZ ÖN SZOLGÁLTATÁSAIT NEM VESZIK IGÉNYBE KÁBÍTÓSZER HASZNÁLÓK! 1 2 3

10 Ön szerint a kerületben működő, nem kábítószer használók ellátását végző egészségügyi és szociális intézmények, szervezetek szolgáltatásai, programjai közül van-e olyan, amelyet kábítószer használók is igénybe szokat venni? Amennyiben igen, melyek azok? Amennyiben nincs, vagy nem tudja, hagyja üresen a táblázatot. CSAK AKKOR TÖLTSE KI, HA AZ ÖN SZERVEZETE, INTÉZMÉNYE KEZELŐHELY, DROGELLÁTÓ.

SZOLGÁLTATÁS NEVE 1 2 3 4 5

11 Ön szerint miért nem veszik igénybe a nem kábítószer használók ellátását végző egészségügyi és szociális intézmények, szervezetek szolgáltatásait kábítószer használók? Több indokot is megnevezhet. Amennyiben nem tudja, hagyja üresen a táblázatot. CSAK AKKOR TÖLTSE KI, HA AZ ÖN SZERVEZETE, INTÉZMÉNYE KEZELŐHELY, DROGELLÁTÓ, ÉS AZ ÖN SZOLGÁLTATÁSAIT NEM VESZIK IGÉNYBE KÁBÍTÓSZER HASZNÁLÓK! 1 2 3

12 Az Önök intézménye/szervezete milyen programokat, szolgáltatásokat biztosít a drog-problémában érintett kliensek számára? Kérem, jelölje be azokat. CSAK AKKOR TÖLTSE KI, HA AZ ÖN SZERVEZETE, INTÉZMÉNYE KEZELŐHELY, DROGELLÁTÓ!

Alacsony küszöbű szolgáltatás Megelőző-felvilágosító szolgáltatás Egészségügyi és/vagy szociális kezelés/ellátás Rehabilitáció Reszocializáció – reintegráció Egyéb, éspedig: ………………………………………………………….. ………………………………………………..

Működési feltételek 13 Kérjük, adjon meg néhány információt a szervezet infrastrukturális feltételeivel kapcsolatosan! A harmadik oszlopban kérjük, jelölje meg egy 5 fokú skálán, hogy mennyire elégedett az adott infrastrukturális feltétellel, ahol az 1 = Egyáltalán nem elégedett, 5 = Teljes mértékben elégedett. Írjon be 99-et, amennyiben nem tudja.

Infrastrukturális feltétel

Egység

Mennyire elégedett az adott feltétellel?

A rendelkezése álló alapterület (m2) Rendelkezésre álló helyiségek száma

Rendelkezésre álló férőhelyek száma

Rendelkezésre álló számítógépek száma

Rendelkezésre álló laptopok száma

14 Kérjük, adja meg, hogy az egyes munkakörökben milyen szakemberek dolgoznak, mekkora létszámban.

MUNKAKÖR NEVE (PL.: PSZICHOLÓGUS)

LÉTSZÁM

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 15 A jelenlegi személyi állomány megfelelő-e ahhoz, hogy zavartalanul végezzék az szolgáltatást?

Egyáltalán nem megfelelő

Kis mértékben megfelelő

Valamennyire megfelelő

Megfelelő

Teljes mértékben megfelelő

Nem tudom

16 Milyen szakemberre, szakemberekre lenne még szükségük a szolgáltatás megfelelő működéséhez? Mekkora létszámban? Amennyiben nem tudja, hagyja üresen a táblázatot.

SZAKEMBER

LÉTSZÁM

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

17 Mekkora volt a szervezet / intézmény összes bevétele 2016-ban? (Az adatokat 1000 Ft-ban adja meg!)

1000Ft-ban A szervezet összes bevétele (forrása) 2016. évben:

………………

18 Változott-e a szervezet bevétele az elmúlt 3 év során? Kérjük, jelölje meg a megfelelőt! igen, csökkent igen, nőtt nem változott nem tudom

19 Az intézmény/szervezet anyagi forrásai elegendőek-e ahhoz, hogy zavartalanul megvalósítsák programjukat/programjaikat? Kérjük, jelölje meg a megfelelőt!

Igen, mindig

Többnyire igen

Többnyire nem

Egyáltalán nem

Nem tudja

20 Kérjük, adja meg a finanszírozás jellemzőit 2016-ra vonatkozóan! (A költséghányadok összege 100%!) Állami finanszírozói Önkormányzati Alapítványi Forrása megnevezése

Egyesülete, karitatív Nonprofit Adományozói Egyházi A megrendelő (piaci)

Összesen

100%

21 Napi szinten, az Önök programja hány kliens befogadására/ellátására képes? (Kérjük, itt a tényleges kapacitást adja meg, függetlenül a finanszírozott helyek számától!)

fő

22 A jelenlegi kapacitássukkal ki tudják-e elégíteni az igényeket, tudnak-e mindenkit fogadni, aki jelentkezik? Kérjük, jelölje meg a megfelelőt!

Van, Teljes amikor mértékben igen, van, igen amikor nem

Nem

Nem tudom

Amennyiben a 22. kérdésre a „teljes mértékben igen” vagy a „nem tudom” lehetőséget választotta, kérjük, ugorjon a 25. kérdésre.

23 Optimálisan napi szinten hány ember befogadására/ellátására lenne igény? fő

24 Jellemzően mit tesznek akkor, ha nem tudják kielégíteni az igényeket? Kérem, jelölje be. Várólistára teszik a klienst Nem látják el Átirányítják máshova Egyéb: Nem tudom

25 Mely szolgáltatásokat emelné ki, amelyek Önöknél magas színvonalúak, és nem szorulnak további fejlesztésre? Amennyiben nincs ilyen, ne írjon semmit a táblázatba. 1 2 3 4 5

26 És melyek azok a jelenlegi szolgáltatások, amelyek fejlesztésre szorulnak, problémásak? Amennyiben nincs ilyen, ne írjon semmit a táblázatba. 1 2 3 4 5

27 Melyek azok a szolgáltatások, amelyek hiányoznak az Önök szolgáltatási palettájáról, és amelyekre kifejezetten szükség lenne? Amennyiben nincs ilyen, ne írjon semmit a táblázatba. 1 2

3 4 5

28 Kérem, sorolja fel az Ön szervezetének működését nehezítő legfőbb három tényezőt. Amennyiben nincs ilyen, ne írjon semmit a táblázatba. 1 2 3

Kliensforgalom 29 Kérjük, adja meg, mennyi volt a program / intézmény 2016-os kliensforgalomra vonatkozó adatait: hány főtt kezeltek, vagy ha az Ön szervezete nem kezelőhely, illetve ellátó, hány fő vett részt az Önök programjaiban, szolgáltatásaiban? fő

30 Hogyan változott ez a szám 2016-ben az előző évhez képes? Kérem, jelölje be. Csökkent Nőtt Nem változott Nem tudom

31 Az Ön klienseinek, szolgáltatásait igénybe vevőknek hány százaléka kábítószer szerhasználó? CSAK AKKOR TÖLTSE KI, HA AZ ÖN SZERVEZETE, INTÉZMÉNYE NEM KEZELŐHELY VAGY DROGELLÁTÓ! % Nem tudom

32 Kérjük, rangsorolja az Önök programjában, szolgáltatásaiban megjelenő kliensek / kábítószer szerhasználók által a három leggyakrabban használt kábítószert (beleértve az új pszichoaktív szereket is)? Ha nem tudja, hagyja üresen a táblázatot. CSAK AZOK A SZERVEZETK TÖLTSÉK KI, AMELYEK KEZELŐHYELEK, DROGELLÁTÓK! 1. 2. 3.

Kerületi kliensek szerfogyasztási jellemzői 33 Ön hogyan ítéli meg a kerület kábítószer használóinak főbb jellemzőit? Kérem, röviden jellemezze tapasztalatát az alábbiak mentén. Ha nem tudja, hagyja üresen a táblázatot.

Jellemzően fogyasztott kábítószerek Szerfogyasztás módja (szájon át, intravénásan, szippantva, stb.) Az Ön szerint legveszélyesebb kábítószerek Tipikus kábítószer fogyasztók jellemzői: kor, nem, iskolai végzettség, társadalmi státusz, stb. A szerfogyasztás tipikus terei, helyei

34 A fenti, 33. kérdésben felsorolt jellemzők mentén tapasztalt-e valami változást az elmúlt 3-4 évben a kerületi drogfogyasztás tekintetében? Amennyiben igen, mi volt az? Kérem, tapasztalatár röviden írja le. Ha nem tudja, hagyja üresen a táblázatot.

Együttműködések 35 Kérjük, nevezze meg, hogy a kerületen belül az Ön szervezete, intézménye milyen más hasonló vagy más profilú szervezettel/szervezetekkel, vagy intézményekkel van kapcsolatban a kliensek teljesebb, jobb ellátása érdekében (pl.: szociális ellátás, terápia, jogi tanácsadás, stb.). A harmadik oszlopba írja be egy 1-től 5-ig terjedő skálán, hogy mennyire elégedett ezzel az együttműködéssel. Az 1-es azt jelenti, hogy Egyáltalán nem elégedett, az 5-ös pedig azt, hogy Teljes mértékben elégedett.

Az együttműködő szervezet / intézmény megnevezése

Az együttműködő szervezet / intézmény által nyújtott szolgáltatás

Elégedettség a kapcsolattal

Tervek 36 Kérem, összegezze röviden, felsorolás szerűen, hogy mik az Önök szervezetének, intézményének működésére vonatkozó legfőbb tervei a következő 3-5 évre vonatkozóan (pl.: forrásteremtés, szervezeti, intézményi fejlesztés, szolgáltatás fejlesztés, stb.) 1 2 3 4 5

37 Ön szerint mik lennének a tervek megvalósításának legfőbb feltételei? Ha nem tudja, hagyja üresen a táblázatot. 1 2 3 4 5

Javaslatok, fejlesztések 38 Az Ön szolgáltatói, tevékenységi területén, kerületi szinten, mely szolgáltatástípusok hiányoznak részben vagy teljes mértékben? Milyen típusú szolgáltatásokra lenne még szükség - figyelembe véve az Önök klienseinek, célcsoportjainak szükségletét? Amennyiben nincs ilyen, vagy nem tudja, hagyja üresen a táblázatot. 1 2 3 4 5

39 Az Ön szolgáltatói, tevékenységi területén, kerületi szinten, mely, már meglévő szolgáltatástípusok színvonalának javítására lenne szükség - figyelembe véve az Önök klienseinek, célcsoportjainak szükségletét? Amennyiben nincs ilyen, vagy nem tudja, hagyja üresen a táblázatot. 1 2 3 4 5

40 Az Ön szolgáltatói, tevékenységi területén, kerületi szinten, melyek azok a célcsoportok, amelyek az Ön véleménye szerint a kerületi ellátórendszeren kívül maradnak? Ön szerint miért maradnak kívül az ellátórendszeren? Mik ezeknek a kívül rekedt célcsoportoknak a legfőbb kezelési igényei, szükségletei? Amennyiben nincs ilyen, vagy nem tudja, hagyja üresen a táblázatot. CÉLCSOPORT 1 2 3 4 5

ELLÁTÓRENDSZEREN KÍVŰL MARADÁS OKA

KIELÉGÍTETLEN IGÉNY, KEZELÉSI SZÜKSÉGLET

41 Összességében Ön hogyan ítéli meg a kerületben az Ön szolgáltatói, tevékenységi területén működő szolgáltatók klientúrájának ellátási színvonalát? Mennyiben tudják ezek a szolgáltatók klienseik szükségleteit ellátni, kielégíteni?

42 Kerületi szinten, kérem, röviden jellemezze a kezelőhelyek, drogellátó szervezetek és intézmények, valamint más, nem a kábítószer használók kezelésére orientált szociális és egészségügyi szolgáltatásokat nyújtó szervezetek, intézmények közötti együttműködést, kapcsolatot. Vannak-e hiányosságok, mik azok, illetve min kellene fejleszteni a kábítószer használók jobb ellátása érdekében?

KÖSZÖNJÜK SZÉPEN, HOGYSEGÍTETTE MUNKÁNKAT!

2. melléklet

BUDAPEST FŐVÁROS III. KERÜLET ÓBUDA – BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT

KÉRDŐÍV szerfogyasztók körében

2017.

1

Ez a kérdőív a fiatalok alkoholfogyasztási, dohányzási és drogfogyasztási szokásairól szóló kerületi kutatás része. A kerületben tartózkodó 150 fő fiatalt tervezünk bevonni a kutatásba. Köszönjük a részvételedet és a segítségedet! Az eredményeket összesítésben mutatjuk majd be. A kérdőív anonim - nem tartalmazza a nevedet és semmi olyan információt, ami alapján azonosítani lehetne Téged. A kutatás sikeressége érdekében fontos, hogy minden kérdést olyan megfontoltan és őszintén válaszolj meg, amennyire csak lehetséges. A válaszokat teljesen bizalmasan kezeljük. A kérdőív kitöltése önkéntes - ha bármelyik kérdésre nem akarsz válaszolni, hagyd üresen! Ez a kérdőív nem teszt - nincsenek jó és rossz válaszok. Amennyiben egyik lehetséges választ sem találod teljesen megfelelőnek, abban az esetben azt jelöld be, amelyik a legközelebb van ahhoz! Ha bármilyen problémád van a kitöltéssel, fordulj bizalommal a kérdőívet felvevő szakemberekhez.

A kutatás az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával valósul meg.

2

Fogyasztottál az elmúlt egy évben kábítószert vagy egyéb drogot? 1. igen, több alkalommal is 2. igen, egy alkalommal 3. nem Ha nem, ne folytasd a kitöltést! Köszönjük szépen válaszod! Töltöttél ki mostanában hasonló kérdőívet? 1. igen Ha igen, ne folytasd a kitöltést! Köszönjük szépen válaszod! 2. nem

Kérjük, hogy a felsorolt válaszlehetőségek közül azt karikázd be, amelyiket megfelelőnek találod. A kérdésekre csak egy válasz adható, ahol ez másképp lesz, jelezni fogjuk. 1. Hol laksz? (A tényleges tartózkodási címedre gondolj, ahol életvitelszerűen élsz!) 1. Budapesten, a III. kerületben 2. Budapesten, de nem a III. kerületben 3. Nem a fővárosban lakom 2. Egy átlagos napod legtöbb részét hol töltöd? 1. Budapesten, a III. kerületben 2. Budapesten, de nem a III. kerületben 3. Nem a fővárosban 3. Nemed: 1. fiú 2. lány 4. Melyik évben születtél? …………(év) 5. Mi a legmagasabb iskolai végzettséged? 1. általános iskola 8 osztály alatt 2. általános iskola 3. szakmunkásképző iskola 4. szakközépiskolai érettségi 5. gimnáziumi érettségi 6. főiskolai vagy egyetemi diploma (Hallgatóként is ezt jelöld!)

6. Mi jelenleg a munkaügyi státuszod? (Azt jelöld meg, amelyik a legjellemzőbb Rád!) 1. Munkavégzés teljes munkaidőben 2. Munkavégzés részmunkaidőben (rendszeresen) 3. Munkavégzés alkalmi munkák keretében, nem rendszeresen 4. Tanuló (középiskolai vagy felsőfokú, nappali, vagy levelező, vagy esti tagozaton) 5. Tanuló státuszom van, de jelenleg nem járok iskolába (pl. kizárás, évhalasztás… miatt) 6. CSED-en (TGYÁS-on), GYED-en, GYES-en vagyok 7. Nyugdíjas, leszázalékolt vagyok 8. Jelenleg munkanélküli vagyok 9. Egyéb

3

A következőkben az alkohol- és egyéb fogyasztási szokásokról szeretnénk kérdezni Téged: 7. Miket fogyasztottál valaha a következők közül? (Minden mezőben egy választ jelölj be!)

0

1

2

Túlzott mennyiségű alkohol

0

0

1

2


0

0

1

2


0

0

1

2

Marihuána, hasis (fű)

0

0

1

2

Crack

0

0

1

2

Kokain

0

0

1

2

Heroin

0

0

1

2

Az orvos által adott metadon

0

0

1

2

Nem az orvos által adott metadon

0

0

1

2

Utcán vásárolt, nem az orvos által adott Suboxone

0

0

1

2

Amfetamin származékok (pl. speed)

0

0

1

2

Metamfetamin származékok (pl. ecstasy)

0

0

1

2

GHB, Gina

0

0

1

2

Ketamin, Ica

0

0

1

2

Mephedron, Kata, MDPV, empé, empé3, emdé, penta, kristály, dodó, zene vagy hasonló nevű szer

0

0

1

2

Az orvos által felírt altató, nyugtató

0

0

1

2

Nem az orvos által felírt altató, nyugtató és alkohol együtt

0

0

1

2

Hallucinogének (pl. LSD, gomba)

0

0

1

2

Szipu

0

0

1

2

Szívható vagy orron keresztül használható dizájner drog (pl. biofű, herbál)

0

0

1

2

Intravénás szerek

0

0

1

2

0

0

1

2

Hány napon fogyasztottad az elmúlt 30 napban?

… napon (Napok száma. Egész számot írj!)

nem

0

… évig / éve (Évek száma.)

igen

Fogyasztottad az elmúlt egy évben?

sosem fogyasztottam

Hány évig fogyasztottad / hány éve fogyasztod rendszeresen?

Alkohol

… évesen (Egész számot írj!)

sosem fogyasztottam

Hány éves korodban fogyasztottad először?

Egyéb, nevezd meg! ……………………………………

8. Milyen új szerekről hallottál? 1. ........................................................................................ 2. Nem hallottam semmilyen új szerekről 4

9. Ha kipróbáltál valamilyen dizájner drogot, mi volt az oka? (Több választ is megjelölhetsz!) 1. nem olyan káros, mint a hagyományos drogok 2. könnyű beszerezni 3. legális, nem büntetik a fogyasztást 4. olcsó 5. a többiek is ezt fogyasztják 6. nem mutatható ki rendőrségi tesztekkel 7. kíváncsiságból, az újdonság miatt 8. intenzívebben hat 9. a médiában erről beszélnek 10. a barátaim rábeszélésére 11. bulin kínálták és kipróbáltam 12. egyéb okból próbáltam ki 13. nem próbáltam ki, de kipróbálnám, ha úgy adódna 14. nem próbáltam ki, és nem is szeretném kipróbálni 15. nem tudom 10. Általában inkább egyedül, vagy inkább másokkal közösen fogyasztasz kábítószert? 1. mindig másokkal együtt 2. többnyire másokkal együtt, néha egyedül 3. néha másokkal együtt, néha egyedül 4. többnyire egyedül, néha másokkal együtt 5. mindig egyedül 11. Hány napon fogyasztottál az elmúlt 30 napban… (Egész számot írj be!) Napok száma: sört bort tömény italt

12. Általában inkább egyedül, vagy inkább másokkal közösen fogyasztasz alkoholt? 1. mindig másokkal együtt 2. többnyire másokkal együtt, néha egyedül 3. néha másokkal együtt, néha egyedül 4. többnyire egyedül, néha másokkal együtt 5. mindig egyedül 6. nem szoktam alkoholt fogyasztani 13. Közeli rokonaid, barátaid közül jellemző-e valakire, hogy… apa

(valamelyik) testvér

anya

közeli barát

igen

nem

igen

nem

igen

nem

igen

nem

alkoholproblémái vannak

1

2

1

2

1

2

1

2

drogproblémái vannak

1

2

1

2

1

2

1

2

5

14. Milyen rendszeresen dohányzol? 1. egyáltalán nem dohányzom 2. kevesebb, mint napi 1 szálat szívok 3. napi 1- 5 szálat 4. napi fél dobozzal 5. napi 1 dobozzal 6. naponta több, mint 1 dobozzal 15. Ha valamilyen problémád adódik, van olyan barátod, ismerősöd, akivel tudsz erről beszélni? (A probléma lehet bármilyen jellegű: kapcsolati, iskolai, családi, munkahelyi, stb.) 1. Van 2. Nincs 16. Hogyan érzed, okoz bármilyen problémát számodra az alkoholfogyasztás? 1. Okoz 2. Nem okoz 17. Ha alkohollal kapcsolatos problémád adódna, tudnál kihez fordulni? 1. Igen 2. Nem 3. Nem tudom, hogy tudnék-e 18. És hogyan érzed, okoz számodra bármilyen problémát a szerhasználat? 1. Okoz 2. Nem okoz 19. Ha droggal vagy kábítószerrel kapcsolatos problémád adódna, tudnál kihez fordulni? 1. Igen 2. Nem 3. Nem tudom, hogy tudnék-e 20. Volt-e / van-e kapcsolatod segítő szervezetekkel? 1. igen, most is kapok ott segítséget 2. igen, korábban kaptam ott segítséget 3. igen, de nem segít(ett) a problémám megoldásában 4. nem 21. Részesültél valaha kábítószer vagy drog miatt orvosi kezelésben? 1. Igen, jelenleg is orvosi kezelés alatt állok 2. Igen, korábban kaptam orvosi kezelést 3. Nem 22. Tudja-e a szűk családod, hogy kábítószert használsz / használtál? 1. igen, próbálnak / próbáltak segíteni 2. igen, de nem törődnek / törődtek vele 3. nem tudják / nem tudták 4. nem tudom, hogy tudják-e / tudták-e 5. egyéb válasz: …………………………….. 6

23. Egy ötfokú skálán, ahol az 1-es azt jelenti, hogy „nagyon rossz”, az 5-ös pedig azt, hogy „nagyon jó”, milyennek ítéled meg a…

családi kapcsolataidat szüleiddel, testvéreiddel családi kapcsolataidat élettársaddal, házastársaddal baráti kapcsolataidat anyagi helyzetedet testi egészségi állapotodat lelki állapotodat munkahelyi kilátásaidat

1 – nagyon rossz

2

3

4

5 – nagyon jó

Nincs ilyen

1

2

3

4

5

6

1

2

3

4

5

6

1 1 1 1 1

2 2 2 2 2

3 3 3 3 3

4 4 4 4 4

5 5 5 5 5

6 6 6 6 6

24. Kerültél valaha összeütközésbe a törvénnyel? 1. Igen 2. Nem 25. Veled együtt hány tagú a család, amiben élsz? (Kérünk, azokat a családtagokat számold össze, akikkel otthon együtt laksz, beleértve Önmagadat is!) 1. ……….. tagú 2. Nem családban élek 26. Jelenleg milyen körülmények között élsz? 1. Saját lakásban 2. A családom lakásában 3. Valaki más lakásában 4. Albérletben 5. Utcán 6. Kontrollált környezetben (pl. kórház, egyéb zárt intézet) 7. Kollégiumban, nevelőotthonban, szállón 8. Egyéb 27. Jelenleg kivel élsz együtt? (Kérjük, azt jelöld be, amelyik a leginkább jellemző volt az elmúlt 30 napban!) 1. Élettárs / házastárs és gyermek(ek) 2. Csak élettárs / házastárs 3. Csak gyermek(ek) 4. Mindkét szülő 5. Egy szülő 6. Szülő(k) és testvér(ek) 7. Rokonoknál 8. Barátokkal 9. Csoportosan (pl.: kollégium, nevelőotthon, szálló, kórház) 10. Egyedül 11. Egyéb Köszönjük szépen válaszaidat! 7

3. melléklet

BUDAPEST FŐVÁROS III. KERÜLET ÓBUDA – BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT

KÉRDŐÍV oktatási intézményben tanuló diákok körében

2017. 1

Ez a kérdőív a fiatalok alkoholfogyasztásáról, dohányzásáról és drogfogyasztásáról szóló kerületi kutatás része. A kerületben tanuló 7. osztályosoktól a 13. osztályosokig, közel 5000 fő vesz részt a kutatásban. Köszönjük, hogy Te is segíted ennek megvalósulását! A kérdőív névtelen - nem tartalmazza a nevedet és semmilyen olyan információt, ami alapján azonosítani lehetne Téged. A kérdőívek vagy a válaszok biztosan nem kerülnek sem a tanáraidnak, sem a szüleidnek a kezébe. Az eredményeket csak összesítésben mutatjuk majd be. A beszámolók semmiféle, az egyes tanulókra, osztályokra vagy iskolákra visszavezethető adatokat nem fognak tartalmazni. A válaszokat feldolgozó kutatók és az összefoglalót elolvasó szakemberek nem fogják tudni, melyik kérdőívet ki töltötte ki, melyik választ ki adta. Ahhoz, hogy a kutatás sikeres legyen, fontos, hogy minden kérdést olyan megfontoltan és őszintén válaszolj meg, amennyire csak lehetséges. Ne feledd, hogy a válaszaidat teljesen bizalmasan kezeljük! A kérdőív kitöltése önkéntes - ha bármelyik kérdésre nem akarsz válaszolni, hagyd üresen! Ez a kérdőív nem teszt - nincsenek jó és rossz válaszok. Amennyiben egyik lehetséges választ sem találod teljesen megfelelőnek, abban az esetben azt jelöld be, amelyik a legközelebb áll hozzád! Ha bármilyen problémád van a kitöltéssel, fordulj bizalommal az osztályban lévő Ifjúsági Önkormányzati taghoz.

A kutatás az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával valósul meg.

2

Kérjük, hogy a kérdéseknél karikázd be a számodra megfelelő válasz sorszámát, a táblázatoknál X-szel jelöld a felsorolt lehetőségek közül a számodra megfelelőt, vagy ha arra lehetőség van, konkrét számmal válaszolj. Ha külön nem kérjük, akkor kérdésenként csak egy választ jelölj meg! 1. Nemed: 1. fiú 2. lány 2. Melyik évben születtél? …………………… 3. Milyen gyakran csinálod a következő dolgokat? Minden sorban egy választ jelölj be! 1

2

3

4

5

6

7

naponta

majdnem minden nap

legalább hetente 1-szer

havonta 1-2-szer

évente többször

évente néhányszor

soha

számítógépes játékokat játszom aktívan sportolok könyvet olvasok (nem tankönyvet) elmegyek este a barátaimmal (diszkóba, buliba, stb.) beülök a barátaimmal valahova beszélgetni más hobbikkal foglalkozom (pl. zenélek, rajzolok, írok) szórakozásból elmegyek este a barátaimmal bevásárlóközpontba, mászkálok az utcán szabadidőmben internetezek (csetelek, zenét keresek, közösségi hálót használok, játszom, stb) unatkozom különórára megyek a szűkebb családom tagjaival beszélgetek családi programon veszek részt kirándulok színházba, kiállításra megyek

3

4. Egy tanulót akkor bántalmaznak, ha egy másik tanuló vagy tanulók egy csoportja durva és kellemetlen dolgokat mond neki vagy tesz vele. Az is bántalmazás, ha ismétlődően, bántóan gúnyolnak, ugratnak valakit vagy szándékosan kihagyják dolgokból. Nem számít bántalmazásnak, ha két, kb. egyformán erős fiatal vitatkozik, vagy verekszik, vagy ha barátságosan, játékosan ugratják egymást. Kérjük, jelöld be ismét, hogy milyen gyakran csinálod a következő dolgokat? Minden sorban egy választ jelölj be! 1

2

3

4

5

6

7

0

naponta

majdnem minden nap

legalább hetente 1szer

havonta 1-2-szer

évente többször

évente néhányszor

soha

nem tudom

bántalmaznak te bántalmazol más személyt

5. Az elmúlt 30 napban egy átlagos napon körülbelül hány órát használtad az Internetet (számítógépen, laptopon, tableten, okostelefonon vagy bármilyen más elektronikus eszközön)? Vedd figyelembe mindenféle internetes tevékenységedet. óra: Egy átlagos hétköznapon: Egy átlagos hétvégi napon:

6. És az elmúlt 30 napban egy átlagos napon körülbelül hány órát használtad az Internetet az alábbi célokra? óra: Közösségi oldalakon való csetelésre, posztolásra vagy böngészésre (pl. Facebook, Twitter, Skype, blogok, Instagram) Online játékok játszására (pl: stratégiai játékok (RTS), lövöldözős játékok (FPS), szerepjátékok (MMORPG), World of Warcraft) Szerencsejátékok játszására (pl.: póker, scratch, kocka, stb.) Olvasásra, szörfölésre, információ keresésére Zene, videó, film le- vagy feltöltésére Játékok, könyvek vagy egyéb dolgok keresésére, vásárlására, eladására (eBay, Vatera, Amazon, stb.)

4

A következőkben különböző szerekkel kapcsolatban szeretnénk kérdezni Téged.

7. Az alábbiak közül miről hallottál már? Minden sorban egy választ jelölj be! 1

2

3

hallottam, és úgy gondolom, pontosan tudom, hogy mi ez

hallottam, de nem tudom pontosan, hogy mi ez

nem hallottam még róla

Cigaretta Alkohol Energiaital Marihuána / hasis / cannabis Amfetamin származékok (pl. speed) Metamfetamin származékok (pl. ecstasy) Nyugtató Kokain Metadon Heroin GHB, Gina Hallucinogén szerek (pl. LSD, gomba) Szipu (pl. ragasztó) Ópiátok (pl. máktea) Dizájner drogok, pszicho-aktív szerek (pl. biofű)

8. Milyen újfajta kábítószerekről hallottál? 1. ………………………………………………………………… 2. Nem hallottam semmilyen újfajta kábítószerekről 3. Nem tudom

5

3

4

1

2

3

4

1

2

3

4

5

6

1

2

3

3-9-szer

1-2-szer

0-szor

naponta

hetente többször

havonta többször

ritkábban, mint havonta

egyszer próbáltam csak ki

soha sem használtam

ma

pár napja

pár hete

4

5

6

7

kb. 1 éve

több, mint 1 éve

soha sem fogyasztottam

Mikor fogyasztottad utoljára?

pár hónapja

0-szor

2

10, vagy többször

1-2-szer

1

0-szor

3-9-szer

0

1-2-szer

4

Milyen rendszeresen fogyasztottad, amikor a legsűrűbben használtad?

3-9-szer

3

Milyen rendszeresen fogyasztottad az elmúlt egy évben?

10, vagy többször

2

Milyen rendszeresen fogyasztottad az elmúlt 30 napban?

Hány éves korodban próbáltad először?

… évesen (Egész számot írj!)

1

10, vagy többször

Életedben mennyiszer használtad?

soha sem próbáltam

9. Miket próbáltál valaha a következők közül? Minden mezőben egy választ jelölj be!

Cigaretta Alkohol Energiaital Marihuána / hasis / cannabis Amfetamin származékok (pl. speed) Metamfetamin származékok (pl. ecstasy) Nyugtató (nem egészségügyi okokból) Kokain Metadon Heroin GHB / Gina Hallucinogén szerek (pl. LSD, gomba) Szipu (pl. ragasztó) Ópiátok (pl. máktea) Patron, lufi Alkohol gyógyszerrel Dizájner drogok, új pszichoaktív szerek (pl. biofű) Egyéb, eddig fel nem sorolt drog (írd ide): …………......... 6

10. Az elmúlt egy hónapban körülbelül hányszor ittál a következő italokból? Soronként egy választ jelölj be! 1

2

3

4

0-szor

1-2-szer

3-9-szer

10, vagy többször

sör alkohol tartalmú üdítőital (pl. smash, bacardi, inside) bor, pezsgő égetett szeszek (pl. likőr, pálinka, whiskey, koktélok)

11. Körülbelül hányszor fordult elő veled, hogy annyi alkoholt ittál, hogy berúgtál? Soronként egy választ jelölj be! 1

2

3

4

0-szor

1-2-szer

3-9-szer

10, vagy többször

az életed során az elmúlt egy évben az elmúlt egy hónapban

12. Mennyire tartod valószínűnek, hogy a következő 3 év során fogsz inni alkoholt? 1. 2. 3. 4. 5.

Nagyon valószínű Inkább valószínű Inkább nem valószínű Egyáltalán nem valószínű Kizárt

13. Az elmúlt egy héten hány olyan nap volt, amikor rágyújtottál? 0

1

2

3

4

5

6

7

14. Egy olyan napon, amikor dohányzol, körülbelül hány szál cigarettát szívsz el? 1. 2. 3. 4. 5. 6.

1 szálat 2-5 szálat 6-10 szálat 11-20 szálat több mint 20 szálat sosem szoktam dohányozni

7

15. Mennyire tartod valószínűnek, hogy a következő 3 év során cigarettázni fogsz? 1. 2. 3. 4. 5.


16. Véleményed szerint a barátaid között hány olyan van, aki… Soronként egy választ jelölj be! 1

2

3

4

5

0

egy sem

néhány

számos

legtöbb

mind

nem tudom

cigarettázik alkoholt fogyaszt lerészegedik marihuánát vagy hasist szív ecstasyt fogyaszt szipuzik dizájner drogot használ

17. A szüleid (nevelőszüleid) közül jellemző-e valakire, hogy… Soronként egy választ jelölj be! 1

2

3

0

mindkét szülőmre jellemző

az egyik szülőmre jellemző

egyik szülőmre sem jellemző

nem tudom

alkalmanként cigarettázik rendszeresen cigarettázik alkalmanként alkoholt iszik rendszeresen alkoholt iszik

18. Ha kipróbálnál valamilyen dizájner drogot, miért tennéd, vagy ha már kipróbáltad, mi volt az oka? Többet is megjelölhetsz! 1. nem olyan káros, mint a hagyományos drogok 2. könnyű beszerezni 3. legális, nem büntetik a fogyasztását 4. olcsó 5. a többiek is ezt fogyasztják 6. nem mutatható ki rendőrségi tesztekkel 7. kíváncsiságból, az újdonság miatt 8. intenzívebben hat 9. a médiában erről beszélnek 10. a barátaim rábeszélésére 11. bulin kínálták és kipróbáltam 12. ha bulin kínálnák, kipróbálnám 8

13. egyéb okból próbáltam / próbálnám ki 14. nem próbáltam ki, de kipróbálnám, ha úgy adódna 15. nem próbáltam ki, és nem is szeretném kipróbálni 16. nem tudom 19. Kihez fordulnál, ha kábítószerrel kapcsolatos problémád adódna? Többet is megjelölhetsz! 1. anyukámhoz 2. apukámhoz 3. egyéb családtagomhoz 4. védőnőhöz, iskolaorvoshoz 5. az osztályfőnökömhöz 6. egyéb pedagógushoz az iskolában 7. valamelyik barátomhoz, barátaimhoz 8. az Interneten próbálnék utánanézni 9. szervezethez, éspedig:…………………………………………. 10. egyéb, éspedig:………………………………………………… 11. senkihez 12. nem tudom 20. Mennyire tartod valószínűnek, hogy a következő 3 év során elő fog fordulni, hogy bármilyen kábítószert vagy drogot fogsz használni? 1. 2. 3. 4. 5.


21. Hány tagú a családotok, amiben élsz? ………fő (ebben te is benne vagy) 22. A következő emberek közül kik laknak veled egy háztartásban? Mindenkit jelölj be, akivel egy háztartásban laksz! 1. egyedül élek 2. édesapa 3. nevelőapa 4. édesanya 5. nevelőanya 6. fiútestvér(ek) 7. lánytestvér(ek) 8. nagyszülő(k) 9. más rokon személy(ek) 10. más nem rokon személy(ek) 11. intézetben, gyermekotthonban élek 9

23. Mi az édesanyád (nevelőanyád) legmagasabb iskolai végzettsége? 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

8 általános vagy kevesebb szakmunkásképző érettségi befejezetlen főiskola vagy egyetem főiskolai vagy egyetemi diploma nem tudom nincs anyám

24. Mi az édesapád (nevelőapád) legmagasabb iskolai végzettsége? 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

8 általános vagy kevesebb szakmunkásképző érettségi befejezetlen főiskola vagy egyetem főiskolai vagy egyetemi diploma nem tudom nincs apám

25. Véleményed szerint másokhoz képest milyen körülmények között él a családod? 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

magasan a legjobbak között van sokkal jobb az átlagnál valamivel jobb az átlagnál átlagos valamivel rosszabb az átlagnál sokkal rosszabb az átlagnál a legrosszabbak között van nem tudom

26. Mennyire vagy általában megelégedve az alábbi kapcsolataiddal? Soronként egy választ jelölj be! 1

2

3

4

5

6

nagyon elégedett vagyok

elégedett vagyok

elégedett is meg nem is

nem vagyok annyira elégedett

egyáltalán nem vagyok elégedett

nincs ilyen

édesanyáddal (nevelőanyáddal) való kapcsolatoddal édesapáddal (nevelőapáddal) való kapcsolatoddal barátaiddal való kapcsolatoddal osztálytársaiddal való kapcsolatoddal

10

27. Az utóbbi 30 napban hány napon hiányoztál az iskolából egy vagy több órát? Soronként egy választ jelölj be! 1

2

3

4

7 vagy több napon

3-6 napon

1-2 napon

egy napon sem

betegség miatt egyszerűen nem mentél be más okból: ……………….

28. Az elmúlt félév végén milyen volt a tanulmányi átlagod? Számmal, egy tizedes pontossággal írd ide! .................................... 29. Milyen iskolába jársz? 1. 2. 3. 4.

általános iskola szakiskola szakközépiskola gimnázium

30. Melyik osztályba jársz? 7.

8.

9.

10.

11.

12.

13.

31. Hol laksz? 1. itt a III. kerületben 2. Budapesten, de másik kerületben 3. másik településen

Köszönjük, hogy kitöltötted a kérdőívet!

11

4. melléklet

Budapest Főváros III. kerület, Óbuda-Békásmegyer kábítószer problémával való érintettsége, kezelési lehetőségei címmel kutatás valósul meg kerületünkben. Ez a kérdőív a fiatalok alkoholfogyasztásáról, dohányzásáról és drogfogyasztásáról szóló kerületi kutatás része, mellyel a kerületi helyzetet szeretnék a kutatók felmérni. A kerületben tanuló 7. osztályosoktól a 13. osztályosokig, közel 5000 fő vesz részt a kutatásban. Köszönjük, hogy Ti is segítitek ennek megvalósulását! KÉRLEK, NE ÍRJÁTOK RÁ A NEVETEKET A KÉRDŐÍVRE! A kérdőív névtelen - nem tartalmaz a nevet és semmilyen olyan információt, ami alapján azonosítani lehetne bárkit. A kérdőíveket a kitöltés után összegyűjtjük egy borítékba, amit még itt lezárunk. Az eredmények összesítésre kerülnek, az egyes kérdőívek vagy a válaszok biztosan nem kerülnek sem a tanárok, sem a szülők kezébe. A válaszokat feldolgozó kutatók és az összefoglalót elolvasó szakemberek nem fogják tudni, melyik kérdőívet ki töltötte ki, melyik választ ki adta. Ahhoz, hogy a kutatás sikeres legyen, fontos, hogy minden kérdést olyan megfontoltan és őszintén válaszoljatok meg, amennyire csak lehetséges. Ez a kérdőív nem teszt - nincsenek jó és rossz válaszok. Amennyiben egyik lehetséges választ sem találod teljesen megfelelőnek, abban az esetben azt jelöld be, amelyik a legközelebb áll hozzád! Kérünk Titeket, hogy kitöltés közben lehetőleg ne beszéljétek meg egymással az egyes kérdéseket, mert mindenkinek a saját véleményére vagyunk kíváncsiak. Ha bármilyen problémátok van a kitöltéssel, forduljatok hozzánk bizalommal, jelezzétek, és odamegyünk hozzátok.

Törzsökné Góczán Emese (KEF koordinátor) elérhetőségei: e-mail: [email protected] telefon: 06/1/4378-919, 06/70/770-3030 A kutatás az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával valósul meg.

12

5. melléklet

Az osztály kódja: Az iskola neve:………………………………………………………… Osztály……………………………… A kérdezés dátum (hónap/nap)………………………….. Összes diák száma:……………………………………….. Jelenlévő diákok száma:…………………………………. Hiányzó diákok száma:………………………………….. Hiányzás oka

Fiúk

Lányok

1. Engedéllyel (számmal) 2. Engedély nélkül (számmal) 3. Ismeretlen okból (számmal) Voltak-e olyan diákok, akik visszautasították a kérdőív kitöltését? 1. Nem 2. Igen

fiú

lány

Hányan?

Észrevettél-e valamilyen rendzavarást a kérdőívek kitöltése közben? 1 2 3 4 5

Nem Igen, néhány diáknál Igen, kevesebb, mint a diákok felénél Igen, körülbelül a diákok felénél Igen, több mint a diákok felénél

Hogy ítéled meg, a diákok komolyan vették a kérdőív kitöltését? 1 2 3 4 5 6 7

Igen, mindannyian Majdnem mindannyian Többségük igen Nagyjából a diákok fele Kevesebb, mint a diákok fele Szinte senki Senki

Szerinted a diákok könnyűnek vagy nehéznek találták a kérdőív kitöltését? 1 2 3 4 5

Nagyon könnyűnek Inkább könnyűnek Se nem könnyűnek, se nem nehéznek Inkább nehéznek Nagyon nehéznek

Mennyi idő állt rendelkezésre a kérdőív kitöltéséhez?...............

perc

Mennyi idő alatt töltötte ki a kérdőívet az első diák? ………… És az utolsó? ……………..

perc perc

A kérdezőbiztos megjegyzései:

BUDAPEST FŐVÁROS III. KERÜLET, ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER KÁBÍTÓSZER PROBLÉMÁVAL VALÓ ÉRINTETTSÉGE, KEZELÉSI LEHETŐSÉGEI

Recommend Documents