KÖZVÉLEMÉNY- ÉS PIACKUTATÓ INTÉZET POB 551, BUDAPEST, H-1539 TELEFON: 361 250 4322 FAX: 361 250 4346 E MAIL:
[email protected] WEB: http://www.median.hu
Budapest, 2010. december
Médiahasználat, politikai napirend és választási részvétel
Bevezetés A DKMKA Magyar Választáskutatási Program keretében készült kutatás része annak a kutatás-sorozatnak, amelynek során a program keretében dolgozó kutatók panel- és keresztmetszeti kutatások révén tárják fel a magyar választók viselkedését és az azokat befolyásoló tényezőket. A panelkutatás első hulláma 2008-ban készült, a második 2009ben az Európai Parlamenti választás előtt, a tanulmány alapjául szolgáló harmadik adatfelvétel keresztmetszeti jellegű volt, és a 2010-es országgyűlési választások előtt készült. A sorozat következő eleme a 2010-es önkormányzati választásokat megelőzően készül el. Az adatfelvételt két közvélemény-kutató intézet, az Ipsos és a Medián készítette, egymástól függetlenül, de azonos szabályok alapján készült, egyenként 750 fős minta személyes megkérdezése révén. A minta többlépcsős véletlen eljárással készült. A mintavételi pontok a panelkutatásban szereplő lakcímek voltak, amelyekről kiindulva szigorú agoritmust alkalmazva, úgynevezett „véletlen sétás”eljárással választotta ki a kérdezőbiztos azt a háztartást, amelyben megkísérelte elkészíteni az interjút. Többszemélyes
háztartásban
ugyancsak
véletlen
eljárással,
az
úgynevezett
„születésnapos” módszerrel (az interjú készítésének időpontját leközelebb követő születési dátumú személyt kiválasztva) határozta meg azt a személyt, akit felkért az interjúra. Az adatfelvétel 2010. március 30-ika és április 9-ike között készült. A DKMKA Magyar Választáskutatási Program kutatása keretében részletesen vizsgálja a választói
viselkedés
kommunikációs
összefüggéseit.
Az
ennek
során
készülő
napirendelemzésben azonosítjuk a médiában legtöbbet szereplő 15 ügyet, és ezek tartalomelemzése során a megszólaló szereplők azonosítása és megszólalásuk módjának elemzése révén feltárjuk az egyes ügyek tárgyalásmódját. A 15 ügy meghatározása országos napilapok és televíziós hírműsorok (M1 Híradó, TV2 Tények, RTL Klub Híradó, Népszabadság, Magyar Nemzet) műsoregységeinek egyszerű gyakorisági rögzítése révén történik. 1
Politikai orientáció és médiahasználat A felnőtt magyarok 17 százaléka nem tudta vagy nem akarta meghatározni a helyét a 10 fokú baloldali - jobboldali skálán. Amikor olyan skálákon kérünk önmeghatározást, amelynek van közepe, akkor általában a semleges pozíció a legvonzóbb, A megkérdezettek negyede most is a két középső kocka valamelyikét választotta. Ezzel együtt a megkérdezettek 36 százaléka valamilyen mértékben balra orientálódott, ugyanakkor igazán baloldalinak csak 23 százalék tekinthető. A megkérdezettek 48 százaléka valamilyen mértékben jobbra orientálódott, de igazán jobboldalinak 37 százalékuk tekinthető. A liberális – konzervatív skálán 41 százalék valamilyen mértékben a liberális pólus felé orientálódott, de valójában csak 26 százalékuk tekint magára egyértelműen liberálisként. Ez persze lényegesen nagyobb arány, mint amekkora támogatottságra a liberális pártok valaha is számíthattak Magyarországon.. A megkérdezettek 46 százaléka a konzervatív pólus felé orientálódott, de csak a egyharmaduk tekinthető igazán konzervatívnak. Végül a mérsékelt – radikális skálán 71 százalék a mérsékelt pólus felé helyezkedett, és csak 21 százalék a radikális pólus felé (8 százalék) középre került). Igazán radikálisként azonban csak 12 százalék ”definiálja” magát, miközben igazán mérsékeltnek 57 százalék. Ezzel együtt az is megállapítható, hogy az elmúlt évek folyamán pártpolitikai töltést kapott a mérsékelt – radikális dimenzió. Ez leginkább abban nyilvánul itt meg, hogy e dimenziónál is nagy lett a közép vonzereje (1. táblázat). Amikor a válaszokat -100-tól +100 pontig terjedő mérleg-indexekre vetítettük, a kitérő válaszokhoz nullát rendeltünk. A mérleg-indexeknél az előjel egyszerűen azt jelzi, hogy melyik pólus felé billent a válasz. A baloldali–jobboldali önbesorolások átlaga +7 pontnak adódott annak megfelelően, hogy többen határozták meg a helyüket a skála jobboldali térfelén, mint a baloldalin. A liberális – konzervatív önbesorolások átlaga +2 pont, a mérsékelt - radikális önmeghatározások átlag pedig -37 pont. A politikai orientációk egyike sem korrelál szignifikánsan a Duna TV, a TV2 és az RTL klub politikai hírműsorainak nézettségével. Ez azt jelenti, hogy e csatornák hírműsorainak nézőközönsége politikai orientációk tekintetében kiegyenlített. A többi csatorna esetében viszont találtunk szignifikáns korrelációkat, igaz csak gyengéket. A baloldali–jobboldali önbesorolásoknál az m1, az m2 és az ATV korrelációk előjele negatív, azaz a balra orientálódó nézők valamelyest nagyobb valószínűséggel nézik ezen adók hírműsorait, mint a jobbra orientálódók. A Hír TV és az Echo TV 2
esetében viszont pozitív a korrelációk előjele, azaz a vállaltan jobboldali orientációjú csatornák – amellett, hogy sok baloldali és liberális nézőjük is van - vonzóbbak a jobbra orientálódó közönség számára. A liberális–konzervatív önbesorolásokkal csak a Hír TV és az Echo TV hírműsorainak nézettsége korrelál, és itt is pozitív az előjel. A két jobbra, illetve konzervatív oldalra hajló csatorna hírműsorainak nézettsége nem korrelál a mérsékelt–radikális önbesorolásokkal, a többi csatornánál viszont szignifikánsak a korrelációk és negatívak az előjelek. Ez azt jelenti, hogy az igazán radikálisok az átlagosnál kisebb valószínűséggel nézik a két nagy kereskedelmi csatorna, a közszolgálati csatornák és az ATV hírműsorait (2. táblázat). A napilapolvasási gyakoriságok és a politikai orientációk között még annál is lazábbak a kapcsolatok, mint a tévécsatornák esetében. Egyszerűen azért, mert csak kevesen olvasnak napilapokat, és napilapokat hagyomány alapon is választják az olvasók, nem csak politikai irányultság szerint. A Népszabadság-olvasás és a baloldali–jobboldali önmeghatározás között r=-0,20 a korreláció, és a liberálisok is az átlagosnál kicsit nagyobb valószínűséggel olvassák a lapot (r=-0,13). A Népszava esetében is hasonlóak az összefüggések, csak sokkal lazábbak: r=-0,07, illetve r=-0,06. A Magyar Nemzet és a baloldali–jobboldali önbesorolások között r=+0,14 a korreláció, ám a Magyar Hírlap esetében nem szignifikáns az összefüggés. A liberális–konzervatív önmeghatározások a Magyar Nemzet olvasási valószínűségével sem függnek össze. Végül a helyi, megyei lapokat a mérsékeltek kicsivel nagyobb valószínűséggel olvassák, mint a radikálisok: r=-0,07. Elsősorban azért mert vidéken inkább szitokszó a radikális jelző, mint a fővárosban. A hetilapok közül a Barikád olvasási valószínűségére hat a leginkább a politikai orientáció. A baloldali–jobboldali önmeghatározással r=0,14, a mérsékelt – radikális önbesorolással pedig r=0,16 a korreláció. A radikális jobboldali hetilapot tehát a radikális jobboldaliak olvassák a legnagyobb valószínűséggel. De azért nem csak ők! Némileg meglepő módon a Magyar Narancs olvasótábora is inkább jobbra, mint balra orientálódik: r=0,08, és a Heti Válasz esetében is hasonló az összefüggés: r=0,07. A kurucinfo olvasói is többnyire radikálisok: r=0,23, és persze jobbra is hajlanak: r=0,13. Mindazonáltal
a kurucinfot
is meglátogatják
időnként
baloldali,
illetve
liberális
internethasználók is. Az origo és az index viszont egyértelműen vonzóbb az önmagukat liberálisnak tekintők számára, mint a konzervatívok számára. Egyformán: r=-0,10 a korreláció.
3
A politikai orientációkat nem csak skálákkal vizsgálta a felmérés, hanem direkt választásokkal is. A megkérdezettek 97 százaléka kész volt kiválasztani nyolc lehetőség közül azt a két csoportot, amelyik a legközelebb áll hozzá, illetve azt az egyet, amelyik a legtávolabb áll tőle. A válaszokat skálára vetítettük a következőképpen: 1. pozitív választás=100 pont, 2. pozitív választás=50 pont, nem választotta= 0 pont, negatív választás=-100 pont (3. táblázat). Az m1 hírműsorainak nézési gyakorisága gyengén, de azért szignifikánsan és negatívan korrelál a „liberális, szabadgondolkodású emberek” választásával: r=-0,13, és még gyengébben, de azért szignifikánsan és pozitívan a szociáldemokrata felfogású emberek választásával. Ez leginkább azzal magyarázható, hogy a magukat liberálisnak, illetve szociáldemokratának érzők nem tartják távol magukat a közszolgálati csatorna hírműsoraitól, a radikálisan jobboldaliak viszont inkább mást néznek. Az RTL Klub és a TV2 kicsit taszítja a hívő embereket, amit a gyenge de szignifikáns és negatív előjelű korreláció jelez a „hívő emberek” csoport választásával: r=-0,09, illetve r=-0,07. Az
ATV
hírműsorainak
nézettsége
pozitívan
korrelál
a
szocialista,
illetve
a
szociáldemokrata emberek választásával (r=0,18, illetve r=0,09), és negatívan az erős nemzeti érzésű emberek választással: r=-0,09, tehát közönsége „visszaigazolja” a csatorna vállalt baloldali orientációját.. A Hír TV hírműsorainak nézettsége viszont negatívan korrelál a szocialista felfogású emberek választással (r=-0,12), és pozitívan a „konzervatív, hagyománytisztelő” választással: r=0,07. Az Echo TV nézettsége viszont az erős nemzeti érzésű emberek választásával korrelál pozitívan. Igaz, ez is csak gyengén: r=0,12. Végül az Este nézői is eltérnek kicsit az átlagostól. A „szociáldemokrata felfogású emberek” választással r=0,12 a korreláció, a „szocialista gondolkodású emberek” választással pedig r=0,08. A „konzervatív, hagyománytisztelő” illetve a „rend és stabilitás hívei” kártya választásával viszont r=-0,07 a korreláció. A Heti Válasz olvasása – hacsak jelzésszerűen is – együtt jár a „zöldek, környezetvédők” választással: r=0,07. A gyenge összefüggés azt jelzi, hogy megkopott a hetilap korábbi „zöld” színezete.. A Barikád olvasása viszont az „erős nemzeti érzésű emberek” kártya választásával korrelál pozitívan (r=0,09), és a szocialista gondolkodású emberek választásával negatívan (r=-0,10). A korrelációk itt is gyengék, ami annak fényében kissé meglepő, hogy a Barikád olvasói szinte kivétel nélkül a Jobbik támogatói.
4
A Magyar Narancs elmúlt olvasása negatívan korrelál a „rend és stabilitás hívei” kártya választásával (r=-0,07). Ez nem túl meglepő összefüggés. Az viszont talán igen, hogy a hívő emberek választással gyenge, de szignifikáns és pozitív a korreláció: r=0,08. A Magyar Narancs tehát egyáltalán nem zárja ki olvasótáborából a hívőket, illetve a hívő embereket tisztelő embereket. Találtunk két figyelemreméltó általános összefüggést is. Az internetről tájékozódás szignifikánsan és pozitívan – bár gyengén – korrelál a „zöldek, környezetvédők” kártya választásával: r=0,07. A gyenge, de azért szignifikáns összefüggés mögött feltehetően az húzódik meg, hogy a zöld értékek és az internet is a fiatalabb (városi) emberek számára vonzóbbak az átlagosnál. A televízióból, illetve a rádióból való tájékozódás viszont negatívan – bár szintén gyengén – korrelál a „liberális, szabadgondolkozású emberek” kártya választásával: r=-0,09. Ennek hátterében az húzódik meg, hogy a hagyományos elektronikus médiumok jelentősége elsősorban a kevésbé iskolázottak számára kiemelkedő, míg a liberalizmus inkább a tanultabbak számára vonzóbb ideológia. A konkrét internet oldalak közül egyedül a kurucinfo látogatása korrelál szignifikánsan a kártyaválasztásokkal. Az „erős nemzeti érzésű emberek” kártya választásával pozitívan (r=0,14), a „szocialista gondolkodású emberek” választásával pedig negatívan (r=-0,11).
Közéleti ügyek és választási részvétel A 2009. júniusi Európai Parlamenti választást megelőző hónappal kezdődő, és a 2010-es országgyűlési választást követő hónappal záruló 13 hónapos időszak 1 során az emberek átlagosan 63 százaléka tudott spontán felidézni olyan közéleti ügyet, amely felkeltette az érdeklődését. Az időszak során az ilyenek aránya 57 és 72 százalék között változott. A választói aktivitás és az ügyek érzékelése között erős az összefüggés: azok, akik számon tartanak fontos eseményeket, lényegesen nagyobb arányban (55 százalék mondják biztosnak részvételüket a választáson, mint azok, akik nem tudnak felidézni ilyen ügyeket (40 százalék). Az összefüggés iránya tekintetében azonban nem lehetünk biztosak: lehet, hogy aktívabbá válnak azok, akik találkoztak olyan ügyekkel, amelyek fontosnak tartanak, de az is előfordulhat, hogy az egyébként is aktívabb polgárok eleve érzékenyebbek a közélet eseményeire. A dilemma eldöntése tekintetében a válaszok idősoros elemzése szolgálhat támpontul, ugyanis ha a részvételi arány és az ügyeket 1
A Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet havonta 1200 fős országos reprezentatív mintákon készülő adatfelvételeinek elemzése során az egyes minták kisebb torzulásait a KSH adatait felhasználva matematikai eljárással, úgynevezett többszempontú súlyozással korrigálják, és így azok jól tükrözik a szavazókorú lakosság településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. A közölt adatok hibahatára az adott kérdésre válaszolók számától függően ±2-5 százalék.
5
számon tartók számának változása között van párhuzamosság (pozitív korreláció), feltételezhetjük, hogy van alapja az elsőként említett összefüggésnek, vagyis az ügyek érzékelése előmozdítja a választókedvet. Ilyen összefüggés azonban nem mutatható ki, vagyis nagyobb annak a valószínűsége, hogy eleve érzékenyebben figyelik a közélet eseményeit azok, akik egyébkén is aktívabbak politikailag, és készek részt venni a választásokon (4. táblázat). További értelmezési lehetőség, hogy nem az események száma, hanem azok jellege függ össze a választási részvétellel. Azonban fennáll az a veszély, hogy ezt az összefüggést közvetlenül értelmezve kvázi-tautologikus következtetésekre jutunk: a választásokat nyilvánvalóan fontosabb ügynek tekintik azok, akik elmennek szavazni, mint azok, akik nem. Ezt is szem előtt tartva azonban úgy tűnik, van valamilyen tartalmi kapcsolat: az időszak elejét jellemző fokozott érdeklődés nem a közelgő EP választásoknak szólt, hanem sokkal inkább a megelőző hónapok vezető ügyének, a Gyurcsány Ferenc lemondását követő helyzetnek, a miniszterelnök-jelölt keresés folyamatának, illetve a Bajnai kormány megalakulásának, és első intézkedéseinek, illetve ezeknek a folyamatoknak a „lecsengése” volt. Magát az EP választást a válaszadók csupán 7 százaléka említette.
6
1. táblázat Ideológiai tagoltság -100-tól 100 pontig terjedő skálán (százalék) baloldali jobboldali -80 -60 -40 -20 közép 20 40 60 80 -100 100 8
4
6
5
13
17
11
11
10
9
7
liberális -100
-80
-60
-40
-20
0
20
40
60
80
konzervatív 100
7
5
7
7
15
13
13
10
11
6
5
mérsékelt -100
-80
-60
-40
-20
0
20
40
60
80
radikális 100
19
14
15
9
14
8
9
4
5
2
1
2. táblázat Korrelációk a tévék hírműsorainak nézettsége és a politikai orientációk között baloldali (-) liberális (-) mérsékelt (-) jobboldali (+) konzervatív (+) radikális (+) Magyar ATV
-0,23
ns
-0,08
m1
-0,13
ns
-0,12
az Este
-0,11
ns
-0,07
m2
-0,10
ns
-0,07
Hír TV
+0,19
+0,11
ns
Echo TV
+0,10
+0,10
ns
7
3. táblázat A kártyákra olyan különféle felfogású embereket írtunk fel, amilyenek Magyarországon manapság előfordulnak. Kérem, válassza közülük azt az egyet, amelyik a legközelebb áll az Ön felfogásához, nézeteihez. És másodiknak melyiket választaná? És melyik áll a legtávolabb Öntől? (százalék) 1. pozitív
2. pozitív
nem választotta
negatív
a rend és stabilitás hívei
25%
29%
39%
8%
konzervatív, hagyománytisztelő
15%
17%
60%
8%
erős nemzeti érzésű emberek
21%
14%
48%
16%
liberális, szabad gondolkodású
11%
10%
65%
14%
zöldek, környezetvédők
4%
9%
79%
8%
szociáldemokrata felfogású
4%
7%
83%
6%
szocialista emberek
14%
7%
59%
20%
6%
7%
70%
17%
gondolkodású
hívő emberek
4. táblázat A választási részvétel és a napirend-érzékelés 2009 és 2010 májusa között
2009. 05. 2009. 06. 2009. 07. 2009. 08. 2009. 09. 2009. 10. 2009. 11. 2009. 12. 2010. 01. 2010. 02. 2010. 03. 2010. 04. 2010. 05. az időszak átlaga
„biztos szavazók”aránya (százalék) 46 47 48 46 45 46 48 44 46 53 53 56 63 49
fontos ügyet számon tartók aránya (százalék) 72 65 64 63 62 57 63 65 63 67 58 65 58 63
8
fontos ügyek átlaga 1,44 1,21 1,23 1,36 1,19 1,12 1,21 1,36 1,21 1,27 1,16 1,27 1,17 1,25
