Budapest augusztus hó (820.) A szegedi I. mezőgazdasági orsz. kiállítás napirendje

\ Budapest 1899. augusztus hó 16.

IX. Évfolyam.

6. (820.)

o e

K Ö Z - ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP.

fERKÉS zmCDOMlWp) :M TÁhSULAT

AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIYATALOS KÖZLÖNYE. ÁJC országos m. gazdasági egyesület tagjai ingyen kapják. Ilem tagoknak előfizetési ü j : Egész érre 10 frt, félévre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 kr.

Megjeleitt niiiei szériái és szombatéi.

^SjByLiÖii" & SzerkeutSség és kiadóhivatal: B n i l f O t (K< fillii-it SS. n á H . Kéziratokat a szerkesztSség nem kaid

A Z OMGB. K Ö Z L E M É N Y E I . A szegedi I. mezőgazdasági orsz. kiállítás napirendje.

A szegedi országos mezőgazdasági kiállítás megnyitása.

A kiállítást szeptember Tió 3-án d. e. 10 órakor nyitja meg Ö cs. és kir. fensége, József főherczeg, a kiállítás védnöke. Arra kell törekednünk, hogy a megnyitás külső pompája is kifejezésre juttassa ennek az első országos mezőgazdasági kiállításnak azt a jelentőségét, hogy ott a Délmagyarország mezőgazdasági termelésének mai előrehaladottságát s produktív erejét mutatja be, több, mint ezer mezőgazda. Érdeke nemcsak a kiállítóknak, de minden magyar gazdának, hogy a kiállítás megnyitásának ténye már magában véve is imponáló legyen, méltán azon anyagi és szellemi erőkhöz, amelyeket a kiállításban a tudás, szorgalom és áldozatkészség konczentrálni fog. A kiállítás jelentőségének méltatása és az iránta megnyilatkozó országos érdeklődés : a tömeges részvételben juthat kifejezésre. A rendező-bizottság ez uton is felkéri ugy a kiállítókat, mint a nagyközönséget, hogy a szeptember harmadiki megnyitáson résztvenni szíveskedjenek. Társulatok, testületek, körök és egyesületek képviseletét a rendezőség örömmel fogadja. Hadd lássa József főherczeg, hogy a védnöksége alá helyezett ügy a közérdeklődés felkeltésére is méltó volt.

1 / 1 G Y A R MEZŐGAZDÁK

S z e p t e m b e r 3-án cl e. 10 órakor: a kiállítás ünnepélyes megnyitása Ö fensége József főherczeg, kiállítási védnök által. kiállítási

d. u. 2 órakor: lóverseny.

este 8 órakor: müvészestély a védnök tiszteletére a színházban. S z e p t e m b e r 4. és 5 - é n : V. Országos 4 - é n , déli 12 órakor: Délvidéki földmivelök egyesületének közgyűlése. 4., 5. és 6 - á n : Országos méhészeti kongresszus. 5-én:

I.

Orsz,

halászati

8., 9. és 1 0 - é n : I. Orsz. szölöszeti és borászati kongresszus és kirándulások. 8 - á n : d. u. 2 órakor : Díjugratás, lovasjáték, ügetöverseny a lóversenytéren. 9 - é n d, e. 9 órakor : Gazdasági tanítók kongresszusa. 10-én :

Népünnepély

és

A kiállítás esténkint villamfénynyel világítva. Szeptember 3., 6. és 9-én a kiállítási terület fényes kivilágítása 20,000 lampionnal. SZÖVETKEZETE,

BUDAPEST,

Az Adriance, Platt és Co.

V.9

Szeptember nagy tűzijáték.

4., 8.

á r

„Adriance"

Kévekötő-, marokrakó-, arató- és fűkaszáló-gépeinek

este

V. országos gazdakongresszus.

Országos sörárpavásár. OMGE,-vel úgyis mint a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetségének központjával karöltve s a miskolczi kereskedelmi és iparkamara és a Magyar Mezőgazdák Szövetkezete közreműködésével 1899. évi augusztus hó 28-án országos sörárpavásárt rendez Miskolczon. A vásáron résztvenni akaró eladó, a Borsod vármegyei gazd. egyesület titkári hivatalába eladó sörárpájából faj- és minőségenkéri 5 kg. mintát tartozik legkésőbb augusztus hó 24-ig beküldeni. A vásár teljesen szabad. Áruját tetszése szerint kiki maga vagy bármely megbízottja ALKOTMÁNY-UTCZA

A V. Vermorel-féle

„Éclair" világhírű peronospora-ffecskendőinek, „Excelsioir" szénkénegrező és „La Torpille" kénvirágfuvó gépeinek

magyarországi kizárólagos képviselete. Minden a ..mezőgazdaság keretébe tartozó szükségletek,. mint: v e t ő m a g v a k , műtrágyák, a n y a g o k , s z e r s z á m o k , gépek s t b . a gazdákra nézve legelőnyösebb beszerzési forrása. A szövetkezet alapszabályait és havonként kétszer megjelenő .ÜZLETI ÉRTESÍTŐ "-jét bárkinek ingyen és bérmentve megküldi.

Mai számunk 20 oldal.

10-én

A Gazdasági Egyesületek Országos Szövetsége a szegedi kiállítás kapcsán országos gazdakongresszust rendez. A kongresszus ideje: 1899. szeptember hó 4. és 5-ikén; helye: Szegeden, a városháza nagytermében. Tag lehet mindaz, akif. évi augusztus hó 20-áig a kiállítási irodánál (Bpest, Köztelek) jelentkezik és 3 frt tagsági dijat lefizet. Kedvezmények. A tagok névre szóló igazolványt kapnak, amely a tanácskozásokon való részvételre, a kiállításon szabad belépésre s a vasúton kedvezményes utazásra jogosít. (II. oszt. jegygyei 1. osztályon, III. oszt. jegyei II. osztályon utazhatnak ugy a gyors, mint a személyvonatokon.) A tagok a kongresszus munkálatait kinyomatva, díjtalanul megkapják. A kongresszus részletes tervezetét a „Köztelek" f. évi 58. számában közöltük.

villefranchei gyár

— L f

és

31.

"

KÖZTELEK,

1246 által eladhatja, mint hivatalos közvetítő azonban a Magyar Mezőgazdák Szövetkezete szerepel. A vásár iránt érdeklődőknek részletel tájékozást nyújt és bejelentési iveket küld a Borsod vármegyei gazdazági egylet. A rendező-bizottság.

Közmagtárak és gabonaértékesitő szövetkezetek. Irta: Balogh Sándor. A szövetkezeti eszme terjesztésére megindult nagyszabású mozgalmakat figyelemmel kisérve, örömmer tapasztalhatjuk, hogy a nemes eszmének hivei napról-napra szaporodnak s végre sikerül a gazdaközönséget is lassankint a szövetkezés zászlója alá csoportosítanunk és megismertetnünk velük azon magasztos hivatást, melynek a különféle szövetkezeteknek megfelelniük kell. Ma már szövetkezeteket a legkülönbözőbb czélok megvalósítására alakithatunk, minden téren igyekezünk az erők egyesítésével elhárítani az egyesekre nehezedő csapásokat; de van még számtalan ut, mely szintén a szövetkezéshez vezetne, azonban nagyrészük ma is annyira rögös, egyenetlen, hogy félnek rátérni a járókelők, mintha egy végtelen labirintusba vezetne. Egy ilyen töretlen, félelmes ut az is, melyen össze kellene hoznunk a kisgazdaközönséget a közmagtárak, ezzel kapcsolatosan a gabonaértékesitési és gabonahitelszövetkezetek megvalósítására; azonban az eddigi kísérletek igen kevés sikerre vezettek, ugy, hogy azt kell feltételeznünk, hogy a megjelölt útirány téves volta tartóztatta vissza a gazdaközönséget a mozgalomban való részvételtől és az ügy felkarolásától. Midőn a közmagtárak létesítéséről és azok szövetkezeti alapon való üzembentartásáról nézeteimet röviden kifejteni, azok szükségességét és előnyeit megvilágítani óhajtom, különös tekintettel vagyok a kis- és kisk'özépbirtokosok érdekeire, mint a kik legjobban rá vannak utalva a szövetkezés utján való kölcsönös segédkezéére. Földbirtokos osztályunk ezen rétege, különösen kevésbé fejlett értelmiségénél fogva, nem ismeri a hitelszerzés módozatait, ennélfogva, ha szükséges igényeinek kielégítésére a kellő időben pénzzel nem rendelkezik, a mi primitív és kevés jövedelmet szolgáltató gazdálkodási rendszere mellett csaknem minden évben előfordul, más eszköz hiányában kénytelen gabonáját a cséplés után azonnal piaczra vinni, ott potom áron elvesztegetni. Már pedig ismeretes dolog, hogy éppen az ebből származó túlkínálat és lanyha kereslet folytán az árak ezen időtájban rendesen a minimális fokon állanak. De még ezen sajnálatos állapot fokozásához hozzájárul az is, hogy az ily módon kis mennyiségben áruba bocsátott terményt azt mondhatjuk: minder, esetben a közvetítő kereskedők vásárolják össze, akik alapos tájékozottsággal birnak ugyan a napi börzei árjegyzésekről, azonban az itt jegyzett folyó árakat a szállítási költség felszámítása révén oly aránytalanul leszállítják, hogy az igy előállott árkülömbözet felérne a kérdéses termény két-háromszoros szállítási dijával. Az ilyen közvetítő gabonakereskedő természetesen élvezi a nagybani értékesítés könnyebbségét és anyagi előnyeit, azonkívül busás nyereséget csinál magának az olcsó vásárlás által, sőt nem ritka eset az sem, hogy az uj ür- és sulymértékeket nem a legjobban ismerő kisgazdákat az átvételnél hamisított mázsák és űrmértékek használatával, különféle mesterkélt mérési fogásokkal igyekszik megrövidíteni. Még ennél is kedvezőtlenebb állapotok uralkodnak az ország némely vidékén, ahol el van terjedve a gabona-elővétel és az uzsora. Itt már a kisbirtokos anyagi viszonyai annyira ziláltak, szükségletei oly sürgős kielégítést kö-

1899. AUCUSZTUS HO 16.

vetelnek, hogy a cséplést nem várhatja be, kénytelen gabonáját még lábán eladni az árakra való tekintet nélkül, pedig ekkor vannak az árak a legnagyobb ingadozásnak kitéve ; mi természetesebb: minthogy az előre vásárló kereskedő a nagy árhullámzásokat és a kisgazda szorult helyzetét saját előnyére igyekszik kihasználni. A gabonának ilyen lábán való eladása még sincs annyira elterjedve, mint az aratás utáni visszafizetésre való kölcsönvétel, amidőn a megszorult kisgazda aratás előtt valamely uzsorástól kölcsön kér bizonyos összeget oly feltétellel, hogy aratás után fizet vissza kétháromszor akkora összeget, tehát 100—200%-os kamatot, vagy beszállít ezen értéknek megfelelő gabonát, még ezt is az uzsorás által megszabott egységi árban, hogy a kamat ez uton is gyarapítható legyen. Az ilyen szipolyozások különösen a Felvidéken nem tartoznak a ritkaságok közé, sőt hallottam esetet, hogy az uzsorás 8—900% ra dolgozott. Ezen nagylelkű segélyezések azután minél hamarabb örvénybe sodorják a kisgazdát, amin nem is csodálkozhatunk ha tekintetbe veszszük, hogy ezen uzsorakölcsönnel a gazda csak pillanatnyi pénzzavarából segítette ki magát, mig az igazi terhek nemhogy apadtak volna, de a kölcsönnel és horribilis kamataival még súlyosabbá váltak, mivel ennek visszafizethetéséért kénytelen lesz gabonáját nyomban cséplés után piaczra dobni. Ilyen szánalmas helyzetben, a megrövidítés számtalan nemének kitéve tengődik kisgazdáink túlnyomó része az ország külömböző vidékein, ha rajtuk nem segítünk, társadalmunk ezen nélkülözhetetlen alapvető rétegének megsemmisülése által még válságosabb helyzetbe fog kerülni mezőgazdaságunk, s az •ily megsemmisült néprétegben termőtalajra találnak a szocziálizmus magvai is, hol bő termést szolgáltatva, az érett magvak elvitetnek a társadalmi jogrend hatalmas bástyáira is, s ezeket mint moha a kemény sziklát: lassanként elmállásnak indítják, alkalmassá teszik az efféle növények tenyészetére, mi által a bástya lassanként porladozásnak indul, megrepedezik s nem bir ellentállani a sokoldalról jövő rohamos támadásoknak. Mindezen bajok orvoslását nem szabad kizárólag az állam ós a törvényhozás kötelességszerű teendői közé sorolnunk; ezen oldalról is kívánhatunk ugyan erkölcsi és anyagi támogatást, de nem lehet feltételeznünk, hogy ezen nagy áldozatokat és sokoldalú támogatást igénylő ügy csupán ez uton rendezhető volna. A kibontakozást magunknak kell keresnünk, pedig ha hozzá látunk a kereséshez, bizton meg is fogjuk annak módját találni, csak lépjünk a szövetkezés terére, igyekezzünk erőinket csoportosítani s szövetkezett erővel kezdjük meg a küzdelmet helyzetünk javítása érdekében. A fenteemiitett czélok megvalósítására szolgáló szövetkezetek minden vasút mellett fekvő nagyobb (8—10.000 lakossal biró) községben alakithatók, bevonván a szövetkezetbe mindazon közel fekvő kisebb községeket, melyeknek terményei azelőtt is ezen vasúti állomáson keresztül jutottak nagyrészben, a forgalomba. A mozgalom megindítását és vezetését természetesen az illetékes gazdasági egyesületeknek kellene kezükbe venniök, s először is lépéseket tenni az intézmény megismertetése czéljából, ami olyformán lenne megvalósítható, hogy a szövetkezetbe bevonni szándékolt községek gazdaközönségét — amint a népies téli gazdasági előadásoknál szokás — egybehiván, egyrészt népszerű irányban tájékoztatnánk a gazdaközönséget a közmagtárak hasznosságáról, másrészt különösen a községek vezető intelligens embereivel megismertetvén a létesíteni kivánt intézmény minden legkisebb részletét, fogalmat alkothatunk aziránt, vájjon mennyire barátkoztak meg az eszmével; ha ez alkalommal élénk érdeklődést tapasztaltunk

66. SZÁM. 21 -ik ÉVFOLYAM. a község vezető embereivel egyetértőleg határnapot tüzünk ki, amikor is a gázdaközönséget ismét összehozván, minden egyes gazdától megkérdezzük: hogy rendes termésviszonyok mellett hány métermázsa gabonát kiván a létesítendő közmagtárban elhelyezni. Ha az igy bemondott adatok összegezése alapján csak hozzávetőleg is tájékozva vagyunk az elhelyezendő gabonamennyiségről, szakértővel elkészíttetjük egy ilyen mennyiségű gabona befogadására alkalmas, megfelelő tisztító, osztályozóképekkel és motor-hajtásra készített elevátorral ellátott közmagtár részletes építési tervezetét és költségét, melyet a vasút mellett^ fekvő nagy község e czélból összehívott közgyűlése elé terjesztve, részletes szóbeli megokolás kapcsán indítványoznánk, hogy a bemutatott terv szerint felmerülő építési és felszerelési költségeket, a város mint jogi személy törlesztéses kölcsön alakjában vegye fel valamely banktól és építtesse fel terv szerint a közmagtárat. Erre azt mondhatja egy laikus polgár a közgyűlésen: 1. Micsoda érdek vezérelhetné a várost egy ilyen költséges közmagtár építéséhez és minő előny háramlik ebből a városra, különösen annak nem földmivelő polgáraira ? 2. Vagy: hogy jön ahhoz a város, hogy más község lakosságának közmagtárat építtessen ? Az első kérdésre az elmondottak alapján könnyen megfelelhetünk, amennyiben egy ilyen közmagtárépitéssel a város megmentheti a környék összes földmivelő lakosságát a kényszer-gabonaeladástól és az uzsorások kiszipolyozásától; továbbá hitelnyújtás által kilátásba helyezheti a magasabb árak szerinti eladást, melyeket ha tényleg elérhetünk, nemcsak erkölcsi, de igen nagy anyagi haszonnal járt költekezés. Természetesen az igy származó anyagi hasznok közvetlenül a gazdaközönségre háramlanak, tehát] azok boldogulását segítik elő, de tekintve azon elválaszthatatlan kapcsolatot, melylyel a mezőgazdaság az iparral és kereskedelemmel összefügg, ennek révén az anyagi hasznok — bár közvetett uton — az iparra és kereskedelemre is áthárulnak. A második kérdés megokolása a dolog pénzügyi természetének tanulmányozása után magától kiviláglik; ugyanis a közmagtár évi üzemköltségei az érdekeltek között annál inkább megoszlanak, minél számosabban vannak az érdekeltek, illetve minél nagyobb a közmagtár forgalma. Az idegen gabonák felvétele által valamivel több befektetés kell ugyan, de — mint később látni fogjuk — annak arányában hozzájárulnak a kölcsön törlesztéséhez és az üzemtartás költségeihez. Sőt ezek alapján nem leszünk méltánytalanok, ha a vidékiek gabonája után legfeljebb 5 krral magasabb kezelési költséget számítunk, mint a helybelieké után. A közmagtár építéséhez ós felszereléséhez szükséges nagy összegnek tisztán szövetkezés utján való összehozását nem tartom kivihetőnek azon oknál fogva, mivel a kisbirtokosságnak éppen a kevésbbé értelmes és a felsorolt anyagi zavarokkal küzdő része alig lesz képes még 30—50 forintos üzletrészeket is jegyezni s igy éppen azok fognának a szövetkezetből kimaradni, akiket a szövetkezet hivatva van megmenteni, ügyszintén nem helyeselhető a szervezésnek az a módja sem, mikor a szövetkezet, mint jogi személy szerzi be kölcsön utján a közmagtár költségeit. Igaz ugyan, hogy végeredményében ez sokkal előnyösebb volna a szövetkezetre, mint az általam javaslatba hozott rendszer, mert a törlesztéses kölcsön lejárta után a közmagtár a szövetkezet tulajdonában maradna ; azonban hasztalan számítunk a fényes végeredményre, ha nem sikerül megalkotni a szövetkezetet. Ugyanis ezen eljárásnál a -felvett kölcsön törlesztésére minden tagnak kötelezve kell

66

SZÁM. 9-IK ÉVFOLYAM.

lennie, másképp a banknak biztosítékot nem szolgáltathatunk ; már pedig a kisgazdaközönséget, mely úgyis mindenféle terhekkel meg van rakva, nem fog sikerülni belevinni ilyen kötelezettségek elvállalásába s e miatt sikertelen maradhat minden törekvésünk. Ellenben ha az illető vasút melletti nagyobb községgel sikerülend egyezményt kötni, a megalakult intézmény igénybevétele, támogatása, nemkülönben annak szövetkezeti uton való fentartása számottevő nehézségekbe nem fog ütközni. Még volna egy módja a közmagtár felállításának, melyet sokan hangoztatnak is, ez az állam által való felállítás. Azonban az állam sem képes ezen intézményre akkora összeget áldozni, hogy abból még a vidéki kisebb közmagtárak is felépíthetők legyenek; mindazonáltal az államnak is érdeke lévén a gabonaértékesítés biztosabb alapra helyezése, hozzájárulhat az eszme ezen támogatásához oly formán, hogy a főbb forgalmi és kereskedelmi góczpontokon nagyszabású elévátorokat létesít, melyek a nagyobb birtokosok és kereskedők által szintén szövetkezeti alapon volnának kezelhetők s használatukért a szövetkezet bizonyos évi haszonbért fizethetne. Az ily góczpontokon létesített elevátorok természetesen nemcsak a kisgazdafeözönség érdekeit szolgálnák, hanem hitelnyújtással előmozdítanák a nagyobb birtokosok és bérlők boldogulását, úgyszintén a gabonakereskedelemben és az áralakulásokban több egyöntetűséget biztositanának. Tehát az ily elevátoroknak is meg van a czéljuk és fontosságuk; de nem szabad elfelednünk, hogy az előzőkben felsorolt bajok orvoslására ezek egyáltalán nem szolgálhatnak, vagyis ezekkel az úgynevezett vidéki kisebb közmagtárakat nélkülözhetővé tenni nem lehetséges. Nézzük meg tehát: mibe kerül egy ilyen vidéki kisebb közmagtár felépítése. Az épité3 és felszerelés bekerülésére nézve precziz számadatokat felvenni teljes lehetetlenség, mert az számtalan körülménytől van függővé téve. Vegyünk fel például egy 12—15,000 lakossal biró községet, melyhez e tekintetben hozzácsatolható 5—6 kisebb, 2—3000s lakossal biró község; ezek együttesen bejelentenek 15,000 q. búzát;mert megjegyzem, hogy közmagtári kezelésre a gabonanemüek közül csupán a buza és rozs alkalmas, már az árpa sokkal változatosabb minőségű, mintsem azt helyesen kevés osztályba sorozni lehetne; a többi termények pedig : a zab, bükköny stb. a kisbirtokos által nem termeltettek oly nagy mennyiségben, hogy azoknak közmagtári kezelése szükséges volna. Ilyen mennyiségű buza befogadására szolgáló közmagtár 10.000 forintból házi építkezés mellett minden nehézség nélkül felállítható : a magtár egyéb felszerelései: gabonatartányok, mázsálok, két négy tóerejü petróleummótorral hajtott elevátorszerkezet 3000 frtból szintén beállítható, lenne tehát az összes befektetések értéke 13.000 frt. Azt hiszem ez nem is olyan nagy összeg, hogy egy nagyobb község valamely banktól 30 évi törlesztésre 4—5%>-os kamat, illetve törlesztési járulék mellett meg ne kaphatná: természetesen az évi járulékot a szövetkezet fizeti a városnak s azt a város átszolgáltatja a banknak. A törlesztési idő lejártával a város és a szövetkezet közt kötendő szerződés értelmében a közmagtár a város tulajdonában marad, igy 30 év után teljesen ingyen jut a közraktár birtokába, csupán a 13,000 frt zálogjoga terhelte a város vagyonát, a mi azonban a városnak semminemű anyagi áldozatba nem került. A szerződésben határozottan kitüntetendő, hogy a kölcsön lejártával a közmagtár mindaddig a szövetkezet használatában marad, mig a szövetkezet választmányi és közgyűlése a szükséges részvétel és támogatás hiányában a használat jogáról le nem mond, a mely esetben jogában áll a városnak, a közmagtárat egy évre terjedőleg bárkinek, haszonhérbe kiadni, annak a kiköté-

iá4? sével, hogy a befolyó haszonbér a banknak törlesztésképpen évenként beszolgáltatandó. Ha azonban a feloszlott szövetkezet bármikor megalakulna, a közmagtár a haszonbérlőnek felmondandó és a szükséges időben az újonnan megalakult szövetkezet rendelkezésére b o csátandó. Mint látjuk : a város még azon esetben sem szenved kárt, ha a szövetkezet bármi ok miatt feloszlanék, mert egy ilyen nagyobb községben bizonyára akadni fog oly kereskedő, vagy kereskedőtársaság, mely egy ily berendezésű magtárat évi 4—500 frt haszonbérért átvesz, ily módon a közmagtár minden esetben ingyen jut a város tulajdonába, mivel az évi haszonbérből az évi törlesztési járulék igen kevés pótlással fedezhető. A várossal kötendő szerződésnél természetesen már a szövetkezett megbízottjainak is szerepelniük kell, miért is ezen szerződés kötését megelőzőleg meg kell választanunk a szövetkezet vezető embereit, amely választás a jelentkezett tagok közgyűlésén történik. Ezen fontos mozzanat végrehajtásánál nagy körültekintéssel kell eljárnunk, mert ettől fog függeni szövetkezetünk jövőjének biztosítása. Háry szövetkezet esett áldozatul a vezetőség hanyag, lelkiismeretlen, hűtlen működésének s éppen ez tartja vissza sok helyen a köznépet a szövetkezéstől. A szövetkezet vezetői: 1. az elnök és alelnök, mindkettő a szövetkezetben érdekelt, szakképzett, megfelelő erkölcsi és anyagi garancziát nyújtó egyének közül választandók. 2. Az állandó választmányi tagok a kisgazdaközönség érdekelt köréből, minden szövetkező községbeliek közül oly arányban választandók, hogy minden 20 rendes tagra egy választmányi tag essék, ha pl. egy kis községben van a szövetkezetnek 120 tagja, ezen községben 6 választmányi tag szerepel, azonban egy községben legalább is 4 választmányi tagnak kell lenni, hogy akadályoztatás esetén kettő mindig jelen lehessen. 3. Rendes szövetkezeti tagnak tekintendő minden résztvevő egyén, a ki 1 holdtól 500 hold földnek tulajdonosa, vagy ugyanily területen mint haszonbérlő gazdálkodik, olyan közvetítő kereskedők, a kik további eladás, illetve nyerészkedés czéljából gabonavásárlással foglalkoznak, a közraktárban gabonát el nem helyezhetnek, tehát tagokul sem vehetők fel, kizárandók a szövetkezetből azon földbirtokosok és bérlők is, kik hasonló czélból gabonakereskedéssel foglalkoznak. Megtörténhetik azonban, hogy az évi alakuló közgyűlésen a felvehető rendes tagok jóval kevesebb búzát jelentenek be elhelyezésre, mint a mennyi a közmagtárban elhelyezhető volna, ilyen esetben a közgyűlés határozata folytán a tagul fel nem vehető gabonakereskedőnek is megengedhető, hogy a vidékiekre megszabott magasabb kezelési díjtétel mellett szeptember 1-től kezdve gabonájukat elhelyezhessék, azonban a közgyűlésen ez esetben sem birnak szavazati joggal, terményükre előleget a szövetkezet ki nem eszközölhet, igy a szövetkezet ügyeinek intézésében egyáltalán semmi befolyással nem bírhatnak. A kereskedőknek a szövetkezetből ilyetén kizárását okvetlenül szükségesnek tartom, mert különben bekövetkezhetnék azon eset, hogy a közvetítő kereskedők kiszorilanák a kisgazdákat a közmagtárból s igy ahelyett, hogy vele a kisgazdát megmentettük volna, a közvetítő kereskedelem nyomásáról egy uj eszközt adnánk a közmagtár használatában a közvetítő kereskedők kezébe, melylyel üzleteiket még az eddiginél is szélesebb alapra fektethetnék. A szövetkezet ügyeinek vezetése az elnök, akadályoztatás esetén az alelnök kötelessége ; összehívja á választmányi üléseket, a rendes és rendkívüli közgyűléseket, a felügyeletet maga tetszés szerint, a választmány által pedig az alapszabályok értelmében gyakorolhatja. A választmányi tagok — a beigazolt . elmaradás esetét kivéve — az elnök ,

szó vagy Írásbeli értesítésére büntetés terhe alatt kötelesek a választmányi ülésen mindenkor megjelenni, valamint az elnök által elrendelt vizsgálatot felelősség terhe mellett foganatosítani. A rendes tagok a közgyűlésekre meghívó szétküldésével meghívatnak, s ott minden tag egy szavazati és inditványozási joggal bír, mely jokukat a vidékiek megbízó levél alapján meghatalmozottjaik által is gyakorolhatják. Az alakuló közgyűlés után, melyen tájékozást szerezhetünk az elhelyezendő gabonamennyiségről, pár nap múlva összehívandó a választmányi ülés, melyen az évi kezelési költség oly arányban állapitattik meg, hogy abban az évi rendes kiadások fedezetet találjannak, az esetleg fenmaradó összegből tartalékalap legyen képezhető, mely a tagoknak kölcsönképpen kiadható 's idővel kamataiból á folyó kiadások fedezhetők lesznek. Hogy ezt megejthessük, tudnunk kell az évi kiadások nagyságát. A szövetkezet elnöke, alelnöke és választmányi tagjai semminemmü fizetést, vagy tiszteletdijat nem élvezhetnek, azok az erkölcsi érdemekért teljesitik megszabott kötelességüket. Nézzük tehát a kiadások alakulását hozzávetőleg tételenként: 1. Egy könyvelő-pénztáros évi fizetése 1000 frt. 2. Egy magtárkezelő fizetése 4 hónapra á 40 frt 160 „ 3. 13,000 frt tőke éví törlesztési járuléka 4%-al . . 520, 4. 2000 frt forgótőke kamata 4%-al 80 „ 5. Épület és gépek javítására a befektetett tőke 1%-a 130 „ 6. Mótorhoz két hordó petróleum . 50 „ 7. Napszámosoknak . . . . . . 500 „ 8. Irodai költségekre . . . . . . 80 „ 9. Előre nem láthatók 60 „ Összes évi kiadás .

2,580 frt.

A felvett rendes kiadások tételei azt hiszem: a gyakorlatnak eléggé megfelelnek, inkább magasabbra, mint alacsonyabbra vannak felvéve, de még kellő részvétel mellett igy is szép eredményeket érhetünk el. A bevételek alakulása pedig a következő lehet: 1. 10,000 q helybeli raktározott buza kezelési költsége á 20 kr. . . . 2,000 frt. 2. 5000 q vidéki gabona kezelési dija á 25 kr

1.250 „

Összes bevétel . . . . Levonva a kiadásokat

3,250 frt. . 2,580 frt.

Marad felesleg . . . . 670 írt. Mint a számadatok egybevetéséből kitűnik, kedvező működés esetén ezen minimális kezelési költség számítása mellett is 670 frt megtakarítás érhető el, melyből első sorban a szövetkezet forgótőkéje volna letörlesztendő, a mégmaradt érték pedig a már emiitett czélokra fordítható. Idővel a szövetkezet jóval nagyobb jövedelmet mulathat fel, mert a befektetett tőke törlesztésének lejártával annak anuitását az 520 forintot, úgyszintén a forgótőke 80 frtnyi kamatát nem kell fizetnünk, tehát itt mindjárt megtakaríthatunk 600 frtot, ami az évi felesleggel együtt 1270 frt jövedelmet eredményez minden évben. Rendes körülmények közt pedig az évi bevétel is biztosítva van, mert — mint az előzőkben emlitém — ha a gazdaközönség nem jelent be elegendő gabonát, a gabonakereskedőknek is megadható az engedély raktározásra s igy a netalán előállott bevételi hiányok kiegyenlíthetők. Ha azonban oly nagy részvétlenség mutatkoznék, vagy még igy sem tudnánk az évi kiadásokat fedezni, nincs más mód, mint az évi raktározási költségeket 20—25 krajczárról 25—30 krajezárra felemelni, amikor is már 10,000 q. raktározott gabona melle'.t meg lesz a szükséges évi bevétel. (Vége köv.)

KÖZTELEK, 1899. AUCUSZTUS HO 16.

1248

NÖVÉNYTERMELÉS. Rovatvezető: Kerpely Kálmán.

A széna készítésről, különös tekintettel a lobrokon való szárításra, i. ö A szénakészités elmélete idestova már tisztázva van, amelyből eddig is tudjuk, hogy az nem csupán a fü fölösleges vizének az elpárologtatásából, hanem az okszerű száritásnál beállott erjedésből is áll. *) A szárítás magában véve igen egyszerű, amennyiben a lekaszált fü száraz napos időben mihamarább elveszti fölösleges vizét és légszáraz lesz. Az igy szárított széna azonban még nem felel meg czőlunknak, mert a rostja elfásul, táphatásából vészit, nehezebben emészthető lesz, sőt az állatok sem eszik jól. A jól készitett szénának fermentáczión kell keresztül mennie, amely erjesztés a szénának tápanyagait emészthetőbbé változtatja és a rostját megapasztja. A szénakészités e szempontból különféle fogásokat és módokat igényel, melyek nem csupán a fűnek gyors kiszárítását, hanem az annyira szükséges és pótolhatlan erjedés beálltát is czélozzák. A széna erjesztésseli szárítása hőemelkedéssel jár s minthogy minden erjesztés anyagelváltozással van kapcsolatban, helyesnek vélem ezen elváltozásokat röviden jelezni, hogy lássuk mily vegyi folyamatok azok, melyek a széna erjesztés általi szárításánál keletkeznek és miben áll az, hogy az ily erjesztéssel szárított széna táplálóbb, aromatikusabb és az állatok is szivesebben fogyasztják ős jobban értékesitik. Az okszerűen készitett szénában mindenekelőtt a farost apadását veszszük észre és pedig oly szembetűnően, hogy a roszszul és okszerűen szárított szénát már csupa tapintásból és színéről is megítélhetjük: a puha tapintatu zöldszinü széna okszerűen lett készítve, lassú erjesztéssel szárítva; holott az árdes, fás tapintatu, világos, inkább szalmasárga széna — bár nem is lett kilúgozva az esőtől — rossz szárítási módra vall. Ez pedig csupán a farost elváltozásából áll. Ugyanis a széna a fermentáczió alatt farostját átváltoztatja ós ennek apadását a szénvizvegyek szaporodásában találjuk. Már pedig tudjuk, hogy a farost önmagában is emészthetlen, de sőt nagy tömege még az egyéb tápanyagok emészthetőségét is akadályozza. Ez magyarázza meg aztán a gyakorlati gazdának azon körülményt, hogy a rostos széna, amely folytonos forgatással forró napos időben lett szárítva, nem kedves takarmánya a marhának, mi több, az állatok roszszul táplálkoznak is tőle, mig az erjesztéssel lassan szárított szénát nemcsakhogy az állatok szivesebben eszik, hanem jobban is táplálkoznak. Majd alább dr. Holdsfleiss boroszlói tanárnak egynéhány kémiai analízisét is fogom közölni tüzetesebb megvilágositás czéljából, eleve azonban a további tápanyagátváltozásokat beszélem meg. A növényi farost apadásával emiitettük, hogy a nitrogénmentes vonatanyagok csoportja emelkedett, azonban ezek kölcsönös átváltozását Holdefleiss nem merítette ki, sőt a fehérnyeféle agyagok cserebontását sem. Tudjuk azonban, hogy a fehérnye mellett az amidok a fü öregbedésével fehérnyébe mennek át és átváltozásukban kölcsönösen kiegészítik egymást, feltehető tehát, hogy az erjesztéssel kapcsolatos anyagbontásoknál a proteinek is kedvezőbb átalakulást szenvednek vagyis emészthetőbbekké lesznek. Ezen két tápanyag magatartása az erjesztés általi szénakészitésnél még nincs kellőleg megvilágítva, *) Sőt még a kazlakban, szérűkben, ahová télire a széna el lesz téve, további erjedési és kémiai proczesszus folyik.

mindenesetre azonban feltehető, sőt biztos is, hogy az erjesztésnél emészthető képességben csak nyernek. Ezen tápanyagok mellett a fü aromatikus anyagai is nagy átváltozáson mennek keresztül a szerint, a mint gyorsan a nap hevén, vagy pedig lassan erjesztéssel lett a széna készítve. A nap hevén, gyéren a rendeken fekvő széna sohsem fog azon kellemes, a jó szénára emlékeztető szaggal bírni, mint azon széna, a mely lassú, bizonyos fokú erjesztéssel lett szárítva. A lassú erjesztésnél szabadulnak ki azon aromatikus anyagok, a melyek a szénának oly jellegzetes szagot és izt kölcsönöznek, mig a gyors szárításnál nem képződnek, sőt viszont a tulmagas fokú erjesztésnél egészen elillannak. Már pedig a gazda jól tudja, hogy a jó aromatikus szénát az állatjai szivesebben eszik. Bátran kimondhatjuk, hogy a széna aromája annak jóságát, de sőt annak táphalását is jelzi! Az aromatikus szénát az állatok szivesebben evén, több nyálat ís választanak, a mely aztán a széna tápanyagait energikusabban felbontja és megemészti. Amily előnyös azonban a száradó széna normális, enyhe erjedése, épp oly káros is lehet az erjedés, ha az a kiszabott határt áthágja: nemcsakhogy az aromatikus anyagok a magasabb hő folytán elillanak és helyettük a penész penetráns szaga lép előtérbe, hanem a tápanyag kedvező átalakulása is megszűnik, magas foknál a fehérnye megalvad, mi több direkt tápanyagveszteség is áll be, az anyagok elégése folytán. A gazda ezt a kedvezőtlen folyamatot a penészedésen észleli: a boglyákban vagy lobrokon, sőt esős időben kisebb rudasokban talált penészes széna ezen proczesszusnak a jelzője. Ezen penészedés és ezzel kapcsolatosan az anyagveszteség is annál nagyobb, minél nyirkosabb a széna és minél nagyobb tömegre van _halmozva. A jó elváltozást a széna erjesztő baktériumok, mig az annyira káros penészedést a penészgombák okozzák; életfeltételök oly különböző, hogy azok egyszerre egymás mellett nem képződnek, élettevékenységöket ki nem fejthetik; ami az egyiknek létfeltétele, az a másiknak megölője és igy a gazdának módjában, sőt hatalmában van ezeket megadni, szabályozni és a reá nézve hátrányos penészedési folyamatot megakadályozni. Épp ugy, mint más egyéb erjesztésnél, pl. a szesz-és sörgyártásnál a hőfok az, amely az egyik, vagy másik erjesztési folyamatot előidézi, épp ugy tapasztaljuk a széna készítésnél, hogy a kisebb hőfok a szénabaczillusok tevékenységét mozdítja elő, mig a magasabb hőfok nemcsak hogy ezeket megöli, hanem a penészgombák fejlődését segíti elő. A gazdának tehát a jó széna készítésénél főleg a hőemelkedésre kell ügyelni és amint az az optimumot áthágta, annak csökkentését minden módon és eszközzel elősegíteni kell. Tekintettel kell lenni továbbá a nyirkosságra már abból az okból is, mert a nagyobb nyirkosság magasabb hőemelkedést von maga után és ezzel kapcsolatosan kedvezően vagy kedvezőtlenül hat a széna erjedésére. Mert jól tudja a gazda, hogy áz esős időben átázott szénapetrenczék, rudasok, boglyák, ha azokat átforgatni nem tudja, csakhamar romlani, penészedni kezdenek, daczára annak, hogy a fü kellőleg fonnyadt állapotban gyűjtetett össze és normális időjárásnál a legjobb szénát szolgáltatta volna. Az eső folytán megszaporodott nyirkosság hőemelkedést, ezzel kapcsolatosan pedig penészképződést hoz létre. Végül a széna színéről is meg kell emlékeznünk, amelyre még jobban ráillik azon következetes ítélet, amelyet az árpa fehér színéről alkotunk magunknak. Jó lehet az árpa akkor is, ha sárga, azonban nagyobb biztosítékot nyújt a fehér színű árpa;épp ugy'

66.

SZÁM. 21 -ik ÉVFOLYAM.

a széna zöld színéből is jobban lehet a jóságára következtetni, mint a világosabb szinből, mert a széna zöld szinét éppen az okszerű erjesztés folytán nyeri, jobban mondva tartja meg, holott az át nem ázott széna, ha az napon hirtelen száradt, zöld szinét elveszti. És minthogy az ily széna tápanyagtartalomban sem alakult könnyebben emészthetővé, benne aromatikus anyagok sem képződhettek s igy jogosan annak silányabb voltára következtethetünk. A jó széna tulajdonságai szoros kapcsolatban állanak egymással, egyik jelenléte a másikat is követeli és minthogy ezen a széna minőségére, táphatására oly nagy fontosságú tulajdonságok az okszerű erjesztéssel érhetők el, jó széna elérése czéljából tehát az erjesztés általi szénakészitést kell követnünk. Végül a szénakészitésre vonatkozó teoritikus fejtegetések után mint előbb jeleztem dr. Holdsfleissnah erre vonatkozó kémiai analíziseit iktatom ide : a) a fü laboratóriumban gyorsan szárítva, b'f ugyanezen réti fü okszerűen a réten szárítva nedves- protein zsir nitr.-mentes farost hamu 1 ség vonatanyag százalék a) 10 9-45 2-33 39-30 32*49 643 b) 10 1075 2-13 42-08 2814 6 90 az erjesztéssel szárított széna 4'35 százalékkal szegényebb farostban 1-30 „ gazdagabb proteinban 2-78 „ „ vonatanyagokban a) fü laboratóriumban szárítva b) ugyanezen rétről megázott fü erjesztéssel szárítva. nedvesség protein zsir vonatany. farost hamu százalék a) 10 9-52 2 61 42-61 28"00 7 26 ' b) 10 10-26 2 24 45"24 25"36 6 90 Ezen elmezésekből látjuk, hogy még a megázott, azonban helyesen szárított széna ís többet ér, mint a gyorsan szárított széna, a gazdának tehát nem kell egy kis esőtől nagyon megijedni, mert ez a szénának, ha az okszerűen van készítve, mit sem árt. Bizonyos, hogy a sok eső, ha ellene a gazda kellőleg nem védekezhet, elrontja a szénáját és igy fentiekkel nem azt akartam mondani, hogy az átázott széna csakugyan olyan jó mint a meg nem ázott széna, egyöntetű szénakészitést tételezve fel. Még a lobrokon szárított széna vegyelemzését kell ide iktatnom, mert főleg ezen legczéiszerübb és legmegfelelőbb szénaszáritási módról akarok tüzetesen megemlékezni. a) gyorsan szárított lóhereszéna, b) lobrokon szárított lóhereszéna: nedves- protein zsir vonat- farost 'hamu ség anyag százalék a) 10 14 05 2-93 34"47 29 80 5'85 b) 10 15-72 3-00 40 93 24 35 6'00 A lobrokon szárított hereszéna: 5'45 százalékkal farostban szegényebb, 4*46 „ nitrogénmentes vonatanyagban gazdagabb, 0 - 77 százalékkal gazdagabb proteinban is. Hogy azonban teljesen méltányoljuk a lassan szárított széna jóságát, ezen analízisek mellett meg kell jegyeznem azt is, amit az analízisek nem mutatnak ki és e z : az egyes tápanyagok emészthetősége. Nemcsak hogy a széna relatíve tápanyagai összetételében kedvezőbb lett, hanem a tápanyagai abszolút emészthetősége, felvehetőképessége is emelkedett, hogy mennyiben, erre az állattáplálkozási kísérletek idővel megadják majd a feleletet. Mi gazdák azonban tudjuk már régen, hogy az okszerűen készitett széna táplálóbb, de a hizlaló tudja azt is, hogy jól készitett szénából kevesebb tömeggel eléri azon súlygyarapodást, mint a rosszul készitett szénával. Ügy értve a dolgot, hogy jó szénából, ha 4 kgot adunk, a többi terimés takarmányt szalmával pótolhatjuk, holott rosszul készitett szénából 5, sőt több kg.-ot is kell adni, hogy egyforma

66.

SZÁM. 9-1K ÉVFOLYAM.

KÖZTELEK. 1899. AUGUSZTUS HO 16.

1249

naponta kézben, ott nem tudjuk őket eléggé j[ kocsi alakú vasas tanitó kocsikat; ezek nagyon nehezek, a mi fölösleges és oly zörgéssel kezesekké tenni. Czélszerü ezért az ilyeneket egy héttel a vannak, mint egy ágyuszekér. Ezek már az tanítás előtt istállózni és minden nap kézen elmondottak miatt sem czélszerüek, csak arra vagy ló mellett néhány óráig jártatni, ezáltal valók, hogy rúgásnál a kocsit el ne érje a ló, a csikót kezesebbé teszszük, ami a betanítást ami úgysem esik meg, ha szépen, türelemmel tanítjuk. nagyon megkönnyíti. Ezek a kocsik esetleg helyén valók leszIsmerek ugyan a Tiszamentén ménest, a hol pányvával fogják ki az ötéves vad csikót, nek csökönyös, akaratos, rugós lovak megfenyia melyik eddig istállót sem látott, sem tésére és megjavítására, de csikótanitáshoz LÓTENYÉSZTÉS. télen, sem nyáron és egyenest a rud mellé hur- nem szükségesek. A lóval szemben sem istállóban, sem hátán, sem kocsiban nem szabad czolják. Mondanom sem kell, hogy az ilyen eljárás félénkségét, tanúsítani: ha ok van rá meg kell Kocsilovak helyes betanításáról. már mennyire idejét multa és csak ritkasága fenyíteni, mert ha a ló észreveszi az ember gyávaságát, akkor elkapatott és engedetLovat venni nem nehéz dolog, kivált ha miatt említem. van az embernek pénze, de ha egy minden Ha az illető nagy- vagy középbirtokosnak lenné lesz. kívánalomnak megfelelő fogatot akarunk sze- megfelelő cselédsége és felszerelése van, nagyon A leirt módon egyszere taníthatjuk egy rezni és a veendő lovakat kellő szakértelem- üdvösnek tartom, hogy összes csikóit először évjáratú csikóinkat, esetleg a befogási oldalt mel veszszük bírálat alá, meg fogjuk látni, hogy könnyű jó lovassal nyereg alá tanitassa be naponta változtatva és folytatjuk azt mindaddig, milyen nehéz és hosszadalmas dolog ez. annyira, hogy azok teljesen vezethető enge- mig lovaink nyugodtan nem indítanak, mennek dékeny szájjal bírjanak és csak ezután válaszsza és megállanak. Lóvásárlásnál nem tud az ember elég óvatosan eljárni; ha már teljesen meggyőző- ki közülök a kocsilónak valókat. Tanítsuk lovainkat első sorban lépésben dött is valaki, hogy a megveendő ló külső Nagy előnye ezen eljárásnak, hogy nyer- menni, azután ügetést. Ne szoktassuk őket a hibáktól mentes, még akkor is sokszor ugy gelésnél a csikónak, melynek szája még teljesen a koczogó, úgynevezett kutyaügetésre, mert bevásárol az illető, hogy nem egy százasa érzéketlen, sokkal könnyebben lehet jó szájat ebben az ütemben a ló minden tartás nélkül, bánja pl, ha a lóban nincs tehetség, vagy rossz- és kellemes nyakhordozást adni, mint kocsiban, unottan megy, nem tetszetős és igen megszokja. indulatú, csökönyös. a hol az sokszor nem is sikerül. Az igy taní- Erre azt mondják, hogy a ló el van altatva. Ezeket a hibákat rendesen csak otthon tott lónak jó engedékeny szája lesz. Tudjon a ló lassan indítani, nyugodtan vesszük észre, különösen, ha lóvásárokon veElőnye az is, hogy nyerges lónak kocsiba húzni, lépést menni és kitartással ügetni. szünk, mert ott az eladó, akinek ilyen baju tanitása sokkal könnyebb, úgyszólván gyermekHa csikóink az öreg ló mellett indításban lova van már kitanulja, hogy kell e rossz játék lesz. és menésben, fordulóknál már megbízhatók, tulajdonságokat a vevő előtt palástolni, főleg Végül előnyös hátalással kezdeni a taní- akkor fogjuk őket össze párba, figyelembe véve ha lókereskedővel van dolgunk. tást, mert az ilyen ló szebb, szabadabb moz- nagyságukat, szinüket, vérmérsékletüket, fej- és Különböző eszközökkel és fortélyokkal gást nyer, a mit később kocsiban is megtart. nyakhordozásukat és akcziójukat. mintegy kiforgatják természetéből a lovat ideUgyanis hátalásnál a ló az elejével Mentől nemesebb, értékesebb lóanyagunk gessé teszik és rövid időre annyira megfélem- szabadon mozog, a testsúly inkább a hátulsó lítik, hogy ezzel leplezik rossz tulajdonságait, részen van, az első végtagok lapoczkában van, annál nagyobb gonddal és türelemmel a vevő pedig többnyire hajlandó ezt a ló nagy könnyebben dobódnak ki, ami különösen négyes kell eljárnunk, az ilyen rendesen tüzesebb, idegesebb állatokkal. tüzének tulajdonítani. fogatok első lovainál kívánatos. A tanítás idejére is tekintettel kell lenÉn a mig időm engedte, nagy passzióval De ha nem hátaltatja is valaki a lovait, jártam a vásárokat legtöbbet Debreczentől Eger éppen a fenti előnyök miatt nagyon czélszerü nünk. Ne tanítsunk késő őszszel és kora tavaszés Rimaszombatig és sokszor voltam érdekes lesz azokat tanítás előtt pár hétig futószáron szal, ha fagyos röges ut van, mert ilyen eseteknek szemlélője, midőn rossztulajdonságu (ionzson) körben hajtva az ügetőmozgásban útban a még rendetlen mozgású csikó könnyen hibát tehet magában, lábát kiveri, körömházba csökönyös, vagy rosszindulatú lovaktól igye- gyakorolni. kezett szabadulni és mást megrontani a jelenLovaink betanításánál könnyű, puha kápáju taposhat, pártatiprás állhat elő", egyátalán hoszlegi tulajdonos, akit talán az előző hetekben épp szerszámot kell használni; a kantár minden szas bajokat ós maradó hibákat szerezhet. igy boldogítottak. Ha gyepes tág utak állanak rendelkezécsótány, sallang stb. czifraságtól ment legyen, Vásározásom alatt nagy sok hibás, rosz- mert ezek is csak nehezítik a megszokást. A sünkre, akkor tanítás kezdetén nem szükséges szul idomított, legtöbb esetben közepes tulaj- zabla közönséges vastag karikás csikózabla a csikókat csak az elejükre vasaltatni. donságú koesilovat és kevés kiváló egyforma legyen. Figyelemmel kell lennünk, hogy az álKisgazdák, kiknek évente csak pár csikójárású teljesen behajtott korrekt fogatot láttam. ladzó, orr- és has- illetve hátszijak ne legye- juk van tanítandó, elég czélszerüen végezhetik, Igaz, hogy ennek fő oka az, hogy az utóbbiak- nek szorosak és ne gyakoroljanak az állatra ha azt megbízható öreg lovaikhoz lógóra kal az ember nem igen szokott vásározni. Ha nyomást. Czélszerü az első pár napon át a fogják és lassan a gazdaság körül hasztestalkatra megegyeztek is egy kettős vagy né- lovat a hámhoz szoktatni akként, hogy a nálják. gyesfogatnak a lovai, de ritka eset volt, ha azok szerszámot az istállóban néhány óráig rajta Kistenyésztőknél, kik legelővel nem renhagyjuk. képességre és mozgásra is összeillettek. delkeznek, szokásban van a csikókat a befogáHogy olyan sok rosszindulatú, megbízhaMásnap már felszerszámozva kivezetjük, sig szabadon a kocsi után járatni, ezt nem tatlan lóval találkozunk vásárainkon, ebben a kötéllel meghosszabbított istrángot egy ember helyeselem, mert igy nagyon könnyen baj maguk a gazdák, közvetlen a tenyésztők is megfogja és a ló után menve mindég erőseb- érheti menésközben a csikót s igy nem végez hibásak, midőn csikóik, behámolásánál ^—tísz-. ben húzza. Igy jártatjuk lépést a kantárszárral egyenletes mozgást. Hordja vezetéken lova telet a kivételeknek ^felületesen.: járnak ; el, kézen vezetve és midőn már látjuk, hogy nyu- mellett magával, aminek azonfelül nagy előnye, arra kellő .gondot, és szakértelmet nem fordí- godtan megy, az istráng csapkodását türi, hogy az ilyen csikó igen szelíd lesz s könnyen tanak. akkor utána akasztunk észrevétlenül egy erre betanul minden fáradság nélkül. Mondanunk sem kell, hogy forszírozott A milyen okos állat a ló és amilyen sók a czélra, készített csúsztató fatuskot, melyre mindenre meglehet tanítani kellő türelemmel, mikor ezt megszokta, a hátul levő ember hogy tanítással mennyi kárt tehetünk fiatal lovainkban, ne hódoliunk azon nézetnek, hogy tanuló épp olyan fogékony a rossz tulajdonságok el-, súlyosbítsa, rááll. lovainkat fölösleges, hajszolással kell megi sajátitása, iránt, a mik különösen kifejlődnek Tanácsos a vonószijat (szügyelőt) a tanitó benne a j tanítás alkalmával pl. ijedősség, rúgás, szerszámnál özbörrel bevonni, mivel a csikó . törnünk. ágaskodás, nemi indítás,, a kocsi elkapása (ehja-i szügyén a bőr még nincs megedződve, könnyen Lovaink betanításának mikénti keres^tülgadása), fejrázás, farkcsóválás; gyeplő elkapása ifeltörik, kisebesedik, ami igen lassan gyógyul;; vitelétől igen sok függ-és az igen befolyásolja stb. és még számtalan sok más apró rossz , és; oly fájdalmas, hogy nem csudálkozhatunk, azok értékét. tulajdonságok, mik. a kócsiló< értékét nagyon le- ha a ló indításnál akaratoskodik, nem indit Minden gazda igyekezzék lovainál már a i szállítják. .• rendesen és neki szökik a hámnak stb. tenyésztésben egyöntetűségre törekedni,, ezzel Mindezeket, csak azért említettem föl, Ila a ló a tőkében már jól megy. akkor eléri azt, hogy lovai párosak lesznek • igyekezhogy lássuk! mily nagy fontosságot tulajdonít- kocsiba fogjuk.,. Erre a czélra legjobb egy zék továbbá a behámoláspál a legnagyobb sunk hámos lovaink befanitásának, a mivel alkalmas, nyugodt, amellettx jó yérü, öreg, meg- ; szakértelenimél," és figyelemmel eljárni, igy állithat piacz.ra, korrekt behajtott fogatokat, > isnaz;alábbiakban akarok fogOalkozni.:: bízható ló (iskolamester) mellé fogni. ; amelyeket mindenkor jól megfizetnek és busáA tanitó kocsi ne legyen nehéz, legyen Ha csikóinknál elérktezett a befogás ideje, jó széles igy, biztos alappal fog bírni, középr san megtérül a gazda fáradságának kamatja, . illetve ilegálább/.3 évüket ,betöltötték, ha \ee- magas (jó erre a czélre egy ócska szandlaufer mit lova betanítására fordított., , ideig • ménesben i-szabadon 11voltak nevelve, x őket ykocsi; is) a rud, derék, ferhécz és lábdeszka Égyjóí,Ősszéáj'litQtyíeljéseni behajtott; fogat*pár< >hétlel iwianifasbezáetev.d&tt-- felállítjuk. ki lehet párnázva szénával kitömött zsákkal,,. náí többszörösen megfizetik, a, lovak ' reális Jóllehet ménesben iis már a mennyire hogy, esetleg, a csikó ne . sérthesse meg értékét. Láttuk ezt a f. év márczius havában ,.. Budapesten megtartott Xll-ik luxuslóvásáron is, magát. 'i lehet ; szelídekké kell a csikókat tenni a jó bánásmód által, mégis mivel nem részesülnek Némely helyen szeretik a tülmagas nagy ahol a Mjkovics-féle kettős fogatért, különösen rendözergs 1 napi tisztításban, illetve nincsenek: monstrum, nehéz tejes vagyis inkább halottas a jó összeállítás, párosság és tökéletes, beabraktakarmány mellett ugyanazon súlygyarapodást érhessük el. A hizlalási mérleg pedig megmutatja, mennyire javára billen a jól készített szénának. Ezt minden jól megfigyelő hizlaló tapasztalhatta, ujat ezzel tehát nem mondtam. Jolika Ferencz: (Vége köv.)

KÖZTELEK, 1899. AUCUSZTUS HO 16.

1250 tanítás érdemében első nap 4000 forintot fizettek. A kinek nincs türelme és passziója lótanítással vesződni, aki azt felületesen csinálja és nem rendelkezik ahhoz megfelelő szakértelemmel, egyszóval akinek körülményei olyanok hogy azt helyesen keresztülvinni nem tudja, az okosabban cselekszik, ha lovait nyers állapotban viszi a piaczra ; igy jól megfizetik, mert okszerűtlen tanítással többet árt, mint használ, esetleg értékes anyagot teljesen elront. Batta Sándor.

Bosnyák mezőgazdasági politika. Bosnyákország és a Herczegovina lakossága főképpen földmiveléssel és állattenyésztéssel foglalkozik, ami világosan kitűnik a következő adatokból. A legutóbbi népszámlálás szerint a lakosság száma 1 568.092, ebből mezőgazdasággal foglalkozik 1.385,305 és pedig van földbirtokos 5,832, hozzátartozóik 27,642, összesen 33,474 ; szabad paraszt 86,869, hozzátartozóik 437,665, összesen 599 859 ; kmet (jobbágy) 88,971, hozzátartozóik 510,088, összesen 594,534; mezőgazdasággal foglalkozó egyéb személyek 17,256, hozzátartozóik 33.671, összesen 50,927. Az ország 5.102,700 ha. területéből termőföld és legelő 2.335,894 ha. Az állatállomány a legutóbbi (1895.) összeszámolás szerint: ló . . . . . . 233,322 szarvasmarha . . 1.417,532 kecske . . . . 1.446,848 juh 3.230,720 sertés .. . . . . . 662,242 darab. Ezek az adatok érthetővé és indokolttá teszik, hogy a bosnyák-herczegovinai országos kormány Bosnyáko szág és a Herczegovina közgazdasági regenerálására irányuló tevékenységében különös súlyt helyez a, mezőgazdaságra. Tervszerű működését kiterjeszti a mezőgazdaság és állattenyésztés összes ágaira; mindenütt gondos előtanulmány alapján igyekezik megtalálni a viszonyoknak leginkább megfelelő rendszabályokat. Ez a. körültekintés egyaránt, tapasztalható a gazdasági eszközök és uj kultúrnövények meghonosításánál, valamint nemesítő keresztezésre használandó állatfajok kiválogatásánál. Természetesen legnagyobb óvatosság mellett sem lehetséges, hogy minden kísérlet sikerüljön; hol, van az az ideális agrárpolitika, amely csupa sikerrel dicsekedhetnék? A gyakorlati tapasztalás a mezőgazdaság terén elsőrangú mester és bárhol a világon .megtörténik, hogy az elméletben kitűnőnek Ígérkező intézkedés a gyakorlatban nem válk be. A bosnyák-herczegovinai mezőgazdasági politikának pedig megvan az a jő tulajdonsága, hogy a gyakorlati tapasztalást értéke szerint megbecsüli és nem ragaszkodik bürokratikus konoksággal olyan intézkedések-1 hez, amelyek az életben csütörtököt mondanak. Bizonyára ennek az alkalmazkodó képességének is köszöni, hogy átalánosságban mélyreható eredménynyel dicsekedhetik és •legföljebb egyes részletekben kell néha letérnie az eredetileg kijelölt útról. A bosnyák-herczegovinai mezőgazdasági politika előtt állott föladat egyike a legnehezebbeknek. A lakosság az okkupáczió előtt is tulnyomólag földmiveléssel és állettenyésztéssel foglalkozott ugyan, de középkori vagy még elmaradottabb színvonalon, hiszen a római typusu eke akárhány vidéken használatban volt még 1878. körül. A folytonos háborúskodás, a közigazgatás hiányossága és visszaélései a földbirtokost és a parasztot arra indították, hogy megelégedjenek a föld legkorlátoltabb mivelésével és hozadékával, a mi mellett az

állattenyésztés is egészen kezdetleges fokon maradt. Ilyen körülmények között természetesen mindent élőiről kellett kezdeni, nem javításra, továbbfejlesztésre, hanem alapvető munkásságra volt szükség. A bosnyák herczegovinai országos kormány beligazgatási osztályának kebelében működik a mezőgazdasági ügyosztály, Mikuli Jakab udvari tanácsos vezetése alatt, a ki széleskörű képzettséggel és gazdag tapasztalattal bir a mezőgazdaság terén. Az ügyosztály szakközegein kivül a közigazgatási hivatalnokoknak különös kötelességük, hogy a mezőgazdasági érdekekkel foglalkozzanak, főképpen, hogy a földmivelő néppel megértessék és megkedveltessék a kormány czélszerü újításait. Az országos kormány mielőtt hozzákezdett volna a földmivelés és az állattenyésztés fölvirágoztatásához, első uorban megállapította az irányelveket, amelyek szerint el akart járnia. Szakemberekkel tanulmányoztatta a viszonyokat és indokolt jelentéseik; alapján készítette el programmját, soha nem zárkózva el a későbbi tapasztalás u.ijmutatása elől. A rendszeres akczió tulajdonképperi 1886-ban kezdődött és igy , ezen a téren mindösszesen tizenkét esztendő tevékenységére tekinthetünk vissza. A földmivelés terén a kormány törekvése részint a régóta termelt kultúrnövények mjivelőmódjának megjavítására, részint uj kultúrnövények meghonosítására irányul. Az előbbi czélt szolgálja jó vetőmagvak elterjesztése, modern gazdasági eszközök meghonosítása, az okszerű gazdálkodása elveinek megismertetése; az utóbbi tekintetben különösen a sörfőzés szempontjából az árpa, továbbá a tengeri, burgonya és zab termesztésének fokozása (közel 100%-kal), valamint a czukorgyártás szempontjából a czukorrépa termelésének a meghonosítása. Az okszerű gazdálkodás elveinek terjesztése terén a mezőgazdasági oktatás nagy szolgálatot tesz. A népiskolák hintik el a szükséges ismeretek magvait a gyermekekben, amikor a néptanítók megfelelő ismereteket tartoznak szerezni. A vándortanítók működése szintén üdvös hatással jár. De különösen fontos, szerepet játszanak ezen a téren az úgynevezett mezőgazdasági kincstári állomások és a paraszt mintagazdaságok. Ezek az állomások vagy általános mezőgazdasági (földmivelés és állattenyésztés), vagy specziális jelleggel bírnak; pl. a gyümölcs- és szőlőtermelés emelése a derventi, lasztvai és trebinjei, a havasi gazdaság (juhtenyésztés, sajtkészités) megismertetése a livnoi, a baromfitenyésztés fölkarolása a prjadori állomás kiváló föladata. Ezek az állomások általában gyakorlati és elméleti irányban működnek, természetesen fősúlyt helyezve a gyakorlati eredményre ugy az intézetben elhelyezett parasztfiuk kiképzésénél, mint a környék gazdáira gyakorlandó befolyásnál. Ezek az állomások a kormány mezőgazdasági politikájának különösen hathatós eszközeiül bizonyulnak. Paraszt mintagazdaságul a kormány rendesen valamely érdeme-, tanulni vágyó ^parasztgazda birtokát választja ki, fölszer lésében közreműködik és okszerű vezetésével gazdatisztet biz meg. Vannak már olyan paraszt miritagazdaságok is, a melyeket a mezőgazdasági állomások végzett növendékei kezelnek egészen modern színvonalon. Ezek a mintagazaaságok tapasztalás szerint buzdító például állanak az illető vidék parasztgazdái előtt, a kik igy saját szemükkel győződnek meg az okszerű gazdálkodás hasznáról. A talajjaviás érdekében nagyszabású munkálatok folynak különösen a Herczegovinában, de az országos kormány másutt is kiterjeszti figyelmét a talaj lecsapolására vagy vizzel ellátására. A mezőgazdaság szempontjából fontos tényezők ismerete hiányos volna a meteorologiai viszonyok tanulmányozása nél-

66. SZÁM. 21 -ik ÉVFOLYAM. kül. Erre tekintettel az országos kormány meteorologiai intézetet létesített (a Bjelasnicán) és országszerte a megfigyelő állomásoknak egész hálózatát szervezte. Az állattenyésztés terén az állategészségügyi intézkedéseken kívül a kormány a bosnyák-herczegovinai állatfajok regenerálására és nemesítésére törekszik alkalmatos tenyészállatok meghonosításával. A szarvasmarhatenyésztés szempontjából több tenyészkerületre osztotta be az országot ős . mindenüvé az illető sajátos viszonyok közé illő, állatokat (bikákat és teheneket) küldi; továbbá borjudijazást és bikaisiállítást szokott rendezni a tenyésztők buzdítására. A sertés és juhtenyésztés lábraállitása végett hasonlóképpen megfelélő intézkedések történtek, ugyancsak alkalmatos tenyészállatok importálása révén. Valamint az összes állatfajok, ugy a ló is teljes elsatnyulásnak indult Bosnyákországban és a Herczegovinában, pedig a bosnyák nagy lókedvelő és a bosnyák ló egykoron messzeföldön híres volt. Beható tanulmányozás után az arabs faj találtatván legmegfelelőbbnek a bosnyák ló keresztezésére, az országos kormány ilyen tenyészanyag beszerzéséről gondoskodik és ezt a méntelepek és födözőállomások révén teszi a gazdák részére < hozzáférhetővé.- Csikódijazás, lóverseny stb. gondoskodik, továbbá a lótenyésztés előmozdításáról. A szakemberek már az ezredéves kiállításon észlelhették az állattenyésztés fejlesztésének eredményeit. A szilva és a dohány, mint az ország fontos jövedelmi forrásai megfelelő felkarolásban részesülnek. A bosnyák aszaltszilva ma már a franczia aszaltszilvával versenyez és a bosnyák-herczegovinai monopólium czigarettejei egyre több piaczot hódítanak és megállják helyüket még a török és az egyiptomi czigarettel szemben is. Az országos kormány gazdasági politikájának egyik legnagyobb dicsérete a fényes siker, amelyet ezzel a két bosnyák termékkel, a szilvával és a dohánynyal" el tud érni. A közlekedési politika — a mintaszerű országutak és a kitűnően funkczionáló keskenyvágányu vasutak — ugyancsak a mezőgazdaság szolgálatában áll és terményeinek értékesítését igyekezik előmozdítani. Hasonlóképpen a mezőgazdasági ipar fejlesztése is gondját képezi az országos kormánynak, hogy a meglévő természetes tényezők fölhasználásával szaporítsa a szegény lakosság kereseti forrásait. Ugy gondolom, idővel Magyarországon is be fogjuk látni, hogy az országos kormánynak ez a törekvése teljesen .kongruens nemcsak a politikai, hanem a gazdasági magyar érdekekkel is, mert minél inkább emelkedik a bosnyákok vásárló ereje, annál jövedelmezőbb piaczot találunk Bosnyákországban és a Herczegovinában. Hiszen ez a viszony máris évről-évre kedvezőbbé alakul mireánk nézve.. A mezőgazdasági hitelszükséglet kielégítéséről az országos bankon, a takarékpénztárokon és egyéb pénzintézetéken kivül különösen a kisgazda szempontjából a járási segélyalapok gondoskodnak. A bonyolódott birtokviszonyok rendezése és nyilvántartására szolgál a kataszter és a telekkönyv. A bosnyák-herczegovinai földbirtokviszonyok (földbirtokos, kmet, örökösödő joggal bíró jobbágy vagy zsellér, szabad paraszt) sok akadályt gördítenek az országos kormány mezőgazdasági politikájának az útjába, sőt egyelőre lehetetlenné teszik például a földadó rendszerének a reformálását. De annyira mélyen gyökereznek a hagyományokban és a délszláv világnézletben, hogy súlyos hiba volna könynyelmü megbolygatásuk. A szabad parasztok számának folytonos szaporodása lassanként előkészíti az átalakulást, amit az országos kormány szem elől nem téveszt. Ebben az irányban, valamint az okszerű mezőgazdaság népszerűvé tételében bizonyára hasznosan működnek közre az idegen telepesek,

H

SZÁM. 9-IK ÉVFOLYAM. bevándorlását az országos kormány hathatósán előmozdítja. A bosnyák-herczegovinai mezőgazdasági politikának mindazokra a czéljaira és törekvéseire, a melyéket itten csak futólagosan és vázlatosan érintettem, később külön czikkelyekben részletesen fogok foglalkozni. Itt úgyszólván pillanatnyi fölvételben óhajtottam a „Köztelek" közönsége elé állítani az országos kormány mezőgazdasági tevékenységének a halvány képét. ügy hiszem azonban, ez a kép is fogalmat nyújt arról, hogy a szakavatott buzgóság és meleg szeretet igyekezik a bosnyák gazdát a gyarapodásnak és az okszerű haladásnak az utjain kalauzolni, a melyek egyedül vezettethetnek megelégedéshöz és boldoguláshoz. Nincsen itten szó káprázatos rendszerekről, uj elméletekről, hanem a bosnyák sorsának emberségessé tételéről. Az országos kormány intézkedéseit ebből a .gyakorlati szempontból kell megítélnünk, aminthogy gazdasági intézkedései ebből a gyakorlati szempontból fakadnak. Szokolay Kornél.

LEVÉLSZEKRÉNY. Kérdés.

fvöZTKLKK, 1899

AUGUSZTUS HO

M

M

16

kitűnően dolgozik és bármit főzhetünk le rajta, tapasztalatok után arra a meggyőződésre jut, hogy e tarthatatlan állapot — éppen a gazdák ára az említett nagyságban 400 frtérdekében — megszüntetve legyen, akkor nem TJr. Győri István. Polland-china sertés beszerzése és te- indokolt a felháborodás; s a harag tentájával nyésztése. (Felelet a 379. kérdésre.) Polland- megirt czikk. Talán' éppen az ellenkező eljárás china tenyészmalacz iránt forduljon a gr. Ester- volna helyénvaló. Az évek folytán olyan állatházy-uradalom gazdasági vezetőségéhez Tata-Tó- orvosi karral fogunk bírni, a mely már kora város, vagy Pick Oszvald importőrhöz (Bpest, ifjúságától kezdve, minden kapkodás nélkül ezen pályára fog — hivatottságánál fogva — VIII. Külső-Kerepesi ut 1.). A polland-china, kivált a nálunk már igyekezni, hogy milyen tekintélyt fog magának honosodott (amilyen a tatatóvárosi), mindenütt kivívni, az működésétől fog függni, s ha bárott is eredménynyel tenyészthető, a hol a milyen nagy lesz is az a tekintély, az nem mangalicza, mert e disznó fej és tarkóalaku- fog a gazda rovására menni, mert azt igen lása, aránylag erőteljes lábai, sürübb szörzete jól tudja a czikkiró ur, hogy a mennyei haa nyájban való tartást is lehetővé teszik, külö- talmasságoktól kezdve lefelé az utolsó cselédgyermekig az összes —• tudománynyal, kereskenösen keresztezett, individuumokkal. Legjobb a czélt gyorsan érő húsos árura delemmel és iparral foglalkozó és gazdálkodó emberiség igen kevés kivétellel a gazda részére irányítani, minek az előállítására, ba gyök és alkot és működik. És nem hallani felszólalást gumós növények s tejhulladékok is rendelkezésem az ellen, hogy az építész, aki a gazda sére állnak, annál biztosabb a jó eredmény. házát, épületeit emeli, vagy a mérnök ellen, a m. k. ki, határát méri, sem az orvos ellen, a ki Elarankásodott lóherés. (Felelet a 380. cselédeit gyógyítja, sem .az ügyvéd ellen, aki számú kérdésre.) Kérdéstevőre nézve elég ügyeit védelmezi, sem az eső ellen, a melyik kelllemetlen, hogy az aragka jelenlétét csak a szükség idején elmarad, sem a felszámithaujonvetett lóherés tábláján konstatálhatta. Az tatlan stb. stb- ellen azon panaszt, hogy a ily kellemetlenség könnyen elkerülhető, ha az gazda tekintélyén akarna a nagy közönség elvetendő lóhermagot valamely vetőmagvizsgáló előtt emelkedni. állomás által arankára megvizsgáltatja (1. 1897. Mindenki teljesiti a .feladatát, s az egyéni évi „Köztelek" 550. oldal), mert igy már a zsákban konstatált aranka folytán a magot a tekintély, a melyet tudásával elér, jogosan kereskedőnek visszautasíthatja és más magot megilleti, minden összehasonlító czikk nélkül is. szerez be. Az állatorvosi szak ma már nem való A kereskedő az általa eladott vetőmag- dillettánsoknak. A gazda ért az állatorvoslásvaknak ugy arankamentességeért, — mint hoz, de ha állatorvosra van szüksége, mindenegyéb tulajdonságaiért — az 1894. évi XII. esetre óhajt legalább annyit, hogy az többet t.-cz. 51. §-a és 1895. évi XLVI. t.-cz. 7. §. 6. értsen a dologhoz, mint ő. Már most azért pontja értelmében ;— feltétlenül szavatolni haragudni és epéskedni, mert az illetékes tartozik. Tehát említett törvény rendelkezése tényezők a gazda ezen jogos óhajtását meg szerint lóherés táblájának elarankásodása miatt akarják valósítani, éppen nfem indokolt. birói uton is követelhet a vetőmagot eladó kereskedőtől kártérítést. Pörösködés előtt azonban tessék számot Eszem ágában sem volt azt állítani, hogy vetni, hogy bir-e biztos bizonyítékokkal arra a gazda az állatorvosok alaposabb kiképzése nézve, hogy lóherése tényleg a kereskedőtől által ne nyerne. Sőt éppen ellenkezőleg, sietvásárolt mag arankássága következtében tem kifejezést adni annak, hogy az állatorvosi arankásodott-e el. kvalifikáczió emelése s eként az állategészségNe téveszszük ugyanis szem elől, hogy ügyi szolgálat tökéletesítése első sorban is a alkalmas körülmények között igen gyakran el- mezőgazdaságra nézve nyereség. Azt sem állíarankásodhatik valamely lóherés azon esetben tottam, hogy az állatorvosi főiskola indokolatis, ha a bevetett területen azelőtt soha here- lanul kívánja meg hallgatóitól az érettségit. féle nem volt és a bevetett mag is aranka- Ez bizonyára együtt jár az alaposabb kiképzés mentes volt. T. előfeltételeivel s együtt jár a főiskola egyet.emi színvonalával.

378. kérdés. A „Köztelek" 59-ik számában egy hordozható pálinkafőző-készülék van leirva, miután egy olyat beszerezni szándékozom, kérem a , Kérdések" rovatában alábbi kérdéseim betenni: 1. Van-e már ily fajta pálinkafőző-készülék használatban és hogyan vált az b e ? 2. Hányszor lehet azzal'pl. törköly- vagy gyümölcsczefrével 24 óra alatt pálinkát főzni ? 3. Mennyi pálinkaégetési illetéket kell egy ily kazán után 24 órára fizetni? 4. Mily nagy helyre van egy ily készülék felállítására szükség? B. A. 379. kérdés. Hol lehetne kapni egy pollandchina fajta malaezot és tenyésztése milyen viszonyok közt fize ti ki magát ? (keresztezve.) K. Zs. 380. kérdés. Heremagszükségletemet a folyó évben egy vidéki kereskedőnél szereztem be. A kapott lóhermaggal egy oly tábla lett bevetve, a melyben ember emlékezete óta semminemű hereféle nem volt. Gazda és állatorvos. A védnövény letakaritása után száz és száz arankafolt látható. A „Köztelek 6 64. számában eczim alatt megKérdem, hogy ez esetben az illető keres- jelent czikkünkre alábbi reflexiót vettük, melyet a kedő a vevővel szemben a mag arankamentesszámban megjelent helyreigazítás folytán ségeért felelős-e és ha igen, követelhető-e tőle tárgytalanná vált bevezető résznek kihagyásákártérítés bírói uton, miután békés egyezkedés- val, a következőkben szószerint közlünk : ről mit sem akar tudni. Sz. Gy. Azon tény, hogy az állatorvosi szakismeretek elsajátítása csupán teljesen befejezett középiskolai műveltség megszerzése után Felelet. lesz lehetséges, olyan különös és érthetetlen Hordozható pálinkafőzőkészülék. (Fele- indulatba ragadja a czikkirót, hogy rögtön kész a nagy nyilvánosság előtt, annak leghivatottabb let a 378. kérdésre.) ügy vélem, hogy a kérdés fórumán, a „Köztelek" hasábjain éppen nem a Reichel és Heiszler czég által készített és e sorok írója által konstruált, illetve javított ízléses alakban álláspontjának védelmére az pálinkafőző készülékre vonatkozik. E készülék érettségi bizonyítványt, a gazdasági tanintézeti többféle nagyságban szerezhető meg; az első, végbizonyítványt és az állatorvosi oklevelet amelyet én készíttettem és amely a m. kir. párhuzamba vonni. kertészeti tanintézetben van használatban, 160> Nem szándékozom e fejtegetésekben czikkliter űrtartalmú. Ennek töltési képessége Vs-vel irót követni, de meg kell jegyeznem, hogy „az számítva 128 liter, a szeszadó-törvény szerint állatorvosi kvalifikáczió tekintélye abszolúte napi termelő képessége ennek 4-szerese = nem a gazda kvalifikácziójának rovására tör512 liter, mely 510-re kerekítendő ki. A terme- ténik", hanem csakis azon czélból, hogy a lési adó, törkölyre 2 fok alapján számítva, gazda minél alaposabban képzett és hivatott 24 órára 10'2 hektoliterfok szesz után 3 frt állatorvost vehessen igénybe, ha arra szükség 57 kr., gyümölcsczefrére, borseprőre 3 fok lesz. A mai viszonyok között ugy áll a dolog, alapján 15'3 hektoliterfok szesz után 5 frt hogy ezen pályát sokan nem azért keresik fel, 36 krra adódik ki. Tapasztalataim szerint egy mert arra hivatottságot éreznek, hanem mert léfőzésre kell 3—4 óra, a szerint mivel és más pályán „letörtek". Ennek következménye hogyan dolgozunk és igy 24 óra alatt 6—8 azután az, hogy a gazda sok esetben kárát töltést számithatunk, vagyis 7 7 /io— 10s/io hek- vallja az ilyen „szakértő" beavatkozásának. toliter czefrét stb. dolgozhatunk föl. A készülék Ha azután a magas minisztérium közvetlen

Paraszt észjárásommal pusztán abba nem tudtam és nem tudok belenyugodni, hogy az állatorvosi szakképzés szempontjából a gazdasági tanintézetek végbizonyítványa ne érjen annyit, mint az érettségi. Nem ludtam azután természetesnek találni, hogy az állatorvosi szakoktatás a felső gazdasági szakoktatás egyetemes színvonalán felül emelkedjék. Örvendetes, hogy .emelkedett, de sajnálatos, hogy alatta maradtunk. Szabad legyen kijelentenem, hogy ebbe a helyzetbe való bele nem nyugvás nem az én csekélységem fix ideája, hanem egy számottevő kör • egyértelmű felfogása is megnyilvánult ebben. A czikkiró által bizonyos tudálékos-fölénynyel összehordott szofizmák nem alkalmasak arra, hogy okoskodásaimban egy különczködő agy hóbortjait látassák, aminthogy ez a szándék kirí belőlük. Érvel ugyanis azzal, hogy miért nem történik felszólalás a mérnök, az ügyvéd s az eső ellen, melyek pedig szintén csak a gazda munkatársai? Ne legyünk ilyen furfangosak. A mérnök és az ügyvéd tudománya semmiféle rokonságban nem áll a szakképzett gazda ismereteivel. Egyenesen a hülyeség vádját emeljük az ellen, akinek az ilyenféle összehasonlitgatások szándékát imputáljuk. Az állatorvos ismeretei azonban szoros rokonságban állanak a gazdasági tanintézeteken terjesztett ismeretekkel. E kettő összehasonlítása már nem hülyeség, e két kvalifikáczió már a leg-

1252

KÖZTELEK, I S W

AUGUSZTUS

HO

IE

6 6 . SZAM. 9-IK É V F O L Y A M .

kivitele ez évben sem lesz. Számításba véve természetesebb feltételek között volna fokoza- ; nézve is az a) osztály díjtétele nyer tosan egymásba illeszthető. alkalmazást. Tekintettel arra, hogy ezen Románia és Oroszország Ínséges gabonaHivatatlan vitatkozás ennek a kérdésnek permetező anyag föalkatrészét a rézgálicz termését: mindezen körülmények arra a könem használ, a felfogásokat egymáshoz nem vetkeztetésre utalnak, hogy a buza árának az közelili. Hivatottjai ennek a kérdésnek is van- képezi az áru bevallásánál a „rézgáliczősz folyamán emelkednie kell. nak, akik bizonyára több szerencsével nyug- keverék" elnevezés használandó. tathatnák meg az érdekelteket a szóban forgó Szeszmonopóiinm Belgiumban. E czim Az éjszakkeleti vármegyei szövetkezetek intézkedés alapgondolatában rejlő intencziók adható annak a törvényjavaslatnak, melyet szövetsége a Szatmármegyei Gazdasági Egyehelyessége felől, mint azt ezikkirónak tenni egynéhány képviselő a legközelebbi napokban sület által indított mozgalom eredményéül sikerült. Sajnálom, hogy ez e helyen meg fog a belga kamara elé terjeszteni. Inditó oka Szatmár székhelylyel megalakult. A Szatmár-, nem történt. ama iszákosság, mely alig bir más államban Szilágy-, Ugocsa és Máramaros vármegyék szöIgyekszem a „Köztelek* hasábjain olyan oly elterjedtséggel, mint Belgiumban. Fogyasz- vetkezeteit felölelő szövetség alapszabályait a véleménynek kifejezést nem adni, amely az tása évenkint 75.000,000 liter alkohol (50 központi hitelszövetkezet tudomásul vette azzal fokos), vagyis 12 liter fejenkint. 1870-től előttem számottevő véleményekből a nyilvánosaz Ígérettel, hogy a szövetség titkári teendőit sághoz jogot nem merit. S igy bár respektus- 1894-ig a lakosság csak 24 százalékkal szapo- is elintéző állandó képviselőt fog a szövetség sal haj lom is meg azoknak a hivatottsága rodott, míg az alkohol fogyasztása 54 száza- központjába kiküldeni. Ez intézmény minden előtt, akik az állatorvosi főiskola . szervezeté- lékkal emelkedett. Belgiumban 195 ezer ital- esetre nagyban elő fogja segíteni azon a vidének megállapítására illetékesek voltak, másfelől mérő üzlettel bir, vagyis egy esik 36 lakosra ken is megindult szövetkezeti mozgalmak terrespektussal hajlom meg azok előtt is, akik a (asszonyokat és gyermekeket hozzászámítva.) A jedésiét. A szövetség ügyeinek ideiglenes intészóbanforgó törvényjavaslat következőket kí- zését György Endre a közp. hitelszövetkezet gazdasági tanintézetek végbizonyítványainak mellőzésében, meg egyetemes szakoktatásunk vánja: 1. Az alkohol termelése kizárólag az igazgatója, Domahidy Sándor a Szatmármegyei rangon alul maradottságában neheztelésre lát- állam által történjék. Mindama szeszes italok, Gazdasági Egyesület alelnöke és Poszvék nak okot s akiket megmutogatni nem tudok, de melyek 18 foknál magasabb alkoholtartalmuak Nándor, ugyanazon egyesület titkára, vállal„alkohol'-nak tekintendők. 2. Külföldi szeszt ták el. bárki is sürüen reájuk talál a magánérintkezés közben. Ez a tudat erősit meg ahhoz, hogy csak az állam hozhat be az országba. Absinth Baromfi keresztezési kísérletek Irta: véleményemet fentartsam s magamat a czikk- gyártása és behozatala szigorúan tiltva legyen. 3. Tiltassék meg magánfeleknek szeszfőzőké- HreMay Emil állattenyésztési m. kir. felügyelő. iró által összetörve ne érezzem. szülékek tartása. Kivételes esetekben csakis a Ily czim alatt a földmivélésügyi m. kir. miniszBuday Barna. kormány adhat évről-évre meghosszabbítható ter kiadásában megjelenő „Kiséríetügyi Közleengedélyeket. 4. A jelenleg létező főzdék mények"-ben egy baromfitenyésztési tanulmány a törvény életbelépésekor beszüntetik az jelent meg, melyet a miniszter sok ezer pélüzemüket és tulajdonosai a kincstár részéről dányban külön is kinyomatott, hogy mindf EGYESEK. kártalanításban részesülnek. Ezen kártalanítás azoknak, kik a szerzőhöz Gödöllőre a füzet egy liter 50 százalékos alkohol után 7 centi- megküldésért fordulnak, az ingyen adható Mai számunk tartalma: Oldal. legyen. A füzetet 9 igen szép baromfi kép mes és az utolsó 5 év alatt termelt mennyiAz OMGE. közleményei. . 1246 ség alapul vétele mellett számítandó ki. A díszíti. Kőzmagtárak és gabonaértékesi'ő szövetkezetek. 1246 pénzügyminiszter megbízandó 50 év alatt törAz idei gyapjuaukcziók második soroBosnyák mezőgazdasági politika 1250 lesztés alá kerülő járadékkötvények kibocsátásával, hogy a kártalanításokat kifizethesse. 5. zata szeptember 20-án veszi kezdetét. Ezen Gazda és állatorvos. 1251 Évente királyi határozattal megállapítandó ama aukcziósorözaton nevezetesen a bárány-gyapjuk Növénytermelés. szeszmennyiség, mely a fogyasztás czéljaira értékesíthetők mindenkor legjobban. A felA széna készítésről, különös tekintettel a lobrokerülhet. 50 millió litert sohasem haladhat szállitáshoz szükséges nyomtatványokat — kon" való szárítása., 1248 meg, sőt évente 2 millió literrel mérséklendő, a mig egy bizonyos — még megállapítandó — fuvarlevelet és nyírási kimutatást — az érdeLótenyésztés. mennyiségre leapad. 6. Ugyanezen királyi ha- : kelteknek Heller M. s Társa czég (Budapesten) Kocsilovak .helyes betanításáról 1249 tározat megállapítja az eladási árakat. Az első egyszerű levelezőlapon való megkeresésre renlevélszekrény . _ 1251 évben az eladási ár 200 frank legyen hektoli- delkezésére bocsátja. terenként hordó nélkül. Ezen ár évről-évre Vagyesek. , • _•:_ ! 1252 emelendő. 7. A szeszfőzés alá kerülő nyersTerményvásár. A zemplén vármegyei Kereskedjem, tőzsde. — „„ 1253 anyagnak legalább fele a belföldön fedezendő. gazdasági egyesület a f. évi augusztus hó 24-én a vármegyeháza 8. A mezőgazdaság czéljaira szükséges mel- tartja meg S.-A.-Ujhelyben Budapesti gabonatőzsde. — Szeszüzlet. — A közléktermények, hulladékok a belföldön önkölt- nagytermében szokásos évi terményvásárját. A ponti vásárcsarnok árujegyzése a nagyban (en ségen árusitandók. 9. Az alkohol eladá- vásár d. e. 9 órakor nyittatik meg és d. u. gros) eladott élelmiczikkek árairól. — Állatvásá1 órakor záródik; a bejelentések határideje sából az állam beszedi a) a termelési költsérok : Budapesti szurómarhavásár. — Budapesti geket, b) a felügyelet költségeit, c) a kisajátí- és az 5 kilós zsákokban elhelyezendő minták tott főzdék kártalanítási összegének törleszté- beküldésének határnapja augusztus, hó 15 ike juhvásár. — Bécsi vágómarhavásár. — Becsi sét és kamatját. 10. Az állam a szeszes ita- bezárólag. A mult években megtartott enemü szurómarhavásár. — Bécsi sertésvásár. — Bécsi loknak eladását eszközli 150 literen felüli vásárok fényes, eredménye azt a reményt tápjuhvásár _ „ , 1254 mennyiségekben és készpénz mellett. 11. Az lálják az egyesületben, hogy az ezidei terményipari czélokra szolgáló szesz 150 literen felüli vásár, tekintettel az aratás jó , voltára, még Halálozás. Smntmihály Sándor földbirtokos, mennyiségekben az állam által denaturálandó sikeresebb lesz, mint az előző éviek. Ép azért OMGE. tag, folyó hó 12-én életének 34-ik évében Győ- és 10 százalékos haszon mellett adatik el. felhívjuk a gőz- és mümalmok, a sörgyárak, Ennek a nagyjelentőségű törvényjavaslatnak a valamint nagy- és kiskereskedőink figyelmét rött elhunyt. sorsá a mi viszonyaink között is a legnagyobb ezen terményvásárra. Az 1898. évben tartott Uj permetező anyag vasiiti figyelmet érdelmi meg, mert a szesz egyed- terményyásáron 25 kereskedő volt jelen. Elszállítási k e d v e z m é n y e . A kereskede- árusítása által a fogyasztási adókon kívánatos adásra be volt.jelentve: 25 ezer métermázsa készárpa és 6—7 ezer métermázsa cséplés lemügyiminiszter az „Önműködő" (l'Auto- és számottevő könnyítések volnának tehetők. alatt levő árpa ; 4 ezer métermázsa buza; matique) permetezőhöz szükséges per150 métermázsa rozs; 3 ezer métermázsa zab metező anyagok vasúton való szállítáAratási eredmények. A földmivélésügyi és 50 métermázsa lencse. Az árpa 7 frt 50 kr sánál kedvezményes viteldij-számitást miniszternek legutóbbi hivatalos jelentése sze- és 8 frt 85 kr között lett keresve; feltételesen engedélyezett, ha az Országos Magyar rint búzatermésünk ez évben 3 7 3 millió eladatott körülbelül 80 kocsi rakomány. A terGazdasági Egyesület, a Magyar Mezőgazdák métermázsát tesz ki. A julius 30-iki termés- ményvásárra vonatkozó mindennemű fölvilágoSzövetkezete, vagy valamely a rendel- becslés 36'9 millió métermázsát mutatott ki. sitással szívesen szolgál az egyesület titkári tetési hely szerint illetékes és erre fel- A rozstermést 11'98 millió métermázsára teszi hivatala (S.-A.-Ujhely, vármegyeháza), egyszerű megkeresésre is. jogosított vármegyei, illetve vidéki gazda- a becslés, amely mennyiség a julius . 30-iki sági egyesület, végre a törvényhatósági becslésnek majdnem teljesen megfelel. A legGyümölcsbevitel Romániába. A földmiközigazgatási bizottságok utján a vár- utolsó becsléshez képest tehát a javulás a két vélésügyi miniszter értesítése szerint a román megyei alispánok által kiállított igazol- fő kenyérterményben alig fél millió méter- kir. kormány, friss gyümölcs- és vetemény (főványok alapján kerülnek feladásra. mázsát tesz ki, ami számba nem jövő mennyi- zelék-féléknek a királyság területére való beA szóbanforgó permetezöanyag a ség. Tekintettel arra, hogy Ausztriában gyenge viteli engedélyét, az ezen áruk származását m. kir. államvasutak összes vonalain, volt a termés, a belfogyasztás fedezésén felül igazoló származási bizonyítványok felmutalásátetszés szeiinti feladásnál, ugyanazon maradó 9 — 10 millió métermázsa búzát Ausz- nak kötelezettségéhez kötötte.

szállítási kedvezményben részesül mint a kékgálicz, vasgálicz stb., az az erre

tria is könnyű szerrel elfogyaszthatja; a monarchia közös vámterületének tehát buza-

66. SZÁM. 9-1K ÉVFOLYAM.

Ponyvák. Kocsi- kazal és repezetakarók, gőzmozdony- és cséplőgép-ponyvák vitorlavászonból, természetszinüen, feketén vagy sárgán telítve, legjobb minőségben, s legolcsóbb árakon:

1253

KÖZTELEK. 1899. AUGUSZTUS HO 16. zivatarok be nem következtek, mi a hőmérséklet tetemes sü'lyedésével volt kapcsolatos. A hét vége felé szárazra fordult ugyan ismét az időjárás, a hömérzéklet azonban csökkent maradt.; Az aratás országszerte be van fejezve és a cséplési munkálatok folyamatban vannak. A külföldön az aratás kedvező körülmények között folyik, az idő is nagyobb'ára jó, Francziaországban gyakori esőzésről panaszkodnak. A külföldi piaczok üzletmenetét illetőleg égészen változatlan viszonyok uralkodnak; a spekuláczió teljesen tartózkodó és a fogyasztás csak legszükségesebb beszerzésére szorítkozik. Amerikában az árfolyamok gyakrabbi, habár kisebb ingadozásnak voltak alávetve és a mult héthez viszonyítva csak kisebb visszaesés konstatálható. A hozatalok uj áruban nem öltötték még ugyan a várt nagyobb terjedelmet, a látható készletek e héten azonban ismét 910.000 bushellel gyarapodtak, A tavaszi buzá terméseredménye nem javult, sőt a kiadott hivatalos becslés szerint a mult heti állapothoz viszonyítva 8-1% gyengült, a mi a hét vége felé az árak 2 c. emelkedését vont^naga után. Angliában a hangulat lanyha és a keresl# korlátolt; a tulajdonosok engedményekre azonban alig voltak rábírhatók. A franczia piaczokon alig volt változás, habár az irányzat a nagy készletek hatása alatt inkább nyugodt. A többi kontinentális piaczokon mérsékelt üzlet mellett változatlan csendes hangulat uralkodik.

1

Nálunk ugyancsak nyugodt felfogás uralkodik. A forgalom aránylag gyenge és az árak nagyobbára csökkenőek".' Az üzleti hét részleteiről következőket jelenthetjük: Bum kezdetben jobban volt kínálva; később az ajánlat azonban csökkent és a hozatalok is .aránylag gyengék maradtak, holott most közvetlen a termés után nagyobb kínálat lett volna várható. Valószínű, hogy ennek okai egyrészt a némileg elkéselt aratásban, a termelők tartózkodásában és a vidéki malmok keresletében keresendők. A helybeli malmok ennek ellenében azonban nem is tanúsítottak különösebb vételkedvet és beszerzéseikben — tekintettel a rossz lisztkelendőségi viszonyokra csak a legszüksége-. sebbre szorítkoztak. Egyes malmok nagyobb vásárlási hajlamot tanúsítottak és nagy szállítási > j tételeket is vettek fel, a példa azonban nem talált követőkre és a pillanatnyi benyomás, mintha ezúttal mennénk a tartós arjavulás felé, másnapra ismét elveszett. Az irányzat a hét nagyobb részében nyugodt volt és az árak a mult héthez viszonyítva mérsékelt változások mellett '5> krajczárrál olcsóbbak. Ó-buza kevés van kínálva és a helybeli készletre szorítkozik, mely azonban' tekintettel arra, hogy a malmok e héten is a rendes üzleten kívül vásároltak, erősen megcsappant. Az összforgalom 120,000 métermázsa, a hetihozatal 1L7,000 métermázsa. Exportra alig történt eladás.

Napi jelentós 1899. augusztus 16. Ma. volt az első nap, hol a kínálat búzában sürgősebb volt a rendesnél, a malmok azonban tartóz, kodásukból mit sem engedtek így az eladók kénytelenitve voltak waggonáruknál .5—10 krral olcsóbb árakkon túladni azon, míg nagyobb finomabb partiek teljes áron, keltek el. A forgalom 25000 mm. tesz ki. Eladatott: v' Uj-buza: Tiszavidéki: 500 mm. 81 kg frt 9 07 8 hóra 9-05 200 , 81 „ „ 9-05 „ D 81 kg frt 9: IC „ 100 miin. 80 kg frt 8-95 3 hóra 910 100 . 80 9-07 150 ,. 80 200 „ 80 9—

.. ..

300 jiá. 80 kg frt 9 05 3* hóra 100 miin. 80 kg. frt 8-80' 8-90 100 ,, 80 905 300 . 80 9.— 1-00 .„ -80 8;91 250 , 80 S C H O T T O L A EUNÖnél 8.91 150 , 90 8-91 » » 100 . 80 BUDAPESTEN l 100 Dlm. 80 kg frt 8-95 Fonciére-palota. Andrássy-ut sarkán. 8.60 100 . 75 Pestvidéki: 10Ó »' 81 Ponyvák javítása és telítése olcsón eszközöltetik. 9-10 400 » 81 40Ó . 81 9.05 905 500 . 80 M i n t a g y ü j t e m é n y kívánatra küldetik. 905 300 ,„ 79 8.70 550 , 80 8.80 200 » 79 Ö.77 100 ,, '79 8-75 100 ,, 79 '8-80 . 100 , 79 •8-80 200 . 77 T.-Becse : 3000 , 76 8.87 5300 , 76 8.80 500 j,f 77 S-70 Fehérmegyei: 8"70 iioo 76 102054/99 12 szám. A magy. kir. államvasutak. 8-70 200 . 77 Pályázati hirdetmény. 8-70 300 . 77; 8-65 Tolnai: 200 . 75 Az alúlirt igazgatóság a magy. kir. államvasutak Rozs valamivel jobban volt kínálva és mini Bihari : 100 , 75 8-85 * részére a jövő 1900. évben illetőleg 1902. év végéig a eddig jobbára csak elszállítási czélokra volt forgalomkövetkező csoportokba sorozott anyagokdói felmerülő ban. A helyi fogyasztás nem vásárol, az árak a mult Rozs ma export czélokra lett vásárolva nagyobb szükségletnek szállítását biztosítani kívánván ezennel héthez viszonyítva körülbnlül 5—10 krral olcsóbbak s mennyiségben, az árak azonban >nem változtak. • nyilvános pályázatot hirdet m. p. I. Kő- és földnemű minőség szerint budapesti paritásra 6'45—6'60 írtig, Árpában a kínálat elég jó, a vételkedv azonban anyágok: II. Festékek; vegyi szerek és különfélék III. finomabb áruban 6-65 forintig jegyeznek. Nyírvidéki Olvasztó tégelyek IV. Vízállást mutató-üvegek V. Üveg- állomásokon ugyancsak 10 krral csökkentek az árak, lanyha, csakis egész- jó niinőségü söráípák találnak áruk VI. Kefekötő áruk VII. Durrantyuk. Debreczen paritásában 6-05—6 07Va forintnál többet vevőre. így ab lőrinczi 7/50, Keresztes-Nyárad 8 frt, A kiirás tárgyát képező egyes ezikkeket előtüntető nemfizetnek.Ó-rozs niDcs forgalomban. Guta 8 frt—6-50 átlagosár , takarmányárpák 5-50-5-70 jegyzékek melyek egyszersmind ajánlati mintákul szolÁrpa (takarmány és hántolási czélokra) mérségálnak, valamint a szállításokra vonatkozó részletes kelt üzlet mellett változatlan maradt és helyben 5-80 Budapest találnak vevőre. , Zab gyenge forgalom mellett változatlan. Minőség módozatok valamennyi hazai kereskedelmi és iparka- forintig jegyez Állomásokon átvéve továbbra ís jó maránál megtekinthetők és a magy. kir. államvasutak érdeklődés uralkodik és valamivel élénkebb üzlet is szerint ujáruért '5-40—5-70 ó áruért" 6 frtig fizetnek. igazgatósága anyag-,és leltár beszerzési A V. szakosz- fejlődött, habár a tulajdonosok magas árkövetelései a Tengeri kevés forgalom mellett; változatlantályánál (Budapest VI Andrássy-út 73 sz.-H. emelet 47 forgalom kifejlődését megnehezítik. A hét végé félé Helyben 4-70—4'75-ig ér el. . ajtó szám) kaphatók. némileg nyugodtabb is a hangulat. A tiszavidéki álloHatáridők kevés forgalom mellett lényeges válA szabályszerűen' kiállított, ivenkint; egy korona mások' és a felvidék minőségei nágyobbára kielégitőek m. k. okmány bélyeggel ellátott ajánlatok lepecsételve és erőteljes fehérszínű áru elég gyakori, mig á Dunán- tozást nem szenvedtek. legkésőbb f. évi szeptember hó 12-iki déli 12 óráig a tuli származékok nem elégítenek ki. Mindazonáltal ema Déli 12 órakor következőképp áll: magy. kir. államvasutak anyag- és leltár ., beszerzési árpákban, különösen pedig merkantil minőségekben szakosztályában átadandók, illetőleg postg, utján oda nagyobb forgalom fejlődött ki, melynél dunamenti álloKöttetett. Déli tárlat. küldendők és a boríték ezen külczimmel látandó el: másokon 6' 6-25 frt között fizettek. Jobb minőségű Buza októberre . . 0'—— 8-49—50 Ajánlat 102054/99 számhoz. " . » áprilisra 190Ó. " 0._____ 8.78—79 áru eme relácziókb'an kevésbé találkozott érdeklődésAz ajánlott árukegy évi értékének-5o/o-kal felérő sel. Felvidéki árpák merkantil áru 675 - 7-25 forint, Rozs okt. . . . 0--—•—— 6-75—76 bánatpénz legkésőbb f. évi szeptember hó 11-iki déli jobb 7 25—7'75 frt, finom urasági áru 8 50 forint körül Tengeri szept. . , 0 . - 4-72—73 12 óráig a nagy. kir. államvasutak föpénztásánál le- keltek el, mig tiszavidéki áruért, bár mérsékelt forga„ májusra 1900; 0> 4-78—79 teendő. lom mellett, merkantil áruért 5-50—6.—, jobb 6-6-75 Zab okt. . . . ' 0'-—'*———— 5-32—34 Bánatpénz nélküli, vagy később benyújtott ajánla- és finom áruért, mely ezidén tiszavidéki árpa között is Káp.-repcze aug. . — — —11-15—11-25 tok, valamint olyanok, melyek nem pontosan és részle- előfordult 7-50 forintig' fizettek. tes módozatok betartása mellett állíttatnak- "fi, nem vé. Zab elég bőven érkezik, mig a kereslet csak tetnekfigyelembe.. T , . .; . . ,. mérsékelt. Az árak keveset változtak és helyben Budapest, 1899] junius hó 22. 5.45—5.70 frt között jegyeznek. Finom áruért 5.9C frtig Ssest. (Gold.fi.nger Gábor szeszgyári képviselő Az igazgatóság érhető el. Uj zabból is érkezett már néhány waggon, tudósítása.) (Utánnyomás nem dijaztatik. melyek 5.45—5:60 frt között adattak el. • 1 A szeszüzletben e hét elején az üzletmenet Tengeri a határidő árjegyzésével egyetemben 10 krt vesztett és főleg a vidékre való elszállítás czéljából, szilárd volt és a szeszárak a multheti zárlatjegyzés helyben kocsira téve 4.70—4.75V2 frton kelt el, A fel- szerint záródtÉkk. Elkeltfinomítottszesz nagyban 56-75 mondások gyengék voltak és ezek gyárosoknál találtak frt, élesztőszesz 57 50'frtig.Exkontinges és denaturált szesz 25 krral drágább, elhelyezést. Mezőgazdasági szeszgyárak részéről é hét elején Olajmagvak: Káposztarepcze a határidő-árak jegyzésének hatása alatt szilárdabbra fordult és hely- kínálat nem volt. Bécsben a kontingens nyersszesz ára KERESKEDELEM,TŐZSDE. ben 11.50—12.10 1 írttal esett és 21 frton jegyeztetett. frt között jegyzett. Bánáti repCze 11,60 frtig értékesíthető. Káposztarepcze augusztusra A kontingens nyersszesz ára Budapesten 19.25— 12 05—la.10—12.25 frt között mozgott és 12.15—12.25 19 75 forint Budapesti gabonatőzsde. frton zárul. Vadrepcze 5.50—6.25 frt. Gomborka : névBécsi jegyzés 2021— frt kontingens nyers(Gutt.mann és Vfahl budapesti terménybizományi leg 10,-—-10.25 frt. Lenmag 10.50—11.— frton jegyez; cség jelentése.) helyben. Prágai jegyzés 5S-——-•— frt adózott és 20Hüvelyesek: Bab (uj) továbbra is csak szórvá- —•— frt adózatlan szeszért." Budapest, 1»99. augusztus 12. . Trieszti jegyzés 11.50 — frt kiviteli szeszért Az időjárás á hét nagyobb félében tikkasztóan nyosan van forgalomban. Ó áru nincs a piaczon. meleg és száraz volt, míg később nagyobb terjedelmű Trieurt aprószemü babot Gyöngyösön-Félegyházán 7.50 90% hektoliterje.

1254

KÖZTELEK, 1899 -AUGUSZTUS HÓ 16

66

SZÁM. ó-fK EVEOLYÁ.ví

Budapesti tárlatárak e héten: Finomított szesz zeller 100 drb 0-40—0.50, karalábé 40—60., vöröshagyma kentek. A marhák üzlete ma'élénk,volt, árak 100 kgi56-50-57— frt, élesztőszesz 57" 57-50 frt, nyers- ,100 köt. 0-60—1.70, 1 q 2.40—5.50, foghagyma 100 köt. kint' 5 ) krral emelkedtek.. A fiatal marhák üzlete szinszesz adózva 55-50—56 — itt, nyersszegi adózf it;n 50.—.80, 1 q 9.—15.—, vörösrépa 100 drb 0.60-0-65, (exkontingems) 15 15 50 frt, denaturált szesz 18 75 fehérrépa 0., fejeskáposzta3'50—6.0, kelkáposzta 100 db . tén lanyha volt, Zárlatkor sok eladatlan maradt. —19-— frt. Kontingens nyersszesz —.———'.—.' Árak: prima magyar 33—36 — (—•—)frt, szekunda 0.5—1.0, \őröskáposzta 5. 6.—.fejessaláta 0.70— 37 — 1.—, kötött saláta 0'40—-80, burgonya, rózsa 1 q 1.60— 29—32 frt, tertia 25—28 frt. Galicziai prima 34' Az árak 10.000 literfokonként hordó nélkül bér.fekete retek 100 (—•—) frt, szekunda 30—33 frt, tertia 27—29 frt. Német mentve budapesti vasútállomáshoz szállítva készpénzfize- 2.20, sárga 2.60—3.—, külföldi —. drb 0.60—0.60, uborka nagy salátának 1( 0 drb 75—1.50, é. s., rosszabb minőségű savanyítani való 100 db .25—.40, savanyitott 80.—0.90, frt. Konzervökrök . 20 —28 frt é. s. Bika 23-34-—0 frt é. s„ tehén 20-30 zöld papr. 20,—30. tök főző 5 - 6 , zöldbab 7.0—8.—, A központi vásárcsarnok árajegyzése nagyban zöldborsó hüvelyes hazai 1 kg. —. .—, fejtett 1 lit. frt és bivaly 16—22 — frt é. s. (Kizárólagosan élősúlyra 0.—-, tengeri 100 cső 4—7, karfiol 100 drb 16.-20.—, minden % levonás nélkül történnek. Az értékesítésben (en Bros) eladott élelmiczikkek árairól. paradicsom 1 kg. 4. 5.—, spárga 0. 0.—, torma 1 q 10—12. Gyümölcs. Fajalma 1 q frt 9—12, kőz. alma 6—9 frt, a kiverésért pedig 35 krt kap.) Az alsó-ausztriai helytartóság elrendelte, hogy Az elmúlt napok forgalma emelkedett. A kereslet fajkörte 13—16, közönséges körte 10—14, szilva magva, közön- az eddig minden hét hétfőjén megtartott vesztegvásár erős ós a beküldés is növekedő volt, főleg gyümölcs, váló 0.—0.—, vörös 0.5-07, meggy faj séges , ringló 10—14, baraczk kajszin 45—50, ezentúl szombaton tartassék meg. A vesztegvásárra felvad ós zöldség érkezett tömegesen. Husnemüek élénk keresletnek örvendtek. Bpesti őszi 20—60, dinnye görög nagy 10 drb 16—-3—, kicsi hajtandó állatok a vásárt megelőző pénteken kell, hogy marhahús hátulja 52—58 kr, eleje 46 — 52 kr, borjú 10—16, sárga faj 8.0—20.0, 1 kg. közönséges 8—7. rendeltetésük helyére megérkezzenek. Az eddig elzárt megyék közül a következő vármegyék vannak tüdővész L-, dió (faj papiregészben 50-56 kr, hátulja 60—64 kr, eleje 50-54 kr szőlő 1 kg. 25.0— 35.0, csemege héju) 18—24, közönfcges 14.0—20.—, mogyoró 28—32, miatt zár alá helyezve és csakis ezen vármegyékből vdlt kilónként. gesztenye magyar 0 - — , olasz , narancs messi- nem hajthatók fel állatok a vásárra és pedig: Árva, Baromfi kereslete csökkent. Csirke sütni való Liptó, Nyitra és Trencsénmegyék és Nagy-Mihályról '—, pugliai —•—•—, mandarin 0-00— 0.70—1.10' frt, rricza sovány 1.10—1.20 frt, liba sovány nai 100 db 0 0-00, czitrom 1 20—1 60, füge hordós 1 q 18—20, ko- [(Zemplénmegye). 1.05 frt drbja.. Bécsi szuróniarhavásár. 1899. aug. 3-án. Fel" Vád élénken Sereseit: szarvas 30 kr, őzbak 65-^ szorús 18 —20—, datolya 38—42, mazsolaszőlő 38—70 egres 1 lit, 0-—0-—, eper 1 kg. 0 - — 0 — kr. hozatott: .3240 borjú, 979 élő sertés, 669 kizsigerelt 70 kr kgonként,. fogoly 60,, fürj 25 kr drbja. Faszerek Italok. Paprika és I. rendű 1 q. frt sertés, 244 kizsigerelt juh, 80 bárány. . Tej és tejtermékek:' teavaj. 85—100 kr, főzővaj — - , (szá5é—80 kr, tejfel 24—28 kr, turó : 6—8 kr kilója, az 30—60, II. rendű 20—30, csöves Az élő borjuk üzlete változatlan volt, ellenben a , borsókmaja utóbbi beküldését nem .ajánljuk, miután jelenleg éppen rított) —f—. . köménymag — kizsigerelt borjuk üzlete, a kis felhajtás következtében — . mák 1 q. frt 25—30, méz csurgatott 0-30— 0-40, sejtekbén 1 kg. —• •—, szappan szin 20—25, javult, árak "2 krral emelkedtek. A sertések üzlete változatlan. közönséges — , fehérbor asztali palaczkban 1 lit. 0-40—0-50, vírös asztali palaczkban 0-40—0-50, házi Árak kilogrammonkint: kizsigerelt borjú 40—62 Zöldségféle keresett, - beküldését ajánljuk, főleg pálinka palaczkban —•——•—, ásványvíz palaczkbrp kr., prima kr., primissima kr., élő borjú paradicsomot, uborkát, káposztát, hagymát és fris§ 34-38 kr., prima 40-46 kr., primissima 48 -53 (—) gombát. Hei lencsét q. 10 frton értékesítettünk. kr., fiatal sertés 42—50 kr., kizsigerelt sertés nehéz Budapesti takarmányvágár. (IX. kerület MesterGyümölcs: alma édes 8—9 frt, körte izembart kr., süldő 50—56 kr., kizsigerelt juh 36—44 kr., ntcza, 1899. aug. 15 A székesfővárosi vásárigazgatóság 25-30 frt, ka jszin-baráczk 40—50 frt, szőlő, közöns. kevert la 38-42 frt q kelt el, beküldésüket melegen jelentése a .Knztelek" részére). Felhozatott a szokott bárány páronkint 4—12 kr. ajánlhatjuk. Görög-dinnye 20—40 frt, sárga-dinnye 8— tföz.égekhől 70 szekér réti széna, 15 szekér mnharBécsi sertésvásár. 1899. aug. 14 éu. (Schleiffel8 zsupszalma, 5 szekér alomszalma, 0 szekér takar- der és társai bizományi czég távirati jelentése a ,Köz25 frt 100 drb. mányszalma, — szekér tengeriszár, 3 szekér egyéb teleitt" részére). takarmány (lóhere, luczerna, zabosbükköny, köles stb,), Felhajtás: 2504 lengyel, 5187 magyar sertés, ősszezsák szecska. A forgalom lanyha Arak q-ként a (A székesfővárosi vásárcsarnok-igazgatóság jeler- 200 következők: réti széna 180-280, muhar uj 190—240, Ben 7691 drb. . A forgalom élénk volt. tése. Budapest, 1899. augusztus 14-ről. ssupszalma 130 - 160, alomszalma 130—150, egyéb Ára kilónként élősúlyban fogyasztási adó nélHn». Marhahús hátulja L oszt. 1 q frt 51- 54, takarmány — , lóhere , takarroánykül : prima 40—41-5 kr, kivételesen 42 kr, közepes II. oszt. 48—51, m. oszt. 46—48. eleje I. oszt. 47-50 szalma —0—0—, tengeriszár , luczerna 250— ••— kr, süldő 38—47 kr. II. oszt. 45—47, in. oszt. 43—45, borjúhús hátulja I. 38—40 0 kr, könnyű oszt 60—66, II. oszt. 56 -60, eleje I. oszt. 50 -50, II. Bécsi juhvásár. 1899. aug. hó 10 én. Felhajtás oszt. 44-50, birkahús hátulja I. oszt. 42—46, II. oszt. 1834 db juh. 40—42, eleje I. oszt. 38—40, II. oszt. 36—38. bárány . Az üzlet mült heti árakkal változatlan maradt. 0'—, hátulja • •—, sertéshús magyai e4>e 1 db 0. 25 —, kivét. Árak : export juh páronként 24szalonnával elsőrendű 1 q 47—47-0, vidéki 36—44, szalonna nélkül elsőrendű 50—52,. vidéki 36—44, sertés—, raczka 22-, selejtes juh párkint 20 —23 — frt Bcdítpesti sznrómarhavásár. Augusztus hó 14 én. hús pörkölt —•'Ö'—-, sertéshús szerb szalonnával — , szalonna nélkül , sertéshús füstölt magyar A teékesfüvárosi közvágóhíd és marhavásár igazgatósig As o r s a . HSEg-y. essáU esrjesölaí Sstítajfieisa. —•—•—, idegen (vidéki) ———, sonka nyers 1 kg. iidentése. . 48—60, füstölt belf. csonttal 0-48—0-75, csont nélkül 0-75 Felhajtatott: 622 drb belföldi, — db galicziai, Az egyesületi tanács felügyelete alatt: Főszerkesztő él —0-85, sonka füstölt külf. csont nélkül —•—-'*—, drb tiroli, 48 db növendék élő borjú, — db élő kiadásért felelős: Forster Géza az 0. M. G. E. igazszalonna sózott 1 q 44-0—45 0, füstölt 50'—52-, sertészsír hordóval 49 0—51-0, hordó nélkül 47-0—49 0, kolbász bárány; — drb belföldi, — drb galicziai, — drb gatója. — Felelős szerkesztő: Szilassy Zoltást az tiroli, — drb bécsi, — drb növendék borjú, — drb nyers 1 kg. , füstölt 72—80, szalámi belföldi 125 0. M. G.E. szerkesstő-titkára. — Társszerkesztő: Baáaj : ölött bárány, drb élő kecske, — drb ölött. —165, külföldi ~ z szopós élő 1 db 0-0 Barnabás, az 0. M. G. E. titkára. Borjuvásár vontatott lefolyású volt. tisztított 0-90—1.— Arak a következők: Elő borjuk: belföldi —•—•— frtig, kivételesen — frtig dbonkint, 34-43 frtig, kivé0.—, rucza hízott 22*40, Sovány 110—130, lud telesen ——45 frtig súlyra, növendék borjú 21—26 frtig, •— frtig súlyra hízott 4 50—6*—; sovány 1-80—2-40, pulyka hízott 0-— kivételesen — frtig dbonkint, —: frtig, tiroli . — frt, gali- 0 — , sovány 220-2-40. 6) Tisztított. Tyúk l db frt Ölött borjú : belföldi — frtig, növendék borjú frtig dbkint, 0-60^-0 70, 1 kg. — , csirke 1 db 0 40-0'50, 1 kg. cziai — — , kappaü hízott 1 db 0" 0-—, 1 kg. —• •—, ; ölött bárány 0 0—0 —frtin.bécsi ölött borjú , kiv. récze hizott 1 db 1 00-1 20, 1 kg„ 50- 60, félkövér 1 dfc; — frtig súlyra. Elő bárány 0 —• frtig, kivételesen írtig 00 —, lud hizott 1 db 1 80-2-50, 1 kg. 65—0 70, élő kecske —•'—•— frtig pároakint. Hizlalt ürü félköv. 1 db 0- -0-—, 1 kg. - — — , pulyka hizott Budapesti juhvásár. 1899. aug. hó 14-én. (A 1 db 0-—0-—, 1 kg. félkövér 1 db 1 80 2 50, < kg. 50-50, ludmáj 1 db 30-0-80, 1 kg. 1.20-1 20. székesfővárosi közvágóhíd és marhavásár igazgátóság 1 dzsir 1 kg. 0-8—100, idei liba 1 db -r— jelentése a 'Köztelek' részére). Hal. Elő. Harcsa 1 kg. frt 0-70—0-70, CBuka 0-— Felhajtatott: Belföldi hizlalt ürü 785, • feljavított - 0 — , ponty (dunai) 060-070, sűllö —•- •—. ke- juh 557, kisorolt kos 524, kiverő juh —, bárány —, csege 0—0-0, márna —• -•—, czompó 0'30—C 40. kecske 23, boszniai , szerbiai 316, angol kereszangolna 0-- 0 —, apró kevert 0-18—0 20 lazacz , tezés — romániai — durvaszőrü — db. pisztráng 0--—0-—Birkavásár vontatott lefolyású volt. Tej és tejtermékek. Tej 1 Iit. frt 0-08—0-( 8, Arak a következők: Belföldi hizlalt ürü 19—21-— lefölözött 0-06—0-C 6, tejszín 0-——0-—, tejföl 0-26—0-28 23.0 frtig 100 kiló élősúly szerint, tehénvaj (tea) 1 kg. 0-85—1-—,I. rendű 0 60—0*70, II. r. frtig páronkint, 22kiv. 24-- - frtig, feljavított; juhok 14-—18 0 páronkint, 20 00 0-50—60-—, olvasztott 0'5f—60, Margarin I. rendű 14 — pár., kiv. 0-—, II. rendű 00"—, tehéntúró 0-06—0-12, juh- ,21 — frtig súlyra, kisorolt kosok 11turó 38-r—40, liptói 0-30—0 50,juhsajt,032—48, emmen- •frtig, kiverő juh 8--11— páronkint, 16"—18—, kiv. frtig súlyra, bárány , kecske 14 0, kiv. frt pár. tbalí sajt, 1-10—1-20, groji sajt 0-50—0-60. anya juh 0-——-—pár., suiy, szerbiai 12' liszt és kenyérnemS. Fehér kenyér 1 kg. frt —•— anyajuh - frtig páronkint, 1ÖÖ kiló után — frt 13-0— 13-0, fc arna kenyér 11 :0—11 "0, rozskenyér 110 —11-0. Búzaliszt 00 sz. 1 q -i,' 0 41 2 -•—, 8 4 i . Bécsi vágóinarhavásár, 1899. aug. 14 A bécsi Hüvelyesek. Lencse magyar 1 q frt 7—9, stokéraui 24—£0, borsó héjas magyar 4-00— 5-—, koptatott marha- és huspénztár jelentése. <*gyar 13—15, külföldi 13—17, bab fehér apró 6—7 Összes felhajtás 5909 db. Ebből magyar 4346 db, nagy 6.0—7-5, szines 7-0—8-0. galicziai 482 db, bukovinai 243, németországi 883 db, Tolás. Friss I. o. (1440 db.) 1 láda frt 30 0-31.— hizott 2995 db, legelő 976 db, fiatal 1938 db, ökör II. oszt. (1440 db.) 2, 0—30 0, meszes .—,——, orosz tojáa 3936 tíb, bika 836 db, tehén 803 db, bivaly 334 db. 100 db. —, tea tojás 22-50, törött tojás 00-— Szombaton a vesztegvásárra ,222 .. drb hajtatott fel. Külppösen .nagy volt a felhajtás, legelő, ökrökből s ennek következtében árak 100 kgkint 50 krral csök-

KÖZTELEK.

66. SZÁM. 9-1K ÉVFOLYAM.

1899. AUGUSZTUS HO 16.

L C T Z - f é l e valridi, t e l j e s e n ólommentes

Q u p e r f o s z f á t o k •« a legmegbízhatóbb,,

a le gjobban

bevált

és a

Porcellán-zománcfestékkel raliikon és mennyezeteken oly mosható, igen elegáns és évekig tartó mázolat éretik el, melyen penész ésflombaképzödésteljesen lehetetlen. — Gazdasági üzemekben, uradalmakban.-tejgazdaságokban, évek óta kitűnően bevált, tej- és vaj kezelési helyiségek, gépházak, konyhák, fürdőszobák, klosetek, istállók stb. részére, valamint mindott, ahol tisztaságra nagy gondot fordítana*. — Alkalmazása rendkívül egyszerű és olcsó. Szakkörökből való számos elismerő-nyilatkozattal, mintával, színkártyával" és prospektussal Szívesen s?olgi41n.ák íaz egyedüti gyárosok

legolcsóbb

foszforsavas trágyaszerhír, minden talajra alkalmasak. Tartalmaznak 10—20/Vü vizben oldható. fpszforsavat. < Vegytartalomért feltétlenül szavatolunk. Tekiatettelemütrágyákgyoís hatásáras igen nagy hozamképességére n é l k ü l ö z h e t e t l e n íaz ő s z i vetéseknél. Kétannyi mennyiségű czitrátban oldható foszforsavval sam pótolható hatása. Ajánlok továbbá: Csontlisztet, Chilisalétromot, kénsavas ammoniákot, k á l i s ó t , k a i n i t o t , k ü l ö n l e g e s i m i t r á g y á k a t kapás és kalászos növények alá, t h e m e n a n i s z a b . s z u p e r f o s z f á t g y p s z e t herések trágyájául és az istállótrágya konzerválására; t a k a r m á n y m e s z e t stb bárhova v e r s e n y k é p e s áron szállít: Kénsav- és A fii F * "KT TR? Ü. "1^/B" Ludenbürg-Themenau műtrágyagyár «» v JOL Xm. és Lissek Rostok m.

Lutz Ede és Társa Pozsony, Gyár-ut 20. Árpa-, buza

stb.

aratásra . és szálas takarmány adagolásra;

•

M

T

T

U

B

F

U

H

H

U

A

B

D

A birtok felerészben s z á n t é f ö l d , felerészben letarolható e r d ő . . '"' v ,;

mangalicza faj kant, valamint ÍOO d a r a b 3 A é v e s és 1 5 0 d a r a b 1 3 /í é v e s , .kiváló szép, tenyésztési ezélra kiválasztott, fehér kondorszőrü

mangalicza faj koczát. tenyészsertés

a

jag^-gür.g

Belépési határidő legkésőbb f. é. s z e p t e m b e r hő 15-ike.

TeSára

W

i

e

1

n

Gazdasági egyesületek és ismét elárusítóknak mérsékelt árak. 8360 — Távirati prim • Norhiiile Tplofon

SFTUFL S

_ ©

reSvétetneK a kialóhi vatalbau

fiSlifiill moMEB?,S X Í M M fiiüi-nt as-dik

W

M

«• M

i

C

l

^

3 6

k r é r t

s z ú n y o g o k stb. ellen.

©

i

l

r

vakondok

__ 1 h i b á t l a n u l

f r t

a

v

g

V

m ű k ö d n e k

A

muszkák csótányok

patkányok

egerek

(portómentesen)

Magy. kir. államvasutak. Hirdetmény. (Legolcsóbb utazás. Bécs és Fiume között yagy viszont Budapesten át.) A magy. kir. államvasutak igazgatóságától vett értesítés szerint az Abbáziába, Lussin-piccoló és Cirkvenica üdülőhelyekre, továbbá a dalmát partvidékre, valamint Olaszországba való utazások megkönyebbitése czéljáW Bécsből Fiúméba és viszont Budapesten át igen mérsékelt, áru menetjegyek es pedig az I. osztályban 3670, a II. osztályban 24-40, és a III. osztályban 11-80 koronáért .adatnak ki. Ugyanezen árakon Bécs-Zágráb és Károlyváros között . is . adatnak ki kö.zvetíen menetjegyek Budapesten át. Ezen menetjegyek, melyekből az I. és II.. osztályúak a gyorsvonatok hasznáatára is jogosítanak, 8 napig érvényesek és azokkal e.zen időtartamon belül az utazás Budapesten láttamozás mellett megszakítható. "V Egyúttal felemüttetik, hogy Bécs és Budapest, valamint. Budapest és Fiume között háló- és étkező-kocsik közlekednek, továbbá hogy Fiuméből a dalmát vidékre a közlekedést a magyar-horvát hajózási társaság kényelmes hajói, Fiúméból Velenczébe és Anconába pedig az ámpresa Fiume—Veneziá legnagyobb kényelemmel berendeze't termes gőzhajói igen olcsó viteldijak mellett közvetitik. Bővebb felvilágosítás Budapesten a városi menetjegy irodában (Hungária szálloda)'és Cook Tamás utazási irodájáben (Nemzeti szálloda), továbbá Nágel.és Wortmann czég utazási irodájában Abbáziában és Bécsben, valamint a Cook Tamás féle Schenker és társa utazási irodájában Bécsben, Stangen. Károly utazási irodájában Berlinben és Antonio Paolinál Velenczében nyerhető. Budapest, 1899. évi június, hó. %1. Az igazgatóság.

V / l . Griesgasse 14.

D ^ N K R

áíegytétot kérni? '

kapható kiadóhivatalunkban.

G y á r t j a : N e c h v i i e

ffffvn ^ N N N T F L M I M I I n lm M FIHMSÜPM

Ajánlatokat „ 1 0 0 . 0 0 0 f o r i n t o s t á r s " jelige alatt a kiadóhivatal továbbit. 8342

Lapunk bekötési táblája

lisztliairxxiat

F r a n z E

í

A társ a birtok kezelésében tényleges részt venni tartozik. Befekte- í tendő tőkéje másod helyi bekebelezés által teljesen biztosíttatik.

a palánkal vasúthoz szállítva.

kiirtásához a l e g j o b b . —=kénszóró-készülék a „Vindobona." Ára 16 forint.

S

Éifstft

sertés-

Mezőgazdasági ipar-részvénytársaság béruradalma Kaposvár. g319

A

frt

társul kerestetik.

I

A. M e z ő g a z d a s á g i i p a r - r é s z v é n y t á r s a s á g k a p o s v á r i b é r u r a d a l m a eladásra bocsát 6 0 d a r a b ?>u é v e s és 3 0 d a r a b l 3 /é é v e s , kiváló szép, tenyésztési ezélra kiválasztott, fehér kondorszőrü

Valamennyi eladásra bocsátott vészen átment. Bővebb felvilágosítást nyújt a

I M I I

készpénzzel ' rendelkező diplomatikus* k e r e s z t é n y g a z d a , vagy még inkább e r d é s z egy Nyitrávóleyi 5 0 0 0 h o l d a s teljesen felszerelt és t ö b b i p a r v á l l a l a t t a l berendezett kitűnő birtokhoz

Központi iroda: SPFSÍ8
1255

Egyszeri kiadás. Állandó védelem!

Több ezer fényes elismerés. Kérjen prospectust!

K a r i

B e n d e r

WIEH IT/I I .

L,

KÖZTELEK, 1899. AUCUSZTUS HO 16.

1256

•N e m e s í t e t t , • § nyíri rozsot hektoliterenként

78 kgr.

66. SZÁM.21-ikÉVFOLYAM.

i Magyar Mezőgazdasági Szesztermelők

sulyu

bocsát eladásra vetőmagul a szegegyházai gazdaság q. ként 8 írtért.

Budapest, Köztelek. Útbaigazítással, felvilágosítással szolgál minden adózási vagy műszaki kérdésben. Hivatalos lapja á „ M a g y a r

Szesztermelő"

nélkülözhetlen

támasza a gyakorlatnak.

szegegyházai intézöséghez u. p. H a j d u - D o r o g h intézendök.

8307

Egyesületi tagok ingyen kapják. Egyesületi

tagdíj egy évre 10 fvt. A „MAGYAR

TERME

SZESZ-

LÖí( előfizetési ára egy évre 5 frt. 7144

Cs. és kir. 4. hadtest hadbiztossága.

Értesitvény.

,17068/99. szám,

A budapesti os. ésr kir. katonai élelmezési raktár számára az önkezelcsi szükségletként 4.900 métermázsa rozs és 3.450 métermázsa zab kereskedelmi szokványok alapján fog bevásároltatni., A'beszállitáá az alább megnevezett raktárakban, a meghatározott részletekben és időben- eszközlendő. I Díf ember'.ciember

Április

A váczi határon.

Összesen | 900 900 " 900 kt i. számú élelmezési fiókraktár a „Laposdülőn", a 2. számú pedig II. kerületi Retek-utczában van. A rozs és zabnak raktárszerü minőségűnek és idei termésűnek kell lennie. Az eladási ajánlatok levélalakban, tizennégy napnál rövidebb elfogadási határidőt ne tartalmazva és 1 koronás bélyeggel ellátva, 1899. évi augusztus hó 21-én legkésőbb délélőti 10-óráig a cs. és kir. 4 hadtest hadbiztosságánál Budapesten (Budán, hadtestparancsnoksági épület) nyújtandók be. Az ajánlatok lepecsételve s a borítékon: „Szállítási ajánlat rozs és zabra" jelzetű felirattal ellátva legyenek. A fentjelzet szükségletek beszállítására nézve a katonai élelmi czikkeknek tőzsdén .kívüli kereskedelmi szokás szerint eszkőzlendő vételeknél az ezen ügylet számára. -Budapesten, 1899. évi julius Z5-én hivatalosan kiállított és a hadbiztosságnál betekinthető szokvány-füzetben foglalt határozványokon kívül, még a következő határozványok is mérvadók: 1. Az átadás elvileg a kincstári raktárakban eszközöltetik. , Ezen kívül a kiirt szükségleti mennyiségek részeinek szállítására is ajánlatok tehetők (részlet ajánlatok), és pedig a kívánt beszállítási határidő megjelölése mellett, lefelé egészen 100 métermázsáig. A kincstár fentarlja magának a jogot, csak egyetlen egy ezikket is, avagy mennyiségrészeket, az ajánlott mennyiségekből elfogadni. Az ajánlott gabonának származási helye mindenkor megjelölendő. Hogy ha a szállításnál a katonai díjszabás kedvezménye igénybe vétetik, akkor a származás a vétel helye szerint kitüntetendő. Külföldi terményü gabona a vételből ki van zárva. A raktárszerü minőségre megállapított legkisebb súlynál nehezebb zabért vagy kenyérre való gabonáért kárpótlás nem engedélyeztetik. A kincstári zsákoknak kölcsönbe adása csak a zsákonként naponta megállapított 4/io fillér kölcsöndij fizetése mellett engedtetik meg. A bevásárló bizottság előtt ismeretlen vállalkozók kötelesek az iránt intézkedni, hogy a megbízhatóságukat és vállalatképességüket igazoló és a kereskedelmi és iparkamara, esetleg gazdasági egylet részéről kiállított bizonyítványok, közvetlenül a hadtest hadbiztosságához beküldessenek. Vállalkozó részéről óvadék fejében az ajánlati czikkek értéke után számítandó 10%-nyi pénzösszeg lefizetendő, a mely az ügylet megkötése után legkésőbb 5 nap alatt letéteményezendő. 2. Aí 1899. évi deczember hó végéig beszállítandó zab és rozs árának kifizetése 19Ó0. január hó folyamában eszközöltetik, a további részletszállitásokért azonban az esedékes pénzösszeg az időnként eszközölt beszállításokhoz képest fog kir egyenlittettii/ . . Ezenfizetésimód még az esetben is fenlartatik, ha a kellően rendelkezésre álló raktárhelyiségek miatt a szállítónak a korábbi beszállítás megengedtetnék. 3. A szállító által a kötlevélben határozottan fölemlítendő, hogy a vétet, ügylet'lebonyolítása az e végből a katonai élelmezési czikkeknek kereskedelmi módon yaló szállítása iránt, 1899. évi Julius hó 25-ről kelt és előtte teljes tgfftfttfi mában ismeretes- szokványfüzet szerint eszközöltetik. A szokványfüzet a cs. és kir. budapesti és székesfehérvári élelmezési raktátfáái" bárki által megtekinthető és ivenként 8fillérlefizetés mellett ugyanott megszerezhető* 4. A szükséges nyugtabélyegek *itá^fejpprülő költségek a hadsereg igazi'1 gatását terhelik. Budapest, 1899. julias hó 25-énv

A cs. és kir. 4. h e t e s t hadbiztossága.

Hirdetmény.

M.gyar királyi államvasutak.

Á termesgőzhajók nyári menetrendje Fiume—Velencze és Fiume— Ancona között. Fiume és Velencze között a legnagyobb kényelemmel berendezett gyorshajók közlekednek, melyek az I. helyen kivül még külön luxus-osztálylyal is. birnak, melyek külön teremmel, kitűnő ágyakat tartalmazó kabinokkal, dohányzóteremmel és villamos világítással vannak ellátva. A Fiume—Ancona között közlekedő gőzhajó a termen kivül még egy kisebb 4 hálóhelylyel ellátott családi teremmel (sálon prive) is bir, mely külön megrendelhető. Ezen termes hajók nyári menetrendje f. é. márczius hó 15-étől 1899. évi október 31-ig a következő : ' Fiúméból indul Velenczébe minden kedden és szombalon 8 órakor este, csatlakozásban a Budapestről este érkező gyorsvonathoz, érkezés Velenczébe m7snap reggel 7J, órakor. Velenczéből indul Fiúméba minden hétfőn és csütörtökön este 7 óra 30 perczkor a Sz .-Márk térről, érkezik Fiúméba másnap reggel 6 óra 30 perczkor csatlakozásban a Budapestre reggel induló gyorsvonathoz. Fiúméból indul Ancőnába'minden hétfőn és csütörtökön este 8 órakor* csatlakozásban a Budapestről este érkező gyorsvonathoz, érkezés Anconába másnap reggel 6 órakór csatlakozásban a Bómába induló gyorsvonatkoz. Anconából indul Fiúméba minden szerdán és szombaton este 8 óra 30 perczkor csatlakozásban a római, nápolyi és bolognai gyorsvonatokkal; érkezés Fiúméba másnap reggel 6 óra 30 perczkor csatlakozásban a Budapestre reggel induló gyorsvonathoz. A tengeren való hajóátkelés 10 órát vesz' igénybe. Fiúméból Anconáig vagy Velenczéig a gőzhajón fizetendő: a luxusosztályban ágygyal együtt 16 korona az I. helyen 12 „ Bécs államvasút és éjszaki vasút p. u. és Fiume közt Budapesten át alábbi menétdijak.fizetendőkés p. a gyorsvnnaton I. oszt. 36 kor. 70fillér,II. oszt. 24 kor. 40 fillér és a személyvonaton III. oszt. 11 kor. 80 fillér. Ezen jegyek 8 napig érvényesek, mely idő alatt az utazás Budapesten láttamozás mellett tetszés szerint megszakítható. A fentebbi útirányon át Olaszországba közvetlen gyorsvonatu menetjegyek is kiadatnak következő árakon: Budapest—Firenze—Fiúmén át I. oszt. 75.80 frc. II. 55.45 frc. III. 30.15 fre, 92.50 „ , 67.25 ..„ „ 36.55 „ Budapest—Genua—Velenczén át _ Budapest—Milano—Velenczén át I. „ 71.05 „ „ 52.85 „ „ 28.70 „ Budapest—Turin—Velenczén át I. „ 92.25 „ „ 67*10 » „ 36.45 „ Budapest—Nápoly—Fiume—Anconán át I. , 104.45. „ „ 75.55 , , „ 41.05 „ Budapest—Róma Fiume—Anconán át I. „ 76.95 . ,„ , 55.65 , , 3Q.30, , Ezen jegyeken: kivül Budapestről Battaglia, Bologna, Brindisi, Livorno, Padua Pisa, Verona állomásokra is adatnak ki közvetlen menetjegyek. Bővebb értesítés nyerhető a mágyar kir. államvasutak városi menetjegyirodáiban és Cook-féle utazási irodában, a >Courir« nemzetközi utazási irodában, Abbaziában és Bécsben »Schenker és társa« czégnél Budapesten és Bécsben és Antonio de jPaoii czégnél Velenczében, valamint a »Stangen-féle« utazási irodában Berlinbdn. * Budapest, 1899. évi junius hó 27-én. Az igazgatóság. \ (Utánnyomás nem dijaztatik.)

Komposztirozott trágyát nagyóbU • mennyiségben, az ország bármoly Irányiban vf

Budapest—Szt.-Lőrinczi szemétszállító vasút Hivatalos viNíápftb]

IX., Külső Üllői-ut. iz.olgál felvilágosítással, úgyszintén küld vegy' rasuti. sselrr::

66. SZÁM. 9-1K ÉVFOLYAM.

1257

KÖZTELEK. 1899. AUGUSZTUS HO 16.

BÉRLET. A nagyméltóságú m. kir. földmivelésügyi minisztérium kezelése alá tartozó

kincstári földbirtok, rév- és hidvámszedési jogok közül folyó évi október hő 1-től számitandó 1—3 és 6 évi időtartamokra, az alább irt helyeken és időben

nyilvános

megkezdendő

árveréseken

az alább felsorolt bértárgyak fognak b

é

r

b

e

a

d

a

t

n

i

,

mely árverésekre a bérleni szándékozók ezennel meghivatnak. I

i

é

i *

b

o

a

d

a

t

i

k

:

1. Temes-Békáson a kincstári tiszttartóság irodájában 1899. évi augusztus hó 17-én d. e. 8 órakor: Temes-Rékás és Jezvin községek határában fekvő összesen 504 hold 635 • - ö l területű földbirtok -4—10 holdas részletekre osztva, parcellánként 40—153 frt kikiáltási árral. 2. Lúgoson a kincstári ispánság irodájában 1899. évi augusztus hó 22-éD d. e. 9 órakor — Fadimák, KisKostély, Nagy-Kostély, Lugashely, Magyar-Szákas, Szilha, Tápia, Zsurest, Baszest, Dubest, Furdia, Hauzest, Kassava, Kurtya, Kuttína, Lenkusest, Rakitta, Szudrias, Temerest, Jeselnica, Teregova és Zsupanek kezségek határában fekvő, különböző nagyságú (1—10—50 holdas kisbirtokok és 100—1000 holdas középbirtokok) összesen 33 birtok 427Q. hold 1042 Q ö l kiterjedésben holdankénti 50 kr. — 35 frt kikiáltási árral. Épületek a birtokokon nincsenek. A csirésai hidvámjog 2727 frt 77 kr. és a mehádiai hidvámjog és a hozzá tartozó 397 Q - ö l telek 1777 frt kikiáltási árral. 3. Monostoron az ottani birtokkezelőség irodájában 1899. évi augusztus hó 21-én d. e. 8 órakor Monostoron és Remetelunga községek határában fekvő összesen 670 hold 848 • - ö l területű kincstári földek. A szántóföld területek 2—18 holdas, — a kaszálók és legelők nagyobb részletekben. 4. Apatinban a kincstári ispánság irodájában 1899. évi augusztus hó 27-én d. e. 8 órakor. A Dautova, Csataalja és Baracska községek határában fekvő összesen 311 hold 156 • - ö l területű kincstári birtokok á—8 holdas részletekben. 5. Nagy-Becskereken a kincstári ispánság irodájában 1899. évi augusztus hó 29-én d. e. 8 órakor. Nagy-Becskerek, Periasz, B.-Gyorgyevó és Mosorin községek határában fekvő különbözö (4—400 hold közötti) kiterjedésű, összesen 907 hold 676 • - ö l területtel biró 13 kincstári birtok (holdanként 1—15 frt kikiáltási ár); továbbá: A titeli tiszai hajóhid és titeli kompvámszedési-jog az ahhoz tartozó épületekkel 5006 frt kikiáltási áron és az idvari révvám-jog a Temes folyón 1002 frt kikiáltási áron. 6. Pancsován a kincstári ispánság irodájában 1899. évi augusztus hó 30-án d. e. 8 órakor. Borcsa, Crepaja, Glagon, Temes-Kubin, Lajosfalva és Oppova községek határában fekvő 15 különböző nagyságú (50—2000 holdas) összesen 5230 hold 336 • - ö l kiterjedésű kincstári birtok; holdankint 45 krtól 3 frt kikiáltási..árral,, továbbá: az oppovai cölöp és rakodási dijszedési-jog, az oppovai albrechtsdorfi cölöp és rakodási dijszedési-jog és a bárányosi cölöp és rakodási dijszedési-jog, mindenik 3 frt 30 kr. kikiáltási árral. A földbirtokokon épületek nincsenek. A bérbeadandó birtokok nagyobb részben ártéri területek, legelők, de vannak bennük jó minőségű rétek és szántók is.

Ajánlatok irásbeltleg és szóbelileg: tehetők. írásbeli ajánlatok 50 kros bélyeggel, 1 0 % bánatpénzzel ellátva, kellő jelzésű és pecséttel zárt borítékban az árverés megkezdéséig az illető kincstári ispánságnál, vagy 3 nappal az árverés kezdetét megelőzőleg az alant irt tiszttartóságnál nyújthatók be. Utóajánlatok vagy elkésetten érkezettek nem vétetnek figyelembe. Az egyes birtokok kiterjedését, a bértartamát és a kikiáltási árakat részletesen feltüntető hirdetmények az illető községekben, valamint a fentemiitett kincstári ispánságoknál és alant irt tiszttartóságnál közszemlére ki vannak függesztve. A részletes árverési feltételek ugyanazon ispánságok, illetvé a tiszttartóságnál a hivatalos órák alatt d. e. 8—12, d. u. 2—6-ig bármikor megtekinthetők. Temes-Rékás, 1899. évi augusztus hó 6-án.

8359

JVC.

kii*,

k i n e s t .

t i s ^ t í a r t ó s á g .

KÖZTELEK,

í 258

1899. AUGUSZTUS HÓ 16.

Diószeghl # # • Óriásbnzátp

Kapható egész éren át l e g e l s ő r e n d ű nehéz

l e g j o b b m i n ő s é g b e n ad

fiatal

erdélyi igás ökör Papp Antalnál, Szamosujvárt.

mely már számos év óta kitűnő termést adott és rozsda ellen nagy ellenálló képességet tanúsított,

66. SZÁM. 9-ÍK ÉVFOLYAM

A készlet egész éven át állandóan 800—1000 darab. 8061

el

a diószeghl czukorgyár Díószeghen, Pozsonymegyében.

8274

» «

|

Vöröstarka tinó

korán érő

kapható olcsó áron.

M úgyszintén prima 1—3 éves t a r k a üsző szállításra ' kozoni. H E N R I K I G ' V Á C Z Szalőiiak (Vasmegye.)

J

H

H

H

H

H

H

H

H

H

H

Ez elhárítható korán érő vetőmag használatával. Ajánlhatok ennélfogva főleg uradalmaknak

3 éves nálam minden mennyiségiben i

% t e l j e s e n p r i m a , 1—

Minden idétlen vetés könnyen lefekszik és termése megszorul.

^

őszi búza ^

110412/99 szám. Magy. kir. államvasutak. Pályázati hirdetmény. Az alulírott igazgatóság a magy. kir. államvásutak részére a jövő 1900 évben, illetőleg 1902 év végéig a III. osztályú személykocsikban és ajtók elé valő sásgyékényekből felmerülő tényleges szükségletnek szállítását biztosítani kívánván, erre ezennel nyilvános pályázatot hirdet. , A kiirás tárgyát képező czikkeket előtűntő jegyzék, mely egyszersmind ajánlati mintáúl szolgál, yalamint a szállításokra vonatkozó részletes módozatok valamenyi hazai kereskedelmi és iparkamaránál megtekinthetők és a magy. kir. államvasutak igazgatósága anyag és leltár berendezési (A V) szakosztálynál (Budapest, Andrássy út 73 sz. II. emelet 43 ajtó szám) kaphatók. A babályszerűen kiállított érvénykint egy koronás magy. kir. okmánybélyeggel ellátott ajánlatok lepecsételve legkésőbb f. évi széptember hó 12 iki déli 12 óráig a magy. kir. államvasutak igazgatóságának anyag és leltárberendezési szakosztályában átadandók, illetőleg posta utján oda küldendők és a boríték ezen külczimmel látandó el. „Ajánlat 110412/99. számhoz" Bánatqénzül az ajánlatott árú értéknek 5%-ka legkésőbb 1899 évi szeptember hó 11-iki déli 12 óráig a magy. kir. államvasutak főpénztáránál leteendő. Később benyújtott ajánlatok valamint olyanok, melyek nem pontosan , és a •részletes módozatok betartása mellett állitatnak ki, vágre azok, melyek után nem tétetett be az előirt bánatpénz nem vétetnek figyelembe. Budapest, 1899 julius hóban. Az igazgatóság. (Utánnyomás nem dijaztatik.)

v e t ő m a g o t . (Tiszavidéki, K o r á n érő b u z a

fajtám

aczélos.) a rendes

kifejlődik s igy a rozsdával n i n c s

érési

időszakra

érintkezésben.

Legkisebb m e n n y i s é g , mit szállíthatok

5 mm.; egy mázsa ára 12 frt 50 kr. zsákkal, a battonyai vagy aradi állomásra

szállitva.

Minden r e n d e l m é n y h e z adok vetési utasítást, a mely szerint n é h o l már s z e p t e m b e r b e n vetni f o g kelleni; igy a jőkori megrendelés ajánlatos. Az á r e g y h a r m a d a a megrendeléssel eleve

Gremsperger Mihály

küldendő.

gazdasága.

T o r n y a , (Csanádmegye.)

8347

MAHSCHALL L ' kocsi-, hajtó-, lovagló- és istállószergyár, gözfürésze és fahajlitó telepe

Pozsonyban, III., Grössling-utcza 16. sz. Ajánlja:

landauer broom, félfedeles, nyitott vadászkocsijait és hintóit, igen könnyű és elegáns kivitelben és a legkülönfélébb alakokban. 5 elsőrangú é r e m m e l k i t ü n t e t v e .

Tiszti és p o l g á r i l o v a g l ó e s z k ö z ö k ! Géphajtószijak. Lószerszámok, uri fogatok és gazdasági lovak részére. Mintaraktár a kereskedelmi muzeum állandó kiállításában Budapesten, Városliget. KÉPES ÁRJEGYZÉK INGYEN ÉS BÉRMENTVE.

66. SZÁM. 9-1K ÉVFOLYAM.

1259

KÖZTELEK. 1899. AUGUSZTUS HO 16. Cmk MMifUzdtt m i

KIS H I R D E T É S E K .

C s a k o l y l e v e l e k r e T á l a s z o l m i k , m<-l_vckl
BETÖLTENDŐ-ÁLLÁS. Az alsó-lendvai * ^ e d e t t gazdLI^l írnoki alkalmazandó három havi próbaidőre Tétetik fel s ha a köveba^téíígeítteUk'í'mindkét

nak szakképzettsége szerint lesz megállapítva. Ezenrnébbiállás szeptember hóban foglalandó el. Nőtlen pályázó előnyben részesül. Felhívom a pályázó-

ígazoló okmány-mási

Pályázat. A zirczi apátság előszállás! uramindazokf Mk°'ezenelálHs'°eí nyerni óhajtják, mi-zerint felretébe^^'ofyamo^ványiíkat'személyesen adják be aug. 25-ig

gyakornokok a nagyváradi lat. szert, káptalani uradalomban. Pályázni óhajtók felsőbb gazdasági tanintézeti végbizonyitványnyal felszerelt kérvényeiket alulírott főtiszthez küldhetik. A német nyelvet birok előnyben részesülnek.

Okleveles gazdágz, jelenleg segédtiszt "hadköteleL0tteé^nekméleget'' lattal, számadás vezelésében'ég tehenészet kezelésében kellő jártassággal^bir, éöa^1I(S

115 darab 11/2 éves erdélyi fajta jól kifejlődött Bkörborju eladó réssben Nemény®ZJózLAn®éiőeHtde^v, u.p. (Urend (Tórda-AranyosnO

Földműves-iskolát végzett, 34 éves, kis-családu, több évig mint ispán működött, miről itünő. bizonyitvádén ágához' ért. Beszél jól előbbi belépésre megfelelő ^al-

Eladó egy 10 darab erős, cson-

NŐS,

küf^^s^ladalfnak.^^r^edzjtt-

korlattaíbilő maiya'/és^német évig nyugat-magyarországon, 5 évii a cserháton működött, azonnali vagy későbbi belfsaj9áif k^l^égé^muta^oztk^b^!

ságánáí. XdÓelklődők^ek°ankl1 kkal levélben vagy a helyszinén készséggel szolgál

ménes-eladás.

glsPangoai félvér-ménes, ^Sy-

in t^ Írásban jártasság. Fizetés r l-én

é

Papp Imre

Műkertész,

VEGYESEK, Eladó

igyébe , tén, szép urilak és belsőséggel és idei terméssel, kedvező feltételek mellett eladó. Hatfaludy

ényüket, bizonyitvány-

Teltenészi in nagybirtobizonyitvány-

a gazdaság önálló, keni gkeres'ést „M" jelige Nős gazdatiszt! lali,^esetleg október1 egészséges,, erélyes.hídmentes németül és némileg tótalffrodai tág! t eendőket, vaLmfn8tdaa" Sjsze! & időket, tehe««i ükezeí SittTlvI ^KívánatraIgényei szí-' szik. 8361

zsákok, e l l kitűnőbb minőségben a l e g o l c s ó b b g y á r i á r o n kaphat ó k : F i s c h e r J. p o n y v a - és zsákg y á r á b a n , Budapest, Nagykorona-utcza 18. Alapíttatott 1882. Minták ki.vánatr a ingyen és bérmentve küldetnek. PONYVAKÖLOSÖNZÖ-INTÉZET. Őszi b ü k k ö n y ,

Gazdaság:! >t végzett, több évi gya •' keresztény,nőt kérésük. Fizetéi . elfogyandó. Pályázatok^bizo

ÁLLÁST KERESŐK,

— BUDAPEST, — V., Nádor-utcza 8. sz. J. C. S c h m i d t ERFURT, ^

srfS^Mjet?b^k^Latól KOHNésSTEIN zsü- ís poujTsgjári raktírában BUDAPEST, V. Béla-uícza 5.

menetelre ajánlana!

KLEIN ÉS SPITZER keres'ések* ft^O' fel" alatt^a

A Balatonzt-Győrgy! uradalom . orsz. ázott magya!- gulyájából I' •> számfeletti negyédfü tiszj add. - Felvilágositásoka

Grófi f ő f c e r t é s z , s'SőWtemelé^mel^hfcf'é egyéb növények és parklövényzet kezelésében teljese:

Megvételre

ajánl s íimzia magyar

tornát „

65^. 60« r t

biborherét

2 0 frtért

tarlórépamagot

36 Mért

kápöszta-repczétl5'|2 wért

szöszös bükkönyt 20 mw

őgzi bükkönyt Í O W őszi borsót 8 wért muharmagot l m mustármagot 16 wn

100 kilonkint. Vásárol lepapsal árakon mindenféle gazda sági magot.

kölcsön-ponyvák

növendék ökör és üsző borjakat

Es-Czelli tasMöt Megrendelések egyezség szerint

csász. és kir. udvari szállító magkereskedése Budapesten

Előjegyzést gyökeres szőlőojtványokra, igy szintén sima és gyökeres beküldése amerikai szőlővesszőkre elfogad Minták ,„__. felügyelet a l k a i m á v a l a meny nyiség és ár szives közlése kéretik.

terményzsákok

goru, a német nyelvet szóban

Mauthner Ödön

évi törlesztésre, vagy élett a k a r ó járadékra (vitalitium), 500 holdtól 2000 holdig terjedő keresek, a legminden nagyságban a leg- birtokot olcsóbb kölcsöndíj mellett, magasabbévjáradékmellett is. Ajánlatok „Életjáradék" czim alatt e lapok kiadóhivatalába kéretnek.

ALLATOK,

október 1-éro egy erilyes, ügyes, végzett ispáni állás jőn üresé LSrb nyeívS<fzOnyttS

dványok

Ajánlunk: Káposztarepczét, biborherét, bükkönyt, őszi borsót, gomborkát, mustármagot

Radwaner és Rónai magkereskedők iság terén és a gazdan teljes jártassággal

Gazdaságomban,

Nőtlen gazdatiszt, a ki felső- vagy közép-gazdasági iskolátvégzeit ós a ki a magyar és német nyel-

Őszi b o r s ó ,

2 0 darab

ttfkos középbirtokon ispáni vagy keres. Nagyobb összegű kaucziőt is képes nyújtani. Czim-a kiadóhivatalban. 8364

elfogMandó °4UáSra

Uradalmi szeszfőzői állásra pályázat hi György, ügyvéd, Budapest, IV

(vieia. villora) kerestetik megvételre. Ajánlat ár és minta mellett Intézőség P -Berény, u. p. Lengyeltóti kéretik. 8362

'|mánd)°n (posta 68 vasilt N|f6V6

Gazda kerestetik, ki nagyobb gazdakorlattal ^irf Évi°fizetésflBO

í r n o k i állás. dómban egy iínoki állás jött •esedésbó. Pályázótól megv án tátik felsőbb gazdasági tézeti végzettség, a magyar

lO métermázsa

borzasbükköny

Földmives-

certészet ágaibanBfe]jes jártas* iággal bir^ idáig is^ nagyobb

bőr'e20 kg. só, Íow'o-M föld',

Szülők figyelmébe egy fővárosi intelligens izr. hivatalnok-család elvállal 2 - 3 tanulót teljes ellátásra. Lakás valamennyi tanintézet közelében. Gondos felügyelet és tanulmányokban útbaigazítás; Czim a kiadóhivatalban. 8346

8éUgfe°tTente.

srződés" jelige alatt.

M

á

k o t,

mindenféle egyéb

gazdasági magot T e l j e s ellátásra,

Wolf Soma™ mag- és terményügynöksége (KülföldiVIII., czégek képviselője) Budapest, Kerepesi-ut 10.

Birtok, holdnyi és pedig 800 holdizántó- és circa 1600 told •legelővel előnyös feltételellett haszonbérbe adandó, aitést ad : Jenovay Dezső éd, Kun-Félegyháza. 8329

Biborhere, szöszös bükköny, őszi borsó

Szt.-Jánosaapi rozs jutányos áron kapható

HALDEK magnagykereskedésében,

BUDAPEST, Károly-Mí),

66. SZÁM. 21 -ik ÉVFOLYAM.

KÖZTELEK, 1 8 9 9 . AUCUSZTUS HO 16.

1260

GÚZMIVELÉS. Nagyobb területek szántását gézekével hajlandó vagyok elválallni; épúgy

mélyrigolozást

szőlő-telepítésekhez.

Érdeklődik kéretnek, hogy alanti czimemhez forduljanak. gSzszántási vállalkozó BUDAPEST-KELENFÖLD.

WOLFF ERNŐ,

Hirdetmény. Osztrák-magyar vasúti kötelék. Élő állat-küldemények irányításának megváltoztatása. A Buzsákon Wien Staatsbaknhof, Wien Nordbahnhof, Wien St.-Mara és Wien I. K. E. B. átmenet állomásokra feladandó élő állatok irányítása az osztrák-magyar vasúti kötelék H. rész 6. díjszabási füzetében foglalt díjtételek alkalmazása mellett jövőben minden hó 1-10-ig. Kétegyháza-Ujszászon át, minden hó 10-től. a hó végéig. Arad-Uj szászon át történik. Budapest, 1899.. julius havában. A magy. kir. államvasutak a részes vasutak nevében is.

Kwassitzi

eredeti

HANNA korán érö rozsunknak — a meddig a készlet tart — idejekorán való megrendelésére, mely szintén ugy a bel-, mint a külföldön jónak találtatott. Ezen tenyészet is kiváló koránérettség által tűnik ki, úgyhogy a kései rozsnemüek és az árpa előtt érik, a mi a gazdasági üzemre igen hasznos. Kwassitzi korán érő rozsunk jó termést ad, hosszú szalmát és a legtöbbfinomhéjas,fodrozott, zöld szinü szemet tartalmazza (84°/o zöld szein, szemben a petrusi rozszsal, mely 54%-ot tartalmaz). A zöld szemek tudvalevőleg értékesebbek — mert nitrogén tartalmuk nagyobb — mint a másszinüeké. A vetés, mint eredeti Hanna árpánknál, átlag 150 kg. hektáronkint.

K W A S S I T Z I csukorgyár részvénytársaság. 8293 Pósta- és távirda-állomás: Kwassitz. Kaiser Ferdinands-líordbalm állomás : Kwassitz-Tlnmatschau (Morvaország.)

Egy és több vasú egyetemes

aczélekéim

és

talajmivelé eszközeim o l c s ó ár, e l s ő r e n d ű m i n ő s é g és czélszerü

Eperjes, 1898.

f október l i legelső dij víllami arany-/ érem.

szerkezetüknél f o g v a országszerte örvendenek.

l e g j o b b hírnévnek és kelendőségnek

Árjegyzékekkel és árajánlattal szívesen szolgálok.

Bacher Rudolf cs. é s kir. k i z á r ó l a g o s ekegyár'ía

Budapest, VI. ker., Nagymező-utcza 68. Magyarországi vezérképyiselő: Szilta Zsigmond.

Unicmn-DiW sorbavetőgép sokoldala használhatóságánál, czélszerü szerkezeténél f o g v a e g é s z Európában

a legjobb hírnévnek és a legnagyobb k ö r v e n d , ezeknélfogva az összes eddigi között az

első helyet foglalja el. Árjegyzék és b ő v e b b .felvilágosítással

Melichar Ferencz cs. és kir. szabadalmazott kizárólagos vetőgépgyára

Budapest, VI. ker., Nagymező-utcza 68. .Pátria* irodalmi és nyomdai részvénytársaság nyomása Budapest. (Köztelek).