Budapest, augusztus

TERVEZET – A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Szám: 8616-1/2007-SZMM

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet módosításáról

Budapest, 2007. augusztus

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------Készítette: dr. Gulácsy-Tóth Tamás

Látta: dr. Lakatos Hedvig

Jóváhagyta: Csizmár Gábor

-2TERVEZET – A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ I. Tartalmi összefoglaló A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény [Kjt.] több helyen felhatalmazást ad arra, hogy az ágazati sajátosságokhoz igazodó részletszabályokat, illetve az általánostól eltérő speciális szabályozási megoldásokat ágazati végrehajtási rendeletek szabályozzák. A Kjt. legutóbbi módosítása során az említett felhatalmazó rendelkezések egy része megváltozott, emiatt szükséges a végrehajtási rendeletek módosítása. Jelen kormányelőterjesztés a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet szabályait kívánja összhangba hozni a Kjt. rendelkezéseivel. II. Kormányprogramhoz való viszony A hatékonyságot szem előtt tartva indokolt, hogy a közszolgálatban dolgozókkal szemben nagyobb teljesítménykövetelmények fogalmazódjanak meg, és rugalmasabbá váljanak alkalmazásuk szabályai. Ugyanakkor a jelenleginél nagyobb elismerést kell biztosítani a színvonalas teljesítménynek, korszerűsíteni kell a humánerőforrással való gazdálkodást, és ösztönözni kell a fiatal, felkészült szakemberek pályára kerülését. III. Előzmények Az Országgyűlés 2007. június 25-én elfogadta a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása tárgyában benyújtott T/3092. számú törvényjavaslatot. A törvénymódosítással párhuzamosan folytak az ágazati végrehajtási rendeletek előkészületei. A jelen előterjesztést megalapozó tervezetet a Szociális Ágazati Érdekegyeztető Fórum 2007. áprilisában megtárgyalta, azzal alapvetően egyetértett. IV. Várható szakmai, gazdasági, társadalmi hatások Az előterjesztés a Kjt. megváltozott szabályaival való összhang megteremtését szolgálja. V. Kapcsolódások Közvetlen kapcsolódási pontok más, előkészítés alatt álló vagy benyújtott előterjesztéssel, jelentéssel nincsenek. VI.

Az Európai Unió jogával való összeegyeztethetőség – nemzetközi vonatkozások

Az előterjesztés közvetlenül nem kapcsolódik európai uniós jogi aktushoz.





-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

HATÁROZATI

JAVASLAT

A Kormány megtárgyalta a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet módosítása tárgyában előkészített kormány-előterjesztést, és elrendeli az előterjesztés mellékletében foglalt kormányrendeletnek a Magyar Közlönyben történő kihirdetését.





-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Melléklet a 8616-1/2007-SZMM. számú kormány-előterjesztéshez A Kormány .../2007. (...) Korm. rendelete a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 85. §-ának (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el: 1. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet [a továbbiakban: R.] 1. §-a következő 1/A. §-sal és azt megelőzően a következő címmel egészül ki: „[A Törvény 20/A. §-ához] 1/A. § (1) Nem kötelező pályázat kiírása a) azon munkakör esetében, amely a 2. számú melléklet alapján „A”-„E” fizetési osztályba történő besorolással tölthető be, b) a 2. számú melléklet I.2.a. pontja szerinti asszisztens munkakör, valamint II.1. pontjában foglalt szakgondozó munkakör esetében. (2) Vezetői, valamint magasabb vezetői beosztást csak nyilvános pályázat útján lehet betölteni. (3) A pályázati eljárás lefolytatásával összefüggő előkészítő feladatokat a) magasabb vezető beosztás esetén a fenntartó aa) önkormányzat jegyzője, főjegyzője, illetve ab) minisztérium, b) egyéb beosztás esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója (a továbbiakban együtt: pályáztató) látja el. (4) A pályázati felhívásnak – a Törvény 20/A. §-ának (3) bekezdésében foglaltakon túlmenően – tartalmaznia kell a) a beosztáshoz kapcsolódó esetleges juttatásokat,





----------------------------------------------------------------------------------------------------------------b) a jogviszony időtartamát, határozott idejű jogviszony esetén a jogviszony kezdő napját és megszűnésének időpontját, c) a pályázat benyújtásának formáját, határidejét és helyét, a pályázat tartalmi követelményeire vonatkozó szabályokat. (5) A magasabb vezetői álláshelyre meghirdetett pályázati felhívást a Törvényben foglaltakon túl a szociál- és családpolitikáért, valamint a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában, továbbá a gyermekvédelmi területen történő pályázati felhívást az oktatásért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában is közzé kell tenni. (6) A pályázathoz csatolni kell a) a pályázó szakmai életrajzát, b) a büntetlen előéletet igazoló erkölcsi bizonyítványt, c) intézményvezetői álláshely esetén az intézmény vezetésére vonatkozó programot a szakmai helyzetelemzésre épülő fejlesztési elképzeléssel. A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet alkalmazási körébe tartozó munkakör, vezetői, magasabb vezetői megbízás esetén a pályázónak a pályázathoz – az a)-c) pontban foglaltakon túl – csatolnia kell azt a nyilatkozatát, amely szerint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 15. §-ának (8) bekezdésében meghatározott kizáró ok vele szemben nem áll fenn. (7) A pályázati eljárásban biztosítani kell, hogy a pályázat iránt érdeklődők a pályázatok elkészítéséhez szükséges tájékoztatást megkapják, továbbá, hogy az intézményt megismerhessék. (8) A pályázatokat a pályáztató által esetenként összehívott bizottság véleményezi. (9) A bizottság tagjai között kell lennie a) a pályáztatónak vagy képviselőjének, b) magasabb vezetői megbízás esetén a közalkalmazotti tanács tagjának vagy a szakszervezeti képviselőnek, c) magasabb vezetői megbízás esetén a szakmai érdek-képviseleti szövetség, illetőleg egyesület képviselőjének vagy a szakma szerint illetékes szakmai kollégium tagjának. (10) A bizottság a kiírt feltételeknek megfelelő pályázókat személyesen hallgatja meg. A bizottságnak a meghallgatásról jegyzőkönyvet kell vezetnie, amelynek tartalmaznia kell a bizottság tagjainak a pályázók alkalmasságára vonatkozó véleményét. (11) A pályázati feltételeknek megfelelő pályázatokat a bizottsági véleménnyel együtt a pályázatok elbírálására jogosult személy vagy szerv elé kell terjeszteni. (12) A pályázati eljárást a pályázat benyújtási határidejét követő hatvan napon belül le kell folytatni, eredményétől valamennyi pályázót írásban értesíteni kell. (13) Amennyiben a pályázati eljárás során a pályáztató nem talál alkalmas személyt, a pályázati eljárást a pályáztató döntésétől számított kilencven napon belül meg kell ismételni. ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------Készítette: dr. Gulácsy-Tóth Tamás




-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

(14) Intézményvezetői álláshely pályáztatása esetén az intézményvezetői feladatok ellátására a pályázati eljárás eredményes lezárásáig vezetői beosztás ellátására szóló megbízás adható az intézmény megfelelő feltételekkel rendelkező közalkalmazottjának. Ilyen megbízás hiányában az intézmény vezetésével kapcsolatos feladatokat az intézmény szervezeti és működési szabályzatában meghatározott helyettesítési rendjében foglaltak szerint kell ellátni. (15) Ha az intézmény vezetőjének a magasabb vezetői megbízása a Törvény 37/B. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott életkor elérését megelőző három éven belül jár le, a jogviszony nyilvános pályázat kiírása nélkül meghosszabbítható, azonban ennek időtartama a felmentési idő kezdő napjáig, illetőleg a felmentési időnek a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés kezdő napjáig szólhat.” 2. § Az R. a következő 2/A. §-sal és azt megelőzően a következő címmel egészül ki: „[A Törvény 22. §-ának (4) bekezdéséhez] 2/A. § A munkáltató alaptevékenységének ellátásával összefüggő munkaköröket a 2. számú melléklet I-II. pontja tartalmazza. 3. § Az R. a következő 2/B. §-sal és azt megelőzően a következő címmel egészül ki: „[A Törvény 22. §-ának (9) bekezdéséhez] 2/B. § (1) Gyakornoki idő kikötése esetén a kinevezési okmányhoz mellékelni kell a gyakornoki időre vonatkozó, a gyakornok, a szakmai vezető és a munkáltató által megkötött megállapodást. A megállapodásnak tartalmaznia kell a) a gyakornoki idő tartamát, b) a munkakörhöz tartozó tevékenységeket, c) a gyakornoki munka értékelésének gyakoriságát, szempontjait, d) a szakmai vezető kijelölését, e) a gyakornok, a szakmai vezető és a munkáltató gyakornoki idővel kapcsolatos feladatait, kötelezettségeit. (2) A gyakornoki idő alatt a gyakornoknak a munkaköréhez tartozó tevékenységek teljes körét meg kell ismernie, a munkakör önálló ellátásához szükséges gyakorlati tudást el kell sajátítania. Ennek érdekében a) a munkáltató biztosítja annak feltételeit, hogy a gyakornok a munkakörhöz tartozó valamennyi tevékenységet megismerje, b) a szakmai vezető a munkakör önálló ellátásához szükséges gyakorlati tudást átadja, illetve a gyakornokot hozzásegíti a gyakorlati ismeretek megszerzéséhez, és rendszeresen értékeli a gyakorlati ismeretek elsajátítását,





----------------------------------------------------------------------------------------------------------------c) a gyakornok együttműködik szakmai vezetőjével, és törekszik a gyakorlati ismeretek elsajátítására. (3) A gyakornok munkanaplót vezet, amely tartalmazza az elvégzett feladatokat. (4) A szakmai vezető a gyakornok szakmai előrehaladásáról – a gyakornok által vezetett munkanaplót is alapul véve – a munkáltató részére legalább félévente értékelést készít. Az értékelés tartalmazza a) a gyakornok által elvégzett feladatok főbb típusait, b) a feladatok által megkövetelt tevékenységek körét, c) a gyakornok által elsajátított gyakorlati ismereteket, d) jellemzést a gyakornok önállóságáról, valamint az együttműködésre való készségéről. A gyakornok a rá vonatkozó értékelésbe betekinthet, és amennyiben annak tartalmát kifogásolja, írásos véleményét az értékeléshez mellékelni kell. (5) A munkáltató a gyakornoki idő lejártát megelőző hónapban – a szakmai vezető értékelései, valamint a gyakornok munkájával kapcsolatos egyéb visszajelzések alapján – a gyakornokot megfelelt, illetve nem megfelelt eredménnyel minősíti.” 4. § Az R. 3. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [(3) Az intézményvezetői megbízás feltétele] „a) legalább öt év felsőfokú végzettséget vagy felsőfokú szakmai képesítést igénylő, a gyermekvédelem, a szociális ellátás, az egészségügyi ellátás, illetve a közoktatás területén végzett munkakörben szerzett szakmai gyakorlat, és” 5. § (1) Az R. 2. számú melléklete helyébe e rendelet melléklete lép. 6. § (1) Ez a rendelet 2007. szeptember 1-jén lép hatályba. (2) Az R. – e rendelet 1. §-ával megállapított – 1/A §-ában foglaltakat az e rendelet hatálybalépését követően kiírt pályázatok esetében kell alkalmazni. (3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az R. 4. §-ának (2)–(14) bekezdése. (4) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az R.





----------------------------------------------------------------------------------------------------------------a) 1. §-a (1) bekezdésének felvezető szövegében a „szociális és családügyi miniszter” szövegrész helyébe a „szociál- és családpolitikáért, valamint a gyermek- és ifjúságpolitikáért felelős miniszter”, b) 1. §-ának (2) bekezdésében a „6-8. §-ának” szövegrész helyébe a „6-9. §-ának”, c) 5. §-a (2) bekezdésének a) pontjában az „”F”, „G”, „H”, „I”, „J”” szövegrész helyébe az „”E”–„J”” szövegrész lép.





----------------------------------------------------------------------------------------------------------------Melléklet a .../2007. (...) Korm. rendelethez

„2. számú melléklet a 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelethez I. Ágazatspecifikus munkakörök a szociális területen Megnevezés

A

B

Szociális szolgáltatás keretében az ellátottak gyógyítását, ápolását, foglalkoztatását, fejlesztését, ellátását, gondozását, szociális segítését közvetlenül szolgáló tevékenységeknek az adott munkakörre jogszabályban meghatározott, felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel történő ellátása orvos pszichológus mentálhigiénés munkatárs mentálhigiénés csoportvezető szociális munkás, utcai szociális munkás családgondozó dietetikus diplomás ápoló, főápoló foglalkoztatás-vezető foglalkoztatás-szervező gyógypedagógus gyógytornász konduktor, mozgásterapeuta logopédus szociális munkatárs/szakértő terápiás munkatárs pedagógus 2. Szociális szolgáltatás keretében az ellátottak ápolását, foglalkoztatását, fejlesztését, ellátását, gondozását, szociális segítését, szállítását közvetlenül szolgáló tevékenységeknek az adott munkakörre jogszabályban meghatározott - felsőfokú végzettséget és szakképzettséget nem tanúsító - szakképesítéssel történő ellátása a) asszisztens/szakasszisztens asszisztens szakasszisztens b) ápoló/szakápoló

C

Fizetési osztályok D E F G H

I

J

* *

* *

* *

*

*

*

*

*

* *

* *

*

*

1.

* * * * * * * * * * * * * * *

szakápoló általános ápoló ápoló, csecsemő- és gyermekápoló

*

*

*

*

* *

*

*

* * * * * * * * * * * * * * *

* * * * * * * * * * * * * * * * *

* *

*

segédápoló, ápolási asszisztens c) gondozó/szakgondozó

*

gondozó (irányító gondozó)

* *

*

*

*





----------------------------------------------------------------------------------------------------------------csecsemő- és kisgyermekgondozó szociális gondozó és szervező utcai szociális munkás családgondozó szociális segítő d) egyéb ágazati munkakörök diétás nővér élelmezésvezető foglalkoztató, munkavezető főnővér, főápoló e) kisegítő munkakörök

*

*

* * *

*

gépkocsivezető szociális ügyintéző falugondnok szociális segítő egyéb kisegítő munkakörök

*

* *

* * *

* * *

* * * * *

A

B

C

* * * * * *

* * * * * * * *

*


I

J


I

J

* * * * *

* * * * *

* * * * *

* * * * * * * * *

* * * * * * * * *

* * * * * * * * *

*

*

*

II. Ágazatspecifikus munkakörök család-, gyermek- és ifjúságvédelmi területen Megnevezés

A

Család-, gyermek- és ifjúságvédelmi szolgáltatás keretében az ellátottak gyógyítását, ápolását, foglalkoztatását, fejlesztését, ellátását, gondozását, szociális segítését közvetlenül szolgáló tevékenységeknek az adott munkakörre jogszabályban meghatározott, felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel történő ellátása orvos pszichológus pszichológiai tanácsadó családgondozó gyógypedagógus gyógytornász konduktor növendékügyi előadó fejlesztőpedagógus helyettes szülői tanácsadó örökbefogadási tanácsadó hivatásos gyám eseti gondnok, vagyonkezelő gondnok gyámi gondozói tanácsadó jogász szaktanácsadó szakgondozó gyógypedagógiai / fejlesztőpedagógiai tanácsadó gyermekvédelmi asszisztens 2. Család-, gyermek- és ifjúságvédelmi szolgáltatás keretében az ellátottak ápolását, foglalkoztatását, fejlesztését, ellátását, gondozását, szociális segítését, szállítását közvetlenül szolgáló tevékenységeknek az adott munkakörre jogszabályban

B

C

1.

*

* * * * * * * * * * * *

* * * * * * * * * * * *

* * *

* * *

*





-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

a) b)

c)

meghatározott - felsőfokú végzettséget és szakképzettséget nem tanúsító - szakképesítéssel történő ellátása asszisztens/szakasszisztens asszisztens szakasszisztens gondozó/szakgondozó gondozó segédgondozó szakgondozó egyéb ágazati munkakörök szaktanácsadó hivatásos nevelőszülő gyermekfelügyelő gyermekvédelmi ügyintéző tejkonyhavezető élelmezésvezető gépkocsivezető egyéb kisegítő munkakörök

*

* *

*

* *

*

*

* * * *

* * * * * *

* * * *

*

* *

* * * *

A

B

C


I

J

C


I

J

*

*

*

*

*


I

III. Nem ágazatspecifikus munkakörök Megnevezés 1.

2.

3.

4.

5.

A

Egyetemi, főiskolai végzettséget igénylő (szakértői/szaktanácsadói) munkakörök: jogász, szociológus, munkavédelmi szakmérnök stb. főkönyvelő, humánpolitikai szervező, informatikus, könyvtáros, revizor (belső ellenőr), statisztikus stb. Ügyintézői munkakörök általános titkár, titkárnő bér- és társadalombiztosítási humán erőgazdálkodási, pénzügyi, statisztikai, számviteli ügyintéző egyéb ügyintéző Irodai és ügyviteli munkakörök anyagnyilvántartó, bérelszámoló könyvelő adminisztrátor, gondnok, gyors- és gépíró, iratkezelő leltározó, leltárellenőr, nyilvántartó pénztáros telefon-, telex- és telefaxkezelő egyéb irodai és ügyviteli munkakörök Szolgáltató munkakörök technikus szakmunkás fűtő, kazánfűtő raktáros, raktárkezelő Kisegítő munkakörök így különösen: betanított munkás, éjjeli őr, hivatalsegéd, kézbesítő, őr/telepőr, portás, segédmunkás

B

*

* *

*

*

*

* *

* *

* *

* * * *

* * * *

* * * *

* *

*

*

*

* * *

* * *

* * * *

B

C

*

* *

* A




J


----------------------------------------------------------------------------------------------------------------Besorolási előírások a kinevezések elkészítéséhez 1. Egyetemi és főiskolai végzettséget igénylő munkakörökbe kell besorolni azt a munkakört, amelyben az intézmény alaptevékenységének megfelelő, felsőszintű képesítést igénylő szakmai feladatot kell ellátni. Ezen belül - „F” fizetési osztályba kell sorolni: a főiskolai végzettség és szakképezettség feltételéhez kötött munkakört (szociális munkás, pedagógus, gyógypedagógus, gyógytornász stb.), - „F”-től „J”-ig terjedően: a megfelelő fizetési osztályba kell sorolni azt a munkakört, amely egyetemi vagy főiskolai végzettséggel is betölthető pl. a szociális munkás munkakör betölthető főiskolai, valamint egyetemi szintű szociális munkás végzettséggel egyaránt, - „G” fizetési osztályba: főiskolai végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez és a munkakör betöltéséhez jogszabályban előírt szakvizsgát igazoló oklevélhez kötött munkakörök tartoznak pl. intézményvezetői munkakör esetén jogszabályban előírt szociális szakvizsgát tett vezetőt, szakvizsgát tett pedagógust stb., - „H” fizetési osztályba: az egyetemi végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez kötött munkakör pl. szociális munkás, pedagógus, pszichológus, jogász, gyógypedagógus stb., - „I” fizetési osztályba: az egyetemi végzettséget igazoló oklevélhez és a munkakör betöltéséhez jogszabályban előírt szakvizsgát igazoló oklevélhez kötött munkakör pl. pedagógus, szociális munkás, pszichológus, intézményvezető stb., - „J” fizetési osztályba: az egyetemi végzettséget igazoló oklevélhez és tudományos fokozathoz kötött munkakör tartozik pl. pedagógus, szociális munkás stb. 2. A felső-, közép- és alapfokú szakképesítést igénylő munkakörökbe kell besorolni azt a munkakört, amelyben az intézmény alaptevékenységének megfelelő, felső-, közép- és alapfokú szakmai képesítést igénylő feladatot kell ellátni. - „A” fizetési osztályba kell sorolni: a legfeljebb alapfokú iskolai végzettséghez kötött munkaköröket, valamint az alapfokú iskolai végzettséget nem igénylő szakképesítéshez kötött munkaköröket pl. falugondnok; - „B” fizetési osztályba kell sorolni: az alapfokú iskolai végzettséget igénylő szakképesítéshez kötött munkakört, pl. 2/1975. (II. 1.) EüM rendelet szerinti képzésben szerzett általános ápoló és általános asszisztensi végzettséghez kötött munkakört, a nevelőszülő végzettséghez kötött munkakört; - „C” fizetési osztályba kell sorolni: az alapfokú iskolai végzettséget igénylő szakképesítésre épülő szakképesítéshez kötött munkakört, például: - az 1975 előtti - szakosított képzést is tartalmazó - képzés szerint szerzett általános betegápoló, csecsemő- és gyermekgondozói, pszichiátriai ápolói végzettséggel rendelkezőket, - az 1975 utáni alapképesítésre épülő első fokú szakosító képzés keretében szerzett csecsemő- és gyermekgondozói, gyermek-idegápolói és gondozói, öregek napközi otthoni és házi szociális gondozói, pszichiátriai ápolói és gondozói, szociális otthoni ápolói, szociális otthoni gondozói szakképesítést igénylő munkakört, továbbá - a Nemzeti Alaptanterv szerint alapműveltségi vizsgára épülő szakképesítéshez kötött munkakört pl. szociális gondozó és ápoló; - „D” fizetési osztályba kell sorolni: a középiskola utolsó évfolyamának elvégzését igénylő szakképesítésre épülő szakképesítéshez kötött munkaköröket, valamint a középiskolai végzettséget igénylő szakképesítéshez kötött munkaköröket pl. pedagógiai asszisztens, gyermek- és ifjúsági felügyelő stb.; - „E” fizetési osztályba kell sorolni: az egyetemi, főiskolai végzettséget nem tanúsító felsőfokú szakképesítéshez kötött munkaköröket pl. szociális asszisztens, szociális gondozó és szervező, mentálhigiénés asszisztens, csecsemőés kisgyermekgondozó, vezetési-szervezési ismeretet nyújtó képesítéssel rendelkezőket. Megjegyzés: Azon munkakörök esetén, amelyek főiskolai, egyetemi, illetve középfokú végzettséggel egyaránt betölthetők a szakképzettségi szintnek megfelelő közalkalmazotti besorolást kell alkalmazni.”





-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Az előterjesztés szöveges része A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény [Kjt.] több helyen ad felhatalmazást arra, hogy az ágazati sajátosságokhoz igazodó szabályozási megoldásokat az ágazati végrehajtási rendeletek érvényesítsék. A Kjt. legutóbbi módosítása során az említett felhatalmazó rendelkezések egy része megváltozott, emiatt szükséges a végrehajtási rendeleteknek a törvényhez történő igazítása. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet [R.] vonatkozásában az alábbiak szerint kerültek kidolgozásra a szükséges végrehajtási szabályok: 1. A pályázati kiírási kötelezettség alól felmentett munkakörök A Kjt. új 20/A. §-a szerint közalkalmazotti jogviszony csak pályázat útján létesíthető. A törvénymódosítás ugyanakkor felhatalmazást ad a pályáztatás alól felmentett munkakörök meghatározására. A szociális és gyermekvédelmi ágazat számos területén szakemberhiány van. Ennek következtében a pályáztatás általánosan kötelező előírása még inkább megnehezítené az álláshelyek betöltését. A kormányrendelet tervezete értelmében főszabály szerint nem kötelező pályázat kiírása azon munkakör esetében, amely az R. 2. számú melléklete alapján „A”-„E” fizetési osztályba történő besorolással tölthető be. Az ágazat egészére jellemző szakember hiányra tekintettel speciális szabályként került megállapításra, hogy nem kötelező újabb pályázat kiírása abban az esetben, ha a korábbi pályázati felhívásra nem nyújtottak be érvényes pályázatot. További speciális szabály az, hogy nem kell pályázatot kiírni a bölcsődei gondozó és az asszisztens esetében. A vezetői, illetve magasabb vezetői beosztást kivétel nélkül csak nyilvános pályázat útján lehet betölteni. Tekintettel arra, hogy az R. a pályáztatás szabályait a magasabb vezető állásúakon kívül egyéb beosztásokra is kiterjeszti, szükséges volt az R. pályáztatásra vonatkozó rendelkezéseinek formális átalakítása, valamint – a törvény szerkezetét követve – külön szakaszba történő áthelyezése. 2. A gyakornoki státusra vonatkozó rendelkezések A Kjt. 22. §-ának (1) bekezdése – a munkáltató alaptevékenységének ellátásával összefüggő munkakörbe történő határozatlan időre szóló kinevezés esetén – gyakornoki idő kötelező kikötését írja elő, ha a közalkalmazott nem rendelkezik a munkaköréhez szükséges képzettséget, szakképesítést igénylő munkakörben megszerzett, legalább három év szakmai gyakorlattal. A törvény értelmében bármely ágazatban megszerzett szakmai gyakorlat beszámítható, ha azt a betölteni kívánt munkaköréhez szükséges képzettséget, szakképesítést igénylő munkakörben szerezték meg.





----------------------------------------------------------------------------------------------------------------A Kjt.-ben foglalt általános szabályokat nem kívánjuk kiterjeszteni. Ennek megfelelően a betöltendő munkakörhöz szükséges képzettséget, szakképesítést igénylő munkakörben megszerzett szakmai gyakorlatot lehet beszámítani. A gyakornoki idővel kapcsolatos szakmai kötelezettségek A Kjt. 22. §-ának (9) bekezdése szerint a miniszter által meghatározott követelmények alapján a munkáltató állapítja meg a gyakornoki idővel kapcsolatos szakmai kötelezettségeket, a gyakornoki idő alatti számonkérés feltételeit, a gyakornok szakmai vezetőjének feladatait, valamint a gyakornoki minősítés különös szabályait. A kormányrendelet tervezete egy keretjellegű szabályozást tartalmaz, amely alapján a munkáltató az adott helyzetnek megfelelően határozhatja meg a fenti követelményeket. 3. A Kjt. módosítással össze nem függő egyéb módosítások a) Az R. 1. §-ának (2) bekezdése vonatkozásában az R. 9. §-ának hatálya alól is ki kell venni a gyermekvédelmi intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottakat, mert az ő munkaköreik megnevezését, és fizetési osztályba sorolását a Kjt. közoktatási intézményekben történő végrehajtását szabályozó 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet tartalmazza. b) Az R. 3. §-a (3) bekezdése vonatkozásában a szakmai gyakorlat lehetséges körét ki kell egészíteni az egészségügy területén szerzett gyakorlattal. Azoknál az intézményeknél (pl. bölcsőde, vagy a koruk – 0-3 év – miatt különleges ellátást igénylő gyermekeket ellátó gyermekotthon vagy a speciális gyermekotthon), ahol orvosi diplomával betölthető munkakörök is vannak, problémát okoz, hogy az egészségügy területén szerzett gyakorlat nem vehető figyelembe. c) Az R. új 3. §-ának (5) bekezdése kiegészül a következő mondattal: „A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet alkalmazási körébe tartozó munkakör, vezetői, magasabb vezetői megbízás esetén a pályázónak a pályázathoz – az a)-c) pontban foglaltakon túl – csatolnia kell azt a nyilatkozatát, amely szerint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 15. §-ának (8) bekezdésében meghatározott kizáró ok vele szemben nem áll fenn.” A Gyvt. 15. §-ának (8) bekezdése értelmében „A gyermekvédelmi rendszerben a külön jogszabályban meghatározott munkakörben nem foglalkoztatható az a személy, aki ellen a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényben (a továbbiakban: Btk.) büntetni rendelt, a gyermek sérelmére elkövetett szándékos bűncselekmény miatt eljárás folyik, vagy akit jogerős bírói ítélettel ilyen bűncselekmény miatt ítéltek el. Nem foglalkoztatható továbbá az a személy sem, akinek szülői felügyeleti joga a gyermek átmeneti nevelésbe vétele miatt szünetel, vagy akinek szülői felügyeleti jogát a bíróság jogerős ítéletével megszüntette.” d) Az R. 5. §-a (2) bekezdésének b) pontja vonatkozásában a cím adományozásának feltételeként megjelölt fizetési osztályok felsorolását az „E” osztállyal ki kell bővíteni, elsősorban azért, mert – mint azt a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete is jelezte – ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------Készítette: dr. Gulácsy-Tóth Tamás




----------------------------------------------------------------------------------------------------------------méltánytalan, hogy a bölcsődei gondozók közül szinte senki számára nem lehet címet adományozni, ugyanis ők felsőfokú szakképesítéssel rendelkeznek, amellyel „E” osztályba lehet sorolni őket. e) Az R. 2. számú melléklete vonatkozásában a módosítások indoka az, hogy a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998.(IV.30.) NM rendelet módosítása érintette a területre előírt munkaköröket is, és ezt át kell vezetni az R.-en, a következők szerint: törlésre kerül a II/1. cím alatt az óvónő, valamint a II/2. cím alatt a csecsemő- és kisgyermekgondozó munkakör; új munkakörként nevesítésre kerül a II/1. cím alatt a gyógypedagógiai/fejlesztőpedagógiai tanácsadó munkakör „F”-től „J”-ig történő besorolási lehetőséggel, valamint a gyermekvédelmi asszisztens munkakör „D” és „E” besorolási lehetőséggel, és a II/2. cím alatt a segédgondozó munkakör, „A” és „B” osztályba történő besorolási lehetőséggel; - Módosításra kerül a közalkalmazotti osztályba sorolás a gyermekfelügyelő munkakörnél: az „E” osztályt törölni kell, valamint a gondozó munkakörnél, ahol a „B” osztályt törölni kell a besorolási lehetőségek közül. Kérem a Kormányt, hogy az előterjesztést fogadja el. Budapest, 2007. augusztus „

„

dr. Lamperth Mónika




Budapest, augusztus

Recommend Documents