BUDAI VÁR, MÁJUS 5 8. BEETHOVEN KONCERTSOROZAT AZ MÁJUS 7-I HANGVERSENY 216. ÉVFORDULÓJÁN

Beethoven 2016_Fidelio KSZ_v6.qxp_Layout 1 2016.04.13. 9:33 Page 1

B U D A I VÁR, 2016 . M Á J U S 5 – 8 .

BEETHOVEN KONCERTSOROZAT AZ 1800. MÁJUS 7-I HANGVERSENY 216. ÉVFORDULÓJÁN


GASZTRONÓMIAI KÜLÖNLEGESSÉGEK NYITOTT MŰHELY KULTURÁLIS ÉS ZENEI PROGRAMOK KÉZMŰVES JÁTSZÓHÁZ FAZEKAS TALÁLKOZÓ Minden program ingyenes

március 25. – április 24. Vörösmarty tér BUDAPEST CARD-dal

5% kedvezmény

budapestspringfair | budapestinfo.hu 17:13


Kedves Zeneszereto„ Közönség!

Vannak zeneszerzôk, akik rengeteget utaztak – mint Mozart vagy Liszt –, de Beethoven nem tartozott közéjük. Bonnban született, majd huszonegy évesen Bécsbe költözött, hogy Haydntól tanuljon, és Waldstein gróf elhíresült szavaival „átvegye Mozart lelkét Haydn kezébôl”. Haláláig ritkán és csak rövid idôre hagyta el a császárvárost. Nem járt a korszak európai nagyvárosaiban: Párizsban, Rómában vagy Londonban, de még a német Berlinben sem. Magyarországhoz azonban gyöngéd szálak fûzték. Közismert a Brunszvik családhoz fûzôdô bensôséges kapcsolata, ennek emlékét máig ápolják Martonvásáron. De megfordult Pozsonyban és többször járt Budán is. József nádor és Alexandra Pavlovna orosz cárkisasszony egybekelésének és Budára érkezésének alkalmából több hónapig tartó ünnepségsorozatot tartottak a királyi várban. Ennek keretében 1800. május 7-én, egy hónappal elsô szimfóniájának bécsi bemutatóját követôen, Ludwig van Beethoven a Várszínházban adott kamarahangversenyt. (Néhány Teremtés c. oratóriumát Budán, olyan nagy sikerrel,

Fotó: Kaiser Ottó

hónappal korábban az idôs Haydn maga vezényelte hogy az akkori német ajkú polgárság az egyik budai utat Schöpfung Gassénak nevezte el. Ennek korabeli fordítása az Alkotás út.) Mindezek ismertek a zenetörténettel foglalkozók számára, ám a szélesebb közönség keveset tud róla. Ezért döntött úgy a Budavári Önkormányzat Beethoven budavári fellépésének 200. évfordulóján, hogy helyreállítja a háborúban elpusztult emléktáblát a Várszínház falán és minden évben azon a helyen és azon a napon emlékhangversennyel

3


idézi fel minden idôk egyik legismertebb zeneszerzôjének mûvészetét. 2010 óta már több helyszínen és a zenei mûfajok sokaságával próbáljuk erôsíteni a budavári „Beethoven-kultuszt”. Ezt tervezzük idén is: lesz régizenei elôadás, egy most debütáló Graf fortepiano kópiát a világhírû – és nemrégiben Magyar Arany Érdemkereszttel kitüntetett – Malcolm Bilson (80) szólaltat meg elôször. Az Orfeo Zenekar Berecz Mihály (18) kiváló fiatal zongoramûvésszel lép fel. Az idei emlékhangversenyre Vásáry Tamást (82) kértük fel, aki nemcsak a legnépszerûbb szonátákat játssza majd, hanem arról is mesél, hogy mit üzen Beethoven „a zenén túl”. Az idei fesztivál is tartogat meglepetéseket: ha kíváncsi arra, hogy utazásai során milyen zenei világgal találkozott Magyarországon a Mester, ne hagyja ki Szalonna (36) és bandája koncertjét a Hagyományok Házában! Ha pedig szeretne részese lenni annak a megismételhetetlen alkalomnak, hogy mai zenei kiválóságaink – Balázs János (27), Lajkó Félix (41), Ferenczi György (48), Balogh Kálmán (57) – hogyan improvizálnak Beethoven dallamaira, jöjjön el a Várkert Bazárba! Végül a fesztiválzáró koncerten az idén elsô ízben meghirdetett Beethoven kadenciaverseny díjazottjai, Szüts Apor (22), Kiss Péter (29) és Mester Dávid (22) mutatják be a zongoraversenyekhez született gyôztes kadenciákat a Budafoki Dohnányi Zenekar közremûködésével. A Beethoven Budán fesztivál záróhangversenye más meglepetést is tartogat a klasszikus zene kedvelôinek. Az estén Beethoven még szakmai berkekben is kevéssé ismert, töredékként fennmaradt gyermekkori zongoraversenyének budavári ôsbemutatójára is sor kerül Oravecz György (53) elôadásában. Kellemes zenei élményeket kívánok mindannyiuknak!

Dr. Nagy Gábor Tamás polgármester


BUD A I V Á R , 2 0 1 6 . MÁJUS 5–8. BEETHOVEN KONCERTSOROZAT AZ 1800. MÁJUS 7-I HANGVERSENY 216. ÉVFORDULÓJÁN

19:30 májOuNGsR5ES.SZUSI TEREM

MTA K

zágház u.

apest, Ors

(1014 Bud

N

NYITÓHA


MTA K

gház u. pest, Orszá

28.)

a

(1014 Bud

MALCOLM BILSON

28.)

Y GVERSEN

ZONGORAMÛVÉSZ KONCERTJE GRAF FORTEPIANÓN Beethoven: d-moll szonáta, Op. 31/2 Beethoven: E-dúr szonáta, Op. 109

Schubert: D-dúr szonáta, D. 850 Chopin: C-dúr mazurka, Op. 24/2 Chopin: cisz-moll mazurka, Op. 63/3 Chopin: cisz-moll keringô, Op. 64/2 Chopin: Asz-dúr keringô, Op. 31/1

BERECZ MIHÁLY ZONGORAMÛVÉSZ ZENEKARI ESTJE ORFEO ZENEKAR Közremûködik az korabeli hangszereken • Vezényel: VASHEGYI GYÖRGY

Mozart: B-dúr zongoraverseny, K. 456 • Beethoven: B-dúr zongoraverseny, No. 2, Op. 19

21:00 májVuÁRsKE6RT.BAZÁR

2-6.) Miklós tér apest, Ybl (1013 Bud

BALÁZS JÁNOS • LAJKÓ FÉLIX FERENCZI GYÖRGY • BALOGH KÁLMÁN

IMPROVIZÁCIÓK BEETHOVEN-MÛVEKRE

s 7. 16:00

májuYOMÁNYOK HÁZA HAG

st, Corvin 1 Budape

PÁL ISTVÁN „SZALONNA” ÉS BANDÁJA

tér 8.)

BEETHOVEN ÉS A MAGYAR NÉPZENE

(101


MTA K

VÁSÁRY TAMÁS

.)

gház u. 28

est, Orszá

ap (1014 Bud

SENY HANGVER

ZONGORAMÛVÉSZ BEETHOVEN SZONÁTAESTJE

EMLÉK


MTA K

z u. 28.)

rszághá udapest, O

(1014 B

Y

GVERSEN

ZÁRÓHAN

Pathétique (1798) / Les Adieux (1810) Holdfény (1801) / Appassionata (1804)

ZÁRÓHANGVERSENY A KADENCIAVERSENY GYÔZTESEIVEL BUDAFOKI DOHNÁNYI ZENEKAR

Közremûködik a

és ORAVECZ GYÖRGY zongoramûvész m.v. • Vezényel: HOLLERUNG GÁBOR

Beethoven: Esz-dúr zongoraverseny WoO 4 Beethoven: B-dúr zongoraverseny No.2, Op. 19

Beethoven: B-dúr rondo zongorára és zenekarra WoO 6 Beethoven: C-dúr zongoraverseny No.1, Op.15

5


Fotó: Ellen Zaslaw

Malcolm Bilson



MTA K

SENY

NGVER NYITÓHA

ZONGORAMÛVÉSZ KONCERTJE GRAF FORTEPIANÓN

lyébôl származó hangszer a Graf opus 318 másolata, amely a jelentôsebb fortepiano modellek közül – mint amilyen a Stein, Walter, a Walter & Sohn – az egyik legkésôbbi (1819 körül került a piacra), és leginkább hasonlít a mai zongorához, hiszen már térdfogantyúk helyett lábpedál biztosítja a hangok zengetését, és méretében, valamint hangterjedelmében is jobban illik a romantikus repertoárhoz.

Beethoven: d-moll szonáta, Op. 31/2 Beethoven: E-dúr szonáta, Op. 109

Schubert: D-dúr szonáta, D. 850 Chopin: C-dúr mazurka, Op. 24/2 Chopin: cisz-moll mazurka, Op. 63/3 Chopin: cisz-moll keringô, Op. 64/2 Chopin: Asz-dúr keringô, Op. 31/1

szünet

Fotó: Práczky István

Hogy pontosan mi volt Ludwig van Beethoven várszínházi koncertjének mûsora, azt nem tudjuk (bár kürtre és zongorára komponált szonátája minden bizonnyal elhangzott), de hogy nagy hatással volt a publikumra, azt a korabeli sajtó is megírta, hiszen például a Magyar Kurír szerint „egy Beethoven nevû híres muzsikus a’ Forte Pianon való mesterséges jádzása által mindeneknek magára vonta a figyelmetességét”. Ezt a hangszert, a fortepianót ezúttal egyik legszakavatottabb mestere, a New York állambeli ithacai Cornell Egyetem professzora, Malcolm Bilson szólaltatja meg, aki tulajdonképpen 34 évesen, 1969-ben találkozott elôször ezzel a hangszerrel, amely mellett végül egy életre elkötelezte magát. Bilson, aki lemezre vette már Mozart és Schubert összes zongoraszonátáját, valamint Sir John Eliot Gardiner vezényletével rögzítette Mozart zongoraversenyeit, koncertjén Beethoven, Schubert és Chopin mûvei közül válogat a Budavári Önkormányzat által erre az alkalomra készíttetett Graf fortepiano kópián. Conrad Graf (1782–1851), aki 1824-tôl a „császári és királyi udvari fortepiano készítô” címet tudhatta magáénak, Riedlingenben született és 1799-ben asztalosként érkezett Bécsbe. Késôbb egy zongorakészítônél dolgozott, akinek halála után 1804-ben átvette mûhelyét. 1820-ban fortepianóit már a legnagyszerûbb és legismertebb hangszerekként tartották számon Bécsben és az egész Monarchiában. Graf nemcsak a császári udvar számára szállított hangszereket, hanem 1825-ben Ludwig van Beethoven számára is készített egy fortepianót. A koncerten bemutatkozó, Paul McNulty csehországi mûhe-

Malcolm Bilson két emblematikus Beethoven-szonátát tûz mûsorra: a Viharként is emlegetett d-mollt, amely ragadványnevet a komponista famulusának, Anton Schindlernek köszönhetjük, aki szerint Beethovent Shakespeare színmûve ihlette meg, valamint az utolsó szonáták közül az op. 109-es E-dúrt, amelyet 1820-ban komponált Beethoven Maximiliane Brentanónak, nem sokkal a Hammerklavier szonáta után egy jóval rövidebb, ám annál bensôségesebb mûvet alkotva. Öt évvel késôbb született Schubert D-dúr szonátája (D. 850), amely a „Gasteiner” nevet is viseli, mivel a fürdôvárosban, Bad Gasteinban írta szerzôje. Ez volt a második olyan szonáta, amely még Schubert életében megjelent. Bilson koncertjét táncokkal zárja: Frédéric Chopin két legnépszerûbb mûfajából, a lengyel mazurkák, valamint a keringôk közül hallhatunk kettôt-kettôt.

7

Berecz Mihály



MTA K

ZONGORAMÛVÉSZ ZENEKARI ESTJE

Közremûködik az korabeli hangszereken • Vezényel: VASHEGYI GYÖRGY

ORFEO ZENEKAR Fotó: Filharmónia Magyarország Nkft.

A Beethoven Budán „B” betûihez ezen a koncerten még kettôt hozzáteszünk, hiszen a fiatal tehetséges zongorista, Berecz Mihály, aki korábban már Vásáry Tamás és Kocsis Zoltán vezényletével is bemutatkozhatott szólistaként, két B-dúr versenymûvet ad elô az MTA Budavári Díszteremben, ezúttal az Orfeo Zenekarral, Vashegyi György irányítása alatt. A K. 456-os jegyzékszámú Mozart zongoraverseny a Paradies (Paradis) melléknevet viseli, de nem azért, mert az Édenkertre utalna a darab, hanem mert címzettje a tehetséges osztrák zongoramûvésznô és zeneszerzô, Maria Theresia Paradis volt, aki már ötéves kora elôtt elvesztette látását. A források és az azokat elemzô legújabb zenetudományi kutatások szerint ez persze korántsem biztos, mindenesetre az 1784-ben keletkezett versenymû bôvelkedik szokatlan ütemmutató-váltásokban, így már meghökkentô metruma is magával ragadhatja a hallgatót. Tíz évre rá komponálta Beethoven saját B-dúr concertóját, mely zongoraversenyeinek sorában ugyan második, ez az elsô, amely megjelent nyomtatásban is. Elsô két tétele igazából még a bonni évek alatt, nem sokkal Mozart mûve után ke-

letkezett. A versenymû nagymértékben emlékeztet Mozart és Haydn mûvészetére, de már az igazi beethoveni hang is megjelenik, fôleg a drámaibb szakaszokban. Az esten Berecz Mihály Walter fortepianó kópián játszik (Chris Maene 2001 (Belgium) készítette Anton Walter 1795 (Bécs) alapján), amilyen hangszeren Mozart és az ifjú Beethoven is koncertezett. Berecz Mihály 1997. október 20-án született. Hároméves korában kezdett gardonozni, négyévesen már a Petôfi Csarnokban, a Csángó fesztivál gálaestjén lépett fel. Hétéves korától hegedül, kilencéves korától zongorázik. Mûsorain Bach, Haydn, Mozart, Bartók mûvei szerepelnek. 2010-ben kiemelt elsô díjat kapott a XII. Országos Zeneiskolai Zongoraversenyen, Nyíregyházán, és ugyanebben az évben szerepelt a Berlini Zenei Fesztiválon, mint a Szakközépiskola Zenekarának szólistája. 2010 szeptemberében a Magyarkanizsai Nemzetközi Jazz Fesztiválon már önálló koncertet adott.


2011 decemberében kiemelt nívódíjat kapott a III. Országos Bartók Béla Zeneiskolai zongoraversenyen, emellett megkapta a legjobb Bartók-mû elôadásáért járó különdíjat. Ma már zenét is szerez, Köszöntô címû vonószenekari muzsikáját 2007-ben mutatták be. 2010 nyarán fejezte be Kyrie címû mûvét, amelyet orgonára, vonószenekarra, kórusra és két szólistára írt. A Purcell Kórust Vashegyi György 1990-ben alapította a Dido and Aeneas c. opera koncertszerû elôadására. Egy évvel késôbb létrehozta az Orfeo Zenekart is, mely nevét Monteverdi L’Orfeo-jának elsô teljes magyarországi elôadása után vette fel. E két együttes tagjai azóta Magyarország kiemelkedô régizene-specialistáivá váltak: repertoárjuk gerincét

a Gesualdótól Mendelssohnig terjedô periódus zenéje alkotja. Az Orfeo Zenekar elsô koncertmestere Paulik László, de 2009 óta – szólistaként és koncertmesterként – a világhírû barokkhegedû-virtuóz, Simon Standage is rendszeresen részt vesz az együttes munkájában. Az Orfeo Zenekart és Purcell Kórust az utóbbi években olyan nemzetközi hírû karmesterek is vezényelték, mint például Helmuth Rilling, René Jacobs, Philippe Herreweghe és Fischer Ádám. Az együttesek az elmúlt két és fél évtized során a 17-18. század számos zenetörténetileg fontos kompozícióját elsô ízben szólaltatták meg Magyarországon, és 1998 óta több világpremierlemezfelvételt készítettek a Hungaroton és más kiadók számára.

Fotó: Zsugonits Gábor

Mozart: B-dúr zongoraverseny, K. 456 szünet Beethoven: B-dúr zongoraverseny, No. 2, Op. 19

9

Improvizációk


21:00 májVuÁRsKE6RT.BAZÁR

BALÁZS JÁNOS • LAJKÓ FÉLIX FERENCZI GYÖRGY • BALOGH KÁLMÁN

IMPROVIZÁCIÓK BEETHOVEN-MÛVEKRE Mûsorvezetô: Mohácsi Szilvia nében, jazzben és kortárs interpretációban is egyaránt kiváló cimbalommûvész, Balogh Kálmán csatlakozik. Így a Várkert Bazárban tartandó koncert színes kavalkádja lesz a különbözô mûfajok és stílusok találkozásának. A zenei határok átlépésével a mûvészek megmutatják nekünk, hogy valójában nem az a fontos, hogy skatulyákat állítsunk fel, mint komolyzene, könnyûzene vagy népzene, hanem inkább olyan kategóriák mentén alakítsuk ízlésünket, mint amilyen a jó zene és a rossz zene. Fotó: Kleb Attila

Végignézve az este fellépôin, talán azt gondolhatjuk, hogy egyfajta kakukktojás koncertrôl lehet szó a Beethoven Budán fesztivál keretein belül. A mester nevével ugyanis leginkább a fiatal Liszt-díjas zongoramûvészre, Balázs Jánosra tudnánk asszociálni, aki a repertoárján számos Beethoven kompozíciót tart, de gyakran fellép Lajkó Félixszel is, a különféle népzenékben, világzenében jártas hegedûssel (és citerással), koncertjeiken pedig leginkább improvizálnak. Beethoven-mûvekre rögtönzött improvizációikkal a Beethoven Budán fesztiválon két évvel ezelôtt mutatkoztak be. A rögtönzés a kotta elôtti idôkbe, a legôsibb korokba nyúlik vissza, így a népzenében az alkotás talán legautentikusabb módja, de a klasszikus zene különbözô korszakaiban is nagy szerepet játszott. Így Beethoven korában is, fôleg ha az olyan mûfajokra gondolunk, mint amilyen a fantázia, a bagatell vagy a variációk. Balázs Jánoshoz és Lajkó Félixhez ezen a koncerten még a virtuóz szájharmonikásként ismert, EMeRTon-díjas énekes–gitáros–hegedûs, a bluesban és különbözô népzenékben jártas Ferenczi György, valamint a klasszikus zenében, népze-

Pál István .Szalonna’’


16:00 májuYOsMÁ7N.YOK HÁZA HAG

ÉS BANDÁJA

BEETHOVEN ÉS A MAGYAR NÉPZENE

Fotó: Thaler Tamás

Amikor Beethoven 1800-ban Budán járt, Magyarországon már javában kezdtek elterjedni a fénykorukat valamivel késôbb élô cigánybandák, hiszen az elsô ismert zenekart nagybôgôs férjével és zenész sógoraival a prímás Czinka Panna alapította 1728-ban. A híres hegedûst leggyakrabban férfiruhában, pipával és hangszerével ábrázolták, és így is temették el 1772-ben Gömörben, mindössze két évvel Beethoven születése után. Munkásságát sajnos nem sikerült dokumentálni, így csak találgathatunk, hogy a neki tulajdonított nóták vajon eredetiek-e, de szerencsére a késôbbi korok már jobban felfejthetôk, hiszen a reformkorban az arisztokrata udvarokban, a szalonokban és a szórakozóhelyeken, kávéházakban is megjelentek a cigányzenekarok. A városi, kávéházi cigányzene

mellett a falusi cigányok többnyire az akkori magyar (vagy más nemzetiségi) népzenét játszották, így a stílusrétegeket felfejtve már egy fokkal könynyebben rekonstruálható a korabeli népzene és talán a városi cigányzene is. Mindenesetre erre vállalkozik a Magyar Állami Népi Együttes zenekarának vezetôje, a nagyszerû, Lisztdíjas prímás, Pál István „Szalonna” és bandája, akik tavaly ünnepelték fennállásuk tizedik évfordulóját. De ahogyan Beethovennek is többnyire nemesurak elôtt kellett játszania, úgy már „Szalonna” is elmondhatja magáról, hogy szerepelhetett elôkelô közönség elôtt, hiszen muzsikált már Károly hercegnek és a néhai Vasladynek, Margaret Thatchernek is, akiket lenyûgözött a magyar népzene, és személyesen gratuláltak a zenésznek.

11


Fotó: Bahget Iskander

Vásáry Tamás



MTA K

ENY

NGVERS EMLÉKHA

ZONGORAMÛVÉSZ BEETHOVEN SZONÁTAESTJE

Beethoven széles körben és világszerte elfogadott hírneve és presztízse büszkévé tehet ma bennünket arra, hogy elôdeink 216 évvel ezelôtt itt hallgathatták az akkor 30 éves zongoravirtuózt és zeneszerzôt. Ezért a Budavári Önkormányzat immár 17. éve Beethoven hangversennyel tiszteleg május 7-én a bécsi klasszika legnagyobb zeneszerzôje, Ludwig van Beethoven a Budai Theatrumban adott koncertjének emléke elôtt. Az évrôl évre ugyanakkor, ugyanott megrendezett emlékhangverseny mellett hagyománnyá vált az is, hogy a koncert elôtt a Budavári Önkormányzat koszorút helyez el a Várszínház falán lévô Beethoven emléktáblánál. Az idei emlékhangverseny az épület átalakítása miatt nem valósulhat meg az ódon falak között, ezért új helyszínt kerestünk. Az MTA Budavári Dísztermében, Vásáry Tamás elôadásában Beethoven második alkotó periódusa jelenik meg, amelyben – Beethoven szavait idézve – „az ember legnagyobb erénye, az erô” érvényesül. Az elhangzó négy szonátánál az emberi titán ereje teljében nyûgözi le közönségét. A „neves” zongoraszonáták sorát Beethovennél az 1798-as Sonata Pathétique nevet viselô nyitja: a Lichnowsky hercegnek ajánlott mûvet szenvedélyes, tragikus hangvétele alapján a kiadó nevezte el, de Beethoven beleegyezésével. A kiadó nyúlt bele a címbe a Les Adieux szonáta esetében is, mivel az 1810-ben keletkezett darab Rudolf fôherceg távozására született, és Beethoven maga is úgy gondolta, hogy a francia „adieux” szó korántsem olyan bensôséges és kifejezô, mint a német „Lebewohl”, amelynek szótagjait az elsô tétel elsô

„Pathétique” szonáta Op. 13 (1798) „Les Adieux” szonáta Op. 81a (1810)

három akkordja fölé is írta. Az 1801-ben befejezett Holdfény szonátát Beethoven mint fantáziaszonátát jelölte meg (Sonata quasi una Fantasia) és ajánlotta tanítványának, Giulietta Giucciardi grófnônek. A Holdfény alcím csak Beethoven halála után ragadt a szonátához, miután a német zenekritikus és költô, Ludwig Rellstab az elsô tételt a luzerni tó feletti holdfényhez hasonlította. Hasonlóan Beethoven halála után kapta az 1804 és 1806 között komponált f-moll szonáta az Appassionata nevet egy – a darabból négykezes verziót publikáló – kiadótól, ami nem is csoda, hiszen talán Beethoven egyik legviharosabb szonátájáról van szó: mint azt neve is mutatja, maga az elsöprô szenvedély. Vásáry Tamás Kossuth-díjas, Millenáris Kölcseydíjas, Nemzet Mûvésze-díjas zongoramûvész, karmester és író, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának fôzeneigazgatója. Számos lemeze jelent meg a Deutsche Gramofonnál, többek között Chopin-album, a négy Rachmaninov zongoraverseny a Londoni Szimfonikusokkal és Mozart zongoraversenyek a Berlini Filharmonikusokkal. Több mint száz zenekart vezényelt, és több ezer hangversenyt adott a világ minden táján, beleértve a New York-i Carnegie Hallt, a londoni Albert Hallt és a Festival Hallt, a Berlini Filharmóniát és a bécsi Musikvereint. A Hungarotonnál megjelent többek között a kilenc Beethoven szimfónia felvétele, a Collins Classic lemezkiadónál pedig Beethoven zongoraszonátáinak felvételei, amelyen a május 7-i Beethoven emlékkoncerten felcsendülô négy szonáta szerepel.

„Holdfény” szonáta Op. 27 (1801) „Appassionata” szonáta Op. 57 (1804)

13

Záróhangverseny



MTA K

A KADENCIAVERSENY GYÔZTESEIVEL

BUDAFOKI DOHNÁNYI ZENEKAR

Közremûködik a és ORAVECZ GYÖRGY zongoramûvész m.v. • Vezényel: HOLLERUNG GÁBOR

Mûsorvezetô: Mácsai János zenetörténész-kritikus Fôleg a klasszikus és romantikus versenymûvek elengedhetetlen része a kadencia (avagy cadenza, mivel minden klasszikus mû zárlatára, törvényszerû befejezô akkordjaira is alkalmazzuk a kadencia szót), amely az elsô tétel vége felé biztosan, de néha a többi tétel esetében is elôfordul. Ez az a szakasz, ahol a szólista megmutathatja, hogy mit is tud valójában, mivel itt magára hagyja ôt a zenekar néhány másodperc vagy akár néhány perc erejéig, hogy a versenymûben felhangzott témákat felhasználva megszólaltasson egy fantáziaszerû dallamsort, lehetôleg gazdagon fûszerezve zenei ötletekkel és virtuozitással. Amíg az elôadó és a zeneszerzô egy és ugyanaz a személy volt, vagyis Beethoven eljátszotta saját zongoraversenyét saját kadenciájával, vagy akár Mozart zongoraversenyét szintén a saját maga által alkotott vagy rögtönzött szólóval, addig a szólista (egyben zeneszerzô) többnyire improvizálta ezt a részt. Ahogy azonban eltávolodott egymástól a zeneszerzés és az elôadómûvészet, a zongoristák leggyakrabban a zene szerzô korábban megírt kadenciáját vagy más zeneszerzô, esetleg zongoramûvész hasonlóképpen lejegyzett alkotását ékelte be a versenymûbe. A rögtönzés hagyománya még néhány hangszeres esetében él, de a zongoristáknál és más billentyûsöknél (az improvizáló orgonistákat kivéve) szinte teljesen kikopott, és talán csak olyan jeles régizenészek próbálják éltetni, mint amilyen Robert Levin vagy az idei Beethoven Budán nyitókoncertjének jeles amerikai fortepianistája, Malcolm Bilson, aki a fesztivál keretében szervezett kadenciaverseny zsûrijében is helyet

foglalt Maros Miklós (zsûrielnök), Szakcsi Lakatos Béla, Baranyay László, Mácsai János, Bán Teodóra és Katona Márta mellett. A Budavári Önkormányzat által 2015 ôszén meghirdetett jeligés pályázatra Beethoven négy zongoraversenyéhez lehetett saját kadenciát írni, a versenyzôk többsége azonban a C-dúr versenymûvet választotta, amelynek hangvétele még közel áll a mozarti stílushoz. Szüts Apor gyôztes munkája is ehhez a zongoraversenyhez készült, a második helyezett Kiss Péter a második, B-dúr zongoraversenyt választotta. A harmadik helyezést elért Mester Dávid Beethoven B-dúr rondóját mutatja be, az elsô két helyezést elért ifjú tehetség pedig eljátssza az általa választott versenymûvet a Budafoki Dohnányi Zenekarral – és természetesen saját kadenciáikkal. Szüts Apor egyúttal a prominens tehetségeket patronáló Fidelio Fortissimo mentor program elsô résztvevôje is. A záróhangverseny további meglepetése egy, a koncerttermekben ritkán hallható, opus-szám nélküli Beethoven-koncert. A 14 éves Beethoven korai szárnypróbálgatásait ôrzô mû eredeti kéziratban nem maradt fenn, a kíséretet csak egy késôbbi, berlini másolat alapján lehetett rekonstruálni. A mû vezérszólamát a Cziffra-díjas Oravecz György, nemzedékének egyik legizgalmasabb zongoristaegyénisége fogja eljátszani. A hangversenyen közremûködik Magyarország egyik vezetô zenekara, a Budafoki Dohnányi Zenekar a Liszt-díjas, érdemes mûvész Hollerung Gábor vezényletével.

Esz-dúr zongoraverseny WoO 4 B-dúr zongoraverseny No.2, Op. 19

B-dúr rondo zongorára és zenekarra WoO 6 C-dúr zongoraverseny No.1, Op.15


Fotó: Kondella Misi

Fotó: Baksa Krisztina

Szüts Apor

Kiss Péter Fotó: Bránya Eszter

Fotó: gyulahirlap.hu

Oravecz György

Kiadja: Budavári Önkormányzat Felelôs szerkesztô: Beczner Barbara Kiadásért felelôs: a Budavári Önkormányzat jegyzôje

Mester Dávid

Grafikai tervezés: Práczky István – Art Mediátor Kft. Nyomda: Crew Print Kft., 1067 Budapest, Eötvös u. 9. Szerkesztés lezárva: 2016. április 12.

15


BUDAI VÁR, MÁJUS 5 8. BEETHOVEN KONCERTSOROZAT AZ MÁJUS 7-I HANGVERSENY 216. ÉVFORDULÓJÁN

Recommend Documents