Búcsúzunk... Mortuos plango: A halottakat siratom. Megszenteltük a búcsúztató kápolnát. XIV. évfolyam 3. szám június

XIV. évfolyam 3. szám 2010. június

Mortuos plango: A halottakat siratom Megszenteltük a búcsúztató kápolnát Az emberi kultúra a világ különböző tájain eltérően viszonyul a halálhoz. Függ ez hitünktől, vallásunktól, hagyományainktól, neveltetésünktől. Talán egyben nem különbözik, hogy valamennyiünkben ott él a hit, a remény, hogy földi létünk végeztével mégsem múlik el minden, valami új kezdődik, új kezdődhet. Fiatalon elképzelhetetlennek tartjuk, hogy az elmúlás megérinthet minket is, hogy a halál közel férkőzhet hozzánk. Ám a múló évek során szembe kell néznünk a megváltoztathatatlannal, és tudomásul kell vennünk, hogy életünk véges e világban. Talán szerencsésebb az, akinek van ideje lassan szokni a gondolathoz, aki a természet - általunk vélt- törvénye szerint először az öregjeit temetheti el. De akár öregek, akár fiatalok vagyunk meg kell tanulnunk tiszteletben tartani halottainkat, biztosítanunk

kell a végső búcsúzás méltó helyét. Ennek a kívánalomnak tettünk eleget az öregtemető búcsúztató kápolnájának felszentelésével, ame-

lyet május 9-én Fejes László apát úr tett meg. A szentelés időpontja, az adományozó, Schaffer Józsi bácsi hazautazása miatt lett a hivatalos

átadástól elválasztva. Frick József polgármester úr köszönő szavai mellé egy, az építkezés menetét végígkísérő fotókkal teli albumot, és Császártöltés Képviselőtestületének oklevelét nyújtotta át Józsi bácsinak. Az ünnepet Portényi Erzsébet hitoktató szavalatai, és a templomi kórus - vezetőjük Sümegi Csaba kántor- gyönyörű énekei tették felejthetetlenné.

Búcsúzunk...

Még emlékszünk arra a napra, amikor 8 évvel ezelőtt beléptünk az iskola falai közé. Ha visszapörgetjük az idő kerekét, akkor megjelenik előttünk Bakné Márin Erzsébet tanító néni, aki a tudományok első rejtelmeibe vezetett be bennünket. Neki köszönhetjük, hogy megtanultunk írni, olvasni, megismertük a nyelvtani szabályokat, a szorzótáblát. 4. osztályban Walterné Szabados Erzsébet tanár néni lett az osztályfőnökünk, akinek törődését, féltő aggódását, szeretetét még akkor is éreztük, amikor fegyelmezett, megpróbált „jó útra” terelni minket. A 6. osztályban új osztályfőnököt kaptunk, Barabásné Baranyai Hajnalka tanárnőt. Az ő oltalma alatt nőttünk nagy kamasszá. Problémáinkkal bármikor bizalommal fordulhattunk

hozzá, tanácsaival, odafigyelésével segítette a továbbtanulásunkat. Szívesen emlékszünk vissza a teadélutánokra, a játékos vetélkedőkre, a meghitt karácsonyokra, vidám farsangokra. A kirándulások szép emléke, a dolgozatok izgalma, szünetek zsongása, a diáktréfák, csínyek vidámsága mind elkísér bennünket. Voltak versenyek, melyeken összemérhettük tudásunkat más iskolák diákjaival. No és a foci és kézi meccsek! Hol ujjongtunk a győzelem mámorában, máskor meg együtt szomorkodtunk a vereség miatt. Most már örökre emlékké válik mindez. Köszönjük szüleinknek is, hogy felneveltek, gondoskodtak rólunk, ha kellett tanultak velünk. Ígérjük, hogy igyekszünk helytállni a középiskolában és megtalálni helyünket a nagyvilágban. Köszönjük tanárainknak azt a sok munkát, türelmet, törődést, amit értünk tettek. Kérjük csak a jóra, szépre emlékezzenek. Köszönjük az Önkormányzatnak és minden támogatónknak a nekünk nyújtott segítséget.

Ballagó nyolcadikos diákok

Angeli Richárd, Barabás Ákos, Baranyai Kata, Dóra Liza, Frick Luca, Györgye Márk, Hársch Valentina, Hegyi Gergő, Keresztes Kinga, Keszler Boglárka, Lei Eszter, Lincan Beatrix, Lovasi Lilla, Nebl Bernadett, Vancsik Csaba, Viedner Kevin. Kedves óvodám, Sok szép nap után, Itt a búcsúnap, Indul a csapat.

Nem vár soha már, Játék, mesevár, Tollam, ceruzám Kísér ezután.

Az óvoda valamennyi dolgozója nevében kívánok az iskolába menő gyermekeknek a nyáron kellemes pihenést, jó nyaralást és sok sikert a szeptemberi iskolakezdéshez. Bergmann Jánosné óvodavezető

Császártöltés Község Önkormányzata és a Német Kisebbségi Önkormányzat május 14- 15-én rendezte meg a Sváb Napok programjait. 14-én Svábok a II. világháborúban címmel- Polgár Zoltán gyűjteményéből rendezett kiállítás megnyitóján vehettek részt az érdeklődők a Teleház kiállítótermében / fegyverek, dokumentumok, ruházat /A kiállítást Schőn Ferenc, Hajós Város polgármestere, a Bács- Kiskun Megyei Német Önkormányzat Elnöke nyitotta meg. Leventemozgalom Császártöltésen - a tárgyi emlékekből

Császártöltési Hírmondó

Sváb Napok 2010. rendeztünk kiállítást a Sváb Tájházban. A kiállítást megnyitotta, a leventemozgalomról beszélt Frick József polgármester Szakdolgozatok császártöltésiektől - császártöltésiekről. A helyi német nemzetiség történetéről, életéről, szokásairól szóló szakdolgozatokat bemutatta Herczegné Koch Éva a Német Kisebbségi Önkormányzat elnöke. 22 dolgozatot, monográfiát, helytörténeti munkát sikerült összegyűjteni, amelyek Császártöltésről szólnak. Május 15-én, szombaton a

„Nagymamám mesélte” - című rajzpályázat „műveinek” kiállítását tekinthették meg a Teleház aulájában. A májusfa felállításának programja az eső miatt elmaradt. A” hangulatjavító” borkóstolót, azonban megtartottuk. 17,30 órakor kezdődött a gálaműsor, amelyben az alábbi szereplőknek és produkcióknak tapsolhattunk: - Schuszter Dóra /vers/ - Zipfelmütze óvodai német nemzetiségi tánccsoportja - Miks Dorka / vers/

2010. június - Jónás Levente /vers/ - az általános iskola német nemzetiségi tánccsoportja - Fejes Fanni /vers / - a császártöltési hagyományőrző felnőtt tánccsoport - Györgye Melissza / vers / - Heimat Német Nemzetiségi Táccsoport, Bátaszék A műsor végén került sor a „Nagymamám mesélte”- rajzpályázat eredményhirdetésére és díjátadására. A díjakat Herczegné Koch Éva a Német Kisebbségi Önkormányzat elnöke adta át. Zárásként a Kisebbségi Önkormányzat minden szereplőt vendégül látott.

2010. június


ÖNKORMÁNYZATI A temetőkről és a temetkezésről szóló önkormányzati rendelet módosítása: Császártöltés Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a 6/2010. (V.16.) önkormányzati rendeletével módosította a temetőkről és a temetkezésről szóló 12/2000. (X.22.) számú önkormányzati rendeletet. A módosító rendelet értelmében a régi temetőben temetkezés csak meglévő, valamint a fenntartó (önkormányzat) által korlátozott számban kijelölt helyen kialakítandó sírboltban és urnafülkében engedélyezett. Pontosításra kerültek a sírboltok, sírhelyek és urnafülkék használati idejére vonatkozó helyi előírások az alábbiak szerint: - a sírbolt használata a megváltástól számított száz évre terjed ki, - a közös (kettős) sírhely használati ideje az első betemetés napjától számított huszonöt év, - közös (kettős) urnafülke használati ideje az első betemetés napjától számított tíz év. A Képviselő-testület döntése szerint az öreg temetőben új síremlék elhelyezése esetén a síremlék formája csak a fenntartó által meghatározott síremlékfor-

mák közül választható, illetve az itt kialakított urnafülkék záró lapjai is kizárólag az önkormányzattól vásárolhatók meg. Az új temetőben a ravatalozó nyitására vonatkozó szabályozás nem változott. Itt a ravatalozó nyitása a temetés napján a temetés időpontját megelőző két órával korábban, míg a régi temetőben a búcsúztató kápolna nyitása a temetés időpontját megelőző egy órával korábban történik. A rendeletmódosítás következtében az öreg temetőben lévő búcsúztató kápolnában csak lezárt koporsó kerülhet felravatalozásra. Az új temetőben a felravatalozott koporsót - az eltemettető kívánságára - a búcsúztatás (szertartás) megkezdéséig a helyi rendeletben foglaltak szerint továbbra is nyitva lehet tartani. A Képviselő-testület a ravatalozó használati díját, a temetőben történő vállalkozói munkavégzés után fizetendő díjak mértékét, illetve a temetkezési helyek árait változatlanul hagyta, ugyanakkor a korábban még nem szabályozott kettes urnafülkék megváltási árát 15.000,-+ÁFA összegben határozta meg.

A víz volt az úr

Császártöltésen is nagyon sok gondot okozott az a rendkívüli mennyiségű csapadék, amely igen rövid idő alatt hullott le. A legnagyobb kárt a Kis-sori partfal megcsúszása okozta. Nem csak lakóházak kerültek ezzel veszélybe, hanem pincék, és az út is. A szakemberek megállapítása szerint folyamatosan tovább csúszik a partoldal, amelynek megállítása csupán önkormányzati forrásból nem oldható meg. Önkormányzatunk az elmúlt évben „Partfal stabilizálás Császártöltés településen” címmel 368.597.250,-Ft értékben támogatási kérelmet nyújtott be a DAOP-

5.2.1./D 1 „Omlás-és csúszásveszélyes partfalak állékonyságának biztosítása” célú kiemelt projektre. Ám forráshiány miatt pályázatunkat csak tartalék projektként vették nyilvántartásba. Most sürgős segítséget kértünk a vis maior alaptól, illetve a Délalföldi Regionális Fejlesztési Ügynökségtől egyaránt. A régi temetőben több kripta is beomlott. Több ízben is figyelmeztettük a lakosságot, hogy a kripták körül a lehető legkisebb területet gyomtalanítsák, mert a gyep, a fű védelmet nyújt a víz ellen. A mélyebb területek- Úttörő és Kossuth utca- pincéiben, szuterénjaiban is jelentős mennyiségű víz gyűlt össze, amit a tulajdonosok vagy a tűzoltók segítségével, vagy saját maguk szivattyúztak ki. A mezőgazdaságban okozott károkat a kárenyhítési alaphoz benyújtott kérelmek alapján orvosolják.

TÁJÉKOZTATÓ Választási Iroda tájékoztatója

Kisebbségi Önkormányzati Választás A Magyarországon elismert nemzeti és etnikai kisebbségi közösségeknek az Alkotmányban biztosított joga, hogy helyi és országos önkormányzatokat hozzanak létre. A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény alapján a bolgár, a cigány, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán kisebbség esetén lehet kisebbségi választást tartani. A kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2005. évi CXIV. törvényben foglaltak alapján a települési kisebbségi önkormányzati képviselők választását négyévenként, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának napján kell megtartani. A települési kisebbségi önkormányzati választáson az a polgár szavazhat, aki * a fent felsorolt 13 kisebbség egyikéhez tartozik és a kisebbséghez tartozását nyilatkozatával vállalja, * 2010. október 1. napjáig nagykorúvá váló magyar állampolgár, * a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választójoggal rendelkezik, * szerepel a kisebbségi választói jegyzékben. Az említett feltételeknek meg kell felelnie a jelöltként indulni kívánó személyeknek is. A kisebbségi választói jegyzékbe való felvételt 2010. július 15. napján 16 óráig lehet kérni a lakóhely szerinti település jegyzőjétől az erre a célra rendszeresített kérelemnyomtatványon. A kérelemnyomtatvány részletes tájékoztatóval együtt minden választópolgár részére 2010. május 31. napjáig kézbesítésre került. A kérelmeket a Polgármesteri Hivatal épületében elhelyezett gyűjtőládába lehet bedobni, vagy levél útján a jegyző részére eljuttatni. (A levélnek 2010. július 15-ig meg kell érkezni, postacím megegyezik a hivatal címével.) A választópolgár felvételét csak egy kisebbség választói jegyzékére kérheti, ellenkező esetben valamennyi kérelme érvénytelen. A jegyző július 15-ig dönt a kérelmező kisebbségi választói jegyzékbe vételéről. Amennyiben a választópolgár a kérelemnyomtatványt hiánytalanul kitölti, továbbá magyar állampolgársággal és a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választójoggal rendelkezik, abban az esetben a jegyző felveszi az adott kisebbség választói jegyzékébe. A kisebbségi önkormányzati választás kitűzésére csak abban az esetben kerül sor a helyi választási bizottság által, amennyiben a településen az adott kisebbség választói jegyzékében szereplő kisebbségi választópolgárok száma a választás kitűzésének napján eléri a 30 főt. A települési kisebbségi önkormányzati választáson csak kisebbségi jelölő szervezetek állíthatnak jelöltet. Csak olyan személy lehet jelölt, aki az adott kisebbség választói jegyzékében szerepel, azon a településen, ahol jelöltként állítják vagy más településen (akkor is, ha a lakóhelye szerinti településen nem tűzték ki a választást, mert 30-nál kevesebben szerepelnek a kisebbségi választói jegyzéken). Választási Iroda

Tájékoztatás A Hajós Környéki Társult Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat örömmel tájékoztatja a lakosságot, hogy június hónapban várhatóan 1300 kg élelmiszersegélyt kap Császártöltés. A segély kiosztásáról az érintett családok névre szóló értesítést kapnak. Szolgálatunk továbbra is várja a lakossági felajánlásokat ruha, cipő, játék, bútor stb. formájában. Kellemes nyarat kívánok minden kedves olvasónak! Berger Andrásné családgondozó


2010. június

Helytörténet Az iskola és az oktatás története Császártöltésen A belterületi iskola tervei is elkészültek 1940-ben, és sikerült állami hozzájárulást is szerezni az építkezéshez. Az egyemeletes épület 1941-1943-ban épült a lebontott római katolikus kántortanítói lakás és iskola helyén, a 420. és 421. helyrajzi számú, összesen 435 négyszögöl terjedelmű telken. A telek és az iskola a község tulajdonát képezte, de a fenntartója a római katolikus egyház volt. Az iskola épülete homlokzatával az iskolatérre néz, oldalával a római katolikus templom felé fordul. Az épületben kilenc tanterem, kettő szertárhelyiség, egy gyakorlókonyha, kettő irodahelység került kialakításra. Az iskolaépület délkeleti végében az altiszti lakást alakítottak ki, amely szoba-konyha- éléskamra helységekből állt. A népiskolához tartozó gazdasági gyakorló terület nagysága 12.500 m2, a játszótér pedig 840 m2. Az egyes tantermek mérete 60 m2. Berendezése, felszerelése az akkori háborús viszonyokat tükrözi: öt tanterem teljesen üres. Ezek pótlása-az akkori háborús viszonyok között- nem oldódott meg. Ifjúsági és tanítói könyvtár is működött. Az 1944/45-ös tanévben 50 darab ifjúsági kötetből a gyerekek, 40 darab könyvből a tanítók válogathattak. Az időszak végére, az 1947/48-as tanévre, ez a gyűjtemény 168, illetve 220 kötetre nőtt.

Nebulók az 1930-as években Az iskola építésének befejezése már a háborús évek közepette történt. A tanárok katonai szolgálatra történő behívása, a szabadságolások miatt hosszabb-rövidebb időn keresztül helyettes tanítók alkalmazására is sor került. Az oktatás kisebb - nagyobb megszakításokkal folyt az időszak alatt. 1944.október 13.-tól 1944. december 1.-ig, illetve 1945.január 7.-től- 1945. április 5.-ig a tanítás szünetelt, mivel az iskola épületét katonai célokra vették igénybe. Volt olyan esztendő ( 1947), amikor tüzelőanyag hiánya miatt két hónapig nem tudtak tanítani. 1948-ban a kitelepítés miatt kellett szünetet elrendelni. A háború, és kitelepítés nehéz esztendeiben nagyon sok gyerek - főleg a felsőbb évesek - nem járhattak iskolába, mivel a katonának behívott, illetve „málenkij robotra” elhurcolt családfenntartók helyett nekik kellett a megélhetésért dolgozniuk. A kitelepítésre került családok egy idő után visszaszivárogtak, de gyerekeiket nem merték az iskolába elengedni, így azok nem tanulhattak. 1948. június 16-án lépett életbe az 1948. XXXIII. törvénycikk az iskolák államosításáról. A magyar iskolaügy elkövetkező negyven évét hűen tükrözik

Ortutay Gyula kultuszminiszter (1947-1950) szavai: „ az iskola elsőrendű politikai és hatalmi ügy, az elemi oktatástól kezdve a felső fokig, mert az elemi fokon is éppen úgy , mint az egyetemen arra tanítják a növendéket nyíltan vagy burkoltan, hogy az államhatalom különböző posztjain, a szellemi, gazdasági, politikai és egyéb irányító posztjain hogyan viselkedjék és vezesse a hatalom érdekében az ország népét.... Az iskolaügyön keresztül az állami apparátusnak módja van, ha tetszik bármiféle eszmét begyakoroltatni, beidegeztetni.” Az 1947/1948-as tanévben - a csehszlovák-magyar lakosságcsere folytán a községbe telepített felvidékiek, akik teljes egészében református vallásúak voltak- kezdeményezték Szilva Árpád református tanító munkába állítását. Az alábbi táblázat évenkénti bontásban a nevelőtestület tagjait tartalmazza: 1944/1945. Tanév Epres István igazg. Kántortanító Epres József Tanító Fiedler Gyula Tanító Szálas Béla Tanító Mezővári Józsefné Zala Erzsébet Tanító Bánáti Miklós Tanító Gönczi József Tanító

1945/1946. Tanév Epres István Igazg. Kántortanító Epres József Tanító Fürjes Gyula Tanító Szálas Béla Tanító Mezővári Józsefné Zala Erzsébet Tanító Bánáti Miklós Tanító Gönczi József Tanító



Egyéb problémák is akadályozták a tanítást, mint azt az 1947. október 2.-án a császártöltési római katolikus általános iskola tantestületének módszeres jegyzőkönyvéből megtudhatjuk: „ ..A belterületi I-II. osztályban túlzsúfoltság miatt eredmény nehezen érhető el. Nehézség okai a még eddig meg nem jelent tankönyvhiány. A régi tanulók pedig kitelepülők, tehát sem új, sem régi tankönyv nincsen. A másik ok az állandó hiányzás.” Az 1944/1945-ös tanévben nyolcadik osztályba 29 tanuló iratkozott be, de ezek közül vizsgázni senki sem vizsgázott ebben az évben. A Kalocsai Érseki Levéltárban őrzött évzárójelentések adatai szerint a következő években sem végzett nyolcadik osztályos évfolyam. Az általános iskolai tanterv szerint a községben az 1946/47-es tanévben kezdték meg a tanítást. Továbbtanulási adatok az 1944-es évből vannak. E szerint: „...10 egyén tanítói pályán, 5 a gimnáziumban, 3 a líceumban, és 1 a felsőipari iskolában” kezdte meg tanulmányait. A továbbtanulók elsősorban tanítók gyermekei közül kerültek ki, illetve néhány a gazdagabb birtokosok közül tudta taníttatni ezidőben a gyermekeit. A lemaradók felzárkóztatásának ügyével már 1947-ben foglalkoznak, mint azt az 1947 november 2-án megtartott nevelési tárgyú értekezlet jegyzőkönyvéből megtudhatjuk: „A 4646/1947isk.szám rendelet a Gyógypedagógiai osztály szervezésére ad utasítást. Az ilyen gyermekek létszámmegállapítását kéri az igazgató az I-II. o.-ban, valamint a külterületi iskolákban is.” A második világháború utáni Magyarország fő célkitűzése a demokratikus jogállam kialakítása volt. A világi és egyházi hatalmak is egyetértettek abban, hogy ennek érdekében közös erővel kell munkálkodniuk. Egyetértettek abban is, hogy az iskolarendszert is úgy kell alakítani, hogy abban mindenki megtalálja a nézeteinek, igényeinek megfelelőt, az elemi szinttől az egyetemig. A kultúra elsajátítása biztosított volt a széles tömegek számára.


2010. június

Császártöltés Fejlődéséért Közalapítvány 2009. évi közhasznúsági jelentése A közhasznú szervezetektől szóló 1997. évi CLVI. tv. 19. §. (2) bek. szerint a közhasznú szervezet köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést készíteni. A hivatkozott törvény rendelkezéseinek megfelelően közhasznúsági jelentésünket a következőkben adjuk meg, és hozzuk nyilvánosságra.

előző év 0 0 2.097 2.097 0 2.097 0 2.097 837 100 790 -53 0 1.260 1.260 1.260 0 2.097

tárgyév 0 0 2.519 2.519 0 2.519 0 2.519 -492 100 737 -1.329 0 3.011 3.011 3.011 0 2.519

Eredmény kimutatás: Megnevezés I. Értékesítés nettó árbevétele II. Értékesítés közvetlen ktg-i III. Értékesítés bruttó eredménye IV. Értékesítés közvetett költségei V. Egyéb bevételek VI. Egyéb ráfordítások A. Üzemi (üzleti) tev. eredménye VII. Pénzügyi műveletek bevételei VIII. Pénzügyi műveletek ráfordít. B. Pénzügyi műveletek eredménye C. Szokásos vállalkozási eredmény E. Adózás előtti eredmény XI. Adófizetési kötelezettség F. Adózott eredmény G. Mérleg szerinti eredmény

előző év 0 0 0 0 4.169 4.222 -53 0 0 0 -53 -53 0 -53 -53

tárgyév 0 0 0 0 189 1.518 - 1.329 0 0 0 - 1.329 - 1.329 0 - 1.329 - 1.329

előző év

tárgyév

0 0 0 0 5.839

0 0 0 0

Tájékoztató adatok: Megnevezés 1. Bérköltség Ebből: megbízási díjak Tiszteletdíjak 2. Személyi jellegű egyéb kifizetések 3. Bérjárulékok 4. A szerv által nyújtott támogatások

Megnevezés Saját tőke Jegyzett tőke Eredmény tartalék Mérleg szerinti eredmény

Előző év 837 100 790 -53

Tárgyév - 492 100 737 -1.329

Változás (+) 0 0 0 339

Változás (-) 1.329 0 53 1.382

4. Cél szerinti felhasználások kimutatása

I. Számviteli beszámoló Megnevezés A. Befektetett eszközök III. Befektetett pénzügyi eszközök B. Forgóeszközök IV. Pénzeszközök Pénztár, csekkek Bankbetétek C. Aktív időbeli elhatárolások Eszközök összesen: D.Saját tőke I. Jegyzett tőke IV. Eredmény tartalék VII. Mérleg szerinti eredmény E.Céltartalék F. Kötelezettségek III. Rövid lejáratú kötelezettségek Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek G. Passziv időbeli elhatárolások Források összesen:

3. A vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatás

2. A költségvetési támogatás felhasználása Az alapítvány 2007. évben költségvetési támogatásban nem részesült.

Megnevezés Iskolások: jó tanulók jutalm. Tűzoltók tetőfelújítás Bács-Ág Kft. Kiadvány Kilátó építés Hangosító berendezés Egészségügyi hét támogatása Horgásztábor támogatása Mindenki karácsonya táncoktatás Tűzoltó Egyesület Pénzbeli támogatások összesen:

5. A tatások Az végzik,

Előző év 337 1.800 789 2.353 500 10 20 30 5.839

Tárgyév

változás -34 49 50 3.432 25

10

300 3.712

1.718

közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott jutkimutatása alapítvány tisztségviselői munkájukat társadalmi munkában tevékenységükért díjazásban nem részesülnek.

6. Tartalmi beszámoló Császártöltés Fejlődéséért Közalapítványt 1999. 02. 18. napjával alapította Császártöltés Község Önkormányzata. A Bács-Kiskun Megyei Bíróság Pk. 20. szám alatt vette nyilvántartásba, 1999. június 2-tól kapta meg kiemelten közhasznú szervezetté való minősítését. Közhasznú tevékenységei az alábbiak: 1. A császártöltési állandó lakos 14. életévüket betöltött, de 25 évesnél fiatalabb tehetséges diákok tovább tanulásának anyagi támogatása rászorultság esetén 2. A német nemzetiségi kultúra fennmaradásának támogatása 3. A faluőrség tevékenységének támogatása 4. Gyermek és ifjúsági célok támogatása 5. Tűzoltó-testületi munka 6. Sporttevékenység támogatása 7. Községfejlesztési célok támogatása. Az alapítvány 2007. évben vállalkozási tevékenységet nem folytatott. Támogatóinak 2007. évi személyi jövedelemadó 1 %-ból 218.736 Ft folyt be, 12.451 Ft-tal több, mint az előző évben. A saját tőke 2006. évhez viszonyítva 36 E Ft-tal csökkent. A támogatás célonkénti részletezését a jelentés 4. pontja ismerteti. E közhasznúsági jelentésbe bárki betekinthet, illetve saját költségére másolatot készíthet. Császártöltés, 2010. május 29. Walterné Szabados Erzsébet kuratórium elnök

Dr. Terentyák András


2010. június

Császártöltésről indultak Epres György Néhány nappal ezelőtt, fölhívott Berger Józsefné Éva, és megkért, hogy írjak a császártöltési hírmondóba. Nem vagyok grafomán alkat, és nem tudtam hogyan kezdjem a Császártöltésről indultak írást. Én nem indultam, hiszen még járni sem tudtam. Hat nappal múltam egy éves, amikor édesapámat, Epres Jánost (1945-től 1949-ig volt Töltésen az összevont iskola igazgatója) az akkori hatalom egy tollvonással Gödöllőre helyezte. Ebből kiderül, hogy 1948 nyarán születtem és a következő szeptember már Gödöllőn köszöntött az Epres családra, szüleimre, három serdülő nővéremre, anyai nagyapámra. Ő Kalocsán volt szabómester, akit az új rendszer megfosztott nyugdíjától. Ez azért fontos, mert az életemet ez megváltoztatta. El lehet képzelni, hogy milyen szegénység köszöntött ránk, és a családi tanács döntött, hogy minél több időt legyek Császártöltésen. Ott mégis csak jobban volt ennivaló, és egyedül voltam gyerek, akinek mindent megengedtek. Azután1954-től amikor már iskolás lettem csak a nyarakat töltöttem itthon Minden délben, amikor a rádióban meghallom Török Annamária csodás búgó hangját, hozzáhallom a töltési nagyharang kondulását. Nagy tisztelettel gondolok a száraz, erős kezű sváb parasztokra, akik már túl voltak a háború, a fogság, a kitelepítés szörnyűségein. Mégis bátor szívvel, vasszorgalommal kezdték az új életet, amibe sok humor, vidámság volt. A legszebb emlékeim a paraszti munkához kötődnek, például behordás idején apám unokatestvére Matyi bácsi megengedte, hogy a lovaskocsiját-két gyönyörű lovával-egészen csillagosi búzatábláig én hajtsam. Ő szegény a kimerültségtől egy pokrócon aludt, visszafelé már ő hajtotta a kévékkel megrakott kocsit húzó lovait .Sokszor mentem játszani a tűzoltó szertárba, a Tűzőrségben ügyeletet adó nagybátyámhoz, Epres Józsi bácsihoz. Izgalmas volt a szertárban ugrálni a különböző tűzoltó masinákra, de az igazi izgalom az volt amikor a Hosszú soron (ma Kossuth utca) égett

egy nádtetős ház. Ma már értem, hogy az emberek összetartozása, egymás tisztelete micsoda erő. Végig az utcán rohanó emberek, gyerekek, vágtató lovas kocsik, mintha az egész falu csatába ment volna. Hát ez csata volt igazából, senki nem kérdezte, hogy kinek a háza ég, csak rohantak a csatába egy falubeli család megmentésére. Pedig lehet, hogy az égő ház egy telepesé volt, ennek ellenére egy órán belül eloltották. Senki nem várt kitüntetést, dicséretet, mindenki csöndben hazaballagott, és levette füstszagú ruháját. De vannak finom illatú emlékeim, amikor segítettem elvinni a kenyértésztát a pékségbe, ahol unokabátyám Epres Marci illatos, ropogós kenyeret varázsolt belőle. De legkedvesebb volt az az illatfelhő, ami nyári estéken belengte az összes udvart az egész faluban. A tornácokra kipakolt száradó fűszernövények, a tiszta istállókban a széna illata, a fáradt, de mindig vidám, energikus parasztasszonyok ételeinek remek illata. Aztán fölsétálva a hosszúsori borospincék (nem hamisított) aromája a legfinomabb parfümkoktél számomra. A serdülőkor elején nagy kirándulásokat tettünk unokatestvéremmel, Valter Gyurival a Báger mentén, és persze jött az összes barát. Jöttek velünk az utcából telepes gyerekek is, de mi gondtalanok, és egyenrangúak voltunk. Most felnőtt fejjel már tudom, hogy ezek a családok mennyire elesettek voltak hontalanságukban. Szerintem most már ők tudják, hogy ez a megnyomorított, kirabolt sváb

falu, ha nem is szeretettel, de tisztességgel befogadta őket. Mint mindenki más, én is gyorsan felnőttem, jött az általános iskola, majd Gödöllőn a gimnázium, azután agráregyetem. Végzés után Debrecenbe mentem gyakornoknak, azután egy kaposvári cégnél dolgoztam, a budapesti irodában. Dolgoztam még, a herceghalomi kísérleti gazdaságban. Ezután jött életem nagy kalandja, 12 évig dolgoztam az arábiai sivatagban 1983 elejétől 1994-ig. Itt lett belőlem igazi agrármérnök, mert megtanultam, hogy nem harcolni kell a sivatag ellen, hanem együttműködni vele, és akkor a legszebb arcát mutatja. 1994-től újra itthon dolgoztam, egy gabonát forgalmazó vállalatnál. 1998 óta egyik nővérem fiával mezőgazdasági boltunk van Gödöllőn. Családom bár már nagyon megfogyatkozott szerencsére még így is sokan

kem Epres Judit aki közgazdász, egyik legnevesebb fotómodell volt az elmúlt 15 évben. Most várja negyedik gyermekét, és aki szereti a színes magazinokat (pl.: Kismama, Nők Lapja) sűrűn láthatja. A vejem a híres Gundel családból született, Freinreisz Zoltán ügyvéd. Kisebbik lányom Epres Panni bölcsész, évekig volt az első számú magyar modell, és TV műsorokat vezetett. Két gyermek anyukája, férje Benedek Tibor olimpiai bajnok vízilabdázó. Második házasságomból született egy kisfiam Epres György tegnap volt 6 éves, ő hivatott tovább vinni az Epres nevet, ami remélem, még mindig szépen cseng kedves falumban. Sokszor vittem lányaimat haza Császártöltésre, és már kisfiamat szoktatom a falu hangulatához. Első utunk mindig az öreg temetőbe vezet, de sajnos már az új temetőt is látogatnunk kell. A régi temető-

vagyunk. A 2010. februári Hírmondóban láttam egy fényképet, ami 1945-ben, vagy 1946-ban készült a töltési iskolaudvarán. Elérzékenyülve néztem a fotót: középen ül Édesapám, Édesanyám, három nagybácsikám, egy unokabátyám, és sok, sok ismerős tanító néni, tanító bácsi. Első házasságomból két felnőtt korú lányom van, mindketten házasok, és a maguk szempontjából szép karriert futottak be. Első gyerme-

ben Valter dédapám gót betűs sírkövét nézve mindig melegség önti el szívemet. Büszke vagyok, hogy annyi viszontagság után is kis falunk mindennel dacolva gyarapszik. Gratulálok a falu vezetésének, hogy saját újságja van amiben én is igyekezve szerényen leírhattam, hogy hová jutottam amióta Császártöltésről elindultam. Kézcsókom: Epres György Gödöllő, 2010. jún. 8.


2010. június

Szakdolgozatok a hagyományőrzés szolgálatában A Német Kisebbségi Önkormányat ezúton is köszönetet mond mindazoknak, akik eljuttatták szakdolgozataikat, helytörténeti munkáikat hozzájuk. A dolgozatokat a Teleház kiállítótermének galériáján helyeztük el. Célul tűztük ki a hagyományőrzést, hagyományápolást, ezért ezeket a dolgozatokat hozzáférhetővé, kutathatóvá tesszük. Amint azt a felsorolás alapján is láthatják, nagyon sokoldalú, a császártöltési svábság életének szinte minden oldalát, mozzanatát földolgozó munkákat sikerült összegyűjteni. Az alkotók jelentős része már vidéken él, de szülőfaluja érdekében így is fontosnak tartotta, hogy segítse ezt a szép kezdeményezést. A gyűjtés természetesen folyamatos, továbbra is örömmel fogadjuk a dolgozatokat. Szakdolgozatok írói és témái: 1./ Lakner Erika: Babona és népi gyógymód Császártöltésen (

német ) 1987 2./ Lakner Erika: A császártöltési sváb nyelvjárás igerendszere (német 2000 ) 3./ Jakubács László: Kisebbség mint hidak - Ummendorf és Császártöltés közötti partnerkapcsolat ( német 1998 ) 4./ Jakubács Gabriella: A nemzetiségek életmódja és művelődési szokásai Császártöltésen (1991.) 5./ Fekete Elvira: A Dél- alföldi németség a két világháború között ( 1988 ) 6./ Gubán Dóra: Császártöltés gazdasági szerepe a Hajósi Uradalomban a 18. században 7./ Miks Angéla: Császártöltés kultúrtörténete ( 1986 ) 8./ Hirthné Füredi Linda: Egy település demográfiai elemzése a rendelkezésre álló hosszabb időszak adatainak felhasználásával ( 2006.) 9./ Kiss Nimród László: Endogám és exogám házasságok Császártöltésen 1883-1982 kö-

zött (2009.) 10./ Liska Kornél: A magyarországi németek kitelepítése Császártöltés, Hajós és Nemesnádudvar községekben (2001.) 11./ Éderné Berger Terézia: A németek étkezési szokásai Császártöltésen ( német 1995.) 12./ Éderné Berger Terézia: Adalékok a császártöltési németek táplálkozási szokásaihoz ( német 1985. 13./ Szemerey Anna: A JOBBÁGYSÁG HELYZETÉNEK VÁLTOZÁSAI CSÁSZÁRTÖLTÉSEN a község alapításától a jobbágyság megszüntéig ( 2006 ) 14./ Berger Józsefné: A császártöltési általános iskola 55 éve 1945-2000. ( 2005.) 15./ Óvári Zoltánné: A császártöltési általános iskola története a rendszerváltozástól napjainkig (1989-2009.) 2010. 16./ Méder Nóra: A császártöltési iskola története ( német 2002.)

17./ Knipl István: Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében az ezredfordulón (2005) Knipl István: Császártöltés régészeti Topológiája II ( rézkor, bronzkor) Wicker Erika- Knipl István: középkori falvak a császártöltési határban Knipl István: Bács-kiskun megye múltjából XIX: A Volksbundtól a Waffen SS-ig ( A Volksbund helyi szervezetei és Waffen SS katonák Császártöltés, Hajós és Nemesnádudvar községekben) Knipl István: Volksbund szervezetek a Duna-Tisza közén- a zászlóbontástól a megtorlásig Knipl István: Császártöltés régészeti topográfiája (2004) 18. Arnold Erzsébet- Knipl István: Fejezetek Császártöltés történetéből és néprajzából 19: Grabiczáné Fekete Zsuzsa : A császártöltési német nemzetiség paraszti háztartása (német-magyarul 1989)

A Nemzeti Összetartozás Napja A nemzeti összetartozás napjává nyilvánította az Országgyűlés a trianoni békeszerződés aláírásának napját, június 4-ét, így az a szerződés kilencvenedik évfordulóján hatályba lépett. Vass Albert hitvallásával emlékezünk az évfordulóra: „Amikor kimondom ezt a szót, hogy „Erdély”, ebben benne van minden: a szívem, a lelkem, az agysejtjeim molekulái, mindaz, ami voltam, vagyok és leszek, tulipános bölcsőmtől a kopjafáig. Bár életem 83 esztendejéből negyvenötöt idegen földön kellett eltöltenem a történelem rendelése folytán, soha, egyetlen pillanatra sem éreztem magam „le-

szerelt katonának”, kit esküje már nem kötelez többé. Honából kivert harcos maradtam,

akit nem kell eskü kötelezzen a hűségre. Véremben van. Minden írásommal, minden beszédemmel, mindig és mindenütt Erdélyért harcoltam. Azért az Erdélyért, melyről tudom, hogy már nem lehet az enyém soha, de még lehet azoké, akik ott maradtak, szenvedtek és hűséggel kitartottak minden gyötrés, megpróbáltatás ellenére is. Minden maradék erőmmel, igyekezetemmel azért küzdök még ma is, hogy Erdély újra az legyen, ami volt: három szabad nép hazája, az Isten és ember előtti egyenlőség, a tisztesség és az emberszeretet földje. (Erdély örökre a hazám. Voltam,2005.)


2010. június

„Nagymamám mesélte” A Német Kisebbségi Önkormányzat a Sváb Napok keretében hirdetett eredményt a fenti címmel kiírt rajz-és prózaíró versenyre érkezett gyermekmunkák között. Bár volt, aki úgy vélekedett, hogy a pályázati kiírással megsértették a nagypapákat, ez senkinek sem állt szándékában. A Kisebbségi Önkormányzat úgy gondolta, hogy mindenki számára érthető a cél. A cím természetesen jelképes volt, és azokat a pályaműveket is elfogadták, amelyek a nagyapák történetei alap-

I.Dóra Liza, II. Molnár Fruzsina, III. Török Anna, Különdíjban részesül: Lengyel Lívia Alsó tagozatos gyerekek eredményei: I.Palásti Fanni 3. osztály, II. Miks Lea 1. osztály,.III. Juhász Valentina 2. osztály. Különdíjban részesül: Komróczki Noémi 4. osztály. Felső tagozat eredményei: I.Huber Zsófia 7. osztály, II. Flórián Gábor 5.osztály,III. Barabás Csenge 6. osztály. Különdíjban részesül: Schusz-

ján születtek. Nagyon sok szép rajzzal, és számos fogalmazással neveztek a gyerekek, amelyeket egy kiállítás keretében láthattak az érdeklődők. Aki ilyet még nem tapasztalt, megdöbbenve látta, hogy a kiállításrendezésnek olyan formája is létezik, hogy a bemutatandó tárgy nem falra, vagy paravánra van felfüggesztve. Az ésszerűségnek megfelelően a fogalmazások a Teleház aulájának asztalaira kerültek, hogy az arra kíváncsiak kényelmesen helyet foglalva kézbevehessék az írásokat, és kedvükre olvasgathassák azokat. A Kisebbségi Önkormányzat külön díjazta az óvodás, az alsós és a felsős pályamunkákat, illetve a fogalmazásokat. Olyan nehéz dolguk volt, hogy eredeti szándékukat megváltoztatva a leírt történetek esetében öt első helyezettet neveztek meg. Valamennyi gyerek értékes díjat vehetett át munkájáért. Ígéretünkhöz híven a hírmondóban közöljük a díjazottak névsorát, és bemutatjuk munkájukat. Rajzpályázat: Óvodás korcsoport:

ter Dóra 6. o. Próza: I. Orcsik Emese 5. osztály, Angeli Laura 6. osztály, Farkas Flóra 5. osztály, Stadler Hanna 7. osztály, Schindler Dorottya 5. osztály, II. Ledniczky Zalán 5. osztály, III. Lovasi Anna 6. osztály. Kenyérsütés a nagyi korában Tudod kisvirágom, régen minden lánynak illett megtanulni kenyeret sütni. Más világ volt, én édesanyámtól tanultam meg a kenyérsütés csínyját- bínyját. Nem mindennap volt friss kenyér, egy héten csak egyszer sütöttek kenyeret. Hétfő a mosás, szombat a kenyérsütés napja volt. A kenyérsütés hosszadalmas, fárasztó munka, az asszonyok ügyességét a kenyerükről ítélték meg. A te nagyanyád ügyes asszony volt, nagyapádtól és a tanyaszomszédoktól sok dícséretet kaptam, mert szép, magos kenyereket sütöttem. A jó kenyér alapja a finomra őrölt liszt, és a jó kovász. Tudod kincsem, a kenyérke az ember egész életét végigkíséri, mindennap ott van az

asztalunkon. Az öregekre, mint én, azt mondják: Már megette a kenyere javát” Ha valaki csillagom úgy szeret, mint én, arra azt mondják: „Kell neki, mint egy falat kenyér.” Írta: Orcsik Emese 5. oszt. Téglagyár története A szomorú, de megható és igaz történet a dédnagymamám idejében történt meg, amikor ő még kislány volt. A falu szélén, Kecel felől van a téglagyár. Sokan észrevehetjük hogy hiányzik a tetejéről néhány tégladarab. Mi is történt a kéménnyel? A Kőbányán ( mai Terv utca) az 1935-40-es években nagyon sok gyerek játszott az utcán, közte volt az én nagymamám is, mikor megtörtént a tragikus szerencsétlenség. Egy orosz katona mikor repülőgépével megközelítette Császártöltés határát, a rossz időjárási viszontagságok miatt nem vette észre a magasba emelkedő téglagyár kéményét. Véletlenül nekirepült a felső szélének, és lezuhant a mélybe, az iszapos, lápos tőzegre. A fiatalok az utcán a hatalmas robbanás hallatára elindultak a hang irányába. Miután beazonosították, hogy merre történhetett a baleset, szinte az egész Kőbánya utca népe a helyszínre sietett. Hatalmas, mérhetetlen nagy füst és láng borította be a repülőt. A roncsokat nem lehetett megközelíteni, hiszen a repülőben szállított ágyúk, bombák robbanni kezdtek. M i u t á n megközelíthetővé vált a gép, az asszonyok, férfiak és a gyerekek egyre közelebb merészkedtek a repülőhöz. Egy halott testet, mely teljesen össze volt égve, és egy romokban hevert gépet pillantottak meg.

Az emberek rémülten kiabálták: „Gott szaj dank!” Az asszonyok imádkoztak, imákat és rózsafűzért, svábul sirató éneket énekeltek, így virrasztottak az orosz katona felett. A falu halottas kocsija angyalokkal díszített, faragott féderes kocsi volt. Ezzel szállították az öreg temetőbe, ahol a holttestet örök nyugalomba helyezték. Eltelt néhány hónap, amikor egy idegen férfi jelent meg a faluban, és a testvére felől érdeklődött. A falu lakói megmutatták a sírhelyet, ahová el lett temetve a szerencsétlenül járt orosz katona. A katona nagyon megköszönte az itt élő sváb embereknek, hogy testvérét méltóképpen eltemették. Ő viszont a sírt kihantoltatta, és a halottat magával vitte, hogy szülőföldjén pihenjen örök nyugalomban. Mikor arra járva megpillantom a téglagyár kéményét, sokszor eszembe jut a dédnagymamám mesélte történet. Ez a történet példaértékű lehet az emberi segítségadásban, együttérzésben.

Hiszen az itt élő svábok önzetlenül segítettek a bajba jutott emberen, és együttérzésüket fejezték ki az elhunyt orosz katona családjának. Írta: Angeli Laura 6.osztály


2010. június

Iskolában Amikor a nagymamámmal találkozom, sokat beszélgetünk a régi időkről. Szeretem hallgatni, ahogy meséli a történeteit. Ezek közé tartozik az iskolás éveiről szóló is. Jó hallgatni, és összehasonlítani a mostanival. Régen a gyerekek lúdtollal tintába mártva írtak. Nem volt szabad pacát ejteni a papírra, mert körmöst kaptak. Viszont ez vonatkozott arra is, aki rossz volt. Sokféle más büntetés is volt, például a sarokban, kukoricán kellett térdepelni. Ha a szülő megtudta, otthon is

Plébániai hírek 2010. június-július

Június 11-én, péntek este 7 órakor Jézus Szíve ünnepi szentmiséje. Június 20-án, vasárnap du. 4 órakor Bácsalmáson veszünk részt Bergmann János apát, kanonok, kerületi esperes, plébános aranymiséjén. Június 27-én, vasárnap 10 órakor Kecskeméten a Nagytemplomban Váczi József ny. plébános tartja aranymiséjét. Ö nem egyszer ki-

segített, helyettesített engem. Június 29-én, kedden 10 órakor Kalocsán a Főszékesegyházban papszentelés. Június 29-én, kedden este 7-kor Szent Péter és Szent Pál ünnepi szentmiséje. Július 4-én, vasárnap Péter-fillér gyűjtés a pápai intézmények javára. Július 11-én, vasárnap 10 órakor Bergmann János apát, kanonok, kerületi esperes, plébános nálunk tart aranymisét. Július 15-én, csütörtökön I. Egész napos szentségimádási napunkon reggel 8-kor szentmise, utána szentségkitétel. Kérem, hogy napközben is látogassuk az Oltáriszentségben reánk váró Jézust. Különösen számítunk a fél órás őrtálókra. Este 5-kor közös szentóra. Fejes László

Csala Napok programjai 2010.június 18, péntek: 19:00-tól: Ráhangoló: szalonnasütés, bor- és pálinkakóstoló a kiscsalai Parkerdőben 2010.június 19. szombat: 9:00 mocsártúra gyerekeknek, felnőtteknek. Gyülekező: Csala csárda előtt vezeti: Márin István [(+36)30/409 3405] 15:00 játszóház vezeti: Vigula Hajnalka [(+36)20/493 3353] 16:00 csalai főzőverseny vezeti: Rácz János [(+36)20/250 8888] 19:00 A Hagyományőrző Német Nemzetiségi Tánccsoport, Császártöltés, Érsekhalmi Népdalkör, Münchenből a KOMÁMASSZONYOK táncegyüttes műsora 19:30 a főzőverseny eredményhirdetése - díjak átadása 20:00 vacsora 20:30 utcabál büfé: Faragó Emese TOMBOLA - (szívesen fogadunk el felajánlásokat) Vacsora igényeket kérjük jelezzék a (+36) 30/490 3846-os telefonszámon (Márin Istvánné)!

várta a büntetés. A gyerekeknek nem csak tanulniuk, hanem dolgozniuk is kellett. Aki falusi iskolába járt, az télen egy darab tüzifát vitt magával. Így fűtötték a tantermet. Bizony a mamám szerint akkor sem volt könnyű gyereknek lenni. Ahova ő járt iskolába ott „formaruha” volt, így hívták azt az öltözéket, amibe lehetett csak lenni. Más egyenruhája volt a fiúknak, más a lányoknak. Órákig lehetne hallgatni nagymamám érdekesebbnél érdekesebb történeteit. Írta: Farkas Flóra 5.osztály

Hagyományőrző tábor programja 2010. június 22-23-24. 2010. június 22. - Meghívott, helyi idős, sváb asszonyok a lakodalmas hagyományokról mesélnek nekünk. Az elmondottakat lejegyezzük. - Óriásrajzot rajzolunk, archív fényképeket gyűjtünk, német nyelvű képaláírásokat készítünk hozzá, ezekből ideiglenes kiállítást rendezünk be a Sváb Tájházban. 2010. június 23. -Megtanuljuk a menyasszonyi kikérő éneket, és a lakodalmas rigmusokat is keresünk. -Táncház: sváb táncot tanulunk. -Kirándulunk a Dunántúlra, egy sváb nemzetiségű településre. Sváb tájházakkal, az ottani lakodalmas viseletekkel ismerkedünk. 2010. június 24. - Lovaskocsival körbejárjuk a falut, meghívjuk a szülőket, összeszedjük az edényeket a „lakodalomhoz”. - Egy kicsit még gyakoroljuk az éneket és a táncot. - Megfőzzük a tejberizst és a kompótot a vendéglátáshoz. - Eljátsszuk a császártöltési lakodalmat a Sváb Tájházban, amelyre meghívást kapnak szülők, testvérek, és mindenki, aki kíváncsi rá. Egy kis menyasszonyt és egy kis vőlegényt választunk, akik az 1940-es évek rekonstruált öltözékében a házasulókat játsszák el. A tejberizzsel vendégeljük meg a jelenlévőket. - Megmutatjuk az ideiglenes kiállításunkat a jelenlévőknek. A tábort egy sikeres pályázatnak köszönhetően 15 gyermek részvételével a Teleházban és a Tájházban rendezzük meg. Valamennyi program ingyenes a résztvevők számára, valamint teljes ellátást: tízórait, ebédet és uzsonnát is kapnak a gyerekek. Ezúton is megköszönöm minden felnőttnek, aki segít a programszervezésben és lebonyolításban.

Hírek-innen onnan

- A Sváb Tájház gangjáról valaki eltulajdonított egy muskátlis fazekat. A régi szokásoknak megfelelő arculatot próbáltunk kialakítani, úgy látszik ez másnak is tetszett. - Új blúzokat varrathat azon a pénzen az óvodai „Czipfelmütze” tánccsoport, amelyet pályázati úton nyertünk. - Hol tanulunk tovább? Bagó Laura és Ágfalvi Milán a kalocsai Szent István Gimnázium tanulói lesznek. Geiger Róza és Koch Barbara a bajai Szent László ÁMK Gimnáziumában folytatják tanulmányaikat.Hohn Gergő és Habaz Leila a Türr István Gazdasági Szakközépiskolába nyert felvételt. A kalocsai Dózsa György Szakközépiskolában kezdi meg ősszel tanulmányait Maláj Kitti, Danis Adorján és Dobler Dániel. A kiskőrösi Wattay Középiskolát választotta Földes Dominik és Mékli Klaudia. Szakiskolában folytatják: Dienes Krisztina, Nagy Gábor, Lei Csaba, Flajsz János, Csörgő Dániel, Jeges Máté, Walter Csaba és Simon Milán. -Június 19.: általános iskolai tanévzáró és ballagás a Teleház tornacsarnokában -Július 18-tól augusztus 6-ig: tánctábor a Teleházban -Július 19-24: alkotótábor - Augusztus 7-8.: Császártöltési Falunapok.

10


2010. június

Óvodai-iskolai hírek Gyermeknap A „ Falatkák” Óvodai Alapítvány szervezésében rendeztük meg a Gyermeknapot május 13-án. A gyerekek kívánságára ismét ugráló várakat rendeltünk, melyek a szélsőséges időjárás miatt a Teleházban kerültek felállításra. Az óriási csúszdán, az ugráló váron és a trambulinon kedvükre ugrándozhattak egész délelőtt. Színesítettük a programot azzal, hogy egy bohóc lufiból különféle figurákat hajtogatott a gyerekeknek. 1/2 11 körül rövid pihenőt tartottak a csoportok, miközben friss gyümölccsel kínáltuk őket. Szülői felajánlásból valamennyi gyermek túró rudit is kapott. A csillogó szemű, boldog gyermekek mindig megerősítenek bennünket abban, hogy Alapítványunkra nagy szükség van a jövőben is. Elsők lettünk A KTKT 16 Tagóvodája között lett meghírdetve 2010. május 20-án Kiskőrös egyik óvodájában a Környezet és természetvédelmi játékos vetélkedő középső csoportos óvodások részére. Mi is jelentkeztünk, s már hetek óta készülődtünk a versenyre. A gyerekekkel és Évike (Winter Józsefné) óvó nénivel zászlót készítettünk, csatakiáltást találtunk ki. Otthonról hozott képeskönyveket nézegettünk állatok és természetvédelmi témakörben. A verseny előtti napokban szemét-hulladék szobrot készítettünk, amit közösen gyűjtöttünk és állítottunk össze. Még nevet is kapott: „Robot Rebeka”. Ez a „szobor-robot” is a verseny egyik állomásának volt a feladata. 4 középsős gyerekkel, szülővel és ővónővel lehetett egy csapatot alkotni. Nagyon lelkesek és ügyesek voltak gyerekeink. Az állomásokon különböző feladatok voltak: A vetélkedő végén az eredményhirdetésig táncolhattak, énekelhettek élőzenére a résztvevő gyerekek. Az eredményhirdetésnél nagy meglepetés ért minket: A császártöltési középső csoportos óvodásokat hirdették ki első helyezettnek a környező települések 11 csapata közül. Boldogan és büszkén hoztuk haza ajándékunkat és az oklevelet csoportunknak és óvodánknak.A csapat tagjai: Bárth Evelin, Koch Gabriella, Lovasi Réka, Vikker Emma; Lovasi Gábor - apuka, Bujdosóné Csontos Erika - óvónő TÁMOP 3.1.4. Tavaszi projektek az óvodában A kompetencia alapú nevelés a császártöltési óvoda nagycsoportjában került bevezetésre 2009. szeptemberétől. Ősszel két nagy projekt került megrendezésre ( Márton nap, Mindenki karácsonya ), ami az intézmény önálló innovációja is egyben. 2010. április 19-23-ig zajlott a „Búcsúzunk” témahét. Ennek fő feladata a ballagó tarisznya megvarrása, a belekerülő kis ajándékok ( szerencsemalac agyagból, pogácsa) elkészítése volt. A gyerekek nagy lelkesedéssel vetették bele magukat a munkába. Az óvónénikkel (Herner Melinda, Vikkerné Horváth Zsuzsanna) bejárták kedvenc környékbeli helyeiket ( liget, játszótér..), látogatást tettek az 1.osztályba is. Az utolsó napon tornabemutatóval búcsúztak a nagyok a többi csoporttól, melyet a Teleházban tartottunk. A „Boglárka torna” tartásjavító és lúdtalpmegelőző zenés gyakorlatokból áll. Minden feladatnak a gyermekek számára könnyen megjegyezhető neve van, melyek képekkel is szemléltethetőek. A bemutató első részében 3 különböző gyakorlatsort mutattak be a nagycsoportosok. Ezt követte a közös torna, majd a képek alapján együtt tornáztak a kicsik és a nagyok. A foglalkozás végén mindenki kipróbálhatta az új eszközöket. Április 26-án állatkerti látogatással kezdődött az „ Ébredő természet” projekt. Jó ráhangolódás volt a gyerekeknek, hiszen különösen közel áll az állatok világa a gyerekek érdeklődéséhez. Sok izgalmas tevékenységet foglalt magában ez a három hét: palántázás, kertészkedés, napszakok tanulmányozása, piaci séta, fakanálbáb készítés.. Május 17-én, a projekt zárásaként piacot rendeztünk. Zöldséget, gyümölcsöt, perecet, virágot ...árultak a nagycsoportosok, a kisebbek pedig jöttek vásárolni. Igazi vásári hangulat alakult ki, lehetett kóstolni az igazi finomságokat. A nagycsoportosok megfontolt komolysággal árazták be portékáikat: 1 gomb a répa, 2 gomb az alma,... Összegzésként elmondható: a gyerekek jól érezték magukat, megvalósíthatták ötleteiket, kipróbálhatták magukat különböző területeken, tapasztalás útján szerezhettek új ismereteket, közben az összes kompetenciaterületen ( kognitív, szociális, testi, verbális ) fejlődnek. Herner Melinda szakmai vezető

Osztálykirándulás Iskolánk felső tagozatos tanulói május 12-én reggel 2 napos osztálykirándulásra indultak. Első állomásunk Eger volt. Az egri várban megtekintettük a Dobó István Vármúzeumot, lementünk az épület alatt található folyosórendszerbe, majd mikor kiértünk onnan, Gárdonyi Géza sírjával találtuk szembe magunkat. A várban található a Panoptikum is, ahol az Egri csillagokból megismert szereplők viaszfigurái fogadtak minket. Miután szemügyre vettük a Börtönmúzeumot is, lesétáltunk a várból a 40 méter magas Minarethez. A merészebb tanulók megmászhatták annak 97 lépcsőfokát, hogy a magasból letekintsenek Eger városára. Következő állomásunk a Marcipán Múzeum volt, ahol Kopcsik Lajos mestercukrász csodálatos remekműveiben gyönyörködhettünk. Túránkat Szilvásváradon folytattuk. A Szalajka-völgyet kisvasúttal közelítettük meg, majd gyalogosan sétáltunk lefelé megtekintve a Fátyol-vízesést és a pisztrángokkal teli patakokat. Fáradtan érkeztünk meg szálláshelyünkre Felsőtárkányba, ahol vacsorával vártak bennünket. Másnap kirándulásunkat Aggteleken folytattuk. Egy idegenvezető segítségével barangolhattunk a Baradla-barlangrendszer gyönyörű cseppkövei között. Ebéd után a lillafüredi Hámori-tóhoz és az ottani vízeséshez sétált le a fáradt gyereksereg. Este kimerülten, de teli sok-sok szép emlékkel és kalanddal tértünk haza. Köszönetet mondunk az Önkormányzatnak, hogy kirándulásunkat osztályonként 30.000 Ft-tal támogatta! Témahét az iskolában A TÁMOP -3.1.4-08/2-2009-0275 számú pályázat megvalósítása során 2010. április 19-23-ig kerültek megrendezésre iskolánkban az Egészségnevelési témahét rendezvényei. „Az egészség a legdrágább kincsünk” - szoktuk mondani, s ez valójában így is van. Egészséghetünk célja volt, hogy a gyerekek megismerjék, hogy az egészséges táplálkozásban milyen ételfajták és alapanyagok élveznek preferenciát. Célunk, hogy tisztában legyenek a mozgás élettani hatásaival, az egészséges életmód fontosságával. Tanulóink egyes tanítási órákon, egészségügyi fórumokon, ismeretterjesztő előadásokon vettek részt. Az alsósok előadást hallhattak a helyes táplálkozásról, fogápolásról, verseny keretében egészséges ételeket készítettek, meglátogatták a kiskőrösi uszodát. A felső tagozatos tanulók a káros szenvedélyekről, a drog prevencióról felvilágosító előadáson vehettek részt. Megismerkedhettek a kerékpáros mozgás, a friss levegőn való tartózkodás fontosságával. Lelkesen látogatták az iskolai könyvtárat, ahol erre a hétre külön könyvkiállítást rendeztünk az egészség témaköréből, filmet vetítettünk a diszkó balesetek és az italozás, drogfogyasztás kapcsolatáról. A tanítási órán kívül egyéb érdekes programokon vehettek részt diákjain: tűzoltó bemutató, országos szemétszedési akció, kézilabda és focibajnokság. A témahét utolsó napján /pénteken/ került sor az Egészséghét ünnepélyes zárására a könyvtárban. A tanulók munkáiból, rajzaiból, kiállítást rendeztünk. A többhetes előkészítő munka meghozta gyümölcsét. Az egészséges életmód projektünk megvalósításában az iskola minden diákja, tanára és szülők is aktívan részt vettek. Szeretnénk köszönetet mondani mindazoknak, akik munkájukkal hozzájárultak témahetünk sikeréhez. Hidasné Márin Magdolna szakmai vezető A harmadik osztályos tanulók Kecskemétre utaztak színházlátogatásra. Lázár Ervin A négyszögletű kerek erdő c. gyermekdarabot tekintették meg. A kirándulás költségeit a TÁMOP -3.1.4-08/22009-0275 pályázat költségvetéséből finanszíroztuk. Hidasné Márin Magdolna szakmai vezető

2010. június


Óvodai-iskolai hírek képekben

11


12

2010. június

Visszatekintõ

Szentháromság vasárnapján kilenc kisgyermek vett részt az első szentáldozáson.

Párizs ege alatt címmel nagysikerű koncertet adott Bardóczi Attila és az Orosz Zoltán trió 2010. május 16-án a Közösségek Házában

Az évzáró ünnepségükön a középsősők és a kiscsoportosok is bemutatták, hogy mit tanultak az év során.

Kiállítás Svábok a II. világháborúban címmel nyitottuk meg Polgár Zoltán gyűjtő kiállítását a Teleház kiállítótermében, illetve a császártöltési leventemozgalomról összegyűjtött emlékeket a Sváb Tájházban. A kiállítás június 25-ig látogatható.

Császártöltési Hírmondó Kiadja és terjeszti: Császártöltés Önkormányzata Szerkesztette: Berger Józsefné Fotókat készítette: Angeli Gyuláné Készült: Kópia Kft., Kiskunhalas, Bocskai u. 12.

Búcsúzunk... Mortuos plango: A halottakat siratom. Megszenteltük a búcsúztató kápolnát. XIV. évfolyam 3. szám június

Recommend Documents