Búcsúzik a Vidám Park? Ha a szó kevés. 17 Az ÜNNEP ÖNKORMÁNYZATI FOLYÓIRAT. huszonkettedik évfolyam, 215. szám. 4. szám

• huszonkettedik évfolyam, 215. szám

2012.

4. szám

ÖNKORMÁNYZATI FOLYÓIRAT www.onkorkep.hu • www.onkornet.hu

Búcsúzik a Vidám Park? 22

Ha a szó kevés…

17

Az ÜNNEP

Közigazgatási Kalendárium 2013

Társ a munkában, hasznos ajándék a partnerei számára! Figyelmébe ajánljuk a polgármestereknek, a jegyzőknek, az önkormányzati képviselőknek, a megyei és a járási kormányhivatalok, kormányablakok dolgozóinak, mindazoknak, akik közszolgálati feladatot látnak el, a közigazgatásban dolgoznak, illetve a közigazgatás iránt érdeklődnek, és munkájuk során igénylik a tájékozottságot. Társ a munkában! A Közigazgatási Kalendárium több mint egy határidőnapló. Kézikönyv jellegű, az állam- és a közigazgatás területén dolgozók, illetve az iránt érdeklődő szakemberek számára készített hasznos adatok és információk tára, amely segít a mindennapi munkában. A kalendáriumot az ÖN-KOR-KÉP munkatársai szerkesztik.

Megrendelő Megrendelem a Közigazgatási Kalendárium 2013 című kiadványt ________ példányban. Ára: 3250 forint + áfa + posta- és csomagolási költség Cím: ÖNkorPRess Kiadói Kft., 1136 Budapest, Hegedűs Gy. u. 23. Logóval:

❑

igen

❑

nem

Számlázási cím: _ ______________________________ ____________________________________________ Szállítási cím: _________________________________ ____________________________________________ Kelt: 2012._________________________________

_____________________________________ _ Aláírás

Megrendelő neve:_ ____________________________ ____________________________________________ e-mail címe:_ _________________________________ telefonszáma:_________________________________

A Kalendárium tartalma Közigazgatási címtár: államigazgatás szervek, Magyar Köztársaság Kormánya, minisztériumok, megyei és a járási hivatalok, önkormányzati és köztestületi szervek stb. adatai (megnevezés, székhely, telefonszám, faxszám), valamint az ország összes településének és polgármesterének jegyzéke (megyei és járási bontásban). Határidőnapló: heti bontásban Mellékletek: öröknaptár, 2013-as összesített naptár, havi előjegyzés, Európa és Magyarország színes térképe, legfontosabb útvonalak kilométer-táblázata, munkaszüneti napok Európában, éves tervezőnaptár, névnapok, magyar nagyvárosok körzeti hívószámai stb. Méret: B/5-ös, terjedelem: 160 oldal + 48 oldal adatbank, papír: 80 grammos fehér ofszet, nyomás: kék-szürke, kötészet: cérnafűzés, sarokperforálással, kombinált bőrborítással, két darab könyvjelzővel. A borítón 10 példány felett lehetőség van cégek, intézmények logójának elhelyezésére. Hasznos ajándék a partnerei számára! A kalendárium szerkesztői 100 példány feletti megrendelés esetén lehetőséget biztosítanak arra, hogy a megrendelő plusz 8 oldal terjedelemben közölje a saját cégére vonatkozó legfontosabb információkat is. Várható megjelenés: 2012. december 15. Kiadja az ÖNkorPRess Kiadói Kft. Bővebben: [email protected] • www.onkornet.hu (06-30) 961-5573

A Közigazgatási Kalendárium ára: 3250 forint + áfa + posta- és csomagolási költség

Kormányrendelet a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról A Magyar Közlöny augusztus 13-i számában megjelent a 2013. január elsejétől működő járási hivatalok székhelyét és illetékességi területét tartalmazó lista. A járások kialakításának elveiről és az előkészítés feladatairól tavaly szeptember 1-jén döntött a kormány, 2013 januárjától országszerte 175 járási, a fővárosban pedig 23 kerületi kormányhivatal kezdi meg működését. A nagyobb településeken ügyintézésre a járási hivatalok részeként működő, hétfőtől péntekig 8 órától 20 óráig nyitva tartó kormányablakokban lesz lehetőség. Magyarország járási rendszerét jelölő térkép az ÖN-KOR-KÉP a 14–15. oldalán található. 5. oldal

Az ÜNNEP

2000 óta országgyűlési határozat szabályozza, hogy szeptember 30-a az önkormányzatok számára egy kiemelkedő, jeles ünnepnap, amit méltó módon illik megünnepelni. Ennek megfelelően az elmúlt 12 évben ez a törekvés − kormányzati közreműködéssel − hol jobban, hol rosszabbul sikerült; voltak olyan ünnepek, amelyek a körülmények miatt felejthetetlenek, voltak olyanok, amelyek gigantikusra sikerültek és volt olyan év, amelyről nincs mit mondani, mert az ünnep elmaradt… 17. oldal

Ha a szó kevés… Egyhetes éhségsztrájkot tartott a Kossuth Lajos téren Gyurcsány Ferenc tiltakozásul a választói regisztráció s általában a kormányzó erők demokráciaszűkítő hatalomgyakorlása ellen. A demonstráció értelméről és hasznáról, valamint az országos és helyi ügyek diszharmóniájáról, s az új közigazgatási rendszerről kérdeztük a volt miniszterelnököt, a Demokratikus Koalíció (DK) elnökét. 22. oldal

Tartalom megyei körkép Hírek a megyékből

2

Parlament Visszatérnek a népbiztosok? A posta nemzeti ügy Zárszámadás Kritikus a közoktatás helyzete A kisajátítási törvényről Lapzárta után – Módosították a költségvetést

5 6 7 9 9 24

időközi választások Időközben Mi történt 2010 óta?

10 13

Kor-kép – járásról járásra Magyarország járási rendszere

14

Kor-kép Búcsúzik a Vidám Park? Az ÜNNEP Hogy volt?

16 17 18

Kór-kép Ha a szó kevés…

22

főépítészek az önkormányzatokban Jön az ÉTDR Egyszerűbben, pontosabban Valamennyien felelősek vagyunk Miniszteri kitüntetések Gratulálunk! Mélygarázs, elektromos busz, várlift

25 26 27 27 28 28

Alapító főszerkesztő: Kleinné Csiky Ildikó • Lapszerkesztő: Erdélyi Zsuzsa Szerkesztő: Nyúl Kinga, Sörös Erzsébet, Zábránszkyné Pap Klára, Zongor Gábor • Képszerkesztő: Kolin Péter • Tervezőszerkesztő: Gyapjas Zsuzsa Szerkesztőség címe: 1136 Budapest, Hegedűs Gyula u. 23. II. 1. Telefon: (06-1) 329-2302, (06-30) 961-5573 • Fax: (06-1) 320-7600 E-mail: [email protected] • Web: www.onkorkep.hu A lap ára 7127 forint+áfa/évfolyam Lapzárta: 2012. október 12. Kiadó: ÖNkorPRess Kiadói Kft. • Telefon: (06-1) 329-2302 Fax: (06-1) 320-7600 A folyóirat megrendelése és hirdetésfelvétel a kiadóban A lap kiadásáért felel a kiadó ügyvezetője • ISSN 1215-038X Nyomdai előkészítés: Szerif Kiadói Kft. • Nyomda: Crew Kft.

MEGYEI KÖRKÉP BARANYA MEGYE Tiffán Zsolt, a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke konzultációsorozatot tartott augusztus 6. és 16. között a megyében lévő járások helyszínein. A konzultáció célja az volt, hogy a megyei önkormányzat felmérje a helyi igényeket, javaslatokat, s ezek alapján fejlesztési tervet készítsen, amellyel pályázhat a 2014–2020-as európai uniós forrásokra, hiszen a megyei önkormányzatok elsődleges feladata 2012. január 1-jétől a területfejlesztés lett. A helyszíneken várakozáson felüli számban vettek részt az érdeklődők, akik kérdéseikkel, felszólalásaikkal hozzájárultak az új megyei területfejlesztési koncepció tervezésének kialakításához. Tiffán Zsolt a területfejlesztési programozási időszakban, még idén, több fórum megtartását tervezi.

BÁCS-KISKUN MEGYE Együttműködési megállapodást írt alá Kecskemét gazdasági térségének három legnagyobb klasztere: az AIPA Klaszter, a Hírös Beszállítói Klaszter és a 3P Műanyagipari Klaszter. Az együttműködés eredményeként új munkahelyek létrehozását és jelentős volumenű fejlesztéseket terveznek. Az együttesen közel 10 ezer alkalmazottat foglalkoztató, a 2011-es évben több mint 300 milliárd árbevételt elérő klaszterek három nagy, közös (járműipari versenyképességet növelő, beszállító képességeket fejlesztő-integrátori, mentor) programban, továbbá 10-15, a klasztertagok közös kooperációját igénylő projektben működnek együtt. Az együttműködéstől azt várják, hogy a fejlesztések révén nő a tagvállalatok versenyképessége az Európai Unióban.

BÉKÉS MEGYE 2013. január elsejével Gyomaendrőd járási székhely lesz. A járási központ épületének a jelenlegi, Szabadság téri városháza patinás épületét javasolja felajánlani az önkormányzat, a városháza pedig a jelenleg üresen álló Selyem úti iskolaépületbe költözne több más intézménnyel, például a könyvtárral együtt. A városháza köz-

2

Gyomaendrőd, városháza

pontba helyezésével a Szabadság téri épület járási székhelyként közfunkciót kap, éppen úgy, mint az üresen maradt Selyem úti iskolaépület. Végre megvalósulhat az az immáron harmincéves ígéret, amely a két település összevonása idején hangzott el, nevezetesen, hogy az egykori Gyoma és Endrőd közötti területen épüljön fel egy városháza, s ezen a részen legyen az egyesült, új település, Gyomaendrőd központja.

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE

BUDAPEST Megkezdődött Nagytétény központjának megújítása. A XXII. kerületi városközpont alapkövét október 5-én helyezték el; a csaknem egymilliárd forint értékű beruházástól a közterek felújítása mellett a turizmus élénkülését és munkahelyteremtést várnak. Szabolcs Attila (Fidesz–KDNP) polgármester elmondta: a Tétény mozi helyén új kulturális központ épül, a Szelmann házat, azaz a jelenlegi közösségi házat az eredeti állapothoz hasonlóan beépítik, és helyet adnak a vállalkozóknak is. Rendezik a közterületeket és a homlokzatokat is, valamint felújítják a kastély melletti régi piacteret. A projektet jövő május végéig befejezik.

CSONGRÁD MEGYE Bemutatták Miskolc új arculatát, logóját. A logóban teljes Miskolcot megtalálni: a hegyeket, a vizet, az erdőt, a diósgyőri várat, mindazt, ami a várost jellemzi. „Itt az ideje, hogy a város kilépjen a ráaggatott szürke, iparváros képéből. Az elmúlt két évben bebizonyítottuk, hogy ez a város színes, zsongó, élettel teli. Ez a logó maga Miskolc!” – jelentette ki Kriza Ákos, Miskolc polgármestere, aki azt is mondja, rengeteg érték gyűlt össze Miskolcon, és úgy érezték nincs kellőképpen megjelenítve. A polgármester arról is szólt, hogy az arculatátalakítás folyamatában a szakemberek alkotta zsűrinek azokra a pálymunkákra esett a választása, amelyek a legjobban tükrözték a város lényegét.

ÖN • KOR • KÉP 2012. 4. szám | www.onkorkep.hu | www.onkornet.hu

A megyében Szeged járási hivatalában 187, Vásárhelyében 59, Makóéban 43, Szentesében 39, Mórahaloméban 27, Csongrádéban 22, Kistelekében 17 kormánytisztviselő intézi majd az államigazgatási ügyeket január elsejétől. A munkaerő átadás-átvételről jól haladnak a tárgyalások a kormányhivatal és az önkormányzatok között. A nagyobb településeken ügyintézésre a hétfőtől péntekig 8-tól 20 óráig nyitva tartó kormányablakokban lesz lehetőség. Még nem dőlt el, Csongrád megye 60 helyhatóságából hány kerül ebbe a kategóriába. Polner Eörs, a megyei kormányhivatal főigazgatója elmondta: mindenhol lesz ügysegéd, még ha ingázik is, és 2-4-6 órában dolgozik egy-egy településen. Sándorfalva, Mindszent, Üllés okmányirodája megmarad.

MEGYEI KÖRKÉP FEJÉR MEGYE

HAJDÚ-BIHAR MEGYE

Együttműködési szándékkal kínai delegáció tett látogatást október elején, a megyeházán. Ming Sheng,

Megújul Hajdúböszörmény belvárosa. Az 1,368 milliárd forintos beruházást 1,007 milliárddal támogatja az Európai Unió – mondta Kiss Attila, a város fideszes polgármestere a projekt nyitórendezvényén. Az önrészt konzorciumi partnerek: a település önkormányzata, a helyi városgazdálkodási cég, a városi rendőrkapitányság, a görög katolikus egyház, egy gazdasági társaság és egy egyéni vállalkozó biztosítja. A beruházás eredményeként a jövő év őszéig korszerű, modern városközpont létesül új és felújított épületekkel, parkokkal, terekkel – közölte a polgármester.

a nemzetközi kapcsolatokért felelős osztályvezető-helyettes által vezetett kínai küldöttséget Pleizer Lajos, a Fejér Megyei Közgyűlés alelnöke, Tóth Erika megyei tanácsnok, Somogyi Balázs, megyei képviselő, Horváth Miklósné, Székesfehérvár MJV Önkormányzata gazdasági szakbizottságának elnöke fogadta a Címerteremben. A kínai Jilin, a Fejér Megyei Önkormányzat testvérmegyéjének küldöttsége abból a célból tett látogatást, hogy a megye vezetőivel és a meghívott vendégekkel további együttműködési lehetőségeket vitassanak meg.

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE Több városrészt érintő probléma oldódik meg Győrben egy újabb sikeres pályázat révén: a Belterületi vízrendezés fejlesztések Győr Megyei Jogú Város négy városrészében című projekt munkálatai a napokban megkezdődnek. Borkai Zsolt a fejlesztéssel kapcsolatban elmondta: a beruházás 280 millió 314 ezer 089 forint európai uniós támogatás és 31 millió 146 ezer 109 forint önkormányzati önerőből valósul meg. Emellett a győri önkormányzat további önerőt ad, a kapcsolódó útépítésekre 2012-ben és 2013-ban összesen 213 millió 735 ezer 839 forintot fordít. A projektnek köszönhetően javul a környezet állapota, csökken a belvíz- és helyi vízkár-veszélyeztetettség, illetve a belterületre hullott csapadékvizet rendezetten, kártétel nélkül el tudják vezetni.

zottat az államfő július 16-i hatállyal az Emberi Erőforrások Minisztériumának közigazgatási államtitkárává nevezte ki. Kállai Mária legutóbbi beosztásában Szolnok oktatási és kulturális ügyekért felelős alpolgármestereként dolgozott, előtte 15 évig intézményvezetőként tevékenykedett.

KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYE A járások kialakításáról szóló kormánydöntés szerint hat járási székhely lesz Komárom-Esztergom megyében: Esztergomban, Kisbéren, Komáromban, Oroszlányon, Tatán és Tatabányán működik majd járási hivatal. Az új koncepció szerint a Dorogi kistérséget Esztergomhoz csatolják, Süttő viszont Tatához kerül. Így az esztergomi lesz a legnépesebb közigazgatási egység a megyében, maga mögé utasítva a tatabányait (89 ezer fő) is.

NÓGRÁD MEGYE HEVES MEGYE

Főiskolások bevonásával készül a megyei fejlesztési koncepció. Oroján Sándor, a Heves Megyei Önkormányzat fejlesztési bizottságának elnöke elmondta, hogy a főiskola bevonásával készül, a következő európai uniós pénzügyi tervezési időszakot felölelő fejlesztési koncepció, melynek célja: összehangolni a megye különböző pontjain 2014 és 2020 között megvalósuló beruházásokat. A közgyűlés 7,7 millió forintot hagyott jóvá erre a célra. A megfontolt tervezésre szükség is van: mint ismert, Heves volt az első, és eddig az egyetlen megye, amely csődöt jelentett, még 2011 tavaszán.

Több mint 100 milliót költöttek Nógrád megye turisztikai marketingjére. Ennek során elkészítették az arculati kézikönyvet és a márkatervezési stratégiát, majd legyártották a kiadványokat és a logózott marketingeszközöket. Létrehozták a megye turisztikai weboldalát, amelyen a világörökségi Hollókőn és a Szentkúti Nemzeti Kegyhelyen elhelyezett webkamerák közvetítései is láthatók, valamint DVD-n is kiadták az új marketing filmet és az új

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE Kállai Mária lett a megye új kormánybiztosa. A közigazgatási és igazságügyi miniszter javaslatára Orbán Viktor miniszterelnök szeptember 21-én nevezte ki október elsejei hatállyal a megyei kormányhivatal vezetőjévé. Erre azért volt szükség, mert Lengyel Györgyit, a korábbi kormánymegbíwww.onkorkep.hu | www.onkornet.hu | 2012. 4. szám ÖN • KOR • KÉP

3

MEGYEI KÖRKÉP reklámspotokat. A turisták által leginkább látogatott területeken öt érintőképernyős és egy térképes érintőképernyős információs terminált helyeztek el. Az Észak-magyarországi Operatív Program (ÉMOP) 97 millió forinttal támogatta a programot.

PEST MEGYE Aláírták a Ceglédi járás kialakításáról szóló megállapodást. A Pest Megyei Kormányhivatal nevében Tarnai Richárd kormánymegbízott, Cegléd képviseletében pedig Földi László polgármester látta el kézjegyével az okiratot. Pest megyében a ceglédi mellett még 17 járási hivatal kezdi meg működését 2013. január 1-jétől, de a ceglédi kivételes lesz abban, hogy az itteni járásban a törzshivatalon kívül – ami a városházán lesz – öt kirendeltség és négy ügysegédi hely is lesz majd. Jelenleg Pest megyében három kormányablak működik, Cegléden, Vácon és Érden, de minden olyan településen, ahol most okmányiroda található, lesz egyablakos ügyintézés.

SOMOGY MEGYE Szeptember végéig több mint ezer bejelentést tettek a gazdák aszálykár miatt, a szárazsággal sújtott terület 79 ezer 813 hektár – közölte a Somogy Megyei Kormányhivatal. A közlemény szerint a kár térségenként eltérő mértékű, a kukoricánál esetenként eléri a 100 százalékot. A szántóföldi növények mellett a szőlőt, a gyümölcsöket és az egyéb kertészeti ágazatokat is érte kár. Az állattenyésztőknek elsősor-

4

ban a takarmányhiány, illetve a takarmány árának emelkedése okoz jelentős gondot.

650, illetve 640 ezer forintot, az Oladi ÁMK, illetve a Váci Mihály Általános Iskola kapta.

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE

VESZPRÉM MEGYE

A megyében a 13 járási központ mellett járási kirendeltségek és úgynevezett ügysegélyhelyek is létrejönnek az új közigazgatási rendszerben. Kilenc járási kirendeltség alakul, s azokat a mostani okmányirodákból hozzák létre és kormányablakként működtetik majd. A településeken járási hivatali ügysegélyhelyek is lesznek, ahová napi egy-két órában fordulhatnak az ügyfelek. Az ügysegélyhelyek kijelöléséről még tart a felmérés, s létrehozásukról egyeztetnek a települési önkormányzatokkal is.

TOLNA MEGYE – Jól állunk a járási hivatalok kialakításához tartozó feladatok végrehajtásával – jelentette ki Tóth Ferenc Tolna megyei kormánymegbízott. A nyáron már elkezdték az infrastrukturális és személyi feltételek felmérését a járási székhellyé váló települések. A hat járási székhely – Bonyhád, Dombóvár, Paks, Tamási, Tolna, Szekszárd – mellett, Bátaszéken, Dunaföldváron és Simontornyán lesznek 8 órától 20 óráig nyitva tartó kormányablakok. A kisebb helységekben heti egy-két alkalommal tart majd ügyfélfogadást a települési ügysegéd.

VAS MEGYE A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek oktatását segítette az oktatási minisztérium pályázata, melyen összesen 477 millió forint állami támogatást ítéltek meg. Vas megyében közel 11 millió forinthoz jutottak az általános és középiskolák. Az állami támogatásból az intézmények fejlesztő eszközöket vásárolhatnak, de akár a tanárok túlóráját is fizethetik belőle, ha az egyéni képességekhez igazított órákat tartanak a fejlesztésre szoruló diákoknak. Szombathelyen 14 intézmény kapott a támogatásból, a legtöbbet,


Veszprém megyében tíz járási székhely lesz: 2013. január 1-jétől Ajkán, Balatonalmádiban, Balatonfüreden, Devecserben, Pápán, Sümegen, Tapolcán, Várpalotán, Veszprémben és Zircen működik majd járási hivatal. A járások és a járási székhelyek kialakításának alapelve az volt, hogy a megyék határaihoz igazodva az állampolgárok számára biztosítsa az államigazgatási szolgáltatásokhoz való gyors és kön�nyű hozzáférést. A járási hivatalok elsősorban az okmányirodai feladatokat, a gyermekvédelmi és gyámügyeket, valamint egyes szociális, környezetvédelmi, természetvédelmi igazgatási ügyek intézését veszik át a településektől.

ZALA MEGYE Egészségkártyát kapnak a zalaegerszegi általános iskolások. A legfontosabb egészségi és személyes adatokat, valamint a hozzátartozók elérhetőségét tartalmazza az a kártya, amelyet valamennyi zalaegerszegi általános iskolás diák megkap. Gyutai Csaba (Fidesz–KDNP) polgármester szerint a kártyának életmentő szerepe is lehet, mert azon minden adat megtalálható, ami sürgősségi vagy mentőellátás esetén szükséges. Az önkormányzat 1,8 millió forintos hozzájárulással csatlakozott ehhez az egészségügyi programhoz, amelyet a középiskolásokra és a felsőoktatási hallgatókra is kiterjesztenének.

Parlament Zárszámadásról, postai szolgáltatásokról, kisajátításokról

Visszatérnek a népbiztosok?

Viharos sebességgel kezdtek a honatyák ősszel a törvénykezéshez. Számos, önkormányzatokat is érintő törvénymódosítás van a parlament előtt. Október elsején megkezdődött a 2011-es évi költségvetés zárszámadásának általános vitája, ennek során miniszteri expozé és az Állami Számvevőszék elnökének felszólalása hangzott el, valamint a frakciók vezérszónokai szólaltak meg. A képviselők általános vitát tartottak a postai szolgáltatásokról szóló törvényjavaslatról, illetve folytatódott a kormánypárti képviselők választási eljárásról szóló előterjesztésének általános vitája is. Ez az indítvány tartalmazza a választójog előzetes regisztrációhoz kötését, továbbá az ajánlószelvények rendszerének megszüntetését és a kampánycsend eltörlését. Az ellenzéki képviselők interpellációi közül – helyhiány miatt – most csak egyet, a szegedi polgármester interpellációját közöljük.

A Fidesz felszámolta az önkormányzatiságot Botka László (MSZP) a szeptember 30-i önkormányzatok napjával kapcsolatban interpellációjában azt mondta: jelenleg nincs ok az ünneplésre, a Fidesz ugyanis közjogilag és gazdaságilag is felszámolta az önkormányzatiságot. Feltette a kérdést a kormánypártoknak: miért felejtették el azt a konszenzust, amely az önkormányzatisággal kapcsolatban alakult ki a rendszerváltást követően? Hangsúlyozta: aki az önkormányzatiságot leépíti, az a demokrácia alapjait fenyegeti, pedig éppen ennek a helyreállítása szükséges. „Célunk eljutott a választókhoz is, ezért nyerhettük meg hétvégén a választást Dunaföldváron” – jelentette ki. Tállai András államtitkár kifogásolta, hogy a felszólalásban nem hangzottak el konkrétumok, majd a szocialista kormányok azon intézkedéseire emlékeztetett, amelyek eredményeként

– elmondása szerint– az önkormányzatok adósságállománya hatszorosára emelkedett. A jelenlegi kormány ezzel szemben konszolidálta a megyei önkormányzatokat, amelyeket szerinte a szocialisták a csőd szélére vittek, és felhívta a figyelmet arra is, hogy az új kormány első évében csökkent a helyhatóságok adósságállománya. Közölte, minden alapjog az önkormányzatok kezében maradt.

Utasításadási jogot kaphatnak a kormánymegbízottak Ha a Tisztelt Ház megszavazza Szabó Erika és Navracsics Tibor kormánytagok önálló képviselői indítványként beadott módosító javaslatát, akkor utasítási jogot kaphatnak a kormánymegbízottak. Szabó Erika (Fidesz) rövid expozéjában nemzetgazdasági érdekekkel indokolta a törvény módosításának szándékát. Mint mondta, nem elég koordinálni, figyelni a szakhatóságok

munkáját, azokat esetenként utasítani is kell, ezért adták be a javaslatot. Rétvári Bence államtitkár a kormány nevében elmondta, adatkérési, javaslattételi, törvényességi, hatósági és felügyeleti eljárást is kezdeményezhet a kormányhivatal. Az előterjesztést a kormány támogatja – tette hozzá. Román István (Fidesz) megismételte az expozéban elhangzottakat, a szocialista Józsa István viszont úgy fogalmazott: skandalum az előterjesztés közigazgatási szempontból, mivel elismerik, hogy nem működnek az engedélyezési eljárások. Kifejtette: szerinte működésképtelen rendszert hoztak létre, a kívánt cél elérésére pedig a javaslat nem alkalmas, csak az uniós források kézi vezérlésű, nem normatív elosztását segíti. Staudt Gábor (Jobbik) szintén bírálta a javaslatot, mint mondta, a kormánymegbízottak utasítási jogkörrel való felruházása a népbiztosok korát idézi, és emiatt nem illeszthető bele a mostani közigazgatási rendszerbe. Hozzátette, hogy nem tudják támogatni az előterjesztést, de még módosító indítványt sem érdemes benyújtani hozzá. Schiffer András (LMP) azt kifogásolta, hogy az Igazságügyi Minisztérium vezetője és egyik államtitkára önálló képviselői indítványként nyújtják be a módosítási javaslatot. Úgy vélte, a kormány nem akarja a gazdaság kettéosztottságát megszüntetni, a kormánymegbízott szerepe pedig közigazgatási nonszensz, „politikai komisszárt” csinálnak belőlük. Szabó Erika a vitában elhangzottakra úgy reagált: sok ros�szindulatú, hozzá nem értő megjegyzést kaptak.

www.onkorkep.hu | www.onkornet.hu | 2012. 4. szám ÖN • KOR • KÉP

5

Parlament

A posta nemzeti ügy A postai piacnyitást teszi lehetővé, és az egyetemes szolgáltatások körét is szabályozza a postai szolgáltatásokról szóló törvényjavaslat – mondta expozéjában Fónagy János államtitkár az előterjesztés általános vitájában. A Fidesz vezérszónoka szerint a posta nemzeti ügy. Az LMP-s Schiffer András szerint a javaslat megfelelő garanciákat tartalmaz, a Jobbik és az MSZP viszont bírálta azt.

A postai piacnyitást, valamint az ország egész területén, mindenki számára elérhető szolgáltatások biztosítását is célul tűzi ki a postai szolgáltatásokról szóló törvényjavaslat, amely ezzel az Európai Unió 1997-ben készített irányelvében foglaltakat biztosítja – mondta Fónagy János. Az államtitkár közölte: az előterjesztés bővíti a postai ágazat piacfelügyeletét jelenleg is ellátó Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) feladatkörét. A jövőben az NMHH alkotja meg a mindenki számára nyújtandó, úgynevezett egyetemes szolgáltatások finanszírozásához kapcsolódó szabályokat, valamint felügyeli, ellenőrzi a tevékenységet. A javaslat az új piaci szereplőknek is lehetőséget teremt arra, hogy részesedést szerezzenek, például a levélkihordás piacából – tette hozzá Fónagy János, aki azt is hangsúlyozta: a jogszabály meghatározná azon szolgáltatások körét is, amelyeket az ország egész területén, hetente legalább öt napban biztosítani kell. Mint mondta, ezeket 2020-ig még a Magyar Posta nyújtja.

Közösen kell megtalálni a kitörési pontokat

Nyitrai Zsolt, a Fidesz vezérszónoka kiemelte: a Magyar Posta ügye nemzeti ügy. Szerinte közösen kell megtalálni a kitörési pontokat, amelyek megmentik a postát, hiszen az állami szolgáltatónak mindenképpen csökkenni fognak a bevételei a piacnyitást követően. Ilyen kitörési pont lehet – amelyet a most tárgyalt javaslat is tartalmaz és erősít – az állampapír-forgalmazás a lakosság irányába, a nemzetközi terjeszkedés és az akvizíciók is. Emellett szerinte az államnak minden eszközzel védenie kell a Magyar Postát, amelynek részt kell vennie a közszolgáltatásokban – a nyugdíjak, segélyek jogosultakhoz való eljuttatásában –, illetve egyéb pénzforgalmazási szolgáltatásokban.

Hosszú távú stratégia kellene Baja Ferenc (MSZP) szerint hosszú távú stratégiára lenne szükség a postáról és annak a közszolgáltatásokon belül elfoglalt helyéről. Ennek hiányában ugyanis szerinte nem biztosított a posta jövője és a modernizációja. Az MSZP szerint a piacnyitás az új szereplők erősödésével Budapesten és a nagyvárosokban akár a vidéki kisposták bezárásához is vezethet. Az ellenzéki vezérszónok úgy vélte: a kormány nem tudta eldönteni, hogy egy vállalatot akar-e, vagy inkább egy közszolgáltatásokban részt vevő intézményt. A javaslattal pedig szerinte sem megvédeni, sem pedig új

feladatokkal nem kívánja ellátni a kormány a Magyar Postát. Hangsúlyozta: ezt a javaslatot az MSZP nem szavazza meg, hanem másfél éven belül elkészíti saját tervezetét, amely a posta szerepét a közszolgáltatások jövőjével kapcsolatos stratégiára alapozza.

Megkésett a javaslat Egy megkésett javaslattal van dolga a parlamentnek, aminek az az oka, hogy hosszasan kellett alkudozni róla az Európai Unióval – jelentette ki Z. Kárpát Dániel, a Jobbik vezérszónoka. A képviselő elképesztőnek nevezte, hogy a kormánypárti képviselők a „brüs�szeli diktátumot” meghaladó csomagot tesznek le a Ház elé. A politikus hangsúlyozta, egyelőre csak az ad haladékot, hogy még nem tűnt fel olyan, a Magyar Postán kívüli álló szereplő, amelyik országos hálózattal rendelkezik és riválissá fejlődhetne. Az átfutási időt és a teljesítménymérést átláthatóvá kell tenni – ismertette tovább az előterjesztés pontjait. Egyúttal kevésnek nevezte az új belépők esetében megfogalmazott kritériumokat, mert azokat akár egy kisvállalkozás is teljesíteni tudná, mégsem alkalmas arra, hogy megfelelő szolgáltatást nyújtson. Olyan új piaci helyzet áll elő, amelyikben már a Magyar Postának is reklámoznia kell magát és egy nem feltétlenül indokolt versenyhelyzetben kell majd helytállnia.

Az előterjesztés garanciákat tartalmaz Schiffer András, az LMP vezérszónoka úgy látta, hogy az eddigi magyarországi liberalizációs kísérletek közül ez a törvényjavaslat az egyik legjobb, mert garanciákat tartalmaz arra, hogy minden ember hozzáférhessen a postai közszolgáltatásokhoz. Hangsúlyozta: pártjuk álláspontja is az, hogy mindenki számára egyenlő módon kell biztosítani a közszolgáltatásokhoz való szabad hozzáférést. Az LMP ésszerűnek tartja azt a szabályozást, amelyik alapján öt kilométerenként szükség van egy postára, illetve minden településen elhelyeznek egy levélszekrényt. Emellett hangsúlyozta, hogy az államnak fent kell tartania a keresztfinanszírozás rendszerét.

parlament

Zárszámadás A szocialisták a kormány munkáját bírálták a 2011-es zárszámadás tárgyalása során, a Fidesz és a KDNP viszont hitelesnek minősítette az adatokat. Sem a Jobbik, sem az LMP vezérszónoka nem tartja támogathatónak a zárszámadást – derült ki a parlamenti vitában. Az ÁSZ elnöke a tavalyi zárszámadás vitájában kiemelte: a központi költségvetés bruttó adósságállománya 20 955 milliárd forint volt 2011 végén, ami a GDP 74,6 százalékának felelt meg, az adósságráta tehát 0,3 százalékponttal csökkent az előző évihez képest. Az államadósság alakulását kedvezőtlenül befolyásolta a devizaadósság árfolyamvesztesége, ezt azonban kompenzálta a magán-nyugdíjpénztári rendszerből a társadalombiztosítási rendszerbe visszalépők állampapírjainak bevonása. Megjegyezte, hogy az adósság komoly finanszírozási kockázatot hordoz, ezért örömteli minden olyan év, amikor lazítani lehet a külső eladósodottságon. A még mindig magas államadósság a következő évek mozgásterét továbbra is szűkre szabja. Idén 4 ezer, 2013-ban és 2014-ben pedig évente 3 ezer milliárd forintot kell törleszteni, ezek az összegek mind hiányoznak a fejlesztések és beruházások területéről, az adósság tehát még mindig hátráltatja a gazdaság felívelő pályára állását, csökkentése ezért nemzetgazdasági érdek – jelentette ki Domokos László. Az ÁSZ elnöke kitért arra, hogy a számvevőszék adókkal kapcsolatban tett megállapításai csaknem 99 százalékban igazolódtak, a tervezéskor kockázatosnak minősített adónemeknél szinte kivétel nélkül elmaradás volt. Kevesebb lett a bevétel társasági adóból, hitelintézeti járadékból, általános forgalmi adóból, jövedéki adóból és illetékbevételből is. Tájékoztatása szerint a számvevőszék különös figyelmet fordított az európai uniós forrásokra. Szólt arról, hogy az ország jelentős lemaradásban van az uniós pénzek felhasználásában, miközben az EU-s költségvetési időszak a végéhez közeledik. A kötelezettségvállalá-

Örömtelinek nevezte az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke, hogy 2011-ben csökkent az adósságráta. Domokos László arra is figyelmeztetett, hogy az államadósság szintje a következő évek költségvetési mozgásterét is szűkre szabja. Az ÁSZ elnöke a számvevőszék elemzésének ismertetésekor jelentős hangsúlyt fektetett az uniós források felhasználásának alakulására, az önkormányzatok gazdálkodásáról nem esett szó.

sok a múlt év végéig 5 415,9 milliárd forintot tettek ki, ami a rendelkezésre álló összeg kétharmada. Még rosszabb a helyzet a kifizetéseknél, ezek 2 322,9 milliárd forintot értek el, a teljes keret 28,3 százalékát. Az időarányos lemaradás miatt több operatív program esetében nagy a forrásvesztés kockázata. Az elkövetkező bő egy évet arra kell felhasználni, hogy Magyarország jól kidolgozott és megalapozott projektekkel a lehető legtöbbet lekösse ezekből a forrásokból – foglalta össze. A számvevőszék ellenőrizte a 2011 márciusában meghirdetett Széll Kálmán-terv intézkedéseit is. A táppénzkiadások a kitűzött 3 helyett 14 milliárd forinttal csökkentek, de a rokkantellátási rendszer átalakításától várt megtakarításoknak csak egy része valósult meg, 12 helyett alig több mint 2 milliárd volt a megtakarítás. Az ÁSZ azt is megállapította, hogy az új, fenntartható nyugdíjrendszer átalakítása érdekében a múlt év végéig számos intézkedés történt, a rokkantnyugdíjak rendszerének felülvizsgálata és a közösségi közlekedés átalakítása azonban csúszásban van. Domokos László évek óta visszatérő problémaként azonosította, hogy a kormány nem a jogszabályoknak megfelelően használja fel a rendkívüli tartalékot. Ez 2011-ben is így volt, 19,5 milliárd forint átcsoportosítása előre valószínűsíthető és tervezhető célokat szolgált. A számvevők megállapították, hogy a kormány tavaly élt azzal a széles körű felhatalmazással, amit az államháztartásról szóló törvény adott a gazdaságpolitikai célok megvalósításához. A költségvetést többször módosították, a deficit végül 1741,6 milliárd forint lett. A pénzforgalmi szemléletben és az egyszeri kiadási tételek kiszűrésével szá-

mított hiány a bruttó hazai termék 2,6 százaléka volt. Domokos László elmondta: a Nyugdíjbiztosítási és az Egészségbiztosítási Alap hiánya 83,6 milliárd forint volt, ám ez szinte teljesen az utóbbihoz kötődött, a nyugdíjkassza ugyanis a magán-nyugdíjpénztáraktól átvett vagyon értékesítésével egyensúlyba került. Ez jelentős és pozitív változás a korábbi évekhez képest, amikor a folyó költségvetésből kellett évi több száz milliárd forintot a nyugdíjak kifizetésére fordítani – jelentette ki. Kitért arra is, hogy ez az első olyan zárszámadási jelentés, ami a tavaly elfogadott törvényi keretek között készült. Az új számvevőszéki jogszabály véget vetett a következmények nélküli ellenőrzések korszakának, a jelentés megállapításait konkrét intézkedéseknek kell követnie – jelezte. Azt is hangsúlyozta, hogy több területet ellenőriztek, mint korábban, ellenőrzéseik pedig mélyebbre ástak. A számvevők a központi költségvetés bevételi főösszegének 96 százalékát, kiadási főösszegének 91 százalékát ellenőrizték. Emellett 81 intézménynél végeztek helyszíni ellenőrzést, ami több mint a duplája az egy évvel ezelőttinek. A számvevőszék ellenőrzésének egyik fő konklúziója, hogy javult a beszámolók megbízhatósága. Korlátozott minősítéssel a Nemzeti Földalappal kapcsolatos bevételeket és kiadásokat, valamint a lakástámogatásokat látták el, ez utóbbival kapcsolatban megjegyezve, hogy a kormány novemberben megkötötte a hiányolt támogatási szerződéseket. Az ÁSZ emellett elutasító véleményt adott az uniós fejlesztések fejezeti kezelésű előirányzatainak felhasználásáról készült beszámolóról. A számvevőszék jelentésében hat javaslatot fogalmazott meg: a gazdasági miniszternek a fejezetek évközi többletigényei-


7

parlament nek és a költségvetési tartalékok felhasználásának összehangolását szorgalmazta, a vidékfejlesztési miniszternek szóló javaslatuk pedig a Nemzeti Földalap zárt szerződés-nyilvántartási rendszerének kialakítását célozza. Az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos javaslatot címeztek a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnökének, három ÁSZ-javaslat pedig az adóbeszedéssel függ össze – hangsúlyozta Domokos László.

Valós és megbízható képet mutat a zárszámadás Dancsó József, a Fidesz vezérszónoka kijelentette: valós és megbízható képet mutat a 2011-es zárszámadás, aki ezt megkérdőjelezi, az vagy nem olvasta el az ÁSZ jelentését, vagy „rosszindulatú szemüveget” vett fel. Szerinte az ellenzéki vélemények köszönő viszonyban sincsenek a tényekkel és a 2011-ben zajló folyamatokkal. A Fidesz vezérszónoka úgy összegzett: 2011-ben a kormány sok erőfeszítéssel, sok korrekcióval, újnak tűnő intézkedésekkel jól kézben tartotta a folyamatokat. Kiemelte, hogy a GDP 2011-ben 1,6 százalékos növekedést mutatott, amivel a magyar gazdaság relatíve jól teljesített Európában, miközben a munkanélküliségi ráta csökkent és körülbelül 7000 fővel növekedett a munkából élők száma. A hiánnyal kapcsolatos ellenzéki kritikákra reagálva megjegyezte, az államháztartási hiány, a központi költségvetés hiánya, a pénzforgalmi és az eredményszemléletű hiány mind különböző, de a maga értékelési rendszerében valamennyi hiányszám valós képet ad az államháztartásról és a költségvetés alakulásáról. A magányugdíjpénztári rendszer átalakításával kapcsolatban kijelentette: az állampolgárok sokkal jobban bíztak az állami nyugdíjrendszerben mint a magánban, hiszen 97 százalékuk az állami gondoskodást választotta. Szerinte ez a válasz azokra a véleményekre, amelyek a magánnyugdíjpénztári rendszer átalakítása kapcsán „einstandolásról” beszélnek. A kormánypárti politikus stratégiai szempontból helyes lépésnek nevezte, hogy a kormány 20 százalékos részesedést vásárolt a Mol-ban, és felhívta a figyelmet az ellátás biztonságának felértékelődésére.

8

MSZP: megalapozatlan a zárszámadás Boldvai László, az MSZP egyik vezérszónoka arra hívta fel a figyelmet, hogy a 2011-es az első év, amelynek költségvetési politikáját teljes mértékben a kormány határozta meg. A képviselő egyúttal hangsúlyozta, hogy a zárszámadás szerint a 2,8 százalékos céllal szemben a hiány elérte a 6,2 százalékot. A kabinet gazdaságpolitikája a vártnál kisebb növekedést eredményezett. A Mol-részvények megvásárlása és az állam által átvállalt hitelek is hozzájárultak a hiány növekedéséhez. A központi költségvetés bruttó adósságállománya közel 102 milliárd forinttal magasabb a tervezettnél, a bruttó adósság összege 2010 végéhez képest 914,5 milliárd forinttal nőtt – mondta az ellenzéki politikus. A kormány által prioritásként kezelt államadósság-csökkentés megbukott – jelentette ki. Szekeres Imre, az MSZP másik vezérszónoka azt hangsúlyozta, hogy a 2011-es történések és folyamatok alapvetően meghatározzák az idei költségvetést, ahogy a jövő évi büdzsé is a 2012-es teljesítményen múlik, a benyújtott adatokból pedig az tűnik ki, hogy a 2013-as költségvetés teljes mértékben megalapozatlan. Szerinte a tavalyi zárszámadás és a megalapozatlan jövő évi büdzsé elkészítése egyaránt kedvezőtlen képet mutat az Orbán-kormány munkájáról. Hangsúlyozta: Magyarország az egyetlen olyan uniós ország, ahol a beruházások két éve folyamatosan csökkennek. Magyarország két év alatt befektetésre nem ajánlottá és a világ nyolcadik legkockázatosabb országává vált, miközben a forint árfolyama még a térség valutáitól is leszakadt, az ország pedig 12 helyet csúszott lejjebb a versenyképességi listán – mondta.

KDNP: az ellenzék tartózkodjon hitelrontástól Seszták Oszkár, a KDNP vezérszónoka kijelentette: hitelesnek és a valósnak találta az ÁSZ a zárszámadás számait, ugyanakkor az ellenzék a tényeket is kétségbe vonja, és igyekszik aláásni a számvevőszék iránti közbizalmat. Ezért arra szólította fel az ellenzéki képvise-


lőket, hogy tartózkodjanak a hitelrontástól. A KDNP vezérszónoka kiemelte, hogy a kormány tartotta a 3 százalékos GDP-arányos hiánycélt, és úgy sikerült megőriznie az ország gazdaságpolitikai mozgásterét, hogy közben negatív gazdasági környezettel és öröklött adósságszolgálati kötelezettségekkel kellett megküzdenie, hiszen megkezdődtek a 2008-as IMF-hitel törlesztései is. A kormánypárti politikus úgy összegzett: a kormány kézben tartotta a 2011-es évet, úgy, hogy az ország eladósodottsága, kiszolgáltatottsága csökkent.

Jobbik: a zárszámadás nem ad hiteles képet Nyikos László (Jobbik) bírálta a kormányt, amiért a legfontosabb mutató, a bruttó hazai termék a remélt 3 helyett 1,6 százalékos lett tavaly. Kifogásolta, hogy lecsökkentek a beruházások, nincs elegendő potenciál a magyar gazdaságban arra, hogy gyorsítsa a termelést. A háztartások fogyasztási kiadásai nem emelkedtek tavaly – fogalmazta meg. Bírálta továbbá azt is, hogy az állam önmagára költött a legtöbbet. Megkérdőjelezte az ezzel kapcsolatos adatok auditálásának helyességét. Bár a hiánymutató az uniós előírások szerint rendben van, problémának tartotta, hogy a számvevőszék a pénzforgalmi szemléletű adatokat auditálta, és nem az eredményszemléletűeket. Véleményét úgy összegezte: azért nem támogatja pártja a zárszámadás elfogadását, mert az nem ad áttekinthető és teljes képet a magyar államháztartás vagyoni és pénzügyi helyzetéről, ezért szerinte új zárszámadást kellene készíteni. Hangsúlyozta: vissza kellene állítani a Pénzügyminisztériumot.

LMP: a Fidesz a gazdagok pártja Vágó Gábor (LMP) a tavalyi költségvetés fő politikai üzenetének a gazdagoknak kedvező állami újraelosztást nevezte, és kijelentette: a Fidesz a magas jövedelműek, a gazdagok, a hazai tőkésosztály pártja. Emlékeztetett arra, hogy a költségvetési előirányzatokat összesen ötször szabták át, ilyen helyzetben szerinte egy tisztességes kormány pótköltségvetést készített volna. Nagy hordere-

parlament jűnek nevezte a magánnyugdíjvagyon „einstandját”, és kifogásolta a Mol-részvénycsomag megvásárlását is. Frakciótársa, Szél Bernadett a foglalkoztatás visszásságairól beszélt. Szerinte a kormány kizárólag az egykulcsos adóra építette a foglalkoztatást, ez azonban nem érte el a célját. A szociálpolitikát sem ítélte fényesebbnek, a megszorítások szerinte a megelőző évek politikájába illeszkedtek. Kifogásolta, hogy a pénzbeli támogatások összege évek óta nem emelkedett, viszont feltételeik egyre szigorúbbak. Bírálta azt is, hogy csökkent az egészségügyi kiadások GDP-hez viszonyított aránya. Elfogadhatatlannak tartotta, hogy miközben megszorítások érik a rendőrséget, a Terrorelhárítási Központ hatalmas forrásokhoz jut.

A kisajátítási törvényről A kormány módosítaná a kisajátításról szóló törvényt, amelynek célja Répássy Róbert államtitkár elmondása szerint az, hogy az eljárások gyorsuljanak, egyszerűbbek és olcsóbbak legyenek. Kifejtette, az új szabályok pontosan leírják, mely esetekben lehet kisajátítani és milyen módon biztosítható az elszenvedő tulajdonosok kártalanításhoz való joga. A lényeg, hogy az eljárás okán keletkező bizonytalan helyzet minél rövidebb ideig álljon fenn – mondta az államtitkár. Az új szabályok lehetővé teszik a környezetkárosítás felszámolása, illetve a hulladékkezelő rekultivációja miatti kisajátítást, külterület esetén pedig nem lesz kötelező a teljes ingatlan megvásárlása. Korlátozzák a hiánypótlást is, mivel ezek miatt húzódtak el leginkább az eljárások az államtitkár szerint. A törvény elfogadásával egyszeri pótlásra lesz lehetőség, és bírságra számíthat az érintett. A járulékos költség bevezetésével a kártalanításon felüli minden releváns költség kifizetése követelhető lesz.

Kritikus a közoktatás helyzete Hiller István arra emlékeztette a képviselőket, hogy a közelmúltban pedagógus szakszervezetek azt javasolták, rendezzen vitanapot a Ház a közoktatás helyzetéről. Közölte, a szocialisták támogatják az érdekképviseletek kezdeményezését, a közoktatás ugyanis a működőképesség határára érkezett. Az egyetlen pozitív kormányzati javaslat az volt– folytatta a volt oktatási miniszter –, hogy bevezetik az életpályamodellt, amelyről azonban október elején a nemzetgazdasági miniszter bejelentette, hogy mégsem kezdődik el 2013 szeptemberében. Hiller István szerint a közoktatás helyzete annyira kritikus, hogy Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár lemondása túl egyszerű lenne, ezért arra szólítják fel, ne tegye ezt, „vigye végig ezt az egészet”. Válaszában Hoffmann Rózsa államtitkár azt mondta, a valóságban nincs dráma, zűrzavar, nincs káosz. Megjegyezte, a szakszervezeti levelet már korábban tételesen megcáfolták. Az életpályamodellről szólva kifejtette: az abban kilátásba helyezett béremeléshez hasonló a klebelsbergi idők óta nem volt a magyar közoktatásban, a szükséges 73 milliárd forint pedig a költségvetési tervezetben is szerepelt. Emlékeztetett, a béremelés elhalasztása 2013 szeptemberéről 2014 januárjára még nem biztos, keresik a megoldást. „Eszem ágában sincs lemondani” – zárta válaszát.

Fájdalmas lépés Michl József, a KDNP képviselője fájdalmasnak nevezte a pedagógusbérek emelésének esetleges késlekedését, erre csak komoly indok esetén van lehetőség. A kormány által bejelentett esetleges elhalasztás mögött azonban nem ilyen indokok állnak. „A pedagógusbér-emelés késlekedése talán minden eddigi lépésnél fájdalmasabb az egész kormányzat számára, és különösen az Hoffmann Rózsának” – mondta, hozzátéve: az életpályamodell bevezetése nemzetstratégiai, becsületbeli ügy. Az oktatási államtitkár azt válaszolta, egyetlen kormányzati szereplő sem kérdőjelezte meg a béremelés szükségességét, és nem annak törléséről, hanem esetleges elhalasztásáról van szó.

Tervezés helyett csomagok Jávor Benedek, az LMP frakcióvezetője arról beszélt az egyenlegjavító programmal kapcsolatban, hogy a kabinet érdemi tervezés helyett csak csomagok összeállításával van elfoglalva, ráadásul a most bejelentett intézkedéscsomag rámutat a kormány alapjaiban elhibázott gazdaságpolitikájára is, és azt az "elhibázott matolcsyzmust" folytatja, amely recesszióba taszította a gazdaságot. Virtuális bevételekkel számol a kormány, miközben érintetlenül hagyja a bajok gyökerét, így például az egykulcsos adót, a felülárazott közbeszerzéseket, a hivalkodó stadionberuházásokat – sorolta. A kormány hibáinak árát a tanárok, a szegények, a közszféra dolgozói fizetik meg. Válaszában Cséfalvay Zoltán, a nemzetgazdasági tárca államtitkára azt mondta, az államháztartás stabilitásának biztosítása alapvető érdek. Kiállt továbbá az egykulcsos adó mellett és a félszuperbruttó kivezetése mellett.

Matolcsy csak megszorítani tud Vona Gábor, a Jobbik elnök-frakcióvezetője szerint a Matolcsy-féle kiigazításokkal a kormány nemcsak az ellenzékkel, hanem saját magával is ellentmondásba került. Matolcsy György személyéről, munkájáról pozitívumként lassan csak annyit lehet elmondani, hogy képes mindent megszorítani, ami mozog. Cséfalvay Zoltán államtitkár reagálásában megerősítette: a kormány eltökélt az államháztartási hiány három százalék alatt tartása mellett, és támogatja azokat a lépéseket, amelyek csökkentik a kiszolgáltatottságot, mert mindenkinek az az érdeke, hogy soha többet ne adósodjon el az ország. Forrás: MTI, ogy.hu A rovatot szerkesztette: Csiky Ildikó


9

IDŐközi választások

Időközben Korábbi jelentkezésünk óta harminc településen tartottak időközi önkormányzati választást. Ebben az időszakban 26 esetben döntöttek a polgármester személyét illetően, melyből 12 alkalom volt önfeloszlatás. Kilenc településvezető döntött a lemondás mellett, míg öt településen haláleset indokolta a választás megismétlését. Önkormányzati képviselőválasztás 4 alkalommal történt – 2 esetben lemondás miatt, 2 helyen pedig haláleset indokolta a referendumot. Azokon a településeken, ahol önfeloszlatás miatt volt időközi választás, a képviselő-testület tagjainak összlétszámát (58 fő) figyelembe véve 25 főt választottak újra. Így a korábban megfigyelt tendenciához hasonlóan a képviselő-testületek személyi összetétele a mostani időszakban is változott azokon a településeken, ahol nem volt meg az összhang a képviselő-testület és a település vezetője között. A településeket irányító tisztségviselők párthovatartozását illetően a megválasztott polgármesterek közül 25 fő független, míg 1 jelölt a Fidesz–KDNP színeiben nyerte el a polgármesteri tisztséget.

Kaposhomok: Nemes Attila független jelöltet választották a Somogy megyei Kaposhomok polgármesterévé a június 3-án tartott időközi önkormányzati választáson. A polgármesteri tisztségért négy független jelölt indult. A választáson a település 384 választásra jogosult lakosa közül 213-an vettek részt, ami 55 százalékos részvételt jelent. Öt szavazat érvénytelen volt. Nemes Attila 139, Takács István 37, Kovács Sándor 21, Inhof Csaba pedig 11 szavazatot kapott. Az időközi választást lemondás miatt írták ki.

Enying: Pődör Gyula független jelöltet választották meg a Fejér megyei Enying polgármesterévé a június 17-én tartott időközi polgármester-választáson. A polgármesteri tisztségért négy jelölt indult. Pődör Gyula 850, Méreg János László (független) 748, Szigeti Zoltán Gábor (Szabad Nemzet Egyesület) 75, míg Halász Gábor (független) 70 szavazatot kapott. A névjegyzékben szereplő 5770 választópolgárból 1754-en szavaztak, a voksokból 1743 volt érvényes. Az időközi választást haláleset miatt kellett kiírni.

Báránd: Kovács Miklós független jelöltet választották a Hajdú-Bihar megyei Báránd polgármesterévé a június 10-én tartott időközi önkormányzati választáson. A választáson a 2189 választásra jogosult szavazópolgár 53 százaléka járult az urnákhoz, 6 függetlenként indult polgármesterjelölt közül választhattak. Kovács Miklóst, az eddig jegyzőt 441-en támogatták (38,5 százalék). Kiss Sándor korábbi Fidesz–KDNP-s polgármesternek – ezúttal függetlenként – a szavazatok 8,5 százalékát sikerült begyűjtenie. A képviselő-testületbe öt független és egy jobbikos jelölt jutott be. Az időközi önkormányzati választást a képviselő-testület önfeloszlatása miatt kellett kiírni.

Szigetszentmárton: Lerner Henrik független jelöltet, a település eddigi polgármesterét választották újra a június 17-én tartott időközi önkormányzati választáson. Lerner Henrik 650 vokssal nyerte el a polgármesteri tisztséget, míg a másik jelölt, a szintén független Lerner Györgyre 425-en szavaztak. Összesen 1088-an járultak az urnákhoz, ami 58,7 százalékos részvételnek felel meg. A településvezető személye mellett a szavazók döntöttek a hattagú képviselő-testület összetételéről is, a képviselői helyekre 12 független jelölt pályázott. A 2253 lakosú településen azért kellett időközi választást kiírni, mert a képviselő-testület március 19-i ülésén feloszlatta magát.

10


Himod: Függetlenként induló jelöltek nyertek mandátumot a rábaközi Himod településen június 24-én rendezett időközi választáson. Az 561 választásra jogosult szavazópolgárból 143-an járultak az urnához. Öt érvénytelen szavazat mellett Kocsis Zoltánt, Kovács Bélát és Teráz Andrást választották be az ötfős képviselő-testületbe. Az időközi önkormányzati képviselő-választást lemondás miatt kellett kiírni. Szirák: Kómár Jánosné független jelöltet választották újra a Nógrád megyei Szirák polgármesterévé a június 24-én megtartott időközi önkormányzati választáson. A polgármesteri tisztségért három független jelölt indult. A 2010-ben is nyertes Kómár Jánosné 275 szavazattal nyerte el ismét a tisztséget, őt követte Nóvák Lajos 112, majd Márton István 95 szavazattal. A hattagú képviselő-testületbe négyen újra bekerültek a feloszlott önkormányzatból. A választási névjegyzékben 846-an szerepeltek, közülük 493-an adtak le érvényes szavazatot a 3 polgármester- és 23 képviselőjelöltre. Az időközi választást önfeloszlatás miatt írták ki.

Tiszaderzs: Fótosné Czeglédi Zsuzsanna független jelöltet választották a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Tiszaderzs polgármesterévé a június 24-én tartott időközi önkormányzati választáson. A polgármesteri tisztségért két független jelölt indult. A választás győztese, Fótosné Czeglédi Zsuzsanna 425, míg a másik jelölt, Herédy Dezső 150 szavazatot kapott. Két szavazat érvénytelen volt. A 6 képviselői helyre 25 jelölt pályázott, közülük választották ki az 5 független és 1, a Fidesz–KDNP színeiben induló képviselő-testületi tagot. Az 1250 fős település 951 szavazásra jogosult polgára közül 577-en járultak az urnákhoz, a részvételi arány meghaladta a 60 százalékot. Az időközi választást önfeloszlatás miatt kellett kiírni.

IDŐközi választások Dunaújváros: A Fidesz jelöltje, Nagy Zoltánné nyerte a július 1-jén tartott időközi önkormányzati képviselő-választást a Fejér megyei Dunaújvárosban. A település 7-es számú egyéni választókerületében a 4028 választásra jogosult szavazópolgár a 7 jelöltre 835 érvényes szavazatot adott le, ez 20,73 százalékos részvételt jelentett. A legtöbb szavazatot, 295-öt Nagy Zoltánné kapta. Magyar András (MSZP) 283, Kozma Erzsébet (független) 110, Csóka Bernát (Jobbik) 56, Czuczor Zsolt (Demokratikus Koalíció) 41, Szilágyi Miklós (független) 36, míg Gergely Ákos (LMP) 14 szavazatot kapott. Az időközi képviselő-választást haláleset miatt kellett megtartani. Somlójenő: Nemes Ferencné független jelöltet választották meg a Veszprém megyei Somlójenő polgármesterének a július 1-jén tartott időközi önkormányzati választáson. A posztért két független jelölt indult. Nemes Ferencné 108, míg Budai Benjamin 20 szavazatot kapott. A választást haláleset miatt kellett kiírni. Szava: Haszillóné Lovas Beatrix független jelölt nyerte a július 1-jén tartott időközi polgármester-választást a Baranya megyei Szaván. A választás győztese 89, míg szintén független vetélytársai közül Zsebe György 47, Walter György 26, Ózdi Kálmán 5 érvényes szavazatot kapott. A 360 lakosú település 280 választópolgára közül 167-en mentek el szavazni, mindannyian érvényesen voksoltak. Az időközi választást haláleset miatt kellett kiírni. Tompa: Véh László független jelöltet választották meg az július 1-jei időközi önkormányzati választáson a Bács-Kiskun megyei Tompa polgármesterének. A választáson 1865 érvényes szavazat volt, mely közel ötven százalékos részvételt jelent. Véh László 991 szavazatot kapott, míg a korábbi polgármesterre, Homoki-Szabó Róbert független jelöltre 874-en voksoltak. A 6 képviselői mandátumért 26 jelölt indult, közülük Farkas Tibor, Gubics Lajos, Kószó László, Kovács Gábor, Kucsó István és Pajtás Péter Jánosné került be a kép-

viselő-testületbe. Mindannyian független jelöltként mérették meg magukat. Az időközi választást önfeloszlatás miatt kellett kiírni. Garé: Ifjabb Vig Imre független jelöltet választották meg a Baranya megyei Garé polgármesterévé a július 8-án tartott időközi önkormányzati választáson. A polgármesteri tisztségért három jelölt indult. Ifjabb Víg Imre 103, míg a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt (FKgP) színeiben induló Tóth Béla, korábbi településvezető 73, a független Lowescher László János pedig 21 érvényes szavazatot kapott. A helyi képviselő-testület négy tagját nyolc független és négy FKgP-s jelölt közül választották ki a garéiak. A 324 lakosú település 230 választópolgárából 199 fő járult az urnához, a polgármester-jelöltekre leadott voksok közül 2 érvénytelen volt. Az időközi önkormányzati választást önfeloszlatás indokolta. Kunfehértó: Harnóczi Sándor független jelöltet választották meg a július 8-án tartott időközi választáson a Bács-Kiskun megyei Kunfehértó polgármesterének. A polgármesteri tisztségért egyedül az eddig alpolgármesterként tevékenykedő Harnóczi Sándor indult, akit 306 érvényes szavazattal választották meg a település élére. A település korábbi polgármestere áprilisban összeférhetetlenség miatt mondott le tisztségéről. Szentpéterfa: Skrapitsné Jurasits Ágnes független jelöltet választották a Vas megyei Szentpéterfa polgármesterévé a július 22-én tartott időközi polgármester-választáson. A polgármesteri tisztségért két független jelölt indult. A település 839 szavazásra jogosult lakosa közül 533-an járultak az urnához, közülük 331-an adták szavazatukat Skrapitsné Jurasits Ágnesre, míg a másik jelölt, Hirschl József 201 voksot nyert el. Az időközi választást lemondás miatt kellett kiírni. Balmazújváros: Erdeiné Győri Csilla független jelölt szerzett mandátumot Balmazújvárosban a július 29-én tartott időközi önkormányzati képviselő-választáson. Az időközi referendumon

öten indultak: a választók három független jelöltre, továbbá a Fidesz, valamint a Jobbik jelöltjére szavazhattak. A választásra jogosult 1877 állampolgár közül 413-an (22 százalék) adták le a voksukat. A győztesre 142-en szavaztak, Molnár János, a Fidesz jelöltje 97, Molnár Péter a Jobbik jelöltje 88, míg a másik két független jelölt, Tar István 69, Kiss Attila pedig 16 voksot nyertek el. Az időközi választást a korábbi képviselő halála miatt kellett kiírni. Szakáld: Barnóczki Károly független jelöltet választották újra a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Szakáld polgármesterévé a július 29-én megtartott időközi választáson. A polgármesteri tisztségért három független jelölt indult. Barnóczki Károly 143, Bíró János 114 voksot kapott, míg Bíróné Györkei Pálmára – akit a Fidesz is támogatott – 17-en szavaztak. A négy önkormányzati képviselői helyért tizenhárom jelölt indult, a képviselő-testületbe a Jobbik mindkét jelöltje bejutott. A választási névjegyzékben szereplő 395 szakáldi közül 277-en szavaztak, 274 voks volt érvényes. Az időközi választást önfeloszlatás miatt kellett kiírni.

első önkormányzati közéleti hírportál www.onkornet.hu Célunk, hogy olvasóink „percről-percre” gyors, hiteles és pontos tájékoztatást kapjanak a települési önkormányzatok munkájáról, a helyi közösségeket érintő problémákról, fejlesztésekről stb., amelyek befolyásolják mindennapjainkat. Fontosnak tartjuk, hogy a településpolitikusokat helyzetbe hozzuk az önkormányzatokról szóló információk közlésével. Szeretnénk, ha a közigazgatás mellett megjelenne az „ÖNigazgatás” is az önkormányzatoktól kapott hírekben és tudósításokban. A helyi önkormányzatokról szóló hírek segítik a lakosokat abban, hogy a szűkebb környezetükben történt eseményekről hitelesen, pontosan és gyorsan tájékozódjanak.


11

IDŐközi választások Kupa: Lipusz Csaba független jelöltet választották a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Kupa község új polgármesterévé az augusztus 5-én megtartott időközi voksoláson. A 174 lakosú település 145 választópolgára két független polgármester-jelölt közül választhatott, Lipusz Csaba 88, míg Bakó László 33 szavazatot kapott. A településen négy önkormányzati képviselőt is választottak a hét jelölt közül. Az időközi választást azért írták ki, mert a képviselő-testület májusban feloszlatta magát. Bodrogkisfalud: Ádám László független jelöltet választották meg Bodrogkisfalud új polgármesterének az augusztus 12-én tartott időközi választáson. A polgármesteri tisztségért két független jelölt indult: Ádám Lászlóra 283-an szavaztak, míg Majoros Péter 188 voksot kapott. A 917 lakosú község 778 választópolgára közül 473-an szavaztak, két voks érvénytelen volt. Az időközi választást lemondás miatt írták ki. Túrony: Szarkándi Lajos független jelölt nyerte a polgármester-választást a Baranya megyei Túronyban, ahol a képviselő-testület négy tagját is megválasztották az augusztus 26-án tartott időközi voksoláson. A választás győztese 102, míg a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt színeiben induló Koncsecskó Jenő, addigi településvezető 28, a magukat ugyancsak függetlenként megméretők közül Gazsi János 11, Grácsik József Istvánné 9, Németh János Gábor 5 érvényes szavazatot kapott. A helyi képviselő-testület négy tagját tizenkét jelölt közül választották ki a túronyiak. Az időközi önkormányzati választást önfeloszlatás miatt kellett kiírni. Bogyoszló: Varga Tamás független jelöltet választották újra a Győr-Moson-Sopron megyei Bogyoszlón tartott időközi választáson szeptember 2-án. A település 235 választásra jogosulttól 182 érvényes voksot kapott az ellenjelölt nélkül, függetlenként induló faluvezető. A négytagú képviselő-testületbe Budai Zoltánné Kiss Edina, Pákai Kornél Róbert, Szabóné Boros Zsuzsánna Mária és Varga Imre Róbert jutott be – valamennyien függetlenként indultak.

12

Egyikük sem volt tagja a 2010 októberében megválasztott testületnek. Az időközi önkormányzati választást önfeloszlatás miatt kellett kiírni. Hódmezővásárhely: Almási Istvánt, a Fidesz–KDNP jelöltjét választották a Csongrád megyei Hódmezővásárhely polgármesterévé a szeptember 2-án megtartott időközi választáson. Almási Istvánt a voksolók 52,31 százaléka támogatta, Kis Andrea, az MSZP jelölte 22,72 százalékot, a jobbikos Kovács Sándor 14,1 százalékot, a függetlenként induló Nagy László 10,95 százalékot kapott. A választáson 33,06 százalékos volt a részvétel, összesen 12 291 érvényes szavazatot adtak le. Hódmezővásárhelyen azért tartottak időközi választást, mert a várost 2002 óta irányító Lázár János június 2-tól a Miniszterelnökséget vezeti államtitkárként, és e poszt a jogszabályok értelmében összeférhetetlen a polgármesteri tisztséggel. Bakonybánk: Kovács Kálmán Imre független jelöltet választották meg újra a Komárom-Esztergom megyei Bakonybánk polgármesterévé a szeptember 9-én tartott időközi választáson. A polgármesteri tisztségért két független jelölt indult. Kovács Kálmán 130 szavazatot nyert el, míg kihívója, Nagy Erika 123 szavazatot kapott. A választáson 392 választásra jogosult közül 255-en mentek el szavazni, ami 65 százalékos részvételi aránynak felel meg. A négy képviselői helyért kilenc jelölt indult, mindannyian függetlenek. Az időközi önkormányzati választást önfeloszlatás miatt írták ki. Nagyacsád: Szalóky Nándor független jelölt nyerte a Veszprém megyei Nagyacsádon szeptember 9-én tartott időközi önkormányzati választást. A választásra jogosult 551 főből 308-an keresték fel a szavazóhelyiséget. Szalóky Nándor 203, a másik független jelölt, Sándor Ibolya 101 voksot kapott, 4 szavazat érvénytelen volt. Az időközi választást lemondás miatt írták ki. Dunaföldvár: Horváth Zsolt független jelölt nyerte a szeptember 30-án tartott időközi polgármester-vá-


lasztást a Tolna megyei Dunaföldváron. Horváth Zsolt, aki az MSZP Tolna megyei elnökhelyettese, 1757 szavazatot kapott, Jákli Mihályra, a Fidesz–KDNP jelöltjére 1300-an szavaztak, ami a voksok 43 százalékát jelenti. A választáson a névjegyzékben szereplő 7193 választó 42,7 százaléka, 3073 szavazó vett részt, közülük 3057-en szavaztak érvényesen, 16 voks érvénytelen volt. Az időközi választást haláleset miatt kellett kiírni. Gersekarát: Kovács László független jelöltet választották a Vas megyei Gersekarát polgármesterévé a szeptember 30-án tartott időközi voksoláson, ahol új képviselő-testületet is választottak. Az 576 szavazásra jogosult polgár közül 371-en adták le voksukat, ebből 366 volt érvényes. A legtöbb szavazatot, 143-at Kovács László kapta, a második helyen az addigi polgármester, Sály Gyula végzett 123 szavazattal, míg a harmadik jelöltre, Boros Istvánra 100-an voksoltak. A négy képviselői helyre 14 független jelölt pályázott, a megválasztottak közül ketten az előző képviselő-testületnek is tagjai voltak. Az időközi választást önfeloszlatás miatt kellett kiírni. Vaskeresztes: Balázs János független jelöltet választották a Vas megyei Vaskeresztes polgármesterévé a szeptember 30-án tartott időközi referendumon. Az egyedüli jelölt, Balázs János 116 érvényes szavazatot kapott, 4 voks érvénytelen volt. A 297 szavazásra jogosult polgár közül 120 járult az urnához. Az időközi választást lemondás miatt kellett kiírni. Katádfa: Szabó Miklósné független jelöltet választották meg a Baranya megyei Katádfa polgármesterévé az október 7-én megtartott időközi polgármester-választáson. A 181 lelket számláló Katádfa 136 választópolgárából 60 fő járult az urna elé, 1 szavazat érvénytelen volt. Mivel Szabó Miklósné egyedül indult, a törvény értelmében egyetlen érvényes szavazat is elég lett volna a polgármesteri tisztség elnyeréséhez. Az időközi választást a korábbi településvezető lemondása miatt kellett kiírni.

IDŐközi választások Kisasszond: Csontos Szabolcs független jelöltet választották polgármesternek a Somogy megyei Kisasszondon az október 7-én tartott időközi helyhatósági választáson. A három függetlenként indult jelölt közül Csontos Szabolcs 54 szavazattal nyerte el tisztséget, a két másik jelölt közül Bodóné Völgyi Erzsébet Klotild 19, Váczi József 6 szavazatot kapott. A 183 lakosú településen 145 választásra jogosult állampolgár adhatta le szavazatát, közülük 81-en éltek a lehetőséggel, ez 55,8 százalékos részvételt jelent. Érvénytelen szavazat kettő volt. Az időközi polgármester-választást haláleset miatt kellett kiírni.

Sopron: Varga Gyula, az MSZP jelöltje nyerte az október 7-én tartott időközi önkormányzati képviselő-választást a Győr-Moson-Sopron megyei Sopronban. A képviselői tisztségért 5 jelölt indult. Varga Gyula 631 szavazatot kapott, ami a voksok 45,99 százaléka. A második helyen Táp Lászlóné (Fidesz–KDNP) végzett 460 szavazattal (33,53 százalék), a harmadik Gőbl György (Jobbik) lett 178 szavazattal (12,97 százalék). Uzoni Pál (Városvédők Összefogtunk Sopronért Egyesület) 70, Szakács Gyula (LMP) 33 szavazatot kapott. Az időközi önkormányzati képviselő-választást össze-

férhetetlenség miatti lemondás tette szükségessé. Tárnokréti: Molnárné Boros Katalin független jelöltet választották a Győr-Moson-Sopron megyei Tárnokréti polgármesterévé az október 7-én megtartott időközi polgármester-választáson. Molnárné Boros Katalin egyedüli jelöltként indult a 210 lakosú településen, ahol a 175 választásra jogosult szavazópolgár 44 százaléka adta le voksát, a 78 szavazatból 1 volt érvénytelen. Az időközi választást lemondás miatt kellett megtartani. Összeállította: Kolin Péter

Mi történt 2010 óta? A 2010. október 3-i önkormányzati választások óta eltelt kétéves időszakban, 2012. október 7-ig összesen 179 alkalommal tartottak időközi önkormányzati választásokat. A két esztendő során 147 esetben döntöttek a polgármester személyét illetően, ebből 54 alkalommal volt önfeloszlatás. A 2010-es önkormányzati választást követően első ízben 2011 áprilisában alakult ki feloldhatatlan ellentét egy Jász-Nagykun-Szolnok megyei településen a polgármester és az önkormányzati képviselők között, ami önfeloszlatáshoz, majd a júniusra kitűzött időközi önkormányzati választáshoz vezetett. Az első esetet önfeloszlatások sora követte, így 2011-ben összesen 26 időközi referendum történt önfeloszlatás miatt, amit a 2012-es évben októberig 28 újabb követett. A választási iroda nyilvántartása szerint év végéig még 6 időközi választást írtak ki ebből az okból. Azokon a településeken, ahol nem önfeloszlatás indokolta a polgármester cseréjét, ott a legtöbb esetben, összesen 55 alkalommal lemondás miatt ismételték meg a polgármester-választást.

Polgármester-választás a kiírás oka szerint

19

14

5

54

55

■ Önfeloszlatás ■ Lemondás ■ Haláleset ■ Szavazategyenlőség ■ Egyéb

13 9

16 6 3

13

7

8

9

4

9

18

5

13

8

2

6

6 7

17

A választások száma területi megosztásban Haláleset miatt 19, szavazategyenlőség miatt 14, a maradék esetekben pedig egyéb okok miatt – mint a polgármester-választás eredményének megsemmisítése a Helyi Választási Bizottság által 2 esetben, az Országos Választási Bizottság által 1 alkalommal, szintén 1 esetben a tisztséggel összefüggő bűncselekmény és 1 alkalommal pedig összeférhetetlenség kimondása miatt – történt az ismétlés. Egyéni választókerületi képviselő-választás 28 alkalommal történt, 19 esetben lemondás, 7 esetben haláleset, 2 alkalommal pedig szavazategyenlőség miatt. A megválasztott polgármesterek közül párthovatartozást illetően 128-an függetlenek, 12-en a Fidesz-KDNP, 2 jelölt az MSZP, egy-egy jelölt pedig a MIÉP, a Civil Mozgalom Egyesület, illetve a Jobbik színeiben nyerte el a településvezetői tisztséget. (Két esetben újra időközi választást kellett kitűzni szavazategyenlőség miatt, illetve jelölt hiányában.) Ami az egyéni választókerületi képviselő-választást illeti, 28-ból 19 helyen győzött a Fidesz (önállóan, vagy pártszövetségben). A további helyszíneken 4 alkalommal nyert független, 2 esetben az MSZP, egy-egy alkalommal pedig a Pro Urbe Egyesült, a Budakalászért Védegylet, illetve a Körösök Vidékéért Egyesület jelöltje.


13

Kor-kép – járásról járásra Budapest Lakóinak száma:

Járások száma:

1 694 942

23

Települések száma:

1

1. Baranya megye Lakóinak száma: Települések száma:

Járások száma:

397 973 301

Magyarország járá rendszere

10

Szob

Bólyi ◆ Komlói ◆ Mohácsi ◆ Pécsi ◆ Pécsváradi ◆ Hegyháti ◆ Siklósi ◆ Sellyei ◆ Szentlőrinci ◆ Szigetvári

Vác Győr

2. Bács-Kiskun megye Lakóinak száma: Települések száma:

Járások száma:

Sopron

11

Kőszeg

Lakóinak száma: Települések száma:

Járások száma:

17

Szentgotthárd

Körmend

Járások száma:

7

Csongrádi ◆ Hódmezővásárhelyi ◆ Kisteleki ◆ Makói ◆ Mórahalmi ◆ Szegedi ◆ Szentesi

Járások száma:

432 667 108

9

Bicskei ◆ Dunaújvárosi ◆ Enyingi ◆ Gárdonyi ◆ Martonvásári ◆ Móri ◆ Polgárdi ◆ Sárbogárdi ◆ Székesfehérvári

14

Martonvásár

6

Veszprém

Gyál

Gárdony Ráckeve

Balatonalmádi

Dunaújváros Polgárdi

Kunszentmi

Balatonfüred Enying

Siófok

Zalaegerszeg

Ve

Székesfehérvár

18

Sümeg

Szigetszentmiklós

Sárbogárd

Keszthely Lenti

19 Letenye

Fonyód

Tab

Tamási

Paks Kalocsa

Marcali Nagykanizsa

14

Dombóvár Tolna

Kaposvár

Bonyhád Csurgó

Szekszárd Nagyatád

Sásd Komló

Barcs

7. Győr-Moson-Sopron megye

Szigetvár

1 Szentlőrinc

Sellye

Pécsvárad

Pécs

16

János

Baja

Mohács Bóly

Siklós

Lakóinak száma: 446 329 Települések száma: 183

Járások száma:

7

Csornai ◆ Győri ◆ Kapuvári ◆ Mosonmagyaróvári ◆ Pannonhalmi ◆ Soproni ◆ Téti

8. Hajdú-Bihar megye

6. Fejér megye Lakóinak száma: Települések száma:

Budapest

Érd

Várpalota

Tapolca

16

422 746 60

Dunakeszi

Pilisvörösvár Budakeszi

Zirc

Zalaszentgrót

Cigándi ◆ Edelényi ◆ Encsi ◆ Gönci ◆ Kazincbarcikai ◆ Mezőcsáti ◆ Mezőkövesdi ◆ Miskolci ◆ Ózdi ◆ Putnoki ◆ Sárospataki ◆ Sátoraljaújhelyi ◆ Szerencsi ◆ Szikszói ◆ Tiszaújvárosi ◆ Tokaji


Kisbér

Devecser

715 562 358

5. Csongrád megye

Tatabánya

Mór

Sárvár

Szombathely

9

4. Borsod-Abaúj-Zemplén megye

10

Oroszlány

Pápa

Celldömölk

Vasvár

Békési ◆ Békéscsabai ◆ Gyomaendrődi ◆ Gyulai ◆ Mezőkovácsházi ◆ Orosházi ◆ Sarkadi ◆ Szarvasi ◆ Szeghalmi

Tata

Bicske

Ajka

374 448 75

Komárom

Pannonhalma

Tét

Szentendre

Esztergom

Csorna

3. Békés megye Járások száma:

7

Kapuvár

538 456 119

Bajai ◆ Bácsalmási ◆ Jánoshalmi ◆ Kalocsai ◆ Kecskeméti ◆ Kiskőrösi ◆ Kiskunfélegyházi ◆ Kiskunhalasi ◆ Kiskunmajsai ◆ Kunszentmiklósi ◆ Tiszakécskei


Rétság

Mosonmagyaróvár

Lakóinak száma: 552 292 Települések száma: 82 Járások száma: 10 Balmazújvárosi ◆ Berettyóújfalui ◆ Debreceni ◆ Derecskei ◆ Hajdúböszörményi ◆ Hajdúhadházi ◆ Hajdúnánási ◆ Hajdúszoboszlói ◆ Nyíradonyi ◆ Püspökladányi


9. Heves megye Lakóinak száma: 315 739 Települések száma: 121

Járások száma:

7

Bélapátfalvi ◆ Egeri ◆ Füzesabonyi ◆ Gyöngyösi ◆ Hatvani ◆ Hevesi ◆ Pétervásári

Kor-kép – járásról járásra

si

Sátoraljaújhely

Edelény Encs Gönc

Putnok Kazincbarcika

Ózd

12 Salgótarján Szécsény Balassagyarmat

Szikszó

4

Bélapátfalva

Kisvárda Szerencs

Pétervására

Tokaj

Miskolc

Mezőkövesd

9

Gyöngyös

Nyíregyháza

Tiszaújváros

Eger

Pásztó

Vásárosnamény

Ibrány

Tiszavasvári

Bátorterenye

Hajdúböszörmény

Hatvan Balmazújváros

Csenger

14. Somogy megye Nyíradony

Debrecen Tiszafüred

Monor

Dabas

Derecske

2

Mezőtúr

Gyomaendrőd

Kunszentmárton

Kiskunfélegyháza Kiskőrös

Csongrád

Szarvas

Kiskunmajsa

Sarkad

3

16. Tolna megye

Gyula

Orosháza


Kistelek

Járások száma:

Hódmezóvásárhely

Mórahalom

6

Bonyhádi ◆ Dombóvári ◆ Paksi ◆ Szekszárdi◆ Tamási ◆ Tolnai

Mezőkovácsháza

5

Kiskunhalas halma

13

Baktalórántházi ◆ Csengeri ◆ Fehérgyarmati ◆ Ibrányi ◆ Kemecsei ◆ Kisvárdai ◆ Mátészalkai ◆ Nagykállói ◆ Nyírbátori ◆ Nyíregyházi ◆ Tiszavasvári ◆ Vásárosnaményi ◆ Záhonyi

Békés

Békéscsaba

Szentes

8

Barcsi ◆ Csurgói ◆ Fonyódi ◆ Kaposvári ◆ Marcali ◆ Nagyatádi ◆ Siófoki ◆ Tabi

Járások száma:

Szeghalom

Tiszakécske

Kecskemét

Járások száma:


Berettyóújfalu

Nagykőrös


15. Szabolcs-SzatmárBereg megye

Karcag

Szolnok

klós

8

Püspökladány

11 Törökszentmiklós

Cegléd

Hajdúszoboszló

Kunhegyes

Jászapáti

Nagykáta

13

Nyírbátor

Hajdúhadház

Heves Jászberény

csés

Fehérgyarmat Mátészalka

Nagykálló

Mezőcsát

Aszód

Kemecse Baktalórántháza

15

Hajdúnánás

Füzesabony

Gödöllő

Záhony

Cigánd

Sárospatak

Makó

Szeged

17. Vas megye Bácsalmás


Forrás: VÁTI Nonprofit Kft. Grafika: ÖN-KOR-KÉP

Járások száma:

7

Celldömölki ◆ Körmendi ◆ Kőszegi ◆ Sárvári ◆ Szentgotthárdi ◆ Szombathelyi ◆ Vasvári

10. Jász-Nagykun-Szolnok

12. Nógrád megye

Lakóinak száma:


18. Veszprém megye

Balassagyarmati ◆ Bátonyterenyei ◆ Pásztói ◆ Rétsági ◆ Salgótarjáni ◆ Szécsényi

Járások száma:

megye

401 368 Települések száma: 78

Járások száma:

9

Jászapáti ◆ Jászberényi ◆ Karcagi ◆ Kunhegyesi ◆ Kunszentmártoni ◆ Mezőtúri ◆ Szolnoki ◆ Tiszafüredi ◆ Törökszentmiklósi

Járások száma:

6

13. Pest megye

11. Komárom-Esztergom megye

Lakóinak száma: 1 237 141 Települések száma: 187

Lakóinak száma:

Aszódi ◆ Budakeszi ◆ Ceglédi ◆ Dabasi ◆ Dunakeszi ◆ Érdi ◆ Gödöllői ◆ Gyáli ◆ Monori ◆ Nagykátai ◆ Nagykőrösi ◆ Pilisvörösvári ◆ Ráckevei ◆ Szentendrei ◆ Szigetszentmiklósi ◆ Szobi ◆ Váci ◆ Vecsési

315 203 Települések száma: 76

Járások száma:

6

Esztergomi ◆ Kisbéri ◆ Komáromi ◆ Oroszlányi ◆ Tatai ◆ Tatabányai

Járások száma:

18


10

Ajkai ◆ Balatonalmádi ◆ Balatonfüredi ◆ Devecseri ◆ Pápai ◆ Sümegi ◆ Tapolcai ◆ Várpalotai ◆ Veszprémi ◆ Zirci

19. Zala megye Lakóinak száma: 290 762 Települések száma: 258

Járások száma:

6

Keszthelyi ◆ Lenti ◆ Letenyei ◆ Nagykanizsai ◆ Zalaegerszegi ◆ Zalaszentgróti


15

Búcsúzik a Vidám Park?

Kor-kép

Október elején jelentette be Tarlós István, Budapest főpolgármestere, hogy a Vidám Park jelenlegi formájában megszűnik, sorsáról később döntenek.

Bagdy Gábor pénzügyi főpolgármester-helyettes korábban azt javasolta a Fővárosi Közgyűlésnek, hogy az intézményt november 4-vel véglegesen zárják be, és az intézmény az év végéig adja át az általa használt területet a Fővárosi Állat- és Növénykertnek. Az előterjesztést – többek között – azzal indokolta, hogy az új városvezetés 2010-ben a társaságot katasztrofális gazdasági helyzetben vette át. A Vidám Park látogatottsága az utóbbi 20 évben rohamosan csökkent, 2007 óta szinte megfeleződött az érdeklődők száma. Akkor a közgyűlés – hos�szas mérlegelés után – úgy döntött, hogy az 1,1 milliárd forintos készpénz-kiadást eredményező azonnali bezárás helyett a működést még egy-két évig fenntartja úgy, hogy közben a határozott idejű bérleti szerződésekből származó kötelezettségeket folyamatosan csökkenti. A vidámpark helyzetét tovább nehezítette, hogy nyitva tartása csak néhány hónapban gazdaságos. Az árak tovább nem növelhetőek. A társaság menedzsmentje minden létező

16

tartalékot kiaknázott, további megtakarításra nem lát lehetőséget. A jelenlegi feltételek mellett a cégnek évente 50-150 millió forint fővárosi működési támogatásra lenne szüksége a fennmaradáshoz. A pénzügyi érvek mellett az állatkertre hivatkozik a főváros, az állatés növénykert fejlődéséhez – érvelnek – további térre lenne szükség, ami csak a vidámpark rovására biztosítható. Tarlós István főpolgármester szerint a Vidám Park 2010-ben „konkrétan csődben volt”, míg a Fővárosi Állat- és Növénykert egy olyan értékes és patinás intézmény, amelyet fejleszteni kell. A bezárásról szóló döntés elhalasztásáról azt mondta: jelentkezett egy üzemeltető és október végéig kijelölik azt a helyszínt, ahol a Vidám Park tovább működhet. A főváros hajlandó biztosítani a működés kontinuitását, azonban az üzemeltetés nem önkormányzati feladat, főleg nem az állatkert fejlesztésére szánt területen. Hozzátette azt is, hogy a következő ülésre készülő anyagban szeretnék kiküszöbölni a végelszámolással kapcsolatos nehézségeket, valamint azt, hogy az eszközök más kézbe kerüljenek. A főpolgármester kiemelte: néhány műemléki eszköz – így a hullámvasút és a körhinta – a Városligetben marad. Nem pénzügyi okokból zár be a vidámpark – állítja Tüttő Kata (MSZP),


aki szerint a valódi ok a terület átadása az állatkertnek. Az állatkert fejlesztése önmagában még üdvözlendő cél lenne, ha lenne rá pénz, illetve kész koncepció, de a szocialista fővárosi képviselő szerint ezek közül egyik sincs meg. A számok még inkább sántítanak. A Budapesti Vidám Park Zrt. jövő évi üzleti tervében 50-100 millió forintos hiány szerepel, ennyit kellene a fővárosi önkormányzatnak beletennie a cégbe ahhoz, hogy a vidámpark jövőre is kinyithasson. A főváros ehelyett bezáratja 490 millió forintos költséggel, miközben tudható, hogy az állatkertnek nincsenek saját forrásai az új terület kialakítására, így az akár évekig üresen állhat. Ha a beruházás uniós forrásból valósul meg, akkor is tetemes önrész kell hozzá. Az állatkertnek erre aligha lesz pénze, elvégre az új területtel jelentősen növekedik a működési költség, és a jegyárak aligha emelhetőek tovább – magyarázza Tüttő Kata, aki szerint egy nagyvároshoz hozzátartozik a vidámpark. Az LMP úgy véli, egy vagy két évvel el kellene halasztani a Vidám Park bezárását, hogy addig felépülhessen egy hasonló funkciójú létesítmény. Bagdy Gábor a javaslatot az október 3-i közgyűlésen indoklás nélkül visszavonta, így a bezárásról szóló döntést október végére halasztották.

Kor-kép Helyi Önkormányzatok Napja: szeptember 30.

Az ÜNNEP 2000 óta országgyűlési határozat szabályozza, hogy szeptember 30-a az önkormányzatok számára egy kiemelkedő, jeles ünnepnap, amit méltó módon illik megünnepelni. Ennek megfelelően az elmúlt 12 évben ez a törekvés − kormányzati közreműködéssel − hol jobban, hol rosszabbul sikerült; voltak olyan ünnepek, amelyek a körülmények miatt felejthetetlenek, voltak olyanok, amelyek gigantikusra sikerültek és volt olyan év, amelyről nincs mit mondani, mert az ünnep elmaradt. Pedig a Helyi Önkormányzatok Napja fontos esemény az önkormányzatok életében, ez a nap lehetőséget adhat az önkormányzatok tisztségviselőinek arra, hogy pártoktól függetlenül, közösen ünnepeljenek, közösen gondolkodjanak dolgaikról, párbeszédet folytassanak a mindenkori kormány képviselőivel és közösen gondolják végig azt: hogyan tovább? Azt gondolnánk, hogy ünnepelni könnyű, az ilyen jeles napokon az emberek ünneplőbe öltöztetik a szívüket, és barátsággal nyújtanak kezet társaiknak. Azoknak is, akikkel az év más napjain nézetkülönbségeik vannak… Például erre lett volna alkalmas az idei Helyi Önkormányzatok Napja is. 2012. szeptember 30-a egy lehetőség lett volna az önkormányzatok és a kormányzat képviselői közötti párbeszédre, aktuális kérdések egyeztetésére, önkormányzatok, polgármesterek kitüntetésére stb.

a párbeszéd fórumává. Mint várható volt és a rendezvény során nyilvánvalóvá vált, a BM most az ünnepi alkalmat nem kívánja széles körben vitára nyitottá tenni. A rövid helyi önkormányzati napi eseményen elsőként beszédet a miniszter távollétében a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára mondott. Tállai András beszédében alapvető nemzeti ügynek nevezte a helyi közhatalom gyakorlását. Az államtitkár az önkormányzati rendszer megújításával összefüggésben a települések életminőségének javítását, a lakosság biztonságának erősítését, az elérhető legmagasabb szintű közszolgáltatások biztosítását, a lakosság közösségi formálását, valamint a jövő nemzedékek védelmét emelte ki, hozzátéve, hogy ezek hozzájárulnak a nemzet felemelkedéséhez … Tállai András elismerését és köszönetét fejezte ki az önkormányzatok vezetőinek a végzett munkájukért. Az államtitkári beszédet követő zenei program után, az önkormányzati szövetségek közül egyedüliként Schmidt Jenőt, a TÖOSZ elnökét kérték fel ünnepi beszéd megtartására. Schmidt Jenő zárógondolatként megjegyezte: van egy álma, mely szerint Magyarország miniszterelnöke egy hasonló ünnepélyes alkalommal köszönetet mondana munkájáért a 3177 település polgármesterének, akik a vállukon viszik és vitték az országot.

Az ünnepség zárásaként a végzett munkájáért, Helyi Önkormányzatokért Miniszteri díjat kapott Módos Imre, Bihartorda község 2010-ben megválasztott polgármestere, valamint a Megyei Jogú Városok Szövetsége, amelynek az elismerését Kósa Lajos, a szövetség elnöke, Debrecen polgármestere vette át Tállai Andrástól…” Ahogy az ÖNkormányzat tudósítója írta, a belügyminisztériumi esemény rövid volt és szűk körű. Az ünnepségen a meghívott önkormányzati szövetségek képviselői közül sem mindenki vett részt. Ha megnézzük az eseményen készült fotót, jól látható, hogy a meghívott önkormányzati tisztségviselők aránya nem nagyobb, mint az eseményen részt vevő minisztériumi dolgozók köre. Hogy a kitüntetésre javasoltakat, hogy sikerült kiválasztani? Azt nem tudom, csak sejtem, hogy javaslatot nem kértek a szövetségek képviselőitől. Talán ezért fordulhatott elő, hogy a fideszes önkormányzatokon kívül senki sem került a látóhatárba. Hogy miért írom mindezt le? Talán azért, mert 12 évvel ezelőtt, az első Orbán-kormány idején született az az országgyűlési határozat, mely arról rendelkezett, hogy szeptember 30-a legyen a Helyi Önkormányzatok Napja, amelyet méltó módon javasoltak megünnepelni. Csy-kó

Hogy ez nem így történt, az nem az önkormányzatokon múlott. Az ÖNkormányzat című folyóiratban az idei ünnepről ez olvasható: „Előzetes jelzés alapján az országos önkormányzati szövetségek elnökei értesülhettek róla, hogy idén a Belügyminisztériumba várják a szövetségek elnökeit a megemlékezésre. Arról viszont nem volt tudomásunk, hogy mennyiben lesz ez az esemény ünnep és miképpen alakítható www.onkorkep.hu | www.onkornet.hu | 2012. 4. szám ÖN • KOR • KÉP

17

Kor-kép

Hogy volt? Magyarország országos önkormányzati szövetségei 2000. március 6-án közösen kezdeményezték, hogy az önkormányzati rendszer tízéves évfordulója tiszteletére 2000. szeptember 30-án ünnepi eseményre kerüljön sor. „A magyar önkormányzatok 1990-2000 között” címet javasolták a rendezvénynek. A hét országos szövetség elnökének aláírásával megjelent felhívás azt is szorgalmazta, hogy a jövő évezredtől Magyarországon szeptember 30-a legyen a Helyi Önkormányzatok Napja.

A „hetek” kívánsága valóra vált, az Orbán-kormány előterjesztésében 2000. június 13-án az Országgyűlés – 57/2000. (VI. 16.) OGY határozatával – a helyi önkormányzati rendszer létrejöttének tizedik évfordulója tiszteletére szeptember 30-át, az első helyhatósági választások napját a Helyi Önkormányzatok Napjává nyilvánította. Az Országgyűlés felhívta az önkormányzatokat, az érdek-képviseleti, szakmai szervezeteket, és egyúttal felkérte a polgárokat, hogy a 10. évfordulón, illetve ettől kezdődően ezen az emléknapon közösen, méltó keretek között emlékezzenek meg a demokratikus jogállam kiépülésének e meghatározó, jeles eseményéről. A határozati javaslatot minden parlamenti párt és szinte valamennyi bizottság támogatta, még a döntés előtt az önkormányzati bizottság ülésén elhangzott: a kormány támogatását is élvező, feltehetően nem egyszeri alkalomra mind az önkormányzati érdekszövetségek, mind az egyes önkormányzatok készülnek, a megemlékezésre − szeptember 30-nál, megalakulásuk tízéves évfordulójánál − nem is lehetne méltóbb időpontot találni. A javaslatot támogatók kiemelték az önkormányzatok szerepét a demokrácia intézményrendszerének megszilárdulásában. Az SZDSZ nevében Kóródi Mária alelnök rendkívüli értéknek minősítette az önkormányzatiságot, hozzátéve, hogy ennek a költségvetésben és az egyéb kormányzati támogatásokban is meg kellene nyilvánulnia. Tóth Imre (FKGP) reményét fejezte ki, hogy az ünnepből hagyomány lesz. Mint mondta, a megemlékezés ünnepélyességét fokozná, ha valamely, az önkormányzatoknak szánt elismerést e napon adnának

18

át. Pozsgai Balázs (MSZP) a finanszírozás lehetőségeinek megteremtését hangsúlyozta, míg Bernáth Ildikó (Fidesz) a helyi demokrácia kiteljesedését méltatta.

mint a karikacsapás Miután az Országgyűlés gyorsan és kedvezően döntött a Helyi Önkormányzatok Napja sorsáról, úgy tűnt, hogy minden úgy megy, mint a karikacsapás; a hét önkormányzati szövetség a Parlamentben közösen ünnepel majd szeptember 30-án. Ennek megfelelően, nem sokkal a határozati javaslat elfogadása után, Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) főtitkára egy nyilatkozatában arról számolt be, hogy az előkészületek megkezdődtek; az ünnepség fővédnökének a köztársasági elnököt (Mádl Ferencet), a miniszterelnököt (Orbán Viktort) és a parlament elnökét (Áder Jánost) szeretnék megnyerni. A rendezvény fő szponzora az OTP lesz, s mivel a TÖOSZ maga is tesz az elismerésre javaslatot, az ünnepség alkalmával az önkormányzati szövetségeknek is lesz egy közös kitüntetésük. A főtitkár végül reményét fejezte ki, hogy a közeljövőben az önkormányzatok házának ügye is a bizottsági ülés elé kerülhet majd… Azonban a remény csak remény maradt, és a sikersztorinak itt vége szakadt. Az első Helyi Önkormányzatok Napját 2000. szeptember 30-án a Budapesti Kongresszusi Központban tartották. A tervezett parlamenti helyszínt, a köztársaság elnökét, a miniszterelnököt, valamint a parlament elnökét a fővédnöknek nem sikerült meg-


nyerni. Hiába ült a Parlamentben harmincnyolc polgármester/országgyűlési képviselő, közülük hárman önkormányzati szövetségek vezetői voltak (Endre Sándor MÖOSZ, Layer József MÖSZT, Gémesy György MÖSZ). A kudarcról az önkormányzatok napján vezérszónokként Hosszúhetény polgármestere, a KÖSZ elnöke Nádor Rudolfné keserű mondatokban emlékezett: „Az emberi lét alapigénye a boldogságkeresés. Állíthatom, hogy mi, Magyarország lakói, állampolgárai boldogok akartunk, akarunk lenni. Akkor is, ha talán szegény rokonoknak tekintenek bennünket, akikért nem illik fővédnökséget vállalni, akiket nem lehet a tisztaszobába beengedni. Akkor is, ha jólneveltségünk és kulturáltságunk foka nem üti meg a mértéket. E hiányosságokkal naponta meg kell küzdenünk a legalacsonyabb szinttől a legmagasabbakig − a 60 fős településtől a parlamentig. Mégis mondom: boldog születésnapot!…” (Forrás: ÖN-KOR-KÉP, 2000. szept. 1. old.) Igaz, hogy az önkormányzatok napját az ünnepeltek kormányzati közreműködés nélkül tartották, azért a Fideszes polgármestereknek volt hatásuk a kormányzati munkára. Orbán Viktor miniszterelnök javaslatára 2000. szeptember 14-én megalakult az Önkormányzati Tanácsadó Testület azzal a céllal, hogy tagjai vessék fel mindazokat a javaslatokat − költségvetéssel, törvénykezéssel stb. kapcsolatban −, amelyek segítik az önkormányzatok munkáját. Az Önkormányzati Tanácsadó Testület tagjai voltak: Bóka István, Búza Attila, Favella Sándor, Kósa Lajos, Kovács Zoltán, Mitnyan György, Szita Károly és Ódor Ferenc. (Forrás: ÖN-KOR-KÉP 2000. okt.–nov. 12. old. )

Kor-kép új szelek A kormányváltással a helyzet is változott. 2002. szeptember 30-án, a Zrínyi utcai Duna Palotában Medgyessy Péter miniszterelnök és Lamperth Mónika belügyminiszter átadta a polgármestereknek az Országos Érdekszövetségek Szolgáltató Központját. A Duna Palotában 4 irodát biztosítottak az önkormányzati szövetségek számára, és 8 millió forint értékig vehették igénybe az intézmény infrastruktúráját. A belügyminiszter az önkormányzati érdekszövetségekkel más típusú együttműködésre törekedett. Minden olyan kérdésben, amely az önkormányzatokat érinti, egyeztetést tervezett. Az ígéret arról szólt, hogy csak olyan előterjesztéseket fogad el a minisztérium szakértőitől, amelyen rajta van a szövetségek véleménye. A minisztériumban létrehoztak egy olyan csoportot, amely a polgármesterekkel és az önkormányzati képviselőkkel foglalkozott. 2003 szeptemberében Medgyessy Péter második alkalommal találkozott az önkormányzati szövetségek képviselőivel. A találkozót Wekler Ferenc, a KÖSZ elnöke, Mecseknádasd polgármestere kezdeményezte. A találkozónak a szigethalmi önkormányzat volt a házigazdája. Napirenden a közigazgatási reform és a 2004-es költségvetési törvényjavaslat szerepelt. A miniszterelnök elismerte, hogy jogos az önkormányzati szövetségek részéről a működési támogatás igénye. 2004-ben 1000 fő részvételével az OTP szakmai fórum keretében emlékezett az önkormányzatok napjára. Ekkor már Mádl Ferenc volt a fővédnök. 2005. szeptember 30-án, az önkormányzatiság 15. évfordulóján, több mint 4000 polgármester, helyi önkor-

mányzati képviselő ünnepelt a Kossuth téren. Az ünnepségsorozat alkalmával egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a 90-es évek első négy éve volt az aranykor, legalábbis a finanszírozás tekintetében. Az ünnepség nem akadályozta meg a településpolitikusokat abban, hogy a 2006-os költségvetéssel kapcsolatban keményen fogalmazzák meg véleményüket. „A helyzet rosszabb, mint gondolták…” A hét önkormányzati szövetség közül hatan – a KÖSZ-t kivéve – írták alá a közös állásfoglalást a költségvetési törvényjavaslattal kapcsolatban. 2006-ban az önkormányzati választás október 1-jén volt, ezért elmaradt az önkormányzati napi megemlékezés.

a Nemzeti Csúcs(on) Bajnai Gordon Önkormányzati és Területfejlesztési miniszterként első alkalommal 2007. szeptember 11-re hívta össze a Kormány–Önkormányzatok Egyeztető Fórumának ülését. A KÖEF ülése az eddigi gyakorlattól eltérően − a résztvevők egyetértése alapján – a sajtó számára nem volt nyilvános. A fórum elsőként – az ügyrendjében rögzített hatáskörével élve − döntött a Helyi Önkormányzatok Napja központi programjáról. A két oldal képviselőinek megállapodása alapján, az önkormányzatok napja alkalmából szeptember 28-án, Budapesten Az önkormányzatok és az új fejlesztéspolitika kapcsolata címmel konferenciát tartottak, ahol Bajnai Gordon miniszter mellett Draskovics Tibor tárca nélküli miniszter és Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is előadást tartott. „Önkormányzatiság az önkormányzati szövetségek szemszögéből” témakörben – a szövetségek egyeztetésének eredményeként − Kósa Lajos, a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke, Molnár Gyula, a TÖOSZ elnöke, valamint Szabó Gellért, a Magyar Faluszövetség elnöke tartott előadást. Ugyancsak az önkormányzatok napja ünnepségsorozat része volt a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége szeptember 29-re, Ópusztaszerre szervezett „megyék országos gyűlése” program. 2008-ban a Helyi Önkormányzatok Napja Marcaliban volt, ahol Gyenesei

István belügyminiszter köszöntötte az ünnepelteket az Európa Tanács támogatásával megrendezett konferencián. A miniszter egyik legfőbb üzenete az volt, hogy a tizennyolc esztendős önkormányzati rendszer elérte nagykorúságát, ezért így is kell viselkednie. A 2009-es központi költségvetési törvényjavaslatról szólva ismertette, hogy az önkormányzatok hitelforrások nélkül 3500 milliárd forintból gazdálkodnak majd, ehhez az állam 1422 milliárdot biztosít. (Ez a korábbi évhez képest ugyan 8,7 százalékkal magasabb volt, de még így sem érte el a költségvetésük 50 százalékát! – szerk.) A 2008. október 18-ra összehívott Nemzeti Csúcs ugyan nem az önkormányzatok napjához kapcsolódó esemény, de érdemes visszaemlékezni rá. Ugyanis Gyurcsány Ferenc nemzeti

paktumhoz kötötte volna az önkormányzati rendszer átalakítását. A kormányfő megállapodást szeretett volna az önkormányzati és a nyugdíjreformról, de ehhez nem talált partnereket a döntéshozók között, a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében tartott Nemzeti Csúcson, ahová a több mint hatvan politikus és közéleti személyiség között hivatalosak voltak az önkormányzati szövetségek vezetői is. Miután Gyurcsány Ferenc ismertette az általa átmeneti évnek tekintendő, 2009-re vonatkozó terveit, a meghívottak több mint öt órán keresztül adhatták elő véleményüket és ötleteiket a válságból való kikerülés módszereiről és a hosszabb távú stratégiáról. A megbeszélésen részt vett Orbán Viktor is. A Fidesz elnöke úgy látta, hogy megszorító csomag van kibontakozóban, ami az addigi felelőtlen szocialista poli-


19

kor-KÉP tika folytatása, ezért kormánytervek elleni összefogást és nemzeti növekedési programot javasolt, amelynek középpontjában az adócsökkentés állt. Kósa Lajos, az MJVSZ elnöke, Debrecen polgármestere lemondásra szólította fel a miniszterelnököt, mondván, hogy a „csúcson kell abbahagyni”. A Nemzeti Csúcs hangulata előszele volt a 2009-es évnek. Bár akkor még nem sejthettük, hogy a következő év nem egyszerűen csak átmeneti a miniszterelnök számára.

csendes ünnep, utcai terepharc 2009-ben sajátosan alakult szeptember 30-a, a Helyi Önkormányzatok Napja. Ezen a napon a hét országos önkormányzati szövetség elnökségei által alkotott Önkormányzati Szövetségek Konzultatív Tanácsa munkaüléssel ünnepelt. A Pest megyei megyeházán mind a hét szövetség képviseltette magát. A házigazda Szűcs Lajos volt, a Pest megyei közgyűlés elnöke. Igaz, hogy az önkormányzatok napja csendesen, ünnepi hangulat nélkül telt el, de néhány nappal később, október 10-én polgármesterek, önkormányzati képviselők tüntetésétől volt hangos a Kossuth tér. A korábbi évektől eltérően 2009-ben a kormánypárti, ellenzéki és független polgármesterek, településpolitikusok, országgyűlési képviselők szócsatáját kiegészítette az utcai terepharc. Kósa Lajos, Debrecen polgármestere tüntetésre szólította fel a fideszes polgármestereket, az önkormányzati képviselőket és bizottsági tago-

20

Kósa Lajos által felolvasott 12 pont az önkormányzatok jogairól 1. Minden önkormányzat alapvető célja polgárai jólétének, boldogulásának, gyarapodásának, biztonságának megteremtése. 2. M inden önkormányzatnak joga van az élethez, sorsáról csak lakói dönthetnek. A központi állam semelyik faluról, városról nem mondhatja meg, hogy sorvadásra vagy halálra van ítélve. 3. A magyarok legfontosabb városa Budapest, itt él a legtöbb magyar ember. A főváros járul hozzá a települések közül a legnagyobb mértékben Magyarország teljesítményéhez. 4. Minden falu, város és megye a mi közös örökségünk, értékünk. Mindegyik fontos, pusztulásukkal, fogyásukkal mindnyájan kevesebben leszünk. 5. A legfontosabb városnak, Budapestnek kötelessége kiállni a legkisebb faluért is. Csak ilyen összefogás emelheti fel újra a magyarokat és Magyarországot. 6. Minden településnek joga van az iskolához. 7. M inden településnek joga van a kultúrához és templomához. 8. M inden településnek joga van legalább egy rendőrhöz, ha az állam nem biztosítja ezt, joga van megszervezéséhez teljes állami felhatalmazás mellett. 9. A kormány csak úgy adhat kötelező feladatot az önkormányzatoknak, ha teljesítés feltételeit is biztosítja, jogban és pénzben egyaránt. 10. Minden önkormányzatnak joga van a vagyonához. Arra a Kormány nem teheti rá a kezét, el nem vonhatja. 11. Minden önkormányzatnak joga van a jövedeleméhez. Azt a központi állam el nem veheti, fel nem használhatja. 12. Minden önkormányzatnak joga van az ellenállásra a törvényes keretek között, ha a központi állam a létét, a törvényességet vagy az alkotmányosságot fenyegeti. Ma egyetlen jelmondatunk lehet, „Egy mindenkiért, mindenki egyért” – így fogjuk Magyarországot újjáépíteni. Elérhető: http://www.youtube.com/watch?v=iPJU6kIt-xA

kat, valamint az alkalmazottakat, hogy közösen demonstráljanak az utóbbi húsz év legveszélyesebb költségvetése ellen, amely az önkormányzatokat véglegesen padlóra küldheti. A rendezvényt Halász Gábor, a Zala megyei Kiskutas független polgármestere nyi-


totta meg, majd bemutatta a demonstráció kezdeményezőit: Bernáth Lászlót Tetétlen, Bús Balázst Óbuda polgármesterét, Szűcs Lajost, a Pest Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnökét és Kósa Lajost, a Fidesz alelnökét, Debrecen polgármesterét.

MEGYEI KÖRKÉP A tüntetésen Karsai József, Battonya polgármestere, szocialista országgyűlési képviselő is részt vett, és ezzel megsértette a frakciófegyelmet, mégsem kapott büntetést. Magyarországon ma nem létezik önkormányzatiság, hiszen az „ön-kormányzás” 2002 óta megszűnt – nyilatkozta Bernáth László. A polgármester Medgyessy Péter és Gyurcsány Ferenc regnálása alatt meghozott változásokra emlékeztetve leszögezte: a szociális rendszert teljesen tönkretették. 2008-ra a 3200 hazai településből 2000 jutott csődközeli állapotba, 216 pedig adósságrendezési eljárás alá került − mondta Tetétlen fideszes polgármestere a kistelepülések nevében. A Kossuth téren Kósa Lajos az önkormányzatokról, azok jogairól és céljáról szóló 12 pontos kiáltványt olvasott fel (később az Országgyűlés plenáris ülésén is ismertette). A kiáltvány figyelemre méltó, annak minden pontjával egyet lehet érteni. Debrecen polgármestere ma már abban a szerencsés helyzetben van, hogy a kiáltvány minden betűjének valóra váltásáért, megvalósulásáért sokat tud tenni saját kormányánál. Ehhez sok sikert kívánunk.

ték meg a Városi Polgármesterek Találkozóját. Az eseményen kormányzati szereplők is részt vettek.

Kisérlet a szövetségre 2011-ben, tanulva a korábbi év kudarcából, a szervezésben ügyesebbek voltak az önkormányzati szövetségek képviselői. Bár a Belügyminisztériumban szeptember 29-én volt egy zártkörű rendezvény, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége és a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége az ünnep napján külön megemlékezést tartott. A helyszín Gödöllő volt, ahová meghívást kapott mind a hét szövetség. A köszöntőt Gémesy György, Gödöllő polgármestere, (MÖSZ elnöke), az ünnepi beszédet Schmidt Jenő, Tab polgármestere, (TÖOSZ elnöke) mondta. A meghívás ellenére az ünnepségen a Belügyminisztériumtól senki nem vett részt, de a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumtól Virág Rudolf helyettes államtitkár megjelent. A hangulat ünnepi volt, a polgármesterek a két önkormányzati szövetség kitüntetéseit vehették át. Huszonegy évvel az első szabad önkormányzati választás

nyabban kell megjelenni az önkormányzati szövetségeknek az Ország Házában! Vagyis ki kell mondani az önkormányzati törvényen belül, hogy a legnagyobb önkormányzati érdekvédelmi szövetség javaslata és véleménye nélkül ágazati jogszabályok, és az önkormányzati rendszert érintő jogszabályok változtatása csak a szövetséggel egyetembe legyen lehetséges. Ennek okán a TÖOSZ felajánlja, hogy a MÖSZ fontolja meg az egyesülés lehetőségét. … Csak közös akarattal és együttes cselekvéssel érhető el az önkormányzó Magyarország!” – hangsúlyozta Schmidt Jenő, a TÖOSZ elnöke. Azóta eltelt egy év. A szövetségek egyesülése nem történt meg. A hét szövetség járja a saját útját, közülük néhányan, egy-egy szakmai program alkalmával összefognak és közösen gondolkodnak. Mint ahogy már korábban írtam, a 2012-es önkormányzati nap szűk körben, csendesen a Belügyminisztériumban telt el. Ezen nincs mit csodálkozni, a körülmények nem indokolják a fényes ünnepet, hiszen a szegény rokon még mindig nem jutott be a tisztaszobába! Csiky Ildikó

Címszavakban: mi történt az elmúlt 20 évben?

Mi ebben annyit tudunk segíteni, hogy a 12 pontos kiáltványt változtatás nélkül közöljük. 2010-ben már nem volt olyan mozgalmas a szeptember vége és az október eleje. Bár az önkormányzatok napját nagyon szerették volna az önkormányzati érdekszövetségek megünnepelni, mégis az utolsó pillanatban elmaradt, mert a Községi Önkormányzatok Országos Szövetsége által kezdeményezett közös ünnepségből, hosszú egyeztetések ellenére az MJVSZ kihátrált, és Debrecenben egyedül szervez-

után úgy tűnt, hogy „megérett az idő arra, hogy a szövetségek laza együttműködése helyett egy valóságos, hatékony együttműködés valósuljon meg! Soha nem volt olyan fontos, mint most, hogy az önkormányzatok összefogjanak, széttagoltság helyett erős egységet tudjanak kifejezésre juttatni. Erre azért is szükség van, mert a 2014-es parlamenti választás után önkormányzati politikus nem lesz tagja a törvényhozásnak, viszont az önkormányzati érdekeket mindenképpen képviselni kell, és ehhez sokkal nagyobb súllyal, hatéko-

• 1990–1994. Aranykor volt! • 1994–1998. A feladat/hatáskör – finanszírozás – struktúra ellentmondásossága már ekkor nyilvánvalóvá vált. • 1998–2002. Az önkormányzatok tanúi lehetettek az átalakításra vonatkozó kormányzati szándékoknak, és az erős állam képének. • 2002–2006. Ekkor volt az önkormányzati rendszer átalakítására vonatkozó kormányprogram meghirdetése, és elindul a pénzügyi sodródás. • 2006–2010. Az önkormányzatok az átalakítás sürgetésének, reformkísérleteknek, kudarcos akcióknak lehettek tanúi és eközben elérték teljesítőképességük határát. Közös adósságállományuk: 1500 milliárd forint.


21

Ha a szó kevés… „Nagyon jól tudom, hogy aki éhes vagy nincs munkája, azt nem a demokratikus alapjogok sérelmei érdeklik, hanem a saját bajai, sérelmei.”

Egyhetes éhségsztrájkot tartott a Kossuth Lajos téren Gyurcsány Ferenc tiltakozásul a választói regisztráció s általában a kormányzó erők demokráciaszűkítő hatalomgyakorlása ellen. A demonstráció értelméről és hasznáról, valamint az országos és helyi ügyek diszharmóniájáról s az új közigazgatási rendszerről kérdeztük a volt miniszterelnököt, a Demokratikus Koalíció (DK) elnökét. Szále László (Sz. L.): Egy hétig nyilvánosan koplalni – súlyos döntés, kérem, mondja el, hogy jutott erre az elhatározásra. Mi volt az első impulzus, és mi volt az utolsó csepp a pohárban? Gyurcsány Ferenc (Gy. F.): A nyár sok mindenre jó, többek közt az elmélyültebb gondolkodásra is. Kötcsén töltöttem egy hónapot, s noha a nyár a politikai uborkaszezon ideje, miről gondolkodhattam volna másról, mint a politikáról. Valósággal szenvedtem attól a tudattól, hogy amit az országról gondolok, gondolunk, abban szerintem igazunk van, de ha igazságunk nem jut el a választókig, akkor alig van esélyünk, hogy meggyőzzük őket. Sz. L.: Az éhségsztrájk tartalmát és célját tekintve is politikai gesztus volt, de politikán kívüli eszközökkel. A harc fő színtere mégiscsak a Parlament, nem?

22

GY. F.: A parlamentáris politizálás eszközei elgyengültek. Kétharmados kormánytöbbségnél a vita a Házban szinte értelmetlen. Vagy ha nem az, bizonyosan haszontalan. Az ellenzék bármit mond, …a karaván szavaz és halad. S nagyon fájdalmas látni, hogy merre. Ott, Kötcsén sokat töprengve arra jutottam, hogy ha a szó kevés, akkor valami nagyon erős cselekvő gesztusra lenne szükség, hogy elmondjuk az embereknek: ez az út rossz és veszélyes. A választói regisztráció s minden, ami az általános, egyenlő és titkos választójogot korlátozza, szűkíti, nehezíti, az a demokratikus joggyakorlás ellen van, ezért föl kell lépni ellene. Sz. L.: A regisztráció szerintem is teljesen fölösleges, de engem nem vinne a tiltakozás e végső eszközéhez. GY. F.: Szememben a regisztráció az elmúlt két év hatalomgyakorlásának


szimbóluma, a demokratikus jogok szisztematikus szűkítéséé – a jogok gyakorlásában, az oktatásban, az önkormányzatiságban, mindenben. Azt látom, hogy a mai hatalom a kevesek Magyarországát építi, s igyekszik kirekeszteni a neki nem tetszőket. Sz. L.: Hogyan viszonyultak az éhségsztrájk gondolatához a pártjában? Amelynek egyébként jó neve van, hiszen eleve nem „részben”, hanem részek összefogásában gondolkodik. GY. F.: Amikor megérlelődött bennem a gondolat, először fölhívtam néhány barátomat, s kikértem a véleményüket. Utána a DK-ban egy napon át vitatkoztunk, szó szerint: reggeltől estig. Sz. L.: Ha vita volt, akkor nyilván ellenzői is akadtak. Mi volt a fő érvük? GY. F.: Igen, többeknek nem tetszett. Fő aggályuk az volt, hogy tud-e ez a demonstráció őszinte lenni az emberek szemében, vagy üres színházasdinak, politikai cirkusznak fogják tekinteni. Ettől – bevallom – én is tartottam. Nem alaptalanul. Talán emlékszik rá, alig két hónapja voltam miniszterel-

KÓR-kép nök, amikor találtunk egy kislányt az utcán, s hazavittük. Hiába történt így szóról szóra, sokan még ma is úgy gondolják, megrendezett jelenet volt. A döntés megszületése után először nagyon fölvillanyozott a feladat, aztán viszont félni kezdtem, hogyan fogok én magam „működni” ebben a helyzetben. Nem szoktam hozzá, soha nem koplaltam hosszabb ideig, még csak nem is fogyókúráztam életemben. Azt viszont tudom, ha éhes vagyok, feszült leszek, s alig várom, hogy bekapjak valamit. Sz. L.: Hogy’ telt el a hét? GY. F.: A végén kezdem: legszebb álmaimban sem gondoltam, hogy így sikerül. Hitelesnek fogadták el a lemondás gesztusát, s mintegy szimbolikus kárpótlásnak tekintették a saját mindennapi szenvedéseikért. Őszintén meglepett a hatalmas érdeklődés. Négy könyvet vittem magammal, hogy üres óráimban majd olvasgatom őket… Sz. L.: Mondjon két címet közülük. GY. F.: Az egyik a csodálatos elméleti fizikus, Stephen Hawking életéről szól, a másik címe: Schopenhauer-terápia, mely lényegében egy hallatlanul izgalmas beszélgetés a halálára váró pszichiáter és egykori páciense között, aki a nagy pesszimista filozófus, Schopenhauer kutatója. Sz. L.: Nem könnyű olvasmányok. Nem akarok pszichologizálni, de mindkettő mintha a reménytelennel viaskodna… GY. F.: Ki sem nyitottam őket. Reggeltől estig jöttek az emberek. Ki csak kezet akart fogni, ki csak fényképezkedni akartvelem, ki az egyéni bajait akarta

elmondani. Egy férfi reggel hétkor azért jött be Gödöllőről, hogy elmondja, ő öt éve megtért, s úgy érzi, tudatnia kell velünk: megértettük a jó parancsát. Két Bibliát is hozott, s ragaszkodott hozzá, hogy válasszak közülük. Jöttek hajléktalanok, jöttek feltalálók, segítséget kérve, és sokan, akik mintha mondani akarnának valamit, de közben elsírták magukat, s csak sírtak. A legnagyobb többség – úgy éreztem – azért jött, hogy velem együtt demonstráljon. S nem feltétlenül azért, amiért én. Nagyon jól tudom, hogy aki éhes, vagy nincs munkája, azt nem a demokratikus alapjogok sérelmei érdeklik, hanem a saját bajai, sérelmei. Azóta eltelt már több mint egy hét, de igazából most sem értem, mitől működött ilyen jól ez az egész. Miért volt fontos az embereknek, hogy odajöjjenek, sokan vidékről, miközben lépten-nyomon azt érzem, hogy a politika az embereket egyre kevésbé érdekli, s a politikust sem becsülik valami sokra. Sz. L.: Mit csinál az emberrel egy hét éhség? Megváltoztatja a gondolkodását, eltünteti a lényegtelent, s fölerősíti a lényegest? GY. F.: Többen fölhívták a figyelmem rá, hogy ilyesmi fog történni velem, s mintha az ember kilépne a testéből, másképp lát majd. Velem semmi ilyen nem történt. Légiesebbnek éreztem magam, s egyben tompábbnak. A részletek tényleg elvesztek, s maradt valami egységes massza, amiről az ember azt gondolja: ez jó, ez fontos. Sz. L.: Az ÖN-KOR-KÉP az önkormányzatok, a polgármesterek lapja. Én mindig érzek valamiféle ellentmondást az

országos és a helyi politika között. Pedig hát a helyek-helységek összessége az ország. De mintha az ország ügyei sokszor eltakarnák a politikus szeme elől az országot magát. Önnek, egykori miniszterelnökként és mai ellenzéki politikusként nagyobb rálátása van minderre. Jól érzem, hogy az „országos” sokszor elnyomja, háttérbe szorítja a „helyit”? GY. F.: Először is az ország nem csak falvak, városok összessége. Sokkal több annál. Ami pedig a konfliktusokat illeti: természetesek és gyakran elkerülhetetlenek. Gondoljon például az egészségügy átszervezésére. Országos érdek volt bizonyos kórházak, rendelőintézetek bezárása. De nem volt helyi érdek. A helyi vezetők tiltakoztak, s a maguk szempontjából nekik is igazuk volt. Sz. L.: Az ország élete mégiscsak helyben zajlik, hogy úgy mondjam: mindenütt helybeliek laknak. GY. F.: Ebben nincs vita közöttünk. Az a tény, hogy az emberek jobban olvassák a megyei és helybeli lapokat, mint az országosokat, beszédes vis�szajelzés arról, hogy leginkább a saját ügyeik érdeklik őket. Kötcsén magam is tapasztalom: amit igazán drámaként élnek át, az a helyi ügy. Az országos dolgokról beszélgetnek, pletykálnak, de amin vitáznak, összeszólalkoznak, összevesznek, az mindig a saját ügyük. Sz. L.: Hat évvel ezelőtt lapunk tudósított az MTA regionális bizottságának üléséről, melyen miniszterelnökként Ön is részt vett. S miközben kérte a tudósok segítségét az új regionális rendszer kialakításához, „magyar átok”-nak nevezte, hogy a kormányzó pártoknak nincs meg


23

KÓR-kép fölötti szintet kistérségnek vagy járásnak hívják, annak nincs nagy jelentősége. Sőt: a járás – Deák Ferenc szép szava –, akkor fontos dolgot fejezett ki: akkora egység, amely egy nap alatt bejárható. A mai közlekedési viszonyok között ennek persze már nincs relevanciája, de a lényege érvényes: a falusi ember, amit lehet, helyben intézhessen, de ha olykor utaznia kell, a járásszékhely könnyen, gyorsan megközelíthető – megjárható – legyen. Az átalakítás fő irányával tehát nem vitatkozom. De hogy közben lépten-nyomon szűkítik az önkormányzatok hatókörét, és beszorítják működési lehetőségeiket, azzal nem értek egyet. Ha a település nem tudja fönntartani az iskoláját, s az állam átveszi, rendben van. Ha az oktatásban az állami minőségellenőrzést javítja, rendben van. De hogy erővel elvegye az iskolát, az nincs rendben. Minden tapasztalat azt mutatja, hogy a helyi közösség mindent megtesz az iskolájáért, mert tudja vagy érzi, hogy a jövője van benne. De vajon megtesz-e mindent akkor is, ha nem az övé? S tud-e annyit tenni az állam a „háromezerért”, mint tett a falu az „egyetlenért”?

az a fajta politikai többsége, „ami kellene a politikai döntéshez”. Most megvan az a többség. Jönnek is a döntések egymás után. Ezt áldásnak tekinti, vagy ez is átok? GY. F.: Ha az államnak kiépülnek a helyi hatalmi szervei, ha tisztább lesz az állami-hatósági és az önkormányzati szerepek megosztása, az rendben van, támogatható. Látom, zajlik a megyerendszer eljelentéktelenítése. Egyetértek. De csak akkor, ha közben erősítik a régiókat. Nem ez történik. Erős település, erős régió, hatékony kormányzás – ebben hiszek. Így működik egy ország fönt is, lent is. Most azonban azt látom, az első kettő gyenge, s mindent a kormány akar uralni. Ez pedig szükségképpen az akarnokság javára s a hatékonyság rovására megy. Hogy a települések

24

Sz. L.: Elfogadom, hogy a központi és a helyi hatalom érdekei eltérhetnek egymástól, de vajon mit tegyen a „kisebb” érdek képviselője: fogadja el szó nélkül a „magasabb” érdeket, vagy harcoljon a sajátjáért? Lehet, hogy ez ostoba kérdés, de sokszor kiderült már, hogy a magasabb érdek nem volt magasabb. GY. F.: Bevallom, némi csalódással figyelem, milyen sokan vannak csendben azok közül, akiknek az érdekeik ma sérelmet szenvednek, nemcsak polgármesterek, hanem művészek, tudósok, s más értelmiségiek is. Senkit sem biztatok hősködésre, az régen rossz, ha egy országnak hősökre van szüksége. Hősökre nem, de őszinte, szókimondó emberekre igen. Például azok a polgármesterek, akik 2014 után már nem akarnak indulni, tehát nincs vesztenivalójuk, azok fölszólamlásukkal, kiállásukkal segíthetnék nemcsak a településüket, hanem az országot is. Nagy szükség lenne rá.

Az interjút Szále László készítette Fotó: Kolin Péter


LAPZÁRTA UTÁN

Módosították a költségvetést

Ötről tizenöt milliárd forintra emelkedett az a keretös�szeg, amekkora értékben az állam ingyenesen vagyonelemeket adhat át az önkormányzatoknak. A négy kormánypárti képviselő által jegyzett javaslatot 302 igen szavazattal, egy ellenében, 42 tartózkodás mellett fogadta el a parlament. Az előterjesztés szerint az összeg megemelése azért szükséges, mert a korábban meghatározott keretet idén már szinte teljes mértékben felhasználták, ugyanakkor a települési önkormányzatok folyamatosan nyújtanak be igényléseket a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nek. Az indoklásban arra is utaltak, hogy tavaly az idei összeg duplája, tízmilliárd forint volt az e célra felhasználható összeg. Azt, hogy az állam a helyi önkormányzatok vagy többcélú kistérségi társulások feladatellátásának elősegítése érdekében ingyenesen átruházhatja egyes vagyonelemeinek tulajdonjogát, a vagyontörvény teszi lehetővé. Ékes József, a javaslatot jegyző fideszes képviselők egyike, a törvényjavaslat múlt heti vitájában felhívta a figyelmet arra is, hogy az így megszerzett vagyontárgyakat – jellemzően ingatlanokat, iskolákat, szociális épületeket, sportlétesítményeket – 15 évig nem idegeníthetik el a helyhatóságok, így azok továbbra is közcélokat szolgálnak majd. Az államháztartási törvény 2012. január 1-jén hatályba lépett módosítása alapján az ingyenes átadások a büdzsé hiányát nem növelik, ugyanakkor az átadások nyomán jelentkező megtakarítások csökkentik a központi költségvetés állami vagyonnal kapcsolatos kiadásait – olvasható az előterjesztés indoklásában.

főépítészek az önkormányzatokban

Jön az

Az ügyintézés folyamata

Új mozaikszóval ismerkedhetnek meg az építésügyi igazgatásban dolgozók és az engedélyeztetésben résztvevő tervezők egy Az ÉTDR – Építésügyi hatósági engedélyezési eljárást Támogató elektronikus Dokumentációs Rendszer – lesz az e-közigazgatás azon új szolgáltatása, mely az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokban lehetővé teszi az elektronikus kérelem- és tervbeadást, valamint az elektronikus ügykezelést. Az ÉTDR egy olyan, interneten elérhető központi szolgáltatás, amely az építésügyi hatósági engedélyezési folyamat valamennyi résztvevője számára támogatja az engedélyezési dokumentáció (a rajzi mellékleteket is beleértve) elektronikus kezelését, azaz tárolását, továbbítását, véleményezését, megjelenítését és megőrzését.

Hogyan működik a rendszer?

A kérelmezők ügyfélkapus azonosítással egy egységes építésügyi hatósági felületen nyújthatják be engedélyeik vagy igazolásaik iránti kérelmeiket, s az ehhez szükséges mellékleteket elektronikusan csatolhatják. A rendszer lehetőséget ad a jogutódlási, a határidő-hosszabbítási és jogorvoslati eljárások kezdeményezésére is. Az új eljárási rend azon kérelmezőknek is könnyebbséget hoz, akik nem kívánnak élni az e-ügyintézés kényelmével, mivel a rendszerbe kapcsolt Kormányablakok révén a hatóságinál rugalmasabb ügyfélfogadást tesz lehetővé. A mellékletek központi kezelése lehetővé teszi azt is, hogy a szakhatóságok, a közreműködő szervezetek, illetve az ügyfelek is az ÉTDR szolgáltatásait használva tekinthessék meg a terveket. A szakhatóságok a rendszer keretében ellenőrizhetik ezeket, majd az állásfoglalásokat is ide töltik fel, a dokumentációt elektronikus keltezéssel, aláírással és pecséttel látják el. Ha az ügyben másodfokú döntés szükséges, a másodfokú hatóság ugyancsak az ÉTDR rendszeren keresztül tekintheti meg a műszaki dokumentációt.

Az ÉTDR előnyei Az engedélyezési eljárások folyamata gyorsabbá és átláthatóbbá válik. Pontosabban megfogalmazott kérelmek és alaposabban kidolgozott, átláthatóbb dokumentációk születhetnek, így csökkenhet a hiánypótlások száma is, ezáltal jelentősen csökken az engedély megszerzéséhez szükséges idő is. A jelenlegi adminisztratív terhek csökkentésével a hatósági oldalon több energia marad a szakmai előkészítésre, a megalapozottabb döntésekre, ezzel a vitás helyzetek sok esetben válnak elkerülhetővé. Nem elhanyagolható szempont a környezeti terhelés mérséklése: jelentős mértékben csökken a tervezőirodák és a hatóságok papírfelhasználása és így a továbbításhoz és a tároláshoz szükséges energia is.

A kérelmező a kérelem benyújtását megelőzően az ÉTDR felületén általános leírások segítségével tájékozódhat az eljárásokról és tudnivalókról. E tájékoztatók elérése nyilvános portálon történik. A rendszer ezen felül interaktív segítséget nyújt az indítandó eljárás típusának kiválasztásában, illetve az eljárás indításához benyújtandó mellékletek meghatározásához és ellenőrzéséhez, valamint tájékoztatást ad a fizetendő illetékekről és szolgáltatási díjakról, melyek elektronikus fizetését a rendszer támogatja. A kérelmező elektronikus dossziéba tölti fel a kérelmet és azok mellékleteit. A feltöltés történhet az ÉTDR online felületén, offline módon ÁNYK nyomtatványok használatával, személyes megjelenéssel az ügyfélszolgálati ponton, vagy postai úton – ez utóbbi két esetben a dokumentációt elektronikus adathordozóra írva kell mellékelni. A papír alapú mellékletek digitalizálása és a digitalizált kérelem, valamint az elektronikus adathordozón érkező tervrajzok ÉTDR mappába másolása az ügyfélszolgálati ponton történik. A kérelmező által benyújtott, átadott tervdokumentáció alapján, még az eljárás megindítása előtt lehetséges az elő-


25

főépítészek az önkormányzatokban zetes szakhatósági vélemény beszerzése, ahogyan a közreműködő szervezeteknek (tervtanács, önkormányzat, stb.) is lehetősége van a tervdokumentáció alapján, a hozzájárulások, nyilatkozatok feltöltésére az ÉTDR dossziéba, így a személyes egyeztetések, sorbaállások elhagyhatók. A hatósági ügyintézés, az eljárás akkor kezdődik, amikor az ügyfél (személyesen, vagy az ügyfélszolgálati pont közreműködésével) el is indítja az eljárást. A kérelmező az ÉTDR-be belépve az eljárás során folyamatosan megtekintheti az eljárás aktuális állapotát. A hatósági ügyintézés során az ügyintézők az ÉTDR-ben tárolt elektronikus adatok alapján döntenek. A közreműködő hatóságok egymás közötti kommunikációja, a döntés elkészítése, kiadmányozása az ÉTDR-ben történik, a hatóság felkérésére résztvevő szakértők szintén itt készítik el szakvéleményüket. A döntésről az ügyfél az általa meghatározott kapcsolattartási mód szerint (elektronikusan vagy papír alapon) értesül. A rendszer készen áll az e-közigazgatás egyéb rendszereihez történő csatlakozásra is, így lehetővé válik többek között az illetékek és szolgáltatási díjak elektronikus fizetése, az elektronikus postai szolgáltatások igénybevétele, az ingatlan-nyilvántartási adatok elektronikus beszerzése és ellenőrzése, az elektronikus iktatással való szinkronizáció, a statisztikai adatszolgáltatások automatikus teljesítése.

Az ÉTDR bevezetése A rendszer az új eljárásrendek (lásd új Építési Kódex) bevezetésével egy időben, 2013. január 1-jén indul. A rendszer bevezetéséig a hatósági oldal szereplői számára oktatást, a érintett és érdekelt beruházók, építtetők, tervezők, érdeklődők számára nyílt napokat tart a projektgazda Belügyminisztérium Helyettes Államtitkárság az ország több pontján. A szakmai napok időpontjai az ÉTDR honlapján megtalálhatóak, ahol elektronikus tananyagok és ismertetők is elérhetőek, letölthetőek. (További információk: www.etdr.e-epites.hu oldalon.)

26

Egyszerűbben, pontosabban Augusztus 7-én lépett hatályba az Országos Településrendezési és Építési Követelmények (OTÉK) módosítás második része1, amely az „építmények létesítési előírásai” fejezetet érintik. Az építési követelményeket tartalmazó rendelkezéseket az európai uniós jóváhagyást követően kormányrendeletben hirdették ki. A módosított OTÉK a központi előírások csökkentésével költséghatékonyságot és nagyobb fokú szabadságot eredményez az önkormányzatoknak, ugyanakkor ezzel a felelősségük is megnő. Az építmények létesítésére vonatkozó előírások jelentős mértékben egyszerűsödtek és sokkal pontosabbak lettek. A szakmai követelményeknek jobban megfelelő és a jogalkalmazók számára is egyértelmű, közérthető szabályozás megteremtése érdekében széles körű egyeztetések folytak. A tervezett változásokat a fórumokon résztvevő szakmai szervezetek is támogatták. Új épületeknél az akadálymentesség követelményét kizárólag a közhasználatú épületek vonatkozásában rendeli el a tervezet, így az alap-, közép-, felsőfokú oktatási, egészségvédelmi, gyógyító, szociális, kulturális, művelődési, sport, pénzügyi, kereskedelmi, biztosítási, szolgáltatási, a közigazgatási és igazságszolgáltatási célú építmények mindenki által használható részeiben, szemben az eddigi, teljes épületre vonatkozó előírással. A központi szabályok és szabványok helyett kiemelt szerepet kap a tervezési program. Ez jelentősen megnöveli az építtető és a tervező szabadságát, ugyanakkor az építtető mellett a tervező felelősségét is. A programban az építtető a tervezővel közösen állapítja meg és rögzíti a tervezendő építménnyel szemben támasztott követelményeket, elvárásokat, ez a tervezési szerződés mellékletét képezi. Egyenrangúvá válik a közüzemi közművel az alternatív megoldások alkalmazása és a megújuló energiafelhasználás. A közművesítésre vonatkozó szabályozás oldásával összközművesnek minősülnek azokat a telkek is, ahol nincs közüzemi közmű, hanem közműpótlóval, illetve megújuló energia hasznosításával történik az ellátás. Ezzel a közművesítetlen telkek beépíthetőségének lehetősége megnő, a nehezen ellátható területek, például a tanyás térségek, aprófalvak közműszolgáltatása a vezetékessel egyenértékűnek minősülnek. A meg-

újuló energiaforrásból származó energia felhasználásának lehetőségét a tervezési programban minden esetben vizsgálni kell. (Például a takarékos vízfelhasználást, a csapadék-, a talajvíz és a szürke – a használat után tisztított – víz használatát.) A rendelet előírja az energia-visszanyerést – a hőcserélő alkalmazását – és az épületgépészeti berendezések energiahatékony üzemeltetését. Új, átfogó követelményeket is megfogalmaz a módosítás, például a vagyonvédelemre, illetve a szállás jellegű épületekre vonatkozóan: lehetővé teszi az átmeneti szállás, a hajléktalanszállás, az ideiglenes szállás követelményeinek csökkentését az alapvető minimális lakhatási feltételek biztosítása érdekében. Ugyancsak új megfogalmazás a természetes erőforrások fenntartható használatáról szóló előírás, amely szerint elő kell segíteni az építmények, a felhasznált anyagok és részek bontás utáni újrahasznosíthatóságát, szorgalmazni kell az építményekben a környezetbarát és a másodlagos nyersanyagok alkalmazását. A fényszennyezés visszaszorítására vonatkozóan is új rendelkezés született: az épületeket úgy kell megvilágítani, hogy az ne okozzon fényszennyezést a horizonton (különösen a köz- és díszkivilágítások, valamint a fényreklámok okozhatnak fényszennyezést). Az egyedi műszaki és élethelyzetek jobb kezelhetősége érdekében kiszélesítik az OTÉK egyes előírásaitól való eltérés lehetőségét. Így lehetővé válik például meglévő lakóépület esetén az adott övezetnél meghatározott maximális lakásszámtól való eltérés, illetve az eltérés kibővülhet többek között a lejtőkre, illemhelyekre, helyiségekre vonatkozó teljes szabályozási körrel, de tekintettel a biztonságos használatra. (Forrás: www.e-epites)

1 Az OTÉK módosítás első részéről, a településrendezési előírások megváltozásáról az ÖN-KOR-KÉP Főépítészi Hírlevele a 2012. 3. számban hírt adott Szabadság és felelősség címmel.


MEGYEI KÖRKÉP

Miniszteri kitüntetések

Valamennyien felelősek vagyunk

A magyar kormány június 8-án aláírta a farói örökségvédelmi keretegyezményt, melynek értelmében az európai kultúrkincs a közös emlékezet, a megértés, az önazonosság, az összetartozás és a kreativitás közös forrása, amelyért valamennyien felelősek vagyunk. A megőrzés záloga az ismeretek átadása, a magas színvonalú képzések, valamint a hagyományos technológiák és mesterségek alkalmazása – olvasható az EMMI közleményében.

A farói egyezményhez csatlakozott tagállamok vállalják, hogy tekintetbe veszik a kulturális örökség sajátos jellegét és érdekeit gazdaságpolitikájuk kialakításakor, növelik a társadalmi tudatosságot, felhasználják a kulturális örökségben rejlő gazdasági lehetőségeket, előmozdítják a kulturális örökség integritásának tiszteletben tartását, meghatározzák a fenntartható kezelés elveit és szorgalmazzák azok alkalmazását, fejlesztik a kulturális örökségről szóló tudást, ennek szempontjait pedig beépítik az élethosszig tartó nevelésbe, képzésbe. A nemzetközi együttműködés célja, hogy az örökségvédelem valamennyi ágazat politikájában megjelenjen, és az oktatáson, a gazdasági életen keresztül áthassa az emberek mindennapjait. Cél annak tudatosítása, hogy a hazai és a közös európai tárgyi és szellemi értékek megőrzése és továbbadása a jövő generációi számára elengedhetetlen a kulturális gyökerek megis-

meréséhez, a sokszínűség fennmaradásához – szerepel az EMMI közleményében.

Az egyezmény alapgondolata az, hogy a közös európai kultúrkincsért valamen�nyien felelősek vagyunk, ami jog és kötelezettség is egyben, és hogy e kulturális értékeknek a fenntartható gazdasági fejlődésben, az életminőség alakításában kiemelkedő jelentőségük van. A dokumentum kimondja, hogy a megőrzés alapvető feltétele, hogy a társadalom minden tagja rendelkezzen a szükséges örökségi ismeretekkel, az oktatás, a digitális technológia segítse elő ezek megszerzését.

Az Építészet Világnapja alkalmából Felkai László, a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára adta át az idei miniszteri kitüntetéseket az építész szakma kiválóságainak. Szaló Péter területrendezési és építésügyi helyettes államtitkár köszöntőt mondott. 2012-ben Lechner Lajos-díjat kapott: Bagoly Attila Gábor osztályvezető, Balassáné Járai Éva csoportvezető, Biro Attila Zoltánné nyugalmazott osztályvezető, Hadúr Aladár építésügyi ügyintéző, Szeszlerné Patassy Veronika építéshatósági ügyintéző. A díjat az építésügyi igazgatásban legalább egy évtizedes kimagasló szakmai tevékenység elismeréséül adományozzák. A Palóczi Antal-díj a településrendezés területén legalább egy évtizeden át végzett kiemelkedő tevékenységért és az elért szakmai sikerek elismeréséért adományozható miniszteri díj. 2012-ben Körmendy János okleveles építészmérnök kimagasló főépítészi, szakterületi igazgatási és szakmai társadalmi tevékenységéért kapta meg a díjat. Posztumusz kitüntetésben részesült a néhai Szenczi Ottó okleveles építészmérnök, vezető tervező kimagasló tervezői munkássága elismeréséül. A Pro Architectura-díj egy építészeti alkotás kiemelkedő színvonalának elismeréseként adományozható. 2012-ben díjat kapott: Tarnóczky Tamás Attila vezető építész-tervező (Dél-dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont, Pécs), Keller Ferenc és Sólyom Benedek János DLA vezető tervező – megosztva (Kodály Központ, Pécs), Dévényi Márton Benedek ügyvezető és Gyürki-Kiss Pál ügyvezető – megosztva (Szathmáry palotarom rekonstrukciója), Ásztai Bálint építész és Kovács Csaba ügyvezető – megosztva (Dél-magyarországi villaépület és vendégház) valamint Czigány Tamás tanszékvezető egyetemi docens, Cseh András egyetemi tanársegéd és Papp Róbert építész-tervező – megosztva (Szt. Jakab zarándokház és kápolna).


27

főépítészek az önkormányzatokban

Gratulálunk! Főépítészi Életmű Díjat kapott Patkó Sándor, Tolna megye nyugalmazott főépítésze több évtizedes főépítészi munkásságáért. Az Év Főépítésze Díjat Csernyus Lőrincnek, Bonyhád város, Csenger város, valamint Závod község főépítészének ítélték oda. A díjakat Makón, augusztus 23-án, a XVII. Országos Főépítészi Konferencián ünnepélyes keretek között Marosvári Attila, a város alpolgármestere és Philipp Frigyes, az Országos Főépítészi Kollégium elnöke hirdette ki, illetve adta át.

Tizenharmadik alkalommal adták át a Nagykanizsa Megyei Jogú Város és az Országos Főépítészi Kollégium által 2000-ben megalapított Az Év Főépítésze Díjat. 2009-től Főépítészi Életmű Díjat is átadnak. Előbbit aktív főépítész, míg utóbbit a szakmáját hosszú ideje gyakorló, illetve nyugdíjba vonuló, illetve vonult kiváló főépítész kapja. Eddig összesen huszonhét főépítész részesült a kitüntetésben az ezévi díjazottakkal együtt, akik között aktív és nyugdíjas főépítész egyaránt van/volt. Tízen kaptak életműdíjat, de mivel kilenc éven keresztül ilyen kategória nem volt, így többen is rászolgáltak volna az életmű kategóriára. Sajnos a díjazottak közül négyen már nem élnek.

A díjazott főépítészek között négyen megyei, hárman megyei jogú városi, öten fővárosi-fővárosi kerületi főépítészek. A tizenhárom díjazott települési főépítész mellett egy nyugdíjas területi főépítész és egy a főépítészeket/főépítészséget menedzselő volt főépítész is kapott díjat. További részletek: www.foepiteszek.hu Patkó Sándor sokoldalú és igényes szakmai tevékenységével vívta ki a szakma megbecsülését. Évtizedeken át elkötelezettséggel és lelkiismeretességgel végezte munkáját, csendes, gondolkodó „emberként” segítette a kollégáit. Csernyus Lőrinc a kitüntetést negyedszázados magas színvonalú, következetes főépítészi munkásságáért, a kistelepülések iránti elkötelezett emberi magatartásáért, kitartásáért, a szakmai közéletben vállalt aktív oktatói, társadalmi szerepvállalásáért kapta. Patkó Sándor a díjátadáson személyesen nem tudott megjelenni. Őt másnap Sulyok Balázs Tolna megye főépítésze és Máté János a Dél-dunántúli Építész Kamara alelnöke otthonában keresték fel, ahol az Országos Főépítészi Kollégium nevében a díjat átadták. Főépítész kollégáinknak szívből gratulálunk!

Mélygarázs, elektromos busz, várlift A kormányhatározat szerint a közlekedésfejlesztési beruházás bekerült a Közlekedési Operatív Program 2011–2013 akciótervének kiemelt projektjei közé. A korábban tervezett támogatási összeget 3 milliárd 341 millió forinttal megemelték, és így eléri a 6 milliárd 416 millió forintot. A komplex beruházás első üteme többi között a Várbazárhoz kapcsolódó gyalogos közlekedés fejlesztését és a behajtási rendszer korszerűsítését tartalmazza. Nagy Gábor Tamás, az I. kerület polgármestere az éves közmeghallgatáson korábban elmondta, hogy a budai Vár és környékének fejlesztése több, közlekedést érintő beruházással kapcsolódik össze. A kerületvezető ezek között említette, hogy mélygarázsokkal próbálják mérsékelni a parkoló autók számát, elektromos buszokat közlekedtetnének, az új beléptető rendszer pedig már jövő nyáron működni fog. Átszervezik a Várnegyed buszjáratainak útvonalát is, a turistabuszok pedig a Palota úton, a Fehérvári bástyától délre tehetnék le utasaikat, majd a Mészáros utca–Győző utca sarkán lévő, a MÁV tulajdonában álló, használaton kívüli területen kialakítandó parkolóba kellene beállniuk. A Várbazárnál épülő mozgólépcsőn túl több helyen liftek vezetnek majd a Várba, valamint csillapítják a forgalmat a Lánchíd utcában, ahol szélesebb járdát és kerékpárutat is kialakítanak. A biciklistáknak több ponton is tárolókat létesítenek. (Forrás: Budavár Önkormányzata)

28


A rovatot szerkesztette: Zábránszkyné Pap Klára

A kormány kiemelt projektnek minősítette a budai Vár és környékének közlekedésfejlesztését, és csaknem duplájára emelte annak támogatását.

ÖNkorPRess Kiadó és Szolgáltató Kft. Az ÖNkorPRess Kiadó több mint egy évtizede a települési önkormányz ato k fo l yóir at és kö ny v k ia d ója , a z Ö Nko rN Et e ls ő ö nko r mány z ati hírportál tartalomszolgáltatója, képzések, konferenciák, sajtótájékoztatók rendezvények szervezője.

A 2000-ben alapított ÖNkorPRress Kiadó célja, egy olyan korszerű, a harmadik évezred kihívásainak megfelelő műhely létrehozása volt, amely az írott sajtótermékeken túl a multimédia eszközeit is felhasználva gazdag kínálatot nyújt az olvasóknak. Partnereink többségében polgármesterek, a települési önkormányzatok döntéshozói, a közigazgatás köztisztviselői, az önkormányzatokkal partneri kapcsolatban álló vállalkozók stb. Kiadónk vállalja folyóiratok, könyvek, CD-k megjelentetését, szakmai konferenciák, kerekasztal-beszélgetések, sajtótájékoztatók és egyéb rendezvények szervezését. Nyomtatott és internetes felületeinken hatékony hirdetési lehetőséget kínálunk. Kérjen egyedi ajánlatot munkatársainktól az alábbi elérhetőségeken: Telefon: 06-1-329-2302, Fax: 06-1-320-7600 E-mail: [email protected] ➩ Intenet: www.onkornet.hu ➩ www.onkorkep.hu

Rendszerezze saját rendeleteit, szabályzatait!

Jogtár adatbázis-készítő szoftver az Önkormányzat Jogtáron* �

saját Jogtár adatbázis előállítása, webes publikálása

�

megszokott Jogtár funkciók alkalmazása

�

időállapotok kezelése

�

kereszthivatkozások a dokumentumok között

www.jogtar.hu/onkormanyzatjogtar

*a Plusz és Prémium verzión

CompLex Kiadó Kft.

�

1117 Budapest, Prielle Kornélia u. 21–35.

�

Tel.: (40) 464-565

�

Fax: (1) 464-5657

�

www.complex.hu

�

[email protected]

Búcsúzik a Vidám Park? Ha a szó kevés. 17 Az ÜNNEP ÖNKORMÁNYZATI FOLYÓIRAT. huszonkettedik évfolyam, 215. szám. 4. szám

Recommend Documents