Közzététel: 2010. december 9. Következik: 2010. december 9., Külkereskedelmi termékforgalom, 2010. január-október (előzetes)
Sorszám: 192.
Bruttó hazai termék, 2010. III. negyedév Magyarország bruttó hazai terméke 2010 III. negyedévében 1,7%-kal nőtt (a naptári hatás kiszűrésével és kiszűrése nélkül egyaránt) az előző év azonos időszakához képest. A gazdaság teljesítménye az I-III. negyedévben 0,9%-kal bővült. A szezonálisan kiigazított adatok szerint a gazdaság teljesítménye 0,8%-kal nőtt az előző negyedévhez képest. A GDP volumenváltozása (előző év azonos negyedévéhez képest)
% 6 4 2 0 -2
Kiigazítás nélküli, nyers adat
-4
Naptári hatással kiigazított adat
-6
Szezonálisan és naptári hatással kiigazított adat
-8 I.
II.
III.
2006
IV.
I.
II.
III.
2007
IV.
I.
II.
III.
2008
IV.
I.
II.
III.
IV.
I.
2009
II.
III.
2010
A kiigazítatlan adatok alapján a gazdasági teljesítmény öt negyedéven át tartó csökkenése 2010 első negyedévében megállt. A harmadik negyedévben 1,7%-kal nőtt a GDP az egy évvel korábbi alacsony bázishoz képest. A III. negyedévi GDP-emelkedés elsősorban az ipari termelés, illetve a külkereskedelmi egyenleg növekedésének eredménye. A nemzetgazdaság egészét tekintve heterogén az ágazatok III. negyedévi teljesítménye. A mezőgazdaság teljesítménye elsősorban a kedvezőtlen időjárás következtében csökkenő terméseredmények miatt tovább esett (-15,2%). Az ipar hozzáadott értéke viszont továbbra is jelentősen (10,8%) növekedett, főként az exportorientált feldolgozóiparban bekövetkezett 12,5%-os bővülés következtében. Kiugróan nőtt a termelés a gépipar, a híradástechnika, a műszergyártás, illetve a kohászat, fémfeldolgozás, valamint a fa-, papír- és nyomdaipar területén. Az építőipar hozzáadott értéke a korábbinál enyhébb mérséklődést mutatott (-4,2%). Az építőipari termelésen belül az épületek építése építménycsoport teljesítménye meghaladta az előző évi szintjét, melyben az ipari, a kereskedelmi és a felsőoktatási épületek idén megkezdett építése is szerepet játszott. Az egyéb építményeken végzett munkák volumene ugyanakkor továbbra is jelentősen elmaradt az előző évitől, melynek oka, hogy a költségvetésből finanszírozott nagy projektek többsége be-
A bruttó hazai termék, 2010. IV. negyedév (előzetes) gyorstájékoztató megjelenése: 2011. február 15.
fejeződött. A mezőgazdaság, ipar és építőipar együttesen 1,4 százalékponttal járult hozzá a GDP növekedéséhez. A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke 0,4%-kal emelkedett, így 0,1 százalékponttal járult hozzá a GDP változásához. Az előző negyedévekkel ellentétben teljesítménybővülés mutatkozott – részben az alacsony bázis hatására – a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás (1,9%) területén, összhangban a belső kereslet, azaz a háztartások fogyasztási kiadásainak növekedésével. A bruttó hazai termék (GDP) termelésének volumenindexei, előző év azonos időszaka = 100,0 2009 III.
Megnevezés Mezőgazdaság, erdő- és halgazdálkodás Ipar Ebből: Feldolgozóipar Építőipar Szolgáltatások összesen, ebből: Kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi tevékenység, ingatlanügyletek Közigazgatás, oktatás, egészségügyi, szociális ellátás Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás GDP összesen (piaci beszerzési áron)
IV.
85,4 87,2 87,0 93,5 95,4 86,3 95,6 98,5 97,1 99,5 92,5
87,2 95,9 95,7 91,6 96,1 90,4 96,8 98,1 98,0 94,8 95,7
I. negyedév 88,6 103,6 105,2 91,9 99,5 96,7 102,1 100,2 98,3 104,1 100,1
2010 II.
III.
85,1 111,4 113,2 85,8 99,5 96,5 103,6 100,0 97,9 104,0 101,0
84,8 110,8 112,5 95,8 100,4 101,9 102,3 99,7 99,5 100,7 101,7
A szállítás, raktározás, posta és távközlés együttes hozzáadott értéke 2,3%-kal emelkedett, melyben tükröződik a tovább növekvő exportforgalom. A közigazgatás, oktatás, egészségügy együttes teljesítménye 0,5%-kal mérséklődött. Ezt elsősorban az államháztartásból finanszírozott egészségügyi ellátás visszaesése okozta. A pénzügy, ingatlanügyletek és gazdasági szolgáltatások területén 0,3%-os mérséklődés mutatkozott. Az ágazatcsoporton belül a pénzügyi tevékenység teljesítménye csökkent, elsősorban a biztosító ágazat miatt, a biztosítások élet és nem-életbiztosítási díjbevételeinek visszaesésével, a tűz- és elemi, illetve az egyéb vagyonbiztosítások megugró kárráfordításaival, valamint az életbiztosítások növekvő kifizetett szolgáltatásaival összefüggésben. A GDP változásához való hozzájárulás (termelési oldal)
%, illetve százalékpont 6 4
M ezőgazdaság és halászat
2
Ipar összesen
0 -2
Építőipar
-4
Szolgáltatások összesen
-6
Termékadók
-8
GDP változása (%)
-10 I.
II. III. IV. 2006
I.
II. III. IV. 2007
I.
II. III. IV.
I.
2008
II. III. IV. 2009
2
I.
II. III. 2010
A termékadók- és támogatások egyenlege 0,2 százalékponttal járult hozzá a GDP harmadik negyedévi növekedéséhez. A GDP felhasználási oldalán a háztartások tényleges fogyasztása hét negyedév óta először újra növekedett 2010. III. negyedévében, 1,2%-kal, +0,8 százalékponttal járulva hozzá a GDP változásához. A háztartások fogyasztási kiadása 0,8%-kal emelkedett (részben a kiugróan alacsony bázis miatt), ahol emelkedésre szintén hét negyedévvel ezelőtt került sor utoljára. A háztartások fogyasztási kiadásán belül már az élelmiszerekkel kapcsolatos kiadások volumene is növekedésnek indult, ugyanakkor a lakásszolgáltatással kapcsolatos kiadások volumene stagnált. A kormányzattól kapott természetbeni juttatások mértéke 3,0%-kal bővült. A közösségi fogyasztás területén 1,7%-os növekedés figyelhető meg. A közösségi fogyasztás így +0,2 százalékponttal járult hozzá a GDP változásához. Mindezen folyamatok összegeként a végső fogyasztás 1,3%-kal bővült. A bruttó hazai termék (GDP) felhasználásának volumenindexei, előző év azonos időszaka = 100,0 2009 Felhasználási tételek
III.
Háztartások fogyasztási kiadása Természetbeni társadalmi juttatás a kormányzattól
89,7 93,1
Természetbeni társadalmi juttatás a háztartásokat segítő non-profit intézményektől Háztartások tényleges fogyasztása Közösségi fogyasztás Végső fogyasztás összesen Bruttó állóeszköz-felhalmozás Készletváltozása Statisztikai eltérésa Bruttó felhalmozás Belföldi felhasználás Export Import Egyenlega Bruttó hazai termék (GDP) összesen
99,2 90,5 98,5 91,5 91,7 x x 77,8 88,1 92,3 86,8 x 92,5
2010 IV.
I. negyedév 92,9 96,3 98,3 94,5
102,2 94,1 111,7 96,5 90,5 x x 79,8 92,1 102,9 98,2 x 95,7
99,2 96,0 103,6 97,0 95,2 x x 89,0 95,5 115,5 110,4 x 100,1
II.
III.
95,0 94,7
100,8 103,0
99,2 95,0 101,4 95,9 95,5 x x 113,1 98,9 115,8 114,4 x 101,0
99,1 101,2 101,7 101,3 97,4 x x 96,7 100,3 113,9 113,0 x 101,7
a) Ezen tételek esetében a volumenindex nem értelmezhető. A folyó és előző évi árakon számított értékek megtalálhatók a stADAT-táblázatokban a kiadvány végén szereplő hivatkozásra kattintva.
A bruttó-állóeszköz felhalmozás esetén a visszaesés az előző negyedévinél kisebb mértékű, 2,6% volt, ami -0,6 százalékponttal mérsékelte a GDP növekedését. A nemzetgazdasági ágak többségében növekedés jelentkezett, amelyben a bázishatásnak volt jelentős szerepe. A feldolgozóipar és az oktatás nemzetgazdasági ágazat beruházásai jelentősen nőttek: elsősorban a jármű-, a gumi- és a számítógép-, elektronikai termék gyártás egyedi nagyberuházásai, valamint az oktatás minden területén megvalósuló intézménybővítések, -felújítások eredményeként. A nagy súlyú ágazatok közül a szállítás, raktározás és az ingatlanügyletek nemzetgazdasági ágakban jelentős csökkenés figyelhető meg. Az ingatlanügyletek nemzetgazdasági ágon belül folytatódott a lakásépítések visszaesése.
3
A készletek állománya a III. negyedévben emelkedett, miután a feldolgozóipar néhány fontos húzóágazatában készletnövekedés jelentkezett. Fontos készletnövelő hatása volt a gázszolgáltatók készletei emelkedésének is. A belföldi felhasználás a III. negyedévben összességében 0,3%-kal növekedett. A bruttó hazai termék felhasználási oldalának főbb összetevői alakulása, volumenindex, 2000 átlaga =100,0 % 240
Háztartások fogyasztási kiadása
220
Bruttó állóeszköz-felhalmozás
200
Export
180 160 140 120 100 80 60 40 I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. 2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában, folyó áron 497 milliárd Ft aktívum keletkezett, romló külkereskedelmi cserearányok mellett. Az export és az import volumene továbbra is hasonló mértékű 13,9, ill. 13,0%-os növekedést mutatott. A külkereskedelmi forgalom pozitív egyenlege +1,5 százalékponttal járult hozzá a GDP változásához. Az áruforgalom exportja 17,2%-kal, importja 16,6%-kal nőtt. A szolgáltatások exportja 0,7%-kal nőtt, míg importja 3,2%-kal csökkent. A GDP növekedéséhez való hozzájárulás (felhasználási oldal)
%, illetve százalékpont 10 5
Kiviteli (+), ill. behozatali (-) többlet
0
Bruttó felhalmozás -5 Végső fogyasztás -10
GDP növekedése (%)
-15 I.
II. III. IV. 2006
I.
II. III. IV. 2007
I.
II. III. IV.
I.
2008
II.
III. IV.
2009
4
I.
II. 2010
III.
A szezonálisan kiigazított adatok 1 szerint 2010 III. negyedévében a gazdaság teljesítménye 0,8%-kal nőtt az előző negyedévhez képest. A mezőgazdaság 0,3%-os mérséklődést, míg az ipar 2,3%-os, az építőipar 0,7%-os, a szolgáltatások pedig összességében 0,1%-os növekedést mutatott. A háztartások fogyasztási kiadása 1,1%-kal növekedett. A kormányzattól származó természetbeni juttatások 0,8%-kal emelkedtek. A közösségi fogyasztás 0,8%-kal, a végső fogyasztás 1,3%-kal nőtt. Az export 2,2%-os, míg az import 3,7%-os emelkedést mutatott. A GDP változása (szezonálisan és naptári hatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok, előző negyedévhez képest) %
EU27
Németország
M agyarország
3 2 1 0 -1 -2 -3 -4 I. II. III.IV. I. II. III.IV. I. II. III.IV. I. II. III.IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III.IV. I. II. III.IV. I. II. III. 2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
Az Eurostat gyorsbecslése szerint az Európai Unió bruttó hazai terméke 2010 III. negyedévében 0,5%-kal bővült az előző negyedévhez viszonyítva. A rendelkezésre álló adatok szerint Görögország, Hollandia és Románia kivételével minden tagországban növekedés volt tapasztalható. Kiugróbb (1%-nál nagyobb) negyedéves növekedést regisztráltak Svédországban, Finnországban, Lengyelországban és Csehországban. Összességében tizenkét tagországban mutatkozott az EU-átlag feletti gazdasági növekedés. A bruttó hazai termék volumene a III. negyedévben a szezonális és naptári hatás kiszűrésével 2,2%-kal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva.
A negyedéves idősorok az eddig megszokott tartalomban 1995-ig visszamenőleg továbbra is megtalálhatók a stADAT-táblázatokban További információ: Anwar Klára, e-mail:
[email protected], tel.: 345-6207 Szőkéné Boros Zsuzsanna, e-mail:
[email protected], tel.: 345-6386 A módszertani megjegyzések a: www.ksh.hu oldalon találhatóak.
1
Az előző negyedévvel történő összehasonlítás mindig a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok alapján történik.
5
A bruttó hazai termék volumenváltozása az EU tagállamaiban* (%) Ország
EU27 Ausztria Belgium Bulgária Ciprus Csehország Dánia Észtország** Finnország Franciaország Görögország Hollandia** Írország Lengyelország Lettország Litvánia Luxemburg Magyarország Málta NagyBritannia Németország Olaszország Portugália Románia Spanyolország Svédország Szlovákia Szlovénia
Előző év azonos időszakához képest 2009 2010 IV. I. II. III. negyedév
Előző negyedévhez képest 2009 2010 IV. I. II. III. negyedév
-2,2 -1,9 -0,1 -6,7 -2,7 -3,2 -3,1 -8,8 -5,2 -0,5 -3,2 -2,2 -5,6 2,8 -16,8 -14,0 2,1 -5,2 0,1
0,7 0,1 1,7 -0,8 -1,2 1,1 -0,9 -2,6 0,6 1,1 -2,7 0,6 -0,7 3,1 -5,1 -0,6 2,9 -1,1 3,5
2,0 2,2 2,6 -0,3 0,2 2,5 3,0 3,1 3,4 1,6 -4,0 2,2 -1,8 3,8 -2,9 -0,3 5,3 0,6 3,7
2,2 2,5 2,1 0,2 1,5 3,0 3,1 4,7 3,6 1,8 -4,5 1,8 : 4,7 2,4 0,8 : 2,2 :
0,3 0,4 0,4 -0,2 -0,1 0,5 0,5 1,4 0,3 0,6 -1,1 0,6 -2,5 1,4 -1,2 -0,2 1,3 0,0 1,0
0,4 0,0 0,1 -0,5 0,4 0,5 0,6 1,1 0,1 0,2 -0,6 0,5 2,2 0,7 0,9 -0,1 0,8 1,0 1,4
1,0 1,2 1,0 0,5 0,5 0,9 1,3 1,9 1,9 0,7 -1,7 0,9 -1,2 1,2 0,8 0,5 -0,3 0,4 0,1
0,5 0,9 0,5 0,3 0,6 1,1 0,7 0,5 1,3 0,4 -1,1 -0,1 : 1,3 0,8 0,6 : 0,8 :
-3,0 -2,0 -2,8 -1,0 -6,9 -3,0 -1,6 -4,2 -6,1
-0,3 2,1 0,5 1,7 -3,2 -1,4 2,8 4,6 -0,2
1,7 3,9 1,3 1,4 -1,5 0,0 4,5 4,4 1,4
2,8 3,9 1,0 1,5 -2,2 0,2 6,8 4,2 1,3
0,4 0,3 -0,1 -0,2 -1,5 -0,2 0,9 1,3 0,1
0,4 0,6 0,4 1,1 -0,3 0,1 1,7 0,8 -0,1
1,2 2,3 0,5 0,2 0,3 0,3 2,0 1,0 1,0
0,8 0,7 0,2 0,4 -0,7 0,0 2,1 1,0 0,3
: Az adat nem ismeretes.. * Szezonálisan és naptári hatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok. A szezonális kiigazítás nem foglalja magában a naptári hatással történő kiigazítást a következő tagállamokban: Bulgária, Dánia, Görögország, Írország, Luxemburg, Portugália, Románia. ** Az előző év azonos időszakához viszonyított adatok nem szezonálisan kiigazított adatokból számítódnak.
6
