Börtönügyi Szemle szám

Börtönügyi Szemle 2004. 4. szám

A magyar büntetés-végrehajtási szervezet szakmai és tudományos folyóirata

BÖRTÖNÜGYI SZEMLE Kiadja a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága Megjelenik negyedévenként

/^

z e r k esz t ő b iz o tt sá g X

/

!

D r . C sordás S ándor D r . H uszár L ászló D r . K abódi C saba D r . L őrincz J ózsef D r . M ezey B arna D r . N agy F erenc D r . V ókó G yörgy

Főszerkesztő: Y azbekné S zabó K atalin

Mb. felelős szerkesztő: D eák F erenc I stván

Az előkészítés és a tördelés a BVOP Sajtókapcsolatok Osztályán készül. A nyomdai munkálatokat a Duna-Mix Nyomda végzi.

Felelős vezető: F lamich O ttó

ISSN 1417A758

^

J

PhD bv. vezérőrnagy, országos p arancs­ nok; Dr. Csiszér Nóra p szich iáter, a P éterfy S ándor utcai K ó rh áz o sztály v e­ zető főorvosa; Dr. Csordás Sándor cso ­ portvezető ügyész, F ő v áro si Ü g yészség; Deák Ferenc István bv. alezred es, a BV O P P ályázati, K ülkapcsolati és K uta­ tási F őosztálya k iem elt főelőadója; Dr. Ilovicsné Török Ágota bv. százados, a B V O P S zem élyügyi és Szociális F ő o sztá­ lya kiem elt főelőadója; Dr. Király Klára b író sá g i fo g alm azó ; Dr. Mátételkiné Holló Magdolna PhD , a R endőrtiszti F ő isk o la Idegen n y elv i In tézetén ek v ez e­ tő je ; Novák Zoltán bv. sz á z a d o s, a B V O P F o g v atartási Ü g y ek F ő o sztály a kiem elt fő előadója; Dr. Parti Katalin, az O rszágos K rim in o ló g iai In tézet m u n k a­ társa; Dr. habil. Vókó György o sztályve­ zető ügyész, L egfőbb Ü gyészség. A fotókat Apró Andrea és Milkovics Pál készítette.

VV m£

J

V

Szerkesztőségünk olyan dolgo­ Közlési zatokat vár a szerzőktől, ame­ lyek a társadalmi devianciákat, a büntetés-végrehajtásra vonatkozó joganyagot (különös tekintettel a jogtörténeti vonatkozásokra és az EU jogharmonizációs tematikára), a fogvatartás, a fogvatartotti népesség sajátosságait, prob­ lematikáját, a tudományos közvélemény által elfogadott tudományszakok (kriminológia, szociológia, pszichiátria, pszichológia, vezetéselmélet, pedagógia, műszaki tudo­ mányok, stb.) szempontjából elemzik, értékelik. A dolgo­ zatok eredetéért és tartalmáért a szerző vállalja a 7 a ti

\

Dr. Békefy Lajos PhD b örtönlelkész, P á lh a lm a i O rsz á g o s Bv. In té z e t; Dr. Bodnár Lajos jo g á sz-ú jsá g író , Ig azság ­ ügyi M in isz té riu m ;. Dr. Bökönyi István

Tagok:

A szerkesztőség címe: 1054 Budapest V., Steindl Imre utca 8. Telefon/fax: 332-4778

Huszonharmadik évfolyam 4. szám

SZAMUNK SZERZŐT

Elnök: D r . B ökönyi I stván

♦

feltételek

5\

felelősséget. A kéziratokat éppen ezért kéijük íiják alá, tün­ tessék fel munkakörüket, munkahelyüket, telefonszámu­ kat, lakcímüket és - ha van - tudományos fokozatukat is. Ezen kívül a tanulmányokat számítógépes adathordozón is szíveskedjenek megküldeni. Szerkesztőségünk min­ denkor fenntartja m agának a jogot - a szerzővel egyeztetve - a kéziratok stilizálására! Olyan kézirato­ kat, melyeket nem rendeltünk meg, illetve a szaklektorok nem tartottak közlésre alkalmasnak, nem küldünk vissza és nem őrzünk meg!

7

Dr. Csordás Sándor— Dr. habil. Vókó György

A fogvatartottakkal való bánásmód elvei és gyakorlata A fogvatartottakkal való bánásm ód m ár hosszú évtizedek óta egyre inkább a szakmai és a közérdeklődés homlokterébe került. Különösen felerősödött ez a folyamat a rendszerváltás és az Európai Unióhoz csatlakozás időszakában. A z érdeklődés fokozódását az is jelzi, hogy a bánásmódot nem zetközi szinten (CPT)1 és hazai viszonylatban is különböző szer­ vezetek (M agyar Helsinki Bizottság)2 folyamatosan vizsgálják. A z ügyészség rendszeres törvényességi vizsgálatainak is kiemelt szempontja a bánásmód törvényessége3. A felerő­ södött érdeklődés és vizsgálatok ellenére sem kellően tisztázott azonban, hogy mi tartozik a bánásmód körébe, m it értünk törvényes, emberséges bánásmód, az emberi méltóság tisz­ teletben tartása alatt, m it tekinthetünk embertelen, megalázó bánásmódnak. Ezekre a kér­ désekre és dilem m ákra keressük a választ, annak érdekében, hogy a fogvatartó szervek fe­ lelős vezetői és a fogvatartói állomány körében tudatosuljanak az emberséges bánásmód­ dal kapcsolatos követelmények, és ezeket következetesen alkalmazzák a gyakorlatban.

A fogvatartottakkal való bánásmód fogalmi elemei A bánásm ód a legtágabb értelem ben em berek közötti viszonyt jelent. M égpedig olyan viszonyt, am elyben az egyik fél valam ilyen hatalm i pozícióban áll, a m ásik fél pedig valam ilyen alárendeltségi, függőségi stb. helyzetben van. A bánásm ód m indig a fölérendelt oldaláról valósul m eg az alárendelt helyzetben lévővel szemben. Ilyen vi­ szony van például a szülő és a gyerm ek, a tanár és a tanuló, az edző és a sportoló, az orvos és a beteg, az elöljáró és az alárendelt, a főnök és a beosztott, a bíró és a vádlott, a fogvatartó és a fogvatartott között. A bánásm ód általában huzam osabb időtartam ú kapcsolatot feltételez, de m egvaló­ sulhat rövid idő alatt is (például egy rendőri előállítás során). A bánásm ód tartalm a és terjedelm e az adott viszony jellegétől függ. O lykor csekély mértékű, csak valamilyen életviszonyra, tevékenységre terjed ki, m áskor pedig a függőségi (alárendeltségi) hely­ zetben lévőnek szinte az egész életterére, életkörülm ényeire ráhatással van. Például az edző által alkalm azott bánásm ód csak a sportoló felkészítésére, az orvos és az ápoló ál­ tali bánásm ód a beteg gyógykezelésére és kórházi ellátására terjed ki. A szülő viszont 1. Európai Bizottság a kínzás és az embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmódok megelőzésére (CPT) ellenőrzési jelentései: CPT 1995/21. számú jelentése, CPT 2000/21. számú jelentése, CPT 2003/71. számú jelentése. 2. Előrehozott büntetés. Bp. Alkotmány- és Jogpolitikai Intézet - Magyar Helsinki Bizottság. 1997. 3. Kurdi Tímea - Vókó György: Fogvatartotti panaszok a bánásmód köréből. Börtönügyi Szemle (BSZ), 2002. 4. - Pongrácz Dóra: Az idegenrendészeti fogdák ügyészi törvényességi felügyeleti tapasztalatairól. BSZ, 2003.2. - Vókó György: A fogvatartottakkal való emberséges bánásmód aktualitásai. BSZ, 2003. 2. - Szűcs András: A fogvatartottakkal való bánásmód törvényességének helyzete Magyarországon. BSZ, 2003.3.

jóval szélesebb körűen foglalkozik a gyerm ekével, bánásm ódja a gyerm ek testi és lelki fejlődésének egészére kihatással van. A hatalm i jellegből adódóan a fölérendelt helyzetben lévőnek önm érsékletet kell ta­ núsítania a tőle függőségi helyzetben lévővel szem ben. N em szabad a helyzetét kihasz­ nálnia, esetleg visszaélni azzal. Éppen ezért a m ai társadalm i fejlettségi szinten az ilyen jellegű viszonyok többnyire valam ilyen jo g i szabályozás alatt állnak, valam int erkölcsi követelm ények és szokások is átszövik. A fogvatartó szerv (büntetés-végrehajtási intézet, rendőrségi fogda, határőrségi fog­ da, előállító helyiségek stb.) és a fogvatartott (előzetesen letartóztatott, őrizetes, előál­ lított, elitéit, stb.) között büntetés-végrehajtási jogviszony keletkezik.4 A büntetés-vég­ rehajtási jogviszony hatalm i viszony ugyan, de nem jelentheti a fogvatartott jogfosztottságát, teljes alárendeltségét és kiszolgáltatottságát.5 A fogvatartott a büntetés-végrehaj­ tásnak nem tárgya, hanem alanya, akit a büntető szankció végrehajtása során jo g o k il­ letnek meg és kötelezettségek terhelnek.6 A fogvatartó szervezetet - m int a jogviszony másik alanyát - szintén m eghatározott jo g o k illetik m eg és kötelezettségek terhelik, ezek érvényesítésével hajtja végre a szankciót. Ennek során különösen érvényesülnie kell annak az elvnek, hogy a fogvatartó szerv és a fogvatartott között m inden érintke­ zésnek csak e jogviszony alapján, a jo g által szabályozottan szabad történnie.7 A fogvatartottakkal való bánásm ódot a felvázolt alaphelyzet határozza meg. Ebből fakadnak a bánásmód alapelvei, vagyis - tiszteletben kell tartani a fogvatartottak em beri jogait, - a fogvatartottakkal em berségesen, az em beri m éltóság tiszteletben tartásával kell bánni, - tilos kínzást, em bertelen, m egalázó bánásm ódot alkalm azni, -ta rtó z k o d n i kell m indenfajta diszkrim inációtól.

Az emberséges bánásmód, valamint az emberi méltóság tiszteletben tartásának követelm ényét több nem zetközi dokum entum és hazai jogszabály is meghatározza. A Polgári és Politikai Jogok N em zetközi E gyezségokm ánya (PPJN E) 10. cikke elő­ írja, hogy a szabadságuktól m egfosztott szem élyekkel emberségesen és az em beri sze­ m élyiség veleszületett m éltóságának tiszteletben tartásával kell bánni. A z Európa Tanács M iniszteri Bizottságának R (87) 3. számú ajánlása az Európai Bör­ tönszabályokról (EUBSZ) 1. pontja előírja, hogy „a szabadságtól való megfosztás olyan tárgyi és erkölcsi viszonyokban nyilvánulhat meg, m elyek biztosítják az emberi méltó­ ság tiszteletben tartását, és összhangban állnak az itt tárgyalásra kerülő szabályokkal” . A z ENSZ K özgyűlésén 1979-ben elfogadott M agatartási K ódex a R endfenntartó Erők Tisztviselői Szám ára (REM K ) 2. cikke is m eghatározza, hogy „kötelességük tel­ jesítése során a rendfenntartó erők tisztviselői kötelesek tiszteletben tartani és védel­ mezni az em beri m éltóságot és óvni m inden szem ély em beri jo g ait” . 4. Vókó György: A magyar büntetés-végrehajtási jog. Pécs - Budapest. Dialóg Campus. 1999.167. old. 5. Csordás Sándor: Kódex a jövőnek. BSZ, 2000.3.40. old. 6. Vókó György: i. m. 143. old. 7. Csordás Sándor: i. ni. 40. old.

A z EN SZ K özgyűlés 1990-ben elfogadott 45/111. szám ú határozatának (Bánásm ód alapelvei) 1. pontja előírja, hogy m inden fogvatartottat alanyi jo g o n m egillet az em be­ ri m éltóságot és értéket tiszteletben tartó bánásm ód. A z em berséges bánásm ód követelm énye az A lkotm ány 54. §-ából is következik, am ely kim ondja, hogy m inden em bernek veleszületett jo g a van az em beri m éltósághoz. A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. tvr. (Bv. tvr.) 21. §a is m eghatározza, hogy az elitéit em beri m éltóságát tiszteletben kell tartani. A kínzást és az embertelen, megalázó bánásmódot több nem zetközi dokumentum és hazai jog szabály is tilalm azza. A z Em beri Jogok Egyetem es N yilatkozatának (EJEN) 5. cikke, a PPJN E 7. cikke, az Emberi Jogok Európai E gyezm ényének (EJEE) 3. cikke, a K ínzás és m ás kegyetlen vagy m egalázó büntetések vagy bánásm ód ellenei N em zet­ közi Egyezm ény (K N E) 16. cikke közel azonos m egfogalm azásokkal írja elő, hogy „senkit sem lehet kínzásnak, embertelen, megalázó bánásmódnak alávetni”. A kínzás fogalm át a K N E 1. cikke határozza m eg, m iszerint „a kínzás kifejezés m in­ den olyan cselekm ényt jelent, am elyet szándékosan, éles testi vagy lelki fájdalom vagy szenvedés kiváltása céljából alkalm aznak valakivel sz em b e n ...” A kínzás, az em bertelen és a m egalázó bánásm ód fogalm át, illetve azok súlyossági fokozatait az EJEE 3. cikkének alkalm azása tekintetében az Európai B izottság és az Eu­ rópai B íróság is m eghatározta. A Bizottság álláspontja szerint - kínzás: olyan em bertelen bánásm ód, am elynek célzata inform ációk vagy kon­ cessziók szerzése, illetve büntetés kiszabása, - embertelen bánásmód vagy büntetés: olyan bánásm ód, am ely szándékosan sú­ lyos fizikai vagy lelki gyötrelm et okoz, és am ely az adott helyzetben jogtalan, - megalázó bánásmód vagy büntetés: olyan bánásm ód, am ely durván m egaláz va­ lakit m ások előtt, illetve őt m eggyőződésével vagy lelkiism eretével ellentétes cse­ lekvésre készteti. A Bíróság egy konkrét ügyben a következő álláspontot képviselte: - kínzás: szándékos em bertelen bánásm ód, am ely nagyon súlyos vagy kegyetlen gyötrelm et okoz, - embertelen bánásmód vagy büntetés: nagyfokú fizikai vagy lelki gyötrelem m el járó büntetés kiszabása, - megalázó bánásmód: kegyetlen bánásm ód, am ely azt célozza, hogy az áldoza­ tokban félelem , gyötrelem vagy alacsonyabb rendüség érzetét keltse, alkalm as ar­ ra, hogy lealacsonyítsa és m egalázza őket, és lehetőleg m egtörje fizikai vagy mo­ rális ellenállásukat.8 A B íróság gyakorlatában az E JE E 3. cikke alkalm azásáh o z a visszaélésnek egy m eg h atáro zo tt súlyossági fokot el kell érnie. A súlyosságnak ez a m inim ális m érté­ ke függ a b ánásm ód je lle g étő l és tartalm ától, to v áb b á a beav atk o zás tartam ától, fizi8. Rövid útmutató az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez. Bp. Európa Tanács Információs és Dokumen­ tációs Központ. 1994.16. old.

kai és pszich ik ai hatásaitól, valam int életkortól, nem től és az érin tett egészségi álla­ potától is.5 A REM K 1. cikke m eghatározza, hogy a rendfenntartó erők tisztviselői kötelesek védelm ezni m inden em bert a törvénytelen cselekm ényekkel szem ben. A 3. cikk ki­ mondja, hogy a rendfenntartó erők tisztviselői csakis akkor alkalm azhatnak erőszakot, ha az feltétlenül szükséges és csakis olyan m értékben, am ennyire azt kötelességük tel­ jesítése m egköveteli. A hazai jogszabályokban az A lkotm ány 54. §-a rendelkezik arról, hogy senkit sem lehet kínzásnak, kegyetlen, em bertelen, m egalázó elbánásnak vagy büntetésnek alávet­ ni. A Bv. tvr. 21. §-a szintén m eghatározza, hogy az elitéltet nem lehet kínzásnak alá­ vetni, kegyetlen, em bertelen, m egalázó bánásm ódban részesíteni. A z A lkotm ánybíróság 13/2001. (V.14.) A B határozata is rögzíti, hogy a büntetés­ végrehajtásban m egnyilvánuló állam i büntetőhatalom nem korlátlan, a bűnösnek talált és büntetésre ítélt egyén nem teljesen kiszolgáltatott. A z elitéit nem tárgya a büntetés­ végrehajtásnak, hanem alanya. A büntetés-végrehajtás alkotm ányos kereteit a kínzás, a kegyetlen, em bertelen, m egalázó bánásm ód és büntetések tilalm a, valam int az em beri m éltósághoz, szem élyi biztonsághoz való jo g adja. A z em bertelen, m egalázó bánásm ód tilalm ához szorosan kapcsolódik a diszkrimi­ náció tilalma is. A PPJN E 2. cikke, az EJEN 7. cikke, az EU BSZ 2. pontja, a M inim um Irányelvek a L etartóztatott Szem élyekkel való Em berséges Bánásm ódról (EN SZ 1955. A M SZ) 6. pontja különböző m egfogalm azásokban m eghatározzák, hogy a törvény előtt m indenki egyenlő és m inden m egkülönböztetés nélkül jo g a van a törvény egyenlő vé­ delm éhez. Nem tehető hátrányos megkülönböztetés a faj, a bőrszín, a nem, a nyelv,

a vallás, a politikai vagy más vélemény, meggyőződés, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerint. Ezen tilalm akat továbbfej­ lesztendőén és kiegészítendően írja elő a B ánásm ód alapelvei 3. pontja, hogy töreked­ ni kell tiszteletben tartani azon csoportok vallási m eggyőződését és kulturális elveit, am elyhez a fogvatartott tartozik. A z A lkotm ány 70/A. §-a kim ondja, hogy a M agyar K öztársaság biztosítja a terüle­ tén tartózkodó m inden szem ély szám ára az em beri, illetve az állam polgári jogokat, bár­ mely m egkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem , nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nem zeti vagy társadalm i szárm azás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül. A Bv. tvr. 2. §-a szerint az elitéltek között nem tehető hátrányos m egkülönböztetés nem zetiségi és etnikai hovatartozásuk, vallási vagy politikai m eggyőződésük, társadal-, mi szárm azásuk, nem ük, illetőleg vagyoni helyzetük szerint. A felsorolt szabályok, előírások nem határozzák m eg az emberséges bánásmód fogalmát, ezért azt a fogvatartási jo g v iszo n y tartalm ából és terjed elm éb ő l lehet le­ li vezetni. 9. I

Nagy Ferenc: Európai kihívások, magyar válaszok a büntetőjog és a büntetés-végrehajtás területén. BSZ, 2003.1.15. old.

A fogvatartási jogviszonyt, az ebből fakadó jogokat, kötelezettségeket és egyéb nor­ m ákat különböző nem zetközi dokum entum ok (ajánlások, határozatok), valam int külön­ böző szintű jogszabályok részletesen szabályozzák. A nem zetközi dokum entum ok közül a leglényegesebb az EN SZ által 1955-ben ki­ adott M inim um Irányelvek a L etartóztatott Szem élyekkel való E m berséges Bánásm ód­ ról (A M SZ), m elyet az európai viszonyokra az E urópa Tanács továbbfejlesztett és ak­ tualizált (az E urópa Tanács M iniszteri Bizottság ajánlása az Európai Börtönszabályok­ ról R (87) 3. EUBSZ). A z A M SZ hivatalos m agyarázata szerint „a börtönbeli életfeltételek a legfontosabb tényezők a fogvatartottak m éltóságának és önértékelésének m eghatározásában. Hol al­ szik, m it visel, mit, hol, és hogyan eszik, vetett ágya van, vagy a földön fekszik ron­ gyokkal takarva, szabad-e m osakodnia és m ilyen gyakran, bárm ikor eljuthat-e a m el­ lékhelyiségbe vagy kérnie kell az őrt m inden alkalom m al, m indezeknek óriási hatása van a testi és lelki jólétre” . A m agyarázat szerint „a nagyon rossz fizikai körülm ények a fogvatartott m éltósághoz való jo g án ak m egsértésén kívül m inősülnek kegyetlen és különleges büntetésnek, veszélyeztethetik a fogvatartott egészségi állapotát és életét, és így sérthetik a kínzástól és m ás kegyetlen, em bertelen és m egalázó bánásm ódtól és bün­ tetéstől való m entesség jo g á t.”101 A z előzetesen letartóztatottak tekintetében az EN SZ által 1994-ben kiadott „B írósá­ gi tárgyalásra vagy fellebbezésre váró, illetve a bíróság határozata alapján más okok m i­ att őrizetbe vett szem élyek fogvatartását szabályozó rendelkezések” (Fogvatartási Sza­ bályzat) határozza m eg az alapvető fogvatartási szabályokat. Ezeken kívül egyes speciális kérdésekben, illetve egyes fogvatartotti csoportok te­ kintetében több ajánlás, határozat látott napvilágot." A z Európai Parlam ent az Európai U nión belüli fogvatartási körülm ényekről szóló határozatában felszólítja a tagállam okat, hogy az Európa Tanács büntetés-végrehajtási előírásait teljes m értékben alkalm azzák. Különösen a higiéniai m inim um okkal kapcso­ latos követelm ényeket, a cellák kitakarítására, az élelm ezésre, a ruházatra, a fűtésre, a higiéniára, az egészségügyi ellátásban, a munkában, a képesítésben és a képzésben, va­ lam int a szociális nevelő, kulturális és sporttevékenységekben való részvételre vonat­ kozó előírásokat, és m indazon tényezőket, am elyek a fogvatartottak m éltóságát és tár­ sadalm i visszailleszkedését segítik elő.12 10. Szabványok alkalmazása. Nemzetközi Kézikönyv a megfelelő börtöngyakorlatról. ENSZ kiadvány 1994. 38. old. 11. A 21 év alatti bűnelkövetők rövid tartamú kezelése. Határozat 66/25. - Felnőtt bűnelkövetők rövid tarta­ mú kezelése. Határozat 73/17.- A büntetés-végrehajtási munkáltatás. Határozat 75/25.- A hosszú tarta­ mú büntetésüket töltő elitéltek kezelése. Határozat 76/2. - Fogvatartás a bírósági tárgyalás alatt ET aján­ lás R (80) 11.- A veszélyes fogvatartottak fogvatartása és kezelése. ET ajánlás R (82) 17. —Külföldi fogva­ tartottak kezelése. ET ajánlás R (84) 12.- A börtönművelődés. ET ajánlás R (89) 12.- A z AlDS-es és a fertőző betegek fogvatartottak egészségügyi ellátása. ET ajánlás R (93) 6. - A büntetés-végrehajtási intéze­ tek zsúfoltságáról. ET ajánlás R (99) 22. - Alapelvek a fogvatartottakkal való bánásmódra. ENSZ Köz­ gyűlés 45/111/1990. számú határozata 12. Európai Parlament A4-0369/98. számú határozata 1. pont

A hatályos jogszabályok közül a fogvatartással kapcsolatos alapvető norm ákat a Bv. tvr. szabályozza. A z alacsonyabb szintű jogszabályok közül a leglényegesebbek a 6/1996. (VII. 12.) IM rendelet a szabadságvesztés és az előzetes letartóztatás végrehaj­ tásának szabályairól (Bv. sz.), a 19/1995. (X II.13.) BM rendelet a rendőrségi fogdák rendjéről (FR.). E jogszabályokon kívül m ég szám os m iniszteri rendelet határoz m eg különböző fogvatartási norm ákat. Ezek m ellett egyéb jogszabályi előírásokat is érvé­ nyesíteni kell a fogvatartás során - például 253/1997.(XII.20.) K orm ányrendelet OTSZ. A lappal feltételezve azt, hogy a szabályozás m egfelelő, emberségesnek az a bá­

násmód tekinthető, amely megfelel a fogvatartással kapcsolatos nemzetközi doku­ mentumok előírásainak, valamint a jogszabályok rendelkezéseinek. Em ellett ter­ m észetesen az em berséges bánásm ódnak az is kritérium a, hogy feleljen meg az embe­ ri kapcsolatokra vonatkozó erkölcsi normáknak is. E fogalm i m egközelítés persze csak akkor lenne tökéletes, ha a fogvatartási norm ák is tökéletesek lennének, vagy ha nem m indenben tökéletesek, akkor azzá kell tenni azo­ kat. Például a Bv. sz. 137. §-a a zárkákban 6 m 3 légtér biztosítását írja elő fogvatartottanként, ezzel szem ben az O TSZ 85. §-a 15 m ’-t ír elő, a FR. a zárkák berendezési tár­ gyait nem határozza meg. A z em berséges bánásm ód fogalm i tisztázása m ellett azt is tisztázni szükséges, hogy mi tekinthető embertelen, megalázó bánásmódnak. A m ennyiben egyfajta bánásm ó­ dot nem tekinthetünk em berségesnek, akkor az ab ovo em bertelennek tekinthető-e, vagy a két fogalom közé illesszünk-e be egy harm adikat is a „nem emberséges” bá­ násmód fogalm át. A z Európai B izottság és az Európai B íróság előzőekben tárgyalt állásfoglalását is fi­ gyelem be véve, jogosan juthatunk olyan álláspontra, hogy az em berséges bánásm ódnak nem egyedüli ellentéte az em bertelen bánásm ód. U gyanis a norm ákkal ellentétes bánás­ módnak egy bizonyos súlyossági fokot el kell érnie ahhoz, hogy em bertelen, m egalázó bánásm ódnak m inősüljön. A m ennyiben a norm aszegés nem éri el e súlyossági fokot, akkor tekinthető a bánásm ód „nem em berségesnek” . Ö sszefoglalva tehát: embertelen a bánásmód, ha a fogvatartásra vonatkozó nor­

mákat olyan mértékben megsérti, melynek következtében a fogvatartott emberi méltósága is sérelmet szenved.

A fogvatartottakkal való bánásmód tartalma és terjedelme A fogvatartó és a fogvatartott közötti viszony tartalm a és terjedelm e széleskörű, a fogvatartottnak szinte az egész életterére kiterjed, hiszen a fogvatartó intézm ények totális szervezeteknek m inősülnek. A fogvatartás tényéből következően a fogvatartott életszükségleteiről, em beri m ivoltából fakadó egyéb szükségleteiről a fogvatartónak kell gondoskodnia. A fogvatartottakkal való bánásmód tartalmát és terjedelmét az em lített jogvi­ szony tartalma és terjedelme határozza meg. A köztudatban azonban ez nem ilyen egyértelm ű, a bánásm ódot általában leszűkítve értelm ezik, többnyire a fogvatartottakhoz való szubjektív viszonyulásra, leginkább a hangnem re korlátozzák. N em te ­

kintik például a bánásm ód körébe tartozónak az elhelyezési, ellátási körülm ényeket, vagy egyes jo g o k (például a levelezés, látogatás) biztosítását. A fogvatartási jo g v iszo n y b ó l eredően a bánásm ód tartalm át és terjedelm ét alapve­ tően két nagy területre, az objektív és a szubjektív elem ekre lehet felosztani.

A bánásmód objektív elemei: - az elhelyezési körülm ények m inősége (zárkák alapterülete, légtere, szellőzése, világítása, berendezési tárgyai stb.), - a higiéniai viszonyok m inősége (tisztálkodás, W C -re ju tás, m osás, szárítás stb.), - az é le lm e z é s sz ín v o n a la (é te l m in ő s é g e , m e n n y isé g e , é tk e z é si k ö rü lm é ­ n y e k stb .) - a ruházat, ágynem ű m ilyensége, - az egészségügyi ellátás színvonala.

A bánásmód szubjektív elemei: - a szem élyi állom ány fogvatartottakhoz való viszonyulásának irányultsága (hangnem , kényszerítő eszközök alkalm azása, bántalm azás, m egalázás, korrup­ ció, a kötelezettségek teljesítésének m egkövetelése stb.), - a fogvatartottak egym ás közötti viszonyainak kontrollálása (bántalm azás, kény­ szerítés, kihasználás stb.), - a napi elfoglaltságok biztosításának színvonala és m értéke (szabad levegőn tar­ tózkodás, sport, m űvelődés, m unkavégzés stb.), - a fogvatartotti jo g o k biztosításának m egfelelősége (kapcsolattartás, vallásgya­ korlás stb.), - a fogvatartottak ügyei, panaszai és kérelm ei intézésének színvonala. A felsorolt objektív és szubjektív elem ek m indegyikét különböző szintű norm ák, előírások szabályozzák. A z ezeknek való m egfelelőség m inősíti a bánásm ódot. A bánásm ód m indig annak a részéről valósul m eg, aki az adott szabály m egtartá­ sáért felelős. H a például a rendőri fogdában elhelyezett fogvatartott levelezését, láto­ g atását nem biztosítják m egfelelően, azért nem a fogdaőrség a felelős, hanem az ügy előadója, az em bertelen bánásm ód az ő részéről valósul meg. F elm erülhet a kérdés, hogy az em bertelen, m egalázó bánásm ód feltétlenül m egvalósít-e fegyelm i vétséget, vagy bűncselekm ényt. Ezt a kérdést általánosságban nem lehet m egválaszolni, m indig az adott helyzet vizsgálata során lehet eldönteni, hogy indítható-e fegyelm i vagy büntetőeljárás. O lyan kérdés is felm erülhet, hogy em bertelen, m egalázó lehet-e egy olyan körül­ mény, am elyre nincs jo g i szabályozás. N em érti például a rendőri vezető, hogy az ügyész m iért tartja m egalázónak, ha a zárkában nincs asztal (és em iatt a fogvatartot­ tak az ágy szélén ülve a térdükre helyezett tányérból eszik a levest), annak ellenére, hogy a FR. nem ír elő ilyen berendezési tárgyat. A válasz egyértelm ű: a helyzet ak­ k o r is lehet m egalázó, ha nincs rá jogszabály. Ilyen esetekben vagy el kell készíteni a jo g i szabályozást, vagy annak hiányában is, jó z an em beri érzésektől vezéreltetve, m eg kell oldani a helyzetet. H iszen arra sincs jog szab ály - az adott példánál m arad­ va - , hogy nem lehet asztalt betenni a zárkákba.

Bánásmód a gyakorlatban A z em berséges bánásm ód, valam int az em bertelen, m egalázó bánásm ód elvi kérdé­ seinek tárgyalását követően, a m egfelelő tanulságok levonása érdekében, szükségesnek tartjuk a C PT és az ügyészség vizsgálataiból néhány jellem ző eset, illetve körülm ény közreadását.

Az elhelyezési körülményekről: K özism ert, hogy a bv. intézetekben a zsúfoltság évek óta magas, 150-170% -os a te­ lítettség. Em iatt az egy főre előírt szabad m ozgásteret és légteret nem lehet biztosítani. Ezeket a körülm ényeket a CPT is ismeri, ennek tudatában ellenőrzései során m in­ den alkalom m al arra ösztökéli a m agyar hatóságokat, hogy folytassák és fokozzák erő­ feszítéseiket a zsúfoltság csökkentésére (C PT 2003. 71. szám ú jelentés). A CPT em lí­ tettjelen tése a rendőrségi fogdákkal kapcsolatban m egállapítja, hogy a 8 m 2-nél kisebb alapterületű zárkákat nem lehet egynél több, a 11 m 2 alapterületűeket pedig kettőnél több szem ély elhelyezésére használni. A z em berséges fogvatartás m inőségét jelentősen befolyásolja a zárkák term észetes szellőzésének és m egvilágításának állapota. Ezek a körülm ények m ind a bv. intézetek­ ben, m ind a rendőrségi fogdákban általában nem kielégítők. A z ügyészi vizsgálat az egyik rendőrkapitányság fogdájában m egállapította, hogy „az ablaknak nevezett nyílászáró, m ég szellőzőnyílásnak sem m egfelelő” . A CPT em lí­ tett jelentésében előírja, hogy Budapesten három rendőrkapitányság fogdájában a ter­ m észetes fényhez és szellőzéshez ju tá st javítani kell. (M egjegyzés: a CPT csak e fog­ dákat vizsgálta.) A bv. intézetekre vonatkozóan a zárkák berendezési tárgyait a Bv. sz. m ellékletei m eghatározzák, a FR. azonban nem ír elő berendezési tárgyakat, a Fogdaépítési Sza­ bályzatot - am ely egyébként m ár teljesen elavult volt - pedig hatályon kívül helyezték. Em iatt teljesen esetleges, hogy a rendőrségi fogdákban m ilyen berendezési tárgyakat helyeznek el. Például asztalok csak néhány fogdában találhatók. A rendőrségi fogdákban beszerelt ágyak m éretei (az em lített szabályzat 75x190 cm. m éretet írt elő) sok esetben m egalázóan kicsik. Például az ügyészek két budapesti rend­ őrségi fogdában m egállapították, hogy az ágyak csak 60 cm. szélesek. A CPT előírta, hogy az egyik rendőrkapitányság fogdájában javítan i kell a fogvatartottak alvó alkalm a­ tosságait.

A higiéniai viszonyokról: A bv. intézetekben a fogvatartottak részére heti egy alkalom m al kell m eleg vizes fürdést biztosítani. A nnak ellenére, hogy ezt jogszabály írja elő (Bv. sz. 151. §), nem te­ kinthető em berséges bánásm ódnak. A z sem em berséges bánásm ód, ha a fürdőhelyiségek állapota nem m egfelelő. A CPT jelentésében írja, hogy az egyik budapesti rendőrkapitányságon javítani kell a tisz­ tálkodási helyiségek állagát. A C PT is és az ügyészség is kiem elt figyelm et fordít arra, hogy m ilyenek a szükség­ let elvégzéséhez jutási lehetőségek. A bv. intézetekben ez nem gond, m ert a zárkákban

W C is található, az viszont nem tekinthető em berségesnek, ha ez nincs leválasztva a zárka légterétől. M árpedig a zárkák többsége ilyen. A rendőrségi fogdák túlnyom ó többségében a zárkákban nincs WC. Em iatt a fogvatartottakat kérésükre az őrségnek ki kell engednie. Ezzel kapcsolatban az ügyészek több je lzést és észrevételt tettek az illetékes rendőri vezetőknek, m ert gyakran előfor­ dult, hogy a fogvatartottakat az őrség csak késve engedte W C-re. Ennek részben olyan objektív okai is vannak, hogy a W C éppen foglalt, vagy az őrség m ás tevékenység m i­ att akkor nem ér rá. A z viszont nem objektív körülmény, ha az őrség a fogvatartottak tudom ására hozza, hogy 22 óra után ne nagyon kérjék a W C-re engedést. Em iatt fordul elő gyakran, hogy a fogvatartottak a vizeletüket m űanyag flakonokba ürítik, és azokat a zárkájukban tárolják A C PT is írja, hogy az illem helyre ju tá st a nap bárm ely szakában biztosítani kell, azt a néhány budapesti rendőrségi fogdában észlelt gyakorlatot, hogy m űanyag edényekbe vizeljenek a fogvatartottak, m eg kell szüntetni. A z a körülm ény, hogy a zárkákban nincs WC, m ár önm agában is m egalázó helyze­ tet terem t. Főleg, ha női fogvatartottaknak kell naponta többször is kérnie a férfi őröket, hogy engedjék őket az illem helyre. A z egyik fogdában ellenőrző ügyésznek például egy női fogvatartott a következő panaszt terjesztette elő: „A z őrségtől kértem , hogy enged­ je n ek W C-re. A zt válaszolta az őr, hogy nem ér rá, m ajd később kienged. M ondtam ne­ ki, hogy sürgős. Erre azt válaszolta, hogy kössek csom ót rá” .

Az élelmezés színvonaláról: Tudvalévő, hogy a fogvatartottak az étkezéssel kapcsolatban gyakran terjesztenek be panaszt. E panaszok nagy része m egalapozatlan, azonban akadnak jo g o s panaszok is. Például m egalapozottnak ítélte az ügyész a fogvatartott azon panaszát, hogy a kará­ csonyi ünnepek alatt két hét alatt nyolc alkalom m al naponta csak egyszer kapott meleg ételt, az is m elegített konzerv volt. A z ügyész jelzésére olyan válasz érkezett, miszerint nincs szem élyzet arra, hogy m unkaszüneti és ünnepnapokon is m űködtethessék a kony­ hát. A z ilyen hozzáállás term észetesen nem fogadható el, és a bánásm ód az objektív ne­ hézségektől függetlenül is em bertelennek tekinthető. A z étkezési körülm ények a rendőrségi fogdák túlnyom ó többségében nem fogadhatóak el. A m ár korábban em lített asztalok és székek hiánya m iatt a fogvatartottak m eg­ alázó körülm ények között étkeznek. A XXI. században, Európa közepén az ilyen körül­ m ények sem m iképpen sem m inősülhetnek em berségesnek.

Az egészségügyi ellátás színvonaláról: A z előzőekben tárgyaltakhoz hasonlóan a fogvatartottak az egészségügyi ellátással kapcsolatban is sok panaszt terjesztenek elő, m elyek túlnyom ó része m egalapozatlan. M egalapozottak voltak viszont azok a panaszok, hogy a fogdaorvos által írt beutaló el­ lenére a fogvatartottakat nem szállították ki időben szakorvosi vizsgálatra. A z egyes rendőri szervek egym ásra m utogatása m iatt az ügyészeknek kellett intézkedniük né­ hány ilyen ügyben. A C PT legutóbbi jelentésében a rendőrségi fogdákban elhelyezett fogvatartottak egészségügyi ellátásáról a következőket írja: „ ...a fogvatartottak azt állították, hogy a

rendőrorvosok által nyújtott ellátás m inősége gyenge, sőt egyes rendőrorvosok állítólag elhárító m agatartást tanúsítanak a fogvatartottak egészségügyi gondjai iránt” . Több pa­ nasz hangzott el a fogászati ellátáshoz jutásra történő hosszú várakozási időre is. A CPT által kapott inform áció azt sugallja, hogy az előzetes letartóztatásban lévő szem élyek olyan fertőző betegségek tekintetében történő szűrése, m int a TBC és a h e­ patitis, sok kívánnivalót m aga után, és úgy tűnt, hogy a H ÍV szűrés nem vehető igény­ be. A CPT vélem énye szerint a rendőrségi fogdák tekintetében a szűréseket a bv. inté­ zetekhez hasonlóan kellene biztosítani. A helyzet jav ítása érdekében a CPT ajánlást tett, hogy a m agyar hatóságok vizsgálják felül a rendőrségi fogdákban elhelyezett fogvatar­ tottak egészségügyi szűrését. A CPT olyan ajánlást is tett, hogy a rendőrségi fogdákban elhelyezett m inden egyes fogvatartottról állítsanak össze egészségügyi kartotékot, am ely m ás fogvatartási helyre történő átszállítások esetén kísérné a fogvatartottat. A z ennek következtében jav u ló in­ form ációáram lás az egészségügyi ellátás m inőségének javulásához is hozzájárulna. A z egészségügyi ellátás terén a CPT minden ellenőrzés alkalm ával kifogásolta, hogy a rendőrségi fogdákban a gyógyszereket a fogdaőrség osztja ki a fogvatartottak ré­ szére. Felhívta a m agyar hatóságok figyelm ét arra, hogy a gyógyszert m egfelelő egész­ ségügyi képesítéssel rendelkező szem ély adja ki a fogvatartottaknak. A CPT 2003-ban tett látogatása alkalm ával az egyik ellenőrzött bv. intézet vonatko­ zásában olyan m egállapítást tett, hogy a m eglévő egészségügyi létszám nem elegendő a fogvatartottak ellátásához. Ebben a tekintetben a CPT küldöttsége szám os panaszt ka­ pott a fogvatartottaktól az orvoshoz és az ápolókhoz, és különösen a fogorvoshoz ju tás késedelm essége miatt.

A személyi állomány viszonyulása a fogvatartottakhoz: A szem élyi állom ány viszonyulása a fogvatartottakhoz a bánásm ód egyik legkénye­ sebb területe. A napi folyam atos kapcsolatból eredően a legtöbb súrlódási felület itt ke­ letkezik (fogdaőrség, bv. körletfelügyelők stb.). A fogvatartottak m inden feszültségü­ ket, vélt vagy valós sérelm eiket itt vezetik le. A szem élyi állom ány tűrőképessége sem mindig m egfelelő, de az is előfordul, hogy a hozzáállásuk sem kielégítő. Egy-egy „beszólás" könnyen m inősülhet m egalázó bánásm ódnak, de olyan is előfordul, hogy az őr eleve durván viselkedik egy-egy fogvatartottal, vagy általában a fogvatartottakkal szemben. A durva, esetenként m egalázó hangnem et nehéz tetten érni, ezért az ilyen pa­ naszok vizsgálata során általában nem lehet m egállapítani a m egalázó bánásm ódot, de akad ezzel ellentétes példa is. A durva bánásm óddal kapcsolatos panaszok sokasodása m iatt az ügyész jelzéssel élt az egyik bv. intézet parancsnoka felé. U gyanezen bv. intézet tekintetében a CPT is fel­ hívta a figyelm et arra, hogy a vezetés egyértelm űen hozza az őrszem élyzet tudom ásá­ ra: a fogvatartottak testi bántalm azása és szóbeli sértegetése, továbbá a fogvatartottak­ kal szembeni tiszteletlen vagy provokatív m agatartás elfogadhatatlan, ennélfogva a m a­ gyar hatóságok vizsgálják felül az ellenőrzött bv. intézetben szolgálatot teljesítő szem é­ lyi állom ány képzési szükségleteit. A bv. intézet parancsnoka a szükséges intézkedése­ ket megtette, egyes felügyelők ellen büntető feljelentést tett, és m egfelelőbb vezetőt ne­

vezett ki az adott területre, az intézkedések hatására a rend helyreállt, azóta ilyen pana­ szok nincsenek. Ebbe a körbe tartozik a kényszerítő eszközök alkalm azása is. A tapasztalatok szerint a fogvatartói állom ány általában csak ritkán alkalm az kényszerítő eszközöket, ezen ese­ tek szinte 100% -a jogszerű. K ényszerítő eszközöket inkább az elfogás során alkalm az­ nak, am ikor legtöbbször sérülések is keletkeznek. Ilyen esetekben a rendőrségi fogdá­ ba történt befogadást követően a bv. felügyeleti ügyészt értesíteni kell. Ez az értesítés néhány fogda részéről időnként elm aradt, az ügyész ellenőrzései során vagy egyéb for­ rásokból értesült sérült fogvatartott befogadásáról. Ilyen eseteket a CPT is feltárt és fel­ hívta az illetékes hatóságokat, hogy m aradéktalanul teljesítsék értesítési kötelezettségü­ ket. H iszen az ügyész értesítése fontos törvényességi garancia. A C PT m inden ellenőrzés során azt is vizsgálta, hogy m iként alakult a bv. intézet­ ből rendőrségi fogdára való kiadás, ilyen esetekben a visszafogadáskor történik-e orvo­ si ellenőrzés. A C PT nyom atékosan felhívta az érintett hatóságok figyelm ét, hogy a rendőrségi fogdára való kiadás csak a legszükségesebb esetekben, a legm inim álisabb időre történjék. A kiadást szigorúan nyilván kell tartani. Ü gyészi vizsgálat is m egállapította, hogy a rendőrségi fogdára hosszabb időre tör­ tént kiadás során a fogvatartott jo g ai súlyosan sérültek, m elynek a legfőbb oka az volt, hogy a kiadás során a k ét szerv nem inform álta m egfelelően egym ást (például a gyógy­ kezelés, élelm ezés, kapcsolattartás tekintetében). A törvényes bánásm ód körébe tartozik a fogvatartó és a fogvatartott közötti tiltott kap­ csolat is, m elynek legsúlyosabb form ája a korrupció. Korrupciós cselekm ények m iatt a fogvatartó szervek vezetői büntető feljelentést tesznek. A feljelentések egy része ítélettel zárul. A z ítélettel záruló néhány eset azonban nem tekinthető m egnyugtatónak, m ert e té­ ren jelentős m értékű a látencia. A CPT is ajánlást tett a m agyar hatóságoknak: hozzák a vezetők és a beosztottak tudomására, hogy a fogvatartottaktól előnyök elfogadása vagy kérése tűrhetetlen, és súlyos szankciókat von m aga után. N yom atékosan hívják fel a fi­ gyelm et arra, hogy a fogvatartotti jogok biztosítása nem függhet a felkínált előnyöktől.

A fogvatartottak egymás közötti viszonyainak kontrollálása: A bánásm ód egyik fontos területe, hogy a szem élyi állom ány m iként képes m egaka­ dályozni a fogvatartottak egym ás sérelm ére elkövetett cselekm ényeit. A R endfenntartó Erők M agatartási K ódexének 2. cikke is előírja, hogy a tisztviselők kötelesek védel­ m ezni az em beri m éltóságot és m inden szem ély em beri jogait. Tudvalévő, hogy a zárkák belső világától nem idegen az erőszak és a gyengébbek kihasználása, ezért a fogvatartottakkal foglalkozó személyi állom ánynak m indent meg kell tennie annak érdekében, hogy a fogvatartottak ne bántalm azzák, sanyargassák egy­ mást, ne kényszerítsék a gyengébbeket akaratukkal ellentétes cselekvésekre (csicskáztatás stb.), ne vegyék el a gyengébbek szem élyes tárgyait. A szakem berek szám ára az is ism ert, hogy ezek a cselekm ények többnyire rejtve m aradnak, a sértettek nem mernek jelen tést tenni. Em iatt az ügyészekhez is kevés ilyen panasz ju t el. A tapasztalatok azt m utatják, hogy az ilyen cselekm ényeket a legjobban úgy lehet m egakadályozni, ha a szem élyi állom ány a zárkák szem élyi összetételét gondosan vá-

lasztja meg, és állandóan figyelem m el kíséri annak alakulását, valam int a leg k iseb b jei esetén azonnali intézkedéseket tesz. A m ennyiben a szem élyi állom ány nem képes m egakadályozni a fogvatartottak kö­ zötti erőszakot, vagy m eg sem kísérli azt, akkor szándékosan vagy akár gondatlanul is em bertelen bánásm ódot valósít meg.

A napi elfoglaltságok biztosításának színvonala: A fogvatartás m inőségének egyik fontos jellem zője az, hogy a fogvatartottak részé­ re tudnak-e napi elfoglaltságot biztosítani - ha igen: m ilyet - , avagy egész napi tétlen­ ségre kényszerítik őket. A jogszabályok előírják, hogy a fogvatartottak részére legalább napi egy óra szabad levegőn tartózkodást kell biztosítani. A z ügyészi vizsgálatok több esetben m egállapítot­ tak olyan hiányosságot, hogy egyes rendőrségi fogdákban esetenként elm aradt a szabad levegőn tartózkodás, vagy az előírt egy óránál kevesebb időt biztosítottak. Ilyenkor a vezetők a szem élyi állom ány hiányára, illetve m ás feladatokra hivatkoztak. Ezek a h i­ vatkozások nem fogadhatók el, ugyanis a jogokat biztosítani kell, az ehhez szükséges feltételeket szintén biztosítani kell. A CPT is m eghatározza, hogy a rendőrségi fogdák­ ban elhelyezett valam ennyi fogvatartott szám ára m inden egyes nap legalább egy óra szabadtéri m ozgást, továbbá bizonyos más tevékenységi form ákat is kell biztosítani a teljes tétlenség rossz hatásai miatt. A CPT több jelentésében is kifogásolta, hogy a bv. intézetekben, különösen az elő­ zetesen letartóztatottak részére, nem biztosítanak naponta m egfelelő zárkán kívüli el­ foglaltságot, ezzel a fogvatartottakat tétlenségre kényszerítik. A CPT napi 6-8 óra elfog­ laltságot tart m egfelelőnek. Legutóbbi jelentésében is ajánlja, hogy fejleszteni kell a te­ vékenységi program okat, jobban ki kell használni a m eglévő lehetőségeket. Ismeretes, hogy a rendőrségi fogdákban és a bv. intézetekben is az előzetesen letar­ tóztatottak részére kevés napi program ot lehet biztosítani, nincsenek m eg az ehhez szükséges helyiségek, tárgyi és szem élyi feltételek. Ez a körülm ény azonban nem lehet felm entés az alól, hogy ennek m egváltoztatása érdekében az illetékes vezetők sem m i­ lyen intézkedést ne tegyenek. Sajnos olyan ellenőrzési tapasztalatok is vannak, hogy a m eglévő lehetőségeket sem használják ki kellőképpen. Például a sétaudvarokat sporto­ lás céljára is ki lehetne használni, vagy az előírt napi egy óra szabad levegőn tartózko­ dáson túl, ha arra lehetőség van, többet is lehetne biztosítani, a közösségi helyiségek­ ben program okat lehetne szervezni stb. A z elitéltek részére jóval több napi elfoglaltságot biztosítanak a bv. intézetekben, de ezek a program ok az elítélteknek csak bizonyos százalékát érintik (munkáltatás, szakkép­ zés, iskolai oktatás, szakkörök stb.). A z elitéltek egy része semmilyen elfoglaltságban nem vesz, vagy nem vehet részt. A helyzet javítása érdekében minden intézkedés üdvöz­ lendő, még akkor is, ha egy-egy újabb program csak 10-15 elitéit részvételét biztosítja. A bánásm ód elveinek figyelem be vételével m egállapítható, hogy a fogvatartottak tétlenségre kényszerítése nem tekinthető em berséges bánásm ódnak, mivel a tétlenség ellentétes a term észetes em beri szükségletekkel. E zért az illetékes vezetőknek m indent m eg kell tenniük annak érdekében, hogy a jelenleg i helyzeten folyam atosan javítsanak.

Ennek jegyében ajánlja a C PT is, hogy a m agyar hatóságok vizsgálják felül a nevelők és a szociális ügyintézők szerepét.

A fogvatartotti jogok biztosításának színvonala: A fogvatartotti jogok köréből a legtöbb panasz a kapcsolattartás biztosításának hiá­ nyosságaira irányul. A fogvatartottak az ügyészekhez gyakran terjesztenek elő olyan pa­ naszokat, hogy a leveleket késve kapják m eg, nem biztosítják a telefonálási és látoga­ tási lehetőségeket. A panaszok jelentős része m egalapozott, de a vizsgálatok során az egyes rendőri szervek gyakran egym ásra m utogatnak. A fogdaszem élyzet kim utatja, hogy ők időben továbbították a levelet az előadóhoz. A z előadó arra hivatkozik, hogy a segédhivatal továbbítja késve a levelet. Senki sem érzi azonban m agát felelősnek. A lá­ togatás elm aradását az előadók azzal m agyarázzák, hogy a fogvatartott vagy a hozzá­ tartozó nem kérte, illetve nem érte el a hozzátartozót. A telefonálás legtöbbször azért m arad el, m ert az ellenőrzésre az előadó nem ér rá. A C PT is ajánlotta legutóbbi jelentésében, hogy a rendőrségi fogdákban elhelyezett fogvatartottak esetében javítani kell a kapcsolattartási lehetőségeket. A z em lített hiányosságok 2005. januárjától csökkenni fognak, mivel az előzetesen letartóztatottak csak két hónapot tartózkodhatnak rendőrségi fogdán, de e két hónap alatt is biztosítani kell a jogokat. M indenekelőtt az előadókkal tudatosítani kell, hogy a kapcsolattartási jo g o k függetlenek a büntetőeljárástól, nem lehet azokat az eljárásnak alárendelni, továbbá a fogvatartottaknak a kapcsolatoktól való m egfosztása em bertelen bánásm ódnak minősül.

A fogvatartottak ügyei, kérelmei, panaszai intézésének színvonala: A szabadságától m egfosztott szem élynek nincs lehetősége arra, hogy ügyeit ugyan­ úgy intézze, m intha szabad lenne. E m iatt - különösen a letartóztatás kezdeti szakaszá­ ban - gyakran fordul segítségért a fogvatartó szem élyzethez. A fogvatartás során is gyakran nyújtanak be a fogvatartottak különböző kérelm eket és panaszokat. A kérelm ek és panaszok intézését, határidők m egjelölésével, jogszabályok szabá­ lyozzák. A határidők betartása m ellett azonban nagyon lényeges az is, hogy az illetékes vezetők és beosztottak m ilyen alapossággal és m ilyen lelkiism eretesen intézik az ügye­ ket. Több olyan panasz ju t el az ügyészekhez am iatt, hogy a kérelm et vagy panaszt csak form álisan intézik, tesznek ugyan valam ilyen intézkedést, de az m ár m ellékes, hogy an­ nak van-e értékelhető eredm énye. E setenként előfordul, hogy a fogvatartottak olyan kérelm ekkel fordulnak az ügyész­ hez, am elyeket nevelői szinten kell intézni. A m ikor az ügyész ezt közli a fogvaíartottal, akkor azt válaszolja, hogy erről nem volt tudom ása. O lykor az a válasz, hogy nem is­ meri a nevelőjét. M ég ha ezen válaszok valóságtartalm a esetenként m egkérdőjelezhető, akkor is el kell gondolkodni a jelenségről.

Term észetesen a CPT is és az ügyészség is tisztában van azzal, hogy az objektív kö­ rülm ények m egváltoztatása, jav ítása jelentős összegekbe kerül, és időtartam a is je len ­ tős lehet. Ennek ellenére helyeselhető az ügyészség azon álláspontja, hogy a hiányos-

Ságokat fel kell tárni, a problém ákat nevükön kell nevezni, annak érdekében, hogy a fel­ szám olásukhoz a m egfelelő terveket el lehessen készíteni, és az éves költségvetés ter­ vezésekor lépésenként előre lehessen haladni. H asonló álláspontot képviselnek a m ár idézett nem zetközi kézikönyv szerzői is, am ikor kijelentik, hogy „m ég ha nehéz is lényegi változásokat eszközölni a fizikai kö­ rülm ényekben nagyobb befektetés nélkül, nem szabad a fogvatartottakat olyan körül­ m ények között tartani, m elyek ellentm ondanak az em beri jogoknak és az em beri mél­ tóságnak”. u A bánásm óddal kapcsolatban azonban szám os olyan szubjektív hiányosság is ta­ pasztalható, am elyek nem függhetnek az anyagi viszonyoktól. Ezek m egváltoztatása nem pénzkérdés. M indenekelőtt a vezetői állom ány fogvatartással kapcsolatos ism ere­ teinek és szem léletm ódjának színvonalán kell lényeges jav u lást elérni, különösen a rendőri állom ány tekintetében. A z állom ány folyam atos képzése is fontos követelm ény. A folyam atos képzés m ellett a folyam atos és lényegre törő ellenőrzés is ugyanilyen fon­ tossággal bír. V égezetül a szerzők azt ajánlják a fogvatartásért felelős vezetőknek és szem élyi ál­ lom ánynak, hogy az adott esetben képzeljék m agukat a fogvatartottak helyébe. Próbál­ já k átérezni, hogy egy-egy helyzetet, m int virtuális valóságot, m iként élnének meg, ha ők lennének azok szenvedő alanyai. Feltételezve, hogy m indenkinek em patikus érzel­ mei lesznek saját m aga iránt, így vélhetően a fogvatartottakkal szem ben is em patikusabbak lesznek. M indezek eredm ényeképpen is jav u lh at a bánásm ód színvonala. Ezt a vélem ényt képviselik a nem zetközi kézikönyv szerzői is, am ikor azt írják, hogy „a fogvatartottak elhelyezéséért felelős vezetők szám ára fontos lehet m indig em ­ lékezni rá, hogy a fogvatartottak szám ára a cella az otthon. Elképzelhetik, hogy ők lak­ nak a cellában, és m eggondolhatják, mi lenne szám ukra a legfontosabb azok között a körülm ények között, m ilyen változtatásokat lehetne eszközölni viszonylag alacsonyabb költségekkel, vagy mi lenne szám ukra a legkellem etlenebb a cellában. Ilyen hozzáállás­ sal olyan döntéseket hozhatnak, m elyek a m eglévő infrastruktúrát a lehető legjobban ki­ használják, és tudni fogják, hol kell m eghúzni a vonalat.” 134

_

13. Nemzetközi Kézikönyv 38. old. 14. Nemzetközi Kézikönyv 38. old.

Tájékoztató az Európa Tanács magyar hatóságoknak szóló legújabb ajánlásairól A Kínzás és Embertelen vagy Megalázó Bánás­ mód vagy Büntetések Megelőzésére létrehozott Európai Bizottság, a CPT (2003) 71. számú je­ lentését az Európa Tanács 2004. június 17-én hozta nyilvánosságra. A CPT egy ad hoc bizottsága - a rendszeres, időközönkénti ellenőrzés keretén kívül - 2003. május 30. és június 4. között Budapesten látoga­ tott meg rendőrségi fogdákat és büntetés-végre­ hajtási intézeteket. A bizottság jelentését és a ma­ gyar hatóságok válaszát a CPT 2003. november 3-7. között megtartott 52. ülésén elfogadta. Megállapította, hogy a nemzeti hatóságok­ kal való találkozók a szoros együttműködés szel­ lemében valósultak meg. Az egyetlen zavaró esemény - amely a bizottsági összekötő azonna­ li intézkedését igényelte - világossá tette a Ré­ szes Államoknak azt a kötelezettségét, miszerint biztosítaniuk kell, hogy minden érintett hatóság, köztük még a fogvatartási helyek egészségügyi személyi állománya is részletes tájékoztatást kapjon a CPT hatásköri szabályairól és a vele kapcsolatos kötelezettségekről. A CPT felhívta a magyar hatóságok figyel­ mét: tegyenek konkrét lépéseket annak érdeké­ ben, hogy az új büntetőeljárási törvény, az 1989. évi XIX. törvény 135. §-ának hatályba lépése is­ mételten ne halasztódjék el, az előzetes letartóz­ tatásban lévők csak a törvényben előírt időtartam alatt (30 nap) lehetnek rendőrségi fogdában, s csak kivételesen éljenek e határidő meghosszab­ bításának lehetőségével (mindösszesen 60 nap). Középtávú célkitűzés szükséges annak biz­ tosítására, hogy a rendőrségi fogdákban a fog­ vatartási feltételek azonos színvonalúak legye­ nek a büntetés-végrehajtási intézetekben már tapasztalhatókkal.

A szabadságától megfosztott személyt a kí­ sérő rendőrtiszt által tartott vezetőeszközhöz köt­ ve az utcán vezetni a nyilvánosság előtt egyértel­ műen megalázó, következésképpen ezt a gya­ korlatot lealacsonyítónak lehet tekinteni. A CPT úgy véli, nem kívánatos, hogy az őrszemélyzet a rendőrségi fogdákban, a fogvatar­ tási körleteken belül megszokásból gumibotot és/vagy könnygáz-flakont viseljen. Ha ezt a fel­ szerelést egyértelműen meghatározott különle­ ges körülmények szükségessé is teszik, akkor is rejtett, nem látható módon kell viselni. A fogvatartási feltételekkel kapcsolatban há­ rom budapesti rendőrkapitányságon a természe­ tes fényhez és szellőzéshez jutást biztosítani szükséges, az egyik rendőrkapitányságon pedig a fogvatartottak alvó-alkalmatosságai, továbbá a közös használatú tisztálkodási helyiségek szín­ vonalát javítani kell. A 8 m2-nél kisebb alapterületű zárkákat nem lehet egynél több, a 11 m2alapterületűeket pedig kettőnél több személy elhelyezésére használni. Az illemhelyre jutást a nap bármely szaká­ ban biztosítani kell, azt a néhány rendőrségi fog­ dában észlelt gyakorlatot, hogy éjszakára mű­ anyag edényeket adnak be a zárkába a szükség­ let gyűjtésére, meg kell szüntetni. A rendőrségi fogdákban elhelyezett vala­ mennyi fogvatartott számára minden egyes nap legalább egy óra szabadtéri testmozgást kell biz­ tosítani, továbbá bizonyos más tevékenységi for­ mákat is be kell vezetni a teljes tétlenség rossz hatása miatt. Kellő tekintettel kell lenni a magyarul nem beszélő fogvatartottakra, hogy olyan fogvatartott-társakkal kerüljenek közös zárkába, akikkel tudnak kommunikálni. Keresni kell az érintkezé-

si lehetőségekjavításának módjait is oly módon, hogy a biztonsági kockázattal és a nyomozás ér­ dekeivel összefüggő szempontokat figyelembe vegyék. Különösen a külföldi állampolgárok külvilággal való kapcsolata szorul javításra. A CPT szerint az előzetes letartóztatásban lévők számára minden héten legalább 30 perc időtarta­ mú látogatást kellene biztosítani. A rendőrségi fogdákban elhelyezett előzete­ sen letartóztatottak orvosi szűrését felülvizsgál­ ni szükséges, a szűrésekről orvosi kartotékot kell vezetni. A CPT bízik abban, hogy a rendőr­ orvosok maradéktalanul teljesíteni fogják azt a követelményt, miszerint értesítsék az illetékes ügyészt - a rendőrségi létesítmény parancsno­ kának történő előzetes referálás nélkül - , ha bár­ milyen olyan sérülést tapasztalnak az újonnan érkezett fogvatartotton, amely bántalmazásra utal. A CPT Ismételten felkéri a magyar hatósá­ gokat arra, hogy a fogvatartottaknak ne egész­ ségügyi képesítés nélküli személyi állomány adja be a gyógyszereket. A CPT ajánlása szerint: a magyar hatóságok hozzák a személyi állomány - mind vezető, mind pedig beosztott tagjai - tudomására azt a felhívást, hogy a fogvatartottaktól előnyök elfo­ gadása vagy kérése elfogadhatatlan, és súlyos szankciókat von maga után. Ezt a felhívást szük­ séges időközönként megfelelő formában megis­ mételni. A fogvatartottak jogainak gyakorlása és az előjogok megszerzése sohasem függhet a sze­ mélyi állomány számára felkínált előnyöktől vagy elfogadhatatlan szolgáltatások nyújtásától. A CPT felkéri a magyar hatóságokat, vizs­ gálják felül a fogvatartás nyilvántartási módját. A fogvatartottaknak büntetés-végrehajtási inté­ zetből rendőrségi fogdába történő visszaszállítá­ sát bármilyen céllal csak akkor lenne kívánatos kérni és engedélyezni, amikor az szigorúan elke­ rülhetetlen, és azt kellően nyilván kell tartani mind az érintett bv. intézetben, mind pedig a rendőrségi fogdában.

A CPT azt az ajánlást tesz a magyar hatósá­ goknak, hogy folytassák erőfeszítéseiket a bün­ tetés-végrehajtási intézetek zsúfoltságának le­ küzdésére, melynek során vegyék figyelembe különösen az Európa Tanács Miniszteri Bizott­ ságának a büntetés-végrehajtási intézetek zsú­ foltságáról és a büntetés-végrehajtási népesség inflálódásáról szóló R (99) 22. sz. ajánlásában megfogalmazott alapelveket és intézkedéseket. A vezetés egyértelműen hozza az őrsze­ mélyzet tudomására, hogy a fogvatartottak testi bántalmazása és szóbeli sértegetése, továbbá a fogvatartottakkal szembeni tiszteletlen vagy pro­ vokatív magatartás elfogadhatatlan. Ebből kifo­ lyólag a magyar hatóságok vizsgálják felül az egyik ellenőrzött bv. intézetben szolgálatot telje­ sítő személyi állomány képzési szükségleteit. A CPT ajánlja lépések megtételét a fogvatar­ tottak telefonálási lehetőségeinek további javítá­ sára, a fogvatartottak látogatási engedélyének je­ lentős növelésére, a tevékenységi programok fej­ lesztésére, a meglévő közösségi helyiségek ki­ használtságának bővítésére, a fogvatartottak el­ helyezésére szolgáló egyes helyiségek szellőzé­ sének javítására, továbbá a fogvatartottak tusoló helyiséghez jutásának biztosítására. A magyar hatóságok késedelem nélkül vizs­ gálják felül a kényszerítőeszközöknek a zárkán kívül történő alkalmazását a 4. biztonsági foko­ zatba sorolt fogvatartottak esetében, illetve a kül­ földi származású fogvatartottak levelezésére és telefonhasználatára vonatkozó gyakorlatot. A hí­ vórendszer kikapcsolása haladéktalanul meg­ szüntetendő. A CPT felkérte a magyar hatóságo­ kat arra, hogy vizsgálják felül a nevelők, szociá­ lis gondozók szerepét. Az ajánlások és határozatok végrehajtása ér­ dekében tett és a folyamatban lévő intézkedése­ ikről az érintett hatóságok - az Országos Rendőr-fökapitányság és a Büntetés-végrehajtás Or­ szágos Parancsnoksága - illetékes vezetői adnak részletes tájékoztatást.

Merre tart az új bv. törvény? Kerekasztal-beszélgetés az új bv. kódexről Kereken 25 év telt el azóta, hogy hatályba lépett a Bv. tvr., a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet. A jogszabály elavultsága ma már komoly alkotmányossági aggályokat is föl­ vet. Az Igazságügyi Minisztériumban időközben elkészült új törvényjavas­ lat tervezete, amelyről a szaktárca és a Büntetés-végrehajtás Országos Pa­ rancsnoksága vezető szakembereit kérdeztük. A kerekasztal-beszélgetés részvetői: Dr. Tari Ferenc ny. bv. altábornagy*, Dr. Soós László főosztályve­ zető, beosztott bíró, az IM Büntetőjogi Kodifikációs Főosztályának vezető­ je, Dr. Huszár László bv. dandártábornok, a büntetés-végrehajtás országos parancsnokának stratégiai és szervezetfejlesztési helyettese és Dr. Müller Anikó bv. ezredes, a BVOP Jogi Főosztályának vezetője voltak. A beszélge­ tést - a Börtönügyi Szemlét képviselve - Dr. Bodnár Lajos vezette. (A kerek­ asztal-beszélgetés szövege - rövidített formában - megjelent a büntetés-vég­ rehajtás időszakos kiadványa, a Hírlevél 2004. évi 3. számában.) B S Z : A s o k s z o r m ó d o s ít o t t t ö r v é n y e r e j ű r e n d e le t f o r m a ila g m e g fe le l a t ö r v é n y e s s é g k ö v e t e lm é n y e in e k , ha n em is a d h a t v á la s z t a b ü n t e t ő p o lit ik a v a la m e n n y i új k ih ív á s á ­ r a . A B ü n t e tő T ö r v é n y k ö n y v t e r v e z e t t r e f o r m já r a f ig y e le m m e l a z o n b a n , n em v o ln a -e c é ls z e r ű b b „ b e v á r n i” a z új b v. t ö r v é n n y e l a B t k -t ?

Dr. Tari Ferenc: A zzal k ezd en ém a v álaszt, hogy e 25 évet m eg ért tö rv én y e re­ jű ren d e let alk o tm á n y o sság á t le h et u g yan k ritiz áln i, de n eh éz elv itatn i, hogy ez a tvr. a m ag a idején ren d k ív ü l k o rsze rű jo g sz a b á ly volt. N o h a több m in t 25 évet m egért, s leg aláb b 18 tö rv én y m ó d o síto tta , legalább 130 szak aszáh o z k ellett h o z­ zán y ú ln i, az idők fo ly am án oly m ódon válto zo tt, hogy g ara n tálta a v ég reh ajtás tö r­ v én y ességét. T agadh atatlan , a tvr. nem „szé p ” jo g fo rrá si form a, s m indenképpen tö rv én y t k ell alk o tn i, az A lk o tm á n y b író ság nem egy alk alo m m al rám u tato tt, hogy a tö rv én y e re jű ren d e lete t is te lje s erejű tö rv én y n e k tek in ten d ő . B ár m inden indoka m egvan annak, hogy m eg v álto zta ssu k , a v álto ztatá s o k a nem az, hogy nincs tö rv é­ nyi felh atalm azás, hogy ne v o ln a tö rv én y i alap ja a b ü n te tés-v é g re h ajtásn a k , hanem az, hogy egy sor olyan k érd és - am ely et k o rábban eleg en d ő volt m iniszteri ren d e­ letben szab ály o zn i - m agasabb, tö rv én y i szinten je le n je n m eg. K ódex je lle g ű tö r­ v én y t ak aru n k alkotni. A z elk ész ü lt tö rv é n y ja v a sla t enn ek szellem éb en átfo g ja a v ég reh ajtást, szám os te rü lete n m ás tö rv én y b ő l is átem el olyan elem ek et, am elyek a b ü n te tés-v é g re h ajtás ré sz é t képezik. A kerekasztal-beszélgetés idején az IM főcsoportfőnöke.

Dr. Soós László: A z a k érd és, h o g y be kell-e v árn i az új B tk .-t vagy sem , h a­ sonló je lle g ű d ilem m ák at vet föl, m in t 1989-ben, az alk o tm án y o zás idején. S a p ro b lém a azó ta foly am ato san n ap iren d en van. M a is a tö b b sz ö r m ó d o síto tt 1949. évi X X . tö rv én y az alk o tm án y u n k , jó lle h e t az alk o tm án y o s tö rv én y ek fo ly a m a to ­ san változnak. U gyanez v o n atk o zik a bv. tö rv én y re is. F o rm ailag h atály b an van az 1979. évi tvr., de ta rtalm ilag a ’93-as m ó d o sítást k ö v ető en is kom o ly v álto zá so k m en tek végbe. A je le n le g i, m in teg y 120 szak aszb ó l álló bv. tö rv én y h ely ett h áro m ­ száz szak aszn y i te rjed elm ű az új jo g sz a b á ly -te rv e z e t. A z, hogy a közjo g i ren d sz er m e g v álto zo tt, k itűnik a je le n le g i tvr-ből is, de azt h iszem nem szeren csés, h o g y 2 0 0 4 -b en , illetve 2005-ben olyan tö rv én y e re jű jo g sz a b á ly van h atály b an M agyaro rszágon, am elyben m ég szerep el a h alálb ü n teté s v ég reh ajtása alcím . E g y szerű k o d ifik á ció s és d ereg u láció s m unkát is v ég e zh e ttü n k v o ln a, de nem ez a célunk. A z új tö rv én y jav aslat m in teg y ö sszesö p ri, ö ssz eg y ű jti m in d azo k at a terü lete k et, am ely e k et tö rv én y b en kell sz ab ály o zn i. A b író ság o k , ü g y észség ek b ü n te té s-v é g re ­ h ajtási felad atai is h ely et kap tak , egy eg ész feje ze t fo g lak o zik az ad a tk e ze léssel, az adatv éd elem m el. Á tkerül a sz erv ezeti tö rv én y b ő l a lő feg y v erh aszn álat, s a re n d ­ kívül m ódon sz éta p ró z ó d o tt ren d e leti sz ab á ly o zá sb ó l is szám os k érd é st kell fö l­ vinni tö rv én y i szintre. B S Z : M á r a s z a b á ly o z á s i c é lo k k it ű z é s e k o r se m k ö z ö m b ö s s h o g y a j ö v ő b e n m ik é n t a la k u l a b ö r t ö n n é p e s s é g . E z r é s z b e n b ü n t e t ő p o lit ik a i, m á s r é s z t d e m o g r á f ia i k é r d é s . T é n y , h o g y e u r ó p a i ö s s z e h a s o n lít á s b a n M a g y a r o r s z á g „ e l ő k e l ő ” h e ly e n á ll a s z a b a d s á g v e s z é s b ü n te t é s a lk a lm a z á s á b a n . A z I g a z s á g ü g y i M in is z t é r iu m n a k m in d e z t b iz o ­ n y á r a m é r le g e ln ie k e ll k o d if ik á c ió s p r o g n ó z is a i f e lá llít á s a k o r .

Dr. Soós László: E lső so rb an a kérd és b ü n te tő p o litik ai o ld alára reflek táln é k . A z ism ert, hogy a 2002. év végén sz ü letett Btk. m ó d o sítás lén y eg éb en azt a szem ­ léletet hozta v issza a b ü n tető tö rv én y k e zé s szin tjén , am ely et ’9 3-ban az akkori n o v elláris m ód o sítás bevezetett. E zen kívül sz ü letett egy m ásik tö rv én y is, am ely nem v o lt ilyen látványos, de a b ü n te tő p o litik a irán y a it jó l je lz i: a p ártfo g ó ren d ­ szer átala k ítá sáv a l ö sszefü g g ő tö rv én y c so m a g ra u talok, am ely m ag át a bv. tö r­ vén y t s a B üntető T ö rv é n y k ö n y v et is érin tette. N em állítan ám , hogy felét v agy a h arm ad át átírta volna, de ez a két tö rv én y v ilág o san je lz i azt az irányt, am erre az Ig azság ü g y i M inisztérium b ü n te tő p o litik á ja ebben a n égy évben fejlő d ik . A m it úgy lehetne ö ssz efo g laln i, hogy az alternatív, te h át a sz ab a d ság elv o n ással nem j á ­ ró sz an k c ió k at k ellen e erő síten i. Á llá sp o n tu n k sz erin t ezek n ek a v ég re h ajtá si fe l­ té te le it k ellen e b iz to sítan i, ann ak érd e k éb en , h o g y a b írák n a k b iz o d alm u k legyen e sz an k ció k at alkalm azni, s ne k ellje n an n y i em b ert szab a d ság v e szté sre ítélni. M ert, am int erre a k érdés is u talt, euró p ai vag y ak ár tág ab b ö sszefü g g ésb en is, M a­ g y aro rszá g ilyen szem pontból m e g leh ető sen k ru d élis. B S Z : A t e r v e z e t b ő l a r r a le h e t k ö v e t k e z t e t n i, h o g y a z e lít é lt e k r e z s im e k b e v a ló b e ­ s o r o lá s á r a n em k a p s z a b a d k e z e t a b v. M a r a d a h á r m a s f e lo s z t á s : f o g h á z , b ö r t ö n , fe g y h á z . U g y a n a k k o r m é g is d if f e r e n c iá lt a b b b ü n t e t é s - v é g r e h a j t á s k é p e r a j z o ló d ik k i. E r re a t ö r v é n y e lő k é s z ít ő k s z ó tá r á b a n m e g je le n ő új f o g a lo m , a k la s s z if ik á c ió is u ta l.

Dr. Tari Ferenc: A je le n le g h atály o s tvr. is leh ető v é teszi a három fo kozaton tú l, a b első , k rim in o ló g iai sz em p o n tú cso p o rto sítá st. E tek in tetb en teh át, h a úgy te tsz ik , van a bv. részére tö rv én y i felh a talm az ás. U g y an ak k o r a m ag y ar börtönren d szer, a fizik ai értelem b en v ett ép ü lete g y ü tte sek m eg jelen ése, k icsit ellen tm o n ­ d ásb an van a je le n le g i háro m fo k o zattal. H iszen p ontosan tu d ju k , hogy az elítélt p o p u lá ció k nem m indenben a lk alm az k o d n ak e fizik ai értelem b en v ett ép ü lete g y ü t­ tesh ez. A ki a napi g y ak o rla to t k ö ze le b b rő l ism eri, azaz a b ü n te tés-v ég reh ajtás d o l­ g o zó i p o n to sa n tudják, m e n n y ire m ás a b ö rtö n fo k o z a t m o n d ju k B alassag y arm ato n , m e n n y ire m ás k ö rü lm én y ek k ö zö tt él ott egy elité it, m int egy b aracsk ai, egy állam ­ p u sz tai v ag y egy p álh alm ai fo g v ata rto tt. B S Z : M e n n y ib e k e r ü lh e t a b v. r e f o r m ja ? M it m u t a t e g y r é s z t a b ü d z s é k ia d á s i, m á s ­ r é s z t a t á r s a d a lo m b e v é t e li o ld a la ?

Dr. Tari Ferenc: M aga a k la ssz ifik á c ió nem igényel sok pénzt. P ersze igényel sz em é ly ze te t, te ch n ik ai eszk ö zö k et, de enn ek a k ö ltség v o n z ata nem olyan h o rrib i­ lis, m in t egy új intézm ény m eg ép ítése. Dr. Huszár László: V alóban érd em es tisz tá z n i, m i a k lasszifik áció , ahhoz, h o g y m é rleg eln i tud ju k , k ell-e vagy nem - a k á r az ad ó fizető k szem p o n tjáb ó l is. A zt h iszem , k ö n nyen b eláth a tó az a logikai g o n d o la tso ro za t, hogy a fo g v atarto ttak esetéb en - p láne, ha szűkös fo rráso k álln ak ren d e lk ez ésre, m int ez általán o s m e g tu d ju k : eg y ré szt m ily en rizik ó t, m ily en k o ck á za to k a t je le n te n e k a ren d szer szám ára, m á sré sz t m ily en sz ü k ség le te ik v annak, am ely ek et a ren d szern ek ki kell elég íten ie . S m iután ez ek et az in fo rm ác ió k at ö ssz eg y ű jtö ttü k , az in fo rm áció k at é r­ té k e ln i k ell. K i kell v álasztan i a ren d e lk e z é sre álló eszk ö ztárb ó l azokat az in tézk e­ d ések et, k ez elési form ákat, am ely ek a k ö ltsé g e k szem p o n tjáb ó l a le g h aték o n y ab ­ b an alk alm azh ató ak . A k la sszifik áció tu la jd o n k é p p en enn ek az ívnek az első k ét elem e. R e n d ez ett szerk ezetb e fo g lalt ren d sz ere annak, hogy m ilyen in fo rm áció k at g y ű jtü n k be, m ilyen m ó d sz erta n n al, és azt hogyan érték eljü k . V alóban, h a ö ssz e­ h a so n lítju k az ezután alk alm az o tt p ro g ra m o k k al, in tézk ed ések k el, akkor ez az o l­ csó b b része a dolognak. N y ilv á n n in c s sok érte lm e „tú lk la sszifik á ln i” , túl sok in ­ fo rm á ció t b egyűjteni, h a u tá n a nem áll re n d e lk ez ésü n k re a p rogram ok, eg y é n ie sí­ te tt in tézk ed ések , rezsim ek ren d sz ere. H a túl hom ogén a rezsim ren d szerü n k , nem tu d u n k d iffe ren ciáln i e d öntés után, s n ag y jáb ó l m ind en k iv el ugy an az tö rtén ik , m in th a nem d ö n tö ttü n k v olna. H a sik e rü l k id o lg o z n i, és m ű k ö d ő k ép essé ten n i ezt a ren d sz ert, bizto s vag y o k benne, hogy k o m o ly szak m ai elő relép és lesz. Dr. Müller Anikó: H a ak a rn án k se tu d n á n k m e g v árn i az új B tk.-t. A g y ak o rla t­ ban ug y anis annyi p ro b lém a, új kérd és m e rü lt fel, am ely re a je le n le g e i sz ab á ly o ­ zás nem ad v álaszt, hogy m in d e z nem fér el ren d e leti szab ály o zásb an . A lk o tm á­ ny o s kö v etelm ény, hogy az alap v ető jo g o k a t érin tő k érd é sek e t tö rv én y b en kell sza­ b ály o zn i. A m iért v iszo n t ezen tú lm en ő e n m ég érdem es lett v o ln a m eg v árn i az új B tk .-t, az az elv árásu n k tu la jd o n k é p p en m e g h iú su l. U gy an is m i azt szerettü k v o l­ na, h a a sz ab a d ság v esztés eg y ség es szab á ly o zá st n y er a B tk.-ban, s a bv. tö rv én y ­ be k erü ln e k a rez sim -szab ály o k . Ú gy tű n ik , ez a v ita eld ő lt, m arad n ak a je le n le g i

fokozatok. S ilyen k ö rü lm én y ek k ö zö tt a bv. tö rv én y b en kell ren d ezn i ezt a k ér­ dést. M ár az ö ssz b ü n tetés leh ető ség én ek a sz ű k ü lése szin te k ez elh ete tle n n é tette a vég reh ajtás során az ügyeket. A je le n le g i szab ály o zás az eg y ség es sz ab a d ság v e sz­ té sre készült. B eép ítettü n k m e ste rsé g es elem ek et, m in t a szab ad ság v e szté s m eg ­ szak ítását, s ezzel a fo ly am ato k a fo g v ata rto tt szám ára is g y ak ran áttek in tetlen n é váltak. így például a tö b b sz ab a d ság v e szté s b ü n tetés egy m ás u tán i vég reh ajtása. B S Z : A t ö r v é n y j a v a s la t in d o k o lá s a is h a n g s ú ly o z z a , h o g y a b ö r t ö n n e k n y ito t t n a k k e ll le n n ie a tá r s a d a lo m f e lé . B á r a b ü n t e t ő p o lit ik a ir á n y a e j o g o k t á g ít á s a f e lé m u ta t, n em le n n e é r d e k t e le n m e g v o n n i a f o g v a t a r t á s a la t t é r v é n y e s ü lő , ille t v e k o r lá t o z a n d ó j o g o k e g y e n le g é t .

Dr. Müller Anikó: A szab ály o zás lo g ik ája az, hogy v alam en n y i elíté lt azonos jo g o k k a l és k ö te lez ettség e k k el ren d elk ezik . T ehát az A lk o tm án y b ó l fakadó jo g a i­ kat azonosan szab ály o zn án k . S m indaz, am i ezen tú lm u tató k edvezm ény, az k erü l­ ne a rez sim -sza b ály o k közé. Dr. Soós László: A n y ito ttság és szám os m ás p ro g resszív elv érv én y esü l, de at­ tól a sz ab a d ság v esztés sz ab a d ság v esztés m arad. T ehát a k la sszik u s jo g o k , illetve jo g k o rlá to z á so k m ost is m egvannak. H iszen, m in t k id erü lt, az új B tk .-ra nem tu ­ dunk v árni, a h atály o s B tk. ped ig úgy szól, hogy a fo g v ata rto tt elv eszti szem élyes szab ad ság át, s a fo g v atartás k iterjed a k ö zü g y e k tő l eltiltássa l ö sszefü g g ő jo g o k ra. C sak két olyan p éld át em líten ék , am ely rő l az u tó b b i n ég y -ö t ében d erü lt ki, hogy ren d elk ezn i keli. A z eg y ik az eg é szség g el ö ssz efü g g ő b eteg jo g o k . A z egészségügyi tö rv én n y el nem igen h arm o n izál a je le n le g i szab ály o zás. A m ásik a fegyverh aszn á lat k érdése. E zzel k ap cso latb an az A lk o tm á n y b író ság n em rég ib en , h a nem is a bv. te k in te téb e n , döntött, m e g h atá ro z ó je lle g g e l. S az hogy a te rv e ze t te rje d e l­ m e 300 szak asz lett, nem v életlen . U gyanis nem szabad elfe lejten i, je le n le g is úgy szól a h atály o s jo g a lk o tá si törvény, hogy a b ü n te tés-v é g re h ajtást tö rv én y b en kell szab ály o zn i. A z ako tm án y b író ság i g y a k o rla t értelm éb en ez azt je le n ti, hogy nem elegendő a tö rv én y b en g en erális felh a talm az ást adni a v ég reh ajtási ren d eletre. B S Z : A t a lá r o s t e s t ü le t c s a k a r e n d ő r s é g r ő l s z ó ló t ö r v é n y f ö lö tt t ö r t p á lc á t . L á s s u k f e k e té n - f e h é r e n : a b ü n t e t é s - v é g r e h a j t á s h á z a tá já n m i a t é n y le g e s j o g i h e ly z e t ? S a r k ít ­ v a a k é r d é s t: f o g o ly s z ö k é s e s e té n é r v é n y b e n v a n - e a „ t ű z p a r a n c s ” ?

Dr. Soós László: A h atály o s tö rv én y alapján az A lk o tm á n y b író ság k im o n d ta a ren d ő rség i tö rv én y v o n atk o zó re n d e lk ez ésé n ek a m e g sem m isítését, de a 1995. évi C V II. tö rv én y b en az in k rim in ált szab ály m ég b en n e van. A m ik o r a ren d sz ert k ia la ­ k íto ttu k a te rv e ze tb en , m ár fig y elem b e v ettü k az A lk o tm á n y b író ság ú jab b h atáro ­ zatát. B S Z : A z in f o r m á c ió s t e c h n o ló g ia r o h a m o s f e j lő d é s é b ő l a d ó d ó új a d a tv é d e lm i k é r ­ d é s e k r e t é r v e , ú g y é r z ik , e k ih ív á s o k r a k o r s z e r ű v á la s z t ad a z új tö r v é n y ?

Dr. Soós László: A m i az ad a tk e ze lést s az ad a tv é d elm et illeti, ez a k érd ésk ö r m ár ’9 5-ben m e g jelen t a szerv ezeti tö rv én y b en . C sak h o g y m o st egy új bv. kó d ex et írunk, ezért nem csak a bv. sz erv ez et által k ez elt ad ato k k al k ell fo g lalk o zn i, hanem az összes elítélt, vagy felm en tett, illetv e k én y sze rg y ó g y k e zelt, elő zetes le tartó z ta­

tásb an lévők adataival. S ö sszh an g b an kell lennie m in d azo n szem ély ek ad a tk e ze­ lésének, akik a tö rv én y h a tá ly a a latt állnak. B S Z : A g y e r m e k - a n y a k ö r le t e t f e lá llít á s a f o n t o s é s h u m á n u s in té z k e d é s v o lt . U g y a n ­ a k k o r r ö g tö n f ö lv e t e g y s e r e g a d a t k e z e lé s i d ile m m á t . A r r ó l n em is s z ó lv a , h o g y a fo g v a t a r t o t t s z ü lő i f e lü g y e le t i j o g a a h a tá ly o s tö r v é n y e r e j é n é l fo g v a s z ü n e t e l...

Dr. Soós László: M eg k érd ez tü k a m inisztérium család jo g i szak em b ereit, akik azt m o ndták: ö n m ag áb an ezt így fö lö sle g es bevinni a bv. tö rv én y b e, hiszen a C sa­ lád jo g i tö rv én y is ta rta lm a z egy g en e rálk la u zu lát arra, h o g y a szü lő i felü g y eleti jo g m ik o r szünetel s m ik o r nem . M ásrész csak azért, m ert a d elik v en s adót csalt, vagy sik k aszto tt, h ű tlen ü l k ez elt, elk ö v ete tt egy g azdaság i b ű n cselek m én y t, netán k ö zlek ed ési b ű n csele k m én y m ia tt fogh ázb an tö lti a sz ab ad ság v esztést, fosszuk m eg a jo g á tó l, attó l hogy g y erm ek év el találk o zzo n , és irán y ítsa az életét? A zokból az alap elv ek b ő l, am ely e k et leírtu n k , épp az ellen k ező je kö v etk ezik . Dr. Müller Anikó: A je lz e tt jo g i an o m áliák ellen ére tám o g atju k p éldául a csa­ lád d al, a g y erm ek ek k el való k ap c so la tta rtást, az an y át b ev o n ju k a dön tésb e. E zek napi p ro b lém ák a b ü n te té s-v é g re h a jtá s szám ára. Ú gy g o n d o lo m , az új bv. kódex o lyan speciális törvény, ahol a m ó d o su ló jo g o k kö zö tt h ely et k ap h atn ak az em lített k érd ések is. Dr. Soós László: A k ív ü lá lló k által k evésbé ism ert, hogy a b ü n te tés-v é g re h aj­ tá si jo g m en n y ire ö sszetett. D e tu d n i kell, hogy az egy esü lési és a g y ü lek ezési jo g , a sz trá jk jo g g y ak o rlá sáró l az A lk o tm án y szerin t k éth arm ad o s tö rv én y t kell hozni. K ö v etk e zé sk ép p az e lő k ész íté s a latt álló bv. kódexben fo rm a ila g alk o tm án y sértő v o ln a szab ály o zn i o lyat, am ire az eg y esü lési és a g y ü lek ezési tö rv én y nem ad fel­ h atalm azást. B S Z : N em a n a k r o n iz m u s - e , h o g y v á lt o z a t la n u l p a p ír a la p ú le le v e le z é s b e n g o n d o l­ k o d ik a z új tö r v é n y , m ik ö z b e n a v ilá g m á r e le k t r o n ik u s ú to n le v e le z ik ?

Dr. Tari Ferenc: Ez u tó b b it a b ü n te tés-v é g re h ajtás te rü letén szerin tem m a két d o lo g is kizárja. E g y részt a te ch n ik a i, m á sré sz t az anyagi feltételek hiánya. N em tudom elk ép zeln i, h o g y a k ö v etk ez ő n éhány évben m inden zá rk áb an ott lesz egy szám ító g ép és In tern et-c satlak o z ás, hogy elek tro n ik u s lev elezést fo ly tassu n k . M ásrészt az In tern et-h o z zá fé ré s b izo n y o s szem pontból ak ár b izto n ság i k érd éssé is v álh at. E zzel nem arra utalo k , hogy az In tern eten hogyan lehet, teszem azt, b om ­ b át g y ártan i. D e tu d o m á su l kell venni, hogy igenis v an n ak b izto n ság i elem ei az In tern etn ek , s a v ilág egy etlen részén sem láttam b ü n te tés-v é g re h ajtást, ahol m in­ den zá rkában k o rlátlan u l lenne szám ító g ép . Sőt, csak eg y -k ét hely en fordul elő, h o g y v alaki k iv é telese n m u n k á t v ég e zh e t a szám ítóg ép én . D e h a sem m ilyen esz­ m ei vagy jo g i ak ad ály a nem lenne, akkor is elk ép zelh etetlen , hogy ez rö v id távon m eg v alósuljon. M arad te h á t a k la sszik u s és hagyom án y o s levelezés. E z té n y leg e­ sen k o rlátlan . H osszú évek ó ta így sz ab ály o zza a törvény. Dr. Huszár László: A tö rv én y sz án d ék a a szabadság elv esztése. H a v iszo n t v a­ laki v irtu á lisa n az Interneten k eresztü l m inden társad alm i fu n k ció ját g y ak o ro lh a t­ ja , m o n d ju k tá v m u n k át v ég ez, péld áu l egy újzélandi cégnek, s ren d es fizetést kap,

ezzel vo ltak ép p rela tiv iz áltu k a sz ab a d ság v e szté sét. S ez eg y értelm ű en k ö th ető ahhoz, hogy kin ek m ennyi pénze van. M ert aki m eg tu d v en n i, s be tu d hozni, m ondjuk egy saját laptopot, egy m o b iltelefo n n al, s m eg felelő k ie g ész ítő v e l, k o m ­ m unikálni tu d az Interneten. Ez an n y ira k ié lez n é a tá rsa d alm i k ü lö n b ség ek et a fogv atarto ttak között, hogy a szeg é n y ség és a g az d ag ság egy új d im en zió b an je le n t­ kezne. A m i, azt hiszem , az am úgy létező b iz to n sá g i k o ck á za to k o n túl, a sz ab a d ­ ságvesztés üzen etéb e sem férne bele. A zt nem tu d o m , h o g y 2 0 -2 5 év m ú lv a m i­ ként fog je le n tk e z n i ez a kérdés. R em élem , a k észü lő bv. k ó d ex m ég ak k o r is h a­ tályban lesz, de m ód o sításáv al ta lán ez a kérd és is k ezelh ető . A lezajlo tt in fo rm á­ ciórobbanás ellen ére, m a m ég a m ag y ar tá rsa d alo m b an , s azon belül a fo g v atarto tti társadalom ban m ég an n y ira sem je le n tk e z ik ez m eg o ld h ató k érd ésk én t. E g y éb ­ k ént m ás ország o k b an sem . A m i a b ü n te té s-v é g re h a jtá si g y ak o rla to t illeti, az eu ­ rópai ország o k b an az In ternet és az azzal eg y re szo ro sab b an ö sszefü g g ő m o b ilte­ lefon is egyértelm űen a tiltó listá n van. T erm észetesen elev e m ás m eg ítélés alá e s­ nek egyes szűk o ktatási funkciók. P éldául a tá v o k tatás k eretéb en a m ag y ar fogvatarto ttak is h aszn áln ak In tern etet a sz irm ab e sen y ő i bv. in tézetb en . B SZ : A b ö r tö n é v e k , m o n d já k , nem s z á m íta n a k a n y u g d íjb a . A jo g a lk o tá si reform k ü sz ö ­ bén a zo n b a n id ő sze rű a k érd és: h o g y a n a la k u l a z e líté lte k tá r sa d a lo m b iz to s ítá s i jo g á llá s a ?

Dr. Tari Ferenc: N em tu d n ék p éld át ta láln i, L en g y e lo rszá g o n k ív ü l, ahol az el­ ítélt által v ég zett m u nka a b iz to síto tti körbe ta rto zn a. M eg v an n ak a szab a d ság v e sz­ téssel já ró jo g h á trá n y okai. G y ak ran elfe lejtjü k , hogy b ár az elíté lte k egy része m unkát végez, az elért ered m én y ek m essze elm arad n ak a szo k áso s m u n k av ég zési n orm áktól. É pp ez ért ezt m inden o rszá g b an első so rb an szo ciális k érd ésk én t k ez e­ lik. A dott esetben egy sz ab ad u ló elité it nem az ért fog v alam ily en ellátást kapni, m ert ő b iz to síto tt, hanem azért, m ert egy sz o ciá lis ren d sz eren belül létezik eg y fa j­ ta ellátás m indenki szám ára. H atá sv iz sg álato k a t v ég eztü n k , am i azt m utatja: ha j e ­ lenlegi tá rsa d alo m b iz to sítá si sz ab ály o k sz erin t k ellen e ezt v ég re h ajta n i, n y ilv á n ­ tartan i, levonni, ez évente m in teg y 5 m illiá rd já b a k erü ln e az o rszág n ak . N em h i­ szem , hogy ezt a tá rsad alo m k itö rő öröm m el fo g ad n á, sőt, m eg g y ő ző d ésem , hogy nagy ellen é rz ést v áltan a ki. B S Z : A m u n k a v ilá g á t e lh a g y v a , t o v á b b i é r z é k e n y p o n t h o z é r k e z ü n k , s e z a t á j é ­ k o z ta tá s . M e g lá t á s u k s z e r in t k if o r r o t t - e a s a j t ó j o g i s z a b á ly o z á s ? A j a v a s l a t é r t e lm é b e n a „ A z e lít é lt s a j t ó ú tjá n t ö r t é n ő n y ila t k o z a t t é t e le a n e m z e t b iz t o n s á g v é d e lm e , b ű n c s e ­ le k m é n y e lk ö v e t é s é n e k m e g a k a d á ly o z á s a , á lla m t it o k k ö z lé s é n e k m e g a k a d á ly o z á s a , v a ­ la m in t a z in t é z e t r e n d je é s b iz t o n s á g a é r d e k é b e n k o r lá t o z h a t ó .” A k ö z z é t é t e lh e z p e d ig a z o r s z á g o s p a r a n c s n o k e n g e d é ly e s z ü k s é g e s , s a d ö n t é s s e l s z e m b e n a b ír ó s á g i j o g o r ­ v o s la t i u ta t is m e g n y itn á k .

Dr. Soós László: T ekintettel arra, hogy ez egy te rv e ze t, am ely et k ik ü ld tü n k szakm ai eg y eztetésre, így nem m o n d h ató el, ho g y m in d en elem éb en k ifo rro tt. E b eszélgetés id ő p o n tjáb an m ég h átra van az állam ig az g atá si eg y eztetés, az hogy a korm ány elfo g a d ja a tö rv én y jav aslato t, s b e te rje ssz ü k az O rszág g y ű lésh ez. D e azt m egerő síth etem , hogy az új bv. tö rv én y sz éle síte n é a b író ság h o z fo rd u lás jo g á t.

Dr. Huszár László: A tö rv én y jav aslatb an k ö rv o n ala zo tt k o n stru k ció alap v ető ­ en jó és m ű k ö d ő k ép es. D e azon túl, hogy a n y ila tk o z a to t ki és m ily en okokból k o r­ lá to zh a tja , fo n to sn ak érzem a n y ila tk o z attéte l fo g alm át k o o p era tív elem ein ek to ­ v áb b i tisz tá z á sá t. H a péld áu l egy fo g v ata rto tt az ügyév el k ap c so la tb an , a b ü n tetés­ v ég re h ajtá ssa l, a bv. e ljárásáv a l k ap c so la tb an k ritik á t - ad ab szu rd u m : d ic séretet fo g alm az m eg, az n y ilv án v aló an egy nyilatk o zat. E llen b en az én fog alm aim sze­ rin t a n y ila tk o z a tté te l fo g alm áb a nem fér b ele az, am ik o r egy ú jság író , eg y fajta üz­ leti v á lla lk o z á sk é n t a fo g v ata rto tth o z h o sszú időn k ere sztü l bejár, elm esélte d az életét, h o g y arró l írjon egy könyvet. S je le n le g e k ettő k ö zö tt csak eseti m érleg e­ léssel tu d u n k k ü lö n b sé g e t tenni, nem érzem b iz to sn a k a jo g sz a b á ly i hátteret. Dr. Tari Ferenc: S zám om ra szim patikus a n ém et sz ab á ly o zá s, ahol v alam en ­ n y i ta rto m án y b a n egy ség esen ren d ezték a k érd ést, s azt m o n d ták : az elitéit nem k o v á c so lh a t tő k é t a b ű n cselek m én y éb ő l. S gond o lo m , m á so k at is k ifejezetten za­ var, h a a „szá szh a lo m b a ttai rém ” v ig y o ro g ráju k a cím lap o n ... Á m félreé rtés ne es­ sék, m essze e g y e té rte k azzal, ha a b ö rtö n ö k n y ito ttsá g áró l b eszélü n k , s abban az is b en n e van, hogy az e lité it is m ondhat, m on d jo n v élem é n y t a vég reh ajtásró l! Még k ritik a i v élem é n y t is, s je le n je n m eg e k ritik a valahol. D e v alah o l m eg k ellen e h ú z­ ni a h atárt is a jó ízlés, m áso k jo g o s érdekei, ha úgy te tsz ik érzelm ei védelm ében. B S Z : Ö n m a g á b a n a k o r lá t o z á s n em j o g e lle n e s , a c é l a z , h o g y e k o r lá t o z á s a lk o tm á ­ n y o s é s a r á n y o s le g y e n . D e e k ö z b e n a l e h e t ő s é g e k e t a b u lv á r s a j t ó in k á b b tá g íta n i i g y e k s z ik . A b ü n t e t é s - v é g r e h a j t á s t e s e t e n k é n t o ly a n „ s z a f a r i- p a r k n a k ” t e k in t ik , a h o l n a g y v a d a k a t ( a lk a lm a s in t m é d ia s z t á r o k a t) k a p h a tn a k k a m e r a v é g r e ...

Dr. Müller Anikó: V annak m ár európai b író ság i d ö n tések is, am ely ek k im o n d ­ já k , h o g y nem feltétle n ü l je le n t ko rláto zást, ha m in d ezt nem en g ed jü k . A z írásban, le v elezés útján tö rtén ő in te rjú k ész íté st igen, de a sz erep lé st nem feltétlen . B S Z : A s a j t ó - e n g e d é ly e z é s i g y a k o r la t is a la p v e t ő v á lt o z á s e lé n é z . A z Ig a z s á g ü g y i M i n is z t é r iu m b a n k id o lg o z o t t t ö r v é n y j a v a s la t s z e r in t a j ö v ő b e n f o r m á lis h a tá r o z a to t k e ll h o z n i a f o g v a t a r t o t t i n y ila t k o z a t r ó l. E lu t a s ít á s e s e té n p e d ig m e g n y ílik ú t a b ír ó s á ­ gi f e l ü lv i z s g á l a t r a , a j o g o r v o s la t i le h e t ő s é g é r e , a h a t á r id ő r e is f ig y e lm e z t e t n i k ell.

Dr. Soós László: H a nem is p o n to san ebben a k örb en , ah o g y a tö rv én y te rv e­ zete tartalm a zz a, m in denképpen erő sítjü k a d ö n tések fo rm alizm u sát. M ásrészt a je le n le g in é l sokkal sz éleseb b kö rb en k ív á n ja a tö rv én y érv é n y esíten i a b író ság h o z fo rd u lá s jo g á t, de nem csupán a sajtó vonatk o zásáb an . B S Z : K u lc s k é r d é s , h o g y a b v. s z e r v e z e t f e lk é s z ü lt - e a z új t ö r v é n y i k r it é r iu m o k b e ­ fo g a d á sá r a .

Dr. Tari Ferenc: N ekem az a v élem ényem , hogy a k o d ifik áto ro k , eg y ü ttm ű ­ k ö d v e a g y ak o rla ti szak em b erek k el, arra tö rek ed n ek , h o g y egy v ég reh ajth ató tö r­ vény szü lessen . M integy h áro m száz szak aszo s jo g sz a b á ly k észü l, s ez önm agában is in d o k olja, hogy kom oly felk észü lési szakasz k ö vesse a tö rv én y m eg jelen ését. B ár ezt p árh u z am o sa n is lehet végezni, intenzív sz ak a sza igazán csak akkor k ez­ d ő d h et, ha az O rszág g y ű lés elfo g a d ta a tö rv én y t. A z őrség tő l k ezd v e, a p aran csn o ­ k ig b ez áró la g m in d en k in ek m eg kell tan u ln i a jo g sz a b á ly t, am ely n ek h ih etetlen ü l

:: Á

sok új elem e van. E gy ré g ó ta tartó folyam at fo n to s állo m á sáh o z érk e ztü n k , s b i­ zony nem lesz könnyű és egyszerű ezt m in d en k iv el m eg értetn i. A v álto zó sz elle­ m iséget is el kell sa játítan i, hogy a k la sszifik áció a g y ak o rla tb an ered m én y esen m űködjön. Dr. Huszár László: T ársad alm i szinten a tö rv én y b ev e ze té sén e k k ö ltség ei nem egetren g ető ek , b á r a m i szin tü n k ö n elég k o m o ly té telek . M in d az, am it a jo g sz a b á ly k özvetlenül vagy k ö zv e tv e feltételez, szám u n k ra n ag y o n fo n to s, s je le n p illa n a t­ ban m e g h atáro zó k érd és az is, hogy a szük ség es fo rráso k m ily en ü tem ben állnak ren d elk ezésre. A m ásik lényeges elem , hogyan tu d ju k m ég d iffe ren ciáltab b ta rta ­ lom m al m e g ö lten i a k ez elési fázist, am i szintén fo rrásig én y es terü let. K om oly szakm ai elő relép és, hogy a te rv e ze t nem csupán új elem ek et hoz, de a régi elem e­ ket is új szerk ezetb en rak ta össze. A z új bv. k ó d ex szám os szak m ai k érd é st is sín ­ re tesz, tisztá z. Igen fo n to s, hogy ennek a p e re m fe lté te le i h o g y an fo g n ak m e g v a­ lósulni. N y ilv á n v aló , egy 1 4 0 -1 5 0 százalék o s tú lz sú fo ltsá g m ellett a v ázo lt szak ­ m ai m un k án ak az esély ei sokkal ro sszabbak, m in t ak ár 1 2 0 -1 3 0 százalék o n . Dr. Müller Anikó: P árh u zam o san elk ész ítjü k a tö rv én y v ég re h ajtá si ren d eletét, am it m ár át is te k in te ttü n k , de am íg nincs v ég leg e s n o rm aszö v eg , nem tu d ju k ezt k idolgozni. E zt követi m a jd a szem élyi állom án y k ép zése. A m i a fin an c iális k ér­ déseket illeti, az igazán nagy tétel nem is az új tö rv én n y el k ap c so la to s, hanem a férőhely b ő v ítése. V issza k ell té rn i olyan k érd é sek re is, h o g y célsz erü -e a m o z g ás­ tér-norm át tö rv én y b e n rö g zíten i, vagy ped ig nem , h a m ár n y ilv án v aló , hogy nem tud ju k betartani. Ez üg y b en m ár perek is indultak . L én y eg esn ek tarto m , h o g y az eg y eztetések nyom án jó tö rv én y szülessen, oly an k ó d ex , am it a szem ély i állo m án y is „sze re t” , s jó l tu d alk alm azn i. A m elyből m in d en k i v álasz t k ap h at azo k ra a k ér­ désekre, am ely ek az elm ú lt években fö lv ető d tek . D e am i nem k ev é sb é lényeges szem pont, hogy olyan tö rv én y szülessen, am ely n ek v ég re h ajtá sa során a fog v atartottak is érzik: van leh ető ség ü k az e lő re ju tá s ra , s a re n d sz e r a fele lő ssé g tu d atu k at is jo b b a n felé b re szti.

Dr. Bökönyi István PhD

A Büntetés-végrehajtási Szervezet 2002. május és 2004. október között végzett munkájáról A Büntetés-végrehajtási Szervezet tevékenységének értékelése általában naptári éven­ ként, vagy a négyéves korm ányzati ciklusok befejeztével történik. A 2002 májusában kezdődött korm ányzati ciklusban 2004 októberében változás következett be a m inisz­ terelnök és több m iniszter vonatkozásában. V áltozás állt be az igazságügy-m iniszter szem élyében is: Dr. Bárándy Pétert Dr. Petrétei Jó zsef váltotta fel. Ezen tény tette szük­ ségessé a több m int kétéves időszak elem zését, értékelését. A 2002. évi választást követő korm ányváltás óta eltelt időszakban végzett munkát ér­ tékelve m egállapítható, hogy a büntetés-végrehajtási szervek m űködésében jelentős za­ varok az elm últ években nem voltak. A személyi állomány szolgálati feladatait - a meg­ lévő pénzügyi nehézségek ellenére is - összességében jogszerűen és szakszerűen látta el. A B üntetés-végrehajtási S zervezet állom ánya szám ára is m egnyugtató volt, hogy a törvényességi felügyeletet ellátó ügyészség, valam int az Igazságügyi M inisztérium bel­ ső szakm ai vizsgálatai is m egerősítették a fentieket. Szervezetünk szám ára is fontos volt a büntetés-végrehajtás civil m egfigyelése, egyrészt a rendszer hum ánus m űködésé­ nek, m ásrészt dem okratikus legitim ációjának szem pontjából. A fogvatartottakkal való bánásm ód - a feltárt eseti hibáktól, és a helyenként felbukka­ nó helytelen gyakorlattól eltekintve - m egfelelt a nem zetközi egyezm ényekben, ajánlá­ sokban m egfogalm azott elvárásoknak, valam int a hatályos jogszabályokban előírtaknak. A hogy azt több külső vizsgálat is m egállapította, a m agyarországi büntetés-végre­ hajtási intézetek továbbra is zsúfoltak, ennek ellenére az elvégzett m unka színvonala m egüti a nem zetközi m ércét. A régi épületek m odernizációja és kibővítése és egy új ob­ jektum -V e sz p ré m M egyei Büntetés-végrehajtási Intézet - létesítésével javulás történt. A zsúfoltság további csökkentésére vonatkozó korm ányzati döntések m egszülettek, m e­ lyek végrehajtása m egkezdődött.

A fogvatartotti létszám alakulása - férőhelybővítések A büntetés-végrehajtás nehézségeinek jelentős része a férőhely kapacitás szűkös vol­ tán alapult. A törvényben m eghatározott norm ák alapján kiszám ított, jelen leg elhelyez­ hető fogvatartotti létszám 11406 fő, ezzel szemben jelenleg (a 2004. szeptem ber 30-ai állapot szerint) 16380 fő a fogvatartottak száma, am ely 143 százalékos telítettséget je ­ lent. A 2002 m ájusi korm ányváltást követően hivatalba lépett új igazságügyi korm ány­ zat deklarált célja az ítélkezési gyakorlat m egváltoztatása volt. Ennek m egfelelően a ko­ rábbi évek 18000 főt is m eghaladó fogvatartotti létszám a csökkent. A z elm últ évtized­

ben a fogvatartotti populáció szerkezete jelentősen átalakult. Egyre nagyobb számban jelentek m eg a különösen veszélyes, lőfegyverekhez kötődő, valam int a nagy társadal­ mi felháborodást kiváltó bűncselekm ények elkövetői, a szervezett bűnözői körökhöz tartozó fogvatartottak. A fogvatartotti összetétel ilyetén változása szükségessé tette a fogvatartottak fokozottabb differenciálását, annak ellenére is, hogy m ind a szem élyi, mind a tárgyi feltételek szűkösek voltak. M indezekre A z e líté lte k sz á m a v é g r e h a jtá si fo k o z a to n k é n t tekintettel a és a z e lő z e te se n le ta r tó z ta to tta k sz á m a 2001. 2002. 2003. büntetés-végre­ december 3t. december 31. december 31. hajtás vezetése F e ln ő t t k o r ú a k Fegyház 3 6 1 7 fő 3 6 4 1 fő 3 7 3 6 fő az Igazság­ B ö r tö n 7 8 7 5 fő 8 192 fő 7 5 3 0 fő F ogház 4 9 3 fő 5 6 0 fő 5 1 0 fő ügyi M inisztéri­ P b h + k é m . á tv .* 4 3 6 fő 3 8 7 fő 3 5 9 fő um iránym uta­ F ia t a lk o r ú a k B ö r tö n 17 3 fő 1 7 0 fő 1 8 0 fő tásai alapján Fogház 161 lő 1 6 2 fő 14 9 fő összesen 12 755 fő nagy hangsúlyt 13 260 fő 12 464 fő E lő z e te se n 4 2 6 3 fő 4 3 2 9 fő 3 7 7 6 fő fektetett a beru­ le ta r t ó z ta t o tta k házási és felújí­ m in d ö s s /rs rii 17 018 fő 1" 5S'» fo 16 240 fo tási keretek dif­ ferenciált felhasználására. így több intézet részleges felújítására és férőhelybővítésére ke­ rülhetett sor. A legjelentősebb beruházások voltak a korm ányzati ciklus eddigi időtartama alatt a Veszprém M egyei Büntetés-végrehajtási Intézet új épületének, a kecskeméti inté­ zet anya-gyermek körletének, a Budapesti Fegyház és Börtön szállításos körletének átadá­ sa, valamint a Sopronkőhidai Fegyház és Börtön IV. felújítási ütem ének befejezése. Ö sszességében a büntetés-végrehajtás fogvatartotti férőhelyeinek szám a 2002-2003. években 874-gyel bővült. A m egvalósult felújítások és férőhelybővítések összhangban voltak a „K ínzás és Em bertelen vagy M egalázó B ánásm ód vagy B üntetések M egelőzésére Létrehozott Eu­ rópai Bizottság ” (CPT) által az elm últ években a büntetés-végrehajtási intézetekben végzett vizsgálatok általunk is elfogadott m egállapításaival, m elyek a túlzsúfoltságot jelölték m eg a hazai börtönviszonyok legnagyobb problém ájának. Eddigi ism ereteink szerint a korm ányzati takarékossági intézkedésekkel összefüggésben 2005-ben a terve­ zett felújítási és beruházási fejlesztéseink lassulni fognak. A felújítások elm aradása leg­ inkább az am úgy is rendkívül lerom lott állapotú, több m int százéves m egyei intézete­ ket fogja sújtani.

A rendőrségi fogdákban elhelyezett előzetesen letartóztatottak átvétele A büntetés-végrehajtási intézetekben elhelyezendő fogvatartotti létszám ra 2005. ja n u á r 1-jétől je len tő s befolyást gyakorolhat a büntető-eljárásról szóló törvény azon rendelkezése, m ely szerint a rendőrségi fogdákban elhelyezett előzetesen fogvatartot*

Pénzbüntetést helyettesítő szabadságvesztés és megőrzésre átvettek.

tak at 30, illetve ügyészi rendelkezés alapján 60 nap után a büntetés-végrehajtási inté­ zetekbe kell átszállítani. E bben az évben a B üntetés-végrehajtás O rszágos Parancs­ n oksága (B V O P), az O rszágos R endőr-főkapitányság (O R FK ), valam int a Budapesti R endőr-főkapitányság (B R F K ) vezetői - közös bizottsági m unka keretében - tárgya­ lásokat folytattak a kérdés m indhárom fél szám ára kielégítő rendezéséről. A je len le­ gi szám ítások szerint közel 1000 fő előzetesen letartóztatottat kell a fenti időponttól intézeteinknek befogadni, je len tő s részüket a fővárosban. A bizottság m egállapításai szerint a m egyei intézetek túlnyom ó része a rendőrségi előzetes fogvatartottak viszonylag kis szám a m iatt kezelni képes a kérdést. Kom oly problém át je le n t viszont a K om árom -E sztergom m egyei, a Pest m egyei és a budapes­ ti férőhelyhiány, m ely három intézetet érint; az esztergom it (jelenleg 290 százalékos a telítettsége), a F ővárosi Bv. Intézetet (jelenleg 150 százalékos a telítettsége), vala­ m int a B udapesti F egyház és B örtönt (ez idő szerint 149 százalékos a telítettség). A tárgyalások jelen leg i szakaszában m egoldásként kínálkozik az a lehetőség, hogy a BR FK átadja a G yorskocsi utcai objektum át a büntetés-végrehajtásnak, ám erre csak akkor hajlandóak, ha azért szervezetünk bérleti díjat fizet a részükre. A tárgyalások je len leg is folynak. A z em lített problém ától eltekintve, az intézetek jelen tő s része a rendőrségi előzetesek befogadására felkészült.

Az enyhébb végrehajtási szabályok (EVSZ) és az ideiglenes intézetelhagyások alakulása Dr. B árándy Péter volt m iniszter úr egyik alapvető szakm ai követelm ényei közé tar­ tozott az enyhébb végrehajtási szabályok és az ideiglenes intézetelhagyások - m int ju ­ talm azási m ódok Az ideiglenes intezetelhagyasok szama - körültekintőbb, d iffe ren ciáltab b , 2002 2003 2001 ösztönzőbb alkal­ 242 fő 176 fó 399 fő B ü n te té s­ m azása. A z inté­ f é lb e s z a k ít á s o k zetparancsnokok 953 fő 640 fő 773 fő R ö v id t a r t a m ú e lt á v o z á s a korábbinál na­ 277 fó 124 fő 166 fő K im a r a d á s gyobb, és - am int S ú ly o s a n b e t e g a szám ok m utat­ 202 fó 124 fő 143 fó h o zzá ta rto zó já k - folyamato­ m e g lá t o g a t á s a san növekvő szám­ 1674 fő 952 fő 1481 fó Ö sszesen ban engedélyez­ Az enyhébb végrehajtási szabályok (EVSZ) ték saját hatás­ alá helyezések száma körben, illetve tettek jav aslato t a 2002 2003 2001 döntésre jo g o su l­ E nyhébb tak szám ára a v é g r e h a jtá si 158 fó 242 fó 111 fó s z a b á ly o k a lá fenti lehetősége­ h e ly e z é s ket illetően.

Az Európai Unióval kapcsolatos feladatok és a nemzetközi projektek A volt igazságügy-m iniszter ú r fokozott hangsúlyt fektetett az Európai U nióhoz tö r­ ténő csatlakozás előkészítésére. Ezek közül kiem elendő a N em zeti Fejlesztési Terv alapelveihez kapcsolható büntetés-végrehajtási feladatok m eghatározása, a kapcsolódó stratégiai fejlesztési tervek elkészítése, valam int a MATRA és a PH A RE projektek idő­ arányos kötelezettségek teljesítése. A fejlesztési intézm ényrendszer folyam atos változá­ sa ellenére a szervezet m unkatársai zökkenőm entesen végrehajtották a felm erülő fel­ adatokat. A pécsi fiatalkorúak regionális intézetének PH A RE forrásból (4,7 m illió euro, azaz 1,2 m illiárd Ft) finanszírozott létesítése az ütem tervekben m eghatározottak szerint halad, és előreláthatóan 2005 m ásodik félévében átadásra kerül az intézmény. A z EU -hoz történt csatlakozás a hazai pályázati források jelentős kibővülését is j e ­ lentette, mellyel m ind a BVOP, m ind az intézetek egyre növekvőbb szám ban éltek. A csatlakozás után a büntetés-végrehajtás - az adott költségvetési lehetőségek keretein belül - intenzívebbé kívánja tenni fennálló kapcsolatait az uniós tagországok szerveze­ teivel (H ollandia, N ém etország, A usztria, Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Szlo­ vénia), illetve a csatlakozás előtt álló országokkal (Bulgária, H orvátország, Rom ánia).

A magántőke bevonásának helyzete Ez évben került a fejlesztések hom lokterébe a m agántőke bevonásával történő inté­ zetépítések és férőhelybővítések kérdésköre is. A büntetés-végrehajtás hosszú távú fej­ lesztéséről szóló korm ányhatározatban* m eghatározott kelet-, illetve nyugat-m agyaror­ szági bv. intézetek PPP m ódszerrel kerülnek m egépítésre. K özbeszerzési eljárás kereté­ ben kiválasztásra került a kelet-m agyarországi intézet építési pályázatait lebonyolító cég, m elynek szakem berei - közösen a B V O P és az IM illetékeseivel - m egkezdték a pályáztatási folyam at előkészítését, és az építési területek kiválasztását. A nyugat-m a­ gyarországi intézet létesítését a BV O P hatáskörében - külső lebonyolító cég igénybe­ vétele nélkül - végzi. 2004. október 19-én kijelölésre kerültek a PPP m ódszerrel létesítendő bv. intézetek helyszínei Tiszalök és Szom bathely települések közigazgatási területein. A m egvalósí­ táshoz szükséges további közbeszerzési, terveztetési tevékenységek jelen leg folynak.

Költségvetési gazdálkodás A Büntetés-végrehajtási Szervezet költségvetési finanszírozási kereteit a következő oldalon található táblázat m utatja (az adatok m illió Ft-ban étetendők). A büntetés-végrehajtás a 2002. évet a kétéves költségvetésben rögzített, az előző év­ hez hasonló finanszírozási kondíciók m ellett kezdte meg. A z előttünk álló feladatok, az

*

2147/2002. (V. 10.) Kormányhatározat

akkoriban em el­ 2004 (09. 20.) e lő irá n y za to k 2002 2003 kedő fogvatar37 598 , 3 7 8 64 38 524 k ia d á s o k totti létszám a 16 5 4 5 18 0 2 2 18 6 3 9 s z e m é ly i ju tta tá s o k m u n k a a d ó k a t te r h e lő gazdálkodás drá­ 5 437 5 694 5 600 já ru lé k o k mai alakulását 9312 9 639 d o lo g i k ia d á s 8 807 vetítette előre. 2019 4 609 2510 fe lh a lm o z á s i k ia d á s o k A z év közben, e g y é b k ia d á s o k 2 4 21 2 532 2 201 főként a m unká­ 3 807 s a já t b e v é te le k 3 958 3 183 ba lépő új kor­ 3 4 057 3 5 341 k ö ltség v etési tá m o g a tá s 33 640 m ány által biz­ to síto ttjele n tő s költségvetési pluszforrások, valam int a 2001 decem berében kapott tá­ m ogatási többlet átgondolt felhasználása 2002 végére kedvező költségvetési környeze­ tet terem tett. A büntetés-végrehajtás a 2003-as költségvetési évet a 2002-es év végén kapott több­ letforrás áthúzódó kedvező hatásával kezdte, azonban az év közben bekövetkező záro­ lás, valam int az árem elkedések m iatt a helyzet folyam atosan romlott. A költségvetési törvény által biztosított tám ogatást az év közben bekövetkező elvo­ nás (825,3 m illió Ft) jelentősen csökkentette. A zonban a 2003. évet, ha nehéz körülm é­ nyek között is, de eredm ényesen zártuk, annak ellenére, hogy decem ber 31-éré 33,8 m illió Ft lejárt tartozásállom ányt halm oztunk fel. A 2 004. elején b ek ö v e tk e ze tt árem elk e d ések (gáz, villany, víz- csato rn a, élelm i­ szerek ) és az Á F A -kulcs v á lto zá so k fed e zetét - m in teg y 300 m illió F t-o t - a b ü n ­ te té s-v é g re h a jtá s k ö ltség v e tési tö b b le t tá m o g atásk é n t nem k ap ta m eg. Ez előre j e ­ lezte, hogy az év során az in tézetek , intézm ények, súly o s lik v id itási g o n d o k k al ta ­ lálják m a g u k at szem ben. A z áre m elk e d és k apcsán érin tett k iad ási te rü le te k a b ü n ­ te té s-v é g re h a jtá s k ö ltség v e tésé b en m e g h atá ro z ó je le n tő sé g g e l b írn ak , a do lo g i k i­ ad áso k m in teg y 4 6 % -át te sz ik ki. M ivel dologi tö b b le t elő irán y za tu n k eh h ez k ap ­ cso ló d ó an nem volt, így ta k arék o sság i in té zk ed ések k el és a felh alm o zási elő irán y ­ zato k je le n tő s m érték ű á tcso p o rto sításá v al p ró b áltu k a fed ezetet b izto sítan i. Ennek ellen é re szep te m b er 2 5-ére 243,7 m illió Ft ta rto zásállo m án y t h alm o ztu n k fel. A j e ­ len leg i k ö ltség v e tési g az d álk o d ási k ö rn y ezetb en a pro b lém ák g y ö k erét orvosolni nem tu dtuk. A felhalm ozási és felújítási kiadások csak töredékében fedezték a valós igényekből adódó szükségleteket. Ebből következik, hogy az intézetek, intézm ények állapota fo­ lyam atosan rom lik. Beruházások, karbantartások m aradnak el, illetve kerülnek átüte­ m ezésre. A BVOP vezetése a korm ány által m eghatározottak alapján - szűkös költségvetése ellenére - a következő jelentős takarékossági intézkedéseket vezette be 2004-ben: - a jutalm azásra fordítható előirányzat 50 százalékos csökkentése; - a 2005. évi közlekedési költségtérítés előirányzat zárolása; - a családalapítási tám ogatás jelentős csökkentése; - az üdülési hozzájárulás 50 százalékos csökkentése;

- a gazdasági társaságok pályázat útján felhasználható tám ogatásának csökkentése; - a beruházási előirányzat átcsoportosítása; - a BV O P főosztályai és az intézetek által felhasználható dologi előirányzatok elvo­ nása; - a BVOP szem élyi állom ánya m agáncélú beszélgetései m egtéríttetése céljából tele­ fon tarifíkációs rendszer kialakítása; - a nyugdíj m ellett, illetve m egbízási szerződéssel foglalkoztatottak alkalm azásának felülvizsgálata; - a külföldi utazások, a továbbképzések és a tanulm ányi szerződések szám ának csökkentése; - a bv. sajtóterm ékek (Börtönújság, Börtönügyi Szem le, H írlevél) példányszám á­ nak, illetve m egjelenési gyakoriságának csökkentése. M eg kell azonban jegyezni, hogy az intézkedések a szem élyi állom ány hangulatát az őket érintő elvonások m iatt - negatívan befolyásolták, m elyet csak részben tudott el­ lentételezni a ruházati utánpótlási illetmény, az előző korm ányzati ciklusban m eghatá­ rozott rendszer szerinti - bírósági döntésben később jogszerűtlennek ítélt - kétévi elvo­ násának visszatérítése. 2004. III. negyedévében világossá vált, hogy a fenti takarékossági intézkedések sem voltak elegendőek a büntetés-végrehajtás költségvetési helyzetének stabilizálásához, a lejárt szám laállom ány felszám olásához a 2004. évi költségvetési tám ogatás nem nyújt elegendő fedezetet, csak a m űködőképesség jelenlegi szintű fenntartását biztosítja. Dr. Petrétei Jó zsef igazságügy-m iniszter m egism erve a B üntetés-végrehajtási Szervezet sú­ lyos pénzügyi gondjait, az IM többletbevételeiből 533 m illió Ft tám ogatást nyújtott a szervezetnek. Ez lehetővé tette, hogy a büntetés-végrehajtás lejárt tartozásállom ány nél­ kül zárhassa a 2004. évet.

A fogvatartottak képzése, oktatása A fogvatartottak elhelyezési körülm ényeinek jav ítása m ellett a túlzsúfoltságból ere­ dő negatív hatások ellensúlyozásaként fokozott hangsúlyt kapott a zárkán kívül töltött idő m eghosszabbítása, a fogvatartottak oktatása, a sport- és szabadidős program ok, a szakköri és önképző tevékenységek. Ennek a kérdéskörnek a m egoldásában egyre fon­ tosabb szerepet kaptak a civil szervezetek, am elyek - részint önerőből, részint önálló­ an, illetve az intézetekkel közösen - növekvő szám ban nyújtottak be program jaik tám o­ gatására pályázatokat. A fogvatartotti program ok szám ának és színvonalának em elésé­ ben a büntetés-végrehajtás - összehasonlítva a korábbi évek tendenciájával - jelentős sikereket ért el. K iterjesztésre került az általános iskolai oktatás, am ely jelen leg 13 in­ tézetben folyik. M eg kell azonban jegyeznünk, hogy az általános iskolai oktatásban részesülők lét­ szám a elérte a célszerűség határát. A jelenlegi populációban a 2500 fő körüli, általános iskolai végzettséggel nem rendelkező fogvatartott közül kb. 1000 fő beiskolázására ke­ rült sor a 2004/2005-ös tanévben. A fogvatartottak szabadságvesztésének hossza, a sza­ badulási időpontok m iatt nagyobb arányú beiskolázásra nincs reális esély a jelenlegi

rendszerben. így a hangsúlyt a jó v a l forrásigényesebb szakképzések fejlesztésére cél­ szerű a továbbiakban fektetni. A beruházások egyik eredm énye volt a szakm unkásképző tanm űhelyek kialakítása is. A hagyom ányos képzési form ák em elkedése m ellett, új oktatási kurzusok is m egje­ lentek, követve a k o r vívm ányait. A z inform atikai tárca segítségével elindult Szirm abesenyőn a digitális középiskolai képzés, az intézet szám ítástechnikai kabinetjére alapít­ va. A képzés sikerére tekintettel m ás intézetekben is fejlesztés alatt áll a program . Je­ lenleg tizenkét intézetben m űködik szám ítástechnikai kabinet. A további fejlesztések­ nek jelen leg a szűkös elhelyezési körülm ények szabnak határt. A z iskolarendszeren kívüli felnőttképzés az alapfokú képzésre épülve, azt kiegészít­ ve a fogvatartottak társadalm i re integrációját szolgálja. Ezen form ában rövidebb a kép­ zési idő, m int az iskolarendszerű szakképzések esetében. A képzések csak a szakm ai is­ m eretek elsajátíttatására korlátozódnak, a szakm ával kapcsolatos ism eretek több-keve­ sebb hangsúlyt kapnak attól függően, hogy betanító, vagy az O rszágos K épzési Jegy­ zékben szereplő képzés történik. A képzéseket m unkaerő-piaci és álláskereső tréningek egészítik ki. A büntetés-végrehajtási intézetektől 2004-ben 86 különböző képzésre érkezett igény a BVO P-ra. A pénzügyi m egszorítások és az év közbeni jelentős elvonás m iatt a szak­ képzések esetében terveink egy részét nem tudtuk teljesíteni. Jelentős problém át okoz viszont, hogy az intézetekben folyó képzések finanszírozá­ sára a Foglalkoztatáspolitikai és M unkaügyi M inisztérium alárendeltségében m űködő M unkaerő-piaci A lap Irányító Testületé (MÁT) anyagi nehézségek m iatt a 2004. évre pályázatot nem írt ki. A kábítószer ellenes stratégia végrehajtásában bekövetkezett fordulat eredm énye­ ként az elm últ években 13 büntetés-végrehajtási intézetben létesítettünk kábítószer-pre­ venciós részleget. Ezek lényege, hogy a fogvatartottak önként vállalják a kábítószer fo­ gyasztásától való tartózkodást, ezért - a jo g határán belüli - kedvezm ényekben része­ sülnek.

A fogvatartotti munkáltatás A fogvatartotti m unkáltatás egyik form ájában a bv. gazdasági társaságoknál éven­ te átlagosan 4700 fő dolgozott. A korábban m egfogalm azott tervekkel ellentétben nem sikerült a fogvatartotti m unkáltatás e form ájában sem m ennyiségileg, sem m inő­ ségileg áttörést elérni. A büntetés-végrehajtás gazdasági társaságai m egalakulásuk (1994) óta súlyos pénzügyi gondokkal küzdenek. A piacgazdaság norm ái és a szak­ képzetlen m unkaerő foglalkoztatásának ellentétét eddig feloldani nem tudták. E m el­ lett a társaságok - term elési szerkezetük m iatt - nem voltak képesek követni a gyor­ san változó piaci körülm ényeket. A piaci kereslet hiánya m iatt nem tudták m egvaló­ sítani a fogvatartottak nagyobb arányú m unkáltatását. A bv. gazdasági társaságok szervezeti, gazdálkodási reform jának irányítását Dr. Bárándy Péter m iniszter úr ko­ rábban saját hatáskörébe vonta. Ez alapján egy bizottság átvilágította a tizenkét gaz­ dasági társaságot, és ja v aslato k a t tett a korszerűsítésre. A b izottság jav aslatai alapján

jelen leg folyam atban van egy közbeszerzési pályázat kiírása a bv. gazdasági társasá­ gok szervezeti reform jának kialakítására. A fogvatartotti m unkáltatás m ásik form ájában, a költségvetési foglalkoztatásban (az intézetek karbantartási, üzem eltetési feladatainak ellátása) éves átlagban m integy 2400 fő dolgozik.

A személyi állomány létszám- és bérhelyzete 2002. ja n u á r 1-jén 6755 státusz (1214 tiszt, 4534 tiszth ely ettes, 1007 k ö zalk alm a­ zott) állt rendelkezésre a feladatok végrehajtásához. A z azóta tö rtén t létszám fejlesz­ tések következtében a je len leg i (2004. ja n u á r 1-jén jó v áh ag y o tt) létszám 7746 stá­ tusz (1374 tiszt, 5354 tiszth ely ettes, 1018 közalkalm azott). 2004-ben eddig létszám fejlesztésre nem k erült sor. A szem élyi állom ány átlagéletkora 35,2 év. A z átlag élet­ kor csökkenése egyben a nagyobb szakm ai tapasztalattal rendelkező szem élyek szá­ m ának folyam atos csökkenését is je len ti. A 2005. évi k ö ltség v e tés terv e ze tén e k ism eretében várh ató a S o p ronkőhidai F egyház és Börtön k ü lö n leg es biztonságú k ö rletén ek k ialak ítása kapcsán 10, illet­ ve a m ár em lített pécsi F iata lk o rú ak R egionális B ü n tetés-v ég reh ajtási Intézete m ű ­ ködtetéséhez 34 státu sz b iz to sítása . A 2126/2004 . (V. 28.) K o rm án y h atáro zat a n y u ­ gati, illetve a keleti régióban ép ítendő új büntetés-v ég reh ajtási in tézetek m ű k ö d te­ téséhez összesen 560 státusz b izto sításá t h atározza m eg; a k iképzés, az első felsz e­ relés k ö ltségeinek b iz to sításá ra a szükséges költségvetési forrás 2006. jú n iu s 1-jétől tervezhető. A 12 bv. gazdasági társaság n ál éves átlagban m integy 1000 fő polgári alk alm a­ zott, a M unka T örvénykönyve szerinti m unkaviszonyban dolgozik. A bérhelyzetet tek in tv e a h iv atáso s állom ány n ál 2002-ben és 2 0 0 3 -b an nem volt bérfejlesztés. 2002-ben a k ö zalk alm azo tti állom ány b érét 50 százalék k al em eltük a jo g sz ab á ly i előírások szerint. 2 0 03-ban a közalk alm azo ttak n ak nem volt b érfejlesz­ tés, 2004. szeptem ber 1-jétől 3% -os bérfejlesztés történt. 2 0 0 4 -b en a h iv atáso s ál­ lom ány illetm én y k ieg észítésén ek m é rték ét 5% -kal em eltük, ja n u á r 1-jétől v issza­ m enőleg. Jelenleg a közalkalm azott vezetők átlagos fizetése nettó 173 443 Ft, a felsőfokú végzettséggel rendelkező közalkalm azottak átlagos fizetése nettó 109 819 Ft, a kö­ zépfokú végzettséggel rendelkező közalkalm azottak átlagfizetése pedig nettó 75 169 Ft. Egy tiszthelyettes, zászlós esetében 88 355 Ft, egy tiszt esetében 141 300 Ft az átlagos havi nettó illetm ény; az intézetparancsnok, intézeti o sztályvezetők, BV O P m főosztályvezetők, B V O P o sztályvezetők körének 198 839 Ft az átlag fizetése. A z or­ szágos parancsnok helyetteseinek helyettes állam titkári fizetés jár, az országos p a­ li rancsnok állam titkári illetm ényre jo g o su lt. A testü lettő l tá v o zó k szá m a

1996

1997

1998

9 2 4 fő

9 6 5 fő

7 5 8 fő

1999 9 4 7 fő

2000

2001

2002

2003

9 3 8 fő

7 2 8 fő

6 8 6 fő

6 0 2 fő

M ivel az állom ány fluktuációjának legfontosabb okát to v áb b ra is a bérviszonyok jelen tik , am ennyiben a bérek és a ju tta tá so k terén to vább ra sem történik pozitív vál­ tozás, az eddigi kedvező elvándorlási ten d en cia m egváltozhat.

A személyi állomány oktatásának reformja A szem élyi állom ány oktatásán ak átfogó refo rm ja az elm últ évek egyik k ö zp o n ­ ti k érdése volt. E lkészült a szerv ezet kö zép fo k ú oktatási refo rm ján ak tervezete, a refo rm h o z szükséges jo g i szab ály o záso k terv ezetei felterjesztésre kerültek. E lő re­ láth ató an a 2 0 05/2006-os tanévben a Bv. O ktatási K özpont m ár szakiskolaként fo ly tatja tovább tevékenységét. A R end ő rtiszti F őiskola B ü n tetés-v ég reh ajtási Tan­ székén is válto ztatáso k szükségesek, tek in tv e, hogy a szakon m inden évben fo ly a­ m atosan csökken a hallgatói létszám . A BV O P és a tan szék m unkatársai m eg k ezd ­ té k a tananyag k orszerűsítését. A Z rín y i M iklós N em zetv éd elm i E gyetem en m eg ­ tö rtén t a b iztonság-nevelői szak BsC és M sC ak k re d itác ió ja is, m ely tovább széle­ síti a b ü n tetés-v ég reh ajtási szak o k tatást, és egyetem i szin tű v ég zettség m eg szerzé­ sére is lehetőséget biztosít.

A szakmai és költségvetési ellenőrzési szakterület A 2002-től 2004 októberéig eltelt időszak során a B V O P 22 intézetben, illetőleg intézm ényben folytatott le átfogó ellenőrzést. A z ellenő rzö tt intézetek vezetői a fel­ tárt h iányosságok m egszüntetésére, a ja v a sla to k h aszn o sítására intézkedési tervet k észítettek, és intézkedéseikről 30 nap elteltével je le n té st tettek az országos p aran cs­ noknak, az IM közigazgatási állam titk árán ak és a büntetés-v ég reh ajtást felügyelő főcsoportfőnöknek. Ez év első félévében elk észítettük az átfogó ellenőrzések négy évre előre ütem e­ zett tervét, és az ütem terv szerint m egkezdtük ezeknek az ellenőrzéseknek a végre­ hajtását. A 2005. évtől kezdődően évente kilenc átfogó ellen ő rzést terveztünk, je le n ­ leg két átfogó ellenőrzés folyik. E zeket az ellenőrzéseket - ellenőrzési vezető irányí­ tásával - a BV O P szakm ai ellenőrzési szervezetei hajtják végre. E llenőrzési k ötele­ zettsége valam ennyi szakm ai szervezeti egységnek van. A z átfogó ellenőrzések m ellett a B V O P szakm ai területei tém a- és célellenőrzés k eretében is rendszeresen ellenőrizték a bv. szerveket. 2002-ben 409 tém a- és 252 cél-, 2003-ban 184 tém a- és 215 cél-, m íg a 2004. év eddig eltelt időszaka során 33 tém a- és 81 célellenőrzést hajto ttak végre. Ilyen típusú ellen ő rzések et a BV O P szak­ m ai ellenőrzési szervezetei az alaptevékenységet végző szakterületek (biztonsági, fogvatartási, egészségügyi) tekintetében rendszeresen végeztek a bv. szerveknél, de a többi szakterület ellenőrzései is alapvetően m egfelelő gyakorisággal folytak. A BV O P által lefolytatott szakm ai ellen ő rzések problém afeltáró je lle g én e k erősítésére az elm últ évek során je len tő s erőfeszítések et tettünk, de e tekintetben a helyzet - az előrelépés ellenére - m ég további ja v ítá s ra szorul. A bv. szervek k ö ltségvetési ellenőrzését a B V O P-n külön főosztály, a bv. szervek b első ellenőrei, a bv. vezetők a m u nkafolyam atba b eé p íte tt ellenőrzéseikkel végzik.

A z ellenőrzések b ű ncselekm ényt nem tártak fel, u g y an ak k o r - b ár nem je len tő s szám ban - k ö ltségvetési szabálytalanságokat tapasztaltunk.

A személyi állomány fegyelmi helyzete A z elm últ két évben lényeges változás a fegy elem sértések szám ában és m egosz­ lásában nem történt. A cselekm ények döntő többsége to v áb b ra is a szo lg álatellátást szabályozó norm ák m egsértésében - elsősorban késés, je len tési vagy ellenőrzési k ö ­ telezettség elm ulasztása, a szolgálati utasításokban leírtak p o ntatlan, h ián y o s vég re­ hajtásában - m erül ki. A szervezet ellenőrzési rendszerében to v áb b ra is p rio ritásk én t szerepel a korrupció elleni határo zo tt fellépés. A statisztikák alapján az állom ány b i­ zonyított korrupciós ügyei csökkentek. V áltozatlan az a kedvező tendencia, hogy a b ü n tetés-v ég reh ajtási állom ány ta g ja­ inak bűncselekm ény m iatti felelősségét évente csak h árom -négy esetb en állap íto tta m eg a bíróság.

Összegzés Ö sszességében m egállapítható, hogy a B üntetés-végrehajtási S zervezet az elm últ több m int két évben is eredm ényesen m űködött, tevékenységében a legfőbb akadá­ lyozó tényező a pénzügyi feltétetek hiánya volt. A z igazságszolgáltatási reform bün­ tetés-végrehajtásra vonatkozó része terén a helyzet úgy ítélhető m eg, hogy a bünte­ tés-végrehajtás reform ja m egkezdődött, de 2005-ben a célok változatlan fenntartásá­ val - főként a költségvetési lehetőségek csökkenése m iatt - a reform ütem e lassulhat.

Dr. Békefy Lajos PhD

Aproblémakezelő-személyisécjfejlesztő börtönpasztoráció néhány elvi és gyakorlati kérdése (I. rész) „A le lk ig o n d o zá s in te g rá ló tu d o m á n y és te v é k e n y sé g '". K ü lö n b ö ző sz em p o n to k at és sz e m lé le tm ó d o k a t kell tu d n u n k alk alm az n i eg y -e g y ad o tt h ely ze tre . A kom plex h ely ze tek re a b ö rtö n v ilá g b a n , a fo g v a ta rto tta k k ö zö tt csak k o m p le x m ódon lehet jó fe le le te t adni. A. Rich1 2 m e g h atá ro z ása sz e rin t a te o ló g ia és a h u m án tu d o m á ­ n y o k , az em b er és az Isten , a te rá p ia és a v ig a sz ta lá s/é rte lm e z é s sz o lg álata , ak ár az eg y é n i, a k á r a tá rsa d a lm i stru k tú rák sz em p o n tjáb ó l is n éz zü k ők et, de ide v e­ h etjü k a p sz ic h o ló g iá t és a sz o cio ló g iát is, arra k ere sik a v álaszt, h o g ya n le h et a „ stru k tu rá lis g o n o s z t”, de a z eg y én i b ű n t is fe ld o lg o z n i, eze k k e l ered m én yesen m eg kü zd eni. A lelk ig o n d o z ás tö rté n eté b en a kü lö n b ö ző asp ek tu so k a t m in d ig k ü lö n félek ép ­ pen h an g sú ly o zták és h aszn o síto tták . In teg ráló tu d o m á n y k én t a lelk ig o n d o zás v a­ ló jáb an oly an tudom ány, am elyben a fesz ü ltség ek a m u n k a és a m eg b ízatás lénye­ g éh ez tarto zn ak . A fesz ü ltsé g ek n e k m eg van a tárgyi oka: m in d en k in ek kü lö n féle szak m a i-tárg y i sz em p o n to t kell egy szerre szem elő tt ta rtan ia. A szem élyi o k o k k ö ­ zö tt az szerep el első hely en , hogy a kü lö n b ö ző sz em p o n to k at és szem léletek et/m o d ellek e t szem ély esen is in teg ráln i kell, am i szintén v ez eth et újabb fesz ü ltsé g ek ­ hez, am ik et ered m én y e sen kell ism ét feld o lg o zn i. A lelk ig o n d o zó i, b ö rtö n lelk észi id en titás alap v e tő en ta rto zik h ozzá az egészh ez. E zt so h a nem lehet „ letu d n i” , ezt m in d ig éb ren kell ta rtan i, nem szabad m e g g y en g ü ln ie, te h á t g o n d o zn i kell! A b ö rtö n le lk ig o n d o zá sb a n m ég to v áb b i szem p o n to k is m eg jelen n ek , m elyek k ö zü l n éh á n y at m o st so rra veszünk: - feladatomat munkatársak között végzem , ezek k ö zö tt n evelők, p szich o ló ­ g u so k , fe lü g y e lő k vannak, akik elő tt szintén el kell m ag y arázn o m szo lg álato m é r­ telm ét. E z azt k ö v eteli m eg tőlem , hogy m o n d a n iv aló m at szám u k ra is érth ető n y el­ ven adjam elő, írjam le, alapozzam m eg. E bben az ö sszefü g g ésb en a társad alo m tu d o m án y i h á tté r nag y o n fontos: m eg kell tu d n i m agy arázn o m és értetn em , m iért fo n to sak a le lk é sz -fo g v a ta rto tt k ö zö tti b eszé lg eté se k a b ü n te tésv ég reh a jtás cé ljá­ n ak m in d ere d m én y e seb b m e g v aló sítása érdekében.

1 2

Prof. Christof Morgenthaler, Ein Strukturmodell von Aspekten dér Gefángnisseelsorge, Bern, 2002, kéz­ irat gyanánt, hálás köszönettel a felhasználás lehetőségéért, 1. Az előbbi pontban idézett tanulmány, 1.

- Lelkigondozó börtönlelkészként vag y o k je le n a b ü n te tésv ég reh a jtásb an . M ind m agam nak, m in d m áso k n ak v ilág o san m eg k ell tu d n o m in d o k o ln i, m i az a sajátosság, am it m unkám m al az eg é sz h ez h o zzáad h ato k . E n n ek a m u n k án ak a sa­ já to ssá g a, hogy a b esz é lg e té st a hit h ag y o m án y a és to v á b b ad á sa alap o z za m eg, fo rm álja és viszi előbbre. E zért fontos ebben a m unkában a te o ló g ia i szem pont. - A b ö rtö n p asz to rác ió b an egyénekkel van d o lg u n k , akik b ü n te té sü k e t tö ltik , s szükségük van tan ác so lásra , egyéni b eszé lg eté sre, n ég y sze m k ö zti lelk ig o n d o zásra, Isten színe előtt. - De ebben a m u n k áb an szám o ln u n k kell b izo n y o s struktúrákkal is, tá rsa d a l­ mi viszo n y o k k al, m e ly ek az egy én életé t b efo ly á so ltá k /b e fo ly á so ljá k , m eg a g o ­ nosszal, am ellyel ebben a k ö rn y ez etb e n ta lálk o zh a tu n k . E zek a v isz o n y o k és stru k ­ tú rák nagyon is n y ilv á n v aló v á lesznek, h a fellap o zz u k a b ű n elk ö v ető k életrajzát. A b ü n te tés-v é g re h ajtás ren d sz eréb e n fo ly ta to tt lelk ig o n d o zás eg y sze rre fe s z ü lt­ sé g et gerjeszt, de u g ya n a kko r ig é n yb e ve vő is. T ovábbá n agyon is összetett. A zok az em berek, akikkel e líté lte k k é n t van dolgunk, és az a trad íció , am it k ép v iselü n k , sok te k in tetb en nagyon is id eg en ek egym ás szám ára, nem ritk á n szö g es ellen tét­ ben állnak eg ym ással: azok a tö rtén etek , je lk é p e k , g o n d o la tm e n ete k , ta p a sz ta la ­ tok, am iket m i k ép v iselü n k , sok fo g v ata rto ttn a k v aló b an idegen. N y elv e ze tü n k sem m indig érthető. S zem ély iség ü n k v o n ásai és életv iszo n y a in k is g y ak ran eg é­ szen m ás je lle g ű e k . E gy lelk ig o n d o zó ezt így fo g alm azta m eg S vájcb an : a „ zó ­ n aváltás ”3 ak k o ra k ü lö n b ség , m in t a k ü lö n b ö z ő id ő zó n ák között.

Egyházi-intézményi koncepciók A német és a svájci modell A z elm últ két év tized b en je le n tő s k ö zö sség i, in tézm én y i, sz erv ezeti á llá sfo g la ­ lások láttak n ap v ilág o t k ü lfö ld i egyházak, ö kum en ik u s sz erv ez ete k rész érő l annak érdekében, hogy a b ö rtö n le lk ig o n d o zá s e lv i-teo ló g iai, sz erv ezeti és jo g i k ereteit m eghatározzák. 1990-ben a svájci Bossey-ban került sor a Börtönlelkészek 2. Nemzetközi Konzultációjára, am iről g y ű jte m é n y es k ö tet je le n t m eg „A börtön­ lelkigondozás esélyei és távlatai”4 cím en. A z ö k u m en ik u s szem p o n to k at és ta ­ p aszta lato k at ö ssz eg e ző m u n k á ra m o st nem térek k i részletese b b en , csak a tö rté ­ neti foly am at k ed v é ért em lítem . S zám unkra két h aszn o síth ató b b és időben h o z­ zánk k ö zelebb álló egyházi m o d e llt ism ertetek rész letese b b en , az eg y ik a n ém et p ro testán s b ö rtö n p asz to rác ió m odellje 1991-ből, a m ásik a sv ájci refo rm átu s b ö rtö n p asz to rác ió s m odell 2002-ből.

| 3 | 4 1

Martin Maire, Zonenwechsel, Schlussarbeit Geíangnisseelsorgekurs, 1991-93 Chancen und Perspektiven dér Seelsorge ini Geíangnis - Ökumenische Aspekte und Erfahrungen, 2. Internationale Konsultation von Gefangnisseelsorgern, B őssel 1990

A német protestáns modell5 A n ém et m o d ell k id o lg o z ására Peter Rassow b ö rtö n le lk ész v ezetésév el, az E K D (P ro testán s E g y h ázak N ém e to rszá g b an ) L elk ig o n d o zá s a B ö rtö n ö k b en O sz­ tá ly á n a k m e g b ízá sáb ó l k erü lt sor. A g az d ag an y ag o t felö lelő ta n u lm á n y o k kö zü l csak k ettő t em elek ki. A z eg yik a b ö rtö n le lk ig o n d o zá s te o ló g ia i a lap v e tésé v el fo g lalk o zik , a m ásik a b ö rtö n le lk é­ szek fela d ata iv a l és szerep év el a b ö rtö n ö k b en , a bűnü ld ö zésb en és az egyházban. A teológiai alapvetés6 abból indul ki, hogy az eg y h áz felad ata Isten királyi u ralm án ak az ö rö m ü ze n eté t m eg h ird etn i; tu d tu l adni m in d en k in ek az ítélet és a k e­ gy elem ev a n g éliu m át, az Isten k ie n g esz telő d ésé t az em b erv ilág g al, am i k ifejezé s­ re ju t a b ű n b o csán a tb an és a sz erete t m e g ú jítá sáb a n . Ez érv én y es a b ö rtö n ö k v ilá­ g ára is. A b ö rtö n le lk ig o n d o zá s m e g tartja le h ető ség ek sz erin t m in d azo k at a sz o lg á­ lato k at, am ik et az egy h áz eg y éb k én t is végez: az isten tiszte le tet, a b ib liaó rák at, az eg y én i és cso p o rto s lelk ig o n d o zó i m unkát. A b ö rtö n le lk ész ek n e k olyan em b erek ­ kel van d olguk, akik külö n ö sen is v e szé ly ez tetette k , de m u n k áju k során fel kell d o lg o z n iu k a b ü n te tésértelm ez és k ü lö n b ö z ő sz em p o n tjait, a társad alm i e lő íté le te ­ k et is k ez eln iü k kell, jó k ap c so la to t kell áp o ln iu k a b ü n te tés-v é g re h ajtás in tézm é­ n y én ek v ez ető iv el és b eo szto ttjaiv al. Gyakorlati szempontok.7 A le lk ig o n d o z ásn a k olyan em b erek re kell irán y u l­ nia, ak ik et szem ély es v égzet, sajátos - so k sz o r to rzu lt vagy sérü lt - szem ély iség je lle m e z , ak ik et terhel az ítéletü k és a sz ab a d ság m eg v o n ás, em iatt fok o zo ttan é r­ zik elk ü lö n íte ttsé g ü k et. A fo g v ata rto tta k szem é ly isé g fe jlő d é se, ö n érték elésü k , k o n flik tu sk e ze lé si k ép esség eik fejlesz tése g yakran n eh éz k ö rü lm én y ek k ö zö tt kell tö rtén jék . Á télik a v ág y a t ném i elfo g a d ásra, véd elem re, u g y an ak k o r ta p asz talják a tá rsa d alo m elu tasítását, g yakran h eves ag re sszió ját. így k ö zö sség i k ap cso lataik zav arttá válnak. A b ö rtö n v isz o n y o k , a prizonizáció ártalm ai g y ak ran szem ély iség ü k leép ü léséb en m u ta tk o z n ak m eg. A le lk ig o n d o z ásn a k éppen az a felad ata, hogy te ­ ret n y ú jtso n n ek ik szem é ly isé g ü k m e g ő rzéséh ez, b áto rítást n y ú jt ahhoz, hogy e lfo ­ g ad ják önm ag u k at, és k ere ssék Isten irg alm asság áb an sz em ély iség ü k ú jjá sz ü leté­ sét, m eg ú ju lását. A b ö rtö n p asz to rác ió n ak az in tézm én y es-eg y h ázi szem lélete sz erin t m inden b el­ ső -k ü lső m e g ú ju lá s k erete a té n y leg e s k ö zösség. Ez az egyéni b eszélg etések b en , az isten tiszte le tek e n és a cso p o rtm u n k áb an v a ló su lh a t m eg. Ez a seg ítő -tám o g ató k ö zö sség je lle g é t kell hordozza. A b ö rtö n p asz to rác ió n ak se g ítsé g et kell n y ú jta n ia a b ü n tetés ered m én y es fe ld o l­ g o zásáh o z. A bűn és a b ü n te tés pozitív feld o lg o zásán a k teo ló g iai alap ja az, hogy az em b eri ítélet nem esik egybe Isten ítéletév el, hiszen Jézu s h aláláb an és feltám a-

5 6 7

Gelangnisseelsorge - Grundlegende Informationen zum kirchlichen Dienst in Justizvollzugsanstalten. Zusammengestellt und herausgegeben von Péter Rassow, EKD Hannover, 1991. Zűr theologischen Grundlegung dér Seelsorge in Justizvollzugsanstalten, 9-15. Zu Rolle und Aufgabe von Geíangnisseelsorgern in Geiangnis, Kriminalpolitik und Kirchc, 25-30.

d ásában Isten m in d en ek et felü lm ú ló irg alm a és k eg y elm e ju t k ifejezésre. K om oly felad ata a b ö rtö n lelk észn ek , hogy az elíté lte k b e n felé b re ssz e a fele lő ssé g tu d ato t, a lelk iism eretet, s így segítse el ő k et sz em é ly isé g ü k v álto zásáh o z.

A minőségbiztosítás svájci modellje8 Ez a h iv atalo s állásfo g la lá s abból indul ki, hogy a b ö rtö n le lk ig o n d o zá s k la ssz i­ kusan közös ügye az eg y h ázn ak és az állam nak . E zt S vájc m inden k an to n áb a n el­ ism erik. A z alap tö rv én y sz erin t a b ö rtö n le lk ig o n d o zá sn a k a fo g v ata rto tta k ja v á t kell szolgálnia. A b ö rtö n szo lg ála to k o n belül a lelk ig o n d o zás sp eciális sz ak sz o lg á­ latnak m inősül. M ivel a svájci b ü n te tés-v é g re h ajtásb a n az elm ú lt év ek b en a n o r­ m ák egyre ö ssz ete tte b b ek lettek, ez ért k e lle tt ú jrag o n d o ln i azt a k érd é st is, m ik én t b iz to síth ató a b ö rtö n p asz to rác ió m in ő ség e. E h h ez k észítetté k el a b ö rtö n le lk ész i sz o lg álat m inőségi m utatóit, am it az a láb b ia k b an rész letese b b en ism ertetü n k .

Alapelvek: a börtönpasztoráció értékei és minősége A) A börtönlelkigondozás: előítélettől mentes kapcsolat felajánlása.9 A b ib liai-k ere szty é n em b erk ép alap já n a p ro fe sszio n ális lelk ig o n d o z ásh o z h a­ sonlóan csak elő íté letm en te s k a p c so la tb an v aló su lh a t m eg. A k ereszty én em b erk ép az em b er-társat m inden k ap c so la táb a n : így önm ag áh o z, em b ertársáh o z, k ö rn y ez e­ té h ez és Isten n el való k ap c so la táb a n a b ib liai-k ere szty é n h ag y o m án y fén y éb en szem léli. Ez a lelk ig o n d o zás - fü g g etlen k in e k -k in ek a telje sítm é n y étő l, te tte itő l, k u d arc aitó l - tu d arról az üzen etrő l, am i Istentő l m in d en k in ek ü d v ö t és keg y elm et, értelm es életet és az érté k ek b e c sü lé sé t kínálja.

B) A börtönlelkigondozás párbeszédes folyamat.101 A b ö rtö n le lk ész ek m inden fo g v a ta rto tta t - fü g g etlen ü l v allási m eg g y ő ző d é sé­ től vagy fele k ez eti h o v atarto zá sá tó l - n y ito ttsá g g al, g o n d o san és tiszte lettel ille t­ nek. A z elíté lte k k el eg y ü tt k ö zö sen k ere sik életú tju k sp iritu á lis értelm ét. E z csak p árbeszédes, b eszélg ető s fo rm áb an v a ló su lh a t m eg. L elk ig o n d o zó és fo g v ata rto tt arra tö rek sz en e k , hogy a szem élyes h itb e li m e g g y ő ző d é s alap ján sa ját so rsát k i-k i ú jra p ró b álja olvasni, m ég p ed ig tra n sz ce n d en s látó szö g b ő l. E zt n ev ezik a saját

sorsunk spirituális újraolvasásának (relecture spirituelle). C) A börtönlelkigondozás arra bátorítja a fogvatartottakat, hogy szembe­ süljenek saját élettörténetükkel." A b ö rtö n le lk ig o n d o zá s az eg é sz em b errő l való g o n d o sk o d á st je le n ti, eg é sz élettö rté n eté n ek ö ssz efü g g éséb en v alósul m eg. A le lk ig o n d o zás arra v állalk o zik , h o g y ™ rám utasson Isten sz erete tte lje s h o z z á n k fo rd u lá sá ra , am in ek ta p a sz ta la ta leh ető v é I teszi a sa ját bűnös voltu n k k al való sz em b esü lést. E nnek során m e g p ró b álja elérni

8 9

Qualitatssicherung, Interkonfessionelle Konferenz, Bern, 2002. október. I. m. 3.

1

10 I. m. 4.

11 I.m.4.

az e lk ö v e te tt te tt iránti fele lő ssé g v állalását, sa já t esen d ő v o ltu n k felism erését, a fo g v a ta rto tt sa já t élettö rté n etéb en leh etség es m e g en g e szte lő d é s elő m o zd ítását. E n ­ nek érd e k éb en a b ö rtö n le lk ész i szo lg álat a ta lálk o zá s, b eszélg etés szabad leh ető ­ ség ét k ín á lja fel a fo g v atarto ttn ak , am ik o r is a bizalom lég k ö réb en k erü lh et sor a m ú lt feld o lg o zására, a je le n átg o n d o lására és a jö v ő leh ető ség ein ek reális m érle­ g elésére.

D) A börtönlelkigondozás segítséget nyújt a szabadságvesztés ideje alatt a mindennapok hordozásához.'2 A m in d e n n ap o k te rh e in ek h o rd o zá sáh o z a b ö rtö n le lk ig o n d o zá s azzal já ru l h o z­ zá, h o g y a fo g v ata rto tta k k al ren d sz eres k a p c so la to t ápol, k ü lö n féle egyh ázi/ö k u m e n ik u s alk alm ak o n (iste n tisz telet, b ib liaó ra, cso p o rto s fo g lalk o zás, le lk ig o n d o ­ zói b e s z é lg e té s ...).

E) A börtönlelkészi szolgálat segíti a büntetésvégrehajtást.1213 E g y ré sz t azzal, hogy a szab ad ság e lv o n ás ártalm as k ö v etk ezm én y eit lelk ileg se­ g ít k iv éd en i, m á sré sz t azzal, hogy ig y ek szik felk é szíten i a m aga eszk ö zeiv el a sza­ b ad u lás utáni életre a fo g v ata rto tta t. íg y a b ö rtö n le lk ész i szo lg álat tö b b re v állalk o ­ zik, m in t a fo g v ata rto tta k le lk ig o n d o zására.

F) A börtönlelkészi szolgálat hozzájárulás a szociális újra beilleszkedéshez.14 A m ú lt feld o lg o zása és közös k ere sése az élni érdem es és lehetséges jö v ő p ers­ p ek tív ák n a k a felv á zo lá sá v al fo ly tató d ik . E zzel segíten i lehet a fo g v atarto tt sze­ m ély es életé n ek m eg v álto zá sát és erő sítésé t. A z egy én i so rstö rtén et sp iritu ális é r­ te lm e zé sén é l ü g y eln i kell a k ö v etk ező k re: — a fo g v a ta rto tt szem é ly isé g én e k so k o ld a lú to v á b b fe jle sztése , p éldául p sz ich o ­ te rá p iá i m o tiv álá s révén is, - a le lk ig o n d o zó i seg ítség eg y ü ttm ű k ö d é se rév én m ás intézm én y i sz o lg álato k ­ kal (in tézeti p sz ich o ló g u s, nevelő).

G) A börtönlelkészi szolgálat pozitív értelemben fogékonyabbá, problémaérzékenyebbé teheti az egyházakat és a társadalmat is azok iránt, akik életük egy részét börtönben töltik.15 A b ö rtö n le lk ész i szo lg álatn a k a m ag a nagyon is k ö rü lh atáro lt lehetőségei kö­ zö tt m a x im á lisa n lépnie kell annak érd ek éb en , hogy felh ív ja az eg y h ázak és a tá r­ sad alo m ta g jain ak fig y elm ét azo k g o n d jaira, p ro b lém áira, ak ik sz ab a d ság v esztés­ ü k id e jét töltik . U g y an ak k o r fig y elem b e veszi a közv élem én y érd ek ét és érd e k lő ­ d ését, és az állásp o n to k k ö ze lítésé re tö rek szik .

12 I. m. 5. 13 I.m .5 . 14 l.m .5 .

15 I. m. 6.

A börtönpasztoráció minőségi mutatói - alapvető elvárások a börtönlelkésszel szemben Belső feltételek16 - lezárt te o ló g ia i tanulm ányok - sp eciális szak k ép zettség , am ely v alam ily en ta n ác sad ó i tev ék e n y ség g e l k ap ­ cso lato s (p éld áu l b ö rtö n lelk észi m áso d -, v agy szak d ip lo m a) - ren d sz eres szu p erv ízió és szakm ai to v á b b k ép z és - k o m p e ten c ia a cso p o rtfo g la lk o zá so k te rü leté n - k ép e ssé g a jo g i és sz o ciáletik ai k érd é sek b e n való elig azo d ásh o z - a b ü n te tés-v é g re h ajtás in té zm én y én ek stru k tu rá lis ism erete, cé lk itű zésein ek m eg ism erése - sz o ciá lis és szem élyes ko m p eten cia - k ép esség a k ap cso la tte re m té sre és az eg y ü ttm ű k ö d é sre - k ép e ssé g a sa ját állásp o n t vagy k ritik a m eg v éd ésére - m ások k ritik á ján a k elfo g a d ása - b eleé rz ö k ép e sség - te rh e lh ető ség - h u m orérzék - k é p e s s é g annak m eg ítélésére, k iv el szem b en m e k k o ra tá v o lsá g tartá s, illetve k ö ze le d és a tanácsos - eg y é n ile g fejlett és k ép z ett v allási m a g ata rtás, sp iritu á lis g y ak o rla t an n ak é r­ dekében, hogy m e g ítélh esse a té n y le g e s v a llá si-sp iritu á lis sz ü k ség letek et, s azo k n ak m e g felelő v álasz t tu d jo n adni szav ak b an , te tte k b en v agy ritu á léb a n - a sa ját m aga h atárain a k és k ép e ssé g ein e k tu d a to sítása .

Külső feltételek17 E zek közö tt a svájci szabályozás k iem eli az állam , az eg y h ázak és a bv-inté ze tek saját hatásk ö rb en v égzendő áth á ríth a ta tla n fela d ata in a k a fo n to sság át. - Fontos a b ö rtö n le lk ig o n d o zá s h e ly én e k m e g h atá ro z ása az intézm ény re n d jé ­ ben - a lelk ig o n d o zó i in fo rm áció k k al és ad a to k k a l való eljárás m ó d jain ak tisz tá z á ­ sa - a b ö rtö n le lk ész elérh ető ség é n ek , illetv e h e ly e tte síté sé n e k tisz tá z á sa és rö g z í­ tése - m eg felelő terek, h ely isé g ek b iz to sítá sa az isten tiszte le tek h e z, a lelk ig o n d o zó i b eszé lg eté se k h ez, a b ö rtö n le lk ész sz ám á ra iro d ah e ly isé g b eren d ezése - a sz u p erv ízió és a to v á b b k ép z és le h ető ség ein ek b iz to sítása , illetv e e n g e d é­ lyezése.

16 I. m. 7. 17 1. m .8.

A börtönlelkigondozás gyakorlatával szemben támasztott minőségi elvárások18 A b ö rtö n le lk ig o n d o zá s érté k ein e k és m inőségének g y ak o rlati b iz to sításáh o z h o zz átarto zik egy k ív ü lrő l is világ o san m e g k ü lö n b ö zteth e tő je lle g . B izo n y o s fo­ ly am atok, csele k m én y e k érten d ő k ez alatt, am elyek révén a k itű z ö tt célo k és érté­ kek k ifejező d n ek .

Kapcsolatfelvétel és ennek megszervezése1819 - a le lk ig o n d o z ó n ak m inden ta lálk o zá sb an érz ék eltetn ie kell, hogy b izonyos érté k ek n e k a h o rd o z ó ja és to v á b b ad ó ja kív án lenni - időt kell sz án n iu k a k ap c so la to k kiép ítésére - szem elő tt kell ta rta n ia a szakm ai tá v o lsá g tartá st (n y u g alo m , érzelm i v issza­ fo g o ttsá g ) - a b e sz é lg e té se k során és fo ly am atáb an a fo g v ata rto tt szem ély iség én ek átfogó sz e m lé le té h e z kell elju tn ia, te h át fizikai, p szich ik ai, szo cio ló g iai és sp iritu á­ lis sa já to ssá g a iv a l tisz tá b a kell ju tn ia - k o m o ly an kell ven n ie azt, am i a fo g v ata rto tta t p illan a tn y ila g fo g lalk o ztatja, fig y elem b e k ell v en n ie a fo g v ata rto tt belső ta rtalé k ait és p illan atn y i szem é­ lyes k ö rn y ez eté t, illetve állap o tát - v isszafo g o ttan és ta rtó zk o d ó an kell v isz o n y u ln ia ahhoz, am ik o r harm adik szem ély rő l van szó - m in d e n h ely ze tb en annak a sz erep n ek m e g fe lelő en kell v iselk ed n ie, am it tő ­ le eg y h ázi felh a talm az ása és az egyházi elv áráso k m egkívánnak.

A vallási dimenzió tematizálása2021 A b ö rtö n le lk é sz e k állan d ó reflex ió b an állanak a kereszty én lelk iség g el és v al­ lási n éz etek k el, azaz k ísé rle te t teszn ek arra, hogy az evan g éliu m ü ze n etét a fogvata rto ttak é le th e ly z e té re a lk alm az v a tem atik u sán feld o lg o zzá k az egyes tö rté n e te ­ ket, Igéket. E nnek során sen k ire sem k én y sze ríth etik rá m e g g y ő ző d ésü k et. M ás v alláso k k al, fele k e z e te k k e l szem ben a tiszte letb en tartás m a g ata rtásá t tan ú sítják . A vallási vag y fele k ez eti ritu á lék a t gondosan, m in d ig az ad o tt h ely zetn ek m eg fe­ lelően alk alm azzák .

A minőségi standardok szerint végzett börtönpasztoráció eredményei2' A lelk ig o n d o z ás á ltal k o ráb b an alig feltéte lez ett v álto záso k érh ető k el. U g y an ­ ak k o r az sem m a ra d h at k ö v etk ezm én y ek nélkül, hogy eg y ad o tt b ü n te tésv ég reh a­ jtá s i in tézetb en van vag y n incs fő-, illetve rész állású bö rtö n lelk ész. A z a rem én y ­ ség, am it en n e k a sz o lg álatn a k a je le n lé te su gározhat, a m u n k a társa k ra is kihat.

18 1. m. 8. 19 I. m. 9. 20 I. m. 10.

21 I. m. 10.

A büntetés-végrehajtás intézményével szemben támasztott elvárások22 - A b ö rtö n le lk ig o n d o zá sn a k b iz to sítso n m e g fe lelő h ely et az írásos és a szó b eli tá jék o ztatáso k b an - A lelk ig o n d o zásn ak és a v allásg y ak o rlatn ak m éltó és alk alm as h ely isé g et szükséges b iz to sítan ia - K ellő időt szükséges b iz to sítan ia erre a te v ék en y ség re - K ülönleges esem én y ek vagy sz ü k ség h e ly ze te k elő álltak o r a h iv atalo s időn túl is el kell tu d n ia érnie a börtön lelkészt - A vezetésen k eresztü l bizonyos, a m u n k á ját seg ítő in fo rm áció k h o z kell j u t ­ nia, illetve lelkészi tito k ta rtá sa sérelm e n élk ü l b izo n y o s in fo rm ác ió k at to ­ vább ad az intézet h iv a talo s állo m án y a b izo n y o s tag jain ak .

Az egyházakkal szemben támasztott elvárások23 - A b ö rtö n lelk észség je lle g é n é l fogva az eg y h áz d ia k ó n iai-m isszió i te v é k e n y ­ ségének része - A b ü n te tés-v ég reh ajtás b első ren d jé h ez ig azo d v a v ég eztetik ezt a szo lg álato t - A b ö rtö n le lk ész ek ki-, vagy to v á b b k ép z ésé h ez , illetv e szu p erv ízió jáh o z szü k ­ séges anyagi eszk ö zö k et b iz to sítják - Ism erik és elism erik a b ö rtö n le lk ész i szo lg álat fo n to ssá g át azzal is, h o g y szá­ m ára m eg felelő sz ak te stü le te t és m u n k a cso p o rto t állítan ak fel az egyházi struktúrában - H aszn o sítják a b ö rtö n le lk ész ek ta p a sz ta la ta it a g y ü lek ezetek b en , illetve a m u nkatársak képzésében. A nélkül, hogy m ost részletes érté k elé st adn ék en n ek az egyházi á llá sfo g la lá s­ nak szám unkra is tö b b te k in te tb en irán y m u tató p o n tja iró l, legalább an n y it fo n to s­ nak ta rto k leszögezni: a b ö rtö n le lk ész i szo lg álat szak m ai sz ín v o n alán ak bizto sítsa, lehetőség szerinti em elése érdekében n álunk is jó len n e biztosítani a szakmai na­

pokat, továbbképzéseket, ha szükséges külföldön, vagy külföldi előadók meg­ hívásával. Ugyanígy szükség van egyfajta református/protestáns egyházi ál­ lásfoglalásra a börtönlelkészi szolgálatról. A b ü n te tés-v é g re h ajtás m ag y ar stru k ­ túrájáb an v iszont m ég m in d ig h iá n y zik a felső szin tű és az in tézeti sz in tű m u n k a, illetve együttm űködés objektív, nem b izo n y o s szem ély ek kö rü li k o o rd in álása, ö sz­ tönzése. Fontos lenne egy ökum en ik u s szakm ai lap m e g jelen te tése, illetv e ö k u m e­ nikus szintű anyagi tám ogatása.

Cselekvési stratégiák - a börtönpasztoráció alapállása az elfogadás A z eddig áttek in tett in tézm ényi és egy én i m ó d szerek , k o n cep ció k , v alam in t a reform átus te o ló g ia i h áttérelem e k felv á zo lá sa n y ilv á n v aló v á te h ette, hogy a börtö n lelk ig o n d o zás m eg h atáro zó alap á llá sa, a b ö rtö n le lk ész ek m eg h atáro zó atti22 L m. 11. 23 I. m. 12.

tü d je az elfo g ad ás. E zt az attitű d ö t ilyen elem ek, m o zzan ato k ép ítik fel Weber24 elem zése szerint: - fig y elek a m á sik ra, te k in te tb e veszem g o n d o la tait, érzelm eit, élm ényeit, k í­ v án ság a it - t e l j e s b első érd e k lő d éssel és elk ö telez ettség g el hallg ato m m eg, m a g atartáso ­ m at v ele szem ben az érzelm i m elegség, a b arátság o sság és a részv étel ére z­ hető sz án d ék a je lle m z i (nem leh etek m orózus, b arátság talan , k özöm bös, é r­ ze lm ileg fagyos) - k eresem a m ásik b an , a fo g v ata rto ttb a n azt, am i sz em ély iség én ek erős oldala, s h a az pozitív, igy ek szem erősíteni beleérzésem m el - m eg h ag y o m szám ára a sz ab ad ság o t és p ára tlan ság a érzését, de k ö tő d éseit és k o rlá tá it is, esély é t az előre lépésre - lem ondok ak ár a pozitív, a k á r a n eg a tív érté k íté letek rő l, tan ácso k ró l - p o zitív a lap á llá so m at nem kötöm feltéte lek h e z, ko rláto záso k h o z - am enn y ib en a fo g v ata rto tta l szem ben nem tu d o k p o zitív v iszo n y t k iép íten i, érz elm ileg n y ito tt és b ará tság o s k a p c so la to t létesíten i vele, ak k o r egy m ásik sz em ély t aján lo k a figy elm éb e - ak i leh et in tézeti p szich o ló g u sa, nev elő vag y lelk ész is - ó v ak o d n u n k kell a frázisoktól!

Csapdák, hamis attitűdök, ellenjavallat - nem k elth etü n k a fo g v ata rto ttb a n ham is érz elm e k et vagy tu d a to t afelő l, hogy m in d en estő l és feltétlen ü l m ellette állunk, s elfo g a d ju k őt, ez azt is je len ten é , hogy jó v á h a g y ju k b ű n tettét, am i m ia tt sz ab a d ság v e szté sét tölti - a b ű n ö st az ö n ism eret, b ű n ism eret, m egbánás, jó v á té te l, m eg v álto zo tt m ag a­ ta rtás ( a sz ab a d u lás u tán ) fázisain kell v ég ig v ezetn i, ez szem ély iség e reh a­ b ilitác ió já n ak útja - a bűnt, am it elk ö v ete tt, néven kell nevezni, m eg k ell ítélni, az od a v ezető m o­ tiv á c ió k a t tisztázn i kell a szem élyes b eszélg etésb en , s am i nem k örnyezeti elem , hanem szem é ly isé g v o n ás, a z t k ritik a i k o rre k ció alá kell v etni, ennek m ó d ja leh et az ö n ism ereti b eszélg etés, b ib liai tö rté n ete k feld o lg o zása, a biblio d rám a - k atarzis, m eg térés, ő sz in te és m ély b ű n v allás nélk ü l nincs m egújulás, csak k o zm etik ázás, s v aló jáb a n nem tö rté n ik m eg ko rrek ció , a felszín jo b b lesz, a m ély b en ott lappang v isz o n t to v á b b ra is a baj Jézu s K risztus k em ényen m e g ítélte a bűnt, de felem elte a b űnöst, s bízo tt an ­ nak v aló d i m e g v álto zá sáb a n , ez ért m o n d ta sokszor: „M enj el, s tö b b é ne v étk ez­ z é l!” . A börtö n b en első so rb an nem ja v ító -n e v e lő m u n k át kell a b ö rtö n lelk észn ek

24 Weber W., Wege zum helfenden Gesprach. Gesprachspsychotherapie in dér Praxis, Reinhardt, 9. Aufl., München 1990,65.

v égeznie, hanem a fo g v atarto tt egész életé t átp ro g ram o zó ev an g éliu m i h ív ást kell közv etíten ie: „T é rjete k m eg, v alljáto k m eg b ű n eitek e t, ú ju ljato k m e g !” . M indennek a felism erése, belátása, felism erte tése, b eláttatá sa k o m p lex börtönlelkigondozói felad at. M u ltid im en zio n ális csele k v ési stra té g ia szü k ség es hozzá: azaz m int alapm otívum , refrén kell á tjá rja m in d en te v é k e n y ség ü n k e t a bv-intézetb en a megtérés-megbocsátás-újjáteremtés evangéliuma, legyen az istentiszte let, bib liaó ra, egyéni vagy cso p o rtfo g la lk o zá s. M ost ez utó b b iró l lesz szó.

Egyházi csoportmunka a büntetés-végrehajtásban2526 M ár k o rábban utaltu n k a zárt v iszo n y o k közö tti k ö zö sség k e re sés, k ö zö sség é p í­ tés fo n to sság ára, am i alatt m o st nem a zárk ak ö zö sség e t, hanem első so rb an az egyh ázi-lelk ig o n d o zó i m un k áh o z kap cso ló d ó k ö z ö ssé g típ u so k a t (iste n tisz teleti k ö zö s­ ség, b ib liaó rai k özösség, cso p o rtalk alm ak k ö zö sség e ) értem . A b ü n te tés-v é g re h ajtásb a n folyó egyházi m u n k a je lle g é b ő l k ö v etk ez ő en a b e­ szélgetős cso p o rto k nem h ely ettesítik a b ö rtö n p szich o ló g u s által v ez etett g y ó g y í­ tó cso p o rto k at, jó lle h e t a szem élyi ö ssz eté te l te k in te téb e n g y ak ran ad ó d ik átfedés. A z egyházi csoportm u n k áb an részt v ev ő k k ö zö tt u g y an is nem egy olyan szem ély akad, aki m ár töb b szö rö sen b ü n te tett v isszae ső , aki a g y ó g y ító cso p o rt m unkájával szem ben „re z isz te n s” , m égis igénye van az egy h ázi k ö zö sség re, am in t az első bűntén y es, jo b b resz o cia liz ác ió s k ilá táso k k al re n d e lk ez ő szem ély. E zt a so k féleség et az irgalom tól áth ato tt elfogadás, elő íté letm en te s to le ra n c ia irán t elk ö telez ett börtö n le lk é szi m ag ata rtássa l lehet hord o zn i és viseln i. E z a m ag ata rtás a cso p o rt ta g ­ ja it is haso n ló m a g ata rtásra m otiv álh atja. E z a fo g v ata rto tti h ie ra rc h ia ellen sú ly o ­ zásának is az eg y ik m ódja és alkalm a. K onkrétan ez je le n th e ti azt, hogy p éld áu l az az elítélt, aki péld áu l szexuális vagy p ed o fil b ű n csele k m én y e m ia tt elítélttársai m e g v etésén ek van m induntalan kitéve, ebben a cso p o rtb a n eg y e n ran g ú n ak ére zh e­ ti m agát. Ilyen értelem b en m inden egy h ázi alk alo m a b ü n te tés-v é g re h ajtásb a n eg y ­ fajta szabadabb ellenkultúrát is je le n t a tú lz o tta n is em b eri, de nem m in d en eset­ ben em berséges b ö rtö n v ilág tö rv én y e iv el szem b en . A találkozásnak211, s az em b e­ ri m éltó ság átm en tésén ek , m egőrzésének n evezi e z é rt a n ém et szak iro d alo m a bvs stru k tú rán belüli egyházi csoportm unkát. M int m inden g y ü lek ezetb en , úgy a b ö rtö n ö n b elü li g y ü lek ezetb en is van egy mag, ekkléziológiai nukleusz, am i ren d sz erese n je le n van az alk alm ak o n , ha 25 A bőséges szakirodalomból vesd ősze ehhez: O. Schafer, Seelsorger im Justizvollzug, in: Kirche fiir Gefangene. Hrsg. v. Gudrun Diestel (ua.), Kaiser Verlag, München. 1980; O. Schafer, Arbeit in Gruppén als Form dér Seelsorge. In: P. Rassow (Hrsg.), Modellé pastoralen Dienstes im Justizvollzug. Selbstverlag Celle, 1974; P. Drager, Seelsorge in einer Justizvollzugsanstalt - Überlegungen aus dér Praxis. Wege zum Mensehen. 31. Jhrg. 1979; Továbbá: Empfehlungen dér EKD: Seelsorge in Justizvollzugsanstalten, 1979.; H. Koch, Evangelische Seelsorge. In: H.-D. Schwind/G. Blau (Hrsg.), Stralvollzug in dér Praxis. 2, völlig neu bearb.Aufl. Berlin/New York, 1988. 26 Igen értékes információkat kapunk e tekintetben két könyvből: G. Scheibel, Wie dér Fűnké überspringt. Mensehen begegnen wie Jesus es tat. Haenssler Verlag. Neuhausen/Stuttgart. 1992; A. Steiner/V. Weymann, Jesus Begegnungen. F. Rcinhardt Verlag/Benzinger Verlag. Basel-Zürih-Köln. 1977.

egy éb in té zk e d és nem ak a d ály o zz a ebben. Van, ahol m ár szű k eb b -tág ab b im acso ­ p o rto k is k ia lak u ltak . Sok esetb en kell lassú, k ita rtó m unkával a b izalm at, a m eg szó lalás b áto rság át és fe g y e lm ez ettség é t a fo g v ata rto tta k b an k ia lak ítan i, am ih ez eg y fajta mesélő-elbeszélő narratív módszer igen jó se g ítsé g et nyújt. E rrő l a n arratív teráp iáró l, m eg lev ő , de nem tu d a to síto tt belső értelm i fo rráso k m eg n y itásáró l, p o zitív h a tá sá ­ ról a k é ső b b iek b e n m ég szó lesz. A cso p o rtb an az elíté lte k elsősorban érzelm i m egértést, elfo g ad ást, az alk alm az­ kodás k én y szerétő l és a m egvetéstől m entes légkört k eresn ek . A zt a helyet, ahol m in d eg y ikük az lehet, aki. E nnek során tiszteletb en kell ta rtan ia bizo n y o s szab ály o ­ k at ann ak érdekében, hogy a cso portm unka valóban cso p o rtm u n k a lehessen, am ely­ ben neki is k ijá r b izonyos m egbecsülés, s önm aga is tiszteletb en tartja a m ásikat. K ü lö n ö sen is sé rü lt a fogv atarto ttak b an az ö n érték-tu d a t va g y érzés, s éppen ezért kell seg íteni ő k et abban, hogy ebből a lelki sérülésb ő l kijö jjen ek . E nnek m ó d ja az ö n érték re, reális ö n érték elésre nevelés, am i szintén részét képezi az egyházi cso­ p o rtm u n k án ak a börtönökben. E zzel, m eg a szem élyes lelk ig o n d o zással csö k k en t­ h ető k a szuicid k észtetések és k ísérletek szám a a zárt intézeti viszonyok között. M i­ közben n ap o n ta ta p asz talja az elítélt az elítéltség év el já ró stigm át, b élyeget, je le n ­ tős és fo ntos alkalom szám ára a cso p o rtfo g lalk o zás, ahol legalábbis a foglalkozás id ejére lev eszik ró la ezt a stigm át. Sokan ezért m ég azt is m ag u k ra v állalják, hogy zárk a - vagy elítélt tá rsa ik g únyt űznek b elő lü k („M it szen tesked sz? Im á d ko zd le a b ű n e id e t!" - h an g z ik so k szo r és sokféle variációban a fo g v atarto tt társaktól. De sajn o s nem egy szer a felü g y elet részéről is elhangzik m ég ilyen m egjegyzés: „Nem m o st ke lle n e isten esn ek lenned, hanem m ielő tt b ek erü ltél v o ln a !")

Akceptálás, stigmalevétel, elfogadás, identitás-erősítés, önértékre nevelés a jó egyházi csoportmunka reálisan kitűzhető célja. E zen k ö zb en ju tn a k érvényre a m isszió és az ev a n g éliu m h ird etés szem pontjai is. A b ib liai k o n tex tu s sok-sok p éld át ad elén k ez ek n ek a cé lo k n a k az eléréséh ez, h iszen Jézu sn ak m ag án ak a tan ítv á n y i és k ö v ető i cso p o rtb a n h aso n ló te rh e k k el k e lle tt szem b en ézn ie. Jézus csoportterápiájának lén y eg e a b eszé lg eté ste rá p ia, az Ig e-teráp ia, a L o g o s-teráp ia volt. D e h o g y an is k o m m u n ik ált Jézus? O tt k ere ste fel az em berek et, ahol voltak. U tánuk m ent. E zzel szem ély essé te t­ te ü zen etét, így v á lto tta át az ü ze n etet szem ély es m e g szó lítássá. E n n ek során eg y ­ szerű en fo g alm azo tt, lé n y eg re törően. T ettekkel k o m m u n ik ált, nem csak szavakkal. E n nek a b ö rtö n b en , így a láto g a­ tásn ak , az érzelm i fig y elm esség n ek felfo k o zo tt je le n tő sé g e van. K épek és tö rté n e ­ te k jo b b a n m e g ra g ad já k az em berek et, m int száraz go n d o lato k . Jézus a v ilág, az élet sz ín eiv el is h a to tt az em berekre, ezek n ek a szín ek n ek , a tö rté n ete k és képek sz ín ein ek k ü lö n ö sen m eg rag ad ó ere jü k van a fo g v ata rto tta k szürke v ilág áb an , am i­ rő l eg y elíté lt így szólt: „ Itt m in d en szürke. A fa la k , a takaró, a ruhánk, a fo g v a ta rtó k , a fe lü g y e le t ö l­ tözéke, m ég a b ö rtö n m a csk á i is

E ltek in tv e a nagy ítéleti időt tö ltő k re vonatk o zó sp eciális le lk ig o n d o z ó i fe la d a ­ to któl, a legtöbb, n éhány éves szab a d ság v e szté st tö ltő elíté ltn é l a cso p o rtb an , az eg yházi k isc so p o rtb an a tan ác sad á sn ak , a lelkészt m u n k án ak m ás felad atai és esz­ k ö zren d szere van. Az evangéliumi Jézus-terápiából k iin d u lv a, ezt ilyen szem ­ pontok, cselekvési stratégiák je lle m zik : - tá m o g ató -b e leé rz ő k ap c so la t felép ítése a fo g v ata rto tta l - érzelm i k atarzis (b ű n v allásté te l, bűn ism eret, le lk iism eretéb resz tés, m e g té ré s­ re h ívás) által a v itális és az em o cio n ális életfu n k ció k n o rm alizálása, le h e tő ­ ség sz erin t m ár az elő ze tes fo g v ata rtás vagy a m ég nem jo g e rő s szak aszb an , am ire m ég m indig nincs m in d en ü tt te lje s m érték b en leh ető ség - sz em b esü lés a tettel, am iért íté le tét tö lti a fo g v ata rto tt, de nem a k ib eszélés, nem a m e g szé g y en ítés, hanem a g y ó g y u lás, a feld o lg o zás és az elk ö v ete tt tett, illetv e az arra irányuló késztetés m e g tag ad ása, k iű zése - a leh etség es m é rték ig - belső világ áb ó l - a leh etség es po zitív erő ta rtalé k o k felfed e zteté se a cso p o rttag o k seg ítség év el és a cso p o rttag o k b a n , hogy ez felerő sö d v e és n ev e sítv e a k éső b b iek b en is se­ g ítség é re lehessen az elíté ltn e k - h ely zetéb ő l k itek in tv e, a leh etség es és reá lis jö v ő k é p felv á zo lá sa az ö rö k k é­ v aló ság horizo n tján - p án ik h o z vezető rea k ció k levezetése, k éz b e n ta rtá sa a cso p o rto n b elü l, az eg y ü ttérzés és a b íztatás, a rem én y felé b re sztése és seg ítség ü l h ív á sa révén - a b ö rtö n lé t káro sító h atásának, a p rizo n izác ió n a k tu d a to sítása , az ezzel szem ­ ben alk alm azh ató lelki v éd elm i eszk ö zö k (im ád ság , b ib liao lv asás, eg y h ázi köny v ek olv asása, ilyen je lle g ű sa jtó te rm ék e k , rád ió - és tv -ad á so k h a llg a tá ­ sa, n ézés, ezek m e g b esz élé se ...) n ap o n k én ti felh a szn á lá sa - az ö nbizalom h e ly re állítá sán a k és az Én n o rm ális fu n k ció in ak tá m o g atása a k ü lö n b ö ző egyházi alkalm akon való aktív részv étel (felo lv asás, v ersm o n d ás, ének lés, im ádság, valam ily en kreatív alk o tás, ra jz k észítésé re ö sztö n zés, am i eg y h á zi-b ib liai tartalm ú ...) által.

Novák Zoltán

A fogvatartottak oktatása, szakképzése a büntetés-végrehajtási intézetekben Bevezetés A z elítéltek többségének részére - sajátos motivációs technikákat alkalmazva - a büntetési idő alatt nyílik lehetőség az alapfokú végzettség, az első középfokú szakképesítés megszerzésé­ re. Ezt kiegészítik az intézetekben működő, az erre kiképzett nevelők vagy együttműködő part­ nerek által tartott munkaerő-piaci tanácsadások és tréningek, szakkörök is. A büntetés-végrehaj­ tás a középfokú szakképesítés előkészítése érdekében megteremtette annak feltételeit, hogy a fogvatartottaknak legyen lehetőségük az általános- és középiskolai végzettség megszerzésére. A képzéssel a többszörösen hátrányos helyzetű csoportok, a munkaerő-piacról tartósan ki­ szorultak és közöttük a roma lakosság társadalmi visszailleszkedésére nyílhat lehetőség. A bün­ tetés-végrehajtási intézetekben felül reprezentáltak azok, akik szociális körülményeik, társadal­ mi-gazdasági helyzetük miatt a magyar társadalom leghátrányosabb helyzetű csoportját alkot­ ják. Számukra a bv. intézetben a jogszabályok által megkövetelt magatartási szabályok betarta­ tása, a rendszerességre szoktatás megteremti annak feltételeit, hogy eredményesen vegyenek részt a tanfolyamainkon. A bv. intézetekben folyó képzések felvállalják a Nemzeti Fejlesztési Terv fő fejlesztési céljait, így az Európai Bizottságnak a „Programozási Irányelvek” c. dokumentumában meg-

A bv. intézetekben fogvatartottak iskolai végzettségének viszonya a lakosság iskolai végzettségéhez M u n k a k é p e s k o rú ak

8 á l ta l á n o s n á l k e v e s e b b Á lta lá n o s is k o l a ( b e f e j e z e t t 8 o s z t á l y ) S zakm unkásképző

*:

1 f 2

c

ca J =

| 1 és

(% )

<% )

m e g o s z lá s a

( e z e r fő )

a

M e g o s z lá s a

( 2 0 0 4 , 0 7 . 0 6 .)

m unkaképes

é s m e g o s z lá s a

(2 0 0 1 ) la k o s s á g s z á m a

legm agasabb befejezett iskolai végzettség

A b v . i n t é z e t e k b e n f o g v a t a r to tt a k s z á m a

s z á m a é s m e g o s z lá s a

A > -2 x> c v i cs y K « S

s* 3 § 1 . S £ i 7 ,7 2 %

3 2 ,6

0 ,8 0 %

2518

1 5 ,3 0 %

7 1 0 .6

1 7 ,4 0 %

8217

5 0 ,0 0 %

1 .1 6 %

1 3 1 1 ,5

3 2 .2 0 %

3797

2 3 ,1 0 %

0 ,2 9 %

4 4 ,7

1 ,1 0 %

753

4 ,6 0 %

1 ,6 9 %

1 3 0 3 .6

3 2 ,0 0 %

833

5 ,1 0 %

0 ,0 6 %

F ő is k o la

4 0 1 ,8

9 ,9 0 %

218

1 ,3 0 %

0 ,0 5 %

E g y e te m

2 7 2 ,6

6 ,7 0 %

105

0 .6 0 %

0 ,0 4 %

4077,4

100,00%

16441

100,00%

0,40%

S z a k isk o la K ö z é p i s k o l a i é r e t ts é g i

Összesen:

fogalmazott három fő stratégiai prioritását: a regionális versenyképességet, a társadalmi ko­ héziót és a foglalkoztatást, valamint a város- és vidékfejlesztést, továbbá a fejlesztések so­ rán általánosan alkalmazandó két horizontális alapelvet, a fenntartható fejlődést és az esélyegyenlőséget is. Képzéseinkben - jelentős arányban - olyan rétegek jelennek m eg a szak­ képzésekben, akiket nem, vagy csak igen nehezen érnének el a különböző munkaügyi és ci­ vil szervezetek. Adataink szerint a képzésbe bekerülteknek kevesebb mint 5%-a nem fejezte be a tanul­ mányait. Ez a lemorzsolódási arány m utatja a képzések hatékonyságát és szervezettségét, az oktatók lelkiismeretes munkáját.

A büntetés-végrehajtási intézetekben szervezett oktatás, szakképzés jogi szabályai A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű ren­ delet (továbbiakban: Bv. tvr.) célja az, hogy szabályozza a büntetések és intézkedések (Btk. IV. fejezet) végrehajtását, m eghatározza az elítéltek kötelezettségeit és jogait, elő­ m ozdítsa a büntetés és intézkedés céljának m egvalósítását. A szabadságvesztés végrehaj­ tásának célja az, hogy a Bv. tvr.-ben m eghatározott joghátrány érvényesítése során elő­ segítse az elítéltnek a szabadulása után a társadalom ba történő beilleszkedését, és azt, hogy tartózkodjék újabb bűncselekm ény elkövetésétől. A szabadságvesztés végrehajtá­ sának feladata, hogy fenntartsa az elítélt önbecsülését, fejlessze a felelősségérzetét, és ezzel elősegítse, hogy felkészüljön a szabadulása utáni, a társadalom elvárásának m eg­ felelő önálló életre. A szabadságvesztés végrehajtása során biztosítani kell az elítélt neveléséhez és oktatá­ sához szükséges feltételeket, és az elítéltet - büntetésének tartamához képest - betanított munkás, illetve szakmunkásképzésben kell részesíteni. Indokolt esetben lehetővé kell ten­ ni, hogy az elítélt középfokú tanulmányokat végezzen, illetve a megkezdett felsőfokú ta­ nulmányokat folytassa. A M agyar Köztársaság A lkotm ánya biztosítja az állampolgárok számára a m űvelődés­ hez való jogot. A z elítéltek állampolgári jogai módosulnak: az egyesüléshez, a tanuláshoz való joguk, valamint honvédelmi kötelezettségük teljesítése a szabadságvesztés végrehaj­ tásának következtében korlátozott. Az elítélt jogosult általános iskolai, indokolt esetben középfokú, valamint felsőfokú ta­ nulmányok folytatására, a vizsgákra való felkészüléshez a jogszabályban meghatározott ta­ nulmányi és vizsgaszabadságra, a büntetés-végrehajtási intézet művelődési és sportolási le­ hetőségeinek igénybevételére. A foglalkoztatás keretében a bv. szervezet - a Bv. tvr.-ben meghatározottak szerint - biztosítja: - az alapfokú iskolai oktatást; - a szakirányú képzést; - a művelődési, a szabadidős, a sport, továbbá a személyiségfejlesztő és - gyógyító, rehabilitációs programokon való részvétel lehetőségét. A z elítélt személyiségének megismerése érdekében a nevelő tájékozódik az elítélt is­ kolai, szakmai végzettségéről, foglalkozásáról, munkaképességéről, érdeklődési köréről és

szokásairól, a szabadulás utáni elképzeléseiről. A befogadási bizottság a befogadástól szá­ mított nyolc napon belül, az elítélt személyes meghallgatását követően dönt az oktatásban és a képzésben való részvételről. A szabadságvesztésből szabadult elítélt segítséget és tám ogatást kérhet, különösen a m egkezdett tanulm ányai folytatásához. Ennek érdekében a bv. intézet az elítéltet m eg­ hallgatja, szükség esetén m egkeresi azt a pártfogó felügyelőt, akinek az illetékességi te­ rületén az elítélt letelepedni kíván, hogy nyújtson segítséget a letelepedéséhez és a m un­ kába állásához, illetőleg a m egkezdett tanulm ányok folytatásához.

Iskolai oktatás megszervezése A z iskolarendszerű oktatást - ideértve a gyógypedagógiai oktatást is - és a szakképzést az erre vonatkozó jogszabályoknak megfelelően kell megszervezni. A kijelölt intézetekben az elítéltek iskolai oktatásához, szakirányú képzéséhez tantermet kell létesíteni. Ha a lehe­ tőségek fennállnak, az intézetben az egyházi és az alapítványi iskolák működését is lehe­ tővé kell tenni. A z alapfokú iskolai végzettség megszerzését különösen ösztönözni és támogatni kell. Ha az alapfokú iskolai oktatás feltételeit az intézet nem tudja biztosítani, az elítéltet - ké­ relmére - az erre kijelölt m ásik intézetbe kell szállítani. A z elítélt kérelmére a középfokú oktatásban való részvételt, valam int a felsőfokú tanulmányok folytatását a parancsnok en­ gedélyezheti. A z alapfokú oktatásban részt vevők tanszereit, tankönyveit és az oktatás egyéb költségeit a bv. szervezet biztosítja. A z egyéb oktatási formákban részt vevők szá­ m ára a költségek biztosíthatók. Az elítéltek szakképzését és továbbképzését elsősorban azokban a szakmákban kell megszervezni, am elyek elősegíthetik a szabadulás után a társadalom életébe való beillesz­ kedést. A z elítélt a szakképzésbe és a továbbképzésbe a kérelme alapján vonható be, azt a befogadási bizottság bírálja el. A kérelem alapján megkezdett szakképzésben és tovább­ képzésben az elítélt részvétele kötelező.

Az oktatásban résztvevők kedvezményei H a az elítélt m unkavégzés helyett tanulm ányokat folytat, ennek idejére jogszabály­ ban m eghatározott m értékű pénzbeli térítésre jogosult, az alapfokú oktatásban, a szak­ képzésben vagy továbbképzésben részt vevő elítéltet - ha nem állították m unkába - a képzés ideje alatt az alapm unkadíj egyharm adának m egfelelő pénzbeli térítés illeti meg. A tanulm ányok után járó pénzbeli térítésből hozzájárulás nem vonható le. A z általános iskolai, a középiskolai és a szakiskolai oktatásban részt vevő elítélteket a vizsgára (beszámolóra) való felkészüléshez tanévenként a m unkavégzés alól legalább öt m unkanapra fel kell menteni. A tanulm ányokat folytató részére az oktatási napokon - az oktatási időt nem szám ítva - egy óra munkaidő-kedvezm ény jár. A szabadság számításá­ nál m unkanapként kell figyelem be venni az alap- és a középfokú, valamint a szakmunkás iskolarendszerű képzésben, továbbá a szakképzésben részt vevő elítélteknek az elméleti oktatáson, illetve a vizsgára való felkészüléshez biztosított idő miatt a munkahelyről tá­ vol töltött időt.

A fogvatartottak megoszlása iskolai végzettség szerint A fogvatartottak átlaglétszámának alakulása miatt az előző évekhez hasonló nagyságrendű oktatás szervezésére volt lehetőség és szükség a 2003/04-es tanévben.

Fogvatartottak átlaglétszáma (fő) 1997.

1998.

1999.

2000.

2001.

2002.

2003.

2004.

á t la g lé ts z á m

13 4 3 9

14 131

14950

15 6 5 9

16713

17 8 7 5

17 3 2 0

16716

f é r ő h e ly

10 3 2 5

10 3 0 5

10 1 2 7

9 989

10 7 0 3

11 1 69

11 2 5 6

11 3 3 0

130%

137%

148%

157%

156%

160%

154%

148%

év

z s ú fo lts á g

A fogvatartottak iskolai végzettség szerinti megoszlása a következő képet mutatta a 2003/04-es tanévet követően (2004. július 6-ai adatok):

Iskolai vég/cttscg, illetve annak hiánya

A fogvatartottak szám a (fő)

A rányuk a börtön­ populáción belül

206

1%

G y ó g y p e d a g ó g ia i is k o la

34

0%

Á lt. is k o la 1. o s z tá ly

50

0%

A n a lf a b é ta

Á lt. is k o la 2. o s z tá ly

1 16

1%

Á lt. is k o la 3. o s z tá ly

138

1%

Á lt. is k o la 4 . o s z tá ly

283

2%

Á lt. is k o la 5. o s z tá ly

270

2%

Á lt. is k o la 6 . o s z tá ly

685

4%

Á lt. is k o la 7. o s z tá ly

717

4%

Á lt. is k o la 8. o s z tá ly

8 136

49%

9. o s z tá ly

53

0%

10. o s z tá ly

47

0%

Ip a ri is k o la

2 522

15%

K ö z é p is k o la

424

3%

T e c h n ik u m

227

1%

11

0%

G im n á z iu m

409

2%

S z a k k ö z é p is k o la

515

3%

1 275

8%

K ö z é p - + s z a k k ö z é p is k o la

S z a k m u n k á s k é p z ő is k o la F ő is k o la

218

1%

E g y e te m

105

1%

16 441

100%

Összesen

Képzési rendszerek A fogvatartótok az alábbi oktatási-képzési formákat vehetik igénybe büntetésük töltésének ideje alatt:

Általános iskolai oktatás A bv. intézetekben koncentráltan vannak je ­ len olyan fogvatartótok, akik nem rendelkeznek megfelelő alapfokú ismeretekkel. Jelenleg a fog­ vatartótok közül 2456 fő nem fejezte be általá­ nos iskolai tanulmányait, közülük közel 200 fő analfabéta. A magyar munkaképes lakosság 0,8%-a nem fejezte be az általános iskolai 8 osztályát. ■ á lta lá n o s isk o la i v é g z e tts é g n é lk ü l Figyelembe véve a jelenlegi fogvatartotti létszá­ 11 8 á lta lá n o s isk o la i v é g z e tts é g mot, a bv. intézetekben az aluliskolázott szemé­ lyek aránya megközelíti a 15%-ot, mely a 8 ál­ □ k ö z é p fo k ú v é g z e tts é g talánost el nem végzett munkaképes lakosság ■ fe ls ő fo k ú v é g z e tts é g 7,7%-a! Minden 13-14. aluliskolázott honfitár­ sunk büntetés-végrehajtási intézet lakója. Ez a riasztó arányszám a bv. intézetekben folyó általános iskolai oktatás szükségességére, a jog­ szabályokban előírt feladatok maradéktalan végrehajtására hívja fel a figyelmet, ezt a réteget kell a büntetés töltése alatt minél magasabb általános iskolai végzettséget igazoló bizonyít­ ványhoz juttatni. Az általános iskolát végzettek között továbbra is sok a funkcionális analfabéta, esetükben önképző körök, ismeretffissítő tanfolyamok szervezése szükséges. A 2004. évben az alábbi bv. intézetekben folyt általános iskolai oktatás: - Állampusztai Országos Bv. Intézet - Balassagyarmati Fegyház és Börtön - Baracskai Országos Büntetés-végrehajtási Intézet - Budapesti Fegyház és Börtön - Fiatalkorúak Bv. Intézete, Tököl - Fiatalkorúak Regionális Bv. Intézete, Szirmabesenyő - Kalocsai Fegyház és Börtön - Márianosztrai Fegyház és Börtön -N a g y fa i Országos Bv. Intézet - Pálhalmai Országos Bv. Intézet - Sopronkőhidai Fegyház és Börtön - Szegedi Fegyház és Börtön - Váci Fegyház és Börtön A Sátoraljaújhelyi Fegyház és Börtön fogvatartottjai a korábbi években népfőiskolái okta­ tás után, általános iskola által vizsgáztatva kaptak általános iskolai bizonyítványt. Az általános

mm

bocs

b u k o tt

k a p o tt v é g z ő s ö k

b u k o tt, o s z t á l y o z ó r a

te lje s íte tt

e b b ő l 8 o s z t b iz -t

év végi

ere d m é n y e se n

o s z tá ly lé ts z á m

lé ts z á m c s ö k k e n é s

é v k ö z b e n fe lv é v e

b e is k o lá z o tt lé ts z á m

iskolai oktatás ilyen jellegű á l t a l á n o s i s k o la megszervezésére a 2003/04es tanévben nem került sor. I n té z e t Az előző évhez képest egy bv. intézetben (Baracskai Or­ szágos Büntetés-végrehajtási 17 0 5 12 11 0 1 Á l l a m p u s / . ta i O r s z á g o s B v . I n t é z e t 11 0 9 27 27 9 36 0 B a la s s a g y a rm a ti F e g y h á z é s B ö rtö n 0 Intézet) bővült az oktatás, a 79 86 0 0 54 17 25 8 B a r a c s k a i O r s z á g o s B v . In té z e t beiskolázott fogvatartottak 69 0 124 13 68 53 12 5 B u d a p e s t i F e g y h á z é s B ö r tö n 97 28 0 120 73 96 88 3 F ia ta lk o r ú a k B v In té z e te , T ö k ö l létszáma a 2002/03-es tanévi F i a t a l k o r ú a k R e g i o n á l i s B v , I n t., 14 38 0 55 31 31 0 0 824 főről a 2003/04-es tanév­ S z írm a b e s e n v ő 4 61 60 72 15 10 0 1 K a lo c s a i F e g y h á z é s B ö r t ö n ben 991 főre emelkedett, 57 7 11 58 51 24 0 12 M á n a n o s z tr a i F e g y h á z é s B ö rtö n mely 20%-os arányú emelke­ 0 6 59 49 20 0 65 11 N a g y fá i O r s z á g o s B v In té z e t 47 20 20 213 0 213 166 32 P á lh a lin a i O r s z á g o s B v . In té z e t dés. 7 41 38 2 43 25 2 2 S o p ro n k ő h id a i F e g y h á z é s B ö rtö n Az adott osztályfokozato­ 64 0 0 68 57 0 S z e g e d i F e g y h á z é s B ö rtö n 16 ii 44 2 14 32 24 9 6 5 V á c i F e g y h á z é s B ö rtö n kat a tanulók 84%-a eredmé­ 94 40 V é g r e h a jtó in té z e te k fe s z e s e n 991 145 2 8 5 8 4 8 7 1 2 2 1 3 nyesen teljesítette, közülük 213 fő kapott az általános iskola 8. osztályának elvégzését tanúsító bizonyítványt. A képzésből kimaradt fogvatartottak esetében többnyire objektív okok játszottak közre (szabadulás, átszállí­ tás), a kieső tanulókat részben sikerült pótolni. Eredményeink mellett szórványosan előfordulnak nem kívánt jelenségek is. Sajnálatos, hogy a fogvatartottak a csökkenő munkáltatás miatt kieső munkadíjat a tanulmányok után járó pénzbeli térítésből próbálják pótolni. Próbálkozások történtek arra, hogy a meglévő iskolai vég­ zettséget eltitkolva, alacsonyabb osztályokba beiskolázásukat kérték. A z ily módon elérhető anyagi juttatás csalás jellegű, határozottan fel kell lépni ellene, akár fegyelmi, esetleg büntető ügy árán is. Egyes fogvatartottak másik pénzszerző próbálkozása a beiskolázás után a hanyag tanulás, mely által - a bukások révén - több éven keresztül azonos osztályt végezve juthatnak állandó pénzforráshoz. A bv. oktatás a jogszabályok szerint munkáltatásnak minősül, így a hanyag mun­ kavégzés - miután fegyelmi cselekménynek minősül - vizsgálata nem ütközhet akadályba.

Középfokú képzés

ül I

U II

A társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiája rövid, közép- és hosszú távú céljainak vég­ rehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról szóló 1009/2004. (11.26.) kormányhatározat alapján a büntetés-végrehajtási intézetekben lévők társadalmi integrációjának elősegítése érde­ kében a szabadságvesztés tartama alatt meg kell szervezni az oktatás, a szakképző, az OKJ-s ké­ pesítést adó, köztük az informatikai szakirányú képzési programokat és a kapcsolódó felnőttképzési szolgáltatásokat. Az Országos Képzési Jegyzékről szóló 37/2003. (XII.27.) OM rendelet bűnmegelőzési szempontú felülvizsgálatát kezdeményeztük a Bűnmegelőzési Munkabizottságnál, mert a fogvatartottak 501 o-a általános iskola 8. osztály végzettséggel rendelkezik, így a lista „bemeneti fel­ tétele” kizárja őket a biztos megélhetést nagyobb eséllyel nyújtó, 10 osztály előképzettséget megkövetelő OKJ rendszerű képzésekből. A jelenlegi szabályozás a fogvatartottakat hátrányo­

san érinti, mert az általános iskolai tanulmányaik idején a közoktatásról szóló 1993. évi LXXFX. törvény (továbbiakban: Közoktatási törvény) szerint 8 osztály elvégzése után befejezhették ta­ nulmányaikat. Számukra a bemeneti feltételhez szükséges felkészítő programok indításáról nem található rendelkezés. A 2003/04-es tanévben két bv. intézetben bővült a gimnáziumi képzés: a Nagyfai Országos Büntetés-végrehajtási Intézetben, és kísérleti jelleggel digitális középiskolai oktatást indítottunk Szirmabesenyőn, a Fiatalkorúak Regionális Büntetés-végrehajtási Intézetében. A számítógép­ pel támogatott, online távoktatásos képzés során a tanulók a hálózaton keresztül kapott felada­ tok megoldásával és visszaküldésével egyéni ütemterv szerint sajátíthatták el a tananyagot. Fel­ mérésünk szerint a fogvatartottak részéről nagy érdeklődés mutatkozott a képzés iránt, szeret­ nék a tudásukat ezzel a modem és a munkaerőpiacon jól kamatoztatható módszerrel bővíteni. A miskolci Földes Ferenc Gimnázium tanári kara állította össze a tananyagot, amely kiegészí­ tőjelleggel kapcsolódik a már megírt és akkreditált középiskolai tankönyvekhez. A tanév során szerzett tapasztalatok azt mutatták, hogy a tanulók hatékonyabb segítése szükséges a tananyag elsajátítása során.

Iskolai rendszerű szakképzés A z iskolai rendszerű szakképzés az OKJ-ben meghatározott szakképesítés tekintetében a szakképesítésért felelős miniszter által meghatározott szakmai és vizsgakövetelmény, valamint a szakmai tantárgyak, tananyagegységek (modulok) központi programja (tanterve) alapján szakmai elméleti és gyakorlati képzés keretében történik. A szakmai tantárgyak központi prog­ ramja (tanterve) tartalmazza a tananyag elsajátítására rendelkezésre álló időkeretet, a szakkép­ zési évfolyamokon a szorgalmi idő befejezését követő összefüggő (nyári) szakmai gyakorlat (a továbbiakban: összefüggő szakmai gyakorlat) időtartamát, a képzési feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök minimumát meghatározó eszköz- és felszerelési jegyzéket. A szakmai el­ méleti képzés csak szakképző iskolában, illetőleg felsőfokú szakképzés esetén felsőoktatási in­ tézményben is folyhat.

js B u d a p e s t i F e g y h á z é s B ö r tö n

62

fe lv é v e

In té z e t

évközben

gimnázium és szakközépiskola

0

5

1

f f

S'§

ff

f

43 |

21

41

27

f 7

1

íf 7

5

9

F ia ta lk o rú a k B v In té z e te , T ö k ö l F ia t a l k o r ú a k R e g i o n á li s B v I n t , S z irm a b e s e n v ö

19

1

6

14

0

33

3 3

30

24

16

4

12

0 0 37

46

18

P á lh a lm a i O r s z á g o s B v . I n té z e t

19

S á t o r a lja ú jh e ly i F e g y h á z é s B ö r tö n

16

0 0 0

S o p r o n k ő h i d a i F e g y h á z é s B o r tö n

44

2

21

. 0

J 214

3

N a g y f á i O r s z á g o s B v . I n té z e t

S z e g e d i F e g y h á z é s B ö r tö n

Végrehajtó intézeteit összesen

0

0

14

1

1

12

0 r; 0 0 0 S S

17

14

l"f.

III')

8

8

0

6

0

0

11

18

3 27

s

j

1 42

15

12

11

9

2h 21

A 2003/04-es tanévben a Sátoraljaújhelyi Fegyház és Börtönben a 2 évfolyamos kerámia­ készítő (OKJ 31 5292 08) képzés befejeződött, jelen tanévtől rövidebb idő alatt, ezáltal több fog­ vatartódnak szakképesítést adó tanfolyamok szervezésével folyik tovább a szakképzés.

Felnőttképzés - iskolarendszeren kívüli képzés A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény szerint azok, akik nem tankötelesek, a meglévő ismeretekhez, az életkorhoz igazodó iskolai oktatásban, felnőttoktatásban kezdhetik meg, illetve folytathatják tanulmányaikat. A z iskolarendszeren kívüli szakképzésben csak olyan személy vehet részt, aki a közoktatási törvényben előírt tankötelezettségének eleget tett. A z is­ kolarendszeren kívüli szakképzésben részt vevővel a szakképzést folytató intézmény képzési szerződést köt. A képzési szerződésben meg kell határozni - a képzéssel megszerezhető szakképesítést, illetőleg az elsajátítandó ismereteket; - a képzés és a vizsga szervezésének formáját; - a képzés helyét, időtartamát és ütemezését; - a képzési díjat - ideértve a vizsgadíjat - és viselésének módját; - a részt vevő és a szakképzést folytató intézmény mulasztásának következményeit. A képzési szerződést írásban kell megkötni, amelyet a szakképzést folytató intézmény öt évig megőriz. A z iskolarendszeren kívüli szakképzés indításáról, a képzéssel megszerezhető szakképesítésről, valamint a vizsga eredményéről a szakképzést folytató intézmény tájékoztat­ ni köteles a székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) munkaügyi központot. Az iskolarendszeren kívüli szakképzés az alapfokú képzésre épülve, azt kiegészítve, a fogvatartottak társadalmi reintegrációját szolgálja. Lényegesen rövidebb a képzési idő, mint az iskolarendszerű szakképzések esetében. A képzés csak a szakmai ismeretek elsajátíttatásá­ ra korlátozódik, a szakmával kapcsolatos ismeretek kapnak több-kevesebb hangsúlyt attól függően, hogy betanító, vagy OKJ-s a képzés. A képzést munkaerő-piaci és álláskereső tré­ ning egészíti ki. A szakképzés során a fogvatartottak a munkaerőpiacon keresett, és az Országos Képzési Jegyzékben szereplő végzettséget szerezhetnek, mely biztosíthatja elhelyezkedésüket akár az Európai Unió területén is. Kiemelkedő a bv. intézetekben indított tanfolyamok eredményes­ sége: a 2003/04 tanévben beiskolázottak közül a tanfolyamokon vizsgázók közel 90% -a ered­ ményes vizsgát tett. Az oktatáshoz a jogszabályok és a személyi állomány megteremtik azo­ kat a kedvező feltételeket, melyek következtében ez az eredményesség a továbbiakban is ga­ rantálható. A büntetés-végrehajtási intézetektől a 2004. tárgyévre 86-féle képzésre érkezett igény. A pénzügyi megszorítások és az év közbeni jelentős elvonás miatt a szakképzések terén a terve­ inket nem tudtuk maradéktalanul teljesíteni. A z intézetekben folyó képzések finanszírozására a Munkaerő-piaci Alap Irányító Testületé (MÁT) anyagi nehézségek miatt a 2004. évre pályáza­ tot nem írt ki. A kieső képzések pótlására a BVOP Fogvatartási Ügyek Főosztálya megkereste a lehetősé­ get, amelyet a felnőttképzési normatív támogatás részletes szabályairól szóló 15/2003. (11.19.) kormányrendeletben az első szakmához jutók képzésének állami támogatásában találtunk meg. Több képző központ figyelmét felhívtuk a szakképzetlen fogvatartottak képzésének lehetőségé­

re, melynek következtében több bv. intézet jutott olyan képzéshez, mely az erre a célra fenntar­ tott és elkülönített keretét nem terhelte. A képzések kezdete eltér az iskolarendszerű képzésektől, az év közben bármikor lehet tan­ folyamot indítani. Ennek eredménye, hogy a tanévben indított 66 képzés közül 25 még nem ért véget. A tanévben indított, és befejeződött 41 képzésekben a 673 fogvatartottból 626 szerzett szakképesítést, a képzés hatékonysága 93%-os, jelenleg 459 fogvatartott tanul az indított kép­ zésekben. [2004. szeptemberi adatok - a szerk.] A társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiája rövid, közép- és hosszú távú céljainak vég­ rehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról szóló 1009/2004. (11.26.) kormányhatározat előírja, hogy a bv. intézetekben lévők társadalmi integrációjának elősegítése érdekében a sza-

A 2003/04-es tanév beiskolázási adatai ö sszes

«

B C U jj

ob <ö

,0 *

s ik e re s

In tézet b e is k o ­ lá z o tt

v iz s g a ( h a a ta n f o ly a m

ta n u lm á n y a it b e f e je z te

L

»

5

a ő

a

'b

N c.

ts

v é g e t é r t) B é k é s M e g y e i B v . In té z e t

7

7

7

F e jé r M e g y e i B v . In té z e t

1

1

0

1%

18

18

18

8%

S z a b - S z a tm á r - B e r e g M e g y e i B v . I n té z e t T o ln a m e g y e i B v . In té z e t V a s M e g y e i B v . In té z e t

7%

0

7

7

0%

15

15

15

11%

54

54

54

29%

104

104

101

2%

Á lla m p u s z ta i O r s z á g o s B v . I n té z e t

69

27

27

6%

B a la s s a g y a r m a ti F e g y h á z é s B ö rtö n

159

43

24

29%

V e s z p ré m M e g y e i B v . In té z e t

M e g y e i in té z e te k ö sszesen

B a ra c s k a i O r s z á g o s B v . In té z e t

151

99

61

11%

B u d a p e s ti F e g y h á z . é s B ö rtö n

297

159

73

20%

F ia ta lk o rú a k B v . I n té z e te , T ö k ö l

248

147

86

35%

F ia ta lk o rú a k R e g io n á lis B v . Int. M is k o lc

105

75

30

63%

K a lo c s a i F e g y h á z c s B ö r tö n

137

90

39

35%

M á ria n o s z tra i F e g y h á z é s B ö rtö n

108

80

53

14%

N a g y fa i O r s z á g o s B v . In té z e t

273

197

1 38

44%

P á lh a lm a i O r s z á g o s B v . In té z e t

292

227

78

17%

S á to r a lja ú jh e ly i F e g y h á z é s B ö r tö n

42

36

24

11%

S o p ro n k ő h id a i F e g y h á z é s B ö rtö n

97

102

40

14%

S z e g e d i F e g y h á z é s B ö rtö n

145

132

74

12%

V á c i F e g y h á z . é s B ö rtö n

145

37

20

17%

II

0

0

4%

IM E I

V ég re h a jtó in té zete k ö sszesen

2279

1451

767

18%

M in d ö sszese n

2383

1555

868

14%

badságvesztés tartama alatt meg kell szervezni az informatikai szakirányú képzési programo­ kat. A 2003/04-es tanévben 33 tanfolyamban 501 fő informatika képzése kezdődött meg, közü­ lük 369 fő szerzett szakképesítést, a vizsgázók 94,3%-os sikeres volt.

Magántanulók képzése A bv. intézetekben lehetőség van magántanulóként is részt venni az oktatásban, amennyi­ ben a hagyományos oktatás megszervezése nehézségekbe ütközik, vagy a fogvatartott részvé­ tele az ilyen képzésben a bv. szempontjai szerint előnytelen, illetve a fogvatartott felsőfokú ta­ nulmányokat folytat. A középfokú képzésben jelentős eredményeket felmutató Belvárosi Tano­ da Alapítvány által működtetett gimnázium 14 fogvatartottat oktat 6 bv. intézetben. Felsőfokú tanulmányokat 5 fogvatartott folytat.

A reintegráció érdekében végzett tevékenységek a bv. intézetekben Bizonyos tevékenységek a fogvatartottak reintegrációjához feltétlenül fontosak, a megtanult ismeretek munkaerőpiaci érvényesítését segítik elő. A bv. intézetekben folyó oktatás-képzés ke­ retében kiemelten kell e területek fejlesztését is végezni. Az ezzel kapcsolatos tevékenységek, programok a következők: - kulcskompetenciák fejlesztése (önismereti, munkaerő-piaci, kommunikációs, problémamegoldó, agressziókezelő tréningek) - önművelődés lehetőségének biztosítása (szakkörök szervezése, önképző körök működé­ se, könyvtárhasználat biztosítása) -m unkáltatás az intézeteken belül, külső munkáltatás lehetősége, a megszerzett szakképe­ sítés gyakorlati alkalmazása, a szakmai fogások begyakorlása -együttm űködés civil szervezetekkel (néhány példa a civil szervezetek által biztosított programokra: előadások, ismeretteijesztés, szolgáltatás, segélyezés) - fogvatartottak meghatározott csoportjának kötelező nevelési terv, feladat-meghatározás készítése, alkalmankénti értékelése, szabadulásra felkészítő foglalkozások, folyamatos nyomon kísérés - szenvedélybetegeknek ártalomcsökkentő foglalkozások, kábítószer prevenciós részlegek kialakítása bv. intézetekben - együttműködés a pártfogói hálózattal a szabadulás után a reintegráció érdekében (a párt­ fogók már a bv. intézetben megkezdik a szabadulóval a foglalkozást) - a világ eseményeiről való tájékozódás lehetőségének megteremtése (TV és újság, elő­ adások) - külföldi bv. intézetek gyakorlatának tanulmányozása, programok adaptálása - rendszeres továbbképzések a fogvatartottak bv. intézeten belüli életét szervezőknek - családi kötődések erősítése (jutalomként látogatófogadás, családi beszélők, arra érdeme­ seknek alkalmankénti intézetelhagyás, enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazása, anya-gyermek körlet kialakítása, telefonos kapcsolattartás) - szabadulok segélyezése kérelmükre, kapcsolattartás a hajléktalan szabadulóknak lakhatást biztosító szervezetekkel

- szabadulok munkába állását segítő tevékenység (kapcsolat munkáltatókkal, megyei mun­ kaügyi központokkal, munkalehetőségekről tájékoztatás a Börtön Újságban)

A 2004/05-ös tanév és a közeljövő feladatai A z általános iskolai oktatásban részesülők létszám a elérte a célszerűség határát. A 2500 fő körüli, általános iskolai végzettséggel nem rendelkező fogvatartottak közül kb. 1000 fő beiskolázására kerül sor a 2004/05-es tanévben. A fogvatartottak szabadságvesztésének hossza, a szabadulási idők figyelem be vételével nagyobb arányú beiskolá­ zásának nincs reális esélye a jelenlegi rendszerben. M eg kell vizsgálni, hogy a Sátoral­ jaújhelyi Fegyház és Börtönben a többi bv. intézethez hasonló rendszerben újra indítha­ tó-e az általános iskolai képzés. Ezen túl a jövőben a képzések hatékonyságának fejlesz­ tésére, a költségek racionalizálására szükséges energiáinkat fordítani. M egoldást és további partnereket, lehetőségeket kell keresni a bv. intézetekben fo­ lyó képzések finanszírozására. A képzéseket a M unkaerő-piaci A lap Irányító Testületé (MÁT) több éven keresztül tám ogatta, de jelenleg a képzők az előírt „m onitoringot” nem tudták teljesíteni (2% -os a visszaküldési arány), ezért a bv. igényeinek tárgyalása húzódik. A m onitoring lezárásának végső határideje 2004. augusztus 24. volt, ezt köve­ tően is kevés esély van a 2004. évre vonatkozó igények MÁT bizottsága elé terjeszté­ sére az országban zajló üzem bezárások és elbocsátások után az elsőbbséget élvező át­ képzések finanszírozása és a m unkahelym egtartó program ok finanszírozása miatt. Saj­ nos - a 2003. évhez hasonlóan - a fogvatartottak képzésének tám ogatására kevés esély m utatkozik. A bv. finanszírozás m ellett szükséges más források keresése, akár a képzések céljá­ ra elkülönített alap létrehozásának kezdem ényezése. A bv. képzések finanszírozásában lehetőség van az első szakm ához ju tó k képzéseinek tám ogatására létrehozott alapból az igénylésre, m ely irányba jelentősen elm ozdultak a képzők a 2004. évben. Szükség len­ ne a képzésekhez kapcsolódó egyéb fizetési kötelezettségek (például a fogvatartottak m unkáltatásának keretében szereplő ösztöndíj) kalkulálása m iatt a tám ogatott képzések tervszerűvé tételére, m elyet a következő évi költségvetés összeállításakor figyelem be lehetne venni. A bv. intézetek a következő évre vonatkozó, felnőttképzés keretében m egvalósítható képzési terveit a tárgyév október végéig célszerű egyeztetni a m űködé­ si területükön oktató, az első szakm ához ju tó k tám ogatására jogosult iskolákkal, a fel­ m erülő igényeket (a fogvatartottak tanulm ányaik után já ró pénzbeli térítése és az isko­ lai speciális terület m iatt indokolt többletigénye) így a következő évre vonatkozó költ­ ségvetés összeállításakor szerepeltetni lehet. A 2003/04. tanévben m egjelentek azok a képzők is, akik a képzés m ellett vállalko­ zói tevékenységet is folytatnak, ennek keretében a végzetteket foglalkoztatják (például a N agyfai O rszágos Büntetés-végrehajtási Intézetben). A képző további lehetőségeket, pályázatokat és partnerként bv. intézeteket keres a program jának folytatásához. A büntetés-végrehajtás 2004. évre m egfogalm azott feladatai között szerepel az el­ ítéltek szám ára az önism ereti-, a konfliktuskezelő és az álláskereső tréning biztosítása. A szervezett képzéseknek általában része az álláskereső tréning. A 2004/05-ös tanévben

m egvizsgáljuk a bv.-ben dolgozó nevelőknek ism ételten egy m unkaerő-piaci tréner fel­ készítő tréning m egszervezését. Javaslatot tettünk a N em zeti Fejlesztési Terv II. össze­ állítását végzőknek, hogy a fogvatartottak és bv. intézeti dolgozók képzése jelenjen meg az NFT-II-ben, és 2006-tól pályázati forrásokat lehessen igényelni e célra. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 6.§ (3) bekezdése szerint a 2005/06-os tanévtől a tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tart, am elyben a ta­ nuló a tizennyolcadik életévét betölti (korábban a 16. életév végéig tartott). A sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége m eghosszabbítható legfeljebb annak a tanév­ nek a végéig, am elyben a huszadik életévét betölti. A m egyei büntetés-végrehajtási in­ tézetekben ezáltal m egjelennek azok a fiatalkorú fogvatartottak, akik tankötelezettség­ ét biztosítani szükséges. E z célszerűen m agántanulói jogviszony keretében képzelhető el, az alapképzés biztosítására kijelölt iskolákat és a jeg y ző t ez ügyben m egkeresni szükséges. A z Igazságügyi M inisztérium 2005. évre vonatkozó költségvetésének össze­ állításához a bv. szervezet e feladatához szükséges anyagi keret biztosítása érdekében javaslattal éltünk. Jelenleg a fogvatartottak közül 59 tanköteles tartózkodik olyan bv. intézetben m egyei bv. intézetekről van szó am elyben nem m űködik általános iskola. A m egyei intézetekben a tanítás feltételei hiányoznak, annak kialakítása, a tanszerek b eszerzé­ se a bv. szervezet feladata. Ez a létszám a rendőrségi fogdákról átkerülő fo g v atarto t­ tak m iatt em elkedhet. A m egyei intézetekben m agántanulóként m egkezdett tan u lm á­ nyokat ítélethozatal után a fiatalkorúak bv. intézeteiben m űködő iskolákban tovább lehet folytatni. V égezetül m egem lítendő, hogy lehetőség van a képzések b ő vítéséhez a Phare, EQ UA L pénzek felhasználására is. E tárgykörben több bv. intézet k észített s adott be pályázatot, m elyek elbírálása részben m egtörtént, több esetben sikerről is be lehet számolni.

Dr. Parti Katalin

A fogva tartottak* öngyilkosságai - kutatási eredmények A kutatás tárgya és forrásai A z O rszágos K rim inológiai Intézet 2003-ban, a Legfőbb Ü gyészség m egbízásából vizs­ gálatot végzett a fogva tartottak öngyilkossága tém ájában. A kutatás m egadott szem ­ pontok szerint vizsgálta a büntetés-végrehajtási intézetekben, a rendőrségi fogdákban, a közösségi szállásokon és a befogadó állom ásokon, valam int a H atárőrség fogdáiban elhelyezettek körében az utóbbi 10 évben elkövetett öngyilkosságokat. Ennek m egfele­ lően a kutatás az 1992-től kezdődő időszakot ölelte fel. A kutatás a zárt intézetekben el­ követett öngyilkosságok lehetséges okait vizsgálva felvázolja a befejezett öngyilkos­ ságok m egelőzési, az öngyilkossági kísérletek kezelési alternatíváit. Bár m egbízásunk a fo g v a tartottak cselekm ényeire vonatkozott, egyes fogva tartási szervekkel kapcsolat­ ban a szem élyi állom ány szuicidum aival, és a m egelőzés érdekében tett, illetve tehető intézkedésekkel is foglalkoztunk. A z okok vizsgálatánál ugyanakkor a tárgyi m ellett a szem élyi oldalt is szám ba vettük, feltételezve a fogva tartottak és a szem élyi állomány kölcsönös egym ásra hatását. A kísérleti periódusban m aradt, de tényleges szándékot feltételező cselekm ények és a szándékos egészségkárosítások között igen halvány a határvonal, így ezeknek a cse­ lekm ényeknek a besorolása intézetenként változó. Ezért ezeknek az adatoknak az öszszesítése és m egalapozott következtetések levonása nem volt lehetséges. Jelen tanul­ m ány nem is annyira a statisztikákra, m int inkább a jelenség term észetének bem utatá­ sára koncentrál. A kezelésre és a m egelőzésre fókuszáló politikák vizsgálatához ugyan­ akkor elsősorban nem a befejezett, hanem a kísérleti szakban m aradt öngyilkosságok­ ról, illetőleg a szándékos egészségkárosításokról készült anyagokat tanulm ányoztuk be­ hatóbban. A tanulm ány alapját a büntetés-végrehajtási szem élyzet (fegyőrök, nevelők, pszi­ chológusok) és vezetőség, a közösségi szállások és befogadó állom ások m unkatársai (szociális m unkások, a központok irányítói), a Bevándorlási és Á llam polgársági H iva­ tal m unkatársai, a H atárőrség O rszágos Parancsnoksága pszichológusai és jogászai, az IME1 m unkatársai (pszichológusok, pszichiáterek) körében készített interjúk, a felsorolt intézm ények által rendelkezésünkre bocsátott szakm ai anyagok (tanulm ányok, progra­ mok, akciótervek, statisztikák), a hatályos nem zetközi dokum entum ok (ET ajánlások, jelentések, M iniszteri Bizottsági ajánlások, vélem ények) és hazai jogszabályok, a bün-

A bv. szaknyelvben ezt a szót általában egybeírjuk. A szerző által használt helyesírás meghagyásával azt kívánjuk jelezni, hogy a kifejezés e tanulmányban nemcsak a börtönökben lévő személyekre vonatkozik. [A szerk.j

tetés-végrehajtási intézetek és a rendőrségi fogdák belső szabályzatai, valam int a fogva tartottak szuicid cselekm ényeiről készült szem élyes aktái képezik. A kutatás keretében a szándékos egészségkárosításokról és a befejezett öngyilkosságokról készült rendőrsé­ gi és büntetés-végrehajtási ügyiratok, illetve rendőri, fogdaőri jelentések vizsgálatát folytattuk le. A z 1992. ja n u ár 1. és a 2003. október 1. között keletkezett iratok közül 228 eset részletes vizsgálatára, 73 esetben pedig a rendőri/fogdaőri jelentés, valam int az IMEI által készített szakvélem ények tanulm ányozására került sor. A részletes vizsgálat (228 eset) a közelm últban, az 1999-2003 folyam án keletkezett ügyekre terjedt ki, a megyei/fővárosi rendőrkapitányságok, valam int a büntetés-végrehajtási intézetek által az O K RI-nak m egküldött anyagok alapján.

Az öngyilkosság fogalma A vizsgálat tárgyának m eghatározásához el kellett különítenünk azokat az eseteket, am elyek egyértelm űen kiesnek az öngyilkosság és az öngyilkossági kísérlet fogalom ­ köréből. Azonban a jelenség fogalm i m eghatározása nem volt egyszerű feladat. M ind a hivatalos álláspont, mind a jó zan észen alapuló hétköznapi gondolkodás szerint az öngyilkosság feltételezi a m eghalás szándékát, illetve ennek m egállapíthatóságát.1 Ez utóbbi - ti. a szándék m egállapíthatósága - azonban objektíve nem m inden esetben le­ hetséges, sőt, nem ritkán a szubjektív oldal - a m eghalási szándék tudatosulása - is hi­ ányzik. A z öngyilkossági kísérlet és az önkárosítás között olyan m értékben hom ályos lehet a választóvonal, hogy nem csak a külső szem lélő (zárkatársak, nevelők, pszicho­ lógusok), de esetenként m ég m aga az elkövető sem tudja, valóban a m eghalás, vagy „csak” a figyelem felkeltés szándéka vezette-e. De az öngyilkossági kísérlet és az önká­ rosító m agatartás elhatárolására a felhasznált eszköz, illetőleg a m ódszer sem alkalm as. Nem állapítható m eg teljes bizonyossággal az öngyilkossági szándék hiánya akkor sem, ha a fogva tartott tettéhez olyan eszközt használ, am ely az élet kioltására egyébként al­ kalmatlan. A z öngyilkosság leírására tehát nincs általános definíció. A fogva tartottak öngyil­ kosságainak m eghatározása, elválasztása az autoagresszió m ás m egnyilvánulásaitól leginkább nézőpont kérdése. A z öngyilkosság-fogalom körülírható, de egyértelm űen nem határozható meg.

Öngyilkossági kísérlet vagy szándékos egészségkárosítás? A fogva tartottak körében rendkívül gyakori az öncsonkítás, az önkárosítás - am ely általában nem hordozza m agában a m eghalás szándékát. A befejezetlen öngyilkossági cselekm ények és a figyelem -felkeltési szándékú önkárosítások között elm osódik a ha­ tár. A cselekm ény m inősítésénél azonban nem szabad negligálni a tényleges tudati ele­ met, az elkövető szubjektív m eggyőződését. M indenekelőtt azonban hangsúlyozni kell, hogy bárhogyan is m inősítjük az önkárosítást, a m eghalási szándék kifejlődésének fo­

1

Ld. pl. Comer, 2000. p. 291. vagy Douglas, 2001. p. 197.

lyam atában az önkárosítás sem m ilyen form áját nem tanácsos figyelm en kívül hagyni. A befejezett öngyilkosságokat ugyanis gyakran sorozatos autoagresszív m egnyilvánu­ lások előzik meg. A tanulm ány következő része a büntetés-végrehajtási intézetek és a rendőrségi fog­ dák öngyilkosság-kezelési gyakorlatát m utatja be - javaslati pontokon keresztül világít rá a helytelen kezelési politikákra, a hiányosságokra és azok okaira.

A rendőrségi fogdák és a bv. öngyilkosság-kezelési politikája Rendőrségi fogdák - a szemlélet-váltás szükségessége A rendőrségi fogdában fo g d á i rendkívüli esem ény m inden olyan tevékenység vagy m ulasztás, am ely a fogva tartott életét, testi épségét, a fogda rendjét, az őrbiztonságot sérti vagy veszélyezteti. A jogszabály szerint ilyen rendkívüli esem ény a fogva tartott öngyilkossági kísérlete vagy szándékos egészségkárosítása is - m ert az veszélyezteti a fogda rendjét.2 Tekintve, hogy a jogszabály szerint fegyelm i vétséget követ el és fegyel­ m i fenyítéssel sújtható az a fogva tartott, aki jogszabályban m eghatározott kötelezettsé­ gét vétkesen m egszegi, néhány rendőrségi fogdában m egm aradt (az akták szerint még 2001-ben is tapasztalható volt) az a helytelen gyakorlat, m ely szerint az öngyilkossági kísérletet fegyelm i vétségnek tekintették.3 Ennek m egfelelően fegyelm i fenyítéssel súj­ tották a befejezetlen öngyilkosságot elkövető fogva tartottat - függetlenül attól, hogy nem lehetett egyértelm űen eldönteni: a fogva tartott célja valóban „csak” a figyelem fel­ keltés volt-e. (C sak utalni kívánunk ehelyütt arra, hogy a pusztán figyelem felkeltő ön­ károsítás is táplálkozhat kom oly lelki problém ából, am elynek végkifejlete az élet kiol­ tása lehet.) N em egyszer találkoztunk olyan esettel, am ikor a fegyelm i következm ények m ellett a fogva tartottnak szem besülnie kellett tettének anyagi következm ényeivel is, m inthogy a jogszabály szerint a rendszeresített lepedő szétszaggatása, a fürdőszobai tü­ kör, a borotva széttörése tulajdon elleni szabálysértésnek m inősül.4 A szabálysértés m i­ att általában csak figyelm eztetésben részesítették az elkövetőt - egyebek mellett tekin­ tettel a fogva tartásra és az orvosi kezelésre. A zonban előfordult, hogy a m egrongált ru­ hadarabokat a fogva tartottól visszavették és/vagy a rendelkezésre álló pénzbetétből vonták le az okozott kárnak m egfelelő összeget, annak ellenére, hogy a kár nem volt szám ottevő és a cselekm ény az intézet rendjét, a fogva tartottak biztonságát, testi épsé­ gét sem veszélyeztette. A vizsgált ügyek között csak egyetlen olyan példát találtunk, ahol a vezetőség úgy ítélte meg, hogy a fogva tartott egészségi állapota előnyt élvez a fogdát ért anyagi kár m egtérítéséhez képest. A rendőrségi fogdák tehát, a vizsgált idő­ szakban nem rendelkeztek egységes állásponttal az öngyilkossági kísérlettek fegyelmi m egítélése tekintetében. A rendkívüli esem ények súlyozása intézetek szerint változó

2 3 4

19/1995 (XII.13.) BM r. A rendőrségi fogva tartás rendjéről 20.§ 19/1995 (XII.13.) BM r. 27.§ (1) b.) pont 1999. évi LXIX. tv. A szabálysértésekről 157.§ (1) b.) pont

volt, illetve a kivizsgálásban részt vevők szubjektív nézetei döntöttek el, hogy a fogva tartott végül részesült-e fegyelm i felelősségre vonásban. Javaslatunk lényege, hogy azokat az öngyilkossági kísérleteket, ahol az elkövetés körülm ényei - az eszköz veszélyessége, a m egsebesített testrész létfontossága - kom oly szándékra utalnak, szükségtelen szankcionálni. A z egyéb önkárosító cselekm ényeket is csupán akkor kellene fegyelm i vétségnek tekinteni, hogyha azoknak nem egyszerűen „figyelem felkeltő” célja van (hanem megtorló, a fogva tartottak ellen irányuló), vagy ha az elkövetés m ódja m ások életét, testi épségét is veszélyezteti. Ilyen például a m at­ rac felgyújtásával m egkísérelt öngyilkosság, vagy ha az elítélt sorozatos önkárosítások­ kal kifejezetten valam ilyen, szám ára kedvezőbbnek ítélt változást kíván elérni: egym ást követően többször „befalcol” annak érdekében, hogy a kórházba szállítás alatt szökést kísérelhessen meg. A büntetés-végrehajtásban dolgozó őrök és pszichológusok úgy nyilatkoztak, hogy az öngyilkossági kísérlet - hacsak az elkövető nem zavarja m eg súlyosan a bv. intézet rendjét, és a fogva tartott cselekm ényét nem m ások életét, testi épségét veszélyeztetve hajtja végre - nem von m aga után fegyelm i felelősségre vonást. A m egbélyegzés am ely egyébként a fegyelm i célzatú elkülönítés velejárója - beilleszkedési zavarokat okoz, illetve azokat felerősíti. A bv. m ár felism erte ezen intézkedések káros hatásait, azonban a pozitív szem lélet a rendőrségi fogdák esetében nem m inden intézetben ho­ nosodott meg. Időszerű lenne, ha ezt a pozitív elképzelést a jövőben a gyakorlatban minden fogda alkalm azná. Ugyanakkor, a fogva tartott egészségi állapota - lehetőség szerint - előnyt kellene, hogy élvezzen a fogdát ért anyagi kár m egtérítéséhez képest. A z öngyilkossági kísérlettel okozott kárral kapcsolatos szabálysértési eljárás lehetőség szerint m ellőzendő.

Lemondó nyilatkozat - nem azonos a megelőzéssel A szuicid intenció visszaszorításában a köznapi értelem ben vett em berséges visel­ kedésnek nagy szerepe lehet (nem ideértve azokat az eseteket, am ikor a szuicid reakció a gyenge elm eállapotból következik, hiszen ekkor az elkövető szakorvosi ellátást igé­ nyel). A tapasztalatok szerint, ha a kritikus időszakban lévő, a hirtelen hangulat-válto­ zásokat tanúsító, vagy az önkárosító cselekm ényt végrehajtó elítélttel a m egfelelő pil­ lanatban elbeszélgetnek, az öngyilkossági kísérlet jó eséllyel m egakadályozható. A sze­ m élyes, közvetlen kapcsolatterem tés elsősorban a zárkatársak, a fogdaőrök, a nevelők, illetőleg a bv. pszichológusok területe. A z „elbeszélgetés” azonban sokszor elm arad, il­ letve annyiban merül ki, hogy a fo g d a ő r-je le n té s té te li kötelezettségének eleget téve kikérdezi a fogva tartottat és a zárkatársakat - m int a cselekm ény tanúit. A z intim be­ szélgetés helyett az adm inisztrációs kötelezettségekre tolódik a hangsúly. M int ism eretes, a szuicid kísérletet követően az elkövetővel egy úgynevezett lem on­ dó nyilatkozatot íratnak alá. E nyilatkozatra a legtöbb helyen form anyom tatványt rend­ szeresítettek, am elyen a kívánt rész - „további öngyilkossági szándékom ról lemondok/nem m ondok le” - aláhúzandó. A nyilatkozat azonban nem a fogva tartottal folyta­ tott problém afeltáró beszélgetés sikerének jelzője, hanem csupán form ális ígéret. A nyi-

latkozat m egtétele után a fogva tartott „zárkába visszahelyezhető” . A z aláírás azonban sokszor nem takar kom oly szándékú lemondást. Előfordult, hogy a nyilatkozattételt újabb öngyilkossági kísérletek követték, azt pedig újabb lem ondó nyilatkozatok. A nyi­ latkozat tehát nem garancia arra, hogy a fogva tartott felhagy az önkárosítással. Mi több, találkoztunk olyan esettel, am ikor a fogva tartott azért írta alá a lem ondást, hogy (a kórház pszichiátriai részlegéről) visszakerülhessen m egszokott helyére, hogy aztán további öngyilkossági kísérleteket kövessen el. A nyilatkozat kom olyságára - vagy in­ kább kom olytalanságára - enged következtetni, am ikor a páciens a pszichiátriai szakrendelésre szállításkor m ég ragaszkodik szándékához, pár perces (!) „kezelés” azonban „m eggyőzi” cselekm énye értelm etlenségéről. A lem ondó nyilatkozat form alitásával nem is lenne baj - m inthogy m eghatározott, szükséges m inim ális tartalm i elem ekkel bír, és ezt a fogva tartottnak tudom ására is hoz­ zák. Problém át az jelent, hogy a további kísérletek m egakadályozása érdekében nem történnek tényleges erőfeszítések. A z egészségügyi ellátáson túl, a fogva tartott általá­ ban sem m iféle további kezelést nem kap. Tudatosítani kell, hogy a lem ondó nyilatkozat szükséges, bár nem elégséges az öngyilkosság m egakadályozására. A nyilatkozat m egtételét valam ilyen konkrét kezelés­ nek kell követnie, am ely realizálódhat pszichológiai ellátásban, a zárkatársak cseréjé­ ben, vagy akár egyszerű odafigyelésben: az őrszem élyzettel, a nevelővel való gyako­ ribb beszélgetésekben. A m ennyiben a kórházi pszichiátriai kezelés korábban nem já rt eredm énnyel, a továbbiakban, kizárólag a form alitás kedvéért nem kell beszállítani a fogva tartottat. Figyelem m el kell lenni arra, hogy a zárt gyógyintézeti körülm ények egyes esetekben elősegíthetik az öngyilkosság m egtörténtét. N em egy esetet találtunk, am ikor a fogva tartott úgy nyilatkozott, hogy a kórház (illetőleg az IM EI) körülm ényei közül történő szabadulás érdekében írta alá a lemondó nyilatkozatot, vagy a pszichiát­ riai részleg stigm atizaló hatása késztette újabb öngyilkossági kísérletre. H a nem em lít­ jü k az átszállítási költségeket, valam int a kórházi őrzés nem elhanyagolható összegét, akkor is nyom ós érv szól a kórházi (illetve IM EI-beli) pszichiátriai beszállítás alapos m egfontolása m ellett. Ez az érv nem m ás, m int az individuum szem előtt tartásával a valódi problém a kezelése - am ely a szabályok (a m eglevő kereteken belüli) rugalm a­ sabb értelm ezésével érhető el.

Megelőző intézkedések - racionalizáció A bban az esetben, ha a fogva tartott huzam osabb időn át önm agára, társaira és az őrszem élyzetre nézve is veszélyes m agatartást tanúsít, érdem es m egfontolni a pszichi­ átriai intézetbe (ül. kórházi pszichiátriai részlegre) történő beszállítást - a fogva tartot­ tat m egillető jogok végletes m egvonása (így a m ozgásszabadságtól való teljes m egfosz­ tás) helyett. A szem élyiségzavarra utaló jelek et m utató páciens pszichiátriai vizsgálatát a sérüléseit ellátó orvos javasolhatja. A vizsgált időszakban számos olyan eset történt, am ikor a súlyosan ön- és közveszélyes fogva tartott pszichiátriai vizsgálatát az orvos nem tartotta szükségesnek. Talán, m ert úgy vélte, a sorozatos önkárosítás nem feltéte­ lez m eghalási szándékot is. A fogva tartottat azonban végül m égiscsak beutalták meg-

figyelésre, de csak a sokadik önkárosító m egnyilvánulását követően, m iután zárkatár­ sait és az őrszem élyzetet huzam osabb ideig sakkban tartotta viselkedésével, a szem élyi állom ány figyelm et, m unkakapacitását pedig szinte teljesen lefoglalta. A fogva tartott ellátásáról való döntés kialakításánál tehát figyelem m el kell lenni a be-nem -szállítással járó kockázatokra is. N em biztos, hogy nélkülözni kell a pszichiát­ riai m egfigyelést vagy kezelést m inden olyan esetben, am ikor a fogva tartott célja csak a figyelem felkeltése.

Fokozott őrizet - nem elégséges a megelőzéshez A büntetés-végrehajtási intézetbe szabadságvesztés letöltése céljából érkező elítélt a befogadási eljárás során egészségügyi szűrőm echanizm uson esik át. A szűrőrendszer al­ kalm as lehet az esetleges depresszió, deprim áció detektálására, vagy a netán szuicid szándékú elítéltek kiem elésére. A befogadottat a közösségben elhelyezés előtt, 72 órán belül orvosi vizsgálatnak kell alávetni. A fogva tartottat az előzetes vizsgálat után, az orvosi vélem ény figyelem be vételével lehet csak zárkában elhelyezni. A z orvosnak írás­ ban kell állást foglalnia a fogva tartott közös zárkában történő elhelyezhetőségéről, vagy elővigyázatosságból a m egfigyelés, illetve akut szuicid irányultság eseten a foko­ zott őrizet alá helyezésről. A fokozott őrizetest a közös zárkában elhelyezett elítélteknél gyakrabban kell ellenőrizni, szükség szerint állandó felügyeletéről kell gondoskodni. M égsem állítható biztonsággal, hogy a fokozott őrzésnek szám ottevő szerepe lenne a további egészségkárosítások m egelőzésében. Á ltalános tapasztalat, hogy a fogva tartott az öt-tíz-húsz percenkénti ellenőrzés szünetében, de akár néhány m ásodperc alatt m eg­ ism ételheti tettét. Erre jó alkalom kínálkozik az őrségváltás pillanataiban, a zuhanyzó­ ban, a W C-ben, tehát olyan tevékenységek közben, am ikor az ellenőrzés nem , vagy csak korlátozottan hajtható végre. A fogdaőrök, illetve a bv. őri szem élyzete a vizsgált időszakban a szabályzatnak és az eligazításnak m egfelelően, lelkiism eretesen végezték m unkájukat. M indent m egtet­ tek annak érdekében, hogy a zárkába, illetőleg a fogva tartott birtokába ne kerüljön olyan tárgy, am elyet nem rendszeresítettek, vagy am elynek használata az egészségre ár­ talm as lehet. Jellem ző azonban a fogva tartottak találékonyságára, hogy akkor, ott és olyan m ódszerrel, olyan eszközzel követnek el egészségkárosítást, am ikor és ahol nem ellenőrizhető a cselekm ényük, illetve a felhasznált tárgyakat szabály szerint m aguknál tarthatják. A fokozott őrzés helyénvaló sürgősségi intézkedés a fogva tartottak biztonsága ér­ dekében. A z első intézkedés öngyilkossági kísérlet észlelése esetén, azonban nem sza­ bad, hogy az elsődleges is legyen. O lyan további intézkedéseknek kell kiegészítenie, am elyek hatékonyabbak az öngyilkossági szándék visszafordításában, gondolunk itt el­ sősorban a pszichológiai kezelésre (de legalábbis gyakori szem élyes beszélgetésekre).

Elkülönítés - a kockázat tudatában A z őrizet, illetve az előzetes letartóztatás alatt állók az öngyilkosság fokozott koc­ kázatának hordozói. A letartóztatott épphogy szem besül tettének következm ényeivel,

em ellett a büntetőeljárás m enete is bizonytalan. A z „előzetes lét” választóvizet je len t a konform is társadalom és az illegitim bűnözői közösség között. Ebben a tekintetben az őrizetes/letartóztatott és az első bűntényesek helyzete hasonló: fokozottan érinti őket a deprim áció, a szem besülés bűncselekm ényük bizonytalan, kétes következm ényeivel.5 A letöltőházak ehhez képest nagyobb biztonságot, állandóságot jelentenek: a fogva tartott jo g erős büntetését tölti, de legalábbis valam ilyen bírói döntés m ár született a büntetőeljárásban.6 A bv. alkalm at ad a hosszabb távú, életvitelszerű berendezkedésre, viszonylagos m egnyugvást biztosít az elítéltnek. A bv.-ben az öngyilkosságok egyik ri­ zikófaktora éppen a szabadulás, am ikor a m egszokott körülm ényeket ism eretlen esem é­ nyek, a szabad élet új kihívásai váltják fel. A fokozott veszélyeztetettség a befogadás­ kor érvényes, nem csak a rendőrségi fogdák, de a letöltőházak esetében is. A z akták ta­ núsága szerint a befogadás alatt, és az azt követő néhány órában (esetenként hónapban) m egnő az önkárosítási/öngyilkossági hajlam . A befogadó zárkában elhelyezett fogva tartott őrzésére az általános szabályok vonatkoznak, tehát felügyelete nem fokozott. Előnyösebb helyzetben van a bv.-ben elhelyezett fogva tartott, m ert a letöltőintézetbe való befogadás m echanizm usa részletesebben szabályozott, és a pszichológiai jellem ­ zők, az előéletre vonatkozó adatok behatóbb vizsgálatával a fogva tartott lelki alkatá­ nak, adottságainak m egfelelő, kedvezőbb, testhezállóbb besorolást kaphat - tekintve a m unkavégzést, a zárkásítást, a körleten a biztonsági fokozatok szerinti elhelyezést. A közvetlenül a szuicid kísérlet utáni elkülönítés válságos helyzetet idézhet elő, il­ letőleg hozzájárulhat a válság fenntartásához. A z öngyilkossági kísérletet követően a fogva tartott elsősegély-nyújtáson, egészségügyi vizsgálaton esik át. A várakozás ideje alatt azonban a szükséges „lelki ápolást” nem kapja meg, és az állandó felügyelet ép­ pen ezekben a kritikus pillanatokban hiányzik: az orvosi vizsgálatot, a kórházba szállí­ tást megelőzően. A z ön- és közveszélyes m agatartású fogva tartott biztonsági elkülönítése indokolt, de csak a m egnyugváshoz szükséges ideig. A z öngyilkossági kísérlet egyfajta segélyki­ áltás: az elítélt ilyen form ában közli a környezetével, hogy helyzete tarthatatlan. Ha ilyenkor m egfelelő szakem ber hallgatja m eg a problém áját, ez átsegítheti a pillanatnyi kétségbeesésen. M egoldást általában csak hosszabb, rendszeres, tartalm asabb pszicho­ lógiai ellátás nyújt, azonban a tapasztalatok azt m utatják, hogy bárm ilyen szem ély j e ­ lenléte és néhány em beri szava m egakadályozhatja az öngyilkosságot. Szinte valam ennyi, bv.-ben elkövetett öngyilkosságot a zárkában egyedül elhelye­ zett, vagy egyedül m aradt fogva tartott követett el. Term észetesen, a fogva tartott kifo­ gásolhatja éppen a zárkatársak szem élyét vagy jelenlétét is - ezért nem adható az elhe­ lyezésre egységes „recept” . A zárkatársak azonban - akár hozzájárulnak, akár nem a ki­ egyensúlyozott állapothoz - m égiscsak az elsődleges észlelés eszközei. N em csak az ön­

5 6

A megállapítást számos hazai és nemzetközi szakirodalom támasztja alá, pl. Rabstein, pp. 107-110.; Bonner, p. 122.; Comer, i.m. p. 298. Jóllehet, a Be. szerint az előzetes letartóztatást főszabályként büntetés-végrehajtási intézetben kell végre­ hajtani (Be. 135.§), a bv.-ben természetszerűleg magasabb az elítéltek száma.

gyilkossági kísérletek m egakadályozásában, de a poszt-traum atikus állapot feloldásá­ ban is jelentős szerepet játszhatnak. Tekintve, hogy m ég állandó, illetve frekventált el­ lenőrzés m ellett is valós veszélye van az öngyilkosságnak, gyakorlatilag a zárkatársak azok, akik tehetnek valam it az öngyilkossági kísérletek m egakadályozásában. H a egyébkent nem is észlelik társuk m egváltozott m agatartását, ők azok, akik értesítik a fogdaőrséget/őrséget. A z öngyilkosságot m egkísérlő fogva tartottat, egészségügyi ellátását követően viszsza kell helyezni a zárkába, a többi fogva tartotthoz. A vizsgálat szerint ugyanis az egészségügyi elkülönítés nem vezet eredm ényre: nem óv m eg a későbbi öngyilkosság­ tól - a folyam atos ellenőrzés és az orvosi vizsgálatok dacára. Előfordult, hogy a fogva tartott m ég az egészségügyi elkülönítésben m egism ételte öngyilkossági kísérletét. A z elkülönítés lehet fegyelm i célzatú is. Más kérdés, hogy az azokban az esetekben, am ikor az intézkedés az élet kioltásának tényleges szándékával találkozik, nem vezet eredményre, legfeljebb elodázza a cselekm ényt. A szeparáció ezen túl, kifejezetten m eg­ előző célzatú is lehet (a befogadó zárkában elhelyezés; a veszélyeztetett fogva tartott m a­ gánzárkában, illetőleg különleges biztonsági körleten elhelyezése; biztonsági okból tör­ ténő elkülönítés), azonban nem szabad m egfeledkezni a v elejá ró körülm ényekről, am e­ lyek a megelőzés esélyeit viszont csökkenthetik. így például, az a fogva tartott, akinél az öngyilkossági kísérlet m egism étlésétől kell tartani, elsődleges intézkedésként fokozott őrzés alá kerül. A fokozott őrzés alatt álló fogva tartott viszont - éppen az őrzés m egva­ lósíthatósága érdekében - nem dolgozhat. Pedig az öngyilkosság kockázatát a m unka­ végzés csökkentheti. A m unkavégzés terápiás jellegét a jogszabály is elismeri, am ikor ki­ mondja, hogy az orvos javaslatára az elítélt terápiás foglalkoztatása rendelhető el.1 A kü­ lönleges biztonsági körleten elhelyezett fogva tartott végezhet m unkát - igaz, csak a kü­ lönlegesen kialakított körletrészen belül, illetőleg a parancsnok által kijelölt helyen. A különleges biztonsági körlet az egyéni zárkánál és az állandó felügyeletnél hum ánusabb, kedvezőbb feltételeket biztosít, - habár a körletre vonatkozó szabályok sok tekintetben korlátozzák a m ozgásszabadságot és az intézet életében való aktív részvételt.789 H asonló kockázatokkal kell szám olni a kötelező elkülönítéseknél, m int a nők-férfiak, a fíatalkorúak-felnőttkorúak, a fertőző betegek-egészségesek elkülönítése. H a csak egyetlen fiatalkorú, vagy nőnem ű fogva tartott, vagy egyetlen olyan szem ély van az in­ tézetben, akinek egészségügyi elkülönítését (például kabítószer-elvonó terápiás kezelés okán) előírták, akkor őket szükségszerűen egyedül helyezik el a zárkában. Ezek a cso­ portok ugyanakkor, ha lehet, még nehezebben viselik a m onotonitást, a bezártságot, így különösen figyelni kell m agatartásukra.’ 7 8

9

6/1996 (VI 1.12.) IM r. 133.§ (l)-(2) bek. „A különleges biztonsági zárkában, illetve körleten elhelyezett elítélt (...) d) az elítéltek öntevékeny szerve­ zeteiben nem vehet részt, e) az intézet csoportos művelődési, sportolási és szabadidő eltöltésének lehetősé­ geit csak a különlegesen kialakított körletrészen belül, illetve a parancsnok külön engedélyével veheti igénybe (...)” 6/1996 (VI1.12.) IM r. 47.§ (3) bek. A kriminológiai szakirodalom egyes csoportok eltérő börtöntűrő képességét emeli ki - magyarázva ezzel egyebek mellett a bezártsággal járó negatív hatások fokozott érvényesülését. Ld. pl. H uszár-T ari, p. 24., vagy Fehér - Parti, p. 226.

Javasolt, hogy a szuicidum ot követően az elsődleges intézkedés ne az elkülönítés le­ gyen. A z egészségügyi ellátást m egelőzően és követően sem m iképp nem ajánlott m a­ gára hagyni a krízishelyzetben lévő szem élyt - m ég annyi időre sem, am íg az elsőse­ gély-nyújtásra vagy az egészségügyi intézetbe történő átszállításra várakozik. M inim álisra kell szorítani a biztonsági elkülönítés szeparációs kockázatát - különös tekintettel a veszélyeztetett fogva tartottakra. A fegyelm i célzatú elkülönítést pedig, ön­ gyilkossági kísérlet esetén lehetőség szerint teljes m értékben m ellőzni kell.

Biztonsági fokozatok - a be- és átsorolási szempontok bővítése A bv.-ben a befogadási folyam at egyik állom ása a biztonsági csoportba sorolás. A besorolási szem pontok között szerepel a büntetőjogi előélet, a pszichológiai jellem zés, valam int az esetleges autó- és heteroagresszív m egnyilvánulások is. Ha a biztonsági csoport m egválasztásához szükséges adatok, ism eretek hiányosak, azok m egszerzéséig az elítéltet eleve m agasabb (a III. sz.) biztonsági csoportba kell besorolni. A biztonsági csoport szükségességét a jogszabály által előírt gyakorisággal a befogadási bizottság fe­ lülvizsgálja. Ennek alapján az elítélt - m agatartására, jutalm aira figyelem m el - átsorol­ ható lenne egy, állapotának m egfelelőbb, testhezállóbb biztonsági fokozatba. A gyakor­ lat azonban az alacsonyabb biztonsági fokozatba való átsorolás ellen dolgozik: a tapasz­ talatok szerint, akit előzőleg III.-as vagy IV-es csoportba soroltak, az a fogva tartása alatt m ar nem kerül alacsonyabb fokozatba. A z elítéltről általában később sem ju t újabb ism eret a bizottság tudtára. Em ellett, akit sorozatos önkárosító, ön- illetve közveszélyes m agatartása m iatt soroltak m agasabb fokozatba, annak szem élyében (a bv. értelm ezé­ sében) az im ént felsorolt okok továbbra is fennállnak - függetlenül attól, hogy m aga­ tartása egy ideje m ár nem tekinthető veszélyesnek. A biztonsági besorolás így, stigm a­ ként, determ inálja a fogva tartott helyzetet. M inél szigorúbb biztonsági csoportba tarto­ zik a fogva tartott, annál kisebb esélye van a közösségbe illeszkedésre, a m unkavégzés­ re, pszichés nehézségeinek leküzdésére. A IV. biztonsági csoport ugyan nem egyedüli elhelyezést jelent, de rendkívüli m értékben szűkíti a fogva tartott mozgásszabadságát, korlátozza a kapcsolatterem tési lehetőségeket, ráadásul az elítéltet megbélyegzi a bv. közösségében. Tekintettel ezekre a negatív hatásokra, az öngyilkossági kísérlet vagy sorozatos ön­ károsítás esetén a fogva tartottat nem eleve a legm agasabb biztonsági fokozatba kelle­ ne elhelyezni (tehát IV-es helyett III-as fokozatba). U gyanakkor, a fogva tartott javára kellene értékelni a besorolása óta tanúsított pozitív m agatartási változásokat, és a gya­ korlatban is m egadni az esélyt a nevelési szem pontból előnyösebb, alacsonyabb foko­ zatba kerülésre. A kutatás szerint a fizikai felügyelet szigorítása helyett - am ely kevés­ bé alkalm as a szuicidum m egakadályozására - a gyógyító-nevelő csoportba sorolás is hatékonyabb az öngyilkosságok m egelőzésében. Egy m ásik lehetőség a fogva tartottak pszichés ellátásának biztosítására szolgáló, külön m entálhigiénés körlet kialakítása, am ely egyben a kiem elt (III-as, IV-es) bizton-1 sági fokozat őrzési követelm ényeinek is eleget tenne.

N incs kétség afelől, hogy elsősorban az intézet rendjének, biztonságának, a bent la­ kók testi épségének érdekeit kell szem előtt tartani. A zonban hiába felelünk m eg ennek a követelm énynek, ha közben újabb potenciális veszélyforrásnak adunk táptalajt.

Orvos, pszichológus, nevelő - élénkebb információcsere A jogszabályok és belső szervezeti utasítások által részletesen szabályozott befoga­ dási m echanizm us célja a fogva tartott (elítélt) életkorának, előéletének, m unkaképes­ ségének, veszélyességének, lelki alkatának és egészségi állapotának m egfelelő elhelye­ zése, valam int a foglalkoztatás m ódjának m egválasztása. A z eljárásban közrem űködő szám os szakem ber - orvos, pszichológus, nevelő - feladata a rendelkezésre álló idő alatt olyan egységes vélem ény kialakítása, am elynek alapján a befogadási bizottság egyértelm ű, a fogva tartott állapotát pozitív irányba befolyásoló, rehabilitálását elősegí­ tő döntést hozhat. A problém a abból adódik, hogy nem m űködnek m egfelelően a kom ­ munikációs csatornák az állapot-felm érést végző szem élyi állom ány körében. A bv.-beli befogadáskor, az állapot-felm érés során az elítéltet m eghallgatja a nevelő, a befogadó tiszt, a pszichológus, a befogadó bizottság, m ajd a körlet felügyelője - im m ár a befoga­ dás után, a körleten. A befogadás ily m ódon rutinszerűvé válik. A rutinszerűség kedvez a határidők betartásának - lehetővé teszi, hogy hetente (a befogadásra rendelkezésre ál­ ló nyolc nap alatt) 40-50 újonnan érkező elítéltet helyezzenek el az intézetben, de a kom m unikáció elégtelen m űködése végeláthatatlan adm inisztrációs m unkatöbbletet eredm ényez. M indenkinek, akivel a befogadás során a fogva tartott kapcsolatba lép, sa­ já t m agának kell m egszereznie lényegében ugyanazokat az inform ációkat. A z inform á­ ciónak ugyanakkor egységesnek, a bv. szem élyi állom ánya szám ára hozzáférhetőnek kellene lennie - nem hagyva figyelm en kívül az adatvédelm i szabályokat. A kom m unikáció hiánya nem csak a befogadás során okozhat gondot. A m ennyiben a nevelő nem közli a pszichológussal a fogva tartottról időközben (a pszichológus két látogatása közben) kialakult benyom ásait, nem figyelm ezteti időben a fogva tartott rendhagyó, a szokásostól eltérő viselkedésére, a pszichológus nem alkothat m egalapo­ zott vélem ényt a fogva tartott szem élyiségéről, és nem tehet célravezető lépéseket a m egelőzés érdekében. U gyanez a helyzet a pszichológus-orvos, az orvos-nevelő, de a fegyőr-nevelő viszonylatban is él. A fogva tartott rendőrségi fogdán történő elhelyezése átm eneti időre szól. Ennek kö­ szönhető, hogy a befogadást itt nem szabályozza olyan részletességgel a jo g , m int a letöltőházak esetében. A bv.-ben kidolgozott filter-rendszer egyes, m eglévő elem einek (nevelői beszélgetés, egészségügyi állapotfelm érés) tehát a rendőrségi fogdában, ha le­ het, m ég nagyobb hatékonysággal kell érvényesülnie. A szuicid intenció kialakulása csak a legritkább esetekben diagnosztizálható teljes bizonyossággal. Éppen ezért, a bv., illetve fogdák esetében a rendőrség oldaláról m in­ den szereplőnek együtt kell m űködnie a m egelőzés és a hatékony intézkedések m egté­ tele érdekében. Ezen túl, az inform áció-áram lásnak oda-vissza irányban kell érvénye­ sülnie: fontos, hogy a m egtett intézkedések hatásairól visszacsatolást kapjanak a dön­ téshozók.

Egy, általános elő-diagnosztizálást végző intézet gondolata a fenti helyzet ism ereté­ ben vetődhet fel. A z elítélt m entálhigiénés állapotának felm érésére az egyes intézetek által alkalm azott m ódszereknél (befogadási m echanizm us) alkalm asabb lehetne egy központi diagnosztizáló intézet. A z állapot-felm érési vizsgálatokat m ég itt elvégeznék, a befogadásra, a tényleges elhelyezésre (m elyik bv. intézetbe, m ilyen biztonsági cso­ portba, esetleg gyógyító-nevelő csoportba kerülhet, milyen jellegű m unkát végezhet, hány szem élyes zárkába helyezzék stb.) a felm érés eredm ényétől függően kerülne sor. A központi diagnosztizálás m egkönnyítené a besorolási bizottság m unkáját, a fogva tar­ tott nem érkezne „ism eretlenül” a bv. intézetbe.

Személyi állomány - tehermentesítés Korábban m ár szóltunk a szem élyes kontaktus kiem elt szerepéről a szuicidum ok m egelőzésében. A bv., a rendőrségi fogdák (és az egyéb fogva tartási intézetek) szem é­ lyi állom ánya azonban - létszám ában - nem alkalm azkodik a fogva tartottakhoz. A sze­ mélyi állom ány m unkakapacitását az adm inisztrációs feladatok szinte teljes egészében felem észtik, em ellett időt kell szánni a szem élyes beszélgetésekre a fogva tartottakkal, a konzultációkra a kollégákkal és a pszichológussal, nem beszélve saját m entálhigiénés regenerálódásukról. Jóllehet, a nevelő - m int az elítéltekkel nap m int nap érintkező szem ély - lenne a legalkalm asabb a rendellenességek észlelésére és kezelésére, nem képes a fogva tartot­ tak gondozására. Ennek oka egyfelől (a fogva tartottakéhoz képest) kis létszám uk, m ás­ felől pedig az aránytalanul nagy m unkateher - nevelői fogadóórák, befogadási eljárá­ sok stb. A nevelő, pszichológiai ism eretek hiányában, nem tudja, hogyan kezelje a fog­ va tartott gondjait. A nevelő nem pszichológus, de nem is szociális m unkás. A fegyőri állom ány nem annyira létszám gondokkal, m int inkább a gyakorlati isme­ retek hiányával küzd. A bv. állom ánya a rendszerváltás óta szinte teljesen kicserélődött. A büntetés-végrehajtás területén dolgozók jelentős hányada m a m ár a fiatalabb korosz­ tályhoz tartozik. (A F ővárosi Büntetés-végrehajtási Intézetben például 2003-ban 31 év volt a szem élyi állom ány átlagéletkora.) A z állom ány változása önm agában m ég nem okozna fennakadásokat, azonban a fluktuáció állandó. A fiatal dolgozók nem rendelkez­ nek tapasztalatokkal, de kollégáik tanácsára sem szám íthatnak, hiszen ők is kezdők.1" U gyanakkor - az őrzést ellátók és a nevelők egyöntetű vélem énye szerint - a képzés nem alkalm as a gyakorlati ism eretek m egszerzésére, m ert a fogva tartottakkal való kom m unikációnak nincsenek m odelljei: m inden esetben más szem élyiséget, más prob­ lémát kell kezelni. A fegyőrrel szem ben tám asztott szakm ai követelm ények közé nem tartozik szorosan a fogva tartottak nevelése. Bár kétségtelen, hogy a fogva tartottak pszichikai problém áinak feloldásában szerepet játszanak. Mi több: a fegyőrre is szük- 10

10 Az egy éves bv.-s gyakorlattal rendelkező dolgozók már vezető nevelői, illetve körletfelügyelői státuszt kaphatnak. Ebből könnyedén következtethetünk arra, hogy az állomány jelentős hányada egy éve, vagy annál korábban lépett a bv. kötelékébe. Ez az idő azonban nem elég a fogva tartottakkal való kommuni­ káció alapjainak elsajátítására.

ség van ahhoz, hogy a fogva tartott (viszonylagos) lelki békét találjon. A fegyőr - a ne­ velőhöz hasonlóan - közvetlen kapcsolatban áll a fogva tartottakkal, ő észleli először a rendkívüli esem ény veszélyét. Ebből következik, hogy az öngyilkossági kísérletek ész­ lelésére és m egelőzésére is ő hivatott elsősorban. Más kérdés, hogy a fogva tartottak ne­ velése, pszichológiai ellátása nem a feladata, de nem is várható el tőle az ilyen fokú gondoskodás. A szem élyi állom ány részére biztosított, pszichológiai, hum ánetikai ism eretek elsa­ játítására szolgáló tanfolyam ok, továbbképzések időtartam a kevés, különösen ami a ne­ velőket és az őri állom ányt illeti. A dolgozók, a különböző szakm ák közötti kom m uni­ káció m ég intézeten belül is hiányos, és az egyes intézetek között sem kielégítő, illetve felsővezetői szinten reked meg. A z egyes bv. intézetek dolgozói, valam int a fogdák sze­ m élyzete nem ismeri a legújabb szakm ai útm utatásokat, protokollokat. A kom m uniká­ ció ellen hat a m unkateher nagysága is: a dolgozók azért nem vesznek részt az oktatá­ sokon, mert közben el kell látniuk saját m unkájukat (illetve a helyettesítésekkel járó többlet-feladatokat). A valóságban tehát az oktatás nem rendszeres. Előfordulhat, hogy a nevelő csak 5-10 évente ju t el - az egyébként rendszeres - továbbképzésre. A bv. által foglalkoztatott pszichológusok létszám a ugyancsak kevés. A pszicholó­ gus rendszeresen, akár naponta felkeresi az intézetet, azonban a rendkívüli esetek (m int am ilyen például a feszültségoldó beszélgetés az öngyilkosságot m egkísérelt fogva tar­ tottal) m egoldásán túl vajm i kevés ideje ju t a fogva tartottak állapotának vizsgálatára. De a pszichológus feladatai köze tartozik a fogva tartottak m ellett a szem élyi állom ány kezelése is. A bv.-ben és rendőri fogdán dolgozók rehabilitációja nem biztosított. A z őrszem ély­ zet egym ással, a nevelővel, akut esetben a pszichológussal beszélheti meg a m unkájá­ ból eredő lelki problém áit. N agyon em beri, de nem biztos, hogy a bv. rendszerében cél­ ravezető, ha a fegyőr, jo b b híján a fogva tartotthoz fordul szem élyes gondjaival. Előzetesházban - ahol az állom ányba nem tartozik pszichológus, pszichiáter - ez a je ­ lenség gyakoribb, m int letöltőintézetben. A bv. pszichológus feladata sem egyszerű, m ert több bv. intézetet felügyel. Ebből adódóan m unkája nem lehet elég hatékony, m i­ vel lényegesen több m unkát kell elvégeznie, m int am ennyi az eredm ényes m űködést le­ hetővé tenné. A bv. pszichológus m unkája ezért inkább felügyeleti, koordinációs tevé­ kenységnek tekintendő. A z előzetesházakban - jellegüknek m egfelelően - ennél profánabb gondokkal is szá­ molni kell, ami szintén a szem élyi állom ány feladatai között csapódik le. Itt a fogva tartotti állom ány viszonylag gyorsan változik. Lerövidül a m egism erési idő, a személyi ál­ lománynak kevesebb eszköz áll rendelkezésére fogva tartottak jelzéseinek fogadására. A fogdák ugyanakkor nem rendelkeznek saját pszichológusokkal, akik - rendszeres gyako­ riságú látogatásaik során - tanácsot adhatnának a problém ás esetek „kezelésében”. A fogva tartást végző intézetek/fogdák szem élyi állom ányának minden tagja (fogda­ őr, nevelő, pszichológus) nagy energiát fektet az adm inisztrációs kötelezettségek teljesí­ tésére. Nem véletlen: az eljárások jogszerűségét intézkedéseik írásba öntésével lehet bi­ zonyítani. Ez az „adm inisztrációs szellem ” a rendkívüli esem ények kezelési gyakorlatá-

bán is m egm utatkozik. A szem élyzet elsősorban a fegyelm i felelősség kizárására törek­ szik, nem pedig arra, hogy levonja a következtetéseket az adott rendkívüli esetből. A jo g ­ szerű és célszerű elveken alapuló m űködéshez azonban mindkettőre szükség volna. A z állom ány képzésének nagyobb figyelm et kell szentelni - különös tekintettel az előzetesházakra, ahol a fogva tartotti állom ány gyorsabban cserélődik. G ondoskodni kell a belső utasítások, esettanulm ányok m egism ertetésére, az intézetek közötti tapasz­ talatcserére is. A kísérletek m ellett a befejezett öngyilkosságokról is célszerű esettanul­ m ányokat készíteni, am elyek alapján a hasonló szituációkra vonatkozó következtetések levonhatók és m ás intézetek által is alkalm azhatók. Em ellett, a bv.-ben újabb pszichológus-státuszok létesítésére, a rendőrségi fogdák esetében pedig a fogdák állandó ellátására saját pszichológusokra lenne szükség. A je ­ lenlegi létszám nem elégséges a különböző feladatok - így az egyedi konfliktusfelol­ dás, a rendkívüli helyzetek kezelése, a nevelők és egyéb alkalm azottak lelki gondozása és továbbképzése, valam int az adm inisztrációs kötelezettség - ellátására. A nevelők feladatainak ésszerű elosztása céljából felm erül az újabb nevelői státu­ szok létesítésének vagy úgynevezett szociális ügyintézők alkalm azásának gondolata. A z ügyintéző regisztrációs-nyilvántartási m unkája m ellett a nevelő nagyobb eséllyel észlelhetné a rendkívüli esem ények előjeleit.

Autogén tréning, rehabilitáció - a hatékonyság növelésére A m unkavégzés hatékonyabbá tétele érdekében a szem élyi állom ány m entálhigiénés kezelése rendkívül fontos. K ülönösen a rendkívüli esem ényben közvetlenül érintett őrszem élyzet pszichés helyzetét kell figyelem m el kísérni. A vizsgálat eredm ényeként ja ­ vasoljuk a nevelő- és őrszem élyzet rendszeres állapotfelm érését, a gondozáson, pszi­ chológiai státuszfelm érő, illetve ventiláló beszélgetéseken történő részvételét. A m un­ kaidő ésszerű beosztásával lehetőséget kell adni az ilyen beszélgetéseken, foglalkozá­ sokon történő m egjelenésre. U gyanakkor, rendszeres ellenőrzéssel, állapotfelm éréssel biztosítani kell a lelkileg sérült szem ély pszichológiai és m entális ellátását. G ondot kell fordítani a kisközösség (az öngyilkosságot elkövető fogva tartott sző­ kébb társasága) és az alkalm azotti állom ány feszültség-m entesítésére gyászfeldolgozó, veszteség-feldolgozó tréning keretében. K oncentrálni kell a poszttraum atikus élm ények feloldására. K rízisintervenciót, rehabilitációs program okat kell biztosítani a fogvatartói állom ány és a fogvatartottak körében is. A m unkabírás, a fizikai leterheltség folyam atos vizsgálata m ellett a szem élyi állo­ m ány pszichés státusának folyam atos figyelem m el kísérése, autogén tréning csoportok indítása az adott szervezet szem élyi állom ánya (nevelők, fegyőrök, illetve a fogva tar­ tottakkal bárm ilyen m inőségben folyam atosan vagy állandóan visszatérő jelleggel kap­ csokba kerülők) szám ára fontos feladat lenne. A tréning vezetésére legalkalm asabb az olyan személy, aki állandó m unkatársként, esetleg bedolgozó alkalm azottként kapcso­ latban áll a szervezettel, ily m ódon kitekintéssel rendelkezik a szervezeten belüli körül­ m ényekre, az esetleges atrocitásokra, m indazon esem ényekre, am elyekkel a szervezet tagjai nap m int nap szem besülnek.

A kutatás a fogva tartási tevékenységet végző, valam int a fogva tartás-jellegű tevé­ kenységet végző intézm ények gyakorlatát és jo g i szabályozását is vizsgálta. Ennek m egfelelően, a tanulm ány további része a közösségi szállásokon és a befogadó állom á­ sokon, valam int a H atárőrség fogdáiban jellem ző helyzetet m utatja be - néhány pontot részleteiben is.

Közösségi szállások és befogadó állomások A k özösségi sz álláso k és a b efogadó állo m áso k a B e v án d o rlási és Á llam p o lg ársági H ivatal (a to v á b b iak b an BÁ H ) felü g y e lete és irán y ítása alatt álló helyi sz er­ vek. N em a b ü n te tés-v é g re h ajtás sz erv ei, az itt ta rtó zk o d ás lén y eg e első d leg esen nem a szem élyi sz ab a d ság ko rláto zása. K étség telen ugy an , hogy a k ö zö sség i sz ál­ láson ta rtó zk o d ás b izonyos m o zg ássz ab a d ság -k o rláto zással já r." A k ö zö sség i sz ál­ láson ta rtó zk o d ó v al szem ben azonban csak olyan sz ab a d ság k o rláto zá sn ak van h e­ lye, am ely a k ö zeg észsé g védelm e érdekében szü k ség es. A b efo g ad ó állo m áso k a m e n ek ü ltk én ti, m enedékesként! elism e ré st kérő k ü lfö ld ie k id eig len es ta rtó zk o d ási h ely ek é n t je lö lh e tő k ki - feltéve, h o g y a k érelm ező nem re n d e lk ez ik m e g felelő m ag y aro rszág i sz állásh elly el. A jo g sz a b á ly n ém ile g ugyan k o rláto zza a szabad m ozgást, az onban a fő cél a m e n ek ü ltek k u ltu rá lt és b iz to n sá g o s elsz á llá so lá sa .u A z itt elh ely e ze tt k ü lfö ld ie k b ev á n d o rlási, letelep ed ési céllal érk eztek az o rszá g ­ ba, m e rt sa ját h azáju k az alap v ető em beri jo g o k a t sem b iz to síto tta szám u k ra. E zek az em b erek v éd e lm e t v árnak egy olyan állam jo g re n d sz e ré tő l, am ely az em b eri sz ab ad ság o t és m é ltó sá g o t a n em zetk ö zi n o rm ák n ak m e g fe lelő en , tisz te le tb e n ta rt­ ja . A m e n ed ék esek és k iu ta sítan d ó k ü lfö ld ie k e lsz á llá so lá sá ra szo lg áló h ely ek á l­ talán o san elfo g a d o tt n em zetközi no rm ák sz erin t m ű k ö d n e k .1123A k ö zö sség i szálláso k és a b efo g ad ó állo m áso k első so rb an sz állás és ellátás n y ú jtására, a h az atérés, ille t­ ve az elh ely e zk e d és m e g k ö n n y ítésére h iv ato ttak . H ely zetü k nem te lje sen an aló g az - ugyan szintén zá rt stru k tú rájú , de szab a d ság -elv o n á si célú - b ü n te tés-v é g re h aj­ tá si intézetekével. 11 Olyan külföldiek kerülnek ide, akiknek visszairányítását, visszautasítását vagy kiutasítását (valamely nemzetközi egyezményben vállalt kötelezettség értelmében, például mert hazájában kínzásnak, emberte­ len, megalázó bánásmódnak lenne kitéve) nem lehet végrehajtani, vagy büntetőeljárás hatálya alatt őrizet­ ben volt, amelynek határideje letelt (tehát a kiadatást megelőzően). Itt kaphatnak elhelyezést a humanitá­ rius célú tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldi állampolgárok is. 2001. évi XXXIX. tv. A külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról (Idtv.) 56.§(1) bek. 12 Az elhelyezett személy a befogadó állomást 8.00-22.00 óráig hagyhatja el. Az állomás szabadon elhagy­ ható, a 24 órát meghaladó eltávozást azonban a befogadó állomás székhelye szerint illetékes menekült­ ügyi hatóság engedélyezi. Melléklet A menekültügy szervezeti rendszeréről, valamint a befogadó állo­ más feladatairól szóló 24/2001. (XI. 21.) BM rendelethez, 4. pont; Az állomás szállást és ellátást, az eljá­ rás lefolytatása idejére rendezett körülményeket biztosít, emellett támogatást nyújt a menekült társa­ dalmi beilleszkedéséhez, tájékoztat a közérdekű tudnivalókról, a jogokról és a kötelezettségekről, a jog­ érvényesítés módjáról, elősegíti a menekült státuszt kérők foglalkoztatását. 1997. évi CXXXIX. tv. A menedékjogról, 27.§ 13 A szóban forgó intézményekben elhelyezett külföldiek függő jogi helyzetben vannak, ami esetükben azt je­ lenti, hogy csak a kijelölt helyen tartózkodhatnak jogszerűen az ország területén. Ez nem jelenti a szabad­ ságtól való megfosztást, csupán a tartózkodási hely kijelölését.

A k ö zö sség i sz álláso k és a b efogadó állo m áso k sp e ciá lis je lle g e a ren d k ív ü li esem én y ek m ódo zataib an is m egm u tatk o zik : ö n g y ilk o sság i k ísérletek , b efejezett ö n g y ilk o sság o k ritk á n tö rtén n ek . A k ü lfö ld ie k szállásh ely ein a je lle m z ő ö n k áro sí­ tó m a g ata rtás az éh ség sz trájk , am i v iszo n t m eg leh ető sen gy ak o ri. E zt követi az el­ h ely ez ettek k ö zö tti k o n flik tu so k szám a: az elszá llá so lta k k ö réb en g y akori a k ü lö n ­ b ö ző k u ltu rá lis h átterű etn ik ai cso p o rto k szem ben állása, am ely so k szo r v erek e­ d ésb en , illetv e kiseb b k o n flik tu so k b a n nyilvánul m eg. (P éld áu l az afgán, vagy az etió p m en ek ü ltek , ak ik n ek v allási illetv e n ev eltetési h átterü k m eg h atáro zza az ál­ ta lán o stó l eltérő kö zö sség i attitű d ö t.) A z é h ség sz trájk o k általán o san a m enekültügyi eljárás elh ú zó d ó m iv o ltáv al ho zh ató k ö sszefü g g ésb e. A z eljárás so k szo r év e­ k ig ta rt, e z a la tt a bizo n y talan jö v ő képe k ilá tá sta la n n á teh eti a m en ek ü lt életét. A z elk ü lö n íté s a k ö zö sség i szálláso k o n és a b efo g ad ó állo m áso k o n is k o ck áza­ ti tén y ező . A sz állásra érk e ző k csak a m eg fig y elési id ő szak elteltév el vehetnek részt a k ö zö sség életéb en . A z e lkü lö n ítést a já rv á n y v e sz é ly elk erü lése in d o k o lja." E 30 n ap os időszak alatt je lle m z ő e n za k la to tta b b ak az em berek: m ég frissen élnek az em lék ek a m e n ek ü lé srő l, az otthon m arad o ttak bizo n y talan so rsáró l. S okuk csak átu taz ási, nem p ed ig letelep e d ési szán d ék k al érk ezett az o rszág b a, így k étség b e es­ ve k ere sik a to v á b b u taz ás lehető ség eit. E m iatt a k ezdeti id ő szak b an g y ak o riak a szö k ések , a ren d z av aráso k , a k ifelé és a befelé irányuló ö n k áro sító je lle g ű m eg ­ m o zd u lások. A jo g e lle n e se n h azán kban ta rtó zk o d ó k ü lfö ld ie k k el azo n b an n em csak a p sz i­ ch o ló g u s, hanem a B Á H o k m á n y k iállító iro d ája is k ap c so la tb a kerül. A z ad m i­ n isz trá c ió t idegen n y elv ek e t b eszélő jo g á sz o k , valam in t az Á lla m ig a zg a tási F ő is­ k o la d ip lo m ásai végzik. A z ügy féllel való érin tk ezés során azo n b an so k szo r olyan sz itu á c ió k a t kell m eg o ld an iu k , am elyre nem kap tak (és nem is k ap h attak ) felk é szí­ té st a d ip lo m át adó felső o k tatá si in tézm ényekben. A BÁ H nem b iz to sít szám ukra ta n fo ly am o t, k ép z ést a k ritik u s esete k m eg o ld ásáh o z. E m ellett, a d o lg o zó k m e n tál­ h ig ién és e llá tá sa sem m eg o ld o tt. G yakori k ö zö ttü k a p ro b lém ák k al tö rtén ő azo n o ­ sulás, a fesz ü ltsé g -felo ld ás hián y áb ó l táp lálk o zó szo ro n g áso s dep resszió . A b efo g ad ó állo m á so k o n és a k ö zö sség i sz álláso k o n élő k k ö réb en az ö n g y il­ k o sság elk ö v eté sén e k k o ck ázata rela tív e kisebb, m int a (p rev en ció s, reszo cializáció s, elre tte n tő és) sz an k c io n áló célzatú b ü n te tés-v é g re h ajtási in tézetb en , vagy a ren d ő rség i fogdában. A z ilyen sz állásh e ly ek p sz ich o ló g iája m eg leh ető sen ö ssze­ tett. E g y felő l a b iz o n y talan jö v ő k é p fesz ü ltsé g n ö v elő h atása, m ásfelő l a bold o g ab b jö v ő b e v e te tt hit u ralkodik. P szich o ló g iai értelem b en az o n b an m in d k ét állap o t in­ k áb b h at a tú lé lé sre törek v és felé, se m m in t az ö n k áro sítás irányába. A közösségi sz álláso k és a b efo g ad ó állo m áso k m u n k a társa in ak ta p a sz ta la ta it, v alam in t a ren ­ d elk ez ésre álló ad a to k a t ö sszeg ezv e m eg állap íth ató , hogy az ö n g y ilk o sság i rizikófak to ro k je le n lé té t te k in tv e a k ö zösségi szálláso k és a b efo g ad ó állo m áso k közön- 14

14 24/2001. (XI. 21.) BM r. 5. § (2) bek.

sége inkább az ö ssztársad alm i je lle m z ő k e t h o rd o z z a .15 M i tö b b , az ö sszlak o sság i rátához v isz o n y ítv a is k evesebb a sz u icid m eg m o zd u láso k aránya.

A Határőrség fogva tartási intézetei A H atárőrség O rszágos P aran c sn o k ság a (a to v á b b iak b an H Ö R O P) - a B A H -hal és annak terü leti szerveivel eg y ü tt - id e g en ren d é sze ti felad ato k at lát el. E nnek k e­ retében v ég re h ajtja azoknak a k ü lfö ld ie k n ek az ő rizetét, akik sz em é ly az o n o ssá g u ­ kat és a tartó zk o d ásu k jo g c ím é t nem tu d tá k ig azo ln i, k iu tasításu k v ég re h ajtá sa h a­ tósági ellen ő rzé st igényel, a sz ám u k ra elő írt k ö telező m a g ata rtási sz ab ály o k at m egszegték, a szám ukra k ije lö lt ta rtó zk o d ási h ely et en g ed ély nélkül elh ag y ták , szándékos b ű ncselekm ény m iatt k isz ab o tt szab ad ság v e szté s b ü n tetésb ő l sz a b a d u l­ tak stb .16 A H Ö R O P fo g an a to sítja a v isszau tasítási ő rize tet is, olyan k ü lfö ld iv e l szem ben, akinek v isszau tasítása 30 napon belü l v é g re h a jth a tó .17 Id eg en ren d észeti, v isszau tasítási vagy k iu ta sítást elő k ész ítő (a to v á b b iak b a n együtt: id e g en ren d é sze­ ti) őrizetbe te h át olyan külföldi sz em é ly ek k erü ln ek , akik v alam ily en m ódon m eg ­ sértették a jo g re n d e t. S peciális h ely ze tü k ab b ó l ered, hogy relatív e kis „v é tsé g ek ” m iatt - péld áu l a táv o zás m eg tag a d ása , a k iu ta sítás v ég re h ajtá sá n ak k éslelteté se , illetve p usztán a v isszau tasítás v é g re h ajtá sá n ak b iz to sítása érd ek éb en - is ő rizetü k ren d elh ető el. A z ideg en ren d észeti ő rize t - n ev éb ő l is ad ódóan - te h át szab ad ság elv onásnak m inősül. E bből k ö v etk ezik , hogy az id eg en ren d észeti ő rize tes fo g v a ta rto ttn a k m inősül - szem ben a k ö zö sség i sz állás és a b efo g ad ó állo m ás lakóival. A H Ö R O P fogva tartási intézeteib en te h á t az ö n k áro sításo k k o ck á za ta is nag y o b b - ha nem is akkora, m in t a bv.-ben és a ren d ő ri fo gdákon.

Idegenrendészeti őrizet - a végrehajtás helye nem biztonságos A 2002. ja n u á r 1-jén hatály b a lépett, a k ü lfö ld ie k b eu tazásáró l és ta rtó zk o d ásá­ ról szóló 2001. évi X X X IX . törvény (a to v áb b iak b an Idtv.) alapvetően m e g v álto z­ tatta az ideg en ren d észeti jo g a lk alm az ás ko ráb b i szerv ezeti k ereteit és a h ató ság i el­ já rá so k rendjét. M egszűnt a H Ö R O P k ö zösségi szálláso k fen n tartásáv al k ap c so la­ tos feladata, u g yanakkor új felad atk én t je le n tk e z e tt az id eg en ren d észeti ő rizetb en lévők fogva tartásán ak biztosítása. A fela d at v ég reh ajtásáh o z azonban a k ellően fel­ szerelt épületek nem állta k /álln ak rend elk ezésre. A z idegen ren d észeti ő rizet v ég re­ hajtása a k özösségi szálláso k szám ára eg y k o r átalak íto tt, illetv e ú jonnan létesített épületekben folyik. A z Id egenrendészeti K özpo n t k ü lfö ld iek őrzésére szo lg áló h e­ lyiségeinek teljes körű átalak ítására anyagi fed ezet hiányában nem k erü lt sor (é p í­ tészetileg ez nem is lehetséges m ind en h o l) a fo ly am ato s átalak ításo k csak részben felelhetnek m eg a biztonsági k ö v etelm én y ek n ek , ily m ódon a szitu áció nem m o d el­ lezi a b ö rtönviszonyokat. E zek az objek tu m o k , bárm ilyen m agas anyagi ráfo rd ítás­

15 Vagyis, általában alacsonyabb a fogva tartottakénál. 16 Idtv. 46.§ 17 Idtv. 47-48.§

sál készü ltek is, nem alk alm asak a b ö rtö n szerű fogva tartásra. A z ép ü letek ered eti­ leg szo b ákra tagolódtak, ahol az ajtók b iztonságosan nem zárhatók. H iányoznak a fo g v a tartás v ég reh ajtásán ak alapvető eszközei, em ellett az épületek általában nem k ö rletesíth ető k . A b izto n ság tech n ik ai felszereltség a fogdákban eltérő. E setenként alacso n y abb szintű technikai m egoldásokat rendszeresítettek , ennek következtében a szem élyzetben k ialak u ló b izto n ság érzet sem kielégítő. „A fo g d a é p ü le te k h iányos b izto n sá g tech n ika i fe lsze re lé se n ö veli annak veszélyét, hogy az á llo m á n y a fe la d a t­ vég reh a jtá sra m o b ilizá lh a tó energ iá ka t m áshová csoportosítja.

A menekültügyi eljárás - hosszadalmas A z új Idtv. egyes ren d e lk ez ése i b o n y o lu lttá teszik az ügyek m en etét és h o ssz a­ d alm assá v álik az eljárás. E z, nem csak hogy m egn eh ezíti a h ató ság m u n k a v ég z é­ sét, de k ed v ező tlen ü l hat a m en ek ü ltü g y i eljárás résztv ev ő ire is. A visszairányítás, visszautasítás illetve a kiutasítás csak az eljárásjo g erő s befeje­ zésével hajtható végre. A z eljárás időtartam a viszont általában, előre nem látható ide­ ig elhúzódik, így az őrizet időtartam a is valószínűtlen. A z őrizet lejártával a kijelölt helyen (például közösségi szálláson) tartózkodás rendelhető el, ha az őrizet elrendelé­ sére alapul szolgáló ok továbbra is fennáll. A z őrizetről és a kijelölt helyen tartózko­ dásról azonban nem a H Ö R O P dönt. H atáskör hiányában a külföldieket ki kell adni m ás hatóságoknak, am elynek következtében m egnő az ügyintézési határidő, em el­ kednek az eljárási költségek, és hiányossá válik a m igrációs folyam at rendészeti fel­ ügyelete. A H Ö R O P a jo g szabályoknak m egfelelően továbbítja a fogva tartott külföl­ di kérelm ét, panaszát az elrendelő idegenrendészeti hatóságnak, az érdem i válaszok azonban csak bizonyos idő elteltével érkeznek. E z az idő az idegenrendészeti őrizet végrehajtására hatáskörrel rendelkező H Ö R O P állom ányát sújtja, hiszen a lassú ügy­ intézés m iatt a fogva tartottak elégedetlenek: gyakoriak az éhségsztrájkok, az önsér­ tő m agatartások, az öngyilkossági kísérletek. A törv ény négyfokú m enekültügyi eljárást te sz lehetővé: az elsőfokú kö zig azg a­ tási döntés elleni fellebbezést m ég közigazgatási eljárásban bírálják el, ezek után sor k erü lh et egy bírósági felülvizsgálati szakra, m ely egészen a L egfelsőbb B íróság h a­ tásk ö réig te rjed h et.181920A m enekültügyi eljárás így akár egy éven túl is elhúzódhat. A m enek ü lt-eljárásban részt vevő k ü lföldieknek term észetesen m eg kell adni a jo g o r­ vo slat lehetőségét. A zonban, pusztán a jo g o rv o sla ti jo g g a l élés az eljárás indokolat­ lan elh úzódásához vezethet, am i nem csak a fogva tartás költségeit növeli, de a fog­ va tarto tt lelki egyensúlyát is veszélyezteti - ha egyáltalán volt ilyen. A jo g o rv o sla­ ti eljárást célszerű lenne leegyszerűsíteni az eljárási idő rövidítése érd ek éb en .211 18 Pszichológiai vélemény az Idegenrendészeti Központok inadekvát felszereltségének a tiszti állományra gyakorolt hatásáról, részlet. Forrás: HÖROP 19 Idtv. 42.§ 20 A Határőrség által készített törvénymódosítási javaslat szerint a közigazgatási, és az azt követő bírósági szak is csak egyfokú lenne: a bíróság (elsőfokú) határozata ellen nem lenne helye további jogorvoslatnak. Törvénymódosítási javaslat a Kormány részére, HÖROP, 2003. július.

A BÁ H adatai szerin t 2002. évben 6412 k ü lfö ld i fo ly am o d o tt m e n ek ü ltk én ti e l­ ism erésért. K özülük 6042-en tű n te k el ism eretlen h ely re a b efo g ad ó állo m áso k ró l. A statisztik ák b ó l kiderül, hogy az eltű n te k egy része m ég a m en ek ü ltü g y i eljárás v égét sem v árta ki: az elő tt tá v o z o tt ism eretlen h ely re (felte h ető leg a célo rszá g b a utazás szándékával), hogy - ak ár első fokon - d ö n tö ttek v o ln a m en ek ü lti e lism e ­ réséről. Jelen leg a hazánk te rü leté re illeg álisan b elép ő k k ö zö tt az átu tazó k szám a jó v a l m egh alad ja a le telep ed ési sz án d ék k al érk ező k ét. A H Ö R O P az o n b an an n ak ellen ére nem jo g o su lt - a m en ek ü ltü g y i ható ság jo g e rő s d ö n tésén ek h ián y áb an - a k ito lo n co lá st v ég reh ajtan i, hogy a le telep e d ésh e z elev e n in csen ek m eg a feltételek , sőt, esetleg a valódi szándék sem . N em m in d en k i ak ar te h á t n álu n k letelep ed n i, v i­ szont a m enekültügyi eljárást m inden tisz tá z a tla n státu szú k ü lfö ld iv el szem ben le kell fo lytatni. A z eljárás h o ssz ad a lm a s, k ö ltség e s és - ezek b en az esetek b en - fö ­ lösleges. A m e n ek ü ltü g y i eljárás eg y sz e rű síté se érd e k éb en , esetleg a m en ek ü ltü g y i tö r­ vény ren d e lk ez ése in ek m ó d o sításá v al, b iz to sítan i k ellen e a H atárő rség részére a n y ilv án v aló an alaptalan m en ek ü ltk én ti e lism e ré sre vo n atk o zó k érelm ek azonnali elu tasításán ak , vagy a kérelem b en y ú jtása m eg tag a d ásá n ak leh ető ség ét. Ezen ese ­ tekben a H atárő rség k ito lo n co ln á a k ü lfö ld it egy, szám ára b iz to n sá g o s h arm ad ik országba. A külföldi fö lö sleg es fogva ta rtásá v al és a fö lö sleg esen , id ő h ú zási céllal m eg in d íto tt m en ek ü ltü g y i eljárással felm erü lő k ö ltség ek ezáltal fel sem m e rü l­ n én e k .21

A menekültek tájékozatlansága - rizikófaktor A v isszairá n y ítá s és a v issz a u ta sítá s fe lté te le in e k h ián y áb an a v issz a irá n y íta n ­ dó, illetve elfo g o tt jo g sé rtő k ü lfö ld it a H Ö R O P a te rü leti id e g en ren d észeti h ató ­ ságra (a BÁH terü leti szerv e) sz állítja. A z id e g en ren d é sze ti k iu tasítás e lre n d e lé sé ­ re (a bíróság, a sz ab ály sértési vagy m e n ek ü ltü g y i h ató ság m e llett) ez az id e g en ren ­ dészeti h ató ság jo g o su lt. H a a k ü lfö ld i k ére lm ez te m en ek ü ltk én ti elism erését, a k i­ utasítás nem hajtható végre addig, am íg a m en ek ü ltü g y i eljárás be nem fejező d ö tt. De a későbbi ta rtó zk o d ási hely szem p o n tjáb ó l nem m indegy, hogy m ik o r k ére lm e­ zik a m en ek ü ltk én ti elism erést. H a a k ü lfö ld i ö n k én t je le n tk e z ik és a h ató ság n ál kezdem ényezi a m enek ü ltü g y i eljárást, szab ad o n v éd ek ezh et. H a azonban m ár e l­ ren d elték az őrizetét, ak k o r az a h atárid ő leteltéig , v agy a m en ek ü ltü g y i eljárás b e ­ fejezéséig tart. A k ü lfö ld iek tö b b sé g ét az em b ercse m p é sze k felk é szítik a m e n e­ kültügyi eljárás m eg in d ítá sán a k feltéte leirő l, arró l, h o g y a b efo g ad ó állo m áso n ön­ ként je le n tk e z n iü k kell az eljárás m e g in d ítá sa érd ek éb en . Tehát, a k ü lfö ld ie k tá jé ­ k o zo ttak a ta rtó zk o d ási h ely m e g v ála sztásá n ak k érd é séb e n , tö b b ség ü k m égsem k e­ rülheti el az őrizetet. Ez a h ely zet az em b ercse m p é sz-sze rv e ze tek m ag y aro rszág i k ap c so latain ak felsz ám o lása után v ált általán o ssá : a m e n ek ü lő k et m a m ár csak a határig sz állítjá k az em b ercsem p észek , ahol aztán rö g tö n el is fogják ő k et (a m e21 Egybehangzóan a HÖROP által kidolgozott jogszabály-módosítási javaslattal. HÖROP, 2003. július

n ek ü lő k et), m ég azelő tt, hogy elju tn á n a k a legközeleb b i befo g ad ó állo m ásig (ah o n n an aztán to v á b b szö k n e k a cé lo rszá g b a). T erm észetesen , az is elő fo rd u l, h o g y a k ü lfö ld i nem elég tá jék o z o tt: az ért kerül őrizetb e, m ert nem je le n tk e z ik ö n ­ k én t a b efo g ad ó állom áson. M int arró l m á r sz ó ltu n k , a d e v iá n s m a g a ta rtá so k k o ck á za ta a sz a b a d sá g e lv o ­ n ás a la tt n ag y o b b . A d e v ián s m e g n y ilv á n u lá s a la p ja leh et, h o g y h a a m e n ek ü lt nem is tudja, h o g y lá tsz ó la g azo n o s fe lté te le k k e l re n d e lk ez ő tá rsá v a l szem b en ő m ié rt n em k e rü lh e t sz ab a d láb ra. M e g je g y z e n d ő u g y an ak k o r, h o g y a h azán k b a m e n e k ü lt k ü lfö ld i á lla m p o lg á rn a k m ég k e llő fe lv ilá g o sítá s és a n y e lv ism erete m e lle tt is g y a k o rta sú ly o s n e h é z s é g e k e t o k o z a te rü le te t sz ab á ly o zó jo g i norm ák é rte lm e z é se .

Személyi állomány - fokozott veszélyeztetettség A ő rizetb en lévő k ü lfö ld in e k nagyon nehéz a fogva tartás o k ait m e g m ag y aráz­ ni. D e a p sz ich o ló g u sn ak ak k o r is elég n ehéz a dolga, ha a fo g v a ta rto tt m ár ism e­ ri a jo g i anom áliákat. A m e g h allg atá so k általáb an tolm ács k ö zv etítésév el zajlanak, am i za v arja az eljárás alá vo n t szem é ly t a m e g n y ilatk o zásb an . Ily m ódon a lelki b eteg sé g ek feltárása is a k a d ály b a ütközik. A H atárőrség n agy szám ú, jó l képzett p sz ich o ló g u ssal ren d e lk ez ik , ak ik egy része azonban nem ren d elk ezik m egfelelő n y elv -ism erettel a m en ek ü ltek k e l tö rté n ő k o m m unikáció h o z. A m en ek ü ltek k e l fo g lalk o zó p sz ich o ló g u s felé n em csak a szak m a tám aszt m a­ gas szin tű elv áráso k at. A m e n ek ü ltek gyak ran m in d en t v ag y o n u k at az em b ercsem ­ p é sz-társa ság o k n a k ju tta tjá k annak érd ek éb en , hogy elh ag y h assák h azáju k at. A v ég cél p ed ig nem M agy aro rszág , hanem valam ely nyu g at-eu ró p ai állam . A bedeszk á z o tt p ó tk o csib an nap o k ig étlen -sz o m ja n utazó, csalá d tag jait h átrah ag y ó k ü lfö l­ d iek re nem eg y sze r sokkos állap o tb an talál rá a hatóság . Ebben a h ely zetb en n a­ gyon n ehéz „szó t érte n i” , ny u g o d tan k om m unikálni a m en ek ü ltek k el. A z elfo g ást k ö v ető en id e g en ren d é sze ti ő rize tb e vett k ü lfö ld ie k k el, h a lehet, m ég n eh ezeb b a k o m m u n ik áció s csato rn a k ia lak ítása. A sz ab ad ság átó l m e g fo szto tt k ü lfö ld it a m i­ h am arab b i to v á b b u taz ás cé lja m o zg atja. (M ég a m enek ü lti stá tu sz ért fo ly am o d o tt k ü lfö ld ie k 9 5% -a is „ m e g sz ö k ik ”” a neki szállást, élelm ezést, eg észség ü g y i és eg y éb e llá tá st n y ú jtó b efo g ad ó állo m á sró l.) A p sz ich o ló g u sn ak n em csak lelki eg y en sú ly a, de élete és te sti ép ség e is veszély b en foro g az ilyen, külö n ö sen za k la­ to tt lelk iállap o tú , m aguk m ö g ö tt m inden h id at felé g ető szem ély ek v izsg álata, k e­ zelése során. T ovábbi fe sz ü ltsé g fo rrá s a m e n e k ü lte k tis z tá z a tla n elő élete. A fo g v a ta rto ttak sz e m é ly a z o n o ssá g a b iz o n y talan , nem re n d e lk e z n e k in fo rm ác ió k k al az illető b ü n ­ te tő jo g i, k rim in o ló g iai h á tte ré rő l, le lk iá lla p o táró l. így, a szem ély i állo m án y nem 2

22 A befogadó állomás területét a külföldi - bejelentésre - szabadon elhagyhatja. A közösségi szállás területét az ott tartózkodó engedéllyel hagyhatja el. Tehát befogadó állomásról és közösségi szállásról a szökés fo­ galmilag kizárt. Ezért indokolt ehelyütt az idézőjel.

is tud m e g fe lelő en felk észü ln i a fo g v a ta rto tt re a k c ió ira az elzá rá s k ö rü lm én y ei k özött. A z állom ány létszám ával fo rd íto ttan arán y o s a m u n k ateh er: k ev eseb b fig y el­ m et tudnak fordítani a fogva ta rto ttak te sti b iz to n sá g ára és le lk iállap o tára, ez p e­ d ig to v áb b n ö v elh eti az au to ag resszív c sele k ed e tek k o ck á za tá t. E m ellett, a leter­ h eltség m ia tt nincs lehetőség a tiszti állom ány reg e n eráló d á sára. A ren d k ív ü li ese­ m ények, a k rízish ely z etek kezeléséb en nem csak a sz o lg álato t te lje sítő tisztek , tiszth e ly ettesek , de m ás b eavatkozó szem ély ek is érin tette k . A ren d k ív ü li esem é­ nyek kezeléséb en orvos, p szich o ló g u s, és - m in th o g y általáb an m ag y ar n y elv et nem beszélő fogva ta rto ttró l van szó - to lm ács m ű k ö d ik k ö zre. A z ö n g y ilk o sság i k ísérlet, a b efe jez ett ön g y ilk o sság , illetv e m ás ren d k ív ü li esem én y ek trau m atiz áló h atása m inden, a fogva ta rto ttak k a l k ap c so la tb a k erü lő szem ély esetéb en érz é k e l­ hető. N em csak a fesz ü ltsé g feloldására, a b ez ártsá g g al já ró p sz ich és in stab ilitás k ezelésére kell fig y eln i, de h an g sú ly t kell helyezn i a szem ély i állo m án y körében a p o sz ttrau m atik u s élm ények felo ld ásá ra is. Bár az állo m á n y ra n ehezedő (fizik ai és) p szich ik ai n y o m ás nagy, körükben m égis alacsony az ö n g y ilk o sság o k illetv e az ö n g y ilk o sság i k ísé rlete k szám a - k ö ­ szönhetően a jó m e n tálh ig ié n és ellátásn ak . A fo g d aő rség ö n g y ilk o sság a in ak szám a a te lje s állo m án y én ál alacso n y ab b , de m ég a te lje s h atárő ri állo m án y (a fo g d aő rö k ­ kel eg y ü ttesen ) ö n g y ilk o sság a in ak szám a is k eveseb b a fo g v a tartási tá rssz e rv e k ­ hez viszo n y ítv a. A p ro b lém a abban rejlik , hogy a k ö zv e tle n v e szé ly ez tetettség (rá­ u taló m ag atartás, k ije le n tés) jó ré sz t rejtve m arad , így a k o m oly k rízish ely zetb en lévőknek nem n y ú jth ató szakszerű ellátás. A szem élyi állo m án y köréb en ta p asz talh ató fesz ü ltsé g n ek a m u n k av ég zés sz ín ­ vonalában m u tatk o zik m eg a hatása. A hogy k o ráb b an em líte ttü k , a m u n k av ég zés h aték o n y ság át - így az esetleges ren d k ív ü li esem é n y ek je le in e k é szle lését és an ­ nak m e g elő z ésé t - a m u nkavégzés n y u g o d t k ö rü lm é n y ei te sz ik lehetővé. A fogva ta rto ttak za k la to tt m a g ata rtása és a sz em ély zet éb erség e (sze n zitiv itá sa) eg y m ással fo rd íto ttan arányos: m inél ag re sszív eb b ek a fo g v a ta rto tta k az eg y ik o ld alo n , an ­ nál nagyobb a fesz ü ltsé g a m ásikon, és ez csö k k en ti a m e g elő z és esély eit. A leterh eltség m int szuicid k o ck ázat tu d a táb a n a H Ö R O P p sz ich o ló g u s szak ­ em berei ak c ió p ro g ra m o t do lg o ztak ki az állo m án y k arb a n tartá sára, a k ríz ish e ly z e ­ tek k ezelésére. A program első d leg es cé lja a preven ció . E nnek érd ek éb en h an g sú ­ lyos a szem élyi állom ány sp eciális p sz ich o ló g iai felk é szítése , a p szich ik ai állap o t ren d szeres ellen ő rzé se , figyelem m el k ísérése - te k in tv e , hogy a ren d k ív ü li esetek k ia lak u lásán ak m eg elő zése csak m eg felelő p sz ich ik ai k o n d íc ió v al ren d elk ező sze­ m ély zet fo g lalk o zta tásátó l rem é lh ető .23

23 Határőrség Humán Szabályzata, 2003.; Suicídiummal kapcsolatos szakmai protokoll, HÖROP Egészségügyi és Pszichológiai Osztály 2003.

Szakember-átcsoportosítás - tapasztalati import A S ch en g e n i E g y ez m én y h e z tö rté n ő csatlak o zá s és az E g y ezm én y h a tá ly b a lé­ p ése (2 0 0 5 ) k ö v e tk e z m é n y e k é n t, a belső h atárellen ő rzé s v iss z a fe jle sz té se révén fe lsz ab a d u ló e sz k ö z ö k és sz em ély i állo m án y á tcso p o rto sításá ra , to v áb b i alk alm a­ zá sá ra fig y elem m e l szü k ség e s átala k íta n i a H Ö R O P sz erv ez et- és fe la d a tre n d sz e ­ rét. A z e ljá rá s a lá vo n t k ü lfö ld ie k k e l k ap c so lato s fela d ato k , m u n k a fo rm á k , m u n ­ k am ó d sze re k v árh a tó an nem v á lto z n a k je le n tő se n . V iszo n t szám o ln i kell a te v é ­ k en y ség e t v ég ző p sz ic h o ló g u so k szerv ezetb en e lfo g la lt h ely én ek , szerep én ek , alá re n d e ltsé g é n e k és k o m p e ten c iá ján a k v álto zá sáv a l, p árh u zam o san az illeg ális m ig rá ció m e g n ö v e k e d é sé v e l, am ely a H Ö R O P p sz ic h o ló g u sa in a k m u n k a terh ét h atv án y o z n i fogja. F ontos a jó l k ép z ett j e l e n t ő s szakm ai ta p asz talato k k a l ren d elk ező szak em b erek á tc so p o rto sítása , m e g felelő m u n k ak ö rb en tö rtén ő elh ely ezése, h o g y a sokéves m u n k áv al m e g sze rz ett ta p a sz ta la to k - am elyek eg y éb k én t nem ta n íth a tó k elm éle­ ti o k tatás k ere téb e n - ne v essze n ek el. A g y ak o rlatb an m a az eg y es intézm ények k özötti állo m á n y -á tc so p o rto sítá s - ha nem is m eg o ld h atatlan , de - igen nehézkes.

Börtönpszichózis - nincs megoldás A z Id eg e n re n d ész eti K özp o n tb an (H Ö R O P ) g y ak o ria k a k ü lfö ld ie k ag resszív m e g n y ilv á n u lása i, m ely az erős idegi m eg terh elésn ek tu la jd o n íth ató , és am elyet to v áb b fo k o z a b ezártság , a sz ab a d ság elv esztése, a bizo n y talan jö v ő k é p . E te k in ­ tetb en az id e g en ren d é sze tte l k ap c so la to s őrizetes n eh ezeb b h ely ze tb en van a jo g ­ erős sz a b a d sá g v e sz té s-b ü n te té st tö ltő fogva tarto ttn ál. A k ü lö n b ség ek az egészségügyi ellátás le h ető ség eib en is m egm u tatk o zn ak . H a az id e g en ren d észeti fo g v a ta r­ to ttn ál a p sz ich o ló g u s a b ö rtö n p szich ó z is je le it észleli, a fo g v a ta rto tt k ó rh ázb a sz állíth ató ugyan, de csak annyi időre, am íg az orvos m eg erő síti a p szich o ló g u si, p sz ich iáte ri d ia g n ó zist. A H atárő rség ugyanis nem ren d elk ezik eleg en d ő szám ú őrsz em é ly ze tte l ahhoz, hogy a b eteg őrzése az id e g en ren d é sze ti k ö zp o n to n kívül is, h u zam o sabb ideig b iz to síth ató legyen. A beteg állap o ta a fogva tartás k örülm ényei k ö zö tt v isz o n t nem ja v u l, nem is ja v u lh a t, m inthogy a tü n etek épp a b ezártság tó l k eletk eztek . Jo b b híján a k órházi e llátásra szoruló fo g v a ta rto tta k a t az IM E I-be szállítják , a m e g fe lelő k ez elést - ő rizet m ellett - ugyan is m áshol nem kaph atn ák m eg. K érdés, hogy az IM E I-ben m eg k ap ják -e, illetve m eg k ap h atják -e. N e fele jt­ sük el, h o g y „ az ö ngyilkosok, bár bold o g ta la n em berek, de nem e lm e b e te g e k ’’.1* N em b eszélv e arról, hogy a k ije lö lt eg észségügyi intézm én y p sz ich iátria i rész leg é­ re nem h u zam o sab b ideig tartó k ez elésre, csupán egy -k ét órás m eg fig y elésre é r­ kezn ek az ö n g y ilk o sság o t elk ö v ető fogva tarto ttak . N y u g tató g y ó g y szert írnak fel nek ik , m ajd ren d sz erin t v isszak e rü ln ek a fogva tartás h ely ére. A fo g v a tarto ttn ak jo g a van a k órházi eg észség ü g y i ellátásra, am elynek azonban az Id eg en ren d észeti K ö zp o n tb an n in c sen e k m eg a feltételei. A z eljárás ak k o r sem m ás, h o g y h a a fogva 24 Hl

III

wm m m

24 Idézet a HÖROP pszichológusaival készült interjúból.

ta rto ttat épp a b ez ártsá g k ö rü lm én y eire ad o tt k ritik u s v álaszreak ció i m iatt eg é sz ­ ségügyi szem pontból nem lehetne zárt in tézetben tartan i. H a a jo g sé rtő v e l szem ­ ben ráadásul m ég feg y elm i elk ü lö n íté st is fog an ato sítan ak , a leg ro sszab b k ö v et­ k ezm ényekkel szám o lh atu n k . L áttuk, h o g y a H atárő rség fogdáiban talán a bv.-ben és a ren d ő ri fo g d ák o n ta ­ p asztaltak n ál is n ag yobb a feszü ltség , nagyobb az autó- és h etero ag resszió k o ck á­ zata. Ez a k o ck ázat nem csak a fogva ta rto ttak , hanem a szem élyi állo m án y o ldalán is je le n tk e z ik . Sőt, az ö n g y ilk o sság i szándék kialak u lásáv al nem is a fo g v a ta rto t­ tak, hanem leg in k áb b a tiszti állom ány körében szám o lh atu n k . E nnek ará n y a azo n ­ ban m égsem éri el a fogva ta rtás m ás intézm ény eib en reg isz trált m érték et. B ár a b ü n te tés-v ég reh ajtás k id o lg o z o tt m ódszertan i ú tm u tató k at, eg y ed ü l a H Ö R O P ig azgatóságai re n d e lk ez n ek a k rízish ely z etek k ezelésére, v alam in t az állo m án y szűrésére irányuló akció p ro g ram m al. A szakm ai p ro to k o ll elő íráso k a t és ja v a s la to ­ kat ta rtalm az a sz o lg álato t te lje sítő állom ány és a fo g v a ta rto ttak ö n g y ilk o sság i k í­ sérletein ek m eg elő zése érdekében. A szem élyi állo m án y felv ételén él m in d ig je le n van p sz ich o ló g u s is. A felv ételi alk alm asság i v izsg álato n kívül az id ő szak o s és a célzott alk alm assá g i v iz sg álato k , a fo g ad ó ó rák , az elő ad áso k és a tré n in g -fo g la l­ k ozások is a szűrés eszk ö zei lehetnek. A program a p sz ich o ló g u so k to v á b b k é p z é ­ sére, sz u p erv ízió jára, az ő rzé st ellátó k stressz-m e n tesítésé re összp o n to sít.

Zárszó A z ö n g y ilk o sság o k szám a a bv.-ben a v izsg ált id ő szak b an év rő l-év re d ra sz tik u ­ san változó volt. E nnek m eg felelő en nem h atáro zh ató m eg az ö n g y ilk o sság o k szá­ m ának te n d en c iája, és a jö v ő re nézve sem b o csátk o z h atu n k elő re jelzé sek b e . A zt azonban elm o n d h atju k , hogy m íg az ö ssz lak o sság k ö réb en elk ö v ete tt ö n g y ilk o s­ ságok rátája a v iz sg ált időszakban jó v a l m e g h ala d ta m ás eu ró p ai o rszág o k ét, ad ­ dig a fogva ta rto tta k köréb en u g yanez nem m ond h ató el. U g y an a sta tisz tik á k sze­ rint a m eg h alás sz án d ék a az utóbbi év ekben nag y o b b volt, m in t az ö ssz lak o sság körében, azo n b an ez a szám m ég így is ala cso n y az E u ró p a i U nió á tla g á h o z ké­ pest. A b e fe je z e tt ö n g y ilk o sság o k ará n y a te h át a sz ab a d ság -elv o n á s a latt nem n a­ gyobb, m int az ö ssz lak o sság körében, az E U -hoz k ép est p edig k ifejezetten k ed v e­ ző sta tisz tik á t m utat. E zek ism eretéb en alap p al te h ető fel a kérdés: m iért kell fo g lalk o zn i m égis a szab ad ság -elv o n ás alatti ö n g y ilk o sság o k k a l? E lő sz ö r is, a zárt in tézetek szem élyi állo m án y át nagy o b b fele lő ssé g te rh e li a fogva ta rto ttal szem b en , m int a szab ad tá r­ sadalm at a szab ad állam p o lg árral szem ben. A fo g v a ta rto tt jo g a i k o rláto zo tta k ; a k o n tin en tális jo g re n d sz e r általáb an - k evés kiv ételtő l e lte k in tv e 25- nem h agy re n ­

25 A holland és a brit gyakorlat képezi a kivételt, ahol a liberálisan kezelik az életről lemondás jogát: például, az éhségsztrájkot folytató fogva tartottat csak akkor táplálják mesterségesen, ha ezt a fogva tartott előző­ leg kifejezetten kérte. Egyébként az éhségsztrájkot a meghalás szándékának ráutaló magatartásaként ér­ telmezik. Ld. Nagy - Juhász, 2002.

d elk ezési jo g o t a sa ját élet és halál felett a bv.-ben. U g y an ak k o r a fo g v a tartási in­ té ze t o ly an m e ste rsé g es közeg , ahol a fogva ta rto tt k isz o lg á lta to tt a m ások által te ­ rem tett k ö rü lm é n y ek n ek - m ég ha ez a b ü n te tése része is. A szem ély i állom ány tag jai te h á t fo k o zo ttab b sz en z itiv itássa l kell, hogy v ég ezzék felad atu k at. E fel­ ad atn ak azo n b an csak létszám b ő v ítés, a szakm ai k o n zu ltáció k g y ak o rib b á tétele, és m e g fe lelő m e n tálh ig ié n és ellátás m ellett leh et m eg feleln i. A fogva tarto tti öng y ilk o sság o k m eg elő z ése csak olyan k eretek k ö zö tt v árh ató sik errel, ahol a fogva ta rtó i k ö r teh er- illetv e feszü ltsé g -m en te síté se m eg o ld o tt. A v iz sg á lt in tézm én y ek az ön g y ilk o sság i k ísé rlete k k ezeléséb en teljes m érték ­ ben a jo g sz a b á ly o k n a k m eg felelő en já rn a k el. M égis, v an n ak o lyan m egoldások, am ely ek nem elő re m u ta tó k , nem célrav ezető k a m egelő zés szem p o n tjáb ó l. Ennek ok a az in té zm én y e k b első ren d szeréb en keresen d ő , am ely nem értelm ezi m eg fele­ lően a jo g sz a b á ly o k a t: nem a fogva ta rto ttak véd elm et, testi ép ség ét, illető leg nem a re h a b ilitá c ió t te k in ti első d leg esn ek . A hangsúly nem a fogva ta rto ttak cselek ed e­ te in ek é rte lm e zé sére, nem az okok feltárásá ra hely ező d ik . A jo g a lk alm az ás p ro to ­ k o llja, g y a k o rla ti ren d szere te h á t nem ked v ez a p rev en ció n ak . A szem ély i állom ány részére előírt felad ato k te lje síté se, a b efo g ad ási m ech a­ n izm u s p ro to k o lljá v a l (eg észség ü g y i, p sz ich o ló g iai és eg y éb sz ű rés) eg y ü tt n ö v e­ li az e sé ly t az ö n g y ilk o sság i szándék k ia lak u lásá n ak m e g elő zésére, illetv e k iszű ­ résére. A fo g v a ta rtás azonban önm agában olyan szitu áció , m ely m ár lényegénél fo g v a k o c k á z a ti tén y ező . A z öng y ilk o sság o k elő fo rd u lási g y ak o risá g át lehet csö k ­ k en ten i, de m e g szü n tetn i nem .

Felhasznált irodalom Boros János - Csetneky László: Bör­ tönpszichológia. Rejtjel K iadó - Rendőrtiszti Főiskola, 2000. Huszár László - Bereczki Zsolt: Szuicid elem ek a börtönökben. Börtön­ ügyi Szem le 2001./3. pp. 81-88. Huszár László - Dr. Tari Ferenc: El­ ső lépés. A női fogva tartottak helyzete napjainkban. A z előnyös m egkülönbözte­ tés elve. Börtönügyi Szem le 1999/3. Rowan, Joseph R.: Ö ngyilkosság. B örtönügyi Szem le 1995./3. pp. 44-47.

Antal Albert - Hamula János - Szakonyi Erika - Zsombor Júlia: Ö ngyil­ kossági kockázat csökkentésének lehető­

ségei a m agyarországi börtönkörülm é­ nyek között. Börtönügyi Szem le 2001./2. pp. 67-70. Heylmann Katalin: A fogva tartottak egészségügyi helyzete a büntetés-végre­ hajtási intézetekben. Börtönügyi Szemle 2002./3. pp. 49-56. Comer, Rónáid J.: A lélek betegségei. Pszichopatológia. Osiris, 2000. Douglas, Jack D.: A z öngyilkosság jelentése az egyes társadalm akban. In: Szabálykövet(el)ők és bajkeverők. D evi­ anciák. B evezetés a devianciák szocioló­ giájába. Szerk.: Rácz József. Új M andá­ tum K önyvkiadó, 2001.

Rabstein Margit: A z előzetes letar­ tóztatottak önkárosító cselekm ényei. B el­ ügyi Szem le 2001/1. pp. 107-110. Bonner, R. L.: Isolation, seclusion, psychological vulnerability as risk factors fór suicide behind bars. In: R. W. Maris, A. L. Berman, J. T. M altsberger, R.I. Yufit (Eds.): A ssessm ent and prediction o f sui­ cide. N ew York, G uilford. Kerezsi Klára: A z alternatív bünteté­ sek és végrehajtásuk. G önczöl-K orinekLévay: K rim inológiai ism eretek, bűnö­ zés, bűnözéskontroll. Corvina, 1996. pp. 371-389. Fábián Zoltán: Ö ngyilkosság és ön­ károsítás a m agyarországi büntetés-vég­ rehajtási intézetekben - kom paratív m eg­ közelítésben. Büntetés-végrehajtási Szakkönyvtár, 1998/1. K iadja a B üntetés-vég­ rehajtás O rszágos Parancsnoksága, pp. 18-21. Siegel, K.: Rational suicide. In.: W hat w e know about suicidal behavior and how

to treat it. Ed.: Lesse, S. N orthvale, 1988. NJ.: Jason A ronson Battin, M. P.: Ethical issues in sui­ cide. Englew ood Cliffs, 1982. N J.: Prentice Hall Tulkens, Hans H.: A kezelés fogalm a az Európai Börtönszabványokban. A z Eu­ rópai Börtönszabályok. B üntetés-végre­ hajtási Szakkönyvtár 1990/5. pp. 49-57. Becker, Howard S.: Ú jragondolt cím kézéselm élet. In: Szabálykövet(el)ők és bajkeverők. D evianciák. B evezetés a devianciák szociológiájába. Szerk.: Rácz József. Új M andátum K önyvkiadó, 2001.

Nagy Ferenc - Juhász Zsuzsanna: E gészségügy a börtönben - G ondolatok az E urópa Tanács R (98) 7 ajánlása kap­ csán. Börtönügyi Szem le, 2002./1. pp. 7-

20 .

Fehér Lenke - Parti Katalin: N ők a börtönben. K rim inológiai tanulm ányok X X X IX . Szerk. dr. Irk Ferenc. OKRI, 2002. pp. 212-239.

Dr. Csiszér Nóra

Az öngyilkosságról általában Epidemiológiai adatok A z öngyilkosság tipikusan humán jelenség, és az emberi lét egyik legtragikusabb ese­ m ényének számít. Minden korban és kultúrában előfordul (Buda 1987, Zonda 1991), bár eltérő gyakorisággal. Előfordulási gyakorisága Európában és Észak-Amerikában nagyobb, Közép-, DélAmerikában és Ázsiában relatíve kisebb, az arab világban rendkívül ritka. 1980 és 1986 között a százezer lakosra jutó éves szuicid mortalitás (szuicid ráta) M a­ gyarországon volt a legmagasabb (45,3). A magyarországi öngyilkossági ráta 1988-ban csökkeni kezdett, ez azt jelenti, hogy a hazai ráta jelenleg az 5-6 helyen áll az országok sorrendjében. A befejezett öngyilkosság­ ok szám a az utóbbi években a következőképpen alakult: 1990-ben 4133, 2000-ben 3269, 2001-ben 2979, 2002-ben 2843. A z elmúlt évek adataiból több mint 20% -os csökkenés tűnik ki. A hazai öngyilkossági hajlandóság markáns csökkenése pontosan egybeesett az országot 1990-ben elérő, tektoni­ kusnak mondható társadalmi, gazdasági, politikai változással. Bár a jelenséget kom plexen megközelítő vizsgálatok száma meglehetősen kevés, az bi­ zonyos; hogy az 1988-90 körül megindult társadalmi mozgásokat az öngyilkossági hajlan­ dóságok terén figyelmen kívül hagyni nem lehet, sőt fontos mozzanatként, okként kezelen­ dők hazai viszonyok között is (Zonda 2002). A z országonként, illetve földrészenként észlelhető eltérő gyakoriságban földrajzi (az egyenlítőhöz közel ritkább) és társadalmi (gazdasági, kulturális, vallási) tényezők egyaránt szerepet játszanak. A szuicid ráta ugyanakkor országonként is mutathat jelentős területi el­ téréseket, m ég olyan kis országokban is, mint Magyarország, ahol a keleti, délkeleti m e­ gyék öngyilkossági halálozása 2,5-3-szorosa a nyugati, északnyugati régióénak (Buda és Füredi 1986. Ozsváth 1989). Bár az öngyilkosság problém ája mindig is élénken foglalkoztatta az emberiséget („szakembereket” és „laikusokat” egyaránt), a tém a tudományos igényű megközelítése csak a századfordulón, a francia szociológus, Emil Durkheim munkásságával vette kezde­ tét (Durkheim 1966). Durkheim a jelenséghez szociológiai módszerekkel közelítve egoista, altruista és anómiás öngyilkosságot különböztetett meg. Egoista öngyilkosságról akkor beszélt, ha az

egyén kiszabadul a társadalmi kontrollt jelentő csoportok (család, baráti kör, vallási, mun­ kahelyi közösségek) kötelékéből, és oly mértékben izolálódik, hogy esetleges szuicid kész­ tetését ezek m egakadályozni nem tudják. Altruista szuicidiumon az egyénnek a társadalom érdekében való önfeláldozást értette (ma: öngyilkos merényletek, önkéntes éhhalál, illetve éhségsztrájk stb.). A z anómiás öngyilkosság Durkheim szerint akkor következik be, ha a társadalomban ellentét (feszültség) keletkezik az egyének előtt álló vágyak, igények, célok és a megvalósításukhoz vezető egyéni lehetőségek között. Ez a megoldhatatlannak tűnő fe­ szültség vezet az önpusztító m agatartáshoz (Durkheim 1966). A m odem szuicidológia term észetesen nem veti el a társadalm i folyam atok jelen tő ­ ségét, de em ellett fontos szerepet tulajdonít az egyéni vulnerabilitásnak [sebezhetőség­ nek] is, különben sohasem lehetne m egérteni, hogy az össztársadalm i szinten ható és például M agyarországon több m illió em bert érintő anóm iás folyam atok m iért „csak” ezres nagyságrendben „okoznak” szuicidum ot. A befejezett (halállal végződő) öngyilkosság m indenütt a világon jó v al gyakoribb férfiak körében; az áldozatok 65-75% -a férfi (D iekstra 1989). H am ar belátható, hogy - legalábbis Európában - az országok között m egnyilvánu­ ló, esetenként igen nagy eltérések nem m agyarázhatók társadalm i-gazdasági különbsé­ gekkel, hiszen öt iparilag fejlett, gazdag ország (A usztria, Dánia, Finnország, Belgium , Svájc) az első hét között foglal helyet, m íg Bulgária, Jugoszlávia és L engyelország ön­ gyilkossági m ortalitása M agyarországénak csupán a negyede-harm ada. A gazdasági tényezőktől bizonyos értelem ben független, és inkább történelm i, tra­ dicionális alapon álló vallásosság szerepe ugyanakkor kétségtelen, és főleg az adott val­ lás által sugallt direkt vagy indirekt tiltások (például az öngyilkosság elítélése, az alko­ hol fogyasztás tiltása), illetve a norm ák követelm énye lehet (Lester 1987, Zonda 1991). S zerencsére nem m in d eg y ik öngyilkosság i cselekm ény végződik halállal. Szem ben a b efejezett ö n gyilkossággal, a kísérlet a nők k örében sokkal gy ak o rib b (D iekstra 1989). Bár a szuicid kísérletek pontos regisztrálása rendkívül problem atikus és kevésbé m egbízható, az öngyilkossági kísérletek „élettartam ”-prevalenciája a nyugat-európai országokban 1,1-5,0 % között mozog, és a kísérlet: befejezett szuicidium arány becsült értéke a kutatók szerint általában 10-15:1 körüli (B uda és Füredi 1986, D iekstra 1989). Ez részben annak is a következm énye, hogy a férfiak öngyilkossági kísérletükhöz gyak­ rabban választanak violens (drasztikus) m ódszert (akasztás, lőfegyver, m agasból való leugrás stb.), am elyek letalitása [halálozási aránya] értelem szerűen nagyobb. Fontos annak tudatosítása is, hogy az öngyilkossági kísérlet nem jelenti a szándék kom olytalanságát, és nem igaz az sem , hogy aki beszél az öngyilkosságról, az úgysem teszi meg. A befejezett öngyilkosságot elkövetők 16-32%-ában szerepel ugyanis szui­ cid kísérlet az anam nézisben (B arraclough és m tsai 1974, A rató és m tsai 1988), és az öngyilkosok 15-50%-a direkt vagy indirekt m ódon közli környezetével (családtagjai­ val, orvosával) halálvágyát, vagy szuicid szándékát (Haw ton 1987, Rihm er 1996). N em helytálló az a nézet, am ely szerint a kísérletezők (többségükben fiatal nők) és az öngyilkosságban m eghaltak (többségükben középkorú férfiak) külön populációt k é­

peznek: a két csoport között - m int láthattuk - jelentős átfedés van. A szuicid kísérle­ ten átesett egyén tehát fokozottan veszélyeztetettnek számít, mivel az első kísérlet után a befejezett szuicidium rizikója 50-100-szorosra nő (H aw ton 1987, Rihm er 1996).

A szuicid magatartás „okai” - öngyilkossági rizikófaktorok és protektív tényezők Bár a szuicidium komplex, multikauzális jelenség, m égis körvonalazható több olyan té­ nyező, am elyek fennállta esetén az öngyilkosság kockázata igen nagy. A z ilyen öngyilkossági rizikófaktorok klinikai előrejelző értéke igen különböző. Míg a befejezett öngyilkosságot elkövetők 60-75% -a férfi (Diekstra 1989), és közel kétharmaduk kezeletlen depresszió során követi el tettét, csupán az a tény, hogy valaki férfi, csak igen kis mértékben fokozza a szuicidium rizikóját, a kezeletlen depresszió viszont 50-100-szorosára növeli azt (Hawton 1987, Goodwin és Jamison 1990, Rihmer 1996).

Elsődleges rizikófaktorok: -p szich iátriai betegség (Skizofréniában 10%-kal magasabb, m ajor depressziónál 15%kal magasabb a befejezett öngyilkosságok előfordulása, mint a nem érintett szemé­ lyeknél.) - megelőző öngyilkossági kísérlet - a szuicid szándék verbalizációja - alacsony központi idegrendszeri szeroton inaktivitás Közös jellem zőjük, hogy „normális” körülmények között nincsenek jelen, és (az utol­ só kivételével) jó l körvonalazható időintervallumhoz kötöttek, az adott egyénre aktuálisan jellem zők, az egészségügyi ellátás kompetenciájába tartoznak, és annak keretében befolyá­ solhatók.

Másodlagos rizikófaktorok: - kora gyermekkori veszteségek - izoláció - m unkanélküliség - komoly anyagi problém ák - súlyos negatív életesemények Fentiek kívül esnek a hagyom ányos értelemben vett betegségi kategóriákon, és annak ellenére, hogy ideális esetben nincsenek jelen, sajnos gyakori velejárói a mindennapi élet­ nek. A z egészségügyi ellátás keretén belül sajnos csak korlátozott mértékben befolyásolha­ tók, ugyanakkor az öngyilkossági rizikó felmérésében (főleg, ha az elődleges rizikófakto­ rok közül egy vagy több jelen van) segítségünkre lehetnek. Az elsődleges és másodlagos öngyilkossági rizikófaktorok sokszor átfedést, sőt bizo­ nyos esetekben ok-okozati összefüggést is mutatnak, hiszen például a kora gyermekkori veszteségek (szülő halála, válás stb.) izoláció, munkanélküliség a már fennálló pszichiátri­ ai betegség következményei is lehetnek, bár nem törvényszerűen azok. Pszichiátria betegség m aga is gyakran vezethet negatív életeseményekhez (válás, mun­ kahely elvesztése stb.), amely azután jelentősen visszahat a páciens életének alakulására, illetve lefolyására, és az „utolsó csepp” modell alapján az öngyilkosságot közvetlenül pro­ vokáló tényezővé is válhat.

Protektív tényezők: A számos - és esetenként igen eltérő prediktív értékű - szuicid rizikófaktor mellett csu­ pán kevés, az öngyilkossággal szemben védelmet nyújtó protektív tényezőt ismerünk: - j ó szociális és családi háttér - terhesség - szülést követő első év - nagyobb gyermekszám - gyakorló (nem formális) vallásosság Fentiek bizonyultak olyan tényezőknek, am elyek fennállta esetén a szuicidium esélye az átlagosnál kisebb (Lester 1987).

„Cry fór help” és preszuicidális szindróma Bár az öngyilkosok relatíve kis hányada közli konkrétan szándékát, részletes vizsgála­ tok a (tudatos és nem tudatos) indirekt jelzések egész skáláját tárták fel (halálvágy verbalizálása, búcsúlevél, végrendelkezés, gyógyszerek gyűjtögetése, fegyver vásárlása stb.), amelyeket az öngyilkosjelölt követlen környezetének lead (Barraclough és mtsai 1974, Kézdy 1986). Ez a „cry fór help”-nek nevezett jelenség az öngyilkossági szándékhoz való ambivalens viszonyulást fejezi ki, és ha a segélykiáltást a környezet nem érzékeli vagy ar­ ra nem reagál, a folyamat a preszuicidális szindróm a irányában halad tovább. A preszuicidális szindrómát Ringel bécsi pszichiáter írta le 1949-ben, melyet a következők jellemeznek: - a gondolkodás és a magatartás beszűkülése - rigid gondolkodás - érzelmi beszűkülés - fokozott agressziógátlás - az emberi kapcsolatok beszűkülése - az egyéni értékrend devalválódása - gátolt, saját m aga ellen fordított agresszió - a harag a saját személye ellen irányul - az agresszió kifelé fordításának (kisülésének) elégtelensége - az esetleg kifelé fordítható agresszió tárgyának hiánya (izoláció miatt) - öngyilkossági fantáziák - a m ódszer körvonalazódása, illetve kiválasztása - a cselekmény végrehajtásának terve - a rokonok, barátok viselkedésének elképzelése az öngyilkosság után A tünetcsoport az alapszem élyiségtől, illetve a megelőző pszichopatológiai állapottól független, nagym értékben uniform alizálódott, „aspecifikus”. A szindróm a bárm ilyen eredetű (azaz különböző okokra visszavezethető) öngyilkosságok és kísérletek közvet­ len előzm ényeként jelenik meg. Nem oka, nem is m agyarázata a szuicidium nak, csupán a hozzá vezető út végső állom ása (K ézdy 1986). Felism erése rendkívül fontos m ind az akut szuicid veszély elhárítása, m ind a krízisben lévő egyén további sorsának alakulása szempontjából.

Mindezeken túlm enően hangsúlyoznunk kell, hogy bizonyos közös jellem zők mellett az egyes em berek szuicid m otivációja messzemenően egyedi jellegű. A z adott egyén ön­ gyilkossági szándéka a szocializáció, a személyiségfejlődés, az életkeretet adó társas kap­ csolatok feltárása, azaz a társadalomlélektani tényezők elemzése és megértése nélkül nem megelőzhető, nem befolyásolható.

Az öngyilkossági kísérleten átesettek utógondozása Mivel az első szuicid kísérlet jelentősen megnöveli a további kísérletek, illetve a befe­ jezett szuicidium esélyét (Hawton 1987), a kísérletet elkövetők utógondozása feltétlenül ajánlott és hatékony módszer.

Öngyilkosság-megelőző stratégiák az egészségügyi ellátás keretén belül 1, A z akut szuicid veszély elhárítása, korai felismerés - sürgősségi ellátás - pszichiátriai osztály - krízis intervenciós osztály - krízisambulancia - S.O.S.-telefonszolgálat 2, Veszélyeztetett csoportok gondozása - szuicid kísérletet elkövetők - pszichiátriai betegek (depresszió, alkohol, drog) - serdülők - idős em berek - öngyilkosságban meghaltak rokonai, családtagjai (különösen a tragédiát követő he­ tekben, hónapokban) 3, Egészségügyi felvilágosítás - nagyközönség (tv, rádió, napi sajtó, népszerűsítő könyvek, brosúrák) - speciális csoportok képzése (tanárok, lelkészek, laikus segítők, stb)

A fogvatartottak öngyilkosságai Bevezetés A közvélemény és a m édia általában nagy érdeklődést mutat a büntetés-végrehajtási in­ tézmények, börtönök iránt. Viszonylag nagy publicitást kapnak az intézményeken belüli körülmények, a rendkívüli események, így a börtönbeli öngyilkosságok is. Ezeket a törté­ néseket mintegy barom éternek tekintik, amely érzékeny és finom jelzője a büntetés-végre­ hajtási rendszer működésének. Miért van ez így? M íg a börtönön kívüli társadalomban az öngyilkosság mint egyfajta egyéni elhatározás, tragikus cselekmény jelenik meg, amelyért m aga az egyén tartozik fe­ lelősséggel, a börtönöngyilkosságok megítélése egészen más. Itt az állam - azáltal, hogy bizonyos állampolgárokat fogva tart, autonómiájukban és alapvető jogaikban korlátoz - látszólag kizárólagosan felelős a fogvatartottak életéért. Te­

hát a börtönbeli öngyilkosság azt a képzetet kelti, m intha ez valahogy sokkal inkább az ál­ lam, pontosabban a büntetés-végrehajtási rendszer „hibája” lenne, sem m int az öngyilkos­ ságot elkövető egyén szuverén döntése. A fogvatartott öngyilkossága a közvélemény szemében valami fajta menekülés egy el­ viselhetetlen nyomás alól és a börtön kontextusában az állam m ulasztásaként képeződik le. Ugyanakkor a lakosság erősen ambivalens a tekintetben, hogy a fogvatartottak milyen életminőséget „várhatnak el”, mennyi a közvélemény által elfogadható ráfordítás költsé­ gekben, energiában, prevenciós programokban stb. A m édia attitűdje híven tükrözi a köz­ vélemény ambivalenciáját.

Statisztikai adatok A z öngyilkosságra vonatkozó általános statisztikai adatok kapcsán - különösen, ame­ lyek az öngyilkossági kísérleteket tükrözik - gyakran felmerül a hitelesség kérdése. A z öngyilkosságnak minősített rendkívüli halálesetek egy részénél a halálok megálla­ pítása morális és anyagi következményekkel járhat. (Például életbiztosítási ügyekben, te­ metői szertartás vonatkozásában stb.) Ezek a tényezők bizonyos mértékig torzíthatják az adatokat, hiszen érvényesülhet az eltitkolási szándék. A büntetés-végrehajtási intézetekben viszont ezek a torzító tényezők nem játszanak szerepet. A m ikor tehát azt vizsgáljuk, hogy hogyan viszonyulnak egym áshoz egy adott or­ szág átlagpopulációjában és a fogvatartottak körében előforduló öngyilkosságok, gondol­ nunk kell arra, hogy a torzítás a büntetés-végrehajtási intézeteket tüntetheti fel kedvezőtle­ nebb színben. A m int az előzőekben láttuk, a szuicid ráta a magyarországi átlagpopuláció­ ban az utóbbi másfél évtizedben lényegesen csökkent, az adatok szerint azonban ezt a csökkenést nem látjuk a fogvatartottak körében elkövetett öngyilkosságoknál. N ézzük a nem zetközi adatokat! A fogvatartottak körében az öngyilkossági arányszám mindenütt a világban magasabb, mint az átlagpopulációban. A z európai és az ausztráliai börtönrendszerben az öngyilkossági ráta háromszorosa, illetve tizenegyszerese az átlagpo­ pulációénak. N éhány példa: Görögországban a börtönrendszerben az elmúlt 20 évben az öngyilkossági ráta jelentő­ sen magasabb, m int az átlagpopulációban. A görög börtönökben az öngyilkosság a vezető ha­ lálok. (112 százezrelék az átlagos öngyilkossági arányszám, de az évenkénti fluktuáció, illet­ ve a „szórás” igen nagy) (Calliope 1997). Kanadában az öngyilkosságok négyszer gyakoribbak a börtönben, m int az átlagpopu­ lációban. Ausztriában kb. nyolcszorosa a bör­ F o g v a ta r to tta k ö n g y ilk o s s á g i rá tá ja tönbeli szuicid ráta, mint az átlagpopuláció­ sz á z e z re lé k b e n 9 0 -1 8 0 ban. Hollandiában nyolcszorosa az átlagpo­ A u s z trá lia 5 6 -1 0 6 A u s z tria pulációnak. USA-ban az országos átlag há­ B e lg iu m 60 romszorosa. K anada 120 Halálokok szerint tekintve: például az A n g lia é s W a le s 56 F ra n c ia o rsz á g 4 3 -1 6 9 USA-ban az öngyilkosság csak a tizedik az át­ G ö rö g o rsz á g 112 lagpopuláció haláloki sorában, ugyanakkor az U SA 107 öngyilkosság a börtönökben vezető halálok. (L ie b lin g 1 9 9 2 )

A hirtelen halálokok között a büntetés-végrehajtási intézetekben bekövetkezett öngyil­ kosságok sokkal alacsonyabb számot mutatnak, mint például a közlekedési balesetekből, vagy gyilkosságból bekövetkezett elhalálozás. Az elkövetés m ódszere szerint (nemzetközi adatok): 99%-ban önakasztás fordul elő. Az elkövetés időpontja és helyszíne szerint: az öngyilkosság-cselekmények 77% -a este 8 és reggel 8 óra között fordul elő, és többnyire a cellában történik (Spinellis 1997). A z öngyilkossági kísérleteket és a befejezett (halálos végű) öngyilkossági cselekmé­ nyeket tekintve (irodalmi összesítés szerint): minden tizedik öngyilkossági kísérlet végző­ dik halállal. A szakirodalomban megjelenő előrejelzések szerint a jövőben a következő összefüggés várható a fogvatartottak száma és a börtönöngyilkosságok között: Minél magasabb lenne a fogvatartottak száma, annál alacsonyabb börtön-öngyilkossági ráta becsülhető; és fordítva; mi­ nél alacsonyabb lesz a fogvatartottak száma, annál magasabb öngyilkossági ráta becsülhető. Az összefüggés a törvényi változásokat tükrözi, ami a börtönbe kerülő egyének sajátos csoportösszetételét is módosítja. Ha a jo g csak az erőszakosabb és veszélyesebb bűncse­ lekmények esetében rendel el fogvatartást, akkor a fogvatartottak az elkövetők violens cso­ portjából kerülnek ki, akiknél - m int ismeretes - az öngyilkosság rizikója szignifikánsan magasabb.

A fogvatartottak öngyilkosságának háttértényezői A kóroki tényezők vizsgálatakor a következő alapkérdésekkel kell szembesülnünk: A büntetés-végrehajtási intézm ény „csak” terepe az öngyilkosságnak, vagy előidéző szerepe van? A büntetés-végrehajtás helyszíne önmagában szuicidogén környezet, vagy a fogvatar­ tottak egy olyan sajátos csoport, m elynek magas a szuicid veszélyeztetettsége? A kérdéseknek kifejezetten gyakorlati jelentőségük van, m ert meghatározóak abból a szempontból, hogy a prevenciós erőfeszítések mire tegyék a hangsúlyt: az egyén megsegítésére, individuális szempontokra, vagy a közösségre, az egyént körülvevő mentálhigiénés környezetre.

Motivációs faktorok: - családi problém ák 29% A fogvatartott és családja közti kapcsolatban felmerülő probléma (például válási szándék bejelentése, elítélő attitűd) Családon belül felmerülő nehézség (családtag megbetegedése, anyagi nehézségek a családban) - valamely jogi eljárási esemény 26% (például kihallgatások, tárgyalások, ítélethirdetés, fellebbezés elutasítá­ sa, az ítélet jogerőre emelkedése, szabadulás előtti pánik szorongás, fe­ lelősség vállalás önmagáért stb.) Kiem elésre érdemes adat, hogy a legtöbb öngyilkossági kísérletet el­ követő ügyében m ég nem született ítélet, valamint az előzetes letartóz­ tatásban lévők körében a legmagasabb az előfordulás.

- problémák a fogvatartottak csoportján belül, vagy a személyzettel 24%, -m e n tá lis egyészségi problém ák 13-17%. (Laishs 1997, K erkhof - Bem asco 1990).

Az öngyilkos populáció sajátosságai Magasabb az öngyilkossági előfordulás - a tíz évnél hosszabb szabadságvesztésre ítéltek körében, - az ítélet előtt álló fogvatartottak körében: vizsgálati fogságban, előzetes letartóztatás alatt - a gyilkosságot elkövetők között - a rablást elkövetők között - a drogterjesztők között - a rossz családi háttérnek vagy egyedül állók körében (az elkövetők 97% -ára igaz! Ezen belül 51% -ban nem éltek házasságban) - a fiatalabb fogvatartottak körében (átlagéletkor 31,6 év), - a korábban m unkanélküliek körében 47% -ban - az etnikailag valamely kisebbséghez tartozók körében 47% -ban (Blaauw 1997) - pszichiátriai betegségben szenvedők körében - az intézményen belüli súlyos konfliktusokba bevonódó fogvatartottak körében - azon fogvatartottak körében, akiket egyik büntetés-végrehajtási intézményből a m á­ sikba helyeznek át.

A mentális betegségek és a fogvatartottak öngyilkosságai Szakirodalmi becslések szerint az összes börtönben került személy 13%-17%-a szen­ ved mentális megbetegedésben, és bír nagyobb sebezhetőséggel az öngyilkosság szem ­ pontjából. A mentális betegségeken belül a szem élyiségzavar felülreprezentált. Ezen fogvatartot­ tak körében fordulnak elő leggyakrabban önsértések (falcolások, öncsonkítások), melyek figyelmeztető jelnek, prekurzom ak tekinthetők a későbbi súlyosabb, akár végzetes öngyil­ kossági cselekmény szempontjából. A z önsértések 60-70% -a a fogvatartás első 6 hónapjá­ ban fordul elő (Liebling 1992, Hayes 1995, Eyland 1997). Legjellemzőbb az impulzív, a diszociális, antiszociális, hisztrionikus, nárcisztikus sze­ mélyiségzavar. Különösen az erőszakos bűncselekményeket elkövetők körében a személyiséget az ag­ resszió szabályozásának zavara, és fokozott impulzivitás jellem zi. A fogvatartás során a „heves, robbanékony term észetet” mutató egyéneknél az agresszió önmaguk ellen fordítá­ sa valószínűsíthető (Simon 2001).

Alkoholbetegek és drogfüggő betegek Előfordulásuk a fogvatartottak körében gyakoribb, mint az átlagpopulációban, különö­ sen az ópiátfűggők alkotnak jelentős csoportot. Ez a megállapítás visszatér a nemzetközi irodalomban, és nincs okunk feltételezni, hogy M agyarország ez alól kivétel lenne, bár öszszefoglaló adat nem ismeretes.

Az öngyilkosság-megelőzési stratégiáknak külön figyelmet kell fordítaniuk erre a fo­ kozottan veszélyeztetett csoportra, különös tekintettel a kedvezőtlen trendekre.

A társas és tárgyi környezet szerepe A fogvatartási szituáció szinte kivétel nélkül stresszelő hatású a bekerülő személyre, amely nem ritkán szinte sokkszerű pszichés állapotot, lelki krízist indukál. A kritikus lelkiállapot összetevői: kétségbeesés a korábbi támogató kapcsolatok meg­ szakadása miatt, szorongás a várható további fejleményektől, önmaga ellen és külső sze­ mélyek ellen irányuló indulatok, reménytelenségérzés. A környezeti stresszek azonban ön­ magukban nem vezetnek öngyilkos viselkedéshez, kivéve azokat az egyéneket, akiknek megküzdési stratégiája gyengébb (Johnson 1999). A fogvatartás körülményeinek, különösen a társas közegben elszenvedett frusztrációk­ nak és traum áknak provokáló ereje lehet. A z egyén lelki egyensúlyának elvesztésében je ­ lentős szerepet játszhatnak a következők.

- sanyargatás Összefoglaló szakirodalmi adatok szerint az öngyilkossági cselekményt elkövető fogvatartottaknak több mint egynegyede vált sanyargatás áldozatává!

- kiszolgáltatottság, „csicskáztatás”, szexuális erőszak Holland börtönadatok szerint az öngyilkossági cselekményt elkövetett börtönlakók 37% -a élt át megerőszakolási traum át a börtönben, szemben a nem öngyilkos börtönlakók kontrollcsoportjával, ahol a szexuális erőszak „csak” 6%-ban fordult elő. A kiszolgáltatott­ ság fokát alapvetően a rabhierarchiában elfoglalt hely határozza meg, de például a fogvatartottak egymás közötti eladósodása is befolyásolhatja.

- tárgyi környezet Meglehetősen szoros összefüggés m utatkozik a börtönök zsúfoltsága és a szuicidiumok szám a között. A zsúfoltság erőszakot szül, gyakoribbak a stresszhelyzetek, frusztrációk, melyek a gyengébb megküzdési stratégiájú egyéneknél öngyilkossági cselekményhez ve­ zethetnek. Nemzetközi adatok szerint a túlzsúfoltság az egyik legjelentősebb összetevője a magas öngyilkossági arányszámnak (Liebling 1992). A mozgási lehetőségek korlátozott volta, az elhelyezés körülményei (egyszemélyes vagy többszemélyes, az alkalm azkodást túlzottan igénybe vevő cella) mind-mind befolyá­ solhatják a fogvatartottak lelki közérzetét és stressztűrő képességét. Az intézmények tárgyi adottságai, a vizuális hatások, a színek, a fogvatartottak mentá­ lis állapotát pro- és kontra egyaránt befolyásolhatják. Sokan döntő szerepet tulajdonítanak az öngyilkosság elkövetésére alkalmas eszközök elérhetőségének, ezért erősen törekednek arra, hogy lehetőleg minél kevésbé legyenek olyan tárgyak, berendezési eszközök a foglyok környezetésben, amelyeket az öngyilkos cselekmény kapcsán felhasználhatnak. Bár az alkalmas eszköz könnyű elérhetősége két­ ségtelenül hozzájárulhat az öngyilkossági szándék kivitelezéséhez, de az öngyilkosság pre­ venciójában a késztetés mérséklése, vagy megszüntetése a döntő. Tehát bizonyos, szinte felhívó jellegű eszközök (csövek, kampók, stb.) elérhetetlenné tétele fontos, de nem elég­ séges feltétel!

Külföldi tapasztalatok egyébként azt mutatják, hogy nincs szoros összefüggés az intéz­ mény biztonsági foka és az öngyilkosságok száma között.

Kritikus pontok az öngyilkosság megelőzésében (Hayes 1995) 1. A személyzet egyes tagjainak szerepe és felelőssége nem egyértelmű. 2. A lelki egészséget szolgáló program ok és akciók nem illeszkednek az intézmény egé­ szének programjába. 3. Nincsenek módszerek az öngyilkossági hajlam kiszűrésére. 4. Nem megfelelő, vagy nem hozzáférhető a pszichológiai ellátás a fogvatartás kezde­ tekor és a későbbi fogvatartás során sem. 5. Kommunikációs zavarok a személyzet körében. (Nem megfelelő kommunikáció a letartóztatást és fogolyszállítást végző team és a börtön team között. N em megfelelő kom ­ munikáció a lelki egészségügyi szolgálat és az orvosi team között.) 6. Paraszuicídiumok. A z önsértő cselekmények egy része valójában nem jelent életve­ szélyt az elkövető számára. Ezekben az esetekben a választott eszköz vagy módszer nem alkalmas az élet kioltására, illetve az elkövetőt sem a meghalás szándéka vezérli. A z önsér­ tő cselekménnyel a fogvatartott a környezet figyelmét kívánja felhívni, valamilyen válto­ zási, változtatási igényt fejez ki ezen a közvetett m ódon. Ezek a cselekmények lényegében tehát az adott pillanatban nem jelentenek akut életveszélyt. Hosszabb távon azonban ezek­ nél az egyéneknél nagyobb arányban fordul elő súlyosabb, esetleg halállal végződő önsér­ tő cselekmény. Komoly és elmélyült mérlegelést kíván, hogy ezekre az úgynevezett paraszuicídiumokra hogyan reagáljon a börtön személyzete. H a az elkövetőt „túljutalmaz­ zuk” azzal, hogy az általa kívánt, számára pozitív változás bekövetkezik, bizonyos igényét teljesítjük stb., ezzel megerősítjük ezt a típusú magatartást. így a pozitív feedback révén az egyén problém am egoldó repertoárjába ez a m egoldás vésődik be, és egyre gyakrabban fog élni vele. A fogvatartott társakra vonatkoztatva is követendő példaként mutatkozhat az ön­ sértő cselekmény, m elynek révén bizonyos előnyökre lehet szert tenni. Ajánlatos tehát ezeknek az eseteknek a gondos elemzése, az elkövető egyén mentálhigiénés állapotának felmérése, ez azonban nem jelentheti automatikusan az előnyhöz jutást. 7. A személyzet tréningje, a szupervízió, az öngyilkosság megelőzésére tett erőfeszíté­ sek hiányosak. 8. A személyzet negatív attitűdje alapvető akadályát képezheti a szuicid prevenciós program hatékonyságának. 9. Hiányosságok a sürgősségi ellátásban. Kanadában a halállal végződő öngyilkossági esetek egyharmadában tártak fel problém ákat a sürgősségi ellátásban, például nem volt megfelelő eszköz, vagy nem volt megfelelően gyakorlott a személyzet. Magyarországon nincs erre vonatkozóan adat.

Szuicid prevenciós programok alapelemei, összetevői A közösségi elven alapuló megelőzési stratégiák kulcsszavai a következők: - kommunikáció - esélyteremtés

Ez egyszerűen annyit jelent, hogy lehetőség szerint csökkenteni kell a fogvatartottakban a bizonytalanság-érzést, mely az előttük álló periódusra, a börtönéletre stb. vonatko­ zik. Tehát a kommunikáció lényege az, hogy kellő információt adjunk a rá váró körülmé­ nyekről. A börtönlakó - reménytelennek tűnő helyzetében - a börtönben esetlegesen elszenve­ dett sérelmeket is m int kivédhetetlent, megváltoztatatlant éli meg, nem remélve segítséget. Ezekben az esetekben a börtön m aga környezeti provokatív ágensnek minősíthető a szuicid cselekményben. Ilyen körülm ények között az öngyilkosság mintegy tiltakozást és m e­ nekülést fejez ki az adott szituációból. A börtönön belüli lehetséges lelki segélyforrások is­ m erete és ezek elérhetősége markáns preventív erőt jelenthet. Ez tehát a megfelelő kom­ munikáció értéke. A fogvatartott számára érzékelhetővé válik, hogy milyen lehetőségeket kaphat, ha lelki egyensúlya megingana.

Sikeres szuicid prevenciós programok feltételei 1. Elvi szinten tisztázottak a feladatkörök a börtönökben, a rendőrségi zárkákban és a lelki egészségügyi szolgálatban. A szuicid prevenció sikere érdekében meg kell határozni a különféle szolgálati ágakhoz tartózó dolgozók eseti és időszakos együttműködésének rendjét, illetékesség, felelősség, intézkedési jo g és kötelesség tekintetében (M agyamé Zsom bor J. 2000). 2. A fogvatartottak szűrése: szemi strukturált interjú alkalmazása a szűréshez. 3. Szupervízió. 4. Veszélyeztetett személyek speciális megfigyelési lehetősége. 5. Komplex kezelés (gyógyszeres kezelés, esetkövetés). 6. Krízisintervenció (külső segítő bevonása, telefonszolgálatok igénybevétele). Pszichi­ átriai, pszichológia erőforrások elérhetősége. 7. Belső és külső segítőrendszerek összekapcsolása. (NGO-k bevonása, például szama­ ritánusok, külső kórházi elhelyezés akár civil kórházba is megfelelő őrizet mellett, lelkészi szolgálat igénybevétele). 8. Tréning az intézmények személyzete számára. M entálhigiénés képzés (felkészültség, problém a iránti érzékenység, szemléletformálás). A dolgozó állomány szűrése, a nevelők alkalm asságának vizsgálata, az ebben a körben előforduló öngyilkosságok feldolgozása, kiégés elleni programok. A prevenció hatékonysága a közreműködők motiváltságán és szemléletén múlik. A z őrszemélyzetnek kulcsfontosságú észlelő és kezdem ényező szerepe van, hiszen sem a nevelő, sem az orvos, sem a pszichológus nincs a fogvatartottakkal a nap 24 órájában. A fogvatartottak viselkedésének és hangulati változásának legtöbb esetben ők az első észlelői. 9. A kommunikáció fenntartása a börtönön kívüli világgal. A prevenciós programokban egyre nagyobb hangsúlyt kap és a büntetés-végrehajtási intézetekben alkalmazható krízis­ intervenció egyik legígéretesebb és jelenleg kellően ki nem használt terepe a külvilággal való kapcsolattartás rendszerének megváltoztatása, a lehetőségek kibővítése. Krízishely­ zetben a családdal való kapcsolattartás lehetővé tételének, illetve megkönnyítésének jelen­ tős öngyilkosság megelőző ereje van. Ugyanígy igen kedvező hatású a lelki elsősegély te-

lefonszolgálatok bevonása a szuicid prevenciós munkába. A segítségnyújtás ezen módja Magyarországon jelenleg nem hozzáférhető, a speciális környezetre vonatkozó szabályok kidolgozása m ég várat magára. Ugyanilyen fontos, hogy a telefonszolgálat képviselői ha­ tékony, kétirányú kapcsolatban legyenek a börtönök személyzetével. 10. Az öngyilkossági esetek kivizsgálása és monitorizálása. A vizsgálatnak nem csak az esemény tárgyszerű megismerésére kell törekedni, hanem a pszichológiai háttér m axim á­ lis feltárására is. Ez sok helyütt hiányzik a jelenlegi gyakorlatból. A z így szerzett megfi­ gyelések egyébként eredményesen használhatóak a képzésben, tréningek során is. A kana­ dai büntetés-végrehajtási intézményekben minden öngyilkossági esemény kivizsgálásra kerül, de nem csak a felelősség szempontjából, hanem egy szakértőkből álló bizottság pró­ bálja feltárni azokat a pszichológia és környezeti tényezőket, am elyek szerepet játszhattak a cselekményben. Magyarországon jelenleg ez a típusú feltáró és az egyes esetekből ta­ pasztalatokat levonó m unka hiányzik. 11. A személyzet mentálhigiénés megerősítése. A büntetés-végrehajtási intézetek sze­ mélyzete a m unkajellegénél fogva eleve fokozottabb pszichés megterhelésnek van kitéve. A rendkívüli események, így a börtönben bekövetkezett öngyilkosságok traumatikusan hathatnak a személyzetre, mely miatt megfelelő segítségre, támogatásra szorul. (M egjegy­ zendő, hogy m a M agyarországon a nevelők és egyéb mentálhigiénés szakemberek a leg­ rosszabbul fizetett büntetés-végrehajtási alkalmazottak!)

Az öngyilkosság megelőzési programok fázisai

1. A magasabb öngyilkossági rizikójú fogvatartottak azonosítása, szűrése. A z öngyil kossági veszély szűrésére vonatkozó általánosan elfogadott és használt standard eszköz nincs. Különféle pszichológia tesztekkel és tünetlistákkal, kérdőívekkel való próbálkozá­ sokkal találkozunk a szakirodalomban, ezek megbízhatósága azonban kétséges, az utánkövetéses vizsgálatok ezek érvényességét nem igazolják (K erkhof and Bemasco 1990). Igen sok a fals pozitív és a fals negatív eset, olyannyira, hogy például egy írországi kutatás azt mutatja, hogy 97 börtönöngyilkosságból 83-at nem jelzett az alkalm azott teszt, tehát az esetek 87%-ában az öngyilkossági veszélyt nem mutatták ki. A z áldozatok 59%ánál nem észleltek preszuicidális jelet, de ahol ilyen jelzés volt, ott is jellem zően ezeket a jelzéseket sokkal inkább a fogolytársak észlelték, mint a személyzet. (15% szemben a 8%kal). A z áldozatok 44% -ának nem volt korábban öngyilkossági kísérlete (Laishs 1997). A z öngyilkossági veszély becslése azért is bizonytalan, mert egy dinamikus folyamatról van szó, amely változékony, ily módon a tesztek érvényessége egy bizonyos perióduson túl kérdésessé válik (M otto 1990). Sokkal fontosabbnak és hatásosabbnak tűnik a fogvatartot­ tak megfelelő kikérdezése. Helyes, ha elvetjük azt a tabunak tekintett tételt, mely szerint az „ öngyilkosságra vonatkozó direkt témafelvetés túlságosan konffontatív és kerülendő. He| lyesebb és célravezetőbb a tém a nyíltabb és feltáróbb jellegű kezelése. A kockázat megíté­ lésében segítségünkre lehet, ha tisztázzuk azokat a paramétereket am elyek általában növe­ lik a szuicid magatartás valószínűségét. Ezek a következők: pozitív családi anamnézis, ko­ rábbi öngyilkossági kísérletek, a közösségi támogatás hiánya, korábbi fogvatartás az előz­ ményben, közeli hozzátartozó elvesztése, igen zaklatott érzelmi állapot, korábbi alkohol, _ illetve drogproblémák. Összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy a fogvatartottak körében a

kockázati tényezők többszörösen, halm ozottan vannak jelen. Ebből a sajátosságból adódó­ an m ár természetszerűleg m agasabb az öngyilkosság előfordulása a börtönökben, mint át­ lagos körülm ények között, az átlagpopulációban. 2. Szuicid személyek szoros monitorozása. A fogvatartottak és különösen az öngyilkossági szempontból veszélyeztettek m onitorozását tekintve ellenmondásos véleményekkel ta­ lálkozunk. A megfigyelés gyakoriságát általában nem csak a személyzeti létszám befolyá­ solja, hanem számos egyéb tényező is. Például sok helyen tekintettel vannak arra, hogy a képernyős megfigyelés a fogvatartottak közérzetére összetett hatású: feszültséget, azaz pa­ radox hatást kelthet, másfelől azt az érzetet is keltheti a fogvatartottban, hogy vigyáznak rá, óvják őt. A z öngyilkossági kísérletek szempontjából a minél gyakoribb megfigyelés segít­ het annak elkerülésében, hogy egy öngyilkossági kísérlet végzetessé váljék. A gyakorlatban különféle büntetés-végrehajtási intézményekben eltérő monitorozási rendszerekkel találko­ zunk. Legáltalánosabb az éjszakai monitorozás, illetve akut öngyilkossági veszélyben lévő fogvatartottakat minden félórában ellenőrzik. Néhány intézetben folyamatos cella kamerás megfigyelés van. Mint láttuk, a fogvatartás kezdetekor a mentálhigiénés előzmények feltá­ rása igen fontos. A z exploráció kiterjed a korábbi esetleges öngyilkossági kísérletekre, ön­ gyilkossági gondolatokra. A későbbiek során figyelemmel kell kísérni a fogvatartottra jel­ lemző probléma-megoldási módokat, kellő jelentőséget kell tulajdonítani a felmerülő ön­ gyilkossági késztetéseknek, az öngyilkossági terveknek. Azon fogvatartottak esetén, akiknél már bekerüléskor az explorációs anyag alapján nagyobb a veszélye a szuicid cselekmény­ nek, különösen pontos, folyamatos adatelemzésre van szükség. A z információk összesítése alapján detektálni lehet és kell az önsértés fokozott veszélyét az adott egyénnél általában és aktuálisan. A z utóbbi esetben a fogvatartottat nem szabad egyedül hagyni a cellában. 3. Öngyilkosságra alkalmas eszközök minimalizálása, a tárgyi környezet biztonságos­ sá tétele. Ha egy fogvatartottat öngyilkosság szempontjából veszélyeztetettnek tekintenek, a cella veszélytelenítése általános, elengedhetetlen intézkedés a legtöbb intézményben. M indemellett legalább egy, szigorú megfigyelésre alkalmas biztonsági cella kialakítása is szükséges, amelyben a fogvatartott állandó megfigyelésére lehetőség van, a mosdó és toa­ lett rozsdamentes acélból készül, a csövek rejtettek, az ágy a padlóhoz rögzített, az elítélt megfelelő ruházatban van stb. Egész napos kam erás megfigyelés indokolt. Elengedhetet­ len a cellában elhelyezett személlyel való rendszeres kommunikáció. A z elítélt 48 óránál tovább nem tartható a cellában. A fogvatartottról készült dokumentációban figyelmeztetőleg kell jelezni az önsértésekre vonatkozó információkat, előzményeket, különösen, ha a fogvatartott egy másik intézménybe kerül áthelyezésre. 4. A szuicid veszélyeztetettek pszichológiai támogatása. A pszichológiai támogatás iránti szükséglet legmarkánsabban a fogvatartás első időszakában jelentkezik, ezt az is mu­ tatja, hogy az öngyilkosságok nagy része a fogvatartás első napjaiban, első heteiben fordul elő. A z öngyilkossági veszélyben lévő fogvatartottak pszichológiai támogatása alapelvei­ ben nem különbözik a börtönön kívül alkalm azott módszerektől. A leghatékonyabb pre­ ventív stratégia az, ha szoros, személyes kontaktust hozunk létre a segítő személy és a fog­ vatartott között. A kapcsolat a megértési szándékon és azon a lehetőségen alapul, hogy a veszélyeztetett személy megoszthassa az érzelmeit és lelki problém áit valakivel, aki iránt

bizalmat érez. A z öngyilkossági veszélyben lévő fogvatartottak támogatása nem könnyű feladat: segítenünk kell az érzelmek megfogalmazásában, a halálvágy hátterének tisztázá­ sában, az alternatív m egoldások megtalálásában. A pszichésen sebezhetőbb, öngyilkosság szempontjából veszélyeztetettebb elítéltek m ellé sok helyen egy úgynevezett „m entort”, vagy „listenert” rendelnek, aki rendszerint egy idősebb, együttműködő elítélt. O alkalmas azoknak a finom jelzéseknek az észrevételére, am elyek segíthetnek a fogolytárs lelkiálla­ potának, esetleges szuicid szándékának m egítélésében. A listening és mentor rendszer nem csak a problémának a személyzet felé történő jelzésére alkalmas, hanem érdemi, közvetlen segítséget is jelenthet a krízisben lévő számára. A z azonos élethelyzet fogékonyabbá teszi a veszélyeztetett egyént a pozitív gesztusok elfogadására. Külső segítő rendszerek, például alapítványok, önkéntes segítők igénybevétele messzemenően ajánlatos. A z Egyesült Királyságban például a 80-as évek óta szamaritánus önkéntesek nyújtanak érzelmi támogatást a fogvatartottak számára a börtönökben. Ő k tartják azokat a kiképző tré­ ningeket is, amelyekben egyes fogvatartottakat képeznek ki arra, hogy támogassa az öngyil­ kosság-megelőzési munkát a fogolytársak körében. A z elítéltek köréből és a külső környe­ zetből jövő önkéntesek összehangolt munkát végeznek. Minden újonnan bekerülő elitélttel foglalkoznak, heti tájékoztatásokat tartanak, és lehetőség szerint felkészítik őket a börtönbe­ li életre. Erősítik bennük azt az érzést, hogy nincsenek magukra hagyva, és itt is vannak olyan emberek, akik gondoskodnak róluk, vigyáznak rájuk. H a egy fogvatatott kritikus lel­ kiállapotban van, a szamaritánusok akár 24 órás támogató jelenlétet is biztosítanak (Schlosar 1994). Külső segítők, akár civil szervezetek kellően felkészült mentálhigiénés szakembere­ inek bevonása a fogvatartó intézmények m unkájába Magyarországon nem jellem ző, nincse­ nek hagyományai. Pedig komoly erőforrást jelenthetnének a fogvatartó intézményekre je l­ lemző mentálhigiénés állapotjavításában. Jelenleg az egyházak részéről mutatkozik szórvá­ nyosan ilyen tevékenység, ez azonban pusztán egy speciális spektrumot jelent, és önmagá­ ban nem elegendő. Biztosítani kellene a mindenfajta ideológiától mentes segélyforrást a rászorultak számára. Ha a szuicid krízis a büntetés-végrehajtási intézet belső személy­ zete által nem menedzselhető, a fogvatartottat speciális ellátó helyre kell áthelyezni. 5. A z öngyilkosság szempontjából veszélyeztetett személyek áthelyezése speciális in­ tézménybe, ahol a velük való foglalkozásra nagyobb lehetőség van. A z áthelyezés általá­ ban azokra a fogvatartottakra korlátozódik, akiknél súlyos és komplex problémáról van szó, melyet a büntetés-végrehajtási intézet stábja nem tud kezelni. Ideális esetben a szuicid veszélyben lévő fogvatartóit ellátása az általános pszichiátriai ellátás keretében kellene, hogy megvalósuljon. Mindazonáltal mindenütt a világon azt látjuk, hogy a pszichiátriai ellátóhelyek a feladattól elzárkóznak, ezeknek a betegeknek az ellátását nem vállalják. így U aztán rendszerint valamely, az igazságügy keretén belül működő ellátóhely marad a rendíj szerben. Ezeknek a hatékonysága részben szemléletük, részben az ott kezelt betegcsoport heterogenitása miatt is kérdéses. A megoldás többnyire átmeneti, m ert ezek az intézmények is a lehető legkorábbi időpontban visszaküldik a betegeket az őket fogvatartó intézmények­ be, anélkül hogy mélyrehatóbb pszichológiai ellátást, segítséget kaptak volna. M agyaror­ szágon az öngyilkosság szempontjából veszélyeztetett fogvatartóit személyek kezelése az i IMEI-ben történik. Ezen intézm ényben jelenleg sem a tárgyi, sem a személyi feltételek

nem biztosítottak kellő színvonalon a szuicid betegek kezelése és utógondozása szempont­ jából. Mind az intézményen belüli terápiás lehetőségek szempontjából, mind pedig a be­ küldő intézmények és az IMEI együttműködése szempontjából fejlesztésekre, előrelépés­ re van szükség (részletesen lásd a függelékben). A szuicid betegek utógondozása a jelen rendszerben lényegében megoldatlan. A feladatot megosztva célszerű ellátni az IMEI, il­ letve a beküldő intézmény belső mentálhigiénés szolgáltatása keretében. 6. A személyzet megfelelő képzése; tréningeken való részvétel.A prevenciós prog­ ram ok hatékonysága döntően a személyzet megfelelő képzettségén, felkészültségén múlik. A képzés során a következőkre kell kitérni: - elméleti információk az öngyilkos viselkedésről (definíció, okok, rizikófaktorok, kri­ tikus pillanatok) - öngyilkosság megelőzés gyakorlati eszközei (a veszélyeztetettek kiszűrése, a moni­ torozási folyamat, veszélyeztető tárgyi eszközök ismerete, az öngyilkossági veszély felismerése, figyelmezető jelek és tünetek, speciális segítők bevonása stb.). - nem specifikus, de a prevenció szempontjából elengedhetetlen témák (fogvatartottak iránti attitűd, munkatársak kapcsolatrendszere, a jó pszichoszociális klím a m egterem­ tésének eszközei). A tréningszerű képzéseken túl fontos a folyamatos szupervízió, az esetek elemzése. Hollandiában például minden fogvatartó intézményben olyan csoportokat hoztak létre, am elyekben orvos, nővér, szociális gondozó, pszichológus és pszichiáter dolgozik. A bün­ tetés-végrehajtás személyzete ehhez a csoporthoz fordul, amennyiben valamelyik fogvatartottnál öngyilkossági veszélyt tételeznek fel. A továbbiakban ennek a csoportnak a felada­ ta a problém a menedzselése. A képzés, a tréningek nem lehetnek kampányszerűek, hanem ezeket rendszeressé, folyamatossá kell tenni. A fogvatartó intézményekben valamennyi olyan dolgozót, aki a fogvatartottakkal közvetlenül érintkezik, célszerű kötelező alapkép­ zésben részesíteni, illetve az egészségügyi személyzetet, valamint a fogvatartottak pszicho­ lógiai, pszichiátriai ellátásában résztvevő egyéb személyzetet speciális, magasabb szintű továbbképzésben kell részesíteni. A z utóbbiakat alkalmassá kell tenni arra, hogy a későb­ biekben m aguk is képessé váljanak alapszintű tréningek tartására.

Összefoglalás A z öngyilkosság a büntetés-végrehajtási intézetekben éppúgy, mint a külvilágban mul­ tikauzális jelenség, amelyben együttesen játszik szerepet a személyiség, az aktuális lelkiál­ lapot, a szociális és tárgyi környezet és egy, vagy több aktuális esemény. Ebből következően a zárt intézményekben is csak azok a stratégiák lehetnek sikeresek az öngyilkosság megelőzésében, am elyekben a stáb kellően gyakorlott és képzett a fogva­ tartottak magatartásának megfigyelésében, az öngyilkossági veszély észlelésében, és gyor­ san megvalósul az egészségügyi sürgősségi csoporttal való kapcsolatfelvétel, azaz gyors és hatékony intervenció történik. M indez jó kommunikációt tételez fel a személyzet különböző csoportjai között, de fo­ lyamatos interakcióban kell lenni a fogvatartottakkal is, mert különösen azok, akik izolá­ lódtak és m agányosságukat intenzívebben élik meg, igénylik ezt a fajta törődést.

A z eredményes öngyilkossági megelőzés kulcsa a stáb problémaérzékenysége és m o­ tivációja. A szuicid prevenciós programok várható eredménye természetesen nem jelentkezik azonnal, a hatékonyság csak hosszabb távon mérhető. Habár belátható időn belül a szuicidiumok 100%-os biztonsággal nem előzhetők meg, a rendelkezésre álló tudományos ismeretanyag és számos hatékony (krízisintervenciós, pszichoterápiás, gyógyszeres) gyógymód révén az öngyilkosságok jelentős hányada m a már elkerülhető. Minden társadalomnak az adott időszakban meghatározott hajlam a van az öngyilkos­ ságra; ezek a trendek jelennek meg a statisztikai adatokban. Mint láttuk, Magyarországon az utóbbi években ezek az adatok kedvezően alakultak. A magyarországi büntetés-végrehajtási intézetekben bekövetkezett öngyilkosságok előfordulási aránya nemzetközi összehasonlításban is átlagosnak tekinthető és pontosan megfelel a nemzetközi trendeknek: az öngyilkossági ráta magasabb ugyan az átlagpopulá­ cióban észleltnél, ez azonban elsősorban az érintett populáció sajátosságaiból adódik. Irreális lenne azt a célt kitűzni, hogy a magyar zárt intézményekben teljes mértékben megelőzzük az öngyilkossági cselekményeket. M eg kell elégednünk azzal, hogy a problé­ mát minimalizáljuk, és kellő szakszerűséggel kezeljük. Ehhez nyújthatnak segítséget azok a sikeres külföldi szuicid prevenciós programok, melyek jelen tanulmányban felvázolásra kerültek, és amelyeknek megismerését és beveze­ tését ajánlom.

Függelék I

Az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetben történt látogatás tapasztalatai Felvételi kritériumok Az előzetes letartóztatásban lévők és az elítélt személyek közül az öngyilkossági kísér­ letet elkövetőket, illetve azokat veszik fel, akiknél szuicid fenyegetettség észlelhető, vagy maga az érintett direkt jelzi az öngyilkosság szándékát. A befejezett öngyilkossági eseteket vizsgálva kiderül, hogy az IM EI-ben csak 30-40%uk fordult meg. A büntetés-végrehajtás orvosa dönt arról, hogy az Igazságügyi Megfigye­ lő és Elmegyógyító Intézetbe átkerül-e a fogvatartott. Évente 140-150 személy kerül felvé­ telre öngyilkossági veszély miatt, a felvételi szám évente növekszik.

Kezelés A betegek az IME1 neuropszichiátriai osztályára kerülnek, ahol 64 szervezett ágy van, melyből 54 m űködik. A betegek kezelése m agába foglalja a pszichológia vizsgála­ tot, a célzott explorációt, illetve a pszichológiai teszteket (Benton teszt, kétprofilú

Szondy teszt az autóagresszió m egítélésére, Rorschach teszt szükség esetén), valam int gyógyszeres kezelést. Elvileg krízis intervenció a legjellemzőbben a következő esetekben történik: tárgyvesztéses helyzetekben, például haláleset a családban, első bűntényeteknél letartóztatási trau­ mák miatt, vagy szabadulási traumák. Gyakorlatban azonban a szűkös terápiás kapacitás miatt ezek m egvalósulása is erősen korlátozott. A kezelésben a pszichofarmakológiai kezelés dominál. Látogatásomkor a betegek erő­ sen szedált állapotban voltak, kifejezetten neuroleptikus gyógyszerhatás alatt. Csoportterápia nincs, a krízisterápia korlátozottan valósul meg. A feladatot 3 főállású orvos és 1 részmunkaidős orvos látja el, közülük 3 rendelkezik pszichiátriai szakvizsgával. A pszichológiai teszteket és a célzott explorációt az intézet má­ sik osztályán dolgozó pszichológus veszi fel. A betegek átlagban 4-5 napot vannak az osztályon, maximális ápolási idő 10 nap. Egy időben 2-6 szuicid beteget kezelnek. A börtönbe való visszaküldés előtt a betegekkel lemondó nyilatkozatot íratnak alá, melyben a beteg kinyilvánítja, hogy öngyilkossági szándékáról lemond. Sajátos jelenség, hogy a börtönben is írásban nyilatkozik az elítélt, hogy öngyilkossági szándéka van. Ezt követően kerül az IMEI-be. A z utógondozás rendszer lényegében depó neuroleptikum 4 hetente történő beadását jelenti, egyéb mentálhigiénés jellegű utógondozás nincs. A betegek egy része ismételten fordul m eg az osztályon (ingajelenség), ezt többnyire manipulatív szándéknak minősítik.

Tárgyi környezet A z osztály ajtaja zárva van. A kórtermek ajtajai is zárva vannak. A felszerelés elörege­ dett, elhasználódott, szegényes. A z ágynemű hiányos. A betegek a kórtermekbe bezárva tartózkodnak, az ápoló személyzettől elkülönítve. A biztonsági és terápiás szempontok egyenrangúsága nem látszik biztosítottnak, ebben az épületszerkezetben és a jelenlegi szemlélet mellett a biztonsági szempontok dominál­ nak. A z osztályon létezik a fokozottabb obszervációt lehetővé tevő kamerázott kórterem, a folyam atos monitorozásra azonban a személyzeti ellátottsági problém ák miatt nincs mód. Egészében véve a tárgyi környezet lehangoló, a pszichoterápiás m unka számára a fel­ tételek kedvezőtlenek.

Összefoglalás A z ápoló személyzet körében - részben az előnytelen m unka körülményekből, részben a túlterheltségből adódó - negativisztikus szemlélet és attitűd, illetve kiégettség jelei mu­ tatkoznak. A túlterheltségre jellem ző, hogy a betegek között voltak olyanok, akik már több napja ott tartózkodtak az osztályon, de az érdemi pszichoterápiás m unka megkezdésére m ég nem volt mód.

Bár megfogalmazódott az a készség, hogy az IMEI vállalná a büntetés-végrehajtási in­ tézményekben dolgozó személyzet mentálhigiénés képzését, illetve szuicid prevenciós tré­ ningek tartását, a jelenlegi személyzeti ellátottság mellett ez irreálisnak tűnik. Tapasztalatom szerint jelen feltételek mellett a napi klinikai szakfeladatok ellátása sem valósul m eg az elvárható mértékben.

Függelék II A Budapesti Fegyház és Börtönben történt látogatás tapasztalatai A z intézményben az öngyilkossági problematikát igen fontos kérdésként kezelik, amely nem csak a jelentési kötelezettségből, hanem pozitív szemléletükből, a mentálhigi­ énés szempontok figyelembevételéből adódik.

Tárgyi környezet A z épület két részből áll. A z „A” objektumban eredetileg 1 személyes zárkák voltak, vannak, melyeken jelenleg 2-3 fő kerül elhelyezésre. A „B” objektumban 8-10 fős zárkák vannak, amelyből a személyzet szerint sok konfliktus, feszültség, problém a adódik. A börtön telítettsége 140-150%-os, amely az elhelyezés szempontjait meghatározza. A z elítéltek természetesen szeretnének kisebb zárkákba kerülni, am elynek egyik „m ódja” az öngyilkossági szándék hangoztatása (amely bizonyos mérlegelés után meg is valósulhat). Nyugtalan, önveszélyes állapotban levő fogvatartott elhelyezésére egy speciális helyi­ ség áll rendelkezésre, am elyben az önsértés lehetősége minimalizált („gumiszoba”).

Személyzeti ellátottság Minden szinten egy felügyelő van, aki 100-120 személyre figyel. Felügyelői körben az alkalmazás feltétele m inim um a szakmunkás képzettség (tehát az érettségi m ár nem felté­ tel). Képzésükben az öngyilkosság megelőzési tém akör nem szerepel, és általában a m en­ tálhigiénés szempontok a képzésben nem jelennek meg. A két objektumban összesen 24 nevelő dolgozik, m iközben átlagban 1400- 1500 a fogvatartottak létszáma. A nevelők felsőfokú végzettségű személyek, diplom ájuk azonban nem feltétlenül humán képzettséget jelent, hanem sokan közülük például műszaki értelmi­ ségiek, akik másutt nem bírtak elhelyezkedni. Nem hivatalos megítélés szerint 90% -uk kényszerpályán van, és csak kb. 10%-uk va­ lóban motivált erre a munkára. A nevelők egy része hivatásos, más része közalkalmazotti státuszban van, köztük fizetésbeli különbség adódik. A nevelői létszámot a börtön vezetése alacsonynak ítéli. Ideális esetben 20-30 fogva­ tartott tartozna egy nevelőhöz, a valóságban jelenleg ez több m int 60 személy. A nevelők túlterheltek, feladatkörükben nem csak a fogvatartottakkal való foglal­ kozás szerepel, hanem ellenőrizniük kell a tárgyi környezetet a zárkákban, a m egfele­ lő rendet stb.

A fogvatartottakkal való foglalkozás a befogadó beszélgetéssel indul, melyet a nevelő kezdeményez, és am elynek során lényegében a börtönszabályok ismertetésére kerül sor. A fogvatartott anamnéziséről csak azok az adatok állnak rendelkezésre, amelyek a büntetés­ végrehajtási rendszer keretén belül keletkeztek. A börtönbe kerülés előtti időszakról megbízható anamnesztikus adat nem áll rendelke­ zésre, bizonyos esetekben kérésre a rendőrségtől kapnak információt. így tehát a fogvatar­ tott esetleges előzetes öngyilkossági kísérleteiről sincs tudomása a nevelőnek. A potenciá­ lis öngyilkossági veszély előrejelzésére vonatkozó semmiféle szűrés jelenleg nincs. Záró­ jelben jegyzem meg, hogy a fogvatartott kiszabadulása után a pártfogó sem kap adatokat a börtönbeli történésekről, például a megtörtént öngyilkossági kísérletről sem. A z információ áramlása tehát akadozott, részleges, hiányos és esetleges. A későbbiek­ ben általában a fogvatartott kezdeményezi a kapcsolatfelvételt a nevelővel. A börtönben 3 pszichológus és 1 lelkész dolgozik. A pszichológus feladata a személyi állomány pszichés problém áinak kezelése és - kérésre - a fogvatartottak meghallgatása kü­ lönböző pszichológiai problém ák kapcsán. Abban az esetben, ha a fogvatartott szuicid kijelentést tesz, első fokon a nevelő foglal­ kozik vele és m egpróbálja a szándékától eltéríteni. Amennyiben ez nem sikerül, az elöljá­ ró rendeletére mozgáskorlátozó eszközt alkalmaznak a szuicid kísérlet megakadályozásá­ ra, azaz a fogvatartottra kéz és lábbilincs kerül. Ezen a szinten már a szuicid veszély elhá­ rítására bevonják a pszichológust, az orvost és esetleg a lelkészt is. A z orvosi ellátást egy osztályvezető és öt szakorvos biztosítja. Ügyeleti időben szak­ ápoló van jelen, az orvos otthoni készenlétben van, telefonon elérhető.

Mentálhigiénés lehetőségek az intézményen belül A börtönben speciális csoportok léteznek, úgymint gyógyító-nevelő csoport, átmeneti csoport, drogprevenciós körlet, dolgozó-, illetve nem dolgozó csoport, munkaköriét szerin­ ti csoportok (például asztalosműhely), egészségügyi körlet. Kiemelést érdemel a gyógyító-nevelő csoport. Ebbe a csoportba kerülnek azok a fog­ vatartottak, akik nem elmebetegek, de különféle fogyatékossággal vagy személyiségzavar­ ral bírnak, illetve szuicidium szempontjából veszélyeztettek. A csoport átmeneti jelleget képez az általános fogvatartotti pozíció és az IMEI kezelés között. Ezek a fogvatartottak zárt körletrészen, a többiektől elkülönítve élnek, társaikkal nem érintkeznek. Itt kevesebb em ber ju t egy nevelőre, így intenzívebb foglalkozásra, fokozot­ tabb kontrolba is lehetőség van. N api elfoglaltságuk is különbözik a többiektől, például csoportfoglalkozásokon vesznek részt, általában a mentálhigiénés szempontok nagyobb hangsúlyt kapnak.

Jellegzetes helyzetek a börtönben elkövetett öngyilkossági esetekben Jellemzően az esti és éjszakai órákban történnek az öngyilkossági cselekmények, mert ekkor kevésbé kontrollálhatók a fogvatartottak. A fogvatartottak körében előforduló kínzások, szexuális abúzusok, sanyargatások egy része a személyzet előtt rejtve marad. H a ezek az esetek felszínre kerülnek és bebizonyo-

sódnak, akkor a cselekményt hivatalból üldözendőnek tekintik, és megteszik a megfelelő jogi lépéseket, illetve a társaival szemben erőszakosan viselkedő fogvatartottat elkülönítik, magánzárkába rakják, minden módon szeparálják a többiektől. A fogvatartottak közti erőszakos cselekm ények megelőzésére, illetve az előfordulási gyakoriság csökkentésére igen alkalmasak azok a programok, melyek a fogvatartottak szá­ mára a strukturált időtöltést biztosítják: sportprogramok, egészségmegőrző szakkörök stb. Azokban az esetekben, am ikor intézeten belüli eszközökkel az öngyilkossági veszély elhárítása nem sikerül, a fogvatartottat az IMEI-be utalják át.

A szuicid cselekményekkel kapcsolatos felelősség kérdése A z esetekkel kapcsolatban jelentési kötelezettség áll fenn. Amennyiben az eset kivizs­ gálása során kötelességszegés, mulasztás merül fel (elsősorban a nevelő ellen), vagy azt ál­ lapítják meg, hogy nem kellő alapossággal járt el a személyzet, akkor a dolgozó alacso­ nyabb beosztásba is kerülhet.

Öngyilkosság a személyzet körében Három éven belül két, fegyverrel elkövetett öngyilkosság fordult elő a személyzet kö­ rében. A személyzet felvételekor az egészségügyi alkalm asságot a BM kórház megfelelő osztálya végzi. A felvételre jelentkezők közül csak kb. 10% bizonyul az állás betöltésére alkalmasnak. M indemellett az alkalm asság m egítélésekor az öngyilkossági vulnerabilitálásra [sebezhetőségre] vonatkozó speciális szem pont nem szerepel. Összefoglalóan megállapítható, hogy a fent felsorolt problémák és nehézségek mellett a börtön vezetése és személyzete általában az öngyilkossággal kapcsolatosan az elvárható gondossággal és szakértelemmel já r el. Szem léletüket tekintve az önkárosító magatartások kezelésében megfelelő empátiával, rugalm assággal és az adott környezetben lehetséges se­ gítő attitűddel bírnak. Mind a tárgyi környezet, mind a fogvatartottakkal való bánásmód te­ kintetében a rendezettség, az igényesség, az intramorális konfliktusok szakszerű kezelése jellemző. A mentálhigiénés szemlélet, és az öngyilkosság prevenciójának fokozottabb megvaló­ sulása érdekében szuicid prevenciós képzés, illetve tréningek beindítása javasolt.

Felhasznált irodalom Angst, J. - Clayton, P.: Personality, smoking and suicide: A prospective study. J. Affect Disord. 51:55, 1998. Arató, M. - Demeter, E. - Rihmer, Z., - Somogyi, E. : Retrospective psychiatric A ssessm ent o f 200 suicides in Budapest. Acta Psychiat. Scand. 77:454, 1988.

Barraclough, B. - Bunch, J. - Nelson, B. - Saindsbury, P. : A hundred case o f suicide. Brit. J. Psychiat. 125:355, 1974. Bánki M. Cs. : Vannak-e az öngyilkos­ sághajlamnak biológiai tényezői? Orvosi Hetilap 124: 3045, 1983. Blaauw , E. : Prevention o f suicides in penal institutions in the Netherlands crisis. 18/4, 1997. Buda B. : Esettanulmányok az öngyil­ kosság kutatásban. In: Buda B., Füredi J. (szerk.): A z öngyilkosság pszichés háttere. Medicina, Budapest, 1987. Buda B. - Füredi J. (szerk.): A z öngyilkosság a szociálpszichiátria szempont­ jából. M agyar Pszichiátriai Társaság, Bu­ dapest, 1986. Cheng, A. T. A. : Mentái illness and suicide. Arch. Gén. Psychiat. 52:594, 1995.

Chynoweth, R. - Tonge, J. I. - Armstrong, J. : Suicide in Brisbane - a retro­ spective psychosocial study. Aust. N Z J. Psychiatry. 14:37, 1980.

Conwell, Y. - Duberstein, P. R. - Cox, C. - Herrmann, J. H. - Forbes, N. T. Caine, E. : Relationship o f age and axis 1 diagnoses in victims o f completed suicide: A psychological autopsy study. Amer. J. Psychiat. 153: 1001, 1996. Coppen, A. - Farmer, R.: Suicide mortality in patients on lithium maintenance therapy. J. Affect Disord. 50:261, 1998.

Diekstra, R. F. W. : Suicide and attem pted suicide: An intemational perspective. Acta Psychiat. Scand. 80 (Suppl. 354): 1, 1989. Durkheim, E. : A z öngyilkosság és az öngyilkossági kísérlet. Szociológiai tanul­ mány. Közgazdasági és Jogi Kiadó, Buda­ pest, 1966. Fekete S.-Schmidtke A . : Szuicidium - modellkövetés - család. Psychiat. Hung. 10:131, 1995. Gallerani, M. - Avató, F. M. - dalMonte, D. - Caracciollo, S. - Fersini, C. - Manfredini, R. : The time o f suicide. Psychol. Med. 26:867, 1996.

Goldstein, R. B. - Black, D. W. - Nasrallah, A. - Winokur, G. : The prediction o f suicide. Arch. Gén. Psychiat. 48:418, 1991.

Goodwin, F. K. - Jamison, K. R. : M anic-depressive illness. Oxford University Press, N ew York, 1990. Hawton, K. : Assessment o f suicide risk. Brit. J. Psychiat. 150:145, 1987.

Henriksson, M. M .-A ro, H .,-M arttunen, M. J. et al. : Menta! disorders and co-morbidity in suicide. Am. J. Psychiat. 150:935, 1993. Johnson, W. B. : The role o f objective personality inventories in suicide risk assessment: An evaluation and proposals. Suic. Life-Threat. Behav. 29/2 Summer, 1999. Keleti J . : Esettanulmány - társadalomlélektani megközelítésben. In: Buda B. Füredi J. (szerk.) : A z öngyilkosság pszi­ chés háttere. Medicina, Budapest, 1987. Kézdy B. : Pszichológiai és pszichopa­ tológiai szabályszerűségek az öngyilkossá­ gi folyamatban. In: Buda B. - Füredi J. (sz-

erk.): A z öngyilkosság a szociálpszichiátria szempontjából. M agyar Pszichiátriai Társa­ ság, Budapest, 1986. Kóczán Gy. : A z öngyilkosság komp­ lex vizsgálata Baranya megyében, 19841988. Kandidátusi értekezés, Pécsi Orvostudományi Egyetem, 1994. Laishs, J. : Inmate suicide in the Correctional Service o f Canada. Crisis 8/4, 1997. Lester, D . : Religion, suicide and homicide. Social Psychiat. 22:99, 1987. Lester, D . : The effectiveness o f suicide prevention centers. Suic. Life-Threat. Behav. 23: 263, 1993.

Maes, M. - Coyus, P. - Meltzer, H. Y. et al.: Seasonality in violent bút nőt in nonviolent suicide. Am. J. Psychiat. 150:1380, 1993. Magyarné, Zsombor J. : Szuicid rizi­ kó csökkentés esélyei a fogvatartás alatt. Előadás. 2000. Pilisszentkereszt. Motto, J. A. : Empirical indicators o f near-term suicide risk. Crisis 11/1, 1990. Ozsváth K . : A z öngyilkos magatartás. In: Magyar I. (szerk.): Pszichiátria. SOTE, Budapest, 1989.

Rich, C. L. - Ricketts, J. E. - Fowlwer, R. C. - Young, D.: Somé differences between mén and woman who com mit sui­ cide. Am. J. Psychiat. 145:718, 1988. Rihmer Z. : A pszichiátria m agyar ké­ zikönyve. 2001.721-727 old.

Rihmer Z. - Belső N. - Barsi J. György S.: Depresszió és öngyilkosság. Irodalmi áttekintés és hazai vizsgálatok. LÁM 5:1074, 1995.

Rihmer, Z. - Rutz, W. - Philgren, H. - Pestality, P.: Decreasing tendency o f sea­ sonality in suicide may indicate lowering rate o f depressive suicides in the population. Psychiat. Rés. 81:233, 1998.

Rutz W. - Walinder, J. - Knorring, von L. - Rihmer, Z. - Pihlgren, H.: Pre­ vention o f depression and suicide by education and medication: Impact on male suicidality. An update from the Gotland study. Int. J. Psychiat. in Clinical Practice 1:39, 1997. Simon , T. R.: Characteristics o f impulsive suicide attempts and attempters. Suic. Life-Threat. Behav. Vol. 32/2001. Schlosar, H.: Beffiending in Prisons. Crisis 18/4, 1994. Spinellis, C. D.: Suicide in G reek Pris­ ons 1997 to 1996. Crisis 18/4, 1997. Temesváry B.: Orvosok/orvostanhallgatók öngyilkossággal kapcsolatos attitűd­ jének empirikus vizsgálata. Psychiat. Hung. 11:7, 1996. Zonda T.: A z öngyilkosság kultúrtörté­ nete. Végeken Alapítvány, Budapest, 1991. Zonda T.: A z öngyilkosságok alakulása M agyarországon 1970-2000. Psychiat. Hung. 17/4. 2002.

Mátételkiné Dr. Holló Magdolna PhD

Szóképek a börtönszlengben A börtönszleng A tolvajnyelvvel hasonlóságot mutat a szakszlengek csoportjába tartozó börtönszleng, ami a fegyintézetekbe került bűnelkövetők speciális informális nyelvváltozata és nyelvhasználata, s am inek a szókincse elsősorban a börtönélet és a bűnözői életforma témaköre­ iben fogható meg. A börtönszlengben valamennyi bűnözői kategória képviselteti magát, ezáltal a börtönszleng mintegy szintézisét adja a bűnözők által „kint” használt szociolektusoknak [rétegnyelveknek]. A bűnözők a börtönbe érkezve egyrészt átveszik a börtönben „bent” használt specifikus nyelvezetet, másrészt át is adják a saját környezetükből hozott kifejezéseket. Ez az állandó kölcsönhatás új kreációknak ad helyet, miközben bizonyos képződmények feledésbe merülnek. Ily módon ez a titk o sjá ték o s és az összetartozást ki­ fejező nyelvezet rendkívül gyors ütemben változik. E gyors változás legfőbb oka talán mégis az, hogy a kívülállók - elsősorban a rendőrök és a börtönőrök - előbb-utóbb meg­ értik, leleplezik azt, így alkotóinak nyomban újra kell kódolniuk. Természetesen a rend őre­ inek érdekében áll e kódok megfejtése, mivel azok ismeretében nemcsak kevesebb esélyt adnak a bűnözőknek kijátszásukra, de a bűnözők körében való használatuk bizonyos presz­ tízst is kölcsönöz számukra.

Hasonló szóképzési tendenciák a francia és a magyar börtönszlengben A z argó a köznyelvi szavak jelentésének megváltoztatása és alakjának eltorzítása révén hozza létre speciális szókészletét. A hasonló asszociációkat keltő dolgoknak számos szlengben van azonos vagy hasonló elnevezése, am elyeknek leggyakrabban hasonlósági névátvitellel vagy metaforikus, illetve metonimikus szemléletet tükröző szokatlan szóöszszetétellel tréfás, humoros nevet adnak. A francia és a magyar börtönszleng behatóbb ta­ nulmányozása hasonló szóképzési tendenciákat fedett fel, amit más nyelvekre is általáno­ san érvényesnek tekinthetünk, tekintettel a szóalkotók - jelen esetben az elítéltek - egyfor­ m a életkörülményeire, életmódjára, egyazon motivációjára. Legújabb kutatásaim eredményeképpen megállapítottam, hogy a francia és a magyar bűnözői argóban bizonyos szavak egyaránt megtalálhatóak, mint például a cigány eredetű, „lop” jelentésben használt csór, ami a francia argóban chour/av/er lett, vagy a cigány lovo szó többes számú lőve alakjából eredő, „pénz” értelemben használt lóvé, ami a francia ar­ góban szintén lövés lett. Itt m eg kell jegyezni, hogy a magyarban még egy ném et és egy ci­ gány eredetű elem összekapcsolásából származó argotikus szóösszetétel is használatos a hamis pénzre vonatkoztatva, a farslóvé. Kutatásaimat folytatva egyéb megfeleléseket is találtam e két nyelvben, elsősorban a börtönszlengben, ami kétségkívül a világ minden táján az alvilág legspecifíkusabb infor­ mális nyelvezete. A franciából eredő szavak a magyar börtönszlengbe kétféle módon szi­

várogtak be: vagy megőrizték eredeti francia hangalakjukat, mint például a bizsu (bijou) „pénz” és „hamis arany”, és a p ed é (pádé) „hom oszexuális” jelentésű lexémák, vagy pedig szó szerinti, úgynevezett tükörfordítással, mint például a szálloda (hőtel) „börtön”, az anyag (matiére) „drog” jelentésben használt nyelvi egységek.

Az argó szóképei Az argó szóképzésében két fő tendenciát figyelhetünk meg: az új szavak alkotását, és a m ár meglévő szavak szemantikai vagy formai névátvitellel történő átalakítását, de emel­ lett természetesen nagy számban fordulnak elő kölcsönszavak, és a véget nem érő, hosszú szinonimasorok is. A titkos szóalkotás alapvető eljárása egy ismert szó metonimikus vagy metaforikus képpel való felruházása. A metonimikus névátvitel a megjelölni kívánt személy vagy do­ log bizonyos állandó, lényeges tulajdonságát emeli ki, mint például a rendőrre vagy bör­ tönőrre használatos faka b á t szó, ami a franciában megfelel a bleu („kék”) terminusnak, mindkét nyelvben az egyenruhára, a franciában annak színére, a magyarban a fa - elemnek az őrt álló egyenruhások mozdulatlanságára való utalással. Hasonlóképpen használatos a börtönben a póráz (laisse) szó a „vezetőbilincsre”, a karkötő, karperec (bracelet) a „bi­ lincsre”, a villámlóbot, petárda (pétard) a „fegyverre” . A hasonlóságon alapuló metaforikus névátvitellel egész szinonimaláncolatokat hoznak létre a találékony és ráérő börtönlakók. A magyar börtönszlengben elsősorban a börtönőrt, a franciában pedig a rendőrt illetik legalább százféle ironikus állatnévvel, a szóalkotók ál­ tal vélt hasonló tulajdonságok alapján. Mint az előzőekben említettem, a francia argóban a rendőrt elsősorban a szárnyasokkal azonosítják, de a francia rendőr lehet „kígyó” (serpent), aki úgy sípol („siffle”), illetve magyarul inkább „sziszeg”, mint egy kígyó, vagy lehet „ve­ réb” (piaf) is, aki állandó jelleggel megtalálható a közterületen. A francia börtönőrt viszont olyan állattal azonosítják, akinek ollója vagy karma van, mint például a „rák”-nak (crabe) (mivel hordozza a bilincseket, am it a francia argóban pince-nek, „csipeszének is neveznek, s ami a francia köznyelvben a rák ollóját is jelenti), ezenkívül „m acská”-nak (chat), vagy egyszerűen „karom”-nak (griffe) nevezik. Ez utóbbi szónak a magyarban a börtönőrre használt államevek közül talán a dögkeselyű és a gyalogkakukk felel meg leginkább. A „Gyalogkakukk” c. amerikai rajzfilm francia címében a „Bip-bip et le coyote” a „coyote” „prérikutyát” jelent, ami a m agyarban megfelel a börtön­ őrre használatos kutya vagy pitbidl állatnévnek. A magyarban sokkal több állatnév ismeretes a börtönőrre használt metaforikus szino­ nimasorok között, mint a franciában, így például a pulyka, szürkepatkány, medve, papagáj, disznó, bot/csótány, majom, patásördög stb. szavak. Mindkét nyelvben hasonló szóképet eredményezett azonban a tem érdek kulccsal körbejáró börtönőr, akit a francia argóban a porte-clé („kulcstartó”), míg a magyarban a kulcsos, sőt egy kis szójátékkal a kulcsár sza­ vakkal neveznek m eg a börtönlakók. Magát a börtönt m indkét nyelvben az állatok elzárására, a bezártságra, a cella kis m é­ reteire, az alacsony hőmérsékletre utaló gazdag szinonimasorokkal nevezik meg. A ma­ gyarban megtaláljuk az „állati” bánásm ódra és a rácsok m ögé zárásra utaló állatkert,

zebraól, tyúkól, pulykaól mellett a fogolytáborokra célzó barakk, láger, valamint az elkü­ lönítést kifejező gettó, illetve a menekülés veszélyességét és a védelmi építmény zártságát kifejező óvóhely szavakat. A franciában használatosak a trou („lyuk”), a cabane („kunyhó”), a cage („kalitka”), a ratiére („patkánylyuk”), a m agyarban pedig ennek megfelelően a kuckó, kóter, egeres, ak­ várium szavak, de figyelemre méltó, hogy a lyuk lexéma a magyar börtönszlengben a bör­ tönablakot jelenti. A magyarban az előzőeknél jóval zordabb, mondhatni gyászos szavakat is találunk a sötétségre, illetve a hely rendeltetésére való utalással, mint például a francia fő ssé („sír/gödör”) megfelelőjét, a verem, koporsó, kripta szavakat, valamint a kilátástalanságot kifejező végállomás terminust. A börtön megnevezésére mindkét nyelvben használatos a szintén állatoknak otthont adó, s lakóinak rajzásával jellem ezhető kaptár szó, ami az ezzel ekvivalens francia ruche term inus megfelelője, a kifelé sok kis ablakkal, belül sok kis cellából felépített börtönnel és a népes börtönpopulációval való hasonlóság alapján.

Eufemizmus az argóban A börtönt kifejező argotikus elnevezések csaknem mindegyike eufemikus, érzelmi szó­ alkotás. Ez a gyakori szociolingvisztikai jelenség - ami egy mitikus világképre visszave­ zethető, szóképekkel rokon stíluseszköz - , enyhítő, szépítő kódok mögé igyekszik rejteni a félelemből ki nem mondott fogalom nyers valóságát. így a francia argóban a „börtönben van” kifejezés helyett használják a „klinikán”, „kórházban van” (étre á l ’hőpital, á la clinique), vagy a „fertőzött” (contaminé), a „beteg” (maiadé), a „fáradt” (fatigué), a „megüti m agát” (se fa iré mai) kifejezéseket. Érdekes módon a m agyar börtönszlengben ritka a be­ tegségre utaló szó, így a „börtönben van” kifejezésre a francia m intára csak &szanatórium­ ban van argotikus kifejezést találjuk, m iközben az „agyhártyagyulladás” helyett használt szójáték, az ágyhártyagyulladás szó „lustaságot” jelent, amelyben a gyulladás elem min­ denképpen valamiféle betegségre utal. A nyaral eufemisztikus ige viszont m ár túlmutat mindenféle betegségen, lábadozáson, vagy utókezelésen, s ennek ekvivalens párját már nem is találjuk m eg a franciában. Úgyszintén meglepő jelenségnek számít, hogy a magyar „ül”, „leültet” szavaknak sincs megfelelője a franciában. A két nyelvben egyéb megfeleléseket is találunk a képekben gazdag és eredeti jelenté­ süktől eltérő értelemben alkalmazott igék argotikus használatában, mint például az aller au fra is „hűvösre megy” francia kifejezés m agyar megfelelője az árnyékra megy, hidegre, hű­ vösre kerül kifejezések. Ha valaki börtönbe került, vagyis lebukott, akkor a franciában „be van szorítva” (coincé), a m agyarban pedig bevarrták A lebukik, megzuhan magyar igék francia ekvivalens páija a chuter, a beköp igéé a cracher, a kiteszi az asztalra, vagyis „el­ árul”, a „feljelent” jelentésű kifejezésé pedig a mettre átable. Folytatva a börtönt megnevező szinonimák sorát, a magyarban megtaláljuk a ház, rezi­ dencia, lakosztály, fehérház, ketrecesház, zebrakastély, palota, álomkastély, szálloda, rác­ sosszálló, fitneszszalon, hodály eufemikus szavakat. Szigorító büntetés esetén viszont az elitnegyedbe, vagyis „fegyházba” kerül az elítélt. Furcsa, hogy a rabok fiktív tanulásával kapcsolatos eufemikus kifejezéseket csak a m agyar börtönszlengben találjuk meg, így

például a kollégium és a rácsosegyetem, rácsosakadémia összetételeket, ahol az egyetemis­ ta, vagyis az elítélt tölti az idejét. A börtönélet elengedhetetlen „tartozékai” közé tartozik a „vezetőbilincs”, amit dög­ láncnak neveznek, s aminek a franciában a chaine („lánc”) és a laisse („póráz”) felel meg. A z elítéltek a cellák, illetve ablakok közötti üzenetek, tárgyak továbbítására egy kis gumi­ val vagy cérnával működő szerkezetet használnak, am it téléphérique-nek („felvonónak”) neveznek a franciák, és ennek ekvivalens változatát liftezőnek a magyarok. A cellaajtón ta­ lálható kis ablakot rétroviseur-nek („visszapillantó tükörnek”) nevezik a francia börtönök­ ben, míg nálunk hangutánzó szóval kukucskának. A z étkezést gam elle-nek hívják a franciák az étkezéskor használt edény elnevezése alapján. Ez ekvivalens a m agyar börtönökben használatos, az étkezésre szolgáló tábori fémedényt jelölő csajka szóval, ami egyébként tányért és m indenfajta edényt jelent ebben a kontextusban. A m agyar elítéltek a börtönben kapott ételt egyébként a takarmány szóval nevezik meg, ez esetben is a „nem embernek való” bánásm ódra való utalással. A z elítéltek hierarchiájában a magyaroknál találunk a többiek közül kiemelkedő ke­ mény fiúk (les fe rs) között gorillákat és császárokat, de az őket kiszolgáló „segédeket” auxi/liaire-eket, vagyis bejárónőket, mosónőket és kom ornyikokat is. A z első büntetését töl­ tő elítélt (prim o-condam né) megnevezésében a francia prim aire szó m agyar megfelelői, az elsőbálos vagy a frisshús lexémák is az elítéltek játékos kedvéről tanúskodnak. A börtönlakókat csíkos ruhájuk miatt a franciában zébre-nek („zebrának”), a magyarban csíkosnak, csíkosmalacnak nevezik. A rabruhát mákosruhának is hívják, mivel ez az úgyn­ evezett bévésruha szürke alapon kis sötétebb pöttyökkel olyan, mintha „mákos” lenne, de ez a szó egy másik alternatíva szerint a „mákoscsík” nevű étel nevéből is származtatható,

amelyben szerepel a ,,-csík” elem. A rabruhára használatos még a posztó kifejezés is, aminek a francia megfelelője a drogué, az elítéltek „drogue-”nak nevezett anyagból készült téli ruhá­ ja alapján, ami egyébként semmi összefüggésben nincs a droggal, vagyis a kábítószerrel.

A bűnözők nyelvezete: az argó Köztudott, hogy valam ennyi társadalom ban a bűnözői argó a bűnelkövetőknek egy bizonyos m iliőhöz való tartozását, saját társadalm i osztályukkal való azonosulását feje­ zi ki. A bűnözők a társadalom szélén zárt m ikroközösségekben élve, saját szociolektusukat használva érintkeznek egym ással. A z argó sajátos konnotációval, közvetetten tükrözi az egyfajta szubkultúrát, a törvényen kívüliek erkölcseit, életkörülményeit, életfelfogását. K ifejezésre juttatja az urbanizáció, a technika, az erkölcsök fejlődésének, a nagyvárosi közbiztonság rom lásának, a bűnözés növekedésének problém áit. A bűnözés alakulásáról hiteles m iliőrajzot ad az állandó m ozgásban lévő, vitalitásából soha nem ve­ szítő argó, a tolvajnyelv: hűen követi a társadalom alatti rétegek csoportjainak fluktuáci­ óját, a bűnözők összetételének változását, egyes bűnözői kategóriák sajátos kifejezéseit. A z argó lexikájának változása tükrözi a társadalm i m obilitást, a különös életvitel sajátos mentalitását. A fesztelen stílusú, színes, játékos, ötletes és szellem es, érzelem m el, kritikával és értékítélettel teli argotikus szavak sokasága spontán keletkezik, de legtöbbször csak ké­ részéletű. A z argó tulajdonképpen nem szerves beszéd, mivel sokrétű szókincsének nincs önálló nyelvtani rendszere. A z argó a nyelv szókészletének egy nehezen hozzáférhető, dinamikusan változó, lexi­ kai egységekben gazdag területe. A z argó szókincse elsősorban az utcán, a börtönökben, az alvilágban keletkezik, ezért term inológiája sokrétű, s tem atikája követi e lexika előfordu­ lásának nyelvi közegét, életterét: bizonyos új vagy ősi „szakm ák” és „szakterületek”, mint például a börtön, a letartóztatás, a kábítószer, a prostitúció, a csalás, a rablás, a lopás, a ter­ rorizmus, az illegális tartózkodás, az okirathamisítás, valamint a pénz és az alkohol az ar­ gotikus szavak egész tárházát vonultatják fel.

Bűnüldözők és bűnelkövetők A z argó egyik legfontosabb jellem zője, hogy pazarló módon termeli ki, halmozza a szinonimákat. A francia argóban például csak a rendőr (zsaru) szó több, mint 100 gúnyos változatban fordul elő, am elyek között gyakori az állat- és madárnév, illetve azok tréfás módon képzett változatai. A kiinduló kép, a m agot kapirgáló csirke (poulet) és az infor­ m ációkat „összekaparó” civil ruhás rendőr/nyom ozó közötti hasonlóság, a pejoratív tölté­ sű úgynevezett parazita képzőkkel ellátott variációk egész sorát indította el: le poulard („ocsú”, „apró búza”, vagyis „csirkeeledel”), le poulaga, le poulardin, le poulardoss, le poulmann, le p o u l’mins, la poulaille. Ennek a szemantikai m átrixnak a folytatásaképpen a rendőrt és a csendőrt elsősorban szárnyasokkal állítják párhuzamba: le perdreau (a tyúk­ alkatú, m agevő „fogoly”), 1’ hirondelle („fecske”, aki m indig visszatér, mint a zsaru: „csendőr”, „m otoros rendőr”), le p ia f(„ veréb”, akit a zsaruhoz hasonlóan állandóan az ut­ cán, a köztelületen lehet látni), le pinguin („pingvin”), la m ouette („sirály”) stb. A rendőrt

a brutális ütlegelésre utaló elnevezésekben lófélékkel is azonosítják, például a „bourrer” („ütlegel”, „m egver”) igéből képzett deverbális le bourre („zsaru”), s a hasonló hangzású bourrin („gebe”), le bourriqae („szam ár”), le bourricot („csacsi”), de hasonlóképpen a „cogner” : ,,/el/ver„ igéből szárm azó deverbális le cogne is. Ezen kívül találkozunk m ég a le bleu („újonc”, „surm ó”), le condé („hatóság”: „rendőrfelügyelő”, „biztonsági tiszt”), Yarcher („íjász”), le pélerin („zarándok” : az egykori, pelerinhez hasonló köpenyt viselő „közrendvédelmi tiszt”), le lardu („rendőrfelügyelő”), le roussin („spicli”), valamint a le flic, s annak pejoratív szuffixummal elláttott alakjával: a le flicard, és az úgynevezett „verlanizált” (kifordított) variánsával: a le Aen/'lexémákkal. Ez utóbbi, a rendőr megnevezésére leggyakrabban használt le flic („zsaru”) terminus valószínűleg hangutánzó eredetű, ami az egykori csendőrök által viselt sarkantyús csizmák járás közbeni összeütődésekor adott csengő hang utánzása. A z argó előszeretettel alkalma­ zott hangutánzó szavai között fontos megemlíteni a kábítószer beszippantásának hangját utánzó, s az eredeti angol, illetve, német hangalakot különböző írásbeli variánsokkal köve­ tő le snifl la snijfe, a kicsinyítő képzővel ellátott la sniffette („szippantás”), valamint a le sniffeur, la sniffeuse („kábítós”, aki szippant), a sniffer, /se/ schnouffer („felszippantani”), a le schnouf, le ch n o u f („szippantás”) argotikus nyelvi egységeket. A z argóban nemcsak a rendőrt nevezik m eg az állatvilágból vett transzpozíciókkal, ha­ nem az alvilág bizonyos „szereplőit” is, például: a stricit makrélával (le maquereau) és egyéb halakkal, m int pl.: le hareng („hering”), le barbeau („rózsás m ám a”), le brochet („csuka”); a prostituáltat a zsaruhoz hasonlóan lófélékkel: la cocotte („fakó”), le cheval („ló”), la ponnette, le ponifle („póniló”), vagy rákfélékkel: la crevette („garnélarák”), la langouste, la langoustine („languszta”) és halakkal: la morue („tőkehal”), la limande („le­ pényhal”); a besúgót rovarokkal: la mouche („légy”), le cafard („csótány”), le mouton („birka”), la taupe („vakond”) állítják párhuzamba. A ham is papírokat az okm ányok színeivel azonosítják: le gris („szürke” : forgalmi engedély), le ja u n e („sárga” : szem élyi igazolvány), le rose („rózsaszín” : vezetői enge­ dély). A lopott vagy ham is bankjegyet fényképnek nevezik: la p h o to d ’anniversaire („születésnapi fénykép”), vagy la p hoto de m ariage („esküvői fénykép”). A nagyobb m ennyiségű pénzösszeget a lakás vagy a ház vásárlóértékéhez hasonlítják: la brique („tégla”), le stúdió („garzonlakás”), l’appartem ent („lakás”), le bungalow („faház”), 1’ im m euble („háztöm b”).

A kábítószeresek szókészlete A kábítószer mezején maradva láthatjuk, hogy a kábítószerek is metonímiák sorát indu­ kálják színük, anyaguk, csomagolási módjuk, s a dózisok nagysága alapján: le blanche („fe­ hér” : kokain), le noir („fekete” : ópium), le marron („barna”); la neige („hó” : kokain), le poudre („por”: heroin vagy kokain), Yherbe („fű”, „dohány” : marihuána), le sucre („cukor”: kokain), caillou („kavics” : kokain),páte („tészta” : kokain), /://'(,.kender”: marijuana); buvard („itatóspapír”), timbre („bélyeg”), parachute („ejtőernyő”), boudin („hurka”); 1 kilós kábító­ szer adag jelölésére pedig: voiture („autó”), chambre d ’hőtel („hotelszoba”), stúdió („garzon­ lakás”), appartement („lakás”). A drogos fizikai és pszichikai állapota szintén metaforikus

névátvitelek létrejöttét váltotta ki: voyager („utazik”), fairé un trip („tesz egy utazást”), avoir le ticket („megváltotta a jegyet”), planer („lebeg”), étre dans le cosmos („az űrben van”). A kábítószeresek szókészlete jelentős mértékben angol-amerikai átvétel, illetve azok kép­ zett változata. Ezen elemek használatának vizsgálata tanulságos, mivel a velük kapcsolatos nyelvi magatartás tükrözi azt, ami a modem francia nyelv szókincsében általánosságban is megfigyelhető ebben a vonatkozásban: tetten érhető egy erőteljes tendencia az idegennyelvi fonna változtatás nélküli átvételére (overdose, joint, junkie, dealer, addict). Ennek magyará­ zata a konkrét esetben a kábítószeresek deviáns viselkedésével hozható kapcsolatba, akik vi­ láguk zártságát ezzel is érzékeltetni és hangsúlyozni akarják, illetve mindenféle beavatkozást elutasítanak, a nyelvi jellegűt is, s úgy értelmezik, mint a konzervatív társadalmi nonnák rá­ ju k erőltetését. Ugyanakkor annak a nyelvi jelenségnek is tanúi lehetünk, amikor az angol­ amerikai alapszavak francia szuffixumokkal kiegészülve adhatnak új nyelvi egységet, mely már a francia nyelvi rendszer integráns elemének tekinthető. Különösen jó példa erre az ige­ képzés, mely kizárólagosan -er képzővel történik: dealer, flasher, flip(p)zr, se/shooter, snijfer, smoker, se/speeder, se/fixer, se/destroyer, stb. A z angol-francia tükörszavak alkotása is gyakori, pl.: snow/neige, horse/cheval, shit/merde, acid/acide, powder/poudre, sugar/sucre, grass/herbe, gazon, tea/thé, trip/voyage. A szócsonkítás gyakorlata is szembetűnő: accro/ché („kábítószerfüggő”), op/ium, proxo/proxénéte („strici”), inspec/teur („felügyelő”), ma/tos („drog”), va/dic („besúgó”). A nagy számban előforduló „kifordított”, „verlanizált” (verlan szótagcserét jelent) alakok a bűnözői argó titkosított jellegét, az elkülönülés kifejezését, de ugyanakkor a speciális szókincs birtok­ lásának és használatának örömét is hivatottak kifejezni: blanche/cheublan („heroin”), haschisch/chicha, dose/seudo, dealer/leurdi, doper/pédo, gazon/zonga („fü”), prison/zonpri („börtön”), flic/keufli („zsaru”), maquereait/kroma („strici”), calibre/brelica („pisztoly”). A franciához hasonlóan a m agyar kábítószeresek nyelvezetében is előfordulnak az am erikai-angol m intára képzett tükörszavak, pl. marijuana: marijane>marie-jeanne> mari, mariska, marosi; heroin: H/há, héro/her, hernyó, herold, helga; indiai kender (cannabis): carole/karola; kokain: coco/ko, koki, kok, koksz, csocsi; amfetamin: amphés/amfo; kábítószer: herbe/fü; blanche/fehér; neige/hó, fe h é r hó; doppingszer: speed/speed, gyor­ sító; kábítószeres: junkie/dzsánki; kábítószeres cigaretta: joint/dzsoint; ejtőem yőszerű csomagolású kábítószer: parachute (ejtőem yő)/papírsárkány; kábítószer: matos/anyag; paquet/csomag, batyu; LSD: timbre/bélyeg, bélyegalbum; morfium: morph/morfkó; piquer/szúrni,belőni stb. A kábítószer rendkívül gazdag lexikája után néhány példát említenék a többi „szakterü­ letről” is: pl. a prostitúció pár „kulcsszava” sem elhanyagolandó: la passe („menet”), le coup („fuvar”), le male („kan”). A börtönt, illetve a börtönbe jutást jelölő argotikus szavak is csak­ nem kifogyhatatlanok: la tőle, la taule („lakás”), le ballon („tartály”), le trou („lyuk”), le g n o u f le g n io u f (Javítóintézet”), le placard („szekrény”), 1’ hosto (hotel) („sitt”, „dutyi”), pincér (elcsípni), sauter (lebuktatni), emballer (becsomagolni”, vagyis „sittre, dutyiba zár­ ni”), stb. És végül, de nem utolsó sorban említek pár szót a „pénz” jelentésben használt szó­ képek közül: le fric („lóvé”), le fő in („dohány”), la paille („szalma” : „csalás” és Jelentős pénzösszeg”), le pognon („guba”), le blé („gabonamag”, vagyis „guba”), stb.

Összegzés A fent bemutatott példákon láthatjuk, hogy a szókincsbővítés rendkívül változatos, öt­ letes formáival találkozhatunk, amiből ezúttal csak ízelítőt adtam. A jellegzetes szóalkotá­ si módokat bemutató tipikus példák arra engednek következtetni, hogy igazán pontos m eg­ felelések csak ritka esetben léteznek e két nyelvben, használóik analóg gondolkodásmód­ ja ellenére. Ennek oka a szóban forgó nyelvezet gyors változásában és a szóalkotók kultú­ rájának különbözőségében keresendő. Tehát megállapíthatjuk, hogy bár e „nyelvújítók” motivációja és nyelvhasználati színtere azonos, csaknem lehetetlen megtalálni valamennyi szónak a pontosan megfelelő ekvivalens változatát a m ásik nyelvben. M indezek alapján ar­ ra a megállapításra juthatunk, hogy fordításukra vállalkozni nagy felelősséggel jár, annál is inkább, mert ez egy nehezen megközelíthető terület, s a beavatatlanok számára gyakran ért­ hetetlen m aga a kontextus is, ahol ez a lexika kifejezésre jut. A nyelvész számára ezek a szemantikai névátvitelek nagy jelentőséggel bírnak, hiszen az említett szóképzési tendenciák kifejezésre juttatják azt, hogy az argotikus szavak kitalá­ lói milyen különös módon látják a körülöttük létező dolgokat. A szóképek információkat juttatnak el hozzánk a szavak eredetéről: arról a különös világról, amiben létrehozóik él­ nek, arról a mentalitásról, arról a világnézetről, am it sajátjuknak vallanak. E lexika gazdag­ sága vitathatatlan. Változása új képeknek ad helyet, a meglévő szavaknak új jelentést köl­ csönöz, am it az állandó kódolás-dekódolás játéka tesz élővé, dinamikussá. A z erre a rétegnyelvre jellem ző sajátosságok m ás nyelvekre is érvényesek, így univer­ zálisaknak tekinthetők, ami bizonyos hasonló társadalmi fejlődési folyamatok eredménye. Úgy tűnik azonban, hogy mivel a francia nyelvben a mindennapi nyelvhasználatot sokkal inkább átszövi az argó, mint máshol, a francia érzékenyebben reagál az argó-változásokra: egy-egy szó hamarabb kicserélődik, mint más nyelvekben, ahol ezek a kifejezések tovább élnek. El kell mondani, hogy az argókutatás jelenleg a hagyományos nyelvészet peremterüle­ tére került, ugyanakkor interdiszciplinárissá vált: gyakran nem is nyelvészek, hanem szo­ ciológusok és pszichológusok foglalkoznak vele. A z argó pedig ennél nagyobb figyelmet érdemel, mivel jóval többet mutat meg a valódi nyelvből: segíthet bennünket a nyelv és az őt használó közösségek viszonyával, az egyes közösségek nyelvhasználatával kapcsolatos kérdések megválaszolásában. A z itt bemutatott nyelvezet hozzáférhetetlensége és gyors változása miatt ritkán akad olyan nyelvész vagy szakember, aki vállalkozna e terület terminológiájának kutatásával, összegyűjtésével járó fáradságos munkára. m Végül a teljesség igénye nélkül bemutatom a francia és a m agyar börtönszleng ismer| tetett szóképeinek összefoglaló táblázatát:

francia

magyar

jelentés

chour/av/er lövés bijou/x enculé pédé hőtel matiére aller au írais bleu laisse bracelet pétard griffe coyote porte-clé cabane ratiére főssé trou ruche étre á l’hopital, á la clinique chuter cracher mettre á table étrecoincé chaíne téléphérique

csór lóvé, farslóvé bizsu ankülé pedé szálloda anyag hűvösre kerül fakabát póráz karperec, karkötő villámlóbot dögkeselyű pitbull, kutya kulcsos, kulcsár kuckó, kóter egeres verem, sír/gödör, kripta lyuk kaptár szanatóriumban van, nyaral lebukik, megzuhan beköp kiteszi az asztalra bevarrták döglánc liftező

gamelle primaire auxi zebre drogué

csajka elsőbálos, frisshús bejárónő, mosónő csíkos, csíkosmalac posztó

lop pénz pénz, hamis arany homoszexuális homoszexuális börtön kábítószer börtönbe megy rendőr, börtönőr vezetőbilincs bilincs fegyver börtönőr börtönőr börtönőr cella cella cella cella, illetve cellaablak börtön börtönben van börtönbe kerül beárul, feljelent beárul, feljelent börtönbe került vezetőbilincs madzag az üzenetek ablakon keresztül történő továbbítására tányér, edény az étkezéshez első ítéletét töltő rab takarítást végző rab elítélt elítélt

Felhasznált irodalom Calvet, Louis-Jean (1993): L’argót en 20 Icqons. Paris, Payot.

Calvet, Louis-Jean (1994): L’Argót, Pa­ ris, PUF.

Calvet, Louis-Jean (1993): La sociolinguistique, Presses Universitaires de Francé. Carpentier Chloé-Costes, Jean-Michel (1995): Drogues et Toxicomanies, DGLDTOFDT, Paris. Colin, Jean-Paul (1996): BULAG, Les argots: noyau ou marges de la langue?, Université de Franche-Comté. Goudaillier, Jean-Pierre (1998): Comment tu tchatches, Paris, Maisonneuve et Larose. Kis Tamás (1999): Titkok nyitja. A ma­ gyar tolvajnyelv szótárai és szójegyzékei. Börtönügyi Szemle, 1999. 1.

Langue Franqaise, N o 90., Parlures argotiques, mai 1991. Lenoble-Pinson, Michéle (1991): Anglicismes et substituts franqais, Duculot, Paris. Mátételki Magdolna (2000): Étude lexicologique de l’argot policier et criminel franqais (PhD doktori disszertáció), Budapest, ELTE. Szabó Edina (1998): Belső szókincs. A mai magyar börtönszleng. Börtönügyi Szem­ le, 1998.2. Szabó Edina (1999): A mai magyar börtönszleng szótára (szakdolgozat), Debre­ ceni Egyetem. Voirol, Michel (1989): Anglicismes et anglomanie, Presse et Fonnation CFPJ, Paris.

Dr. Király Klára:

Hírek a börtönvilágból Börtönbezárás az Amerikai Egyesült Államokban A 168 éves M issouri Á llam i Büntetés-végrehajtási Intézetet 2004. szeptem ber 15én bezárták. A kom plexum legrégebbi szárnyát m ég a XIX. században, 1868-ban em el­ ték. A büntetés-végrehajtásért felelős m inisztérium szóvivője szerint az épületet már nem lehetett m űködésre alkalm as állapotban tartani. A börtönlakókat a Jefferson City Büntetés-végrehajtási K özpontba szállították át. A m inisztérium úgy határozott, hogy az intézet a jövőben börtönm úzeum ként fog funkcionálni. A z érdeklődők m egtekinthetik az épület legfontosabb részeit, azaz az egy­ kori gyárat, a tornaterm eket, valam int a börtönben található iskolát.

Forrás: Closed State prison will open fór tours by John Gerefee. Today News, 2004. 09. 03.

Könyvtárrendezés elítéltek segítségével A z U SA -beli Észak Szent Louis könyvtára elítéltek segítségével helyezte el a köny­ veit új épületén belül. A D él-N yugat Illinois Büntetés-végrehajtási K özpontban élő fogvatartottak közül néhány önként jelentkező gondoskodott a 223 dobozban tárolt könyv átszállításáról és elrendezéséről. A kapott segítség szám os könyvet m entett m eg a pusztulástól, mivel azokat koráb­ ban egy rom os épületben tárolták, ahol állaguk nagy veszélynek volt kitéve.

Forrás: Prisoners help East St. Louis pút old library books in safe piacé by Doug Moore. Today News, 2004. 07. 10.

Sok a beteg elítélt az orosz börtönökben A z o rosz Igazságügyi M inisztérium jelen téséb en arról szám olt be, hogy a 770 ezer oroszországi fogv atarto ttak kétharm ada szenved - a H ÍV fertőzöttségtől kezdve, a szifili­ szen át, a m entális p roblé­ m ák ig s valam ilyen sú­ lyos betegségben. A felm érés szerin t a k ö rü lb elü l 500 ezer el­ ítéltb ő l kb. 35 ezer HÍV pozitív, 58 ezer tbc-s, 55

ezer krónikus alkoholista, 86 ezer pedig drogfüggő. T öbb m in t 120 ezer fogvatarto ttat ta rtan ak m entálisan kiegyen sú ly o zatlan n ak . A b ö rtö n ö k b en évente kb. 30 ezer tbc-s b eteget kezelnek. A z egészségügyi ellátás sz ín v o n ala csak lassan em elkedik, am inek a p énzhiány az oka. O roszország a b ö rtö n n ép e ssé g n ek a lak o sság h o z m ért arányát tek in tv e a harm adik helyen áll a világon - az első az U SA , a m áso d ik a K aj­ m án-szigetek. A beszám oló em lítést tesz arról, hogy a N em zetközi Ú jjáépítési és Fejlesztési Bank (Világbank) 38 m illió dolláros kölcsönt adott a problém ák kiküszöbölésére. A hitelt gyógyszerek, röntgengépek és orvosi laboratórium i eszközök vásárlására kívánják for­ dítani. A z Igazságügyi M inisztérium és az Egészségügyi M inisztérium - újabb pénz­ ügyi tám ogatás elnyerésében rem énykedve - a G lobális A laphoz nyújtott be egy újabb pályázatot. O roszországban a börtönegészségügy technikai hátterének jav ításán kívül, fontos változásokat terveznek a büntető törvénykönyvben is. A szakem berek a büntető tör­ vénykönyv m ódosítása során, a börtönbüntetés m értékének csökkentését javasolják azokkal szem ben, akiknek a cselekm énye kisebb veszélyt je len t a társadalom ra.

Forrás: Over 500 thousand Russian prisoners suffer from variety of sicknesses by Dmitry Sudakov. Pravda, 2004. 10. 18.

A család szerepe az elítéltek reintegrációjában 2004 októberének elején a skóciai Edinburghben a büntetés-végrehajtásban érintett szervek azon tanácskoztak, hogy az elítéltek családjait hogyan lehet bevonni a rehabi­ litációba. A konferencián elhangzott, hogy a családi köteléket ápoló elítéltek hatszor kisebb valószínűséggel válnak visszaesővé, m int azok, akik m agukra m aradnak a büntetés le­ töltése alatt. A „Fam ilies O utside” - am ely egy a fogvatartottak hozzátartozóit töm örí­ tő társaság - is tagokat delegált az értekezletre. A vélem ényük az volt, hogy a büntetés­ végrehajtási intézetekben m ég m indig nem helyeznek elég nagy hangsúlyt a család se­ gítő szerepére. A börtön-felügyelőség szerint is kiem elten kellene foglalkozni az em lí­ tett kérdéssel, mivel azt az elítéltek többsége is a legfontosabb m egoldásra váró felada­ tok közé sorolta. A z igazságügyi m inisztérium felm érései azt m utatják, hogy Skóciában egyre széle­ sedik azon program ok köre, am elyekbe az elítéltek családjait is bevonják. A z igazság­ ügyi m iniszter beszédében kiem elte, hogy a fogvatartottak kétharm ada korábban m ár valam ilyen bűncselekm ény elkövetése m iatt büntetve volt. Ez utóbbi tény is indokolja a családok bevonását a reintegrációs folyam atba.

Forrás: Prison visíts cut reoffending by Peter Cognon. BBC News, 2004. 08. 09.

Tüzet olthatnak az ausztrál elítéltek A z ausztrál N SW Rural Fire Service (Vidéki T űzoltó Szolgálat) hozzájárult ahhoz, hogy az erdőtüzek m egfékezéséhez, önkénteseket hívjanak a kisebb biztonsági fokoza­ tú börtönökből.

A z igazságügyi m iniszter is jelezte, hogy hat büntetés-végrehajtási intézetből válo­ gatják a tűzoltókat, akik a m unka elvégzése alatt végig felügyelet alatt állnak. Az erő­ szakos bűncselekm ények elkövetői, illetve a gyújtogatásért elítéltek azonban nem ve­ hetnek részt a program ban. A fogvatartottakat tanfolyam keretében készítik fel a tűz terjedésének m egfékezésé­ re, a tűzoltásra, továbbá az em berek és az állatok m entésére. A kezdem ényezés még kí­ sérleti stádium ban van, így ha az elítéltek m agaviseletével vagy a m unkájukkal kapcso­ latban problém a m erülne fel, a program ot azonnal m egszüntetik.

Forrás: Fireys back prisoner plán by Phil Koperberg. The Australian News, 2004. 10. 15.

Kábítószer-ellenes program a zambiai börtönökben A zam biai Börtön Szolgálat eredm ényesnek találta a Drug E nforcem ent Com m ission (K ábítószer V égrehajtó Bizottság) 2004-es tevékenységét. A B izottság az „in-butfree” (benn, de szabadon) program m al sok elítélt droghoz való viszonyát m eg tudta vál­ toztatni. A statisztikai adatok azt m utatják, hogy a börtönökben csökkenés észlelhető a kábí­ tószerekkel való visszaélések terén. A kezdem ényezés révén sikerült a fogvatartottakkal m egértetni a H IV /A ID S és a kábítószer-fogyasztás közötti összefüggéseket.

Forrás: DEC Praised fór Anti-Drugs programmes in prisons by P. Ngoma. The Times of Zambia, 2004. 09. 23.

A grönlandi büntető intézetek G rönlandon nem beszélhetünk hagyom ányos értelem ben vett börtönökről, csak nyi­ tott büntetés-végrehajtási központokról. N égy rehabilitációs intézet m űködik a szigeten. G rönlandról érdem es tudni, hogy fél-autonóm dán terület, ahol az 57 ezer lakos nagy része bennszülött inuit. 1954-ben vették át a dán igazságszolgáltatási koncepciót és büntető törvénykönyvet. E zeket olvasztották össze a saját hagyom ányaikkal. M ind­ ez a zárt börtönök teljes háttérbe szorítását eredm ényezte, és egy forradalm ian új reintegrációs m egközelítést hívott életre. Joern Riel dán antropológus azon az állásponton van, hogy az inuitok vagy eszki­ m ók sohasem ism erték a börtön fogalm át. A társadalm i konfliktusokat m ár az ősi idők­ ben is sajátos m ódon intézték el. A z egym ással szem bekerülő felek „Éneklő párbajt” tartottak, am ely abból állt, hogy a m ásik hibáit hangosan kántálták. A z a fél, aki elve­ szítette a „szónoki dárdát”, azaz kifogyott az érvekből, annyira m egszégyenült, hogy soha többé nem tudott társai szem ébe nézni, és önként vonult szám űzetésbe. A hegyek­ ben a m agányba m enekülő vesztesre, legtöbb esetben - mivel társai nélkül nem tudott m egbirkózni a zord éghajlattal - a halál várt. A büntetések terén a grönlandiak gondolkodásm ódja m a is sajátos jellem vonások­ kal bír. Büntető rendszerük a rehabilitációra helyezi a hangsúlyt. A bírák legtöbbször is­ m erik a vádlott családi hátterét, jellem ét, körülm ényeit, ami az ítélet m eghozatalakor sok esetben nagyobb súllyal bír, m int m aga a bűncselekm ény. A sziget kisebb közössé­

geket töm örít m agába, ahol a reszocializáció azért fontos, m ivel a vádlott a bűncselek­ mény elkövetése után is csak ugyanabba a környezetbe tud visszatérni. A földrajzi adottságok, az éghajlati tényezők, a szűk m unkaerőpiac is hozzájárulnak ahhoz, hogy viszonylag kevés helyen tud új életet kezdeni a bűnelkövető. A rehabilitációs központok a legtöbbször úgy m űködnek, hogy napközben az elítél­ tek zöm e a régi m unkahelyén dolgozik, és csak estére tér vissza az intézetbe aludni. A z intézetek ajtaját, ablakait éjszakára zárják és őrzik. A büntetés-végrehajtási központok­ ban szám ítógép, focipálya, televízió, könyvtár, közösségi szoba található, ahol a fogvatartottak eltölthetik a szabadidejüket. Külön részleget m űködtetnek a drog- és alkoholfüggők detoxikálására. A rehabilitációnak olyan m eglepő elem ei is vannak, m int nyom ­ követés a hegyekben, halászat és vadászat a ljordoknál. G rönlandon a kiszabható bün­ tetés legnagyobb m értéke tíz év. A zok az elítéltek, akik nem rendelkeznek m unkával, az intézetekben dolgoznak. A központok hetente kb. 80 eurót fizetnek a m unkavégzésért. A z elítéltek fizetésének nagyobbik részét speciális bankszám lán helyezik el, am ihez csak a büntetésük letöltését követően férhetnek hozzá. A z erőszakos bűncselekm ények elkövetőit - mivel tekintettel kell lenni az áldoza­ tokra - a lakóhelyüktől távol helyezik el. A nyitott intézet szabályait m egszegő fogvatartottakkal szem ben - fegyelm i intézkedésként - hét napig terjedő teljes izolációt vagy m ásik büntető központba szállítást vagy az intézet elhagyási tilalm át lehet alkalm azni. A legveszélyesebb vagy pszichésen instabil elkövetőket D ániába szállítják. Jelenleg 19 grönlandi elítélt tölti életfogytig tartó szabadságvesztés büntetését Dániában. Ez utóbbi végrehajtási m ódszer ellen szám os grönlandi em beri jo g i szervezet tiltakozik, mivel a gyakorlatot túlságosan szigorúnak tartják.

Forrás: Greenland criminals take road back to society, nőt prison by Kent Fridberg. Grönland Daily News, 2004. 09. 30.

Sikeres börtönrádió Angliában A London déli részén található W andsw orth B ün­ tetés-végrehajtási Intézet­ ben 2004 januárjában lehe­ tőséget kaptak a fogvatartottak, hogy saját rádióállo­ m ást m űködtessenek. A program elindítói na­ gyon elégedettek a Rádió Wanno eddigi eredm ényei­ vel. N éhány fogvatartott szeptem berben vette át azt az oklevelet, am elyre a BTEC kurzus befejezésével vált érdemessé. Két fő fel­

vételt nyert a G oldsm iths C ollege-be, ahol m édia és kom m unikáció szakon, három éves képzésben fognak részt venni. A börtön vezetése is büszke az eredm ényekre, hiszen a börtön felügyelőség 16 hó­ nappal ezelőtt lesújtó vélem ényt alkotott az elszállásolt elítéltekről. A kkoriban az volt a tapasztalat, hogy a fogvatartottak az em beri együttéléshez szükséges alapvető illemszabályokkal sincsenek tisztában. A z utóbbi időben elért eredm ények azonban azt m u­ tatják, hogy sok fogvatartott képes változtatni az életm ódján.

Forrás: Praise fór prison rádió by Eric Allison. The Guardian, 2004. 09. 09.

Bortermelő elítéltek Olaszországban A Róm ától délre található Velletri B üntetés-végrehajtási Intézetben - ahol közel 350 főt tartanak fogva - öt évvel ezelőtt indult be egy új reintegrációs program , am ely ma m ár kom oly jövedelem forrást je len t az intézet szám ára. Roberto Craia, okleveles m e­ zőgazdász arra ösztönözte az intézetet, hogy kezdjen el gazdálkodni a börtön melletti területeken. K ezdetben csak borkészítéssel foglalkoztak, de m a m ár olíva olajat, mézet és dzsem et is árusítanak. O laszországban term észetesen más büntetés-végrehajtási intézetekben is gyakori, hogy a m ezőgazdaságban adnak m unkát az elítélteknek, de a Velletri az első, am ely bor­ készítésre és eladásra vállalkozott - 15 euróért adnak el egy palack bort a környező te­ lepüléseken. A lakosság kezdetben bizalm atlan volt a börtönből érkező term ékekkel szem ben. A borok elnevezése is növelte a vásárlók ellenérzését, mivel az elítéltek a „Szökés”, a „H ét kulcsfordítás” és ehhez hasonló neveket adtak az első term ékeknek. M a azonban m ár sok vevő keresi az em lített árukat. A börtönvezetés szerint hasznos a m ezőgazdasági program, mivel m egkönnyíti a ké­ sőbbi elhelyezkedést a m unkaerőpiacon. A m unkát irányító Roberto C raia úgy véli, hogy fogvatartottak sokat tanulhatnak a borkészítés során, mivel az üzem a legm oder­ nebb technikai eszközöket használja.

Forrás: Produzione dél vino in carcere, Francesco Peretti. II Messaggero, 2004. 08. 12.

Telekommunkáció segíti az oktatást az orosz börtönökben A z U ljan o v szk b an 2004 jú liu sá b a n m e g re n d ez ett tu d o m án y o s k o n feren cián tö b b e k k ö zö tt az elíté lte k to v á b b tan u lási le h ető ség eirő l tárg y altak . A szak em b erek úgy v élik, hogy az o ro sz b ü n te té s-v é g re h a jtá s h u m án u sab b á té telén e k g o n d o lta ö s­ sz ek a p cso ló d ik az o k ta tás-k é p zé s sz ín v o n alán ak em elésév el. A ta n ác sk o zá s egyik életre h ív ó ja a m oszkvai szék h ely ű M odern H um an itáriu s A k ad ém ia, am ely U ljan o v szk rég ió b an 2001 óta fo g la lk o z ik a felső o k tatá sb an tan u ln i v ágyó fogvata rto ttak k a l. A re n d e lk e z é sre álló a d a to k sz e rin t 2 0 0 3 -b a n 120 e líté lt k ez d te m eg a ta n u l­ m á n y a it a g az d aság i és a sz e rv e z é si szak o n . A k ép z ésb e a V olga k ö rz e tb ő l k a p ­ c so ló d ta k be a le g tö b b en . A b e ira tk o z á st fe lv é te li elő zte m eg, ahol fig y elem b e v e tté k az e líté lte k tu d á sá t, v a la m in t az ad d ig e lte lt időben ta n ú síto tt m a g a v is e le ­

tű ket. A ré sz tv e v ő k tá v o k ta tá s fo rm á já b a n ta n u lh a tn a k , és sa já t m ag u k álljá k a k ö ltség e k et.

Forrás: Higher education of prisoners discussed at International conference by Lyobov Chilikova. RIA Novosti, 2004. 07. 12.

A norvég börtönökben tiltják a rádiótelefonok használatát A norvég Igazságügyi M i­ nisztérium rendelet-tervezete m egtiltja a rádiótelefonok tartá­ sát és használatát a büntetés-vég­ rehajtási intézeteken belül. A tila­ lom nem csak a büntetésüket töltő elítéltekre vonatkozik, hanem a börtönszem élyzetre és a védő­ ügyvédekre is. A rádiótelefon-ti­ lalom bevezetésének oka az attól való félelem , hogy a készülékek segítségével a fogvatartottak elő­ készíthetik a szökéseket vagy újabb bűncselekm ények elkövetését szervezhetik meg. Sok szakem ber a büntetés-végrehajtási intézetekbe olyan eszközöket szeretne be­ szereltetni, am elyek segítségével elhárítható az újabb és újabb rádiótelefonok becsem ­ pészése.

Forrás: No cellphones in prison by Kjersti Eriksen. Aftenposten, 2004. 09. 10.

Eseménynaptár (2004. szeptember 11-étől november 30-áig) Szeptember 13. A le n g y el b ü n te té s -v é g re h a jtá s O p o lei ré g ió já n a k d e le g á c ió ja - 2004. sz e p te m b e r 13-17. k ö z ö tt - szak m ai lá to g a tá st te tt a V áci F e g y h á z és B ö r­ tö n b e n , a S o p ro n k ő h id a i F eg y h áz és B ö rtö n b e n , a B u d a p e sti F eg y h áz és B ö rtö n b e n , to v á b b á a F ő v áro si B ü n te ­ té s-v é g re h a jtá s i In té z e t III. szám ú o b ­ je k tu m á b a n .

Szeptember 15. A M A TR A p ro g ra m k e re té b e n h o lla n d sz a k e m b e re k k ö z re m ű k ö d é sé ­ v el - „ E g é sz s é g ü g y i e llá tá s és a fe rtő ­ ző b e te g sé g e k k e z e lé se a b ü n te té s­ v é g re h a jtá si in té z e te k b e n ” cím m el k o n fe re n c ia z a jlo tt az A sto ria H o te l­ b en . A k é tn a p o s re n d e z v é n y e n a m a ­ g y a r eg é sz sé g ü g y i sz a k sz o lg á la t sz á ­ m o s d o lg o z ó ja v e tt rész t.

Szeptember 16. A M á ria n o sz tra i F e g y h á z és B örtön lő te rén a bv. in té z e te k és g az d álk o d ó s z e rv e z e te k á ltal n e v e z e tt 38 csap a t ö ssz e se n 152 fő - ré sz v é te lé v e l m e g ­ ta rto ttá k a B ü n te té s-v é g re h a jtá s i S z e r­ v e z e t 2 0 04. évi lő b a jn o k sá g á t.

Szeptember 18. „A z E U -bővítés h atása az igazság ­ szo lg áltatá sra és az igazságszolgáltatási eg y ü ttm ű k ö d é sre” cím m el - szeptem ber 18-24. k ö zö tt - P ozso n y b an és a szlovák b ü n te tés-v é g re h ajtás O m seniei T ovább­ k ép zési K özpo n tjáb an n em zetközi k o n ­

feren ciát ta rto ttak A lsó -S zászo rszág , C sehország, L en g y elo rszág , M ag y aro r­ szág és S zlo v ák ia b ü n tetés-v ég reh ajtási deleg áció in ak részv ételév el. A k o n fe­ rencián elő ad ást ta rto tt Dr. B ökönyi Ist­ ván bv. vezérőrnagy, országos p aran cs­ no k „A z E U -csatlak o zás h atása a m a­ gy ar b ü n te tés-v é g re h ajtásra” cím m el.

Szeptember 20. A z A ich a ch i N ő i B ü n te té s-v é g re ­ h a jtá si In té z e t és a K alo csai F eg y h áz és B ö rtö n k ö z ö tti e g y ü ttm ű k ö d é s k e re ­ té b en a b a jo r in té z e t k ü ld ö ttsé g e sz e p te m b e r 2 0 -2 4 . k ö z ö tt M a g y a ro r­ sz ág o n ta rtó z k o d o tt. A v en d é g ek lá to ­ g a tá st te tte k az Á lla m p u sz ta i O rszág o s Bv. In té z e tb e n és a B á cs-K isk u n M e­ g yei Bv. In téz et eg y sé g e ib e n is.

Szeptember 21. A fra n c ia -m a g y a r ig a zsá g ü g y i és jo g i eg y ü ttm ű k ö d é s k ere téb e n sz e m i­ n á riu m o t ta rto tta k az Ig az ság ü g y i M i­ n isz té riu m b a n - sz e p te m b e r 2 1 -én és 2 2 -én - a b ü n te té s e k v é g re h a jtá sa so ­ rán fe lm e rü lő k á b ító sz e rre l k a p c so la ­ to k p ro b lé m á k b iz to n sá g i, illetv e e g é sz sé g ü g y i té m a k ö re ib e n . A fra n cia v e n d é g e k a re n d e z v é n y első nap ján a B u d a p e sti F e g y h á z és B ö rtö n t, m á so ­ d ik n ap ján p ed ig a F ő v áro si Bv. In té­ z e te t lá to g a ttá k m eg.

Szeptember 27. A sz lo v én b ü n te té s -v é g re h a jtá s d e­ le g á c ió ja - sz e p te m b e r 2 7 -3 0 . k ö zö tt

szak m ai lá to g a tá st te tt a V eszprém M e­ gyei Bv. In té z e tb e n , a B u d a p e sti F egyház és B ö rtö n b e n , a F ő v áro si Bv. In té ­ zet III. szám ú o b je k tu m á b a n , to v á b b á a B a ra csk ai O rszág o s Bv. In téz etb e n .

Október 4. Dr. S eregély István érsek, a M agyar K ato lik u s Püspöki K ar eln ö k e lá to g a­ tá st te tt a H eves M egyei Bv. Intézetben.

Október 6. Szeptember 29. A B a ra csk ai O rsz á g o s Bv. In té z e t­ ben A n d re as W ellner le lk é sz c e le b rá lt sz en tm isét, am ely en ré sz t v e tt U rsu la S eile r-A lb rin g asszo n y , N é m e to rsz á g b u d ap e sti n a g y k ö v e te , aki a s z e rta rtá st k ö v ető en tá jé k o z ó d o tt az in té ze tb e n e lh e ly e z e tt n é m e t á lla m p o lg á rsá g ú fo g v a ta rto tta k h e ly z e té rő l.

A z O rszággyűlés A lkotm ány- és Igaz­ ságügyi B izottsága G yőrött tarto tt kihe­ lyezett ülést, am elyen - többek között m egtárgyalta a G yőr-M oson-Sopron M e­ gyei Bv. Intézet helyzetét. A rendezvé­ nyen a B üntetés-végrehajtási Szervezetet Dr. Bökönyi István bv. vezérőrnagy, or­ szágos parancsnok és Csitke S ándor bv. ezredes, a G yőr-M oson-Sopron M egyei Bv. Intézet parancsnoka képviselte.

Október 1. S oron k ív ü li o rsz á g o s é rte k e z le te n Dr. B árán d y P éte r v o lt ig a z sá g ü g y -m in isz er e lk ö sz ö n t a B ü n te té s -v é g re h a j­ tá si S zerv e zet szem é ly i á llo m á n y á tó l.

Október 7. Dr. P etrétei J ó z s e f ig a z sá g ü g y -m i­ n is z te r és Dr. H an k ó F arag ó M ik ló s az IM p o litik a i á lla m titk á ra lá to g a tá st te tt a B a ra n y a M eg y ei Bv. In téz etb e n .

Október 8.

A ren d e zv én y e n m e g je le n t és fe lsz ó ­ lalt Dr. P etrétei J ó z s e f ig a z sá g ü g y -m i­ n iszter, aki fo n to s cé lja i k ö z ö tt e m lí­ te tte az elő d je által m e g k e z d e tt b ü n te té s-v é g re h a jtá si fe jle sz té se k to v á b b v i­ telét. A b ü n te té s -v é g re h a jtá s á llo m á ­ nya n ev é b en Dr. B ö könyi Istv án bv. v ezérő rn ag y , o rsz á g o s p a ra n c sn o k a B ü n te té s-v é g re h a jtá si S z o lg á la té rt E m lé k p la k e tt arany, e z ü st és b ro n z fo ­ k o za tá t a d ta át Dr. B á rá n d y P éte rn e k .

A B ács-K iskun M egyei B íróság, a B ács-K iskun M egyei F ő ügyészség, a B ács-K iskun M egyei Bv. Intézet és a B ács-K iskun M egyei Ö nkorm ányzat Le­ v éltára közös szervezésében „S záz éves a K ecskem éti T örvényszéki P alo ta” cím ­ m el k iállítást n y ito ttak m eg és k o n feren ­ ciát rendeztek. A z ünnepi k iállítást Dr. L om nici Z oltán, a L eg felső b b B íróság és az O rszágos Ig azság szo lg áltatási Tanács elnöke ny ito tta m eg. A bv. intézet cen te­ náriu m a alkalm ából b eszéd et m ondott Csóti A ndrás bv. d andártábornok, az or­ szágos paran csn o k általános helyettese.

Október 14. A B ü n te té s-v é g re h a tá si In tézetek , In té z m é n y e k P aran c sn o k i K o llé g iu m a

S o p ro n b a n ta rto tta soro s, k ih e ly e z e tt ü lé sét. A p ro g ra m k e re té b e n a ta n á c s ­ k o zás ré sz v e v ő i lá to g a tá st te tte k a S o p ro n k ő h id a i F eg y h áz és B ö rtö n b e n , v a la m in t a S o p ro n k ő h id a i S zövő- és R u h a ip a ri K ft.-n él.

Október 19. K ih ird e tté k a k o rm án y 2 1 2 6 /2 0 0 4 . (V. 2 8 .) szám ú h a tá ro z a tá b a n m e g je lö lt k é t új - e g y e n k é n t 700 fő fo g v a ta rto tt b e fo g a d á sá ra a lk alm as - b ü n te té s -v é g ­ re h a jtá s i in té z e t lé te s íté s é n e k s z ín ­ h e ly é t. A P u b lic P riv á té P a rtn e rsh ip (P P P ) k o n stru k c ió b a n ép ü lő eg y ik in ­ té z e t K e le t-M a g y a ro rsz á g o n , T iszalö k ö n , a m á sik in té ze t - a S a v a ria K i­ k é p z ő k ö z p o n t á té p íté sé t k ö v ető en N y u g a t-D u n á n tú lo n , S zo m b a th ely en fo g m ű k ö d n i. A z Ig az ság ü g y i M in isz ­ té riu m h iv a ta lo s d ö n té sé t - e g y id e jű ­ leg m e g ta rto tt sa jtó tá jé k o z ta tó n - a sz ab o lc si te le p ü lé se n Dr. P etrétei J ó ­ z s e f ig a z sá g ü g y -m in isz te r, a vasi m e ­ g y e sz é k h e ly e n p ed ig Dr. H an k ó F a ra ­ gó M ik ló s, az IM p o litik a i á lla m titk á ra je le n te tte be.

Október 22. N em z eti ü n n ep e in k , az 1956-os fo r­ rad alo m és sz a b a d ság h a rc 48., illetv e a M a g y ar K ö ztá rsasá g k ik iá ltá sá n a k 15. év fo rd u ló ja alk alm áb ó l a b ü n te té s -v é g ­ re h a jtá si in té ze te k b en , in té zm én y e k b en h ely i ü n n e p sé g e k e t ren d e zte k , a B ü n te­ té s-v é g re h a jtá si S zerv e zet k ö zp o n ti ü n ­ n e p sé g é t a B ü n te té s-v é g re h a jtá s O rs z á ­ g os P a ran c sn o k ság á n ta rto tták .

Október 25. A h iv a ta lo s lá to g a tá so n M a g y a ro r­ sz á g o n ta rtó z k o d ó O le k s z a n d r L a v ri-

n o v ic s u k rán ig a z sá g ü g y -m in isz te r, Ju rij M u sk a U k ra jn a re n d k ív ü li és m e g h a ta lm a z o tt n a g y k ö v e te k ís é re té ­ b e n lá to g a tá s t te tt a V eszp rém M eg y ei Bv. In té z e tb e n . A k ü ld ö tts é g e t fo g a d ­ ta Dr. B ö k ö n y i Istv án bv. v e z é rő r­ n ag y , o rsz á g o s p a ra n c sn o k , és tá jé ­ k o z ta tá s t a d o tt a m a g y a r b ü n te té s ­ v é g re h a jtá s h e ly z e té rő l, a k tu á lis f e l­ a d a ta iró l. A z in té z e t te v é k e n y s é g é t Ú jsz á sz i Z o ltá n bv. e z re d e s , in té z e t­ p a ra n c s n o k m u ta tta be.

Október 26. A M A TR A p ro g ra m é rté k e lő é r te ­ k e z le té re P ilis s z e n tk e re s z te n , a Bv. T o v á b b k é p z é si és K o n fe re n c ia k ö z ­ p o n tjá b a n k e rü lt so r a p a ra n c sn o k é r­ te k e z le t k e re té b e n . A fe lsz ó la ló Jan v a n den B ra n d , a h o lla n d b ü n te té s ­ v é g re h a jtá s te rü le ti ig a z g a tó ja és Dr. H u sz á r L á sz ló , az o rsz á g o s p a ra n c so k s tra té g ia i és s z e rv e z e tfe jle s z té s i h e ­ ly e tte s e e g y a rá n t s ik e re sn e k íté lte a h o lla n d és a m a g y a r b ü n te té s -v é g re ­ h a jtá s e g y ü ttm ű k ö d é s é t m e g v a ló s ító p ro g ra m o t.

Október 27. A V áci F eg y h áz és B ö rtö n falán e l­ h e ly e z e tt e m lék táb lá n ál k o sz o rú z á st ta rto tt a M a g y ar P o litik ai E líté lte k K ö­ z ö ssé g e , a v áro s ö n k o rm án y z ata és tá r­ sa d alm i sz erv ez ete i ré sz v é te lé v e l, a p o litik a i fo g ly o k k isz a b a d ítá sá n a k 48. é v fo rd u ló ja alk alm áb ó l. A F ő v áro si B ü n te té s-v é g re h a jtá si In té z e t III. szám ú o b je k tu m á b an ü n n e ­ p é ly e s k e re te k k ö zö tt a lá írtá k az Ig az­ sá g ü g y i M in iszté riu m által fe lü g y e lt P á lh a lm a i A g ro sp e c iá l K ft. és az O s z t - 1 rá k S zö v etség i K ö z tá rsa sá g n ev éb en

eljáró K o m m u n a lk red it P u b lic C o n ­ su ltin g G m bH . k ö zö tt lé tre jö tt k e re s ­

k ed e lm i sz erző d é st, am ely a P álh alm án m e g v aló su ló k lím av é d elm i b e­ ru h áz ás m e g v a ló s ítá s á t cé lo z za . A sz erző d é s ü n n ep é ly e s a lá írá s á n ré sz t v ett Dr. H ankó F aragó M ik ló s, az IM p o litik a i á lla m titk á ra .

Október 29. B ábel T am ás k a lo c sa i érsek és G yulai E nd re, a S z e g e d -C sa n á d i E g y ­ h áz m e g y e p ü sp ö k e fe lsz e n te lte a M é­ cses S z e re te ts z o lg á la t B ö rtö n p a sz to rá ciós T á rsa sá g a lsó sz e n tta m á si T á rsa ­ d alm i R e h a b ilitá c ió s O tth o n á n a k te rü ­

le tén ép ü lt „ S z e n t Jo b b L a to r” ró m ai k ato lik u s tem p lo m o t. „ A z ig a zsá g ü g y i a d m in isz trá c ió fe jle sz té se S z e rb iá b a n ” eln e v e z é sű p ro je k t k ere téb e n h iv a ta lo s lá to g a tá ­ son M a g y aro rsz ág o n ta rtó z k o d ó szerb b ü n te té s -v é g re h a jtá si d eleg á ció a m a­ g y a r b ü n te té s -v é g re h a jtá si in té z e te k fe lé p íté sé n e k és m ű k ö d é sé n e k ta n u l­ m á n y o zá sa cé ljá b ó l lá to g a tá st te tt a F ő v áro si Bv. In té z e tb e n , v a la m in t a k e c sk e m é ti F ia ta lk o rú a k R e g io n á lis Bv. In téz eté b en .

November 3. A B u d a p est K o n fe re n c ia -k ö z p o n t­ ban m e g n y ito ttá k a 2 004. év i K rim in á lex p ó t. A re n d e z v é n y s o ro z a t k e re té ­ ben a B ü n te té s-v é g re h a jtá s O rszág o s P a ra n c sn o k sá g a n o v e m b e r 4 -én és 5én „ K la ssz ifik á c ió , fo g v a ta rto tti p ro g ­ ra m o k ” cím m el n em ze tk ö zi k o n fe re n ­ c iát sz e rv e z e tt 15 o rszá g ö ssz ese n 110 b ü n te té s -v é g re h a jtá si és ig a z sá g ü g y i sz a k e m b e ré n e k ré sz v é te lé v e l. A rész t v ev ő k k ö z ö tt v o lt Iván D am jan o v ic , a h o rv á t b ü n te té s -v é g re h a jtá s o rszá g o s p a ra n c sn o k a , ig a z sá g ü g y m in isz te r-h e ly e tte s, A n ette E sd o rf, a dán b ü n te té s ­ v é g re h a jtá s o rsz á g o s p a ra n c sn o k -h e ­ ly e tte se , M ilán Ja su re k , a sz lo v ák b ü n ­ te té s -v é g re h a jtá s o rsz á g o s p a ra n c s­ n o k -h e ly e tte se , to v á b b á Jan van den B rand , a h o lla n d b ü n te té s -v é g re h a jtá s te rü le ti ig a z g a tó ja . A ta n á c sk o z á s k ü l­ fö ld i v e n d é g e i n o v e m b e r 3 -án lá to g a ­ tá st te tte k B u d a p esti F eg y h áz és B ö r­ tö n b en .

November 4. A z 1 956-os fo rrad a lo m és sz a b a d ­ sá g h arc le v e ré sé n e k 48. é v fo rd u ló ja

alk a lm á b ó l a B u d a p esti F eg y h áz és B ö rtö n K isfo g h á z E m lé k h e ly é n e k em ­ lé k tá b lá já n á l k o sz o rú t h e ly e z e tt el Dr. M ádl F eren c , a M a g y ar K ö ztá rsasá g eln ö k e, Dr. D ávid Ibolya, az O rszág g y ű lé s a le ln ö k e , v a la m in t a S z a b a d ­ sá g h a rc o so k K ö z a la p ítv á n y a k eg y e le ti cso p o rtja. A B ü n te té s-v é g re h a jtá s i S zerv e zet 2 0 0 4 . évi ju d o -b a jn o k s á g á t 25 in té ze t 187 v e rse n y z ő jé n e k ré sz v é te lé v e l az Ú jp esti T orna E g y le t M e g y eri úti sp o rtlé te s ítm é n y é b e n re n d e z té k m eg.

n ek m e g v ita tá sá ra a F ő v áro si Bv. In té ­ z e t III. szám ú o b je k tu m á b an . A re n ­ d ez v én y fő v éd n ö k e Dr. P etrétei Jó z s e f ig a z sá g ü g y -m in isz te r v o lt. A k o n feren ­ cia eln ö k i tis z té t Dr. B ó cz E ndre IM fő ta n á c so s látta el.

November 18. Dr. H ank ó F arag ó M ik ló s, az Ig az­ sá g ü g y i M in iszté riu m p o litik ai állam ­ titk á ra lá to g a tá st te tt a K o m áro m -E szte rg o m M eg y ei Bv. In tézetb en .

November 11. A sz lo v ák b ü n te té s-v é g re h a jtá s k ü ld ö ttsé g e - n o v e m b e r 11-én és 12-én - lá to g a tá st te tt a F ő v áro si Bv. In té z e t­ b en . A lá to g a tá s a lk a lm á v a l a lá írtá k a P o zso n y i Bv. In té z e t és a F ő v á ro si Bv. In té z e t k ö zö tti eg y ü ttm ű k ö d é si m e g á l­ lap o d ást.

November 16. Dr. P etrétei J ó z s e f ig a z sá g ü g y -m i­ n is z te r lá to g a tá st te tt a B u d a p esti F eg y h áz és B ö rtö n b en , az Ig azság ü g y i M e g fig y e lő és E lm e g y ó g y ító In té z e t­ b en , v a la m in t a B u d ap esti F aip ari T er­ m elő , K e re sk e d e lm i és S zo lg á lta tó K ft-n é l. A lá to g atáso n - az ig a z sá g ­ ü gyi tá rc a v e z e tő jé n e k k ísé re té b e n v é sz t v e tt K ato n á n é Dr. B orka K atalin IM fő cso p o rtfő n ö k . A M a g y a r T u d o m án y o s A k ad é m ia „A tu d o m á n y ü n n e p e ” c. ren d e zv én y so ro z a ta k e re té b e n - az Ig az ság ü g y i M in isz té riu m m e g b íz á sá b ó l - a B ü n te­ té s-v é g re h a jtá s O rszág o s P a ra n c sn o k ­ sá g a tu d o m á n y o s k o n fe re n c iá t re n d e ­ z e tt a b ü n te té s e k és in té z k e d é se k v é g ­ re h a jtá s á ró l sz ó ló tö rv é n y te rv e z e té ­

November 23. A h o lla n d ia i, V u g h t-i Bv. In tézet d e le g á c ió ja lá to g a tá st te tt a S zegedi F eg y h áz és B ö rtö n b e n . A lá to g atás so ­ rán a h o lla n d v en d é g ek az in té ze t h iv a ­ tali m ű k ö d é sé t se g ítő sz á m ítá ste c h n i­ kai e s z k ö z ö k e t, v a la m in t a fo g v ata rto tta k sz á m á ra sz ó ra k o z ta tó -e le k tro n ik a i k é s z ü lé k e k e t ad tak át. A h o llan d b ü n ­ te té s -v é g re h a jtá si d eleg á ció je le n lé t­ éb en ü n n ep é ly e sen fe je z té k be a M ÁT­ RA p ro g ra m k ere téb e n fo ly ó angol n y e lv ta n fo ly a m o t.

November 25. A z E u ró p a T an ács és az o la sz Ig a z ­ sá g ü g y i M in isz té riu m sz e rv e z é sé b e n -

n o v e m b e r 2 5 -2 7 . k ö z ö tt - R óm ában re n d e z té k m eg az eu ró p a i b ü n te té s ­ v é g re h a jtá si s z e rv e z e te k o rszá g o s p a ­ ra n c sn o k a in a k és a p á rtfo g ó f e lü g y e ­ lői s z o lg á la to k fő ig a z g a tó in a k k o n fe ­ re n c iá já t, a m e ly e n ré sz t v e tt Dr. Bök ö n y i Istv án bv. v e z érő rn ag y , o rs z á ­ g o s p a ra n c sn o k és Dr. H u sz á r L ászló bv. d a n d á rtá b o rn o k , az o rszá g o s p a ­ ra n c sn o k s tra té g ia i és s z e rv e z e tfe j­ le sz té si h e ly e tte se . A z é rte k e z le t t é ­ m ái az E u ró p a i B ö rtö n sz a b á ly o k m ó ­ d o sítá sá ra te tt ja v a s la to k á tte k in té se , a h o sszú id ő ta rta m ú sz a b a d sá g v e sz té sre íté lt fo g v a ta rto tta k k e z e lé se , a fe lté te ­ les sz a b a d sá g ra b o c s á tá s g y a k o rla ta ,

v a la m in t a p á rtfo g ó i sz o lg á la to k m ű ­ k ö d é se v o lta k .

November 26. A M a g y a r B ö rtö n ü g y i T ársa ság az ELTE E g y etem té ri D ísz term é b en ta r­ to tta m eg 2 0 0 4 . évi k ö z g y ű lé sé t és tu ­ d o m án y o s ü lését. A ren d e zv én y fo ly a ­ m án so r k e rü lt a tá rsa sá g n a k a T u d o ­ m ány n a p ja a lk alm áb ó l m e g h ird ete tt p á ly á z a tá ra é rk e z e tt p á ly am u n k á k b e­ m u ta tá sá ra és érté k e lé sé re . A tíz k ise lő ­ adás m in d e g y ik e a b ü n te té s -v é g re h a j­ tá si n ev e lé s té m ak ö réb e n h an g z o tt el.

Összeállította: Dr. Iiovicsné Török Ágota

Szerkesztőségi közlemény A közelm últban nagy m egtiszteltetés érte folyóiratunkat: a M agyar Tudom ányos A kadém ia IX. G azdaság- és Jogtudom ányi O sztálya - az MTA Dr. Szabó A ndrás aka­ dém ikus, ny. alkotm ánybíró, egyetem i tanár vezette Jogtudom ányi Bizottsága javaslata alapján - a Börtön ügyi Szem lét 2004 októberében felvette a „N em zetközi és hazai m ér­ tékadó folyóiratok” jegyzékébe. A Börtönügyi Szem lében való m egjelenés ezentúl te­ hát m eghatározott pontértéket jelen t m indazok szám ra, akik tudom ányos fokozat (PhD, MTA doktora) m egszerzésére törekszenek.

Deák Ferenc István

Ajánló Bainbridge, Timothy: EU mindentudó. Bp. HVG Könyvek. 2004. 614 oldal. 4500 Ft. A hazánk uniós csatlakozását m egelőző években, illetve azt követően is, hatalm as m ennyiségű kiadvány je len t m eg az Európai U nióról. Ennek a - m ár-m ár követhetetlen - könyvterm ésnek egyik fontos darabja az EU m indentudó című kötet, am ely különö­ sen sok inform ációt tartalm az. A könyv szócikkei felvázolják az európai integráció történelm i hátterét, a közös eu­ rópai politika fejlődési irányait, áttekintik a fő szabályozási területeket és a közös poli­ tikákat, ism ertetik az európai intézm ényeket, a legfontosabb szerződéseket, bepillantást engednek a döntéshozási folyam atokba. A z olvasó m egtalálhatja bennük az Európai Unióval kapcsolatos jogi, politikai és gazdasági kifejezések m agyarázatát. A szócikkek között olyan szem élyek életrajzai is m egtalálhatók, akik sokat tettek az európai integ­ rációért. H asznos bibliográfia és w eboldal-jegyzék is található a kiadvány végén. Ez a könyv m indazonáltal inkább kalauz, m int szótár, vagyis nem csak tényeket, ha­ nem érveket és elem zést is kíván nyújtani. (A szerző 25 éven keresztül dolgozott az U nió intézm ényeinek egyikében, az Európai Parlam entben, vagyis tapasztalatait na­ gyon is a gyakorlatban szerezte.) A m agyar kiadása készítése során a szerkesztők a tartalom hű visszaadása mellett arra is törekedtek, hogy az eredeti szövegeken alapuló, illetve a szakmai körökben elfogadott adott esetben m ár m agyar euro-zsargonnak tekinthető - szakkifejezéseket használjanak an­ nak érdekében, hogy egy valóban hiteles ismeretanyagot tárjanak a magyar olvasók elé. A könyv m indazoknak ajánlható, akik egy átfogó, kiegyensúlyozott és inform áció­ gazdag képet szeretnének kapni az Európai U nióról.

Eckhart Ferenc emlékkönyv. Szerk. IMezey Barna. Bp. Gondolat Kiadó. 2004. 681 oldal. 3390 Ft. (Jogtörténeti értekezések 28.) E ckhart Ferenc (1885-1957) a m agyar jogtörténet-tudom ány m eghatározó egyéni­ sége, 1929-től a budapesti egyetem jo g i professzora volt. M onográfiáival és legendás tankönyvével korszakot nyitott a jogtörténet-tudom ányban. A z ő hagyatéka előtt tiszte­ legnek ezzel a kötettel egykori tanszékének, a M agyar Jogtörténeti Tanszéknek mai ok­ tatói és m ás jogász, történész szakem berek. A könyv tartalm át - harm incegy tanulm ányról van szó - ismertetni az Ajánló kere­ tében nem tudjuk, közülük csak az azokra hívjuk fel a figyelm et, am elyek a börtönügygyel összefüggésbe hozhatók. B ognár B arbara A szabadságvesztés-büntetés végrehajtása a XX. század m ásodik felében cím ű tanulm ánya nem zetközi áttekintést nyújt, am elyben - a skandináv modell-

tői kezdve, az am erikai és jap án büntetés-végrehajtáson keresztül, a szovjet börtönökig - szám os országra kitér. Bódiné Beleznai K inga tanulm ányában a középkori igazság­ szolgáltatás jelképeit és szertartásait m utatja be. Füzessyné M aglics Tím ea dolgozatá­ nak cím e - A büntetés-végrehajtás története 1945 és 1967 között - m egtévesztő, hiszen a szerző másról, a büntetőjog változásainak a szabadságvesztés-büntetés kiszabására gyakorolt hatásáráról ír. M ezey B arna tanulm ánya a szegedi királyi kerületi börtön m egnyitásának előzm ényeit dolgozza fel levéltári kutatások alapján. A tartalm át tekintve gazdag és sokszínű kiadványt m indazok részére ajánlhatjuk, akik a m agyar jo g története iránt behatóan érdeklődnek.

Farkas Ákos - Róth Erika: A büntetőeljárás. Bp. KJK - Kerszöv Jogi és Üzle­ ti Kiadó Kft. 2004. 408 oldal. (KJK - Kerszöv kiadványok) Többévi késés és bizonytanság, szám os m ódosítás után lépett hatályba az 1998. évi XIX. tv., az új Be. A törvény - harm inc fejezetével és hatszázhét paragrafusával - jóval terjedelm esebb elődjénél, az 1973. évi I. törvénynél. A z új törvényt nem csupán terje­ delme, hanem új jogintézm ényei is m egkülönböztetik elődjéről. A kötet tartalma tizenhét fejezetre oszlik. A z első három fejezet a büntetőeljárás fogal­ mát, feladatát, célját, továbbá a büntetőeljárási rendszereket írja le, illetve az alkotmányos­ ság és a büntetőeljárás viszonyát tárgyalja. Ezután a büntetőeljárás alanyairól, a bizonyítás­ ról, a kényszerintézkedésekről, a büntetőeljárás megindításáról, vagyis a nyomozásról, va­ lamint a vádemelésről olvashatunk. A bírósági tárgyalás témakörével négy anyagrész is fog­ lalkozik. A z utolsó fejezeteinek témái: az elsőfokú bíróság határozatai, a másodfokú bírósá­ gi eljárás, a rendkívüli jogorvoslatok, az úgynevezett külön- illetve különleges eljárások. A tankönyv feldolgozza a m agyar büntetőeljárási jo g és az utóbbi évek külföldi bün­ tetőeljárási irodalm át. A hatályos jo g m ellett bem utatja az egyes jogintézm ények elm é­ lettörténetét és fejlődését. A szerzők arra törekedtek, hogy ne csupán egy, a hatályos jo ­ gi norm ákhoz ragaszkodó könyvet írjanak, hanem a büntetőeljárási jo g o t szélesebb perspektívába is helyezzék. A kötet didaktikai sajátossága, hogy a fejezetek végén ellenőrző kérdésék segítik az anyag elsajátítását, illetve a vizsgára való felkészülést.

Németh András - Pukánszky Béla: A pedagógia problématörténete. Bp. Gon­ dolat Kiadó. 2004. 555 oldal. 3890 Ft. A neveléstörténeti m onográfiák és kézikönyvek szerzőinek többsége a hagyományos lineáris-kronológikus feldolgozásmódot követi. Egyre gyakrabban alkalmazzák azonban azt a módszert, amely nem az egyes történeti korok egym ás utáni láncolatára fűzve, hanem problématörténeti megközelítést alkalm azva tárgyalja a pedagógia, a nevelés kérdéseit. A könyv első fejezete a különböző történelm i korok em ber- és világképének válto­ zásait tekinti át. Ezután a pedagógia történetének néhány kiem elkedő alakjáról és a ne­ veléstudom ány főbb irányzatairól olvashatunk. A következő anyagrész az európai csa-

Iád és gyerekkor történetéből közöl fejezeteket. K ülön fejezet tárgyalja a nőnevelés tö r­ ténetét. A z európai iskola kialakulása és fejlődése, a pedagógusszerep változásai a té­ m ája a következő két fejezetnek. A z iskolai osztályterein és az iskolai m ódszerek törté­ neti változásival foglalkozó gondolati egység zárja a kötetet. M ivel m agyar nyelven ilyen jellegű mű m ég nem jelen t m eg eddig, a szerzők hé­ zagpótló feladatra vállalkoztak. M unkájuk során felhasználták a neveléstudom ány tu ­ dom ánytörténete, illetve a gyerm ek- és családtörténeti kutatások legfontosabb hazai és nem zetközi eredm ényeit, továbbá az ebben a tém akörben végzett saját kutatásaik vég­ következtetéseit is. A kiadvány nem csupán a neveléssel hivatásszerűen foglalkozó szakem berek, taná­ rok, kutatók, főiskolai-egyetem i hallgatók, hanem a m űvelődéstörténet kérdései iránt érdeklődő szélesebb közönség érdeklődésére is szám on tarthat.

A mediáció. A közvetítői tevékenység. Szerk. Sáriné Simkó Ágnes. Bp. HVGORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. 390 oldal. 5264 Ft. A m ediációnak - m agyar fordításában közvetítésnek - nevezett tevékenység lénye­ ge, hogy a vitás ügyekben döntésképtelenné vált felek a bírósági eljárás m ellőzése ér­ dekében egy sem leges, pártatlan harm adik személy, a közvetítő bevonásával m egkísér­ lik m egtalálni a m indkét fél szám ára m egfelelő megoldást. A m ódszer gyakorlatához a lépések jo g i szabályozottsága, illetve - eredm ény esetén - a felek írásos m egállapodá­ sának rögzítése is hozzá tartozik. A könyv célja, hogy bem utassa a hazánkban m ár m űködő békéltető, közvetítő tes­ tületek m unkáját, nem hagyva ki a választottbírósági eljárás keretében folytatott közve­ títést sem. A kötetben m egtalálhatók azok az ügycsoportok, am elyekben a közvetítés­ nek m ár hazánkban is többéves m últja van. (Ezek elsősorban a családi konfliktusokhoz, a fogyasztóvédelem hez és az egészségügyhöz, valam int nagyobb vállalatok, cégek kö­ zötti szerződéses kapcsolathoz, m unkajoghoz kapcsolódnak.) A z olvasó m egism erheti a kiadványból a közvetítésre vonatkozó jogköm yezetet, ideértve az O rszággyűlés által nem rég elfogadott, a közvetítői tevékenységről elfogadott törvény főbb rendelkezéseit, valam int a m iniszteri rendeleteket. A kötet végén m egtalálható néhány fontos szakmai intézm ény elérhetősége is. A népes - nyolc főből álló - szerzőgárda tagjai valam ennyien a m ediációs tevékeny­ ség valam ely részterületének kiváló ism erői, szakértői. Ö sszefoglalóan m egállapítható, hogy a kiadvány széleskörűen és nagy alapossággal m utatja be a közvetítés, m ás néven m ediáció, m int alternatív vitarendezési m ódszer el­ m életét és gyakorlatát.

Nyíri Sándor: Az ügyészségről. Bp. BM Kiadó. 172 oldal. 2490 Ft. A szerző, N yíri Sándor négy évtizedes jogászi pályája három negyed részében ügyészként dolgozott, s a m aradék részt is az ügyészséghez közeli m unkakörben töltőt-

te. K önyve m egírásával m integy összegezni kívánta az ügyészi m unkára vonatkozó né­ zeteit és gazdag tapasztalatait. A kötet - am elyhez Salgó László r. vezérőrnagy, volt országos főkapitány írt előszót - tíz fejezetre tagolódik. A z ügyészség európai és hazai történetét bem utató fejezetet követően, a m ásodik anyagrész az ügyészséget m int állam i szervtípust és annak jo g ál­ lását írja le. Ezután az ügyészi tevékenységnek a nyom ozásban, a büntetőbírósági eljá­ rásban betöltött szerepéről, továbbá a büntetés-végrehajtás feletti ügyészi felügyeletről olvashatunk egy-egy fejezetet. A törvényességi felügyelet, a m agánjogi tevékenység és a katonai ügyészég m unkája úgyszintén külön fejezetet képez a könyvben. A két utolsó gondolati egység a tudom ányos kutatás, a krim inálstatisztika és az inform atika szere­ pét, illetve az ügyészi szervezet szerkezetét m utatja be. A kiadvány közli a szerzőnek az ügyészséggel foglalkozó, továbbá az ügyészségi tevékenységet is érintő publikációinak listáját, m ajd a felhasznált irodalom jegyzékével zárul. Kizárólag a büntetés-végrehajtást érintő fejezetre fókuszálva: rövid történelm i viszszapillantást követően a hatályos szabályozásról olvashatunk. A fejezet kiem eli a bün­ tetés-végrehajtás feletti törvényességi felügyeletre vonatkozó nem zetközi dokum entu­ mokat, valam int nem zetközi körképet vázol fel a tém ával kapcsolatosan. N yíri Sándor könyvét a szakszerűség és tárgyilagosság, a világos és áttekinthető szerkezet, továbbá a tömör, ugyanakkor olvasm ányos stílus jellem zi.

(Válogatás a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokság Szakkönyvtára legújabb szerzeményeiből)

PRISON REVIEW M Professional and scientific bulletin o fth e H ungárián Prison Service

Appears quarterly

W ORKSHOP 1 Dr. S ándor C sordás - Dr. habil. G yörgy V ókó: The principles and practice o f the treatm ent o f prisoners

15

B ulletin on the latest recom m endations o f the C ouncil o f Europe w hich are dedicated fór the H ungárián authorities

17

W hat tendencies can be noticed regarding the new law on the en forcem ent o f sentences? R ound-table discussion on the new C odex o f the en forcem ent o f sentences (E dited by Dr. L ajos Bodnár)

25

Dr. István Bökönyi: A bout the w ork o f the prison service perform ed on M ay 2002 - O ctober 2004

35

Dr. L ajos B ékefy PhD: Som é m atters o f principle and som é practical issues o f problem -handling and personality-developing m entái treatm ent in prisons (P art I)

47

Z oltán N ovák: T he education and vocational training o f prisoners in th e institutes o f the prison service

#

Volume 23, Number 4

J

59

Dr. Katalin Parti: The suicides o f the inm ates - results o f researches

83

Dr. N ó ra C siszár: Expertise fór m easures w hich are aim ed to reduce suicidal tendencies am ong prisoners

O

u t l o o k

105

Dr. M agdolna M átételki: Figures o f speech in the prison slang

115

Dr. K lára K irály: N ew s from the prison w orld

In

b r ie f

121

C alendar o f events (Com piled by: Dr. Á gota llovics)

126 B

E ditorial com m uniqué

o o k s h e l f

127

Ferenc I. D eák: R eference

JUSTIZVOLLZUGS-RUNDSCHAU Fach- und Wissenschaftliche Zeitschrift des ungarischen Justizvollzuges Erscheint vierteiljahrlich # Vierter Bánd des Dreiundzwanzigsten JahrgangsJ

W ORKSHOP 1 Dr. S ándor C sordás - Dr. habil. G yörgy V ókó: Prinzipen und Praxis d ér B ehandlung m it den G efangenen

15

Inform ationen über die neuesten E m pfehlungen des E uroparates zu den ungarischen B ehörden

17

W elcher T endenz folgt das neue Ju stizvollzugsgesetz? TafelrundeG esprache über den neuen Justizvollzugskodex (redigiert von: Dr. L ajos B od­ nár)

25

Dr. István B ökönyi: Ü ber die A rbeit des Justizvollzugsorganisation zw ischen dem M ai 2002 und O któber 2004

35

Dr. L ajos B ékefy PhD : Einige theoretische und praktische F ragen d ér P roblem behandlung und dér Persönlichkeitsentw icklung in dér S eelensorgung (Teil I.)

47

Z oltán N ovák: U nterricht und Q ualifizierung dér G efangenen in den StrafV ollzugsanstalten

59

Dr. K atalin Parti: Suizide V erhaltensw eisen dér G efangenen - Forschungsergebnisse

83

Dr. N ó ra C siszér: A nsicht dér E xperten über die M aBnahm en für die M inderung dér suiziden H andlungen dér G efangenen

A

u s b l ic k

_______________

105

Dr. M agdolna M átételki: M etaphern im G efángnisslang

115

Dr. K lára K irály: M eldungen aus dér G efángnisw elt

In K

u r z e m

______________

121

E reignisse (zusam m engestellt von Dr. Á gota llovicsné Török)

126 B

M itteilung dér Redaktion

ü c h e r s c h r a n k

127

F erenc I. D eák: W idm ung

M

ű h e ly

1 Dr. C so rd á s S án d o r— Dr. habil. V ókó G yörgy: A fogvatartottakkal való b ánásm ód elvei és gyakorlata

15

T á jék o ztató az E u ró p a Tanács m ag yar hatóságoknak szóló legú­ ja b b ajánlásairól

17

M erre tart az új bv. törvény? K e re k a sz ta l-b e sz é lg e té s az új bv. k ó d ex rő l (S z erk esz tette: Dr. B odnár L ajos)

25

Dr. B ökönyi István PhD : A B ü n teté s-v ég reh a jtási S zerv ezet 2002. m ájus és 2004. október között végzett m unkájáról

35

Dr. B ékefy L ajos PhD : A p r o b lé m a k e z e lő -s z e m é ly is é g f e jle s z tő b ö rtö n p a sz to riz á c ió n éh á n y elvi és gyakorlati kérdése (I. rész)

47

N ov ák Z oltán: A fogvatartottak oktatása, szakképzése a b üntetés­ végrehajtási intézetekben

59

Dr. Parti K atalin: A fogva tar­ to ttak öngyilkosságai - kutatási ered­ m ények

83

Dr. C siszár N óra: Szakértői vélem ény a fogvatartottak szuicid cselek­ m é n y ein e k csö k k en té sére irányuló intézkedésekhez

K

it e k in t é s

105

Dr. M átételkiné H olló M ag­ dolna PhD: S zóképek a börtönszlengben

115

Dr. K irály K lára: H írek a börtönvilágból

R

ö v id e n

121

E sem én y n a p tár (Ö ssze állí­ totta: Dr. llovicsné T örök Á gota)

126 K

Szerkesztőségi közlem ény

ö n y v e s p o l c

127

D eák Ferenc István: A jánló

A Büntetés-végrehajtási Szervezet standja az idei Kriminálexpón. Dr. Petrétei József igazságügy-miniszter (elöl középen) a Budapesti Fegyház és Börtönbe látogatott.

Ára: 400 forint