Brit és magyar példákon keresztül Szabó Tünde Szenior projektvezető
A
Kreatív Város nem csupán egy hely, ahol a kultúratermelés infrastruktúrája és a kultúrafogyasztás jelen van, hanem ahol ez a kettő összekapcsolódik Egyben fogyasztó is a termelő; a termeléssel keletkezik a többlet kereslet Kultúra-centrikus
felfogás: sokszínű és befogadó művészet és kultúra helye Gazdaság-centrikus felfogás: a gazdasági innováció, kreatív tehetség és kreatív termelés helye
A legtöbb európai városnak ma van kreatív iparágakra építő fejlesztéspolitikája
de a kreatív iparágak # kreatív város
Szakirodalom sokat beszél arról, hogyan fejlődött a kulturális termelés a városi környezetben és hogyan kötődik bizonyos városrészekhez és városi miliőkhöz Hollywood , NY Silicon Alley, San Francsico kiemelt figyelem a divat és dizájn szektoraira, reklámiparra, mint „városformáló” erőkre
Komoly irodalma van annak is, hogy a kulturális termelés és fogyasztás hogyan hat városi kontextusára, hogyan függ össze a városmegújulás a kulturális fejlesztésekkel (kulturális negyedek, kulturális megaberuházások)
Térben koncentráltan jelentkező kreatív/kulturális termelői és fogyasztói tevékenységek egy kritikus tömeg felett Többnyire városközponti elhelyezkedés (erős ingatlanpiaci pozíció) Két fő típusa:
Elitkultúra központjai (múzeumok, hangversenytermek, galériák) Termelés és alternatív fogyasztás helyei (történeti vagy ipari hagyományokkal bíró városrészekben)
Feltűnő, ikonikus építészet és dizájn Gyakran kevert területhasználat (kereskedelmi célú helyhasználat mellett lakáscélú, közösségi/intézményi célú, közterület, …)
Kritikus tömegű kreatív ipar megtelepedése Fogyasztóknak: attrakció Termelőknek: agglomerációs hatások (a hálózatos
működés alapja, „termékenyítő” környezet)
Láthatóság, imázs: Üzleti szereplőknek: brand Városhasználóknak/látogatóknak:
egyedi jellegzetesség, önálló identitású tér
Városfejlesztés Ahhoz hogy kimutatható
legyen a kreatív iparok implikátor hatása a városi fejlődésre, összehangolt szektorális és városfejlesztési politika kell = HELYET ÉS SCÉNÁT ADNI A KREATÍVOKNAK!
Városi zászlóshajó projekt, óriásberuházás Termelés-orientált, kevés siker a gazdasági értéktermelésben Helyben kreált munkahelyeket, de nem volt regionális kisugárzása = miliő (öngerjesztő igények) hiánya
Organikus
fejlődés puha beavatkozásokkal Zenére és dizájnra épülő, városi kontextusába illeszkedő kulturális negyed Dzsentrifikációs nyomás óriási = ingatlanárak emelkedésével a „termelők” elköltöznek
Elsők között alakult ki, Mulató-negyed (kocsmák és színházak) Fogyasztás és termelés egyszerre van jelen Turisták tömege elnyomja a megújulásra való hajlamot, az identitás látja kárát a túlkeresletnek
Várostervezés
Ingatlanpiaci nyomás (dzsentrifikáció) kezelése, ciklusokat lassító hatás – hazai városfejlesztés kezében nincsenek eszközök, az akarat is hiányzik !
Egyensúly a komolyabb beavatkozások és a puha fejlesztési eszközök között (reflektív tervezés) – lakónépesség megtartása
Fogyasztás és termelés egyensúlyának fenntartása
A piac reális és pontos felmérése és a kreatív/városi szövet integrálása a piacra
Közügyek Helyi kontextussal való kapcsolat megőrzése Helyi érdekek és érdekeltek bevonása Épített környezet Az üzleti/értékesítési
realitásoknak megfelelően, azok függvényében szerves megújulásra szükséges törekedni A helyek diverzitásának megőrzése – termelésre és fogyasztásra alkalmas hely-mix Ugyanakkor a befektetők nem érdeklődnek olyan léptékű fejlesztések iránt, amit a fenti elvek lehetővé tesznek – nagyfejlesztők beengedése vagy kizárása: döntési pont!
Kreatív
iparok klaszteresedése a kilencvenes években
indult Máig nem érte el a kritikus tömeget és nem sikerül szélesebb funkciókat megtelepíteni: ma alternatív munkahelyek és üzletek, szórakozóhelyek találhatók itt Birmingham városfejlesztési terveiben helyet kapott a kreatív negyed, de a megvalósítás gondokkal küzd
BIRDHOUSE The oldest part of the Custard Factory, Birdhouse is the beating heart of the Custard Factory. Birdhouse has over 80 studios, ranging from 300 – 3,000 square ft: room for 3 to 20 people.
THE GREENHOUSE The Greenhouse offers custom built studios and offices ranging from 170-600 square ft making it perfect for an individual or up to eight people .
ZELLIG Zellig is the newest edition of the Custard Factory , boasting 101 offices, studios, and galleries. Bright, airy spaces surround vast courtyard filled with sculptures, artworks and spectacular flying glass bridges
GIBBS TERRACE Home for five small shops with mezzanine floors ideal for start up businesses and those wanting to combine retail spaces with a workshop.
THE OLD LIBRARY
A Negyed működésének kritikus pontjai Közterületek és közösségi használatú területek állapota Környezeti állapot (csatornarendszer elhanyagolt) Megközelíthetőség (bár 1km-re található a városközpont bevásárló utcájától) Nincs állandó népesség (~ Belső-Terézváros kiterjedésű területen 50 lakos) Elszigeteltség, szolgáltatások hiánya
Milyen eszközökkel és támogatással újuljon meg a terület, hogy helyt adjon a tervezett kreatív ipari negyednek? Tulajdonosi és használati jogok: hosszú távú területhasználati jog vagy teljes elidegenítés? (részleges vagy teljes kontrol a területhasználat jellegének meghatározása felett?) Nagyberuházás vs puha eszközökkel végzett megújítás?
-
-
-
-
Dizájn és ‘áttámogatás’ (mélygarázsépítés ellenében a beépítési intenzitás lazítása) Folyamatmenedzsment a fejlesztő, más tulajdonosok és az önkormányzat közötti feszültségek kezelésére Az átalakulás folyamatának kezelése (externáliák) Helyi érdekek és a látogatók érdekeinek helyes egyensúlya
Eelavult ipari negyed tele üres raktárakkal; lakosság és lakossági szolgáltatások alig Kreatív vállalkozásfejlesztő 5 hektárnyi területet igényel és időleges használatra kiadja fiatal művészcsoportoknak Fejlesztés I. ütem: 250 m (HUF) városi támogatás + 500 m magánforrás; 9000 m² terület megújítása és kiadása művészeknek, dizájnereknek, kommunikációsoknak Fejlesztés II. ütem: új médiához kapcsolódó üzletek vonzása érdekében Összesen: közel 20 év alatt ~ 6,5 milliárd Ft-nak megfelelő befektetés (ebből ~ 2 milliárd Ft regionális fejlesztési ügynökségen keresztül)
1970’ 1982 1992
2002 2010
Piacfelmérés és városfejlesztési stratégia
A magyar kreatív gazdaság hajtómotorjaként, egyértelműen kiemelkedve a hazai városok közül a budapesti városrégió lényegesen kedvezőbb helyet foglal el az európai városok mezőnyében, mint Magyarország az államok rangsorában. Ez alapvetően Budapest kapuváros szerepével hozható összefüggésbe.
„A Budapest Metropolisz Régió gazdaságának dinamikusan növekvő szektorai a kreatív és kulturális ágazatok (CCI). A CCI dinamikája a városfejlődés spontán jelenségeivel kölcsönhatásban olyan szinergiát eredményez, amellyel erősíti a regionális gazdaság lokalizált értéktermelés épülő növekedési pályáját és egyben kiegyensúlyozott javulást eredményez a városi életminőségben.”
Cégek
Dolgozók
Bevétel
Kreatív iparágak
43,3
44,8
62,3
IT
53,6
46,7
43,1
Pénzügy
27,4
66,5
91,2
Jog és üzlet
41,9
53,0
66,6
K+F és felsőoktatás
52,4
48,7
77,5
Kreatív tudás szektor
42,3
49,0
58,4
Összesen
35,0
39,1
53,2
1999
2004
Változás
A kreatív és tudásalapú gazdasági szervezetek, foglalkoztatottak és bevételek aránya a budapesti városrégió területén Változás %
Kreatív iparágak IT Pénzügy Jog és üzlet K+F és felsőoktatás
6328507 3809130 2359168 2252733 146510
10887508 8468869 5331167 3140085 171428
4559001 4659739 2971999 887353 24918
72,0 122,3 126,0 39,4 17,0
Kreatív tudás szektor
14896048
27999057
13103009
88,0
Összesen
59459215
113657043
54197828
91,2
Forrás: ACRE adatbázis KSH alapján, 2004
A kreatív cégek árbevétele a Budapesti Agglomerációban (1000 EUR, 1999-2004)
Budapest
Agglomeráció
Városrégió
Ország
Biztosítás és nyugdíjalap (66)
47493,7
23,7
40270,0
24722,7
Telekommunikáció, távközlés (642)
12597,5
11512,0
12339,2
5069,5
Pénzügyi közvetítés (65)
10959,7
956,2
9605,4
5063,3
2004, 1000 EUR
A kreatív és tudásalapú cégek száma a Budapesti Agglomerációban
Forrás: ACRE adatbázis KSH alapján, 2004
Tényező Piac nagysága (cégek és ügyfelek száma) Munkaerőpiac nagysága, képzett munkaerő Informális kapcsolatok A szolgáltatások száma és színvonala Oktatás, tanulmányok a felsőoktatásban
Tényező típusa kemény kemény puha kemény kemény
makroszinten a kreatív és tudásintenzív ágazatokban tevékeny szakemberek motiváló tényezői alapvetően nem különböznek a más gazdasági ágazatokban dolgozó emberekétől
Kreatív feldolgozóipar
IKT szektorok
Jogi és gazdasági szolgáltatás
Pénzügyi szektorok
Kutatás-fejlesztés
(Budapest Metropolisz, folyóáron, milliárd forint, szélesen értelmezett CCI)
Növekedési ütemek 2004‐2008 között (2004 = 100) az összes társasági adóbevallást a szélesen értelmezett kreatív szektorokba benyújtó cég körében tartozó cégek körében
A társasági adóbevallási adatokból becsült, 2004-2008 közötti GDP-növekedési ütem nem különbözik érdemben, ha a Budapest Metropolisz Régió, illetve az e térségen kívüli vállalatok összesített teljesítményét vizsgáljuk. A többi vizsgált mutatószám – az alkalmazotti létszám, a vállalatok száma, az árbevétel, valamint az export – alapján a Budapest Metropolisz Régió egyedül az exportnövekedésben múlta felül az ország egyéb térségeit. Ugyanakkor a kreatív szektorokba tartozó, és a Budapest Metropolisz Régióban székhellyel rendelkező cégek növekedése lényegesen meghaladja az országos mutatókat.
A Budapest Metropolisz Régióban a 2004-2008 közötti növekedés hordozói egyértelműen egyes pénzügyi szektorok (monetáris tevékenység, hitelnyújtás, nem életbiztosítás) voltak, utóbbi két szektor az alkalmazotti létszámban is átlag feletti növekedési ütemet mondhat magáénak.
Megjegyzés: a pénzügyi adatokból (árbevétel, export, GDP) a növekedési ütemet folyóáron számoltuk. Forrás: APEH társasági adóbevallási adatok feldolgozása
Metropolisz
(regionális)-lépték a versenyképes gazdaság alapja A város sikerének feltétele (várostervezési szempontból) a
kritikus tömeg elérése jól pozícionált helytermék sikerágazatok azonosítása hálózatosan szervezett gazdasági tér reflektív döntéshozói szcéna („legalább hagyják”) a kreatív hype fenntartása
Szabó Tünde Szenior projektvezető Studio Metropolitana
[email protected]
