BOZÓ MÁRIA* A számítástechnika-oktatás sajátosságai a felnőttképzésben How to teach adults computer usage? In 2001 the European Commission adopted a Communication on "Making Lifelong Learning a Reality”, where by one of the key themes included the teaching of computer usage skills. As a result of this the e-learning program has been introduced into Hungary. A survey of the applicants who have successfully passed the ECDL examination has show that adults did not use this method. How can adults over 40 begin learning through e-learning when they are afraid of computers? Over the last few years I have been teaching basic computer usage not only within the school infrastructure but also night classes in several different places throughout the Nográd county. My approach to achieving success is to firstly teach the adults to enjoy using the computer and then they can successfully take the exam. How to achieve this? I have found that there is not an exact method, because every group is different, everybody comes from different surroundings. Teachers will prepare individual exercises based upon the learners practical experiences and will achieve success if their primary targets are: • both the learning and the teaching are a pleasure; • to extend the learners skills.
Meddig kell a mai embernek tanulnia? Elegendő-e a mai változó kiszámíthatatlan világban az Európai Unió küszöbén egy szakma, egy diploma megszerzése? Megfelelek-e a saját magam és a társadalom elvárásainak? Manapság az információ megszerzésének a leggyorsabb módja az internet, amelynek tudatos használata számítástechnikai ismereteket igényel. Hogyan és hol tehetünk szert ilyen ismeretekre? Hazánkban a számítástechnika oktatása már az óvodában elkezdődik. Tapasztalataim szerint a fiatalok nagyon gyorsan megtanulják amire szerintük „szükség van” és megszeretik a számítógépet. A felnőttek általában nem önállóan, hanem valamilyen képzési formában sajátítják el a számítógép ismereteket. Az idősebb korosztály informatikai oktatásával a következő képzési formákban találkozhatunk: • iskolarendszerű: ⇒ szakoktatás, szakképzés, ⇒ felsőoktatás: akkreditált , nappali, távoktatás • iskolarendszeren kívüli: ⇒ tanfolyam, tréning, továbbképzés,...
BGF PSZFK Salgótarjáni Intézet, Informatika és Számítástechnika Tanszéki Osztály, főiskolai adjunktus.
*
1
BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA – MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA, 2003 Az iskolarendszeren kívüli szakképzés statisztikai adatai azt mutatják, hogy 1996 és 2000 között a legtöbben számítástechnika alap- és középfokú OKJ-tanfolyamokra jelentkeztek (l. 1. táblázat). 1. táblázat OKJ-tanfolyamokra jelentkezők száma, 1996–2000 1 Megnevezés
Beiratkozottak száma
Számítógép-kezelő, -használó
53 691
Mérlegképes könyvelő
49 211
Kereskedő boltvezető I.
24 421
Számítástechnika szoftverüzemeltető
23 285
Személy- és vagyonőr
13 935
Az utóbbi években csökkent a jelentkezők száma. Ez két dologgal magyarázható: • 1998-tól lehetőség van az ECDL (Európai Számítógép-használói Jogosítvány) megszerzésére is. • Az iskolarendszerű képzésbe beépült a számítástechnika és így kevesebb a tanfolyamon résztvevő fiatalok száma. Manapság az informatika gyors fejlődésének köszönhető, hogy nemcsak tanfolyamokon, hanem önállóan is elsajátítható a tanagyag. Sok hasznos információt találunk az interneten és CD-ken. A modern technológiai eszközök használatának elterjesztésére hazánkban is meghirdették az elektronikus tanulás fejlesztésének programját (e-learning). A diákok és a távoktatásban tanuló felnőttek számára ez egy jó kezdeményezés. De vajon alkalmazható-e az e-lear1. ábra ning a számítógép-alapok elsajátításáECDL vizsgára készülés2 ra a felnőttek körében? Egy felnőtt, ha fél a technikától, „bármikor elronthatom” tudattal ül a géphez, nem ismeri a billentyűzetet, nem tudja kezelni az egeret stb. mindenképpen (külső) tanári segítségre szorul. Az 1. ábra nem reprezentatív, hisz egy ECDL vizsgaközpontban készült, de mindenképpen elgondolkodtató, hogy a közelmúltban az egyéni és pályázati források segítségével elkészített sok-sok e-learning CD, amely elsősorban a 1 2
2
Iskolarendszeren kívüli szakképzés statisztikai adatai. Részlet a 20.oldal 6. táblázatából. BGF PSZFK Salgótarjáni Vizsgaközpont adatai alapján 2002.
BOZÓ M.: A SZÁMÍTÁSTECHNIKA-OKTATÁS SAJÁTOSSÁGAI A FELNŐTTKÉPZÉSBEN munkaviszonnyal rendelkező felnőttek számára készült, „önálló felkészítés az ECDL vizsgára” jelszóval nem töltötte be a szerepét.
3
BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA – MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA, 2003
Hogyan készültek ECDL vizsgára? Az utóbbi években a PSZF-en kívül Nógrád megye több településén oktattam és népszerűsítettem a számítástechnikát. Célom az volt, hogy felnőtt tanítványaim örömmel üljenek a számítógép elé, sikeresen vizsgázzanak. Nemcsak a tanítványaim tanultak, én is mindig újabb és újabb tapasztalatokkal gazdagodtam. Több helyen vizsgáztattam, megfigyeltem a csoportokat és az oktatókat. Meggyőződésem, hogy a számítástechnikai alapismeretek elsajátításában fontos szerepe van a tanárnak. Milyen tanár kell? Milyen módszerekkel tanítson? Hogyan mérhető a képzés eredményessége? Mielőtt erre választ adnánk fontos tisztázni, hogy:
Mi a képzés célja? • • • • •
A tanulás és a tanítás is öröm! A tudás megszerzése Kreativitás fejlesztése Bizonyítvány megszerzése OKJ vagy/és ECDL vizsga? A számítástechnika oktatásban az elsődleges célom, hogy a tanár és a „diák” számára is örömet jelentsen az új ismeretek elsajátítása, átadása. Fontos, hogy ne csak a vizsgafeladatok mechanikus megoldására tanítsuk a hallgatót, hanem önállóságra is. A napról-napra változó számítástechnika terén különösen fontos, hogy a gépnél ülő legyen kreatív, ne jelentsen számára problémát egy új program használata. A vizsga motiváló szerepet tölt be a tanulásban. Hazánkban a tanfolyami képzések OKJ és ECDL vizsgáztatási alternatívákat kínálnak. Az utóbbi időben sok vita elhangzott a sajtóban is arról, hogy melyik bizonyítvány ér többet, melyiket fogadják el az Európai Unióban? Mindkét vizsgáztatási módszernek vannak előnyei és hátrányai is. A kétféle vizsgáztatásról egy tanfolyam kapcsán az alábbi tapasztalatokról számolhatok be: Egy 19 fős csoportban, ahol a hallgatók átlagéletkora 48 év volt, a képzésben résztvevők a következő lehetőségek közül választhattak: OKJ vizsga, ECDL vizsga, mindkét vizsga, vagy csak tanfolyami részvétel. Az utóbbi lehetőség, hogy nem kell vizsgázni a tanfolyam elején nagyon szimpatikusnak tűnt, de amint teltek az órák, mindenki úgy döntött, hogy szüksége van a bizonyítványra. Azok a hallgatók, akik mind a két típusú vizsgát letették, egyrészt rá voltak kényszerülve a folyamatos tanulásra, hisz az ECDL hét modulos rendszerben amint egy tárgyat (például a szövegszerkesztést) elsajátította a hallgató, máris vizsgázhatott, másrészt a tanfolyam végén a komplex tudásukat is bizonyítani kellett. A kezdeti bizonytalansággal teli hallgatók csak a „beérés” után mertek vizsgázni, tehát csak az utolsó összetett OKJ vizsgára jelentkeztek. Megjegyzem,
4
BOZÓ M.: A SZÁMÍTÁSTECHNIKA-OKTATÁS SAJÁTOSSÁGAI A FELNŐTTKÉPZÉSBEN mindenki sikeres vizsgát tett, pedig egy régi (Windows 98) rendszeren és gépteremben folyt a tanfolyam és idegen környezetben kellett számot adni tudásukról. A képzés vége felé a csoport már a következő „továbbtanulást” tervezgette. Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül néhány módszerről szólok, amely hozzájárul a tanítás sikeréhez.
Hogyan érhetünk el eredményeket? • • • • • • •
Géptől való félelem feloldása Bátorítás, dicséret Csoportmunkák Egyénre szabott feladatok Egyének igényeinek, tapasztalatainak figyelembevétele Gyakorlási lehetőségek Próbavizsgák – eredmények megbeszélése Meggyőződésem, hogy a géptől való félelem feloldása elsősorban a tanár személyiségén múlik. Az oktató nem veszhet el a „számítógépben”, a tábla előtt, hanem a csoport minden tagjára figyelnie kell! Nincs két azonos csoport. Nem lehet két azonos óra sem. Különösen figyelni kell a szélsőségeket: a bizonytalansággal teli embereket és azokat, akik a csoportban „profinak” számítanak. Az utóbbiakat lehetséges, hogy „póttanárként” alkalmazhatjuk, a gyengébb mellé ültethetjük, vagy leköthetjük a figyelmét nehezebb feladatokkal. A szorongó hallgatók félelme feloldható sok-sok biztatással, a téma iránti érdeklődés felkeltésével. A vizsgák gyakori emlegetése viszont még a számítógépet bátran kezelők körében is félelmet kelthet. Hogyan tud az oktató megfelelni az egyének igényeinek, és hogyan közvetítse a vizsgakövetelményeket? A gyakorlati vizsga követelményeit véleményem szerint elfogadják a hallgatók. A problémát a tömérdek elméleti tananyag elsajátítása okozza. Ha az oktatás egy hosszú elmélettel kezdődik, akkor a sok szakmai zsargon hallatán a csoport egy része elmenekül, a többiek pedig szorongással folytatják a tanfolyamot. Ezért célszerűnek tartom (és ezt a gyakorlatban is alkalmaztam), hogy a rövid elmélet után következik a gyakorlat és csak a tanfolyam vége felé célszerű visszatérni az elméleti vizsgaanyag oktatására. A felnőttoktatásban építhetünk az egyének tapasztalataira. Ezzel csodákat érhetünk el. A próbavizsgák, a kudarcok megbeszélése nagyban hozzájárul a sikerhez. Az ECDL modulszerű rendszer nem kényszerít mindenkit arra, hogy a csoporttal egyszerre adjon számot tudásáról. Ha például az internet modul befejezése után a hallgató még bizonytalanul keresgél a „hálón”, ne javasoljuk neki a vizsgát. Lehet, hogy az illetőnek nincs otthon számítógépe, internete és más lehetősége sincs a gyakorlásra. Ilyen esetben célszerű más, nehezebb fajsúlyú órákon is 10–20 percet szánni a böngészésre és a levelezésre.
5
BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA – MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA, 2003
Az eredményesség mérése • Hallgatói elégedettség • Lemorzsolódások száma • Vizsgák eredménye Az oktatás eredményességét ugyanolyan módszerekkel, mutatókkal mérhetjük, mint bármely más képzés esetén. Nem a bizonyítvány eredménye a fontos, hanem a megszerzett és alkalmazható tudás. Ha néhány év múlva egy munkanélküli tanfolyamon részt vett hallgatót az OTP-ben, önkormányzaton, Tüzépen a számítógép mögött látok, vagy e-mailben, telefonon érdeklődnek közigazgatási hivatalokban, kórházakban, ügyészségen stb. dolgozó régi tanítványok a következő képzésekről, vagy „megakadtam, mit tegyek?” bizalmas kérdésekkel keresnek meg – számomra ez jelenti az „érdemjegyet”.
Összegzés, javaslat A számítástechnika-tanulás kezdetén a felnőttoktatásban a tanár által vezetett csoportos foglalkozásokat javaslom. A későbbiekben a CD, az internet jól kiegészítheti az anyagban való elmélyülést. A modulszerű vizsgarendszer koncepciót jónak tartom, mivel folyamatos tanulásra késztet. Az ECDL-Start bizonyítvány megfelelő cél (elsősorban az 50 év felettieknek), mivel elegendő számítástechnikai alapismeretet biztosít. A követelményrendszer állandó frissítésre szorul, különösen az írásbeli (elméleti) anyag. A teljes ECDL vizsgát célszerű lenne egy OKJ-hez hasonló komplex vizsgával zárni, ahol szóbeli, és a modulokat összefogó gyakorlati feladatsor megoldása lenne a követelmény.
6
