Borvidéki használatra! Munkadokumentum!

Borvidéki használatra!

2011.03.18.

Munkadokumentum!

Jogi nyilatkozat: Fenti anyag munkadokumentum, az nem tekinthető a Badacsonyi Borvidék Hegyközségi Tanácsa hivatalos álláspontjának. A dokumentum szellemi tulajdon védelme alá tartozik. Tulajdonosa: Badacsonyi Borvidék Hegyközségi Tanácsa és Brazsil Dávid TERMÉKLEÍRÁS A Badacsony oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott borászati termékekhez

1. A terméket jelölő földrajzi név, mint eredet-megjelölés: Badacsony 2. A termékleírást benyújtó szervezet neve és címe: Badacsonyi Borvidék Hegyközségi Tanácsa 8261-Badacsony, Római út 2. 3. A Badacsony oltalom alatt álló eredetmegjelölés mellett használható kisebb földrajzi egységek elnevezése Az „Badacsony” eredet-megjelöléssel együtt feltüntethető, a lehatárolt termőhelynél kisebb földrajzi egységek az alábbiak:  Települések: Veszprém megye Ábrahámhegy, Badacsonytomaj, Badacsonytördemic, Balatonrendes, Balatonszepezd, Gyulakeszi, Hegymagas, Káptalantóti, Kisapáti, Kővágóörs, Nemesgulács, Raposka, Révfülöp, Salföld, Szigliget, Tapolca települései.  Szőlőhegyek: Badacsony hegy, Csobánc, Szent György-hegy, Gulácsi, Tóti, Sabar, Bács, Település, illetve dűlőfeltüntetés esetén a szőlőnek 95% -ban az adott kisebb földrajzi egységből kel származnia. 4. Termékkategóriák és terméktípusok: Badacsony oltalom alatt álló eredetmegjelölésű borászati termékek az alábbiak lehetnek termékkategória és terméktípus szerint: 4.1. Termékkategóriák:

1


2011.03.18.

Munkadokumentum!

4.1.1. Borok: - Badacsony oltalom alatt álló eredetmegjelölésű bor (továbbiakban Badacsonyi bor) - Badacsonyi oltalom alatt álló prémium bor (továbbiakban Badacsonyi Prémium bor) 4.2. Terméktípusok: 4.2.1. Badacsonyi borok bortípusai: 

színüket tekintve:  Fehér  Rozé  Vörös

Badacsonyi bor cukortartalma alapján: száraz, félszáraz, félédes és édes lehet. 4.2.2. Badacsonyi Prémium borok bortípusai: 

színüket tekintve:  Fehér

Badacsonyi Prémium bor cukortartalma alapján: száraz, félszáraz, félédes és édes lehet.

5. A TERMŐHELY LEHATÁROLÁSA ÉS A FELDOLGOZÁSI TERÜLETEK MEGHATÁROZÁSA

5.1. A szőlőtermesztés Veszprém megye Ábrahámhegy, Badacsonytomaj, Badacsonytördemic, Balatonrendes, Balatonszepezd, Gyulakeszi, Hegymagas, Káptalantóti, Kisapáti, Kővágóörs, Nemesgulács, Raposka, Révfülöp, Salföld, Szigliget, Tapolca. települések szőlő termőhelyi kataszter szerint I. és II. osztályú határrészeibe tartozó szőlőterületekről származó szőlő termése használható fel Badacsonyi bor és Badacsonyi Prémium bor előállítására. 5.2. Szőlőfeldolgozás és termék-előállítás Badacsonyi bort és Badacsonyi Prémium bort előállítani az 5.1. pontban felsorolt településeken túl, csak  Veszprém megye Balatonederics, Lesencefalu, Lesenceistvánd, Lesencetomaj, Nemesvita, Sáska, Uzsa, Zalahaláp, Csabrendek, Sümeg, Sümegprága, Balatonhenye, Hegyesd, Köveskál, Mindszentkálla, Monostorapáti, Szentbékkálla, Alsóörs, Aszófő, Balatonakali, Balatonalmádi, Balatonfőkajár, Balatonfüred, Balatonkenese, Balatonszőlős, Balatonudvari, Balatonvilágos, Csopak, Dörgicse, Felsőörs, Lovas, Mencshely, Örvényes, Paloznak, Pécsely, Tihany, Vászoly, Balatoncsicsó, Monoszló, Óbudavár, Szentantalfa, Szentjakabfa, Tagyon, Zánka, valamint 2


2011.03.18.

Munkadokumentum!

 Zala megye Cserszegtomaj, Gyenesdiás, Hévíz-Egregy, Keszthely, Rezi, Sümeg, Sümegprága, Várvölgy, Vonyarcvashegy, Nagyrada területén lehetséges.

6. BORSZŐLŐFAJTÁK,

AMELYEKBŐL A BADACSONY EREDETMEGJALÖLÉSŰ BOROK KÉSZÜLHETNEK

OLTALOM

ALATT

ÁLLÓ

Badacsonyi borok az alábbi fajtákból készíthetők (egy fajtából vagy a felsorolt fajták házasításával):

Terméktípus

Badacsonyi bor Budai, Cserszegi fűszeres, Furmint, Kéknyelű, Hárslevelű, Irsai Olivér, Nektár, Olasz rizling, Ottonel muskotály, Pinot  Badacsonyi fehérbor blanc, Rajnai rizling, Rózsakő, Sárga muskotály, Szürkebarát, Tramini, Vulcanus, Zenit, Zeus, Zefír Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Kékfrankos, Pinot noir  Badacsonyi rozébor Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Kékfrankos, Pinot noir  Badacsonyi vörösbor Furmint, Kéknyelű, Hárslevelű, Olasz rizling, Rajnai rizling, Badacsonyi Prémium bor Rózsakő, Sárga muskotály, Szürkebarát, Zenit, Zeus Muskotály korlátozottan használható kifejezéssel megkülönböztetett Badacsonyi fehérbor az alábbi fajtákból állítható elő:  Legalább 85%-ban az alábbi fajtákból: Ottonel muskotály, Sárga muskotály, Cserszegi fűszeres, Irsai Olivér, Nektár, Zefír  Legfeljebb 15%-ban: Budai, Furmint, Kéknyelű, Hárslevelű, Olasz rizling, Pinot blanc, Rajnai rizling, Rózsakő, Szürkebarát, Tramini, Vulcanus, Zenit, Zeus, A fajtafeltüntetés Badacsonyi bor esetében akkor lehetséges, ha az adott bor legalább 85%-ban az adott fajtából készült, Badacsonyi Prémium bor esetében akkor, ha az adott bor 100%-ban az adott fajtából készült. „Muskotály” korlátozottan használható kifejezéssel megkülönböztetett Badacsonyi boron, fajta feltüntetése nem engedélyezett, és 85%-ban az 1.1.1. pontban meghatározott fajtákból kell készülnie.

7. A TERMÉK ELŐÁLLÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK 7.1. Szőlőtermesztés, 7.1.1. Művelésmód, ültetvénysűrűség, rügyterhelés Badacsonyi bor előállítása a 2010. augusztus 1-e után telepített szőlőültetvények esetében az alábbi művelésmódok és telepítési sűrűség engedélyezett: 

ernyő művelés

3

2011.03.18.    


Munkadokumentum!

alacsony kordon művelés középmagas kordon művelés Guyot művelés bakművelés

Telepítési sűrűség: minimum 4 000 tő / hektár, 10 % feletti lejtésű területen létesített szőlőültetvény esetében 3 300 tő/ha. A 2010. augusztus 1. előtt telepített szőlőültetvények esetében bármilyen, korábban engedélyezett művelésmódú és telepítési sűrűségű szőlőültetvényről származó szőlőből készülhet Badacsonyi bor a szőlőültetvény termésben tartásáig.

7.1.2. Terméshozam korlátozás Badacsonyi bor előállításához azon a lehatárolt termőhelyen lévő szőlőültetvények termése használható fel, melynek termésmennyisége legfeljebb 14t/ha, ami 100 hl/ha seprős újbornak felel meg. A Badacsonyi Prémium bor, ide értve a szőlőhegy feltüntetéssel megkülönböztetett Badacsonyi Prémium bort is, készítése esetén azon szőlőültetvények termése használható fel, melynek termésmennyisége legfeljebb 8,5t/ha, ami 60 hl/ha seprős újbornak felel meg. A késői szüretelésű hagyományos kifejezéssel, valamint a jégbor és töppedt szőlőből készült bor korlátozottan használható kifejezéssel megkülönböztetett Badacsonyi Prémium borok előállításához azon szőlőültetvények termése használható fel, melynek termésmennyisége legfeljebb 7 t/ha, ami 50 hl/ha seprős újbornak felel meg. 7.1.3. Szüret módja és a szőlő minősége Kézi és gépi szüret megengedett minden Badacsonyi bor előállításánál. Badacsonyi Prémium bor csak kézi szürettel szüretelt szőlőből állítható elő. Jégbor korlátozottan használható kifejezés Badacsonyi Prémium boron csak akkor tüntethető fel, ha igazoltan, csak kézzel, fagyott állapotban, -7°C-on, vagy annál hidegebb hőmérsékleten szüretelték a szőlőt. 7.1.4. Badacsonyi borok az alábbi természetes minimális cukortartalmú szőlőből készíthetőek:

Termékkategória és terméktípus Badacsonyi bor Olasz rizling, Ottonel muskotály, Irsai Olivér, Cserszegi fűszeres, Nektár, Budai, Vulcanus, Pinot blanc, Kéknyelű, Hárslevelű, Rózsakő, Zenit, Tramini,

A szőlő minimális természetes cukortartalma (g/liter) és természetes alkoholtartalma (% vol) – Magyar mustfok (MM) 178,4 g/l – 10,6 % vol – 17 MM

4

2011.03.18.


Furmint, Pinot noir, Rajnai rizling, Zeus, Szürkebarát, Kékfrankos, Cabernet sauvignon, Cabernet franc, Sárga muskotály, Badacsonyi prémium bor

Munkadokumentum!

190,8 l/g - 11,34 % vol – 18 MM 216 g/liter – 12,83 % vol – 20 MM

hagyományos és korlátozottan használható kifejezések feltüntetésére vonatkozó további előírások

jégbor

319 g/liter – 18,95 % vol – 28 MM

7.2. Badacsonyi oltalom alatt álló eredetmegjelölésű bor feldolgozására vonatkozó előírások: A fehérbor, a rozé és a vörösbor feldolgozás a hatályos jogszabályok szerint állítható elő a következő kikötésekkel: Terméktípus

Kötelezően előírt borászati eljárások

Nem engedélyezett borászati eljárások:

Badacsonyi bor   

Badacsonyi fehérbor Badacsonyi rozébor Badacsonyi vörösbor

-

szakaszos üzemű prés használata

--

szakaszos üzemű prés borok 2 % vol használata feletti édesítése - legalább 9 hónapos Badacsonyi prémium bor érlelés, amiből legalább 3 hónap fahordóban korlátozottan használható kifejezések feltüntetésével kapcsolatos speciális előírások - szakaszos üzemű prés borok édesítése használata  jégbor - legalább 9 hónapos érlelés -

Badacsonyi borok és Badacsonyi Prémium borok édesítése, a 606/2009 rendelet I.D. melléklet 3.b) alapján az 5.2. pontban lehatárolt feldolgozási terület teljes területén lehetséges.

5


2011.03.18.

Munkadokumentum!

8. ANALITIKAI PARAMÉTEREK, ÉRZÉKSZERVI PARAMÉTEREK

Borászati termék

Összes alkoholtartalo m % vol minimum

Tényleges Összes sav alkoholtartalom minimum g/l % vol

Illósav maximum g/l

Összes kénessav (SO2) mg/l maximum

1,08

*

Összes cukortart. g/l

CO2 nyomás palackban min. bar

1. Badacsonyi bor 1.1. Badacsonyi fehérbor

9,12

4,0

9,0 -

─

1.2. Badacsonyi rozébor

9,12

4,0

9,0 -

1,08

* ─

1.3. Badacsonyi vörösbor

9,12

4,0

9,0 -

1,2

** ─

2.

Badacsonyi Prémium bor

12,83

4.0

12,0 -

1,08

*

tól ig ─

Hagyományos és korlátozottan használható kifejezések feltüntetésére vonatkozó további előírások: Töppedt szőlőből készült bor

12,83

4,0

9.0

2,0

400

─

Késői szüretelésű bor;

12,83

4,0

9,0

2,0

350

─

Jégbor

18,95

4,0

9,0

2,0

400

--

*5 g/l cukortartalom alatt maximum 200 mg/l, 5 g/l cukortartalom fölött, maximum 250 mg/l. **5 g/l cukortartalom alatt, maximum 150 mg/l, 5 g/l cukortartalom fölött maximum 200 mg/l

6


2011.03.18.

Munkadokumentum!

8.2. Érzékszervi jellemzők: 8.2.1. Badacsonyi bor 8.2.1.1. Badacsonyi fehérbor A Badacsonyi fehérbor színében a halványsárga színtónus dominál. Illatában karakteresen a rezeda és ásványi illatjegyek jelennek meg, melyek kiegészülnek a fehérvirágok (bodzavirág, orgona, akác, hársfavirág) illatjegyeivel. A Badacsonyi fehérborok gerincét a lekerekedett savak adják. Ízükben a magas glicerintartalomból adódó édeskés ízérzet egészül ki a bazalt alapkőzetből levezethető enyhén sós ízjegyekkel és a helyi fajtákra jellemző kesernyés íz világgal. 8.2.1.2. Badacsonyi rozébor A halványpiros színű Badacsonyi rozéborokban a piros húsú bogyós gyümölcsök (áfonya, szeder, málna) illatai közepes intenzitással jelennek meg. Ízében e gyümölcsök mellett a lekerekedett savak üdesége jellemzi a Badacsonyi rozé borokat. 8.2.1.3. Badacsonyi vörösbor A Badacsonyi vörösbor színére a rubinvörös színárnyalatok jellemzőek, melyek enyhe mélyvörös tónussal párosulnak. A domináns fűszeres (fűszerpaprika, zöldpaprika, szegfűbors) illatok mellett a piros bogyójú gyümölcsök illatai (szeder, málna) és animális jegyek enyhe intenzitással jelenhet meg. A lekerekedett savak mellett a közepes tannintartalom, gyümölcsös ízvilág (meggy, málna) és testesség jellemző a Badacsonyi vörösborokra. 8.2.2. Badacsonyi Prémium bor A Badacsonyi prémium fehérborok színében az aranysárga színárnyalat csillogása meghatározó. Illatában a citrusos (citrom, grapefruit) és rezeda illatjegyek egészülnek ki a túlérett és aszalt gyümölcsök (aszalt barack, aszalt szilva) illatjegyeivel, valamint az érlelésből adódó pörkölt mogyoróra, és dióra jellemző illatokkal. Ízében a tüzesség meghatározó. A Badacsonyi Prémium fehérbor komplexitását a lekerekedett savak, a testes ízérzet és az aszalt gyümölcsök ízének harmóniája, valamint a bor kóstolása végén érezhető sós ízérzet, valamint keserű ízjegyek adják.

9. KISZERELÉS, CÍMKÉZÉS 9.1. Badacsonyi bor címkéjén feltüntethető hagyományos, előállításra utaló és korlátozottan használható egyéb kifejezések: Siller

Badacsonyi bor

Primőr vagy Újbor

Muskotály

Cuvée vagy Küvé



barrique, “barrique-ban erjesztett”,  “...hordóban erjesztett”  “Barrique-ban érlelt”



7


2011.03.18.

Munkadokumentum! 

1. Badacsonyi fehérbor bor 2. Badacsonyi rozébor 3. Badacsonyi vörösbor

+

+

+

+

-

+

+

-

+

“...hordóban érlelt”

-

+

-

+

+

+

9.2. Badacsonyi Prémium bor címkéjén feltüntethető hagyományos, előállításra utaló és korlátozottan használható egyéb kifejezések

Badacsonyi Prémium bor 1. Badacsonyi Prémium bor

Dűlőfeltüntetés

Válogatott szüret

+

+

Töppedt Késői Muzeális szőlőből Főbor Szemelt szüretelésű Jégbor bor készült bor bor +

+

+

+

+

+

Jelmagyarázat: ─ a kifejezés nem használható + a kifejezés használható

9.2. Kiszerelés: Badacsonyi bor és Badacsonyi Prémium bor csak üvegpalackban hozható forgalomba. Ez alól kivételt képeznek, az adott termőhelyen belül, a termelő által, saját pincéjében, helyben fogyasztásra értékesített, saját termelésű borai. 9.3. Címkézés Az „oltalom alatt álló eredetmegjelölés” kifejezés valamennyi, a magyar nyelvben meghonosodott melléknév-képzős változatának feltüntetése engedélyezett. Badacsonyi oltalom alatt álló eredetmegjelölésű boron az „oltalom alatt álló eredetmegjelölés” kifejezés helyettesíthető a „védett eredetű bor” kifejezéssel. A „Badacsonyi borvidék” kifejezés használata engedélyezett valamennyi Badacsonyi borászati terméken. A Badacsony oltalom alatt álló eredetmegjelölés –i képzős változata helyettesítheti a Badacsony megjelölést. Valamennyi, a 3. pontban körülírt kisebb földrajzi egység nevének –i képzős változata használható jelölés. A rozé kifejezés helyettesíthető a rosé, a küvé kifejezés pedig a cuvée kifejezéssel.

8


2011.03.18.

Munkadokumentum!

Kisebb földrajzi egység nevét tartalmazó védjegyekkel, illetve 2002. május 11. előtt használat útján meghonosodott védjegyekkel jelölt Badacsonyi bor esetében nem kell használni a településé- és dűlőfeltüntetés általános szabályait. Valamennyi Badacsonyi boron és Badacsonyi Prémium boron kötelező az évjárat és a cukortartalmat jelölő kifejezés feltüntetése. „Termőhelyen palackozva”, „termelői palackozás” és „pinceszövetkezetben palackozva” kifejezés valamennyi Badacsonyi boron és Badacsonyi Prémium boron feltüntethető. A Küvé vagy cuvée bor, két vagy több szőlőfajta házasításából nyert bort jelölhet, amelyen a fogyasztók tájékoztatása érdekében a küvét alkotó szőlőfajták nevét a címkén csökkenő részarányuk sorrendjében fel lehet tüntetni.

NYILVÁNTARTÁSOK, ADATSZOLGÁLTATÁSOK, BEJELENTÉSEK

10.

10.1. Nyilvántartások

Badacsony Oltalom alatt álló eredetmegjelöléses borászati termékek készítése esetén a szőlőültetvényre és borászati üzemre vonatkozó különös nyilvántartások a következők: a) keletkezett származási bizonyítványok (szőlő- és borszármazási) példányai; b) forgalomba hozatali engedélyek másolatai; c) Badacsonyi Borvidék Hegyközségi Tanácsa által meghatározott helyszíni szemlékről szóló jegyzőkönyvek, dokumentumok; d) pincekönyv; e) Szőlőterület illetve pince helye szerint illetékes hegybíró által az oltalom alatt álló eredetmegjelöléses/oltalom alatt álló földrajzi jelzéses termék előállítójáról, a hegyközségi informatikai rendszerben (továbbiakban: HEGYÍR), vezetett nyilvántartások (ültetvénykataszter, pincekataszter) e) az érzékszervi minősítést végző Badacsonyi Borminősítő Bizottságának minősítési és a minta hitelesítő jegyzőkönyve;

10.2.

Bejelentések

10.2.1. Termelési szándék bejelentése

9

2011.03.18.


Munkadokumentum!

A Badacsony Oltalom alatt álló Eredetmegjelölésű borászati termék termelésének - beleértve a szőlő alapanyag termelést is – megkezdésekor köteles a területileg illetékes hegyközségnél termelési szándékát bejelenteni. A bejelentés mindaddig érvényes, míg a termelő a területileg illetékes hegyközségnél, a termelő ezen szándékát módosító nyilatkozatot nem tesz. 10.2.2. Dűlőnév feltüntetéssel megkülönböztetett Badacsonyi Prémium borok termelésének bejelentése Minden olyan szőlőültetvényt, amelyen kisebb dűlőnévvel megkülönböztetett Badacsonyi Prémium bor szőlő-alapanyagát kívánják előállítani, a termelő köteles azt, az ültetvény fekvése szerint illetékes hegybírónak, a szüretet megelőző március 15-ig bejelenteni.

11. A BOROK MINŐSÍTÉSE

MINTAVÉTELE

ÉS

ÉRZÉKSZERVI

A forgalomba hozatali eljáráshoz szükséges valamint a kereskedelemből ellenőrzési minták érzékszervi minősítésére kijelölt Helyi Borminősítő Bizottság, a Badacsonyi Borminősítő Bizottság, melynek szabályzata szerint kell a forgalomba hozatali eljáráshoz szükséges, valamint a kereskedelemből származó ellenőrzési mintákat megvenni és azok érzékszervi minősítését elvégezni. 12. ELLENŐRZÉS 12.1. A termékleírás ellenőrzésére kijelölt szervezetek: 12.1.1. Hatósági ellenőrzésre kijelölt szervezet: A Badacsony oltalom alatt álló eredetmegjelölésű borászati termékek termékleírásbetartásának hatósági ellenőrzését a borászati hatóság végzi el: Mezőgazdasági és Szakigazgatási Hivatal Központ Borászati Igazgatóság 1118 Budapest, Budaörsi út 141-145. Tel.: +36 1 346-09-30 Fax.: +36 1 212 49 78 E-mail.: [email protected] Web.: http://www.mgszh.gov.hu/szakteruletek/szakteruletek/obi 12.1.2. A termékleírást benyújtó szervezet által vállalt önkéntes, belső ellenőrzés elvégzésére kijelölt szervezet: A Badacsony oltalom alatt álló eredetmegjelölésű borászati termékek termékleírásbetartásának önkéntes, belső ellenőrzési rendszerét az Badacsonyi Borvidék Hegyközségi Tanácsa működteti. 12.2. A termékleírás betartásának belső ellenőrzési rendszere

10


2011.03.18.

Ellenőrzési pontok

Ellenőrzés módszere

Munkadokumentum!

Igazoló dokumentum

Illetékes szervezet

I. Strukturális elemek A parcella a Adminisztratív lehatárolt ellenőrzés: termőhelyen HEGYÍR és VINGIS helyezkedik el alapján Szőlőültetvényre  Adminisztratív vonatkozó előírások ellenőrzés: ellenőrzése: HEGYÍR, (fajta, sor és tőtávolság,  Kockázatelemzésen ültetvénysűrűség, alapuló helyszíni művelésmód, ellenőrzés támrendszer, átmeneti intézkedések stb.) Pincetechnológia  Adminisztratív ellenőrzés: HEGYÍR, 

Kockázatelemzésen alapuló helyszíni ellenőrzés

Hegyír elektronikus adatlap Helyszíni szemléről készült jegyzőkönyv

Badacsonyi Borvidék Hegyközségi Tanácsa Badacsonyi Borvidék Hegyközségi Tanácsa

Badacsonyi Borvidék Hegyközségi Tanácsa 

Helyszíni szemléről készült jegyzőkönyv


II. Évjáratfüggő elemek II-I Szőlő eredetének igazolása Potenciális terméshozam



Kockázatelemzéses helyszíni ellenőrzés



Szüret



Kockázatelemzéses helyszíni ellenőrzésű





Adminisztratív ellenőrzés



Szüreti jelentés és szőlő származási bizonyítvány iránti kérelem adminisztratív ellenőrzés

Szőlő mennyiségének és minőségének ellenőrzése



Helyszíni szemléről készült jegyzőkönyv  Szüreti jelentés, szőlős származási bizonyítvány kérelem  Kiadott származási bizonyítvány






Szőlőszármazási

Kockázatelemzéses helyszíni ellenőrzésű

Szőlő származását igazoló dokumentum

Badacsonyi Borvidék Hegyközségi Tanácsa Badacsonyi Borvidék Hegyközségi Tanácsa

Badacsonyi Borvidék Hegyközségi Tanácsa

Szőlő területe 11


2011.03.18.

Munkadokumentum!

bizonyítvány

szerint illetékes hegyközség hegybírója

II-II Bor eredetének igazolása Szőlő eredetének és  minőségének ellenőrzése

Alkalmazott borászati eljárások

Szőlő származási bizonyítvány adminisztratív ellenőrzése



Kiadott származási bizonyítvány

Szőlő területe szerint illetékes hegyközség hegybírója



Pincekönyv, borszármazási bizonyítvány iránti kérelem adminisztratív ellenőrzés



Kiadott származási bizonyítvány;

Szőlő területe szerint illetékes hegyközség hegybírója









Első borszármazási bizonyítvány

Badacsonyi Borvidék Hegyközségi Tanácsa Szőlő területe szerint illetékes hegyközség hegybírója

Bor származását igazoló dokumentum

III. Forgalomba hozatal III-I Bor eredetének igazolása Bor eredetének ellenőrzése



Első borszármazási bizonyítvány adminisztratív ellenőrzés



Kiadott származási bizonyítvány

Pince telephelye szerint illetékes hegyközség hegybírója

Alkalmazott borászati eljárások



Pincekönyv, borszármazási bizonyítvány iránti kérelem adminisztratív ellenőrzés



Kiadott származási bizonyítvány;

Pince telephelye szerint illetékes hegyközség hegybírója









Borszármazási bizonyítvány

Badacsonyi Borvidék Hegyközségi Tanácsa Pince telephelye szerint illetékes hegyközség hegybírója



Mintavételi jegyzőkönyv

Bor származását igazoló dokumentum

III-II Bor forgalomba hozatali eljárás Mintavétel



Badacsonyi Borminősítő

Badacsonyi Borvidék 12


2011.03.18.

Munkadokumentum!

Bizottságnak szabályzata szerinti mintavétel

Hegyközségi Tanácsa

Organoleptikus paraméterek



Érzékszervi bírálat és  minősítés

Analitikai paraméterek A közfogyasztásra forgalomba hozott termékek ellenőrzése



Analitikai vizsgálat



 

Kockázatelemzés Próbavásárlás

 

Érzékszervi minősítési jegyzőkönyv Analitikai vizsgálat jegyzőkönyve Érzékszervi minősítési jegyzőkönyv Analitikai minősítés jegyzőkönyv

Badacsonyi Borminősítő Bizottság  Akkreditált laboratórium  Akkreditált laboratórium  Badacsonyi Borvidék Hegyközségi Tanácsa

Termékleírást benyújtó hegyközségi szervezet az ellenőrzési feladatok ellátását a borvidéki rendtartásban szabályozza.

13.

OLTALOM ALATT ÁLLÓ EREDETMEGJELÖLÉSES TERMÉKEK ÉS A TERMŐHELY KÖZTI ÖSSZEFÜGGÉS IGAZOLÁSA

A BADACSONY

BORÁSZATI

Földrajzi területnek a kapcsolat szempontjából releváns adatai: Földrajzi környezet : Veszprém

megyében,

a

Balaton

északi

partján

elterülő

Badacsonyi

borvidék

Balatonszepezdnél kezdődik és egészen Szigligetig tart. A borvidék szőlőterülete a Balaton partján húzódó hegyek (Badacsony, a Csobánc, a Szent György-hegy, Ábrahámhegy, Őrsihegy és a szigligeti hegyek), azaz a Tapolcai-medence sajátos formájú tanúhegyeinek lejtőin helyezkedik el. E hegyek jelentik a borvidék talajtani összetételének közös pontját: a borvidék meghatározó alapkőzete a bazalt, melyre az évezredek folyamán a Pannon tenger finom szemcseméretű rétegei rakódtak rá, melyek a homok és agyag frakcióba sorolhatók. E képződményen alakult ki a Badacsonyi szőlőültetvények barna erdőtalajai. Az altalajnak ezen a kettőssége rányomja bélyegét a Badacsonyi borok fejlődésére, és karakterére, hiszen a bazalttörmelék mállása során felszabaduló K, Mg, Ca, és főleg a mikroelemek szolgáltatásával járul hozzá a sajátos borminőség kialakulásához. A borvidék szőlőhegyeit északról a Bakony magas hegyei védik az északi szelektől, melyek megvédik a borvidéket a kontinentális, szélsőséges hatások jelentős részétől. Ezt a hatást tovább fokozza a Balaton, Közép-Európa legnagyobb édesvizű tavának temperáló hatása. A tél folyamán a hideg fagyoktól véd a tó, melynek víztömege olyan hő tartalékot

13


2011.03.18.

Munkadokumentum!

jelent a Badacsonyi területeknek, hogy elkerülhetők a szőlőrügyek elfagyását. Mindez tovább növeli a termésbiztonságot. A sekély mélységű tó vízfelszínén visszatükröződő napsugarak tavasszal a hegyoldalak egyenletes és gyors felmelegedését okozzák, és a szőlőnek a rügyfakadás folyamán állandó körülményeket biztosít. A rügyfakadás tehát nem lesz vontatott, így a virágzás, a terméskötődés egy jól definiálható, rövid időszakban zajlik le, ami nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a Badacsonyi szőlők a szüret alatt azonos fejlettségi állapotban szüretelhetők. Mindez kihatással van a bor minőségére, hiszen egységesen érett fürtök kerülnek feldolgozásra. A Balaton fényreflektáló hatása leginkább a szüreti időszakban mutatja meg pozitív hatását: az azonos szélességi körön azonos időszakban szüretelt szőlőknél magasabb cukorfokkal kerül a szőlő a pincékbe, ami a Badacsonyi borok tüzes karakterét erősíti. A Balaton és az északi hegyek nyújtotta klimatikus hatások következtében a havi átlaghőmérséklet a legmelegebb hónapokban sem emelkedik 53 év átlagában 25 fok fölé, tehát a borvidéken termelt szőlő folyamatos fotoszintézisét nem blokkolja a nyáári meleg, így a kellemetlen zöld, fanyar ízek, illetve a bogyók megperzselésére jellemző fügekompót íz nem jelennek meg a Badacsonyi borban. A csapadék tekintetében a kontinentális klíma ellenére egyenletesnek mondható. A téli és tavaszi csapadékok feltöltik a talaj vízkészletét, mely a vegetáció teljes ciklusa alatt megfelelő alapot biztosít a szőlő növekedéséhez. A A havi átlaghőmérséklet alakulása a Badacsonyi borvidéken (53 éves átlag)

25

20

Celsius fok (Co)

15

10

5

0 jan

febr

márc

ápr

máj

jún

júl

aug

szept

okt

nov

dec

-5 hónap

14

2011.03.18.


Munkadokumentum!

A Badacsonyi borvidék adottságai a tengerszint feletti magasság és a domborzati viszonyok tekintetében rendkívül kedvezőek. A hő-, fény- és nedvesség viszonyok, valamint az ezeket módosító környezeti adottságok: földrajzi szélesség, tengerszint feletti magasság, lejtők foka, mind kedvezően befolyásolják a szőlő érési folyamatait. A borvidék természeti adottságait talán legjobban a híres író, Eötvös Károly fogalmazza meg az „Utazás a Balaton körül” című művében: „Badacsony, Szentgyörgy és Somlyó a szőlőhegyek mintája. Isten mielőtt ezeket megalkotta előbb a szobrászati tanfolyamokat elvégezte. Isteni lángelméje volt hozzá. S mikor ezt a hosszú gyakorlattal megedzette: akkor készíté e hegyeket. Mindegyik tökéletes szobormű. És egyúttal élőlény. Szerelmes, büszke és barátságos. Büszkeségét termetében, barátságát déli melegében, szerelmét borában érzi és nyújtja.”. A Badacsonyi borvidék talajtípusai A fizikai talajféleség, a talajtípus, a talajok kémiai és fizikai jellemzőin túl a borok minősége, egyedi jellege szempontjából óriási jelentősége van az egyes szőlőtalajok geológiai eredetének. Az alapkőzet, amin kialakult a talaj, valamint a talajképződést befolyásoló geológiai hatások néha nagyobb mértékben meghatározzák a borminőséget, mint maga a genetikai talajtípus. Olyan egyedi jelleget adnak a boroknak, amit hozzáadott értékként el lehet ismertetni. A vulkanikus hegyek lejtőit többnyire pannonhomok, pannonagyag és lösz takarja. Az ezeken képződött meszes Rhamann-féle barnaföldek azonban mindig tartalmaznak tetőtörmelékként bazaltot. Talajképző kőzetként a bazalt csak a hegyek felső régiójában képződött erubáz talajok esetében játszik szerepet, de A pannonagyagon képződött talajokon termelt borok, általában kemények, karakteresen élénk savúak. Savtartalmuk azonban harmonikus, étrendi hatásuk rendkívül kedvező. A pannonhomok területek borai

általában

lágyabbak és

illatosabbak, harmonikus

összbenyomást nyújtanak. A Badacsonyi borvidék szőlőtermő területeinek talajképző kőzetei között meg kell még említeni a savanyú pannon homokokat. Ilyen található pl. a diszeli Temető-hegy ültetvényein is. Említést érdemel még az Őrsi-hegyen található permi vörös homokkő, amelyen szintén savanyú kémhatású mészmentes talajok jöttek létre. Ezek szintén sajátos karaktert adnak a rajtuk termelt boroknak, tovább növelik a borvidék borminőség tekintetében tapasztalható sokszínűségét.

15

2011.03.18.


Munkadokumentum!

A borvidék történelmi kapcsolata a szőlő-borkultúrával: Régészeti ásatások és kutatások támasztják alá, hogy már 2000 évvel ezelőtt is felismerték az itt elő emberek e hely kiváló szőlőtermesztési adottságait. Időszámításunk előtt kelta törzsek telepedtek nyugatról hazánkba és létesítették az első szőlőtelepítéseket (Kozáry, 1987). A szőlőkultúra már ekkor jelentős volt, de a Római korhoz, azon belül is Probus császár uralkodásához köthető a szőlőkultúra felvirágzása a térségben. A Badacsony-hegy lábánál vezetett a rómaiak egyik híres, mai is meglévő hadiútja Aquincumba. A légiók békeidőben az arra kiválóan alkalmas területekre szőlőt telepítettek és magas színvonalú borászati kultúrát alakítottak ki Pannónia e gyönyörű vidékén.

A római kor virágzó szőlőültetvényei túlélték a népvándorlás viharos éveit is. A magyarok bevándorlása utáni időszakból számos adományozó levél maradt ránk, ami az itteni szőlőborkultúrára utal. Szent György-hegyét 1209-ben I. Endre király SEBES Comesnek, főpohárnok-mesterének adta. A püspökségek és szerzetesrendek is részesültek a területből, aminek következtében Badacsony jelentős része egyházi kézbe került. A szerzetesek így elsajátíthatták a szőlőművelést, és ők maguk is szívesen fogyasztották „az szőlőgyümölcsnek hamisítatlan kierjedt levét”. A feudalizmus idején a szőlőbirtokok adományozása is az uralkodó iránti hűség jutalma volt. Így az ősi nemesi birtokosok mellett egy-két nagy feudális arisztokrata is birtokhoz juthatott Badacsony-hegyén. A Badacsonyi borvidék Mátyás király uralkodása alatt érte virágkorát halála után azonban a birtokosok jogait korlátozó rendelkezések visszavetették a szőlőtermesztést. A török uralom, és az ország három részre szakadása mintegy két évszázadig nem hozott fejlődést a Badacsony vidékének szőlőtermesztésében, sőt a Balaton-felvidék magasabban fekvő területeit a gazdák az állandó csatározások miatt több évtizedig nem merték művelni. Így ebben az időben elsősorban az erődítmények melletti (Csobánc, Hegyesd, Szigliget hegyeinek várai) szőlőterületeket gondozták. E hátráltató tényezők miatt a Badacsonyi borvidék borai csak a XVIII-XIX. században váltak híressé határainkon túl is. Badacsony szőlőhegyein álló régi épületek-pincék, présházak szintén ekkor épültek. A szőlőhegyek életét ekkor már megye-hatóságilag hozott hegyarticulusokkal szabályozták, melynek végrehajtatását külön hegybíróságra bízták.

16

2011.03.18.


Munkadokumentum!

Kisfaludy Sándor badacsonyi bor ihlette versei, a badacsonyi szürethez köthető legendás szerelmének kibontakozása Szegedy Rózával, a népszerű badacsonyi szüretek hozzájárultak a badacsonyi bor hírnevének öregbítéséhez (Eötvös 2006). A XIX. században a terület legnagyobb birtokosa a Veszprémi püspökség, illetve olyan arisztokrata családok, mint Gyulaffy, Ramasetter, Saáry, Bogyai, Esterházy. A filoxéra 1875ben ütötte fel a fejét. Egyedül a Badacsony hegy szőlőit tudták megmenteni, mert itt már okszerű, alanyhasználatra alapozott szőlőtermesztés folyt. A Badacsony-hegy szimbólumának számító bazalt támfalakat a gazdálkodók az eróziós károk enyhítésére építették a XIX. század végén. Az így kialakult mikro-teraszokon folyhatott tovább a szőlőtermesztés. A két világháború közötti időszak értékesítési nehézségeinek kiútját az Eszterházyak boraik palackozásában találták meg. 1930-ban már az egész termést palackozva hozták forgalomba. Boraik forgalmazását Európán kívül Amerikában is megkezdték. A borvidék két világháború közötti sikereihez nagyban hozzájárult még, a Tapolca város vasúti csomópont jellegét kihasználó borkereskedők (pl.: Lesznerek) tevékenysége. A badacsonyi borok akkori megbecsülését jól tükrözi az 1936. évi bortörvény, melyben Magyarország 20 fokozottabb védelemben részesülő borfajtája közül 5 badacsonyi volt (Badacsonyi rizling, Badacsonyi kéknyelű, Badacsonyi furmint, Badacsonyi muskotály, Badacsonyi auvergnas gris), megelőzve ezzel az összes többi borvidéket.

A II. világháború éveiben a szőlők elhanyagolttá váltak. A borkereskedelmet és az egykori uradalmi birtokokat államosították. A nagyüzemi szőlőtermesztés kialakulása után a borvidéken a Badacsonyi Állami Gazdaság és a termelőszövetkezetek pincészetei váltak a szőlőtermesztés és a borászat meghatározó szereplőjévé, de Badacsonyban, Tapolcán és Szigligeten az országostól eltérő módon fennmaradtak a klasszikus szövetkezetek is. 1990-ben a szőlőtermesztés és borászat területén is megindult a privatizáció. Az ágazat tulajdonosi és üzemi szerkezetében is teljesen átalakult. A kárpótlási-, ill. privatizációs átalakulási folyamatok kezdeti kedvezőtlen kihatása után, mára kialakult a borvidék új tulajdonosi, üzemi szerkezete és hegyközségi szerkezete, és újra elindulhatott Badacsony régi hírneve helyreállításának útján.

17

2011.03.18.


Munkadokumentum!

Ehhez a munkához erőt meríthetnek, a badacsonyi szőlő-borkultúrát több emberöltőn keresztül szolgáló, ma a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetnek otthont adó Ramassetter – IBOS ház. Napjaink Badacsonyi borvidékén a tradicionális és modern borászat egyaránt megtalálható. A badacsonyi borosgazdák mindig jó vendéglátók is voltak, ezért 1999-ben megalakították a Badacsonyi Borvidéki Borút Egyesületet.

18


2011.03.18.

Munkadokumentum!

A terméknek az alapvetően, vagy kizárólag a földrajzi környezetéből levezethető minőségi jellemzőire, vagy tulajdonságaira vonatkozó adatok

A havi átlaghőmérséklet alakulása a Badacsonyi borvidéken (53 éves átlag)

25

20

Celsius fok (Co)

15

10

5

0 jan

febr

márc

ápr

máj

jún

júl

aug

szept

okt

nov

dec

-5 hónap

Évi középhőmérséklet 53 éves átlag: 11,16 oC

A havi csapadékmennyiség alakulása a Badacsonyi Borvidéken (53 éves átlag)

90 80

Milliméter (mm)

70 60 50 40 30 20

10 0 jan

febr

márc

ápr

máj

jún júl hónap

aug

szept

okt

nov

dec

Évi csapadékmennyiség 53 éves átlag: 640,5 mm

19


2011.03.18.

Munkadokumentum!

A napsütéses órák számának havi változása a Badacsonyi Borvidéken (53 éves átlag)

300

250

Óra

200

150

100

50

0 jan

febr

márc

ápr

máj

jún júl hónap

aug

szept

okt

nov

dec

Napsütéses órák számának 53 éves átlaga: 1934,1 óra A Balaton víztömegének hőmérséklet kiegyenlítő hatása, a „tanú hegyek” bazaltsapkájának pótlólagos hőtárolása, a napsugarakat a hegyoldalra visszasugárzó víztükör, az országos szinten egyik legintenzívebb besugárzás együttesen garantálják a legkedvezőtlenebb évjáratokban is a páratlanul magas mustfokot, a borok testes jellegét, íz- és zamatgazdagságát. A talajokra jellemző bazalthatás is alapvető szerepet játszik a borminőség kialakulásában. A bázikus jellegű, tehát könnyen málló vulkanikus kőzetből, a bazaltból felszabaduló K, Mg, Ca, és főleg a mikroelemek is hozzájárulnak a sajátos borminőség kialakulásához. Az ilyen talajokon képződött borok minerális jellegűek, tüzesek és testesek. A termesztett szőlőfajták és a belőlük készített borok A borvidék fajtaszerkezetében ma elsősorban a fehér borszőlő fajták dominálnak (86,2%). Meghatározó fajták: Olasz rizling, Szürkebarát, Rizlingszilváni, Muskotály fajták, Kéknyelű, Rajnai rizling, Chardonnay, Budai zöld. A fő fehérbor szőlőfajtának hagyományosan az Olasz rizling és Szürkebarát tekinthető. A hungarikumnak számító Kéknyelű fajtát az elmúlt évtized telepítéseinek köszönhetően már 40 ha-on termesztik a borvidéken. A két autochton jellegű fajta a Kéknyelű és a Budai zöld mellett, utóbbi időben a Bakator fajtakör termesztésével is próbálkoznak a borvidéken.

20

2011.03.18.


Munkadokumentum!

A hagyományos fajták mellett, tájfajta jelleggel az új kutatóintézeti fajták közül a Zeus, a Vulcanus és a Kéknyelű porzófajtájaként, a Rószakő fajta termesztése bír helyi jelentőséggel a borvidéken. A piacon megjelenő borok a borvidéki fajtaszerkezetet tükrözik. A borválasztékban így a meghatározó fehérborok mellett, megjelennek a vörös- és rozé borok, valamint a késői szüretelésű tételek. Ez utóbbira egyre nagyobb hangsúly tevődik, mivel ezekkel a tradícionálisan magas minőséget képviselő tételekkel jelentős sikereket ért el a borvidék. Hamvas Béla A bor filozófiája című művében, 1945-ben így ír a Badacsonyi borvidék borairól: „Végül a BADACSONYI és a SZENTGYÖRGYHEGYI. Mind a kettő hímbor, éspedig minden fajtában az. A férfilény minden árnyalata megvan benne, az önmagában gyönyörködő Nárcisszusztól az aszkétáig, és a királyi előkelőségtől a bohémségig. Nagy szó. Mert mindegyik hegy egész kozmosz. Valamennyi fajta megterem itt, a rajnai és olasz rizlingtől kezdve az aszúkig. A nagy híres fajták a szürkebarát és a kéknyelű.”. Megfogalmazásában az alábbi hasonlattal ír e két hegyről: „A BADACSONYI olyan, mint a világhírű művész, a SZENTGYÖRGYHEGYI olyan, mint az a művész, aki világéletében szobájából is alig mozdult ki, és mégis nagyobb művet teremtett, mint akit ünnepeltek. Mind a kettőben megvan a nagyság…”. E ásványi anyagok magas koncentrációja a borok sós ízérzetében köszön vissza, ami a Badacsonyi borok különleges ismertetőjelét jelenti. A homokos, agyagos altalajnak köszönhetően a Badacsonyi borok savai lekerekedettek, simák, elegánsak. Ennek köszönhetően a tavaszi rügyfakadás korábban kezdődik, és kisebb a téli és tavaszi fagykárok okozta veszteségek. Tehát a vidéken nagy biztonsággal termeszthető a szőlő, melynek minősége és karaktere az évjárathatásokat kisebb mértékben sínyli meg más azonos hosszúsági körön elhelyezkedő termőterülethez képest.

21

Borvidéki használatra! Munkadokumentum!

Recommend Documents