BORSODI TÁJHÁZ EDELÉNY
A Borsodi Tájház Edelény város és a Bódva völgye regionális múzeuma. Gy jt körébe a néprajz tárgyi és szellemi anyagán kívül az ipar- és agrártörténet, a m vel déstörténet, a helyismeret tartozik. 2000 júniusától helyet ad a Borsodi Földvár ásatása során el került leletanyag egy részének is. Fenntartója Edelény Város Önkormányzata, m ködtet je a vel dési Központ, Könyvtár és Múzeum (3780 Edelény, István király útja 49.). Három porta lakóház- és gazdasági épület-együttesét foglalja magába. A lakóépületek és a fennmaradt gazdasági épületek a Bódva menti népi építészet szinte érintetlenül megmaradt reprezentánsai. A száz holdon gazdálkodó kisnemes Szathmáry-Horkay család portáját – a múzeum együttes els egységét – 1987-ben vásárolta az akkori Városi Tanács múzeumi célra (Borsodi út 155.). A Sz cs-Kiss-Szarka középparaszti „amerikás” család háza (Váralja u. 1.) 1997-ben került a város tulajdonába vásárlás útján. A valaha három családnak otthont adó kisnemes Vadászy család portáját (Váralja u. 2.) 2000-ben vásárolta meg az önkormányzat az örökösökt l. A porta egy részéb l, két rossz állapotban lév épület lebontása után parkolót alakítottak ki. A Szathmáry-Horkay-ház az 1860-as évekb l származó épület. 1909-ben történt felújításával nyerte el mai formáját. A hagyományos három osztatú ház falait megemelték, utcai frontjára új, nagyméret ablakok, stukkódíszek kerültek, új bejárati ajtóval látták el és udvari frontján oszlopsoros folyosó épült mellvéddel. A gangról nyílik a nagykamra is. Végében két bejáratos istálló épült. 1994ben a rossz állapotban lév istállót lebontották, helyére 1999-ben egy ugyanolyan tömeg nyitott fedél2
székes épületrész készült a földvári ásatás bemutatására, el térrel, vizesblokkal. Az udvar másik oldalán, az utcai fronton 1913-ban szép, „egyiptomi” oszlopf s nyári konyha épült szabadkéménnyel, alatta téglaboltozatos pincével. A szabadkéményt 1960-ban elbontották, kemencéjét a gangon alakították ki. Végében van a pincelejáró és az egykori kocsiszín és sertésólak helyén kialakított fészer. Az udvaron füstöl és beton silógödör, elöl nagy k kút látható. Az udvar végén, a szomszéd portára is átnyúlva három „fakkos”, elöl-hátul kapus cs r épült k l. A cs r közösségi célokat szolgál. A cs r mögött az egykori szilváskert fái mára már kipusztultak.
A Sz cs-Kiss-Szarka-ház cikes, (padlás) három osztatú, 1903ban épült szerény megjelenés épület, hozzáépített istállóval, szénarakodóval, félereszes kocsiszínnel, melyet már a múzeum építtetett. Az udvar másik oldalán szintén három osztatú kis épület áll, mely nyári konyha és éléskamra. A nyári konyha és kamra alatt téglaboltozatos pince van. 3
A Vadászy-ház 1905-ben épült, hasonló a Szathmáry-Horkay-házhoz. Udvari oszlopsora kiemeli a porta egykori gazdagságát. A stukkódíszes homlokzat zfalát lebontották, a két kis ablak helyett egy három osztatú ablakot helyeztek el, és a falat k porozták, így a homlokzat rekonstrukcióra szorul. Udvarán a két „fakkos” cs r és a fa sertés- és tyúkól rossz állapota miatt lebontásra került. Az udvarán látható sertés- és tyúkól a Sz csKiss-Szarka portáról lett áthelyezve 2006-ban. Pincéje a folyosóról nyílik, a kamra alá nyúlik, k boltozatos.
KIÁLLÍTÁSOK A gy jt munka 1988 tavaszán kezd dött. Az els néprajzi kiállítására és egyben a múzeum megnyitására 1991 pünkösd vasárnapján került sor a Szathmáry-Horkay-ház szobáiban, nyári konyhájában, valamint cs rében. Állandó kiállításai jól tükrözik a gy jt kört. SZATHMÁRY-HORKAY-HÁZ Egy kisnemes család tisztaszobája Az épület „els házában” (tisztaszoba) az utolsó tulajdonos néhány eredeti bútorával berendezett szoba a két világháború közötti id szak polgári lakáskultúrájába enged bepillantást. 4
Nevezetes emberek Edelényb l és a Bódva völgyéb l A városban és a Bódva völgyében született és itt élt nevezetes emberekr l készült fotók, rajzok, életrajzok, hozzájuk köt tárgyak nyertek elhelyezést az épület egykori konyhájában, akik közül az alábbiakban megemlítünk néhányat. — Ifjú Köleséri Sámuel orvos, az erdélyi bányászat f felügyel je (∗ Szendr , 1663. nov. 18. –
Nagyszeben, 1732. dec. 24.)
A 18. század eleji Erdély tudományos és közéletének kiemelked jelent ség , úttör alakja volt. Több külföldi tudóstársaság választotta tagjai sorába.
— Szathmáry Király Ádám II. Rákóczi Ferenc fejedelem apródja, naplóíró (∗ Nyomár, 1692. júl. 9. –
Boldva, 1752. dec. 18.)
A Rákóczi szabadságharc bukása után elkísérte a fejedelmet Lengyelországba és Franciaországba. Naplója, melyet e két országban töltött id alatt vezetett, érdekes adalék a fejedelem bujdosásáról. Franciaországból tért haza, mert szülei kegyelmet eszközöltek ki számára az uralkodónál. — Szathmáry Király György neves méhész, szakíró (∗ Hangács, 1703 –
Hangács, 1775)
Ádám testvére. Borsod vármegye követe négy országgy lésen. A sárospataki kollégium f gondnoka. Megírta a sárospataki iskola történetét, saját költségén könyvtárat és gondnoki lakást építtetett. 5
— Szathmáry Király Pál mérnök, fest (∗ Boldva, 1726. máj. 6. –
Hangács, 1807. máj. 1.)
Ádám fia. A bécsi magyar test rségben szolgált 16 évig, majd a borsodi földmér bizottság elnöke volt. Leszerelése után visszatér hangácsi birtokára. F ként arcképeket, csendéletet festett. — Ragályi Tamás politikus, író (* Balajt, 1785. dec. 28. –
Parasznya, 1849. jan. 14.)
Borsod vármegye követe a reformkori országgy léseken, ahol többek között síkra szállt a magyar nyelv hivatalokban történ használata mellett. Az 1950-ben Edelényhez csatolt Borsod községben is volt birtoka, ahol végs búcsúztatása is történt, és a balajti családi sírboltban helyezték örök nyugalomra. — Dr. Menner Adolf orvos, szakíró (* Tata, 1824. ápr. 27. –
Diósgy r, 1901. ápr. 15.)
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc alatt honvédorvos volt. Az üldöztetések miatt elfogadja 1854-ben az Edelény által felajánlott körorvosi állást. 1890-t l 1896-ig Borsod vármegye tisztiorvosa. — Miklós Gyula sz lész-borász, szakíró (* Finke, 1832. nov. 26. –
Budapest, 1894. máj. 2.)
Kormánybiztos a 19. század végi nagy filoxéra-járvány idején. Az ország borászatának fellendítésén sokat fáradozott. Részt vett az 1848-49-es forradalom és szabadságharcban.
6
— Sághy Gyula jogász, szakíró (* Edelény, 1844. máj. 8. –
Budapest, 1916. szept. 2.)
Egyetemi tanár, országgy lési képvisel . Országgy lési beszédei az Országgy lési Naplókban olvashatók. — Miklós Ödön mérnök, szakíró (* Finke, 1856. dec. 14. –
Passau, 1923. máj. 30.)
Több gazdasági kiállítás rendez je volt nemzetközi kiállításokon is. Földm velésügyi államtitkár volt.
Katona emlékek Ugyancsak az egykori konyhában nyílt meg a katona emlékeket bemutató kiállítás 2005 szeptemberében, amely az el évszázad katonái által hátrahagyott hadifelszerelésekb l ad ízelít t. Rohamsisakokat, sapkákat, obsitleveleket, a katonai id emlékére adományozott díszes emléklapokat, szuronyokat, katonaládákat, l szerhordó ládákat, ágyúhüvelyb l készített vázákat és egyéb apróbb tárgyakat láthatnak a vendégek. A kiállított tárgyak egy magángy jtemény becses darabjai. A magyar vonatkozású relikviákon túl több európai országból származó tárgy is el fordul. Pl.: szovjet, német, brit, francia, svéd, svájci rohamsisak, francia, német, szovjet, brit, svájci szurony.
7
Könyvtártörténeti emlékek a 20. századból A gy jtemény bemutatja az elmúlt században az egykori Edelényi járás kis könyvtárai berendezéseinek, kellékeinek mintapéldányait. A legrégibb közöttük egy kisebb és egy nagyobb könyvszekrény amelyet még a 19. század végén a Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsa helyezett ki Ragályba és Rakacára. Két vándor könyvtári láda is látható a kiállításon, melyeket a második világháború után telepítettek a falvakba, valamint egy olyan könyvszekrény is, melyet az 1949-ben megalakult körzeti könyvtárak juttattak ki a falvakba. Több bútordarab képviseli az 1952 után megszervezett járási könyvtárak típusberendezését is. Az Edelényi Járási Könyvtár korabeli bútoraiból látható egy olvasótermi könyvállvány, íróasztal, két olvasóasztal, néhány szék, katalógusszekrény és olvasó lámpák. Maximlámpás diavetít gép tárja elénk a háború utáni falusi ismeretterjesztés technikai színvonalát, de modernebb változatai is láthatók a kiállításon. A könyvtárakban els k között felt nt számítógépek közül is lehet látni két típust. A könyvgy jteményben a környék magán- és közkönyvtárainak pecsétjeivel, ex libriseivel ellátott könyvek is találhatók.
8
Régi rádióink A magyarországi közszolgálati m sorszórás megindulásának 80., valamint a második világháború utáni újraindulás 60. évfordulója alkalmából, 2005 májusában nyílt meg az épület nagykamrájában az állandó kiállítás, amely ötven készülék bemutatásával képviseli a lakossági felhasználású szórakoztató elektronika f ként 1940 és 1990 közötti színvonalát. A csöves („rádiólámpás”) készülékek 1930 utáni hazai elterjedése és a televíziózás 1965 körüli általánossá válása közötti évtizedekben, különösen a vidéki lakosság számára, a politikai tájékozódás, a szórakozás és az ismeretterjesztés legfontosabb eszköze az ún. asztali rádiókészülék volt, amely szinte Néprádió; (1950) „kultusztárggyá” vált a Bódva-völgyi családokban is. A magyar rádiógyárak, különösen az ORION, de a hatvanas évekt l a kés bbi VIDEOTON is európai, esetenként világhírnévre tettek szert, készülékeik külleme és min sége, Európa, Afrika és Ázsia sok országába történt nagyszériás exportja révén. ORION 222-es; (1951)
9
A BORSODI TÁJHÁZ ÉPÜLETEI ÉS KIÁLLÍTÁSAI
10
SZATHMÁRY-HORKAY-HÁZ. Borsodi út 155. 1. Kerekes kút 2. Nyári konyha. Iroda 3. Egykori kocsiszín és ólak. Kemencék, konyha 4. Füstöl , fatároló 5. Tisztaszoba. Egy kisnemes család tisztaszobája 6. Konyha. Nevezetes emberek Edelényb l és a Bódva völgyéb l Katona emlékek 7. Hátsó szoba. Könyvtártörténeti emlékek a 20. századból. 8. Kamra. Régi rádióink. 9. Az egykori istálló helyén felépített kiállító teremben A Borsodi Földvár: Egy államalapítás kori megyeszékhely cím kiállítás látható 10. Három fakkos cs r. Közösségi összejövetelek megrendezésére szolgál. Falain fagereblyék, jármok, kézi csépl k (cséphadarók) vannak 11. A cs r déli falánál lév féleresz. A méhészkedés eszközei SZ CS-KISS-SZARKA-HÁZ. Váralja u. 1. 12. Tisztaszoba. Népi lakáskultúra a Bódva mentén a 20. század elején 13. Konyha. 20. század eleji konyha 14. Hátsó szoba. Hodossy-gy jtemény. Cseng k, kolompok, juhászkampók, Cipészm hely 15. Istálló. Kádárm hely (balra), kerékgyártó m hely (jobbra) 16. Szénatároló. Kovácsm hely 17. Kamra. Hombár, szakajtók, fatekn k, mérlegek stb. 18. Nyári konyha. 20. század eleji nyári konyha VADÁSZY-HÁZ. Váralja u. 2. 19. Tisztaszoba. Csipkék (Kachelmann textilgy jtemény) 20. Konyha. Sz ttesek, ül guzsalyok, mángorlók 21. Hátsó szoba. Hímzések, szöv szék, rokkák 22. Kamra. Bányász emlékek 23. Istálló. Raktár 24. Istálló. Raktár 25. Gémeskút 26. Ólak
11
A Borsodi Földvár. Egy államalapítás kori megyeszékhely A kiállítást a miskolci Herman Ottó Múzeum és a Magyar Nemzeti Múzeum anyagából az 1987-1999 között végzett feltárást vezet régész, dr. Wolf Mária rendezte. A Borsodi Földvár az István király által létrehozott Borsod megye els világi és egyházi központja, névadó települése volt. Feladatai közé tartozott a határvédelem is. A várfalakat jelent sáncok a 10. század végén, a 11. század elején készültek. A földsáncokat faszerkezet er sítette. Területén egy korábbi, a 10. századi település maradványai is napvilágot láttak. E falu romjain épült fel az államalapítás korában az ispánsági vár. A Borsodi Földvárat az 1200-as évek elején Anonymus említi el ször. Hiteles oklevél 1219-ben emlékezik meg róla. A 14. század elején megyeszékhely funkcióját elveszítette. A várban feltárt 10. századi település és a 13. századi ispánsági központ leletanyagából nyújt ízelít t a kiállítás, amely az egykori istálló helyére épült kiállító teremben látható. A földvár feltárása és a kiállítás elkészítése Edelény Város Önkormányzata anyagi áldozatvállalása révén valósult meg.
A 10. századi falu
12
A méhészkedés eszközei A méhészet sajátos gazdálkodási formát jelent, melyet a kérdéssel foglalkozó kutatók három csoportba sorolnak. Az els formát a zsákmányoló méhészet képviseli, melynél az erdei, odvas fákban, sziklaüregekben tenyész méhek mézét úgy veszik el, hogy a méhcsaládot elpusztítják. A második mód az erdei méhtartás, mely az erre alkalmas fák természetes vagy mesterséges odvaiban való méhtenyésztést jelenti. A harmadik forma a házi méhtartás, melynek során túlnyomórészt mesterséges méhlakásokban tartják, gondozzák és tenyésztik tovább a méheket. A méhészet mindhárom formája az olyan népeknél, ahol a méhek a klimatikus viszonyoktól függ en megéltek, jelent s szerepet játszott. A méz volt évezredeken keresztül az egyetlen édesít szer, és a viaszt széles kör felhasználhatósága tette nélkülözhetetlenné. Pontos választ nem kaphatunk arra, hogy mióta ismeri az ember a méhek hasznát, mióta tart méheket. Legrégebbi, méhészetre vonatkozó adat egy körülbelül húszezer évvel ezel tti, skori grafikus ábrázolás, amely a zsákmányoló méhész alakját örökítette meg. Edelényben és környékén nagy hagyománya van a méhtartásnak, és még napjainkban is m ködik a Szathmáry Király György nevét visel szakcsoport, mely a térség méhészeit fogja össze. 2005 szén, a tájház udvarán lév cs r déli oldalán kialakított féleresz alatt kerültek elhelyezésre a méhészkedés eszközei, melyek addig szétszórtan voltak a tájház különböz szegleteiben. Az si faköp l kezdve, a gyékényb l készített kasokon keresztül a kaptárakig minden méhlakás, és a méhtartás során használt különböz eszköz megtalálható a gy jteményben.
13
SZ CS-KISS-SZARKA-HÁZ Népi lakáskultúra a Bódva mentén a 20. század elején A középparaszti család életkörülményeit bemutató kiállítás a néprajzi tárgyi gy jtemény anyagából készült. A „nagyházban” látható a tisztaszoba, a nagykonyha, a szemben lév kis épületben a berendezett nyári konyha és kamra.
Hodossy-gy jtemény. Cseng k, kolompok és juhászkampók Az Edelénybe települt család a hagyományos kovácsmesterség gyakorlása mellett a pásztorok számára készítette ezeket az eszközöket, f ként rézöntéssel. Hodossy Lajos (1892-1979) és fia, Hodossy Gyula juhászkampói, övcsatjai, cseng i, kolompjai, kutyaperg i, fokosai az ország minden pontjára eljutottak. Szépen kidolgozott termékeikkel mindketten kiérdemelték a népm vé14
szet mestere címet. Fotók, levelek kíséretében láthatók munkáik a „nagyház” hátsóházában.
Cipészm hely A Hodossy-gy jteményt bemutató terem egyik sarkában nyert elhelyezést a cipészm hely anyaga, mely több edelényi mester: Korbély István, Laczkó József, Szabó József, Vincze Gábor m helyének megmaradt berendezése, és ajándékozás révén kerültek a múzeum tulajdonába.
Kádárm hely A kádár (bodnár, pintér) hordókat, kádakat, faedényeket (köpül , vödör, kártya, léhó, puttony, véka stb.) készít mester. A kádár-mesterség országszerte elterjedt kisipari mesterség volt. Különösen a nagy múltú történelmi borvidékek városaiban virágzott. A m hely az egykori istállóban került berendezésre a Galkó Péter edelényi mester 15
családja által a múzeumnak adományozott szerszámokból, Krizsán Lajos mester segítségével, aki kiegészítette a hiányos anyagot.
Kerékgyártó m hely A kerékgyártó (bognár, kerekes) szekerek, kocsik, szánok fa alkatrészeit készít kisiparos volt. Kerékgyártó a 20. század közepéig majd minden településen dolgozott. A kovácsmesterrel együttm ködve készítette a kocsikat és a szekereket. Az olyan kerékgyártót, aki az úri kocsikhoz és hintókhoz szükséges minden munkát (asztalos, lakatos, nyerges, fényez , stb.) elvégzett helyében, kocsigyártónak nevezték. A m hely szintén az egykori istállóban nyert elhelyezést az ajándékozás és vásárlás útján szerzett tárgyakkal. A kézzel hajtható faeszterga mellett kerékagy-eszterga és a kocsi különböz részei láthatók (szekérrúd, kerék, szekéroldal stb.).
16
Kovácsm hely A kovács els sorban patkókat és vasalásokat készít fémfeldolgozó mesterember volt. Régi magyar neve: vasver . El deink a kovácsmesterséget már a honfoglalás el tt is gyakorolták, ill. foglalkoztak a vas el állításával. A kovácsmesterség valószín leg a honfoglalás után vált önállóvá, majd a 14. században több ágra is szakadt. A falusi vagy patkolókovács f leg a paraszti munkaeszközök készítésével, javításával, lovak, tehenek patkolásával foglalkozott, szerepe egy község vagy táj életében jelent s volt. A mesterségnek különféle szakmai típusai alakultak ki, így volt cigánykovács, uradalmi kovács vagy gépészkovács, községi vagy kommenciós kovács. Többnyire közülük kerültek ki a 19. század elejét l a paraszti munkaeszközöket újító, feltaláló emberek. Legtöbbjük állatgyógyítással is foglalkozott. A m hely a ház végéhez épített szénarakodóból lett kialakítva Hodossy Gyula szakmai segítségével, több töredékm hely szerszámanyagából 1998-ban. A rakott t zhelyes, gazdag szerszámanyaggal ellátott m hely h en mutatja be az egykor nélkülözhetetlen, mára kihalófélben lév mesterséget. A m helyben kovácsolt termékek is láthatók.
17
VADÁSZY-HÁZ Kachelmann textilgy jtemény. Csipkék, sz ttesek, hímzések Az épület három helyiségében az intézmény jelent s textilgy jteményéb l láthatnak ízelít t. A gy jtemény nagy részét az Edelényb l Budapestre elszármazott Kachelmann Róbert ajándékozta a múzeumnak 1996-ban. Nagyapja, Kachelmann Walter erdészeti f mérnök volt Coburg hercegnél a 19. század végén, a 20. század elején. A nagycsaládban illett szépen kézimunkázni. Kachelmann Róbert évtizedeken át gy jtötte a nagynénik s a rokonság legkülönböz bb korú, technikájú kézimunkáit, melyekhez vásárolt is és hozzáértéssel rendbe is tette. Így e gy jtemény az elmúlt 200 év kézimunkáinak tárháza, amely saját gy jtés révén is gyarapodott. A tisztaszobában a 19-20. század fordulójától készített csipkék láthatók, melyek a polgári ízlést tükrözik. A tizenhatféle technikával készült csipkék között láthatnak kötött, horgolt, vert csipkét, recét, ír csipkét, szalag és móga csipkét (mely edelényi köt dés készít jér l, Móga Endrénér l kapta a nevét), de van tüll és varrott csipke, frivolitás, point lace, reneszánsz csipke és skófiumból vert csipke is.
18
Az egykori konyhában a gazdaságban használt vászon sz ttesek láthatók, melyek a környéken egykor volt szövéskultúra emlékei. A dagasztótekn a süt ruhával, a szakajtókend , a v félykend k, az abroszok gazdag díszítményei az asszonyok keze munkáját dicsérik. Rendkívül változatos az alapvásznak mintázata. A hátsó szobában bemutatott vászonhímzéseket mai szóval lakástextileknek nevezhetnénk. Látható itt falvéd a Házi áldás vagy a magyar Hiszekegy szövegével hímezve, feliratos-évszámos abrosz, halotti abrosz, csigacsináló surc, dísztörülköz , vagy a 20. század ’30-as éveiben divatos kalotás technikával készült munkák. A régi parasztház elképzelhetetlen volt a mennyezet alá rögzített rúd nélkül, ami a szekrényt pótolta. Ebben a szobában is találhatunk ilyet, melyen a kenderfeldolgozás különböz min ség alapanyagai nyertek elhelyezést. Szintén ebben a helyiségben került felállításra egy szöv szék is. A gangon a kenderfeldolgozás eszközeit helyezték el, melyekr l ma már kevesen tudják, hogy melyiket mire használták, pedig nem is olyan régen még minden paraszti háztartásban fellelhet k voltak. 19
Bányász emlékek Az egykori éléskamrában került kialakításra a környék szénbányászatának és bányászainak emléket állító állandó kiállítás. A források szerint Edelényben 1938-ban, a cukorgyár létesítésének évében indult meg a barnaszén rendszeres bányászata. A szén hosszú ideig a legjelent sebb energiaforrás volt és a környék bányái megélhetést biztosítottak az itt lakóknak. Edelény utolsó aknáját 1995-ben zárták be. A kiállítás néhány fotó, munkaeszköz, makett, bányász fokos és emléktárgy segítségével nyújt bepillantást a bányászok mindennapi életébe.
* A múzeum tevékenységét jól kiegészíti és jól szolgálja az intézmény helyismereti gy jteménye, mely a Városi Könyvtárban található. 1997-t l jelenik meg A Borsodi Tájház Közleményei cím periodika, mely Edelénnyel és a Bódva völgyével kapcsolatos régi és új írásokat közöl, tudósít a Borsodi Tájházban folyó eseményekr l. A tájházat 1997-ben végzett munkája eredményeként „Az év múzeuma” pályázaton a bíráló bizottság külön elismerésben részesítette. A múzeumhoz tartozik a szomszédságában lév Borsodi Földvár is. NYITVA TARTÁS Április 1-t l október 31-ig, hétf kivételével naponta 9-17 óráig (Tel.: 48/346-224). November 1-t l március 31-ig, csak munkanapokon és munkaid ben, bejelentésre (Tel.: 48/525-080). Kiadja az edelényi M vel dési Központ, Könyvtár és Múzeum 2006-ban. Felel s kiadó: Hadobás Pál igazgató.
