Pipázó őrségi férfi, hímzett subában, 1930 /Boros Lajos felvétele
Őriszentpéter és környéke
56
VIDEO
Felfedező
Őriszentpéter és környéke Vas megye délnyugati sarkában találjuk ezt az erdőkkel, ligetekkel szabdalt gyönyörű tájat, ahová a honfoglaló magyarok a nyugati kapu védelmére őrállókat telepítettek. Innen a táj neve Őrség. Az itt élő emberek évszázadok során alakították ki a táj arculatát apró parcellás gazdálkodásukkal, tájba simuló épületeikkel, mindezt harmóniában a természettel, megőrizve, fenntartva annak sokszínű változatosságát.
2007. augusztus – szeptember
57
Felfedező
VIDEO
17mm · f8 · 1/60 · ISO200
58
használták az állatok itatására, mosáshoz, főzéshez. Az itt található sok agyagot kihasználva fejlődött ki errefelé a fazekas mesterség is. Az itt élők szekérre pakolták portékáikat és messzi földre szállítva értékesítették azokat, hogy az itteni sovány föld
62mm · f7,1 · 1/320 · ISO200
Őriszentpéter és környéke
Az Őrséget látni kell. És vissza kell térni oda. Itt újra és újra feltöltődhetünk azzal a nyugalommal és látnivalóval, ami csak erre a vidékre jellemző. Nagyon szerencsés időben érkeztünk. Augusztus végén, gyönyörű napsütésben, kevés turistával találkozva, szinte üres, kacskaringós utakat szelve fedezhettük fel a tájat. A szállásunk is igazodott az itteni hangulathoz. Eredeti anyagokból készült gerendaházacska volt, kívülről tapasztva és fehérre meszelve, az ablakokban muskátlival, a tornácon régi padokkal. A hatalmas kert tele volt szilvafákkal, mely igazán jellemző erre a vidékre. Pár méterre a háztól tóka volt, melynek a régi időkben igen nagy szerep jutott. Mikor a házépítéshez szükséges agyagot kiásták a helyén keletkező gödörbe vezették be a háztetőről lecsorduló esővizet. Mivel ezen a részen a föld igen agyagos, ezért nem szivárgott el a víz. Ezt a vizet
adta javakat kiegészítsék. Legszívesebben ki sem mozdultunk volna erről a paradicsomi helyről, de azért a kíváncsiság hajtott minket, így útra keltünk. Először az Őrség fővárosát, a kilenc szerből álló Őriszentpétert jártuk körbe. Templom-
szeren áll a XIII. században épült, római kori Szent Péter templom, melyről a városka a nevét is kapta. Az erődtemplomot mély árokkal és földsánccal vették körbe. A gótikus freskótöredékek nemcsak a templom belsejében, de kívül is fennmaradtak.
kodás eredményeként az 1900-as évek elején eltűntek a legendás öreg bükkfák, és helyükön a könnyen növő er-
dei fenyő annyira előretört, hogy az Őrséget azóta csúfolódva Gyantásországnak is nevezik.
70mm · f5 · 1/100 · ISO200
rúg, ott erdő terem”. A századforduló előtt az Őrséget javarészt bükkerdők borították. A kizsákmányoló erdőgazdál
70mm · f4,5 · 1/160 · ISO200
Műmalom és gatter 1880-ban és most
17mm · f13 · 1/400 · ISO200
A gazdagon díszített déli kapu ornamentikája emlékeztet a Jáki templom főkapujára. A templomtól délkeletre, egy 1982-ben feltárt középkori téglaégető kemence található. A fontos ipartörténeti emlék fölé épületet emeltek és ennek előterében a középkori téglagyártást bemutató kiállítás található. A művelődési házban, gondosan összeállított, a régi őrségi emberek életét, kultúráját, művészetét bemutató kiállítás van, mely segít megérteni az itteni lét alapjait. Ez a terület hazánk egyik legcsapadékosabb része. Errefele valaha szinte mindent erdő borított, de még napjainkban is a terület több mint fele erdős. Szokták is mondani, ha egy őrségi ember tobozba
2007. augusztus – szeptember
59
Felfedező
24mm · f3,2 · 1/40 · ISO400
Őriszentpéter és környéke
60
VIDEO
Sok erdő övezte tó is található errefelé. Mi a Máriaújfalu-i Hársas tavat és a Hegyhátszentjakab mellett található Vadása tavat fedeztük fel. A Hársasnál szebb fekvésű víztározó aligha van szép hazánkban. A lélek elcsendesedik és elámul a természet fenségességét tapasztalván.
A tó körüli tanösvényen tájékoztató táblák segítenek eligazodni a környék növény, és állatvilágában, valamint bemutatja az Őrség egyéb jellegzetességeit. A Vadása az Őrség egyik legfelkapottabb üdülőövezete. Kiváló adottságú a környezet, és a nemzeti park védett termé-
szeti területének jól járható turistaútjai itt futnak össze. A sűrű erdővel szegélyezett tóparton közvetlenül a víz fölé hajlanak a fák. Az partot szegélyező ösvény mentén pedig rengeteg fajta gomba található. Igazi kincsesbánya ez a gombászni kedvelők számára. Persze a horgászok-
ról se feledkezzünk meg, akik most a nyári fürdőszezon elmúltával ismét birtokukba vehetik ezt az igazán paradicsomi tavat. Az Őrségre a szeres települési forma (dombtetőn szerteszét épült házak csoprtja) a jellemző. Ennek legösszefogóbb bemutatása, az Őrségi Népi Műemlékegyüttes az Őriszentpéter melletti, legarchaikusabb őrségi településen, Szalafőn található Pityerszeren van. Itt igazi időutazásban lehet részünk. Megtalálhatók a helyi építészet korábbi háztípusai. Mindegyik ház az eredeti helyén áll kivétel a legősibb háztípus, a füstösház (ezt SzalafőPapszeréről telepítették át), amely a 400 évvel ezelőtti építkezési formát mutatja meg. Ezt követte az úgynevezett kerített ház (az itteni ház Magyarországon az egyetlen, amely eredeti helyén áll). Ez a háztípus azért vált szükségessé, hogy a környező sűrű erdő farkasaitól megóvja az embert és az állatot egyaránt. Az 1800-as években már az L alakú épületek voltak a jellemzőek, erre az időre már annyira lecsökkent a farkasállomány, hogy nem volt szükség a zárt udvarokra. A legértékesebb épület, a hazánkban mára egyedüli emeletes kástu (kamra), a 19. század elején épült. Ez volt a jószágos- és éléskamra egyben, melynek kulcsai a háziasszonynál voltak. Tőle kellett kérni minden élelmiszert, ő őrizte féltve a ház vagyonkáját. Annak, hogy az élelmiszeres kamra külön épület, praktikus oka volt, ha véletlenül a házba belecsapna a villám, akkor legalább az év folyamán gondosan összegyűjtött élelmiszer
megmarad. Ha pedig a kástu-t érné a villámcsapás, akkor megmarad a ház az egyéb használati eszközökkel, ruhákkal, bútorokkal egyetemben. Ezen kívül is nagyon sok praktikus megoldás fedezhető fel az őrségi ember építkezésében. Egyik kedvencem a kamrákon található, úgynevezett macskalik, amelyen a cica szabadon ki-be járkálhatott, hogy egerésző tevékenységében semmi meg ne gátolja. Az itt található épületeket eredeti funkciójuknak megfelelően rendezték be. A berendezési tárgyak zöme az egykori háztulajdonosoktól származik, így ezek eredeti helyükön láthatók. Az ország talán legszebb helyén álló, varázslatos hangulatú temploma is itt található. A fenyőerdő övezte veleméri templom a késő román és a kora gótikus stílus jegyeit egyaránt magán viseli. A falakon nagyon szépen fennmaradtak 1377-ben, Aquila János által festett csodálatos freskók. Nem szorosan az őrséghez tartozik, de ha már a környéken járunk érdemes felkeresni a Szentgyörgyvölgyi református templomot. A kék-fehér festett bá-
rányfelhő mintás kazettás mennyezet és a karzat alsó részét díszítő kék, fehér, fekete hímzésmintákra emlékeztető, virágos és csillagos kazetták igazán egyedülálló hangulatot árasztanak. Mikor kellőképpen elfáradtunk és megéheztünk, nem kellett sokat keresgélnünk, hogy egy jót vacsorázzunk. Sok barátságos helyet kipróbáltunk, hogy felfedezzük az itteni ízeket. Mindenképpen érdemes bekanalazni egy nagy tányér, tejföllel gazdagon meglocsolt dödöllét, desszertnek pedig a rétes az igazi errefelé. Ezen a tájon mindenki megtalálja a neki alkalmas kikapcsolódási formát. Horgászhatunk, fürödhetünk a gyönyörű tavak valamelyikében. Felfedezhetjük a környéket kerékpárral, motorral vagy autóval. Túristautakon barangolhatunk az erdőben, vagy csak egy tornácon ücsörögve gyönyörködhetünk a tájban. Bármelyiket is válasszuk, biztos, hogy nem fogunk csalódni.
kép és szöveg: Keller Beatrix, Gyõri Norbert
A Felfedező c. rovat a HAMA KFt., a Sigma objektívek magyarországi forgalmazójának támogatásával készűlt. Sigma 17-70mm F2.8-4.5 DC MACRO Gyújtótávolság 17 - 70 mm Maximális fényerõ F2.8 nagylátószögnél, 4.5 teleállásban Legkisebb blende F22 Optikai elemek 15 lencse 12 csoportban Képszög 72.4° - 20.2° Minimális közelpont 20 cm Maximális leképezési arány 1:2.3 Szûrõ átmérõ 72 mm Méretek 79 mm x 82.5 mm Súly 455 g
2007. augusztus – szeptember
61
