BORÓKA Mozgássérült Gyermekek Fejlesztéséért Alapítvány 8130 Enying, Sport köz 26. EGÉSZSÉGTERV

TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-1254 „BORÓKA” Mozgássérült Gyermekek Fejlesztéséért Alapítvány 8130 Enying, Sport köz 26.

EGÉSZSÉGTERV TÁMOP támogatási rendszeréhez benyújtott – Egészségre nevelő és szemléletformáló életmód programok – lokális színterek TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-1254 azonosítószámú, „Óvjuk a testet, vigyázzuk a lelket”

ENYING VÁROS CÍMERE

1

Tartalom jegyzék: I. Állapotfelmérés Bevezetés 4.oldal 1.1 Enying elhelyezkedése 4.oldal 1.2 Enying közlekedése,Enying rövid története 4.oldal 1.3 Balatonbozsok városrész 4.oldal 1.4 Kultúra, oktatás 5.oldal 1.5 Munkaerő piaci helyzet 6.oldal 1.6 Depriváció 7.oldal 1.7 Gyermekvédelem 8.oldal 1.8 Egészséges fejlődés 8.oldal II. Problématérkép 10.oldal Bevezetés 10.oldal 1.1 A társadalmi-gazdasági környezet egyes tényezői10.oldal 1.2 Gazdasági egyenlőtlenségek 11.oldal 2. Demográfia 11.oldal 2.1 Lakosság korösszetétele 11.oldal 2.2 Születés, halálozás természetes szaporodás/fogyás 12.oldal 2.3 Csecsemőhalálozás 13.oldal 2.4 Születéskor várható átlagos élettartam 13.oldal 3. Munkaerő piaci folyamatok 14.oldal 3.1 A régió és a megye foglalkoztatási helyzete 14.oldal 3.2 A munkaerő-piaci folyamatok alakulása 14.oldal 3.3 A nyilvántartott pályakezdők számának alakulása15.oldal 3.4 A területi különbségek alakulása 15.oldal 4. A szegénységről 17.oldal 4.1 Jövedelmi szegénység 17.oldal 4.2 Gyermekes háztartások 18.oldal 4.3 Súlyos anyagi depriváció 18.oldal 5. A roma népesség helyzete 19.oldal 5.1 Az alacsony iskolázottság, foglalkoztatottság és a roma nők gyermekvállalásának kapcsolata 19.oldal 5.2 A roma nők egészségi állapota 19.oldal III. Cselekvési terv 21.oldal Egészségnevelés 23.oldal Egészségnap 30.oldal DOHÁNYZÁS Prevenció 36.oldal

2

Semmelweis Egyetem Általános Orvoskarának Társadalomorvosi és Orvostörténeti Intézmény Kortársoktató modell programja 37.oldal Védőnői program 37.oldal ÁNTSZ regionális és kistérségi intézete 38.oldal „HELP- a dohányfüst mentes életért” program 39.oldal Szabadidős mozgás és sport 40.oldal propagálása a térségben IV. Kommunikáció 43-44.oldal V. Mellékletek

45.oldal

3

1. Bevezetés – ENYING 1.1. Enying elhelyezkedése Enying Fejér Megye délnyugati részén, a Balatontól légvonalban 7 kilométerre fekvő város, az Enyingi kistérség központja. 1.2. Enying közlekedése A település közlekedési gerincét jelentő 64-es főút egyben a településközi kapcsolatok jelentős részét is bonyolítja. Enyinget Dunaföldvárral, Veszprémmel, Székesfehérvárral és Siófokkal és a környező településekkel kötik össze sűrű autóbuszjáratok. A távolsági közlekedésben meghatározó az átmenő buszjáratok szerepe. Közvetlen buszjárat köti össze Budapesttel, Győrrel, Keszthellyel, Kecskeméttel, Szolnokkal, Szegeddel, Szekszárddal és Szombathellyel. A megszüntetett 49-es számú Lepsény–Tamási–Dombóvár vonalon vonatok helyett helyett vonatpótló autóbuszok jártak 2007. március 3-ig. 1.2. Enying rövid története Enying első említése 1241-ből való, királyi tulajdonban állt. A 15. században a király a Török családnak adományozta, ám 1541-ben a király a nándorfehérvári bán, Török Bálint birtokait elvette, így a település ismét királyi tulajdonba került. Az 1540-es évek végén azonban a terület török kézre került, nagyban elnéptelenedett. A törökök kiűzése 1686 körül végződött a környéken, Enying újratelepülése azonban lassan zajlott. A terület birtokosai a 18. század második felében a Batthyányak lettek, és látványos fejlődés indult meg a településen. 1789-1792 között a református templom, 1810-ben uradalmi kastély alakult ki a településen, környékén pedig majorságok jöttek létre. A 19. század második felében pedig járásszékhely lett Enying. A 20. század elején megépült Lepsény – Enying – Dombóvár vasútvonal leginkább csak a nagybirtokon megtermett termények eladását szolgálta, komolyabb tőkevonzó szerepe nem volt. A második világháború után a nagybirtokok földjeit az enyingiek és sok telepes közt szétosztották, majd Tsz és állami gazdaság alakult a községben. Az itt nyereségesen termelő üzemek a rendszerváltás után is meg tudtak maradni bevételt hozva a városnak. Az 1950-es megyerendezés előtt Veszprém vármegyéhez tartozott. Enying városi címet 1992-ben kapott, majd nagyarányú fejlődést mutatott a szolgáltatás, kereskedelem és turizmus terén. 2000-ben szűnt meg a település vasúti

4

ellátottsága.

1.3.

Balatonbozsok településrész

A szomszédos, Enyinggel már majdnem teljesen összeépült Balatonbozsok község 1966. év október 1-jén közigazgatásilag Enyinggel egyesült. Balatonbozsok ugyancsak régi település volt Veszprém megyében. Pred. Bosus néven már 1082ben szerepel. 1435-ben a Fejérvári egyház birtokában volt. Az 1488-as évben egytelkes nemesek lakták. A török időkben elpusztult, de a XVII. század elején már ismét virágzó egyháza volt. Birtokosai a Jankovics család és más kisebb nemesek voltak (Szeghalmi Gyula: Dunántúli vármegyék, 1937.). Az 1848-as szabadságharcban részt vettek a balatonbozsokiak is. Leshegy alatt várták Jellasics seregét. Bozsok nemesurak fészke volt, kevés volt a parasztság, ezért a Bakonyból hoztak munkásokat aratásra, nyomtatásra. Az 1828-as évben 400 fő lakosa volt, a földművelés mellett virágzott a takács céhmesterség. A kiegyezésig Balatonbozsok volt a járásszékhely, illetékessége alá tartozott Enying is. A „Budai Posta út” Bozsokon vezetett keresztül. Míg a dombóvári vasútvonal nem épült meg, addig Bozsokon keresztül szállították a gabonát délről Veszprémbe. Bozsokon volt az átutazók pihenőhelye. Minden harmadik ház vendégfogadó volt ebben az időben. Az utolsó két beszálló vendéglő az 1930-as években szűnt meg. Temploma Árpád-kori, a 64-es úttól nyugatra levő dombon áll. A törökök a tetőzetét lerombolták, majd a lakosság később új tetőt épített rá. Az ablakmélyedések eredetiek. Nyolcvan centiméter vastag fala kőből épült. A templom melletti dombon volt az első település, egészen a török időkig. Szántáskor épületmaradványok és török időkből származó sarkantyúk kerültek elő. A mai település gerince a 64-es közlekedési út mentén húzódik. A török hódoltság megszűnése után a mai gerincvonalon indult fejlődésnek a község. Itt épültek lakóházak, majd amikor a község járási székhellyé vált, a jelenlegi Fő utca 37. számú épület helyén volt a főszolgabírói hivatal, a járásbíróság pedig a Fő utca 27. számú ház helyén. A második világháború után a 64-es úttal párhuzamosan keletre alakultak ki a Mikszáth Kálmán és a Gárdonyi utcák. Ezek az úgynevezett "FAGI"-házak (1945. évi kedvezményes házhely-juttatások). Majd ezután ugyancsak a Virág utca, párhuzamosan a 64-es úttal. A Fő utcától nyugatra nyílik a Kertalja utca, keltre pedig a Kun Béla, Arany János és Móra Ferenc utcák. Az utóbbi négy utca az 1950-60-as években alakultak ki. A már Balatonbozsokkal egyesült Enying gerincvonala mintegy nyolc kilométer

5

hosszúságban húzódik a 70-es főútvonal irányában.

1.4 Kultúra, oktatás A városban több óvoda is található, a Herceg Batthyány Fülöp Gimnázium és Általános Iskola a város önkormányzata, a Tinódi Lantos Sebestyén Református Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény pedig a református gyülekezet fenntartásában működik. A Vas Gereben városi művelődési ház igazgatása alatt működő könyvtár az olvasni vágyókat várja. A Batthyány-kastély, a református és a római katolikus templom több kulturális eseménynek is helyet ad. A Tinódi Lantos Sebestyén Református Iskola a '48-as államosítást követően 1996ban indul újra - ekkor egyelőre zeneiskolaként (alapító-igazgatója: Hajdú Zoltán református lelkész, majd később Szabó Szilárd). Később a néptánc, képző- és iparművészet, valamint dráma művészeti ágak képzése is elindul. 2002-től általános iskolai képzés is folyik a falak között, de ennek és a többi művészeti tanszak sok elismeréssel díjazott működése ellenére a mai napig a városban leginkább csak zeneiskolaként emlegetik a Tinódit, mely 2007-ben kiválóra minősített alapfokú művésztoktatási intézmény lett. Az iskolában a 2010-től gyermekpszichiáteri szolgálat is segíti a gyermekeket. Az iskola nemcsak saját diákjainak igyekszik mindent megadni, hanem a város kulturális életéhez is - indulásától kezdve - jelentős mértékben hozzájárul. Például minden évben szeptember második hétvégéjén várja az enyingi és környékbeli diákokat az „Enyingi Török Bálint Napok”-ra. Immár hagyomány, hogy a rendezvénysorozatot az iskola rézfúvós együttese nyitja meg a református templom kertjében álló Enyingi Török Bálint szobor előtt. A programsorozathoz gyakran kapcsolódik történeti előadássorozat - hiszen Enyingi Török Bálint és kora érdekes színfoltja a magyar történelemnek. A Tinódi Lantos Sebestyén Református Iskola rézfúvós kamarazenekara több, mint tízéves múltra tekint vissza, és bel- és külföldi fellépéseivel hathatósan munkáltamunkálja nemcsak a református gyülekezet és iskola, hanem Enying városának jó hírnevét is. Enyingi ünnepségek mellett rendszeresen játszanak a környező falvak református gyülekezeteinek ünnepségein, és külföldön is: Németországban, Ausztriában, Lengyelországban, Erdélyben, Felvidéken, horvátországi magyar településeken (Drávaszögben és Kelet-Szlavóniában) és Hollandiában. Karvezető a kitűnő szakmai tudással bíró Demény István, aki számos enyingi és vonzáskörzetében élő gyermek zenei fejlődéséhez járult hozzá.

6

Október 1. - A zene világnapja. A református iskola újraindulása óta Enyingen is megünneplik. Ezen a napon a református templomban adnak koncerteket a diákok, öregdiákok és tanáraik, ill. idén első ízben a tinódis diákok a két idősek otthonába is elmennek muzsikálni - mert a zene mindenkié. A város hagyományos kulturális programja a református iskola és gyülekezet Nyáresti Orgonamuzsika koncertsorozata is. A koncertek ingyenesek, a perselyadománnyal a koncertek kiadásait támogatják az érdeklődők. Az enyingiek mellett a környező falvakból és balaton-parti településekről (Siófokról, Akarattyáról, Keneséről) is jönnek a muzsikára éhes jóakaratú emberek. 2012. július 29-én (vasárnap) 19 órakor ifj. Szotyori Nagy Gábor (orgona) és Molnár Eszter (oboa) Bach estje lesz műsoron. Augusztus 29-én (vasárnap), 19 órakor pedig Pálúr János orgonaművész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanára ad koncertet a református templomban (műsoron: Bach, Frescobaldi, J. K. Kerll, J. B. Lully, Sz. Rahmanyinov művei és improvizáció).

1.5 Munkaerő piaci helyzet Az országosnál kedvezőbb Fejér megye munkaerőpiaci helyzete; a munkanélküliségi ráta 5,1 százalék, az országos 7,5 százalékkal szemben. A megyén belül azonban nagyok a különbségek. Móron 4,9 százalék a ráta, míg Sárbogárdon 15,4 százalék. Az üres állások közel 75 százalékában szakmunkásokat és a betanított munkásokat keresnek a munkaadók. A munkaügyi központ legfrissebb statisztikája szerint 14.146 regisztrált álláskereső van a megyében. Kétötödüket Székesfehérváron, egyötödüket Dunaújvárosban, egyegy tizedüket pedig Sárbogárdon, illetve Enyingen vették nyilvántartásba. Sárbogárd, Enying: 14 százalék felett Az állástalanok száma változatlanul a térség elmaradott infrastruktúrájú, gazdaságilag fejletlen, hátrányos helyzetű déli térségében a legmagasabb: Sárbogárdon és környékén 15,4 százalékos, Enying térségében 14,3 százalékos a munkanélküliségi mutató. Az M7-estől északra jobb a helyzet A munkanélküliségi ráta jól érzékelteti a megye gazdasági kettéosztottságát: az M7es autópályától délre eső területek - Sárbogárd, Enying - hátrányos helyzetűek, ott magas a munkanélküliségi mutató, míg a térség északi részein, Székesfehérváron, Móron, Gárdonyban kevesebb a munkanélküli. Az iparilag fejlett Móron például 4,9 százalékos, Gárdony térségében pedig - ahol elsősorban a szolgáltatások kötik le a munkaerőt - 4,5 százalékos a munkanélküliségi ráta.

7

Szak- és betanított munkások kerestetnek Az utóbbi hetekben: 1820 új álláskereső - 16,4 százalékuk pályakezdő - került be és 1810 talált állást, lépett ki a rendszerből, ami javulást jelez a korábbi hónapok adataihoz képest. Az álláskeresők számára 1273 munkahelyet kínálnak, aminek egyharmadára szak- kétötödére betanított munkások, egy-egytizedére pedig segédmunkások, illetve szellemi foglalkozásúak jelentkezését várják. Kis mértékben nőtt a szak- és segédmunkások iránti kereslet, s csökkent a betanított munkások iránti kereslet. 1.6. Depriváció A szegénység nehezen meghatározható, sokféle értelemben és többféle megközelítés alapján felfogható, illetve értelmezhető kifejezés. A depriváció kifejezés nem csupán szinonimája a szegénységnek, bár gyakorta ilyen értelemben használják; nem csak az anyagi javaktól való megfosztottságot jelöli, hanem a döntéshozatalból, a hatalomból való kizártságot, a gyenge, vagy nem létező érdekérvényesítő képességet is. A depriváció értelmezhető abszolút értelemben (valamiféle küszöbértékhez viszonyítva), relatív módon (valamely középértékhez vagy a társadalom többségéhez képest), illetve értelmezhető szubjektív kategóriaként (ez esetben a depriváltság érzése a meghatározó). Foglalkoztatott nélküli háztartásban élő 19 éven aluli inaktív gyermekek aránya, %

A gyermekek 11%-át (198 ezer főt) veszélyeztetettként tartják nyilván a gyámhatóságok, túlnyomó többségüket anyagi okok miatt, de évek óta erőteljesen emelkedő tendenciát mutat a magatartási okokból veszélyeztetettek száma, amelynek hátterében sok esetben sorozatos iskolai kudarcok, súlyos krízisekkel, konfliktusokkal terhelt családi körülmények állnak. A hátrányos helyzetű régiókban a veszélyeztetett gyermekek aránya 2–3 szorosa a más régiók veszélyeztetettségi arányának. Problémát jelent az egységes fogalomrendszer hiánya is. A gyermekvédelem és az

8

egészségügy a veszélyeztetett gyermek fogalmat használja –amelynek a megítélése számos szubjektív elemet tartalmaz – a közoktatás pedig – az objektív mutatókon alapuló – hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet fogalommal dolgozik, ennélfogva a halmozottan hátrányos helyzet beazonosítására csak akkor nyílik lehetőség, ha a gyerek megjelenik a közoktatás rendszerében.

1.7. Gyermekvédelem Ugyancsak emelkedő tendenciát mutat a védelembe vett gyermekek száma. 2012ben ezer kiskorúból 13,4 (összesen 24 ezer fő) gyermeket vettek védelembe. Évek óta nem csökken a súlyos veszélyeztetettségük miatt a gyermekvédelmi szakellátásba bekerülő, illetve ott nevelőszülőnél, vagy gyermekotthonban elhelyezett gyermekek száma. 2010-ben 17.792 gyermeket jelentett. Egyre nagyobb arányban kerülnek be 12–14 éves, illetve ennél magasabb életkorú gyermekek. A bekerülési okok között nagyrészt iskolai problémák, csavargás, iskolakerülés, súlyos magatartási, beilleszkedési zavarok állnak, amelyeknek a kezelését nagyban hátráltatják a gyermek-és serdülő pszichiátriai ellátás súlyos hiányosságai. Nem csökken a – komoly állami költségráfordítást igénylő – szakellátásban eltöltött időtartam sem, kevés gyermeket sikerül visszagondozni a családjába, amelyben egyaránt közrejátszik a családoknak a gyermekre nézve súlyosan veszélyeztető állapota, a szülők munkanélkülisége, jövedelemnélkülisége, illetve a gyermekjóléti, gyermekvédelmi ellátórendszer kapacitáshiánya. Lassú emelkedést mutat a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők száma. 2010-ben mintegy 560 ezer gyermek (NEFMI adat) élt olyan háztartásban, ahol a családban az egy főre jutó jövedelem a nyugdíjminimum 130%a, illetve 140%-a (egyedülálló szülő, vagy fogyatékos, beteg gyermek esetén) alatt volt. Erős területi meghatározottságot mutat a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők magas aránya. 1.8. Egészséges fejlődés A gyermekek egészséges fejlődésének alapfeltétele az egészséges étkezés. A mélyszegénységben élő gyermekek közül otthon sokan nem jutnak megfelelő mennyiségű egészséges táplálékhoz. Ezért nagy jelentőségű az ingyenes közétkeztetés, amelyben összesen mintegy 400 ezer rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő bölcsődés, óvodás és általános iskolás gyermek részesül. A rászoruló középiskolások 50%-os étkezési térítési díj kedvezményben részesülnek. Problémát jelent a, mintegy 400 ezer rászoruló gyermekek étkeztetése az iskolai szünetek alatt. A rászorulók nyári gyermekétkeztetésére 2011-ben 2,4 milliárd Ft-ot fordított a Kormány, amelyből mintegy 1400 településen 1410 ezer gyermek étkeztetését sikerült megoldani.

9

A szegénységben élő, hátrányos helyzetű gyerekek felzárkózásának segítése csak a szülők bevonásával együtt lehet sikeres. A hátrányos helyzetű családok gondozásában, a gyermekeket veszélyeztető helyzetek kialakulásának megelőzésében, megszüntetésében, az ágazatközi (oktatási, egészségügyi, gyermekjóléti) együttműködés megszervezésében kitüntetetett szerepe van a gyermekjóléti szolgálatoknak. Komoly problémát jelent a szolgáltatások színvonalbeli és kapacitásbeli különbözősége, illetve az, hogy ahol a legnagyobb szükség lenne az ellátásokra, ott állnak a legkevésbé rendelkezésre. Rendkívül fontos feladat ezeken a területeken a minőségi ellátás fejlesztése, illetve kiépítése, amellyel a térségekben élők életszínvonala jelentős mértékben javulna. A gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátórendszer szolgáltatásaira, intézményeire is jellemzők – a kisebb településeken fokozott mértékben – a fenntartási problémák és a szakemberhiány.

Problématérkép Bevezetés A lakosság egészségi állapotának monitorozása, a szükséges megelőző intézkedések meghozatala a Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv alapvető feladatai közé tartozik. Megállapításairól rendszeres tájékoztatást ad az önkormányzatok részére. A népesség egészségi állapotát, halandóságát több tényező befolyásolja. Általában elfogadott, hogy a genetikai tényezők 15-30%-ban, az egészségügyi ellátás 10-15%ban határozza meg. Nagyobb súlya van azonban a társadalmi-gazdasági tényezőknek és az ezzel többékevésbé szorosan összefüggő egyéni életmódnak. Jelen tájékoztató célja, hogy a felhívja a döntéshozók figyelmét Fejér megye lakosságának egészségi állapotában megfigyelhető országostól való eltérésekre, a területi egyenlőtlenségekre, és irányt mutasson a szakembereknek az optimális fejlesztési stratégiák kidolgozásához. A célhoz igazodva, terjedelmi korlátok és az adatok áttekinthetősége miatt jelen tájékoztató nem minden területen tér ki azokra a tényezőkre, adatokra, melyek vonatkozásában Fejér megye az országos átlaghoz hasonló, vagy annál jobb. A problémaorientált megközelítés nyújt lehetőséget a célok világos meghatározására, valamint a helyi igényekhez és szükségletekhez igazodó egészségpolitikai intézkedések kidolgozásához. Adatforrások A KSH különböző kiadványai, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) adatai, HAMIR (Halandósági Mutatók Informatikai Rendszere), a Fejér Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv (NSzSz) és jogelődje, az ÁNTSZ Fejér Megyei Intézete felmérései, a GYEMSZI (Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet) adatai.

10

1.A társadalmi-gazdasági környezet egyes tényezői

11

1. A megyében 9 járás került kialakításra.A területi és gazdasági/fejlettségi egyenlőtlenségek továbbra is jelen vannak. Több település váltott kistérséget/járást. Az év folyamán megszűntek, illetve átalakultak a kistérségi társulások. A közigazgatási átszervezés bonyolultabbá tette a területi összehasonlításokat: mivel az adatok többnyire kistérségi bontásban állnak rendelkezésre, ezért a fenti okok miatt ezeket nem lehet megfeleltetni a jelenlegi járásoknak.

1.2 Gazdasági egyenlőtlenségek Pozitívumként rögzíthető, hogy a megyében jelenleg nincs a 311/2007. (XI. 17.) Kormányrendelet melléklete szerinti besorolás szerint LHH (leghátrányosabb helyzetű) besorolású település, azonban Fejér megye 13, társadalmi-gazdasági és infrastrukturális, illetve munkanélküliség szempontjából az országos átlagot

12

jelentősen meghaladó elmaradott településsel rendelkezik, nagyobb részt a megye déli részén: Alap, Alsószentiván, Cece,Daruszentmiklós, Igar, Lajoskomárom, Mátyásdomb, Mezőkomárom, Mezőszentgyörgy, Nagykarácsony, Sáregres, Szabadhidvég, Vajta.

2. Demográfia 2.1 A lakosság korösszetétele Fejér megye lakosságának száma a 2013. októberi népszámláláskor 425 847 fő volt, ami az ország népességének 4,3%-át jelenti. A megye lakosságszámának csökkenése 2001 - 2013 között (-2%) kisebb volt, mint az országos átlag (-2,6%). (Forrás: KSH, Népszámlálás 2011, Területi adatok, Fejér megye.) Az országos tendenciát követve Fejér megyében is öregszik a lakosság. A népszámlálás időpontjában 14% volt gyermekkorú (14 éven aluli) és 22% az időskorú (60 év fölötti) lakos. Az egyes települések között jelentős különbségek figyelhetők meg. Mindösszesen 5 településen magasabb a gyermekkorúak száma az időskorúakénál. Ezek: Etyek, Mány, Mezőkomárom, Sárkeresztúr, Úrhida. Mór az egyetlen város, ahol több gyermek született a 2001 - 2011 időszakban, mint ahányan meghaltak. A községek népessége összességében 2%-kal nőtt. Ezen belül 8 községben a természetes szaporodás és a bevándorlási többlet összeadódott (Etyek, Kőszárhegy, Mány, Pákozd, Sőréd,Tác, Tordas, Úrhida). További 37 községet ugyan természetes fogyás jellemzett, de a bevándorlási többlet emelte lakosai számát. A maradék 48 községben fogyott a népesség. A megye városai közül Székesfehérvár (-5%) és Dunaújváros (-12%) népessége jelentősen csökkent - főleg az elvándorlás miatt, Adony, Bicske, Enying, Ercsi, Mór, Pusztaszabolcs, Sárbogárd lélekszáma mérsékelten csökkent (1-8%), a többi városé (Bodajk, Gárdony, Martonvásár, Polgárdi, Rácalmás, Velence) emelkedett (4-14%kal) 2001. és 2013. között. Amennyiben a tendencia nem változik, az öregedő népesség lassan saját utánpótlására sem lesz képes. A 100 aktív korúra jutó eltartottak száma 58, amiből 23 a gyermek és 35 az időskorú. Székesfehérváron 100 aktív korúra 21 gyermek és 37 időskorú jut. „Dunaújvárosban igen alacsony a gyermekek száma és aránya: 100 aktív korúra mindössze 18 gyermekkorú jut, az időskorúak aránya ugyanakkora, mint Székesfehérváron.” Ercsiben a gyerekek, Velencén és Gárdonyban az idősek aránya kiemelkedő. (KSH, Népszámlálás 2011, Területi adatok, Fejér megye). A 2013. évi adatok szerint mindössze három megyében (Szabolcs-Szatmár-Bereg, Pest és Hajdú-Bihar) nagyobb a gyermekkorúak aránya, mint az időseké. Az öregedési index az időskorú népességnek (65–X éves) a gyermekkorú népességhez (0–14 éves) viszonyított arányát fejezi ki, a népesség korösszetétele változásának és az elöregedés folyamatának legfontosabb indikátora.

13

Az átlagéletkor növekedése is a népesség öregedésének jele. Az átlagéletkor növekedési tempóját tekintve Fejér megye az ország megyéinek sorában az 5.-6. helyen áll, azaz a gyorsabban öregedő területek közé tartozik. Fejér megye korösszetétele azonban még így is kissé kedvezőbb az országos átlagnál. Ez azonban nem a gyermekek magasabb számából, hanem az aktív korú népesség magasabb arányából adódik. Érdekesség: a népszámlálás idején 32 olyan személy élt a megyében, aki betöltötte a századik életévét. A megye népességének számát befolyásolja a vándorlási különbözet is. A nagyvárosok (Székesfehérvár és Dunaújváros) vándorlási különbözete az elmúlt 10 évben negatív(-9 000 fő), míg a többi városé és a községeké összességében pozitív volt (+13 500 fő). A megye vándorlási mérlege az elmúlt 10 évben pozitív, azaz többen költöztek ide, mint ahányan elmentek. 2.2 Születés, halálozás, természetes szaporodás/fogyás Fejér megyében 2013-ban az országosnál kedvezőbben alakultak a népmozgalmi folyamatok,növekedett a születések, csökkent a halálozások száma, így a népesség tovább fogyott ugyan,de az előző évhez kisebb mértékben. Fejér megye lakónépessége 2013. január 1-én hozzávetőlegesen 421 ezer fő volt. 2013-ban 3741 gyermek jött a világra, és 5216-an haltak meg. A születések száma 2,5%-kal nőtt, de még így is elmaradt a 2010. évtől. A halálozások száma 1,5%-kal csökkent. A születések és a halálozások egyenlegéből adódó természetes fogyás következtében a megye népessége egy év alatt 1475 fővel lett kevesebb. A megyében a népességfogyás üteme az országosnál (-3,9 ezrelék) kevéssel alacsonyabb volt 2012-ben (-3,6 ‰). 2.3 Csecsemőhalálozás A csecsemőhalálozás elsősorban az egészségügyi ellátórendszer minőségét jellemzi,másodsorban a társadalmi-gazdasági tényezők (iskolai végzettség, káros szenvedélyek, stb.)hatását mutatja. Fejér megye csecsemőhalálozási mutatója évek óta az országos átlag körül mozog. 2010-ben alatta volt, (országos: 5,3 ‰, megyei: 3,5 ‰), 2011-ben megegyezett azzal (4,9 ‰),2013-ban magasabb volt (5,1 ‰ az országos 4,9 ‰-kel szemben). 2.4 Születéskor várható átlagos élettartam Egy adott naptári évre vonatkoztatott születéskor várható átlagos élettartam azon életévek száma, amelyek a születéstől kezdve átlagosan megélhetőek lennének az

14

adott évi korspecifikus halálozási arányszámok jövőbeni változatlan érvényesülése esetén. Bár a definícióban a jövőbeni halálozási arányszámokról van szó, valójában az adott évet jellemzi a mutató, annak halálozási viszonyait vetíti ki egy elképzelt jövőbe. 1990 óta Magyarországon folyamatosan emelkedik az értéke, a 2013. évi adatok szerint a nők esetében 78,4 év, férfiaknál 71,5 év. A születéskor várható átlagos élettartam Fejér megyében megegyezik az országos átlaggal, azaz nők esetében 78,4 év, a férfiaknál 71,5 év. Ezek az értékek az országos rangsorban mindkét nem esetében a 8. helyet jelentik. Országos viszonylatban 2013-ban a nők születéskor várható élettartama legmagasabb Hajdú-Bihar megyében (79,2 év), míg a férfiak esetében pedig Budapest vezet 73,6 év várható élettartammal. Fejér megyében összességében emelkedett a születéskor várható élettartam, de a férfiak esetében 1990 óta a növekedés mérsékeltebb a legjobb megyéhez (GyőrMoson-Sopron) viszonyítva. Az EU 27-ek átlaga nők esetében 83,2 év, a férfiaknál 77,4 év (2011).

3. Munkaerő piaci folyamatok 3. 1. A régió és a megye foglalkoztatási helyzete (a KSH legutóbb közzétett adatai alapján) A KSH 2012. III. negyedéves munkaerő-felmérése szerint a 15-74éves, gazdaságilag aktív népesség száma kissé csökkent. Fejérmegyében számuk 188,7 ezer fő, azelőző negyedévinél 0,4 ezer fővelalacsonyabb, míg a régióban összességében 0,1%-os, országos szinten 1,0%-os növekedés következett be. A foglalkoztatottak száma Fejér megyében ezer fővel 170,6 ezer főre csökkent, ami 52,5%-os foglalkoztatási szintet eredményezett. Ez 1,1%- ponttal meghaladja az országos mutatót, de a régióstól kissé elmarad. Ugyanebben az időszakban Komárom-Esztergom megye 55,0%-os, Veszprém megye 52,4%-os foglalkoztatási szintet ért el. Az aktivitási arány Fejérben az előző negyedévi 58,8%-os értékről 58,1%-ra apadt, ami a régió mutatójánál 0,6%-ponttal alacsonyabb, de az országos (57,4%) adatnál viszont 0,7%-ponttal magasabb. A régión belül Komárom-Esztergom megye 59,0%-os, Veszprém megye 59,1%-os aktivitási arányt ért el. A KSH által mért munkanélküliségi ráta Fejér megyében az előző negyedévhez viszonyítva 0,6%ponttal 9,6%-ra mérséklődött. 2012. III. negyedévében a régió munkanélküliségi rátája is fogyott, 0,2%-ponttal 9,4%-ra csökkent, amit a megyei mutató 0,2%-ponttal meghalad. Az országos ráta az előző negyedévinél alacsonyabb és 10,4%-ot tett ki, a megye mutatója ennél kedvezőbb. Komárom-Esztergom megyében a munkanélküliségi ráta 6,8%, Veszprém megyében 11,3% volt. Az előbbié 1,1%-ponttal csökkent, az utóbbié 0,8%-ponttal nőtt. Fejér megye mutatói az előző negyedévhez viszonyítva romlottak, de kedvezőbben

15

alakultak az országos mutatóknál. (Forrás: www.ksh.hu) 3.2. A munkaerő-piaci folyamatok alakulása (a Nemzeti Munkaügyi Hivatal legutóbbi zárási adatai alapján) 2013. januárjában a nyilvántartott álláskeresők száma a régióban 57.954 fő, az előző havinál 4.724 fővel (8,9%-kal), és az egy évvel korábbinál 394 fővel (6,8%-kal) magasabb létszámot jelent. A megyék közül decemberhezviszonyítva mindenütt emelkedett az álláskeresők száma. Fejér megyében 1.663 fős (7,6%-os), KomáromEsztergom megyében 1.286 fős (9,0%-os), Veszprém megyében pedig 1.775 fős (10,3%-os) növekedés tapasztalható. A változásoknak köszönhetően január végén Fejér megyében 23.498 fő, Komárom-Esztergom megyében 15.511 fő, Veszprém megyében 18.945 fő szerepelt a regisztrációban. Az előző év azonos időszakához képest Fejér és Veszprém megyében kedvező változástörtént. Fejér megyében 521 fővel (2,2%-kal), Veszprém megyében 220 fővel (1,1%-kal)csökkent a számuk, míg Komárom-Esztergom megyében 1.135 fővel (5,3%-kal) nőtt.

3.3 A nyilvántartott pályakezdők számának alakulása Az előző év azonos időszakához viszonyítva a pályakezdő álláskeresők állományában jelentős növekedés következett be a régió mindhárom megyéjében. Számuk Fejér megyében 545 fővel (25,6%-kal), Komárom-Esztergom megyében szintén 545 fővel (55,0%-kal) és Veszprém megyében 459 fővel (29,0%-kal) emelkedett 2012. januárjához képest a régió megyéiben. A pályakezdő álláskeresők száma a tárgyhónapban régiós szinten 6.251 fő, az előző havinál 3,9%-kal (233 fővel), az egy évvel korábbinál harmadával (1.549 fővel) magasabb. A legtöbb pályakezdőt (2.671 főt) Fejér megyében tartották nyilván, ezt követi Veszprém 2.044 fővel és Komárom-Esztergom megye 1.536 fővel. Az előző hónaphoz képest számuk Fejér megyében 77 fővel, Komárom-Esztergom megyében 76 fővel és Veszprém megyében 80 fővel több.

3.4 A területi különbségek alakulása

16

A területi különbségek érzékeltetésére a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat által egységesen alkalmazott relatív mutatók (a nyilvántartott álláskeresőknek a gazdaságilag aktív, illetve a munkavállalási korú népességhez viszonyított aránya) áttekintésén keresztül van mód. 2013. január hónapban a regisztrált álláskeresők gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya a régióban 11,5%, az előző havinál 1,0%-ponttal, az egy évvel korábbinál pedig 0,2%-ponttal magasabb. Az előző hónaphoz képest Fejér megyében 1,0%-ponttal 12,1%-ra emelkedett az álláskeresők aránya. Ugyanekkora mértékben (1,0%-kal) változott a mutató Komárom-Esztergom megyé-ben, ahol a ráta 10,6%-ot tesz ki, Veszprém megyében viszont 1,2%-ponttal 11,7%-ra nőtt. Az előző év azonos időszakához viszonyítva a régió megyéiben eltérő a változás. Fejér megyében 0,2%-ponttal csökkent, Komárom-Esztergom megyében 0,9%ponttal nőtt és Veszprém megyében azonos értéket mérhettünk a 2012. januárival. Januárban emelkedett a nyilvántartott álláskeresők száma a megyében 2013. január hónapban 23.498 fő szerepelt a regisztrációban, az előző havinál 1.663 fővel (7,6%kal) több, az egy évvel korábbinál azonban 521 fővel (2,2%-kal) kevesebb. A múlt hónaphoz képest a megye valamennyi körzetében nőtt az álláskeresők száma,Dunaújváros körzetében a legkisebb mértékben, 5,1%-kal, de létszámát tekintve több, mint 200 fővel. Székesfehérvár körzetében 489 fővel (5,8%-kal), Enying térségében 278 fővel (14,7%-kal), Sárbogárd körzetében 211 fővel (10,5%kal), Ercsi térségében 150 fővel (11,2%-kal), Bicskén 129 fővel (10,3%-kal), Gárdony körzetében 108 fővel (7,2%-kal) nőtt az állomány. Mór térségében tapasztalható a legkisebb számú, 76 fős növekedés, ami arányában az előző havihoz 6,8%-os emelkedést jelent. Az előző év azonos időszakához képest lényeges javulás történt, megyei szinten mintegy félezer fővel, átlagosan 2,2%-kal csökkent az álláskeresők száma. Székesfehérvár térségében 534 fővel, Sárbogárd körzetében 86 fővel, Enyingen 38 fővel és Móron 11 fővel mérséklődöttaz álláskeresők állománya. Dunaújváros körzetében ugyanakkor 80 fős növekedés, Ercsiben 33 fős, Bicskén 26 fős és Gárdonyban 9 fős emelkedés következett be egy év alatt. A létszámcsökkenések 0,9% és 5,7% közötti mértéket értek el, míg a növekedések nagysága 0,6% és 2,3% között alakultak. A nyilvántartott álláskeresők gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya januárban 12,1%, az előző havinál 1,0%-ponttal magasabb, az egy évvel korábbinál azonban 0,2%. - A nyilvántartott álláskeresők arányának alakulása a megyében. Az előző hónaphoz viszonyítva a megye valamennyi körzetében emelkedett az álláskeresők aránya. Ebben a hónapban is Sárbogárd és Enying térsége volt munkaerő-piaci szempontból a legrosszabb helyzetben. Az előbbi mutatója 2,4%-ponttal növekedett a múlt hónap óta és 23,3%-ot tett ki, az utóbbié 3,3%-ponttal nőtt és 24,2% volt. Emellett Ercsi körzetének mutatója magasabb a megyei átlagnál, ami 1,7%-ponttal nőtt, és eléri a 15,2%-ot. Gárdony térségében 0,8%-pontos emelkedés történt, ennek következtében a mutató 10,7%-ra emelkedett. Januárban is Mór körzete volt

17

munkaerő-piaci szempontból a legkedvezőbb helyzetben. Ott az álláskeresők aránya 8,8%-ot tett ki, ami 0,6%-ponttal emelkedett az előző hónaphoz képest. Bicske körzetében a mutató értéke 10,5%, az előző havinál 1,0%-ponttal nagyobb. Székesfehérvár térségében 0,6%-pontos, Dunaújváros. térségében 0,7%-ponttos emelkedés következett be, így a mutató 10,5%-ra, illetve 11,4 %-ra. Az előző év azonos időszakához képest a körzetek felében nőtt az álláskeresők gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya. Enying térségében 0,2%ponttal, Sárbogárd körzetében 0,7%-ponttal és Székesfehérváron 0,6%-ponttal javult az érték. Ercsi térségében 0,5%-ponttal emelkedett a mutató. Dunaújváros, Bicske és Gárdony térségében az előbbinél kissé szerényebb mértékben, 0,3-0,2-0,1%ponttal emelkedett az álláskeresők aránya, míg Mór körzetében az egy évvel korábbival azonos mértékű a mutató értéke. 4. A szegénységről Noha a szegénység számos társadalmi tényező által meghatározott, összetett jelenség – okai között szerepelnek társadalmi és kulturális hátrányok, szocializációs hiányosságok, iskolai, képzettségbeli, munkaerő-piaci deficitek –, mértékéről legközvetlenebbül, nemzetközi összehasonlításokat is lehetővé tevő módon a jövedelmi viszonyok vizsgálataiból kaphatunk képet. E területen ez idő szerint két mérvadó felvételből származnak hosszabb időszakra kiterjedő, megbízható adataink a jövedelmi szegénységről: Az Európai Unió statisztikai rendszerének SILC (Statistics on Income and Living Conditions) felvétele és a TÁRKI Háztartás-panel vizsgálata. Az Európai Unióban a szegénység mérésére használt egységes indikátorrendszer alapjait a tagországok állam- és kormányfői a 2001-ben Brüsszel külvárosában, Laekenben tartott tanácsülésen fogadták el.1 E laekeni indikátorrendszer alapján határozta meg az Európai Bizottság az Európa 2020 stratégia szegénység csökkentési célját is. Az uniós cél, hogy 20 millió fővel csökkenjen a szegénységben és kirekesztettségben élők száma. Az ehhez kapcsolódó magyar vállalás szerint Magyarország 2020-ra mintegy félmillió fővel kívánja csökkenteni a szegénységben élők számát. A vállalások meghatározásához az Eurostat három mutatószámot használt: a jövedelmi szegénységben élők számát, a rendkívül alacsony munkaintenzitású háztartásokban élők számát, valamint az anyagi deprivációban élők számát. Az összetett mutató szerint szegénynek vagy kirekesztettnek tekintjük mindazokat, akik bármelyik – vagy egyszerre több – kategóriába sorolhatók. Magyarországon – kisebb ingadozásoktól eltekintve – az utóbbi időszakban állandónak tekinthető a szegénységgel vagy kirekesztettséggel érintett népesség száma.

18

4. 1 Jövedelmi szegénység A SILC adatfelvételek célja, hogy egységes módszertan alapján teremtsenek lehetőséget az uniós országok társadalmi viszonyainak összevetésére, elemzésére. Ez a nemzetközi összehasonlításra optimalizált felvétel-rendszer nem teszi lehetővé bizonyos kérdések vizsgálatát, melyek a hazai társadalmi problémák szempontjából meghatározók. Ilyen a roma népesség helyzete és a települési hátrányok kérdése. A TÁRKI Háztartás Monitor vizsgálata a SILC adatokhoz képest a hazai szegénység szempontjából rosszabb képet mutat. Adataik szerint Magyarországon 2013-ban a teljes népesség 13,9%-át tekinthetjük szegénynek, ennyien élnek a nemzetközileg elfogadott szegénységi küszöb3 alatti jövedelemből. Összehasonlítva a korábbi adatokkal, itt azt látjuk, hogy a relatív jövedelmi szegénység 2007-hez képest mintegy 1,3 százalékponttal (statisztikailag is szignifikáns mértékben) emelkedett, a 2000-es évek szinten maradó periódusa után. A 2009 és 2013 közötti növekedés jelentősebb mértékű, mint a korábbi enyhe ingadozások, és ennek nyomán a szegénység kockázata ma az 1990-es évek közepén megfigyelthez hasonló nagyságú.4 2012-ben a szegénységi ráta szignifikánsan emelkedett. A szegénység mélységét, tehát a szegénységből való kikerüléshez szükséges erőfeszítés nagyságát mutató szegénységi rés 2012-ben emelkedett a 2007-es értékhez képest, értéke közel 22% – minden korábbinál magasabb. A szegénység mélységének trendje 1992 óta tartó folyamatos emelkedést mutat, 2007-ben enyhe csökkenéssel. A szegénységi kockázat általános növekedése nagymértékben a gyermekes háztatásokban élők szegénységi kockázatának növekedésére vezethetők vissza. 4.2 Gyermekes háztartások, gyermekszegénység További közelítéssel, az Európa 2020 stratégiához kapcsolódó magyar vállalás meghatározásához alkalmazott mutatószámon már látható – különösen a már a gazdasági válság jeleit is viselő 2010-es adaton –, hogy elsősorban a gyermekes háztartások jövedelmi pozíciója romlott. A szegénységi küszöb alatt élő gyermekes háztartások aránya a vizsgált időszakban végig az uniós átlagnál kedvezőbb volt ugyan, és meglehetős stabilitást mutatott (kivéve a 2006. évi adatot, melyet nagy eltérése miatt fenntartásokkal kell kezelnünk), ám a környező országok közül 2012-ben Csehország (10,5%) és Szlovákia (13,4%) is lényegesen jobb értéket mutatott. A legutolsó, 2012-es 17%-os értékünk – feltehetően már a gazdasági válság jeleként – a helyzet rosszabbodását jelzi. 4.3. Súlyos anyagi depriváció A súlyos anyagi deprivációban élők számának alakulásán jól láthatók a gazdasági válság hatásai. A mutató 2008-ig egyértelmű csökkenést mutat (párhuzamosan valamennyi volt szocialista ország adataival), ugyanakkor még így is jelentős elmaradást tükröz az EU27 átlagától. E mutató jelentősen függ a gazdasági

19

növekedés és a társadalmi jólét változásától. Fontos, hogy a súlyos anyagi deprivációval érintett háztartásokban Magyarországon uniós összehasonlításban igen sok gyermek él. A lakosság legnagyobb hányadának nincs lehetősége arra, hogy megtakarítson, ami abban is tükröződik, hogy Magyarországon a többség (75%) nem rendelkezik elegendő megtakarítással az esetlegesen felmerülő váratlan kiadások saját erőből való finanszírozására. Nincs még egy olyan tagja az Európai Uniónak, ahol ez az érték ilyen magas lenne (az EU27 átlag 2009-ben 35% volt).7 Vagyis a leszakadással veszélyeztetettek köre igen széles a magyar társadalomban, akár egy rövid idejű jövedelemkiesést előidéző élethelyzet – állás elvesztése, betegség, válás stb. – is tartós krízishelyzetet idézhet elő. Fontos és hatékony megközelítés tehát a prevenció, a leszakadás veszélyével fenyegetettek helyzetének megerősítése, a pénzügyi-gazdasági világválság tüneteivel küzdő családok esélyeinek növelése, az anyagi depriváció növekedésének megakadályozása . 5. A roma népesség helyzete A cigányság területileg egyenetlenül helyezkedik el az országban. A területi eltérések jelentősek mind a teljes lakosságon belüli, mind pedig a cigány népességen belüli arányszámokat tekintve. Az ország több megyéjében a teljes lakossághoz viszonyított arányuk 3 százalék alatt marad, miközben Borsod-AbaújZemplén és Heves megyében a 15 százalékot közelíti. A területi különbségek legmarkánsabban alacsonyabb területi szinten, a települések szintjén jelentkeznek, egyes településeken, településcsoportokban többségben élnek a cigányok. A romák több mint 60%-a vidéken, falusias környezetben, többnyire szegregátumokban, igen rossz lakáskörülmények között él. Kutatások szerint nagyjából száz olyan település van az országban, amely végérvényesen szegénycigány gettóvá vált, további kettőszáz településen látszólag megállíthatatlan folyamatok nyomán minden valószínűséggel a közeljövőben fog kialakulni ez a helyzet. A gettósodott, illetve gettósodó települések zöme az ország észak-keleti és délnyugati – jellemzően kistelepüléses szerkezetű – leszakadó, depressziós térségeiben található. Ennek következtében megfigyelhetők a térségi szintű gettósodás, a végletes szegregáció jelenségei is. A népesség-előreszámítások – melyek regionális szinten állnak rendelkezésünkre – e népességeloszlás területi különbségeinek fennmaradását prognosztizálják.

5. 1. Az alacsony iskolázottság, gyermekvállalásának kapcsolata

foglalkoztatottság

és

a

roma

nők

Széles körben elfogadott megközelítés, hogy jelentős motivációs erőként működik az a körülmény, hogy a kilátástalan munkaerő-piaci helyzetben a korai gyermekvállalás „az

20

egyetlen lehetőség a felnőtté válásra, a tisztelet kivívására, az önbecsülés megszerzésére. A kutatások szerint az elmúlt évtizedben és jelenleg is a roma nők átlagosan 20 éves korukban szülik első gyermeküket, szemben a nem roma nőkkel. A roma nők egyharmada tinédzserként 18 éves kora előtt (15-16 évesen) már anyává válik, és nagyjából kétharmaduk szül legkésőbb 20 éves koráig. A régiókat vizsgálva jól látható, hogy a kedvezőtlen munkaerő-piaci lehetőségeket nyújtó területeken átlagában is magas marad a termékenység (például a nagyon szegény keleti országrészben), míg a romák számára is valamivel jobb lehetőségeket felkínáló régiókban (mint például Közép - és Nyugat Dunántúl) a termékenység csökkenése hasonló a nem roma népességben megvalósuló trendekkel. Tehát a termékenységet a munkaerő-piaci esélyek jelentősen befolyásolják. 5.2.A roma nők egészségi állapota

A romák rossz életkörülményei, a célzott tájékoztás hiánya, a minőségi egészségügyi ellátáshoz való korlátozott hozzáférés és a magasabb egészség-kockázatoknak való kitettség következtében a roma társadalom egészéhez hasonlóan a roma nők egészségi állapota is rosszabb az átlag populációhoz viszonyítva. Az egészségi állapotot meghatározó tényezők között meghatározó az anyák terhességtörténete. A gyermek életkilátásait, egészségi állapotát, testi és szellemi fejlődésének alakulását nagymértékben befolyásolják a várandósság előtti és alatti egészségi állapotát befolyásoló egyéb tényezők mellett, a szülés/ születés körülményei: a megfelelő gesztációs idő, a szülés problémamentessége, a szülési sérülések elkerülése, valamint a korai adekvát szűrővizsgálatok elvégzése. Vizsgálati adatok szerint a roma anyák alacsonyabb iskolai végzettségűek, fiatalabb életkorban szülnek, kisebb a testsúlyuk. Rosszabb infrastrukturális ellátottságú körülmények között élnek (vezetékes víz, csatornahálózat). A dohányzás a legjelentősebb megelőzhető halálok a fejlett országokban így Magyarországon is. Különösen aggasztó a dohányzás terjedése a nők körében, mivel a jövő generáció életesélyeit mind közvetlenül - magzati ártalom, majd megszületés után a csecsemő által elszenvedett passzív dohányzás révén -, mind közvetetten - negatív példa mutatásával – kedvezőtlenül befolyásolja. Neményi Mária kutatásában26, melyet a roma anyák körében végzett kimutatta, hogy az általa vizsgált roma nők 62 %-a dohányzott terhessége alatt is, szemben a nem roma nők 25 %-ával. A fiatal roma nők egészségi állapota saját megítélésük szerint nem sokkal rosszabb a nem romáknál. Ugyanakkor az egészségkárosító magatartásformák, így a dohányzás 10%-kal gyakoribb közöttük.27 A dohányzás aktív és passzív módja is rontja a magzat életkilátásait. A dohányzó – és a passzívan dohányzó – anyáknak gyakoribb a kis súlyú – átlagosan 200 g-mal kisebb –, éretlen újszülöttje. A dohányzó anyák gyermekei gyakrabban betegszenek meg csecsemőkorukban; felnőttkori életkilátásaik is rosszabbak. A bölcsőhalál (SIDS) szignifikánsan gyakoribb, ha az anya dohányzott a terhesség alatt. A környezeti dohányfüstnek kitett gyermekek elmaradnak a fejlődésben (a testmagasságban, a légzési teljesítményben, az intellektuális képességekben; olvasási, magatartási-beilleszkedési zavarok léphetnek föl).28

21

A hátrányos helyzetű csoportok - köztük a roma nők - számára a települési egyenlőtlenségek, szegregáció, alacsony jövedelem, alacsony iskolai végzettség, diszkriminatív ellátás, előítéletesség stb. okán lényegesen nehezebb a közfinanszírozott nőgyógyászati és egyéb egészségügyi ellátáshoz való jutás, ezért az intézményi és jogi szabályozás felülvizsgálata elengedhetetlen. Számukra anyagilag lényegesen nehezebben elérhetőek a fogamzásgátló gyógyszerek, és kevéssé befogadhatóak az egyéb, szokásviláguktól idegen születésszabályozó módszerek. Ezért körükben jóval magasabb azok száma, akik a születésszabályozásnak a legveszélyesebb - az egészséget és a pszichét is rendkívül károsító eljárást - az abortuszt választják. A roma nők ötöde életében átesett már abortuszon, igen magas azon a nők aránya, akikkel ez a beavatkozás többször (3-9) is megtörtént.

22

Cselekvési terv Településünk egyik színtere az iskolai nevelés amely közvetetten eljut az összes családhoz aki Enyingen él. Így nagyon fontosnak tartjuk a gyermekek szemlélet formálását és egészségi nevelését. 1. Iskolai egészségnevelési program 2. Fogalmak, jogszabályi előírások 3. Az egészségneveléshez tartozó fogalmak 1.Egészség: A WHO az 1948-as alkotmányában kimondja: az egészség nem a betegség hiánya, hanem a testi, lelki, szociális jól-lét állapota. Nem passzív állapot, hanem folyamat. Egészségfejlesztés: Az egészségfejlesztés az összes nem terápiás egészségjavító módszer gyűjtőfogalma, tehát magába foglalja: - a korszerű egészségnevelés, - az elsődleges prevenció, - a mentálhigiéné, az egészségfejlesztő szervezetfejlesztés, - az önsegítés feladatait, módszereit. A WHO meghatározása szerint az egészségfejlesztés az a folyamat, amely képessé teszi az embereket arra, hogy saját egészségüket felügyeljék, javítsák. Egészségnevelés: A WHO meghatározása szerint az egészségnevelés olyan, változatos kommunikációs formákat használó, tudatosan létrehozott tanulási lehetőségek összessége, amely az egészséggel kapcsolatos ismereteket, tudást és életkészségeket bővíti az egyén és a környezetében élők egészségének előmozdítása érdekében. A korszerű egészségnevelésegészségés cselekvésorientált tevékenység. 2. Jogszabályi előírások A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 128 § szerint a teljes körű egészségfejlesztés célja, hogy a nevelési-oktatási intézményben eltöltött időben minden gyermek

23

részesüljön a teljes testi-lelki jóllétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, a nevelési-oktatási intézménymindennapjaiban rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységben.

3. Az egészségnevelés célja: - Növekedjen a születéskor várható időtartam, valamint a betegségtől mentes életszakasz hossza és javuljon az életminőség. - A család mellett az iskola váljék az egészségfejlesztés kiemelkedő színterévé. - Kedvező irányban változzék a közoktatás intézményrendszerének légköre. 3.1. Az egészségfejlesztés feladata Az iskolának, mint az egészségfejlesztés alapvető színterének a feladata: - A tárgyi feltételek megteremtése, amelyek az iskolákat biztonságossá és egyben az egészségfejlesztés alkalmas színterévé teszi, - az integrált egészségfejlesztési tartalmak közvetítésének folyamatos és rendszeres biztosítása, - a közoktatási intézmények minőségbiztosítási rendszerébe az egészségfejlesztési szempontok beépülésre kerüljenek, - a mindennapos egészségfejlesztő testmozgás lehetősége biztosítva legyen, - az iskolai egészségnevelési csoport létrehozása: iskolaorvos, védőnő, tanár, pszichológus, gyógypedagógus, egészségnevelő,

logopédus,

gyermekvédelmi

felelős,

drogkoordinátor,

3.2. Az egészségnevelés színterei A gyerekek és a fiatalok hosszú éveket töltenek az iskolákban. Ebben az időszakban érdemi hatást lehet gyakorolni a személyiségfejlődésükre, mely nagyban meghatározza az életmódjukban később kialakuló szokásaikat, az életideálokat, preferenciák kialakítását.

24

Egészségnevelés színterei az iskola keretein belül: Tanórán: - önálló tantárgyként, más tantárgyba beépítve - egészségnevelés-tartalmú tantárgyakban: biológia, testnevelés, háztartástanéletvitel,természetismeret, emberismeret - osztályfőnöki óra keretén belül. Tanórán kívül: - szakköri foglalkozás, - napközis foglalkozások, - délutáni szabadidős foglalkozások, - hétvégi iskolai programok (pl.: sportrendezvények, kulturális programok), - egészségnap – egészség hét, - kirándulások, túrák. 3.3. Az egészségesebb életmód kialakítására irányuló módszerek 1. Hagyományos egészségnevelés, felvilágosítás A hagyományos egészségfejlesztés, felvilágosítás abból indul ki, hogy a több és helyes tudás helyes döntésekhez, az életvezetés helyes alakításához vezet. Az egészségnevelési tananyagok az egészségkárosító magatartásformák veszélyeire hívják fel a figyelmet, valamint megoldásként a helyesnek vélt magatartásformákat kínálnak fel. A hagyományos egészségnevelési elképzelés a hatékonyság érdekében gyakran fordul az elrettentő információk átadásának, bemutatásának eszközéhez. Ennek a megközelítésnek egy másik jellegzetessége az egyoldalú közlési forma: az ismeret átadása a tanulók aktív és személyes bevonása nélkül történik. Ebbe a csoportba tartoznak a gyakran alkalmi jelleggel megszervezett iskolai felvilágosító előadások, a különböző brosúrák. 2. Rizikócsoportos megközelítés A korai szűrés eredményeként feltárt egészségi problémákkal, illetve sajátos

25

háttérváltozókkal jellemezhető csoportokkal folytatott megelőző tevékenység (pl.: túlsúlyos személyek, magas vérnyomással élők, alkoholbetegek gyerekei stb.). A rizikó csoportokra irányuló egészségfejlesztő tevékenység közvetlenül kapcsolódik a betegségmegelőzés, a prevenció gondolatához. Amennyiben megfelelő technika segítségével meg tudjuk állapítani, hogy kik a veszélyeztetettek valamely krónikus, nem fertőző betegség, vagy esetlegesen a szociális helyzetük szempontjából, akkor az ilyen sajátosságokkal rendelkező gyerekek számára ki lehet munkálni valamilyen betegségmegelőző programot, pl. sajátos étrendet, mozgásprogramot. Fontos az iskolás gyermekek életkorához kötött kötelező szűrővizsgálatának rendszere, a túlsúllyal vagy mozgásszervi problémával küzdő gyermekek számára szervezett speciális táplálkozási tanácsadás és/vagy differenciált testi nevelés. 3. Érzelmi intelligenciát, társas kompetenciát, alkalmazkodást fokozó beavatkozások Ennek a módszernek a lényege, hogy az egészségkárosító magatartásformák hátterében a személy konfliktuskezelési eszköztárának gyengeségei húzódnak meg. Ezért az egészségfejlesztési törekvéseknek a társas-érzelmi készségek fejlesztését kell célul kitűzniük. Az érzelmi nevelés jegyében születő és működő egészségfejlesztési programok az egészségfejlesztésben, mentálhigiénében képzett pedagógusok hiányában külső szakértők bevonásával törekednek arra, hogy szocializációs lehetőséget biztosítsanak a résztvevőknek, társas-kommunikációs készségeik fejlesztésére. Például a serdülőköri egészségfejlesztő vagy önismereti csoportfoglalkozások, amelyek csoportvezetésben képzett szakembert kívánnak. 4. Kortárshatások az egészségfejlesztésben Ez a módszer a kortársak befolyásának szerepére helyezik a hangsúlyt. A serdülőkori fiatalok számára a felnőttnél lényegesen hitelesebb a kortárs, aki éppen ezért sokkal jelentékenyebb véleményformáló hatással is van. Azok a programok, amelyek a kortárshatásokra építenek, és kiképzett kortárssegítők közvetítésével igyekeznek az egészségfejlesztés üzenetét a fiatalokhoz eljuttatni, és arra tanítja a fiatalokat, hogy tudjanak nemet mondani. A képzett kortársak segíthetnek barátaiknak vagy osztálytársaiknak, de modellszereplőként is képviselhetik, pl. a dohányzást ellenző kortárs norma kialakítását, illetve fennmaradását is. 5. Színtér programok Ez a módszer abból indul ki, hogy az egészségi állapot nem kizárólagosan az egyén felelőssége, nem pusztán az egyéni készségektől és jártasságoktól függ, hanem

26

jelentős szerepet játszanak a társas, a társadalmi és az ökológiai tényezők is. A színtér programok, eltérően a rizikó csoportos megközelítőstől, a természetes „élőhelyen” találják meg célpontjukat. Ilyen színtér programnak tekinthető az egészséges iskolák mozgalma. 6. Közösségi alapú komplex egészségfejlesztő programok A közösségi alapú programok nemcsak az élőhely azonosságát és életmód formáló szerepétveszik tekintetbe, hanem a tágabb értelmű politikai és társadalmi meghatározókat, realitásokat is. Ezek a programok nemcsak a diákokkal és nemcsak az iskolával foglalkoznak, hanem többféle célcsoporttal. Például: a helyi tömegkommunikáció (kábeltévé, helyi újság) segítségével a felnőttekhez eljuttatja az információkat, a háziorvoson keresztül elősegíti a dohányzás-leszoktató programokban történő részvételt, kortárssegítőkkel vagy éjszakai sportrendezvényekkel igyekeznek olyan fiatalokra is hatást gyakorolni, akik valamilyen oknál fogva kimaradtak az iskolából. Lényeges, hogy a különböző akciókat egymással összehangolják, ugyanis csak ebben az esetben beszélhetünk komplex egészségfejlesztésről. 3.4. Egészségfejlesztő, egészségnevelő csoport létrehozása Célszerű olyan csoportot létrehozni, amely az iskola pedagógiai programjában megfogalmazottak szerint az iskolai egészségnevelési feladatokban közreműködik. A csoport tagjai lehetnek:

- az egészségnevelő, aki feltehetően valamilyen célirányos továbbképzésben részt vett pedagógus, - az iskolai drogügyi koordinátor, - testnevelő, - iskolaorvos, - védőnő, - diákönkormányzat-vezető, - gyermek- és ifjúságvédelmi felelős,

27

- szülői munkaközösség képviselője.

3.5. A segítő kapcsolatok színterei 1. Szülők (család) A szülők megfelelő tájékoztatás és információ-átadás után aktív részvételükkel tudják támogatni az iskola egészségfejlesztési programját. 2. Szülői szervezet Az iskolai egészségfejlesztő program kialakításába be kell vonni az iskolaszéket, és szükséges megnyerni támogatásukat. 3. Iskolaorvos, háziorvos, védőnő Az iskola egészségügyi ellátásáról szóló jogszabály előírja, hogy minden iskolának legyen kijelölt orvosa, és védőnője, valamint a tanulók fogászati ellátását (szűrés és ellátás) végző kijelölt fogorvosa, akik a jogszabályban foglalt feladatokat az önkormányzattal és az Országos Egészségbiztosító Pénztárral kötött szerződés értelmében látják el. Az iskolaorvos és a védőnő feladata a tanulók életkorhoz kötött vizsgálata, amely magában foglalja a testi, érzelmi és intellektuális fejlődés követését és az érzékszervek vizsgálatát, adott esetben a tanulók elsősegélyben való részesítése, közreműködés az egészségügyi-járványügyi, a környezet-egészségügyi, a táplálkozás egészségügyi és balesetvédelmi feladatok ellátásában az iskola vezetésével egyeztetve, felkérésre közreműködés az egészségügyi szakértői feladatokban. Az iskola egészségügyi ellátás különösen a következő területeken tud ismereteket nyújtani: - az életmód és betegség összefüggései,

28

- az iskola tanulói egészségi állapota, ennek alapján az „iskola diagnózis” kiegészítése, megoldási javaslatok, - a serdülőkori változások ismerete, segítségnyújtás a serdülőkori érzelmi, magatartás, életmód és szexuális problémák, valamint krízisek megoldásában, - környezet egészségügyi, kérdésekben,

közegészségügyi

és

táplálkozás

egészségügyi

- az iskolát övező település olyan lehetőségeinek ismerete, amelyek bevonhatók, segítségül hívhatók az iskolai egészségfejlesztésbe. 4. Gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó A gyermekvédelmi munkában, valamint a konkrét államigazgatási ügyekben tudnak segítséget nyújtani a gyermekjóléti szolgálatok és a települési önkormányzatok más intézményeiben dolgozó segítő foglalkozású szakemberek. 5. Az ÁNTSZ intézeteinek egészségfejlesztési szakembere és más egészségügyi intézmények, szervezetek, az egészségügyi szakellátást igénylő esetekben a területileg illetékes kórházak és intézmények jelentik a segítő kapcsolatok színterét. 6. Rendvédelmi szervek, a rendőrkapitányságok ifjúságvédelmi munkatársai a bűnmegelőzési programok közös kimunkálásában, a tanári továbbképzéseken jogi, gyermek és ifjúságvédelmi, rendészeti, közlekedési témájú előadások tartásával tudnak segítséget nyújtani az iskolának. 3.6. Az egészségnevelés iskolai területei Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területeknek az iskola pedagógiai rendszerébe, összes tevékenységébe be kell épülnie. Ezek közé tartoznak az alábbiak: - önmaguk és egészségi állapotuk ismerete, - az egészséges testtartás, a mozgás fontossága, - az értékek ismerete, - az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe,

29

- a betegségek kialakulása és gyógyulási folyamata, - a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben, - a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete, - a tanulás technikái, - az idővel való gazdálkodás szerepe, - a rizikóvállalás és határai, - a szenvedélybetegségek elkerülése, - a tanulási környezet alakítása, - a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége. Az iskolai egészségnevelés összefügg a tanári magatartással, gondossággal, az intézmény szervezettségével. 3.7. Iskolai programok Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos munka hatékonyságát az segíti, ha az iskola határozott tervvel rendelkezik. Fontos, hogy a terv feladatokat és a megvalósításukat szolgáló tevékenységeket tartalmazzon olyan fontos területekre, mint: - az egészséges személyiségfejlődés elősegítése, - az egészséges táplálkozás, - a mindennapi testmozgás, az aktív életmód, a sport, - a személyes higiénia, - az elsősegély-nyújtás alapismeretei, - a környezet védelme, - a dohányzás, alkoholfogyasztás- és kábítószer használat megelőzése, - a fogyatékos és hátrányos helyzetűek integrációja, az iskolán belüli bántalmazás megelőzése, - a szexuális nevelés – már a pubertás időszakban, a nemi érés időpontját

30

1. Napközis foglalkozások Ha jó a tervezés és az együttműködés a tanítók, szaktanárok és a napközis nevelő között, kitűnően egészítheti ki a tanórai programot, illetve a konkrét esetfeldolgozást. A napközi kiváló helye a játékoknak, játékos gyakorlatoknak is. 2. Délutáni szabadidős foglalkozások Sportprogramok, témával kapcsolatos filmvetítések, vetélkedők, versenyek, egyéb játékos programok, csoportfoglalkozások.

3. Egészségnap Az iskola egészét árfogó előre tervezett programok. Komoly szervezést, felkészülést igényelnek, több iskola is összefoghat az adott régión, megyén, településen belül. 4. Hétvégi iskolai program Sportrendezvények, kulturális programok. 5. Kirándulások, túrák, sportprogramok 3.8. Tájékoztató fórumok 1. Szülői értekezlet, szülőcsoport számára szervezett fórum, tájékoztató Lehet osztályszintű vagy iskolaszintű, ez utóbbi esetében színesíti a programot a külső előadó, pl. orvos, pszichológus, rendőrségek bűnmegelőzési osztályának szakembere stb. 2. Szakmai tanácskozások, tréningek Elsősorban a tanárok felkészültségének fejlesztését szolgálja, de a diákokat is meg kell hívni, amikor csak engedi a program, illetve a téma. 3.9. Iskolán kívüli rendezvények 1. Kortárssegítő képzés Az iskolai és az iskolán kívüli programok határesete, mert az iskola tanulóit vonja be a kortársképzésbe, de a legtöbb helyen a felkészítés színtere nem az iskola, hanem

31

a képző intézmény. 2. Kapcsolódás más szervezetek, intézmények programjaihoz 3.10. Módszerek A leghatékonyabb módszer az iskola ötleteire épülő, iskolai szervezésű programok, rendezvénysorozatok, amelyeknek megvalósításában a tanárok, a diákok és a szülők egyaránt részt vesznek. Ezen kívül több intézmény, szervezet, vállalkozás kínálja adaptált vagy saját fejlesztésű egészségfejlesztési programját. Fontos az egészségfejlesztés szemléletének kialakítása az iskolában, meghívott előadó segítségével, pedagógusok, szülők, tanulók számára, egészségtan tanár egészségfejlesztésben szakirányú végzettséggel rendelkező szakember a szociális, egészségügyi területről, iskolaorvos, háziorvos, védőnő, ÁNTSZ, Kábítószer Egyeztető Fórum, vagy helyi civil szervezet munkatársának bevonásával. Ezen túl versenyek, tematikus napok szervezésével, témával kapcsolatos plakátok készítésével, osztálytermekben a faliújságon a témával kapcsolatos cikkek, írások elhelyezésével lehet a szemléletváltozást elindítani. A rendszeres testmozgás propagálása, és lehetőségének megteremtése is eredményes lehet. Az egyes tárgyak oktatása során is megjelenhet az egészségfejlesztés szemlélete. 3.11. Kapcsolat az iskolai gyermekorvossal és fogászattal: Iskolafogászati szűrővizsgálaton évente két alkalommal vesznek részt tanulóink (tanítási időben), a kezelésre szorult gyermekeket további kezelésre a szülők értesítésével visszarendelik(tanítási időn kívül). Az iskolai gyermekorvossal való kapcsolatunk szorosabb és rendszeresebb: - védőoltások elvégzése, - szűrővizsgálatok (2.,4.,6.,8.,10., és 12. osztályokban), - záróvizsgálat (a 16. életévüket betöltött tanulók részére) - veszélyeztetett és gyógytestnevelésre járó tanulók ellenőrzése, - tisztasági vizsgálatok, - személyi higiéné ellenőrzése. 3.12. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv 1. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók

32

- ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát; - ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat. - ismerjék fel a vészhelyzeteket; - tudják a leggyakrabban következményeit;

előforduló

sérülések

élettani

hátterét,

várható

- sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat; - ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével; - sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni.

2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok - a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén; - a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegély-nyújtás alapismereteit; - a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel. 3. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése érdekében - az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálattal, Magyar Ifjúsági Vöröskereszttel és az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületével; - tanulóink bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélkedőkbe;

33

- támogatjuk a pedagógusok részvételét 30 órás, elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésen. 4. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: - az ötödik-nyolcadik évfolyamon a feldolgozott elsősegély nyújtási ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja; valamint az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele félévente egy alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában az elsősegély-nyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan.

5. Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: - szakkörök (Ifjúsági Vöröskereszt, elsősegély-nyújtó); - minden évben egy alkalommal elsősegély-nyújtási bemutatót szervezünk a tanulóknak az Országos Mentőszolgálat, Magyar Ifjúsági Vöröskereszt vagy az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületének bevonásával; - évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegély-nyújtással foglalkozó projektnap (témanap) szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára. 4.1. Drogstratégia Hazánk földrajzi elhelyezkedése, idegenforgalmunk, az országon átvezető, mind nagyobb forgalmat lebonyolító szárazföldi és légi útvonalak egyre erőteljesebb vonzást gyakorolnak az illegális kábítószer átmenő forgalom számára. Egyre fokozódik a kábítószer iránti kereslet is, melynek következtében Magyarország is célországgá vált. Iskolánk vonzáskörzetéhez tartoznak a megye déli részében található települések és Siófok város, mely több tekintetben is veszélyeztető tényező. Tanulóink többnyire rendezett családi bírnak, ennek ellenére természetesen a veszélyeztetettség fennáll, elsősorban a legális drogok vonatkozásában. A pubertás korszak az egyik legnehezebb időszak a fiatalok életében. Központi

34

eseménye a szülőktől való érzelmi leválás. Ebben a rohanó világban, ahol a szülők állandóan dolgoznak, hogy minden anyagi feltételt megteremtsenek, a gyermekre már csak kevés idejük marad. Közös feladatunk és felelősségünk, hogy gyermekeink életét olyan irányba tereljük, ahol a legkevesebb veszély leselkedik rájuk, de ismerjék a veszélyt, és ha kell, akarjanak, merjenek, tudjanak nemet mondani. Ehhez kell nekünk ismereteket, megfelelő tudást, vonzó és hasznos programokat, elérhető célokat, eszményképeket, bizalmat, megértést, szeretetet, önmagunkat adni. Legfontosabb feladatok: - a drogfogyasztás veszélyeit megismertetni, - testi – lelki egészség megóvása, - nemet mondani a drogra, - az egészséges választások erősítése, - probléma belátása, - produktív életstílus kialakítása, - megfelelő információáramlás biztosítása, - a szülők megnyerése, - megelőzés, - helyes jövőkép kialakítása, - önismeret, - értékes emberi kapcsolatok kialakítása, -a gyerekek önálló tevékenységének kibontakoztatása, A drogstratégia területei: - szaktárgyi lehetőségek - osztályfőnöki - iskolai programok adta lehetőségek - pedagógusok továbbképzése

35

- kapcsolattartás szakemberekkel

A program keretében az iskolai szociális munkások által nyújtott szolgáltatások Egyéni esetkezelés és tanácsadás: • tanácsadás tanulóknak, az iskolai és más élethelyzetek nehézségeiben • tanácsadás tanár-diák konfliktusban • tanácsadás pályaválasztásnál, iskola befejezésénél • ügyintézés, szociális problémák rendezéséhez nyújtott segítség, pályázati tanácsadás • tanácsadás szülőnek gyermeke iskolai nehézségeinek megoldásában, illetve nevelési-életkérdésekben • diákok-szülők delegálása különböző szakszolgálatokhoz (speciális tanácsadóhelyek, ifjúsági irodák, gyámügy, munkaügyi hivatal, drogambulancia, stb.) • tanácsadás és közvetítés szülő-gyerek kapcsolatban

Szülőkkel, családokkal végzett szociális munka: • tanácsadás családoknak iskolai és más életkérdésekben • részvétel a szülő-tanár megbeszéléseken • szülői értekezleten való részvétel Szociális csoportmunka: • szociális csoportmunka vegyes, illetve specifikus csoportokban • osztályközösségek támogatása csoport-módszerekkel • diákszemináriumok különböző témákban • pályaorientációs csoportok Közösségi szociális munka: • diákönkormányzattal való együttműködés • együttműködés az adott városrész ifjúságsegítő csoportjával • együttműködés a szülői munkaközösségekkel • különböző kommunikációs lehetőségek bevezetése, szervezése diákok számára (diák teázó, filmklub) • programok tervezése és szervezése a szabadidő eltöltésére, illetve egymás támogatására • részvétel az iskolai túrákon, osztálykirándulásokon, projektekben és pedagógiai napokon

36

• információs rendezvények megvalósítása tanároknak Forrás: INDIT Közalapítvány

DOHÁNYZÁS PREVENCIÓ

Hazánkban több hatásos és szakmailag megfelelően kidolgozott dohányzás prevenciós program valósul meg, amelyek a hazai dohányzás helyzet javításának hasznos eszköztárát alkothatják. Ezeknek a programoknak minél szélesebb körben kellene eljutniuk a célcsoportjaikhoz!

Semmelweis Egyetem Általános Orvoskarának Társadalomorvosi- és Orvostörténeti Intézetének Kortársoktató modell programja

Semmelweis Egyetem Általános Orvoskarának Társadalomorvosi- és Orvostörténeti Intézetének Kortársoktató modell programjának lényege, hogy önként vállalkozó

37

orvostanhallgatókat egy aktív tréningen felkészítenek kortársoktató képzésre, majd ezek a kiképzett kortársoktató orvostanhallgatók az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Egészségvédelmi Osztályai és az iskolaegészségügyi szolgálat közös szervezésével az ország középiskoláiban három napos (36 órás) képzéseket szerveznek hangadó középiskolások számára. A képzés bemutatkozással, a program ismertetésével, úgynevezett „jégtörő” játékokkal kezdődik, és a dohányzással kapcsolatos ismeretek bemutatásával folytatódik. Az orvostanhallgatók ismertetik a dohányzás azonnal, illetve rövidtávon jelentkező egészségkárosító hatását a fiatal, fejlődő szervezetre, és a testi és lelki függőség kérdését. A résztvevők megismerkednek a legfontosabb epidemiológiai adatokkal, a dohányzás típusaival, a rászokás motivációival. Természetesen szóba kerülnek a leszokás módszerei, a leszokás nehézségei és előnyei. Különös hangsúlyt kap, hogy hogyan segíthet mindebben a közösség, a „pozitív kortársnyomás” A résztvevők házi feladatot is kapnak, mely lehet a témával kapcsolatos riport, dohányzásellenes plakát készítése, vers, novella írása. Alternatív javaslatokat adnak a szabadidő hasznos eltöltéséről, pl. sport, művészet. A foglalkozás összefoglalással, a kortárssegítő foglalkozások óravázlatának összeállításával és tesztírással zárul. A képzések után a résztvevők írásbeli és szóbeli vizsgát tesznek, és csak ennek sikeres teljesítésekor kapnak olyan bizonyítványt, hogy kortársoktató tevékenységet folytathatnak iskolájukban. Jelenleg az országban hozzávetőlegesen 3,5 - 4 ezer ilyen módon kiképzett kortársoktató található. Tudományos bizonyítékok alapján módszertana követendő gyakorlatként ajánlható az egészségfejlesztés szakterületén.

Védőnői program A nemdohányzó életmód támogatásában jelentős szerepet játszanak a védőnők. Rendszeresen megrendezik a „Megelőzés és a leszokás támogatása, avagy mit tehet a védőnő a nemdohányzó életmódért” elnevezésű 50 órás továbbképző tanfolyamot. A tanfolyam során összefoglalják a dohányzásról szóló bizonyítékokon alapuló ismereteket. A tanulók megismerik a minimális intervenció módszerét, a dohányzás egészségi hatásait és a nem-dohányzáshoz vezető lépéseket. Megtudják, hogyan lehet megelőzni a rászokást, és tanácsadással változtatni a dohányzó életmódon. Kommunikációs gyakorlatokat végeznek a dohányzás megelőzésével és a leszokás segítségével kapcsolatosan. Irányított terepgyakorlatokon vesznek részt, tapasztalataikat szakemberek segítségével beszélik meg. Csoportmunkát végeznek, melynek során esettanulmányokat írnak. A tanfolyamösszegzéssel, értékeléssel és vizsgával fejeződik be. A résztvevő védőnők képessé válnak a családok dohányzásmentes életmódjának támogatására, a leszokást segítő elméleti és gyakorlati ismeretek alkalmazására, szemléletváltásra az egyéni és csoportos egészségnevelésben. Naprakész tudást

38

szereznek a reprodukciós folyamatok és dohányzás kapcsolatáról. Megértik az egészségfejlesztési tevékenység lényegét, tudatában lesznek szakmai szerepük lényegének és fontosságának a dohányzók leszokását segítő programban. Képesek lesznek a saját életvitelükön is változtatni, információt kapnak az igénybe vehető forrásokról, fejlesztik kommunikációs képességeiket. Megszerzett tudásukat a gyakorlatban is hasznosítják. A gyakorlati program jelenleg az általános iskolák 6. osztályaiban valósul meg.

ÁNTSZ regionális és kistérségi intézetei Az ÁNTSZ regionális és kistérségi intézetei is részt vesznek a dohányzás prevenciós tevékenységekben. Szervbemutató órákat, „Füstmenetes osztály” programot és vándorkiállításokat szerveznek. A szervbemutató órák célja a dohányzás ártalmainak ismertetése, a dohányzásról való leszokás elősegítse és a rászokás megelőzése. Célcsoportja a 13-18 éves korosztály. Az interaktív előadások keretében a dohányzás és túlzott alkoholfogyasztás által okozott szervi elváltozások kerülnek bemutatásra úgy, hogy összehasonlítják az ép emberi formalinban tárolt szervekkel. A „Füstmentes osztály” program célja a nemdohányzó magatartás támogatása, erősítése, valamint a már dohányzó gyerekek körében a leszokás elősegítése, a rendszeres dohányossá válás megakadályozása. A program célcsoportja: 7-8. osztályos tanulók. A résztvevő osztályok vállalták, hogy a program ideje alatt senki sehol nem gyújt rá. A program ideje alatt a Kistérségi Intézetek munkatársai kapcsolatot teremtettek a versenyző osztályokkal, felvilágosító beszélgetéseket, előadásokat szerveztek, illetve ellenőrzést, CO-mérést végeztek. A program konkrét feladatai: keresztrejtvény, a dohányzás költségeinek kiszámítása, és montázs készítés, Power Point előadás a dohányzás és a passzív dohányzás ártalmairól, interjú egy helyi döntéshozóval vagy képviselővel a dohányzásról és annak társadalmi, környezeti hatásáról, írott alkotás (esszé, vers, novella, mese, színdarab...), amely alkalmas a 13-17 éves korosztályt meggyőzni a dohányzás elkerülésének hasznosságáról. A dohányzásellenes vándorkiállítások során az ÁNTSZ munkatársai CO-mérést szerveztek, ismertették a leszokási módszereket, tanácsadást tartottak és leszokást segítő tájékoztatókat adtak az érdeklődőknek, különös hangsúlyt fektettek a dohányzás káros hatásaira.

„HELP- a dohányfüstmentes életért” A dohányzás elleni küzdelmet az Európai Unió is az egyik legfontosabb

39

közegészségügyi céljává tette. A több éve nemzetközi szinten zajló „HELP- a dohányfüstmentes életért” program nemcsak a dohányzás, hanem a passzív dohányzás tekintetében is véleményt formál a fiatalok között, illetve leszokásra buzdítja a dohányosokat. A kampány elsősorban pozitív üzeneteket sugároz a fiatalok részére. A még nem dohányzó tinédzserek számára a kampány üzenete, hogy a dohányzásra nem is érdemes rászokni. A már dohányzó fiatalok számára azt közvetíti, hogy van elérhető segítség a dohányzásról leszokás elősegítéséhez, melyet érdemes használni. A passzív dohányzással kapcsolatos üzenet pedig az, hogy senkit sem lehet akarata ellenére dohányfüstnek kitenni. Az alkohol- és kábítószer Az alkohol- és kábítószermentes munkahely kialakítása a térségben, ennek érdekében a következő stratégiát dolgoztuk ki. Első lépésként tájékoztatták dolgozókat magáról a programról és annak céljairól („Ez a program mindenki számára ingyenesen és anonim és önkéntes módon egy lehetőséget kínál arra, hogy jobban odafigyeljen saját egészségére”), majd sor került az egészségről szóló irányelveinek kidolgozására: 1. A kábítószer- és alkoholfogyasztással kapcsolatos legfontosabb program a megelőzés. 2. A „preventív stratégia” alkalmazása nem azt jelzi, hogy a cégnél ez a probléma létezik, hanem hogy éppen megelőzni kívánjuk a kialakulását. 3. Célunk, hogy informáljuk és felvilágosítsuk a dolgozókat az alkoholfogyasztás csapdáiról és veszélyeiről, lehetséges következményeiről. 4. A dolgozók fizikai biztonsága érdekében a vállalat továbbra sem engedi az alkohol árusítását a munkahelyen, foglalkozunk viszont azokkal a dolgozókkal, akik munkateljesítménye kábítószer- illetve alkoholfogyasztásuk következtében romlott. 5. A munkahelyi megelőzésnek ugyanakkor nem az a célja, hogy a szert használót eltávolítsa a munkahelyéről, hanem a munkahely ösztönzőit kihasználva, a leszokásban és pozitív alternatívák keresésében tegye érdekeltté. 6. A helyi civil szervezetek és intézményes segítőhelyek elérhetőségére vonatkozó információkat a dolgozóink rendelkezésére bocsátjuk.

7.4 Szabadidős,mozgás és sport propagálása a térségben A testnevelés és sport saját céljaival szorosan kapcsolódik a személyiségfejlesztéshez, az egészségi és munkabíró képesség minél hosszabb időn keresztül való megtartásának elméletéhez, gyakorlatához. A testnevelésnek és a sportnak rendkívül fontos szerepe van a személyiségfejlesztésben és a nevelés, önnevelés folyamatában is. Mindez az önnevelésen keresztül a szabadidős sporttevékenységek, a megfelelő életmód kialakításának igényéhez juttatja el az

40

embert. A sporttevékenység legfontosabb célja a teljesítmény fokozása, minél jobb eredmény elérése anélkül, h a tevékenység a személyiséget torzítaná. A szabadidős sporttevékenység célja a személyiség fejlesztése, amelyhez a teljesítményfokozást v a mozgás nyújtotta élményt, mint eszközt használja fel. A kettő közötti különbségek a gyakorlatban elsősorban motivációkban (felüdülés, fittség, örömérzés, elégedettség, jó kondíció, munkaképesség újratermelése) és a külső körülményekben (egészséges, nyugodt környezet, tiszta levegő, víz talaj, csend, nyugalom) fejeződnek ki. Mindez összességében a rekreáció fogalmával összegezhető. Szabadidős sporttevékenységre minden mozgás alkalmas, bármely mozgásos tevékenységből lehet szabadidős tevékenység. A sportágak olyan kultúrértékek, amelyek részei az egyes nemzeti-, de az egyetemes emberi kultúrának is. Amikor szabadidős sporttevékenységről van szó, egyben a mindenkori testkultúrának megfelelő aktuális ismeretanyagról is beszélünk. A testkultúra tartalmi elemeinek változásával pedig a szabadidős sporttevékenységek is folyamatosan változnak. A mai modern ember személyiségében a szabadidős testmozgások más tevékenységgel egyenrangú elfoglaltságot jelentenek. A növekvő szabadidő = növekvő igény az aktív turizmussal kapcsolatban. A személyiségfejlesztés a megfelelő életmód kialakításának az alapja. A nevelés (iskolai, családi, önnevelés) eredményeként válhatnak igénnyé a szabadidős sporttevékenységek. A nevelés komplex feladatán belül két nagyon fontos szempont: 1. 2.

a sportos szabadidő ismeretek, készségek, a munkaképesség fenntartásához szükséges ismeretek, lehetőségek, módszerek

E kettős nevelési szempont a szabadidős szolgáltatást végzők szempontjából különösen fontos, mert amennyi nevelési hiány jelentkezik társadalmi szinten e területeken, annyival kevesebb igény jelentkezik az aktív szabadidő eltöltés és ezek kielégítésére vonatkozó szabadidős szolgáltatások iránt. SzaA menedzsment kettős feladata: 1. Kielégíteni azt a keresletet, melynek már igénye a sportos szabadidőtöltés. 2. Olyan lehetőségek (létesítményfejlesztés, programajánlat, életmódtáborok, módszerek adaptálása, kidolgozása, reklám, stb.) teremtése, mely az igény elkeltésében szerepet játszik. A vendéglátók feladata a kínálatteremtés, h készek legyenek a jelentkező igények kielégítésére. A várható igényekre időben történő felkészülés a piaci részesedésüket is befolyásolhatja. Fizetőképes kereslet akkor teremtődik, ha a rekreáció sportos eltöltésének igénye, mely az ember egészségének, munkaképességének újratermelése, beépül az emberek mindennapi tevékenységébe, az életmód részévé válik. A gazdasági és társadalmi fejlődés eredménye:

41

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

nő az emberek szabadideje statikus terhelés és idegileg fárasztó munkafolyamatok fizikai és idegi romboló hatása nő a vállalkozások és munkavállalók közötti verseny a javuló közlekedés a munkaerő áramlását, tömegesedését eredményezi társadalmi szinten nő a stressz a fogyasztásnövekedésben nő a kóros túlfogyasztás, ami egészségromláshoz vezet motorizáció, kemizálás, erőművek környezetrombolást eredményeznek (levegő, víz, talaj, zaj, savas esők, széndioxidbúra-felmelegedés, ózonpajzs sérülései, sugárártalmak, stb.)

Ezek miatt tömegméretekben jelentkeztek a szív-és érrendszeri, mozgásszervi megbetegedések, melyek közvetlenül visszahatottak a termelésre. A társadalmi szinten romló egészségi állapot a környezetszennyezéssel kiegészülve tovább fokozta munkaerő megbetegedéseit (daganatos betegségek). A problémák tömegméretű jelentkezése legközvetlenebbül a munkáltatókat érintette. A munkaképesség védelme tulajdonosi érdekké vált. Szükség volt olyan fejlesztésekre, amelyek a dolgozók munkaerejének regenerálódásán keresztül hatottak. Ennek a folyamatnak az eredményeképpen jöttek létre olyan szabadidős létesítmények, amelyek alkalmasak voltak kikapcsolódásra, regenerálódásra. Fontos felhívni az emberek figyelmét arra, h a testnevelés is sport, a legjobb eszköz a passzív életmód ellen, a kiegyensúlyozott élethez. Olyan ismereteket kell közvetíteni, melyek az életmódhibákat kiküszöbölik. Vállalkozásunkban legyenek bő választékban a testneveléssel és sporttal kapcsolatos aktív rekreációs tevékenységek. A vendéglátó legyen fogékony az aktív szabadidős tevékenységeket igénylő vendégekkel szemben. A rekreáció három fő irányban fejti ki elemző tevékenységét: 1. 2.

munkaerő helyreállítása teljesítményelvű sportrekreáció innovatív és alkalmazható eljárásainak, eszközeinek feltárása

Szabadidő eltöltésének lehetőségei: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

ökoturizmus vízisportok kerékpározás lovasturizmus sporttáborok ifjúsági turizmus gyógyturizmus (prevenciós és rekreációs cél) kirándulás, túrázás

42

9.

horgászat

Szabadidő változásai: Lakosság száma Eu.-ban csökken (a társadalom több mint 30 %-a nyugdíjas), egyre több az idős, aktív szabadidősök száma nő 2. függ: végzettség, szükségletek, kultúra 3. fiatalok szabadidő lehetőségei csökkennek, igény pedig nő 4. növekvő motorizáció: autós forgalom nő, gépkocsiszám nő 5. mezőgazd.-i gyümiterm „szedd magad” 6. hobbi: golf, lovaglás, kajak 7. hétvégi turizmus: falu, vidék 8. együttélés formái változtak 9. szabadidős szolg iránti keresletnövekedés 10. család szerepe <-> családi kötelékek lazulása; sok válás, csonka családok; inkább együttélés; több 1személyes háztartás 11. nő a képzettségi szint; aktív sporttevékenység, kultúra 12. fokozott városiasodás; ingázó közlekedés, városok 7végén kihalnak 13. nő az egyének saját üdülő iránti igénye 14. gazd.-i termelékenység nő 15. hagyományos munkaidők struktúrája felbomlik, pl. otthoni szgépes munka 16. saját munka jelentősége nő 17. nemekről alkotott társadalmi vélemény változik, női egyenjogúság 1.

fokozottabb környezetérzékenység, környezetvédelem

Kommunikáció

43

A partnerségi csoport funkciói -munkacsoportok delegálás Az egészség-fórum, a közösségi támogatottság bázisa. Mint Enying összes lakosának fóruma, a partnerségi csoport felhatalmazója. Az egészségterv folyamatos működését a partnerségi csoport biztosítja, melyben intézmények, szervezetek képviselői és a lakosság köréből delegáltak egyforma szavazati joggal demokratikus keretek között működnek A partnerségi csoport az operatív feladatokat különböző munkacsoportoknak, partnereknek delegálja, az egyes konkrét cselekvési elemeknek megfelelően. Az önkormányzat, a település egészségtervének támogatójaként szakmai testületek, külső szakemberek szakmai segítségét, támogatását is kérheti. A partnerségi csoport egy-egy tagja nem csak a szakmai intézmények képviselői közül kerül ki, hanem az egyházi- és civil szervezetektől és az egészség fórum (teljes lakosság) tagjai közül is. A partnerségi csoporthoz kapcsolódó „munkacsoportok” – többnyire funkciók, melyek nélkül az egészségterv, mint működési mód nem tud megvalósulni, fennmaradni. Ennek tükrében az elsődleges kommunikáció a lakossági fórum és partnerségi csoport működéséből fakadóan az interaktív személyes beszélgetés. Az önkormányzat faliújságán elhelyezett hirdetéseket a lakosság olvassa, aztán szájrólszájra terjed a hír. Fontos lehet a helyi újságokban való megjelenés is, nem csak a programok előzetes hirdetése, hanem a megvalósulást követő beszámolók formájában is, mely „jó hírét” viheti a programoknak. Az internet elterjedésével a következő évek kihívása, az e-alapú kommunikáció fejlesztése is. Stratégiai kérdés a lakosság szemében szakértelemmel és/vagy hitelességgel bíró szereplők (háziorvosok, védőnők, családsegítő központ szakemberei, pedagógusok, egyházi szereplők, véleményformálók) megnyerése az egészség ügyének „ügynökeként”. Az ő ajánlásuk, az általuk való program hitelesítés, példamutatás illetve az a szervezési lehetőség, amivel ezek a szereplők potenciálisan rendelkeznek nélkülözhetetlen a hatékony működéshez.

44

ÉLETMÓD KÉRDŐÍV A kérdőív a „BORÓKA”Mozgássérült Gyermekek Fejlesztéséért Alapítvány TÁMOP – 6. 1. 2.-11/1-2012-1254 „Óvjuk a testet ,vigyázzuk a lelket!című pályázatunk megvalósítása kapcsán készült. Az alábbi kérdések megválaszolásával segíti munkánkat abban, hogy fenti

45

pályázathoz felmérjük az egészségi állapotát, életmódját. A kérdőív kitöltése önkéntes és anonim, kb. 10 percet vesz igénybe. 0:soha 1:esetenként 2:gyakran 3:rendszeresen 1. Milyen gyakran eszik édességet? 2. Szokott-e szorongást, feszültséget érezni? 3 Előfordul-e hogy hétvégén délig alszik? 4. Szokott-e szeszesitalt fogyasztani? 5. Szokott-e szénsavas üdítőket fogyasztani? 6. Dohányzik-e? 7. Étkezésnél használ-e kiegészítő fűszereket? 8. Iszik-e fekete kávét? 9. Szokott-e hurkát, kolbászt, szalonnát enni? 10. Van-e súlyfeleslege? 11. Emeletre mozgólépcsőn, lifttel megy szívesebben? 12. Szokott-e televíziót nézni? 13. Milyen gyakran rossz a hangulata? 14. éjjelente fel szokott ébredni? 15. Ha rosszul érzi magát igyekszik az orvost elkerülni? 16. Szokott-e orvosi javaslat nélkül gyógyszereket szedni? 17. Szokta-e érezni, hogy "de jó volna mozogni egy kicsit"? 18. Előfordul-e hogy kihagyja a reggelizést? 19. Akkor kezd bele a feladataiba ha kedve van hozzá? 20.Későn szokott-e lefeküdni? Értékelés:

46

55-60 pont: Az egyén életvezetése kifejezetten egészségtelen. Az ilyen életvitelre szokták mondani, hogy "két végén égeti a gyertyát".Az így jellemezhető életmódban jelen van a helytelen táplálkozás, a mozgáshiány, és a rendszertelen életmód. Mind az, amit az orvosok pl. a szív. és koszorúér megbetegedések esetében rizikófaktornak neveznek. Az életmód egészségkárosító hatásai már nagyon korán jelentkeznek, a szervezet hajlamossá válik a megbetegedésre. 41-54 pont: Az életvezetés nem rendszeres. Az egyén alkalmanként nagyon igénybe veszi a saját szervezetét, aminek nincs ideje regenerálódni. A rendszertelenül, de folyamatosan megjelenő egészségkárosító életvezetési szokások az idő múlásával összeadódnak, és következményeiben az előző kategóriához hasonló következményekkel járnak.

26-40 pont: Az életvezetés egy többé-kevésbé átlagos szintnek fele meg. Az egyén tendenciájában törekszik az egészséges életmódra, de egyes területeken rombolja a saját, már elért eredményeit. A változtatás érdekében célszerű áttekinteni a 2 illetve 3 pontos válaszok tartalmát.

0-25 pont: Az életvezetés tudatosan egészségre törekvő. A kapott eredmények szerint az egyén ismeri saját szervezetének szükségleteit, figyelemmel kíséri az egészséges életmódra vonatkozó kiadványokat, és igyekszik azokat a saját egészsége érdekében használni is. Előfordulhat hogy egy-két területen (egészség, táplálkozás, mozgás) nem egyformán fejlett, de az egyén tudatosan törekszik a különbségek kiegyenlítésére.

ÉLETMÓD KÉRDŐÍV A kérdőív a „BORÓKA”Mozgássérült Gyermekek Fejlesztéséért Alapítvány TÁMOP – 6. 1.

47

2.-11/1-2012-1254 „Óvjuk a testet ,vigyázzuk a lelket!című pályázatunk megvalósítása kapcsán készült. Az alábbi kérdések megválaszolásával segíted munkánkat abban, hogy fenti pályázathoz felmérjük az egészségi állapotodat, életmódodat. A kérdőív kitöltése önkéntes és anonim, kb. 10-15 percet vesz igénybe. A kérdéseknél a megfelelő válasz aláhúzandó. Köszönjük, hogy válaszaiddal segítetted munkánkat! 1. Lakáskörülmények: -

külön szobám van testvéremmel egy szobában lakom csak egy szobánk van, mindannyian együtt vagyunk fürdőszoba a lakásunkon kívül van egyéb…………………………………………………………………………..

2. Testtömeg:……………..kg Testmagasság:…………cm 3. Nemed: - férfi - nő 4. Korod: -

10 év alatti 11-15 év 16-20 év 21-25 év 25 év feletti

5. Hányszor étkezel naponta? -

minden nap legalább háromszor általában csak kétszer étkezem háromnál több alkalommal étkezem rendszerint napközben nem, csak este eszem nagyobb mennyiséget egyéb:………………………………………………………………….

6. Napi főétkezésed hol történik? -

iskolában otthon egyéb…………………………………………………………………..

48

7. Az alábbi skálán jelöld be a különböző élelmiszerek fogyasztásának gyakoriságát. Barna kenyér _________________________________________________ 1 2 3 4 5 Soha minden nap Tejtermék, sajtok _________________________________________________ 1 2 3 4 5 Soha minden nap Halak _________________________________________________ 1 2 3 4 5 Soha minden nap Friss gyümölcsök, zöldségek _________________________________________________ 1 2 3 4 5 Soha minden nap Szénsavas, cukros üdítők _________________________________________________ 1 2 3 4 5 Soha minden nap Gyorséttermi étel (Mc Donalds, Burger King, stb.) _________________________________________________ 1 2 3 4 5 Soha minden nap Nassolás (pl. tévénézés alatt chips, édesség) _________________________________________________ 1 2 3 4 5 Soha minden nap 8. Dohányzol? -

igen, rendszeresen alkalmanként nem dohányzom passzív dohányos vagyok (mások dohányfüstjét vagyok kénytelen viselni) egyéb:……………………………………………………………………..

9. Alkoholt fogyasztasz?

49

-

igen, rendszeresen alkalmanként, pl. társaságban soha nem iszom alkoholt egyéb:……………………………………………………………………….

10. Kipróbáltál-e már valaha valamilyen bódítószert, drogot? -

igen, és élek is vele igen, de nem élek vele nem, de szeretném kipróbálni nem és ki sem szeretném próbálni egyéb:……………………………………………………………………….

11. Végzel-e rendszeresen valamilyen testmozgást? (az iskolai testnevelés óra nem számít ide) - igen, rendszeresen edzek - alkalmanként - ritkán - soha - egyéb:…………………………………………………………………………. 12. Ha végzel rendszeres testmozgást, az: -

labdajátékok technikai sportok küzdősportok természetjárás atlétika úszás vízi sportok extrém sportok egyéb: ……………………………………………………….

13. Szexuális élet során védekezel-e és ha igen, milyen módon? -

nem élek szexuális életet igen védekezek, fogamzásgátló tablettát szedek megszakított közösüléssel védekezek gumióvszert használok egyéb:……………………………………………………………………………

14. Jársz-e fogászati szűrővizsgálatra? -

igen

50

-

nem egyéb:……………………………………………………………………………

15. Átlagosan naponta hány órát ülsz számítógép előtt? -

1 óránál kevesebbet 1-2 óra közötti időtartamot több, mint 2 órát egyéb:…………………………………………………………………………..

16. Átlagosan naponta hány órát nézel televíziót? -

1 óránál kevesebbet 1-2 óra közötti időtartamot több, mint 2 órát egyéb:…………………………………………………………………………..

17. Reggelente kipihenten ébredsz? -

igen, mindig kialszom magam alkalmanként fáradtnak érzem magam mindig fáradtan ébredek egyéb:………………………………………………………………………….

18. Kivel osztod meg bizalmas, lelki problémáidat, gondjaidat, ha vannak? -

nincsenek ilyen lelki problémáim barátokkal, haverokkal szüleimmel, családommal tanárommal egyéb………………………………………………………………………….

19. Szorulsz-e rendszeresen valamilyen gyógyszeres vagy orvosi kezelésre? -

igen nem egyéb:…………………………………………………………………………..

20. Előfordult-e a családodban az alábbi betegségek valamelyike? -

cukorbetegség magas vérnyomás, szívinfarktus, érszűkület, agyvérzés

51

-

daganatos betegségek gyomor-, bélbetegségek allergia csontritkulás, reuma légzőszervi betegségek

21. Szoktatok-e közös programokat szervezni a családoddal ? (pl. kirándulás, biciklitúra, utazás, strand, stb.) -

igen, rendszeresen elmegyünk együtt ritkán, mert kevés idő van ilyesmire soha egyéb:…………………………………………………………………………

52

MELLÉKLETEK

„Óvjuk a testet, vigyázzuk a lelket! „ című pályázathoz 1. LAKÁSKÖRÜLMÉNYEK

60

56

50

Külön szobám van

40

Testvéremmel egy szobában lakom

30

Cak egy szobánk van, mindannyian együtt vagyunk

20

Fürdőszoba a lakásunkon kívül van

14

Egyéb /párommal/

10 0

0

1

0 1

53

2.1 TESTTÖMEG

8 8

81-100 kg között 24

1 23

71-80 kg között 61-70 kg között 51-60 kg között 40-50 kg között

8

0

5

10

15

20

25

2.2 TESTMAGASSÁG

12

18

181-190 cm között 171-180 cm között

1

161-170 cm között

32

150-160 cm között 9

0

10

20

30

54

40

3. NEMED

37% Férfi Nő 63%

4. KOROD 59 60

50

10 év alatti

40

11-15 év 16-20 év

30

21-25 év 25 év feletti

20 11 10 1

0 0 1

55

0

5. HÁNYSZOR ÉTKEZEL NAPONTA?

3% 4%

Minden nap legalább háromszor

Általában csak kétszer étkezem 42% Háromnál több alkalommal étkezem

37%

Rendszerint napközben nem, csak este eszem nagyobb mennyiséget Egyéb /evészavarom van, naponta tízszer, kevesebb, mint kétszer/

14%

6. NAPI FŐÉTKEZÉSED HOL TÖRTÉNIK?

1%

17% Iskolában Otthon Egyéb /általában nem eszem/

82%

56

7. AZ ALÁBBI SKÁLÁN JELÖLD BE A KÜLÖNBÖZŐ ÉLELMISZEREK FOGYASZTÁSÁNAK GYAKORISÁGÁT - BARNA KENYÉR

35

31

30 25

23

1. Soha

20

2. 3.

15

10

4. 7

10 5

5. Mindennap 0

0 1

57

7. AZ ALÁBBI SKÁLÁN JELÖLD BE A KÜLÖNBÖZŐ ÉLELMISZEREK FOGYASZTÁSÁNAK GYAKORISÁGÁT - TEJTERMÉKEK, SAJTOK

30

27

25 19 20

1. Soha

16

2. 3.

15

4. 8

10 5

5. Mindennap

1

0 1

7. AZ ALÁBBI SKÁLÁN JELÖLD BE A KÜLÖNBÖZŐ ÉLELMISZEREK FOGYASZTÁSÁNAK GYAKORISÁGÁT - HALAK 29 30 25 20

19

1. Soha

20

2. 3.

15

4. 10

5. Mindennap 3

5

0 0 1

58

7. AZ ALÁBBI SKÁLÁN JELÖLD BE A KÜLÖNBÖZŐ ÉLELMISZEREK FOGYASZTÁSÁNAK GYAKORISÁGÁT - FRISS GYÜMÖLCSÖK, ZÖLDSÉGEK 24 25 21

21

20 1. Soha 2.

15

3. 4.

10

5. Mindennap

4 5 1 0 1

59

7. AZ ALÁBBI SKÁLÁN JELÖLD BE A KÜLÖNBÖZŐ ÉLELMISZEREK FOGYASZTÁSÁNAK GYAKORISÁGÁT - SZÉNSAVAS, CUKROS ÜDÍTŐK

25

22 18

20

15

1. Soha

15

2. 10

3. 4.

10 6

5. Mindennap

5

0 1

60

7. AZ ALÁBBI SKÁLÁN JELÖLD BE A KÜLÖNBÖZŐ ÉLELMISZEREK FOGYASZTÁSÁNAK GYAKORISÁGÁT - GYORSÉTTERMI ÉTEL /MC DONALDS, BURGER KING, STB./ 39 40 35 30

1. Soha

25

2.

20 15

3.

14

13

4. 5. Mindennap

10

4

5

1

0 1

7. AZ ALÁBBI SKÁLÁN JELÖLD BE A KÜLÖNBÖZŐ ÉLELMISZEREK FOGYASZTÁSÁNAK GYAKORISÁGÁT - NASSOLÁS /PL. TÉVÉNÉZÉS ALATT CHIPS, ÉDESSÉG/

23

25

19 20 1. Soha 13

15 11

2. 3. 4.

10

5. Mindennap

5 5 0 1

61

8. DOHÁNYZOL?

Passzív dohányos vagyok (mások dohányfüstjét vagyok kénytelen elviselni)

12

Nem dohányzom 28 1

Alkalmanként

12

19 Igen, rendszeresen

0

10

20

30

9. ALKOHOLT FOGYASZTASZ?

18%

1% 4% Igen, rendszeresen Alkalmanként, pl. társaságban Soha nem iszom alkoholt Egyéb /Ritkán fordul elő/ 77%

62

10. KIPRÓBÁLTÁL E MÁR VALAHA VALAMILYEN KÁBÍTÓSZERT, DROGOT? 49

50 45 40

Igen, és élek is vele

35

Igen, de nem élek vele

30 Nem, de szeretném kipróbálni

25 20

Nem, és ki sem szeretném próbálni

16

15

Egyéb /Néha bulizáskor/

10 5

3

2

1

0 1

63

11. VÉGZEL-E RENDSZERESEN VALAMILYEN TESTMOZGÁST? (AZ ISKOLAI TESTNEVELÉS ÓRA NEM SZÁMÍT IDE/

1% 3%

17%

Igen, rendszeresen edzek 37%

Alkalmanként Ritkán Soha Egyéb /Konditerem/

42%

12. HA VÉGZEL RENDSZERES TESTMOZGÁST,AZ: Labdajátékok Technikai sportok 24% 30%

Küzdősportok Természetjárás Atlétika

2% 0% 3%

Úszás

7%

9%

Vízi sportok Extrém sportok

6% 19%

Egyéb/Tánc, testépítés, futás, lovaglás, biciklizés/

64

13. SZEXUÁLIS ÉLET SORÁN VÉDEKEZEL-E E ÉS HA IGEN, MILYEN MÓDON?

Nem élek szexuális életet

3%

25%

Igen védekezek, fogamzásgátló tablettát szedek Megszakított közösüléssel védekezek

46% 18%

Gumióvszert használok

8% Egyéb /Magánügy, nem védekezek/

14. JÁRSZ -E FOGÁSZATI SZŰRŐVIZSGÁLATRA?

1%

28% Igen Nem Egyéb /Fogszabályzás/ 71%

65

15. ÁTLAGOSAN NAPONTA HÁNY ÓRÁT ÜLSZ SZÁMÍTÓGÉP ELŐTT?

Egyéb / heti pár alkalommal pár percet, heti 2 órát, ritkán, nincs gépem/

4

Több, mint 2 órát 17 1

28

1-2 óra közötti időtartamot

22 1 óránál kevesebbet

0

10

20

30

66

16. ÁTLAGOSAN NAPONTA HÁNY ÓRÁT NÉZEL TELEVÍZIÓT?

4

16

Egyéb /Soha/ Több, mint 2 órát

1

27

1-2 óra közötti időtartamot 1 óránál kevesebbet

24

0

10

20

30

17. REGGELENTE KIPIHENTEN ÉBREDSZ?

14% 25% Igen, mindig kialszom magam Alkalmanként fáradtnak érzem magam Mindig fáradtan ébredek

61%

67

18. KIVEL OSZTOD MEG BIZALMAS, LELKI PROBLÉMÁIDAT, GONDJAIDAT, HA VANNAK? Nincsenek ilyen lelki problémáim 40

36 Barátokkal, haverokkal

35 30

26

25

Szüleimmel, családommal

20 16 15

Tanárommal

10 5 5

Egyéb /elásom magamban, senkivel, párommal, magamban tartom/

0 0 1

19. SZORULSZ-E RENDSZERESEN VALAMILYEN GYÓGYSZERES VAGY ORVOSI KEZELÉSRE?

11%

Igen Nem

89%

68

20. ELŐFORDULT-E A CSALÁDODBAN AZ ALÁBBI BETEGSÉGEK VALAMELYIKE? Cukorbetegség 35 31

32 Magas vérnyomás, szívinfarktus, érszűkület, agyvérzés Daganatos betegségek

30

30 25 20

Gyomor-, bélbetegségek

17 15

Allergia 9

10

7

7

Csontritkulás, reuma

5 Légzőszervi betegségek

0 1

69

21. SZOKTATOK-E KÖZÖS PROGRAMOKAT SZERVEZNI A CSALÁDODDAL? /PL. KIRÁNDULÁS, BICIKLITÚRA, UTAZÁS, STRAND, STB./

46

50 45 40

Igen, rendszeresen elmegyünk együtt

35 30

Ritkán, mert kevés idő van ilyesmire

25 20

14

Soha 11

15 10 5 0 1

70