VILÁGTÁJ
BORNEÓ
Szöveg és fotó: BUZÁS BALÁZS
Esõerdõk õse BORNEÓ NEVE HALLATÁN LEGTÖBBÜNKNEK EGY ÁTHATOLHATATLAN DZSUNGELLEL BORÍTOTT TRÓPUSI SZIGET KÉPE RÉMLIK FEL. VALÓ IGAZ, ITT TALÁLHATÓ A VILÁG LEGÖREGEBB ESÕERDEJE, AMI ELSZEPARÁLÓDVA A DÉLKELET-ÁZSIAI SZÁRAZFÖLDTÕL, SAJÁTOS ÁLLAT- ÉS NÖVÉNYVILÁGNAK AD OTTHONT. DE VAJON MEDDIG? A VILÁG FAKITERMELÉSÉNEK FELE UGYANIS INNEN SZÁRMAZIK, ÍGY A CSODASZÉP SZIGET EGYRE INKÁBB ELVESZÍTI TERMÉSZETES NÖVÉNYTAKARÓJÁT. NEM KÉTSÉGES, HOGY BORNEÓT MOST KELL BEJÁRNI, AMÍG MÉG VAN MIÉRT.
26
V I L Á GJ Á R Ó U T A Z Á S I M A G A Z I N
A világ egyik leghosszabb lombkorona sétaösvénye a Gunung Mulu Nemzeti Park õserdejében. Ide felmászva megtudhatjuk, miben különbözik a lombkoronaszint és az aljnövényzet élõvilága.
VILÁGTÁJ
V I L Á GJ Á R Ó U T A Z Á S I M A G A Z I N
27
VILÁGTÁJ
Fent: A Tisztavíz a barlangban hömpölygõ, kristálytiszta folyóról kapta nevét. A szabadba ömlõ folyó remek felüdülést nyújt a kirándulóknak.
FÖLDÜNK HARMADIK legnagyobb szigetén jelenleg három ország, Malajzia, Brunei és Indonézia osztozik, melybõl a Nyugat-Malajziai részt, azaz Sarawak és Sabah tartományokat jártuk be. Batang Ai és az ibanok SARAWAK TÖRTÉNETE egybeforr Kuching városéval, mely mai arcát a brit hódítóknak, elsõsorban a „fehér rádzsaként” ismert James Brooke-nak köszönheti. A Sarawak folyó partjától a hasonló nevû, valóban figyelemre méltó múzeumig sétálva mindenhol az angol gyarmati építészet remekeivel, a városi parkban pedig egy hatalmas, árválkodó trópusi fával találkozhatunk.
28
V I L Á GJ Á R Ó U T A Z Á S I M A G A Z I N
MALAJZIA MUSZLIM ország, így a Sarawak Múzeum kiállítása ingyen látogatható. Borneóról elsõ benyomásunkat nem Kuching utcáin, hanem a látványosan berendezett kiállításon kapjuk. Van itt kitömött orrszarvú és nagyorrú majom, régi fegyverek, továbbá egy komplett „hosszúház”, az itteni törzsek hagyományos lakóháza. De a város a múzeumon, egy kis akváriumon és remek tengeri ételein kívül sok látnivalót nem tartogat. Irány a természet! A VILÁG EGYIK leggyérebben lakott szigetén ehhez – a Maláj-félszigettel ellentétben – még nem kell messzire utaznunk. Elég, ha kiugrunk a Kuching mellett található
A HATALMAS TÓBÓL egyre szûkülõ folyó, a Delok lesz, mely lassításra kényszeríti csónakunkat. Törvényszerûen elered az esõ,
hiába, az Egyenlítõ mentén ez mindennapos. A kanyarban felgyülemlett uszadékfák és az alacsony vízszint miatt megrekedt csónakokat már bõrig ázva taszigáljuk, majd hamarosan megérkezünk Nanga Sumpa településre. SARAWAK legnagyobb kalandtúra cége az itt élõ iban törzs aktív közremûködésével vendégházat mûködtet és ökotúrákat szervez, megõrizve a fejvadászatot turizmusra cserélõ törzs hagyományos életmódját. De ne várjunk ágyékkötõben rohangáló vadem-
Az õserdõn átvágva egy kis tisztásra érünk, ahol az ötös számú táborhely és remek kilátás fogad bennünket.
Semenggoh Vadvédelmi Központba, mely elsõsorban félvadon élõ orangutánjairól híres. A reggelihez lassan cammogó öreg hímet egy fiatal társa elõzi be, és nemsokára olyan buzgón pucolja kókuszdióját, hogy annak tartalma a fejünkre ömlik. Ártatlannak tûnõ erdei rokonainkat a kipusztulás fenyegeti, és rossz belegondolni, hogy külföldi utazók az 1800-as években tudományos kutatás céljából hány példányt küldtek a másvilágra. UTUNK ELSÕ RÉSZE az „orangok” és a híres utazók nyomdokain folytatódik. A Batang Ai terület felé buszozva lassan elhagyjuk az egész országra oly’ jellemzõ
BORNEÓ
ananász és kaucsuk ültetvényeket, Serian város piacán beszerezzük az ibanoknak szánt ajándékokat, majd a Batang Ai víztározó betonfalánál motorcsónakokba szállunk, és a mesterségesen elárasztott erdõ felett, a vízbõl kiálló óriási, de halott fák koronájának csonkjai között szlalomozva az indonéz határvidék felé, az iban kultúra õshazájába indulunk.
VILÁGTÁJ
Az Egyenlítõ mentén fekvõ Borneó erdei folyamain csónakázva bepillantást nyerhetünk az itt élõ ibanok modern, de sok tekintetben még hagyományos életébe.
bereket! Ez már a XXI. század, a hosszúházat parabola antenna ékesíti, és a háziaszszonyok életét agregátorról üzemelõ fagyasztó könnyíti, aminek köszönhetõen a sör is jéghideg. Mosás a patakban, tetoválás a háton, gitár a kézben. AZ ESTI MULATSÁGNÁL a helyi rizspálinka is elõkerül, van, aki a hosszú hajú iban srácok szerelmes dalait hallgatja, mások a folyóban fürdenek, mi a patakban gázolva csodaszép levelibékákat keresünk fotózás céljából. Az igazi Borneót valahol itt, a még érintetlen határvidéken találjuk, de az errefelé még vadon is élõ orangutánokkal már nincs szerencsénk. Fészkeket még csakcsak látunk, de gazdájuk óvatos és messzire elkerüli az embereket. FURCSA, de a tengertõl messze élõ ibanokat gyakran hívják tengeri dayakoknak, lévén a „dayak” szó több törzset ma-
gába foglaló gyûjtõnév. A korai gyarmatosítók vérszomjas fejvadász népként írták le õket, de a Batang Ai Nemzeti Park folyóján, a fejünk felett összeboruló fák lombja alatt csónakjainkat navigáló, nekünk halászó és bambuszcsõben kiváló rizses-ananászos csirkét készítõ emberekbõl csak úgy árad a jóindulat. Úti célunk a kicsiny, de hûsítõ Enseluai-vízesés, ahol a vízben üldögélve még elképzelhetetlennek tûnik, hogy pár nap múlva repülõre szállunk megkeresni Borneó másik látványosságát, a világ legnagyobb barlangjait. Gunung Mulu Nemzeti Park MIRI VÁROSÁBÓL egy rövid repülõútnyira található a Világörökség részét képezõ Gunung Mulu Nemzeti Park, mely az erdõirtásnak köszönhetõen egyre zsugorodik, és egyszer talán örökre eltûnik. Már a park bejáratánál látszik, hogy a fakitermelésbõl származó pénz nem csak az elektronikai vi-
A Batang Ai Nemzeti Parkban a fõ közlekedési eszköz ma is a csónak. A Delok folyón, az Enseluaivízesés felé haladva ma is elõkerül a dobóháló.
lágot, de a turizmust is fejleszti. A csak repülõvel megközelíthetõ, világtól elzárt nemzeti park infrastruktúráját bármelyik ország megirigyelhetné: mindenhol tájékoztató feliratok, fapallókból épített ösvények, remek könyvek és túravezetõk várják az ide látogató nagyszámú turistát. A KIÉPÍTETT ösvényen bárki számára könnyen elérhetõ látványosságok közül kiemelkedõ a Szarvas-barlang, a világ legnagyobb bejáratával büszkélkedõ barlangja. Belépve rögtön megcsapja orrunkat a jellegzetes guanó szag, a felettünk tanyázó denevérek folyamatosan bombáznak ürülé-
30
V I L Á GJ Á R Ó U T A Z Á S I M A G A Z I N
A SZILÁRD TALAJON foszforeszkáló százlábúak és barlangi tücskök élnek, de az igazi csoda naplemente elõtt egy órával következik be, mikor a barlangban élõ denevérek éjszakai vadászatra indulnak. Mintegy kétmillió denevér indul neki, hogy tekergõzõ, hosszú kígyóként vagy füstkarikaként repüljenek a rovarzsákmányban bõvelkedõ erdõ felé. Hiába próbálják egyetlen, több száz méteres élõlénynek álcázni magukat, a barlang elõtt
portyázó ragadozó madarakat nem csapják be, így azok minden nap elkapnak párat. A SZOMSZÉDOS Lang-barlang álló és függõ cseppköveirõl nevezetes, a méretek és a formavilág még a cseppköveket jól ismerõ magyarokat is meglepi. A hûvösbõl kiérve újabb „leg”, a világ leghosszabb lombkorona sétaösvénye vár minket. A vékony pallókon, mintegy 30 méter magasan egyensúlyozva az erdõ középsõ sávjában élõ állatok és növények életébe nyerünk bepillantást. GUNUNG MULU a barlangok világa, így másnap a Sungai Melinau folyón felfelé in-
dulva Délkelet-Ázsia legkiterjedtebb föld alatti világába, a Tisztavíz-barlangrendszerbe csöppenünk. A barlangban zúgó hatalmas folyam a szomszédos Szél-barlanggal együtt 107 kilométeres járatot maga után hagyva itt jut felszínre. Folyásiránnyal szemben navigáljuk ingatag csónakjainkat, és már rutinosan ugrunk a hideg vízbe csónakot tolni. A Long Litutnak nevezett helytõl már csuromvizesen, de gyalog folytatjuk utunkat, és pár óra erdei menetelés, függõhídon átkelés után érkezünk az elszigeteltsége ellenére egyszerûen, de remekül felszerelt 5-ös táborhelyhez, a Melinauszurdokhoz.
BORNEÓ
kükkel, a talaj szinte forr, az ammónia orrfacsaró, de a látvány magáért beszél: a barlang szája 174 méter széles és 122 méter magas.
V I L Á GJ Á R Ó U T A Z Á S I M A G A Z I N
31
VILÁGTÁJ
EZ LESZ HOLNAPI túránk „alaptábora”, ahonnan kemény menetelés vár ránk a Gunung Api meredek oldalán tenyészõ orchideák és rovarevõ növények között. Célunk az 1 175 méter magasan található kilátópont. Közvetlenül elõtte igazi akadálypálya, vaslétrák, kötélhágcsók és keskeny pallók erdeje után az elénk táruló látvány leírhatatlan. A HEGY 1 750 MÉTER magas csúcsát borító párafelhõbõl 45 méter magas sziklatûk, a Pinnacles nevû lecsupaszított mészkõbor-
Az ibanok korábban fejvadászok voltak, ma már csak a hagyomány miatt tetoválják magukat.
Fent: Az ibanok mindennapi élete ma már nem a törzsi viszálykodás, hanem a földjükre érkezõ ökoturisták kiszolgálása, és a hagyományos erdei élettel és finomságokkal való megismertetése körül forog.
dák meredeznek a zöld háttér elõtt. Farkaséhesen csúszkálunk lefelé, és még nem sejtjük, hogy a holnap hajnali séta a csónakokig nem lesz olyan sima, mint idefelé. Az éjszakai felhõszakadás több helyen elmossa az utat, és a farönkökbõl épített keskeny hidakat. Kota Kinabalu GUNUNG MULU kevésbé vad, de monumentális világából egyenesen Sabah tartomány északi városába, a modern Kota Kinabaluba repülünk. Éles váltás, a csupán kulináris élvezeteket tartogató várost gyorsan magunk mögött tudva a sziget legmagasabb pontja, a 4 095 méter magas Kinabalu-hegy és az azt körülölelõ, hasonló nevû nemzeti park felé vesszük az irányt. AZ ÚT SZÉLI óriásposzterek szerint a Világörökség részét képezõ hegyen hamarosan megrendezik a Kinabalu Maratont (ponto-
32
V I L Á GJ Á R Ó U T A Z Á S I M A G A Z I N
dünk, majd egy kis erdei sétára indulunk. A Kinabalu Nemzeti Park elsõsorban sajátos hegyvidéki élõvilágáról híres, de a hegy és környéke – amolyan szigetként – menedéket nyújt a környékrõl már kipusztult állatoknak is. A nagy magasság miatt itt már hûvösebb van, és a hegy csúcsát is gyakran borítják felhõk.
A „bûzvirág”, a Rafflesia példányaival ma már fõleg csak mezõgazdasági területek ligeteiben, némi pénz ellenében találkozhatunk.
sabban Climbathont). A masszív tömböt elnézve nem irigyeljük a tájfutókat, akik folyamatosan rekordokat döntögetve, mintegy két és fél óra alatt szaladnak fel a csúcsra és vissza a kiindulóponthoz. FUTÁS HELYETT a Hegyi Kert orchideáiban és a különleges kancsókákban gyönyörkö-
A KINABALUTÓL a tengerpart felé vezetõ út menti kaucsuk ültetvényeken gyakran kitábláznak egy furcsán, elegánsan csengõ nevet: Rafflesia. A Sir Stamford Raffles-rõl, Szingapúr alapítójáról elnevezett óriási bûzvirág a legnagyobb földünkön, mely csupán pár napig mutatkozik meg teljes pompájában, miközben rothadó húsra emlékeztetõ szaga messzirõl odacsalja a beporzásában segédkezõ döglegyeket és a turistákat. A túlélõk apró szigete A DÉL-KÍNAI-TENGER apró ékköve Pulau Tiga, ismertebb nevén a „Survival”, azaz túlélõ-sziget. A mára unalmassá váló való-
Borneó esõerdei rejtik Földünk egyik utolsó õserdei faunáját. Sövényleguánnal könnyen, de ritkaságaival (orrszarvúk, orangutánok, párducok) csak alkalomadtán találkozhatunk.
VILÁGTÁJ
betartásával magunk is felderíthetjük. A túrák egyike a fiatal, vulkanikus tevékenység által született sziget közepén található iszapvulkán, mely meleg, fortyogó iszapot rejt. Ebben megmártózva, a lassan ránk száradó, kénes iszapot csak a tengerben moshatjuk le. A KONYHÁBAN frissen fogott halakat filéznek, a tetõn makákók rohangálnak, az éjszakai búvárpipás úszkálásnál egy hatalmas korall alól méltatlankodó tekintetû, alvásból felkeltett tengeri teknõs les ránk, és
Ha több napos õserdei túrára is vállalkozunk a Gunung Mulu Nemzeti Parkban, belsejében csodás képekre bukkanunk.
ságshow-k egyik legelsõ, életszerû sorozatát 2001-ben a szigeten forgatták, minek során a sûrû erdõvel borított sziget két végébe egy-egy „törzset” telepítettek, akiknek nap mint nap a túlélésért és egymás ellen kellett küzdeniük. Némi útmutatással, de saját maguknak építettek házat, ennivalót fogtak és különbözõ feladatokat oldottak
meg, miközben a sziget közepén lévõ luxusszálláson tanyázó 150 fõs stáb tagjai nyílt tûzön rablóhúst sütöttek. A FORGATÁS végeztével az immár népszerû szigetet ismét birtokba vették a turisták. Pulau Tiga szerencsére védett terület, de a számos túraútvonalat a szigorú szabályok
A Pinnacles esõ által formázott, lecsupaszítottan égnek meredõ, hatalmas mészkõbordái.
Fent: A Gunung Mulu Nemzeti Park elsõsorban kiterjedt barlangrendszerérõl híres.
a vacsora maradékát a konyha mögött gyülekezõ varánuszok fogyasztják el. A közeli mangrove is életre kel, a parti fövenyen a kúszógébek helyét remeterákok veszik át. A HÁROM SZIGETBÕL álló Pulau Tiga legkisebb tagja a Kígyó-sziget, mely az itt élõ tengeri kraitokról kapta nevét, de a feketefehér csíkos mérgeskígyók megtekintése csak szakavatott túravezetõ jelenlétében veszélytelen. Lassan búcsúzunk a szigettõl, mely Borneó kicsinyített másaként még õrzi valódi képét. De vajon meddig marad ez így? III (A szerzõ a Baraka Utazási Iroda túravezetõje.)
