BOR-VIRÁG Kulturális és Szabadidő Egyesület
EGYESÜLETI ALAPSZABÁLY
Szentendre, 2014. 09. 24.
BOR-VIRÁG KULTURÁLISÉS SZABADIDŐEGYESÜLET ALAPSZABÁLYA (1) Alulírott alapítok a 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről; valamint az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény alapján létrehozták a Bor-virág Kulturális és Szabadidő Egyesületet (a továbbiakban: Egyesület). (2) Az Egyesület közgyűlése a 2014. szeptember 24. napján tartott ülésén az alábbi Alapszabályt fogadta el.
I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
(1)
a) Az Egyesület neve: Bor-virág Kulturális és Szabadidő Egyesület. b) Rövidített neve: Bor-virág Egyesület.
(2)
Az Egyesület székhelye: Magyarország, 2000 Szentendre Pataksor utca 3.
(3)
Egyesület jogállása: önálló jogi személy, képviseletére az elnök önállóan jogosult.
(4)
Az Egyesület hatóköre: helyi.
(5)
Az Egyesület működési területe: Pest megye.
(6) Az Egyesület nyilvántartója és felügyeleti szerve: Az Egyesületet a Budapest Környéki Törvényszék veszi nyilvántartásba. Az egyesület felügyeleti szerve a Pest Megyei Főügyészség. II. AZ EGYESÜLET CÉLJA ÉS FELADATAI
(1)
Az Egyesület célja olyan programok szervezése, amely a sportot összekapcsolja a magyar kultúra és a Kárpát-medence tájainak megismerésével, erősítve a magyar identitástudatot és segítve az egészséges életmód kialakítását. A sport és kultúra integrálásával azokat a rétegeket is elérheti az Egyesület, amelyek pusztán az egyik világban mozognak otthonosan.
(2)
Az Egyesület a fenti célok megvalósítása érdekében a következő feladatokat végzi: a) kirándulások, hegymászás, sítúrák szervezése magyarországi középhegységekbe, Erdély, Felvidék hegyeibe valamint vízitúrák a Kárpát-medence nagy folyóin, összekötve a helyi közösségek és történelem megismerésével, néptánc oktatással valamint táncházzal; b) rendszeres népi tánc oktatás és táncházak szervezése; 2
c) rendszeres sporttevékenységek szervezése a nagyobb túrákra és utakra való felkészülés elősegítése érdekében; d)bortúrák szervezése a Kárpát-medence történelmi borvidékeire e) pályázatok hirdetése; f) kiadványok készítése. (3)
Az Egyesület fentiek alapján, az alábbi feladatokat látja el: a) "közösségi kulturális hagyományok és értékek ápolása", melyet az 1991. évi XX. törvény 121.§ a) pontja nevesít; b) valamint "elősegíti az egészséges életmód és a szabadidősport gyakorlása feltételeinek megteremtését" a 2004. évi I. törvény 49. § c) pontja alapján.
(4) Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, illetve azoktól támogatást nem kap, országgyűlési illetve önkormányzati képviselőjelöltet nem állít, és nem támogat. (5) Az Egyesület működése nyílt, a szolgáltatási köre a tagjain kívül kiterjed bármely természetes személyre, jogi személyre, vagy jogi személyiség nélküli gazdálkodó szervezetre, ha az az Egyesület céljaival egyetért, azokat elfogadja és támogatni kívánja. (6) Az Egyesület céljai megvalósításához szükséges anyagi feltételek megteremtése érdekében a jogszabály előírásai szerint gazdasági, vállalkozási tevékenységet folytathat, gazdasági társaságot és alapítványt hozhat létre, ilyenbe tagként beléphet. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. Gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt az egyesületi Alapszabályban megfogalmazott tevékenységekre használja fel. Amennyiben az Egyesület befektetési tevékenységet végez, úgy a Közgyűlés köteles befektetési szabályzatot elfogadni. (7) Az egyesületi célok hatékony megvalósítása érdekében az Egyesület fő- és mellékállású alkalmazottat is foglalkoztathat. (8) Az Egyesület céljának megvalósítása érdekében együttműködik minden állami, társadalmi és gazdálkodó szervezettel, más egyesülettel és szövetséggel, amelyek segítik az Egyesület eredményes működését és céljainak megvalósítását. 9) Az Egyesület céljának megvalósítása érdekében támogatja a sport, szabadidős valamint kulturális tevékenységet folytató civil szervezeteket. (10) Az Egyesület Magyarország Alaptörvénye, a 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyv, valamint az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezései alapján végzi tevékenységét.
3
III. AZ EGYESÜLET TAGSÁGA
(1)
Az Egyesület nyilvántartott tagsággal rendelkezik.
Az Egyesületet létesítő személyek (alapító tagok) neve: Wisnovszky Gábor György Wisnovszky István Bagdy Péter Horváth Gergely Tibor Bak László Zambó Katinka Szikla Gábor Dobri Bence Zambó Veronika Botos Bálint Khoór Bence Péntek Bálint Wittmann Miklós Borlay Vince Máttyus Gellért Dr. Nádor Koppány Zsombor Hidvégi Áron Hornos Tamás
4
Dr. Csiszár Atilla Zoltán Sümeghi Vilmos Benedek Tamás Dr. Sümeghi Dániel László Polet Julianna Boglárka Bede Péter József Földesi Péter Hollósi Rita Németh Krisztina Anna Barabás Bence
(2) A tagok felvételéről – az Egyesület Elnökségéhez intézett írásbeli felvételi kérelmük alapján – az Egyesület Elnöksége a soron következő ülésén dönt. Az egyesületi tagsági jogviszony a felvételi kérelem elfogadásáról szóló határozat írásban, igazolható módon történő kézbesítésének napján jön létre. Az Elnökség határozata ellen írásban, igazolható módon a Közgyűléshez lehet fordulni jogorvoslatért. (3) Az Egyesület rendes tagja lehet az a természetes személy, jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki elfogadja az Egyesület Alapszabályát és belépési nyilatkozatban vállalja, hogy tevékenyen részt vesz az Egyesület munkájában, valamint fizeti a tagdíjat. (4)
Az Egyesület rendes tagja: a) részt vehet az Egyesület tevékenységében és rendezvényein, továbbá a Közgyűlés határozatainak meghozatalában, észrevételeket, javaslatokat tehet, véleményt nyilváníthat az Egyesület működésével kapcsolatban; b) ajánlásokat tehet az Egyesületet érintő kérdések megtárgyalására; indítványt tehet a Közgyűlés napirendi pontjaira; c) felvilágosítást kérhet az Egyesület tevékenységéről a testületi szervek vezetőitől és a tisztségviselőktől; d) választhat, illetve választható az Egyesület elnökségébe és egyéb (ad hoc) ügyintéző vagy képviseleti szerveibe, illetve tisztségeire; e)betekinthet az Egyesület nyilvántartásába; 5
f)a tagok egyharmada írásban ok és cél megjelölésével rendkívüli Közgyűlés és rendkívüli elnökségi ülés összehívását kezdeményezheti; g)igénybe veheti az Egyesület által nyújtott kedvezményeket; h) az Egyesület rendes tagjait egyenlő jogok illetik meg és egyenlő kötelezettségek terhelik; i) a tagok - a tagdíj megfizetésén túl - az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.
Az Egyesület rendes tagjának kötelezettségei: a) köteles megtartani, illetve teljesíteni az Alapszabály és egyéb egyesületi szabályzatok rendelkezéseit, illetőleg az Egyesület szerveinek határozatait; b) köteles teljesíteni az Egyesület tevékenységével kapcsolatosan önként elvállalt feladatait, valamint a tőle elvárható módon elősegíteni az Egyesület célkitűzéseinek megvalósítását; c) köteles a tagdíjat késedelem nélkül befizetni; d) az Egyesület tagja nem veszélyeztetheti az Egyesület céljának megvalósítását és az Egyesület tevékenységét. (5) Az Egyesület pártoló tagja lehet minden olyan természetes személy, jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki az Egyesület Alapszabályát elfogadja, valamint erkölcsileg és anyagilag támogatja az Egyesület működését. A pártoló tag esetében a tagfelvétel a rendes tagokra vonatkozó szabályok szerint történik. A pártoló tag, illetve képviselője tanácskozási joggal részt vehet a Közgyűlésen, szintén igénybe veheti az Egyesület szolgáltatásait, de tisztségre nem választható, tagdíjfizetési kötelezettsége, szavazati joga nincs. Egyebekben jogai és kötelezettségei megegyeznek a rendes tagokéval. (6) Az Egyesület természetes személy tagjai jogaikat kizárólag személyesen gyakorolhatják. A jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tagok jogaikat képviselőik útján gyakorolják. (7)
A tagsági jogviszony megszűnik: a) a tag kilépésével; b) a tagsági jogviszony Egyesület általi felmondásával; c) a tag kizárásával; d) a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével; e) tag tagsági jogviszonyát az Egyesület képviselőjéhez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti.
6
(8)
Az Alapszabály a tagságot ahhoz a feltételhez köti, hogy a tag a belépési nyilatkozatában: a) elfogadja az Egyesület céljait; b) magára nézve kötelezőnek ismeri el az Egyesület Alapszabályát; c) vállalja a tagsági díj határidőben történő megfizetését; d) teljesíti az Egyesület tagjaira előírt egyéb kötelezettségeket, különösen az Egyesület tevékenységében történő rendszeres részvételt.
Ha a tag nem felel meg a tagság feltételeinek, az Egyesület a tagsági jogviszonyt 60 napos határidővel írásban felmondhatja. A felmondásról az elnökség előterjesztésére az Egyesület közgyűlése dönt. (9) A tagnak jogszabályt, az Egyesület Alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a Közgyűlés - bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére - a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le. A tag kizárására irányuló kezdeményezést az Elnökséghez kell bejelenteni. A bejelentett kezdeményezést az elnök vagy az elnök akadályoztatása esetén az alelnök terjeszti a közgyűlés elé. A kizárásra irányuló eljárás megindítását a közgyűlés határozattal rendeli el. Az eljárásban az érintett egyesületi tagot az Egyesület elnöke vagy az Egyesület alelnöke, vagy a Közgyűlés által e feladatra kijelölt más személy (a továbbiakban: vizsgáló) jegyzőkönyv felvétele mellett meghallgatja. A vizsgáló jegyzőkönyv felvétele mellett meghallgatja továbbá azokat a személyeket is, akik az ügyre tartozó bizonyítandó tényekről tudomásul bírnak. A vizsgáló okiratokat szerez be, tisztázza a tényállást, és a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján 60 napon belül elkészíti a Közgyűléshez címzett határozati javaslatát. A határozati javaslat elkészítésétől számított 30 napon belül az elnök vagy az alelnök köteles összehívni a Közgyűlést. A Közgyűlés megtárgyalja a vizsgáló által jogkövetkezmény alkalmazása tárgyában hozott határozati javaslatot. A vizsgálat adatainak ismeretében bármely egyesületi tag indítványozhatja a határozati javaslat módosítását, illetve módosított tartalmú határozati javaslat elfogadását. Az összehívott közgyűlés a megvitatott illetve módosított határozati javaslatról az ügy megtárgyalását követően nyomban határoz. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; azindokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A határozatot a taggal írásban, igazolható módon közölni kell. A kizárásról rendelkező határozattal szemben fellebbezésnek nincs helye, a kizárt tag az Egyesület székhelye szerint illetékes törvényszéktől kérheti a közgyűlési határozatfelülvizsgálatát. (10) A tag kilépési szándékát az Elnökségnek írásban jelentheti be. A tagsági jogviszony ez esetben a kilépési nyilatkozat Elnökség részéről történő kézhezvétele időpontjában szűnik meg. (11) Az Egyesület Elnöksége az Egyesület tagjainak nevét és lakóhelyét tagjegyzékben tartja nyilván. Az Egyesület tagjegyzékéből haladéktalanul törölni kell annak a személynek a nevét és lakóhelyét, akinek a tagsági jogviszonya megszűnt. Az Egyesület tagjegyzékébe 7
haladéktalanul be kell jegyezni annak a személynek a nevét és lakóhelyét, akit az Elnökség az Egyesületbe tagnak felvett. A hatályos tagjegyzéket a hatályos Alapszabály mellékleteként kell csatolni. A tagjegyzék nem nyilvános; az Elnökség gondoskodik a tagjegyzékbe foglalt személyes adatok megfelelő megóvásáról. (12)
A tagdíjat az Elnökség javaslatára a Közgyűlés évente állapítja meg.
(13) A tagdíjat a tárgyévre egy összegben minden év december 31. napjáig kell az Egyesület pénztárába befizetni, az Egyesület bankszámlájára történő átutalással, készpénz átutalási megbízással, illetve készpénzes befizetéssel.
IV. AZ EGYESÜLET SZERVEZETE ÉS TISZTSÉGVISELŐI (1)
Az Egyesület szervei Az Egyesület testületi szervei: a) Közgyűlés; b) Elnökség. Az Egyesület tisztségviselői: a) elnök; b) alelnök; c) elnökségi tag.
(2)1. A Közgyűlés: a tagok összessége, az Egyesület legfelsőbb szerve. A Közgyűlésen a természetes személy tagok kizárólag személyesen, a jogi személy, valamint a jogi személyiség nélküli tagok képviselőjük útján vesznek részt. (2) 2. A Közgyűlés rendes és rendkívüli lehet. Rendes Közgyűlést az Egyesület évente egyszer tart. Az elnök –akadályoztatása esetén az alelnök– köteles Rendkívüli Közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha: a) az Egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi; b) az Egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; c) az Egyesület céljainak elérése veszélybe került. Az a)-c) pontok alapján összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni, vagy dönteni az egyesület megszüntetéséről. 8
A Közgyűlést össze kell hívni továbbá, ha azt a bíróság elrendeli, valamint ha a tagok legalább egyharmada által aláírt kérelmet nyújtanak be, melyben megjelölik az összehívás okát és célját. (2) 3. A Közgyűlést az elnök – akadályoztatása esetén az alelnök –az Egyesület székhelyére vagy a tagok többségének előzetes jóváhagyásával meghatározott más helyre, írásban, igazolható módon (papír alapon vagy elektronikusan) hívja össze. A meghívót olyan időben kell kézbesíteni a tagok részére, hogy a kézbesítés napjától a tervezett közgyűlés napjáig terjedő idő legalább 15 nap legyen. A meghívóhoz csatolni kell a már rendelkezésre álló határozati javaslatokat és az előterjesztők indokolását. A meghívónak tartalmaznia kell: a) az Egyesület nevét és székhelyét; b) az ülés idejének és helyszínének megjelölését; c) az ülés napirendjét; d) azt a figyelmeztetést, hogy a megismételt közgyűlés az írásban közölt napirendi pontok tekintetében a megjelent tagok számától függetlenül határozatképest. A közgyűlés összehívására irányuló meghívóban megjelölhető a megismételt közgyűlés napja is. A meghiúsult közgyűlés és a megismételt közgyűlés között legalább 15 napnak kell eltelnie. A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák. Ha az Egyesület ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülésmegtartásához. Az Egyesület ülésén a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozhatóhatározat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplőkérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul. A közgyűlést az Egyesület elnöke, akadályoztatása esetén az Egyesület alelnöke vagy elnökségi tagja vezeti. A közgyűlési tisztségviselő, a levezető elnök, a szavazatszámlálók, a felügyelőbizottságitagok illetve más személy megválasztására bármelyik egyesületi tag javaslatot tehet. A közgyűlési tisztségviselők, a levezető elnök, a szavazatszámlálók megválasztásáról a közgyűlés a szavazati joggal rendelkező tagok szótöbbségével határoz. A Közgyűlés határozatképes, ha a szavazati joggal rendelkező tagok több mint fele jelen van. Ha az egyébként szabályszerűen összehívott Közgyűlés a megjelent tagoknak az előírtnál alacsonyabb száma miatt határozatképtelen, legkésőbb egy hónapon belüli időpontra ugyanazon napirenddel új Közgyűlést kell kitűzni, amely – a megjelent tagok számára tekintet nélkül – határozatképes. A határozatképtelen Közgyűlés – az eddig megjelölt feltételek esetén is – csak akkor válik határozatképessé, ha erre a tagok figyelmét az eredeti meghívóban előre felhívják. A Közgyűlésen az elnök, akadályoztatása esetén az alelnök elnököl. A Közgyűlés határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A közgyűlésen hozott határozatokat a szavazatszámlálók jelentése alapján a levezető elnök szóban kihirdeti. Az Egyesület Alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel 9
hozott határozata szükséges. Az Egyesület céljának módosításához és az Egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az Egyesület gazdálkodásáról szóló, a számviteli szabályoknak megfelelő éves beszámolót és ennek részét képező az Egyesület vagyoni helyzetéről szóló elnökségi jelentést a Közgyűlés legkésőbb a naptári év december 31-ét követő év május 31-éig hagyja jóvá, nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel. Titkos szavazást rendelhet el a Közgyűlés az elnök előterjesztésére vagy a tagok egyharmadának kezdeményezésére. Személyi kérdésekben a szavazás minden esetben titkosan történik.
A Közgyűlésülés üléseiről minden esetben jegyzőkönyv és nyilvántartás készül, amelyből megállapítható döntéseinek tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye). A Közgyűlésről készült jegyzőkönyvet a Közgyűlés elnöke és a Közgyűlésen az elnök által felkért tagok hitelesítik. A jegyzőkönyvet és a nyilvántartást, mint a határozatok nyilvántartását szolgáló okiratot, lefűzve és sorszámozva kell az Egyesület iratai között megőrizni. Folyamatos kezelését az Egyesületelnöke látja el. Az Elnökség a Közgyűlés döntéseit a döntés időpontját követő 15 napon belül írásban – igazolható módon – közli az érintettekkel. (2) 4. Határozathozatal ülés nélkül: Az Alapszabály a határozathozatalt ülés tartása nélkül is lehetővé teszi. Az ilyen határozathozatalt az ügyvezetés a határozat tervezetének a tagok részére történő megküldésével kezdeményezi. A tagok számára a tervezet kézhezvételétől számított legalább 15 napos határidőt kell biztosítani arra, hogy szavazatukat megküldjék az ügyvezetés részére. Az ülés tartása nélküli döntéshozatal során az Alapszabály határozatképességre és szavazásra vonatkozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a határozathozatali eljárás akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot megküldenek az ügyvezetés részére, amennyi szavazati jogot képviselő tag jelenléte a határozatképességéhez szükséges lenne ülés tartása esetén. Ha bármely tag az ülés megtartását kívánja, a legfőbb szerv ülését az ügyvezetésnek össze kell hívnia. A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő három napon belül - ha valamennyi tag szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított három napon belül - az ügyvezetés megállapítja a szavazás eredményét, és azt további három napon belül közli a tagokkal. A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napja. (2) 5. A Közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 8:1. § (1) 1. pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy az Egyesület terhére másfajta előnyben részesül; b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni; c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani; 10
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója; e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; f) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. (2) 6. A Közgyűlés kizárólagos hatásköre: a) az Alapszabály megállapítása és módosítása; b)az éves pénzügyi terv, illetve az előző évről szóló pénzügyi terv teljesítése és a számvitelről szóló törvény szerint készített beszámoló megtárgyalása és elfogadása; c) az Elnökség éves beszámolójának elfogadása; d )az Egyesület más egyesülettel való egyesülésének vagy feloszlásának kimondása; e) megválasztja az Egyesület tisztségviselőit: az elnököt és az alelnököt, elnökségi tagokat, ellenőrző bizottsági tagokat; f) határoz az Elnökség által előterjesztett fontos, az Egyesületet érintő ügyekben, és kialakítja az Egyesület álláspontját az aktuális kérdésekben, melyet az Elnökség köteles képviselni; h)meghatározza a következő naptári évre esedékes tagdíjak mértékét és esedékességét; i)tárgyalja a tagok által előterjesztett indítványokat; j) az Elnökség javaslata alapján dönt a tiszteletbeli tagságra jelölt személyek megválasztása ügyében; k) Az Egyesület Szervezeti és Működési Szabályzatának elfogadása.
(3) 1. Az Elnökség: Az Egyesület operatív vezetésével kapcsolatos feladatokat a 3 tagú Elnökség látja el. Az Elnökséget a Közgyűlés választja 2 évre. A mandátum lejárta után a tisztségekre az Elnökség tagjai újra megválaszthatók. Az Elnökség tagjai az elnök, az alelnök, 1 elnökségi tag. Az elnökségi ülésre – annak tárgykörére figyelemmel – esetenként további tagok hívhatók meg. (3) 2. Az Elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 8:1. § (1) 1. pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján: a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy az Egyesület terhére másfajta előnyben részesül; b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni; c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani; d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója; 11
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; f) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
Az Elnökség üléseit szükség szerinti gyakorisággal, de legalább évente kétszer tartja. Az Elnökség üléseit az elnök hívja össze írásban. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok legalább nyolc nappal az ülés időpontját megelőzően írásban, igazolható módon értesülnek, és az ülés napirendjéről leírást kapnak. Az elnökségi ülés határozatképes, ha a szavazásra jogosult elnökségi tagokból legalább az 50%+ 1 fő (2 fő) jelen van. Határozatait nyílt szavazással, a jelenlévők egyszerű szótöbbségével hozza. Két jelenlévő elnökségi tag esetén a határozat meghozatala csak egyhangúlag történhet. Határozatképtelenség esetén – legkésőbb 15 napon belül – az Elnökséget ismételten össze kell hívni. Határozatképtelenség miatt ismételten összehívott ülések is csak akkor határozatképesek, ha azokon az Elnökség tagjaiból 50%+1 fő (2 fő) jelen van. Az Elnökség ülései nyilvánosak, amely nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható. Az Elnökség dönt minden olyan kérdésben, amelyet az Alapszabály nem utal a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. Az Elnökség a két Közgyűlés közötti időszakban végzett tevékenységéről a Közgyűlés előtt beszámol, és intézkedéseit a Közgyűlés hagyja jóvá. Az Elnökség üléseiről minden esetben nyilvántartás készül, amelyből megállapítható döntéseinek tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők személye. (3) 3. Az Egyesület első vezető tisztségviselői: Az Egyesület elnöke Név: Wisnovszky Gábor György Az Egyesület alelnöke: Név: Hornos Tamás Az Egyesület elnökségi tagja Név: Wisnovszky István (3) 4.
A vezető tisztségviselővel szembeni követelmények és kizáró okok: a) vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták; b) ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell; c) a vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni; 12
d) nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült; e) nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet; f) az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől. (3) 5. A vezető tisztségviselői megbízatás megszűnése: a) határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával; b) megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével; c) visszahívással; d) lemondással; e) a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével; f) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával; g) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével; h) a jogi személy tagjai, tagság nélküli jogi személy esetén a jogi személy alapítói a vezető tisztségviselőt bármikor, indokolás nélkül visszahívhatják; i) a vezető tisztségviselő megbízatásáról a jogi személyhez címzett, a jogi személy másik vezető tisztségviselőjéhez vagy döntéshozó szervéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat; j) ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá. (3) 6. Az elnök feladatai: a) a Közgyűlés és az elnökségi ülések levezetése; b) az Egyesület működésének irányítása; c) az Egyesület képviselete, számára jogok szerzése és kötelezettségek vállalása. d) tájékoztatja a tagokat az Egyesület munkájáról; e)előkészíti a vezető szerv üléseit, biztosítja működését és gondoskodik a határozatok végrehajtásáról, azok nyilvántartását folyamatosan kezeli. Az alelnök feladatai: a) az elnök konzultánsaként működik; b)az elnök akadályoztatása vagy távolléte esetén vezeti a Közgyűlést és/vagy az Elnökség ülését; 13
c) ha az elnök bármilyen oknál fogva nem tölti ki a mandátumát, az új elnök megválasztásáig teljes elnöki jogkört gyakorol.
(3) 7. A vezető tisztségviselő felelőssége: A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a jogi személlyel szemben (3) 8. A vezető tisztségviselő a jogi személy tagjai, tagság nélküli jogi személy esetén a jogiszemély alapítói részére köteles a jogi személyre vonatkozóan felvilágosítást adni, és számukra a jogi személyre vonatkozó iratokba és nyilvántartásokba betekintést biztosítani. A felvilágosítást és az iratbetekintést a vezető tisztségviselő a jogosult által tett írásbelititoktartási nyilatkozat tételéhez kötheti. A vezető tisztségviselő megtagadhatja a felvilágosítást és az iratokba való betekintést, ha ez a jogi személy üzleti titkát sértené, ha a felvilágosítást kérő a jogát visszaélés szerűen gyakorolja, vagy felhívás ellenére nem tesz titoktartási nyilatkozatot. Ha a felvilágosítást kérő a felvilágosítás megtagadását indokolatlannak tartja, a nyilvántartó bíróságtól kérheti a jogiszemély kötelezését a felvilágosítás megadására.
V. AZ EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA
(1)
Az Egyesület vagyoni eszközei
Az Egyesület bevételei: a) tagdíjak; b) vagyoni hozzájárulás c) gazdasági-vállalkozási tevékenységből eredő bevétel; d) költségvetési támogatások; e) más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott adomány. Az Egyesület rendes tagjai évenként tagdíjat fizetnek, melynek mértékét és esedékességét a Közgyűlés állapítja meg. (2) Az alapító tagok vállalják, hogy az Egyesület részére személyenként 5000 Ft, azaz ötezer Forint vagyoni hozzájárulást nyújtanak. A vagyoni hozzájárulást a jelen okirat elfogadásától számított 60 napon belül az Egyesület nevére nyitott számlára kell befizetni vagy átutalni. Az Egyesület induló költségeit az alapító tagok által nyújtott vagyoni hozzájárulásból fedezi. 14
(3) Az Egyesület pénzeszközeinek célszerű felhasználására éves költségvetést készít. A következő évre szóló költségvetést és az előző év gazdálkodásáról szóló beszámolót az elnök terjeszti a Közgyűlés elé jóváhagyás végett. Az Egyesület működésének éves beszámolójáról, az Egyesület tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatai nyilvánosságra hozataláról az Elnökség a hatályos jogszabályoknak megfelelően gondoskodik. Az Egyesület beszámolói egyébként is nyilvánosak, azokba jelen Alapszabálynak az Egyesület szervezeti rendje, működése szerinti rendben bárki betekinthet, azokból feljegyzést készíthet. Kifizetések két utalványozásra jogosult elnökségi tag együttes, vagy az elnök önálló aláírása alapján teljesíthetők. Az Egyesület vezető tisztségviselőt, a támogatót, az önkéntest, valamint e személyek közeli hozzátartozóját – a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve az Egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével – cél szerinti juttatásban nem részesítheti. (4) Az Egyesület a vagyonával önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok - a tagdíj megfizetésén túl - az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek. (5) Az Egyesület megszűnik a Ptk. 3:48. § (1) bekezdésében, valamint a 3:83. §-ban és 3:84. §-ban írt esetekben.
VI. AZ EGYESÜLET FELÜGYELETE
Az Egyesület működése felett a törvényességi ellenőrzést – az egyesülési jogról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 11. § (1) bekezdése alapján – az ügyészség gyakorolja.
15
VII. VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
A jelen okiratban nem szabályozott kérdésekre egyrészt az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény valamint a Polgári Törvénykönyvrőlszóló2013. évi V. törvény vonatkozó rendelkezései, másrészt a később meghozandó közgyűlési határozatok az irányadók.
Jelen Alapszabályt az Egyesület megismételt alakuló közgyűlése 2014. szeptember 24. napján fogadta el.
Szentendre, 2014. szeptember 24.
…………………………………………… Egyesület elnöke
…………………………………………… Egyesület alelnöke
Név: ………………………………………………
Név: ………………………………………………
Lakcím :…………………………………………….
Lakcím :…………………………………………….
Szig.sz.: ……………………………………………
Szig.sz.: ……………………………………………
Aláírás: …………………………………………..
Aláírás: …………………………………………..
16
