BÓLY ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET PÉNZÜGYI ÉS KIEGÉSZÍTŐ PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÁSOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS ÜZLETSZABÁLYZATA

BÓLY ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET PÉNZÜGYI ÉS KIEGÉSZÍTŐ PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÁSOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS ÜZLETSZABÁLYZATA

Hatályos: 2015. év július hó 3. napjától

Bóly és Vidéke Takarékszövetkezet

Hatályos: 2015. július 3-tól

Általános Üzletszabályzat

TARTALOMJEGYZÉK I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK ...................................................................................................................... 4 1.) Az Általános Üzletszabályzat jogi jellege, hatálya ........................................................................................... 4 2.) Fogalmak az üzletszabályzat alkalmazásában................................................................................................... 4 3.) Az üzletszabályzat nyilvánossága, módosítása ................................................................................................. 5 4.) A Takarékszövetkezet részére engedélyezett pénzügyi szolgáltatási és kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységek ........................................................................................................................................................ 5 4.1. A Takarékszövetkezet tevékenységi körei a TEÁOR 2008 szerint. ............................................................ 5 4.2. A Takarékszövetkezet tevékenységének megnevezése az engedélyező határozatban és az engedélyszám: 6 II. Banküzleti kapcsolatok általános szabályai ........................................................................................................... 7 1.) A Felek együttműködési kötelezettsége ............................................................................................................ 7 2.) Az Üzletfél azonosítása, az Üzletfél és a Takarékszövetkezet képviselete ....................................................... 7 3.) Kézbesítés ......................................................................................................................................................... 9 4.) Írásbeliség ....................................................................................................................................................... 10 5.) Teljesítés helye, ideje, módja.......................................................................................................................... 10 6.) Ellenértékek (kamatok, díjak, jutalékok, költségek) ....................................................................................... 10 7.) A Takarékszövetkezet felelőssége .................................................................................................................. 12 III. Adatkezelés ........................................................................................................................................................ 13 1.) Adatkezelés..................................................................................................................................................... 13 2.) Képfelvételek rögzítése és tárolása ................................................................................................................. 13 3.) Adatvédelmi nyilvántartás .............................................................................................................................. 13 IV. Titoktartás .......................................................................................................................................................... 13 1.) Üzleti titok ...................................................................................................................................................... 13 2.) Banktitok ........................................................................................................................................................ 14 3.) Az üzleti titok és a banktitok közös szabályai ................................................................................................ 14 4.) Bankinformáció adása .................................................................................................................................... 15 V. A Központi Hitelinformációs Rendszerrel (továbbiakban: KHR) kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettség, az adatkezelési szabályok és a jogorvoslati lehetőségek .............................................................................................. 15 1.) A KHR-re irányadó szabályok ........................................................................................................................ 15 2.) Adatszolgáltatás szerződéskötésről ................................................................................................................. 16 3.) Adatszolgáltatás a tárgyhót követő hónap 5. munkanapjáig, valamint előtörlesztés esetén ............................ 17 4.) Az adatátadás különös szabályai természetes személyek esetén ..................................................................... 17 5.) Az adatátadás különös szabályai vállalkozások esetén ................................................................................... 19 6.) Az adatkezelés határideje ............................................................................................................................... 20 7.) A jogorvoslati lehetőségek.............................................................................................................................. 20 VI. A megbízások általános szabályai ...................................................................................................................... 22 1.) Megbízások érkeztetése, elfogadása .............................................................................................................. 22 2.) Megbízás teljesítéséhez szükséges adatok ...................................................................................................... 23 3.) A megbízás fedezete, teljesítése ..................................................................................................................... 23 4.) Pénztárszolgálat .............................................................................................................................................. 24 VII. Fizetési számlák (bankszámlák) ....................................................................................................................... 25 1.) Bankszámlaszerződés, fizetésiszámla-szerződés ............................................................................................ 25 2.) Bankszámlakivonat ......................................................................................................................................... 28 3.) Kamatozó bankszámlák .................................................................................................................................. 28 4.) A fizetési számla megszűnése ......................................................................................................................... 28 VIII. Betétügyletek .................................................................................................................................................. 29 1.) Betételhelyezés ............................................................................................................................................... 29 2.) Az Országos Betétbiztosítási Alap (a továbbiakban: OBA) által biztosított betétek ...................................... 29 3.) Az OBA által nem biztosított betétek ............................................................................................................. 29 4.) Az OBA által fizetett kártalanítás ................................................................................................................... 30 5.) Kifizetés az OBA-ból ..................................................................................................................................... 33 6.) Betétek okmányai ........................................................................................................................................... 33 7.) Számlabetét ..................................................................................................................................................... 34 8.) Betétek kamatai .............................................................................................................................................. 34 IX. Hitelezés ............................................................................................................................................................ 36 1.) Tájékoztatás magatartási kódexnek való alávetésről ...................................................................................... 36

2



Általános Üzletszabályzat 2.) Hitelműveletek ................................................................................................................................................ 37 3.) Folyószámlahitel ............................................................................................................................................. 40 4.) Kamat, díjak, jutalékok, költségek (hiteldíj) ................................................................................................... 41 5.) A fogyasztóval kötött hitelszerződés és kölcsönszerződés (a továbbiakban együttesen: fogyasztói kölcsönszerződés) ................................................................................................................................................ 41 5.1. A fogyasztói kölcsönszerződés feltételei és azok változása. ..................................................................... 41 5.2. A fogyasztói kölcsönszerződés felmondására vonatkozó egyéb rendelkezések. ....................................... 45 5.3. A deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződésekre vonatkozó egyes rendelkezések. .................................. 45 5/A.) A fogyasztóknak állami kamattámogatással nyújtott lakáscélú hitelek eltérő feltételei .............................. 46 5/A.1. A lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R1.) alapján nyújtott hitelek. .................................................................................................................................... 46 5/A.2. A fiatalok, valamint a többgyermekes családok lakáscélú kölcsöneinek állami támogatásáról szóló 134/2009. (VI. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R2.) alapján nyújtott hitelek. ....................................... 47 5/A.3. Az otthonteremtési kamattámogatásról szóló 341/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R3.) alapján nyújtott hitelek. ............................................................................................................................ 48 6.) A szerződés egyoldalú módosítása fogyasztónak nem minősülő Üzletféllel kötött hitelvagy kölcsönszerződés (a továbbiakban: kölcsönszerződés) esetén ............................................................................. 49 7.) A teljes hiteldíj mutatóval kapcsolatos egyes rendelkezések .......................................................................... 49 X. A szerződést biztosító mellékkötelezettségek (biztosítéki szerződések), biztosítás ............................................ 50 1.) Biztosítéknyújtás............................................................................................................................................. 50 2.) Biztosítékok kezelése...................................................................................................................................... 52 3.) Biztosítékok érvényesítése .............................................................................................................................. 52 4.) Biztosítás ........................................................................................................................................................ 53 XI. Pénzváltási tevékenység..................................................................................................................................... 54 XII. Egyéb szolgáltatások ........................................................................................................................................ 54 1.) Bankkártya ...................................................................................................................................................... 54 2.) Felelősségviselés............................................................................................................................................. 55 XIII. Pénzügyi szolgáltatások közvetítése, ügynöki tevékenység ............................................................................ 55 XIV. A panaszos ügyek kezelése, jogviták .............................................................................................................. 56

3




ÁLTALÁNOS ÜZLETSZABÁLYZAT I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.) Az Általános Üzletszabályzat jogi jellege, hatálya a) Az Általános Üzletszabályzat (a továbbiakban: üzletszabályzat) a Takarékszövetkezet és Üzletfelei közötti jogügyletek általános jellegű feltételeit tartalmazza. Az egyes jogügyletekre vonatkozó részletes szabályok Általános Szerződési Feltételekben (a továbbiakban: ÁSZF) és/vagy egyedi szerződésekben kerülnek meghatározásra, melyekben – a törvény és az egyéb jogszabályok keretei között – az üzletszabályzatban írtaktól el lehet térni. b) A Takarékszövetkezet és Üzletfelei között létrejövő jogügyletekre és szerződési feltételekre az üzletszabályzatban, az Általános Szerződési Feltételekben és az egyedi szerződésekben nem szabályozott kérdések tekintetében  2014. március 15-ét megelőzően létrejött jogügylet esetén a Polgári Törvénykönyvról szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: régi Ptk.),  2014. március 15-ét követően létrejött jogügylet esetén a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.), továbbá  a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.),  a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény (a továbbiakban: Fhtv.), valamint  a Takarékszövetkezet és ügyfelei jogviszonyát szabályozó más jogszabályok rendelkezései és hatósági engedélyek irányadók. c) A Takarékszövetkezet és üzletfelei közötti jogviszony tartalmát és részleteit – ügylettípusonként – keret- vagy egyedi szerződések szabályozzák. Az üzletszabályzat kiterjed a felek között létrejövő, a hitelintézeti tevékenység körébe tartozó jogügyletekre. Rendelkezései – mindazokban a kérdésekben, amelyekben a szerződés, vagy a jogügyletre irányadó jogszabály nem rendelkezik – mind a Takarékszövetkezetre, mind az Üzletfélre külön kikötés nélkül is kötelező hatályúak. 2.) Fogalmak az üzletszabályzat alkalmazásában a) Felek: A Takarékszövetkezet és az Üzletfél. b) Üzletfél: az a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, vagy természetes személy, aki (amely) részére a Takarékszövetkezet hitelintézeti szolgáltatást nyújt. c) Hitelintézeti tevékenység: a Hpt. alapján a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét ellátó Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: Felügyelet) vagy jogelődjei engedélyével a Takarékszövetkezet által végezhető szolgáltatások köre. d) Eseti, illetőleg meghatározott időtartam alatt végezhető hitelintézeti tevékenység, amelyet a Felügyelet egyedi kérelem alapján vagy általános jelleggel a Takarékszövetkezet részére meghatározott jogügyletre és határozott időtartamra engedélyez.

4




3.) Az üzletszabályzat nyilvánossága, módosítása a) Az üzletszabályzat nyilvános, azt bárki megtekintheti és megismerheti a Takarékszövetkezet ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben, valamint a Takarékszövetkezet honlapján (www.bolytksz.hu). Az üzletszabályzatot az Üzletfél kérésére a Takarékszövetkezet díjtalanul átadja. b) Szerződéskötéskor az Üzletfél a Takarékszövetkezettel kötött szerződés aláírásával tudomásul veszi az üzletszabályzatban meghatározott feltételeket. c) A Takarékszövetkezet a jogszabályi keretek között jogosult üzletszabályzatát egyoldalúan módosítani. d) A Takarékszövetkezet az üzletszabályzatának módosításáról, annak hatályba lépése előtt legalább 60 (hatvan) nappal Hirdetmény útján és a honlapján értesíti ügyfeleit. A kizárólag jogszabályi változások vagy hatósági előírások miatti, illetőleg az ügyfél számára nem kedvezőtlen módosítások esetén a 60 (hatvan) napos közzétételi határidő korlátlanul lerövidíthető. Amennyiben az Üzletfél a módosítás hatályba lépéséig nem tiltakozik, azt általa elfogadottnak kell tekinteni. 4.) A Takarékszövetkezet részére engedélyezett pénzügyi szolgáltatási és kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységek 4.1. A Takarékszövetkezet tevékenységi körei a TEÁOR 2008 szerint. A Takarékszövetkezet hatósági engedély alapján végzett főtevékenysége és további tevékenységei a TEÁOR 2008 szerint: Főtevékenység: 6419 ’08

Egyéb monetáris közvetítés

Egyéb tevékenységek: 6612 ’08 6622 ’08

Értékpapír-, árutőzsdei ügynöki tevékenység Biztosítási ügynöki, brókeri tevékenység

A fenti tevékenységi körökön belül a Takarékszövetkezet kizárólag a Felügyelet vagy jogelődjei mindenkori engedélyében, illetve a jogszabályokban előírt más hatósági engedélyekben foglalt tevékenységeket végzi.

5




4.2. A Takarékszövetkezet tevékenységének megnevezése az engedélyező határozatban és az engedélyszám: a) betét gyűjtése és más visszafizetendő pénzeszköz - saját tőkét meghaladó mértékű nyilvánosságtól történő elfogadása, b) hitel- és pénzkölcsön nyújtása, ideértve a követelések megvásárlása (faktoring) tevékenységet is, c) pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása, d) kezesség és bankgarancia vállalása, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalása, e) váltóval, illetve csekkel kizárólag saját számlára történő kereskedelmi tevékenység, f) pénzügyi szolgáltatás közvetítése (ügynöki tevékenység), g) széfszolgáltatás, h) pénzváltási tevékenység, Engedélyszám: I/E-2460/2004.; i) készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátása, illetőleg az ezzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtásának – ezen belül belföldi használatú, forint alapú Kölyökkártya forgalmazásának – közvetítése a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. megbízása alapján, Engedélyszám: E-I-956/2006.; j) elektronikus pénz, valamint készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátása, illetőleg az ezzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása pénzügyi szolgáltatás meghatározott körén belül a nemzetközi használatú Visa bankkártya forgalmazásának a közvetítése a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. megbízásából, Engedélyszám: E-I-852/2007.; k) pénzforgalmi szolgáltatások nyújtásának – ezen belül bankkártya forgalmazásnak – a közvetítése a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. megbízása alapján, Engedélyszám: EN-I-725/2010.; l) betétgyűjtés – ezen belül külföldi konvertibilis pénznemben történő betétgyűjtés –, valamint pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása – ezen belül devizaszámla vezetés – pénzügyi szolgáltatási tevékenység függő kiemelt közvetítőként történő végzése a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. megbízása alapján, Engedélyszám: EN-I-1269/2010.; m) hitel és pénzkölcsön nyújtásának – ezen belül deviza alapú, szabad felhasználású, illetve lakásvásárlási célú kölcsönök nyújtásának – közvetítése a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. megbízása alapján, Engedélyszám: EN-I-144/2011.; n) pénzforgalmi szolgáltatások nyújtásának – ezen belül devizaszámla-vezetésének, nem természetes személyek részére forintszámlához kapcsolódó valuta forgalmazásának – a közvetítése a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. megbízása alapján, Engedélyszám: EN-I-771/2000.; o) a pénzügyi szolgáltatásból származó veszteség mérséklése, illetve elhárítása érdekében a tulajdonába került fedezet, illetőleg biztosíték hasznosítására vagy az értékesítésben való közreműködésre irányuló tevékenység, Engedélyszám: (-); p) biztosításközvetítői tevékenység, Engedélyszám: (nem engedélyköteles nyilvántartásba vétel); q) Bszt. szerinti függő ügynöki tevékenység, Engedélyszám: (nem engedélyköteles nyilvántartásba vétel);

6




r) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 3. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt pénzváltási tevékenység kiegészítő pénzügyi szolgáltatás végzése a TRAVEL-GO Kft. útján, Engedélyszám: I-1462/2004.

II. Banküzleti kapcsolatok általános szabályai 1.) A Felek együttműködési kötelezettsége a) A Takarékszövetkezet és az Üzletfél üzleti kapcsolataikban kötelesek kölcsönösen együttműködve, egymás érdekeit figyelembe véve, jogaikat rendeltetésszerűen gyakorolva és kötelezettségeiket szerződésszerűen teljesítve eljárni. b) Felek a kölcsönös együttműködés követelményeinek megfelelően egymást késedelem nélkül értesítik az ügylet szempontjából jelentős körülményekről, tényekről. Az ügylettel összefüggő, egymáshoz intézett kérdésekre legkésőbb 30 (harminc) napon belül válaszolnak, haladéktalanul felhívják egymás figyelmét az esetleges változásokra, tévedésekre, mulasztásokra. A Felek haladéktalanul, de legkésőbb a változást követő 5 (öt) munkanapon belül, értesítik egymást nevük, elnevezésük, címük, képviselőjük változásáról, továbbá személyüket, jogi státuszukat érintő minden változásról (pl. a tulajdonosi szerkezet megváltozása, csődeljárás, felszámolási eljárás vagy végelszámolás kezdeményezése). E kötelezettségek elmulasztásának jogkövetkezményei a mulasztó felet terhelik. A Takarékszövetkezet az Üzletfél által tett bejelentést mindaddig hatályosnak tekinti, amíg az Üzletfél a változást írásban be nem jelenti. Több egymásnak ellentmondó bejelentés közül a Takarékszövetkezet mindig az időben legfrissebb bejelentést fogadja el hatályosnak. c) Üzletfél köteles haladéktalanul értesíteni a Takarékszövetkezetet, ha nem érkezett meg időben valamely általa a Takarékszövetkezettől várt értesítés, különösen, ha az fizetési kötelezettség teljesítésére, illetőleg pénzkövetelés jóváírására vonatkozik. d) Az Üzletfél a Takarékszövetkezet kérésére köteles megadni minden személyével és a Takarékszövetkezettel fennálló jogviszonnyal összefüggő adatot és felvilágosítást. Az Üzletfél köteles a Takarékszövetkezet rendelkezésére bocsátani mindazokat az adatokat, amelyek gyűjtését valamely jogszabály, vagy hatósági rendelkezés a hitelintézetek számára előírja. e) Üzletfél nem jogosult a Takarékszövetkezettel kötött szerződése alapján fennálló követeléseit – a Takarékszövetkezet előzetes hozzájárulása nélkül – harmadik személyre átruházni. f) A Felek tájékoztatási kötelezettségének megszegése szerződésszegésnek minősül. Az ebből eredő károk megtérítése a mulasztó felet terheli. 2.) Az Üzletfél azonosítása, az Üzletfél és a Takarékszövetkezet képviselete a) Az üzleti kapcsolat biztonsága érdekében a Takarékszövetkezet köteles – a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésére és megakadályozásáról szóló törvényi előírásokkal, 7




valamint a Takarékszövetkezet belső szabályzatában foglaltakkal összhangban – meggyőződni az Üzletfél képviseletében eljáró személyek képviseleti jogosultságáról, a képviseleti jog megfelelő igazolásával. b) A Takarékszövetkezet köteles az üzleti kapcsolat létesítésekor, vagy az ügyleti megbízás elfogadásakor, illetve a jogszabályban előírt esetekben az Üzletfél átvilágítását elvégezni. Az Üzletfél átvilágítása során a Takarékszövetkezet köteles az Üzletfelet, annak meghatalmazottját, a rendelkezésre jogosultat, a képviselőt, továbbá szükség szerint a tényleges tulajdonost azonosítani és személyazonosságának igazoló ellenőrzését elvégezni. A törvényben meghatározott esetekben az Üzletfél köteles a Takarékszövetkezet részére írásbeli nyilatkozatot tenni arra vonatkozóan, hogy saját, vagy a tényleges tulajdonos nevében, illetőleg érdekében jár el. c) Az Üzletfél az üzleti kapcsolat fennállása alatt köteles a tudomásszerzéstől számított 5 (öt) munkanapon belül a Takarékszövetkezetet értesíteni az ügyfél-átvilágítás során megadott adatokban, illetve a tényleges tulajdonos személyét érintően bekövetkezett változásokról. d) A külföldi lakóhellyel rendelkező Üzletfél köteles a Takarékszövetkezet részére írásbeli nyilatkozatot tenni arra vonatkozóan, hogy saját országának joga szerint kiemelt közszereplőnek minősül-e. A külföldi kiemelt közszereplő estén az üzleti kapcsolat létesítésére, az ügyleti megbízás teljesítésére kizárólag a Takarékszövetkezet ügyvezető igazgatójának jóváhagyását követően kerülhet sor. e) A képviseleti jog igazolására a Takarékszövetkezet közokiratot, vagy a Takarékszövetkezet egységeiben az ügyintézők közreműködésével készített teljes bizonyító erejű magánokiratot fogad el. f) Amennyiben az Üzletfél személyazonosságának, képviseleti jogának bizonyítására idegen nyelvű okiratot bocsát a Takarékszövetkezet rendelkezésére, akkor a Takarékszövetkezet kérheti annak hitelesített magyar nyelvű fordítását, vagy azt az Üzletfél költségére lefordíttathatja. g) Az Üzletfél a Takarékszövetkezettel történő, pénzforgalmi szolgáltatás nyújtására irányuló szerződéskötéskor köteles megjelölni a szerződéssel kapcsolatban rendelkezésre jogosultakat és a rendelkezési jog módját (önálló vagy együttes), továbbá megadni a rendelkezésre jogosultak aláírás-mintáit a Takarékszövetkezetnél rendszeresített módon. h) A számlatulajdonos, illetve a számlatulajdonos szervezetnek a szervezet jogi formáját szabályozó jogszabályban a szervezet képviseletére jogszabály erejénél fogva jogosultként meghatározott személy – a Takarékszövetkezetnél rendszeresített módon – írásban jelenti be a Takarékszövetkezethez, hogy a fizetési számla felett ki jogosult, illetőleg kik jogosultak rendelkezni. A számlatulajdonos szervezet vezetője bejelentési, illetve rendelkezési jogosultságát abban az esetben gyakorolhatja, ha a megválasztását (kinevezését), valamint aláírását – a szervezet jogi formájára vonatkozó sajátosságok figyelembevételével – hitelt érdemlő módon (pl. illetékes cégbíróság által érkeztetett bejegyzési vagy változásbejegyzési kérelemmel és aláírási címpéldánnyal) igazolja. A számlatulajdonos szervezet vezetőjének aláírását közjegyzői hitelesítéssel ellátott aláírási címpéldány, cégjegyzékben nyilvántartott cég esetében ezen felül ügyvéd által ellenjegyzett aláírás-minta bizonyítja. Ha a vezető

8




megbízása megszűnik, az általa bejelentett aláírók rendelkezését a Takarékszövetkezet mindaddig érvényesnek tekinti, amíg az új vagy más vezető másként nem rendelkezik. i) Ha a rendelkezésre jogosult személye teljes biztonsággal egyértelműen nem állapítható meg, a Takarékszövetkezet jogosult a megbízás teljesítését megtagadni. A képviseleti jogosultság változásának be nem jelentése miatt bekövetkezett kárért a felelősség a bejelentést elmulasztó üzletfelet terheli. j) A Takarékszövetkezet a hozzá érkezett rendelkezéseken, megbízásokon gondosan megvizsgálja az Üzletfél által bejelentett aláírások meglétét. Ha az azonosítás a bejelentett mintától eltérő, vagy legalábbis az azonosság tekintetében aggályos aláírást észlel, a rendelkezést az ok megjelölésével visszaküldi a benyújtónak. A Takarékszövetkezet nem felel az olyan hamis, vagy hamisított megbízás teljesítésének következményeiért, amelynek hamis, vagy hamisított voltát gondos vizsgálattal sem lehetett felismerni. k) Az Üzletfél a Takarékszövetkezet képviselőjének tekintheti azokat a személyeket, akiket az Üzletfél részére a finanszírozást vagy számlavezetést ellátó üzletegység vezetője ilyenként bemutat. Az üzleti helyiségekben dolgozó alkalmazott az Üzletfél előtt a Takarékszövetkezet képviselőjének tekintendő. l) A Takarékszövetkezet az Üzletfél kérésére lehetővé teszi, hogy az Üzletfél és a Takarékszövetkezet között létrejött ügyletben a Takarékszövetkezet képviseletében eljáró személyek aláírás-mintáit az Üzletfél megtekintse. 3.) Kézbesítés a) A Takarékszövetkezet az Üzletfél részére szóló szerződési ajánlatokat, nyilatkozatokat, értesítéseket és okmányokat az Üzletfél által megjelölt címre, ilyen közlés hiányában az Üzletfél Takarékszövetkezet által ismert lakcímére, székhelyére, illetve telephelyére küldi. b) A Takarékszövetkezet az Üzletfél részére szóló küldeményeket általában nem köteles ajánlottan, vagy tértivevénnyel postára adni. Az elküldést megtörténtnek kell tekinteni, ha az irat másolata a Takarékszövetkezet birtokában van, vagy ha az elküldést kézjeggyel ellátott feladójegyzék, vagy feladóvevény igazolja. Felszólító és felmondó levelek ajánlott, illetőleg tértivevényes ajánlott levélként kerülnek kiküldésre a címzettnek. Az Ügyfél részére belföldre elküldött iratot – a kézbesítés megtörténtét igazoló okirat hiányában – a következő időpontokban kell kézbesítettnek tekinteni:  közvetlen kézbesítés esetén akkor, amikor a küldeményt a Címzettnek átadják;  postázás esetén a feladást követő ötödik munkanapon;  a kézbesítés megkísérlésének napján, ha a címzett az átvételt megtagadta. c) Értékpapírokat és egyéb értéket képviselő okiratokat, küldeményeket a Takarékszövetkezet fokozott biztonsággal kezeli, és a tőle elvárható gondossággal választja meg a továbbításuk módját. A Takarékszövetkezet nem felel azért, ha a megadott név, cím pontatlansága, változása miatt, vagy más a Takarékszövetkezeten kívülálló okból kifolyólag a kézbesítés elhúzódik, vagy eredménytelen.

9




d) A Takarékszövetkezet részére szóló írásos küldeményeket az Üzletfél személyesen nyújtja be vagy postai úton küldi el arra a címre, ahol az Üzletfél fizetési számláját vezetik, illetve ahol a Felek a szerződést kötötték, vagy amelyet a Takarékszövetkezet levelezési címként megadott az Üzletfél részére. Írásos küldemények érkezésére a Takarékszövetkezet nyilvántartása az irányadó. Az Ügyfél kérésére a Takarékszövetkezet igazolást ad a küldemény átvételéről. 4.) Írásbeliség a) A Felek az egymásnak szóló értesítéseket, megbízásokat, szerződéseket, üzeneteket kötelesek írásba foglalni, illetőleg írásban megerősíteni. A telefonon, e-mailen, távirati úton és telefaxon leadott megbízás teljesítését a Takarékszövetkezet az Üzletfél postai úton megküldött írásbeli megerősítéséig függőben tarthatja. 5.) Teljesítés helye, ideje, módja a) A teljesítés (fizetés) helye a Felek jogviszonyában a Takarékszövetkezetnek az a szervezeti egysége, amely az Üzletfél fizetési számláját vezeti, amely egységben az Üzletfél a betétet elhelyezi, a kölcsönt felveszi vagy amely az adott ügyben egyébként ügyintézésre illetékes. b.) Betét elhelyezés, kölcsön törlesztés, fizetési számlára befizetés, illetőleg a Takarékszövetkezet javára bármely fizetés teljesítésének időpontja az a nap, amelyen a Takarékszövetkezet az Üzletfél számláját megterheli, illetve jóváírást eszközöl. c) A Takarékszövetkezet fizetési kötelezettsége teljesítésének időpontja a pénztárból történő kifizetés napja, illetőleg az Üzletfél számlavezetőjéhez való beérkezés időpontja, kivéve, ha erre vonatkozóan külön jogszabály eltérően rendelkezik. d) Az Üzletfél – fizetési számlájára adott megbízással, vagy más módon – intézkedik szerződés alapján a Takarékszövetkezet javára őt terhelő fizetési kötelezettség teljesítésére. Teljesítés elmulasztása esetén a Takarékszövetkezet jogosult követelését az Üzletfél bármely fizetési számlájának terhére érvényesíteni. Ennek eredménytelensége esetén a Takarékszövetkezet jogosult az adott szerződés biztosítékaiból magát kielégíteni. Ha ez is eredménytelen, úgy a Takarékszövetkezet közjegyző előtti fizetési meghagyásos-, illetőleg végrehajtási eljárás útján, vagy polgári peres úton érvényesítheti követelését, illetve a jogszabályban írt feltételekkel az ügyfél egyidejű értesítése mellett felszámolási eljárást kezdeményezhet. e) Ha a fizetés teljesítési időpontja munkaszüneti napra esik – és jogszabály vagy szerződés másként nem rendelkezik – , a teljesítés napja az azt követő első banki könyvelési nap. 6.) Ellenértékek (kamatok, díjak, jutalékok, költségek) a) A Takarékszövetkezet szolgáltatásaiért kamatot, jutalékot, kezelési költséget, illetőleg díjat számíthat fel. A Takarékszövetkezet az Üzletfél által a Takarékszövetkezetnél elhelyezett pénzeszközei után – ha a szerződés így rendelkezik – kamatot fizet. Az Üzletfél

10




kamatjövedelmét terhelő – a vonatkozó jogszabályban meghatározott mértékű – közterheket a Takarékszövetkezet levonja, bevallja és befizeti. b) A szolgáltatások ellenértékét a Takarékszövetkezet által érvényesített díjak, jutalékok, költségek fajtáit és mértékét a Takarékszövetkezet "Hirdetmény"-e, kiszámításának módját jelen üzletszabályzat tartalmazza. Takarékszövetkezet hirdetménye megtekinthető a Takarékszövetkezet ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben és a honlapján (www.bolytksz.hu). c) A hirdetményben foglaltaktól eltérő ellenértékről a Takarékszövetkezet és az Üzletfél egymással kötött szerződésben rendelkezhetnek. A Takarékszövetkezet az Üzletfél számára nyújtott szolgáltatásokért fizetendő ellenértéket (kamat, jutalék, költség, díj) a pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó ÁSZF-ben, illetve szerződésbe foglalt feltételek teljesülése esetén jogosult egyoldalúan módosítani, a jogszabályi előírások figyelembe vételével. d) Pénztartozás késedelmes teljesítése esetén az Üzletfél a jogszabályban, illetve szerződésben meghatározott mértékű késedelmi kamatot tartozik fizetni. e) A hitelintézeti szolgáltatások ellenértékének megfizetése – eltérő kikötés hiányában – a Takarékszövetkezet teljesítésének előfeltétele. A Takarékszövetkezet jogosult az ellenérték megfizetéséig a teljesítést megtagadni. f) A hitelintézeti szolgáltatások ellenértékének megfizetése – eltérő kikötés hiányában – a szerződésben meghatározott időpontban, a szerződésben megjelölt rendszerességgel, utólag vagy a szerződés megszűnésekor esedékes, akként, hogy a Takarékszövetkezet megterheli az Üzletfél fizetési számláját. Ha a bankműveletre banktechnikai okból, vagy a Takarékszövetkezet hibájából volt szükség, az Üzletfél nem fizet pénzforgalmi jutalékot. g) Az Üzletfél által fizetendő kamatokat és az időtartamhoz kötött díjakat, továbbá jutalékokat mindig az adott termék szerződési feltételeiben közzétett képlet alapján kell kiszámítani h) A hitelintézeti szolgáltatás teljesítése során a Takarékszövetkezet jogosult az ellenértéken felül az ügylettel kapcsolatban felmerült költségeit (postaköltségek, sürgősségi díjak, tranzakciós díj, ügyvédi/jogtanácsosi díj, hitelbírálati díj, szakértői díjak, értékbecslés díja, illetékek, közjegyzői, hatósági és egyéb eljárás költségei stb.), illetve díjait az Üzletfélre terhelni. A megbízás teljesítése során a Takarékszövetkezet által igénybevett belföldi és külföldi közreműködő bankok által felszámított költségek, jutalékok az Üzletfelet terhelik. i.) Az Üzletfelet terhelik továbbá mindazon igazolt költségek, amelyek az Üzletfél nem szerződésszerű magatartásából származnak vagy a Takarékszövetkezetet az Üzletféllel fennálló jogviszonnyal kapcsolatosan terhelik, beleértve az Üzletfél elleni esetleges eljárások költségeit is.

11




7.) A Takarékszövetkezet felelőssége a) A Takarékszövetkezet a banküzleti tevékenysége és a szerződések teljesítése során mindenkor az Üzletfél érdekeinek – az adott körülmények között lehető legteljesebb – figyelembevételével és a legnagyobb gondossággal jár el. A Takarékszövetkezet köteles megtéríteni az Üzletfélnek okozott kárt, kivéve, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. b) A Takarékszövetkezet nem felel olyan károkért, amelyek olyan okok miatt következnek be, amelyeknek elhárítására vagy befolyásolására nincs lehetősége (vis maior), valamint a működésének megzavarásából származó károkért. A Takarékszövetkezet továbbá nem felel az olyan károkért, amelyek erőhatalom, hatósági rendelkezés, a szükséges hatósági engedély megtagadása, vagy késedelmes megadása okából következtek be. c) A Takarékszövetkezet nem felel olyan károkért, amely az Üzletfél mulasztásából, késedelméből származnak. d) A Takarékszövetkezetet csak súlyos gondatlanság esetén terheli felelősség, ha az Üzletfélnek megtévesztéssel vagy tévedésben tartással (pl.: cselekvőképessége, jogi státusza, képviseleti jogosultsága tekintetében), hamis vagy meghamisított okiratokkal a Takarékszövetkezetnél eljáró személy kárt okoz. A Takarékszövetkezet mindig az adott helyzetben elvárható módon vizsgálja az okiratok (pl.: meghatalmazás) valódiságát, az Üzletfelek személyazonosságát, rendelkezési jogosultságát. e) A Takarékszövetkezet az Üzletfélnek átadott azonosító irat elvesztéséből, vagy illetéktelen személy által történő felhasználásából eredő károkért nem felel. f) A Takarékszövetkezet okmányok kiszolgáltatása, illetve fizetés esetén annak teljesít, akit személyazonosság vagy képviseleti jogosultság igazolására szolgáló okmányok megvizsgálása alapján az okmányok, illetve fizetés elfogadására jogosultnak tart. A Takarékszövetkezet az adott helyzetben általában elvárható módon vizsgálja a személyazonosság vagy a meghatalmazás igazolására neki bemutatott okmányokat, ezek valódiságáért azonban nem vállal felelősséget. g) A Takarékszövetkezet a továbbítás céljából átvett okmányokat vagy egyéb értékeket csak abból a szempontból vizsgálja, hogy megfelelnek-e a megbízásban foglaltaknak. Nem felel azonban az okmányok érvényességéért, eredetiségéért, az aláírások valódiságáért, az esetleges időközi módosításokért, jogi tartalmáért. h) A Takarékszövetkezet nem vállal felelősséget kisebb jelentőségű hibákért, melyek a nagy tömegű megbízás teljesítése során tőle elvárható gondosság mellett is előfordulnak. i) A Takarékszövetkezet felelősségének korlátozása nem érinti azt a felelősséget, amelyet a régi Ptk. vagy a Ptk. szerint szerződésben érvényesen kizárni nem lehet.

12




j) A Takarékszövetkezet saját tévedését (ideértve az Üzletfél számláján történő téves jóváírást vagy terhelést is) bármikor jogosult az Üzletfél rendelkezése nélkül is helyesbíteni. A Takarékszövetkezet saját tévedésének helyesbítése költségeit maga viseli, nem számítja fel az Üzletfélnek.

III. Adatkezelés 1.) Adatkezelés A Takarékszövetkezet az Üzletfeleivel kötött szerződésekben és mellékleteiben rögzíti az azonosításukhoz és a pénzügyi szolgáltatások teljesítéséhez szükséges személyes adataikat. A Takarékszövetkezet az Üzletfelek által számára átadott adatokat az adatvédelmi és a banktitokra vonatkozó jogszabályoknak megfelelően kezeli, az adatok kezeléséért, feldolgozásáért a Takarékszövetkezet ügyvezető igazgatója, mint adatgazda vállal felelősséget. A Takarékszövetkezet az Üzletfélről tudomására jutott adatokat az üzleti kapcsolat fennállása alatt, valamint az üzleti kapcsolat megszűnését követő 10 (tíz) évig tartja nyilván. Ezeket a Takarékszövetkezet jogosult – belső munkafolyamatai során – rögzíteni, feldolgozni, felhasználni, kezelni. 2.) Képfelvételek rögzítése és tárolása A Takarékszövetkezet területén, valamint pénzkiadó automatáinál videó megfigyelő rendszer üzemel, mely biztonsági okokból képfelvételeket rögzít az üzleti helységeiben megjelenő, valamint ATM szolgáltatásait igénybe vevő személyekről. A képfelvételeket a Takarékszövetkezet az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény előírásainak megfelelően kezeli, annak biztonságos tárolásáról 50 (ötven) napig gondoskodik, ezt követően a felvételek megsemmisítésre kerülnek. A rögzített képanyag kizárólag a hatóságok felé, azok hivatalos megkeresése esetén kerül kiadásra. A megfigyelt területre való belépéssel a megfigyelt személy hozzájárul a róla készült képanyag fentiek szerinti kezeléséhez. 3.) Adatvédelmi nyilvántartás A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság a Takarékszövetkezetet, mint adatkezelőt NAIH-51390/2012., NAIH-51391/2012., NAIH-51392/2012., NAIH-51393/2012., NAIH-51394/2012., NAIH-51395/2012., NAIH-51396/2012., NAIH-51397/2012., NAIH51398/2012., NAIH-51399/2012., NAIH-51400/2012., NAIH-51401/2012. és NAIH51402/2012. adatkezelési nyilvántartási számon adatvédelmi nyilvántartásba vette. A Takarékszövetkezet a vonatkozó határozatokat „Közzétételek” cím alatt a honlapján elérhetővé tette.

IV. Titoktartás 1.) Üzleti titok a) Üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden nem közismert vagy az érintett gazdasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzáférhető olyan tény, tájékoztatás, egyéb adat és az azokból készült összeállítás, amelynek illetéktelenek által 13




történő megszerzése, hasznosítása, másokkal való közlése vagy nyilvánosságra hozatala a jogosult jogos pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekét sértené vagy veszélyeztetné, feltéve, hogy a titok megőrzésével kapcsolatban a vele jogszerűen rendelkező jogosultat felróhatóság nem terheli. (Ptk. 2:47. § (1) bekezdés) b) A Takarékszövetkezet tagja, vezető állású személye és alkalmazottja köteles a Takarékszövetkezet működésével kapcsolatban tudomására jutott üzleti titkot – időbeli korlátozás nélkül – megtartani. c) Az üzleti titok megtartásának a kötelezettsége nem áll fenn a Hpt. 159. § (3)-(9) bekezdéseiben meghatározott esetekben. 2.) Banktitok a) Banktitok minden olyan, az egyes ügyfelekről a pénzügyi intézmény rendelkezésére álló tény, információ, megoldás vagy adat, amely ügyfél személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, valamint a pénzügyi intézmény által vezetett számlájának egyenlegére, forgalmára, továbbá a pénzügyi intézménnyel kötött szerződéseire vonatkozik. (Hpt. 160. § (1) bekezdés) b) A felek jogügyleteik tekintetében a banktitok fogalmi körébe tartoznak különösen a pénzforgalmi számla tulajdonosára, az Üzletfélnek a Takarékszövetkezetnél vezetett bármely számlájának forgalmára, a felvett hitelének összegére és feltételeire, továbbá a Takarékszövetkezetnél elhelyezett betéteire és letéteire vonatkozó adatok. c) A Takarékszövetkezet az Üzletféllel kötött jogügyletei során tudomására jutott tényeket és adatokat banktitokként kezeli. d) Nem jelenti a banktitok megsértését a Hpt. 161-162. és 164. §-ainak megfelelő adatszolgáltatás. e) A Takarékszövetkezet számára törvény írja elő, hogy a pénzforgalmi számlák számát köteles bejelenteni a cégbíróság és az adóhatóság felé. 3.) Az üzleti titok és a banktitok közös szabályai Aki üzleti vagy banktitok birtokába jut, köteles azt időbeli korlátozás nélkül megtartani. A titoktartási kötelezettség alapján az üzleti vagy a banktitok körébe tartozó tény, információ, megoldás vagy adat, a Hpt.-ben meghatározott kivétellel a Takarékszövetkezet, illetve az Üzletfél felhatalmazása nélkül nem adható ki harmadik személynek, és feladatkörön kívül nem használható fel. Aki üzleti titok vagy banktitok birtokába jut, nem használhatja fel arra, hogy annak révén saját maga vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon előnyt szerezzen, továbbá, hogy a Takarékszövetkezetnek vagy a Takarékszövetkezet ügyfeleinek hátrányt okozzon.

14




Nem lehet üzleti titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség esetén. 4.) Bankinformáció adása A Takarékszövetkezet az Üzletfél írásbeli megbízása alapján, az ott meghatározott tartalmi körben jogosult – a banktitokra vonatkozó szabályok figyelembe vételével – harmadik személy részére bankinformációt adni. A bankinformáció az Üzletfélre vonatkozó nyilvános információkat, a számlavezetés tényét, valamint az Üzletfél és a Takarékszövetkezet kapcsolatának általános jellemzését tartalmazhatja. A Takarékszövetkezet bankinformáció kiadását, illetve beszerzését az Üzletfél számára díjfizetéshez kötheti. A Takarékszövetkezet a díjat a Hirdetmény alapján számítja fel. A bankinformációt az információkérő kizárólag saját céljára veheti igénybe kivéve, ha az információkérő hitelintézet, amely ügyfele megbízásából jár el. A bankinformációt az információkérő köteles bizalmasan kezelni. A Takarékszövetkezet az általa nyújtott bankinformációk felhasználásából eredő kárért kizárólag akkor felel, ha jogszabályba ütköző módon, illetve felhatalmazás nélkül adott ki banktitkot, vagy neki felróható módon valótlan adatot szolgáltat. A bankinformáció adásával a Takarékszövetkezet az Üzletfélért semmilyen garanciát nem nyújt és semmilyen felelősséget nem vállal.

V. A Központi Hitelinformációs Rendszerrel (továbbiakban: KHR) kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettség, az adatkezelési szabályok és a jogorvoslati lehetőségek 1.) A KHR-re irányadó szabályok A KHR-be történő adatátadás célja: a hitelképesség megalapozottabb megítélése, valamint a felelős hitelezés feltételei teljesítésének és a hitelezési kockázat csökkentésének előmozdítása az adósok és a referenciaadat-szolgáltatók – többek között a pénzügyi intézmények – biztonságának érdekében. Az átadott adatok a központi hitelinformációs rendszerről szóló 2011. évi CXXII. törvényben (a továbbiakban: KHR törvény) meghatározott célra, pénzügyi szolgáltatásra irányuló szerződés megkötését megalapozó döntés meghozatalához vagy a nyilvántartott személy által bármely referenciaadat-szolgáltatónál kezdeményezhető tájékoztatás megadásának céljára használhatóak fel. A KHR-ben kizárólag a törvényben meghatározott adatok tárolhatók, és az adatok kizárólag a törvényben meghatározott célokra használhatók fel, valamint csak az arra jogosult pénzügyi szervezeteknek adhatók ki, szigorú törvényi feltételek alapján. A BISZ Központi Hitelinformációs Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: BISZ Zrt.), mint a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás felelős az adatok teljes körű és naprakész nyilvántartásáért. A KHR-ben rögzített adatok banktitoknak minősülnek, és ennek megfelelő jogi védelem alatt állnak

15




A fenti célok megvalósítása érdekében a Takarékszövetkezet, mint referenciaadat-szolgáltató referenciaadatokat ad át Üzletfeleiről a BISZ Zrt. részére. A BISZ Zrt.  levélcíme: 1205 Budapest, Mártonffy utca 25-27.;  telefonszáma: (1) 421-2505;  telefaxszáma: (1) 421-2525;  weboldala:www.bisz.hu. A jelen fejezetben írt rendelkezéseket a KHR törvénnyel összhangban kell értelmezni. Az Általános Üzletszabályzatban nem szabályozott KHR-rel kapcsolatos kérdésekre a KHR törvény rendelkezései az irányadók. 2.) Adatszolgáltatás szerződéskötésről A Takarékszövetkezet a Hpt. 3. § (1) bekezdés b)-c), f)-g) és l) pontjában foglalt pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó szerződés, így - hitel és pénzkölcsön nyújtására, - pénzügyi lízingre, - olyan papír alapú készpénz-helyettesítő fizetési eszköz (például papír alapú utazási csekk, váltó) kibocsátására, illetve az ezzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtására, amely nem minősül pénzforgalmi szolgáltatásnak, - kezesség és garancia vállalására és egyéb bankári kötelezettség vállalására, - követelésvásárlási tevékenységre vonatkozó szerződés (továbbiakban együtt: pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó szerződés) megkötését követően - 5 munkanapon belül - átadja a KHR részére KHR tv. 5. § (2) bekezdés b) pontja alapján az alábbi referenciaadatokat: Természetes személy esetén a) azonosító adatok: név, születési név, születési idő, hely, anyja születési neve, személyi igazolvány (útlevél) szám vagy egyéb, a személyazonosság igazolására a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint alkalmas igazolvány száma, lakcím, levelezési cím, elektronikus levelezési cím; b) szerződéses adatok: a szerződés típusa és azonosítója (száma), a szerződés megkötésének, lejáratának, megszűnésének időpontja, ügyféli minőség (adós, adóstárs), a szerződés összege és devizaneme, valamint a törlesztés módja és gyakorisága, a szerződéses összeg törlesztő részletének összege és devizaneme. Vállalkozás esetén a) azonosító adatok: cégnév, név, székhely, cégjegyzékszám, egyéni vállalkozói igazolvány szám, adószám; b) szerződéses adatok: a szerződés típusa és azonosítója (száma); a szerződés megkötésének, lejáratának, megszűnésének időpontja; szerződés megszűnésének módja; a szerződés összege és devizaneme, valamint a törlesztés módja és gyakorisága, a szerződéses összeg törlesztő részletének összege és devizaneme.

16




3.) Adatszolgáltatás a tárgyhót követő hónap 5. munkanapjáig, valamint előtörlesztés esetén A Takarékszövetkezet a tárgyhót követő ötödik munkanapig átadja a BISZ Zrt. részére a pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó szerződéssel kapcsolatosan a következő referenciaadatokat: fennálló tőketartozás összege és pénzneme, a szerződéses összeg törlesztő részletének összege és devizaneme. A pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó szerződés hatálya alatti előtörlesztés teljesítése esetén a Takarékszövetkezet az előtörlesztést követő öt munkanapon belül átadja a BISZ Zrt. részére az alábbi referenciaadatokat: Az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződés adatai: előtörlesztés ténye, ideje, az előtörlesztett összeg és a fennálló tőketartozás összege, valamint pénzneme. 4.) Az adatátadás különös szabályai természetes személyek esetén a) A Takarékszövetkezet a BISZ Zrt. részére átadja annak a természetes személynek a referenciaadatait, aki az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződésben vállalt fizetési kötelezettségének oly módon nem tesz eleget, hogy a lejárt és meg nem fizetett tartozásának összege meghaladja a késedelembe esés időpontjában érvényes legkisebb összegű havi minimálbért és ezen minimálbérösszeget meghaladó késedelem folyamatosan, több mint kilencven napon keresztül fennállt. Az átadásra kerülő referenciaadatok:  név, születési név, születési idő, hely, anyja születési neve, a személyazonosság igazolására alkalmas igazolvány (személyi igazolvány vagy személyazonosító igazolvány vagy útlevél vagy kártyaformátumú vezetői engedély) száma, lakcím, levelezési cím, elektronikus levelezési cím;  a szerződés megkötésének, lejáratának, megszűnésének időpontja, ügyféli minőség (adós, adóstárs), a szerződés összege, a minimálbért meghaladó összegű fizetési késedelem folyamatos 90 napon túli bekövetkezésének időpontja, a 90 napos késedelem időpontjában fennálló lejárt és meg nem fizetett tartozás összege, a lejárt és meg nem fizetett tartozás megszűnésének módja és időpontja, a követelés másik referenciaadat-szolgáltató részére történő átruházása, perre utaló megjegyzés. A Takarékszövetkezet a jelen pont szerinti adatátadás tervezett végrehajtását harminc nappal megelőzően írásban köteles tájékoztatni a természetes személyt arról, hogy a jelen pont szerinti referenciaadatai bekerülnek a KHR-be, ha nem tesz eleget a szerződésben foglalt kötelezettségének. b) A Takarékszövetkezet a BISZ Zrt. részére átadja annak a természetes személynek a referenciaadatait, aki a pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó szerződés megkötésének a kezdeményezése során valótlan adatot közöl és ez okirattal bizonyítható. A Takarékszövetkezet az okirati bizonyíték rendelkezésre állásának időpontjától számított öt munkanapon belül köteles a BISZ Zrt. részére átadni az alábbi referenciaadatokat:

17




 név, születési név, születési idő, hely, anyja születési neve, a személyazonosság igazolására alkalmas igazolvány (személyi igazolvány vagy személyazonosító igazolvány vagy útlevél vagy kártyaformátumú vezetői engedély) száma, lakcím, levelezési cím, elektronikus levelezési cím;  az igénylés elutasításának időpontja, indoka, okirati bizonyítékok, jogerős bírósági határozat száma, az eljáró bíróság megnevezése, a határozat rendelkező részének tartalma. c) A Takarékszövetkezet a BISZ Zrt. részére átadja annak a természetes személynek a referenciaadatait, akivel szemben a pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó szerződés megkötésének a kezdeményezése során hamis vagy hamisított okirat használata miatt a bíróság jogerős határozatában a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 274-277. §-ában vagy a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 342., 343., 345. és 346. §-ában meghatározott bűncselekmény elkövetését állapítja meg. A Takarékszövetkezet a jogerős bírósági határozat tartalmáról való tudomásszerzés időpontjától számított öt munkanapon belül köteles a BISZ Zrt. részére átadni az alábbi referenciaadatokat:  név, születési név, születési idő, hely, anyja születési neve, a személyazonosság igazolására alkalmas igazolvány (személyi igazolvány vagy személyazonosító igazolvány vagy útlevél vagy kártyaformátumú vezetői engedély) száma, lakcím, levelezési cím, elektronikus levelezési cím;  az igénylés elutasításának időpontja, indoka, okirati bizonyítékok, jogerős bírósági határozat száma, az eljáró bíróság megnevezése, a határozat rendelkező részének tartalma. d) A Takarékszövetkezet a BISZ Zrt. részére átadja annak a természetes személynek a referenciaadatait, akivel szemben a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használata miatt a bíróság jogerős határozatában a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény 313/C. §-ában vagy a Btk. 374. § (5) bekezdésében és 393. §-ában meghatározott bűncselekmény elkövetését állapítja meg. A Takarékszövetkezet a jogerős bírósági határozat tartalmáról való tudomásszerzés időpontjától számított öt munkanapon belül köteles a BISZ Zrt. részére átadni az alábbi referenciaadatokat:  név, születési név, születési idő, hely, anyja születési neve, a személyazonosság igazolására alkalmas igazolvány (személyi igazolvány vagy személyazonosító igazolvány vagy útlevél vagy kártyaformátumú vezetői engedély) száma, lakcím, levelezési cím, elektronikus levelezési cím;  a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz típusa és azonosítója (száma), a letiltás időpontja, a letiltott készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel végrehajtott műveletek időpontja, száma, összege, a jogosulatlan felhasználások száma, az okozott kár összege, a bírósági határozat jogerőre emelkedésének időpontja, perre utaló megjegyzés.

18




5.) Az adatátadás különös szabályai vállalkozások esetén a) A Takarékszövetkezet a BISZ Zrt. részére átadja annak a vállalkozásnak a referenciaadatait, aki az adatszolgáltatás tárgyát képező pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó szerződésben vállalt fizetési kötelezettségének oly módon nem tesz eleget, hogy a lejárt és meg nem fizetett tartozása több mint harminc napon keresztül fennállt. Az átadásra kerülő referenciaadatok:  cégnév, név, székhely, cégjegyzékszám, egyéni vállalkozói igazolvány szám, adószám;  a szerződés típusa és azonosítója (száma), a szerződés megkötésének, lejáratának, megszűnésének időpontja, a szerződés megszűnésének módja, a szerződés összege és devizaneme, valamint a törlesztés módja és gyakorisága, a 30 napon túli késedelem bekövetkezésének időpontja, 30 napon túli késedelem bekövetkezésekor fennálló lejárt és meg nem fizetett tartozás összege, a lejárt és meg nem fizetett tartozás esedékességének időpontja és összege, a lejárt és meg nem fizetett tartozás megszűnésének időpontja és módja, a követelés másik referenciaadat-szolgáltató részére történő átruházására, perre utaló megjegyzés, előtörlesztés ténye, ideje, az előtörlesztett összeg és a fennálló tőketartozás összege, valamint pénzneme, fennálló tőketartozás összege és pénzneme, a szerződéses összeg törlesztő részletének összege és devizaneme. b) A Takarékszövetkezet a BISZ Zrt. részére átadja annak a vállalkozásnak a referenciaadatait, amelynek fizetési számlájával szemben – fedezethiány miatt – harminc napot meghaladó időszak alatt, megszakítás nélkül, egy millió forintnál nagyobb összegű sorba állított követelést tartanak nyilván. Az átadásra kerülő referenciaadatok:  cégnév, név, székhely, cégjegyzékszám, egyéni vállalkozói igazolvány szám, adószám;  a pénzforgalmi számla vezetésére vonatkozó szerződés azonosítója (száma); a sorba állított követelések összege és devizaneme; a követelések sorba állításának kezdő és megszűnési időpontja; perre utaló megjegyzés. c) A Takarékszövetkezet a BISZ Zrt. részére átadja annak a vállalkozásnak a referenciaadatait, amely készpénz-helyettesítő fizetési eszköz elfogadására irányuló szerződésben vállalt kötelezettségét megszegte, és emiatt a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz elfogadására irányuló szerződését a referenciaadat-szolgáltató felmondta vagy felfüggesztette. Az átadásra kerülő referenciaadatok:  cégnév, név, székhely, cégjegyzékszám, egyéni vállalkozói igazolvány szám, adószám;  készpénz-helyettesítő fizetési eszköz elfogadására irányuló szerződésre vonatkozó adatok: a szerződés megkötésének, lejáratának, megszűnésének, felfüggesztésének időpontja; perre utaló megjegyzés.

19




6.) Az adatkezelés határideje A BISZ Zrt. a természetes személyek referenciaadatait a szerződéses jogviszony megszűnését követően egy munkanapon belül véglegesen és vissza nem állítható módon törli, kivéve, ha a természetes személy a szerződés megkötésekor vagy a szerződés fennállása során – a Takarékszövetkezet útján – írásban kéri, hogy az adatait a BISZ Zrt. a szerződéses jogviszony megszűnését követő legfeljebb öt évig kezelje. Erről a lehetőségről a Takarékszövetkezetnek a szerződés megkötésével egyidejűleg tájékoztatnia kell a természetes személyt azzal, hogy a jogviszony megszűnését követő adatkezeléshez való hozzájárulás a szerződéses jogviszony megszűnéséig a Takarékszövetkezet útján, azt követően a BISZ Zrt.-nél közvetlenül, írásban bármikor visszavonható. A BISZ Zrt. a referenciaadatokat az alábbiak szerint meghatározott időponttól számított öt évig kezeli. Az öt év letelte után, illetve a természetes személynek a szerződéses jogviszony megszűnését követő legfeljebb öt évig terjedő adatkezeléshez való hozzájárulása visszavonása esetén a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a referenciaadatokat véglegesen és vissza nem állítható módon törli. A határidő számításának kezdete:  az V. 4.) a) és az V. 5.) a) pont szerinti esetben, ha a tartozás nem szűnt meg, az adatátadás időpontjától számított ötödik év vége,  az V. 4.) b)-d) és az V. 5.) c) pont szerinti esetben az adat átadásának időpontja,  a követelések sorba állításának megszűnési időpontja az V. 5.) b) pont szerinti esetben,  a vállalkozásnak a pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó szerződése megszűnésének időpontja. 7.) A jogorvoslati lehetőségek A rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőségeket a KHR tv. alábbi rendelkezései tartalmazzák: 16. § (1) A nyilvántartott személy kifogást emelhet referenciaadatainak a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére történt átadása, azoknak a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás által történő kezelése ellen, és kérheti a referenciaadat-helyesbítését, illetve törlését. (2) A nyilvántartott személy az (1) bekezdésben foglalt kifogást a) a kifogásolt referenciaadatot a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozásnak átadó referenciaadat-szolgáltatóhoz, vagy b) a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozáshoz írásban nyújthatja be. (3) A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a kifogást - a nyilvántartott személy egyidejű értesítése mellett - annak kézhezvételét követő két munkanapon belül köteles ahhoz a referenciaadat-szolgáltatóhoz megküldeni, amely a kifogásolt referenciaadatot a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozásnak átadta, kivéve, ha a referenciaadat-szolgáltató jogutód nélkül megszűnt, és az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződésből eredő követelés átruházására másik referenciaadat-szolgáltató részére nem került sor, vagy a referenciaadat-szolgáltató személye nem állapítható meg. (4) A referenciaadat-szolgáltató, illetőleg a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás köteles a kifogást annak kézhezvételét követő öt munkanapon belül kivizsgálni, és a vizsgálat eredményéről a nyilvántartott személyt írásban, kézbesítési bizonyítvánnyal feladott irat 20




formájában haladéktalanul, de legkésőbb a vizsgálat lezárását követő két munkanapon belül tájékoztatni. (5) Ha a referenciaadat-szolgáltató a kifogásnak helyt ad, haladéktalanul, de legkésőbb öt munkanapon belül köteles a helyesbített vagy törlendő referenciaadatot - a nyilvántartott személy egyidejű értesítése mellett - a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére átadni, amely a változást két munkanapon belül köteles átvezetni. (6) A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás vizsgálja ki a kifogást, ha a referenciaadatszolgáltató jogutód nélkül megszűnt és az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződésből eredő követelés átruházására másik referenciaadat-szolgáltató részére nem került sor, vagy a referenciaadat-szolgáltató személye nem állapítható meg. (7) A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a helyesbítésről vagy törlésről haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül köteles értesíteni valamennyi olyan referenciaadatszolgáltatót, amelynek a nyilvántartott személyről a helyesbítést vagy törlést megelőzően referenciaadatot továbbított. 17. § (1) A nyilvántartott személy referenciaadatainak jogellenes átadása és kezelése miatt, illetőleg azok helyesbítése vagy törlése céljából a referenciaadat-szolgáltató és a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás ellen keresetet indíthat. A keresetlevelet a 16. § (4) bekezdésében meghatározott tájékoztató kézhezvételét követő harminc napon belül a nyilvántartott személy lakóhelye szerint illetékes járásbírósághoz kell benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. E határidő elmulasztása miatt igazolásnak van helye. (2) A nyilvántartott személyt az (1) bekezdés szerinti keresetindítási jog akkor is megilleti, ha a referenciaadat-szolgáltató, illetve a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás az e törvényben meghatározott tájékoztatási kötelezettségének nem tett eleget. A keresetlevél benyújtására nyitva álló határidőt ez esetben a tájékoztatási kötelezettségre megállapított határidő leteltétől kell számítani. (3) Az (1)-(2) bekezdés szerinti perre a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltéréssel kell alkalmazni. (4) A bíróság a keresetlevelet a Pp. 124. § (1) bekezdésében meghatározottak tekintetében haladéktalanul, de legkésőbb a bírósághoz érkezéstől számított három munkanapon belül megvizsgálja és - amennyiben a keresetlevél a tárgyalás kitűzésére alkalmas - intézkedik a tárgyalási határnap kitűzéséről. A tárgyalást úgy kell kitűzni, hogy a keresetlevélnek az alperes részére történő kézbesítése a tárgyalás napját legalább három nappal megelőzze. Az első tárgyalást legkésőbb a keresetlevélnek a bírósághoz érkezésétől számított nyolcadik munkanapra kell kitűzni. Ha a keresetlevél csak a bíróság intézkedése alapján válik alkalmassá a tárgyalás kitűzésére [Pp. 124. §], a tárgyalás kitűzésére előírt határidő kezdő időpontját ettől az időponttól kell számítani. A tárgyalás elhalasztása esetén a folytatólagos tárgyalást nyolc munkanapon belül kell megtartani. 18. § (1) A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a per megindítására vonatkozó adatot az eljárás jogerős befejezéséig a vitatott referenciaadattal együtt köteles nyilvántartani. (2) A bíróság végzésével már a tárgyalás előkészítése során ideiglenes intézkedésként két munkanapon belül elrendeli a referenciaadatok zárolását, ha a rendelkezésre álló adatok alapján a kereseti kérelem megalapozottsága valószínűnek mutatkozik. A végzés fellebbezésre tekintet nélkül előzetesen végrehajtható. (3) Ha a bíróság a referenciaadatok zárolását rendelte el, akkor az erre vonatkozó határozat kézhezvételét követően haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül a referenciaadatokat zárolni kell. A referenciaadatok zárolása esetén azok referenciaadatszolgáltató részére nem továbbíthatók, azokat csak a bírósági eljárás lefolytatása céljából kezelheti a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás.

21




(4) A perben a keresetet más keresettel összekapcsolni vagy a pert más perrel egyesíteni nem lehet, továbbá a perben viszontkeresetnek nincs helye. (5) A perben az eljárás szünetelésének csak a Pp. 137. § (1) bekezdésének c) és d) pontja esetében van helye. 19. § (1) A referenciaadat-szolgáltatót, illetve a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozást terheli annak bizonyítása, hogy a referenciaadat átadásának, illetve KHR-ben történő kezelésének e törvényben meghatározott feltételei fennálltak. E körben a bizonyítás elmaradása vagy eredménytelensége a referenciaadat-szolgáltatót, illetőleg a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozást terheli. (2) Az ítélet jogerőre emelkedéséig a referenciaadatot a 18. § (3) bekezdése szerint kell kezelni, ha az elsőfokú ítélet a referenciaadat törlését rendelte el. (3) A referenciaadat zárolását, a zárolás megszüntetését, illetve a referenciaadat helyesbítését, törlését a bíróság erre vonatkozó jogerős határozatának kézhezvételét követően haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül végre kell hajtani. (4) A bíróság a referenciaadat módosítására vagy törlésére vonatkozó jogerős határozatát a Magyar Nemzeti Banknak is megküldi. 20. § A 18-20. §-ban foglalt rendelkezések a másodfokú eljárásban is megfelelően irányadók.

VI. A megbízások általános szabályai 1.) Megbízások érkeztetése, elfogadása a) A Takarékszövetkezet az Üzletfél által adott megbízásokat – az Üzletféllel kötött eltérő rendelkezése hiányában – csak az e célra rendszeresített formanyomtatványokon fogad el. A Takarékszövetkezet az Üzletfél megbízásán szereplő aláírásokat összehasonlítja az Üzletfél által bejelentett aláírás-mintákkal. Amennyiben a benyújtott megbízáson a Takarékszövetkezetnél be nem jelentett, vagy a bejelentett mintától jól felismerhetően eltérő aláírás van, a Takarékszövetkezet a megbízást nem teljesíti, azt az ok megjelölésével visszaküldi az Üzletfélnek. b) A Takarékszövetkezet nem felel a szokásos ügymenet során alkalmazott gondos vizsgálattal sem felismerhető hamis vagy hamisított megbízás teljesítésének következményeiért. c) Külön szerződés alapján a Takarékszövetkezet elektronikus úton a Netb@nk rendszeren keresztül benyújtott megbízásokat is elfogadja. Ilyen esetben az aláírást a rendelkezésre jogosult személyek számára megadott aláírási jelszó helyettesíti. d) Nem postai úton érkezett megbízásokat a Takarékszövetkezet csak a meghirdetett időben fogadja el tárgynapi teljesítésre, amit az egységekben kifüggesztett Hirdetményben tesz közzé. A meghirdetett teljesítési idő után érkező küldeményeket a megbízás teljesítése tekintetében következő munkanapon érkezettként kell kezelni. e) Határidőre teljesítendő megbízásokat az Üzletfél tartozik a Takarékszövetkezetnek olyan időpontban benyújtani, hogy a teljesítés késedelmet ne szenvedjen. Ennek elmulasztásából eredő kárért a Takarékszövetkezet nem felel. f) A megbízások függőben tartásáért, illetőleg soron kívül teljesítéséért a Takarékszövetkezet Hirdetményében, vagy az eredeti szerződésben foglaltak szerinti díjat számítja fel.

22




g) Az Üzletfél jogosult meghatározni a megbízások teljesítésének sorrendjét. Az Üzletféllel kötött szerződés vagy jogszabály eltérő rendelkezéseinek hiányában a Takarékszövetkezet a megbízásokat érkezésük sorrendjében teljesíti. Az érkezés sorrendjére a Takarékszövetkezet nyilvántartása az irányadó. h) Tévedésen alapuló jóváírást vagy terhelést a Takarékszövetkezet az Üzletfél jóváhagyó rendelkezése hiányában is jogosult - az Üzletfél értesítése mellett - helyesbíteni. Ha a tévedést a Takarékszövetkezet követi el, az ebből eredő költségeket, károkat viseli. i) A beérkezett megbízásokat a Takarékszövetkezet kizárólag a jelen üzletszabályzatban és a vonatkozó jogszabályokban meghatározott feltételek mellett és az aláírások valódisága esetén fogadja el. A Takarékszövetkezet megtagadja a megbízást, ha teljesítése jogszabályba ütközik és a Takarékszövetkezet ezt észleli. 2.) Megbízás teljesítéséhez szükséges adatok a) A megbízásnak minden kétséget kizáróan tartalmaznia kell az ügylet tárgyát és a megbízás teljesítéséhez szükséges adatokat. b) Ha az Üzletfél a megbízásnak az általános gyakorlattól eltérő, vagy meghatározott időpontban való teljesítését igényli, a megbízáson, illetőleg azzal egyidejűleg más módon a Takarékszövetkezetet értesítenie kell. c) A Takarékszövetkezet nem felel, ha a megbízó a teljesítéshez szükséges adatokat tévesen adja meg. Az Üzletfél fizetési számlája terhére szóló megbízások esetén a Takarékszövetkezet köteles meggyőződni arról, hogy a terhelendő fizetési számla elnevezése és a fizetési számla száma megegyezik-e. d) A Takarékszövetkezet visszaküldi a megbízást, ha a megbízás vizsgálata során a tévedés felismerhető, vagy a megbízást hiányosan állították ki és a kiegészítés, vagy helyesbítés rövid úton nem volt lehetséges. 3.) A megbízás fedezete, teljesítése a) A Takarékszövetkezet minden esetben köteles teljesíteni az Üzletfél megbízását, ha annak fedezete rendelkezésre áll. b) Ha a megbízás teljesítése bármely ok miatt akadályba ütközik, a Takarékszövetkezet köteles erről az Üzletfelet haladéktalanul értesíteni. c) A jogszabályban, továbbá a fizetésiszámla-szerződésben meghatározott megbízások teljesítését a Takarékszövetkezet fedezet hiánya miatt részben, vagy egészben függőben tartja. A haladéktalanul teljesítendő megbízás esetén csak a rendelkezésre álló fedezet összegéig teljesít. d) A megbízások függőben tartásáért, illetőleg soron kívüli teljesítéséért, vagy a fedezet megelőlegezéséért a Takarékszövetkezet a Hirdetményben, vagy az egyedi szerződésekben foglaltak szerinti díjat, illetőleg kamatot számíthatja fel.

23




e) A pénzforgalomra vonatkozó hatályos jogszabályok rendelkezései alapján az Üzletfél jogosult meghatározni a megbízások teljesítésének sorrendjét. Az Üzletféllel kötött szerződés vagy jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában a Takarékszövetkezet a megbízásokat érkezésük sorrendjében végzi. f) A Takarékszövetkezet az Üzletfél rendelkezése nélkül is jogosult megterhelni az Üzletfél nála vezetett számláját a hitelintézeti tevékenysége körében keletkezett követelésével. g) Az Üzletfél fizetésre szóló megbízását a terhelés megkezdéséig visszavonhatja, vagy módosíthatja. Ha ez nem írásban történik, a Takarékszövetkezet írásbeli megerősítésig a teljesítést függőben tartja. h) Tévedésen alapuló jóváírást vagy terhelést a Takarékszövetkezet az Üzletfél jóváhagyó rendelkezése hiányában is jogosult - az Üzletfél egyidejű értesítése mellett helyesbíteni. i) Ha a tévedést a Takarékszövetkezet követi el, az ebből eredő költségeket, károkat tartozik viselni. j) A megbízások teljesítéséről a Takarékszövetkezet bankszámla kivonattal, vagy más erre alkalmas módon értesíti az Üzletfeleit. k) A megbízás csak írásban, új megbízás benyújtásával egészíthető ki, vagy helyesbíthető (módosítás). A megbízást – szerződés vagy jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a Takarékszövetkezet munkafolyamatának megkezdéséig lehet visszavonni vagy módosítani. A Takarékszövetkezet az ezt követően érkezett módosítás illetve visszavonás esetén jogosult az eredeti megbízás szerint eljárni azzal, hogy – lehetőség szerint – megkísérli a még el nem végzett munkafolyamatok leállítását. A megbízások módosításával, visszavonásával kapcsolatban a Takarékszövetkezet díjat számít fel, továbbá a felmerült költségek is az Üzletfelet terhelik. l) A Takarékszövetkezet a jogszabályba ütköző megbízások teljesítését megtagadhatja akkor is, ha azok teljesítésére szerződésben korábban kötelezettséget vállalt. Ha a megbízás érvényességét jogszabály hatósági engedélyhez köti, a Takarékszövetkezet jogosult meggyőződni az engedély meglétéről, ennek hiányában a megbízást teljesítés nélkül visszaküldeni. m) A Takarékszövetkezet felfüggeszti az ügyleti megbízás teljesítését, ha az ügyleti megbízással kapcsolatban pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény ellenőrzéséhez a pénzügyi információs egységként működő hatóság azonnali intézkedését látja szükségesnek. 4.) Pénztárszolgálat A Takarékszövetkezetnél készpénzbefizetésre, illetve készpénzfelvételre vonatkozó megbízások tárgynapi teljesítésre történő befogadása a pénztári nyitva tartás alatt történik. A pénztári nyitva tartás kirendeltségenként változó.

24




A Takarékszövetkezet készpénzfelvétel esetén a személyazonosság és a készpénzfelvételi jogosultság igazolását kérheti. A kirendeltségek pénztáraiban kifüggesztett összeghatár feletti, valamint forinttól eltérő valutanemben teljesítendő készpénzfelvételi igényt az esedékességet megelőző munkanapon a hirdetményben foglalt időpontig telefonon be kell jelenteni az érintett kirendeltségnél. A Takarékszövetkezet a nála számlával rendelkező Üzletfeleitől díjmentesen teljes értékben beváltja a selejtes, illetve a forgalomból kivont, de még átváltható bankjegyeket és érméket. A Takarékszövetkezet visszautasíthatja – a mindenkori hatályos jogszabályi előírások szerint – az egyértelműen nem azonosítható, a hiányos, vagy más okból sérült fizetési eszköz elfogadását. A hamisgyanús bankjegyeket/érméket a Takarékszövetkezet az erről készített jegyzőkönyv alapján bevonja és a Magyar Nemzeti Bank felé továbbítja megvizsgálás céljából. Amennyiben a Magyar Nemzeti Bank szakvéleménye szerint a bankjegy/érme valódi, azt az Üzletfélnek készpénzben visszaszolgáltatja, vagy számláján az összeget jóváírja. A vizsgálat idejére – továbbá, ha a fizetőeszköz hamis – az Üzletfél számára a Takarékszövetkezet ellenértéket, kártérítést, kártalanítást nem nyújt.

VII. Fizetési számlák (bankszámlák) 1.) Bankszámlaszerződés, fizetésiszámla-szerződés Bankszámlaszerződéssel a pénzintézet kötelezettséget vállal arra, hogy a vele szerződő fél (számlatulajdonos) rendelkezésére álló pénzeszközöket kezeli és nyilvántartja, azok terhére a szabályszerű kifizetési és átutalási megbízásokat teljesíti, a számlatulajdonost a számla javára és terhére írt összegekről, valamint a számla egyenlegéről értesíti. (régi Ptk. 529. § (1) bekezdés) Fizetésiszámla-szerződés alapján a számlavezető a számlatulajdonos számára, pénzforgalmának lebonyolítása érdekében folyószámla (a továbbiakban: fizetési számla) nyitására és vezetésére, a számlatulajdonos díj fizetésére köteles. (Ptk. 6:394. §) A Takarékszövetkezet a számlatulajdonossal Keretszerződést köt a fizetési számla vezetéséről és a hozzá kapcsolódó pénzforgalmi szolgáltatásokról. A Keretszerződést a bankszámlaszerződés/fizetésiszámla-szerződés és a kapcsolódó Általános Szerződési Feltételek, az egyes fizetési műveletekre vonatkozó tájékoztatók, külön szerződéssel igénybe vehető szolgáltatásokra kötött szolgáltatási szerződések a kapcsolódó ÁSZF-ekkel, a Takarékszövetkezet jelen Általános Üzletszabályzata, a Takarékszövetkezet Hirdetménye és a fizetési megbízások benyújtásának és teljesítésének rendjéről szóló tájékoztatója együttesen alkotják. A Takarékszövetkezet a bankszámlaszerződésben/fizetésiszámla-szerződésben vállalja, hogy az Üzletfél fizetési számláján rendelkezésre álló pénzeszközöket kezeli és nyilvántartja, a fizetési számla terhére és javára befogadott szabályszerű megbízásokat a pénzforgalom lebonyolítására vonatkozó jogszabályi előírások szerint teljesíti. A pénzforgalmi bankszámla nyitására köteles Üzletfelei részére a Takarékszövetkezet pénzforgalmi bankszámlát, természetes személyek számára lakossági bankszámlát nyit. 25




Valamennyi fizetési számla az Üzletfél, mint számlatulajdonos teljes vagy rövidített nevét (cégnevét) viseli, és számlaszámmal van ellátva. Takarékszövetkezet jogosult az Üzletfél fizetési számlájának számát megváltoztatni, erről az Üzletfelet előzetesen, legalább 30 naptári nappal korábban értesítenie kell. Az értesítés elmulasztásából eredő károkért a Takarékszövetkezetet terheli felelősség. A Takarékszövetkezet 14-18 év közötti természetes személy Üzletfél részére az Üzletfél törvényes képviselőjének írásbeli nyilatkozata alapján nyit és vezet fizetési számlát. A fizetési számla megnyitásának előfeltétele, hogy a számlanyitáshoz és azonosításhoz jogszabályban illetve a Takarékszövetkezet szabályzataiban meghatározott dokumentumokat az Üzletfél benyújtsa (pl.: Társasági szerződés, Alapító okirat, Alapszabály a Cégbíróság, illetve a nyilvántartást vezető szerv által érkeztetve, továbbá az adószámot, statisztikai számjelet igazoló okirat, amennyiben ezek előfeltételei az Üzletfél vállalkozása létrejöttének). A számla felett az Üzletfél írásban vagy elektronikus módon, a pénzforgalomra vonatkozó jogszabályok keretei között, a Takarékszövetkezet által előírt formai követelményeknek megfelelően rendelkezhet. Az Üzletfél köteles számlanyitáskor a Takarékszövetkezet által rendszeresített módon a számla felett rendelkezni jogosultat bejelenteni. Két néven vezetett bankszámla esetén az Üzletfelek (mint számlatulajdonosok) a számla megnyitásakor meghatározzák a számla feletti rendelkezés módját, amely lehet együttes vagy önálló. Ha a rendelkezés módja önálló, akkor a két néven vezetett közös számlára érkező teljes összegekről mindkét tulajdonos külön-külön rendelkezést foganatosíthat. Amennyiben a számla feletti rendelkezés módja együttes, akkor a számlatulajdonosok csak együttesen, mindkét Üzletfél által aláírva adhatnak megbízásokat. A két néven vezetett számla feletti rendelkezés módját a tulajdonosok csak együtt módosíthatják. A két néven vezetett közös számla tulajdonosainak a Takarékszövetkezettel szemben fennálló, a bankszámlaszerződésből/fizetésiszámla-szerződésből eredő kötelezettségei egyetemlegesek. A Takarékszövetkezet cégbejegyzést, hatósági nyilvántartásba vételt megelőzően ideiglenes jelleggel fizetési számlát nyithat az Üzletfél javára, amely a vállalkozáshoz törvényben előírt és a bejegyzés feltételéül szolgáló pénztőke hitelintézeti elhelyezését igazolja. Az Üzletfél bejegyzése, illetve nyilvántartásba vétele esetén a számlát véglegesíteni kell, ha ez a fizetési számla megnyitásától számított 90 napon belül nem történik meg, vagy az Üzletfél bejegyzés iránti kérelmét elutasították, akkor a számlát meg kell szüntetni. A Takarékszövetkezet az Üzletfél írásos rendelkezése alapján vagy az Üzletféllel kötött bankszámlaszerződés/fizetésiszámla-szerződés szerint az Üzletfél kötelezettségeinek teljesítésére szolgáló, a fizetési számlához kapcsolódóan elkülönített számlát (számlákat) nyithat. Az elkülönített számlák nyithatók: a) az Üzletfél szabad rendelkezése alá tartozó; vagy b) az Üzletfél szabad rendelkezése alól kikerült pénzeszközök kezelése céljából. Az elkülönített számlákon kezelt, az Üzletfél szabad rendelkezése alól már kikerült pénzeszközök (pl. óvadékként, illetve akkreditívvel, bankgaranciával, fedezetigazolással

26




kapcsolatos elkülönítés), az elkülönítés tartama alatt csak a meghatározott célra használhatók fel. Az elkülönített számlák feletti rendelkezés módjáról az Üzletfélnek a számlanyitásra vonatkozó rendelkezés benyújtásával egyidejűleg, az erre a célra rendszeresített formanyomtatvány kitöltésével rendelkeznie kell, kivéve, ha az elkülönített számla felett ugyanazon személyek részére és módon biztosít rendelkezési jogosultságot, mint a kapcsolódó fizetési számla esetében. A fizetési számlák közötti elszámolás útján történő fizetéseket akkor kell teljesítettnek tekinteni, amikor a pénzösszeget a jogosult fizetési számláján jóváírták, kivéve, ha jogszabály, vagy megállapodás erről másként rendelkezik. Az átutalási megbízások tárgynapi teljesítésének üzemideje a Takarékszövetkezet üzlethelyiségeiben kifüggesztett Hirdetményben került megjelölésre. A befogadási határidőn túl benyújtott megbízásokat - az értéknapos megbízásokat kivéve következő munkanapi teljesítéssel fogadja be a Takarékszövetkezet. A Netb@nk rendszeren keresztül indított átutalási megbízások tárgynapi teljesítésének üzemideje a Hirdetményben és a honlapon (www.bolytksz.hu) kerül közzétételre. A fizetési megbízások jóváírásának kirendeltségben kifüggesztett és a Takarékszövetkezet ügyintézői adnak.

várható időpontjáról honlapon közzétett

bővebb felvilágosítást Hirdetmény, továbbá

a a

Az Üzletfél és a Takarékszövetkezet között létrejött pénzügyi szolgáltatásra vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó szerződés alapján keletkező követeléseit a Takarékszövetkezet beszámítási jogával élve az előnyösen rangsorolt hatósági átutalást és átutalási végzést követően, de még az Üzletfél által kezdeményezett megbízások előtt teljesíti. Ha az Üzletfél forintszámláján a megbízások fedezete nem áll rendelkezésre, akkor a tételeket – sorbaállítási szerződés megléte esetén – a fedezet biztosításáig, legfeljebb azonban a szerződésben meghatározott időpontig a Takarékszövetkezet automatikusan sorba állítja. Sorbaállítási szerződés hiányában a fedezetlen megbízásokat a vonatkozó jogszabályi előírásokban meghatározott eseteket és a rendszeres átutalást kivéve a könyvelési nap végén a Takarékszövetkezet törli. A fedezethiányról, valamint a törölt tételekről az Üzletfél a bankszámlakivonatból értesül. Rendszeres átutalási megbízással az Üzletfél meghatározott összegnek meghatározott időpontokban (terhelési napokon) ismétlődően történő átutalására ad megbízást a Takarékszövetkezetnek. Mivel a rendszeres átutalási megbízás adásával az Üzletfélnek az a célja, hogy ne kelljen meghatározott időközönként ugyanolyan összegről szóló egyszeri átutalási megbízást benyújtania, ezért a Takarékszövetkezet, ha az Üzletfél által a rendszeres átutalási megbízásban megadott összeg a meghatározott terhelési napon nem áll rendelkezésre, az Üzletfél fizetési számláján 30 napig sorba állítja a megbízást. A rendszeres átutalási megbízást fedezetlenség miatt 30 napi sorbaállás után törli a Takarékszövetkezet.

27




2.) Bankszámlakivonat A Takarékszövetkezet a fizetési számlákon történő terhelésekről és jóváírásokról, továbbá a fizetési számla egyenlegéről írásban – vagy külön megállapodás alapján más módon (pl. elektronikus úton) – bankszámlakivonattal értesíti az Üzletfelet, kivéve, ha az Üzletfél írásban úgy rendelkezik, hogy nem kér rendszeres tájékoztatást. A bankszámlakivonat a fizetési számlán végrehajtott bankművelet azonosításhoz szükséges valamennyi adatot tartalmazza. A kivonatot minden olyan munkanapon el kell készíteni, amelyen az adott pénzforgalmi számlán terhelés vagy jóváírás történik. Lakossági bankszámlán történt terhelésről, illetőleg jóváírásról havonta egy alkalommal, a tárgyhónapot követő 10. munkanapon kell az Üzletfelet kiértesíteni. Ha az Üzletfél a számlakivonatra annak elküldésétől számított 15 munkanapon belül bejelentett módon aláírt - írásbeli észrevételt nem tesz, a Takarékszövetkezet a kivonatot elfogadottnak tekinti. 3.) Kamatozó bankszámlák A Takarékszövetkezet mindenkor érvényes Hirdetményben rögzített mértékű kamatot fizet a fizetési számlán elhelyezett összegek után. A kamatjóváírás a lakossági fizetési számlák esetében minden naptári év végén esedékes, a vállalkozói számlák esetében a kamatjóváírás negyedévente kerül elszámolásra. A Takarékszövetkezet a kamatot a zárlati elszámolás során jóváírja az Üzletfél bankszámláján. 4.) A fizetési számla megszűnése a) A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtására vonatkozó keretszerződés határozatlan időre szól. Az Üzletfél felmondási idő nélkül felmondhatja a keretszerződést. A Takarékszövetkezet az Üzletfél szerződésszegése esetén azonnali hatállyal felmondhatja a keretszerződést, minden más esetben két hónap felmondási időt biztosít az Üzletfél részére. b) Két néven vezetett közös fizetési számla esetén a felmondási jogot a számlatulajdonosok csak együttesen gyakorolhatják. A Takarékszövetkezetnek a számla megszüntetését kezdeményeznie kell, ha a számlatulajdonos számláján a zárlat során a bankköltségek elszámolásához nem áll rendelkezésre fedezet, és a tartozását a számlatulajdonos a felszólító levél kiállításától számított 15 napon belül nem rendezi. c) A keretszerződés felmondásakor az Üzletfél köteles a Takarékszövetkezettel szemben fennálló tartozását rendezni. Felmondás esetén a fizetési számla egyenlege esedékessé válik és az Üzletfél köteles a Takarékszövetkezetet felmenteni minden olyan kötelezettség alól, amelyet az Üzletfél terhére, vagy javára vállalt. Ha a felmentés nem lehetséges, az Üzletfél köteles a Takarékszövetkezet kötelezettségeinek terjedelméhez igazodó biztosítékot nyújtani a Takarékszövetkezet számára.

28




VIII. Betétügyletek 1.) Betételhelyezés a) Betételhelyezés esetén az Üzletfél meghatározott pénzösszeget ad át a Takarékszövetkezetnek azzal a feltétellel, hogy a Takarékszövetkezet meghatározott későbbi időpontban köteles ugyanakkora pénzösszeget visszaszolgáltatni és a pénzösszeg után kamatot vagy egyéb hozadékot fizetni. b) Betételhelyezés történhet a fizetési számla mellett, illetve más betétszerződés, betétkönyv, vagy egyéb betéti okirat alapján. c) Takarékbetétet csak természetes személy jogosult elhelyezni. 2.) Az Országos Betétbiztosítási Alap (a továbbiakban: OBA) által biztosított betétek a) Az OBA által nyújtott biztosítás csak a névre szóló betétre terjed ki. b) Az OBA által nyújtott biztosítás - a VIII. 2.) c) pontban meghatározott kivétellel - a betétek számától és pénznemétől függetlenül kiterjed minden olyan betétre, amelyet ba) 1993. június 30-ig jogszabályban vállalt állami garancia, illetve állami helytállás nélkül, valamint bb) 1993. június 30-át követően állami garancia nélkül az OBA-ban tagsággal rendelkező hitelintézetnél helyeztek el. c) Az OBA által nyújtott biztosítás kiterjed az 1993. június 30-ig sorozatban értékpapírszerűen kibocsátott vagy forgalomba hozott betéti okiratra, tekintet nélkül annak elnevezésére. d) Az 1993. június 30-át megelőzően kötött betétszerződések alapján elhelyezett - állami garanciával (helytállással) biztosított - betétekbe az 1993. június 30-át követően teljesített új befizetés e törvény rendelkezéseinek megfelelően - az OBA által - biztosított. 3.) Az OBA által nem biztosított betétek 3.1. Az OBA által nyújtott biztosítás nem terjed ki a) a költségvetési szerv, b) a tartósan száz százalékban állami tulajdonban lévő gazdasági társaság, c) a helyi önkormányzat, d) a biztosító, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, valamint a magánnyugdíjpénztár, e) a befektetési alap, f) a Nyugdíjbiztosítási Alap valamint ezek kezelő szervezetei, és a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv, g) az elkülönített állami pénzalap, h) a pénzügyi intézmény, i) az MNB, j) a befektetési vállalkozás, a tőzsdetag, az árutőzsdei szolgáltató, 29




k) a kötelező vagy önkéntes betétbiztosítási, intézményvédelmi, befektetővédelmi alap, illetve a Pénztárak Garancia Alapja, l) a kockázati tőketársaság és a kockázati tőkealap betéteire, valamint a felsoroltak külföldi megfelelőinek betéteire. Az előző felsorolás a) és c) pontjától eltérően az OBA által nyújtott biztosítás kiterjed a helyi önkormányzat, valamint a helyi önkormányzat által alapított költségvetési szerv betétjére, amennyiben a tárgyévet két évvel megelőző évi beszámolója adatai alapján a helyi önkormányzat költségvetési mérlegfőösszege nem haladja meg az ötszázezer eurót. A fenti összeghatár forintösszegét a tárgyévet két évvel megelőző év utolsó munkanapján érvényes, a jegybanki feladatkörében eljáró MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyam alapján kell meghatározni. 3.2. Az OBA által nyújtott biztosítás nem terjed ki továbbá az olyan betétre, amelyről bíróság jogerős ítélettel megállapította, hogy az abban elhelyezett összeg pénzmosásból származik. 4.) Az OBA által fizetett kártalanítás Az OBA által fizetett kártalanításra vonatkozó szabályokat a Hpt. alábbi rendelkezései tartalmazzák: „214. § (1) Az OBA a kártalanításra jogosult személy részére azon betétkövetelésből, amely olyan hitelintézettel szemben áll fenn, amelynek engedélyét a Felügyelet a 33. § (1) bekezdése alapján vonta vissza, vagy amelynek felszámolását a bíróság elrendelte, először a tőke, majd a kamat összegét személyenként és hitelintézetenként összevontan legfeljebb százezer euró összeghatárig - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - forintban fizeti ki kártalanításként. (2) A kártalanítás forintösszegét a kártalanítás 217. § (1) bekezdésében meghatározott kezdő időpontjának napját megelőző napon érvényes a jegybanki feladatkörében eljáró MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyam alapján kell meghatározni. (3) Devizabetét esetén a kártalanítás összegének, valamint az e bekezdés szerinti összeghatárának megállapítása - a kifizetés időpontjától függetlenül - a kártalanítás 217. § (1) bekezdésében meghatározott kezdő időpontjának napját megelőző napon érvényes, a jegybanki feladatkörében eljáró MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon történik. (4) A Magyarországon székhellyel rendelkező hitelintézet külföldi fióktelepénél elhelyezett betétek alapján járó kártalanítást az OBA a fióktelep országának hivatalos devizanemében fizeti ki. Ha a fióktelep országának hivatalos devizája nem euró, először a kártalanítási összeghatárnak megfelelő forintösszeget kell a 217. § (1) bekezdésében meghatározott kezdő időpontot megelőző napon érvényes, a jegybanki feladatkörében eljáró MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon megállapítani, majd ugyanezen napi a jegybanki feladatkörében eljáró MNB által közzétett hivatalos forint/devizaárfolyamon a fióktelep országának hivatalos devizájában a kártalanítás összegét megállapítani. (5) Az OBA azon betétkövetelés tőkeösszege után, amely olyan hitelintézettel szemben áll fenn, amelynek engedélyét a Felügyelet a 33. § (1) bekezdése alapján vonta vissza, vagy amelynek felszámolását a bíróság elrendelte, a még nem tőkésített és ki nem fizetett kamatot a kártalanítás 217. § (1) bekezdésében meghatározott kezdő időpontjáig legfeljebb az (1) bekezdésben meghatározott összeghatárig a szerződés szerinti kamatlábbal téríti meg a kártalanításra jogosult személy részére.

30




(6) Nyereménybetétek esetén - a betét elhelyezésének időpontjától függetlenül - a betétes legfeljebb az (1) bekezdésben meghatározott összeghatárig a betét névértékének megfelelő összegű kártalanításra jogosult. (7) A betétes az (1)-(6) bekezdés szerinti kártalanítást meghaladó kifizetésre az OBA-val szemben semmilyen jogcímen nem tarthat igényt. (8) Közös betét esetén az (1)-(3) bekezdésben meghatározott kártalanítási összeghatárt a kártalanításra jogosult minden személy esetén külön kell számításba venni. A kártalanítási összeg számítása szempontjából - eltérő szerződési kikötés hiányában - a betét összege a betéteseket azonos arányban illeti meg. (9) Hitelintézetek egyesülése vagy fiókteleppé alakulása, valamint betétállomány átruházása esetén a betéteseket legalább egy hónappal a változást megelőzően írásban tájékoztatni kell a változásról, kivéve, ha a szanálási jogkörében eljáró MNB vagy a Felügyelet üzleti titok vagy a pénzügyi stabilitás védelme érdekében rövidebb határidőt tesz lehetővé. (10) A hitelintézetek egyesülése vagy fiókteleppé alakulása, valamint a betétállomány átruházása esetén az (1)-(3) bekezdés szerinti összeghatár szempontjából 3 hónapig külön betétnek minősülnek egyazon betétesnek az egyesülés, átruházás, illetve a fiókteleppé alakulás előtt az összeolvadó, beolvadó, átadó, átvevő vagy átalakuló hitelintézetnél elhelyezett betétei. (11) Az olyan betétre, amellyel kapcsolatban pénzmosás alapos gyanúja miatt büntetőeljárás van folyamatban, az eljárás jogerős befejezéséig kártalanítás nem fizethető ki. (12)1 (13) A betétes elhalálozása esetén - a betétek elhelyezésének időpontjától függetlenül - az örökhagyó és az örökösök betétjét a hagyatékátadó végzés vagy a bírósági ítélet jogerőre emelkedésétől számított egy évig vagy a rögzített kamatozású kamatperiódus végéig - a kettő közül a későbbi időpontig - külön betétnek kell tekinteni és az (1)-(3) bekezdés szerinti kártalanítási összeghatár meghatározásánál nem kell összevonni az örökösök más betéteivel. Az örökhagyó betétje után a kártalanítás az (1)-(3) bekezdésben meghatározott összeghatárig fizetendő ki, függetlenül az örökösök számától. Ezt a rendelkezést a közös betétekre is alkalmazni kell. (14) Az (1)-(3) bekezdés alkalmazása során az egyéni vállalkozó által elhelyezett betét elhelyezésének időpontjától függetlenül - az ugyanazon személy által magánszemélyként elhelyezett betéttől külön betétnek minősül. (15) A közjegyzői, végrehajtói, ügyvédi letéti, őrzési tevékenységhez kapcsolódóan a hitelintézetnél nyitott számlák - amelyeket a hitelintézet nem a 6. § (1) bekezdése szerinti letéti szolgáltatás keretében vezet - az (1)-(3) bekezdésének alkalmazása során elhelyezésének időpontjától függetlenül a kártalanítási összeghatár szempontjából külön betétnek minősülnek a közjegyzőnek, végrehajtónak, ügyvédnek a hitelintézetnél lévő más betéteitől. E számlára (több számla esetén valamennyi számlára külön-külön) a közjegyzővel, végrehajtóval, ügyvéddel szemben a 213. § (1) bekezdés l) pontjában rögzített kizáró ok fennállása esetén is kiterjed az OBA által nyújtott biztosítás. Az OBA jogosult - a 217. § szerinti kártalanítási eljárás során - az ügyvédi kamarai szabályzatban előírt letéti nyilvántartásnak az ügyvédtől (ügyvédi irodától) való bekérésével ellenőrizni, hogy a kártalanítási összeghatár szempontjából külön betétnek minősül-e az ügyvédi letéti számlán elhelyezett összeg. 214/A. § (1) A 214. § (1) bekezdésben meghatározott értékhatárt meghaladóan az OBA a kártalanításra jogosult természetes személy részére további legfeljebb ötvenezer euró összeghatárig fizet kártalanítást azon betétkövetelések esetén, amelyeket a kártalanítás kezdő napját megelőző három hónapban elkülönített számlán helyeztek el és a (2) bekezdésben

1

Hatályon kívül helyezte: 2014. évi CIV. törvény 97. § f). Hatálytalan: 2015. VII. 3-tól.

31




meghatározott eredetüket a (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelően igazolták a tagintézet részére. (2) Az (1) bekezdés abban az esetben alkalmazandó, ha a betét forrása a) lakóingatlan eladása, lakásbérleti vagy lakáshasználati jog eladása, b) munkaviszony megszűnéséhez, nyugdíjazáshoz kapcsolódó juttatás, c) biztosítási összeg vagy d) bűncselekmény áldozatainak vagy tévesen elítélteknek járó kártérítés. (3) A jogosult a betét forrását az elkülönített számlán történő elhelyezés napján a következő okiratokkal igazolja: a) a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben 30 napnál nem régebbi adásvételi szerződés vagy tulajdonjog, bérleti jog, használati jog átruházására irányuló egyéb okirat másolata, b) a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben 30 napnál nem régebbi munkáltatói, kifizetői igazolás, c) a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben a biztosító 30 napnál nem régebbi igazolása, d) a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben a bíróság 30 napnál nem régebbi határozata. 215. § (1) Az OBA által biztosított betétek esetében a hitelintézet és a betétes közötti beszámításnak kizárólag akkor van helye, ha a betétesnek a hitelintézettel szemben a kártalanítás 217. § (1) bekezdésében meghatározott kezdő időpontját megelőzően lejárt tartozása van. A beszámítás feltétele, hogy a hitelintézet a betétre vonatkozó szerződés megkötésekor a vonatkozó szerződési feltételek rögzítésével tájékoztatja a betétest az e bekezdés szerinti beszámításról a kártalanítási összeg meghatározásánál. (2) A hitelintézet kártalanítás esetén a betétekre vonatkozó adatok átadásával egyidejűleg köteles a beszámítási igényét az OBA-val közölni. A hitelintézet köteles a szerződési feltételek bemutatásával igazolni, hogy az (1) bekezdésnek megfelelően tájékoztatta a betétest. Ha a beszámításra sor kerül, akkor az OBA a 214. § szerinti összegből a hitelintézetet megillető és részére átutalt összeg levonása után fennmaradó összeget fizeti ki a betétes részére. (3) A kártalanítás mértékének megállapítása során az ügyfélnek az OBA tagjánál fennálló valamennyi betétkövetelését össze kell számítani. (4) Lakáscélú hitel fedezetéül szolgáló betét esetén az OBA akkor teljesít kifizetést, ha a kártalanítási összeg felvételére való jogosultság a felek megegyezése vagy bíróság, illetve hatóság jogerős határozata alapján kétséget kizáróan megállapítható. 216. § (1) Az állami kezességvállalás mellett elhelyezett betétek esetén a kártalanítás kifizetését és az államot megillető követelés érvényesítését az OBA - megegyezés szerinti térítés ellenében - az állammal írásban kötött szerződés alapján átvállalhatja. Ha az állami kezesség érvényesítése az OBA-n keresztül történik, a kifizetésre és az államot megillető követelésre a (2)-(4) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni. (2) Az állami kezesség beváltása és az ebből eredő állami követelés érvényesítése során az állam nevében az államháztartásért felelős miniszter jár el. Ha az OBA észleli, hogy a betétek között van állami kezességvállalás mellett elhelyezett betét, írásban keresi meg az államháztartásért felelős minisztert. (3) Az állami kezességvállalás mellett elhelyezett betétek esetén az államháztartásért felelős miniszter a központi költségvetés terhére a kártalanítás 217. § (1) bekezdésében meghatározott kezdő időpontjától számított negyvenöt munkanapon belül bocsátja a kezesség beváltásához szükséges pénzeszközöket az OBA rendelkezésére. Ezt az összeget az OBA kizárólag a kezesség beváltásból származó fizetési kötelezettség teljesítésére használhatja fel, amely

32




kifizetéseket az államháztartásért felelős miniszter képviselője a hitelintézetnél a helyszínen ellenőrizheti. (4) Az állami kezesség beváltása címén kifizetett összegek erejéig a hitelintézettel szembeni követelés a betétesről az államra száll át. A követelés átszállásával az állam a korábbi jogosult helyébe lép. Az állam a követeléseit a hitelintézet tevékenységi engedélyének a 33. § (1) bekezdés a) pontja szerinti visszavonása alapján indított végelszámolási eljárásban vagy a hitelintézet felszámolási eljárásában jogosult érvényesíteni. A hitelintézet a 33. § (1) bekezdés a) pontjában elrendelt tevékenységi engedély visszavonása alapján indított végelszámolása vagy felszámolása során az állam azon betétek tekintetében is jogosult hitelezőként fellépni, amelyekből származó jogok még nem szálltak át az államra, ha az állam kezességvállalás alapján egyébként fizetni köteles.” 5.) Kifizetés az OBA-ból Az OBA a) a hitelintézet tevékenységi engedélye Hpt. 33. § (1) bekezdésében meghatározott visszavonásáról hozott határozat közzétételének, b) a Felügyelet a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény 17/T. § (5) bekezdése alapján hozott határozata közlésének vagy c) a felszámolási eljárás kezdeményezése esetén a bíróság felszámolást elrendelő végzése közzétételének időpontját követő napon [az a)-c) pont a továbbiakban együtt: a kártalanítás kezdő időpontja] megkezdi és húsz munkanapon belül befejezi a betétesek részére a kártalanítás kifizetését. A kártalanítás kifizetéséhez a betétesnek nem kell kérelmet benyújtania. A kifizetési határidő hosszabb lehet, ha:  a betétes jogosultsága bizonytalan vagy a betét jogvita tárgyát képezi,  a betét kifizetését kormányok vagy nemzetközi szervezetek korlátozták,  a betétre a Hpt. 214/A. § alapján magasabb kártalanítási összeghatár vonatkozik,  a betét tulajdonosa helyi önkormányzat vagy  a kártalanítást a fióktelep létesítésének helye szerinti ország betétbiztosítási rendszere fizeti ki a Hpt. 209. § (9)-(10) bekezdése alapján. Az OBA legalább két országos napilapban, valamint honlapján közzéteszi a betétesek kártalanításának feltételeit és a lebonyolításával kapcsolatos információkat. Az OBA által közzétett információkat a kártalanítással érintett hitelintézet a honlapján is közzéteszi. A betétet gyűjtő hitelintézet a névre szóló betét esetén köteles a betétes nevén kívül - a Hpt. 2. mellékletben felsoroltak közül az OBA előírásai szerint - két további azonosító adatot nyilvántartani, a kártalanításra való jogosultság egyértelmű megállapítása érdekében. A kifizetések teljesítése hitelintézetnek adott megbízás, a kártalanítási összeg hitelintézethez a betétes részére történő átutalása, fizetési számláról a Posta Elszámoló Központot működtető intézményen keresztül történő készpénzkifizetés, közvetlen kifizetés vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszköz útján az elhelyezés országának törvényes fizetőeszközében történik.

33




6.) Betétek okmányai a) A Takarékszövetkezet által kiállított betéti okmányoknak tartalmaznia kell a Takarékszövetkezet teljes nevét, az okmány megnevezését és sorszámát, kiállítás keltét, betét összegét, a kamatlábat, betétes megnevezését, könyves betéteknél az egyes befizetések és kifizetések igazolását. b) A betét ellenében kiadott okmány lehet névre szóló, vagy az Üzletfél rendelkezési jogát egyéb kikötéssel fenntartó. A betétkönyv, betéti okirat elvesztését, megsemmisülését a Takarékszövetkezet illetékes fiókjánál haladéktalanul be kell jelenteni, és közjegyzőnél megsemmisítési eljárást kell kezdeményezni. 7.) Számlabetét a) A Takarékszövetkezetnél bankszámlaszerződés/fizetésiszámla-szerződés alapján elhelyezett betét lehet látra szóló, illetőleg meghatározott időre szóló. A fizetési számla pozitív egyenlege látra szóló betétnek minősül. b) A Takarékszövetkezet a lakossági bankszámla, illetve a pénzforgalmi számla keretszerződés megkötésekor az Üzletfél rendelkezésére bocsátja a kapcsolódó Általános Szerződési Feltételeket, melyek a számlabetétekre vonatkozó szerződéses rendelkezéseket is tartalmazzák. c) A Takarékszövetkezetnél fizetési számlával rendelkező Üzletfél – külön szerződéskötés nélkül – eseti megbízásokkal, az általa meghatározott összegeket, meghatározott futamidőre lekötött betéti konstrukciókban helyezheti el. d) Az Üzletfél kötelessége, hogy a betétként elhelyezett összeget a megbízásban meghatározott időtartamig a Takarékszövetkezetnél tartsa, ennek megszegése a kamatra való jogosultság részbeni, vagy teljes elvesztésével jár. e) A Takarékszövetkezetnél elhelyezhető betétek fajtáiról és elhelyezési feltételeiről külön üzletági szabályzatok (általános szerződési feltételek) rendelkeznek. 8.) Betétek kamatai a) A Takarékszövetkezet Hirdetményében teszi közzé a betéttípusok kamatkondícióit. A Takarékszövetkezet Hirdetménye elérhető a Takarékszövetkezet kirendeltségeiben és honlapján (www.bolytksz.hu). b) A betét – ha jogszabály, vagy a szerződés eltérően nem rendelkezik – az elhelyezés napjától a megszűnést (kivétet) megelőző napig kamatozik. c) Takarékbetétek esetén a kamatszámítás módjára a következő képletet kell alkalmazni: tőke x kamatláb% x 30 36.000

34




d) Az egyes betétkonstrukciók legkisebb betéti összege, legrövidebb lekötés időtartama és a kamatszámítása az adott betét termék leírásában került részletesen leszabályozásra. e) A 82/2010. (III. 25.) Korm. rendelet rendelkezése alapján a hitelintézeteknek az üzletszabályzatban az egyes betéti szerződések esetében rögzített kamatszámítási módszeren kívül az egységesített betéti kamatláb mutatót (a továbbiakban: EBKM) is ki kell számítania. Ha a betét lejáratáig hátralévő lekötési idő 365 napnál kevesebb, az EBKM kiszámítására az alábbi képletet kell alkalmazni:

Ahol n = kamatfizetések száma r = Az EBKM századrésze t = a betételhelyezés napjától a i-edik kifizetésig hátralévő napok száma (k+bv)i = az i-edik kifizetéskor kifizetett kamat és betétösszeg visszafizetés összege Ha a betét lejáratáig hátralévő lekötési idő legalább 365 nap, az EBKM kiszámítása az alábbiak szerint történik:

ahol n = kamatfizetések száma ti = a betételhelyezés napjától az i-edik r = az EBKM századrésze (k+bv)i.= az i-edik kifizetéskor kifizetett kamat és betétösszeg visszafizetés összege. f) A takarékbetét, takaréklevél betét utáni kamat - teljes kifizetés esetét kivéve - minden év december 31-én esedékes, vállalkozási számlák tőkésítése minden negyedév végén történik. Minden hónap 30 naposnak tekintendő. Az esedékességkor fel nem vett kamatot a betét összegéhez hozzá kell adni (tőkésítés). g) Egyes betétek (pl. takaréklevél) kamatai külön nem, csak a betét megszűnésekor vehetők fel. Kivétel ez alól, ha az adott fix címletű betét jogfolytonos - kisebb címletre történő felváltását az adott betétre vonatkozó általános szerződési feltételek lehetővé teszik, a kifizetett betétre az elfekvési időtartamtól függő, hirdetményben meghirdetett kamat fizetendő. h) A szerződés szerinti lekötési idő előtt felvett betét után a Takarékszövetkezet a Hirdetményében külön közzé tett lekötési időn belüli felvét esetére meghatározott kamatot fizeti.

35




i) A Takarékszövetkezet jogosult az általa forgalmazott betétkonstrukciók kamatát a futamidő alatt egyoldalúan módosítani. A Takarékszövetkezet a kamatváltoztatás egyoldalú módosításának jogát az alábbi feltételek valamelyikének bekövetkezése esetén gyakorolja: A jogi, szabályozói környezet megváltozása  a Takarékszövetkezet tevékenységére, működési feltételeire vonatkozó vagy ahhoz kapcsolódó jogszabályváltozás, jegybanki rendelkezés vagy a pénzügyi intézményre kötelező egyéb szabályozók megváltozása;  a Takarékszövetkezet tevékenységéhez kapcsolható közteher- (pl. adó-) fizetési kötelezettségének változása;  a kötelező tartalékolási szabályok pénzügyi intézményre kedvezőtlen változása;  kötelező betétbiztosítás összegének, vagy díjának változása. A pénzpiaci feltételek, a makrogazdasági környezet módosulása  a pénzügyi intézmény forrásköltségeinek változása / pénzpiaci forrásszerzési lehetőségek változása, így különösen, de nem kizárólagosan:  Magyarország hitelbesorolásának változása,  az országkockázati felár változása (credit default swap),  jegybanki alapkamat, a jegybanki repo- és betéti kamatlábak változása,  a bankközi pénzpiaci kamatlábak/ hitelkamatok változása,  a Magyar Állam vagy a Bank által kibocsátott kötvény és SWAP hozamgörbék egymáshoz képest történő elmozdulása,  refinanszírozást biztosító, nyilvánosan kibocsátott értékpapír hozamának, illetve kibocsátója elismert külső hitelminősítő szervezet általi kockázati besorolásának változása vagy az ilyen besoroláshoz kapcsolódó költségek megváltozása,  a Takarékszövetkezet lekötött ügyfélbetéteinek kamatának változása;  vis maior események – pénz-és tőkepiaci zavarok. A kamatmódosítást a Takarékszövetkezet legalább 15 nappal korábban hirdetmény útján közzé teszi. Ha az Üzletfél a kamatmódosítást nem fogadja el, jogában áll a szerződést 30 napos felmondási idővel felmondani. A felmondási idő lejáratáig a Takarékszövetkezet az eredeti kamatot köteles megfizetni. Amennyiben az Üzletfél nem él a szerződés felmondásának a lehetőségével, úgy a kamat mértékének módosítását részéről elfogadottnak kell tekinteni. j) A Takarékszövetkezet a fizetendő kamat összegéből csak jogszabályban előírt levonásokat eszközölhet.

IX. Hitelezés 1.) Tájékoztatás magatartási kódexnek való alávetésről A Takarékszövetkezet csatlakozott a Bankszövetség által összeállított, a lakosság részére hitelt nyújtó pénzügyi szervezetek ügyfelekkel szembeni tisztességes magatartásról szóló Magatartási Kódexhez (a továbbiakban: Magatartási Kódex) és vállalta, hogy lakossági hitelezés során e kódexben rögzített szabályok szerint jár el.

36




Az Országgyűlés és a Kormányzat jogalkotási tevékenysége eredményképpen a Magatartási Kódex számos rendelkezése 2014-ben jogszabályi szinten került szabályozásra, amely szükségessé tette a Magatartási Kódex felülvizsgálatát. A felülvizsgálat eredményeképpen az Aktualizált Magatartási Kódex (a továbbiakban: Aktualizált Magatartási Kódex) a Magatartási Kódex azon rendelkezéseit tartalmazza, amelyek a 2014. évi jogalkotási tevékenység során nem kerültek jogszabályi szinten szabályozásra. Az Aktualizált Magatartási Kódexben rögzített szabályok maradéktalan betartásával a Takarékszövetkezet azt vállalja, hogy a lakosság körében átlátható és felelős magatartást tanúsít ügyfeleivel szemben mind a hitelnyújtást megelőző időszakban, mind a felvett hitelek teljes futamideje alatt, továbbá a fizetési nehézségek felmerülése esetén követendő eljárásaikban is. Az Aktualizált Magatartási Kódex bárki számára ingyenesen és korlátozásmentesen elérhető a Takarékszövetkezet ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben, valamint a Takarékszövetkezet honlapján (www.bolytksz.hu). 2.) Hitelműveletek a) A hitelszerződés és a kölcsönszerződés a régi Ptk. szerint: Bankhitelszerződéssel a pénzintézet arra vállal kötelezettséget, hogy jutalék ellenében meghatározott hitelkeretet tart a másik szerződő fél rendelkezésére, és a keret terhére - a szerződésben meghatározott feltételek megléte esetén - kölcsönszerződést köt, vagy egyéb hitelműveletet végez; Kölcsönszerződés alapján a pénzintézet vagy más hitelező köteles meghatározott pénzösszeget az adós rendelkezésére bocsátani, az adós pedig köteles a kölcsön összegét a szerződés szerint visszafizetni. b) A hitelszerződés és a kölcsönszerződés a Ptk. szerint: Hitelszerződés alapján a hitelező hitelkeret rendelkezésre tartására, és a rendelkezésre tartott összeg erejéig kölcsönszerződés, kezességi szerződés, garanciaszerződés vagy egyéb hitelművelet végzésére vonatkozó más szerződés megkötésére, az adós díj fizetésére köteles; Kölcsönszerződés alapján a hitelező meghatározott pénzösszeg fizetésére, az adós a pénzösszeg szerződés szerinti későbbi időpontban a hitelezőnek történő visszafizetésére és kamat fizetésére köteles. c) Hitel és pénzkölcsön nyújtása a Hpt. szerint: Hitelnyújtás: a hitelező és az adós között írásban létesített hitelszerződés alapján meghatározott hitelkeret rendelkezésre tartása az adós részére, jutalék ellenében és a hitelező kötelezettségvállalása meghatározott szerződési feltételek megléte esetén a kölcsönszerződés megkötésére vagy egyéb hitelművelet végzésére; Pénzkölcsönnyújtás: a hitelező és az adós között létesített hitelvagy kölcsönszerződés alapján a pénzösszeg rendelkezésre bocsátása, amelyet az adós a szerződésben megállapított időpontban - kamat ellenében vagy anélkül - köteles visszafizetni. d) A Takarékszövetkezet hitelműveletet írásban létesített hitelszerződés vagy kölcsönszerződés alapján végez.

37




A bankhitelszerződésnek/hitelszerződésnek tartalmaznia kell a Felek azonosító adatait, a hitelkeret összegét, a hitel igénybevételének módját és feltételeit. Ha a szerződéskötéskor nem határozható meg valamennyi lényeges feltétel, a Felek azokat a hitelműveletre vonatkozó további szerződésben rögzítik. A bankhitelszerződés/hitelszerződés alapján rendelkezésére tartott hitelkeretet az Üzletfél nem köteles kölcsönként igénybe venni. A kölcsönszerződésben a Felek azonosító adatait, a kölcsön összegét, lejáratát, törlesztési feltételeit, a kamat és a teljes hiteldíj mértékét, a törlesztés kezdő és végső időpontját, továbbá a kölcsönszerződést biztosító mellékkötelezettségeket/biztosítéki szerződéseket egyértelműen rögzíteni kell. e) A Takarékszövetkezet az Üzletfél írásbeli kérelme alapján, egyedi hitelbírálatot követően köt hitel-, illetve kölcsönszerződést. f) A hitelvagy kölcsönszerződés megkötésére akkor kerülhet sor, ha a Takarékszövetkezet bírálata alapján az Üzletfél hitelképesnek minősül. A Takarékszövetkezet az Üzletfél hitelképességére vonatkozó vizsgálat szempontjait maga határozza meg, a hitelképesség vizsgálatáért a Takarékszövetkezet díjat számít fel. g) A Takarékszövetkezet a benyújtott hitelkérelem elbírálásának feltételeként kikötheti, hogy az Üzletfél számoljon be valamennyi, más pénzforgalmi szolgáltatónál levő fizetési számlájáról, üzleti érdekeltségéről, gazdálkodásáról, bocsássa rendelkezésre az évközi, illetőleg év végi mérlegét, főkönyvi kivonatát. h) A Takarékszövetkezet jogosult és köteles a hitel nyújtása előtt és annak lejárati ideje alatt tájékozódni az Üzletfél vagyoni viszonyairól, vállalkozói hitel esetén üzleti eredményeiről, a hitelkövetelést biztosító mellékkötelezettségek értékéről és érvényesíthetőségéről. i) A Takarékszövetkezet előírhatja a hitel-, illetve kölcsönszerződés, valamint az ahhoz kapcsolódó biztosítéki szerződés(ek) közjegyzői okiratba foglalását, melynek költségét az Üzletfél köteles a közjegyző részére megfizeti, a közokiratba foglalással egyidejűleg. j) A Takarékszövetkezet a hitel-, illetve kölcsönszerződésekről a Központi Hitelinformációs Rendszerbe adatokat szolgáltat, a jelen üzletszabályzat V. fejezetében írtak szerint. k) Az Üzletfél jogosult a lejárat előtt a kölcsön teljes- vagy részösszegének előtörlesztésére. A törlesztő részlet(ek) előtörlesztése, illetve a kölcsön véglejárat előtti teljes visszafizetése esetén a Takarékszövetkezet jogosult – a jogszabályban meghatározott esetek kivételével – a Hirdetmény szerinti díjat felszámítani. l) A hitelszerződés és a kölcsönszerződés felmondása. la) A Takarékszövetkezet a régi Ptk. hatálya alá tartozó hitelszerződést és kölcsönszerződést jogosult azonnali hatállyal felmondani, ha - a kölcsönnek a szerződésben meghatározott célra fordítása lehetetlen; - az adós a kölcsönösszeget a szerződésben meghatározott céljától eltérően használja; - a kölcsönre nyújtott biztosíték értéke jelentősen csökkent, és azt az adós a Takarékszövetkezet felszólítására nem egészíti ki;

38




-

-

-

az adós vagyoni helyzetének romlása vagy a fedezet elvonására irányuló magatartása veszélyezteti a kölcsön visszafizetésének lehetőségét, az adós hitelképtelenné válik, az adós a Takarékszövetkezetet a kölcsön összegének megállapításánál valótlan tények közlésével, adatok eltitkolásával vagy más módon megtévesztette, amennyiben ez a kölcsön összegének a megállapítását befolyásolta; az adós a kölcsön fedezetével, biztosítékával vagy céljának megvalósulásával kapcsolatos vizsgálatot - figyelmeztetés ellenére - akadályozza, ideértve azt az esetet is, ha a szerződésben vállalt vagy jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettségét megszegi, az adós más súlyos szerződésszegést követett el.

Ebből a szempontból az együttműködési és tájékoztatási kötelezettség megszegése súlyos szerződésszegésnek minősül. A bankszámlaszerződés felmondásáról, valamint más pénzforgalmi szolgáltatónál fizetési számla nyitásról, vagy fenntartásáról, valamint további hiteltartozás-, illetve készfizető kezesség vállalásáról azonnal tájékoztatni kell a Takarékszövetkezetet. lb) A Takarékszövetkezet a Ptk. hatálya alá tartozó hitelszerződést jogosult azonnali hatállyal felmondani, ha - az adós körülményeiben lényeges kedvezőtlen változás állt be, és az adós felszólítás ellenére nem ad megfelelő biztosítékot; - az adós a Takarékszövetkezetet megtévesztette, és ez a szerződés megkötését vagy annak tartalmát befolyásolta; vagy - az adós fedezet elvonására irányuló magatartása veszélyeztetné a hitelszerződés alapján megkötött szerződés teljesítését, továbbá - a hitelszerződésben meghatározott egyéb esetekben. A Takarékszövetkezet jogosult a hitelszerződést az adós megfelelő biztosíték adására történő felszólítása nélkül felmondani, ha nyilvánvaló, hogy az adós megfelelő biztosíték nyújtására nem képes. lc) A Takarékszövetkezet a Ptk. hatálya alá tartozó kölcsönszerződést jogosult azonnali hatállyal felmondani, ha - az adós körülményeiben lényeges kedvezőtlen változás állt be, és az adós felszólítás ellenére nem ad megfelelő biztosítékot; - a kölcsönnek a szerződésben meghatározott célra való fordítása lehetetlen, vagy az adós a kölcsönösszeget nem erre a célra használja fel; - az adós a Takarékszövetkezetet megtévesztette, és ez a szerződés megkötését vagy annak tartalmát befolyásolta; - az adós a fizetőképességére vonatkozó, valamint a kölcsön fedezetével, biztosítékával vagy céljának megvalósulásával kapcsolatos vizsgálatot akadályozza; - az adós fedezet elvonására irányuló magatartása veszélyezteti a kölcsön visszafizetésének lehetőségét; - a kölcsönre nyújtott biztosíték értéke vagy érvényesíthetősége jelentősen csökkent, és azt az adós a Takarékszövetkezet felszólítására nem egészíti ki; - az adós a kölcsönszerződés alapján fennálló fizetési kötelezettsége teljesítésével késedelembe esik, és mulasztását felszólításra sem pótolja; továbbá - a kölcsönszerződésben meghatározott egyéb esetekben.

39




A Takarékszövetkezet jogosult a kölcsönszerződést az adós megfelelő biztosíték adására történő felszólítása nélkül felmondani, ha nyilvánvaló, hogy az adós megfelelő biztosíték nyújtására nem képes. m) Ha a szerződésben foglalt kikötés nem zárja ki, az Üzletfél - a tartozása teljes összegének visszafizetése mellett - jogosult a hitel-, illetve kölcsönszerződést, vagy a hitelügyletre vonatkozó egyéb szerződést bármely időpontban, akár azonnali hatállyal is felmondani. n) A Takarékszövetkezet jogosult a hitel futamidejének meghosszabbításáért (prolongálás) – a jogszabályban meghatározott esetek kivételével – a Hirdetmény szerinti díjat felszámítani. o) A Kamatfizetés a tőketörlesztéssel egyidejűleg, vagy a kölcsönszerződésben kikötött időpontban esedékes. A Felek a tőketörlesztés tekintetében türelmi időtartamban is megállapodhatnak, a türelmi időtartamra is kiköthetik a kamat esedékességét. p) Amennyiben jogszabály nem zárja ki, úgy a kölcsön kezelésével kapcsolatos kezelési költséget a Takarékszövetkezet a folyósított kölcsönösszeg %-ában köthet ki a kölcsönszerződésben, amelyet az Üzletfél a konstrukciótól függően egy összegben, vagy éves díjként meghatározva kamatszerűen (a törlesztőrészlettel együtt vagy külön) tartozik megfizetni a Takarékszövetkezetnek. q) A teljes hiteldíj mutató számításánál figyelembe veendő összes díjon (kamat, díj, jutalék, költség, adó) és a kölcsönösszegen felül az Üzletfelet terheli a hitelbírálati díj, a közjegyzői díj, a biztosítási díj, a prolongálás és az előtörlesztés (végtörlesztés) díja, az esedékes törlesztés elmulasztása miatt felszámított késedelmi kamat, a Takarékszövetkezet által megfizetett felszólítási, levelezési és behajtási költségek, valamint a számlavezetés és a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használatának költségei és a fizetési műveletekkel kapcsolatos egyéb költségek, ha a számla fenntartását a Takarékszövetkezet nem írja elő az adott hitelszerződéshez és költségeit a fogyasztóval kötött szerződésben egyértelműen és külön feltüntették. r) A Takarékszövetkezet a hitelszerződés megkötését vagy a konkrét hitelajánlatot megelőzően a fogyasztó által megadott információk alapján írásban tájékoztatást ad a fogyasztónak a hiteltermék(ek)ről az Fhtv. mellékletét képező formanyomtatványokkal. A Takarékszövetkezet a tájékoztatót mindig a rendelkezésére álló információk és a konkrét piaci feltételek alapján készíti el, ezért az nem minősül jogilag kötelező érvényű ajánlatnak. 3.) Folyószámlahitel a) A Takarékszövetkezet jutalék ellenében a folyószámlahitel szerződésben rögzített összegű hitelkeretet tart az Üzletfél rendelkezésére. A folyószámla a hitelkeret fedezetének részét képezheti. b) A Takarékszövetkezet az Üzletfél külön rendelkezése nélkül a folyószámlahitel terhére kölcsönt folyósít akként, hogy teljesíti azokat a fizetési megbízásokat, amelyekre az Üzletfél bankszámla követelése nem nyújt fedezetet.

40




c) A Takarékszövetkezet és az Üzletfél a folyószámlahitel szerződésben megállapodik arról, hogy a Számlatulajdonos fizetési számlájának a terhére szóló hatósági átutalást és átutalási végzés alapján történő átutalást, valamint bírósági, közjegyzői határozaton vagy a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 23/C. § (1) bekezdésének megfelelő közjegyzői okiratban foglalt kötelezettségvállaláson alapuló beszedési megbízást a Takarékszövetkezet a hitelkeret terhére nem teljesít. d) A Takarékszövetkezet a kölcsön törlesztésére és a hitelkeret feltöltésére fordítja az Üzletfél folyószámláján jóváírt azon összeget, amely meghaladja az Üzletfél fizetési számlájáról a tárgynapon teljesítendő terhelési rendelések összegét. e) A folyószámlahitel szerződést az Üzletfél a hitelkeret terhére nyújtott kölcsön és járulékai egyidejű visszafizetésével felmondással szüntetheti meg, továbbá akkor, ha a fennálló kölcsöntartozás tekintetében a Takarékszövetkezet és az Üzletfél kölcsönszerződést köt. 4.) Kamat, díjak, jutalékok, költségek (hiteldíj) a) A Takarékszövetkezet a hitel-, illetőleg kölcsönszerződés keretében végzett pénzügyi szolgáltatásokért a hirdetményben meghatározottak szerinti kamatot, díjat, jutalékot és egyéb költségeket számítja fel. b) A kamatfizetés kezdő időpontja a kölcsön folyósításának napja, utolsó napja az utolsó törlesztésnek a Takarékszövetkezet számlájára, illetőleg pénztárába beérkezésének időpontja. c) A hitelkamat számításának módja a Takarékszövetkezetnél: kamat = tőkeösszeg x kamatláb% x naptári napok száma 36.000 5.) A fogyasztóval kötött hitelszerződés és kölcsönszerződés (a továbbiakban együttesen: fogyasztói kölcsönszerződés) a) A jelen üzletszabályzatnak a fogyasztói kölcsönszerződésekre vonatkozó rendelkezései a felek erre irányuló további jogcselekménye nélkül a 2015. február 1-jén fennálló szerződések részévé válnak azzal, hogy sem a fix kamatozású, sem pedig a referencia-kamatlábhoz kötött és kamatfelárral növelt hitelek kamat meghatározási módja és a meghatározott kamat feltételei nem változhatnak. b) Fogyasztó: az önálló foglalkozása és gazdasági tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy. 5.1. A fogyasztói kölcsönszerződés feltételei és azok változása. a) A Takarékszövetkezet – az alábbi bekezdésekben meghatározott kivétellel - fogyasztónak nem nyújthat olyan hitelt, amelynek teljes hiteldíj mutatója meghaladja a jegybanki alapkamat 24 százalékponttal növelt mértékét.

41




 Hitelkártya-szerződéshez vagy fizetési számlához kapcsolódó, továbbá kézizálog fedezete mellett nyújtott hitelek esetében a teljes hiteldíj mutató nem haladhatja meg a jegybanki alapkamat 39 százalékponttal növelt mértékét.  A mindennapi élet felszerelési tárgyainak, tartós fogyasztási cikkeinek (ide nem értve a gépjárművet) megvásárlásához és szolgáltatások igénybevételéhez nyújtott hitelek (áruhitelek) esetében, amennyiben a hitel folyósítása közvetlenül az áruhitellel érintett termék értékesítőjének, illetve a szolgáltatás nyújtójának történik, a teljes hiteldíj mutató nem haladhatja meg a jegybanki alapkamat 39 százalékponttal növelt mértékét. A jelen pont alkalmazásában az érintett naptári félévet megelőző hónap első napján érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes időtartamára. b) A fogyasztó számára hátrányosan kizárólag a fogyasztói kölcsönszerződésben megállapított hitelkamat, kamatfelár, költség és díj módosítható egyoldalúan, feltéve hogy az Fhtv. ezt lehetővé teszi, és a felek ezt a szerződésben kifejezetten kikötötték. Egyéb feltétel, ideértve az egyoldalú módosításra vonatkozó kikötést is, egyoldalúan, a fogyasztó számára hátrányosan nem módosítható. Az egyoldalú módosítás jogát a Takarékszövetkezet a szerződésben - az Fhtv.-ben meghatározott követelményeknek megfelelően - rögzített feltételek szerint jogosult gyakorolni. Semmis az a szerződéses kikötés, amely a szerződés egyoldalú módosítására vonatkozóan az Fhtv.-ben meghatározott követelményeknek nem felel meg. c) Az új kamatperiódusban alkalmazott kamat vagy kamatfelár mértékét a kamatperiódus lejártát megelőző 120. napi kamatváltoztatási, illetve kamatfelár-változtatási mutató figyelembevételével kell megállapítani. d) Ha a fogyasztói kölcsönszerződés egyoldalú módosításának alapjául szolgáló feltételek a hitelkamat, a kamatfelár, a költség vagy a díj csökkentését teszik lehetővé, a Takarékszövetkezetnek ezt a szerződéses kötelezettsége részeként a fogyasztó javára érvényesíteni kell. e) Ha az Fhtv. eltérően nem rendelkezik, a szerződés egyoldalú módosításáról annak hatálybalépését megelőzően legalább 60 nappal kell értesíteni a fogyasztót. A közlési határidő nem vagy késedelmes teljesítése - a fogyasztó számára hátrányos módosítás esetén – jogvesztő. f) A hitelkártyához vagy fizetési számlához kapcsolódó hitelszerződés feltételeinek egyoldalú módosítása esetén a fogyasztó a szerződést 30 napos határidővel költség- és díjmentesen akkor is felmondhatja, ha a szerződést határozott időre kötötték. A felmondás akkor érvényes, ha a fogyasztó a felvett hitelösszeget és annak a visszafizetés időpontjáig felszámítható szerződés szerinti hitelkamatait a felmondási határidő leteltéig a Takarékszövetkezetnek visszafizeti. g) A hitelek futamidejének függvényében a hitelek kamatozása a következő lehet:

42




A hitel fix kamatozású csak akkor lehet, ha annak futamideje az 1 (egy) évet nem haladja meg. A 3 (három) éven belüli futamidejű hitel annak teljes futamidejére a fogyasztói kölcsönszerződésben meghatározott, a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) honlapján (www.mnb.hu) közzétett referencia-kamatlábhoz kötött változó kamatozással és fix kamatfelárral nyújtható, és e hitel kamatfeltételei a fogyasztó számára hátrányosan egyoldalúan nem módosíthatók. A 3 (három) éven túli futamidejű hitel a fogyasztói kölcsönszerződésben meghatározott, az MNB honlapján közzétett referencia-kamatlábhoz kötött változó kamatozással és változó kamatfelárral nyújtható. A kamatperiódus időtartama  3-9 éves futamidejű hitelek esetében 3 (három) év;  9-16 éves futamidejű hitelek esetében 4 (négy) év;  16-25 éves futamidejű hitelek esetében 5 (öt) év. A hitel utolsó kamatperiódusának időtartama rövidebb is lehet. A kamatperióduson belül a hitel kamatfeltételei a fogyasztó számára hátrányosan egyoldalúan nem módosíthatók. h) Referencia-kamatlábhoz kötött kamatozású fogyasztói kölcsönszerződés esetén a referenciakamatláb mértékét a fogyasztói kölcsönszerződés meghatározott referenciakamat futamidejének megfelelő időközönként kell a fordulónapot megelőző hónap utolsó munkanapja előtt 2 nappal érvényes referencia-kamatlábhoz igazítani.

i) A Takarékszövetkezet a hitel futamideje alatt legfeljebb öt alkalommal az egyes kamatperiódusok lejárta után a kamatfelárat legfeljebb a szerződésben meghatározott, az MNB honlapján (www.mnb.hu) közzétett kamatfelár-változtatási mutató alkalmazásával számított mértékig módosíthatja. j) A Takarékszövetkezet forint alapú hitelek vonatkozásában  3-9 éves futamidejű hitelek esetében a „H4F3” jelű,  a 9-16 éves futamidejű hitelek esetében a „H4F4” jelű  16-25 éves futamidejű hitelek esetében a „H4F5” jelű kamatfelár-változtatási mutatót alkalmazza azzal, hogy a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. által a szövetkezeti hitelintézetek számára központilag kidolgozott hiteltermékekre vonatkozó általános szerződési feltételek vagy egyoldalú szerződési kikötések ettől eltérő kamatváltoztatási, illetve kamatfelár-változtatási mutatót tartalmazhatnak. A Takarékszövetkezet deviza alapú hitelek vonatkozásában a „D4F” jelű kamatfelárváltoztatási mutatót alkalmazza  3-9 éves futamidejű hitelek esetében 3 (három) éves, 43




 9-16 éves futamidejű hitelek esetében 4 (négy) éves,  16-25 éves futamidejű hitelek esetébe 5 (öt) éves kamatperiódussal azzal, hogy a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. által a szövetkezeti hitelintézetek számára központilag kidolgozott hiteltermékekre vonatkozó általános szerződési feltételek vagy egyoldalú szerződési kikötések ettől eltérő kamatváltoztatási, illetve kamatfelár-változtatási mutatót tartalmazhatnak. k) A Takarékszövetkezet a kamaton kívül a fogyasztó terhére csak olyan költséget állapíthat meg és módosíthat - annak növekedésével arányosan - a fogyasztó számára hátrányosan, amelyet a fogyasztói kölcsönszerződésben tételesen meghatározott, és amely költség a szerződés megkötése, módosítása és a fogyasztóval való kapcsolattartás során közvetlenül a fogyasztó érdekében, harmadik személy szolgáltatásával összefüggésben a fogyasztóra áthárítható módon merült fel. A Takarékszövetkezet a kamaton kívül díj fizetését - ide nem értve a hitel folyósításához, a hitelkeret rendelkezésre tartásához, valamint a fogyasztó általi előtörlesztéshez közvetlenül kapcsolódó költségei fejében az Fhtv. szerint megállapítható díjat - a hitelszerződésben tételesen rögzített módon, a szerződéskötéssel, a szerződés módosításával és megszüntetésével, valamint ügyviteli költségeivel összefüggésben köthet ki, és e díjat legfeljebb a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett előző évi éves fogyasztói árindex mértékével emelheti. A Takarékszövetkezet a költséget annak felmerülésekor, a díjat pedig évente egy alkalommal, április 1. napjával hatályos időponttal módosíthatja. A szerződés szerint százalékos arányban meghatározott díjak a hitel pénznemében, a tételesen meghatározott díjak és költségek pedig csak forintban állapíthatók meg. l) A fogyasztó késedelmes teljesítése esetén a késedelem időtartamára a Takarékszövetkezet legfeljebb olyan mértékű késedelmi kamatot számíthat fel a fogyasztóval szemben, amely nem haladja meg a hitelszerződésben kikötött ügyleti kamat másfélszeresének legfeljebb 3 (három) százalékponttal növelt mértékét, és nem lehet magasabb, mint a hitelszerződésekre a IX. 5.1. a) pontban meghatározott teljes hiteldíj mutató maximális mértéke. m) A hitel kamatfeltételeinek módosítása esetén a Takarékszövetkezet - az o) és p) pont szerinti kivétellel - a kamatperiódus lejártát megelőző legalább 90 (kilencven) nappal köteles tájékoztatni a fogyasztót ma) az új kamatperiódusban alkalmazott kamat vagy kamatfelár mértékéről, mb) a módosítást követően fizetendő törlesztőrészletek várható összegéről, és ha ennek kapcsán a törlesztőrészletek száma vagy a törlesztés gyakorisága változik, ennek tényéről. n) A kamaton kívüli díj vagy költség módosítása esetén – az o) és p) pont szerinti kivétellel - a módosítás hatálybalépését megelőző legalább 30 (harminc) nappal kell a fogyasztóval közölni a módosítás tényét, a díj vagy költség új mértékét és az mb) pont szerinti tájékoztatást. o) Állami kamattámogatással nyújtott hitel esetén a hitelkamatot, díjat vagy költséget érintő módosítást a módosítás hatálybalépését megelőzően legalább 15 (tizenöt) nappal hirdetményben kell közzétenni.

44




p) A referencia-kamatlábhoz kötött hitelkamat esetén a Takarékszövetkezet és a fogyasztó az m) pontban írtaktól eltérően a hitelszerződésben megállapodhatnak arról, hogy a hitelező a fogyasztót rendszeresen a honlapján és az ügyfelek számára nyitva álló helyiségében kifüggesztve tájékoztatja a referencia-kamatláb változásáról. 5.2. A fogyasztói kölcsönszerződés felmondására vonatkozó egyéb rendelkezések. a) Ha a fogyasztói kölcsönszerződésben meghatározott kamatperiódus lejárta után a kamat, illetve a kamatfelár mértéke az újabb kamatperiódusban a fogyasztóra hátrányosan változik, a fogyasztó a kölcsönszerződés költség- és díjmentes felmondására jogosult. A felmondást a fogyasztónak a kamatperiódus lejártát megelőző 60 (hatvan) nappal kell közölnie a Takarékszövetkezettel, és annak érvényességéhez az is szükséges, hogy a fogyasztó a fennálló tartozását legkésőbb a kamatperiódus utolsó napján a Takarékszövetkezet részére teljesítse. b) A fogyasztói kölcsönszerződés felmondását megelőzően a Takarékszövetkezet a fogyasztónak, a kezesnek és a személyes adósnak nem minősülő zálogkötelezettnek küldött írásbeli fizetési felszólításban felhívja a fogyasztó, a kezes, illetve a zálogkötelezett figyelmét a teljes fennálló és a lejárt tartozás összegére, a fizetendő kamat és késedelmi kamat mértékére, valamint a nemfizetés esetén teljesítendő további kamatteherre és a tartozás rendezésének elmaradása esetén a várható jogkövetkezményekre. c) A Takarékszövetkezet a fogyasztói kölcsönszerződés felmondását a fogyasztónak, a kezesnek és a személyes adósnak nem minősülő zálogkötelezettnek megküldi, ennek igazolása a Takarékszövetkezetet terheli. d) Jelzáloghitel-szerződés felmondását megelőzően a Takarékszövetkezet a felmondást megelőző írásbeli fizetési felszólítással és tájékoztatással egyidejűleg köteles a fogyasztónak bemutatni a fogyasztó által a szerződés megkötésétől kezdődően - egyes évekre összesítve, de a fogyasztó külön kérésére havi bontásban is - teljesített törlesztő részletek, a visszafizetett tőkeösszeg, az elszámolt kamat, késedelmi kamat és egyéb költségek, továbbá a tőkésített kamat és a fennálló tartozás alakulását. e) A lakáscélú hitelszerződés esetében a szerződés felmondását követő kilencvenedik nap eltelte után a Takarékszövetkezet a fogyasztó nem teljesítése miatt a felmondás napját megelőző napon érvényes ügyleti kamatot, költséget és díjat meghaladó mértékű késedelmi kamatot, költséget és díjat nem számíthat fel. Ha a lakáscélú hitelszerződés deviza alapú, és a szerződés annak felmondása esetére a fennálló tartozás összegének forintban történő meghatározását írja elő, a felmondást követő kilencvenedik napot követően a Takarékszövetkezet a fogyasztó nem teljesítése miatt, a felmondás napján érvényes ügyleti kamatot és kezelési költséget meghaladó mértékű késedelmi kamatot, költséget vagy díjat nem számíthat fel. 5.3. A deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződésekre vonatkozó egyes rendelkezések.

45




a) Deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződés esetén a kölcsön folyósításakor a kölcsön, valamint a havonta esedékessé váló törlesztőrészlet forintban meghatározott összegének kiszámítása – a b) pontban írt kivétellel – a jegybanki feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) által megállapított és közzétett, hivatalos devizaárfolyam alapján történik. A Takarékszövetkezet a jelen pont szerint végzett átváltással és számítással összefüggésben külön költséget vagy díjat nem számíthat fel. b) Ha a Takarékszövetkezet meghatároz saját deviza-középárfolyamot, úgy az a) pont szerint forintban meghatározott összegek kiszámítása a Takarékszövetkezet választása szerint - az általa megállapított és közzétett, saját deviza-középárfolyama, vagy - az MNB által megállapított és közzétett, hivatalos devizaárfolyam alapján történik. c) Az a)-b) pont rendelkezéseit kell alkalmazni abban az esetben is, ha a törlesztőrészlet fizetése nem havi rendszerességgel történik, valamint ha a fogyasztó fennálló tartozásának egy részét vagy annak teljes összegét előtörleszti. 5/A.) A fogyasztóknak állami kamattámogatással nyújtott lakáscélú hitelek eltérő feltételei 5/A.1. A lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R1.) alapján nyújtott hitelek. a) A Takarékszövetkezet – a támogatás időtartama alatt – az R1. 13. § szerint támogatott kölcsön ügyleti kamatának egyoldalú módosítására nem jogosult. Az R1. 13. § szerinti kamattámogatott kölcsönök ügyleti kamata az R1. 13. § rendelkezéseinek megfelelően változik. b) A Takarékszövetkezet által – az ügyleti vagy üzleti év fordulójának napján érvényes referenciahozam alapján – érvényesített ügyleti kamatmódosítás nem minősül egyoldalú kamatemelésnek. c) Az R1. 13. § szerinti kamattámogatással nyújtott kölcsönök esetén az R1. 13. § (2) bekezdése szerinti ügyleti kamat, költség és egyéb ellenszolgáltatás együttes mértéke az R1. alapján az ügyleti kamatra, költségre és egyéb ellenszolgáltatásra együttesen alkalmazható mindenkori legmagasabb mérték, csökkentve ca) az adott kölcsönszerződésre az R1. szerint a kölcsönszerződés megkötésekor az ügyleti kamatra, költségre és egyéb ellenszolgáltatásra együttesen alkalmazható legmagasabb mérték, és az adott kölcsönszerződés megkötésekor érvényes ügyleti kamat, költség és egyéb ellenszolgáltatás együttes mértékének a különbözetével, cb) a 2015. február 1-jén már szerződött állomány tekintetében az R1. szerint 2014. december 31-én az ügyleti kamatra, költségre és egyéb ellenszolgáltatásra együttesen alkalmazható legmagasabb mérték és az adott kölcsönszerződés 2014. december 31-én érvényes ügyleti kamata, költsége és egyéb ellenszolgáltatása együttes mértékének a különbözetével.

46




d) Az ügyleti kamat és költség az adott kölcsönszerződésre irányadó kamatperiódusok fordulónapján módosul az 5/A.1. a)–c) pontban foglaltak szerint. Abban az esetben, ha a kölcsönszerződésben rögzített kamat és költség nem volt kamatperiódushoz kötve, kamatperiódusként egy havi kamatperiódust kell tekinteni. e) Az R1. 13. § szerinti kamattámogatással nyújtott kölcsönök esetén a kamattámogatási időszak lejártát követően a Takarékszövetkezet ea) az Fhtv. 17/C. §-nak megfelelően állapítja meg a hitelszerződés szerinti kamatot, és azt az Fhtv. 17/B. § (2) bekezdése és 17/D. §-a szerint változtatja, vagy eb) a kamattámogatási időszakban érvényes kamatváltoztatás vagy kamatfelár-változtatás módszertant alkalmazza tovább eba) ugyanazzal a kamatperiódussal és kamatfelár-periódussal, vagy ebb) azzal, hogy ha a kamattámogatási időszakhoz képest eltérő kamatperiódusra vagy kamatfelár-periódusra tér át, a kamat megállapításához a kamatperiódus hosszához igazodó referenciahozamot vesz figyelembe. f) Az 5/A.1. a)-e) pontokban írtakat az Fhtv. hatálya alá nem tartozó, az R1., valamint a lakáscélú támogatásokról szóló 106/1988. (XII. 26.) MT rendelet szerinti kamattámogatással nyújtott kölcsönökre is megfelelően alkalmazni kell. g) Az 5/A.1. a)-f) pontokban írtakat a 2015. február 1-jét megelőzően megkötött kölcsönszerződések esetében is alkalmazni kell. 5/A.2. A fiatalok, valamint a többgyermekes családok lakáscélú kölcsöneinek állami támogatásáról szóló 134/2009. (VI. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R2.) alapján nyújtott hitelek. a) A Takarékszövetkezet – a támogatás időtartama alatt – a kölcsön ellenszolgáltatásának egyoldalú módosítására nem jogosult. Az ellenszolgáltatás az R2. 5. § (2) bekezdése szerint változik.

b) A Takarékszövetkezet által – az ügyleti vagy üzleti év fordulójának napján érvényes referenciahozam alapján – érvényesített ellenszolgáltatás módosítása nem minősül egyoldalú kamatemelésnek. c) Az R2. szerinti kamattámogatással nyújtott kölcsönök esetén az ellenszolgáltatás mértéke az R2. alapján alkalmazható mindenkori legmagasabb ellenszolgáltatás, csökkentve ca) az adott kölcsönszerződésre az R2. szerint a kölcsönszerződés megkötésekor alkalmazható legmagasabb ellenszolgáltatás, és az adott kölcsönszerződés megkötésekor érvényes ellenszolgáltatásának a különbözetével, cb) a 2015. február 1-jén már szerződött állomány tekintetében pedig az R2. szerint 2014. december 31-én alkalmazható legmagasabb ellenszolgáltatásnak és az adott kölcsönszerződés 2014. december 31-én érvényes ellenszolgáltatásának a különbözetével.

47




d) Az ellenszolgáltatás mértéke az adott kölcsönszerződésre irányadó kamatperiódusok fordulónapján módosul az 5/A.2. a)-c) pontban foglaltak szerint. Abban az esetben, ha a kölcsönszerződésben rögzített kamat nem volt kamatperiódushoz kötve, kamatperiódusként egy havi kamatperiódust kell tekinteni. e) Az R2. szerinti kamattámogatással nyújtott kölcsönök esetén a kamattámogatási időszak lejártát követően a Takarékszövetkezet ea) az Fhtv. 17/C. §-nak megfelelően állapítja meg a hitelszerződés szerinti kamatot, és azt az Fhtv. 17/B. § (2) bekezdése és 17/D. §-a szerint változtatja, vagy eb) a kamattámogatási időszakban érvényes kamatváltoztatás vagy kamatfelár-változtatás módszertant alkalmazza tovább eba) ugyanazzal a kamatperiódussal és kamatfelár-periódussal, vagy ebb) azzal, hogy ha a kamattámogatási időszakhoz képest eltérő kamatperiódusra vagy kamatfelár-periódusra tér át, a kamat megállapításához a kamatperiódus hosszához igazodó referenciahozamot vesz figyelembe. h) Az 5/A.2. a)-e) pontokban írtakat a 2015. február 1-jét megelőzően megkötött kölcsönszerződések esetében is alkalmazni kell. 5/A.3. Az otthonteremtési kamattámogatásról szóló 341/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R3.) alapján nyújtott hitelek. a) A Takarékszövetkezet – a támogatás időtartama alatt – a kölcsön ügyleti kamatának egyoldalú módosítására nem jogosult. Az ügyleti kamat az R3. 10. § (1) bekezdése szerint változik. b) A Takarékszövetkezet által – az ügyleti vagy üzleti év fordulójának napján érvényes referenciahozam alapján – érvényesített ügyleti kamat módosítása nem minősül egyoldalú kamatemelésnek.

c) Az R3. szerinti kamattámogatással nyújtott kölcsönök esetén az ügyleti kamat mértéke az R3. alapján alkalmazható mindenkori legmagasabb ügyleti kamat, csökkentve ca) az adott kölcsönszerződésre az R3. szerint a kölcsönszerződés megkötésekor alkalmazható legmagasabb ügyleti kamat, és az adott kölcsönszerződés megkötésekor érvényes ügyleti kamatának a különbözetével, cb) a 2015. február 1-jén már szerződött állomány tekintetében pedig az R3. szerint 2014. december 31-én alkalmazható legmagasabb ügyleti kamatának és az adott kölcsönszerződés 2014. december 31-én érvényes ügyleti kamatának a különbözetével. d) Az ügyleti kamat mértéke az adott kölcsönszerződésre irányadó kamatperiódusok fordulónapján módosul az 5/A.3. a)-c) pontban írtak szerint. Abban az esetben, ha a kölcsönszerződésben rögzített kamat nem volt kamatperiódushoz kötve, kamatperiódusként egy havi kamatperiódust kell tekinteni.

48




e) Az R3. szerinti kamattámogatással nyújtott kölcsönök esetén a kamattámogatási időszak lejártát követően a Takarékszövetkezet ea) az Fhtv. 17/C. §-nak megfelelően állapítja meg a hitelszerződés szerinti kamatot, és azt az Fhtv. 17/B. § (2) bekezdése és 17/D. §-a szerint változtatja, vagy eb) a kamattámogatási időszakban érvényes kamatváltoztatás vagy kamatfelár-változtatás módszertant alkalmazza tovább eba) ugyanazzal a kamatperiódussal és kamatfelár-periódussal, vagy ebb) azzal, hogy ha a kamattámogatási időszakhoz képest eltérő kamatperiódusra vagy kamatfelár-periódusra tér át, a kamat megállapításához a kamatperiódus hosszához igazodó referenciahozamot vesz figyelembe. f) Az 5/A.3. a)-e) pontokban írtakat a 2015. február 1-jét megelőzően megkötött kölcsönszerződések esetében is alkalmazni kell. 6.) A szerződés egyoldalú módosítása fogyasztónak nem minősülő Üzletféllel kötött hitelvagy kölcsönszerződés (a továbbiakban: kölcsönszerződés) esetén a) A fogyasztónak nem minősülő Üzletféllel kötött kölcsönszerződés esetén kamatot, díjat vagy egyéb szerződési feltételt csak akkor lehet egyoldalúan, az Üzletfél számára kedvezőtlenül módosítani, ha a szerződés ezt a Takarékszövetkezet számára - külön pontban egyértelműen meghatározott feltételek, illetve körülmények esetére lehetővé teszi. A szerződés kamatot, díjat érintő - az Üzletfél számára kedvezőtlen - módosítását a módosítás hatálybalépését tizenöt nappal megelőzően, hirdetményben közzé kell tenni. b) A kölcsönszerződés egyoldalúan nem módosítható új díj vagy költség bevezetésével. Az egyes kamat, díj vagy költségelemek szerződésben meghatározott számítási módja egyoldalúan, az Üzletfél számára kedvezőtlenül nem módosítható. c) Az Üzletfél hirdetményben történő tájékoztatása során a Takarékszövetkezet biztosítja, hogy megállapítható legyen, melyik kamat-, díj- vagy költségelem milyen mértékben változik. Az Üzletfél számára elérhetővé kell tenni a módosítás okait. d) A Takarékszövetkezet az Üzletfél számára nem kedvezőtlenül egyoldalúan módosíthatja a vele kötött szerződés feltételeit. 7.) A teljes hiteldíj mutatóval kapcsolatos egyes rendelkezések a) A Takarékszövetkezet a fogyasztónak nyújtott hitelek esetében kiszámolja a teljes hiteldíj mutatót (a továbbiakban: THM) a teljes hiteldíj mutató meghatározásáról, számításáról és közzétételéről szóló 83/2010. (III. 25.) Korm. rendeletben meghatározott szabályok szerint. b) THM: a hitel teljes díjának aránya a hitel teljes összegéhez éves százalékban kifejezve. c) A THM számításánál figyelembe kell venni a fogyasztó által a hitelszerződés kapcsán fizetendő összes díjat, valamint a hitelhez kapcsolódó járulékos szolgáltatások költségeit, ha a hitelező számára ismertek, továbbá a szolgáltatás igénybevételét a hitelszerződés megkötéséhez vagy ajánlat szerinti megkötéséhez a hitelező előírja. Ilyen költségnek minősülnek a következők: ca) a fogyasztó által felajánlott fedezet értékbecslésének díja,

49




cb) építésnél a helyszíni szemle díja, cc) a számlavezetés és a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használatának költségei és a fizetési műveletekkel kapcsolatos egyéb költségek, ha a számla fenntartását a Takarékszövetkezet írja elő az adott hitelszerződéshez és költségeit a fogyasztóval kötött szerződésben egyértelműen és külön feltüntették, cd) az ingatlan-nyilvántartási eljárás díja, ce) a tulajdoni lap másolatának igazgatási szolgáltatási díja, cf) a kölcsönösszeg harmadik személy részére való átutalásának a díja, valamint cg) a biztosítás és garancia díja, kivéve: jelzáloghitel esetén a hitelhez szükséges vagyonbiztosítás díja. d)A THM számításánál nem vehető figyelembe: da) a prolongálás (futamidő hosszabbítás) költsége, db) a késedelmi kamat, dc) egyéb olyan fizetési kötelezettség, amely a szerződésben vállalt kötelezettség nem teljesítéséből származik, dd) a közjegyzői díj, de) a számlavezetés és a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használatának költségei és a fizetési műveletekkel kapcsolatos egyéb költségek, ha a számla fenntartását a Takarékszövetkezet nem írja elő az adott hitelszerződéshez és költségeit a fogyasztóval kötött hitelszerződésben egyértelműen és külön feltüntették. e) A THM számításánál azt kell figyelembe venni, hogy a hitelszerződés a szerződés szerinti futamidő alatt a szerződés szerint kerül teljesítésre. f) A Takarékszövetkezet a hiteltermékeire vonatkozó kereskedelmi kommunikációban a teljes hiteldíj mutató értékét feltűnően, a rövidítés feltüntetésével, egy tizedesjegy pontossággal minden esetben feltünteti a jogszabályban megadott feltételekkel (referencia példára). g) A THM meghatározása az aktuális feltételek, illetve a hatályos jogszabályok figyelembevételével történik, a feltételek változása esetén a mértéke módosulhat. h) A THM mutató értéke nem tükrözi a hitel kamatkockázatát. i) Az adott hitel termékre vonatkozó THM-et az érvényes kondíciós lista és az ajánlattétel tartalmazza, továbbá a hitelszerződésben is rögzítésre kerül.

X. A szerződést biztosító mellékkötelezettségek (biztosítéki szerződések), biztosítás 1.) Biztosítéknyújtás a) Az üzleti kapcsolat fennállása alatt a Takarékszövetkezet bármikor és bármely követelése tekintetében - függetlenül az Üzletfél tartozásának összegétől, feltételeitől és esedékességétől - megkövetelheti az Üzletféltől, hogy nyújtson biztosítékot, vagy a már adott biztosítékot egészítse ki olyan mértékben, amely a Takarékszövetkezet követelése megtérülésének biztosításához szükséges. A Takarékszövetkezet felhívása esetén az Üzletfél köteles a biztosíték nyújtásáról azonnal gondoskodni.

50




A biztosíték nyújtásáig, illetve a nyújtott biztosíték Takarékszövetkezet által kért kiegészítésének megtörténtéig a Takarékszövetkezet jogosult az Üzletféllel szembeni esetleges fizetési kötelezettségeinek teljesítését felfüggeszteni. A Takarékszövetkezet jogosult eldönteni, hogy az adott jogügylettel összefüggésben csak akkor nyújt kölcsönt, ha az Üzletfél mellett a Takarékszövetkezet által elfogadott harmadik személy is megfelelő biztosítékot ad. b) A régi Ptk. hatálya alatt megkötött szerződések esetében a Takarékszövetkezet követeléseinek biztosítására az alábbi jogi biztosítékok valamelyikét - vagy többet együttesen - alkalmazza.  Dologi biztosítékok:  óvadék,  jelzálogjog,  kézizálogjog,  vagyont terhelő zálogjog;  Személyi biztosítékok:  bankgarancia,  állami garancia,  egyéb garancia,  bankkezesség,  kezesség (készfizető)  Egyéb biztosítékok:  engedményezés (árbevétel, követelés),  felhatalmazó levél beszedési megbízásra,  vagyon-, illetve életbiztosítás. c) A Ptk. hatálya alatt megkötött szerződések esetében a Takarékszövetkezet követeléseinek biztosítására az alábbi jogi biztosítékokat (vagy többet együttesen) alkalmazza:  zálogjog (ingón, ingatlanon, követelésen, óvadékon alapított zálogszerződés alapján),  kezesség (készfizető kezességi szerződés alapján),  garancia (garanciaszerződés alapján),  felhatalmazó levél beszedési megbízásra,  vagyon-, illetve életbiztosítás. d) Valamely vagyontárgy biztosítékként való lekötése esetén a forgalmi érték alapján a Takarékszövetkezet dönti el - a fedezetértékelési szabályzatban lefektetett határok között -, hogy a vagyontárgyat milyen értékben veszi figyelembe. e) A Takarékszövetkezet a kihelyezésről történő döntés előtt meggyőződik a szükséges fedezetek, biztosítékok meglétéről, valós értékéről és érvényesíthetőségéről. A döntés alapjául szolgáló iratokat az ügyletre vonatkozó szerződéshez és a leszámítolt váltóhoz csatolja. f) A Takarékszövetkezet értékkel bíró fedezetként nem fogadhatja el:  a saját maga által kibocsátott, tagsági jogokat megtestesítő értékpapírt, ideértve a szövetkezeti részesedést is,

51




 

a Takarékszövetkezettel szoros kapcsolatban álló vállalkozás által kibocsátott, tagsági jogokat megtestesítő értékpapírt, ideértve a szövetkezeti részesedést is, a Takarékszövetkezet vagy az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézettel szoros kapcsolatban álló vállalkozás Ptk.-ban meghatározott minősített többséget biztosító befolyása alatt álló részvénytársaság részvényét.

g) A kockázatvállalást tartalmazó szerződés tartama alatt a Takarékszövetkezet rendszeresen figyelemmel kíséri és dokumentálja a szerződésben foglalt feltételek megvalósulását, beleértve az ügyfél pénzügyi, gazdasági helyzetének alakulását és az e) pontban foglaltakat. 2.) Biztosítékok kezelése a) Az Üzletfél köteles gondoskodni a Takarékszövetkezet biztosítékául szolgáló vagyon, jog, követelés fenntartásáról, értéke megőrzéséről, a Takarékszövetkezet felszólítására követeléseinek érvényesítéséről, továbbá a lekötött vagyontárgyak megőrzéséről és rendeltetésszerű használatáról. b) Ha a biztosítékul lekötött vagyontárgyak értéke a szerződéskötés időpontjában megállapított érték alá csökken, a biztosíték és kölcsön eredeti arányát az Üzletfél - a Takarékszövetkezet által elfogadott biztosítékok kiegészítésével - köteles helyreállítani. c) Ha a Takarékszövetkezet biztosítékul a termelésben, vagy kereskedelemben egyedileg meg nem határozott elhasználható, vagy helyettesíthető dolgot fogad el, az elhasznált, vagy értékesített dolgot az Üzletfél köteles pótolni. d) A Takarékszövetkezet jogosult bármikor ellenőrizni a biztosítékok meglétét, értékét, állagát, az ellenőrzés során az Üzletfél köteles együttműködni, az ellenőrzéshez szükséges adatokat megadni. e) Az Üzletfél a Takarékszövetkezettel szembeni bármilyen hitelügyletből eredő tartozásának fennállása időtartama alatt köteles tájékoztatni a Takarékszövetkezetet a jogi státuszában, vagyoni helyzetében, gazdálkodásában beálló minden olyan változást - beleértve a csődeljárás és a felszámolási eljárás megindítását, valamint a végelszámolás elhatározását is -, amely hatással lehet a kötelezettség maradéktalan teljesítésére. 3.) Biztosítékok érvényesítése a) Ha az Üzletfél esedékességkor nem teljesíti kötelezettségét, a Takarékszövetkezet jogosult érvényesíteni bármely biztosítékból eredő jogát a hatályos jogszabályoknak megfelelő módon úgy, ahogy az a Takarékszövetkezet követeléseinek kielégítését legeredményesebben szolgálja, lehetőség szerint az Üzletfél érdekeinek figyelembevételével. b) Ha az Üzletfél esedékességkor nem teljesíti kötelezettségét, a Takarékszövetkezet jogosult érvényesíteni bármely biztosítékból eredő jogát a hatályos jogszabályoknak megfelelő módon úgy, ahogy az a Takarékszövetkezet követeléseinek kielégítését legeredményesebben szolgálja, lehetőség szerint az Üzletfél érdekeinek figyelembevételével. Az érvényesítés során befolyt összegeket a Takarékszövetkezet jogosult követelése kielégítésére felhasználni, ha pedig ez nem szükséges, jóváírja azokat az Üzletfél

52




Takarékszövetkezetnél vezetett fizetési számláján, illetve átutalja az Üzletfél által megjelölt más fizetési számlára. c) Amennyiben az Üzletfélnek a Takarékszövetkezettel szemben – akár egyidejűleg több jogviszony, szerződés, alapján is - több jogcímen áll fenn tartozása, és az Üzletfél által teljesített befizetés valamennyi tartozás kiegyenlítésére nem elegendő, úgy a Takarékszövetkezet a rendelkezésre álló összeget elsősorban a költségekre, azután a késedelmi kamatokra, majd az ügyleti kamatokra végül a főtartozásokra számolja el. Valamennyi járulék (költségek, kamatok) kiegyenlítését követően a Takarékszövetkezet a még rendelkezésre álló összeget a régebben lejárt (tőketartozás) csökkentésére fordítja. d) A Takarékszövetkezet az Üzletfél rendelkezése nélkül is megterhelheti az Üzletfél nála vezetett fizetési számláját a hitelintézeti tevékenysége körében keletkezett követelésével. A Takarékszövetkezetet ez a jog a csőd bejelentéséről, illetőleg a felszámolási eljárási kérelem benyújtásáról történt tudomásszerzésig illeti meg. e) A biztosítékok nyújtásával, fenntartásával, kezelésével és érvényesítésével kapcsolatban felmerült minden költség az Üzletfelet terheli. f) A Takarékszövetkezet a szerződés (alapjogviszony) alapján fennálló mindenkori követelésének megtérítését az Üzletféltől - a biztosíték érvényesítésétől függetlenül is jogosult követelni. Amennyiben a biztosíték érvényesítése után is a Takarékszövetkezetnek követelése áll fenn az Üzletféltől szemben, azokat a Takarékszövetkezet továbbra is követelheti. 4.) Biztosítás a) Az Üzletfél köteles a biztosítékul lekötött vagyontárgyait, hitelből beszerzett eszközeit – amennyiben az egyedi szerződés eltérően nem rendelkezik – valamennyi biztosítható kockázat esetére teljes értéken, de legfeljebb a Takarékszövetkezet által nyújtott szolgáltatás összege és három hónapra számított járulékai összegének megfelelő értéken biztosítani, és a biztosítót értesíteni a vagyontárgy(ak) elzálogosításáról, továbbá az értesítésben a Takarékszövetkezetet teljesítési utasítás adására jogosult zálogjogosultként megjelölni a biztosítási összegre vonatkozó követelés tekintetében. A zálogtárgy értékcsökkenése vagy elpusztulása esetén járó biztosítási összeg, kártérítés vagy más érték, illetve az ezekre vonatkozó követelés a zálogtárgy helyébe lép vagy a zálogfedezet kiegészítésére szolgál. Az Üzletfél köteles a biztosítási díjat a biztosítási kötvényben foglalt feltételekkel megfizetni. A díjfizetés biztonsága érdekében az Üzletfél köteles a biztosítótársasággal oly módon megállapodni, hogy az esedékes biztosítási díjat az Üzletfél helyett, az Üzletfél felhatalmazása alapján, a Takarékszövetkezet is megfizethesse. Ilyen esetben a Takarékszövetkezet jogosult az általa megfizetett biztosítási díj megtérítését az Üzletféltől követelni. b) Ha a Takarékszövetkezet a biztosítékul lekötött vagyontárgyakra szerződésben kiköti, az Üzletfél köteles azokat minden kár esetére biztosítani és gondoskodni arról, hogy a biztosítási szerződés szerinti biztosítási összeg (vagyonbiztosítás esetén annak meghatározott része) a Takarékszövetkezet által megadott fizetési számlára kerüljön kifizetésre.

53




c) Üzletfél felhívásra köteles a biztosítási kötvény eredeti példányát bemutatni, másolati példányát pedig a Takarékszövetkezet részére átadni, és a biztosítási díj szerződésszerű megfizetését igazolni. A Takarékszövetkezet szerződésben kikötheti, hogy az Üzletfél a biztosítási díjat a Takarékszövetkezetnek fizesse meg azzal a megbízással, hogy azt a Takarékszövetkezet utalja át a biztosító intézethez. d) Üzletfél a biztosítási szerződést nem módosíthatja, és nem szüntetheti meg a Takarékszövetkezet hozzájárulása nélkül. e) A Takarékszövetkezet a javára befolyt biztosítási összeget követelésének esedékessége előtt is jogosult az Üzletfél tartozásának csökkentésére fordítani, ha az Üzletfél a vagyontárgyat nem pótolja. A kártalanítási összeggel nem fedezett követelés változatlan feltételekkel fennmarad. A biztosítási összegnek a Takarékszövetkezet követeléseit meghaladó része az Üzletfelet illeti.

XI. Pénzváltási tevékenység a) A Takarékszövetkezet pénzváltási tevékenységet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének I/E-2460/2004.sz. engedélye alapján - az engedély keretei között - végez. Ennek részletes szabályait az erre a célra készített eljárási rend tartalmazza. b) A Takaérkszövetkezet a pénzváltási tevékenységet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének I-1462/2004. sz. engedélye alapján a TRAVEL-GO Kft. útján is végezheti.

XII. Egyéb szolgáltatások 1.) Bankkártya a) A Takarékszövetkezet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete engedélye alapján végzi a készpénz-helyettesítő fizetőeszköz forgalmazását és az ezzel kapcsolatos szolgáltatások végzését. b) A bankkártya készpénz-helyettesítő fizetési eszköz, mely birtokosa számára lehetővé teszi, hogy a kibocsátó hitelintézettel szemben fennálló valamely pénzkövetelésével rendelkezzék, annak terhére készpénzt vegyen fel, vagy áruk, illetve szolgáltatások ellenértékét kiegyenlítse. c) A bankkártya kibocsátója a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. (a továbbiakban: Takarékbank). A Takarékszövetkezet a Takarékbank bankkártya üzletág kibocsátói tevékenysége keretében, bankkártya forgalmazóként működik közre, de kibocsátói feladatokat is lát el, pl.: számlavezetés, ügyfélminősítés, szerződéskötés, Üzletféllel való kapcsolattartás, saját ügyfélkörben kockázatviselés d) A kibocsátott kártyával készpénzműveletek, illetve vásárlás teljesíthető az elfogadóhelyeken. e) A Takarékszövetkezet számlavezetett Üzletfelei számára külön szerződés alapján bocsátja ki a bankkártyát, amennyiben megfelelnek a Takarékbank és a Takarékszövetkezet szabályzataiban rögzített feltételeknek.

54




2.) Felelősségviselés a) A számlatulajdonos, illetve a kártyabirtokos szerződésszegéséből, mulasztásából eredő károkért a Takarékszövetkezet nem tartozik felelősséggel. b) A bankkártyát kizárólag a kártyabirtokos használhatja, azt másra nem ruházhatja át, letétbe nem helyezheti. c) A titkos azonosító kód (PIN) más általi használatával véghezvitt tranzakciókért kizárólag a kártyabirtokos felel. d) Bejelentés esetén a kibocsátó és a forgalmazó köteles az elektronikus fizetési eszköz további használatának megakadályozása érdekében minden, a kibocsátótól általában elvárható intézkedést megtenni akkor is, ha a kártyabirtokos az elektronikus fizetési eszköz használata és őrzése során megszegte a szerződés előírásait. A kibocsátó felel az intézkedés elmulasztása miatt bekövetkezett kárért. A kibocsátó köteles gondoskodni arról, hogy a kártyabirtokos a kár bejelentését távközlési eszköz útján a hét bármely napján, a nap bármely szakában megtehesse. A kibocsátó felel azért a kárért, ami abból adódik, hogy a kártyabirtokos bejelentési kötelezettségének – technikai, műszaki okok miatt - nem tud eleget tenni. Ez alól a kibocsátó akkor mentesül, ha a kibocsátótól általában elvárható intézkedéseket megtette. e) A kibocsátó és a forgalmazó mentesül felelőssége alól, ha bizonyítja, hogy a kár a kártyabirtokos/számlatulajdonos szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása folytán következett be. Ha a kár nem a kártyabirtokos/számlatulajdonos szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása folytán következett be, a kártyabirtokos a bejelentés megtételét megelőzően bekövetkezett kárt legfeljebb negyvenötezer forintos mértékig viseli. f) Az illetéktelen letiltásból, vagy a letiltással kapcsolatos visszaélésből származó károkért a Takarékszövetkezet nem vállal felelősséget. g) Kizárólag a kártyabirtokost terheli felelősség, ha a kártyát nem veszi át, nem rendeltetésszerűen használja, illetve a visszaszolgáltatandó kártyát nem adja le, és ebből eredően kár keletkezik. h) A társkártya birtokosa által a számlatulajdonosnak okozott károkért a Takarékszövetkezet nem vállal felelősséget. i) Hamis, vagy hamisított kártyával véghezvitt tranzakciókért a Takarékszövetkezet nem vállal felelősséget. j) A részletes szabályokat a Takarékszövetkezet Bankkártya Üzletszabályzata tartalmazza. Az üzletszabályzatokban nem szabályozott kérdésekben a Ptk., a Btk. és a pénzforgalomra vonatkozó jogszabályok az irányadók.

XIII. Pénzügyi szolgáltatások közvetítése, ügynöki tevékenység a) A Takarékszövetkezet jelen fejezet szerinti tevékenységi köreibe tartozik:

55




Takarékbank megbízásos betétek kezelése, devizaszámla vezetés (az ÁPTF 314/1998. sz. határozata alapján); Takarékbank ügynökeként befektetési szolgáltatási tevékenység végzése (PSZÁF EIII/318/2007. sz. határozata alapján); biztosító társaságok részére ügynökként biztosítási szerződések megkötése; az Erste Befektetési Zrt. megbízásából befektetési és kiegészítő befektetési szolgáltatások közvetítése, a Fundamenta-Lakáskassza Lakás-takarékpénztár Zrt. megbízásából lakáselőtakarékossági szerződések közvetítése.

-

b) A részletes eljárásokat és szabályokat külön eljárási rendek és szerződések tartalmazzák.

XIV. A panaszos ügyek kezelése, jogviták a) A panasz a Takarékszövetkezet tevékenységével, szolgáltatásával, termékével felmerülő minden olyan egyedi kérelem vagy reklamáció, amelyben a panaszos a Takarékszövetkezet eljárását kifogásolja és azzal kapcsolatban konkrét, egyértelmű igényét megfogalmazza. b) Nem tekintendő panasznak, ha az Üzletfél a Takarékszövetkezettől általános tájékoztatást, véleményt vagy állásfoglalást igényel. c) A Takarékszövetkezet Üzletfelei panaszukat írásban (levél, email, panaszbejelentő nyomtatvány), szóban személyesen vagy telefonon tehetik meg. d) A Takarékszövetkezet a panaszok kezelésének rendjéről a „Panaszkezelési Szabályzat” elnevezésű dokumentumban tájékoztatja az Üzletfeleit. A Takarékszövetkezet a Panaszkezelési Szabályzatát minden ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségében könnyen hozzáférhető módon, valamint az internetes honlapján is közzé teszi. e) A fogyasztó a közte és a Takarékszövetkezet között - a nyújtott szolgáltatással kapcsolatban - létrejött szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos vitás ügy (a továbbiakban: pénzügyi fogyasztói jogvita) bírósági eljáráson kívüli rendezésére az MNB mellett működő Pénzügyi Békéltető Testület (a továbbiakban: PBT) előtt kezdeményezhet eljárást. A Takarékszövetkezet vállalja, hogy a PBT pénzügyi fogyasztói jogvitával kapcsolatos eljárásának és egyezség hiányában az ilyen eljárásban hozott határozatnak aláveti magát. f) A PBT az alábbiak szerint érhető el:      

saját honlapon: http://felugyelet.mnb.hu/pbt; személyesen a központi ügyfélszolgálaton: Budapest Krisztina krt. 39.; levélben, postai úton: 1525 Budapest Pf. 172.; közvetlen telefonvonalon a PBT ügyfélszolgálaton: 06-1-489-9700; központi telefaxon: 06-1-489-9102; e-mailben: [email protected] vagy a [email protected].

g) A kérelmet a PBT-hez be lehet nyújtani személyesen – Budapest 1013 Krisztina krt. 39. (közvetlenül a Déli pályaudvar mellett) vagy postai úton (levelezési cím: Pénzügyi Békéltető Testület 1525 Budapest BKKP Pf.:172.). Ezen kívül a megyeszékhelyeken működő

56




kormányablakoknál vagy elektronikus (www.magyarorszag.hu) is benyújtható.

formában

az

ügyfélkapun

keresztül

h) A PBT eljárása megindításának feltétele, hogy a fogyasztó közvetlenül megkísérelje a vitás ügy rendezését a Takarékszövetkezettel. Ezt a feltételt a kérelem beadásakor igazolni kell, e nélkül a PBT a kérelmet elutasítja. i) A fogyasztónak nem minősülő Üzletfél és a Takarékszövetkezet között létrejött szerződésekből származó értelmezési és egyéb vitás kérdéseket a Felek békés úton törekszenek rendezni. Amennyiben ez nem vezet eredményre, úgy bármelyik fél bírósághoz fordulhat. Az Üzletfél és a Takarékszövetkezet között jogviszonyokra – ellentétes kikötés hiányában – a magyar anyagi és eljárási jogot kell alkalmazni. j) A Takarékszövetkezet felügyeleti hatósága: a Magyar Nemzeti Bank (1013 Budapest, Krisztina krt. 39., levélcím: 1534 Budapest BKKP, Pf.:777., honlap: www.mnb.hu). Bóly, 2015. július 1.


57

BÓLY ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET PÉNZÜGYI ÉS KIEGÉSZÍTŐ PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÁSOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS ÜZLETSZABÁLYZATA

Recommend Documents