IIVV.. ÉÉVVFFO OLLYYAAM M 1122.. SSZZÁÁM M
w ww ww w..ttm maam mkk..hhuu
22001100.. DDEECCEEM MBBEERR
A TARTALOMBÓL: A VÁLTOZÓ NÉPMŰVELŐI HIVATÁSRÓL (1-4. oldal) EGY MULTIKULTÚRÁJÚ KISVÁROS KÖZÖSSÉGI KULTURÁLIS STRATÉGIÁJA (5-10. oldal) A KISEBBSÉGEK NAPJA (11. oldal) „KARÁCSONYKOR MAGÁBA SZÁLL MINDEN LÉLEK” (12-13. oldal) SERKENJ LELKEM! (14. oldal) L. SIMON LÁSZLÓ VERSENYHÁTRÁNYA (15. oldal) JÓTÉVŐ KULTÚRA (16. oldal)
A borító címlapján: MÖZSI SZABÓ ISTVÁN: Betlehemesek
Boldog Karácsonyt!
● AZ ÉN SZAKMÁM… ● A TE SZAKMÁD… ● AZ Ő SZAKMÁJA… ● A MI SZAKMÁNK ● Vallomásmozaikok a változó népművelői hivatásról Amint arról az idei évfolyamunk egy korábbi számában már adtunk hírt, az idén ünnepelte megalakulásának 20. évfordulóját a Tolnatáji Szövetség. Közművelődési intézményeknek, szervezeteknek és szakembereknek ez az egyesülete a jubileum alkalmából szakmai kötetet jelentetett meg az év végére. A kiadvány oldalain tucatnyi mai és egykori kollégánk vall a változó, megújuló népművelői hivatásról. Gyakorló, jelenleg is a pályán lévő kollégáink írásaiból emeltünk ki gondolattöredékeket. A brosúra szerkesztői jóval több írásra számítottak, mint amennyi végül is elkészült, így nem volt nagy a kínálat ehhez a „mazsolázáshoz”. Ezért reméljük, hogy az itteni kis válogatással nem csak a kötetecske olvasásához, hanem esetleg hasonló gondolatsorok későbbi papírra vetéséhez is kedvet teremtünk. SAY ISTVÁN: A kultúra terén is értelmesnek bizonyított térségi tagoltság ténye alapvetően új közművelődési, kulturális szakember típusát feltételezi. Elengedhetetlenné válik ugyanis a szűkebb pátria, a sajátos kistáj, kistérség kultúrájának, értékeinek, hagyományainak, szokásainak legmélyrehatóbb és naprakész ismerete. Nincs ma már az a szakmai diploma, amely az ilyen hozzáértést önmagában bizonyítaná, főleg garantálná. És ez a kívánatos ismerethalmaz ugyanakkor aligha szerezhető meg úgy, hogy az alapját nem egy színvonalas, professzionális diploma jelenti. Vagyis a térségi létet is megélő közművelődési szakembernek nemcsak tanultsággal kell rendelkeznie, hanem az állandó eltanulás és beletanulás hajlandóságával is. Fel kell vérteződnie azokkal a készségekkel, hogy hogyan mérheti és ismerheti fel a helyi sajátosságokat. Kell olyan népismereti, folklór, társadalomismereti, szociológiai, kisebbségi nyelvi stb. tudáTMÁMK HÍRLEVÉL 2010. DECEMBER
sokkal rendelkeznie, amelyek eddig nem voltak a pályára lépés feltétlen előfeltételei. Kell értenie ahhoz, hogy hogyan térképezhető fel a helyi kultúra a központilag szentesített (és „szentté” tett) sablonok gépies használata nélkül saját erőből is. Másfelől viszont rendkívüli készségekkel és empátiával kell rendelkeznie a teamszerű összedolgozás tekintetében. Egy-egy térségben gondolkodó „népművelő” ugyanis nem csak „otthoni” kultúrájának legavatottabb szakembere lesz majd reményeink szerint. Vélhetően továbbra is megmarad – felkészültsége és/vagy szűkebb érdeklődése alapján – egykét parciálisabb kulturális szakterület elkötelezett speciális szakértőjének. Az „össz-kulturális” szakterületi szakértelmet azonban ebben az esetben csak több a térségben működő szakember egyszerre, együtt, önként is összefogva, összedolgozva lesz majd képes megtestesíteni. BODÓ KATALIN: 2008-ban az OKM „Kistérségek reneszánsza” pályázati kiírásával lehetővé tette a kistérségi közművelődési-múzeumi referens alkalmazását, a kistérségi kulturális szolgáltató központ kialakítását. A sikeres pályázat eredményeként 2008 augusztusától – immár ismét teljes egészében – kistérségi területi munkával foglalkozhatom a Paksi Közművelődési Nonprofit Kft. szervezetében, melynek tevékenységében is egyre markánsabban jelenik meg a területi munka. Ennek keretében folyamatos kapcsolatot tartunk a települések önkormányzati vezetőivel, kulturális dolgozóival, művészeti csoportjaival, civil szervezeteivel. Információ gyűjtésével és szolgáltatásával, tanácsadással, a tevékenységek koordinálásával, továbbképzési, tapasztalatcsere-lehetőségek, kihelyezett szolgáltatások biztosításával segítséget nyújtunk a szakmai tevékenység fejlesztéséhez, a kapcsolatok kialakításához. 1
● AZ ÉN SZAKMÁM… ● A TE SZAKMÁD… ● AZ Ő SZAKMÁJA… ● A MI SZAKMÁNK ● Kistérségi rendezvényeket szervezünk, folyamatosan frissítjük a kistérségi kulturális adatbázist, az értékleltárt és a szolgáltató-jegyzéket, biztosítjuk az információk nyilvánosságát. Koordináljuk és támogatjuk a kistérségi közkincs kerekasztal tevékenységét, közreműködünk az önkormányzatok és a kistérségi társulás közművelődési területet érintő döntéseinek előkészítésében, amennyiben ezt igénylik. És most felmerül bennem a kérdés: Van új a nap alatt? Válaszom: Van bizony! És ez nem csupán abban rejlik, hogy internetet és mobiltelefont használunk, modernebb gépkocsikkal utazunk. A kistérségi területi közművelődési tevékenység pályázati támogatása jelentős és látványos eredményeket hozott, de számos kérdést is felvet: ● Elvárható-e az önkormányzatoktól, a többcélú kistérségi társulásoktól, hogy az egyre csökkenő állami finanszírozás mellett vállalják a területi közművelődési feladatok közös finanszírozását? ● Ha a terüle közművelődési tevékenység támogatása nem épül be az állami finanszírozás rendszerébe, vajon hosszú távon fenntartható-e? ● A terület teljes jogi szabályozatlansága nem vezet-e oda, hogy a területi tevékenység – és szükségességének megítélése – „személyfüggővé” válik? ● Nem lenne-e célszerű/időszerű a regionális, megyei, kistérségi kulturális központok feladatainak áttekintése, racionalizálása? ● Nem lenne-e célszerű/időszerű a vidékfejlesztésben érdekelt minisztériumok munkájának összehangolása? ● Megtaláljuk-e egyszer az „arany középutat?” A kérdések sora tetszés szerint folytatható. Csak bízhatok abban, hogy az idő – és a gyakorlat – a kérdésekre pozitív választ ad. BODA JÁNOS: A teleházban nyújtott szolgáltatások biztosításával csökkenteni tudjuk azt a hátrányt, amely a kistelepülési létből és a rossz közlekedési viszonyokból adódik. A lakosság ilyen irányú kiszolgálása, segítése növeli az itt élők komfortérzetét, erősíti a telepü2
léshez való kötődésüket, és talán visszafogja az elvándorlást. A rehabilitációs és közhasznú foglalkoztatási programokba bekapcsolódva lehetőséget biztosítunk a hátrányos helyzetű, megváltozott munkaképességű és a pályakezdő fiataloknak a munkaerőpiacra történő visszajutáshoz, illetve a bekerüléshez szükséges munkatapasztalat megszerzéséhez. A Foglalkoztatási Információs Pont és az Ifjúsági Információs Pont működtetésével részt vállalunk a foglalkoztatás elősegítésében, illetve a lakosság információval történő ellátásában. Technikai eszközeink, és a rendelkezésre álló humánerőforrás lehetőséget teremt arra, hogy bekapcsolódjunk a közigazgatás korszerűsítésébe, az elektronikus közszolgáltatások lakossággal történő megismertetésébe (eMagyarország-program). Ezen erőforrásokat kihasználva pályázatfigyeléssel, azok kiajánlásával, előkészítésével és elkészítésével hozzájárulunk a falu amúgy szűkös anyagi forrásainak bővítéséhez. Rendeltetésszerűen működő művelődési ház hiányában szervezzük a falu kulturális életét és működtetjük a könyvtárat. KUTI IMRÉNÉ, LÍVIA: 1997-ben megpályáztam az egyesület nevében a Teleház létrehozását, melyet a DemNet írt ki. Sikerrel. 1998. május 7-én nyitottuk meg a teleházunkat, az országban 27-ikként, a megyében 2ikként, viszont a megyében elsők voltunk abban, hogy a művelődési házon belül a könyvtárban kapott helyet. Így már teleházvezető is lettem. Furcsa volt abban az időben, hogy a művház és a könyvtár mellet a teleház révén egy civil szervezet is beköltözött az intézménybe. A teleház létrehozásában nagy örömöm tellett, de azért voltak aggályaim is Többek között: ha bevisszük a könyvtárba a teleházat, mi lesz az olvasókkal, a számítógép nem vonzza-e el az olvasókat? Titokban reménykedtem, hogy ez nem így lesz. Beigazolódott, hogy nem kellett félnem. Így a három intézmény nagyon jól kiegészíti egymást. A könyvtárnak megnőtt a funkciója, ami egy kis településen nagyon fontos. TM ÁMK HÍRLEVÉL 2010. DECEMBER
● AZ ÉN SZAKMÁM… ● A TE SZAKMÁD… ● AZ Ő SZAKMÁJA… ● A MI SZAKMÁNK ● „Beáramlott” hozzánk a távoktatási forma is. Így volt ECDL tanfolyam, angol nyelvtanfolyamok, „Nyitott képzéssel az EU csatlakozása felé”. Több számítógépes tanfolyam, OKJ-s falusi turizmus képzés. Ezt a lehetőséget nem tudtuk volna nyújtani a településünk lakóinak, ha nem lett volna teleház, mivel egy kis település könyvtárai nagyon hiányosak. A teleházzal a Magyar Teleház szövetség jóvoltából és segítségével kitárult elénk a világ. Azóta sok civil szervezetet hívtunk életre. Büszkék vagyunk arra, hogy egy kis településen (1025 fő) 14 is tevékenykedik. Teleházon belül az akkori Szociális Minisztérium támogatásával létrehoztuk a Rehabilitációs szolgálatot, azzal a céllal, hogy segítsük a megváltozott munkaképességű embertársainkat. Így tudunk foglalkoztatni 1 fő megváltozott munkaképességű dolgozót. E szolgálaton keresztül sikerült elérni, hogy településünkön nyitott telephelyet egy rehabilitációs foglalkoztató, ahol 40 főt foglalkoztatnak. Közben jöttek-mentek a felhők és Ifjúsági Információs Pontot is működtetünk, 2004-ben eMagyarország Pontot nyitottunk. Nem szabad megfeledkeznem a Tolna Megyei Munkaügyi Központról (most a Dél-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ), aki mellénk, civilek mellé állt, és lehetőségeihez mérten támogatott minket úgy anyagilag, mint erkölcsileg is. Így tudtuk létrehozni a Foglalkoztatási Információs Pontokat (FIP). Fontos, hogy tudjuk segíteni a hátrányos helyzetű embertársainkat. 2007-ben értek meg a civil szervezetek és az önkormányzatok arra, hogy a Györkönyi Civil kerekasztalt meg tudjuk alakítani. Azóta is működik. Györkönynek a legnagyobb lehetősége a turizmusban van. Sikerrel pályáztunk egy fő foglalkoztatására, aki irányítja a Turisztikai Információs Pontot (TIP). A pályázatoknak köszönhetően a „Tolnai Lajos” Művelődési Háznak sikerült a tetejét, valamint az oldalsó üvegfalait felújítani, kicserélni, konyhát megnagyobbítani, valamint a fiataloknak sikerült létrehozni az Ifikuckót. Itt kaptak helyet a településünkön működő rock zenekarok is. TMÁMK HÍRLEVÉL 2010. DECEMBER
Szintén a pályázati támogatásoknak köszönhetően technikával, berendezéssel jól felszerelt házunk van. Azért, hogy a felsoroltak teljesek legyenek, hagyományos módon, döngöléssel készül a kézműves házunk. Reméljük, ebben az évben tető kerülhet rá. A fentieket végigolvasva látható: mi nem tudatosan előre terveztük, nálunk az élet hozta, hogy létre jött az Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér, mely címet el is nyertük 2009-ben. TÖTTÖS SÁNDOR LÁSZLÓNÉ, MÁRIA: A megye szakemberei és a sárközi települések összefogásával nagyobb lehetőség nyílt rendezvények megtartására. A települések falunapjait egymást segítve valósítjuk meg. A civil szervezetekkel karöltve, a tánccsoportok fellépéseit biztosítjuk a rendezvényeken. Az elmúlt években az Önkormányzat nagyobb támogatás mellett működtette az intézményeit. A növekvő pályázati forrásoknak köszönhetően is egyre inkább színesedtek a programok. Újraélesztettük az 1941-es Népfőiskolát: Helytörténet, Így élünk mi, Falusi turizmus-képzés, Egészségben és biztonságban címekkel előadássorozatot indítottunk. Új hagyományt teremtettünk a Húshagyókeddi Vígasság megrendezésével. A Március 15-ei ünnepünket olyan szereplő gárdával rendezzük meg, amilyen kevés van kicsi országunkban: a táncos-zenés irodalmi összeállításunkban beat zenekar, színjátszók és tánccsoport szerepel, a kornak megfelelő tartalommal. A szőlőtermesztés, borkultúra kapcsán évtizedek óta megrendezésre kerül az Alsónyéki Borverseny, melyen a helyi és környékbeli gazdák mérettetik meg a boraikat. A Megyei Cinege Madár Népdaléneklési verseny helyszíne már több éve az Alsónyéki Kultúrház. Évek óta nagysikerű rendezvényünk a Bográcsos Fesztivál-Falunap, melyre több ezer ember ellátogat, a jó programoknak köszönhetően. 2009-ben Alsónyék rendezte meg a XX. Sárközi Lakodalmat, melynek sikerét a nagy összefogásnak és a támogatóknak köszönhetjük. 3
● AZ ÉN SZAKMÁM… ● A TE SZAKMÁD… ● AZ Ő SZAKMÁJA… ● A MI SZAKMÁNK ● A Duna Menti Folklórfesztivál társrendezői voltunk immár 15 éve. A Szüreti Mulatság minden évben egyre nagyobb érdeklődés mellett zajlik. A majális, a gyermeknap, az Idősek Napja, a Luca-járás, Adventi hangverseny-szeretetvendégség, a karácsonyi ünnepség, mind-mind évenként viszszatérő programunk. Évek óta különböző szakköröket vezetünk, fontosnak tartjuk a gyerekek iskolán kívüli foglalkoztatását. Az ünnepkörökhöz kapcsolódóan tartjuk a kézműves foglalkozásokat, folyamatosan működik a báb és színjátszó kör, alkalomszerűen a rajzszakkör és a hímző-rostkötő szakkör. Olyan időszak következett el életünkben, hogy a megnövekedett feladatokat kizárólag önkormányzati támogatásból már nem tudtuk megvalósítani, pályázati forrásokra van szükségünk. Az elmúlt években ez bevált módszer lett, olyannyira, hogy pályázatok nélkül a programok többségét nem lenne lehetőségünk megvalósítani. A Tájház-Falumúzeumot 2002-ben alakítottuk ki, helytörténeti kiállítást rendeztünk be a magunk erejéből. Itt tapasztaltuk leginkább milyen nehéz a népművelő munkája. Nem csak az emberekkel való foglalkozás a munkánk része, hanem a tárgyi emlékeink felkutatása, gyűjtése is a fontos feladataink közé tartozik. A Megyei Wosinsky Mór Múzeum kiegészítette a kiállítási anyagot, munkatársai segítségével 2003-ban állandó kiállítást hoztunk létre. A feladatok sokasodása, a változó világ, a modernizáció, a megváltozott emberi magatartás nagy kihívások elé állítják a népművelőket. Az igények kielégítésére új szolgáltatásokat, megújuló programokat kell létrehozni, figyelembe véve a fogyasztó társadalom igényeit. BOTKA TÜNDE: Mi is hát a szerepünk, feladatunk nekünk, akik kistelepüléseken látjuk el ezt a közművelődési feladatot? Egy faluban élni és közművelődésben dolgozni más, mint városon. Itt sokkal közvetlenebb az egész. 4
Akikért dolgozok, azokkal minden nap találkozunk az utcán, boltban. Beszélgetünk, van, hogy csak megkérdeznek valamit, de sokszor olyan is akad, aki magánügyben, bizalommal fordul hozzám. Ez jó érzés, mert valahol visszaigazolást nyer, hogy sikerült megtalálnom a helyemet a közösségben és befogadtak. A falu lélekszámának és a közvetlenségnek köszönhetően gyorsan eljutnak hozzám az emberek igényei és egyes visszajelzések, reagálások, egyegy rendezvényről alkotott véleményük. Ezeket természetesen munkám során figyelembe veszem és felhasználom. Ami semmit nem változott, ami örök, az a hivatásszerűség. Hiszen, aki e munkakörben dolgozik – mondhatom mindannyiunk nevében – az szívvel lélekkel, lelkiismeretesen végzi munkáját. Ami igaziból nem is tekinthető munkának, ez hivatás, ami elkötelezettséget igényel. A kultúraközvetítőnek nincs élesen elhatárolt munkaideje, a nyolc óra elteltével annak nincs vége. A közösségben él, a közösségnek él. Ő az, aki a mozgatórugója kell, hogy legyen a helyi kultúra élővé tételének, a közösségek létrejöttének, aktivizálásának, és még sorolhatnám… Tevékenysége sokszor nem meghatározott. Ez az a munkakör, melyet már oly sokan és oly sokszor próbáltak megfogalmazni vagy akár csak körülírni. Több-kevesebb sikerrel meg is tették. Munkakörömbe szinte minden beletartozik. Az intézmény vezetésével járó papírmunkától kezdve a kapcsolattartáson, kézműves-foglalkozás megtartásán, az alkalmankénti takarításon, teremberendezésen, díszítésen keresztül a fűtésig bezárólag bármi. Pontosan azért szeretem csinálni, mert ilyen sokszínű, monotonnak egyáltalán nem lehet mondani. Ez teszi sajátossá, egyedivé. Egymás mellé kerültek ebben a válogatásban a megyei szolgáltató és módszertani intézet igazgatójának, egy kistérségi közművelődési referensnek, valamint 4 község (Kajdacs, Györköny, Alsónyék, Nagykónyi) intézményében működő kollégának a gondolatai. Szabad a választás! TM ÁMK HÍRLEVÉL 2010. DECEMBER
● KÖZMŰVELŐDÉS ÉS STRATÉGIA ● KÖZMŰVELŐDÉS ÉS STRATÉGIA ● Egy multikultúrájú kisváros közösségi kulturális stratégiája Intézetünk igazgatóhelyettese, Bajszné Kiss Magdolna a fentiek szerinti alcímet adta „Utak, kultúrák találkozása” című tanulmányának, amellyel Bátaszék közösségi kulturális stratégiáját fektette le az elkövetkező öt évre. Aktuális teendőink közepette tapasztaltuk, hogy ez a kisváros nem egyszerűen csak a polgármesteri vagy hivatalvezetői, esetleg szakreferensi íróasztalfiók számára készíttet ilyen anyagokat. Ahogyan Bátaszék vallási kultúrája a közeljövőtől beépül majd a Magyar Zarándokút megvalósításába, ahogy Bátaszék részesévé válik az újévtől a megye legnagyobb és nemzetközi folklórfesztiváljának – hogy csak a két legkiemelkedőbb élményt említsük –, azt igazolja, hogy Tolna megye legdélebbre eső városa tudatosan építi be a jövő fejlesztéseibe az elkészült közösségi kulturális stratégia fontos elemeit. A lassan egy éve érvénybe lépett dokumentumból idézünk néhány általunk fontosnak vélt részletet. A stratégiai tervezés egy település számára ma a távlatos fejlesztésnek, a jövő építésének meghatározó feltétele. Települési szinteken is egyre inkább elfogadottá válik az az Európai Unió által képviselt szemlélet, miszerint a helyi gazdaság és társadalom hoszszú távon eredményes működését az egyes szegmensekre készített, egymással harmonizáló stratégiákkal lehet legjobban biztosítani. Az utóbbi néhány évben a stratégiai gondolkodás követelménye a kulturális szférában is teret nyert. Ez a közelítésmód ösztönzi a közművelődés fejlesztésének komplex módon való végiggondolását. Ennek megfelelően a szakágazat keretein belül együtt kezeli a közművelődés szervezeti, infrastrukturális fejlesztését, a szakmai tevékenységek tartalmi megújítását és a közművelődési humán erőforrás megerősítését, a szakmai kompetenciák folytonos növelését. Mindemellett nagy figyelmet fordít az ágazatok közötti kooperációk lehetőségeire, eredményességet növelő összeadódó hatásaira. Miért jó, ha egy településnek van közművelődési stratégiája? TMÁMK HÍRLEVÉL 2010. DECEMBER
A stratégia sokoldalúan feltárja és láthatóvá teszi a helyi közösség illetve a döntéshozók számára a helyi kulturális igényeket és mozgástereket. – Láthatóvá teszi a kulturális tevékenységek eredményeit, hatását, hasznát a közösség számára. – Közelebb hozza egymáshoz a civil és az intézményi kulturális aktivitásokat, tevékenységeket, fejleszti az együttműködéseket, ezáltal erősíti a helyi társadalmat. – Közelebb hozza a kulturális tevékenységeket más, kapcsolódó ágazatok tevékenységeihez, harmonizálja az ágazati együttműködéseket. – Települési, térségi tudástárat teremt és épít, megalapozza a létkultúra fejlesztését. – Teret és irányt ad a település polgárainak, közösségeinek, szervezeteinek közéleti, közösségi aktivitásuk növeléséhez. Ezek a lehetőségek akkor válhatnak valósággá, ha a tervezés a helyi társadalom, a településen élő közösségek szükségleteire alapozott és célrendszerének középpontjában az életminőség javítása áll. Fontos jelezni azt is, hogy egy stratégiában vázolt koncepció megvalósítása még stabil gazdasági viszonyok között sem egyszerű feladat. A településre ható gazdasági, környezeti változások a koncepció folyamatos felülvizsgálatát, egyes elemeinek módosítását igényelik. –
Bátaszék város közművelődési fejlesztésének középtávú stratégiája 1. Jövőkép Bátaszék település olyan kisváros, ahol a helyi kulturális örökségre, vallási és nemzetiségi, kisebbségi hagyományokra épített közösségi művelődés hosszú távon a létkultúra alapeleme, a városhoz való kötődés megalapozója, a településfejlesztés motorja. Nyitott, élénk és élhető kisváros, ahol kultúrák találkoznak, ahol a település soknemzetiségű lakóinak együttélése harmonikus, és a városból elszármazottak is otthonra találnak. 5
● KÖZMŰVELŐDÉS ÉS STRATÉGIA ● KÖZMŰVELŐDÉS ÉS STRATÉGIA ● A város kulturális értékeivel, programkínálatával folyamatosan vonz vendégeket, látogatókat, ezáltal erősíti a helyi közösségeket, segíti az itt élők megélhetését, boldogulását. Bátaszék város az elkövetkező éveket olyan városként kívánja megélni, amely sikeres helyi társadalmat épít és tud magáénak. Mit jelent a város számára a siker? A siker egy olyan kisváros, ahol megvan „a szép településkép, rendben tartott műemlékek, turistákat vonzó terek, tisztaság, rendezettség, ahol nincsenek hajléktalanok, koldusok, ahol a polgár otthon érzi magát, elégedett a településével, kötődik a lakóhelyéhez, s benne utódai számára is perspektívát lát, ahol a polgárok részt vesznek a közösségi életben, hajlandók másokkal együttműködni, s mindez egy jól integrált társadalmat eredményez. Működik a település, a lakosságnak kialakult lokális identitása van, következésképpen sajátjuknak érzik a települést.” (Böhm Antal) 2. Célrendszer A középtávú közművelődési stratégia célja meghatározni Bátaszék közművelődése működésének és fejlesztésének irányát a 2010-2014 időszakra. A tervezés, a célok meghatározása a település fejlesztésére elfogadott koncepciók, az önkormányzat közművelődésre meghozott döntéseinek, a helyi közművelődési szakemberek és a civil szervezetek képviselői által megfogalmazott észrevételek, javaslatok figyelembe vételével történik. A tervezést több szempontú helyzetelemzés alapozta meg. Mindezek alapján a közművelődési stratégia alapvető célja, hogy a benne megjelölt kulturális tevékenységekkel és fejlesztésekkel Bátaszék kisvárost vonzó, élhetőbb településsé tegye, elősegítse a városban lakók életminőségének javulását, erősítse helyi kötődésüket, növelje közösségi aktivitásukat. A kultúra – megállapításaink szerint – ezt a célt három fejlesztési irány konzekvens követésével szolgálhatja: – A hagyományok és a kulturális örökség óvása, kiteljesítése 6
A helyi közösségek által felhalmozott tudásra, a civil aktivitásra alapozott folytatólagos hagyományteremtés és értékteremtés – A város kulturális értékeinek széles körben ismertté tétele, a település vonzerejének növelése A célok teljesüléséhez a stratégia menedzsment eredményes működésére, a stratégiát részelemenként továbbgondoló projektek, intézkedések kidolgozására van szükség. A fent megfogalmazott célrendszer megvalósulását Bátaszék város önkormányzata az alábbi alapelvek követésével segíti elő: – Az önkormányzat kiemelt feladatának tekinti a város vallási, kulturális szellemi és tárgyi örökségének megóvásában, kiteljesedésében, valamint a nemzetiségi, kisebbségi hagyományok és az ünnepek kultúrájának ápolásában való közreműködést. – Elismeri és pártolja az autonóm kulturális tevékenységet végző civil szervezeteket, művelődési közösségeket; tevékenységükhöz az egyenrangúság elvén partnerként, megrendelőként, támogatóként kapcsolódik. – A település kulturális fejlesztését szolgáló együttműködésre törekszik az egyházakkal. – A nemzetközi és a tágabb térségi kapcsolatok erősítésével folytonosan törekszik a város kulturális értékeinek megismertetésére, a művelődési mozgástér szélesítésére. – Részt vállal a kulturális marketing erősítésében. – A településfejlesztési koncepció, a gazdasági cselekvési program kimunkálása, illetve felülvizsgálata során a közművelődést a fejlesztésnek más szektorokkal kölcsönhatásban működő elemeként veszi figyelembe. – Az önkormányzat valamennyi általa fenntartott intézményétől elvárja a közművelődési feladatellátásban való hatékony részvételt. –
TM ÁMK HÍRLEVÉL 2010. DECEMBER
● KÖZMŰVELŐDÉS ÉS STRATÉGIA ● KÖZMŰVELŐDÉS ÉS STRATÉGIA ● 3. A célok megvalósítását szolgáló tevékenységek A település közművelődési élete jelenleg is kiegyensúlyozott, sokszínű - kisvárosi színtérként kiemelkedőnek minősíthető -, de kevés az olyan egyedi helyi kulturális attrakció, amely a térségben máshol nem lenne elérhető; továbbá a meglévő egyediségek ismertségének szintje is alacsony. Bátaszék ezért a város kulturális arculatának formálásával a következő években olyan egyedi kulturális kínálatot kíván megjelentetni, amely jól szolgálja a lakosság kulturális igényeit, és ugyanakkor egyedivé, más településektől jól megkülönböztethetővé teszi a települést a térségben, a régióban. A fentiek megvalósítása érdekében a város egyedi kulturális kínálatát részleteiben megtervező közművelődési intézkedési terv készül. A tervben meghatározásra kerülnek azok projektek, programok, melyeknek kidolgozásával és megvalósításával Bátaszék markáns, saját arculatot teremt, és elkészül a megvalósítás forrásigényének terve is. Az arculatteremtés három fő pillére: a) A kulturális örökség óvása, megőrzése Ennek a célkitűzésnek a teljesülését elsősorban a nemzetiségi, kisebbségi kultúra ápolása és a település számára hagyományokat, identitást jelentő ünnepek kultúrájának ápolása segíti elő. Az örökségvédelmet szolgáló helyi, térségi együttműködések erősítésével, a kulturális örökséget bemutató bázisok feltételrendszerének fejlesztésével folyamatosan bővülő emberi és anyagi erőforrások is mozgósíthatók a cél érdekében. b) Új kulturális attrakciók, értékek teremtése A település története során akkumlálódott helyi tudás, kultúrtörténeti értékek megmutatásával a város egyediségét, sajátosságait tükröző új vonzerőkkel lehet bővíteni a jelenlegi kulturális kínálatot. Ilyen új kínálatot jelenthet a szerzetesrendi kultúráknak (ciszterciek, bencés) a 21. századi életformához illesztett megjelenítése, a helyi ipartörténeti hagyományok felélesztése, a jelenkori tudástár kiemelkedő elemeinek (matematikai tudás, sakk, fúvószene) markáns megjelenítése. TMÁMK HÍRLEVÉL 2010. DECEMBER
c) A kulturális turizmus fejlesztése A településfejlesztés különböző szegmenseire készült tervek egybehangzóan megállapítják, hogy Bátaszék egyik kitörési pontja a kulturális turizmus fejlesztése lehet. Ennek megvalósulásához alapvető a város kulturális értékei ismertségének növelése, valamint a vendégfogadás megfelelő környezetének, feltételeinek megteremtése. A célok eléréséhez elsődlegesen a település-marketing, kultúramarketing fejlesztését, valamint az idegenforgalmi vonzerők és a vendégfogadás feltételrendszerének fejlesztésére kidolgozott konkrét terveket kell a stratégiai menedzsment középpontjába állítani. A turizmus feltételrendszerének megteremtése, illetve fejlesztése a lakosság életminőségét, életszínvonalát is pozitívan befolyásolhatja. 4. A fejlesztési célok elérésének eszközei – –
–
–
–
– –
–
fejlesztési programok, projektek kutatások (a fiatalok szabadidőeltöltésének vizsgálata, régi mesterségek feltárása) pályázatok benyújtása (közművelődési közösségi terek bővítésére, technikai, informatikai fejlesztésekre, a közművelődési és turisztikai információs rendszer fejlesztésére, turisztikai látványosságok felújítására, műemlékmegóvásra, fúvószenekari hangszerekre) program alapú együttműködési megállapodások (EKF, kistérségi, testvérvárosi, civil, egyházi) a közművelődési terek bővítése (új kiállító terek, nagyrendezvények közösségi terének kialakítása, iparosház, vasúttörténeti múzeum) a közművelődést szolgáló, technikai, informatikai fejlesztések felnőttképzési programok megvalósítása (kisipari tevékenységek, falusi turizmus, idegen nyelv-tanulás, informatikai) az információközvetítő csatornák, eszközök tervszerű felhasználása kulturális örökség és kínálat bemutatására (a város honlapja, Cikádor tv és újság, megyei, régiós, országos médiumok) 7
● KÖZMŰVELŐDÉS ÉS STRATÉGIA ● KÖZMŰVELŐDÉS ÉS STRATÉGIA ●
A Népcsoportok parkja Bátaszékena
A bátaszéki Romkert A város Tájháza
8
TM ÁMK HÍRLEVÉL 2010. DECEMBER
● KÖZMŰVELŐDÉS ÉS STRATÉGIA ● KÖZMŰVELŐDÉS ÉS STRATÉGIA ●
Bárdos Lajos Egyházzenei Kórusfesztivál, 2008
A bátaszéki Fúvószenekar
Szüreti nap a városban
TMÁMK HÍRLEVÉL 2010. DECEMBER
9
● KÖZMŰVELŐDÉS ÉS STRATÉGIA ● KÖZMŰVELŐDÉS ÉS STRATÉGIA ● 5. A fejlesztési célok megvalósulásának garanciái Döntési garanciák: – a közművelődést érintő, érvényben lévő képviselőtestületi döntések (rendeletek, határozatok, együttműködési megállapodások) és azok rendszeres felülvizsgálatának gyakorlata (ld. településfejlesztési koncepció, gazdasági-cselekvési program, közművelődési koncepció, helyi közművelődési rendelet, éves beszámolókra épülő feladat-meghatározások, városi éves kulturális rendezvényterv, testvérvárosi, kistérségi, EKF együttműködési megállapodások) – a képviselőtestület éves üléstervei, melyek dokumentálják azt a helyi önkormányzati gyakorlatot, hogy a képviselőtestület és bizottságai folyamatosan áttekintik a közművelődést érintő helyi aktualitásokat – a képviselőtestület által jóváhagyott intézményi alapító okiratok – közművelődési feladat-ellátási kötelezettségek szabályozottsága – a közművelődési stratégiában elfogadott fejlesztési irányok megvalósítására intézkedési terv készül határidők, felelősök megjelölésével, a megvalósítás anyagi forrásainak megtervezésével Szervezeti garanciák: – a közművelődési feladatellátást jól biztosító intézményrendszer megléte – a képviselőtestület mellet működő Közművelődési, Oktatási, Ifjúsági és Sport Bizottság aktív működése – Bátaszék Város Közoktatási, Közművelődési és Műemlékvédelmi Közalapítványának működtetése – bejegyzett, öntevékeny civil szervezetek Személyi garanciák: – 20 éve a város élén álló, a kultúra iránt elkötelezett polgármester, aki maga is aktív szereplője a helyi kulturális életnek (kórusok tagja, az évenkénti Passiójáték állandó szereplője) – a szakterülettel a polgármesteri hivatalban önálló munkakörben nagy szakmai tapasz10
talatokkal és menedzsment szemlélettel rendelkező szakmai referens foglalkozik – a közművelődési feladatellátáshoz szükséges szakemberlétszám a fenntartó által biztosított – a kultúra iránt elkötelezett helyi szakemberek és polgárok – az egyházak együttműködő, kultúra iránt elkötelezett helyi képviselői – a kultúra területén nyújtott kiemelkedő teljesítményt a város által alapított díjakkal elismert, motivált szakemberek, alkotók magas száma Pénzügyi garanciák: – a település önkormányzata részéről a helyi közművelődés hagyományosan magas (közművelődési normatíva 1,5-szerese) összegű támogatása – Bátaszék Város Közoktatási, Közművelődési és Műemlékvédelmi Közalapítványa által a helyi művelődési közösségek számára illetve örökségvédelmi célokra biztosított rendszeres alapítványi támogatások – egyházi támogatási források – a települési önkormányzat és a helyi művelődési közösségek aktivitása pályázatok benyújtásában és hozzáértésük a megvalósításban 6.Várható hatások Bővülnek a művelődési lehetőségek a településen. A koncepcionálisan felépített kulturális tevékenység hozzájárul az együttműködések erősödéséhez, a helyi aktivitás növekedéséhez. Erősödik a helyi közösséghez tartozás érzése. A kulturális mozgástér bővülése újabb kibontakozási és önkifejezési lehetőségeket teremt, aktivizálja a lakosságot, hangsúlyozottan a településen élő fiatalokat. A lakosság műveltségi színvonala, innovációs készsége nő, új tudások jönnek létre. A kulturális tevékenységek élénkítik az idegenforgalmat, növelik a lakosság gazdasági aktivitását. A kulturális tevékenységek erősítik a város térségi, regionális, nemzetközi kapcsolatait. TM ÁMK HÍRLEVÉL 2010. DECEMBER
● NEMZETI KULTÚRA ÉS KISEBBSÉGEK ● KISEBBSÉGEK ÉS NEMZETI KULTÚRA ● December 18. Magyarországon a Kisebbségek Napja 1995-ben a magyar kormány a kisebbségbarát társadalmi légkör kialakítása és fenntartása érdekében az ENSZ Nemzeti vagy Etnikai, Vallási és Nyelvi Kisebbséghez Tartozó Személyek Jogairól szóló Nyilatkozata elfogadásának napját – december 18-át – a Kisebbségek Napjává nyilvánította. Országszerte emlékeznek meg ezen a napon a helyi társadalom kisebbségeiről. Az október 3-ai önkormányzati választásokkal egy időben tartott kisebbségi választások eredményeképpen Tolna megyében különféle településeken négy (a cigány, a német, az örmény és a szerb) kisebbség, megyei szinten a cigányok és a németek tudták kisebbségi önkormányzataik megválasztásával köztünk való jelenlétüket és jelentőségüket felmutatni. A cigányul is beszélő Tolna megyei cigányság egyben két anyanyelvű közösség is: beás és lovári nyelvűek. Pădure vergyé, pădure vergyé, Nuroku vinyé, nuroku merzsjé, Gîndu bátyé bubujestyé, Lume, cárá misjunyestyé. Lume, cárá-j sztrăjinu nosztru, Kă-j băjásu numá lotru, Ná-ny furát noj numá on kuj, Dîn krusje lu Dimizo. Jártă, jártă Dimizolyé, Hă nyé jertyé lume, cárá, Ny-áj bătut tu kum áj gîngyit, Lume, cárá ny-o însztrănyit. Einigkeit und Recht und Freiheit Für das deutsche Vaterland! Danach laßt uns alle streben Brüderlich mit Herz und Hand! Einigkeit und Recht und Freiheit Sind des Glückes Unterpfand; Blüh im Glanze dieses Glückes, Blühe, deutsches Vaterland. Blüh im Glanze dieses Glückes, Blühe, deutsches Vaterland.
Gelem, gelem lungone dromenca, Maladyilem baxtale romenca. Ke romale, kathar tume aven, Le shavenca, baxtale dromenca? Hej romale! Hej shavale! Vi man sas jekh bari familija, Mudardas la kalyi legija. Ushtyen opre, sa lumake roma, Thaj putyerdon le romane droma! Hej romale! Hej shavale!
Մեր Հայրենիք, ազատ անկախ, Որ ապրել է դարէ դար Յուր որդիքը արդ կանչում է Ազատ, անկախ Հայաստան. Յուր որդիքը արդ կանչում է Ազատ, անկախ Հայաստան. Ահա եղբայր քեզ մի դրոշ, Զոր իմ ձեռքով գործեցի Գիշերները ես քուն չեղա, Արտասուքով լվացի.
Боже правде, ти што спасе од пропасти досад нас, чуј и одсад наше гласе и од сад нам буди спас. Моћном руком води, брани будућности српске брод, Боже спаси, Боже храни, српске земље, српски род!
„A magyar alkotmány szerint a kisebbségek Magyarországon államalkotó közösségek, ezért nemcsak kulturális jogaik vannak, hanem joguk van helyi és országos önkormányzatokat képezni, de teljesen érthetőnek tartom a kisebbségek törekvését arra, hogy parlamenti képviseletük legyen.“ (Sólyom László) 68. § (1) A Magyar Köztársaságban élő nemzeti és etnikai kisebbségek részesei a nép hatalmának: államalkotó tényezők. (2) A Magyar Köztársaság védelemben részesíti a nemzeti és etnikai kisebbségeket. Biztosítja kollektív részvételüket a közéletben, saját kultúrájuk ápolását, anyanyelvük használatát, az anyanyelvű oktatást, a saját nyelven való névhasználat jogát. (3) A Magyar Köztársaság törvényei az ország területén élő nemzeti és etnikai kisebbségek képviseletét biztosítják. TMÁMK HÍRLEVÉL 2010. DECEMBER
11
● KULTÚRA ÉS ÜNNEP ● ÜNNEP ÉS KULTÚRA ● KULTÚRA ÉS ÜNNEP ● „Karácsonykor magába száll minden lélek” (ADY ENDRE) Csak a valóságos emberi közösségeknek vannak igazi ünnepei. Csak ezek a közösségek, csak a bennük egymásra utalt egyének képesek az év bizonyos napjait kivételesen felszabadulttá és örömtelivé emelni, megadni nekik az emelkedettségnek azt a légkörét, amikor járhatónak tűnik az út realitás és képzelet, a jelen, a múlt és a jövő között. Ilyenkor a ceremónia, a ritualitás keretei nem béklyózzák meg az emberek eleven érzékeit, képzeletét, cselekvési és gondolkodási készségét. (Ancsel Éva) Az ünnepi lét különös és szokatlan intenzitásának egyik forrása, hogy ilyenkor sikerül jelenné változtatni a múltat és a jövőt is, legtöbbször egyszerre válik átélhetővé mindhárom idődimenzió. Az ünnepek a nembeli-történelmi hagyaték átörökítésének, belsővé tételének kivételes kollektív aktusai. Az emberek ilyenkor vagy erőt gyűjtenek, mielőtt valami fontos és közös tennivalóba belekezdenének – demonstrálva összetartozásukat, s az ebben rejlő energiát főként önmaguk számára –, vagy éppen jelentős akciók befejezését manifesztálják. (Ancsel Éva)
egy arcra, akkor kicsiben az történik, ami a kollektív ünnepeken: megállunk, hogy egész lényünkkel odaforduljunk valamihez, amit befogadva megújulunk és gazdagabbak leszünk. (Ancsel Éva) Minden kultúrában valamilyen módon számon tartják az idő múlását, bár a számontartás mértéke és módja igen eltérő. Van, ahol csak a napok és éjszakák, az esős és száraz évszakok váltakozása, az állatok vándorlása, a folyók áradása tagolja az időt időtartamokra, másutt igen gondosan szerkesztett naptárakkal találkozunk (vagyis a tágabb értelemben vett időmérés is kulturális univerzálé). Az ünnepek – első megközelítésben – kitüntetett időtartamok, amelyeknek kezdete és vége előzetesen ismert. (Andor Csaba) Az ünnepeknek nem csak az időpontjuk, illetve időtartamuk kitüntetett, de a legtöbb esetben kitüntetett az a tér is, ahol az ünnepi tevékenységek, az ünnepre jellemző mozgásformák, interakciók történnek. Az ünnepi tér fizikailag egybe eshet ugyan a mindennapi tevékenységek színterével, ám a tér szerkezete, tagolása rendszerint megváltozik. (Andor Csaba)
Az a tény, hogy minden kultúrában találunk ünnepeket, arra enged következtetni, hogy azok meghatározott funkciókkal rendelkeznek, éspedig olyan funkciókkal, amelyek nélkülözhetetlenek és semmi mással nem helyettesíthetők. Pontosabban szólva: valamikor az ünnepeknek ilyen funkciókkal kellett rendelkezniük, lehetséges azonban, hogy ma már nincs funkciójuk… (Mihail Bahtyin) Valahányszor az ember a fejét köznapi teendőiből akár egy percre fölemeli, valahányszor rácsodálko- Az ünnepek egy elég széles körében zik egy hanglejtésre, egy reggelre, kimutatható a stabilizáló funkció. Csak töprenghet azon az ember, hogy milyenek lesznek a jövőben ünnepeink. Milyenek lesznek akkor, amikor a hétköznapi élet nem lesz se közönséges, se álmos, se pedig gondoktól szűk egű. Valószínű, hogy éppen ezért több lesz a váratlan, semmilyen előre meg nem jelölt ünnepi pillanat – hiszen ilyen, ha ritkán, de eddig is volt. (Ancsel Éva)
12
Igen sok ünnepnél alapvető feltétel ugyanis, hogy a résztvevők az ünnep tartamára felfüggesszék személyes ellentéteiket, viszályaikat, még akkor is, ha azokra a mindennapi életben érvényes szokások és normák kötelezik őket… Hogy az ellentétek felfüggesztése mennyire fontos szerepet játszik az ünnepeknél, azt már az is mutatja, hogy a jelenség közeli és távoli megfelelőivel a modern társadalmakban is találkozunk; közeli megfelelője a Karácsony („szeretet ünnepe”), ahol a stabilizáló funkció többek között az ajándékozás szokásában nyilvánul meg… (Mihail Bahtyin) A vallásos ember számára a térhez hasonlóan az idő sem homogén és folytonos. Vannak egyfelől szent időszakok, vagyis az ünnepek (javarészt visszatérő ünnepek) idői; van másfelől a profán idő, a közönségesen telő idő, ebbe íródnak belé a vallási jelentéstől mentes események. A két időfajta között természetesen nincs folytonosság. A rítusok útján azonban a vallásos ember veszélytelenül juthat át a közönségesen telő időből a szent időbe. (Mircea Eliade) A fontosabbik, a szent idő egy körforgást végző, visszahozható és viszszanyerhető idő, egyfajta örök mitikus jelen paradox képében jelentkezik, amelyet szabályos időközökben rítusok útján állítanak helyre. Az idővel szembeni ilyen viselkedés elégséges a vallásos ember megkülönböztetésére a nem vallásostól. Az előbbi nem hajlandó kizárólag a – mai terminussal szólva – „történeti jelenben” élni; arra törekszik, hogy visszakötődjék egy szent időhöz, amely bizonyos tekintetben egy lehet az „Örökkévalósággal”. (Mircea Eliade) TMÁMK HÍRLEVÉL 2010. DECEMBER
● KULTÚRA ÉS ÜNNEP ● ÜNNEP ÉS KULTÚRA ● KULTÚRA ÉS ÜNNEP ● Ez a hónap az ünnep. Mintha mindig harangoznának, nagyon messze, a köd és a hó fátylai mögött. Gyermekkorunkban e hónap első napján árkus papírra, kék és zöld ceruzával, karácsonyfát rajzoltunk, karácsonyfát, harmincegy ággal. Minden reggel, dobogó szívvel, megjelöltük, mintegy letörtük e jelképes fa egyik ágát. Így közeledtünk az ünnep felé. E módszerrel sikerült a várakozás izgalmát csaknem elviselhetetlenné (Márai Sándor) Az ünnep… a Nagy Idő feltámasztá- fokozni. sa, az a pillanat, amikor az ember hátat fordít a jövőnek, hogy közel Ha például délután négykor érkezel férkőzzék ahhoz a mindenható és majd, én már háromkor elkezdek mindig friss energiatartalékhoz, örülni. Minél előrébb halad az idő, amelyet az őskor jelképez. Az ünnep annál boldogabb leszek. Négykor színhelye: a templom, a székesegy- már tele leszek izgalommal és agház, a szent helyek – valamennyien a godalommal; fölfedezem, hogy Nagy Térre való nyitottság szimbó- milyen drága kincs a boldogság. De lumai… A szent bércek megannyi ha csak úgy, akármikor jössz, sosem jelzőkaróként emlékeztetnek a Te- fogom tudni, hány órára öltöztessem díszbe szívemet… Szükség van remtő sorsdöntő mozdulataira. (Roger Vaillois) bizonyos szertartásokra. (Antoine de Saint-Exupéry) Az ünnepek mindenütt hasonló funkciót töltenek be. Megszakítják És mégis van, kell, hogy különbség a kötelező munka idejét, felszaba- legyen az ünnep és a hétköznap dítják az embert a tilalmak és köte- között. Akkor veszti hitelét az ünnep, lezettségek szorításából: a társada- ha a hétköznap már korábban polom ekkor éli át a mítoszt, adja át gánnyá lett, hitelét vesztette, és magát az álomnak. (Roger Vaillois) azzal szemben próbáljuk az ünnep fényét megteremteni. Nem is úgy, Nézz utána, hogy minden napból, a hogy az Istentől várjuk ezt a fényt, legközönségesebb, sivár hétköznap- hanem úgy, hogy magunk erőlköból is ünnepet csinálj, ha pillanatok- dünk azon, hogy a bennünk lévő ra is! Egy jóindulatú szóval. Méltá- tartalékokat összehalmozzuk és erre nyos cselekedettel. Nem kell sok az az előre kiszemelt ünnepre összesűemberi ünnephez. Minden napba rítsük. Az ilyenféle erőlködés haszon(Jelenits István) belecsempészhetsz valamilyen vará- talan. zsos elemet, megajándékozhatod magad egy könyv igazságának ne- Itt a földön, ahol napok váltogatják gyedórás élményével, valamilyen egymást, ahol az időnek az útjain homályos fogalom megismerésének vezet az életünk, itt indokolt, hogy kielégülésével, környezeted vigaszta- legyenek hétköznapok. De nem a lásával vagy felderítésével. Az élet szentségtől megfosztott, nem a gazdagabb lesz, ünnepibb és embe- kegyelemtől idegen hétköznapok, ribb, ha megtöltöd a hétköznapok hanem megszentelt hétköznapok. percét a rendkívülivel, az emberivel, Amikor azonban mégiscsak a muna jóindulatúval és az udvariassal; kának, a fáradtságnak, egy szűkebb tehát az ünneppel. (Márai Sándor) horizontnak a figyelmi terében Az ünnepben az ember teljességgel visszatalál az élet szent dimenziójához, az emberi lét szentségét isteniteremtmény-voltában tapasztalja. Más időben mindig fennáll a veszélye, hogy elfelejti azt, ami pedig alapvető: hogy a létezés nem „ajándék” – attól, amit manapság „természetnek” szokás nevezni, hanem Mások teremtménye… (Mircea Eliade)
TMÁMK HÍRLEVÉL 2010. DECEMBER
élünk. S azután ott jelenik meg, sokszor váratlan ajándékként, az ünnepnek az emléke, vagy az ünnepre való készületnek az áldása és öröme. (Jelenits István) A Karácsony is ünnep. Szeretnénk bizakodó szívvel készülni erre az ünnepre, és szeretnénk úgy ünnepelni, hogy az ünnepet ne kelljen aztán szégyellnünk. (Jelenits István) Azok az emberek is, akik messziről hallják a Karácsonynak a hívó harangszavát, vagy az angyal szavát, azok is megérzik, hogy itt igenis történt valami, amit nem lehet elfelejteni, ami az egész emberi létnek az újraértelmezésére szólít fel, bátorít, biztat bennünket. És ami folyton jelenlevő erővel, biztatással fordul hozzánk, hogy el ne vesszünk a történelmünk vándorútján. (Jelenits István) KARÁCSONYI REGE (részlet) Harang csendül, Ének zendül, Messze zsong a hálaének, Az én kedves kis falumban Karácsonykor Magába száll minden lélek. Minden ember Szeretettel Borul földre imádkozni, Az én kedves kis falumba A Messiás Boldogságot szokott hozni. A templomba Hosszú sorba Indulnak el ifjak, vének, Az én kedves kis falumban Hálát adnak A magasság Istenének. Mintha itt lenn A nagy Isten Szent kegyelme súgna, szállna, Az én kedves, kis falumban Minden szívben Csak szeretet lakik máma. (Ady Endre) 13
● KULTÚRA ÉS ÜNNEP ● ÜNNEP ÉS KULTÚRA ● KULTÚRA ÉS ÜNNEP ● Serkenj lelkem!
Az ezen a címen megjelent CD-lemez az egykori bukovinai székelyek, Istensegíts, Fogadjisten, Andrásfalva, Hadikfalva, Józseffalva népének Istentől megáldott karácsonyi ünnepeit idézi meg népénekek, szokásdalok, verses köszöntők, mondák, népszokás részletek segítségével. A megszólaló népköltészeti alkotások erejével, az Istengyermek világrajövetelének csodálatos eseményeit ragyogtatja fel. A 16-17. századi, adventi népénekek, az „Ó fényességes szép hajnal”, a „Mikor Máriához” kezdetű ének, a négyhetes, böjtöléssel, hajnali misékkel, gyónással áldozással megszentelt, istenváró napok szépségét jelenítik meg. Megszólalnak a Jézus születését üdvözlő népénekek, köszöntők, a Paradicsomolás, (a legkisebbek köszöntő népszokása) a leányok, legények ablakok alatt elzengett énekei, a csodálatos erdélyi típusú betlehemes játék részletei. Felhangzanak a Szent István, Szent János, az Aprószentek, az újesztendő napjához kötődő szokásdalok, verses köszöntők, a fenyő, illetve a karácsonyfa, viszonylag nagyon új 14
teremtésmondája, a Szent Család egyiptomi menekülésének legendája. Sebestyén István a lemez előadója, nagytehetségű, bukovinai székely mivoltában is, istenhitében is hiteles népművész. A legtöbben talán tréfás mesemondóként ismerik Tolna megyében, aki a gyermekkorában a családi tűzhely körül hallott mulatságos történeteket gondolja tovább immár nagy tapasztalatú felnőtt fejjel. Ismertségét azonban legalább ennyire köszönheti magával ragadó énekhangjának és éneklési stílusának is. Az Andrásfalváról 1945-ben a völgységi Kakasdra települt, hagyományőrző székely család fia, már gyermekként is kiemelkedő énekes volt. Nem véletlen, hogy az 1966-ban, a falujában gyűjtő néprajzosok látókörébe került. Megrendítő és felemelő élmény hallani, ahogy a tizenegy éves fiú édesanyjával, a betlehemes játék Angyal és Mária szerepét énekli. Hallható a lemezen a pásztorok táncának gyönyörű furulya dallama, de felhangzik az új haza, a mostani lakóhely, Kakasd templomának Isten dicséretét zengő, imára hívó harangszava is. (Forrás: folkinfo.hu) „S bár valóban egyre fogy az idős generáció, amely még az eredeti bukovinai székely nyelvjárást, dallamvilágot, életformát és gondolkodásmódot hozta magával, Sebestyén István ma már tudatosan vállalja a hagyomány őrzését, népdal, népmese, népi színjáték, viselet megismertetését és továbbadását." (Tari Lujza népzenekutató)
TMÁMK HÍRLEVÉL 2010. DECEMBER
● KÖNYVAJÁNLÓ ● KÖNYVAJÁNLÓ ● KÖNYVAJÁNLÓ ● KÖNYVAJÁNLÓ ● L. Simon László: Versenyhátrány ̶ A (kultúr)politika fogságában A Kortárs Kiadó 2007-ben jelentette meg a kötetet, és Hírlevelünk éppen három évvel ezelőtti számában ismertette Szentkirályi Krisztina. Több okból is aktuálisnak tartjuk az akkori recenzió mostani megismétlését. A kultúra még meglévő intézményeinek munkásai jól tudják, baj van, leértékelődött szerepük és jövőt formáló felelősségük a gazdasági élet (elit) szereplőivel szemben. A leértékelődés, a hátrébbcsúsztatás, a csakis a pénzre vonatkoztató hasznosságelv társadalmat érintő sötét következményeit azonban nem nehéz előre látni. L. Simon László Versenyhátrány – A kultúr(politika) fogságában című könyve nem várt, átfogó helyzetelemzést nyújt: a rendszerváltást követő kulturális finanszírozásnak, az állam kultúrához való viszonya alakulásának és a pályázati rendszereknek az áttekintésével. A kötet tanulmányok, esszék, cikkek gyűjteménye, noha a szerző szépirodalmi alkotó, vizsgáló figyelme kiterjed a múzeumokra, könyvtárakra, levéltárakra és művelődési központokra, melyek szerepét a „kulturális emlékezet düledező megyei bástyái” kontextusban is vizsgálja. A közművelődési szakmának meglepő újdonságot nem hoznak külön-külön az elemzések, erényük mégis az, hogy együttesen alapos folyamatrajzolatot adnak, tények, adatok bőséges felsorolásával. Kritikai hangvételüket következetesség jellemzi, nem politikai elfogódottság. Betartva a többször is idézett miniszter, Klebelsberg Kuno intését: „ne a politizálás, hanem a közegészségügyi, kulturális, tudományos és irodalmi, köz-gazdasági és szociálpolitikai alkotás legyen ez új nemzedék erénye”. A szerző szellemi magatartása és igényessége követendő példa, s beláthatjuk, még ha gyakorta politikai elkötelezettség irányítja is véleményalkotásunkat, a meg-oldandó probléma szemlélésekor kerülni kell a sztereotípiákat. L. Simon László nem kíméli egyik politikai erőt megtestesítő kormányzatot sem az elhibázott dönTMÁMK HÍRLEVÉL 2010. DECEMBER
tések és kihagyott lehetőségek tárgyalásakor, főként ha a kultúraszervezés jövője és a nemzetiművelődési hagyományok átörökítése a tét. S hogy kötete „kézikönyvként” is lapozható, annak köszönhető, hogy vizsgálódásakor a kulturális élet szereplői közül senkit, semmilyen csoportot és intézményt nem hagyott ki. Egyaránt foglalkozik a színházak, az Operaház, a film-gyártás, az írószervezetek és folyóiratok, a könyvkiadás, a mecenatúra, a köz-gyűjteményi és közművelődési intézmények, valamint a hagyományőrző csoportok és alkotók sorsával; az alaposan végigkövetett törvényi szabályozás és a döntési tendenciák tükrében. Ritka az a megközelítés, mely fontosnak tartja a kiemelt kulturális szereplőkön kívül a helyi, értékőrző „kicsiket” is. Mindezt alátámasztandó, álljon itt egy gondolat a szerzőtől: „Az egymás mellett élő, egymásra ható, sok közös gyökérrel rendelkező identitások együttese a leg-nagyobb érzelmileg átélhető közösségi identitás, ezért e helyi kulturális közösségek támogatásával éppen a nemzeti kultúrát, a nemzeti identitást lehet erősíteni.” Külön említést érdemel a kötet nyelvezete, mely szerencsére nem hemzseg a szakmai zsargontól. A mindvégig élvezettel olvasható írásokban megtalálható kiegészítő adatok, hivatkozások olykor éppen a könnyebb olvashatóság érdekében kerülnek lábjegyzetekbe. L. Simon László kötete mintául szolgálhat arra, hogyan írjunk korrekt, tényfeltáró elemzést, mely nemcsak a szakmának szól, hanem szélesebb közönséghez is eljuthat. De valóban eljuthat? E kérdés máris visszavezet a könyvben felvetett problémák egyikéhez, és ismét nem kikövezett sétányon találjuk magunkat, hanem az igényes szellemi termékek befogadóhoz való eljutásának kanyargós és göröngyös útján. L. Simon László 2010-től országgyűlési képviselő, a Kulturális és sajtóbizottság elnöke. Ebben a minőségében is jelentős szerepet játszik a jövőbeli kultúrpolitika alakításában. Ismertetett kötetén túl szépirodalmi munkássága is figyelemre méltó. 2007-ben József Attila-díjat kapott, 6 éven át volt a Magyar Írószövetség titkára. 15
● JÓTÉVŐ KULTÚRA ● Darvak visznek egészséget a gyerekeknek A legenda szerint, aki meghajtogat ezer darut, annak teljesül egy kívánsága, ugyanis a japán mitológiában az ezer évig élő daru a becsület, a hűség és a béke jelképe. Egy hirosimai kislány két éves volt, mikor szülővárosára atombombát dobott az amerikai hadsereg. Tíz évvel később leukémiát állapítottak meg nála az orvosok. A kórházban egyik barátnője elmesélte Szadakónak az ősi japán legendát. A kislány élni akart, a papírhajtogatást a kórházi kezelés nyolc hónapja alatt egy napra sem hagyta abba, 644 darumadarat tudott csak elkészíteni…
¯ Az ezer daru legendája azóta körbejárta a világot. A Szekszárdi Origami Kör is ezen legenda alapján döntötte el, hogy a megye iskolásainak segítségével papírdarvakat ajándékoz a Tolna Megyei Önkormányzat Balassa János Kórháza gyermekosztályának, amit az osztály főorvosa, dr. Harangi Ferenc szívesen fogadott. A doktor elmondta, a kórház roppant súlyos gazdasági helyzete a gyermekosztályon érezhető a legkevésbé. Az osztályon belül persze mindig lenne mit csinálni, elkél a felújítás, ám panaszkodni nincs okuk – hangsúlyozta a főorvos. Sok a külső támogató, ha gyerekekről van szó, mindig sokkal segítőkészebbek az emberek. Kiváló példája ennek az a kezdeményezés is, amelyet a Szekszárdi Origami Kör indított el. Az origami világnapok alatt a szekszárdi hajtogatók szervezete tizenhárom iskola diákjainak segítségével készítette el papírból azt a csaknem hatezer darumadarat, amelyek mostantól a kórház gyermekosztályán jelképezik a gyógyulást. Íme, egy jó példa arra, hogy a kultúra nem csak az értékek őrzésével, sőt teremtésével tesz jót velünk, átvitt értelemben a kultúra jótévő is tud lenni! 16
TOLNA MEGYEI ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT KÖZMŰVELŐDÉSI SZOLGÁLTATÓ INTÉZET 7100 SZEKSZÁRD, Szent István tér 11-13. II. emelet 211-es szoba Telefon/fax: 74/505-649 E-mail:
[email protected] KÖZMŰVELŐDÉSI MUNKATÁRSAK: DR. SAY ISTVÁN igazgató Telefon: 74/505-651 E-mail:
[email protected] BAJSZNÉ KISS MAGDOLNA igazgatóhelyettes Telefon: 74/505-649 E-mail:
[email protected] CZINK JUDIT közművelődési főtanácsos Telefon: 74/505-649 E-mail:
[email protected] KOMJÁTHI TAMÁSNÉ HORVÁTH ÁGNES közművelődési főtanácsos Telefon: 74/505-649 E-mail:
[email protected] DIÁKSPORT IRODA 7100 SZEKSZÁRD, Szent István tér 11-13. II. emelet 210-es szoba DIÁKSPORT MUNKATÁRS: FÖLDESI GYULA diáksport főtanácsos (megyei titkár) Telefon/fax: 74/505-661 Mobil: 20/463-1401 E-mail:
[email protected] TANULÁSI KÉPESSÉGET VIZSGÁLÓ SZAKÉRTŐI ÉS REHABILITÁCIÓS BIZOTTSÁG 7100 SZEKSZÁRD, Garay tér 9. (Katolikus Általános Iskola épületében) VEZETŐ: PONGRÁCZ ZSÓFIA igazgatóhelyettes (bizottságvezető) Telefon: 74/510-645 Fax: 74/510-646 E-mail:
[email protected] TMÁMK HÍRLEVÉL – Kiadja: A Tolna Megyei Általános Művelődési Központ. Szerkesztik: a TMÁMK közművelődési munkatársai (Bajszné Kiss Magdolna, Czink Judit, Komjáthi Tamásné). A Hírlevél felelős szerkesztője és kiadója: Dr. Say István igazgató. Nyomdai munkák: SZLTISZK Nyomda, Tamási. Köszönjük a Tolna Megyei Elnöki Kabinetnek (Ótós Rékának és Wessely Juditnak) a fotóikkal, híreikkel való rendszeres hozzájárulást. TÁMOGATÓK:
Tolna Megye Önkormányzata – Nemzeti Kulturális Alap
TM ÁMK HÍRLEVÉL 2010. DECEMBER
