Bodo SchÄfer
Money
Így keresd a pénzt!
– amit a kutyámtól egy életre megtanultam
A fordítás alapjául szolgáló eredeti kiadás: Bodo Schäfer: Ein Hund namens MONEY Spielerisch zu Erfolg und Wohlstand Printed in Germany, 2009 Fordította: Stock László Szakmailag lektorálta: Sallay Katalin A címlapképet rajzolta: Szilágyi Éva ISBN: 978-615-5030-27-7 Copyright © 2013 Bodo Schäfer Published by arrangement with The Rights Company B.V. All rights reserved
Hungarian translation © 2013 Stock László Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a nyilvános előadás, a rádió- és tévéadás jogát, az egyes fejezetekre is. Kiadja: Bagolyvár Könyvkiadó Felelős kiadó: a Bagolyvár Könyvkiadó igazgatója Budapest, 2013 Készült a százhalombattai EFO Nyomdában Felelős vezető: Fonyódi Ottó www.efonyomda.hu
Tartalomjegyzék A fehér labrador............................................................................ 5 Álomdobozok és álomalbum....................................................... 15 Az ifjú Daryl, aki sok pénzt keres................................................. 24 Hogyan keres sokat az unokatestvérem?....................................... 33 Money előző gazdája................................................................... 42 Adósságok – amit a szüleim rosszul csinálnak.............................. 49 Goldstern úrnál........................................................................... 55 Trumpf néni................................................................................ 63 A kaland...................................................................................... 69 A régi pincében........................................................................... 75 A szüleim nem értik…................................................................ 81 Trumpf néni hazaérkezése............................................................ 88 A nagy válság............................................................................... 96 A befektetési klub...................................................................... 102 A beszéd.................................................................................... 111 A klub befektet.......................................................................... 116 A nagyszülők szétterítik a kockázatot......................................... 124 A nagy kaland véget ér............................................................... 132 A saját lábunkra állni................................................................. 137
1. fejezet
A fehér labrador Nagyon régóta szerettem volna kutyát, de bérlakásban laktunk, és a tulajdonos egész egyszerűen tiltotta a kutyatartást. Apa megpróbált beszélni vele, de hasztalan. Vannak emberek, akikkel nem lehet szót érteni. Úgy gondolta, hogy a többi lakó nem szeretne kutyát a házban. Ez teljes képtelenség volt, hiszen én is ismertem egy családot a második és egyet a harmadik emeleten, akik szintén szerettek volna kutyát. Valójában azonban maga a tulajdonos nem akarta. Apa egyszer azt mondta: – Egyáltalán nem a kutyáról van szó. A háztulajdonos saját magát nem szereti, és ezért nem akarja, hogy mások boldogok legyenek. Alaposan megnéztem magamnak a háztulajdonost. Nagyon közönyös és elégedetlen alaknak tűnt, és amikor egyszer anya is beszélt vele a kutyáról, még azzal is megfenyegette, hogy felmond nekünk. Ma is úgy gondolom, hogy nem szabadna senkinek sem jogot formálnia arra, hogy másoknak megtiltsa a kutyatartást. És azt is gondolom, hogy jó dolog házat venni, már csak az állatok miatt is, amiket ott tarthatunk. Nem sokkal később tényleg vettünk egy kertes házat. Saját szobát kaptam, és a hetedik mennyországban éreztem magam a boldogságtól. A szüleim viszont nem látszottak olyan boldognak, mert minden sokkal drágább lett, mint ahogy tervezték. Persze én is megértettem, hogy nagyon kevés pénzünk van, ezért úgy döntöttem, hogy néhány hétig még megtartom magamnak a kívánságaimat. De semmire sem vágytam jobban, mint egy kutyára. Egyik reggel anya izgatottam ébresztett: – Kira, kelj fel gyorsan, egy sebesült kutya fekszik a ház előtt! Kiugrottam az ágyból, és lerohantam. Valóban, a ház és a garázs közötti sarokban egy fehér kutyus feküdt, és mélyen, de nyugtalanul aludt. 5
6
A hátán, a hátsó lába fölött egy tíz centi hosszú seb húzódott, amely alaposan vérzett. Úgy nézett ki, mintha egy másik kutya haEgyik reggel izgatottam ébresztett: rapta volna meg.anya Biztos elvonszolta magát idáig, aztán teljesen kime— elaludt. Kira, keljNagy fel gyorsan, egy sebesült fekszik a ház elo˝tt! rülve melegséget éreztem kutya a szívem táján. Kiugrottam az ágyból, és lerohantam. Valóban, a házszép és akutyát?” garázs kö„Milyen szörnyeteg haraphatott így meg egy ilyen – kérdeztem magamban. ekkor ébredt fel. Nagy szemekkel nézett zötti sarokban egy fehér Pont kutyus feküdt, és mélyen, de nyugtalanul aludt. rám, aztán tett felém néhány túlhosszú bizonytalan és túl gyönge 13A hátán, a hátsó lába fölött lépést, egy tíz de centi seb húzódott, amely volt. A tappancsai megcsúsztak a sima kövön, és hasra Rögtön alaposan vérzett. Úgy nézett ki, mintha egy másik kutya esett. harapta volna ameg. szívembe zártam. Biztos elvonszolta magát idáig, aztán teljesen kimerülve elaludt. Óvatosan betettük az autóba, elvittük egy állatorvoshoz. A nagy Nagy melegséget éreztem a szíveméstáján. sebet összevarrták, a kutyus kapott oltást, megnyugodva „Milyen szörnyeteg haraphatott ígynéhány meg egy ilyenésszép kutyát?” — szenderedett el. Az orvos megerősítette, hogy valóban harapott sebkérdeztem magamban. Pont ekkor ébredt fel. Nagy szemekkel nézett ről van szó, de gyorsan meg fog gyógyulni. Azt is elmondta nekünk, rám, aztán tett felém néhány lépést, de túl bizonytalan és túl gyönge volt. hogy labrador, egy kivételesen és intelligens fajta.aNagyon A tappancsai megcsúsztak a simajóindulatú kövön, és hasra esett. Rögtön szívemszereti a gyerekeket, és a személyiségének köszönhetően a legjobb be zártam. vakvezető kutya. Amíg az orvos beszélt, én a kutyust simogattam. Milyen puha volt aazszőre, milyen aranyos Óvatosan betettük autóba, és elvittük egyvolt! állatorvoshoz. A nagy sebet összevarrták, a kutyus kapott néhány oltást, és megnyugodva szendere6
6
Észre sem vette, hogy hazavittük. Óvatosan lefektettük a konyhában egy takaróra. Egész idő alatt őt figyeltem, és nagyon reméltem, hogy tényleg meg fog gyógyulni. Nem volt ok az aggodalomra, a fehér kutya gyorsan gyógyult. Felmerült viszont egy súlyos probléma: nem tudtuk, honnan jött, kié. Megtarthatjuk csak így egyszerűen? Újra aggodalom lett úrrá rajtam. Mi lesz, ha a szüleim nem akarják megtartani? Végtére is nem volt sok pénzünk. Természetesen meg kellett próbálnunk megtalálni a tulajdonost, de én titokban azt reméltem, hogy nem járunk majd sikerrel. Apa hirdetést adott fel, és telefonált a környékbeli állatmenhelyeknek is, de senki sem hallott a fehér labradorról. A kutyus közben minden egyes nappal közelebb került a szüleim szívéhez is, és hamarosan már hozzánk tartozott. A labrador teljesen meggyógyult. Egyik nap egészen kifulladásig játszottam vele, aztán leültem a reggelihez, és megint csak a pénz került szóba. Ezt a legszívesebben egyáltalán nem hallgattam volna, mert semmit nem értettem belőle, és senki sem látszott valami boldognak, amikor erről volt szó. Egy pillanatnyi szünetben valami sokkal fontosabb dologra tereltem a beszélgetést. – Tulajdonképpen hogy hívják a kutyát? Ekkor vált mindannyiunk számára világossá, hogy nem is tudjuk a nevét. Úgy gondoltam, ez a helyzet tarthatatlan. Egy kutyának kell, hogy legyen neve. Bámultam a fehér állatot, amely tőlem három méterre, a takaróján aludt, de semmilyen hozzá illő név nem jutott eszembe. Eltöprengtem... Eközben a szüleim továbbra is a pénzről beszéltek. Ebben a pillanatban apa felsóhajtott: – Money, money, money... minden a pénz körül forog! A labrador ekkor hirtelen felpattant, odarohant apához, és hozzádörgölőzött. – Money! – kiáltottam fel. – Hallgat arra, hogy Money! A kutya azonnal hozzám futott. – Money-nak kellene hívni, saját maga találta ezt a nevet – vélekedtem. Anya egyáltalán nem lelkesedett az ötletért. 7
– A money angolul azt jelenti, hogy pénz. Nem gondolhatjuk komolyan, hogy Pénznek nevezzünk egy kutyát. Apa viszont nagyon jó ötletnek találta. – Szerintem egyáltalán nem rossz. Hívjuk a „Pénzt”, az meg jön. Akkoriban persze még nem sejtette, milyen közel jár az igazsághoz... Így történt, hogy a fehér labrador a Money nevet kapta. Hat héttel később még mindig nem tudtuk, honnan jött Money. Én nem is akartam tudni, mert ha megtaláljuk a gazdáját, talán meg kellett volna válnunk tőle. Én pedig azt akartam, hogy Money örökre nálunk maradjon. A szüleim is nagyon megszokták, így végül megtartottuk. A félelem azonban tudat alatt bennem maradt, hogy egy napon beállít Money régi gazdája, és neki mennie kell... Azt hiszem, nem is kell mondanom, hogy Money és én a legjobb barátok lettünk. Money már fél éve volt nálunk, amikor az a bizonyos dolog megtörtént. Tényleg hihetetlenül szeretetreméltó, türelmes és okos kutya volt. Soha nem láttam még olyan intelligens szemeket, és néha teljesen biztos voltam benne, hogy érti, amit mondok neki. Minden labrador szeret úszni, de azt hiszem, egyik sem tölt annyi időt a vízben, mint Money, aki egyetlen patakot vagy tavat ki nem hagyott volna. Nagyon szerettem volna látni, mit szól az igazi tengerhez, a homokos parthoz és a nagy hullámokhoz. A szüleim azonban azt mondták, hogy arról most szó sem lehet, mert apa üzlete nem megy valami jól. Vasárnaponként gyakran mentünk sétálni a városunkat átszelő nagy folyó partjára. Ez legalább egy kicsit úgy nézett ki, mint a tenger. A folyó, főleg a híd alatt, nagyon gyors sodrású és veszélyes volt. Nem tudom, mi ütött Money-ba azon a vasárnapon. Egész reggel féktelen, izgatott volt, aztán, amikor sétálni indultunk, egyszer csak elfutott tőlem. Kiabáltunk utána, kétségbe esve kerestük, míg végül megláttuk a folyóban. Máig nem tudom, hogyan került a vízbe, mert tudta, hogy ott nem szabad bemennie. A sodrás túl erős volt, nekiszorította a hídnak. Két pillér között háló volt kifeszítve, és ő pont ebbe akadt bele. A hullámok átcsaptak a feje fölött. Egyre tovább maradt a víz alatt, egyre kevésbé kapott levegőt.
Valahogy meg kellett mentenem, egyszerűen nem nézhettem tétpillér között háló volt kifeszítve, és o˝ pont ebbe akadt bele. A hullámok lenül, hogy megfullad. Minden gátlásom eltűnt, a vízbe ugrottam. átcsaptak a feje fölött. Egyre tovább maradt a víz alatt, egyre kevésbé kaNem volt idő alapos gondolkozásra, Money-hoz kellett jutnom. pott levego˝t. Minden nagyon gyorsan történt. A sodrás rögtön a felszín alá nyo17Valahogy meg kellett mentenem, egyszeru˝en nem nézhettem tétlenül, mott, vizet nyeltem, pánikba estem. hideg,Nem koszos víz, hogy megfullad. Minden gátlásom eltu˝nt,Mindenütt a vízbe ugrottam. volt ido ˝ aztalapos sem tudtam, merre van felfelé és lefelé. A világ hirtelen elsötétült gondolkozásra, Money-hoz kellett jutnom. Minden nagyon gyorkörülöttem. emlékszem, mi történt ezután. san történt. Nem A sodrás rögtön a felszín alá nyomott, vizet nyeltem, pánikba A szüleim mesélték el később, hogy ugyanabba a hálóba akadtam estem. Mindenütt hideg, koszos víz, azt sem tudtam, merre van felfelé és bele, mint Money. Szerencsére a vízirendőrség egyik csónakja a kölefelé. A világ hirtelen elsötétült körülöttem. Nem emlékszem, mi történt zelben volt. Bizonyára átkaroltam Money-t, mielőtt elvesztettem az ezután. eszméletemet, mindenesetre a csónak legénységea hálóba kettőnket majdnem A szüleim mesélték el késo˝bb, hogy ugyanabba akadtam bele, egyszerre húzott ki a vízből. Valahogy újraélesztettek, majd néhány mint Money. Szerencsére a vízirendo˝rség egyik csónakja a közelben volt. órát a kórházban kellett töltenem. Utána azonban még pár napig Bizonyára átkaroltam Money-t, mielo˝tt elvesztettem az eszméletemet, gyenge voltam, és ágyban kellett maradnom. mindenesetre a csónak legénysége ketto˝nket majdnem egyszerre húzott Money sokkal gyorsabban meggyógyult, és el sem mozdult az ki a vízbo˝l. ágyam mellől. Órákon át ült mellettem, és szüntelenül nézett rám. Láttam a szemén, hogy mindent értett. Sokan nem tudják, de a ku9 tyák nagyon hálásan tudnak nézni. És Money órákon át szeretettel 9
és hálával nézett. Ekkor persze még nem tudtam, hogy később mi történik majd... Tizenkét éves lettem közben, de a tengerhez továbbra sem jutottunk el. A szüleim, ahogyan ők fogalmazták, továbbra is a recessziótól szenvedtek. Ez alatt azt értették, hogy a gazdasági helyzet volt felelős a pénzügyi gondjaikért. Dühösen úgy tettek, mintha nem hallották volna azt a kérdésemet, hogy Mónika barátnőm szüleinek miért megy egyre jobban, annak ellenére, hogy az ország gazdasági helyzete rájuk is hatással van. Apának meg még mindig sok olyan hónapja volt, amikor nem volt jó a forgalom. Sokszor volt nyomasztó a hangulat, anya gyakran megemlítette, hogy talán nem kellett volna megvennünk a házat. Ezeket a gondolatokat időpocsékolásnak tartottam, mert a múltat már úgysem tudjuk megváltoztatni. Ezenkívül akkor nem tarthattam volna meg Money-t, úgyhogy mégis csak így volt ez jó. Egyik nap megtörtént a lehetetlen. Úgy döntöttem, hogy megrendelem a kedvenc együttesem CD-jét telefonon, mert épp akkor láttam a TV-ben a hirdetést a telefonszámmal. Leültem hát a készülékhez, és tárcsázni kezdtem a számot. Egyszer csak egy hang azt mondta: – Kira, meg kellene gondolnod, hogy tényleg megengedheted-e magadnak azt a CD-t! Döbbentem néztem körül. Egyedül voltam a szobában, és az ajtók csukva voltak. Vagyis hát egyetlen ember sem volt bent – csak Money, természetesen. Lehet, hogy csak elképzeltem azt a hangot... Kis idő múlva újra felvettem a kagylót, amelyet az előbb az ijedtségtől letettem. Újra tárcsázni kezdtem. A hang rögtön újra megszólalt: – Kira, ha megveszed azt a CD-t, akkor majdnem a teljes havi zsebpénzedet elköltöd. Money állt előttem, és a fejét kissé ferdén tartotta. Úgy tűnt, belőle jön a hang, de ez lehetetlen volt. Egyszerre izzadtam és fáztam. „A kutyák nem tudnak beszélni, még az olyan intelligens kutyák sem, mint Money” – gondoltam magamban. – Régen minden kutya tudott egy kicsit beszélni – de teljesen máshogy, mint az emberek. Később azonban ez a képességük visszafejlődött. – Money engem nézett. – Nekem viszont megmaradt. 10
A TV-ben láttam már olyan tevét, amelyik beszélni tudott. „De az film volt – gondoltam. – Mi meg nem egy filmben vagyunk, ez a valóság.” Aztán átvillant rajtam a felismerés: „Biztosan álmodom.” Gyorsan megcsíptem a saját karomat. Au, ez fájt! Akkor nem álmodom. Money egész idő alatt nem vette le rólam a szemét. Aztán újra hallottam a hangot: – Beszélhetünk most értelmesen, vagy egy ideig még csodálkozni akarsz, meg magadat csipkedni? Nem tudom megmagyarázni, miért, de egyszer csak teljesen normálisnak és helyénvalónak tűnt számomra, hogy Money-t beszélni hallom. Olyan volt, mintha már évek óta beszélgetnénk egymással. Csak egy dolgot furcsállottam: Money közben egyáltalán nem mozgatta a pofáját. – Mi, kutyák sokkal fejlettebb kommunikációra voltunk képesek, mint ti, emberek. Amikor közölni akartunk valamit, egyenesen a másik agyába küldtük a gondolatot – mondta Money –, ezért tudom azt is, hogy mit gondolsz. Most tényleg megdöbbentem. – Úgy érted, minden gondolatomat kiolvastad? –kérdeztem. Gyorsan végiggondoltam, mi minden járt a fejemben... De Money félbeszakította a gondolkozásomat: – Természetesen tudom, mire gondolsz. Amikor két élőlény közel áll egymáshoz, akkor bizonyos mértékben mindig tudnak olvasni egymás gondolataiban. Ezért tudom azt is, hogy téged nagyon elszomorít, hogy a szüleidnek olyan sok pénzügyi problémája van. És azt is látom, hogy kezded te is ugyanazokat a hibákat elkövetni. Mert nagyon hamar eldől, hogy egy ember jól tud-e bánni a pénzével. Valójában nem szabadna veled beszélgetnem. Ha ezt a tudósok megtudják, akkor ketrecbe zárnak, és mindenféle kísérleteket végeznek rajtam. Ezért nem beszéltem senkinek a képességeimről. De mivel te megmentetted az életemet, és ezért a saját életedet is kockára tetted, kivételt teszek veled. Ennek azonban titokban kell maradnia, senki nem tudhatja meg. Rengeteg kérdés tolult fel az agyamban. Tudni akartam, Money honnan jött, milyen volt az előző gazdája, ki sebesítette meg... de félbeszakított.
– Nagyon nagy ajándék, hogy mi ketten beszélgetni tudunk, később mindent sokkal jobban meg fogsz érteni, most azonban nem vesztegethetjük az időt mindenféle kérdésekkel. Azt javaslom, hogy most csak egy témáról beszéljünk, a pénzről. Azért, mert a lehető legkisebb kockázatot akarom csak vállalni. „De van egy csomó minden, ami engem jobban érdekel” – gondoltam. Ezenkívül anya gyakran mondta, hogy a pénz nem a legfontosabb dolog az életben. – Szerintem sem a pénz a legfontosabb dolog az életben. De a pénz hihetetlenül fontossá válik, ha nincs belőle elég. Gondolj csak vissza arra, milyen volt a folyóban fulladozni. Mindenképp ki kellett jutnunk, minden más mellékes volt. Ugyanígy vannak most a szüleid. Olyan rossz pénzügyi helyzetben vannak, hogy folyamatosan arról beszélnek. Úgy is mondhatnám, hogy a folyóban fulladoznak. Segíteni akarok neked, hogy te máshogyan csináld, és soha ne is kerülj ilyen helyzetbe. Ha akarod, megmutatom neked, hogyan válhat a pénz boldogító erővé az életedben. Ezen a dolgon még sosem gondolkoztam el igazán. Persze szerettem volna, hogy a szüleimnek több pénze legyen. De némi kétségem is volt afelől, hogy egy kutya lenne-e a legjobb pénzügyi tanácsadó. – Az majd kiderül – szakított félbe Money, és úgy tűnt, mintha egy kicsit nagyképűen nevetne. – De van ennél valami sokkal fontosabb: csak akkor tudok segíteni neked, ha valóban akarod. Arra kérlek, hogy ezt jól gondold át, mert ti, emberek, könnyen hagyjátok, hogy a gondolataitok rászedjenek benneteket. Ezért azt javaslom, hogy időről időre írj fel valamit. Írj fel holnap reggelre tíz okot, amiért jómódú szeretnél lenni. Holnap délután négykor elmegyünk az erdőbe sétálni. Az volt az érzésem, hogy túl fiatal vagyok még ahhoz, hogy a pénzről komoly dolgokat tanuljak. Azonkívül a szüleimtől megtanultam, hogy a pénz nem kényelmes dolog. Money persze olvasott a gondolataimban, és már hallottam is a hangját: – A szüleidnek azért nehéz, mert nem tanultak meg a pénzzel bánni annyi idős korukban, mint te most. A bölcs kínai azt mondja: „Akkor tedd a nagy dolgot, amikor még kicsi, mert minden nagy kicsiben kezdődik.” Van a pénznek néhány titka, szabálya, amelyeket 12
meg akarok magyarázni neked, de ez csak akkor lehetséges, ha tényleg akarod. Ezért kell összegyűjtened a tíz okot. Addig nem fogunk többet beszélgetni. A nap hátra lévő részében töprengtem. Volt persze bőven min gondolkoznom. Mindenesetre elhatároztam, hogy senkinek nem szólok a felfedezésemről. Semmiképp sem akartam, hogy Money-n tudósok sora kísérletezzen. Elképzeltem, hogyan zárnák ketrecbe, és kapcsolnának rá mindenféle csöveket. Nem, ennek nem szabad megtörténnie! Ezért hát senkinek sem mondhattam el, hogy Money tud beszélni. Azt is elhatároztam, hogy saját magam sem fogok ezen a csodán töprengeni, mert úgy éreztem, akkor soha nem jutok tovább. Arról még nem voltam meggyőződve, hogy nekem már a pénzről kellene gondolkoznom. De akkor eszembe jutott a bölcs kínai mondás: „Akkor tedd a nagy dolgot, amikor még kicsi...” Mit jelenthet ez? Egyszer csak támadt egy ötletem. Lehet, hogy úgy van ez, mint Henry-vel, a szomszédok terrierjével. Amikor kapták, már öt éves volt, egyáltalán nem hallgatott rájuk, és mindig azt mondták, hogy most már nagyon nehéz ezen változtatni. Sokkal könnyebb egy kutyát akkor tanítani, amikor még nagyon fiatal. Talán a pénz dolgában a szüleim is úgy vannak, mint Henry. Emellett teljesen úgy tűnt, mintha Money pontosan tudná, miről beszél. Tehát meg kellett találnom a tíz okot, hogy miért akarok jómódú lenni. Egyáltalán nem volt könnyű, mert a legtöbb dologhoz, amit szerettem volna, nem kellett sok pénz. Három óra alatt állítottam össze a listámat: 1. Egy 18 sebességes túrabringa. 2. Annyi CD-t vehetnék, amennyit csak akarok. 3. Megvehetném azt a szép edzőcipőt, amit már olyan régóta szeretnék. 4. Hosszabban telefonálhatnék a legjobb barátnőmmel, aki tőlem kétszáz kilométerre lakik. 5. Nyáron részt vehetnék a diákcsere programban, és elmehetnék az Egyesült Államokba. Ez az angoltudásomnak is jót tenne. 13
6. Ajándékokat adhatnék a szüleimnek, hogy ne legyenek mindig olyan szomorúak. Segíthetnék nekik fizetni az adósságaikat. 7. Meghívhatnám a családomat ünnepi ebédre egy olasz étterembe. 8. Segíthetnék azoknak a gyerekeknek, akik nincsenek olyan jó helyzetben, mint én. 9. Vehetnék fekete márkás farmert. 10. Lehetne számítógépem. Amikor összeállt a lista, úgy éreztem, hogy érdemes a jólétért dolgozni. A jómódúak biztos könnyedén meg tudják venni mindezeket, és sok érdekes dolgot csinálhatnak. Ezenkívül a barátnőmre, Jennyre is gondolnom kellett, amikor a listát összeírtam. Úgy döntöttem, megkérdezem Money-tól, hogy elmesélhetem-e Jenny-nek, amit a pénzről megtanulok. Egyszer csak kezdtem úgy érezni, hogy alig tudom kivárni a délután négy órát. Akkor megtudom, hogyan lehetek jómódú ...
14
