BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁS ORSZÁGOS PARANCSNOKSÁGA TITKÁRSÁGI ÉS JOGI FŐOSZTÁLY Telefon: 3018-436
BVOP főosztályvezetői, önálló osztályvezetői Helyben Bv. szervek vezetői Székhelyén
Tisztelt Vezető Úrnő/Úr! Felhívom szíves figyelmét arra, hogy a Magyar Közlöny 2012. év végi számaiban több, a büntetés-végrehajtási szervezet tevékenységéhez kapcsolódó jogszabály jelen meg. (Legtöbb módosítás 2013. január 1-jén lépett hatályba.) A teljesség igénye nélkül az alábbi jogszabályok megjelenéséről tájékoztatom. 75/2012. (XII. 18.) BM rendelet a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának rendjéről szóló 27/2012. (V. 30.) BM rendelet, valamint egyes lakáscélú rendeletek módosításáról – hatályon kívül helyezte a büntetés-végrehajtási szervek rendelkezésében lévő férőhelyek használatáról, valamint a bérleti, albérleti díj hozzájárulás szabályairól szóló 38/2004. (XII. 9.) IM rendeletet. Ennek következtében 2012. december 19-től a belügyi szervek rendelkezésében lévő, lakásnak nem minősülő szállóférőhelyek, lakóegységek használatáról, valamint a bérleti, albérleti díj hozzájárulás szabályairól szóló 40/2000. (XII. 12.) BM rendelet szabályai alkalmazandók. 53/2012. (XII. 22.) KIM rendelet a bűnügyi nyilvántartó szerv által teljesített adatszolgáltatás, valamint a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti eljárás rendjéről… – a bűnügyi nyilvántartási rendszer adatállományához – elektronikus úton, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével – közvetlen hozzáférés a KEKKH-hoz benyújtott egyedi azonosító kérelemben kérhető a közvetlen hozzáférésre jogosult szerv részéről. A kérelemben meg kell adni az erre felhatalmazott személy törvényben meghatározott adatait. 2012. évi CCVIII. törvény egyes törvényeknek a központi költségvetésről szóló törvény megalapozásával összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról – a társadalombiztosítási nyugellátásáról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 83/C. § (1) bekezdése értelmében az öregségi nyugdíj folyósítását – a jogviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig – szüneteltetni kell, ha a nyugdíjas közalkalmazotti jogviszonyban,
kormányzati szolgálati jogviszonyban, állami vezetői szolgálati jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, bírói szolgálati viszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, ügyészségi szolgálati viszonyban, fegyveres szervvel hivatásos szolgálati viszonyban vagy a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyban áll, – a Tny. 102/I. § (1) bekezdése szerint a 2013. január 1-jén a 83/C. § (1) bekezdése szerinti jogviszonyban álló, öregségi nyugdíjban részesülő személy a 83/C. § (1) bekezdése szerinti jogviszony fennállásának tényét 2013. április 30-áig köteles bejelenteni a nyugdíjfolyósító szervnek. A 2013. január 1-jén a 83/C. § (1) bekezdése szerinti jogviszonyban álló személy öregségi nyugdíját – ha a 83/C. § (1) bekezdése szerinti jogviszonya továbbra is fennáll – 2013. július 1-jétől kell szüneteltetni, – a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 25. § (1) bekezdése értelmében a 2013. január 1-jén a Tny. 83/C. § (1) bekezdése szerinti jogviszonyban álló, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban részesülő személy a Tny. 83/C. § (1) bekezdése szerinti jogviszony fennállásának tényét 2013. április 30-áig köteles bejelenteni a nyugdíjfolyósító szervnek, – 2013. január 1-jén a Tny. 83/C. § (1) bekezdése szerinti jogviszonyban álló személy korhatár előtti ellátását, szolgálati járandóságát, ha a Tny. 83/C. § (1) bekezdése szerinti jogviszonya továbbra is fennáll, 2013. július 1-jétől kell szüneteltetni. 2012. évi CCXI. törvény az egyes igazságügyi törvények módosításáról – a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény [(69/A-69/B.§, illetve 70.§(7a)] kiegészítése alapján a bíróság, ügyészség, nyomozóhatóság és büntetés-végrehajtási szervezet egymással az írásbeli kapcsolatot elektronikus úton tarthatja a törvényben részletezett eljárások betartásával. 2012. évi CCXIV. törvény egyes szolgálati jogviszonnyal összefüggő törvények módosításáról Ebben többek között a Hszt. szabályai is módosításra kerültek: – a hivatásos szolgálati viszony feltétele változott „37 évnél nem idősebb” szöveg helyébe „a hivatásos szolgálati viszony felső korhatárát még el nem érő” kifejezés került, – módosultak a kifogástalan életvitel ellenőrzésének szabályai, – módosultak a vezénylés szabályai. – kiegészültek a vezetői beosztás szabályai, – új elemként jelenik meg ismét a teljesítményértékelés (évente 2 alkalommal, 2013. július 1-től lép hatályba!), – új fejezetként jelenik meg a méltatlansági eljárás szabályozása, – felállításra kerül az „Utánpótlási és vezetői bank”. A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény, az un. „trafiktörvény” módosításával a törvény hatálya nem terjed ki a dohánytermékeknek a bv. intézetek területén történő kiskereskedelmi értékesítésére. 2012. évi CCXVI. törvény egyes foglalkoztatási tárgyú törvényeknek a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról – a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényt módosította elsősorban a munka törvénykönyvével összefüggésben.
2012. évi CCXXIII. törvény a Büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekről és egyes törvények módosításáról Többek között a Bv. tvr. is módosításra kerül (2013. július 1-jén lép hatályba): – az elítélt kötelezettségeként írja elő a személyazonosító és lakcímadataiban bekövetkező változások bejelentését, erre az elítélt figyelmét fel kell hívni. A szabályozás egyértelművé teszi, hogy a büntetőeljárásról szóló törvény szerinti kötelezettség a büntetés-végrehajtás szakaszában is fennáll, a kötelezettség elmulasztása esetére rendbírság kiszabását teszi lehetővé, – a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények sértettjeit – kérelemre – a bűncselekmény elkövetőjének szabadulásáról értesíteni kell (ezzel összefüggésben a Bv. sztv. adatkezelésre, nyilvántartás vezetésére vonatkozó szabályai is módosításra kerültek), – meghatározott esetekben a büntetés-végrehajtási bíró tárgyalás tartása nélkül, a rendelkezésre álló iratok alapján hozza meg a döntését, – a szabadságvesztés fokozatának megváltoztatása, valamint az enyhébb fokozatról szóló határozat hatályon kívül helyezése már nem a Btk.-ban, hanem a Bv. tvr.-ben kerül szabályozásra, – az új Btk. által bevezetett elzárás büntetés és a szabálysértési elzárás vonatkozásában is alkalmazni rendeli a fenyítés elleni fellebbezés elbírálására irányadó szabályokat, – a büntetések és az intézkedések végrehajtását kizáró okok a jövőben a Bv. tvr.-ben kerülnek meghatározásra, – a rendkívüli eltávozás jogintézménye az intézet engedéllyel, rövid időre történő elhagyásának egyéb módjaihoz igazodik és azokhoz hasonlóan annak tartamát a szabadságvesztésbe beszámítani rendeli, – a feltételes szabadságra bocsátás kedvezményének tisztán végrehajtási szempontú kizárásának szabályai a Bv. tvr.-ben kerülnek meghatározásra (ha az elítélt a büntetés letöltését határidőben nem kezdi meg), – a feltételes szabadságra bocsátás azon szabályait is meghatározza, amelyeket korábban a Btk. tartalmazott. Pl. az elítélt milyen feltételek megvalósulása esetén bocsátható feltételes szabadságra (büntetési célok magvalósulása és a meghatározott idő eltelte), azt, hogy a feltételes szabadság mindaddig nem kezdhető meg, amíg az elítélt más szabadságvesztést tölt, illetve azt, hogy a több feltételes szabadság egymás mellett párhuzamosan telik, valamint a feltételes szabadság megszüntetésének azt az esetkörét, ha az elítélt a pártfogó felügyelet magatartási szabályait súlyosan megszegi. (Ez utóbbi ok annyiban tér el a Btk.-ban meghatározott, a feltételes szabadság megszüntetését eredményező okoktól, hogy az a pártfogó felügyelet végrehajtásához, az elítéltnek a végrehajtás során tanúsított magatartáshoz kapcsolódik és nem egy újabb elítéléshez, továbbá arról ez ideig is a büntetés-végrehajtási bíró döntött, ezért az elhelyezése Bv. tvr.-ben indokolt), – az egészségügyi, társadalombiztosítási és egészségbiztosítási jogszabályok határozzák meg azt, a Bv. tvr. eltérő rendelkezése hiányában, hogy az elítélt milyen egészségügyi ellátásra jogosult, továbbá hogy az térítés köteles vagy sem. Az erre vonatkozó, a Bv. tvr. IV. Fejezet IV. címét érintő módosítás 2012. január 1-jével lépett hatályba. Egyre több orvos szakmai standard szabály, kötelező szakmai eljárási rend határozza meg egy-egy betegség kezelését, ezért ennek megjelenítése a jogszabályban is indokolt, – kötelezővé teszi az elítélt orvosi vizsgálaton történő részvételét arra az esetre is, ha ez az elítélt aktuális egyészségi állapotának a megállapításához szükséges, – a különleges biztonságú zárkában, illetve körleten a szabadságvesztés végrehajtási fokozatának általános szabályaihoz – főként a börtön, illetve fogház fokozathoz –
képest jelentősen szigorúbb a végrehajtási rend, ezt törvényi szinten is megjelenik. – törvényi szintre emeli a dogmatikában kidolgozott azon csoportosítást, amely az elítélt állampolgári jogainak és kötelezettségeinek a szabadságvesztés végrehajtása alatti alakulását, módosulását, illetve szünetelését rendszerezik. (Az Alaptörvény a XXIII. cikk (6) bekezdésében kimondja, hogy nem rendelkezik választójoggal az, akit bűncselekmény elkövetése, vagy belátási képességének korlátozottsága miatt a bíróság a választójogból kizárt.), – pontosításra kerül, pl. a nyugellátás, korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság letéti számlára utalásának/tartási költség levonásának lehetősége, – pénzküldemény fogadása kapcsolattartói minőséghez vagy az elítélt nyilatkozatához kötött, – a terhelt eljárási jogainak gyakorlásához szükséges feltételeket a büntetés végrehajtása során is biztosítani kell, ezen belül a megfelelő felkészüléshez, az iratok megismeréséhez fűződő jog érvényesítését. A bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság az iratról a másolatot elektronikus formában is kiadhatja, ezért az iratokhoz való hozzáférést az elítélt részére biztosítani kell, amit a büntetés-végrehajtás biztonsága érdekében a büntetés-végrehajtási intézet által biztosított eszközön keresztül tehet meg, – általános szabályként a gyermeket egy éves koráig az anyával együtt kell elhelyezni, ha ezt kéri és az elhelyezést kizáró feltétel nem áll fenn, – a hatékony intervenciós programok vagy intézkedések elősegítésének, illetve biztosításának kötelezettsége abból a célból, hogy gyermekek elleni szexuális bűncselekmény ismételt elkövetését megelőzzék, illetve annak kockázatait csökkentsék az ilyen cselekmények elkövetőinél (részvétel az elítélt hozzájárulásához kötött, a felajánlott kezelést, programon való részvételt visszautasíthatja, ezekhez az eljárás során bármikor csatlakozhat, a nemzeti jog által lefektetett feltételekkel összhangban akár a büntetés-végrehajtási intézetben, vagy azon kívül), – hiánypótló rendelkezést iktat be, amely a közérdekű munka, illetve a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés végrehajtására vonatkozó érdemi szabályozást teremti meg (nem önálló büntetési nem, a végrehajtás igazodik a szabadságvesztés fogház fokozatának végrehajtási rendjéhez - meghatározott eltérésekkel, kedvezőbben állapítja meg a látogató fogadásának gyakoriságát, a félbeszakítás engedélyezésére vonatkozó sajátos rendelkezések beiktatását), – nem alkot új fejezetet a büntetőjogi elzárás végrehajtására, hanem a két jogintézmény nagyfokú hasonlatosságára figyelemmel azokat egy közös fejezetben szabályozza, a kétféle, büntetőjogi és szabálysértési elzárás eltérő szabályait pedig különös rendelkezésekben állapítja meg, pontosítja a szabadságvesztés végrehajtási szabályaiból alkalmazni rendelt jogszabályhelyeket (bevezeti a kimaradás jogintézményét az elzárás végrehajtása körében, pontosítja a nyilatkozatételre vonatkozó rendelkezéseket, bővíti a jutalmak/fenyítések körét, a különös szabályok között rendelkezik az büntetőjogi és a szabálysértési elzárás félbeszakításának és a végrehajtás akadályának speciális esetköreiről, illetve kijelöli a katonával szemben kiszabott büntetőjogi elzárásnak a végrehajtási helyét), – átmeneti rendelkezéseket állapít meg a feltételes szabadságra bocsátással, 2010. május 1-jétől 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény alkalmazásával elrendelt kényszergyógykezelés végrehajtásával kapcsolatban, – a Btk.-ból eredő változásokra figyelemmel módosítja az elítélt fogalmára vonatkozó értelmező rendelkezést.
79/2012. (XII. 27.) NFM rendelet az autópályák, autóutak és főutak használatának díjáról szóló 36/2007. (III. 26.) GKM rendelet módosítása – nem kell díjat fizetni Magyarország rendvédelmi szervei által üzemben tartott gépjárművek után. 81/2012. (XII. 28.) BM rendelet az egyes szolgálati jogviszonnyal összefüggő törvények módosításáról szóló törvénnyel összefüggésben a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény egyes miniszteri rendeleti szintű végrehajtási rendeleteinek módosításáról – hatályát vesztette a büntetés-végrehajtási szervezetre vonatkozó kártérítési eljárás egyes szabályairól szóló 8/1997.(III. 26.) IM rendelet, – a belügyminiszter irányítása alatt álló fegyveres szervek és hivatásos állományú tagjainak kártérítési felelősségéről szóló 23/1997. (III. 19.) BM rendelet módosításával ez utóbbi rendelet vonatkozik a továbbiakban a bv. hivatásos állományú tagjainak kártérítési felelősségére is, – a belügyminiszter irányítása alatt álló fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai Fegyelmi Szabályzatáról szóló 11/2006. (III. 14.) BM rendelet módosítása kiterjed a méltatlansági eljárás szabályozására. 416/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet az egyes szolgálati jogviszonnyal összefüggő törvények módosításáról szóló törvénnyel összefüggésben a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény egyes kormányrendeleti szintű végrehajtási rendeleteinek módosításáról – többek között a 140/1996. (VIII. 31.) Korm. rendeletvezénylésre vonatkozó szabályainak módosítása. 1700/2012. (XII. 29. ) Korm. határozat a közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elvekről – azon személyek jogviszonyának megszüntetése érdekében, akik a rájuk irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötték és öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges időt megszerezték Tájékoztatom továbbá, hogy a járások kialakításával összefüggésben járási hivatalok elkezdték működésüket, a bíróságok elnevezésében is változás történt a bírósági eljárásokban a helyi bíróság megnevezése a továbbiakban „járásbíróság”, a munkaügyi bíróságé pedig „közigazgatási és munkaügyi bíróság”. Budapest, 2013. január 3. Tisztelettel: Dr. Pallo József bv. ezredes főosztályvezető
