BŰNÜGYI ÉS GAZDASÁGVÉDELMI TANSZÉK A tanszék által oktatott tantárgyak a következők: - "Bűnügyi szolgálati ismeretek" szaktantárgy: a nappali munkarend bűnügyi igazgatási szak (Bsc.) bűnügyi , gazdaságvédelmi és pénzügyi nyomozó szakirányokon az 1., 4., 5., 6. félévben, a levelező munkarend bűnügyi szakirányon a 3., 4., 5., 6.. félévben (5.,6.,7.,8., félévben a kifutó 4 éves képzésben), a gazdaságvédelmi és a pénzügyi nyomozó szakirányokon a 4., 5., és 6.félévben ( 6., 7., 8. félévben a kifutó 4 éves képzésben) kerül oktatásra, nappali munkarend és levelező munkarend bűnügyi és gazdaságvédelmi szakirányokon záróvizsga tárgy, a pénzügyi nyomozó szakirányon kollokviummal illetve az utolsó félévben beszámolóval záródik. Az oktatott tananyaghoz tartozó kredit értékek: - nappali munkarend bűnügyi és gazdaságvédelmi szakirányos hallgatók: I. félév: IV. félév: V. félév: VI. félév
2 6 7 3
- levelező munkarend bűnügyi szakirány, 4 éves:
V. félév VI. félév VII. félév VIII. félév
3 6 6 3
- levelező munkarend bűnügyi szakirány, 3 éves
III. félév IV. félév V. félév VI. félév
3 6 6 6
- levelező munkarend gazdaságvédelmi és pénzügyi nyomozó szakirány, 4 éves: VI. félév VII. félév VIII. félév
6 6 6
- levelező munkarend gazdaságvédelmi és pénzügyi nyomozó szakirány, 3 éves: IV. félév V. félév VI. félév
6 6 6
„Bűnügyi ismeretek„ tantárgy: a nappali munkarend bűnügyi igazgatási szak határrendészeti szakirányon az 5. és 6. félévben kerül oktatásra és mindkét félévben kollokviummal zárul. Az oktatott tananyaghoz tartozó kredit értékek: - mindkét félévben
3
- "Bűnügyi alapismeretek" tantárgy: a nappali munkarend igazgatásrendészeti, határrendészeti, közlekedésrendészeti és közrendvédelmi szakirányokon a 4. félévben, a
2
levelező munkarend határrendészeti, igazgatásrendészeti, közlekedésrendészeti és a közrendvédelmi szakirányokon az 5. félévben kerül oktatásra és beszámolóval zárul. Az oktatott tananyaghoz tartozó kredit értékek: - nappali munkarend: - levelező munkarend:
IV. félév:
2
V. félév
2
- „Szakmatörténet” tantárgy: a nappali munkarendben az 1. félévben a bűnügyi és gazdaságvédelmi szakirányon, valamint a levelező munkarendben a 2. félévben a bűnügyi és gazdaságvédelmi szakirányú hallgatók részére kerül oktatásra és aláírással zárul. - „Adat-és titokvédelem” tantárgy: a nappali munkarendben a 6. félévben a biztonsági szakirányú, valamint levelező munkarendben a 2. félévben a biztonsági szakirányú hallgatók részére kerül oktatásra és kollokviummal zárul. - „Bűnügyi alapismeretek” a levelező munkarendben a 2. félévben információ biztonsági szakirányú hallgatók részére kerül oktatásra és beszámolóval zárul.
- „Szabadon választható szakmai ismeretek tantárgyak” 1. A nemzetközi bűnügyi együttműködés alapjai, a nemzetközi bűnüldözés aktuális kérdései, a NEBEK szerepe, jelentősége. 2. A bűnügyi hírszerzés gyakorlata egykor és most.. A három válaszható szaktantárgy: a nappali munkarend bűnügyi és gazdaságvédelmi szakirányokon a 6. félévben 56 órában, illetve a levelező munkarend bűnügyi szakirányon az 5., és 8., félévben, 16-16 órában kerül oktatásra. A képzés gyakorlati jeggyel zárul. Speciálkollégium: Minden tanévben, amennyiben megfelelő számú érdeklődő (min.: 8, maximum: 25 fő) jelentkezik a nappali munkarend, bűnügyi és gazdaságvédelmi szakirányos II. és III. évfolyamos hallgatók részére speciális kollégiumokat indítunk a tanszék által meghatározott témakörökben. A tanszék által oktatott tantárgyak ismeretanyaga a bűnözés megelőzésében, a felderítésben és a bizonyításban felhasználható titkos erőknek, eszközöknek és módszereknek, a nyílt és a titkos eljárásban való alkalmazásának elméleti és gyakorlati kérdéseivel foglalkozik. Az ismeretanyag elsősorban a bűnügyi tudományokra (büntetőjog, büntetőeljárás jog, kriminalisztika, kriminológia, igazságügyi elme-és orvostan), a szociológiai, pszichológiai és logikai tételekre épül. Ezen ismeretek elengedhetetlenek a szaktantárgyak tananyagának elsajátításához, a bűnüldöző tevékenység törvényes, szakszerű és eredményes műveléséhez. A tantárgyak oktatási céljai:
3
A hallgatók ismerjék meg: • a bűnügyi szolgálat szervezeti felépítését, feladatait; a társszervek bűnügyi és felderítési tevékenységét, az együttműködés szükségességét és lehetséges területeit, valamint a társadalmi szervezetek (önkormányzatok, civil szerveződések) bevonásának lehetőségeit a bűnüldöző munkába. •
a bűnügyi munkában felhasználható törvényes és korszerű nyílt és titkos erőket, eszközöket és módszereket; sajátítsák el ezek célszerű és szakszerű alkalmazásának követelményeit, szabályait; legyenek képesek az adatszerző, elemző-értékelő és feldolgozó munkára; legyenek tájékozottak szakterületük hazai és nemzetközi szakirodalmában.
•
a bűnözés okait, az aktuális bűnügyi (közbiztonsági) helyzet elemeit; legyenek képesek a struktúrájában, dinamikájában, volumenében és módszereiben állandóan változó bűnözés elleni rendőri fellépés hatékonyabbá tételére.
A tanszéken folyó oktató-nevelő munka alapvető célja, hogy az itt végzett bűnügyi tisztek – a megfelelő gyakorlat megszerzése után – képesek legyenek a bűnüldözési (bűnmegelőzési, megszakítási, - felderítési) és a bizonyításból reájuk háruló feladatok önálló ellátására. Oktatási módszerek: A tanszék az oktatott ismeretanyagot alapvetően előadások, szemináriumok, gyakorlatok, valamint konzultációk keretében ismerteti, gyakoroltatja és dolgoztatja fel a hallgatókkal. Témánként megjelöljük a felkészüléshez szükséges kötelező és ajánlott irodalmat. Az oktatott témákhoz kapcsolódó minősített rendelkezések, tananyagok a főiskolai TÜK könyvtárban találhatók és ott tanulmányozhatók, a titokvédelmi előírások betartásával. Tanulmányi és vizsgakövetelmények A tanszék által oktatott tantárgyak vonatkozásában a Főiskola Tantervében, Tanulmányi és Vizsgaszabályzatában foglaltak az irányadók.
A tantárgyak óraszáma, a számonkérés formája (féléves bontásban) az egyes munkarendeken és szakirányokon: Nappali munkarend: 1. A bűnügyi, gazdaságvédelmi és pénzügyi nyomozó szakirányon: „Bűnügyi szolgálati ismeretek" szaktantárgy: oktatása előadások valamint szemináriumok keretében folyik. Az előadásokat általában két óra szeminárium követi, melyen lehetőség van az előadáson elhangzottak értelmezésére és a témához kapcsolódó kérdések megbeszélésére. Az 1. félévben az oktatás 14 órában történik és beszámolóval záródik, 4. félévben 42 órában, a számonkérés formája a félév végén: kollokvium. Az 5. félévben folytatódik, 98 órában, a számonkérés formája: kollokvium. A 6. félévben az oktatás 28 órában történik, a számonkérés formája: beszámoló. Az abszolutórium megszerzését követőn záróvizsgát kell tenni. Az index aláírásának feltételei:
4
- a zárthelyi dolgozatok eredményes megírása (a zárthelyi dolgozat időpontját a félév első előadásán, szemináriumán ismertetjük; aki valamilyen igazolt oknál fogva nem ír, illetve elégtelen osztályzat esetén két javítási lehetőséget biztosítunk) - az előírt gyakorlatok végrehajtása, teljesítése, - a tanszék által szervezett (az órarendben szereplő) kihelyezett oktatásokon való részvétel (az előírt gyakorlatok alól felmentést csak kivételesen indokolt esetben, a tanszék vezetője vagy helyettese engedélyezheti), - az előírt írásos feladatok (szakdolgozat, valamint mintadosszié) elkészítése, - a szeminárium vezetők által íratott röpdolgozatok eredményes megírása, - 4. 5. 6. félévben, amennyiben a Tanszék az adott félévben szervez, 16 óra, tanórán kívüli gyakorlati foglalkozáson való részvétel (felmentés a fenti szabályok szerint). 2. A határrendészeti szakirányon: „Bűnügyi ismeretek” tantárgy: oktatása előadások valamint szemináriumok keretében folyik. Az előadásokat általában két óra szeminárium követi, melyen lehetőség van az előadáson elhangzottak értelmezésére és a témához kapcsolódó kérdések megbeszélésére. Az oktatás az 5. és a 6. félévben félévenként 42 órában történik és kollokviummal záródik. Az index aláírásának feltételei: - a zárthelyi dolgozatok eredményes megírása (a zárthelyi dolgozat időpontját a félév első előadásán, szemináriumán ismertetjük; aki valamilyen igazolt oknál fogva nem ír, illetve elégtelen osztályzat esetén két javítási lehetőséget biztosítunk) - az előírt írásos feladatok (szakdolgozat, valamint mintadosszié) elkészítése, - a szeminárium vezetők által íratott röpdolgozatok eredményes megírása. 3. Igazgatásrendészeti, közlekedésrendészeti és közrendvédelmi szakirányokon: "Bűnügyi alapismeretek" tantárgy: Az oktatás, mely az 4. félévben történik 28 órában előadások, valamint szemináriumok keretében folyik. Minden második előadást két óra szeminárium követ, melyen lehetőség van az előadáson elhangzottak értelmezésére és a témához kapcsolódó kérdések megbeszélésére oktatása A számonkérés formája beszámoló. Az index aláírásának feltétele: - a zárthelyi dolgozatok eredményes megírása (időpontját az első előadáson ismertetjük, aki valamilyen igazolt oknál fogva nem ír, illetve elégtelen osztályzat esetén két javítási lehetőséget biztosítunk). Levelező munkarend: A bűnügyi szakirányon: "Bűnügyi szolgálati ismeretek" szaktantárgy: oktatása a 5. félévben kezdődik 14 órában, a számonkérés formája: beszámoló. A 6. félévben folytatódik 34 órában, a számonkérés formája: kollokvium. A 7. félévben 30 órában folytatódik, a számonkérés formája kollokvium. A 8. félévben 20 óra, a számonkérés formája: beszámoló. Az abszolutórium megszerzését követően záróvizsgát kell tenni. A gazdaságvédelmi és pénzügyi nyomozó szakirányon: „Bűnügyi szolgálati ismeretek” szaktantárgy:. oktatása a 6. félévben kezdődik 20 órában, a számonkérés formája: kollokvium. A 7. félévben folytatódik 20 órában, a számonkérés formája: kollokvium. A 8. félévben tovább folytatódik 20 órában, a számonkérés formája: beszámoló. Gazdaságvédelmi szakirányon az abszolutórium megszerzését követően záróvizsgát kell tenni.
5
Az igazgatásrendészeti, határrendészeti, közlekedésrendészeti és közrendvédelmi szakirányokon: "Bűnügyi alapismeretek" tantárgy: oktatása az 5. félévben kezdődik, 10 órában, a számonkérés formája: beszámoló. Az index aláírásának feltétele: - a zárthelyi dolgozattok eredményes megírása (időpontját az első előadáson ismertetjük, aki valamilyen igazolt oknál fogva nem ír, illetve elégtelen osztályzat esetén két javítási lehetőséget biztosítunk.) - a tanszék által meghatározott írásbeli feladat teljesítése. A levelező munkarendben az oktatás előadások keretében történik, a tantárggyal kapcsolatos kérdések megvitatására az egyéni konzultációk keretében kerülhet sor.
Bűnügyi szolgálati ismeretek szaktantárgy témái, évfolyam-, és szakdolgozati témák jegyzéke a belső hálón és külön kiadványban találhatóak. Szakdolgozat elkészítésének alaki és formai követelményei A szakdolgozat elkészítésének alaki és formai követelményeit a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat tartalmazza. A szakdolgozati téma és a konzulens kiválasztása illetve kijelölése után a hallgatónak minimum kétszer kötelező konzultáción kell részt vennie. A tanulmányi és vizsgaszabályzatban foglaltakon túl figyelemmel kell lenni a minősített iratokra vonatkozó előírásokra is. A szakdolgozat védése során a dolgozatot készítő személy a Rendőrtiszti Főiskola Főigazgató Oktatási Helyettesének 2/2005. számú Intézkedésében foglaltak szerint, 20-30 percben ismerteti a bizottsággal a dolgozatát – témaválasztás okát, a problémát melyre dolgozatában keresete a választ, továbbá javaslatait -, illetve szemlélteti az abban leírtakat, majd válaszol a bizottság tagjainak kérdéseire.
6
Gazdaságvédelmi szakcsoport által oktatott tárgyak alapképzésben (BA): - Gazdasági jogi ismeretek - Társasági jog - Közgazdaságtani alapismeretek - Pénzügyi ismeretek - Gazdaságvédelmi ismeretek tantárgy - Szabadon választható szakmai ismeret o 1. Közgazdasági ismeretek tantárgy o 2. Adójogi ismeretek tantárgy - Rendészeti szervek gazdálkodása tantárgy - Szakmai gyakorlat Gazdaságvédelmi szakcsoport által oktatott tárgyak mesterképzésben (MA): - Statisztika tantárgy - Rendészeti szervek gazdálkodása tantárgy - Pénzügyi jog tantárgy
Gazdasági jogi ismeretek tantárgy oktatási programja Tanszék: Bűnügyi és Gazdaságvédelmi Tanszék A tantárgy oktatására a bűnügyi igazgatási szakirány - gazdaságvédelmi nyomozó szakirányán nappali munkarendben 112 órában kerül Kreditértéke 7 pont - pénzügyi nyomozó szakirányán nappali munkarendben 98 órában kerül Kreditértéke 5 pont - gazdaságvédelmi nyomozó szakirányán levelező munkarendben 38 órában kerül Kreditértéke 7 pont - pénzügyi nyomozó szakirányán levelező munkarendben 32 órában kerül Kreditértéke: 5 pont.
sor. sor. sor. sor.
A kurzus gazdaságvédelmi nyomozó szakirányon pénzügyi ismeretek tantárggyal együtt záróvizsga tantárgy. A tantárgy oktatásának célja Mindkét munkarenden (nappali, levelező) ismeretek nyújtása a gazdasági jog alapismereteiből, különös tekintettel a hazai társasági és cégjog, adójog, értékpapírjog és bankjog alapjaira. A tantárgy oktatásában hangsúlyt kap a gazdasági jog funkciója abból a célból, hogy a gazdaságvédelem területén tevékenységet folytató hallgatók korszerű ismeretekkel rendelkezzenek és ezeket munkájuk során alkalmazzák. Az előadásokban hangsúlyt kell fektetni a gazdasági jog és a büntetőjog, valamint az egyéb jogágak összefüggéseinek ismertetésére, elemzésére és értékelésére.
7
A tantárgy részletes tematikája nappali és levelező munkarenden 1. téma: A társasági jog alapjai. A magyar társasági jog történeti fejlődése. Az Európai Unióhoz történt csatlakozást követő változások. A gazdasági társaságok alapjellemzői, alapelvei. A társasági jog jogforrásai, a szabályozás felépítése. 2. téma: A gazdasági társaság keletkezése, alapítási szabályok A társaságalapítás szakaszai (létesítő okirat, előtársaság, cégbírósági bejegyzés, a létesítő okiratok módosítása). 3. téma: A gazdasági társaság legfőbb szerve, ügyvezetése, a gazdasági társaság működésének ellenőrzése, képviselet, cégjegyzés Az egyes társasági formák legfőbb szerveire és ügyvezetésére vonatkozó általános szabályok. A felügyelő bizottságra vonatkozó szabályok. A képviseletre és cégjegyzésre vonatkozó általános szabályok. A vezető tisztségviselők által elkövetett tipikus bűncselekmények és ezek nyomozásának specifikumai.(Btk. 289.§, 290.§, 297.§, 297/A.§, 298/A.§, 298/B.§, 299.§) 4. téma: A gazdasági társaság törvényes működésének biztosítékai A könyvvizsgáló. A cégbíróság törvényességi felügyelete. A gazdasági társaságok határozatainak bírósági felülvizsgálata. A tag kizárása bírósági határozattal. Kisebbségi jogok a törvényes működés érdekében. BTK. 299/B.§ 5. téma: A gazdasági társaság megszűnése Megszűnési okok. Jogutódlással történő megszűnés (átalakulás, egyesülés, szétválás). Jogutód nélküli megszűnés. A gazdálkodó szervezet vezetőjének jogai, kötelezettségei, felelőssége. A megszűnt társaság kötelezettségeiért való felelősség. 6. téma: A közkereseti társaság. A betéti társaság A közkereseti társaság fogalma, jellege és jogképessége, társaság alapítása. A társasági jogviszonyok. A társaság szervezete, üzletvezetés, képviselet. A tagsági jogviszony és a társaság megszűnése. Elszámolási viszonyok, és felelősség. A betéti társaság fogalma, kialakulása és az alanyi kör. A társaság létrejötte, vagyoni viszonyok. A társaság szervezete. A felelősség. A társasági jogviszony módosulásának és megszűnésének speciális szabályai. 7. téma: A korlátolt felelősségű társaság Történeti előzmények. A kft. fogalma és sajátosságai. A társaság létrehozatala. A társaság és a tagok közötti jogviszony. A személyes közreműködés, illetve egyéb vagyoni szolgáltatások. A társaság vagyoni kötelezettségei tagjaival szemben. A tárasági, tagsági jogviszony módosulása. A társaság szervezete. A társaság megszűnésének speciális szabályai. Az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság. 8. téma: A részvénytársaság Gazdasági funkció, fogalom. A részvény. A társaság alapítása, a zártkörű és a nyilvános részvénytársaság jellemzői. A részvényes jogi helyzete. A társaság szervezete, vagyonváltozása, a társaság megszűnésének speciális szabályai. Az egyszemélyes részvénytársaság. 9. téma: Konszernszabályok
8
A konszernjog funkciói. Befolyás más társaságban. Jogviszonyok Jelentős befolyás. Többségi befolyás. Közvetlen irányítást biztosító befolyás. Különösen jelentős befolyás. A konszernszabályok hatálya. Felelősségi szabályok.
10. téma: Az egyesülés. Az európai gazdasági egyesülés (ege) Az egyesülés funkciója és sajátos jegyei. A társasági szerződés tartalma. Szervezet, vezetés. A társasági jogviszony módosulása. Elszámolás a kilépő taggal. Az egyesülés megszűnése. Az európai gazdasági egyesülés alapításának és működésének szabályai. 11. téma: Az európai részvénytársaság (SE). Az európai részvénytársaság alapításának és működésének szabályai. 12. téma: Cégnyilvántartás, cégnyilvánosság, bírósági cégeljárás A cégnyilvántartás szabályai. Cégbíróság. Cégjegyzék. A cégbejegyzési és változásbejegyzési eljárás. A cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárásnak szabályai.
a
13. téma: Az egyéni vállalkozás és a szövetkezetek, európai szövetkezetek Az egyéni vállalkozás fogalma, általános szabályai. Az egyéni vállalkozás működési szabályai és megszűnése. Az egyéni vállalkozás, mint egyéni cég. A szövetkezet fogalma, alapítása, cégbejegyzése. Vagyoni viszonyok a szövetkezetben. A szövetkezet önkormányzati szervei. A tag jogai és kötelezettsége, a tagsági viszony és a szövetkezet megszűnése. Az európai szövetkezet jellemzői. 14. téma: A csődeljárás, a felszámolási eljárás és a végelszámolási eljárás A csődeljárás kezdeményezése, elrendelése. Fizetési moratórium. Egyezség a csődeljárásban és az eljárás befejezése. A felszámolási eljárás kezdeményezése és megindítása. A felszámoló feladatai. Egyezség a felszámolási eljárásban. A felszámolási eljárás befejezése, kielégítési sorrend. Egyszerűsített felszámolás. A végelszámolás elhatározása. A végelszámoló feladatai. A végelszámolás befejezése. Egyszerűsített végelszámolás és kényszer-végelszámolás. BTK.310.§, 15. A tisztességtelen piaci magatartás szabályai A tisztességtelen piaci magatartások fajtái és jellemzésük. A tisztességtelen piaci magatartások tanúsítását követő eljárás. A Gazdasági Versenyhivatal feladatai. A vonatkozó bűncselekmények nyomozásának specifikumai pl.: 296/B. § 16. téma: Az értékpapír fogalma, az értékpapírok jogi szabályozása A Polgári Törvénykönyv szerinti értékpapírok. Az Értékpapír-törvény hatálya alá tartozó és e törvény hatálya alá nem tartozó értékpapírok. Az értékpapírok csoportosítása, átruházása, megjelenése és megsemmisítése. BTK. 298/D.§, 313/C.§, 313/D.§, 17. téma: Az értékpapírok fajtái, az egyes értékpapírok jogszabályi kellékei A váltó. A kincstárjegy. A letéti jegy. A kötvény. A részvény. A vagyonjegy. A közraktári jegy. A befektetési jegy. A kárpótlási jegy. Szövetkezeti üzletrész. Jelzáloglevél. 18. téma: Az értékpapírok forgalomba hozatala, a befektetési szolgáltatások és a tőzsde
9
Az értékpapírok zártkörű és nyilvános forgalomba hozatala, befektetések. A tőzsde létrehozása, működésének szabályai és megszűnése. A dematerializált értékpapírok jellemzői.299/B.§ 19. téma: Az értékpapírok állami felügyelete. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének jogköre és tevékenysége. Eljárási szabályok. A PSZÁF által alkalmazható szankciók.
20. téma: Gazdasági bűncselekmények nyomozásának elemzése A gyakorlatorientált foglalkozások keretében a hallgatók többek között a Fővárosi Cégbíróság meglátogatásával a szervezet működésével, a jogszabályok gyakorlati alkalmazásával ismerkedhetnek meg. Az egyes kiemelt – a gazdaság rendjét sértő – bűncselekmények felderítésének, nyomozásának gyakorlati problémáinak ismertetése pl: finanszírozási csalások, biztosítási csalások, csúcstechnológiás bűncselekmények, természet- környezetkárosítás, korrupciós bűncselekmények, stb. Kiemelt hangsúlyt fektetünk a rendőrség gazdaságvédelemmel foglalkozó szervein belüli együttműködés kérdésével (pl. VVH) illetve a rendőrségen kívüli együttműködés aspektusaival (pl: NAV, MNB, ARTISJUS, Bankszövetség, MABISZ, stb) Kötelező irodalom ¾ Társasági törvény, cégtörvény. (szerkesztő: Sárközy Tamás, HVG-ORAC Lap-és Könyvkiadó) ¾ Az értékpapírjog kézikönyve (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó) ¾ Liszkayné: Gazdasági jog, I. kötet, RTF. 2008. ¾ Az előadásokon elhangzottak Ajánlott irodalom ¾ Fazekas-Harsányi-Miskolczi-Ujváriné: Magyar társasági jog. (Novotni Kiadó, Miskolc) ¾ Gál-Vezekényi: Cégjogi útmutató gazdasági társaságok cégügyeiben. (HVG-ORAC Lap-és Könyvkiadó) ¾ Sárközi Tamás: A társasági jog nagy kézikönyve, KJK Kerszöv ¾ Juhász László: A magyar fizetésképtelenségi jog nagy kézikönyve, Novotni Alapítvány, Miskolc, ¾ Csőd, felszámolás, végelszámolás (szerkesztő: Csőke Andrea, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó) ¾ Kaszainé-Miskolczi: Kézikönyv a versenyjogról. (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó) ¾ Liszkayné Dr. Nagy Éva Katalin – dr. Miklós Irén: Jogi ismeretek mérlegképes könyvelők számára (tankönyv, MKVKOK, 2009.) A tananyag feldolgozásánál alkalmazott módszerek A gazdasági jogi ismeretek oktatásának szervezett formája nappali munkarend keretében az előadás és a szeminárium; az előadásokon történik az új ismeretek adása, a szemináriumokon pedig a hallgatók közreműködésével ezen ismeretek bővítése, illetve az elsajátítás mélységének, hatékonyságának ellenőrzése. A gyakorlati foglalkozásokon példatárak és feladatok megoldására kerül sor.
10
A levelező munkarendben tanuló hallgatók csak előadásokat hallgatnak, ezért az egyéni felkészülés nagyobb jelentőséget kap. Az előadásokon az egyes témák lényegét, összefüggéseit mutatjuk be. A tananyag elsajátításához az oktató egyéni és csoportos konzultációval valamint gyakorlati példák bemutatásával és megoldásával nyújt segítséget. A kurzus során szellemi tulajdonvédelmi képzésre kerül sor, melyet alapvetően a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz, illetve ProArt - Szövetség a Szerzői Jogokért egyesülethez tartozó külső előadók tartanak. A képzéssel érintett félév során a Gazdasági jog című tantárgy aláírási feltétele a Szellemi tulajdon védelme című kurzus látogatása és a záró számonkérés eredményes teljesítése. Jelentős az oktatás nem szervezett formájának, a konzultációnak a szerepe. A hallgató joga, hogy a tananyag elsajátítása során felmerülő problémája miatt konzultációs lehetőség kérjen. A számonkérés követelményei és módja Mindkét munkarend keretében a félévek végén gyakorlati jeggyel illetve beszámolókkal zárul az adott félév.
11
Társasági jog
A tantárgy oktatási programja a rendészeti igazgatási szak biztonsági szakirány hallgatói részére Tanszék: Bűnügyi és Gazdaságvédelmi Tanszék A tantárgy oktatására nappali munkarend keretében 28 órában, levelező munkarend esetében pedig 14 órában kerül sor. A tantárgy oktatásának célja Ismeretek nyújtása a gazdasági jog alapismereteiből, különös tekintettel a hazai társasági és cégjog alapjaira. A tantárgy oktatásában hangsúlyt kap a gazdasági jog funkciója abból a célból, hogy a biztonsági szervezés területén tevékenységet folytató hallgatók korszerű ismeretekkel rendelkezzenek és ezeket a munkájuk során alkalmazzák. Az előadásokban hangsúlyt kell fektetni a gazdasági jog és a büntetőjog, valamint az egyéb jogágak összefüggéseinek ismertetésére, elemzésére és értékelésére. A tantárgy részletes tematikája 1. téma: A társasági jog alapjai A magyar társasági jogtörténeti fejlődése. A társaság fajai, osztályozása. A társasági jog alapelvei. A gazdaságszervező szerződés jellemzői. 2. téma: A gazdasági társaság keletkezése, alapítási szabályok A társaságalapítás szakaszai. A létesítő okiratok módosítása. A gazdasági társaságok ügyvezetése. 3. téma: A gazdasági társaságok ellenőrzési rendszere A könyvvizsgáló. A cégbíróság törvényességi felügyelete. A gazdasági társaságok határozatainak bírósági felülvizsgálata. A tag kizárása bírósági határozattal. Kisebbségi jogok a törvényes működés érdekében. 4. téma: A gazdasági társaság megszűnése, átalakulása Megszűnési okok. A megszűnt társaság kötelezettségeiért való felelősség. Felelősség-átvitel. Az átalakulás fogalma, általános feltételei. A végelszámolás általános szabályai és megindítása. A gazdálkodó szervezet vezetőjének kötelezettsége. A végelszámoló jogai és kötelezettségei. A végelszámolás befejezése. A felszámolási eljárás általános és speciális szabályai. 5. téma: A közkereseti társaság. A betéti társaság A közkereseti társaság fogalma, jellege és jogképessége A társaság alapítása. A társasági jogviszonyok. A társaság szervezete. Üzletvezetés, képviselet. A tagsági jogviszony és a társaság megszűnése. Elszámolási viszonyok, felelősség. A betéti társaság fogalma, kialakulása és az alanyi kör. A társaság létrejötte, vagyoni viszonyok. A társaság szervezete. A felelősség. A társasági jogviszony módosulásának és megszűnésének speciális szabályai. 6. téma: Az európai gazdasági egyesülés, az európai részvénytársaság
12
Az ege létrehozása, működése és megszűnése. Az európai részvénytársaság létrehozása, működése és megszűnése. 7. téma: A korlátolt felelősségű társaság Történeti előzmények. A korlátolt felelősségű társaság fogalma és sajátosságai. A társaság létrehozatala. A társaság és a tagok közötti jogviszony. A személyes közreműködés, illetve egyéb vagyoni szolgáltatások. A társaság vagyoni kötelezettségei tagjaival szemben. a tárasági, tagsági jogviszony módosulása. A társaság szervezete. A társaság megszűnésének speciális szabályai. Az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság. 8. téma: A részvénytársaság Gazdasági funkció, fogalom. A részvény. A társaság alapítása. A részvényes jogi helyzete. A társaság szervezete. Vagyonváltozása. a társaság megszűnésének speciális szabályai. Az egyszemélyes részvénytársaság. 9. téma: Az egyéni vállalkozás Az egyéni vállalkozás létesítésének, működésének és megszűnésének szabályai 10. téma: A szövetkezet és az európai szövetkezet A szövetkezet fogalma, alapítása. A szövetkezeti tagsági viszony. A szövetkezet vagyona. A szövetkezet és tagjának felelősségi szabályai. A szövetkezet megszűnése (átalakulása). Az európai szövetkezet létrehozásának, működésének és megszűnésének szabályai. 11. téma: A csődeljárás, a felszámolási eljárás A csődeljárás elrendelésének szabályai. A csődeljárás lefolytatásának szabályai. A csődeljárás befejezése. A felszámolási eljárás elrendelésének szabályai, a fizetésképtelenség megállapítása. A felszámoló eljárása. Egyezség a felszámolás során. A felszámolás befejezése, a kielégítési sorrend. A tananyag feldolgozásánál alkalmazott módszerek A magyar társaságok joga oktatásának szervezett formája nappali munkarendben az előadás és a szeminárium; az előadásokon történik az új ismeretek adása, a szemináriumokon pedig a hallgatók közreműködésével ezen ismeretek bővítése, illetve az elsajátítás mélységének, hatékonyságának ellenőrzése. A gyakorlati foglalkozásokon példatárak és feladatok megoldására kerül sor. A számonkérés követelményei és módszerei A kurzus a félév végén kollokviummal zárul. Kötelező irodalom ¾ Társasági törvény, cégtörvény. (szerkesztő: Sárközy Tamás, HVG-ORAC Lap-és Könyvkiadó) ¾ Az értékpapírjog kézikönyve (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó) ¾ Liszkayné: Gazdasági jog, I. kötet, RTF. 2008. ¾ Az előadásokon elhangzottak Ajánlott irodalom ¾ Fazekas-Harsányi-Miskolczi-Ujváriné: Magyar társasági jog. (Novotni Kiadó, Miskolc) ¾ Gál-Vezekényi: Cégjogi útmutató gazdasági társaságok cégügyeiben. (HVG-ORAC Lap-és Könyvkiadó)
13
¾ Sárközi Tamás: A társasági jog nagy kézikönyve, KJK Kerszöv ¾ Juhász László: A magyar fizetésképtelenségi jog nagy kézikönyve, Novotni Alapítvány, Miskolc, ¾ Csőd, felszámolás, végelszámolás (szerkesztő: Csőke Andrea, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó) ¾ Kaszainé-Miskolczi: Kézikönyv a versenyjogról. (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó) ¾ Liszkayné Dr. Nagy Éva Katalin – dr. Miklós Irén: Jogi ismeretek mérlegképes könyvelők számára (tankönyv, MKVKOK, 2009.)
14
Közgazdaságtani alapismeretek tantárgy
A tantárgy oktatására a bűnügyi igazgatási szakon a nappali munkarendben II. félévben kerül sor 14 órában, levelező munkarend esetében pedig VI. félévben kerül sor 6 órában. A kurzus beszámolóval zárul. Kreditértéke: 3 pont. A tantárgy oktatásának célja A tananyag célja hogy diákjaink rendelkezzenek egy a diplomás dolgozóktól elvárható általános műveltséggel. Tisztában legyenek az alapfogalmakkal, lássák az összefüggéseket és azokat szabatos megfogalmazással el is tudják mondani. A gazdasági életben egyre növekvő bűncselekmények száma miatt szükséges a gazdasági folyamatok alapjainak elsajátítása, amelyre a társtudományok (pénzügy, számvitel, jog) támaszkodni tudnak. A tantárgy részletes tematikája: NAPPALI MUNKAREND 1. téma: A közgazdaságtan tárgya, módszerei (mikroökonómia) Pszichológia kontra közgazdaságtan. A racionalitás fogalma. A homo eoconomicus tulajdonságai. Behavioral economics. A framing effect. A modellszerű felépítés 2.téma:A játékelmélet alapjai, játékelméleti alapfogalmak. Korlátozott racionalitás Játékelméleti modellek(fogolydilemma,dollárárverés, héják és galambok). Az optimális stratégiák léte 3.téma: A piac fogalma, csoportosítása (mikroökonómia) A piaci szereplők. Kereslet és kínálat, összefüggésük. A Marshall-kereszt elemzése. Rugalmassági együtthatók, drogpiaci elemzés a Marshall-kereszt segítségével 4. téma: A játékelmélet alkalmazása a közgazdaságtanban A piaci kudarcok elemzése játékelméleti modellekkel. A fogolydilemma és a közlegelők tragédiája. Az oligopóliumok és monopóliumok piaci magatartása. A kartellezés okai és következményei. Versenyjogi szabályozás, a GVH szerepe. Esettanulmányok feldolgozása 5.téma: Az állami beavatkozás szükségessége, piaci kudarcok (mikroökonómia) Externáliák és internalizálásuk. Környezetszennyezés, természetkárosítás, a természetvédelmi rendőrség szükségessége Magánjavak, vegyes javak, közjavak. A közjavak finanszírozása és a potyautas magatartás. Hozzájárulás dilemma és részesedés dilemma, a közlegelők tragédiája 6. téma: A munkanélküliség és az infláció lényege és fajtái A munkakeresletet és kínálatot befolyásoló tényezők. A DMP-modell.Az infláció lényege és fajtái. Az inflációt kiváltó tényezők, hatásuk a makrokeresletre és makrokínálatra. Az infláció és munkanélküliség kapcsolata. Infláció és munkanélküliség Magyarországon.
15
7. téma: Az állam feladatai Állami költségvetés szerkezete, felépítése. A költségvetési politika lényege, eszközei, alkalmazásának feltételei. A költségvetési politika eszközeinek hatása a gazdasági folyamatokra. LEVELEZŐ MUNKAREND 1. téma: A közgazdaságtan tárgya, módszerei (mikroökonómia) Pszichológia kontra közgazdaságtan. A racionalitás fogalma. A homo eoconomicus tulajdonságai. Behavioral economics A framing effect A modellszerű felépítés 2.téma:A játékelmélet alapjai, játékelméleti alapfogalmak. Korlátozott racionalitás Játékelméleti modellek(fogolydilemma,dollárárverés, héják és galambok). Az optimális stratégiák léte 3.téma: A piac fogalma, csoportosítása (mikroökonómia) A piaci szereplők. Kereslet és kínálat, összefüggésük. A Marshall-kereszt elemzése. Rugalmassági együtthatók, drogpiaci elemzés a Marshall-kereszt segítségével 4. téma: A játékelmélet alkalmazása a közgazdaságtanban A piaci kudarcok elemzése játékelméleti modellekkel. A fogolydilemma és a közlegelők tragédiája. Az oligopóliumok és monopóliumok piaci magatartása. A kartellezés okai és következményei. Versenyjogi szabályozás, a GVH szerepe. Esettanulmányok feldolgozása 5.téma: Az állami beavatkozás szükségessége, piaci kudarcok (mikroökonómia) Externáliák és internalizálásuk. Környezetszennyezés, természetkárosítás, a természetvédelmi rendőrség szükségessége Magánjavak, vegyes javak, közjavak. A közjavak finanszírozása és a potyautas magatartás. Hozzájárulás dilemma és részesedés dilemma, a közlegelők tragédiája 6. téma: A munkanélküliség és az infláció lényege és fajtái A munkakeresletet és kínálatot befolyásoló tényezők. A DMP-modell.Az infláció lényege és fajtái. Az inflációt kiváltó tényezők, hatásuk a makrokeresletre és makrokínálatra. Az infláció és munkanélküliség kapcsolata. Infláció és munkanélküliség Magyarországon. 7. téma: Az állam feladatai Állami költségvetés szerkezete, felépítése. A költségvetési politika lényege, eszközei, alkalmazásának feltételei. A költségvetési politika eszközeinek hatása a gazdasági folyamatokra. Kötelező irodalom ¾ Hauber György: Közgazdaságtan (főiskolai jegyzet, 2010.) ¾ Szűrös Mónika: Közgazdaságtan (főiskolai jegyzet, 2002.) Ajánlott irodalom ¾ Paul A. Samuelson – William D. Nordhaus: Közgazdaságtan (KJK Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó Kft. 2002.) ¾ Meyer Dietmar – Solt Katalin: Makroökonómia (Aula 1999.)
16
¾ Solt Katalin: Makroökonómia Modern Üzleti Tudományok Főiskolája (Tri Mester, Tatabánya, 1999.) A tananyag feldolgozásánál alkalmazott módszerek A közgazdaságtan tantárgy oktatásának szervezett formája nappali és levelező munkarendben az előadás. Az előadásokon történik az új ismeretek átadása,megbeszélése. A hallgatók kutatási feladatok során szembesülnek a valóságos élethelyzetekkel, illetve a rendőrségi munka szükségességéve. A tananyag elsajátításához az oktató egyéni és csoportos konzultációval valamint gyakorlati példák bemutatásával és megoldásával nyújt segítséget. A számonkérés követelményei és módja Az aláírás feltétele az előadások látogatása, a tantárgy beszámolóval zárul, amely a félév végén megírt teszt legalább 50%-os teljesítése esetén megfelelő.
17
Pénzügyi ismeretek tantárgy oktatási programja gazdaságvédelmi nyomozó szakirányon Nappali és levelező munkarend
Tanszék:
Bűnügyi és Gazdaságvédelmi Tanszék
A tantárgy oktatására a bűnügyi igazgatási szakon, gazdaságvédelmi nyomozó szakirányon a nappali munkarend keretében tanulóknál az IV-V-VI. félévben kerül sor 112 órában, levelező munkarend esetében pedig I-VI. félévben kerül sor 54 órában. A kurzus záróvizsgával zárul. Kreditértéke: 3 pont. A tantárgy oktatásának célja A pénzügyi ismeretek tantárgy célja átfogó, alapvető pénzügyi elméleti és gyakorlati ismeretek összefüggések közlése, elsajátítása. A pénzügyi és könyvviteli fogalom rendszer és a szakmai nyelv, valamint az alkalmazott módszerek készségszintű megismerése után a hallgatók áttekintést kapnak a pénzügyi rendszer és a kettős könyvvitel működési mechanizmusáról. A tantárgy részletes tematikája NAPPALI MUNKAREND 1. téma: A könyvvitel alapjai (pénzügyi ismeretek) A könyvvezetési kötelezettség. A kettős könyvvitel jellemzői. Gazdasági esemény fogalma, csoportosítása. Alapvető – és összetett gazdasági események, típusai, lényegük, hatásuk a vállalkozó vagyoni, jövedelmi helyzetére (gyakorlati példák). 2.téma: A könyvelési munka alapjai és logikai rendje (pénzügyi ismeretek) A kettős könyvvitel fogalma. a főkönyvi számla fogalma, a számlával kapcsolatos fogalmak. A főkönyvi számlán történő szakkifejezések, illetve az adatállománya. A főkönyvi számlák csoportosítása, az egyes számlatípusokon a könyvelés jellemzői. 3.téma A könyvelés a főkönyvi számlákon (pénzügyi ismeretek) Gyakorlati könyvelési megoldások, szakkifejezések, számlahasználat. Egyszerű gazdasági események könyvviteli elszámolásai. A számlák megnyitása, a nyitás tartalma. Folyamatos könyvelés évközben (gyakorlati példák). A főkönyvi számlák rendezése, év végi zárás, zárlati munkák. Idősoros és számla elszámolások, a napló. A főkönyvi kivonat fogalma, rendeltetése, szerkezete, könyvelési hiba, hibajavítás, javítási módok. 4.téma: A mérleg fogalma, jellemzői (pénzügyi ismeretek) A mérleg fogalma, főbb jellemzői. Mérlegfajták, azok csoportosítása. A mérlegfőcsoportok, mérlegcsoportok, mérlegsorok tartalma, definíciója. Az eszköz és forrás oldal sorainak tartalma, értékelésük a mérlegben.
18
5.téma: Az eredménykimutatás (pénzügyi ismeretek) Az eredménykimutatás fogalma, általános jellemzői, fajtái. Az eredmény megállapítás célja, és tartalma. Az eredménykimutatás kategóriák csoportosítása, tartalma. 6. téma: A közgazdaságtan tárgya, módszerei (mikroökonómia) Pszichológia kontra közgazdaságtan. A racionalitás fogalma. A homo eoconomicus tulajdonságai. Behavioral economics A framing effect A modellszerű felépítés 7.téma:A játékelmélet alapjai, játékelméleti alapfogalmak. Korlátozott racionalitás Játékelméleti modellek(fogolydilemma,dollárárverés, héják és galambok). Az optimális stratégiák léte 8.téma: A piac fogalma, csoportosítása (mikroökonómia) A piaci szereplők. Kereslet és kínálat, összefüggésük. A Marshall-kereszt elemzése. Rugalmassági együtthatók, drogpiaci elemzés a Marshall-kereszt segítségével 9.téma: A fogyasztó döntési mechanizmusa (mikroökonómia) A racionalizálási elv érvényesülése a fogyasztói magatartásban. A költségvetési egyenes és a fogyasztó optimális döntése. Az árváltozások és jövedelemváltozások hatása a fogyasztói döntésre (ICC,PCC). Jövedelemkompenzáció. Intertemporális döntések 10.téma: A vállalat, mint a kínálat forrása (mikroökonómia) Vállalkozás, vállalkozási formák, előnyeik, hátrányaik. A termelés technikai összefüggései, technikai, gazdasági hatékonyság. Az isoquantok és az isocost egyenes kapcsolata. A parciális termelési függvény és szakaszai. A határtermék, átlagtermék fogalma, kapcsolatuk. 11.téma: Árbevétel, költség, profit (mikroökonómia) A költségek csoportosítása elszámolhatóságuk szerint. A költségek és a termelés volumenének kapcsolata. Az átlag-és határköltség függvények és összefüggéseik. 13.téma: Az optimalizációs elv (mikroökonómia) Az optimalizációs elv érvényesülése a vállalatok egyéni kínálatának meghatározásában (gazdasági profitot realizáló, fedezeti pontban termelő, veszteséget minimalizáló, üzemszüneti pontban lévő vállalat magatartása) tökéletesen versenyző piacon. 14.téma: Piaci szerkezetek(mikroökonómia) A piaci szerkezetek fogalma, jellemzői. A monopólium típusai. Az árdiszkriminációs technikák. A monopolisztikus verseny 15.téma: Az oligopóliumok. Az összejátszás mértéke. Fogolydilemma helyzetek. Kartellezés a gazdaságban. A GVH felépítése, szerepe. Versenyjogi szabályozások. Esettanulmányok 16.téma: Az állami beavatkozás szükségessége, piaci kudarcok (mikroökonómia) Externáliák és internalizálásuk. Környezetszennyezés, természetkárosítás, a természetvédelmi rendőrség szükségessége Magánjavak, vegyes javak, közjavak. A közjavak finanszírozása és a potyautas magatartás. Hozzájárulás dilemma és részesedés dilemma, a közlegelők tragédiája
19
17. téma: Pénzügypolitika, gazdaságpolitika, pénzügyrendszer A pénzügypolitika fogalma, jellemzői, cél és eszköz rendszere. Gazdaságpolitika fogalma, célja, feladatai elemei. Közpénzügyek fogalma. A pénzügyi rendszer szerepe a gazdaságban. A pénzügyi rendszer fogalma és jellemzői. A pénzügyi piac és a pénzügyi rendszer. A pénzügyi piacok rendszerezése. 18. téma: Pénzügyi számítások, pénzügyi közvetítés (pénzügyi ismeretek) A pénz fogalma, fajtái, a pénzteremtés mechanizmusa. A pénz időértéke, a pénz időértékével kapcsolatos számítások. jövőbeli érték (Future value) és a jelenérték (Present value) értelmezése, számítása. A pénzmegtakarítások, a pénzkereslet és a pénzkínálat. A pénzközvetítés módjai. Pénzügyi közvetítő intézmények. 19.téma: A hitelintézeti rendszer (pénzügyi ismeretek) Bank fogalma. Bankrendszer felépítése. A bankok és kockázataik. A bankok működésének alapelvei, banküzem szabályozása 20.téma: Bankműveletek (pénzügyi ismeretek) Passzív és aktív bankműveletek. A fizetési forgalom lebonyolítása. Bankszolgáltatások. Pénzügyi szolgáltatás közvetítése. Alap- és vagyonkezelés. Letéti- és széfszolgáltatás. Speciális finanszírozási formák. Garancia és kezességvállalás. 21.téma: Valuta, devizarendszer (pénzügyi ismeretek) Devizapolitika, valuta és devizagazdálkodás. Valuta és deviza fogalma, jellemzői értékelése. Az elszámolás eszközei, azok jellemzői. Valuták, devizák átváltása. Árfolyamok, árfolyamjegyzés és gyakorlata. Deviza átváltási ügyletek. devizaszámla lényege, vezetése, számlatulajdonosok, számlavezetési kondíciók. 22.téma: Értékpapírpiac, tőzsde (pénzügyi ismeretek) Értékpapírok fogalma, fajtái. Pénz-, tőke- és devizapiac. Tőzsde fogalma fajtái, jellemzői. Pénz-, és tőkepiaci ügyletek fogalma, fajtái, jellemzői (azonnali spot), határidős (termék) opció, arbitrage, fedezeti (hedge) spekulációs. 23.téma: Nemzetközi monetáris és intézményrendszer (pénzügyi ismeretek) Nemzetközi pénzügyi rendszer jellemzői. Nemzetközi és regionális pénzügyi intézmények. Nemzetközi Valutalap működése. A Világbank szerepe, működése. Az EBRD és EIB. BIS-Nemzetközi Fizetések Bankja. 24.téma: A befektetési és finanszírozási döntések (pénzügyi ismeretek) A befektetési és finanszírozási döntések osztályozása. Finanszírozási stratégiák. Befektetések értékpapírokba. A befektetési döntések megalapozása gazdaságossági számítások. (Statikus szemléletű gazdaságossági számítások. Dinamikus szemléletű gazdaságossági számítások.) 25.téma: Az államháztartás (pénzügyi ismeretek) Az államháztartás fogalma, jellemzői. Az államh ztartási rendszer, alrendszerek. Az államháztartás működésének, gazdálkodásának alapjai. A Magyar Államkincstár jogállása, feladatai. Feladat megosztás az államháztartás alapvető elemei között.
20
26.téma: A központi költségvetés (pénzügyi ismeretek) A költségvetési politika. A költségvetés szerepe, tartalma, rendszere. A költségvetés helye a gazdaságban. Költségvetési funkciók. A központi költségvetés bevételei, és kiadásai. A költségvetés elkészítése, elfogadása és végrehajtása. Hatásköri és eljárási szabályok. 27.téma: Költségvetés bevételei részletesen (pénzügyi ismeretek) Adók. Általános forgalmi adó. Társasági adó. Személyi jövedelemadó. Egyéb adók, járulékok. Illetékek. 28.téma: A helyi önkormányzatok költségvetése (pénzügyi ismeretek) A helyi önkormányzatok feladatai, a feladatok finanszírozása. A helyi önkormányzatok szervezetei és forrás-szabályozása. Az önkormányzatok költségvetésének tervezése, gazdálkodása, zárszámadása. Önkormányzatok külső és belső ellenőrzése. Helyi adók. LEVELEZŐ MUNKAREND 1. téma: A könyvvitel és könyvelési munka alapjai (pénzügyi ismeretek) A könyvvezetési kötelezettség. A kettős könyvvitel jellemzői. Gazdasági esemény fogalma, csoportosítása. Főkönyvi számla fogalma. A főkönyvi számlák csoportosítása, az egyes számlatípusokon a könyvelés jellemzői. 2.téma Könyvelés a főkönyvi számlákon, mérleg fogalma, jellemzői (pénzügyi ismeretek) Gyakorlati könyvelési megoldások, szakkifejezések, számlahasználat. Egyszerű gazdasági események könyvviteli elszámolásai. A mérleg fogalma, főbb jellemzői. Mérlegfajták, azok csoportosítása. 3.téma: Az eredménykimutatás (pénzügyi ismeretek) Az eredménykimutatás fogalma, általános jellemzői, fajtái. Az eredmény megállapítás célja, és tartalma. Az eredménykimutatás kategóriák csoportosítása, tartalma. 4. téma: A közgazdaságtan, annak módszerei. A piac fogalma, csoportosítása (mikroökonómia) A szűkösség fogalma, a javak és termelési tényezők csoportosítása. A gazdasági körforgás. A piaci szereplők. Kereslet és kínálat, összefüggésük. A Marshall-kereszt elemzése. 5.téma: A fogyasztási döntést befolyásoló tényezők, mechanizmusok (mikroökonómia) Teljes haszon, határhaszon és kapcsolatuk. A racionalizálási elv érvényesülése a fogyasztói magatartásban. A költségvetési egyenes és a fogyasztó optimális döntése. Az árváltozások és jövedelemváltozások hatása a fogyasztói döntésre (ICC,PCC). 6. téma: A közgazdaságtan tárgya, módszerei (mikroökonómia) Pszichológia kontra közgazdaságtan. A racionalitás fogalma. A homo eoconomicus tulajdonságai. Behavioral economics A framing effect A modellszerű felépítés A játékelmélet alapjai, játékelméleti alapfogalmak. Korlátozott racionalitás Játékelméleti modellek(fogolydilemma,dollárárverés, héják és galambok). Az optimális stratégiák léte
21
7.téma: A piac fogalma, csoportosítása (mikroökonómia) A piaci szereplők. Kereslet és kínálat, összefüggésük. A Marshall-kereszt elemzése. Rugalmassági együtthatók, drogpiaci elemzés a Marshall-kereszt segítség A fogyasztó döntési mechanizmusa (mikroökonómia) A racionalizálási elv érvényesülése a fogyasztói magatartásban. A költségvetési egyenes és a fogyasztó optimális döntése. Az árváltozások és jövedelemváltozások hatása a fogyasztói döntésre (ICC,PCC). Jövedelemkompenzáció. Intertemporális döntések 8. téma: Piaci szerkezetek(mikroökonómia) A piaci szerkezetek fogalma, jellemzői. A monopólium típusai. Az árdiszkriminációs technikák. A monopolisztikus verseny Az oligopóliumok Az összejátszás mértéke. Fogolydilemma helyzetek. Kartellezés a gazdaságban. A GVH felépítése, szerepe. Versenyjogi szabályozások. Esettanulmányok 9.téma: Az állami beavatkozás szükségessége, piaci kudarcok (mikroökonómia) Externáliák és internalizálásuk. Környezetszennyezés, természetkárosítás, a természetvédelmi rendőrség szükségessége Magánjavak, vegyes javak, közjavak. A közjavak finanszírozása és a potyautas magatartás. Hozzájárulás dilemma és részesedés dilemma, a közlegelők tragédiája 10.téma: Pénzügypolitika, gazdaságpolitika, pénzügyrendszer, pü-i számítások (pénzügyi ismeretek) A pénzügypolitika, gazdaságpolitika, pénzügyi rendszer fogalma, jellemzői, céjai. . A pénz időértéke, a pénz időértékével kapcsolatos számítások. jövőbeli érték (Future value) és a jelenérték (Present value) értelmezése, számítása. 11.téma: A hitelintézeti rendszer, bankműveletek (pénzügyi ismeretek) Bank fogalma. Bankrendszer felépítése. A bankok működésének alapelvei, banküzem szabályozása. Passzív és aktív bankműveletek. Bankszolgáltatások. 12.téma: Valuta, devizarendszer. Értékpapírpiac, tőzsde (pénzügyi ismeretek) Valuta és deviza fogalma, jellemzői. Az elszámolás. Deviza átváltási ügyletek. devizaszámla lényege, vezetése, számlatulajdonosok, számlavezetési kondíciók. Értékpapírok fogalma, fajtái. Pénz-, tőke- és devizapiac. Tőzsde fogalma fajtái, jellemzői. 13.téma: Nemzetközi monetáris és intézményrendszer. Befektetési, finanszírozási döntések (pénzügyi ismeretek) Nemzetközi pénzügyi rendszer jellemzői. Nemzetközi Valutalap működése. A Világbank szerepe, működése. BIS-Nemzetközi Fizetések Bankja. A befektetési és finanszírozási döntések osztályozása. Befektetések értékpapírokba. A befektetési döntések megalapozása gazdaságossági számítások. 14.téma: Az államháztartás, a központi költségvetés (pénzügyi ismeretek) Az államháztartás fogalma, jellemzői, rendszere, működése, gazdálkodásának alapjai. Feladat megosztás az államháztartás alapvető elemei között. A költségvetés szerepe, tartalma, rendszere. A költségvetés helye a gazdaságban.
22
15.téma: Költségvetés bevételei részletesen. A helyi önkormányzatok költségvetése (pénzügyi ismeretek) Adók. Általános forgalmi adó. Társasági adó. Személyi jövedelemadó. Egyéb adók, járulékok. Illetékek. A helyi önkormányzatok feladatai, a feladatok finanszírozása. Az önkormányzatok költségvetésének tervezése, gazdálkodása, zárszámadása. Kötelező irodalom ¾ dr. Czegle Tibor: Számviteli ismeretek (főiskolai jegyzet 2003.) ¾ Rezsabek Angéla : Munkafüzet a kettős könyvvitel tanulásához ( MKVKOK. 2004.) ¾ Szűrös Mónika: Közgazdaságtan (főiskolai jegyzet, 2002.) ¾ dr. Tétényi Veronika : Pénzügyi és vállalkozásfinanszírozási ismeretek (Perfekt 2001.) ¾ dr. Dettné Dr. Légrády Ilona: Pénzügyi jog alapismeretek (főiskolai jegyzet 2003) Ajánlott irodalom ¾ Számvitel-elemzés I-II. ( MKVKOK 2004. ) ¾ dr Sztanó Imre – Vörös Miklós : Számviteli alapismeretek (SALDÓ 2004.) ¾ Paul A. Samuelson – William D. Nordhaus: Közgazdaságtan (KJK Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó Kft. 2002.) ¾ Solt Katalin – Szabó Bakos Eszter: Mikroökonómia (Tri Mester Tatabánya, 1999.) ¾ dr. Czegle Tibor: Banktani ismeretek (PSZF Tankönyv, 1998) ¾ Pénzügyi ismeretek I-II-III. (PSZF jegyzet) ¾ Vállalkozás-finanszírozás (SALDO 2002) A tananyag feldolgozásánál alkalmazott módszerek A pénzügyi ismeretek oktatásának szervezett formája nappali munkarendben az előadás, szeminárium, és gyakorlat; az előadásokon történik az új ismeretek adása, a szemináriumokon pedig a hallgatók közreműködésével ezen ismeretek bővítése, illetve az elsajátítás mélységének, hatékonyságának ellenőrzése. A gyakorlati foglalkozásokon példatárak és feladatok megoldására kerül sor. A levelező munkarendben tanuló hallgatók előadásokat hallgatnak, valamint gyakorlati foglalkozásokon vesznek részt. Az előadásokon az egyes témák lényegét, összefüggéseit mutatjuk be. A tananyag elsajátításához az oktató egyéni és csoportos konzultációval valamint gyakorlati példák bemutatásával és megoldásával nyújt segítséget. A számonkérés követelményei és módja A hallgatók a féléves tanulmány befejezése után, kollokvium keretében adnak számot az elsajátított ismeretekről, amelynek formája írásbeli, - teszt – feladatlap. A vizsgára bocsátás feltétele félév közben az addigi előadásokon elhangzott és a tankönyvből kijelölt témakörből 2 zárthelyi dolgozat legalább 60 %-os megírása megfelelt minősítéssel. A sikertelen zárthelyi dolgozat kizárólag a fél év végén a teljes félév anyagából megírt dolgozattal pótolható. Pénzügyi ismeretek tantárgy oktatási programja pénzügyi nyomozó szakirányon Nappali és levelező munkarend Tanszék: Bűnügyi és Gazdaságvédelmi Tanszék A tantárgy oktatására a bűnügyi igazgatási szakon, pénzügyi nyomozó szakirányon a nappali munkarendben tanulóknál a IV-V-VI. félévben kerül sor 84 órában,(28-28-28),
23
levelező munkarend esetében pedig a I-II.-III. félévben kerül sor 36 órában, (6-18-12). Kreditértéke: 4 pont. A tantárgy oktatásának célja A pénzügyi ismeretek tantárgy célja átfogó, alapvető pénzügyi elméleti és gyakorlati ismeretek összefüggések közlése, elsajátítása. A pénzügyi és könyvviteli fogalom rendszer és a szakmai nyelv, valamint az alkalmazott módszerek készségszintű megismerése után a hallgatók áttekintést kapnak a pénzügyi rendszer és a kettős könyvvitel működési mechanizmusáról. A tantárgy részletes tematikája NAPPALI MUNKAREND 1. téma: A számvitel alapjai (pénzügyi ismeretek) Számviteli törvény, számviteli kötelezettségek, számviteli beszámoló. A könyvvezetési kötelezettség. A kettős könyvvitel jellemzői. Gazdasági esemény fogalma, csoportosítása. Alapvető – és összetett gazdasági események, típusai, lényegük, hatásuk a vállalkozó vagyoni, jövedelmi helyzetére (gyakorlati példák). 2.téma: A könyvelési munka alapjai és logikai rendje (pénzügyi ismeretek) A kettős könyvvitel fogalma. a főkönyvi számla fogalma, a számlával kapcsolatos fogalmak. A főkönyvi számlán történő szakkifejezések, illetve az adatállománya. A főkönyvi számlák csoportosítása, az egyes számlatípusokon a könyvelés jellemzői. 3.téma A könyvelés a főkönyvi számlákon (pénzügyi ismeretek) Gyakorlati könyvelési megoldások, szakkifejezések, számlahasználat. Egyszerű gazdasági események könyvviteli elszámolásai. A számlák megnyitása, a nyitás tartalma. Folyamatos könyvelés évközben (gyakorlati példák). A főkönyvi számlák rendezése, év végi zárás, zárlati munkák. Idősoros és számla elszámolások, a napló. A főkönyvi kivonat fogalma, rendeltetése, szerkezete, könyvelési hiba, hibajavítás, javítási módok. 4.téma: A mérleg fogalma, jellemzői (pénzügyi ismeretek) A mérleg fogalma, főbb jellemzői. Mérlegfajták, azok csoportosítása. A mérlegfőcsoportok, mérlegcsoportok, mérlegsorok tartalma, definíciója. Az eszköz és forrás oldal sorainak tartalma, értékelésük a mérlegben. Mérlegtételek általános értékelési szabálya. Az értékelés fogalma, szerepe, tatalma. Az értékelés főbb szabályai. A eszközök bekerülési értéke, fogalma, tartalma, fajtái. Az értékcsökkenési leírási módszerek. Az értékvesztés tartalma, elszámolása. A valuta-, devizabetétek értékelése, állományba vételkor, illetve kikerüléskor. 5.téma: Az eredménykimutatás (pénzügyi ismeretek) Az eredménykimutatás fogalma, általános jellemzői, fajtái. Az eredmény megállapítás célja, és tartalma. Az eredménykimutatás kategóriák csoportosítása, tartalma. 6.téma: Az ellenőrzés, önellenőrzés Az ellenőrzés, önellenőrzés fogalma, célja. A megállapításának könyvviteli elszámolása. Az ellenőrzésekre vonatkozó kiemelt számviteli és adószabályok. A hiba és a hibahatár fogalma, jelentős és nem jelentős hibák, hibahatások kezelése.
24
7.téma: Pénzügypolitika, gazdaságpolitika, pénzügyrendszer A pénzügypolitika fogalma, jellemzői, cél és eszköz rendszere. Gazdaságpolitika fogalma, célja, feladatai elemei. Közpénzügyek fogalma. A pénzügyi rendszer szerepe a gazdaságban. A pénzügyi rendszer fogalma és jellemzői. A pénzügyi piac és a pénzügyi rendszer. A pénzügyi piacok rendszerezése. 8.téma: Pénzügyi számítások, pénzügyi közvetítés (pénzügyi ismeretek) A pénz fogalma, fajtái, a pénzteremtés mechanizmusa. A pénz időértéke, a pénz időértékével kapcsolatos számítások. jövőbeli érték (Future value) és a jelenérték (Present value) értelmezése, számítása. A pénzmegtakarítások, a pénzkereslet és a pénzkínálat. A pénzközvetítés módjai. Pénzügyi közvetítő intézmények. 9.téma: A hitelintézeti rendszer (pénzügyi ismeretek) Bank fogalma. Bankrendszer felépítése. A bankok és kockázataik. A bankok működésének alapelvei, banküzem szabályozása 10.téma: Bankműveletek (pénzügyi ismeretek) Passzív és aktív bankműveletek. A fizetési forgalom lebonyolítása. Bankszolgáltatások. Pénzügyi szolgáltatás közvetítése. Alap- és vagyonkezelés. Letéti- és széfszolgáltatás. Speciális finanszírozási formák. Garancia és kezességvállalás. 11.téma: Valuta, devizarendszer (pénzügyi ismeretek) Devizapolitika, valuta és devizagazdálkodás. Valuta és deviza fogalma, jellemzői értékelése. Az elszámolás eszközei, azok jellemzői. Valuták, devizák átváltása. Árfolyamok, árfolyamjegyzés és gyakorlata. Deviza átváltási ügyletek. devizaszámla lényege, vezetése, számlatulajdonosok, számlavezetési kondíciók. 12.téma: Értékpapírpiac, tőzsde (pénzügyi ismeretek) Értékpapírok fogalma, fajtái. Pénz-, tőke- és devizapiac. Tőzsde fogalma fajtái, jellemzői. Pénz-, és tőkepiaci ügyletek fogalma, fajtái, jellemzői (azonnali spot), határidős (termék) opció, arbitrage, fedezeti (hedge) spekulációs. 13.téma: Nemzetközi monetáris és intézményrendszer (pénzügyi ismeretek) Nemzetközi pénzügyi rendszer jellemzői. Nemzetközi és regionális pénzügyi intézmények. Nemzetközi Valutalap működése. A Világbank szerepe, működése. Az EBRD és EIB. BIS-Nemzetközi Fizetések Bankja. 14.téma: Az államháztartás (pénzügyi ismeretek) Az államháztartás fogalma, jellemzői. Az államháztartási rendszer, alrendszerek. Az államháztartás működésének, gazdálkodásának alapjai. A Magyar Államkincstár jogállása, feladatai. Feladat megosztás az államháztartás alapvető elemei között. 15.téma: A központi költségvetés (pénzügyi ismeretek) A költségvetési politika. A költségvetés szerepe, tartalma, rendszere. A költségvetés helye a gazdaságban. Költségvetési funkciók. A központi költségvetés bevételei, és kiadásai. A költségvetés elkészítése, elfogadása és végrehajtása. Hatásköri és eljárási szabályok. 16.téma: Költségvetés bevételei részletesen (pénzügyi ismeretek) Adók. Általános forgalmi adó. Társasági adó. Személyi jövedelemadó. Egyéb adók, járulékok. Illetékek.
25
17.téma: A helyi önkormányzatok költségvetése (pénzügyi ismeretek) A helyi önkormányzatok feladatai, a feladatok finanszírozása. A helyi önkormányzatok szervezetei és forrás-szabályozása. Az önkormányzatok költségvetésének tervezése, gazdálkodása, zárszámadása. Önkormányzatok külső és belső ellenőrzése. Helyi adók. LEVELEZŐ MUNKAREND 1. téma: A számvitel alapjai (pénzügyi ismeretek) Számviteli törvény, számviteli kötelezettségek, számviteli beszámoló. A könyvvezetési kötelezettség. A kettős könyvvitel jellemzői. Gazdasági esemény fogalma, csoportosítása. Alapvető – és összetett gazdasági események, típusai, lényegük, hatásuk a vállalkozó vagyoni, jövedelmi helyzetére (gyakorlati példák). 2.téma: A könyvelési munka alapjai és logikai rendje (pénzügyi ismeretek) A kettős könyvvitel fogalma. a főkönyvi számla fogalma, a számlával kapcsolatos fogalmak. A főkönyvi számlán történő szakkifejezések, illetve az adatállománya. A főkönyvi számlák csoportosítása, az egyes számlatípusokon a könyvelés jellemzői. 3.téma A könyvelés a főkönyvi számlákon (pénzügyi ismeretek) Gyakorlati könyvelési megoldások, szakkifejezések, számlahasználat. Egyszerű gazdasági események könyvviteli elszámolásai. A számlák megnyitása, a nyitás tartalma. Folyamatos könyvelés évközben (gyakorlati példák). A főkönyvi számlák rendezése, év végi zárás, zárlati munkák. Idősoros és számla elszámolások, a napló. A főkönyvi kivonat fogalma, rendeltetése, szerkezete, könyvelési hiba, hibajavítás, javítási módok. 4.téma: A mérleg fogalma, jellemzői (pénzügyi ismeretek) A mérleg fogalma, főbb jellemzői. Mérlegfajták, azok csoportosítása. A mérlegfőcsoportok, mérlegcsoportok, mérlegsorok tartalma, definíciója. Az eszköz és forrás oldal sorainak tartalma, értékelésük a mérlegben. Mérlegtételek általános értékelési szabálya. Az értékelés fogalma, szerepe, tatalma. Az értékelés főbb szabályai. A eszközök bekerülési értéke, fogalma, tartalma, fajtái. Az értékcsökkenési leírási módszerek. Az értékvesztés tartalma, elszámolása. A valuta-, devizabetétek értékelése, állományba vételkor, illetve kikerüléskor. 5.téma: Az eredménykimutatás (pénzügyi ismeretek) Az eredménykimutatás fogalma, általános jellemzői, fajtái. Az eredmény megállapítás célja, és tartalma. Az eredménykimutatás kategóriák csoportosítása, tartalma. 6.téma: Az ellenőrzés, önellenőrzés Az ellenőrzés, önellenőrzés fogalma, célja. A megállapításának könyvviteli elszámolása. Az ellenőrzésekre vonatkozó kiemelt számviteli és adószabályok. A hiba és a hibahatár fogalma, jelentős és nem jelentős hibák, hibahatások kezelése. 7.téma: Pénzügypolitika, gazdaságpolitika, pénzügyrendszer A pénzügypolitika fogalma, jellemzői, cél és eszköz rendszere. Gazdaságpolitika fogalma, célja, feladatai elemei. Közpénzügyek fogalma. A pénzügyi rendszer szerepe a gazdaságban. A pénzügyi rendszer fogalma és jellemzői. A pénzügyi piac és a pénzügyi rendszer. A pénzügyi piacok rendszerezése.
26
8.téma: Pénzügyi számítások, pénzügyi közvetítés (pénzügyi ismeretek) A pénz fogalma, fajtái, a pénzteremtés mechanizmusa. A pénz időértéke, a pénz időértékével kapcsolatos számítások. jövőbeli érték (Future value) és a jelenérték (Present value) értelmezése, számítása. A pénzmegtakarítások, a pénzkereslet és a pénzkínálat. A pénzközvetítés módjai. Pénzügyi közvetítő intézmények. 9.téma: A hitelintézeti rendszer (pénzügyi ismeretek) Bank fogalma. Bankrendszer felépítése. A bankok és kockázataik. A bankok működésének alapelvei, banküzem szabályozása 10.téma: Bankműveletek (pénzügyi ismeretek) Passzív és aktív bankműveletek. A fizetési forgalom lebonyolítása. Bankszolgáltatások. Pénzügyi szolgáltatás közvetítése. Alap- és vagyonkezelés. Letéti- és széfszolgáltatás. Speciális finanszírozási formák. Garancia és kezességvállalás. 11.téma: Valuta, devizarendszer (pénzügyi ismeretek) Devizapolitika, valuta és devizagazdálkodás. Valuta és deviza fogalma, jellemzői értékelése. Az elszámolás eszközei, azok jellemzői. Valuták, devizák átváltása. Árfolyamok, árfolyamjegyzés és gyakorlata. Deviza átváltási ügyletek. devizaszámla lényege, vezetése, számlatulajdonosok, számlavezetési kondíciók. 12.téma: Értékpapírpiac, tőzsde (pénzügyi ismeretek) Értékpapírok fogalma, fajtái. Pénz-, tőke- és devizapiac. Tőzsde fogalma fajtái, jellemzői. Pénz-, és tőkepiaci ügyletek fogalma, fajtái, jellemzői (azonnali spot), határidős (termék) opció, arbitrage, fedezeti (hedge) spekulációs. 13.téma: Nemzetközi monetáris és intézményrendszer (pénzügyi ismeretek) Nemzetközi pénzügyi rendszer jellemzői. Nemzetközi és regionális pénzügyi intézmények. Nemzetközi Valutalap működése. A Világbank szerepe, működése. Az EBRD és EIB. BIS-Nemzetközi Fizetések Bankja. 14.téma: Az államháztartás (pénzügyi ismeretek) Az államháztartás fogalma, jellemzői. Az államháztartási rendszer, alrendszerek. Az államháztartás működésének, gazdálkodásának alapjai. A Magyar Államkincstár jogállása, feladatai. Feladat megosztás az államháztartás alapvető elemei között. 15.téma: A központi költségvetés (pénzügyi ismeretek) A költségvetési politika. A költségvetés szerepe, tartalma, rendszere. A költségvetés helye a gazdaságban. Költségvetési funkciók. A központi költségvetés bevételei, és kiadásai. A költségvetés elkészítése, elfogadása és végrehajtása. Hatásköri és eljárási szabályok. 16.téma: Költségvetés bevételei részletesen (pénzügyi ismeretek) Adók. Általános forgalmi adó. Társasági adó. Személyi jövedelemadó. Egyéb adók, járulékok. Illetékek. 17.téma: A helyi önkormányzatok költségvetése (pénzügyi ismeretek) A helyi önkormányzatok feladatai, a feladatok finanszírozása. A helyi önkormányzatok szervezetei és forrás-szabályozása. Az önkormányzatok
27
költségvetésének tervezése, gazdálkodása, zárszámadása. Önkormányzatok külső és belső ellenőrzése. Helyi adók. Kötelező irodalom ¾ dr. Czegle Tibor: Számviteli ismeretek (főiskolai jegyzet 2003.) ¾ Rezsabek Angéla : Munkafüzet a kettős könyvvitel tanulásához ( MKVKOK. 2004.) ¾ Szűrös Mónika: Közgazdaságtan (főiskolai jegyzet, 2002.) ¾ dr. Tétényi Veronika : Pénzügyi és vállalkozásfinanszírozási ismeretek (Perfekt 2001.) ¾ dr. Dettné Dr. Légrády Ilona: Pénzügyi jog alapismeretek (főiskolai jegyzet 2003) Ajánlott irodalom ¾ Számvitel-elemzés I-II. ( MKVKOK 2004. ) ¾ dr Sztanó Imre – Vörös Miklós : Számviteli alapismeretek (SALDÓ 2004.) ¾ Paul A. Samuelson – William D. Nordhaus: Közgazdaságtan (KJK Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó Kft. 2002.) ¾ Solt Katalin – Szabó Bakos Eszter: Mikroökonómia (Tri Mester Tatabánya, 1999.) ¾ dr. Czegle Tibor: Banktani ismeretek (PSZF Tankönyv, 1998) ¾ Pénzügyi ismeretek I-II-III. (PSZF jegyzet) ¾ Vállalkozás-finanszírozás (SALDO 2002) A tananyag feldolgozásánál alkalmazott módszerek A pénzügyi ismeretek oktatásának szervezett formája nappali munkarendben az előadás, szeminárium, és gyakorlat; az előadásokon történik az új ismeretek adása, a szemináriumokon pedig a hallgatók közreműködésével ezen ismeretek bővítése, illetve az elsajátítás mélységének, hatékonyságának ellenőrzése. A gyakorlati foglalkozásokon példak és feladatok megoldására kerül sor. A levelező munkarendben tanuló hallgatók előadásokat hallgatnak, valamint gyakorlati foglalkozásokon vesznek részt. Az előadásokon az egyes témák lényegét, összefüggéseit mutatjuk be. A tananyag elsajátításához az oktató egyéni és csoportos konzultációval valamint gyakorlati példák bemutatásával és megoldásával nyújt segítséget. A számonkérés követelményei és módja A hallgatók a tanulmányok befejezése után, kollokvium, aláírás ill. beszámoló formájában adnak számot. Formája írásbeli, - teszt – feladatlap. A vizsgára bocsátás feltétele félév közben az addigi előadásokon elhangzott és a tankönyvből kijelölt témakörből 2 zárthelyi dolgozat legalább 60 %-os megírása megfelelt minősítéssel. A sikertelen zárthelyi dolgozat kizárólag a fél év végén a teljes félév anyagából megírt dolgozattal pótolható.
28
Gazdaságvédelmi ismeretek tantárgy oktatási programja Tanszék: Bűnügyi és Gazdaságvédelmi Tanszék A tantárgy oktatására a bűnügyi igazgatási szakon, bűnügyi szakirányon nappali munkarend keretében az V. és VI. félévben kerül sor 28-28 órában. Számonkérés a félévek során nyújtott teljesítmény alapján, vagy félév végén írásbeli vizsgával – gyakorlati jeggyel. Kreditértéke: 6 pont. A tantárgy oktatására levelező munkarendben a IV. félévben kerül sor 14 órában. Számonkérés félév végén írásbeli kollokvium. Kreditértéke: 6 pont. A tantárgy oktatásának célja A hallgatók számára ismeretek nyújtása a gazdaságvédelem jogi intézményi hátteréhez, a gazdasági jog alapismereteihez kapcsolódóan, különös tekintettel a társaságok joga és a pénzügyi-számviteli ismeretek elsajátítására. A tantárgy részletes tematikája NAPPALI MUNKAREND és LEVELEZŐ MUNKAREND 1. téma: A játékelmélet alkalmazása a közgazdaságtanban A piaci kudarcok elemzése játékelméleti modellekkel. A fogolydilemma és a közlegelők tragédiája. Az oligopóliumok és monopóliumok piaci magatartása. A kartellezés okai és következményei. 2.téma: Pénzügypolitika, gazdaságpolitika, pénzügyrendszer A pénzügypolitika fogalma, jellemzői, cél és eszköz rendszere. Gazdaságpolitika fogalma, célja, feladatai elemei. Közpénzügyek fogalma. A pénzügyi rendszer szerepe a gazdaságban. A pénzügyi rendszer fogalma és jellemzői. A pénzügyi piac és a pénzügyi rendszer. A pénzügyi piacok rendszerezése. 3.téma: A gazdasági társaság keletkezése, alapítási szabályok. A gazdasági társaság legfőbb szerve, ügyvezetése. A gazdasági társaság működésének ellenőrzése. Képviselet, cégjegyzés. A társaságalapítás szakaszai (létesítő okirat, előtársaság, cégbírósági bejegyzés. A létesítő okiratok módosítása. Az egyes társasági formák legfőbb szerveire és ügyvezetésére vonatkozó általános szabályok. A felügyelő bizottságra vonatkozó szabályok. A képviseletre és cégjegyzésre vonatkozó általános szabályok. 4. téma: Gazdasági bűncselekmények nyomozásának elemzése A gyakorlatorientált foglalkozások keretében a hallgatók többek között a Fővárosi Cégbíróság meglátogatásával a szervezet működésével, a jogszabályok gyakorlati alkalmazásával ismerkedhetnek meg. Az egyes kiemelt – a gazdaság rendjét sértő – bűncselekmények felderítésének, nyomozásának gyakorlati problémáinak ismertetése pl: finanszírozási csalások, biztosítási csalások, csúcstechnológiás bűncselekmények, természetkörnyezetkárosítás, korrupciós bűncselekmények, stb. Kiemelt hangsúlyt fektetünk a rendőrség gazdaságvédelemmel foglalkozó szervein belüli együttműködés kérdésével (pl. VVH) illetve a rendőrségen kívüli
29
együttműködés aspektusaival (pl: NAV, MNB, ARTISJUS, Bankszövetség, MABISZ, stb) Kötelező irodalom: ¾ A Társasági törvény, cégtörvény. (szerkesztő: Sárközy Tamás, HVG-ORAC Lap-és Könyvkiadó) ¾ Félév során rendelkezésre bocsátott jegyzetek és az előadások anyagai Ajánlott irodalom: ¾ Ismeretek mérlegképes könyvelők számára - tankönyv (Liszkayné dr. Nagy Éva Katalin) Perfekt Kiadó 2009 ¾ Csőd, felszámolás, végelszámolás (szerkesztő: Csőke Andrea, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó) ¾ Liszkayné Dr. Nagy Éva Katalin – dr. Miklós Irén: Jogi ismeretek mérlegképes könyvelők számára (tankönyv, MKVKOK, 2009.) A tananyag feldolgozásánál alkalmazott módszerek A gazdaságvédelmi ismeretek oktatásának szervezett formája nappali munkarenden az előadás és a szeminárium; az előadásokon történik az új ismeretek adása, a szemináriumokon pedig a hallgatók közreműködésével ezen ismeretek bővítése, illetve az elsajátítás mélységének, hatékonyságának ellenőrzése. A levelező munkarendes hallgatók csak előadásokat hallgatnak, ezért az egyéni felkészülés nagyobb jelentőséget kap. Az előadásokon az egyes témák lényegét, összefüggéseit mutatjuk be. A tananyag elsajátításához az oktató egyéni és csoportos konzultációval nyújt segítséget. Jelentős az oktatás nem szervezett formájának, a konzultációnak a szerepe. A hallgató joga, hogy a tananyag elsajátítása során felmerülő problémája miatt konzultációs lehetőség kérjen. A számonkérés követelményei és módja Bűnügyi igazgatási szakon, bűnügyi szakirányon nappali munkarendben számonkérés a félévek során nyújtott teljesítmény alapján, vagy félév végén írásbeli vizsgával – gyakorlati jeggyel. Bűnügyi igazgatási szakon, bűnügyi szakirányon levelező munkarendben félév végén írásbeli kollokvium.
30
Szabadon választható szakmai ismeret
1. Közgazdasági ismeretek tantárgy oktatási programja
A tantárgy oktatására a bűnügyi igazgatási szakon, gazdaságvédelmi nyomozó szakirányon a nappali munkarenden a VI. félévben kerül sor 56 órában, levelező munkarendben V. és VI. félévben kerül sor 32 órában. A kurzus beszámolóval illetve gyakorlati jeggyel zárul. Kreditértéke: 6 pont. A tantárgy oktatásának célja A tananyag célja hogy diákjaink rendelkezzenek egy a gazdasági területen dolgozóktól elvárható általános műveltséggel. Tisztában legyenek az alapfogalmakkal, lássák az összefüggéseket és azokat szabatos megfogalmazással el is tudják mondani. A gazdasági életben egyre növekvő bűncselekmények száma miatt szükséges a gazdasági folyamatok alapjainak elsajátítása, amelyre a társtudományok (pénzügy, számvitel, jog) támaszkodni tudnak. A tantárgy részletes tematikája: NAPPALI MUNKAREND 1. téma: A makroökonómia alapösszefüggései A makroökonómiai alapfogalmak. Gazdasági folyamatok. A makrogazdasági szereplők és jellemzőik, a makrogazdasági körforgás 4 szereplős modellje, a jövedelem számlák rendszere. 2. téma: A makrogazdaság teljesítménymutatói Az SNA rendszer. A mérés problémái. Nominális és reál GDP. A GDP deflátor. Az egy főre jutó GDP. GDP vásárlóerőparitáson. A GDP korlátai, alternatív mutatók 3. téma: A pénzpiac A pénz fogalma, fajtái, a pénzteremtés mechanizmusa. Pénzkereslet és pénzkínálat. A pénzpiaci egyensúly feltételei. 4. téma: A bankrendszer fogalma, felépítése A bankok működésének alapelvei, bankműveletek (aktív, passzív, semleges). 5. téma: Az aggregált kínálatot meghatározó tényezők A munkapiac jellemzői, piaci mechanizmusai. A makro termelési függvény. A gazdasági egyensúly kialakulásának folyamat, az egyensúlyi helyzet jellemzői. 6. téma: A munkanélküliség és az infláció lényege és fajtái A munkakeresletet és kínálatot befolyásoló tényezők. A DMP-modell.Az infláció lényege és fajtái. Az inflációt kiváltó tényezők, hatásuk a makrokeresletre és makrokínálatra. Az infláció és munkanélküliség kapcsolata. Infláció és munkanélküliség Magyarországon.
31
7. téma: Az állam feladatai Állami költségvetés szerkezete, felépítése. A költségvetési politika lényege, eszközei, alkalmazásának feltételei. A költségvetési politika eszközeinek hatása a gazdasági folyamatokra. 8. téma: A költségvetés bevételei Az adóztatás célja és alapelvei. Az adórendszer: Az adópolitika. Az adóhatóság hatásköre, illetékessége. A Laffer-görbe működési mechanizmusa és érvényessége. A korrupció hatása a Laffer-görbére. 9. téma: A monetáris politika fogalma, jellemzői, cél és eszközrendszere A közpénzügyek fogalma. A magyar gazdaságpolitika alakulása a rendszerváltás utáni időszakban. 10. téma: Újratermelési ciklusok és fázisai A ciklusok csoportosítása. A gazdasági növekedés tartalma, mérése, tényezői. A Jánossy-féle gazdasági növekedés. LEVELEZŐ MUNKAREND 1.téma: A makroökonómia alapösszefüggései. A makrogazdaság piacai A makroökonómiai alapfogalmak. A makrogazdasági körforgás 4 szereplős modellje. Az aggregált keresletet meghatározó tényezők. Az árupiac jellemzői, fogyasztási, megtakarítási, beruházási függvény. A beruházási multiplikátor. 2.téma: A makrogazdaság teljesítménymutatói Az SNA rendszer. A mérés problémái. Nominális és reál GDP. A GDP deflátor. Az egy főre jutó GDP. GDP vásárlóerőparitáson. A GDP korlátai, alternatív mutatók 3.téma: A bankrendszer fogalma, felépítése A bankok működésének alapelvei, bankműveletek (aktív, passzív, semleges). 4.téma: A munkanélküliség és infláció lényege és fajtái A munkapiac jellemzői, piaci mechanizmusai. A DMP-modell. Munkanélküliség Magyarországon Az inflációt kiváltó tényezők, hatásuk a makrokeresletre és makrokínálatra. Az infláció és munkanélküliség kapcsolata. 5.téma: Az állam feladatai. A költségvetés bevételei Állami költségvetés szerkezete, felépítése. A költségvetési politika lényege, eszközei, alkalmazásának feltételei. A költségvetési politika eszközeinek hatása a gazdasági folyamatokra. Az adóztatás célja és alapelvei. Az adórendszer: Az adópolitika. Az adóhatóság hatásköre, illetékessége A Laffer-görbe érvényessége. A korrupció hatása a Laffer-görbére 6.téma: A monetáris politika fogalma, jellemzői, cél és eszközrendszere. Újratermelési ciklusok és fázisai. A közpénzügyek fogalma. A magyar gazdaságpolitika alakulása a rendszerváltás utáni időszakban. A ciklusok csoportosítása. A gazdasági növekedés tartalma, mérése, tényezői. A Jánossy-féle gazdasági növekedés. Kötelező irodalom ¾ Hauber György: Közgazdaságtan (főiskolai jegyzet, 2010.) ¾ Szűrös Mónika: Közgazdaságtan (főiskolai jegyzet, 2002.)
32
Ajánlott irodalom ¾ Paul A. Samuelson – William D. Nordhaus: Közgazdaságtan (KJK Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó Kft. 2002.) ¾ Meyer Dietmar – Solt Katalin: Makroökonómia (Aula 1999.) ¾ Solt Katalin: Makroökonómia Modern Üzleti Tudományok Főiskolája (Tri Mester, Tatabánya, 1999.) A tananyag feldolgozásánál alkalmazott módszerek A közgazdaságtan tantárgy oktatásának szervezett formája nappali munkarendben az előadás és a szeminárium; az előadásokon történik az új ismeretek átadása, a szemináriumokon pedig ezen ismeretek elmélyítése gyakorlati, számításos feladatok segítségével. A levelező munkarendes hallgatók előadásokat hallgatnak. Az előadásokon az egyes témák lényegét, összefüggéseit mutatjuk be. A tananyag elsajátításához az oktató egyéni és csoportos konzultációval valamint gyakorlati példák bemutatásával és megoldásával nyújt segítséget. A számonkérés követelményei és módja Az aláírás feltétele az előadások látogatása, a tantárgy beszámolóval illetve gyakorlati jeggyel zárul.
33
Szabadon választható szakmai ismeret
2. Adójogi ismeretek tantárgy oktatási programja
Tanszék:
Bűnügyi és Gazdaságvédelmi Tanszék
A tantárgy oktatására a bűnügyi igazgatási szakon, gazdaságvédelmi nyomozó szakirányon a nappali munkarend VI. félévben kerül sor 56 órában, levelező munkarend V. és VI. félévben kerül sor 32 órában. A kurzus beszámolóval illetve gyakorlati jeggyel zárul. Kreditértéke: 6 pont. A tantárgy oktatásának célja A kurzus célja, hogy a hallgatók számára nyújtson ismereteket a hazai adórendszerről, az adó- és támogatási rendszer egyes elemeiről és azok összefüggéseiről. Kiemelt szerepet kap az adózás rendjére és az egyes adónemekre vonatkozó rendelkezések ismertetése. A tantárgy oktatásában hangsúlyt kap az adójog funkciója abból a célból, hogy a gazdaságvédelem területén tevékenységet folytató hallgatók korszerű ismeretekkel rendelkezzenek, és ezeket munkájuk során alkalmazzák. Az előadásokban hangsúlyt kell fektetni az adójog és a büntetőjog, valamint az egyéb jogágak összefüggéseinek ismertetésére, elemzésére és értékelésére is. A tantárgy részletes tematikája: NAPPALI MUNKAREND 1.téma: Közpénzügyek és államháztartástan A közpénzügyek területe és irányítása. Az államháztartás felépítése. A központi és az önkormányzati költségvetés. A Társadalombiztosítási alapok. Az elkülönített állami pénzalapok. A közpénzügyek fogalma. A kincstár és a központi költségvetés. Az államháztartás ellenőrzése. 2.téma: Adó- és pénzügypolitika, az állami támogatások rendszere A pénzügypolitika fogalma, célja és eszközei. Az adóztatás célja és alapelvei. Az adórendszer. Az adópolitika. Az adók rendszerezése. Az állami támogatások igénylésének, felhasználásának ellenőrzése. 3.téma: Az adójog rendszere Az adózás alkotmányossága és alapelvei. Az adójogi norma, az adójogviszony. Adójogi jogforrások. Az adózás rendje. Az adóhatóság hatásköre és illetékessége. Adóhatósági ellenőrzés és jogkövetkezményei. Az adóigazgatási eljárás szabályai. Fizetési halasztás, részletfizetés, adómérséklés. Jogorvoslatok. A végrehajtási eljárás. Büntetőjogi jogkövetkezmények. 4.téma: A személyi jövedelemadó Az adóztatás célja és jellemzői. Az adókötelezettség. Jövedelem, bevétel, nem bevétel, adómentes jövedelem, összjövedelem. Önálló és nem önálló tevékenységből
34
származó jövedelem. Az összevonásra nem kerülő jövedelmek. Külföldről származó jövedelem. Az adó mértéke. Adóelőleg-számítás. Adókedvezmények. 5.téma: Társasági adó Az adóalanya, az adókötelezettség keletkezése és megszűnése. Kapcsolt vállalkozás, külföldi vállalkozás. Az adóalap csökkentő és növelő tételei. A veszteségelhatárolás. Az adókedvezmények. Az értékcsökkenés elszámolása. Külföldi vállalkozó, külföldi szervezet. Alapítványok és közhasznú szervezetek adóztatása. 6.téma: Általános forgalmi adó Területi, személyi és tárgyi hatály. Gazdasági tevékenység, termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás. Termékimport, termékexport. A teljesítés helye. Az adófizetési kötelezettség teljesítése. Az adó alapja és mértéke. Tárgyi adómentesség. Az adó levonása. Az adó fizetésére kötelezett személy. Eljárási szabályok. Az alanyi adómentesség. Különös rendelkezések. 7.téma: Vagyonadók. A helyi adók. Egyéb adó és adójellegű kötelezettségek. A gépjárműadó. A helyi adók rendszere. Szakképzési hozzájárulás, rehabilitációs foglalkozási hozzájárulás, munkavállalói-, munkaadói járulék, játékadó, környezetvédelmi termékdíj, turisztikai hozzájárulás, nemzeti kulturális járulék, különleges helyzetek miatti befizetés, bányajáradék. Egyéb fizetési kötelezettségek, járulékok, bírságok. LEVELEZŐ MUNKAREND 1.téma: Közpénzügyek és államháztartástan A közpénzügyek területe és irányítása. Az államháztartás felépítése. A központi és az önkormányzati költségvetés. A Társadalombiztosítási alapok. Az elkülönített állami pénzalapok. A közpénzügyek fogalma. A kincstár és a központi költségvetés. Az államháztartás ellenőrzése. 2.téma: Adó- és pénzügypolitika, az állami támogatások rendszere A pénzügypolitika fogalma, célja és eszközei. Az adóztatás célja és alapelvei. Az adórendszer. Az adópolitika. Az adók rendszerezése. Az állami támogatások igénylésének, felhasználásának ellenőrzése. 3.téma: Az adójog rendszere Az adózás alkotmányossága és alapelvei. Az adójogi norma, az adójogviszony. Adójogi jogforrások. Az adózás rendje. Az adóhatóság hatásköre és illetékessége. Adóhatósági ellenőrzés és jogkövetkezményei. Az adóigazgatási eljárás szabályai. Fizetési halasztás, részletfizetés, adómérséklés. Jogorvoslatok. A végrehajtási eljárás. Büntetőjogi jogkövetkezmények. 4.téma: A személyi jövedelemadó Az adóztatás célja és jellemzői. Az adókötelezettség. Jövedelem, bevétel, nem bevétel, adómentes jövedelem, összjövedelem. Önálló és nem önálló tevékenységből származó jövedelem. Az összevonásra nem kerülő jövedelmek. Külföldről származó jövedelem. Az adó mértéke. Adóelőleg-számítás. Adókedvezmények. 5.téma: Társasági adó
35
Az adóalanya, az adókötelezettség keletkezése és megszűnése. Kapcsolt vállalkozás, külföldi vállalkozás. Az adóalap csökkentő és növelő tételei. A veszteségelhatárolás. Az adókedvezmények. Az értékcsökkenés elszámolása. Külföldi vállalkozó, külföldi szervezet. Alapítványok és közhasznú szervezetek adóztatása. 6.téma: Általános forgalmi adó Területi, személyi és tárgyi hatály. Gazdasági tevékenység, termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás. Termékimport, termékexport. A teljesítés helye. Az adófizetési kötelezettség teljesítése. Az adó alapja és mértéke. Tárgyi adómentesség. Az adó levonása. Az adó fizetésére kötelezett személy. Eljárási szabályok. Az alanyi adómentesség. Különös rendelkezések. 7.téma: Vagyonadók A helyi adók. Egyéb adó és adójellegű kötelezettségek. A gépjárműadó. A helyi adók rendszere. Szakképzési hozzájárulás, rehabilitációs foglalkozási hozzájárulás, munkavállalói-, munkaadói járulék, játékadó, környezetvédelmi termékdíj, turisztikai hozzájárulás, nemzeti kulturális járulék, különleges helyzetek miatti befizetés, bányajáradék. Egyéb fizetési kötelezettségek, járulékok, bírságok. Kötelező irodalom: ¾ Dr. Kállai Lajos – Sztanó Imréné dr.: Adók, illetékek, járulékok és vámok (Saldo 2004.) Ajánlott irodalom: ¾ Herich György: Adótan I-II. (Penta Unió Kiadó) ¾ Adótörvények – magyarázatokkal (Kompkonzult Kft.) A tananyag feldolgozásánál alkalmazott módszerek Az adójogi ismeretek tantárgy oktatásának szervezett formája nappali munkarendben az előadás és a szeminárium; az előadásokon történik az új ismeretek átadása, a szemináriumokon pedig ezen ismeretek elmélyítése gyakorlati feladatok segítségével. A levelező munkarendes hallgatók előadásokat hallgatnak. Az előadásokon az egyes témák lényegét, összefüggéseit mutatjuk be. A tananyag elsajátításához az oktató egyéni és csoportos konzultációval valamint gyakorlati példák bemutatásával és megoldásával nyújt segítséget. A számonkérés követelményei és módja Az aláírás feltétele az előadások látogatása, a tantárgy beszámolóval illetve gyakorlati jeggyel zárul.
36
Rendészeti szervek gazdálkodása tantárgy oktatási programja Tanszék: Bűnügyi és Gazdaságvédelmi Tanszék A tantárgy oktatására a nappali munkarend III. évfolyamban 8 órában kerül sor. A kurzus beszámolóval zárul. A tantárgy oktatásának célja Átfogó ismeretek nyújtása a költségvetési szervek gazdálkodásának tervezéséről, a költségvetés alapján gazdálkodók pénzellátásáról, a költségvetés végrehajtásáról. A tantárgy elsajátítása után, a hallgatók áttekintést kapnak az államháztartás szerveinek tervezési, működési és beszámoló készítési feladatairól, külön kiemelve a rendészeti szervekre jellemző sajátos gazdálkodási feladatokat. A tantárgy részletes tematikája 1. téma: Államháztartás, alrendszerek, a gazdálkodás alapelvei Az államháztartás fogalma, alrendszerei. Az állami költségvetés fogalma, pénzügyi mérlege, szerkezeti rendje. Az államháztartás gazdálkodásának alapelvei. Az állami költségvetés előkészítése, elfogadása, a kincstári rendszer. Az állami vagyon szerkezete, a vagyongazdálkodás általános szabályai. 2. téma: A költségvetési szerv fogalma, alapítása, működése A költségvetési szerv alapítása, alap és vállalkozási tevékenység végzés feltételi. A költségvetési szerv felügyelete, költségvetése, gazdálkodási jogkörök. A rendészeti szervek helye a költségvetés rendszerében. 3. téma: A költségvetés tervezése Alap és fejlesztési előirányzatok tervezése. A tervezés eszközei, a mutatószámok rendszere és azok tartalma. A költségvetés tervezési módszerei, a bázis alapú, normatív, program költségvetés, a 0 bázisú tervezés. A működési kiadások, dologi és személyi juttatások előirányzatainak tervezése. 4. téma: A költségvetés végrehajtása A költségvetés végrehajtásának érvényesítés, utalványozás. A gazdálkodás a munkaerővel, a előirányzatok megváltoztatása. sajátos gazdálkodási szabályai.
vertikális folyamatai, kötelezettségvállalás, teljesítés, költségvetés végrehajtásának horizontális feladatai, tárgyi eszközökkel, a készletekkel. A költségvetési Likviditási probléma kezelése. A rendészeti szerv
5. téma: A költségvetési beszámoló A költségvetési beszámoló célja, gyakorisága, tartalma. Az éves beszámoló részei, mérleg, pénzforgalmi jelentés, maradvány kimutatások, kiegészítő melléklet. A rendészeti szervek számviteli politikája, bizonylati rendje, leltározási feladatai. Zárszámadási kötelezettség, nyilvánosságra hozatal, közzététel. 6. téma: Az államháztartás ellenőrzése Az ellenőrzés célja, külső pénzügyi, Állami Számvevőszék, könyvvizsgáló, ill. belső pénzügyi, vezetői, folyamatba épített, belső ellenőrzés rendszere.
37
Kötelező irodalom: - Barna Éva- Dr. Faggyas Zoltán – Dr. Demény Ádám: A rendvédelmi szervek gazdálkodása jegyzet RTF - Koháriné dr Papp Edit: Államháztartási ismeretek (Perfekt 2002.) Ajánlott irodalom - Erdő Enikő- Lantos Ottó: Államháztartási és költségvetési gazdálkodási ismeretek ( CORVINUS egyetem Államigazgatási Kar jegyzet 2006. ) - Szabó Mária-Szamkó Józsefné: Költségvetési szervek számvitele ( Perfekt 2004.) - Gubányi Lászlóné-Szabó Mária: Az államháztartás szerveinek számvitelére vonatkozó jogszabályi előírások ( Perfekt 2006) A tananyag feldolgozásánál alkalmazott módszerek A Rendészeti szervek gazdálkodása tantárgy oktatásának szervezett formája az előadás. A számonkérés követelményei és módja A hallgatók a féléves tanulmány befejezése után beszámoló keretében adnak számot ismereteikről.
38
Szakmai gyakorlat
A tantárgy oktatására a bűnügyi igazgatási szakon, gazdaságvédelmi nyomozó szakirányon nappali munkarenden a VI. félévben kerül sor 70 órában. A kurzus aláírással zárul. Kreditértéke: nincs. A tantárgy oktatásának célja Az oktatás célja, hogy a hallgatók elméleti és gyakorlati ismereteket szerezzenek a számvitel alapfogalmairól, az információs rendszer legfontosabb sajátosságairól. Az ismeretkör elsajátítása után a végzettek rendelkeznek: ¾ az alapmunkájuk ellátása közben felmerülő számviteli problémák szakszerű kezeléséhez szükséges tárgyi tudással; ¾ a gazdálkodó szervezetek főbb számviteli kérdéseinek értékeléséhez szükséges tájékozottsággal; ¾ a gazdálkodási jellemzők kifejezési-olvasási módjával; ¾ a magasabb szintű számviteli szaktudás megszerzéséhez szükséges ismeretekkel, számviteli szakemberekkel való érdemi együttműködési képességgel. A tantárgy részletes tematikája NAPPALI MUNKAREND 1. téma: Mérlegtételek általános értékelési szabálya Az értékelés fogalma, szerepe, tatalma. Az értékelés főbb szabályai. A eszközök bekerülési értéke, fogalma, tartalma, fajtái. Az értékcsökkenési leírási módszerek. Az értékvesztés tartalma, elszámolása. A valuta-, devizabetétek értékelése, állományba vételkor, illetve kikerüléskor. 2. téma: Immateriális javak Az immateriális javak fogalma, csoportosítása. Bekerülési értékük meghatározása. Az állománybavétel esetei, értékelés. Tervezett és terven felüli értékcsökkenés. A piaci értékelés lehetősége. Év végi értékelés. 3. téma: Tárgyi eszközök A tárgyi eszközök fogalma, csoportosítása. Bekerülési érték meghatározása. A tárgyi eszközök értékcsökkenése. A tárgyi eszközök a mérlegben. Az immateriális javak és tárgyi eszközök kapcsolata a kiegészítő melléklettel. 4. téma: A befektetett pénzügyi eszközök A befektetett pénzügyi eszközök fogalma, csoportosítása, különös tekintettel a részesedésekre. Bekerülési értékük meghatározása. Az állománybavétel esetei, értékelés. Értékhelyesbítés lehetősége. A mérlegben szereplő értékük megállapítása. 5. téma: Készletek A készletek fogalma, csoportosítása. Készletértékelési eljárások. Az állománybavétel esetei. Mérlegben szereplő értékük megállapítása. Kapcsolat az eredmény-kimutatással.
39
6. téma:
Követelések, kötelezettségek Követelések, kötelezettségek fogalma, csoportosítása. Állománybavétel esetei, bekerülési értékük. Devizás követelések, kötelezettségek értékelése. Mérlegben való szerepeltetésük, év végi értékelésük. Kapcsolat az eredmény-kimutatással.
7. téma:
Saját tőke Saját tőke fogalma, csoportjai. Lekötött tartalék képzése. Osztalék fizetési korlát vizsgálat.
8. téma:
Az eredménykimutatás Az eredménykimutatás sorainak részletes vizsgálata. Az eredménykimutatás 4 típusának vizsgálata, összeállítása. Átjárhatósági szabályok a típusok között.
9. téma:
Ellenőrzés, önellenőrzés Az ellenőrzés, önellenőrzés fogalma, célja. A megállapításának könyvviteli elszámolása. Az ellenőrzésekre vonatkozó kiemelt számviteli és adószabályok. A hiba és a hibahatár fogalma, jelentős és nem jelentős hibák, hibahatások kezelése.
10. téma: Elemzés, a gazdálkodás értékelése Horizontális és vertikális elemzések. Mutatószámok képzése és azok értékelése. 11. téma: Külső helyszínen történő gyakorlat lefolytatása. Kötelező irodalom ¾ dr. Czegle Tibor: Számviteli ismeretek (főiskolai jegyzet 2003.) ¾ Rezsabek Angéla : Példatár a számvitel tantárgy tanulmányozásához (Heller Farkas Főiskola 2004.) Ajánlott irodalom ¾ Róth-Adorján-Lukács-Veit : Számviteli esettanulmányok ( MKVKOK 2004. )
A tananyag feldolgozásánál alkalmazott módszerek A tantárgy oktatásának szervezett formája a nappali munkarendben az előadás és a szeminárium valamint a gyakorlati foglalkozás. Ezek jellege a főiskolai oktatási gyakorlatnak megfelelő; az előadásokon történik az új ismeretek nyújtása, a szemináriumokon a hallgatok aktív közreműködésével ezen ismeretek bővítése illetve az elsajátítás mélységének, hatékonyságának ellenőrzése. A gyakorlati foglalkozásokon példatárak feldolgozására és jogesetek megoldására kerül sor. A számonkérés követelményei és módja A kurzus a VI. félév végén aláírással zárul.
40
Statisztika tantárgy oktatási programja MA képzés Levelező munkarend Tanszék: Bűnügyi és Gazdaságvédelmi Tanszék A tantárgy oktatására, a szakmai törzstárgyak modul keretében, a levelező munkarendben, a III. félévben 8 órában kerül sor. A kurzus gyakorlati jeggyel zárul, kreditértéke 3 pont. A tantárgy oktatásának célja Alapvető statisztikai ismeretek, összefüggések elsajátítása. A statisztikai fogalomrendszer és szakmai mutatószámok készségszintű megismerése után a hallgatók képesek lesznek a statisztikai mutatók értelmezésére, egyszerűbb kimutatások, táblázatok szerkesztésére. A tantárgy részletes tematikája 1. téma: A statisztika alapfogalmai A statisztika tárgya és szerepe. A statisztikai sokaság és ismérv, a statisztikai adat. 2. téma: Statisztikai csoportosítás és összehasonlítás Viszonyszámok, átlagok. 3. téma A statisztikai táblák Egyszerű tábla elemzése, intenzitási és dinamikus viszonyszámok alkalmazása. Csoportosító tábla elemzése, szerkezet és dinamikai változás vizsgálata. Kombinációs táblák. 4. téma Összetett intenzitási viszonyszámok összehasonlítása A standardizálás módszere. Alkalmazási területei, népességstatisztika.
gazdaságstatisztika,
5.téma Érték, ár, volumen-, index A gazdaság statisztika számbavételének értékelése, összehasonlítása, elemzése 6. téma Kapcsolat szorosság vizsgálata Asszociációs, vegyes kapcsolatok szorosság vizsgálata, korrelációs kapcsolat Kötelező irodalom - Korpás Attiláné dr. Általános statisztika (Nemzeti Tankönyvkiadó 2000.) - Korpás Attiláné dr. Általános statisztika példatár (Nemzeti Tankönyvkiadó 2000.) - Balogh Mária: Statisztikai ismeretek (Perfekt, 1998.) Ajánlott irodalom: - Nagy Mónika- Barna Katalin- Dr. Molnár Tamás: Egyszerűen statisztika 1. (Perfekt 2000.) - Nagy Mónika-Barna Katalin-Dr. Molnár Tamás: Egyszerűen statisztika 2. (Perfekt 2000.) - Ilyésné Molnár Emese- Lovasné Arató Judit: Statisztika feladatgyűjtemény I. (Perfekt 2006.)
41
A tananyag feldolgozásánál alkalmazott módszerek A statisztika tantárgy oktatásának szervezett formája az előadás és a gyakorlat. Az előadásokon történik az új ismeretek átadása, a gyakorlatokon a hallgatók közreműködésével ezen ismeretek bővítése, elmélyítése, számszerű feladatok gyakorlása. A számonkérés követelményei és módja A hallgatók a féléves tanulmány befejezése után gyakorlati jegyet szereznek. Az érdemjegy egy írásbeli dolgozat legalább 60%-os megírása alapján megfelelt minősítésű..
42
Rendészeti szervek gazdálkodása tantárgy oktatási programja (szabadon választható tantárgy) MA képzés Levelező munkarend Tanszék: Bűnügyi és Gazdaságvédelmi Tanszék A tantárgy oktatására a differenciált szakmai tárgyak modul keretében, levelező munkarenden a IV. félévben, 8 órában kerül sor. A kurzus beszámolóval zárul, kreditértéke 3 pont. A tantárgy oktatásának célja Átfogó ismeretek nyújtása a költségvetési szervek gazdálkodásának tervezéséről, a költségvetés alapján gazdálkodók pénzellátásáról, a költségvetés végrehajtásáról. A tantárgy elsajátítása után, a hallgatók áttekintést kapnak az államháztartás szerveinek tervezési, működési és beszámoló készítési feladatairól, külön kiemelve a rendészeti szervekre jellemző sajátos gazdálkodási feladatokat. A tantárgy részletes tematikája 1. téma: Államháztartás, alrendszerek, a gazdálkodás alapelvei Az államháztartás fogalma, alrendszerei. Az állami költségvetés fogalma, pénzügyi mérlege, szerkezeti rendje. Az államháztartás gazdálkodásának alapelvei. Az állami költségvetés előkészítése, elfogadása, a kincstári rendszer. 2. téma: Az államháztartás vagyona A vagyon szerkezete, a vagyongazdálkodás általános szabályai. A kincstári vagyon ill. az önkormányzati vagyon. 3. téma: A költségvetési szerv fogalma, alapítása, működése A költségvetési szerv alapítása, alap és vállalkozási tevékenység végzés feltételi. A költségvetési szerv felügyelete, költségvetése, gazdálkodási jogkörök. A rendészeti szerv helye a költségvetés rendszerében. 4. téma: A költségvetés tervezése Saját bevételek, normatív állami támogatások, átengedett központi adók számítása. Alap és fejlesztési előirányzatok tervezése. A tervezés eszközei, a mutatószámok rendszere és azok tartalma. A költségvetés tervezési módszerei, a bázis alapú, normatív, program költségvetés, a 0 bázisú tervezés. A működési kiadások, dologi és személyi juttatások előirányzatainak tervezése. 5. téma: A költségvetés végrehajtása Bizonylati rend, bankszámlarend. Pénzellátás, finanszírozás. A kincstári, a helyi önkormányzati, költségvetési szervek pénzellátása. A költségvetés végrehajtásának vertikális folyamatai, kötelezettségvállalás, teljesítés, érvényesítés, utalványozás. A költségvetés végrehajtásának horizontális feladatai, gazdálkodás a munkaerővel, a tárgyi eszközökkel, a készletekkel. A költségvetési előirányzatok megváltoztatása. Likviditási probléma kezelése. A rendészeti szerv sajátos gazdálkodási szabályai. 6. téma: A költségvetési beszámoló
43
A költségvetési beszámoló célja, gyakorisága, tartalma. Az éves beszámoló részei, mérleg, pénzforgalmi jelentés, maradvány kimutatások, kiegészítő melléklet. Zárszámadási kötelezettség, nyilvánosságra hozatal, közzététel. 7. téma: Az államháztartás ellenőrzése Az ellenőrzés célja, külső pénzügyi, Állami Számvevőszék, könyvvizsgáló, ill. belső pénzügyi, vezetői, folyamatba épített, belső ellenőrzés rendszere. Kötelező irodalom - Koháriné dr Papp Edit: Államháztartási ismeretek (Perfekt 2002.) - Blahuth Jánosné-Altorjainé dr. Eisenberg Judit: Útmutató a költségvetési szervek részére (Perfekt 2007.) - Dr.Printz János: Költségvetési ellenőrzés (Perfekt 2002.) Ajánlott irodalom - Erdő Enikő- Lantos Ottó: Államháztartási és költségvetési gazdálkodási ismeretek ( CORVINUS egyetem Államigazgatási Kar jegyzet 2006.) - Szabó Mária-Szamkó Józsefné: Költségvetési szervek számvitele (Perfekt 2004.) - Gubányi Lászlóné-Szabó Mária: Az államháztartás szerveinek számvitelére vonatkozó jogszabályi előírások ( Perfekt 2006) A tananyag feldolgozásánál alkalmazott módszerek A Rendészeti szervek gazdálkodása tantárgy oktatásának szervezett formája az előadás és a gyakorlat. Az előadásokon történik az új ismeretek átadása, a gyakorlatokon a hallgatók a témához kapcsolódó feladatokat oldják meg. A számonkérés követelményei és módja A hallgatók a féléves tanulmány befejezése után kollokvium keretében adnak számot ismereteikről. A vizsgára bocsátás feltétele félév során két zárthelyi dolgozat legalább 60%-os megírása.
44
Pénzügyi jog tantárgy oktatási programja MA képzés Levelező munkarend Tanszék: Bűnügyi és Gazdaságvédelmi Tanszék A tantárgy oktatására a szakmai törzstárgyak modul keretében nappali munkarenden a I. félévben 8 órában kerül sor. A kurzus beszámolóval zárul, kreditértéke 3 pont. A tantárgy oktatásának célja Átfogó alapvető pénzügyi ismeretek, pénzügyi jogszabályok elsajátítása. A pénzügyi fogalomrendszer és szakmai nyelv készségszintű megismerése után a hallgatók áttekintést kapnak a pénzügyi rendszerről, banki, az államháztartási és az adójogi pénzügyekről. A tantárgy részletes tematikája 1. téma: Gazdaságpolitika, pénzügypolitika, pénzügyi rendszer A gazdaságpolitika fogalma, célja, feladatai eszközrendszere. A pénzügyi politika fogalma, jellemzői, cél és eszközrendszere. A pénzügyi rendszer szerepe a gazdaságban. 2. téma: A hitelintézeti rendszer Bank, bankrendszer, pénzügyi szolgáltatások. A bank működésének előírásai, a PSZÁF feladatai a pénzügyi szektor ellenőrzése során. A pénzmosás megelőzése és megakadályozása. 3. téma Értékpapírpiac Értékpapírok fajtái, forgalombahozataluk. Pénz-, tőke- és devizapiac. Tőzsde fogalma, feladatai, az értékpapírok forgalmazásának elszámolási szabályai, az értékpapírszámla. A KELER Zrt működése. A pénz- és tőkepiaci ügyletek típusai. 4. téma Nemzetközi monetáris és intézményrendszer A nemzetközi pénzügyi rendszer jellemzői. Nemzetközi és regionális pénzügyi intézmények. Nemzetközi Valutaalap, Világbank, Európai Központi Bank. 5. téma Az államháztartás Az államháztartás fogalma, jellemzői, alrendszerei. Az államháztartás működésének, gazdálkodásának alapjai. A Magyar Államkincstár jogállása, feladatai. A költségvetési szervek előirányzatai, pénzellátása. 6. téma A központi költségvetés Költségvetési politika. A költségvetés helye a gazdaságban. Költségvetési funkciók. A központi költségvetés bevételei és kiadásai. A költségvetés elkészítése, elfogadása és végrehajtása. 7. téma A helyi önkormányzatok gazdálkodása A helyi önkormányzatok feladatai, az önkormányzati vagyon. Az önkormányzatok költségvetésének tervezése, gazdálkodása, bevételi forrásai. Az önkormányzatok ellenőrzése.
45
8. téma Az államháztartás bevételei Adók, járulékok, illetékek, hozzájárulások. Általános forgalmi adó, személyi jövedelemadó, társasági adó, helyi adók, az adózás eljárási szabályai. Kötelező irodalom - Simon István : Pénzügyi jog I.-II. ( Osiris kiadó 2008.) - Koháriné dr Papp Edit: Államháztartási ismeretek ( Perfekt 2002.) - Dr. Herich György: Adótan ( Penta Unio 2007. ) Ajánlott irodalom: - Gyulaffyné dr Berényi Mária: Tőzsdeelemzés ( SALDO 2000. ) - dr Décsy Jenő : Nemzetközi pénzügyek ( BGF 2001 ) - dr Teszéri-Rácz Ildikó: Adóismeretek ( Perfekt 2006.) A tananyag feldolgozásánál alkalmazott módszerek A pénzügyi ismeretek oktatásának szervezett formája az előadás és a szeminárium. Az előadásokon történik az új ismeretek átadása, a szemináriumokon a hallgatók közreműködésével ezen ismeretek bővítése, elmélyítése. A számonkérés követelményei és módja A hallgatók a féléves tanulmány befejezése után kollokvium keretében adnak számot ismereteikről. A vizsgára bocsátás feltétele félév során két zárthelyi dolgozat legalább 60%-os megírása.
46
Szakdolgozati témák jegyzéke 1. A gazdaságpolitika és a pénzügypolitika tartalma összefüggései, különös tekintettel a fiskális és monetáris politika kapcsolatára. 2. A pénzügyi piacok szerepe, működése. 3. A pénz időértéke, a jövőben érték és a jelenérték fogalma, értelmezésük, és alkalmazásuk főbb területei, pénzteremtés mechanizmusa. 4. A pénzügyi rendszer fogalma, álrendszerei, gazdálkodásuk alapelvei és struktúrája, valamint pénzügyi közvetítő intézmények és szerepük. 5. Valuta, devizarendszer fogalma, jellemzői, értékelése, az elszámolás eszközei, árfolyam és árfolyamjegyzés és gyakorlata. 6. A monetáris szabályozás eszközrendszerei. 7. Biztosítási rendszerek, fogalma, jellemzői, helyük a pénzügyi rendszerben, formák, ágak, ágencitok , működésük alapelvei, biztosítási szolgáltatások. 8. Nemzetközi monetáris és intézményrendszer jellemzői, működése, nemzetközi és regionális pénzügyi intézmények. 9. A számviteli törvény szintű szabályozásának szükségessége, célja, filozófiája. 10. A számviteli politika szerepe, kialakulása, tartalma és a keretében előírt elkészítendő szabályzatok tartalma. 11. A számviteli törvény által meghatározott számviteli alapelvek és érvényesülésük az évi beszámoló elkészítésénél és a folyamatos törvény könyvvezetés során. 12. A gazdasági bűncselekmények törvényi tényállásai különös tekintettel a számviteli fegyelem megsértésének jogkövetkezményei. 13. A beszámolási és könyvvezetési kötelezettség, a beszámolók fajtái, könyvvezetés formái, közöttük levő kapcsolat. 14. Az ellenőrzések számvitele, fajtái, hibatípusok, hibajavítások, elszámolásuk és nyilvánosságra hozatal. 15. A mérleg- és eredmény kimutatási tételek értékelésének általános és sajátos értékelési szabályai. 16. Speciális céghelyzetek fajtái, jellemzői, szabályozásuk és az ezzel kapcsolatos számviteli kérdések 17. A bankrendszer felépítése, szerkezete, működése valamint ennek kockázata. 18. A hitelezés elmélete, gyakorlata, hitelképességi vizsgálatok és módszerei. 19. A készpénz-helyettesítők (bankkártya, hitelkártya, csekk, váltó) fajtái, jellemzői, szerepük a gazdaságban valamint kockázatai és biztonsága a kriminalisztika szemszögéből. 20. A jelzáloghitelezés elmélete, gyakorlata és kockázata. 21. Az információvédelem, információbiztonság, banktitok, a bakok nemzetközi és hazai gyakorlatában – különös tekintettel az ezekkel történő visszaélésekre 22. A hitelbiztosítékok rendszere, értékelése, érvényesülése a hitelezés folyamatában. A hitelminősítés, hitelezési kockázatok, a hitelmonitoring gyakorlata. 23. A lízingfinanszírozás és kockázatbecslés napjainkban. 24. Az árfolyam fogalma, jellemzői, fajtái az árfolyam változás formai és feltételezhető hatásai a reálfolyamatokra és a nemzetközi fizetési mérlegre. 25. A bankári műveletek (bankügyletek) fogalma, jellemzői, tartalma. 26. Árstabilitás, egy nehezen érthető fogalom 27. Az árnyékgazdaság és hatásai 28. Pénzmosás a XXI. Században 29. A kartellezés. A közbeszerzési pályázatok kijátszásának lehetőségei 30. A környezetszennyezés mint gazdasági bűncselekmény 31. Csúcstechnológiás bűncselekmények nyomozása 32. A magyar biztosítási rendszer felépítése, a biztosítók sérelmére elkövetett csalások
47
33. Az offshore társaságok szerepe a gazdaságban 34. A pénzhamisítás és nyomozásának specialitásai 35. Gépjármű finanszírozással összefüggő gazdasági rendjét sértő bűncselekmények 36. A Rendőrség gazdaságvédelmi tevékenysége a vagyon elleni bűncselekmények körében 37. A gazdasági társaságok képviseletének aktuális kérdései 38. A gazdasági társaságok létesítésének társasági jogi és cégjogi szabályai 39. Az üzletrész és a részvény átruházásának jogi mechanizmusa 40. A váltó szerepe a jelenlegi magyar gazdaságban – különös tekintettel a kapcsolódó visszaélésekre 41. Bennfentes kereskedelem a magyar és az uniós szabályozás tükrében 42. A kft. jogi szabályozása 43. Speciális gazdasági társaságok (vegyesvállalat, vámszabadterületi társaság, off-shore cégek, koncessziós társaság) 44. A csődjog egyes kérdései 45. A kartellek szabályozása és joggyakorlata 46. Fedezetelvonó szerződések problematikája a társasági jogban 47. Társasági jogviszony megszüntetésének jogi problémái a közkereseti- és a betéti társaságok esetében 48. Képviseleti és cégjegyzési jog a betéti- és közkereseti társaságok esetén 49. Átalakulás, mint a társaságalapítás sajátos formája 50. A társasági jogviszony szankciós megszüntetésének (kizárás) szabályai és gyakorlati problémái 51. A könyvvizsgálói tevékenység, mint a társaságok működésének törvényes garanciája 52. Kisebbségi jogok elméleti és gyakorlati jelentősége 53. A társaság által hozott határozatok bírósági felülvizsgálatának szabályai és gyakorlati problémái 54. A közös vállalat 55. A társaságok megszűnésével kapcsolatos általános kérdések A felsorolás nem teljeskörű. A szakcsoport minden olyan szakdolgozati témát elfogad, melynek feldolgozása során az oktatott tárgyakhoz kapcsolódó ismeretek kibővítésén keresztül az eredményes gazdaságvédelmi munka előmozdítható.
