Bűncselekményegység és halmazat
1
A halmazat szabálya (a Btk 12.§) a bűncselekmény fogalma és a bűncselekmény súly szerinti felosztása után, a bűnösség fogalma előtt helyezkedik el
2
Miért fontos ez? (I) Dogmatikai szempontból Nem mindegy, hogy egy vagy több magatartás egy vagy több bűncselekménynek minősül-e?
3
Miért fontos ez? (II) • Ha egy bűncselekmény van egy büntetést kell kiszabni • Ha több bűncselekmény van, akkor is egy büntetést szabunk ki, ha az elbírálás egy eljárásban történik, de ez már lényegesen súlyosabb, halmazati büntetés lesz
4
Miért nehéz mindez? Még nem tanultak különös részt, mégis állandóan arra fogunk utalni! Sok esetben nincs teljesen egyértelmű helyzet, figyelemmel kell lenni a bírói gyakorlatra is (jelenleg halmazatbövítőnek mondható = ahol nincs kizáró ok, ott megállapítjuk a halmazatot)
5
1. pl Az elkövető beleszúrja a kést a sértettbe, és 8 napon túl gyógyuló sérülést okoz 1 rb súlyos testi sértés bűntette
6
2 pl Az elkövető beleszúrja a kést a sértett bal karjába, Majd rögtön utána a jobb karjába is. Mindkét sérülés 8 napon túl gyógyul. Hány bűncselekmény jött létre?
7
Ez is természetes egység. A több sérülés ugyannál a sértettnél a büntetés kiszabása során súlyosító körülményként lesz értékelhető
8
3. Pl. Az elkövető beleszúrja a kést a sértettbe, és 8 napon túl gyógyuló sérülést okoz ***** Az elkövető beleszúrja a kést másnap egy másik sértettbe, és szintén 8 napon túl gyógyuló sérülést okoz Van-e halmazat? 9
Csak akkor, ha egy eljárásban bírálják el. Ilyenkor 2 rb súlyos testi sértés, és halmazati büntetés jár érte ***** Ha a két ügyben külön-külön folytatják le az eljárást, akkor 1-1 rb súlyos testi sértést kell megállapítani 10
4. Pl. Az elkövető kedden beleszúrja a kést a sértettbe és 8 napon túl gyógyuló sérülést okoz ***** Az elkövető szerdán is beleszúrja a kést ugyanabba a sértettbe és egy újabb 8 napon túl gyógyuló sérülést okoz **** Egy eljárásban bírálják el. Van-e halmazat? 11
Nincs, mert kizárja a folytatólagosság. A megoldás: 1 rb folytatólagosan elkövetett súlyos testi sértés bűntette
12
5. Pl. Az elkövető bántalmazza a sértettet, ennek során eltöri a karját, és ezzel 8 napon túl gyógyuló sérülést okoz. Ezután előveszi a kését, és szíven szúrja a sértettet, aki meghal. Van-e halmazat?
13
Nincs. A halmazat ilyenkor látszólagos. A konszumpció elve miatt (a súlyosabb jogtárgysértés elnyeli az enyhébb jogtárgysértést)
14
6. pl Az elkövető 2007 márciusában eltöri a sértett karját. Az elkövető 2008. januárjában megöli a sértettet. ***** Van-e halmazat? Van-e folytatólagosság? 15
Igen, valóságos a halmazat 1 rb súlyos testi sértés és 1 rb emberölés Nincs folytatólagosság, mert bár a sértettek azonosak, de a cselekmények nem! Azonban halmazat csak akkor lesz, ha a cselekményeket egy eljárásban bírálják el! /ha pedig a sértettek különbözőek, akkor ezért lesz halmazat/ 16
7. pl. A rendőrt – szabályszerű intézkedése közben – fejen dobja az elkövető, és ezáltal 8 napon túl gyógyuló sérülést okoz? Egyetlen magatartás. Hány bűncselekmény?
17
2 magatartás Az egyik hivatalos személy elleni erőszak A másik súlyos testi sértés /ez a valóságos heterogén alaki halmazatra példa/
18
• 12. § (1) Bűnhalmazat az, ha az elkövető egy vagy több cselekménye több bűncselekményt valósít meg, és azokat egy eljárásban bírálják el. • (2) Nem bűnhalmazat, hanem folytatólagosan elkövetett bűncselekmény az, ha az elkövető ugyanolyan bűncselekményt, egységes elhatározással, azonos sértett sérelmére, rövid időközökben többször követ el. 19
A Btk. 12. §-a eligazító szabályokat tartalmaz annak eldöntésére, hogy a konkrét bűncselekmény elbírálásakor egységet vagy halmazatot kell-e megállapítani.
20
21
Alaki halmazat: az elkövető egy magatartása több (ugyanolyan vagy különböző) törvényi tényállásokba ütközik Pl. elkövető tv-ben kijelenti, hogy A és B hülye 2 rb becsületsértés Pl. rendőr megütése + 8 napon túl gyógyuló sérülés Anyagi halmazat: az elkövető több magtartása több (ugyanolyan vagy különböző) törvényi tényállásokba ütközik Pl 2 rb lopás Pl sértett megütése a kocsmában, majd másnap egy autó ellopása (garázdaság + lopás) 22
Egységen az értendő, ha a terhelt büntetőjogi felelősségét egyetlen bűncselekményben kell megállapítani és emiatt egyetlen büntetést kell kiszabni, illetve egyetlen intézkedést kell alkalmazni.
23
Halmazat akkor jön létre, ha a terhelt egy vagy több bűncselekmény törvényi tényállását merítette ki, és valóságos halmazat esetén, egy eljárás keretén belül a Btk. 85. § alkalmazásával halmazati büntetést kell kiszabni. A több bűncselekmény megvalósítása (több törvényi tényállásnak a kimerítése) még nem jelent feltétlenül valóságos bűnhalmazatot.
24
Az egység típusai:
Természetes
Törvényi
25
A természetes egység körébe azok az esetek tartoznak, amikor a cselekmények a mindennapi, természetes szemlélet szerint is egységet alkotnak.
26
Természetes egység esetei – egy cselekmény (pl. a terhelt lelövi a sértettet); – összefüggő cselekménysor (pl. a terhelt háromszor egymás után belerúg a sértett lábába); – nyitott törvényi tényállás (pl. a terhelt folyamatos méregadással megöli a sértettet); – mulasztásos bűncselekmény (pl. feljelentés elmulasztása); – veszélyeztetési bűncselekmény (pl. közúti veszélyeztetés); – ismétlődéssel megvalósuló bűncselekmény (pl. vásárlók megkárosítása); – tartós vagy állapot bűncselekmény (pl. kitartottság); – folyamatos bűncselekmény (pl. lőfegyver tartása engedély nélkül).
27
A törvényi egységen az értendő, amikor a jogalkotó egységet hoz létre olyan cselekményekből, amelyeket a törvényi rendelkezés hiányában egyébként halmazatként kellene értékelni.
28
Törvényi egység esetei – összetett bűncselekmény (delictum compositum), pl. rablás; – összefoglalt bűncselekmény (delictum complexum), pl. több emberen elkövetett emberölés; – az üzletszerűség abban az esetben, ha alaptényállási elem, pl. zugirászat esetében; – folytatólagosság.
29
A folytatólagosság a törvényi egység egyik fajtája, melynek elemei: • ugyanolyan bűncselekmény elkövetése; • egységes elhatározás; • azonos sértett sérelmére történő elkövetés; • rövid időköz és • többszöri elkövetés. 30
A halmazat fajtái: • alaki és anyagi; • egynemű (homogén) és többnemű (heterogén); • valóságos és látszólagos halmazat.
31
Homogén halmazat esetén a terhelt ugyanazt a törvényi tényállást (alap- és minősített esetek is találkozhatnak) valósítja meg többször; heterogén halmazat esetén az elkövető magatartása több – különböző - törvényi tényállásba ütközik.
32
A legfontosabb megkülönböztetés a valóságos (tényleges) halmazat és a látszólagos halmazat között van. Látszólagos halmazat esetén nincs lehetőség több bűncselekmény miatti felelősség megállapítására, következésképpen nem alkalmazhatók a halmazati büntetés szabályai sem. 33
A valóságos halmazat esetei • • • •
Valóságos homogén alaki halmazat . Valóságos heterogén alaki halmazat Valóságos homogén anyagi halmazat Valóságos heterogén anyagi halmazat
34
Valóságos homogén alaki halmazat akkor jön létre, ha egy cselekmény, egyidejűleg ugyanazt a törvényi tényállást többször meríti ki (pl. két személy sérelmére elkövetett tettleges becsületsértés). Bűnhalmazat megállapításának van helye, ha az elkövető - akár ugyanazon nyilatkozat során több személlyel szemben tesz bűncselekmény elkövetésével vádoló valótlan tartalmú tényállítást (BH1981. 389.). 35
Valóságos heterogén alaki halmazat akkor jön létre, ha egy cselekmény egyidejűleg különböző törvényi tényállásokat merít ki és azok egymást nem zárják ki (pl. hivatalos személy sérelmére elkövetett súlyos testi sértés okozása).
36
Valóságos homogén anyagi halmazat akkor jön létre, ha több cselekmény ugyanazt a törvényi tényállást meríti ki és nem állnak fent a folytatólagosság feltételei (pl. két személy sérelmére elkövetett súlyos testi sértés). Attól függetlenül, hogy az elkövető tudata átfogja-e, hogy hány sértettet károsított meg, 2 rb. lopás megállapításának van helye, ha a terhelt az étterembe dolog elleni erőszakkal behatolva a vállalati tulajdonban álló dolgokon kívül olyan tárgyat is eltulajdonít, amely az ott dolgozó alkalmazott személyi tulajdona (BH1994. 68.). 37
Valóságos heterogén anyagi halmazat akkor jön létre, ha különböző cselekmények különböző törvényi tényállásokat merítenek ki (pl. egy súlyos testi sértés okozása, majd ettől függetlenül elkövetett lopás). Az erőszakos közösüléssel bűnhalmazatban a személyi szabadság megsértésének bűncselekménye is megvalósul, ha a közösülés végrehajtása és a személyi szabadság korlátozása időben és térben elkülönülten valósul meg (BH1991. 91.). 38
Valóságos halmazat esetén adott esetben mód lehet a cselekmények külön-külön történő elbírálására is, de ez esetben halmazatról megállapítására nincs lehetőség, ugyanis a több bűncselekményt éppen az együttes elbírálás teszi halmazattá, és így válik lehetővé a halmazati büntetés kiszabása is. 39
A látszólagos alaki halmazat esetei: – Specialitás – Konszumpció – A szubszidiaritás – Az alternatívitás
40
Specialitás akkor jön létre, ha a cselekmény több olyan különös részi törvényi tényállásba ütközik, amelyek egymással az általános és a különös viszonylatában állnak. Ilyenkor a lex speciali derogat legi generali elve alapján a különös szabály szerint kell minősíteni a cselekményt (pl. csalás-adócsalás).
41
Konszumpció esetén a súlyosabb jogtárgysértést értékelő törvényi tényállás elnyeli az enyhébb jogtárgy-sértést tartalmazó törvényi tényállást (pl. az emberölés kísérlete elnyeli az annak részét képező befejezett súlyos testi sértést). Ebben az esetben a cselekmények egymással a több-kevesebb viszonylatában állnak. A halált okozó testi sértés bűntettével bűnhalmazatban a személyi szabadság megsértésének vétsége nem állapítható meg, ha a két tényállásszerű magatartás egybeesik, és így a halmazat csupán látszólagos (BH1994. 59.). 42
szubszidiaritás A kisegítő jellegű törvényi tényállás, amelynek alkalmazására akkor kerül sor, ha más súlyosabb (pl garázdaság) bűncselekmény nem valósult meg. Ebben a körben a garázdasággal összefüggésben elkövetett testi sértések, illetve rongálások minősítésére (tehát a valóságos, illetve látszólagos halmazat elhatárolására) vonatkozó részletes szabályokat a 34-2007 számú Büntető Kollégiumi Vélemény tartalmazza. A garázdaság kisegítő (szubszidiárius) jellege azonban nem érvényesül anyagi halmazat esetén (BH1988. 302.). 43
alternatívvitás is kisegítő tényállás, akkor alkalmazandó, ha más (pl. kényszerítés) bűncselekmény nem valósult meg.
44
A látszólagos anyagi halmazat esetei: – – – – –
büntetlen elő-cselekmény büntetlen utócselekmény önállótlan részcselekmény összeolvadás büntetlen eszközcselekmény
45
büntetlen elő-cselekmény pl. a terhelt először csak megkísérli, majd egy másik cselekménnyel befejezi ugyanazt a bűncselekményt
46
büntetlen utócselekmény pl. a tolvaj a lopott dolgot utólag megsemmisíti A csalás és a magánokirattal visszaélés nem állapítható meg bűnhalmazatban, ha a magánokirat megsemmisítése büntetlen utócselekmény (BH1988. 209.);
47
önállótlan részcselekmény pl. előkészület és befejezett bűncselekmény
48
összeolvadás pl az azonos sértett sérelmére, azonos alkalommal elkövetett rágalmazásba (és tettlegesen elkövetett becsületsértésbe) a szóbeli becsületsértés beolvad (BH1981. 48.);
49
büntetlen eszközcselekmény pl. kettős házasság és a közokirat-hamisítás Ha az elkövető az intellektuális közokirat-hamisítást úgy valósítja meg, hogy a hatóságot valamely hamis magánokirat felhasználásával téveszti meg: csupán az intellektuális közokirat-hamisítás megállapításának van helye; az ehhez szükségszerűen megvalósuló magánokirat-hamisítás bűnhalmazatban történő megállapítására nem kerülhet sor (BH1996. 290.).
50
Jogegységi határozatok I. 3/1999 a kitartottság (Btk. 206. §) természetes egység vagy bűnhalmazat, ha az elkövető több olyan személlyel tartatja ki magát, aki üzletszerű kéjelgést folytat
51
Jogegységi határozatok II • 5/1999 • az előkészületi cselekmények egy- vagy többrendbeli előkészületi cselekménnyé minősítésének feltételeiről, valamint az emberölés előkészületének bűntette többrendbelinek minősítése feltételéről • 1. A törvény külön rendelkezése szerint büntetendő előkészületi cselekmények [Btk. 18. § (1) bek.] általában attól függően minősülnek egy- vagy többrendbeli előkészületnek, hogy az előkészületi cselekmények alanyának célja egy vagy több bűncselekmény elkövetésére irányul. • 2. Az emberölés előkészületének bűntette [Btk. 166. § (3) bek.] többrendbelinek minősül, ha az alanyának célja több ember megölésére irányul.
52
Jogegységi határozatok III • • •
•
•
4/2004 az orgazdaság bűncselekményével kapcsolatos jogi megállapítások Ha az elkövető több - a folytatólagosság törvényi egysége alá nem vonható cselekménnyel valósítja meg az orgazdaság bűncselekményének (Btk. 326. §) törvényi tényállását, anyagi halmazat létesül, és annyi rendbeli orgazdaságot kell megállapítani, ahány alkalommal a törvényben felsorolt alapbűncselekményekből származó dolgokat az orgazda vagyoni haszon végett megszerezte, elrejtette, vagy elidegenítésében közreműködött. II.Folytatólagosan elkövetett [Btk. 12. §-ának (2) bekezdése] az orgazdaság akkor, ha az orgazda a több elkövetési magatartást egységes elhatározással, rövid időközökben viszi véghez. Minthogy az orgazdaság bűncselekményének passzív alanya (sértettje) nincs, a folytatólagosság törvényi fogalmának elemei között szereplő „azonos sértett sérelmére” történő elkövetés hiánya - ha az egyéb törvényi feltételek fennállnak - a törvényi egység megállapítását önmagában nem zárja ki. III.Az orgazdaság bűncselekménye körében a bűnhalmazat vagy a folytatólagosság megállapítása szempontjából nincs jelentősége annak, hogy az orgazda hány személytől szerezte meg a bűncselekményből származó dolgokat, s annak sem, hogy az alapbűncselekményeket hány személy sérelmére követték el.
53
Jogegységi határozatok IV • 1/2007 Kábítószerrel visszaélés megvalósulásakor természetes egységet csak az azonos törvényi tényállásba ütköző magatartások képeznek.E bűncselekmény tekintetében nem azonos, hanem külön-külön törvényi tényállás: a Büntető Törvénykönyv 282. §-a, 282/A. §-a, 282/B. § (1) bekezdése, 282/B. § (2) bekezdése, 282/C. § (1) bekezdése, 282/C. § (2) bekezdése. 54
55
56
57
58
59
www.vaskuti.hu
60
