BÖLCSKE TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV - MÓDOSÍTÁS 2014

CÍM: 7621 Pécs, János u. 8. TELEFON: 72/510-461

BÖLCSKE TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV - MÓDOSÍTÁS 2014

Munkaszám: 09/2012

BÖLCSKE TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE – MÓDOSÍTÁS

BÖLCSKE

2014

KÖZSÉG

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI MÓDOSÍTÁS 2013

TERVEZŐK:

TERVE

S.T.F.T BT TELEPÜLÉSTERVEZÉS:BARACSI VIKTÓRIA

okl. településmérnök környezetmérnök HÜBNER MÁTYÁS okl. építészmérnök vezető tervező SPROK ATTILA okl. településmérnök MUNKATÁRSAK: LENCSÉS KÁROLY

Hübner Mátyás vezető tervező TT 1-02-0107/2001. Pécs, 2013. október


BÖLCSKE

2014

KÖZSÉG

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI MÓDOSÍTÁS 2013

TERVE

TARTALOMJEGYZÉK I. ELŐZMÉNYEK .......................................................................................................... 1 II. VÁLTOZÁSOK (BEAVATKOZÁSOK ÉS ÜTEMEZÉSEK) A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁSÁNAK LEÍRÁSA ...................................................................................... 2 1. SZ. MÓDOSÍTÁS .......................................................................................................................................... 2 2. SZ. MÓDOSÍTÁS .......................................................................................................................................... 2 3.+6. SZ. MÓDOSÍTÁSOK ................................................................................................................................ 3 5. SZ. MÓDOSÍTÁS .......................................................................................................................................... 3

III. A MÓDOSÍTÁSSAL ÉRINTETT TERÜLETEK MÉRLEGE ÉS A BIOLÓGIAI AKTIVITÁSÉRTÉK SZÁMÍTÁSI EREDMÉNYE .................................................................. 3 IV. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVET MÓDOSÍTÓ FEDVÉNYTERVEK............................. 6 V. A TERÜLETRENDEZÉSI (ORSZÁGOS ÉS MEGYEI) TERVEKKEL VALÓ ÖSSZHANG IGAZOLÁSA ............................................................................................................... 7 AZ ORSZÁGOS ÉS MEGYEI TÉRSÉGI/AJÁNLOTT TÉRSÉGI ÖVEZETEK ÉRINTETTSÉGE BÖLCSKE TERÜLETÉN ..................... 7 AZ ORSZÁGOS TERÜLETRENDEZÉSI TERVVEL (OTRT) VALÓ ÖSSZHANG IGAZOLÁSA ............................................... 8 A TOLNA MEGYEI TERÜLETRENDEZÉSI TERVVEL (TMTRT) VALÓ ÖSSZHANG IGAZOLÁSA A MEGYEI ÖVEZETEK ÉRINTETTSÉGE: SZABÁLYOK, KORLÁTOZÁSOK..................................................................... 16

VI. BÖLCSKE SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA .......................................... 23 A SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁSA .............................................................................................................. 23 A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA ...................................................................................................... 23

VII. A SZABÁLYOZÁSI TERVET MÓDOSÍTÓ FEDVÉNYTERVEK ................................... 54


2014

BÖLCSKE KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV A MÓDOSÍTÁS LEÍRÁSA

I. ELŐZMÉNYEK Bölcske Önkormányzatának képviselő testülete 2005-ben elfogadta a település szabályozási tervét és HÉSZ-ét. A településrendezési terv hatályba lépését

követően

megindult

a

tervben

megfogalmazott

fejlesztések

megvalósítása. Az eltelt időszakban új építési szándékok jelentek meg, mely az elkészült településrendezési terv módosítását tette szükségessé. Az új

fejlesztési

szándékokat

tartalmazó

településfejlesztési

koncepció

(55/2008.(IV.24.) sz. önkormányzati határozat) tervi megfogalmazásaként módosul az érvényben lévő településrendezési terv, amire áttekintést ad a következő ábra.

1


2014

II. VÁLTOZÁSOK (BEAVATKOZÁSOK ÉS ÜTEMEZÉSEK) A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁSÁNAK LEÍRÁSA A község képviselő-testülete – az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. (továbbiakban Étv.) 6.§ (1) bekezdésében meghatározott jogkörében eljárva – a településfejlesztési koncepciót tartalmazó 55/2008.(IV.24.) sz. önkormányzati határozata alapján az alábbiak szerint módosítja a 103/2009. (VII.09.) sz. önkormányzati határozattal elfogadott hatályos településszerkezeti tervét: 1. SZ. MÓDOSÍTÁS A település központi belterületén, a temető déli oldalán található meglévő pincesorok közötti jelenleg falusias lakóterület funkcióval rendelkező területet átsorolása szintén

különleges

nagytelkes

pince

területfelhasználásba.

2. SZ. MÓDOSÍTÁS A település központi belterületének északi részén, az 5111. sz., Dunaföldvár felé vezető közút keleti oldalán a jelenlegi

tervben

területhasználat

rögzített

kertes

módosítása

mezőgazdasági

gazdasági-

ipari

besorolásba. A funkcióváltás következtében módosul a központi

belterület

beépítésre

szánt

határvonala is.

2

területének


2014

3.+6. SZ. MÓDOSÍTÁSOK A település központi belterületének déli részén, az 51362. sz. közút déli oldalán, a hatályos tervben kijelölt gazdasági-ipari

területek

bővítése

igényli

újabb

területek átsorolását. Az ábrán is feltüntetett két külön módosítási pontot összevonva, a központi belterület növelésével

és

a

legelő

területfelhasználás

módosításával – kiemelten ügyelve a biológiai aktivitás egyensúlyának megtartásával – a fejlesztési döntés megerősíthető.

5. SZ. MÓDOSÍTÁS A település központi belterületének keleti részén, az 51362. sz. közút keleti oldalán, településközponti vegyes területhasználatba sorolt tömb ÉNy-i saroktelkén a meglévő

épületek

lebontásával

az

önkormányzat

közpark létesítését tervezi. Ennek érdekében a telek besorolása zöldterületre változik.

III. A MÓDOSÍTÁSSAL ÉRINTETT TERÜLETEK MÉRLEGE ÉS A BIOLÓGIAI AKTIVITÁSÉRTÉK SZÁMÍTÁSI EREDMÉNYE A módosítások közül több is új beépítésre szánt terület kijelöléséről szól, ami önmagában is jelentősen csökkenti a biológiai felületek egyensúlyát, amit a gazdasági-ipari funkció tovább ront. Így – figyelve az értékromlás elkerülésére – a külterületen négy telken került kijelölésre védelmi célú erdőterület. Így – az alábbi táblázatban részletezett számítás végeredményeképp – a biológiai aktivitás érték a hatályos tervhez képest növekszik.

3

4

ÁTSOROLÁSSAL

TÖRTÉNŐ

ERDŐTERÜLETBE

ÉRTÉK JAVÍTÁSA

BIOLÓGIAI AKTIVITÁS

VÁLTOZÁSA

AKTIVITÁS ÉRTÉK

TERÜLETEK BIOLÓGIAI

MÓDOSÍTÁSSAL ÉRINTETT

0215/34 0219/33 0219/35 0256/3

6

Ssz/HRSZ 1 2 3 5

Má Má Má Má

Név Lf Mk Má Vt Má KöU

KT KT KT KT

KT

KT/BT BT KT KT BT

TFE (hatályos)

BNSZ BNSZ BNSZ BNSZ

21331,3 27207,34 15580,2 49498,85

BSZ/BNSZ T (m2) 34771,28 BSZ 30096,48 BNSZ 82813,7 BSZ 882,8 BSZ 37670,67 BNSZ 2247,58 2,13 2,72 1,56 4,95

T (ha) 3,48 3,01 8,28 0,1 3,77 0,22 3,7 3,7 3,7 3,7

BAÉ/TFE 2,4 5 3,7 0,5 3,7 0,6

BAÉ 8,35 15,05 30,6 0,04 13,94 0,13 68,2 7,89 10,07 5,76 18,31 42,0 110,2 KT KT KT KT

BNSZ BNSZ BNSZ BNSZ

21331,3 27207,34 15580,2 49498,85

2,13 2,72 1,56 4,95

9 9 9 9

11,9 19,2 24,5 14,0 44,5 102,3 114,1

1,60 0,4 3,99 39918,25

BSZ

BT

Gip Ev Ev Ev Ev

BAÉ 5,22 1,20 3,31 0,53 BAÉ/TFE 1,5 0,4 0,4 6 T (ha) 3,48 3,01 8,28 0,09

T (m2) 34771,28 30096,48 82813,7 882,8

TFE (tervezett) BSZ/BNSZ BSZ BSZ BSZ BNSZ

KT/BT BT BT BT BT

Név K-p Gip Gip Z-kp

AZ

3,9

KIJELÖLÉSÉVEL

ERDŐTERÜLETEK

VÁLTOZÁSA AZ

AKTIVITÁSÉRTÉK

AZ

-56,3

NÉLKÜL

ERDŐTERÜLETEK

VÁLTOZÁSA AZ

AKTIVITÁSÉRTÉK


2014


5

2014


IV. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVET MÓDOSÍTÓ FEDVÉNYTERVEK 6

2014


2014

V. A TERÜLETRENDEZÉSI (ORSZÁGOS ÉS MEGYEI) TERVEKKEL VALÓ ÖSSZHANG IGAZOLÁSA Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. tv. (továbbiakban: OTrT tv.) legutóbbi módosításáról szóló 2013. évi CCXXIX. tv. (továbbiakban: Mtv.) 2014. január 1-i hatályba lépésével a hatályos Tolna Megyei Területrendezési Terv rendelkezéseit – a terv OTrT tv.-hez történő összehangolásáig - az Mtv. 31./B §-ban foglalt átmeneti rendelkezések figyelembevételével kell alkalmazni. AZ ORSZÁGOS ÉS MEGYEI TÉRSÉGI/AJÁNLOTT TÉRSÉGI ÖVEZETEK ÉRINTETTSÉGE BÖLCSKE TERÜLETÉN Az Mtv. által módosított és 2014. január 1-jén hatályba lépett OTrT tv. 1/12. melléklete

érintettsége

Módosuló területek

Megyei övezet

érintettség

Országos övezet

Települési

alapján:

Kötelező övezetek

Országos ökológiai hálózat

Magterület

X

Ökológiai folyosó

X

Pufferterület

X

Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület

X

Jó termőhelyi adottságú szántóterület

X

Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület

X Erdőtelepítésre javasolt terület

X

X

Országos jelentőségű tájképvédelmi terület Világörökségi és világörökségi várományos

X

terület Országos vízminőség-védelmi terület

X

Nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár-

X

elhárítási célú szükségtározók területe Ásványi nyersanyagvagyon-terület

X

X

Rendszeresen belvízjárta terület

X

X

Földtani veszélyforrás területe

X

X

Kiemelt fontosságú honvédelmi terület Honvédelmi terület Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület Ajánlott övezetek tanyás térség

7

X

BÖLCSKE TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE – MÓDOSÍTÁS tájrehabilitációt igénylő terület szélerőműpark telepítéséhez vizsgálat alá vont terület térségi árvízi kockázatkezelési terület

AZ ORSZÁGOS TERÜLETRENDEZÉSI TERVVEL (OTRT) VALÓ ÖSSZHANG IGAZOLÁSA Az ország szerkezeti terve - kivágat

8

2014


Országos ökológiai hálózat övezete

2014 NEM ÉRINTI a módosuló területeket

Fogalom meghatározások 2.§, 24. országos ökológiai hálózat: országos területrendezési tervben megállapított övezet, amelybe az országos jelentőségű természetes és természetközeli területek, valamint az azok között kapcsolatot teremtő ökológiai folyosók egységes, összefüggő rendszere tartozik, és amelynek részei a magterületek, az ökológiai folyosók és a pufferterületek. V. Fejezet - Az országos övezetekre vonatkozó szabályok Országos ökológiai hálózat övezete 13. § (1) Az országos ökológiai hálózat övezetben csak olyan kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategória, illetve olyan övezet jelölhető ki, amely az ökológiai hálózat természetes és természetközeli élőhelyeit és azok kapcsolatait nem veszélyezteti. (2) Az övezetben bányászati tevékenységet folytatni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával lehet. (3) Az országos ökológiai hálózat övezetét a kiemelt térségi és a megyei területrendezési tervekben magterület, ökológiai folyosó, valamint pufferterület övezetbe kell sorolni.

9


Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete


Fogalom meghatározások 2.§, 16. kiváló termőhelyi adottságú szántóterület: az országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelybe kiváló növénytermesztési feltételekkel rendelkező szántóterületek tartoznak. V. Fejezet - Az országos övezetekre vonatkozó szabályok Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete 13/A. § (1) Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetében beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehetőség hiányában területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. (2) Az övezetben külszíni bányatelket megállapítani és bányászati tevékenységet engedélyezni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet.

10


Jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete


Fogalom meghatározások 2.§, 11. jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete: az országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelybe jó növénytermesztési feltételekkel rendelkező szántóterületek tartoznak. V. Fejezet - Az országos övezetekre vonatkozó szabályok Jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete 13/B.§ A településrendezési eszközökben a jó termőhelyi adottságú szántóterület övezetét a mezőgazdasági terület területfelhasználási egység kijelölésénél figyelembe kell venni.

11


2014

Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete

NEM ÉRINTI a módosuló területeket

Fogalom meghatározások 2.§,

15.

kiváló

termőhelyi

adottságú

erdőterület:

országos

területrendezési

tervben

megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelybe az őshonos fafajokból álló erdőtársulások fenntartására leginkább alkalmas és az erdő hármas rendeltetését - védelmi, gazdasági, közjóléti - egymással összhangban a legmagasabb szinten biztosítani képes erdőterületek tartoznak. V. Fejezet - Az országos övezetekre vonatkozó szabályok Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete 14. § (1) Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. (2)

Az

övezetben

külszíni

bányatelket

megállapítani

és

bányászati

tevékenységet

engedélyezni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet.

12


Világörökségi

és

világörökségi

2014

várományos ÉRINTI

terület övezete

a módosuló területeket

Fogalom meghatározások 2.§, 42. világörökségi és világörökségi várományos terület: Az országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelybe - a világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló, az Egyesült Nemzetek Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete Általános Konferenciájának ülésszakán Párizsban, 1972. november 16-án elfogadott egyezmény kihirdetéséről szóló 1985. évi 21. törvényerejű rendelettel kihirdetett - a világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló egyezmény szerinti világörökségi listára felvett területek, valamint a világörökségi helyszínek szakmai feltételeinek megfelelő azon területek tartoznak, amelyeket Magyarország, mint részes állam nevében jogszabály által felhatalmazott testület kiválasztott arra, hogy a világörökségi listára jelöltek legyenek. V. Fejezet - Az országos övezetekre vonatkozó szabályok Világörökségi és világörökségi várományos terület övezete 14/B. § (1) A világörökségi és világörökségi várományos terület övezetét a településrendezési eszközökben kell tényleges kiterjedésének megfelelően lehatárolni. (2) Az (1) bekezdés szerint lehatárolt világörökségi és világörökségi várományos területen: a) a területfelhasználás módjának és mértékének összhangban kell lennie a világörökségi kezelési tervben meghatározott célokkal, b) új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek területe nem bővíthető, c) a közlekedési és energetikai infrastruktúra-hálózatokat, erőműveket és kiserőműveket a kulturális és természeti örökségi értékek sérelme nélkül, területi egységüket megőrizve, látványuk érvényesülését elősegítve és a világörökségi kezelési tervnek megfelelően kell elhelyezni.

13


Országos vízminőség-védelmi terület övezete

2014 ÉRINTI a módosuló területeket

Fogalom meghatározások 2.§, 25. országos vízminőség-védelmi terület: országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben alkalmazott övezet, amelybe a felszíni és felszín alatti vizek, az emberi fogyasztásra, használatra szánt vizek és a vízkivételi művek, továbbá a halak életfeltételeinek biztosítása érdekében kijelölt vizek megóvását szolgáló védelem alatt álló területek tartoznak. V. Fejezet - Az országos övezetekre vonatkozó szabályok Országos vízminőség-védelmi terület övezete 15. § (1) Az országos vízminőség-védelmi terület övezetében keletkezett szennyvíz övezetből történő kivezetéséről és az övezeten kívül keletkezett szennyvizek övezetbe történő bevezetéséről a kiemelt térség és a megye területrendezési tervében rendelkezni kell. (2) Az övezetbe tartozó települések településrendezési eszközeinek készítése során ki kell jelölni a vízvédelemmel érintett területeket, és a helyi építési szabályzatban az építési övezetre vagy övezetre vonatkozó szabályokat kell megállapítani. (3) Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni.

14


Nagyvízi

meder

és

a

2014

Vásárhelyi-terv NEM ÉRINTI

továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár- a módosuló területeket elhárítási célú szükségtározók területének övezete

V. Fejezet - Az országos övezetekre vonatkozó szabályok Nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkárelhárítási célú szükségtározók területének övezete 16. § A nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkárelhárítási célú szükségtározók területének övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki.

15


A TOLNA MEGYEI TERÜLETRENDEZÉSI TERVVEL (TMTRT) VALÓ ÖSSZHANG IGAZOLÁSA A MEGYEI ÖVEZETEK ÉRINTETTSÉGE: SZABÁLYOK, KORLÁTOZÁSOK Tolna megye szerkezeti terve - kivágat

16

2014


2014

Magterület, ökológiai folyosó, pufferterület NEM ÉRINTI övezetei

a módosuló területeket

17


Erdőtelepítésre alkalmas terület övezete


VI. Fejezet: a kiemelt térségi és megyei övezetekre vonatkozó szabályok Erdőtelepítésre javasolt terület övezete 19/A. § A településrendezési eszközökben az erdőtelepítésre javasolt terület övezetét az erdőterület területfelhasználási egység kijelölésénél figyelembe kell venni.

18


2014

Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület NEM ÉRINTI a módosuló területeket

övezete

19


2014

Ásványi nyersanyagvagyon-terület övezete

ÉRINTI a módosuló területeket

VI. Fejezet: a kiemelt térségi és megyei övezetekre vonatkozó szabályok Ásványi nyersanyagvagyon-terület övezete 19/B. § (1) Az ásványi nyersanyagvagyon-terület övezetét a településrendezési eszközökben kell tényleges kiterjedésének megfelelően lehatárolni. (2)

Az

(1) bekezdés szerint kijelölt területen, a településrendezési eszközökben csak olyan

területfelhasználási

egység,

építési

övezet

vagy

övezet

nyersanyagvagyon távlati kitermelését nem lehetetleníti el.

20

jelölhető

ki,

amely

az

ásványi


Földtani veszélyforrás területének övezete


VI. Fejezet: a kiemelt térségi és megyei övezetekre vonatkozó szabályok Földtani veszélyforrás területének övezete 25. § (1) A földtani veszélyforrás területének övezetét a településrendezési eszközökben kell a tényleges kiterjedésnek megfelelően lehatárolni. (2) Az övezet területén új beépítésre szánt terület csak akkor jelölhető ki, ha ahhoz a bányafelügyelet a településrendezési eszközök egyeztetési eljárása során adott véleményében hozzájárul.

21


Rendszeresen belvíz járta terület övezete


VI. Fejezet: a kiemelt térségi és megyei övezetekre vonatkozó szabályok Rendszeresen belvíz járta terület övezete 23. § A rendszeres belvízjárta terület övezetében új beépítésre szánt terület csak akkor jelölhető ki, ha ahhoz a vízügyi igazgatási szerv a településrendezési eszközök egyeztetési eljárása során adott véleményében hozzájárul.

22


2014

VI. BÖLCSKE SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA A SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁSA A településszerkezeti terven jelölt területfelhasználási módosítások a szabályozási terven is átvezetésre kerültek. A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA A jelenleg érvényben lévő rendezési terv helyi építési szabályzata (17/2009. (VII.12.) sz. önkormányzati rendelettel módosított 21/2003. (XII.21.) sz. önkormányzat rendelet) a felülvizsgálatot követően a következőképpen változik:

23


2014

BÖLCSKE község Önkormányzat Képviselőtestülete …./2014. (…...) rendelete A Község helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének módosításáról A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL Bölcske Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVlll. törvény 6.§ (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997.(Xll.20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) 3. számú mellékletében felsorolt, a véleményezési eljárásban érdekelt államigazgatási szervek véleményét kikérve a következőket rendeli el: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. §

(1) E rendelet hatálya Bölcske község (továbbiakban: a terv területe) terjed ki.

közigazgatási

területére

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ide érve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre ha-tósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak és kizárólag e rendelet (és a hozzá tartozó szabályozási terv együttes) alkalmazásával szabad. E rendeletben nem szabályozott kérdésekben az általános érvényű jogszabályok előírásai alkalmazandók, valamint a 2012. augusztus 6-án hatályos, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK). I. FEJEZET AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÉS A TELEPÜLÉSKÉP ALAKÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK 2. §

(1) A képviselőtestület az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységgel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásokról szóló jogszabályban meghatározott építési munkák körét nem bővíti. (2) A külön jogszabályokban nevesítetteken túl, az azokban kapott felhatalmazás alapján a műszaki követelmények előzetes tisztázása céljából a későbbi felszínmozgások elkerülése érdekében, az alkalmazandó műszaki megoldások kidolgozására azokban az esetekben, ha a tervezett építmény 2 m magasságot meghaladó természetes, vagy mesterségesen kiképzett (part)falat, vagy 45 foknál meredekebb rézsűt a fal, vagy a rézsű függőleges vetülete magasságával megegyező távolságon belül megközelít, vagy bevágásokkal, tereplépcsőkkel, eróziós árkokkal tagolt területen az építtető kérésére elvi építési engedélyezési eljárást lehet lefolytatni. (3) A beépítésre nem szánt övezetekben a mélyfekvésű területeken építmények létrehozása előtt, a talajvíz várható szintjét is tisztázó geotechnikai jelentésben kell meghatározni az igénybevett kőzettér állapotát, az építés feltételeit.

24


2014

(4) Központi belterületen építési tevékenység csak az építési terület üreg- és pinceviszonyainak tisztázása után végezhető. (5) Felszínmozgás veszély esetén mérnökgeológiai, geotechnikai jelentésre kell alapozni az építési helyek pontos kijelölését, az építmények létrehozásának egyedi feltételeit. (6) Megújuló, alternatív energiaforrás előállítását célzó építmény (biogáz előállító, szélkerék, szélerőmű) létesítésének alapfeltétele, a létesítést megalapozó tanulmányok, szakvélemények, - akusztikai szakvélemény, - környezeti hatásvizsgálat készítése. II. FEJEZET TELEPÜLÉSSZERKEZET, TERÜLETFELHASZNÁLÁS 3. §

(1) Jelen rendelet és a hozzá tartozó szabályozási terv Bölcske község területét; a) közigazgatási szempontból belterületre és külterületre, b) építésügyi szempontból beépítésre szánt területre és beépítésre nem szánt területre, ezeken belül, pedig különböző területfelhasználási egységekre osztja. c) a területfelhasználási egységek területeit közterületekre és közterületnek nem minősülő területekre, d) a beépítésre szánt területbe tartozó területfelhasználási egységek területeit különböző építési övezetekbe, e) a beépítésre nem szánt területbe tartozó területfelhasználási egységek területeit különböző övezetekbe sorolja. (2) A terv szerinti beépítésre szánt területek - külön önkormányzati rendelettel – a szabályozási terv módosítása nélkül belterületbe vonhatók. (3) A település beépítésre szánt területeit alkotó területfelhasználási egységek: a) Lakóterület aa) Lf - falusias lakóterületek b) Vegyes terület ba) Vt – településközponti vegyes területek c) Gazdasági terület ca) Gksz - kereskedelmi-szolgáltató gazdasági területek cb) Gip - ipari gazdasági területek d) Üdülő terület da) Üü - Üdülőházas területek e) Különleges terület ea) Kmü - üzemi mezőgazdasági különleges területek eb) Ksp - Különleges területek. ec) Kt - Különleges területek. ed) Kszoc - Különleges területek. (4) A település beépítésre nem szánt területeit alkotó területfelhasználási egységek: a) Közlekedési és közműterületek

25


2014

aa) KÖu - közúti közlekedési területek ab) KÖv – vasúti közlekedési terület b) Erdőterületek ba) Ev - védelmi rendeltetésű erdőterületek ba) Eg - gazdasági erdőterületek ba) Ek - Közjóléti rendeltetésű erdőterületek c) Mezőgazdasági területek ca) Má - Általános mezőgazdasági területek cb) Mk - Kertes mezőgazdasági területek d) Vízgazdálkodási területek – V (5) Az egyes területfelhasználási egységek övezeti tagozódását, építési övezeteket és az övezeteket, azok határait az SZT-2 és SZT-3 jelű (kül-, és belterületi) szabályozási tervlapok tűntetik fel. 1. Közterületek kialakítása és használata 4. §

(1) A terület-felhasználási egységek területei közterületekre és egyéb (közterület nek nem minősülő) területekre tagolódnak. (2) A terv legfontosabb eleme, a közterületek és a nem közterületek elhatárolására vonatkozó kötelező szabályozási vonal. A terven feltüntetett közterületek a közérdekből minimálisan szükséges közterületeket tartalmazza, további közterületek (bővítések illetve új közterületek kialakítása) az érintettek és az Önkormányzat megállapodása alapján a terv módosítása nélkül is létesíthetők. (3) A település közterületein az alábbi építmények helyezhetők el: a) hirdető (reklám) berendezés, b) közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények, c) köztisztasággal, hulladékgazdálkodással (pl. hulladékgyűjtő sziget) közegészségüggyel, közművesítéssel kapcsolatos építmények (tárgyak), d) szobor, díszkút, e) távbeszélő fülke.

2. Építési övezetekre, övezetekre vonatkozó közös előírások, fogalmak 5. §

(1) Az építési övezetekre, övezetekre vonatkozó - OTÉK 7.§ (3), (4), (5) bek.ben foglalt követelmények közül - a terv területén egységesen érvényesítendő előírások: a) A közművesítettség mértéke: aa) A település beépítésre szánt területein az építési telkek - a szennyvízhálózat kiépítéséig - részleges közművesítettség esetén építhetők be. A részleges közművesítettségnek minősül a közüzemi villamosenergia-szolgáltatás, a közüzemi ivóvízszolgáltatás, az egyedi közművel történ. szennyvíztisztítás ill. szennyvíz-elhelyezés, a közterületi nyílt rendszerű csapadékvízelvezetés együttes megléte. ab) A szennyvízcsatorna kiépítéséig korszerű közműpótlóként zárt szennyvíztárolót kell alkalmazni, és a keletkezett szennyvizet az előírt fogadóba kell elszállítani. ac) A csatornahálózat kiépítését követő egy éven belül az érintett ingatlanok szennyvizeit a közcsatornára rá kell kötni.

26


2014

b) Terepszint alatti építményekre vonatkozó előírások: aa) Terepszint alatti építmény bárhol létesíthet., ahol nem gátolják építéshidrológiai, mérnökgeológiai vagy más geotechnikai adottságok illetve nem veszélyeztet más építményeket és nyomvonalas létesítményeket. ab) A terepszint alatti építmény csak az építési helyen belül emelkedhet ki a terepszintből. ac) Terepszint alatti építmény föld alatti részei sem nyúlhatnak a szomszédos ingatlanok alá. (2) Építménymagasság: Az összes homlokzat vetületi felületének (F) és a vetületi felület vízszintesen mért hosszának (L) hányadosa. Az építménymagasságot a rendezett terepszint (kialakult, vagy tervezett út szintje) figyelembevételével kell meghatározni. a) Az építési övezetekre megengedett legnagyobb építménymagasság értékeit nem lépheti át az építmény b) a közterület felé néző, c) a szomszédos telekhatártól 3 m-en belül álló homlokzatainak magassága. (homlokzatmagasság: OTÉK 1.sz. melléklet 52) bekezdése szerint.) (3) Szintterület mutató: egyes telkekre vonatkoztatandó viszonyszám, az egy telken elhelyezhető épület(ek) összes szintterületének és a telek területének hányadosa. (4) Homlokzatmagasság: az építmények egyes homlokzatfelületeinek különkülön számított (az OTÉK 1. sz. mellékletének 23. pontja szerint) F/L értéke. (5) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén az oldalhatáron illetve utcavonal menti homlokzatmagasság értéke nem lépheti túl a legnagyobb építménymagasság értékét. (6) Oldalhatáron álló beépítési mód esetében az épületek az oldalhatáron sorosan, az utcai építési vonaltól minimálisan 5,0 méteres távolságban keresztszárnnyal is bővülhetnek. (7) Az egy telken lévő építmények tömegeit és homlokzatait (homlokzati színezéseket) úgy kell kialakítani, hogy azok egymással összhangban legyenek és formai szempontból egységes építmény-együttes hatását keltsék. (8) Az építési övezetekre, övezetekre vonatkozó - OTÉK 7.§ (3), (4), (5) bek.ben foglalt követelmények közül – az (1) bekezdésen túli helyi követelményeket az övezeti előírások rögzítik.

27


2014

III. FEJEZET BEÉPÍTETT ÉS BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ELŐÍRÁSAI 3. Falusias lakóterület – „Lf” 6. §

(1) A területen az OTÉK 14.§ (1) és (2) bekezdésében megnevezett építmények helyezhetők el. (2) A falusias lakóterületen elhelyezhető gazdasági célt szolgáló épületekre – mező- és erdőgazdasági építmény, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, kézműipari építmény – vonatkozó szabályok: a) A meglévő gazdasági épület felhasználásakor aa) állattartó épület esetében a lakóépülettel esetleg meglévő közvetlen kapcsolatot meg kell szüntetni, ab) a gazdasági épület telekhatáron álló – vagy csorgóközzel a telekhatáron álló – épületrészén – falán, tűzfalán – a telekhatárra néző nyílást, természetes, vagy mesterséges szellőzőberendezést meg kell szüntetni. b) A gazdálkodás célját szolgáló épület a községben kialakult oldalhatáron álló beépítésnek megfelelően oldalhatáron, illetve csorgóközzel az oldalhatárra helyezhető el. (3) Kialakult építési övezetben maximum két telek vonható össze. Az újonnan kialakuló lakóterületen a telek legnagyobb szélessége 40 m. (4) Az építménymagasság meghatározásánál alkalmazandó előírások: a) ha a telek lejtése 15%, vagy az alatti, a lejtő felőli maximális homlokzatmagasság 5,0 m lehet, b) ha a telek lejtése 15% feletti, a lejtő felőli maximális homlokzatmagasság 6,0 m lehet. (5) A lakóterületen magastetős épületek létesíthetők, a tető hajlásszöge 3045° között lehet. (7) A lakóterület az alábbi építési övezetre tagolódik: a) „Lf-1” jelű (Dunaparti kistelkes) övezet, b) „Lf-2” jelű (kialakult halmazos) övezet, c) „Lf-3” jelű (új) övezet, d) „Lf-4” jelű (andráspusztai) övezet, (8) A területfelhasználási egységen belül az építési övezetekre vonatkozó – szabályozási terven feltüntetett – előírások: a) Lf-1 jelű építési övezet: Lf-1 jelű építési övezet (Dunaparti kistelkes terület) A kialakítható legkisebb telekterület méret A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete A beépítési mód A megengedett legnagyobb építménymagasság A beépítettség legnagyobb mértéke A zöldfelület legkisebb mértéke

28

OTÉK

HÉSZ

30 40

300 12 oldalhatáron álló 3,5 40 40

m2 m m % %


2014

b) Lf-2 jelű építési övezet: Lf-2 jelű építési övezet (kialakult halmazos terület) A kialakítható legkisebb telekterület méret A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete A beépítési mód A megengedett legnagyobb építménymagasság A beépítettség legnagyobb mértéke A zöldfelület legkisebb mértéke

OTÉK

HÉSZ

30 40

400 12 oldalhatáron álló 4,5 30 40

OTÉK 30 40

HÉSZ 900 18 oldalhatáron álló 4,5 30 40

OTÉK

HÉSZ

-

1200 20 szabadonálló, oldalhatáron álló 4,5 30 40

m2 m m % %

c) Lf-3 jelű építési övezet: Lf-3 jelű építési övezet A kialakítható legkisebb telekterület méret A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete A beépítési mód A megengedett legnagyobb építménymagasság A beépítettség legnagyobb mértéke A zöldfelület legkisebb mértéke

m2 m m % %

d) Lf-4 jelű építési övezet: Lf-4 jelű építési övezet (Andráspuszta) A kialakítható legkisebb telekterület méret A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete A beépítési mód A megengedett legnagyobb építménymagasság A beépítettség legnagyobb mértéke A zöldfelület legkisebb mértéke

30 40

m2 m

m % %

(9) Az Lf-1 és Lf-2 jelű területre vonatkozó részletes előírások: a) A területen a kialakult egységes karakter megőrzése érdekében csak olyan építmények építhetők, amelyek illeszkednek a terület történeti hagyományaihoz, a beépítés karakteréhez, a telek adottságaihoz, valamint a rendeltetésük követelményeihez. b) Az egyes épületek egységes megjelenését biztosítani kell. Az adott épületen csak egységes építőanyagok (tetőfedés, homlokzatképzés, stb.), egységes színezés alkalmazható. Az épület portáljait a teljes épületre egymással összhangban, egységesen kell kialakítani. c) Az építési vonal a meglévő épületek homlokvonala, foghíj beépítése esetén a foghíjat közrefogó szomszédos épületek utca felé eső azonos sarkait összekötő egyenes. d) Meglévő lakóházak felújítása, bővítése esetén belső átalakítás és szerkezeti felújítás csak úgy végezhető, hogy a meglévő épület külső megjelenését nem változtatja meg. Fa szerkezetek, tornácoszlop, párkány, ajtók, ablakok, stb. újonnan létesíthetők a régivel azonos formában. (10) A területfelhasználási egységre megengedett legnagyobb szintterület mutató 0,5.

29


2014

4. Településközpont vegyes terület – „Vt” 7.§

(1) A területen az OTÉK 16.§-ában megnevezett építmények helyezhetők el kivéve a HÉSZ 16. § (5) bekezdésében felsorolt tevékenységek létesítményeit. (2) E területfelhasználási egységbe (területbe) a községközpont és környezetének, valamint az oktatási intézmények területe tartozik. (3) A területfelhasználási egységen belül az építési övezetekre vonatkozó – szabályozási terven feltüntetett – előírások: a) Vt-1 jelű építési övezet: Vt-1 jelű építési övezet A kialakítható legkisebb telekterület méret A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete A beépítési mód A megengedett legnagyobb építménymagasság A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke A zöldfelület legkisebb mértéke

OTÉK 80 10

HÉSZ 360 12 oldalhatáron álló, zártsorú 7,5 50 25

OTÉK 80 10

HÉSZ 1200 25 szabadonálló 7,5 40 30

m2 m

m % %

b) Vt-2 jelű építési övezet: Vt-2 jelű építési övezet A kialakítható legkisebb telekterület méret A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete A beépítési mód A megengedett legnagyobb építménymagasság A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke A zöldfelület legkisebb mértéke

m2 m m % %

(4) A Vt-1 és Vt-2 jelű helyi értékvédelmi területre vonatkozó részletes előírások: a) A területen a kialakult egységes karakter megőrzése érdekében csak olyan építmények építhetők, amelyek illeszkednek a terület történeti hagyományaihoz, a beépítés karakteréhez, a telek adottságaihoz, valamint a rendeltetésük követelményeihez. b) Az egyes épületek illeszkedjenek a környezethez. Az adott épületen csak illeszkedő építőanyagok (tetőfedés, homlokzatképzés, stb.), illeszkedő színezés alkalmazható. Az épület portáljait a teljes épületre egymással összhangban, illeszkedő karakterben kell kialakítani. c) Az építési vonal a meglévő épületek homlokvonala, foghíj beépítése esetén a foghíjat közrefogó szomszédos épületek utca felé eső azonos sarkait összekötő egyenes. (5) A területfelhasználási egységre megengedett legnagyobb szintterületi mutató 1,0. 5. Üdülőházas üdülőterület – „Üü” 8.§

(1) Az üdülőterület elsősorban üdülő épületek elhelyezésére szolgál. (2) A területen az OTÉK 22.§-ában megnevezett építmények, valamint az üdülővendégek ellátását szolgáló építmények helyezhetők el.

30


2014

(3) A területfelhasználási egységen belül az építési övezetekre vonatkozó – szabályozási terven feltüntetett – előírások: a) Üü-1 jelű építési övezet: Üü-1 jelű építési övezet (kemping) A kialakítható legkisebb telekterület méret A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete A beépítési mód A megengedett legnagyobb építménymagasság A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke A zöldfelület legkisebb mértéke

OTÉK 30 40

HÉSZ K K szabadonálló 3,5 20 60

OTÉK 30 40


m2 m m % %

b) Üü-2 jelű építési övezet: Üü-2 jelű építési övezet A kialakítható legkisebb telekterület méret A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete A beépítési mód A megengedett legnagyobb építménymagasság A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke A zöldfelület legkisebb mértéke

m2 m m % %

(4) Részletes előírások: a) Az Üü-1 és Üü-2 jelű övezetben a HÉSZ 26.§ 1. bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni, amennyiben az árvízvédelmi töltés lábvonalától számított 110 m-es sávon belül valósul meg új beépítés Az övezetekben építmény a csapadék és belvízelvezető árkok kiépítését követően helyezhető el, az alátámasztó munkarészben meghatározottak szerint. b) Az övezetben csak legfeljebb 1,0 m magas, nem tömör kerítés létesíthető. (5) A területfelhasználási egységre megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 0,2. 6. Gazdasági jellegű területfelhasználási egység, kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági terület - „Gksz” 9.§

(1) A területen az OTÉK 19.§-ában megnevezett építmények helyezhetők el. (2) A területfelhasználási egységen belül az építési övezetekre vonatkozó – szabályozási terven feltüntetett – előírások: Gksz jelű építési övezet A kialakítható legkisebb telekterület méret A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete A beépítési mód A megengedett legnagyobb építménymagasság A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke A zöldfelület legkisebb mértéke

OTÉK 60 20


m2 m m % %

(4) A területfelhasználási egységre megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 1,5. 7. Gazdasági jellegű területfelhasználási egység, egyéb ipari terület (Gip) 10.§

(1) A területen az OTÉK 20.§ (4) és (5) bekezdésében megnevezett építmények helyezhetők el. (2) A területfelhasználási egységen belül az építési övezetekre vonatkozó – szabályozási terven feltüntetett – előírások:

31

BÖLCSKE TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE – MÓDOSÍTÁS Gip jelű építési övezet A kialakítható legkisebb telekterület méret A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete A beépítési mód A megengedett legnagyobb építménymagasság Technológiai szempontból – kémény, siló, szárító stb. üzemeltetéséhez - szükséges építmények magassága. A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke A zöldfelület legkisebb mértéke

2014 OTÉK -

HÉSZ 1000 20 szabadonálló 5,0

m2 m m

12,0 50 25

40 30

% %

(3) Az építési övezetben nagyüzemi állattartás nem folytatható. (4) A területen a telkeken jelölt védőerdősávokat a terület tulajdonosának kell kialakítani és karbantartani, valamint a területet gyommentes állapotban kell tartani. (5) Az ipari területen élelmiszer gyártása, csomagolása, valamint tűz- és robbanásveszélyes tevékenység csak a környezetre kiterjedő, a terhelések környezeti kölcsönhatás vizsgálata szerint folytatható, illetve engedélyezhető. (6) A területen bódé, faház, selejtes jármű, stb. csak ideiglenesen, felvonulási épületként (az építkezés időtartamára) telepíthető. (7) A területfelhasználási egységre megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 1,0. 8. Különleges sport terület – „K-sp” 11.§

(1) A K-sp jelű különleges terület a település sportolási célú területe. (2) A területfelhasználási egységen belül az építési övezetekre vonatkozó – szabályozási terven feltüntetett – előírások: K-sp jelű építési övezet A kialakítható legkisebb telekterület méret A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete A beépítési mód A megengedett legnagyobb építménymagasság A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke A zöldfelület legkisebb mértéke

OTÉK 40 40

HÉSZ a kialakult terület tovább nem osztható szabadonálló 7,5 10 60

m2 m m % %

9. Különleges pince terület –„K-p” 12.§

(1) A K-p jelű különleges terület a település pincesorok területe. (2) A területfelhasználási egységen belül az építési övezetekre vonatkozó – szabályozási terven feltüntetett – előírások: a) Kp-1 jelű építési övezet (meglévő pincesorok) Kp-1 jelű építési övezet A kialakítható legkisebb telekterület méret A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete A beépítési mód A megengedett legnagyobb építménymagasság A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke A zöldfelület legkisebb mértéke

32

OTÉK 40 40

HÉSZ kialakult zártsorú 3,5 90 0

m2 m m % %


2014

b) Kp-2 jelű építési övezet (nagytelkes pincék) Kp-2 jelű építési övezet A kialakítható legkisebb telekterület méret A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete A beépítési mód A megengedett legnagyobb építménymagasság A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke A zöldfelület legkisebb mértéke

OTÉK 40 40


m2 m m % %

(3) A Kp-1 jelű építési övezetre vonatkozó részletes előírások: a) A beépítési mód kialakultan vegyes (zártsorú, hézagosan zártsorú), ami a történetileg kialakult telekstruktúra védelmében a továbbiakban is őrzendő. b) Gazdasági épület (pince és présház) a történetileg kialakult présházsoron kívül a szabályozási terv által meghatározott területen létesíthető. c) Az újonnan létesülő présházas területen a beépítés céljából kialakítandó földrészletek legkisebb szélessége 8 m, legkisebb mélysége 20 m, legkisebb területe 200 m2 lehet. A területen az utak szabályozási szélessége 5,0 m. d) A tetőidom nyeregtető, oromfalas kialakítással, kontyolás nem megengedett. A tető héjalása hódfarkú agyag-, vagy betoncserép vörös-barna színárnyalatokban készülhet. e) A tető hajlásszöge 37-42 fok között megengedett. f) A tetőtér beépítés az általános előírások megtartásával történhet. g) Az utcai homlokzaton az oromfalon csak egy ajtó helyezhető el maximum 160-szor 220 cm méretben. Csak maximum 40/60 cm méretű ablaknyílás készíthető, melynek elhelyezése az ajtó jobb és bal oldalán történhet, úgy hogy a szemöldökmagasság azonos legyen. Az utcával párhuzamos gerincű épületek tetőfelületén az utca felől csak maximum 0,50 m2 függőleges felületű háromszögű, vagy íves kialakítású tetőablak helyezhető el. h) A homlokzaton csak fa szerkezetű nyílászáró létesíthető. i) Az épületek közötti legkisebb távolság bármekkora lehet a következő feltételek betartása mellett: ia) az utcára merőleges gerincű beépítés esetén a hagyományosan kialakult épülettávolság biztosítandó, ib) ha a szomszédos épületek az utcával párhuzamos gerincűek, az épület egyik végfala tűzfal, de legalább olyan nyílás nélküli oromfal legyen, amelyen éghető anyagú tetőszerkezeti elem nem nyúlik túl, ic) ha a szomszédos épületek közül az egyik az utcára merőleges gerincű, fenti megkötéseket az utcával párhuzamos gerincű épület mindkét végén alkalmazni kell. j) Az adott épületen csak illeszkedő építőanyagok (tetőfedés, homlokzatképzés), illeszkedő – fehér illetve világos pasztell – színezés alkalmazható. Az épület portáljait a teljes épületre egymással összhangban, illeszkedő karakterben kell kialakítani. (3) A Kp-2 jelű építési övezetre vonatkozó részletes előírások:

33


2014

a) A területen a beépítés céljából kialakítandó földrészletek legkisebb szélessége 20 m, legkisebb mélysége 60 m, az előkert minimális mérete 20 m lehet. b) Az épület, utca felöli tömegalakítása magastetős formában történhet. A tetőidom nyeregtetős megoldású lehet, oromfalas kialakítással. Kontyolás nem megengedett. A tető héjalása hódfarkú agyag-, vagy betoncserép vörös-barna színárnyalatokban készülhet. A tető hajlásszöge 37-42 fok között megengedett. c) A homlokzaton csak fa szerkezetű nyílászáró létesíthető. d)

Az épületen csak illeszkedő építőanyagok (tetőfedés, homlokzatképzés), illeszkedő – fehér illetve világos pasztell – színezés alkalmazható. Az épület portáljait a teljes épületre egymással összhangban, illeszkedő karakterben kell kialakítani.

e) Kerítés:tégla vagy az épület színével azonos színezésű (beton) pillérrel készülhet, kitöltése fa anyagú, áttört kialakítással történhet. 10. Különleges szociális otthon terület – „Kszoc” 13.§

(1) A Kszoc jelű különleges terület a volt Hanzély kastély területe. (2) A területfelhasználási egységen belül az építési övezetekre vonatkozó – szabályozási terven feltüntetett – előírások: Kszoc jelű építési övezet A kialakítható legkisebb telekterület méret A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete A beépítési mód A megengedett legnagyobb építménymagasság A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke A zöldfelület legkisebb mértéke

OTÉK 40 40

HÉSZ a kialakult terület tovább nem osztható szabadonálló 7,5 10 60

m2 m

m % %

11. Különleges üzemi mezőgazdasági terület – „Kmü” 14.§

(1) Kmü jelű övezet, a mezőgazdasági üzemi, valamint mezőgazdasági központ területei. (2) A területfelhasználási egységen belül az építési övezetekre vonatkozó – szabályozási terven feltüntetett – előírások: Kmü jelű építési övezet A kialakítható legkisebb telekterület méret A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete A beépítési mód A megengedett legnagyobb építménymagasság Technológiai szempontból – kémény, siló, szárító üzemeltetéséhez - szükséges építmények magassága. A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke A zöldfelület legkisebb mértéke

OTÉK -

HÉSZ 2000 30 szabadonálló 5,0

m2 m m

12,0 40 40

40 40

% %

(3) A területen a mezőgazdaságot és az állattenyésztést szolgáló üzemi létesítményeken kívül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások helyezhetők el.

34


2014

12. Közlekedési és közműterület – „KÖu”, „KÖk” 15. §

(1) E területfelhasználási egység (terület) az OTÉK 26.§ (1) és (3) bekezdésben leírt célra szolgál. (2) A közutak építési területének legkisebb szélességét – ahol a szabályozási terv másként nem jelöli – az OTÉK 26.§ (2) bekezdés szerint kell biztosítani. (3) A közlekedési- és közműterület az alábbi területrészeket foglalja magába: a) KÖu-1 jelű övezet

országos mellékút és főút,

b) KÖu-2 jelű övezet

települési gyűjtőutak,

(4) A KÖu-1 jelű övezet részletes előírásai az alábbiak: a) az övezet a 51. jelű és 5107. jelű utakat foglalja magába általában kialakult építési területtel, b) új nyomvonal esetén legalább 40,0 m szélességű építési területet kell biztosítani. c) a Köu-1 jelű övezetbe tartozó 51. j. út külterületi szakasza mentén, a tengelyvonaltól mért 100,0 – 100,0 m védőtávolság tartandó, míg az 5107. j. út mentén 50,0 – 50,0 m. (5) A KÖu-2 jelű övezet részletes előírásai az alábbiak: a) a Köu-2 jelű övezetbe a belterületi és külterületi terven gyűjtőútként jelölt utak tartoznak. b) az övezet útjainak szabályozási szélessége általában kialakult, tervezett új gyűjtőút esetén legalább 22,0 m építési területet kell biztosítani. (6) A KÖu-3 jelű övezet részletes előírásai az alábbiak: a) az övezetbe a központi belterület valamennyi útja beletartozik, b) az övezet útjainak szabályozási szélessége általában kialakult, tervezett új kiszolgáló út esetén legalább 12,0 m építési területet kell biztosítani. (7) Országos közút illetve közforgalmú vasút beépítésre nem szánt területen lévő szakasza mentén annak tengelyétől számított 50 m távolságon belül építmény csak külön jogszabályokban előírt feltételek szerint helyezhető el. (8) A külterületi közlekedési területek lehatárolását és övezeti tagolódását az SZT-2 jelű (külterületi szabályozási) tervlap tűnteti fel: A közúti hálózat elemeinek felsorolását a 1. számú melléklet tartalmazza. 13. Zöldterület 16.§

(1) E területfelhasználási egységbe (területbe) az állandóan növényzettel fedett közterületek (közkert, közpark) tartoznak. (2) A közparkokban az OTÉK 27.§ (4) és (5) bekezdése szerint helyezhető el építmény. (3) Az övezet részletes előírásai az alábbiak: a) az övezetben sétaút, pihenőhely, játszóhely, passzív pihenést szolgáló kerti berendezések, szobor, térplasztika, egyéb köztéri berendezések helyezhetők el,

35


2014

b) nem helyezhetők el sportpálya és a terület használatával nem összefüggő egyéb építmények. 14. Erdőterület - E 17.§

(1) E területfelhasználási egységbe (területbe) védelmi célú (Ev) és gazdasági (Eg) rendeltetésű erdők, illetőleg az ilyen célra kijelölt területek tartoznak. (2) Építési lehetőségek gazdasági rendeltetésű (Eg) erdőterületen. A területen az erdő rendeltetésének megfelelő gazdasági, szolgálati és vadgaz-dálkodási építmények elhelyezhetők művelési ágból történő kivonással. a) Az épületek a térség építési hagyományainak megfelelően, egyszerű tömegű, 30-45° hajlásszögű, szimmetrikus nyeregtetővel fedett kialakí-tásúak lehetnek. b) Épület kialakításának feltételei: ba) az épület földszintes legyen bb) legnagyobb építménymagasság 7,5 m c) A technológiai szempontból szükséges építmények (kilátótorony, ma-gasles) esetében a legnagyobb építménymagasság mértéke 10 m lehet. (3) A védelmi rendeltetésű erdők (Ev) kialakítása az erdészeti hatóság engedé-lyével, elsősorban őshonos, lombhullató fafajok alkalmazásával, erdőtelepítési terv alapján történhet. a)Védő erdőben építmény nem helyezhető el.

15.Vízgazdálkodási terület - V 18.§

(1) E területfelhasználási egységbe az OTÉK 30.§ (1) bekezdése szerinti területek, valamint a vízműterületek tartoznak, ahol az OTÉK 30.§ (2) bekezdése szerint lehet építményeket elhelyezni. (2) A területfelhasználási egységen belül az építési övezetek: a) V-1 jelű övezet: Duna folyam, b) V-2 jelű övezet:tervezett vízfelület, c) V-3 jelű övezet: az árvízvédművek (árvízvédelmi töltés, partvédelmi mű) területe, d) A V-4 jelű övezet: ártér területe, e) V-5 jelű övezet: egyéb vízfolyások területe. f) V-6 jelű övezet: a Vízmű területe. (3) Az övezeten belül részletes geodéziai felmérés és konkrét igények alapján a vízparton – a szükséges szakhatósági engedélyek birtokában – vízi sport és sporthorgászás céljára szolgáló építmények elhelyezhetők. Az árvízvédelmi töltés mentén a fejlesztett szelvénytől 10 m-es védőtávolságot kell kialakítani, melyet a töltéstől távolodva minimum 5%os eséssel kell kialakítani. (4) A távlati vízbázis védőterületét, védőövezeteinek határvonalát a szabályozási terv tünteti fel.

36


2014

16. Mezőgazdasági terület 19. §

(1) E terület-felhasználási egység (terület) az OTÉK 29.§-a szerinti célt szolgálja. (2) A mezõgazdasági terület a következõ övezetekre tagolódik: a) általános mezõgazdasági terület (szántó), b) korlátozott használatú terület (gyep, legelõ) c) kertes mezőgazdasági terület

Má-1 Má-2 Mk

(3) Az elõírások szerint maximálisan beépített földrészlet tovább nem osztható. 17. Általános mezõgazdasági terület (Má) 20. §

(1) A település mezőgazdasági területei - építési szempontból - Má jelű általános és korlátozott használatú mezőgazdasági területek. A növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei, valamint az ezekhez tartozó lakás helyezhetők el. (2) Má-1 jelű, általános mezőgazdasági terület, telekalakítási és építési előírásai: Beépítési mód Minimális telekméret Minimális szélesség Beépíthetõség Minimális zöldfelület Maximális építménymagasság

SZ 50 000 m2 75 m 3 %, lakóépület max 1,5 % 90 % 5,5 m

a) Az építménymagasság mértéke a technológiai szempontból szükséges építmények (kémény, siló) esetében legfeljebb 10 m lehet. b) Épület a dûlõút tengelyétõl minimum 10,00 m-re helyezhetõ el. c) A mezőgazdasági területen több önálló telekből birtoktest/birtokközpont alakítható ki az OTÉK 29.§ 5.-7. bekezdése szerint. ca) A birtokközpontban/kiegészítő központban legfeljebb 7,5 m építménymagasságú épületek létesíthetők. Az építménymagasság mértéke a technológiai szempontból szükséges építmények (kémény, siló) esetében legfeljebb 10 m lehet. cb) A birtokközponton belül egy-egy épült maximális alapterülete nem haladhatja meg a 600 m2-t. d) Az Má-1* jelű övezetben építmény nem helyezhető el. e) Szélkerék elhelyezésének szabályai: ea) A terv által jelölt szélkerék telepítésre vizsgálat alá vonható területen szélkerék(ek) külön jogszabályban meghatározott vizsgálatok, tervek alapján helyezhető(k) el. eb) A létesítmény egyszerű, funkcionális szerkezet, égbolt előtt matt világos szürke, erdő előtt zöld színnel, a madarak elriasztását szolgáló villódzó fénnyel létesíthető. Szélkerék telepítés esetén a műtárgy által elfoglalt, az üzemeltetésükhöz szükséges és használt területet a művelésből ki kell vonni. (3) Kerítés a telekhatártól 1 m távolságban, saját teleken létesíthető. A kerítés maximum 15*15 cm átmérőjű, 1 m magas jelzőkarókkal alakítható.

37


2014

(4) A szabályozási terven jelölt Má-2 jelű – korlátozott használatú – általános mezőgazdasági övezet nem beépíthető, ezeken a területeken épület nem helyezhető el. 18. Kertes mezőgazdasági terület (Mk) 21.§

(1) A kertes mezőgazdasági terület a szabályozási terven Mk jellel megjelölt mezőgazdasági rendeltetésű terület. Az övezet a szabályozási terv által jelölt te-rületeken kívül nem növelhető. Az övezetbe a volt zártkertek és zártkert jellegű kertterületek tartoznak. A területen az OTÉK 29.§ (3) (4) pontja szerint építmény elhelyezhető. (2) Az Mk övezetre vonatkozó előírások: Beépítési mód Minimális telekméret Minimális szélesség Beépíthetõség Minimális zöldfelület Maximális építménymagasság

SZ 720 m2 15 m 3% 90 % 4,0 m

(3) Az övezetben a családi szükséglet mértékét meghaladó állattartására szolgáló építmény nem építhető. (4) Az előkert mélysége minimálisan 5,00 m. (5) A földrészleten felvonulási épületet csak a gazdasági épületre kért érvényes építési engedély birtokában lehet létesíteni, és az csak az épület használatba vételi engedélyének megadásáig maradhat fent. (6) A telken garázs nem létesíthető. (7) Kerítés a dűlőút tengelyétől minimum 5 m-re helyezhető el. (8) A gazdasági épület előírásai: a) A gazdasági épület földszintes, legfeljebb 3,50 m-es építménymagasságú és 6,50 m gerincmagasságú lehet. Az épület tetőtere beépíthető. b) Az épület 40-45°-os hajlásszögű szimmetrikus nyeregtetővel kell lefedni, a héjazat égetett agyag cserépfedés, pikkelyes jelleget adó bitumenes zsindely lehet. Hullámpala fedés nem alkalmazható. c) Az épületek csak természetes építőanyagokból építhetők (kő, tégla, vályog, fa). A homlokzatképzésnél kerámiaburkolat, drótüveg, műanyag hullámlemez, műpala nem alkalmazható. (9) Lakóépület elhelyezésére a gazdasági épület előírásai vonatkoznak. a)

Lakóépület építés esetén részleges közművesítettség biztosítandó, de ennek keretében a közműves ivóvíz szolgáltatás azzal egyenértékű (az illetékes szakhatóságok által elfogadott) ivóvízbeszerzési móddal helyettesíthető.

(10) Pince, támfal: a) Pince az épülettel szerves egységben, abból nyílóan, az épület mögött, a domb felőli oldalon, vagy attól különállóan helyezhető el. A pincének egész terjedelmével a rendezett terepszint alatt kell lennie. b) A pince építési helyen belül helyezhető el, közterület, vagy idegen telek alá nem nyúlhat, illetve azt max. 1 m-re közelítheti meg.

38


2014

c) A kertövezet területén a kerítés anyaga fa, vagy drótfonat lehet, élő sövény létesíthető. d) A meglévő, vagy a művelésből, beépítésből adódó magasságkülönbségeket természetes földművekkel (rézsűkkel), támfalakkal kell kialakítani. A rézsűk biológiai eszközökkel történő védelme kötelező. A támfal magassága az 1,5 m-t nem haladhatja meg. (11) A kertes mezőgazdasági területen erdő nem létesíthető. (12) A település belterületén elhelyezkedő jelenleg is kertként művelt ingatlanokon, épület, építmény – pince kivételével – nem helyezhető el. 19. Különleges beépítésre nem szánt turisztikai terület (Kk-t) 22.§

(1) Kk-t jelű övezet: temető terület övezetre vonatkozó – szabályozási terven feltüntetett – előírások: Beépítési mód Minimális telekméret Minimális szélesség Beépíthetőség Minimális zöldfelület Maximális építménymagasság

SZ A kialakult terület tovább nem osztható 2% 40 % 4m

a) Az építménymagasság mértéke a technológiai szempontból szükséges építmények (harangláb, harangtorony) esetében legfeljebb 6 m lehet. b) Teljes közművesítettség biztosítandó, ideiglenes közműpótlóként kizárólag zárt szennyvízgyűjtő létesíthető. c) A temető telekhatárával szomszédos, 100 m-es sávon belül, az illető építési övezetben egyébként elhelyezhető építmények is csak akkor építhetők fel, ha azok kegyeleti szempontból nem zavaróak. d) Új parcella kialakításánál előfásítás szükséges, még a temetkezés megkezdése előtt. 20. Kulturális Örökségvédelem - Műemlékek védelme 23. §

(1) A település országos műemléki védelem alatt álló épületét a HÉSZ 2. számú melléklet tartalmazza. A melléklet szerint védett ingatlanokat, a védett épületeket és azok műemléki környezetét a szabályozási terv tünteti fel.

21. Helyi védett épületek 24. §

(1) Helyi építészeti értékek védelmére vonatkozó elõírások: a) A település helyi védelem alatt álló értékeit az 3. számú mellélet tartalmazza és a szabályozási terv tünteti fel. b) A helyi védelemmel kapcsolatos feladatok körét és eljárási rendjét a HÉSZ szabályozza. c) Helyi egyedi védelem alatt álló épületekkel és építményekkel kapcsolatos bárminemű építési munka esetén a következő előírásokat kell betartani: ca) Helyi védettségű épületen végzett bármilyen építési munka esetén a hagyományos homlokzati és tömegarányok, párkány- és gerincmagasságok, nyílásrendek, a nyílások osztása, a homlokzati tagozatok megőrzendők.

39


2014

cb) Helyi védettségű épület úgy bővíthető, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon, illetve gondosan mérlegelt kompromisszum árán a legkisebb kárt szenvedje. Az épület bővítése az épület mögött, fésűs beépítés esetén az oldalhatár mentén hosszirányban, illetve ha a telekszélesség lehetővé teszi, udvari keresztszárnnyal is lehetséges az utcai homlokzattól a lakóház eredeti főbejárata (konyhai bejárat) után. A keresztszárny szélessége a főépület szélességét nem haladhatja meg, és csak azzal azonos hajlásszögű és anyagú, szimmetrikus nyeregtetővel fedhető. cc) A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani. cd) Védett részérték az új épületbe vissza építendő, védett kerítés megtartandó. ce) Helyi védettségű épület bontására csak a műszaki és erkölcsi avultság beálltával kerülhet sor, a védettség megszüntetését, valamint az épület felmérési és fotódokumentációjának elkészítését követően. d) Helyi védettségű utcaszakaszon da) A történetileg kialakult beépítési mód és építési vonalak megõrzendõk. db) Az utcai épületek tömegaránya, tetõformája, anyaghasználata, az utcai kerítés a környezetükben lévõ hagyományos épületekhez és kerítésekhez illeszkedjen, homlokzatszélességük, párkány- és gerincmagasságuk a történetileg kialakult mértéket ne haladja meg. e) Helyi területi védelem alatt álló épületekkel és építményekkel kapcsolatos bárminemű építési munka esetén a következõ elõírásokat kell betartani: ea) A területen a történetileg kialakult telekstruktúra, beépítési mód és építési vonalak megõrzendõk. eb) Az épületek tömegaránya, tetõformája, anyaghasználata, az utcai kerítés a környezetükben lévõ hagyományos épületekhez és kerítésekhez illeszkedjen, homlokzatszélességük, párkány- és gerincmagasságuk a történetileg kialakult mértéket ne haladja meg. 22. Táj- és természetvédelem 25. §

(1) A táj jellege, a természeti értékek, az egyedi tájértékek és esztétikai adottságok megóvása érdekében: mindennemű területhasználatot, területhasználat változtatást, beavatkozást (telekalakítás, agrár művelés, művelési ág váltás, művelésbe vonás, terület helyreállítás, más célú hasznosítás, termelésből kivonás, telek beépítés) a táj természeti adottságainak, természeti és művi érték elemeinek, esztétikai jellemzőinek, karakterének (összegezve: tájpotenciál szintjének) megőrzésével, lehetséges növelésével kell végezni. (2) A védett természeti területeket a 4. számú melléklet tartalmazza

23. Régészeti védelme 26. §

(1) A település nyilvántartott régészeti lelőhelyeinek és régészeti érdekű területeinek listáját a 5. számú melléklet tartalmazza, az érintett területeket a SZT határolja le.

40


2014

(2) Régészeti érintettség esetén a kulturális örökség védelméről szóló törvény, és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletek szerint kell eljárni. 24. Környezetvédelem (a vonatkozó jogszabályok felsorolását a 1. számú függelék tartalmazza) 27. §

(1) Általános követelmények: a) A beruházások nem okozhatnak olyan hatásokat, melyek a környező területek tervezett használati módját lehetetlenné teszik. b) A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás(-ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint. c) Újabb területek belterületbe vonása, a termőföldön történő beruházások a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit nem ronthatják, nem csökkenthetik a meglévő talajvédelmi létesítmények működőképességét. A beruházások megvalósítása és üzemeltetése során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni. d) A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása rendeltetési mód-változás(-ok) a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó szabályokat, valamint a vízgazdálkodás egyes szakmai követelményeiről szóló elvárásokat be kell tartani. e) Az újonnan kijelölt építési övezetek területei beépítésének előfeltétele a közművesítés, különös tekintettel a szennyvízcsatornaés csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítésére, illetve a meglévő övezetek területein a közművek megvalósításáig szakszerű közműpótló (pl. zárt gyűjtő) betervezése és kivitelezése kötelező. Egyedi szennyvíztisztító kisberendezés kialakítása a követelmények teljesíthetősége esetén vízjogi engedély alapján történhet. f) A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. g) A „nagyvízi medrek, a parti sávok, vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével” kapcsolatos eljárásokról szóló vízügyi követelményeket be kell tartani, valamint az előírásoknak megfelelő védősáv fennmaradását biztosítani kell. h) A vizek és közcélú vizilétesítmények fenntartása esetén a jogszabályi előírásokat érvényesíteni kell. i) Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése. j) A település fejlesztése során előnyben kell részesíteni a hulladékszegény technológiák alkalmazását és a kevésbé vízigényes tevékenységeket.

(2) Környezetterhelési határértékek: a) Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a környezeti levegőtisztasági

41


2014

követelményeket és a levegőtisztaság- védelmi előírásokat, valamint határértékeket. b) Élővízbe és a közcsatorna-hálózatba bocsátott szennyvíz esetén a szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó határértékeket, küszöbértékeket be kell tartani. c) A földtani közeg és a felszín alatti víz-szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékeket be kell tartani. d) Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, illetve üzemeltethető, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az előírt zajterhelési határértéket a zajtól védendő területeken. (3) Speciális eljárási szabályok: a) Bölcske a felszín alatti vizek minőségi védelmét szolgáló besorolás szerint „A” fokozottan érzékeny és egyben kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területen helyezkedik el. A felszín alatti vizek minőségének védelme érdekében a kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetése tilos, illetve a létesítési engedélyezés során megállapított feltételek szerint – engedély alapján – történhet . b) Beruházások megvalósítása során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni. c) Az üzletek és kereskedelmi egységek, vendéglátó üzletek a lakosság jogos érdekeit, nyugalmát sértő tevékenysége, működése esetén (pl. zavaró, határértéket meghaladó zajterhelés) a jegyző korlátozó intézkedéseket érvényesít. d) A vizek mezőgazdasági eredetű nitrát-szennyezésének megelőzése, csökkentése érdekében érvényesíteni kell az előírásokat és a “helyes mezőgazdasági gyakorlat” szabályait. 25. Növénytelepítési előírások 28.§

(1) A legkisebb ültetési (telepítési) távolság az ingatlan határától akkor, ha az ültetvény gondozását saját ingatlanon végzik: a) Az ingatlan déli és nyugati határától: aa) szőlő, valamint 3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb bokor (élősövény) esetében 0,6 m; ab) 3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb fa esetében 1,0 m; ac) 3 m-nél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb bokor (élősövény), valamint ad) és az ae) pontban nem szereplő gyümölcsfa esetében 2,0 m; ad) cseresznyefa esetében 2,5 m; ae) dió- és gesztenyefa, továbbá minden egyéb fa esetében 4,0 m; b) Az ingatlan északi és keleti határától: ba) 1 m-nél magasabbra nem növő bokor (élősövény), gyümölcsfaiskolai nevelés alatt álló növény, továbbá szőlő, köszméte, ribizke és málnabokor esetében esetében 0,8 m; bb) 2 m-nél magasabbra nem növő bokor (élősövény) esetében 1,2 m; bc) minden egyéb gyümölcsbokor (mogyoró, stb.) estében 2,0 m; bd) birs-, naspolya-, birsalanyra oltott körtefa esetében 2,5 m; be) törpealanyra oltott almafa, továbbá meggy-, szilva- és mandulafa esetében 3,5 m;

42


2014

bf) vadalanyra oltott alma-, körte- és kajszifa esetében 4,0m; bg) cseresznyefa esetében 5,0 m; bh) dió- és gesztenyefa, továbbá minden fel nem sorolt gyümölcsfa esetében 8,0 m. (2) Közúton és közterületen az építési területük határai és a növények között – az 1. és 2. bekezdés rendelkezésétől eltérően legalább a következő ültetési (telepítési) távolságokat kell betartani: a) minden gyümölcs- és egyéb 3 m-nél magasabbra nem növő fa, valamint bokor esetében legalább 1,5 m; b) a 3 méternél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb fa esetében legalább 2,5 m távolságra szabad ültetni (telepíteni). c) A fák, bokrok, sövények ágai a szomszédos telkekre nem nyúlhatnak át. (3) Közút területén az építési területük határai és a növényzet között – az 1. és 2. bekezdés rendelkezésétől eltérően legalább a következő ültetési (telepítési) távolságokat kell betartani: a) cserjék és 3 m-nél magasabbra nem növő fák esetében 1,5 m; b) 3 m-nél magasabbra növő fák illetve mezőgazdasági területen a növényzet telepítési távolsága a meglévő dűlőút tengelyétől 7m. c) mezőgazdasági területen a növényzet telepítési távolsága a meglévő dűlőút tengelyétől. (4) Beültetési kötelezettség: közérdekű környezetalakítás céljából a terv a szabályozási terven jelölt helyeken és területeken (fasorok, védőerdő sávok) fásítást ír elő. A növényzet kialakítását (fafajok, cserjék, stb.) szaktervező bevonásával kell megterveztetni. (5) Őshonos fafajokkal kell megoldani a fásításokat, védőerdő telepítéseket, kerülve az invázív fajok telepítését. (6) Az új jármű-várakozóhelyeket az OTÉK 42.§ (7) bekezdése szerint fásítani kell. (7) A település területén pollentermelő növényeket ültetni nem szabad.

43


2014

26. Záró rendelkezés 29. § (1) Ez a rendelet a kihirdetést követő 30. napon lép hatályba. Hatályba lépésével egyidejűleg a Képviselő-testület 58/2006. (V.18.) számú rendelete hatályát veszti. (2) E rendelet előírásait a hatálybalépést követően keletkezett ügyekben kell alkalmazni.

Bölcske, 2014. ………………………………

KISS JÓZSEF polgármester

NAGYNÉ DR. SZŐKE KLÁRA körjegyző

44


2014 1. számú MELLÉKLET a HÉSZ 15.§-ához

Útkategóriák, szabályozási szélességek

az út jele, neve 5111 forgalmi út 51362 ök. út 51172 bek. út mezőgazdasági forgalmú közutak Pusztaszabolcs – Dunaújváros – Paks vasútvonal (teherforgalmú)

kategóriája meglévő tervezett forgalmi út összekötő út bekötő út egyéb út mellékvonal

45

szab. szélessége (m) meglévő ill. 15 m

meglévő ill. 10 meglévő



Műemlék és műemléki környezet: 1.) M III. 4152 22509/1958 hrsz.: 588 Ref. templom, klasszicista, 1812. Homlokzata részben átépítve romantikus-eklektikus stílusban a 19. század második felében. Berendezés: szószék, mózespad, 1844-ből. Műemléki környezetbe tartozó ingatlanok: Hrsz.: 17, 19, 589, 590, 591/2, 10/1, 585, 584, 583, 587/2 (közterület), 586 út része, 20, 21. 2.) M III. 4153 22509/1958 hrsz.: 18 Általános iskola, klasszicista, 1852. Műemléki környezetbe tartozó ingatlanok: Hrsz.: 17, 19, 589, 590, 591/2, 10/1, 585, 584, 583, 587/2 (közterület), 586 út része, 20, 21. 3.) M III. 4151 22509/1958 hrsz.: 864/1 Paksi út R.k. templom, késő barokk, 18. század vége. Berendezés: oltár, szószék, keresztelőkút, barokk, 18. század vége. Műemléki környezetbe tartozó ingatlanok: Hrsz.: 864/2, 850, 573/2, 573/3, 576/1, 572, 571, 570, 567/2, 567/1, 566, 867, 866, 869. 4.) M II. 10404 23/1990 hrsz.: 0419/3-5, 0422 Andráspuszta 10. Volt Szakáts-kastély, kápolna, és a kastélyhoz tartozó melléképületek – magtár, parádés istálló, kertészlak. (Mg Tsz tulajdona.) Műemléki környezetbe tartozó ingatlanok: Hrsz.: 0419/11, 0419/3-5, 0422. 5.) Műemléki védelemre javasolt épületek:  Andráspuszta, volt Hanzély-kastély Hrsz.: 0324/3  1569 Hrsz. út présház Hrsz.: 1656  Táncsics u. 23-25. présház Hrsz.: 1581, 1582  Csordakúti pincesor présház (azonosítandó)

46



Helyi védelemben részesült építmények: Paksi út 8. Paksi út 6. Szentháromság tér 16. Szentháromság tér 15. Szentháromság tér 14. Paksi út 67. Mező I. u. Kossuth u. 6. Petőfi u. 43. Petőfi u. 35. Paksi út 46. III. Töltés u. 4. Temető u. (kápolna) Paksi u. (lakóház) Kossuth u. 5.

Hrsz.: 567/2 Hrsz.: 570 Hrsz.: 593 Hrsz.: 591/2 Hrsz.: 590 Hrsz.: 1037 Hrsz.: 617/1 Hrsz.: 600/2 Hrsz.: 401 Hrsz.: 430 Hrsz.: 514/1 Hrsz.: 70 Hrsz.: 826 Hrsz.: …. Hrsz.: 1

Utcaképi védelem: Kossuth u. 3-4. Petőfi u. (fésűs beépítés)

Hrsz.: 20, 21

Területi védelem: Csordakúti pincesorok Havasi pincesorok A szabályozási terven Lf-1, Lf-2 és Vt jellel jelölt terület helyi értékvédelmi terület.

47



1. Országos jelentőségű védett területek: A „Bölcskei tátorjános” természetvédelmi terület a 2/1988. (V.26.) KVM rendelettel kapott országos jelentőségű védelmet. A terület a 11/1999. (X.29.) KöM. rendelettel védetté nyilvánított Dél-Mezőföldi Tájvédelmi Körzet részévé vált. A település közigazgatási területét a tájvédelmi körzet „Gyűrűsi löszvölgyek” területegysége érinti, ahol a természetközeli löszpusztagyepek értékes maradványai találhatóak. 2. Országos védelemre tervezett területek: „Bölcskei nőszirmos kaszáló” természetvédelmi terület, mely a Duna hajdani ártérének kiszáradó láprétjeinek maradványa, kiegészülve a Hadai-hegy löszvölgyeivel. 3. Helyi jelentőségű védett értékek: Bölcskei iskola parkja 4. Ex lege védett értékek: A település területére e felsorolt értékek kataszterébe a Hadai-hegy területén lévő római őrhelyek, valamint a Vörösgyír földvára került. Natura2000 területek: Közép Dráva 0463/33a, 0463/33b, 0547/2a, 0547/2c, 0547/2d, 0547/2f, 0547/3, 0547/4a, 0547/4b, 0553, 0557/3, 0557/4b, 0557/4c, 0557/4f, 0557/4g, 0558/2, 0584/26a, 0584/26b, 0584/26c, 0590/1a, 0590/1b, 0590/1c, 0590/1f, 0590/1j, 0590/1k, 0590/1l, 0590/1m, 0590/1n, 0590/1p, 0590/1s, 0590/1t, 0590/1v, 0590/2, 0594, 0596/a, 0596/b, 0598, 0599, 0600, 0601/a, 0601/b, 0601/c, 0601/f, 0606/116a, 0606/116b, 0606/116c, 0606/116d, 0606/116f, 0606/116h, 0606/118b, 0606/119a, 0606/119b, 0606/119c, 0610/10a, 0610/10b, 0610/10c, 0610/10d, 0610/12a, 0610/12b, 0610/12c, 0610/12d, 0610/13, 0610/14, 0611/1a, 0611/1b, 0611/1c, 0611/1d, 0611/1f, 0611/1g, 0611/2, 0611/12a, 0611/12b, 0613, Tolnai Duna Bölcske 053/2, 053/3, 054/2, 071/2, 072/2, 083/8, 092/1, 096/1a, 096/1b, 096/4, 0115/2, 0116/3, 0133/3, 0146, 0147, 0148, 0150/1, 0152, 0153, 0155/1, 0156/1a, 0156/1b, 0156/1c, 0158, 0160, 0166/2, 0170/1a, 0170/1c, 0170/1d, 0170/1f, 0170/1g, 0170/1h, 0170/1j, 0170/1k, 0170/1m, 0170/1n, 0170/1p, 0170/2, 0642, 0644/5a, 0644/5b, 0645/13b, 0645/13c, 0645/13f, 0645/13g, 0645/13h, 0658, 0678, 0802, Duna és ártere Bölcske 053/2, 054/2, 067/6, 071/2, 072/2, 076/4, 083/5, 096/1a, 096/1b, 096/2, 096/4, 0115/2, 0133/3, 0146, 0147, 0148, 0150/1, 0152, 0153, 0155/1, 0156/1a, 0156/1b, 0156/1c, 0158, 0160, 0164/3, 0164/4, 0164/5, 0165/1, 0166/2, 0169/6, 0170/1a, 0170/1b, 0170/1c, 0170/1d, 0170/1f, 0170/1g, 0170/1h, 0170/1j, 0170/1k, 0170/1m, 0170/1n, 0170/1p, 0170/2

48



Bölcske település közigazgatási területén található régészeti lelőhelyek listája Bölcske község ismert régészeti lelőhelyeinek listája 1. Régészeti lelőhely – Szilfai-dűlő Hrsz.: 0584/13,14, 0590/1 2. Régészeti lelőhely – Bolondvár Hrsz.: 0601 3. Régészeti lelőhely – Bolondvártól délre Hrsz.: 0601 4. Régészeti lelőhely – Koplaltató I. Hrsz.: 0590/1 5. Régészeti lelőhely – Koplaltató II. Hrsz.: 059/1 6 Régészeti lelőhely – Gyűrűs-völgy I. Hrsz.: 0606/114 7. Régészeti lelőhely – Gyűrűs-völgy II. Hrsz.: 0606/114 8. Régészeti lelőhely – Gyűrűs-völgy III. Hrsz.: 0606/114 9 Régészeti lelőhely – Gyűrűs-völgy IV. Hrsz.: 0611/9-12 10. Régészeti lelőhely – Gyűrűs-völgy V. (M6-To 014. lelőhely) Hrsz.:0606/72-100 11. Régészeti lelőhely – Gyűrűs-völgy VI. Hrsz.: 0616/15-17, 0611/8-12 12. Régészeti lelőhely – Gyűrűs-völgy VII. Hrsz.: 0606/4-29 13. Régészeti lelőhely – Túlgyűrűs Hrsz.: 0625/15-27 14. Régészeti lelőhely – Magyar-tanya Hrsz.: 0630/1,2 15. Régészeti lelőhely – limesút Hrsz.: 0432/4, 0432/5, 0432/11, 0463/10463/4, 0472/2-0472/18 0472/19 út, 0472/20, 0515/1-0515/6, 0515/7 út, 0515/8-0515/16, 0610/10, 0616/40616/6, 0616/9-0616/11, 0620/2-0620/4, 0620/19, 0622, 0624/2, 0625/4-0625/6, 0625/26, 0625/27, 16. Régészeti lelőhely – Leányvár (Annamatia 7. burgus) Hrsz.: 0463/4 17. Régészeti lelőhely – Törökhányás (Annamatia 15. burgus). Hrsz.: 0432/4 18. Régészeti lelőhely – Két úti dűlő (Annamatia 8. burgus) Hrsz.: 0584/8 19. Régészeti lelőhely – Körtefai-dűlő (Annamatia 16. burgus) Hrsz.: 0620/2 20. Régészeti lelőhely – Szentandráspuszta, Tanya-dűlő Hrsz.: 0333/2 21. Régészeti lelőhely – Szentandráspuszta, iskola Hrsz.: 0436/1,2 22. Régészeti lelőhely – Szentandráspuszta, egykori Nagy-kastély Hrsz.: 0419/1-/4, 0422 23. Régészeti lelőhely – Szentandráspuszta, Tanya-dűlő Hrsz.: 0427/1, 10 24. Régészeti érdekű terület – Szentandráspuszta, Tanya-dűlő Hrsz.: 0323/1 25. Régészeti lelőhely – Korsós-tanya Hrsz.: 0410/28-/35, 0410/63-/64 26. Régészeti lelőhely – Kövesszállás I. Hrsz.: 0304/2,3 27. Régészeti lelőhely – Mérges-tanya Hrsz.: 0310/2 28. Régészeti lelőhely – Meszes-köz Hrsz.: 1180-1184, 1186, 0301/1, 0704/5 29. Régészeti lelőhely – Kövesszállás II. Hrsz.: 0304/5-/7, 0305, 0705/28 30. Régészeti lelőhely – Kövesszállás III. Hrsz.: 0705/28, 0704/3, 0704/4, 31 Régészeti lelőhely – Hadai-hegy Hrsz.: 0698/2-/3, 0393/3, 0393/5, 0395, 3591, 3593-3595, 3601-3604, 36093611 32. Régészeti lelőhely – Hadai-hegy II. Hrsz.: 3617 33. Régészeti lelőhely – Örsi hegy I. Hrsz.: 0392/2, /4, 0393/1, /6, /4, 0698/3, /4 34. Régészeti lelőhely – Sík-hát Hrsz.: 0705/34-36, 0690/26, 27 35. Régészeti lelőhely – Örsi hegy II. Hrsz.: 0696, 0390, 0366/1 36. Régészeti lelőhely – Gabonás-völgy Hrsz.: 0527/12-/19

49


2014

37. Régészeti lelőhely – Örsi-hegy III.

Hrsz.: 3090-3095, 3098-3101, 3111-3139, 3331, 3332 38. Régészeti lelőhely – Örsi-hegy IV. Hrsz.: 3058, 3061-3063, 3069-3072 39. Régészeti lelőhely – Sík-hát I. Hrsz.: 0690/12,18, 0696,0698/4 40. Régészeti lelőhely – Sík-hát II. Hrsz.: 0690/14-18 41. Régészeti lelőhely – Sík-hát III. Hrsz.: 0645/1-9 42. Régészeti lelőhely – Sík-hát IV. Hrsz.: 0645/1-9 43. Régészeti lelőhely – Sík-hát V. Hrsz.: 0645/9 44. Régészeti lelőhely – Gabonás-völgy I. Hrsz.: 0518/6, 0518/9 45. Régészeti lelőhely – Gabonás-völgy II. Hrsz.: 3000-3020, 3140, 3144 46. Régészeti lelőhely – Gabonás Hrsz.: 0543/1, 0543/2, 0518/7 47. Régészeti lelőhely – Szőlősi-völgy I. Hrsz.: 0659/28 48. Régészeti lelőhely – Szőlősi-völgy II. Hrsz.: 0547/3, 0659/14, 0659/28 49. Régészeti lelőhely – Szőlősi-völgy III. Hrsz.: 0547/3, 0547/4 50. Régészeti lelőhely – Sík-háti-rétek I. Hrsz.: 0645/13 51. Régészeti lelőhely – Sík-háti-rétek II. Hrsz.: 0645/11 52. Régészeti lelőhely – Magyarhalom Hrsz.: 0557/1, 0557/5, 0557/6 53. Régészeti lelőhely – Magyarhalmi-dűlő Hrsz.: 0557/1, 0557/3, 0557/4 54. Régészeti lelőhely –Hadai-hegy, Annamatia 10. burgus Hrsz.: 0557/1, 0557/3 55. Régészeti lelőhely – Hadai-hegy alja Hrsz.: 0659/30-/34 56. Régészeti lelőhely – Magyarhalmi-dűlő I. Hrsz.: 0557/1 57. Régészeti lelőhely – Magyarhalmi-dűlő II. Hrsz.: 0557/1 58. Régészeti lelőhely – Hadai-hegy/ Hegyorra I. Hrsz.: 0557/1, /2, /3, 0557/11, /12 59. Régészeti lelőhely – Hadai-hegy/ Hegyorra II. Hrsz.: 0557/1, 0557/3 60. Régészeti lelőhely – Forster-rét Hrsz.: 0644/14, 0644/16, 0644/17 61. Régészeti érdekű terület – Szénaföld Hrsz.: 0214/1-0214/20, 0214/59, /60, 0210/49-0210/60, 0210/27-/28, 0211 út 62. Régészeti lelőhely – Itatópart Hrsz.: 0170/1 63. Régészeti lelőhely – Dér villa, Forró-völgy Hrsz.: 1814-1819, 1820-1822, 1762, 1763, 64. Régészeti lelőhely – Dunaföldvári út 3., 11., 31., 41., 43.; Diófa utca 7., 17., 19., 21., 23., 25.; Lomb utca 2/a, b, c, d, e., 6., 8., 12., 14., 16., 20., 22., 26., 28.; Hársfa utca 1., 2/a-b., 4., 9., 10., 11., 15., 17., 18., 19., 20., 22., 29.; Akácfa u. 1/c., 2., 3., 5., 7., 8., 9., 15., 18., 19., 22., 23., 26., 30.; Nyírfa u. 5., 11., 13.; Tölgyfa u. 8.; Nefelejcs u. 3., 5, 11., 13., 19., 21., 27., 29. Hrsz.:2300/6, 2301, 2302/3,2303/2/4,2305-2321/1, 2322 út, 2325 út, 2331, 2342/1 út, 2342/2 út, 2342/3 út, 2342/5-2342/34, 2342/35 út, 2342/36út, 2342/37, 2342/41-2342/65, 2342/69-2342/83, 2342/84 út, 2342/85-2342/100, 2342/104-2342/116, 2342/117 út, 2342/118-2342/127, 2354, 2398/32398/8, 2398/9 út, 2398/10-2398/22, 2401-2404, 2405 út, 2416-2430, 2431 út, 2433-2451, 2452 út, 2453-2468, 2469 út, 2471-2476, 247/1 út 65. Régészeti lelőhely – Vörösgyír Hrsz.: 2401-2404, 2416-2430, 66. Régészeti lelőhely – Gábor u. 3., 7., 9.; Kossuth u. 24., 28., 30.; Rózsa u. 1., 3., 4., 5., 7., 23.; Zrínyi u. 14., 24., 25.; Vörösmarty u. 5., 7. Hrsz.: 2411, 2415, 2416, 2471, 2472, 2474-2479, 2487/5-/7 67. Régészeti lelőhely – Virág u. 6., 8., 12. Hrsz.: 2474, 2484/4,/5,/7, 2485-2490, 2492, 68. Régészeti lelőhely – Gugatemető Hrsz.: 1756, 1758, 782 69. Régészeti lelőhely – Hegyhát 18., 19., 20., 22., 25., 28., 29.; Dankó Pista u. 3., 8. Hrsz.: 763-774, 777-779, 70. Régészeti lelőhely – Esze Tamás u. Hrsz.: 828, 829, 846/4-846/8 71. Régészeti lelőhely – Kálvária

Hrsz.: 864/1-2, 860

50

BÖLCSKE TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE – MÓDOSÍTÁS 72. Régészeti lelőhely – Paksi u. 2., 10. 73. Régészeti lelőhely – Kossuth u. 5. 74. Régészeti lelőhely – Ref. Templom 75. Régészeti lelőhely – Granárium 76. Régészeti lelőhely – Hajdú Béla boltja 77. Régészeti lelőhely – Petőfi u. 7. 78. Régészeti lelőhely – Templomos 79. Régészeti lelőhely – Bercsényi u. mellett 80. Régészeti lelőhely – Sík-hát VI. 81. Régészeti lelőhely – Hüllő 82. Régészeti lelőhely – Káposztáskert 83. Régészeti lelőhely – Sziget 84. Régészeti érdekű terület – Alsó-Várrév 85. Régészeti érdekű terület– Pétervára

51

2014 Hrsz.: 563/1, 563/4 út, 563/5-/7, 565/1, 565/2, 566, 567-575, 586 út, 509 út, 619/1 út, 593, 594, 616-618 Hrsz.: 1, Hrsz.: 588, 590, 591/2 Hrsz.: 19, 20, 22 Hrsz.: 20, 21, 547 út Hrsz.: 444-448 Hrsz.: 0133/3 Hrsz.: 0705/18, 0705/19, 0705/20, 0705/27, 0705/38 Hrsz.: 0690/22, 30 Hrsz.: 2860-2872, 2880-2893, 2903-2925, 2931-2942, 09/19, 026/2, 028/5, 014, 015, 09/11, 09/7 út, 09/19 Hrsz.: 2880-2889, 2908-2920, 2936-2940, 026/2, 028/5, 09/7 út Hrsz.: 0102/11-27, /32-42, /46-72, /7885, /97-100, 0100/6, /17-27, 0100/52, /57-60 Hrsz.: 025/2, Hrsz.: 025/2-15


2014

1. számú FÜGGELÉK a …/2014 (…) rendelet - 27. §-ához A HÉSZ KÖRNYEZETVÉDELMI FEJEZETÉHEZ KAPCSOLÓDÓ JOGSZABÁLYOK (1) Általános követelmények a) A követelményeket a környezetvédelem általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVI. törvény és a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény tartalmazza. b) A környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Kormányrendelet, vagy a telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól szóló 358/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet határozza meg. c) Az előírásokat a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény határozza meg. d) A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet, valamint a 30/2008.(XII.31.) KvVM rendelet határozza meg. e) A felszín alatti vizek védelméről szóló, a többször módosított 219/2004.(VII.21.) Kormányrendelet, a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII.21.) Kormányrendelet és a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területen levõ települések besorolásáról szóló, a 7/2005. (III.1.) KvVM rendelettel módosított 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet szerint. Egyedi szennyvíztisztító létesítése esetén a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, valamint a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Kormányrendelet szerint kell eljárni. f) A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, valamint a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Kormányrendelet szerint kell eljárni. g) A vízügyi követelményeket a nagyvízi medrek, parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról szóló 21/2006. (I.31.) Kormányrendelet tartalmazza. h) A követelményeket a vizek és a közcélú vízilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról szóló 120/1999. (VIII.6.) Kormányrendelet tartalmazza. i) Az előírásokat jelenleg a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet tartalmazza. k) A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény elvárásai figyelembe vételével. (2) Környezetterhelési határértékek a) Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet szabályait kell alkalmazni. A légszennyezettségi határértékeket, a helyhez kötött légszennyezõ pontforrások kibocsátási határértékeit a 4/2011 (I.14.) VM rendelet szerint kell betartani. b) Az élővízbe és a közcsatorna-hálózatba bocsátott szennyvíz esetén a szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó határértékeket, küszöbértékeket a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló, módosított 220/2004. (VII.21.) Kormányrendelet és a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet határozza meg.

52


2014

c) A földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV.14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet követelményei. d) Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, illetve üzemeltethető, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az előírt zajterhelési határértéket a zajtól védendő területeken a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza, mely a kibocsátási határérték megállapításának az alapja. (3) Speciális eljárási szabályok a) A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás szabályait a 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet határozza meg. b) A kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetésének engedélyezése a felszín alatti vizek védelméről szóló, a többször módosított 219/2004. (VII.21.) Kormányrendelet és a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területen levõ települések besorolásáról szóló, a 7/2005. (III.1.) KvVM rendelettel módosított 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet előírásai szerint történhet. c) Az üzletek működésének rendjéről, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 133/2007. (VI. 13.) Korm. rendelet és az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló többször módosított 4/1997. (I.22.) Kormányrendelet alapján korlátozó intézkedéseket érvényesíthet. d) Nitrátérzékeny területeken be kell tartani a 27/2006. (II.7.) Kormányrendelet és a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezésével szembeni védeleméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól szóló, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló 59/2008. (IV.29.) FVM rendelet előírásait.

53


VII. A SZABÁLYOZÁSI TERVET MÓDOSÍTÓ FEDVÉNYTERVEK 54

2014

BÖLCSKE TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV - MÓDOSÍTÁS 2014

Recommend Documents