Európai Bizottság
BKV
Sztráda
Fókuszban a kombinált fuvarozás és a közösségi közlekedés
Kocsis István nem tart a versenytõl
Válságban is épülnek az utak
2
2009. április 1. • XVII. évfolyam, 6. szám
Állami kitüntetés dr. Knoll Imrének Nemzeti ünnepünk alkalmából dr. Knoll Imre magas állami kitüntetésben részesült. A Szent István Egyetem Profeszszor Emeritusa, a magyar és az európai logisztikai szervezet alapítója a korszerû logisztika elterjesztésében játszott kiemelkedõ szerepének elismeréseként vehette át a Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti keresztjét az akadémiai ünnepségen.
Moldován Tamás Aranytoll-díjas A Magyar Közlekedés fõszerkesztõjének kezdeményezésére Moldován Tamás, a ’60-as és ’70-es évek ismert közlekedési újságírója, a VIVA Média Holding jelenlegi tulajdonosa Aranytoll-díjat kapott a Magyar Sajtó Napján. Az Aranytoll-díj életmû-kitüntetés, amelyet az újságíró szövetség adományoz a szakma legjobbjainak.
Németh Krisztina a sajtófõnök Orodán Sándor távozása után Németh Krisztina lett a KHEM sajtófõnöke. A közlekedési tárca új kommunikációs vezetõje eddig a Malévnél töltötte be ezt a tisztséget. A magyar légitársaságnál Hegedûs Ádám lett az utóda.
Fõszerkesztõ: Kiss Pál
www.magyarkozlekedes.hu
Szakembert a tárca élére! Gyurcsány Ferenc lemondásával új összetételû kormány alakul. A miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy az új kormánytagok kiválasztása utódjának joga és lehetõsége. Így várhatóan távozik posztjáról Molnár Csaba jelenlegi közlekedési miniszter. Vele bõvülhet az öt hónapos miniszterek klubja. Az önálló közlekedési minisztérium továbbra is szükséges, olyan szakember vezetésével, aki átfogó helyzetképpel rendelkezik, és hivatalba lépését követõen megspórolható az ismerkedési idõszak. A Magyar Közlekedés szakminiszteri jelöltjei: Horváth Zsolt Csaba és Reményik Kálmán. Ma már ismert az a történet, miért került a közlekedés a gazdasági tárca felügyelete alá. Medgyessy Péter 2002 májusában a kormányalakításkor olyan „súlyos”, meghatározó szerepû minisztériumot akart létrehozni, amelyet felajánlhat a választási gyõzelemben nagy szerepet vállaló Kuncze Gábornak. Ez lett a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, azzal a szépséghibával, hogy az SZDSZ akkori elnöke nem vállalta a tárcavezetést. Csillag Istvánt Kóka János és Kákosy Csaba követte a GKM élén, majd a többéves társbérlet után megalakult az ismét önálló közlekedési minisztérium (ezúttal az energiával és a hírközléssel társítva). Végre! – mondták a szakma képviselõi, de egy év elteltével na-
gyobb a kiábrándultság, mint a kezdeti öröm. A jobb sorsra érdemes Szabó Pál lemondott az ismert esemény miatt, õt Molnár Csaba követte. Rendkívül sajnálatos, de az õ eddigi közlekedési miniszteri tevékenysége értékelhetetlen. Az elsõ hónapokban mint a gázügy miniszterelnöki szóvivõje debütált. Késõbb az MSZP-tisztújításra koncentrált. (Meg is lett az eredménye: megyei elnökké választották.) A fuvarozói tárgyaláson (egyetlen alkalom, amikor a szakma képviselõivel találkozott) „nyújtott” alakítása sokáig emlékezetes marad a résztvevõk számára. Mások szerint nagy érdeme az ifjú miniszternek, hogy államtitkárát, Puch Lászlót tekintette témafelelõsnek. Még folynak a tárgyalások és
Horváth Zsolt Csaba
egyeztetések. Ismét napirendre került a GKM visszaállítása. A közlekedésfejlesztési program ismeretében ez igencsak vitatható álláspont. Ennél azonban sokkal fontosabb, hogy szakértõi kormányban szakember – és ne pártpolitikus! – legyen a közlekedési tárcavezetõ. Aki ismeri a szakmát, az tudja,
Reményik Kálmán
hogy – több más kitûnõ menedzser és szakember mellett – két jelölt jöhet szóba: Horváth Zsolt Csaba és Reményik Kálmán. Mindkettõjük esetében elmondható, hogy jelentõs vezetõi és szakmai teljesítmény áll mögöttük. Bár Magyarországon ez hátrány szokott lenni. Reméljük, ezúttal tévedünk.
Új törvény, új szabályozás
Vasúti tréning – másodszor Minõségi szaklapok, minõségi szakkonferenciák – kiadónk profilja. A Magyar Közlekedés, a Navigátor és a Vezetékek Világa kiadása mellett ebben az évben is folytatjuk a szakmai konferenciák és tréningek szervezését és rendezését. Kiss Pál, aki kettõs jubileumot ünnepel áprilisban, hiszen 15 éve jegyzi fõszerkesztõként a Navigátort és 10 éve lapunkat, bejelentette: a nehezebb körülmények ellenére is megõrzi kiadónk lapjainak tartalmi és kiviteli színvonalát, változatlan árakon. A már sikeres konferenciaprogramot újabb rendezvényekkel kívánjuk bõvíteni. A vasúti, közlekedési és a szállítmányozási konferencia rangos szakmai eseménynek számít. Ennek szellemében szervezzük az áprilisi, második vasúti tréninget, a
Kiadónk exkluzív szakfolyóiratának, a NAVIGÁTOR-nak már olvasható a legújabb száma. Andreea Nistor, a Constantai Kikötõ új kereskedelmi igazgatója szerepel a címlapon, mivel beszámol a lap a romániai kikötõ budapesti konferenciájáról. Több vállalatvezetõ nyilatkozik a jelenlegi helyzetrõl, törekvésükrõl és elképzelésükrõl. Interjú olvasható a lapban a nyugdíjba vonult Nikischer József Masped-igazgatóval is.
múlt évi résztvevõk kívánságai és kérései alapján. A tavalyi is jelentõs szakmai érdeklõdést váltott ki, és ennek szeretnénk megfelelni ebben az évben is. A vasúti tréninget várhatóan a speditõr tréning követi. Változó hazai és uniós törvények, jogszabályok és szabályzatok szerepelnek az április vasúti tréning programjában, ami a Ramada Plaza Hotelben lesz. Elõadóknak a vasúti törvény elõkészítõit, elismert szaktekintélyeket és vasúti szakembereket kértünk fel. Horváth Zsolt Csaba, Menich Péter, Erb Szilvia, dr. Józan Tibor, Pákozdi István és Kovács Imre az elõadás mellett a közvetlen konzultációt is vállalta. A vasúti tréning végleges programját honlapunkon olvashatják.
Vasúti szállítmányozás Európában Komplex logisztikai szolgáltatások Raabersped GmbH
© RCA
5
Új kormány, új miniszter
Megjelent a legújabb NAVIGÁTOR
Sínen vagyunk…
4
A–1050 Wien, Wiedner Hauptstraße 120–124. Tel.: +43 (1) 533-1582 • Fax: +43 (1) 535-0437 E-mail:
[email protected] www.raabersped.eu
Raabersped Kft. H–1037 Budapest, Montevideo u. 4. Tel.: +36 (1) 430-8500 • Fax: +36 (1) 430-8599 E-mail:
[email protected] www.raabersped.hu
2 MAGYAR KÖZLEKEDÉS Elbocsátások Elképesztõ mértékû elbocsátást jelentett be a román Infrastrukturális és Szállításügyi Minisztérium a CFR állami vasútvállalatnál. Több mint 12 ezer dolgozótól válnak meg a közeljövõben. A vasúti szakszervezetek vehemens tiltakozását kiváltó bejelentés következtében Gheorghe Popa szakszervezeti vezetõ kijelentette, hogy nem kérnek növekvõ béreket és egyéb juttatásokat, de ragaszkodnak a jelenlegi bérezési rendszerhez és a meglévõ munkahelyek megõrzéséhez. A CFR-nél 1998–2007 között a dolgozók 30 százalékát fokozatosan leépítették a vállalat tevékenységének hatékonyabbá tétele érdekében, ugyanakkor évrõl évre rendszeresen csökken a vasúton utazók száma. A döntés még nem végleges.
A VINCI nyert A francia VINCI Group építõipari csoport és a szlovák közlekedési minisztérium illetékesei aláírták a szerzõdést a Nyitra–Garamnémeti (Tekovské Nemce) autópálya megépítésére és üzemeltetésére PPP-konstrukcióban. Az 52 kilométeres, kétszer kétsávos autópályára a koncessziós szerzõdés 30 évre szól, a négy év alatt megvalósítandó beruházás teljes értéke több mint egymilliárd euró.
Zöldebb DHL A Deutsche Post 4500 jármûvét cseréli le a következõ három évben Iveco modellekre. A jármûpark megújítása a Németországban DHL márkanév alatt futó csaknem 7500 csomagkiszállító autó 60 százalékát érinti. Az új Iveco modellt kifejezetten a Deutsche Post csomagszállító tevékenysége számára fejlesztették ki. A jármûvek fontos mérföldkõnek számítanak a Deutsche Post GoGreen programjában, amelynek célja 2012-ig a szén-dioxid-kibocsátás 10 százalékos csökkentése.
Új légi flotta A Lufthansa Csoport igazgatótanácsa jóváhagyta 30 új Bombardier CSeries repülõgép beszerzését. A regionális vonalakon közlekedõ kisgépek a Lufthansa leányvállalatának, a SWISS International Air Linesnak a flottájában az Avro RJ100-as típust váltják le, és 2014-ben állnak majd üzembe. A Bombardier CSeries gépei várhatóan 115 utasüléssel készülnek majd, így az Avrónál lényegesen nagyobb helyet biztosítanak az utasok számára, ráadásul a géptípusnál alkalmazott új hajtómû-megoldásoknak és könnyûsúlyú anyagoknak köszönhetõen az Avro-flotta üzemanyagigényénél 25 százalékkal kevesebb kerozinra lesz szüksége a svájci leányvállalatnak.
2009. április 1.
A Schenker és az RCA bizakodó
Nem kell feladni a reményt! Európa- és világszerte érezteti hatását a pénzügyi válság, szinte nincs olyan területe a gazdasági életnek, ahol ne lenne szükség változtatásokra, megszorításokra, a rövid és hosszú távú tervek és célkitûzések átgondolására. Ausztria két vezetõ szállítmányozási szakembere, Elmar Wieland és Friedrich Macher azonban bizakodó. A Schenker és az RCA vezetõ menenedzsereinek a svájci cargo szaklapnak, az ITZ-nek adott interjúját az alábbiakban ismertetjük. Elmar Wieland, a Schenker ausztriai elnök-vezérigazgatója a konjunktúragyengülés dacára 2008-at õsztõl fogva igen jó és dinamikus évnek ítéli a vállalat életében. A Romtrans felvásárlásával megerõsítették hálózatukat. Ausztriában egy salzburgi elosztó központ építésébe kezdtek. 2008-ban tovább nõtt a forgalom és a dolgozók száma. 2009-ben további befektetések várhatóak. Bécs-Albernben megkezdték az ottani terminál bõvítését, lehetõvé téve plusz 4100 négyzetméter raktárfelülettel a darabáru-, a rész- és teljes rakományok tárolását. Emellett az ottani irodakomplexumot is kibõvítik. Az építési munkák elkezdéséhez egy lízingszerzõdésbõl kellett kivásárolni a logisztikai csarnokot. A teljes befektetési volumen 13 millió euróra rúg. A salzburgi nagyprojektet év végéig akarják befejezni, akárcsak a Romtrans integrációját. Bulgáriában 8 millió eurós befektetést terveznek. Elõreláthatólag szeptember végén áthelyezik az osztrák és délkelet-európai székhelyüket a Bécsi Vásárközpont közelében található új üzleti parkba. Ezen túlmenõen teljes erõbedobással dolgoznak a közúti forgalmuk irányítását támogató internetalapú szoftver fejlesztésén. Wieland reméli, hogy év végéig fokozatosan bevezethetik az egyes tartományokban. A gazdasági válság decemberben a Schenkert is elérte, és viszszaesett a szállítási mennyiség. A vasúti forgalmat jobban érinti a válság, mint a légi és tengeri fuvarozást, de a szerzõdéses logisztika viszonylag stabil maradt. Fõleg az autó-, acél-, papír-, építõanyag-, faés vegyipar vállalatai küzdenek ér-
tékesítési nehézségekkel. A Schenker egyes régiói közül Magyarország miatt aggódik, mert igen magas arányúnak látják a magánháztartások devizaadósságait, amelyeket most a forint leértékelõdése igen hátrányosan befolyásol. Görögországban a sztrájkok és a nyugtalanság hatott különösen negatívan az elmúlt évben a tengeri fuvarozásra és a vasúti szállítmányozásra, sõt az egész gazdaságra, és a fizetési morállal is sok gond van náluk. A Schenker üzleteiben hátrányt jelent a Csehországban és Szlovákiában bevezetett új fizetõeszközre, az euróra való átállás. Ezzel szemben Törökországban jók a kilátások, 2008-ban Isztambul ázsiai részén új raktárt helyeztek üzembe. Törökországban eddig szinte csak érintõlegesen voltak jelen, most Wieland úgy véli, hogy az országban jelentõs potenciál rejlik. Noha Szlovénia kis piacot jelent, a Schenker számára mégis „gyöngyszemnek” számít. Természetesen Romániára is nagy reményekkel tekintenek, a Romtrans felvásárlásával bõvítik ottani képviseleteiket. A Schenker DélkeletEurópában az elsõ számú klasszikus speditõr cég, és ezt a piaci helyzetüket meg is kívánják õrizni. Ezenfelül az egyes országokban is szeretnének az élre törni, ehhez úgy látják, adottak az optimalizálási lehetõségek. Ausztria másik élvonalbeli vállalata, a Rail Cargo Austria ugyancsak bizakodva tekint a jelenlegi helyzet ellenére a jövõbe. Friedrich Macher, az RCA vezérigazgatója nem kevesebbet tûzött ki célul, mint hogy a piacvezetõ szerepére tör Közép- és Kelet-Európában. A stratégiai önállóság megõr-
Elmar Wieland
Friedrich Macher
zése mellett a partneri együttmûködés szellemében kívánja a cég bõvíteni ún. „sávszélességét”. A minõség, rugalmasság és integráció tekintetében Európa vezetõ vállalatává szeretnének válni. Macher a logisztikai szolgáltatók kongresszusán 68 oldalas elõadásban mutatta be Zürichben ennek tervét. A megvalósítás sikere több mindentõl függ. Ezek közé tartozik elsõsorban az RCA-részkonszern egységes piaci fellépése. A délkelet-európai vállalataikkal karöltve négy stratégiai üzleti területen kell együttmûködniük: az áruszállítás és logisztikában, az intermodális fuvarozásban, a szerzõdéses logisztikában és az általános szállítmányozásban. A siker másik alapköve, hogy az RCA teljes, mûködõképes vállalattá váljon: az összes szolgáltatást egy integrált folyamat keretén belül kell nyújtania – az ügyfélszolgálattól kezdve a szállításmenedzsmenten és fuvarozáson keresztül a trakcióig. A harmadik nagy feladatot a MÁV Cargo felvásárlása jelenti. Magyarország legjelentõsebb vas-
úti árufuvarozó vállalatának integrációja új utakat és lehetõséget nyit az RCA elõtt, itt is számtalan feladat vár a menedzsmentre, többek között a pénzügyi irányítás összehangolása területén. De ugyanúgy meg kell oldani a termeléstechnikai lehetõségek és az operatív szinergiák egységesítését. Ez a három nagy projekt jelenti a következõ másfél évre a legnagyobb kihívást a vállalat életében. Ezt követõen az RCA számára stratégiai jelentõségû a Rajna– Majna–Duna-, a Balkán- és az észak–déli tengelyek, illetve folyosók fejlesztése. Ezt a bõvítési folyamatot további akvizíciókkal teszik majd teljessé. Macher egyértelmûen megfogalmazta a cég elképzeléseit és „küldetését”: „Az RCA a vezetõ közép-európai logisztikai szolgáltató a vasúti árufuvarozásban, a teljes ellátási menedzsment mentén logisztikai szolgáltatásokat biztosít, a stratégiai versenytársakkal összevetve jelentõs bevételt és növekedést tud felmutatni.” Kovács Eszter
Fókuszban a kombinált fuvarozás és a közösségi közlekedés
Állami támogatások Európában Az Európai Bizottság a közelmúltban három esetben hozott döntést közlekedéssel kapcsolatos állami segítségnyújtásról. Belgiumban és Németországban a kombinált fuvarozás támogatását fogadta el, a Cseh Köztársaságban a közösségi közlekedés fejlesztéséhez nyújtandó állami támogatást vette tudomásul és állapította meg, hogy nem vetnek fel aggályokat az állami segítségnyújtásra vonatkozó szigorú szabályokkal kapcsolatban. A március 10-én elfogadott belga támogatás négy éven keresztül folyósítható, évi 25 millió euró összegben. Célja a kombinált fuvarozás fejlesztése, kiemelve a vasúti fuvarozás elsõdlegességét. A támogatást azok a fuvaroztatók vehetik igénybe, akik az áru rendeltetési helyére juttatásához a vasutat is igénybe veszik, összege a vasúti átrakás többletköltségétõl függ, és akkor vehetõ igénybe, ha
a kombinált fuvarozás során a vasúti szállítás távolsága eléri vagy meghaladja az 51 kilométert. A támogatási rendszer egyik lényeges eleme, hogy segíti az újonnan bevezetendõ nemzetközi kombinált szállítási szolgáltatások bevezetését. Emellett a támogatott kombinált fuvarozást választó vállalkozások számára kötelezõvé teszi a költségcsökkenés továbbadását ügyfeleik felé.
A német támogatási rendszert a szövetségi költségvetésbõl finanszírozzák. A támogatások új, kombinált fuvarozásra alkalmas terminálok létrehozására, meglevõk bõvítésére és rakodó berendezések beszerzésére fordíthatók. A támogatás célja a hiányzó terminálkapacitás legalább részbeni pótlása, ezzel is elõsegítve az országon belüli és a tranzitforgalom kombinált fuvarozási útra terelését. A támogatási idõszak 2011. december 31ig tart, évente 115 millió eurós költségvetéssel. A bizottság döntése értelmében a Cseh Köztársaságban 2009 és 2014 között állami szerepvállalással fejleszthetik az integrált sze-
Igazgató-fõszerkesztõ: Kiss Pál • Fõszerkesztõ-helyettes: F. Takács István • Lapszerkesztõ: Kuklai Katalin • Kiadja a Magyar Közlekedési Kiadó Kft. • Felelõs kiadó: Kiss Pál • Szerkesztõségi titkár: Kovács Eszter • Pénzügyek: Weisz Zsuzsanna • Cím: H-1134 Budapest, Klapka utca 6. • Telefon: 349-2574; 350-0763; 350-0764 • Fax: 210-5862 • E-mail:
[email protected] • Médiaértékesítés: blend média • Lapterv: Thuróczy Gábor – Absolutone Kft. www.absolutone.hu • Stúdió: Sprint Kft. • Nyomdai elõállítás: Oláh Nyomdaipari Kft. Felelõs vezetõ: Oláh Miklós vezérigazgató • Elõfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Hírlap Üzletág • Elõfizethetõ közvetlen a postai kézbesítõknél, az ország bármely postáján, Budapesten a Hírlap Ügyfélszolgálati Irodákban és a Központi Hírlap Centrumnál (Budapest, VIII. kerület, Orczy tér 1., Postacím: Budapest 1900, Telefon: 477-6300) További információ 06 (80) 444-444; E-mail: hirlapelofizeté
[email protected] • Elõfizetési díj: egy évre 13 000 Ft • Kiadói elõfizetés: 350-0763, Somlai Krisztina • Index: 25453 HU ISSN 1217-1875
mélyszállítási rendszereket. A modernizáció elsõsorban információs és jegykezelõ rendszerek kiépítését jelenti, különös figyelemmel az akadálymentesítésre és az elõvárosi kombinált (átszálló) forgalom egyszerûsítésére, megkönnyítésére. A közösségi közlekedés vonzóbbá tételével az egyéni közlekedéssel szemben a cseh hatóságok pozitív környezeti változást várnak; különösen a közúti forgalom által okozott károsanyag-kibocsátás és zaj csökkenésére, üzemanyag- és energiamegtakarításra, növekvõ közúti biztonságra számítanak. M. M.
616. szám Ár: 500 Ft A Magyar Közlekedés bármely részének másolásával, terjesztésével, az adatok elektronikus tárolásával és feldolgozásával kapcsolatos minden jog fenntartva, felhasználása csak a kiadó engedélyével lehetséges. Értesüléseket, cikkeket átvenni csak a Magyar Közlekedésre hivatkozva lehet.
MAGYAR KÖZLEKEDÉS 3
2009. április 1.
Kockázatos devizaügyletbe bonyolódtak
HungaroControl: a vezérigazgató felmentve Molnár Csaba közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter – együttmûködve a magyar légiforgalmi irányításért felelõs HungaroControl Zrt. igazgatóságával és felügyelõ bizottságával – a menedzsmentet érintõ azonnali hatályú személyi döntéseket hozott, a társaság felügyelõ bizottsága pedig büntetõfeljelentés megtételérõl intézkedett azután, hogy a társaságnál súlyos belsõ gazdálkodási szabálytalanságokat tártak fel. Kiss László, a HungaroControl Zrt. vezérigazgatója február végén tájékoztatta Molnár Csabát, hogy a társaság 2008 harmadik negyedévében olyan devizaügyleteket kötött – összesen 48 millió euró értékben –, amelyek a HungaroControl számára jelentõs veszteséget okoztak. A társaság vezérigazgatója arról is tájékoztatta a minisztert, hogy a gazdasági vezérigazgató-helyettes és a treasurer munkaviszonyát rendkívüli felmondással megszüntette. Molnár Csaba felkérte a felügyelõ bizottságot, hogy független szakértõ bevonásával vizsgálja ki az ügyletek körülményeit. A szakértõk és a felügyelõ bizottság jelentései alapján a miniszter a tulajdonos magyar állam képviseletében megszüntette a vezérigazgató megbízatását és igazgatósági tagságát, és a cég vezetésére – megbízott vezérigazgatói minõségben – Hangyál Gyulát, a Hungaro-
Control vezérigazgató-helyettesét jelölte ki. A HungaroControl – két bankkal kötött ügyletek részeként – kötelezettséget vállalt arra, hogy egy éven keresztül havi 4 millió eurót 250, illetve 253 Ft-os árfolyamon elad a bankoknak. A társaság az ügyletekbõl a forint árfolyamának 250 Ft/euró alá történõ erõsödése esetén realizálhatott volna – összesen legfeljebb 30 millió forint értékû – nyereséget. A forint árfolyamgyengülésének esetére azonban a cég túlzott kockázatot vállalt. Kiemelt kockázatot jelentett, hogy nem limitálták az átváltási és a referencia-árfolyam közötti különbség mértékét, valamint a bank elérhetõ maximális nyereségét. A vizsgálat eredményei szerint az ügyleteket – amelyek nem minõsíthetõek árfolyam-fedezeti ügyletnek, hanem spekulatív jellegûek – a zrt. belsõ gazdálkodási szabályzatát sértõ módon kötötték meg.
Hangyál Gyula Budapesten született 1955. augusztus 27-én, nõs, egy leánygyermek apja. Az LRI légiforgalmi irányító tanfolyamának elvégzése után 1976 és 1981 között légiforgalmi irányítóként dolgozott. Majd oktatási területre került át és részt vett a radarszimulátor üzembeállításában és bevezetésében a légiforgalmi irányító képzésbe a repüléselméleti és módszertani részleg munkatársaként. Idõközben elvégezte a Közlekedési és Távközlési Mûszaki Fõiskolát (szakdolgozatát légiforgalmi kapacitásszámítás témakörben írta), és a diploma megszerzése után a körzeti irányító központ radarrészleg-vezetõje lett. Aktív részvételt vállalt az LRI szétválasztásában és a HungaroControl alapításának elõkészítésében. Az új társaság megalakulását követõen az új évezred elsõ évtizedének közepéig légiforgalmi igazgatóhelyettesként dolgozott, majd két évet a sármelléki légiforgalmi irányítószolgálat létrehozásának szentelt. A HungaroControl Zrt. megalakulása óta a részvénytársaság légiforgalmi vezérigazgatóhelyettese. A vizsgálatot követõen mind az igazgatóság, mind a felügyelõ bizottság a szóban forgó tranzakciók azonnali lezárására tett javaslatot, amit a miniszter jóváhagyott. A társaság felügyelõ bizottsága pedig büntetõfeljelentés megtételérõl intézkedett.
A miniszter felkérte a társaság megbízott vezetõjét, hogy tekintse át a HungaroControl belsõ gazdálkodását és teremtsen erõs garanciákat annak érdekében, hogy hasonló esetek a jövõben ne fordulhassanak elõ.
Többmilliárdos hiány Debrecenben
Elszálltak a remények Felbontotta a debreceni repülõtér privatizációs szerzõdését március 19-én a város közgyûlése, mert a tendernyertes Xanga Holding Kft. elállt az ügylettõl. A két éve tartó magánosítási hercehurca után a légikikötõ mûködtetésére új nemzetközi pályázatot írnak ki. A Xanga az új versenybe is be kíván szállni. A sikertelen privatizáció további milliárdokba kerül az eladósodott Debrecennek. Ismét üzemeltetõt keres a debreceni repülõtér mûködtetésére a város önkormányzata, miután a közgyûlés zárt ülésén felbontották a megállapodást a tavaly pályázaton nyertes Xanga Kft.-vel – közölte Papp László, a Fidesz frakcióvezetõje. A nyilvánosság kizárása ellen tiltakozva az MSZP és az SZDSZ frakció kivonult az ülésrõl. A Xanga nem tudta elõteremteni az 5,1 milliárdos vételár esedékes részletét, kétmilliárd forintot. Mivel a szerzõdésben rögzített 90 napos határidõn belül állt el az üzlettõl, nem kell megfizetnie az elõzõleg kikötött 455 milliós kötbért. A repülõtér mûködtetésére új nemzetközi pályázatot írnak ki, az új üzemeltetõ kiválasztásában azonban a Xanga együttmûködik. Papp szerint a Xanga kétmilliárdja egyébként nem hiányzik a büdzsébõl, mert a tartalékból, illetve
pénzmaradványokból a kiesés fedezhetõ. Ez azonban ellentmond Kósa Lajos fideszes polgármester elõterjesztésének, miszerint „a Xanga Holding Kft. által kezdeményezett valamennyi fizetési határidõ meghosszabbítása esetén szükségessé válhat az önkormányzat költségvetési rendeletének módosítása”. Azonban nemcsak a város idei költségvetésében bevételként betervezett 2,1 milliárd forintot „bukta el” Debrecen, de legkevesebb 1,3 milliárd forint ráfizetése is keletkezett – tudta meg a Népszava. Az önkormányzat a Xanga-adásvétel „elõfeltételeként” a repteret üzemeltetõ Airport Debrecen (AD) Kft.-re 700 millió forintot, míg a Nagymester Kft.-re további 600 milliót költött. Az AD 100 százalékos üzletrészét 700 millióért vásárolta meg az önkormányzat a tulajdonában álló vagyonkezelõ hol-
dingtól. Erre azért volt szükség, hogy az AD-t a repülõtéri területekkel együtt adhassák el a Xangának, amellyel a szerzõdést is úgy kötötték, hogy a cég a repülõtérért és a kft.-ért összesen 5,3 milliárdot ad. Az AD kivásárlásáról a városvezetés korábban hallani sem akart, pedig a közgyûlés számára készült elemzés – amely az értékesítés lehetõségeit a közterhek fizetése szempontjából vizsgálta – azt tartotta a legjobb megoldásnak, hogy az önkormányzat megvásárolja az üzemeltetõ céget. Igaz, hogy ugyanez az elemzés a továbbiakban azt javasolta, hogy a céget a repülõtér ingatlanaitól külön értékesítsék, mégis ennek ellenkezõjét készítették elõ. A repülõtér területén egyes értékes ingatlanrészekre korábban 60 éves használati jogot kapott Nagymester Kft.-nek pedig azért kellett 600 millió forint a várostól, hogy – a helyi ellenzék szerint – az AD-tõl jogilag vitatható módon kapott területhasználati jogról lemondjon, így a teljes ingatlan tehermentesen lehessen a Xangáé. Mindezeken túl a földek között szerepel 17 hektár állami terület is
Új igazgatósági és fb-tagok
Tõkét kap a Malév A Malév Zrt. légitársaság többségi tulajdonosán belüli tulajdonosi szerkezetátalakulásnak köszönhetõen az AirBridge Zrt. elsõ lépésként 3 milliárd forint tõkeinjekciót biztosít a légitársaság számára a Malév Zrt. tõkeellátottságának és fizetõképességének javítása érdekében. A Malév 99,95%-os tulajdonosának, az AirBridge Zrt.-nek a tulajdonosi szerkezete az elmúlt napokban átalakult. E szerint Kiss Kálmán részvényeit Költõ Magdolna (képünkön) vette át, fenntartva ezzel a többségi 51%-os magyar tulajdont, Borisz Abramovics részvényei pedig a Vnyesekonom-
bank birtokába kerültek. Ezzel a tulajdonosi háttérrel a légitársaság fõtulajdonosa tudja vállalni a Malév Zrt. további finanszírozását. Tekintettel arra, hogy várhatóan a Malév Zrt. könyvvizsgálók által is igazolt vesztesége miatt további tõkejuttatásra lesz szükség, az AirBridge Zrt. a légitársaság beszámolójának végleges adatai ismeretében annak éves rendes közgyûlésén vállalja, hogy részt vesz a légitársaság további finanszírozásában és tõkéjének megemelésében oly mértékben, hogy annak tõkehelyzete megfeleljen a törvényi elõírásoknak. A légitársaság tõkehelyzetének
Költõ Magdolna
(640 millióért), amelyet csak akkor tud megvenni a majdani üzemeltetõ – illetve eladni az önkormányzat –, ha azt elõbb a város megvásárolja az államtól, de erre sincs pénz. Ezen felül a befektetõ helyett a város költségvetését terheli a reptérüzemeltetõ várható vesztesége, amelyet szakértõk 250-300 millió forintra becsülnek. Herdon István, a Xanga ügyvezetõje a Népszavának úgy nyilatkozott: a közgyûlés a legrosszabb lehetõség mellett döntött, de tudomásul veszik. Az elmúlt idõszakban cége olyan hasznosítási koncepciót, üzleti tervet dolgozott ki, amely nemzetközi viszonylatban is megállja a helyét. Hozzátette: komolyabb átszervezésbe, létszámleépítésbe még nem kezdtek. A Xanga úgy véli, hogy a reptér évi 500 milliós veszteségével számolva eddigi mûködéséért a város 120 millió forinttal tartozik cégének. Az ügyvezetõ közölte: valószínûleg más partnerekkel, de ismét jelentkeznek a reptérért. Sõt – felhalmozódott tapasztalataik birtokában – más, külföldi légikikötõkért is versenybe szállnának. rendezése és friss tõke bevonása a vonatkozó jogszabályokkal és az EU-normákkal összhangban történik. A Malév közgyûlése személyi változásokról is döntött. Visszahívta igazgatósági tagságából Sólyom Gábort, dr. Erdõs Endrét, Haris Györgyöt, Kiss Kálmánt és Alexander Tikhomirovot. Ugyanakkor az igazgatóság tagja lett Tátrai Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelõ vezérigazgatója, Nagy Csaba, a Pénzügyminisztérium fõosztályvezetõje, Lambert Zoltán, az AirBridge Zrt. igazgatósági tagja és Michael I. Poluboyarinov. A közgyûlés döntött továbbá Szergej Lykov felügyelõ bizottsági tag visszahívásáról, ugyanakkor új felügyelõ bizottsági tagnak megválasztotta Alexander Tikhomirovot, Vjacseszlav Ulupovot és Jekaterina Szerebrjannikovát.
Elhunyt Harmath Ferenc Harmath Ferenc, a Malév Air Cargo nyugalmazott osztályvezetõje életének 64. évében elhunyt. A rendkívül megbízható és felkészült szakember több mint 30 évig dolgozott a magyar légiközlekedésben. Pályafutása legnagyobb részt az air cargóhoz kötõdik. Ott kezdett mint fuvartisztviselõ, majd csoportvezetõi beosztásba került. 1981ben a Malév kereskedelmi osztályára került, ugyancsak csoportvezetõi beosztásba. Ezt követõen öt évig a bécsi Malévképviseleten dolgozott mint állomásvezetõ. Az ausztriai külszolgálat után a kereskedelmi osztály ügynökségi és interline csoportját vezette. 1992-ben azonban visszatért az áruszállításhoz, igaz, elõször mint az In Time kereskedelmi igazgatója. A rövid kitérõ után viszont ismételten a Malév Air Cargo dolgozója, elõször mint az értékesítési részleg vezetõje. 1997-tõl nyugdíjba vonulásáig a Malév Air Cargo kereskedelmi osztályvezetõjeként dolgozott. Több IATA diplomával rendelkezett. Kiadónk szerzõi között tarthatta számon, mivel air cargo témakörben rendszeresen publikált lapjainkban. Emlékét megõrizzük.
Sármelléki nyitás A sármelléki reptéren kialakult válság nyomán a Ryanair megszüntette balatoni járatait is: tavaly nyáron még hetente nyolcszor szálltak le gépei Sármelléken, idén viszont egyszer se fognak. A FlyBalaton esetében egyrészt a tulajdonosok és a menedzsment közti, a nagy veszteség miatti nézeteltérések okoztak problémát, másrészt hírek szerint a Ryanair támogatási igényeinek teljesítésére sem volt esély. A legfrissebb hírek szerint ugyanakkor a reptér április 3-án annak ellenére felébred téli álmából, hogy fapados járata nem lesz idén (tavaly és tavalyelõtt a Ryanair mellett a Germanwings is használta a repteret). Ennek ellenére néhány német charter- és pár menetrendszerinti Lufthansajárat leszáll majd a reptéren a nyári menetrendi idõszakban.
Több diszkontjárat A nyári menetrendben nõ a Budapestrõl induló diszkontjáratok száma. Ez azonban szinte kizárólag annak köszönhetõ, hogy a legnagyobb piaci szereplõ WizzAir az eddigi kettõ mellé egy újabb gépet hoz budapesti bázisára. A Ryanair viszont elkezdte felszámolni budapesti járatait, és az elmúlt fél évben az easyJet is ritkította ezeket. Jó hír, hogy a Sterling tavaly õszi csõdje után maradt ûrt betölti a Norwegian Air Shuttle. Az oslói cég fokozatosan elkezdi repülni a Sterling budapesti útvonalait is: áprilistól Koppenhágából és Stockholmból indul fapados járat Budapestre. A Germanwingsnek két budapesti útvonala van.
4 MAGYAR KÖZLEKEDÉS Utasszámlálás A Szonda Ipsos Média-, Vélemény- és Piackutató Kft. vezette konzorcium nyerte meg a MÁV-Start Vasúti Személyszállító Zrt. piackutatások lebonyolítására kiírt közbeszerzési pályázatát. A nyertesnek legalább hatezer fõ bevonásával kell négy utasforgalmi felmérést készítenie; tízszer legalább ezer fõt személyesen, nyolc alkalommal pedig minimum 1200 fõt telefonon kell megkeresnie a közvélemény-kutatás alkalmával, valamint két online-felmérés keretében legalább ezer utast kell megkérdeznie. A keretszerzõdés értéke azonos az elõzetesen becsült nettó 200 millió forinttal (plusz 50 százalék). A szerzõdés 2010 végéig szól.
Fõvárosi fejlesztések A jövõ év nyarára megvalósulhat a XI. kerületi Andor utca kiszélesítése, ha a városvezetés javaslatát támogatja a fõvárosi közgyûlés is. A fõpolgármesteri kabinet zöld utat biztosított a dél-budai tehermentesítõ út III. szakasza megépítéséhez. A városvezetés támogatta azt a javaslatot, hogy a jövõben a HÉV-vel kiegészítõ jegy nélkül, BKV-bérlettel lehessen utazni a kistarcsai kórházig. Támogatta a városvezetés a rákoskeresztúri buszfolyosó, buszsáv kialakítási szerzõdésének módosítását. A tervek szerint a jövõ év novemberéig valósulna meg 1,2 milliárd forintból a buszfolyosó. A projekthez maximum 840 millió forintos támogatást kaphat a fõváros.
Többnyelvû tájékoztatás Molnár Csaba közlekedési miniszter arra kérte a MÁVSTART Zrt. vezetõit, hogy a magyar nyelvû hangos utastájékoztatásban a lehetõ legrövidebb határidõn belül térjenek át a határon túli történelmi magyar városok nevének magyar nyelven történõ bemondására a magyarországi pályaudvarokon. Tekintettel a MÁV-START Zrt. szolgáltatásait igénybe vevõkre a miniszter szerint nem elfogadható az a gyakorlat sem, hogy kizárólag magyar nyelvû tájékoztatás legyen, ezért azt kéri a társaság vezetõitõl, tegyenek hathatós intézkedéseket az idegen nyelvû hangos utastájékoztatás rendszerének mielõbbi kialakítása érdekében is.
Köszönetnyilvánítás Ezúton szeretnék köszönetet mondani mindazoknak a barátoknak, kollégáknak és ismerõsöknek, akik feleségem, szül. Müller Judit elhunyta alkalmából gyászomban osztoztak és utolsó útjára elkísérték. Ha fájdalmamat nem is enyhíthették, megnyugvást jelentett számomra, hogy a gyász napjaiban érezhettem a szakma együttérzését, és soha nem fogom elfelejteni, hogy ezekben a nehéz órákban és napokban számíthattam barátaimra és egykori maspedes kollégáimra is. Köszönettel tartozom mindazoknak, akik részt vettek a temetésen, illetve személyesen, telefonon vagy táviratban részvétüket nyilvánították. Varga Zoltán
2009. április 1.
Kocsis-interjú a Figyelõben
A BKV nem tart a versenytõl Az uniós elõírások figyelmen kívül hagyásával, szabályozatlanul szolgáltat a BKV Zrt., de Kocsis István vezérigazgató derûlátó a jövõt illetõen: szerinte lesz szerzõdésük, és továbbra sem kell versenytõl tartaniuk. A Budapesti Közlekedési Vállalat elsõ embere a Figyelõnek adott ún. nagyinterjút, amelynek összefoglalóját az alábbiakban olvashatják. A BKV 2008-as eredménye mínusz 5,7 milliárd forint lett – számolt be Kocsis István. A terv mínusz 17,6 milliárd forint körüli volt, ám a 10 milliárd forint normatív támogatás végül jócskán mérsékelte a veszteséget. Az adósságállomány az év végén csaknem 70 milliárd forint volt, ebbõl a banki hitel meghaladta a 61 milliárdot. De a BKV nem fog csõdbe menni, a közszolgáltatások esetében ez mindig igaz. 2009-re a vezérigazgató tetemes összegû, az elõzõ évi tervet is meghaladó veszteséget prognosztizál, míg a HÉV eladása egyelõre csak egy opció. Ha az a program végigmegy, akkor 30 milliárd forintért részvényt adnak a vevõnek, de ezt a tervbe beírni még nem lehet. A BKV finanszírozásában furcsaság, hogy a tulajdonos önkormányzat kisebb támogatást nyújt a cégnek, mint az állam. A vezér-
igazgató szerint az volna ideális, ha a menetdíjbevételeken kívül szükséges összegeket szabályozás biztosítaná. A hasonló nagyságú európai városokban a menetdíjak 25–50 százalék közötti fedezetet biztosítanak, a BKV-nál ez 47 százalék. Ezt addig nem célszerû növelni, amíg nem tudják bevezetni a teljesítményarányos díjazást, vagyis azt, hogy egyetlen megállónyit ne ugyanannyiért lehessen utazni, mint tízet. Tavaly körülbelül 120 milliárd forint költsége és 105 milliárd forint bevétele volt a cégnek, a támogatásokkal együtt. Az a kérdés, hogy takarékos gazdálkodással meg lehet-e teremteni ennek a hiányzó 15 milliárdnak a fedezetét. Nyilvánvalóan nem, mert a menedzsment által befolyásolható összes költség nem nagyobb 20–25 milliárdnál. Igaz, ezen elvileg akár 10 százalék körüli lefaragást is el lehet érni, de egészében így sem
oldható meg a deficit problémája. A deficit finanszírozására a kormányzat ad 32 milliárd forint normatív támogatást, a fõváros 10 milliárd forint tõkepótlást, ehhez jön még a kedvezményes menetjegyek után kapott árkiegészítés. Márpedig az uniós direktíva szerint aki megrendeli a szolgáltatást, annak ki kell fizetnie. A BKV által kibocsátott teljesítmény, az úgynevezett paraméterkönyv tekinthetõ a megrendelésnek. A jövõben ezt a kornak megfelelõ, a közösségi közlekedésre vonatkozó EU-szabályozásban pontosan megfogalmazott lehetõségekkel élõ, 10–15 évre szóló „belsõ szolgáltatói” közszolgáltatási szerzõdésnek kell felváltania. Kocsis ezt sokkal fontosabbnak tartja, mint azt, hogy évrõl évre támogatásért lobbizzon. Jelenleg tehát nem EU-konform módon mûködik a BKV; a szereplõkre vonatkozó uniós elõírás idén decemberben lép életbe. Három év múlva liberalizálttá válik a budapesti tömegközlekedés. Elvileg pályázaton kell elnyerni a megrendelést. A vezér-
igazgató kijelentette: a BKV mai állapotában biztosan versenyképes lenne a kötöttpályás területen, máshol pedig élénkítené a szolgáltatást, ha versenyezniük kellene. Kocsis István vezérigazgatói pályázatának fõ eleme volt a cég holdinggá szervezése, és a vezérigazgató továbbra is úgy gondolja, hogy a holdingszervezet hozná a BKV-nak a legtöbb megtakarítást és a legnagyobb transzparenciát. Egy holding cégeinek ugyanis önálló mérlegük és üzleti tervük van, cégjogilag elkülönülnek, jobban elszámoltathatóak.
Javul a miskolci tömegközlekedés színvonala
Brüsszeli igen a magyar nagyprojektre Elõkészítettségének és a kormány gyorsító intézkedéseinek köszönhetõen az unió bizottsága jóváhagyta hazánk második nagyprojektjét, a miskolci villamoshálózat fejlesztését. A projekt 38 milliárd forintba kerül, amelybõl 34 milliárd forint az uniós támogatás. A beruházás a tervek szerint 2011 végére fejezõdik be. Ezen kívül további 20 nagyprojekt van túl a kormánydöntésen, amelyek közül 17 már Brüsszelben várja a támogató döntést. A magyar fejlesztéspolitika egyértelmû sikere, hogy az Európai Bizottság rövid idõ alatt hagyta jóvá Miskolc villamosprojektjét, amely az új költségvetési idõszak második uniós megerõsítést kapó, nagy volumenû fejlesztése. A beruházás azért is kiemelt jelentõségû, mert a debrecenihez és a miskolcihoz hasonló magas színvonalon elõkészített nagyberuházások jelentenek
választ azokra a kihívásokra, amelyekkel a válság miatt szembesül az építõipar és a munkaerõpiac. A miskolci projekt célja a városi tömegközlekedés szolgáltatási színvonalának javítása, a közösségi közlekedés népszerûbbé tétele, de cél a környezeti terhelés csökkentése is. A fejlesztés legalább 120 ezer miskolci és környéken élõ mindennapjait teszi könnyebbé.
Eddig 6218 méter épült
4-es metró: kész a budai alagút Elért a 4-es metró Szent Gellért téri állomásához a déli alagútfúró pajzs is, amely eddig a megálló falazata elõtt állt; áprilisban kezdõdhet a Duna alatti alagútszakasz kialakítása. Ezzel befejezõdött az alagútépítés Budán, és a 7,5 kilométeres teljes, az Etele tér és a Keleti pályaudvar közötti elsõ szakasz alagútjainak fele elkészült. Petõ Szabolcs, a DBR szóvivõje elmondta, hogy az ilyenkor szokásos néhány hetes karbantartás után az elsõ pajzs áprilisban indulhat tovább a Duna alá, és amint elérte a pesti oldalt, a másik pajzs is megkezdheti négy-hat hetes útját. A Fõvám téri állomás építése jelentõsen felgyorsult az elmúlt hónapokban, várhatóan zökkenõmentesen fogadni tudja a pesti oldalra érkezõ pajzsokat. A vállalkozó, a Bamco konzorcium az északi pajzzsal a hatósági jóváhagyás birtokában már január elején megkezdte a budai oldalon még hátralévõ alagútszakasz építését, és a hónap közepére el is érte a Szent Gellért téri állomáshoz kapcsolódó peronalagutat. A déli pajzs csak ezt követõen indulhatott el, de megérkezése elõtt a kivitelezõnek még be kellett fejeznie az érintett állomásrész belsõ falazatát. A pajzsok most a Mûegyetem alá benyúló úgynevezett peronalagutakba érkeztek be. Amint az ál-
lomás és a peronalagutak teljes belsõ falazata elkészül, a pajzsok tovább haladhatnak a Duna alá. A pesti oldal építéséhez a kiszolgálóközpont néhány hónapon belül teljesen átköltözik a Szent Gellért téri munkaterületre: ott hozzák majd a felszínre a pajzsok által kitermelt földet, és onnan szállítják – óránként három-négy teherautóval – tovább a rakparton a Lágymányosi hídig, majd onnan a korábban is használt három hivatalos lerakóhelyre. A 4-es metró teljes beruházásának eddig 40 százaléka készült el. Mind a tíz állomás építése elõrehaladott állapotban van. Eddig a pajzsos módszerrel összesen 6218 méter alagút épült meg (északi és déli együtt, valamint az állomások és a bányászott mûtárgyak hoszsza). A két pajzs együtt csaknem 250 ezer köbméter földet termelt ki, és összesen mintegy 15 ezer munkaórát dolgozott.
Az összesen 19 kilométer felújított és 2,8 kilométer új villamospálya összekapcsolja a városközpontot a sûrûn lakott lakótelepes övezettel. A támogatásból lecserélik a jelenleg használt régi, 40 éves villamosokat 31 korszerû alacsony padlójú jármûre, valamint 45 korszerû megállót is építenek. A fejlesztés a város kelet-nyugati közlekedési tengelyének komplex átalakítását jelenti. A projekt befejezésének várható idõpontja 2011 vége. Magyarország több mint negyven nagyprojektet nevezett meg, ezek közül 22 rendelkezik már a kormány jóváhagyásával. A brüsz-
szeli döntéshozókhoz már 19-et ki is küldtünk, így az eddig elfogadott két villamosprojekten túl további 17 várja Brüsszel támogató döntését. Ezek mindegyike közlekedésfejlesztési vagy környezetvédelmi beruházás, és értéküknél fogva mind brüsszeli jóváhagyást igényel. A magyar nagyprojektek között olyan jelentõs közlekedési beruházások szerepelnek, mint a 4-es metró, a szegedi és a miskolci villamoshálózat fejlesztése, az M7-es autópálya, az M43-as gyorsforgalmi út építése, valamint a Kelenföld–Székesfehérvár vasútvonal fejlesztése.
SZTRÁDA A MAGYAR KÖZLEKEDÉS MELLÉKLETE
Elkerülõ út Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében valósulhat meg a 13. számú fõút Komáromot délrõl elkerülõ szakasza. A csaknem 2 milliárd forintos támogatással létrejövõ beruházásnak köszönhetõen a város 1. és 13 sz. fõúti átkelési szakaszainak forgalmi terhelése csökken, és a Komáromi Ipari Park teherforgalma a városból az M1 autópálya irányába vezetõdik ki. A kivitelezés európai uniós társfinanszírozással valósulhat meg. A beruházás megvalósítását indokolja a tervezett Komárom-Komárno közötti új közúti Duna-híd országos közúthálózattal történõ összekötése is. A kivitelezés befejezése 2010. június 30-án, az út forgalomba helyezése 2010. augusztus végén várható.
Burkolatmegerõsítés Megerõsítik a 4. számú fõút két szakaszának burkolatát. A két, összesen több mint 8,9 milliárd forint összköltségvetésû projekt 2010 õszére készül el. A program végrehajtása két ütemben történik, mindkét ütem megvalósulása után a fõút teljes Szabolcs-SzatmárBereg megyei szakasza képes lesz a 11,5 tonnás tengelyterhelés elviselésére. A Hajdú-Bihar megyei projekt keretében a már 2003-ban megépült, Hajdúszoboszlót elkerülõ szakaszig kell a 11,5 tonnás tengelyterhelésre való megerõsítést elvégezni, a 2x1 sávos szakasz hossza 26 km.
M0-tender A Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztõ Zrt. eredményt hirdetett az M0-s autóút nyugati szektor (10. sz. fõút–1. sz. fõút közötti szakasz) beruházás tervezésének elsõ lépéseivel kapcsolatban. A kiírt tenderre két pályázat érkezett. A nyertes UNITEF–ÚT-TESZT Konzorcium tervezésében tanulmányterv és környezeti elõzetes vizsgálati dokumentáció fog készülni, a szerzõdéses összeg 198 millió Ft + áfa.
M6-os alagút Folyamatos a munka az M6-os autópálya négy épülõ alagútjánál. Több mûszakban, folyamatosan halad a munka. Az A jelû alagútban hamarosan kezdik a beomlott szakasz helyreállítását. Most talajstabilizálást végeznek, aztán következhet az úgynevezett védõernyõs technika alkalmazása. A B jelû alagutat már teljesen átfúrták, ott a belsõ vasbetonhéj készül. A C jelûben még a fejtés folyik. A D jelûben is áttörték az egyik csövet, a másiknak körülbelül a 60 százalékánál tartanak. A hidakat szinte egész télen építették.
Kevesebb baleset, gyorsabb haladás
Kamionnal elõzni tilos! A közlekedési tárca a közlekedés további könnyítése és biztonságosabbá tétele érdekében újabb szakaszokra is kiterjeszti az elõzési tilalmat a 3,5 tonna össztömeget meghaladó tehergépjármûvek számára. A tehergépkocsikra vonatkozó elõzési tilalom kiterjesztésével a minisztérium célja, hogy még gyorsabbá és biztonságosabbá váljon a fõváros megközelítése és a fõváros irányából haladó forgalom is a személygépkocsival közlekedõk számára. A kísérleti jelleggel bevezetett korlátozás 2008 márciusa óta van érvényben az M1-es autópályán Tatabánya-Óváros csomópont és az M0-s csomópont között három szakaszon, összesen 33,6 km hosszban, valamint az M3-as autópályán Gödöllõ és a Budapest, Szentmihályi úti csomópont között 16,4 km hosszban, a fõváros felé vezetõ irányban. Most ez kiegészül újabb 50 kilométerrel az M1-es és az M3as autópálya jobb pályáján, illetve további 16,5 kilométerrel az M7-es autópályán. Így összesen 116,5 kilométeren lesz tilos az elõzés a nehéz tehergépjármûvek számára. A korlátozás tavalyi kísérleti jellegû bevezetését kedvezõ tapasztalatok kísérték: a forgalom
áramlása egyenletesebbé vált, a haladási sebesség 3 százalékkal nõtt a haladó sávban, valamint jelentõsen – felére, 4-6 százalékra – csökkent az elõzési tilalom alá vont szakaszokon a belsõ forgalmi sávban haladó tehergépjármûvek száma. Az M1-es és M3-as Budapest közeli szakaszain a teljes autópálya-hálózat napi 31 ezres átlagos forgalomnagyságának kétszerese, 50-70 ezer jármû halad át naponta, az M7-es érintett szakaszain pedig 45-50 ezer jármû/nap az átlagos forgalom. A közlekedés biztonságának növelése érdekében az elõzési korlátozás bevezetése mellett az elmúlt idõszakban több kormányzati intézkedés is történt,
A korlátozásban érintett autópálya-szakaszok: – M1-es autópálya (három szakaszon, mindkét irányban) 17,20–53,5 km között, – M3-as autópálya (mindkét irányban) 26,6–10,20 km között, – M7-es autópálya M1-M7 csomópont és Pusztazámor-Sóskút csomópont között (Bp. felõl), – M7-es autópálya Székesfehérvárt elkerülõ szakaszán az 57-es és a 64-es kilométer között (Bp. felõl) ezek együttes hatásának köszönhetõen csökkent a közlekedési balesetek száma. Az M1-es autópálya Hegyeshalomtól Budapestig vezetõ szakaszán több mint 20 százalékkal, ezen belül a TatabányaÓváros csomópont és M0-s közötti szakaszon több mint 30 százalékkal kevesebb baleset történt az eltelt egy év folyamán, míg a követési távolság be nem tartása miatti balesetek száma 40 százalékkal csökkent ezen a szakaszon.
A tárca vizsgálja a korlátozás további kiterjesztésének lehetõségét és dolgozik az intézkedés célzottabb, csak a kiemelkedõen terhelt napszakokra (így pl. a reggeli órákra) vonatkozó bevezetése lehetõségének megteremtésén. Hosszú távon még hatékonyabb megoldást jelenthet a dinamikus forgalomszabályozást biztosító, változtatható jelzésképû táblák kiépítése a teljes magyar autópálya-hálózaton.
Munkahelyeket õriznek meg a munkálatokkal
Válságban is épülnek az utak Az idei útépítésekkel százezer ember munkahelyének megõrzésére van mód a prognózisok szerint, ez is jelzi, hogy az útépítés válságkezelõ eszköz – jelentette ki Molnár Csaba közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter. A szaktárca vezetõje közölte: idén több mint 1000 kilométer út építése vagy megújítása kezdõdik meg, illetve folytatódik, összesen 1900 milliárd forintos beruházással.
Az elkerülõ utak egyike az Enesét elkerülõ szakasz a Gyõrt Sopronnal összekötõ 85-ös fõúton. A fejlesztés támogatási szerzõdését nemrég adta át a miniszter a Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztõ Zrt. képviselõjének. Mesterházy József, Enese polgármestere elmondta: a hét kilométeres elkerülõ szakasz beruházási költsége csaknem 13 milliárd forint, az összeg 85 százaléka európai uniós támogatás, a fennmaradó hányad hazai forrás. A kétszer kétsávos útsza-
kasz északról kerüli meg a települést, kivitelezése rövidesen megkezdõdik. A polgármester tájékoztatása szerint a településen naponta 15 ezer jármû halad át. A nagy forgalommal járó környezetterhelés csökkentéséhez és ezzel összefüggésben az ott lakók életkörülményeinek javításához járul hozzá az elkerülõ út. Molnár Csaba a közúti közlekedés idei fejlesztéseirõl közölte: egy éven belül hozzávetõleg 320 kilo-
méter gyorsforgalmi út építése kezdõdik, illetve folytatódik. Emellett több mint 200 kilométer fõutat erõsítenek meg. 900 kilométert felújítását tervezik a kistelepüléseket összekötõ úthálózatban. Megkezdõdik 28 kilométer elkerülõ út építése egyebek mellett Enesénél és Szelesténél, a 86-os fõút mentén. A 85-ös fõúton a csornai elkerülõ szakasz kivitelezése a nyomvonallal kapcsolatos viták elhúzódása miatt késõbb, várhatóan 2011-ben kezdõdhet meg.
6 MAGYAR KÖZLEKEDÉS Piaci barométer
2009. április 1.
Magyarországon is tesztelik az eljárást
Áramot termel az autópálya
Ismét, ha csak 1 százalékkal is, de bõvült a magyar fuvarpiac! A Magyarországról kivitt árumennyiség tovább csökkent. A legnagyobb visszaesést az egyedül mérhetõ, Olaszországba kivitt fuvarmennyiség „produkálta”, 12 százalékot. Az Ausztriába irányuló forgalom viszont majdnem megduplázódott, és megközelítette a 11 százalékot. A többi országba 1-1 százalékos csökkenés, illetve növekedés tapasztalható, vagyis lényeges változás nem mérhetõ. A beszállított áruknál szinte minden relációban párszázalékos a növekedés, a legnagyobb a román fuvarbõvülés, amely egyenesen megtriplázódott, és 12 százalékot tesz ki. Szintén sokat bõvült a cseh és az orosz piac, ez utóbbi a „piacvezetõ”, és egyensúlyban van a fuvarmennyiség az üres raktérrel. A mindig jelentõs spanyol relációban viszont most 4 százalékos csökkenés mérhetõ. Szerencsére ez az utolsó rossz hír, mert a többi országból nagyobb mennyiségû áru érkezett, mint a megelõzõ két hétben.
A jármûvek tömegüknél és mozgási energiájuknál fogva folyama- latfelújításoknál kísérleti jelleggel tosan hatást gyakorolnak az úttest burkolatára. Ez a hatás elsõ- akár már a nyáron mûködésbe lépsorban nyomás és vibráció. Az ilyen formában elnyelõdõ energia het az elsõ, áramot termelõ magyarveszendõbe megy. Az izraeli Innowattech cég kutatóinak eljárásá- országi autópálya-szakasz. val azonban jelentõs része árammá alakítható. Az Állami AutópáEhhez azonban a felmerülõ kérlya-kezelõ Zrt. kísérleti jelleggel már idén telepíteni szeretné egy dések és az együttmûködés feltéhazai autópálya-szakaszon a rendszert – értesült az Index. teleinek tisztázása mellett a hazai A ra’ananai székhelyû Innowattech fogyasztását fedezi. A kutatók azt szakembereknek is meg kell bizoalternatív energiatermelõ rendszeré- is megbecsülték, hogy ha Izrael nyosodniuk a rendszer megbízható nek lelkét a cég által kifejlesztett pi- összes szóba jöhetõ gyorsforgalmi mûködésérõl. Bár az egyeztetések ezoelektromos generátorok új gene- útszakaszát piezoelektromos gene- még kezdeti stádiumban járnak, a rációja alkotja (Innowattech Piezo rátorokkal szerelnék fel, a megter- társaság idei fenntartási tervei alapElektric Generator – IPEG). A pie- melt energia óránként megközelí- ján az 1 km hosszú kísérleti szakasz zoelektromosság jelenségét a Curie tõen 250 MWh lenne, ami nem el- legvalószínûbb helyszíne az M3-as testvérek fedezték fel 1880-ban: ha hanyagolható mennyiség (a paksi autópálya Mogyoródhoz közel esõ része lehet, ahol várhatóan júliusbizonyos kristályfajtákat, például atomerõmû 1970 MWh-ra képes). A számítások szerint az Inno- ban kezdõdik a burkolat cseréje. kvarcot vagy turmalint nyomás alá Ha a technológia itthon is beváhelyeznek és deformálnak, akkor a wattech technológiájával megterkristályok felszínén elektromos töl- melt 1 KWh energia költsége igen lik, a forgalmasabb autópálya-szatések jelennek meg. Késõbb azt ta- kedvezõ, vetekszik a szél- és geoter- kaszok bekapcsolásával jelentõs pasztalták, hogy mindez fordítva is mikus erõmûvekével. A beruházás a kapacitással bõvülhet a hazai enermûködik, tehát ha a kristályt elekt- cég által közölt adatok szerint 6-12 getikai rendszer. Szakmai becsléromágneses térbe helyezik, akkor év alatt megtérül, ami a legjobb a sek ugyan még nem ismeretesek, annak alakja deformálódik. A jelen- ma ismert energiatermelõ rendsze- de az így nyerhetõ elektromos telségre számos, ma is használt tech- rek között. A piezogenerátorok al- jesítmény rövid idõ múlva akár a nológia épül, ezen az elven mûköd- kalmazása környezetbarát, és hatás- 100 megawattos nagyságrendet is nek többek között a kvarckijelzõk fokuk lényegében független az idõ- elérheti. Az Innowattech eljárásának lejárási viszonyoktól vagy a földrajzi és a különbözõ nyomásérzékelõk. Az izraeli kutatók alapfeltétele- körülményektõl. Mivel a berende- hetõségei már most túlmutatnak az zése az volt, hogy a piezoelektro- zésnek nincs mozgó alkatrésze, mû- autópályákon és a forgalmas gyorsmosság elvén mûködõ, kis méretû ködése igen megbízható, élettartal- forgalmi utakon. A cég speciális piezoelektromos generátorokat fejgenerátorok az úttest burkolata alá mát huszonöt évre becsülik. Az aszfalthoz és betonhoz egy- lesztett ki a vasúti sínekre és a rehelyezve képesek lehetnek felfogni és árammá átalakítani annak a formán illeszthetõ rendszert új utak pülõterek felszállópályájára jutó mechanikus energiának a jelentõs építésénél, illetve a régiek burkolat- vibrációs energia átalakításához is. A generátorok speciális változarészét, amelyet a nagy sebességgel cseréjénél célszerû telepíteni. Fonközlekedõ jármûvek nyomás és tos tulajdonsága, hogy az útfelület tai a felettük elhaladó jármûvek sevibráció formájában adnak le. A alatt 6-10 cm-re levõ generátorok bességét, súlyát és a forgalom nagyHaim Abramovich professzor által nem termelnek hõt, nem növelik a ságát is képesek mérni. Az általuk vezetett csapatnak többéves kuta- nyomvályúk kialakulásának veszé- megtermelt áram a téli idõszakban tómunkával sikerült egy olyan ké- lyét és egyáltalán nem befolyásolják az úttest jégmentesítésére fordítható egy speciális hõtermelõ modul közszüléket kifejlesztenie, amely állí- a jármûvek menettulajdonságait. Az új technológia iránt termé- beiktatásával. Az új technológiával tásuk szerint jó hatásfokkal képes szetesen világszerte óriási az érdek- kapcsolatban olyan elképzelések is erre az energiaátalakításra. A laboratóriumi kísérletek után lõdés. A rendszer hazai felhasználá- napvilágot láttak már, amelyek sze2009 februárjában kezdték a külté- sának feltételeit az elmúlt hetekben rint a generátorok nem csupán a járri vizsgálatokat. Miután ezek sike- az Állami Autópálya-kezelõ Zrt. is mûvek mozgásának járulékos enerresnek bizonyultak, hozzáfogtak a vizsgálni kezdte, és már fel is vette giáit hasznosíthatják, hanem a fortechnológia elsõ telepítésének elõ- a kapcsolatot az izraeli cég képvise- galmas bevásárlóközpontokban készítéséhez. A várhatóan idén áp- lõivel. Winkler-Virág András, az vagy sétálóutcákban a burkolat alá rilisban induló beruházást az izrae- ÁAK Zrt. szóvivõje elmondta, helyezve a nyüzsgõ embertömeget li állami útépítõ vállalattal valósít- hogy a 2009-ben esedékes burko- is munkára foghatják. ják meg az ország egyik forgalmas autópálya-szakaszán. A piezoelektromos generátorokat ugyanis elsõsorban olyan pályarészeken Az autópályák környezetében nem csupán a burkolatra jutó nyomás és érdemes elhelyezni, ahol viszonyvibráció formájában találkozhatunk fel nem használt energiatartalélag sok jármû közlekedik, hiszen a kokkal. A nagy sebességgel haladó, méretes jármûvek keltette széllömegtermelt energia mennyisége kések szintén kiaknázásra váró forrást jelentenek. Már most léteznek ezzel egyenes arányban növekszik olyan megoldások (mint például az úttest mentén elhelyezett vertiká(ez az összefüggés a jármûvek tölis és az utak fölött telepített horizontális turbinák), amelyek pontosan megére is igaz). ezeket az intenzív légáramlatokat igyekeznek hasznosítani. AngliáA számítások szerint egy viban, Hollandiában és Kínában már élesben mûködõ rendszerek egész szonylag nagy forgalmat lebonyosora igazolja az elgondolás helyességét. A nyilvánosságra hozott adalító, 1 km hosszú autópálya-szatok szerint egy-egy út mellett felállított szélkerék a forgalom és az idõkasz egy óra alatt 500 KWh enerjárás függvényében akár 6-10 ezer kWh termelésére is képes egy év giát képes megtermelni, ami nagyalatt, ami elegendõ az érintett útszakasz megvilágításához. jából 600 háztartás átlagos áram-
Szélturbinák a sztrádák mentén
MAGYAR KÖZLEKEDÉS 7
2009. április 1.
A gazdasági válság Költségcsökkentés ESRI ArcLogistics™ szoftverrel! ellenére fejleszt a Goodyear Járatkezelési és menetrend-tervezési megoldás flottamenedzsmenthez – Gyors útvonal- és menetrendtervezés az egyéni üzleti folyamatok, jármûkapacitások és az úthálózat sajátosságainak figyelembe vételével. – Saját vagy harmadik féltõl származó utcahálózat-térképpel egyaránt használható. – Az optimális tervezés csökkenti a jármûflotta üzemanyag-felhasználását és károsanyag-kibocsátását, emellett a sofõrök elszámoltatatása is egyszerûbbé válik. Az optimális útvonaltervezésen alapuló hatékony flottamenedzsment napjainkra számos üzleti vállalkozás és önkormányzat számára már alapvetõ fontosságú, hiszen a technikai rendszerek adottak a feladathoz, elõnyei pedig igen sokrétûek: üzemanyagfogyasztás csökkentése, kisebb munkaerõigény, a jármûpark alacsonyabb fenntartási költségei – mindez hosszútávon is fenntartható alapokon.
A saját network datasetek egyszerûen importálhatók ArcLogistics 9.3-ba.
Az ESRI ArcGIS platformjára épülõ, az üzleti életben már számos esetben bizonyított ArcLogistics megoldás egy igen hatékony útvonal- és menetrendtervezõ rendszer, többpontos (multistop) és többjármûves, egyéni igényeket is figyelembe vevõ tervezési problémák kezelésére.
Hatékony útvonal- és menetrendtervezés Az ArcLogistics segítségével az útvonaltervezési és menetrend-kialakítási feladatokat az ügyféligények, szervezeti belsõ folyamatok és a valós utcaviszonyok figyelembevételével végezheti el és optimalizálhatja. Az optimálisan kialakított útvonaltervek alacsonyabb üzemanyagfogyasztást és kevesebb szükséges munkaórát jelentenek, miközben a jármûveket is kíméli; az ArcLogisticset felhasználva így képes lesz már meglévõ erõforrásaiból a maximumot kihozni. Az ArcLogisticsszel jármûveihez az egyes útszakaszokra jellemzõ vezetési idõbõl számított optimális megállóhely-sorozatot rendelhet, nagyban növelve a mûködési hatékonyságot.
Ha olyan megoldás érdekli, amely képes helyszínek keresésére, megállóhelyek jármûvekhez rendelésére és sorrendezett megállóhelyek kialakítására olyan faktorokat figyelembe véve, mint idõ, költségek, kapacitás és termelékenység, akkor az ArcLogistics a megoldás, hogy idõt és pénzt takarítson meg.
Az ArcLogistics segítségével: – Idõt takaríthat meg az útvonaltervek és menetrendek kialakítása során, miközben figyelembe veheti az üzletére jellemzõ folyamatokat. – Csökkentheti jármûparkja üzemanyag-fogyasztását és károsanyag-kibocsátását. – Módosulás esetén a menetrendet még aznap megváltoztathatja. – Akár 10-15% üzemanyagfogyasztás-csökkentés, sokkal kevesebb károsanyag-kibocsátás. – Igényekhez alakíthatja – nincsenek többnapos átállási számítások. Ha szeretne többet megtudni az ArcLogistics-ról, alkalmazásának feltételeirõl és lehetõségeirõl, keresse az ESRI Magyarország Kft.-t a +361-428-8056-os számon vagy írjon a
[email protected] e-mail címre. www.esrihu.hu/logisztika
Ha nem fogynak az autók, nincs akkora kereslet az autógumik iránt sem. Nem csupán a beszállítói igények csappantak meg, a másodlagos fogyasztók is egyre inkább kitolják a gumicserét.
A magyar piacon harmadik helyen álló Goodyear-csoport (Goodyear, Dunlop, Fulda, Sava, Debica márkák) világszerte és Magyarországon is megérezte a válságot, a tavalyi utolsó negyedévben a 2007-es eredményekhez viszonyítva 4 millió abronccsal kevesebbet értékesítettek kereskedõi. Bár éves szinten 425 millió dolláros adózás elõtti eredményt könyveltek el, a negyedik negyedévet 32 millió dolláros veszteséggel zárták (2007-ben az eredmény 582 millió dollár volt, az utolsó negyedévben 141 millió dollár). Magyarországot az átlagnál jobban érintette a visszaesés: míg 2008 utolsó három hónapjában a személyautók értékesítése Európában 20 százalékkal zuhant, addig nálunk 23 százalékos volt a negatívum. Ugyanez a tendencia érvé-
nyesült az abroncsok piacán is: az európai 10 százalékos visszaesés nálunk 13 százalékos volt. A gumigyártók tudomásul veszik az autóipar nehézségeit, ám pánik helyett a Goodyear tovább fejleszt, hisz a kiút a válságból csak elõre vezet. Bár jelentõsen visszaesett az európai újautó-piac, a gumigyártók a tavasz beköszöntével sorra mutatják be újabb modelljeiket. A Goodyear világszerte 50 terméket vezet be, nálunk mostantól három új gumit kínálnak, egy különleges kettõs futófelületû esõgumit, az OptiGripet, egy zöldgumit, illetve egy olcsóbb minõségi abroncsot a szlovén Sava kínálatában. A Goodyear új OptiGrip autógumija megkapta a Luxemburgi Üzleti Társaság innovációs díját! Az abroncsot 21 pályázó közül választotta a legjobbnak a zsûri. A SmartWear technológia lényege, hogy a futófelület kopásával a mintázat nem tûnik el, hanem a különbözõ vegyi rétegeknek köszönhetõen átalakul, új csatornák jelennek meg, amelyek kopottan is biztosítják a vízelvezetést.
8 MAGYAR KÖZLEKEDÉS
2009. április 1.
