Bük Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája

Bük Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája

KÉSZÍTETTE: DEXINVEST MAGYARORSZÁG KFT. 2009. OKTÓBER

TARTALOM 1.

BEVEZETÉS .................................................................................................................... 4 1.1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ ........................................................................................ 4

2.

HELYZETELEMZÉS .......................................................................................................... 5 2.1. A VÁROS HELYE A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN............................................................ 5

3.

TELEPÜLÉS-SZINTŰ HELYZETÉRTÉKELÉS ....................................................................... 9 3.1 BÜK GAZDASÁGÁNAK JELLEMZŐI ............................................................................ 9 3.1.1. KORÁBBI ÉVEK GAZDASÁGI FEJLŐDÉSE ............................................................. 9 3.1.2. JELENLEGI GAZDASÁGI SZERKEZET, ÁGAZATI JELLEMZŐK ................................10 3.1.3. MEZŐGAZDASÁG ...............................................................................................12 3.1.4. IPAR ..................................................................................................................13 3.1.5. MUNKAERŐ-PIAC SAJÁTOSSÁGAI ......................................................................14 3.1.6. AZ IDEGENFORGALOM SZEREPE A TELEPÜLÉS FEJLŐDÉSÉBEN ........................23 3.1.7. A SZOLGÁLTATÓIPAR JELLEMZŐI BÜK TELEPÜLÉSEN........................................32 3.1.8. GAZDASÁGSZERVEZŐ- ÉS PÉNZINTÉZETEK ......................................................34 3.2. BÜK TÁRSADALMI JELLEMZŐI .................................................................................34 3.2.1. A LAKOSSÁGSZÁM ALAKULÁSA..........................................................................34 3.2.2. A NÉPESSÉG STRUKTÚRÁJA..............................................................................36 3.3. BÜK KÖRNYEZETI ÁLLAPOTA ..................................................................................40 3.3.1. A TELEPÜLÉSSZERKEZET TÖRTÉNELMI ALAKULÁSA ..........................................40 3.3.2. TERÜLETMEGOSZLÁS, BEÉPÍTÉSI MÓDOK .........................................................42 3.3.3. AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÉRTÉKEI......................................................................47 3.3.4. VÉDETT TERMÉSZETI ÉRTÉKEK .........................................................................49 3.3.5. A TELEPÜLÉS MŰSZAKI INFRASTRUKTURÁLIS ELLÁTOTTSÁGA ..........................50 3.4. KÖZSZOLGÁLTATÁSOK ...........................................................................................57 3.4.1. OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK ...................................................................................57 3.4.2. EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS ..................................................................................59 3.4.3. SZOCIÁLIS ELLÁTÁS...........................................................................................61 3.4.4. KULTURÁLIS ÉS SPORTÉLET..............................................................................62 3.5. SWOT ANALÍZIS.......................................................................................................66

4.

VÁROSRÉSZEK TERÜLETI MEGKÖZELÍTÉSŰ ELEMZÉSE ..................................................68

4.1. FELSŐBÜK..............................................................................................................68 4.2. KÖZÉPBÜK .............................................................................................................70

2

4.3. ALSÓBÜK................................................................................................................71 4.4. BÜKFÜRDŐ .............................................................................................................72 4.5. SZEGREGÁCIÓVAL VESZÉLYEZTETETT TERÜLETEK................................................73 4.5.1. A VÁROSRÉSZEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE ................................................75 5.

STRATÉGIA.....................................................................................................................80

5.1. BÜK VÁROS JÖVŐKÉPE 15 ÉVES TÁVLATBAN .........................................................80 5.1.1. A JÖVŐKÉP ELÉRÉSE ÉRDEKÉBEN MEGHATÁROZOTT CÉLOK............................81 5.2. VÁROSRÉSZI CÉLOK...............................................................................................89 5.3. ILLESZKEDÉS A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓHOZ, TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVHEZ ..........................................................................................................91

5.4. A CÉLRENDSZER KOHERENCIÁJA ...........................................................................91 5.5. AKCIÓTERÜLETEK KIJELÖLÉSE ...............................................................................94 5.6. ANTI-SZEGREGÁCIÓS PROGRAM .........................................................................102 5.7. FENNTARTHATÓ KÖRNYEZETI FEJLŐDÉS PROGRAMJA.........................................110 5.8. A STRATÉGIA ILLESZKEDÉSE A KORÁBBAN ELFOGADOTT FEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOKHOZ .............................................................................................................111

6.

A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA .........................................................................119

6.1. INGATLANGAZDÁLKODÁSI TERV ...........................................................................119 6.2. NEM INGATLANFEJLESZTÉSI JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK .....................................121 7.

PARTNERSÉG ...............................................................................................................122

7.1. A VÁROSREHABILITÁCIÓS TERV ELKÉSZÍTÉSE ÉS VÉGREHAJTÁSA SORÁN LEZAJLOTT PARTNERSÉGI EGYEZTETÉSEK...............................................................................................122

7.2. AZ EGYEZTETÉS MENETE .....................................................................................123 7.3. SZERVEZETI KERETEK..........................................................................................124 7.3.1. A VÁROSFEJLESZTÉS JELENLEGI SZERVEZETI RENDSZERE ............................124 7.3.2. A VÁROSFEJLESZTÉS TERVEZETT SZERVEZETI RENDSZERE ...........................125 7.4. TELEPÜLÉSKÖZI KOORDINÁCIÓ MECHANIZMUSAI .................................................130 8.

MONITORING ...............................................................................................................132

3

1. BEVEZETÉS

Bük a 2007-es év közepéig Vas megye három nagyközségének egyike volt (Jánosháza és Vép mellett), számos tekintetben meghaladva a többi község, sőt egyes városok fejlettségi mutatóit is. Több szempontból is indokolttá vált, hogy a település városi rangra emelkedjen. Hosszú várakozás után 2007 januárjában a nagyközség önkormányzata úgy határozott, hogy benyújtja a várossá nyilvánítási kérelem dokumentációját az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumhoz. A kérelem sikeresnek bizonyult. Bük 2007. július 1-től viselheti a városi címet a köztársasági elnök döntése alapján. A várossá avatási ünnepséget 2007. szeptember 08-án tartották. Bük 2006-ban még nagyközségként készíttette el településfejlesztési koncepcióját. A fejlesztéspolitikában bekövetkezett változások okán szükségessé vált a dokumentum felülvizsgálata és aktualizálása. A feladattal Bük Nagyközség Önkormányzata a HHP Contact Tanácsadó Kft. bízta meg. A végleges dokumentum, mely a „Bük Nagyközség Aktualizált Településfejlesztési Koncepciója”1 nevet viseli, 2007 márciusában készült el. E dokumentum szellemében és tartalmában jelen Integrált Városfejlesztési Stratégia elődjének tekinthető, amely a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Területfejlesztésért és Építésügyért felelős Szakállamtitkársága által kiadott „Városfejlesztési Kézikönyv”-ben meghatározott módszertan szerint került átdolgozásra, valamint a Településfejlesztési koncepció elkészítése óta rendelkezésre álló új adatokat tartalmazza.

1.1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Bük városnak lehetősége van igénybe venni a Nyugat-dunántúli Operatív Program városfejlesztési forrásait. Régiós szinten a 2009-2010-es időszakban 2,67 milliárd Ft pályázati támogatás érhető el városrehabilitációs célra a nem megyei jogú városok számára, egyenként maximálisan 540 millió Ft-os támogatási kerettel. A pályázó városok kötelesek a megújított, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Területfejlesztésért és Építésügyért felelős Szakállamtitkársága által kiadott „Városfejlesztési Kézikönyv”-ben foglaltaknak megfelelő tartalmú Integrált Városfejlesztési Stratégiát (IVS) elkészíteni a fejlesztések megalapozására. A városfejlesztési tervezésbe a közelmúltban bevezetett IVS olyan komplex városfejlesztési rendszerek strukturálását célzó tervtípus, amely alapstratégiaként megteremti a városfejlesztési irányítás/kormányzás további tervdokumentumainak alapját, és létrehozza a középtávú társadalmi, gazdasági és térbeli fejlesztés fenntartható kereteit.

1

HHP Contact Tanácsadó Kft.: Bük Nagyközség Aktualizált Településfejlesztési Koncepciója, 2007

4

A városfejlesztési alapstratégia - mint egy reális, megvalósítható, integráló terv - alapján kidolgozásra kerülhetnek a szektorális intézkedési tervek, illeszthető lesz a térbeli tervezés és szabályozás, kidolgozhatóak az akcióterületi tervek, és azon belül az egyes projektek és megvalósíthatósági tanulmányok. A tervezés lehetőségei kibővülnek, hatékonyabb és ösztönzőbb lesz a közpénzek felhasználása, ezzel sikeresebbé válhatnak a városirányítás által generált fejlődési folyamatok. Jelen Integrált Városfejlesztési Stratégia elkészítését Bük Város Önkormányzata kezdeményezte, a feladattal pedig a Dexinvest Kft.-t bízta meg. E dokumentum a város 2007-ben véglegesített területfejlesztési koncepciójára2 épül és a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Területfejlesztésért és Építésügyért felelős Szakállamtitkársága által kiadott „Városfejlesztési Kézikönyv”-ben foglaltak szellemében került kidolgozásra. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia elbírálásánál fokozottan figyelembe veszik a konzisztenciát és a koherenciát az eddig már elkészült tervekkel, valamint a partnerség folyamatát az anyag elkészítése és elfogadása során. Ezekre tekintettel a dokumentum nagyban építkezik a város eddig elfogadott fejlesztési stratégiáira, ezeket csak azokkal a részekkel egészíti ki, amelyeket a hatályos módszertani kézikönyv további elvárásként fogalmaz meg. A készítők remélik, hogy ezzel, valamint a széleskörű partnerséggel minden érintett szereplő számára elfogadható, 7-10 évre szóló stratégia kerül elfogadásra.

2. HELYZETELEMZÉS

2.1. A VÁROS HELYE A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN Nyugat-Dunántúl tervezési-statisztikai régió az ország nyugati határszélének három megyéjét, Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyéket foglalja magában. Az észak-dél irányban hosszan elnyúló régió - egyedülálló módon - négy országgal határos: Szlovákiával, Ausztriával, Szlovéniával és Horvátországgal. Keleti, illetve déli határán Dél-dunántúli és Közép-dunántúli régiók helyezkednek el. Országon belüli sajátossága, hogy területén 5 megyei jogú város (Győr, Sopron, Szombathely, Zalaegerszeg, Nagykanizsa) található.

2

HHP Contact Tanácsadó Kft.: Bük Nagyközség Aktualizált Településfejlesztési Koncepciója, 2007

5

Forrás: Nyugat- dunántúli Operatív Program

Nyugat-Dunántúl az ország területének 12,2 százalékát fedi le, területe 11 329 km2. Az ország településeinek ötöde, népességének mintegy tizede él a régióban. A Kisalföld kivételével településhálózatát a törpe- és az aprófalvak kiugróan magas száma jellemzi. A sűrű településhálózat eredményeként a 100 km2-re jutó településszám a régiók közül itt a legmagasabb (5,8). A településhálózatot Nyugat-Dunántúlon 33 város és 622 község alkotja. A települések háromnegyedén 1000 fő alatti a népességszám. Területi egység

- 500- 1000- 500010000Terület Települések Városok Lakosságszám 499 999 4999 9999 száma száma (ezer fő) km2 fős települések aránya, %

GyőrMosonSopron

4 208

182

11

440,1

29,7 25,8 41,8

0,5

2,7

Vas

3 337

216

12

226,3

60,2 24,5 12,5

0,5

2,3

Zala

3 784

257

10

296,7

59,9 22,2 16,0

0,8

1,1

NyugatDunántúl

11 329

655

33

1.003,1

51,6 24,0 21,7

0,7

2,0

Forrás: KSH

6

Az urbanizációs szint, vagyis a városi térségekben élő lakosság aránya a Budapest és Pest megye nélkül számolt országos átlag közelében van (a régióban ez az arány 55,4%, míg a Budapest és Pest megye nélküli magyar átlag 57,3%). A városlakók aránya Vas megyében a legmagasabb és legalacsonyabb Zalában. Mindhárom megyében jelentős ezen túl a megyeszékhelyek népességkoncentrációja. A régió északi részén viszonylag magasabb népességszámú (2000 fő feletti) települések jöttek létre, középső és déli területein viszont zömmel kistelepülések fekszenek. A szétaprózódott településszerkezet kialakulásában jelentős szerepet játszottak a domborzati és topográfiai adottságok. Vas megyében az 1.000 fő alatti településnagyság jellemző. Bár az egész régióban inkább városhiányról beszélhetünk, és vannak kifejezetten városhiányos kistérségek (például Őrség-Göcsej), ami nehezíti a közfunkciók megfelelő színvonalú szervezését. Vas, Zala megyében és Győr-Moson-Sopron megye déli részén megfigyelhető a városi funkciók részleges hiánya, valamint az aprófalvak elnéptelenedése. Az egymás szomszédságában elhelyezkedő települések közti funkcionális kapcsolatokra irányuló vizsgálatok szerint a régióban Győr központtal alakult ki agglomeráció, a vonzáskörzetébe tartozó 28 településsel együtt. Szombathely, valamint Zalaegerszeg egyegy agglomerálódó térség központja 30, illetve 28 vonzott településsel, előbbiek közé Bük is beletartozik.

7

Vas megye az ország harmadik, a nyugat-dunántúli régiónak pedig legkisebb kiterjedésű megyéje. 216 település található itt, amely az ország helységeinek 6,9 %-át, a régióban lévők pontosan egyharmadát teszi ki. A megyében 12 település rendelkezik városi ranggal, Szombathely megyei jogú város. A megyében kilenc statisztikai kistérség kialakítására került sor. A településhálózat fő jellemzője az 500 fő alatti települések dominanciája. A sajátos településstruktúrát jellemzi, hogy a 216 település közül 130 lakossága nem haladja meg az 500 főt (települések 60 %-a sorolódik ebbe a kategóriába). A városok átlagos népessége (18 800 fő) alacsonyabb az országos átlagnál. Egyik város lakosságszáma sem éri el a százezret. Egyedül Szombathely lélekszáma 80 ezer fő, négy városé (Sárvár, Körmend, Celldömölk, Kőszeg) 10 és 15 ezer közötti, míg Szentgotthárdé valamivel tízezer alatt marad. Vasvár, Csepreg és Répcelak lakossága az ötezer főt sem éri el. A kistérségek centrumtelepülései városok. Egy városra 18 falu jut, ami hasonló a régiós átlaghoz, ugyanakkor több, mint másfélszerese az országosnak A Csepregi kistérségben (jelzőszáma 4802) 17 település található, ebből kettő város (Bük, Csepreg), és 14 község. Ennél kevesebb számú település Vas megyében csak a kőszegi és a szentgotthárdi kistérségben van (1. táblázat). A kistérség településhálózata sűrű, 100 k m2re 8,6 település jut, ami magasabb az egyébként nagy településsűrűségű Vas megyénél (6,6), és több mint kétszerese az országos átlagnak. A kistérség, hasonlóan a megyéhez, erősen aprófalvas szerkezetű. A Csepregi kistérség a harmadik leginkább aprófalvas kistérség (70,6 %), ennél magasabb arányt csupán az Őriszentpéteri (81,8 %) és a Körmendi (80 %) kistérség mutat. A 17 településből 15 lakossága nem éri el az ezer főt, közülük 12 lakossága 500 fő alatti. Lakosságszámot tekintve mindössze Bük (3360 fő) és Csepreg (3551 fő) tartozik a nagyobb települések közé. A Vas megyei kistérségek településszerkezete, 2007 A települések száma népességnagyság-kategóriák szerint Kistérség

Település

Ebből: város

–499

1 000–4 999

500–999

5 000–9 999

10 000–49 999

50 000–

Celldömölki

28

1

17

9

1

–

1

–

Csepregi Körmendi Kőszegi

16 25 15

2 1 1

12 20 10

2 1 2

2 3 2

– – –

– 1 1

– – –

Őriszentpéteri Sárvári

22 32

1 2

18 14

3 12

1 5

– –

– 1

– –

Szentgotthárdi Szombathelyi Vasvári

15 40 23

1 1 1

10 16 14

4 13 8

– 10 1

1 – –

– – –

– 1 –

216

11

131

54

25

1

4

1

Összesen

Forrás: Vas megye statisztikai évkönyve 2007, KSH Megjegyzés: Vépet 2009-ben várossá nyilvánították

A nagy településsűrűség és az aprófalvak nagy aránya következtében a kistérségben a települések átlagos népessége csupán 669 fő, ez a megyében az őriszentpéteri és a vasvári kistérség után a legkisebb. 2005-ben a kistérség az őriszentpéteri térség után a megyében a legkevésbé urbanizált kistérség volt, mivel a városlakók aránya csupán 31,4 %.

8

A Vas megyei kistérségek népességi adatai, 2007 Kistérség

Népsűrűség (fő/km2)

Települések Városok az év végén, fő

Celldömölki 53,5 906 Csepregi 57,9 669 Körmendi 65,6 868 Kőszegi 98,8 1 218 Őriszentpéteri 22,2 308 Sárvári 61,0 1 147 Szentgotthárdi 63,8 993 Szombathelyi 175,0 2 828 Vasvári 38,3 623 Vas megye 78,5 1 212 Forrás: Vas megye statisztikai évkönyve 2007, KSH

11 257 6 814 12 128 12 021 1 226 17 591 8 979 79 300 4 466 153 782

Városlakók aránya (%)

44,4 31,4 55,9 65,8 – 47,9 60,3 77,6 – 58,5

3. TELEPÜLÉS-SZINTŰ HELYZETÉRTÉKELÉS

3.1. BÜK GAZDASÁGÁNAK JELLEMZŐI

3.1.1.

KORÁBBI ÉVEK GAZDASÁGI FEJLŐDÉSE

A Vas megyei falvak közül Bük egyértelmű nyertese volt a rendszerváltásnak. 1992-ben Bük nagyközség a Büki Gyógyfürdő Vállalat által kezelt vagyon 50 %-nak tulajdonosa lett (a másik fele Vas megyénél maradt). A létrejött Büki Gyógyfürdő Rt. jóvoltából Bük közvetlenül is részesült a bevételekből és immár meghatározhatta ennek a kivételes értéknek a jövőjét is. A rendszerváltás után Bük gazdaságában is leépült a mezőgazdaság és az ipar, majd más üzemméretben (zömmel kis- és középvállalkozások formájában) szinte azonnal újjáéledtek. A község termőföldjei a privatizáció és a kárpótlás révén magánkézbe kerültek, a Lenin Mtsz. új névvel (Büki Mezőgazdasági Szövetkezet) továbbra is folytatta tevékenységét, azonban a mezőgazdasági termelés bérbeadás útján, családi gazdaságok keretei közt történik. E családi gazdaságok szinte csak gabona- és takarmánynövények termesztésével foglalkoznak, az állattenyésztés erősen visszaesett. A kis üzemméretből fakadóan a termények feldolgozottsági mértéke alacsony, kialakultak  turizmus miatt igen jelentős  a helyi piacra termelő élelmiszeripari bázisok csírái (pékségek, hentesüzlet stb.). Az ipar termelési és tulajdonosi szerkezete is megváltozott, a jelentősebb ipari üzemek mindegyike megszűnt vagy jelentéktelenné zsugorodott. Ez lett a sorsa a Csepregi Állami Gazdaság hűtőházának és jégkrém üzemének, és Bük 1999-ig komolyabb ipari létesítmény nélkül maradt. Ekkor ezen az elhagyott ipartelepen építette fel állateledel-gyárát a Nestlé Hungária Kft. és alig egy hónappal később a vele a csomagolásban és a szállításban

9

kooperáló osztrák érdekeltségű VOG Kft. Megtelepedésüket az önkormányzat aktívan szorgalmazta, mivel munkaerőigényükkel és tetemes iparűzési adóikkal csökkentették Bük egyoldalúan a turizmusra épülő, s így annak konjunkturális hatásaira felettébb érzékeny gazdasági szerkezetét. A Büki Palackozó Gazdasági Társulást 1990-ben adták el az osztrák érdekeltségű JUVINA-nak, aki a sikeres termékstruktúra-váltással (az üdítőitalok helyett a BOMBA energiaital forgalomba hozatala) felfuttatta ugyan a céget, de 2004-ben a vevőpiac közelébe, Budapestre helyezte a termelést, így a büki üzem ma üresen áll az alsóbükön. Ami a kisipart illeti, megszűnt ugyan a Vegyesipari Ktsz., de a lakosság viszonylag magas életszínvonala által támasztott kereslet révén a kisiparosok száma nőtt, 1993-ban elérte az 50-80 főt, míg 2005-ben már 105 iparban érdekelt egyéni vállalkozót írt össze a statisztika. Tényleges számuk ennél némileg nagyobb lehet, mert akadnak olyanok, akik főállásuk mellett folytatnak ilyen jellegű magántevékenységet. A primer és szekunder szektor átmeneti visszaesésével, átstrukturálódásával szemben a tercier szektorban töretlen volt a fejlődés, ami egyúttal az egész települést is megóvta a gazdasági recessziótól. Az egyéb ágazatok szinte csak a gyógyturizmust és a hozzá kapcsolódó háttérszolgáltatásokat jelentik. A gyógyfürdő látogatottsága a rendszerváltás utáni néhány évben némileg visszaesett, de aztán állandósult a kb. 900 ezer fő/év. A kissé elavult komplexumot 2001-2003 között - a Széchenyi-terv segítségével - közel 2,5 milliárd forintnyi összegből bővítették, modernizálták, új arculatot adtak neki. Ez a beruházás a legnagyobb volumenű volt a fürdő történetében. A gazdasági élet szereplői minőségi és mennyiségi értelemben is diverzifikálódtak az 1990es évtizedben, napjainkban pedig egy újrainduló tőkekoncentráció indult meg szinte minden gazdasági ágazatban, amelyek méreteik folytán folyamatosan igénylik és vonzzák a büki és a környékbeli aktív keresőket. Napjainkban Bük gazdasága nem csak a város, hanem egy tágabb térség munkaerő-piaci stabilitásának elsődleges letéteményese, egészséges állapota és fejlődési iránya döntően meghatározza a Répce menti helységek társadalmi egyensúlyát.

3.1.2.

JELENLEGI GAZDASÁGI SZERKEZET, ÁGAZATI JELLEMZŐK

Egy település gazdasági térszervező erejének, és rajta keresztül megvalósuló munkaerő vonzó hatásának nagyszerű indikátora az adott helységben működő vállalkozások mennyiségi és minőségi jellemzőinek feltárása. A gazdasági egységek számának és mértének megadásával meghatározható egy nagyobb társadalmi-gazdasági egységben (megyében, régióban stb.) betöltött tényleges súlya, míg az általuk igényelt munkaerő ismeretében egy kisebb térségben elfoglalt relatív expozíciója. Bük gazdaságának a Csepregi kistérségen belüli súlyát leginkább az reprezentálja, hogy Csepreggel közösen a kistérség regisztrált vállalkozások 70 %-át összpontosítják úgy, hogy közben Bük és Csepreg között is másfélszeres a különbség.

10

Regisztrált vállalkozások számszerű jellemzői Bükön és az egyes Vas megyei területi szinteken, 2007

Vállalkozási típusok (db, illetve átlag)

Bük

Regisztrált vállalkozások száma 750 Ebből: Társas 166 Egyéni 584 1 000 lakosra jutó regisztrált 223 vállalkozás Forrás: Vas Megyei Statisztikai Évkönyv, 2007

Vas megye 2000 főnél községe népesebb i községei 2980 8 858 506 1 473 108

2 335 6 523 79

városai

Összes en

20 316

29 174

6 988 13 328 140

9 323 19851 111

A Bükön 2007-ben regisztrált 750 vállalkozás a megyei jogi személyiségek 2,75 %-át adta, ami önmagában nem tűnik jelentősnek, azonban a település lakónépességéhez viszonyítva számottevő. Bük az 1000 lakosra jutó vállalkozások tekintetében több mint kétszeresen haladja meg a megyei mutatókat. Az üzemméret tekintetében már némileg elmarad a megyei átlagtól, és számottevően a városi szinttől, hiszen amíg az előbbi településcsoportban az összes vállalkozás kb. egyharmada társas formában működik, addig a városokban kétötöde, Bükön pedig csak egynegyede. Ez azt jelenti, hogy olyan specifikus tevékenységet (pl. szobakiadás) folytatnak, amely többnyire nem igényel társas vállalkozási formát. Bük jelenlegi gazdasági szerkezete nagymértékben eltolódik a tercier szektor felé, mutatva ezzel is a turizmus, mint fő gazdasági ág domináns szerepét.

11

Bük regisztrált vállalkozásainak megoszlása a Vas megyei településeivel összehasonlításban, 2007

egyéb tevékenység egyéb közösségi, személyi szolgáltatás

100% 90%

egészségügyi, szociális ellátás

80%

oktatás

70%

ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás

60%

pénzügyi közvetítés

50%

szállítás, raktározás, posta, és távközlés

40%

szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás

30%

kereskedelem, javítás

20%

építőipar

10%

feldolgozó-ipar, villamosenergia, gáz-, gőz-, vízellátás mezőgazdaság, vad-, erdő-, halgazdálkodás

0% Bük

községek

városok

Forrás: KSH 2007-es Statisztikai Évkönyv Vas megyei kötete

Bük turizmus vezérelte gazdasági életét jól illusztrálja, hogy a vállalkozásainak közel fele közvetlenül a turizmusban (43%), egynegyede pedig bizonyosan annak valamelyik háttérágazatában (ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás – 24%) működik. Más szempontból Bük vállalkozásainak tevékenysége tekinthető egysíkúnak is, mivel a nem tercier ágazatokban érdekelt gazdasági szervezetek, jogi személyek együttes aránya alig haladja meg a 10 %-ot, gyaníthatóan amiatt, mert a turizmussal szemben Bükön sem az agrárium sem pedig az ipar nem jelent komoly alternatívát ár-érték arány tekintetében.

3.1.3.

MEZŐGAZDASÁG

A gazdaságon belül a mezőgazdaság aránya alulprezentált. Az egyéni vállalkozók és őstermelők száma a rendszerváltás óta fokozatosan növekszik és a földhasználati és állattartási tendenciák az egyéni gazdálkodói kör egyértelmű megerősödését mutatják. Bükön 194 őstermelő, 5 családi gazdaság, 6 mezőgazdasági vállalkozó és egy szövetkezet tevékenykedik, melyből 40 regisztrált termelő. A kárpótlási és a szövetkezeti törvény eredményeként a mezőgazdaságilag hasznosítható földterület közel 100 %-a magántulajdonban került. Az országos adatok szerint az egy hektár alatti tulajdon az összes

12

földterület 11 %-át, a 10 ha alatti terület pedig 52 %-át adja, mely Bükön is jellemző. Bükön az egyéni gazdálkodók által művelt szántó terület átlagos nagysága 30,6 ha. A művelési ágak esetében a szántó aránya meghatározó. A jó minőségű termőföld (36 AK/ha) a kedvező, kiegyensúlyozott éghajlati viszonyok biztosítják a szántóföldi növénytermesztés prioritását. A gabonafélék a vetésforgóban nehezen helyettesíthetők, ezért nagyságrendjük viszonylag állandó (60-70%). A megtermelt termény értékesítését segítik a térségben működő gabonaforgalmazásával, malmi tevékenységgel, illetve állateledel gyártásával és forgalmazásával foglalkozó cégek. Az ipari növények cukorrépa, napraforgó, káposztarepce termesztése elsősorban a gazdasági társaságokra jellemző, de egyre több magángazdálkodó kezd foglalkozni vele az elérhető magasabb jövedelem reményében. Az ökológiai viszonyok kedvező feltételeket biztosítanak a szőlő- és gyümölcstermesztés számára. Az itt termelt gyümölcsök, elsősorban almafélék különleges íz és zamatanyagokkal rendelkeznek, melyek keresettek a világpiacon. A gyümölcstermesztésnek hagyományai vannak a térségben. Megkezdődött a hagyományos almafajták piaci igényekhez jobban igazodó intenzív fajtákra való cseréje. Az állattartást tekintve az elmúlt évtizedben a szarvasmarha állomány harmadára csökkent, annak ellenére, hogy hagyománya van a szarvasmarha tenyésztésnek, a tenyésztési körülmények jók, a takarmánytermelés feltételei adottak és gazdaságosan végezhetők. A Répce mellett elterülő rétek és legelők olcsó, jó minőségű takarmányt biztosítanak. Bükön a csirke és pulykahízlalásnak is tradíciója van. A baromfitartáshoz megfelelő épületállomány áll rendelkezésre, mely napjainkban kihasználatlan. A feldolgozó (Sárvár) közelsége is azt indokolja, hogy ezekben az épületekben újra lehet indítani a termelést. A lótenyésztés jelenleg periférikus ágazat a térségben, pedig az idegenforgalom miatt egyre nagyobb igény mutatkozik a lovagoltatásra és bértartásra. A méhészet a részmunkaidős gazdálkodás egyik fő bázisa lehet. Nő a kereslet a jó minőségű mézre, főleg az akácmézre, melynek termelési feltételei a nagy akácerdő területek miatt adottak. Térségünkben az erdő gazdasági szerepe jelentős, önálló tevékenységként és a gazdálkodást kiegészítő jövedelemszerző lehetőségként vehető számításba. 2001-ben jött létre Bükön 28 fő részvételével a Répce Beszerző és Értékesítő Szövetkezet. A magántulajdonon alapuló szövetkezet a szövetkezeti önkormányzat alapján működik. A Répce BÉSZ működése megfelel a nemzetközi szövetkezeti értékeknek. A szövetkezés alapvető célja, hogy elégítse ki a tagok szükségleteit, gazdasági és szociális érdekeit is és segítse elő gazdasági tevékenységük folytatását, termelési, beszerzési, értékesítési, feldolgozási és egyéb szolgáltatásokat.

3.1.4.

IPAR

Bük ipara hazánk egészéhez hasonlóan a rendszerváltás után összeomlott. Valamennyi ipari nagyfoglalkoztató (pl.: Csepregi Állami Gazdaság, ROLL Jégkrémüzem stb.) megszűnt, így 1999-ig egyetlen szekunder szektorban érdekelt nagyvállalat sem maradt Bükön, így a helyi ipar a legfeljebb családi keretű üzemméretet jelentette. Ekkor mindjárt kettő, egymással szoros kooperációban álló multinacionális vállalat, a NESTLÉ és a VOG alakított ki Bükön telephelyet a vasútállomás mellett, az ipari vágányra csatlakozva. Jelenleg ez a két legnagyobb ipari foglalkoztató a városban, és együttes munkáslétszámuk 400 fölötti, tehát

13

több dolgozót foglalkoztatnak, mint amennyi iparban érdekelt aktív kereső van Bükön, tehát erős munkaerő-vonzásuk van, és mint a büki ipar zászlóshajóit célszerű egy kicsit részletesebben bemutatni.

NESTLÉ Hungária Kft. Frieskies Száraz Állateledel-gyára A Frieskies márkanév annak a svájci NESTLÉ-csoportnak a tulajdonában van, amelyik a világ második legnagyobb élelmiszeripari cége, és óriási termékprofillal (a csokoládétól az ásványvízen át a kutyaeledelig) rendelkezik, amelyek köré egy-egy külön gyárláncolatot szervezett. A Frieskies több európai országban is jelen van, és hazánkban 4 kutyaeledel gyára található, az egyik közülük Bükön. A több, mint 300 főt foglalkozató büki üzem évente 30 ezer tonna gabonát és nyershúst vásárol, illetve dolgoz fel, és 55 ezer tonna terméket állít elő, azaz óriási agrárbázist mozgat meg. A jelentős tömegű be- és kiszállított anyagot nem csak közúton mozgatják, hanem a gyárhoz közvetlenül beérkező iparvágányon keresztül a vasúton is.

VOG Export-Import Kft. A linzi székhelyű vállalat az előbbinél jóval szerényebb múltú, hiszen csak 1991-ben alapították, azonban fejlődése látványos volt. az első év forgalma még csak 90 millió forintnak megfelelő schilling volt, jelenleg azonban átlépte a 10 milliárd forintot. A dinamikus növekedése annak is köszönhető, hogy saját csomagoló- és reexportáló tevékenysége mellett a NESTLÉ állandó partnereként is végez hasonló tevékenységet. Foglalkoztatotti létszáma Bükön is dinamikusan növekszik, és stabilan 70 felett van. A városban a 13 ezer m²-es csarnokukban egyidejűleg 15 ezer EU-szabványos raklap fogadását, rendszerezését, és az erre a kapacitásra épülő food és non-food termékek raktározását és a szárazgyümölcs csomagolását lehet egyidejűleg megoldani. A harmadik legnagyobb ipari foglalkoztató 33 fős Büki Cipó Kft., tehát összességben Büknek a szekunder szektorban az élelmiszeriparnak van a legnagyobb bázisa, és ez kedvezőnek tekinthető, mert egyszerre segíti a vidék mezőgazdasági tradícióinak megőrzését, illetve oldja a térségnek a turizmus ingadozó trendjeivel szembeni egyoldalú függését. 2005-ben a településen összesen 65 ipari vállalkozást írtak össze, azonban ezek zömmel egyéni jogi személyek, és az építőiparban (festők, villanyszerelők stb.) találják meg számításukat. A település kisipari ellátottsága tehát jónak mondható, hiányszakmák nincsenek.

3.1.5.

MUNKAERŐ-PIAC SAJÁTOSSÁGAI

A lakóhely népességmegtartó ereje, illetve munkaerővonzása nagymértékben függ attól, hogy ott milyen és mennyi munkaalkalom kínálkozik. A minőségi mutatók részben megragadhatók a foglalkozási szerkezet bemutatásával.

14

Foglalkoztatók Bük városában A vállalkozások mennyiségi és minőségi együttes mutatóit a legnagyobb foglalkoztatók rangsora illusztrálja legszemléletesebben, amely egyúttal a település munkaerővonzásának intenzitását és irányait is feltárja. 2005-ben Bük 10 legnagyobb foglalkoztatója együttesen 1214 aktív keresőt alkalmazott, azaz önmagában ez a 10 vállalat elméletileg képes lenne lekötni Bük aktív keresőinek 90 %át. A listát ugyan egy az élelmiszeriparban érdekelt multinacionális vállalat vezeti, de az utána következők kivétel nélkül a szolgáltató szektorban tevékenykednek, 8-an pedig kifejezetten a turisztikai szférában, köztük másodikként maga a gyógyfürdő. A mezőgazdasági és ipari vállalkozások a foglalkoztatottság szerinti rangsorban csak a középmezőnyben jelennek meg. Az első tízben két családi vállalkozás (Préri Kft., Hotel Caramell) is megvetette a lábát, jelezve azt, hogy a társadalomnak kezd formálódni egy módosabba későbbiekben akár népesebb, a közügyek intézésébe konstruktív módon bekapcsolódni képespolgári rétege. Bük nagyobb foglalkoztató gazdasági szervezetei, 2007 Vállalkozás Nestlé Hungária Kft Büki Gyógyfürdő Zrt Danubius Thermal  Sport Hotel RDS Birdland Hotel Hunguest Hotels Répce Gold Hunguest Hotels Répce VOG Export-Import Kft Préri Vendéglátó és Kereskedelmi Kft Termál Üdülőszövetkezet Hotel Caramell Bük és Térsége Vízmű Kft

Büki Cipó Kft Birdland Golf Kft Vadásztanya KKT Ötödik Forrás Coop Kft Büki Panel Kft Parkom Bt

Foglalkoztatottak száma 323 206

Ebből bejáró

152

93

Szállodai szolgáltatás Szállodai szolgáltatás

142 94

111 71

Szállodai szolgáltatás Kereskedelem, Export-Import Éttermi és cukrászdai vendéglátás Szállodai szolgáltatás Vendéglátás, szállásadás Víztermelés- kezelés és elosztás, szennyvízelvezetés és kezelés

76 74 56

68 56 39

48 43 34

36 39 11

Kenyér és friss tésztaféle gyártása Sportlétesítmény működtetés Éttermi és cukrászdai vendéglátás Élelmiszer kereskedelem Építőipar Kommunális szolgáltatás

33

19

20 18

13 6

15 14 18

7 5 2

Tevékenységi kör Kutyaeledel gyártás Gyógyfürdő, gyógyszolgáltatások Szállodai szolgáltatás

266 115

Forrás: Nagyközségi önkormányzat és vállalkozásai, szervezetei által közölt adatok

A legnagyobb, lényegében egyetlen agrárfoglalkoztató a mindössze 28 főnek munkát adó Répce Beszerző és Értékesítő Szövetkezet. Az építőipar is még őrzi a régi „maszek”

15

tradíciókat, hiszen az is családi vállalkozás keretein belül működik. Rajtuk kívül mindössze néhány közszolgáltatást végző üzem képes 10 főnél több embernek munkát adni. A foglalkozási rangsorból az is kiderül, hogy szinte valamennyi nagyfoglalkoztató többségében bejáró munkaerőt alkalmaz. A kibocsátó területek meghatározásánál általános tendenciának tűnik, hogy minél nagyobb egy büki vállalat, annál nagyobb a városokból felvett munkaereje. Ez elsősorban azzal magyarázható, hogy a nagyobb üzemméret tagoltabb irányítást igényel, amihez magasabb iskolai végzettségűek szükségesek, akik nagyobb eséllyel városból érkeznek, Bük esetében Szombathelyről, Kőszegről, Sárvárról. A kisebb vállalkozásoknál egyre több a büki és a környékbeli aprófalvakból származó, közepesen képzett munkaerő. Egy település gazdasági értelemben akkor tekinthető központi helynek, ha akkora munkaerőpiaccal rendelkezik, amely saját aktív keresőin kívül máshonnan érkező munkaerőt, ingázót is le tud kötni. Bük aktív keresőinek munkahelyük elhelyezkedése szerinti megoszlása és vonzási indexe összevetve a Vas megyei jellemzőkkel, 2001

Közigazgatási egység Bük Csepreg Csepregi kistérség Vas megye városai Vas megye községei Szombathely

Aktív keresők munkahelyük elhelyezkedése szerint (fő) Aktív keresők összesen 1336 1428 4613 68679 46617

Eljáró

37946

Vonzás i index

371 675 2334 11218 31365

Bejár ó 1177 238 1819 27191 9883

Helyben dolgozó 2142 991 4098 84652 25135

1,6 0,69 0,89 1,21 0,54

4243

13178

46851

1,23

Forrás: a KSH 2001-es népszámlálási kötete

Bük helyben dolgozóinak csoportja közel egynegyedével növekedett a két cenzus között úgy, hogy a lakónépesség gazdasági aktivitása csökkent, így a hiányzó munkaerőt a bejárók mintegy másfélszeres növekedése ellensúlyozta. A helyben dolgozók és a helyi aktív keresők hányadosából képzett mértékegység nélküli szám, a vonzási index fejezi ki legjobban egy település munkaerővonzását. Ha egynél nagyobb értéket ad, akkor az adott helységnek munkaerővonzása van. A Csepregi kistérség egészének és Csepregnek is egy alatti a vonzási indexe, ami azt jelenti, hogy mind a térség, mind a központja napi rendszerességgel kénytelen kibocsátani munkavállalóinak zömét, hogy azok egyáltalán dolgozni tudjanak. Bük 1,6-os vonzási indexe kiemelkedő nem csak a kistérségben, hanem Vas megye egészében is. Fajlagosan két és félszer annyi munkaerőt képes foglalkoztatni, mint Csepreg, illetve 30 %-kal többet, mint a Dunántúl harmadik legnagyobb ipari parkjával rendelkező megyeszékhely, Szombathely. A helyi munkaerő képzettségét tekintve Bükön, Csepregen és a kistérség egészében a helyben foglalkoztatott diplomások aránya magasabb, mint a 25 évesnél lakónépességben a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya, a Csepregi kistérség a kvalifikált munkaerejének többsége más településről érkezik.

16

Bük helyben foglalkoztatottjainak iskolai végzettség szerinti bontása és összevetése a Vas megyei adatokkal, 2001

Közigazgatási egység Bük Csepreg Csepregi kistérség Vas megye városai Vas megye községei Szombathely

Helyben foglalkoztatottak iskolai végzettség szerint (%) Érettséginél Érettségi Főiskola, egyetem alacsonyabb 53,8 34,8 11,4 56,3 27,6 16,1 55,6 31,8 12,6 52,4 32,9 14,7 62 26,5 11,5 47,5 35 17,5

Forrás: a KSH 2001-es népszámlálási kötete

Bük fajlagosan Vas megye legnagyobb munkaerővonzó képességű települése, és mint ilyen kiemelt szerepe van a térség gazdasági fejlődésében, lakosságának egzisztenciális alapjainak megteremtésében, azaz társadalmi egyensúlyának fenntartásában. A foglalkozási szerkezet alakulása Bük lakosai a középkorban és még a XX. század első felében is elsősorban a mezőgazdaságból éltek. A primer ágazatban dolgozott a helybeliek zöme, és jövedelmük csaknem teljes egészében onnan származott. Ezt a helyzetet átmenetileg a cukorgyár megépítése, és termelésének felfutása változtatta meg. Részben a helybeliek foglalkozási átrétegződésével, részben pedig az idetelepülő ipari népesség következtében 1910-re a lakónépesség közel felét már nem az agrárium, hanem 28 %-ban az ipar, 20 %-ban pedig az egyéb ágazatok foglalkoztatták, amely az adott korban egy kifejezetten urbánus foglalkozási struktúrát jelentett. A cukorgyár 1917-es leégését követően a mobilabb és kvalifikáltabb fiatal munkaerő elhagyta Büköt, így a helyben maradottak foglalkoztatását, egzisztenciáját így szinte teljes egészében ismét a mezőgazdaság biztosította. Ebben a tekintetben Bük visszasüllyedt a környékbeli falvak színvonalára. A második világháború utáni években alakult át ismét jelentősen, és úgy tűnik, hogy visszafordíthatatlan módon Bük foglalkozási szerkezete.

17

Bük foglalkoztatottsági szerkezetének alakulása, 1960-1990

100% 90% 80%

548

398 725

70%

829

60% 50%

Egyéb 203

Ipar 432

Mezőgazdaság

40% 327

30% 20%

266 569 303

10%

284

230

0% 1960

1970

1980

1990

Forrás: a KSH 1960-as, 1970-es, 1980-as és 1990-es népszámlálási kötetei

1960-ban Bük egy stagnáló, lassú sorvadásra ítélt falu képét tárja elénk. A község életkörülményeit döntően a külső tényezők irányították, így annak ciklikusságaival szoros korrelációt mutat. Fontos momentum, hogy a lakosság  különösen a II. világháború után elvesztette kötődését a földhöz, amely, évszázadok óta szinte egyetlen megélhetési forrását jelentette, hagyományos agrártársadalma felbomlott. Így a népesség foglalkozási struktúraváltása nagyon drasztikus volt, nem generációk közti, hanem generáción belüli. A hanyatló helyi ipar és tercier szektor nem tudta ezt a munkaerőt felszívni, ezért Bük népességmegtartó ereje lecsökkent, szinte állandósult az elvándorlás és egyre nagyobb mértéket öltött az ingázás, elsősorban Szombathely és Sopron, részben pedig Csepreg és Sárvár irányába. A büki fürdő 1962-es megnyitása óriási hatással volt nem csak Bük, hanem a környező települések gazdasági szférájára, rajta keresztül pedig a lakónépesség foglalkozási szerkezetének mennyiségi és minőségi paramétereire is. A foglakozási szerkezet átrétegződése 1960 és 1970 között a magyar trendekkel összhangban alakult: a mezőgazdasági dolgozók egy részét az ipari szektor szívta fel. 1970 után is leképezte a makroszintű változásokat, de nem szinkronban, hanem megelőzte azokat. Az iparban dolgozók aránya ugyanis sokkal gyorsabban csökkent, s ezzel párhuzamosan nőtt az egyéb ágazatokban dolgozók száma és részesedése a nemzetgazdaság által foglalkoztatottakból. 1980-ra kerültek a tercier szektorban dolgozó aktív keresők abszolút többségbe, akkor, amikor hazánkban a dolgozók mindössze 39,3 %-nak adott ez a gazdasági ág munkát, és a szomszédos Csepregen is mindössze 37,7 % volt az arányuk. Bükön a rendszerváltásra

18

olyan nagyfokúvá vált a foglalkozási struktúra tercierizációja, hogy azt az országos átlag is csak az ezredfordulóra érte el. Bük és Csepreg aktív keresőinek ágazatonkénti megoszlása, és összehasonlítása a Vas megyei jellemzőkkel, 1990, 2001

Közigazgatási egység Bük Csepreg Csepregi kistérség Vas megye városai Vas megye községei

Aktív keresők foglalkozási áganként (%) Mezőgazdasá Ipar Egyéb g 1990 2001 1990 2001 1990 2001 17,4 3,4 20,1 29,1 62,5 67,5 32,2 6,6 30,1 37,2 37,7 56,2 30,4 7,5 22,3 37,2 47,4 55,3 8,2 2,6 39,9 43 51,9 54,4 32 10 31,5 48,7 36,5 41,3

Forrás: a KSH 1990-es és 2001-es népszámlálási kötetei

A turizmus generálta tercier szektor Bükön 1990-ben már az aktív keresők közel kétharmadát foglalkoztatta, jelentősen meghaladva a megye községeinek és városainak átlagát. A munkaképes korúak egyéb ágazatokba történő áramlása az ezredfordulóig sem hagyott alább, intenzitása továbbra is minden más települési szintnél gyorsabb volt, és 2001ben már a büki munkát vállalók kétharmada a szolgáltatási szférában dolgozott, arányában másfélszer annyian, mint a Vas megyei városokban. Az iparban dolgozók aránya a szocialista üzemek összezsugorodása miatt az 1980-as években visszaesett a századforduló szintjére, de az 1990-es évtizedben az ipari kínálat és üzemek újrastrukturálódásával, valamint a multinacionális vállalatok (VOG, Nestlé) megtelepedésével ismét növekedésnek indult, és a büki dolgozók közel egyharmada a szekunder szektorban helyezkedett el. A mezőgazdaságban dolgozók rétege drámai mértékben zsugorodott össze Bükön és valamennyi szinten egyaránt, köszönhetően az ágazat válságának, alacsony jövedelmezőségének, Bükön pedig más alternatív lehetőségek meglétének. Bük foglalkozási szerkezete tehát a fürdő megnyitása óta dinamikusan, a rendszerváltástól kezdve pedig robbanásszerűen alakult át, tercierizálódott. A folyamat azonban nem állt meg a település közigazgatási határainál, hanem hasonló  bár némileg kisebb volumenű  hatást indított el a kistérség aprófalvaiban is. Ebből egyrészt Bük gazdaságának térségi kisugárzása állapítható meg, másrészt pedig az a jótékony hatása, hogy az elvándorlással sújtott Répce menti települések aktív keresőit a magasabb hozzáadott értéket képviselő ágazatokba vonta be, így nem csak a saját, hanem azok gazdasági mozgásterét és ezen keresztül népességmegtartó erejét növelte. Gazdasági aktivitás A lakosság gazdasági aktivitása az ország egészéhez hasonlóan viszonylag alacsony, és időbeli alakulását tekintve folyamatosan romlik, de - helyi sajátosságok révén  mégsem annyira kedvezőtlen.

19

Bük lakónépességének gazdasági aktivitás szerinti megoszlása, 1990, 2001 Gazdasági aktivitás (fő és %) Aktív kereső Inaktív kereső Eltartott Munkanélküli ÖSSZESEN /LAKÓNÉPESSÉG/

1990

2001

1 325 (45,6) 630 (21,7) 906 (31,2) 43 (1,5) 2 904 (100,0)

1 336 (43,3) 876 (28,4) 768 (24,9) 104 (3,4) 3 084 (100,0)

Forrás: a KSH 1990-es és 2001-es népszámlálási kötetei

Az időbeli aspektus után a térbeli összehasonlításban is kidomborodik Bük ezen sajátossága. Bük gazdasági aktivitásának jellemzői Vas megyei összehasonlításban, 2001

100%

80%

60%

Munkanélküli Eltartott Inaktív kereső

40%

Aktív kereső 20%

0% Bük

Csepreg

Csepregi kistérség

Vas megye városai

Vas megye községei

Forrás: KSH 2001-es népszámlálási kötete alapján

Munkanélküliség A munkanélküliség 2001-ben némileg magasabb volt (3,2%) valamennyi Vas megyei települési szint átlagánál, azonban a magasabb fokú foglalkoztatás ezt a hátrányt ellensúlyozta. 2005-re Bükön csökkent a munkanélküliségi ráta, 3,2 %-ra (KSH 2005). Ezzel szemben Csepregen nőtt, 3,0 %-ra. Ezzel az értékkel Bük éppen a megyei átlagot érte el. A munkanélküliség számszerű jellemzői mellett legalább annyira fontosak annak minőségi jellemzői is.

20

Bük munkanélküliségi rátája, illetve munkanélküliségének strukturális összetevői területi összehasonlításban, 2005 A megye Megnevezés

Bük

Csepreg

3,2

városai

3,0

község ei 3,6

3,0

össz esen 3,2

87,6 12,4

88,1 11,9

87,2 12,8

78,3 21,7

82,5 17,5

Férfi

56,2

58,0

54,6

50,9

52,6

Nő

43,8

42,0

45,4

49,1

47,4

Tartósan munkanélküli

34,3

43,0

43,9

41,1

42,4

A munkanélküliek aránya a lakónépességből (%) Ebből: fizikai foglalkozású Szellemi foglalkozású

Forrás: KSH 2005-ös Statisztikai Évkönyve, illetve Bük és Csepreg 2005-ös Törzskönyvének adatai

A munkanélküliség kezelésének helyi lehetőségeinek, módszereinek megismerésével további információk kaphatók az adott település munkanélküliségének jellegéről. Az önkormányzati segélyezési rendszer alapján érzékelhető különbségek mutathatók ki a hasonló népességű és munkanélküli réteggel rendelkező Bük és Csepreg esetén mind a célra rendelkezésre álló források, mind pedig a támogatást élvező körének meghatározását illetően. 2005-ben Bükön több mint négyszer annyi segélyezést folyósítottak, és az általuk elért célcsoport nagysága több mint kétszerese a csepreginek. A 2437 főnyi segélyezetti szám természetesen nem azt jelenti, hogy ennyien lennének a rászorultak, hanem a ténylegesen lecsúszóban lévő személyek, családok több keretből is részesülnek. Közvetlenül a munkanélküliség mérséklését szolgáló közcélú foglalkoztatásba Bükön 7, Csepregen 10 főt vontak be, a rájuk fordított fajlagos összeg azonban Bükön magasabb. Ez azt jelenti, hogy a - zömmel szezonális (pl. parkrendezés) - közmunkába bevont rétegek magasabb jövedelmet kapnak, így a munkájuk letelte után magasabb munkanélküli járadékra jogosultak. A Büki Önkormányzat szociális segélyezési szisztémájának fontos eleme azoknak a támogatása, akik önhibájukon kívül lettek állástalanok, de némi ösztönzéssel reális esélyük van arra, hogy ismét aktív keresők legyenek. Ők azok, akik átmeneti segélyezést, illetve a rászorultságtól függő egyéb juttatást kapnak. E két célcsoporthoz jut az összes segélyezési összeg mintegy fele, míg Csepregen alig több, mint egynegyede. Ez azt jelenti, hogy a büki segélyezési rendszer jobban ösztönzi a helyi munkaképes korúakat, hogy intenzívebben fogjanak a munkakeresésbe. Jelentős azoknak a rétege, akik eleve hátrányos helyzetből indulnak az állásokért folytatott versenyben, ők elsősorban a nagycsaládot nevelő anyák, akik a mai munkahelyi elvárásokhoz (pl. élethossziglani tanulás, rugalmatlan munkaidő) kevésbé képesek alkalmazkodni. Számukra Bükön több mint 1 millió forintot folyósítottak 2005-ben. Nem közvetlenül a munkaerő-piaci helyzettel függ össze, de hosszú távon foglalkoztatáspolitikai eredményei is van a lakáshoz jutás támogatásának, hiszen az elsősorban azokat a fiatalokat érinti, akik maguk is általában pályakezdő aktív keresők, illetve várhatóan rövidesen családalapításba fognak. Megtartásuk létfontosságú egy település számára demográfiai, gazdasági és kulturális szempontból egyaránt. Bükön

21

minden fiatal házaspár egyszeri maximum 1 millió forintnyi vissza nem térítendő támogatást kap az első lakásának megvásárlásához vagy építéséhez, ha megfelel az ifjú házasok első lakásához jutásának támogatásáról szóló 14/2004 (XII.18) számú helyi rendelet szabályainak. Csepregen ilyen támogatás nem létezik, s Vas megye többi településén is ritka az ekkora összegű támogatás. Az önkormányzati segélyezés rendszere Bükön, 2005 Az önkormányzati segélyezés

Mértékegység

Mennyiség

Rendszeres szociális segély

Érintettek száma (fő) Felhasznált összeg (eFt)

22,1 4 801

Rászorultságtól függő egyéb támogatás

Érintettek száma (fő) Felhasznált összeg (eFt)

1 320 15 227

Érintettek száma (fő)

120 7 178

Lakásfenntartási támogatás

Felhasznált összeg (eFt) Átmeneti segélyezés

Érintettek száma (fő) Felhasznált összeg (eFt) Érintettek száma (fő)

661 4 827

Felhasznált összeg (eFt)

244 1 170

Közcélú foglalkoztatás

Érintettek száma (fő) Felhasznált összeg (eFt)

4 1 754

Lakáscélú helyi támogatás

Érintettek száma (fő) Felhasznált összeg (eFt)

14 12 100

Mozgáskorlátozottak közlekedési támogatás

Érintettek száma (fő) Felhasznált összeg (eFt)

74 574

Érintettek száma (fő)

2437

Felhasznált összeg (eFt)

47057

Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

Segélyezettek száma összesen Segélyezések összköltsége Forrás: KSH 2005

Összegezve Bük lakosságának gazdasági aktivitását, megállapítható, hogy a város jelentős méretű és sokoldalú gazdasági potenciálja képes aktivizálni a munkaképes korú lakónépességének a zömét. Jelentős azoknak a száma, akik nem aktív keresők, de képesek arra, hogy elsősorban a turizmus valamely ágában tevékenykedve inaktív keresőként önmagukról gondoskodjanak. Viszonylag szűk a munkanélküliek és a rászorulók tábora, és őket a viszonylag sűrűn szőtt helyi szociális háló megtartja, és ösztönzi őket az öngondoskodó életvitelhez történő visszatérésre. Erős a középosztály, amely mind gazdasági tevékenységével, mind pedig fogyasztási szokásaival meghatározza a helység arculatát.

22

3.1.6.

AZ IDEGENFORGALOM SZEREPE A TELEPÜLÉS FEJLŐDÉSÉBEN

A büki gyógyvíz A büki termálturizmus természeti alapja: a gyógyvíz. Az 1282 m mélyen fekvő devon korú Büki Dolomit Formációból mint tároló kőzetből feltörő gyógyvíz a kistérség és Bük legfontosabb turisztikai terméke. Köré és rá – számos kiegészítő szolgáltatással – épül a térség turizmusa. Az alap azonban a gyógyhatású termálvíz, melynek gyógyító ereje évrőlévre tömegeket vonz. A víz kémiai összetétele mg/l

mmol/l

Than-féle egyenérték (%)

Kálium

K+

200

5,12

2,77

Nátrium

Na+

3800

165,22

89,45

Ammónium

NH4+

29,5

1,64

0,89

Kalcium

Ca2+

164

8,18

4,43

Magnézium

Mg2+

55

4,54

2,46

Vas

Fe2+

nd.

Mangán

Mn2+

nd.

Li+

Lítium Kationok összege:

-

-

-

4249

184,70

100,00

Nitrát

NO3-

nd.

Nitrit

NO2-

nd.

Klorid

Cl-

1920

54,17

29,92

Bromid

Br-

5,3

0,07

0,04

Jodid

J-

0,87

0,01

0,01

Fluorid

F-

3,8

0,20

0,10

Szulfát

SO42-

520

10,82

5,98

Hidrogénkarb.

HCO3-

7060

115,8

63,95

S2-

-

-

-

Szulfid

23

Öszes foszfát

PO43-

Anionok összege:

0,08

0,00

-

9510

181,07

100,00

Metaborsav

HBO2

40

-

-

Metakovasav

H2SiO3

43

-

-

CO2

843

-

-

O2

-

-

-

13842

365,77

Szabad szénsav Oldott oxigén Összesen:

A gyógyvíz a kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos termálvizek közé tartozik, így kiválóan alkalmas csaknem valamennyi mozgásszervi betegség kezelésére. A büki gyógyvíz az alábbi betegségek gyógyításánál alkalmazható hatásosan (ivókúra, inhaláció formában is): -

meszesedés (spondylosis) porckopás (arthrosis) csontritkulás (osteoporosis) porckorong elváltozás (discopathia) lumbágó Bechterew-kór krónikus ízületi gyulladás köszvény lágyrész reumatizmus ortopédiai és idegsebészeti műtétek utáni rehabilitáció baleseti utókezelés krónikus nőgyógyászati és urológiai gyulladások krónikus gyomorhurut fekélybetegség emésztési zavarok

A Büki Gyógyfürdő kialakulása A húszas években megkezdett és az 1950-től intenzíven és tervszerűen folytatott szénhidrogén kutatások Bük és Bő települések között 1957 őszén 1004-1282 m közötti mélységben nagy mennyiségű ásványvizet tártak fel. A kedvező szakvélemény alapján a csövezést bennhagyták a fúrólyukban és cementdugózták. Az ötvenes évek végén Bük község tanácsa és társadalmi szervezetei erőfeszítéseket tettek a lefojtott kút megnyitására. 1960. december 6-án a cementdugó eltávolításával újra szabaddá tették a hévíz útját és a hatalmas erővel - 10-12 bar nyomás mellett - feltörő 65-70 m magasságú gejzír a fúrótornyot is ledöntve került a felszínre. A kitörés 1961. január 24-én érte el tetőpontját, amikor a kút gázos vízhozama 9000 l/perc, hőmérséklete pedig 58 oC volt. Az 1960. decemberében az Országos Közegészségügyi Intézet által kiadott szakvélemény szerint az alkáliákat is tartalmazó, kalcium- magnéziumhidrogénkarbonátos termálvíz jelentékeny mennyiségű fluoridot is tartalmazott. A víz szabad

24

szénsav tartalmánál fogva agresszív, oxigén fogyasztása 0,8 mg/l, a pH érték pedig 6,76 volt. 1961 év tavaszán a feltörő hévizet a kútfejre szerelt tolózárral lefojtották mintegy 1100 l/perc vízhozamra és az 54,5 oC-os elfolyó vizet közel másfél kilométer hosszúságú földcsatornán át vezették a Répce folyóba. A hévízkút megnyitását követően a fürdő fejlesztése az 1961ben elkészült rendezési tervnek megfelelően szabályozott keretek között indult el, meghatározva a terület felhasználás, valamint a létesítmény-elhelyezés főbb irányait. Az 2 első 500 m vízfelületű, kétharmadában fedett medence és a kiszolgáló épületek átadására 1962. augusztus 19-én került sor, amikor is a fürdőzésre, illetve gyógyulásra vágyók első ízben hivatalosan is igénybe vehették a büki hévizet. A fürdő 1962-től a községi tanács kezelésében üzemelt 1964-ig, amikor működtetésére a Vas megyei Víz- és Csatornamű Vállalat kapott megbízást. A hévizes fürdő medencéjének rendelkezésre állásával egy időben, 1963-ban, megindultak a víz gyógyhatásának tudományos igazolására és bizonyítására vonatkozó orvosi elemzések is. A szakbizottság véleményével egyetértésben a megyei kórház az orvosi vizsgálatok megállapításait a következőképpen összegezte: "A büki víz hatásos fürdőkúra formájában mozgásszervi betegségek esetében; ivókúra formájában gyomorsav-túltengésben, gyomor-, bél-, és epehólyaghurutban; gyomorés vékonybélfekélyben; inhaláció- és orr-, toroköblögetés formájában a légutak hurutjainak kezelésére." A dokumentumok alapján az Egészségügyi Miniszter az ásványi anyagokban gazdag büki hévizet 33.729 / 1965. szám alatt gyógyvízzé minősítette. Ezt követően indult meg intenzíven a fürdő továbbfejlesztésének tervezése és idényjellegének megszüntetése. A bővítés jegyében 1966-ban megépült egy ovális alakú 1200 m2 vízfelületű medence, a mellette lévő 40 m2 vízfelületű gyermekpancsolóval. 1968-ban elkészült a második 500 m2 alapterületű medence is - a szükséges kiegészítő létesítményekkel. Az állandó, téli-nyári igénybevétel biztosítására az utóbbi medence lefedésével - további medencék, kád- és súlyfürdő megépítésével, a balneoterápiás kezelések biztosítására - 1972-ben befejeződött a fedett gyógyfürdő létrehozása. Az egyre fokozódó hévízfelhasználás pótlása érdekében 1972-ben elkészült az 1100 m talpmélységű Bük III. számú termálkút, amely a Bük I. vizéhez hasonló összetételben a teljes üzemeltetési biztonságot is megteremtette. A már megvalósult és folyamatban lévő fejlesztések, valamint a kedvező gyógyászati tapasztalatok figyelembe vételével a fürdőt az Egészségügyi Miniszter 202/GYF/1973. szám alatt gyógyfürdővé nyilvánította. 1976. január 1. napjával Vas megye Tanácsa létrehozta a Büki Gyógyfürdő Vállalatot, a gyógyfürdővel kapcsolatban egyre növekvő hazai és külföldi érdeklődés teljesebb kielégítésére, valamint az egyre szélesebb körű fejlesztések megvalósítása érdekében. Az új vállalat által üzemeltetett fürdő a rendezési tervekben megfogalmazott elképzeléseknek megfelelően 1978-tól fokozatosan számos új létesítménnyel gazdagodott, emiatt a gyógyfürdőt és annak több mint 67,5 ha területű környezetét a 116/GYF/1979. számú miniszteri rendelet gyógyhellyé minősítette. A bővülő fürdőben 1980. júniusában vehették használatba a fürdővendégek a versenyek rendezésére is alkalmas 50 x 21 m-es úszómedencét, melynek 1650 m3 térfogatú, 26 oC-os vizét 1984-től korszerű, 500 m3/óra kapacitású, vízforgató berendezés tisztítja folyamatosan. Elsődlegesen a gyógyvízkincs védelme, valamint a takarékos, célirányosabb vízgazdálkodás megvalósítása érdekében a gyógyfürdő területén új, 782 m-es talpmélységű kút

25

lemélyítésére került sor. A felsőpannon rétegeket megcsapoló hévízkút - mint az elvégzett vizsgálatokból kiderült - Vas megye legjobb műszaki-hidrológiai paraméterekkel rendelkező hévízforrása lett. A búvárszivattyúval tartósan kitermelhető, 540 l/perc vízhozamú, 41 oC-os ásványvíz további medencebővítésekre biztosította a hévízkapacitást. Ezen lehetőség kiaknázásaként épült meg 1991. júniusában a fürdő leglátványosabb, 4 kazettás medencekomplexuma, amelynek építése során a legkorszerűbb építőanyagokat használták fel. A rendszerváltásra a Büki Gyógyfürdő hazánk leglátogatottabb gyógyfürdőinek egyike lett, ahol a gyógyszolgáltatások teljes vertikumát igénybe vehető vendégek száma egyenletesen emelkedett a nyitás óta. Az 1960-as évtizedben az évi 150-200 ezer főnyi vendégbelépés állandósult, ami 1980-ra már 750 ezerre nőtt, és a rendszerváltás körül tetőzött 900 ezer fő fölött. Az 1990-es évek elejére Bükfürdő már Nyugat-Magyarország nemzetközi jelentőségű fürdőjévé fejlődött. A közel 13 hektáros fürdőkombinát parkterületén, valamint a fedett fürdőben már több mint 4100 m2-es vízfelülettel, 4300 m3 víztérfogattal 19 db medence köztük egy feszített tükrű, korszerű vízforgatóval ellátott úszómedence és két gyermekmedence - szolgálta a felüdülést, gyógyulást. A büki gyógyfürdő működésében, történetében új fejezetet nyitott a rendszerváltozás, melynek során az önkormányzati törvényben foglaltak érvényesítésével a Vas megyei Vagyonátadó Bizottság 20.025-3/92. határozata alapján a Büki Gyógyfürdő Vállalat által kezelt állami vagyont közel 50-50 %-os részarányban Vas megye Önkormányzatának, valamint Bük Nagyközség Önkormányzatának adta tulajdonába. Az új tulajdonosok 1992. szeptemberében döntöttek arról, hogy a vállalatot 1993. január 1-jével zártkörű részvénytársasággá alakítják. Céljául a társaság birtokába került vagyon hatékony működtetését jelölték meg azzal a feltétellel, hogy a gyógyfürdőt ellátó hévíz kutak és tartozékaik továbbra is az önkormányzatok tulajdonában maradnak. A cégbíróság 18-10100542/02. sz. határozatával jegyezte be a Büki Gyógyfürdő Részvénytársaságot. A Büki Gyógyfürdő Rt. 2001. szeptembere és 2003 szeptembere között – 1 milliárd forintos állami támogatás – segítségével kétmilliárd forintot meghaladó beruházáscsomagot valósított meg. „A Büki Gyógyfürdő Rt. egészségturisztikai célú komplex fejlesztése” címet viselő projekt a gyógyfürdő olyan minőségi és kapacitásnövelő fejlesztését tette lehetővé, amely nem csupán a részvénytársaság hosszú távú fejlődésének záloga, hanem kedvező kihatással bír Bükfürdő, az itt működő turisztikai szolgáltatók, valamint a környező kistérség fejlődésére is, s jelentősen hozzájárul a magyarországi minőségi turizmus fejlődéséhez. Az elmúlt évek fejlesztéseit (1. melléklet) követően a gyógyászati szolgáltatásokat biztosító Fizioterápiás Intézettel, háromcsillagos minősítésű kempinggel, konferencia-központtal is rendelkező Büki Gyógyfürdő 26 – gyógy-, termál-, ivóvizes, fedett, félig fedett, nyitott – medencével, széleskörű szolgáltatási kínálattal fogadja a vendégeket. A rendszerváltás óta eltelt időszakban Büki Gyógyfürdő vendéglétszáma az 1990-es évek közepén tetőzött 1 millió körüli értéken. Azóta némileg csökkent a látogatók száma, és 900 ezer körüli szinten állandósult. Pozitív tendencia, hogy nagy a visszatérési hajlandóság (kb. 80 %-os), illetve megnőtt az átlagos tartózkodási idő is. Az 1990 óta eltelt bő másfél évtized legnagyobb eredményei közé tartozik, hogy a Büki Gyógyfürdő Zrt. stabilizálta magát a hazai piacon, és nemzetközi kapcsolatba ágyazott elismert tevékenységet folytathat:

26

a) Pannon Termál Klaszter A Klaszter 2001. június 22-én Bükfürdőn jött létre 27 taggal: a Nyugat-Dunántúli Régió három megyéjéből többek között kórházak, fürdők, szállodák és egyéb turisztikai szervezetek, tanácsadó cégek léptek laza szövetségre egymással. A létszám azóta bővült, illetve a tagok cserélődtek. A Klaszter elsődleges célja elősegíteni a térségi gyógy-és termálturizmus területén tevékenykedő vállalkozások, szervezetek együttműködési hálózatának kialakulását, illetve az együttműködés hatékonyságának növelését, új egységes térségi arculat kialakítását, a Klaszteren belüli egységes és közös marketing tevékenység folytatását, a humán erőforrások fejlesztését, a termál- és gyógyturisztikai kutatások támogatását a régióban, a térségi vállalkozások innovációs tevékenységének fokozását. A Pannon Termál Klaszter másodlagos célja elősegíteni a partnerek közötti koordináció és együttműködés fejlesztését, a piaci pozíció, valamint a versenyképesség javulását szolgáló beruházások elindítását és összehangolását, a fejlesztések nyomán az újrapozícionálást a régióban, szolgáltató hálózat kialakítását és folyamatos bővítését, valamint az európai vállalati központokkal való kapcsolat kialakítását. A kezdeményezés a jól szervezett, összehangolt, regionálisan integrált turizmusfejlesztési modell jó példája, amely segíti tagjainak hatékony működését, a térség általános versenyképességének növekedését.

b) European Spa World A Pannon Termál Klaszterrel párhuzamosan és ahhoz kapcsolódóan jött létre ez a regionális, három országot (Pannon Régió - Magyarország, Burgenland és Stájerország - Ausztria, valamint Szlovénia) magában foglaló marketing szervezet és képviseleti rendszer, amely egyben a határon túli együttműködési kapcsolatok alapját is képezi. Termál- és gyógyászati létesítmények Bükön jelenleg két olyan intézmény található, ahol a büki gyógyvíz jótékony hatását gyógyászati célokra igénybe vevő gyógyászati kapacitás található. A Büki Gyógyfürdőben 1980-ban létesült Fizioterápiás Rendelő, amelyet 17 éven keresztül a szombathelyi Markusovszky Kórház üzemeltetett, ezután 1997-ben vásárolta vissza a Gyógyfürdő és építette át a mai Fizioterápiás Intézetté, amelynek révén magas szolgáltatási színvonalú egészségügyi ellátásra nyílik lehetőség. A mozgásszervi megbetegedések esetében a gyógyvíz sikeresen alkalmazható ízületi és gerincbántalmak enyhítésére, valamint elfajulással járó ízületi elváltozásoknál. Balesetek után utókezelésnél gyógytornával és fizioterápiával kiegészíthető és jelentős mértékben lerövidíthető a rehabilitációs idő. A vízben szabadon mozoghatnak a betegek és olyan gyakorlatokat tudnak végezni, amelyekre más körülmények között nem volnának képesek. Viszonylag új kezelési eljárás a parafango-, illetve az elektromos kezelés. A másik ilyen központ az 1986-ban megnyílt Danubius Thermal  Sport Hotel, amelyik csővezetéken közvetlenül a Büki Gyógyfürdő Zrt.-től kap gyógyvizet, így a helyi vízre alapozott gyógyszolgáltatások ott is létrejöhettek. Egyéb orvosi szolgáltatások, masszázsok valamennyi szállodában fellelhetők, de ezek nem a büki gyógyvíz hatására építenek, hanem inkább az általános felüdülést wellnessszolgáltatást helyezik előtérbe, sőt egyes szálláshelyeken megjelentek a holisztikus gyógyászati módok, ahol a test felfrissülése mellett a lélek egyensúlyára is ügyelnek.

27

A szálláshelyi kínálat és kereslet jellemzői Bük településen Bük, mint hazánk harmadik leglátogatottabb gyógyfürdőjének, illetve a gyógyturizmusból, mint hosszabb tartózkodási idővel együtt járó turisztikai ágnak köszönhetően nagy szálláshely-kapacitással rendelkezik. A Nyugat-dunántúli régió fürdőhelyeinek kereskedelmi szálláskínálatát tekintve Hévíz kínálatát (30 db) követően a második helyen áll (24 db), megelőzve Sárvár (12), Zalakaros (11), Kehidakustyán (7) és Zalaszentgrót (2) kínálatait

A kereskedelmi és magánszálláshelyek néhány mutatója, 2007

4 754 109 600 53,2 512 128 69,9 1447,4

2000 főnél népesebb községei 5 200 113 489 52,1 525 783 68,6 304,3

3 015 13 903 77,9 101 048 79,8

3 047 14 247 76,1 103 486 77,9

Kereskedelmi szálláshelyek

Bük

Férőhelyek száma (db) Vendégek száma (fő) Ebből: a külföldiek aránya (%) Vendégéjszakák száma (db) Ebből: a külföldiek aránya (%) Kereskedelmi szállásférőhely 1000 lakosra

Vas megye községei városai

összesen

6 882 135 898 48,5 578 211 66,1 61,1

4 602 131 703 26,9 330 284 37,8 30,3

11 484 267 601 37,9 908 495 55,8 43,4

5 030 22 292 55,3 131 989 66,3

1 302 7 630 26,7 43 651 15,4

6 332 29 922 48 175 640 53,7

Magánszálláshelyek Férőhelyek száma (db) Vendégek száma (fő) Ebből: a külföldiek aránya (%) Vendégéjszakák száma (db) Ebből: a külföldiek aránya (%)

Forrás: Vas megye Statisztikai Évkönyv, 2007

A kereskedelmi szálláshelyeket (szállodák, panziók stb.) tekintve, Bükön nagyobb számban találhatóak, mint az összes Vas megyei városban együttvéve. A magánszálláshelyek (pl. fizető vendéglátás) eloszlásában már némileg kisebb Bük súlya, de még így is két és félszer több található belőlük Bükön, mint a többi városban, és a megye összkapacitásának közel felét adja. Bük szálláshely-kapacitását a nagyobb hazai fürdőhelyek valamelyikével, illetve a regionális központok adataival is érdemes összevetni. Bük vendéglátó kapacitásának összehasonlítása a nagyobb gyógyhelyekkel, illetve néhány regionális központtal, 2007 Megnevezés

Vendég

Előző év= 100 %

Vendégéjszaka

Előző év= 100 %

Város

Külföld

Belföld

Összes

Külföld

Belföld

Összes

Külföld

Belföld

Összes

Külföld

Belföld

Összes

Hévíz Hajdúszoboszló

87 868 37 848

83 544 113 938

171 412 151 786

98,6 96,9

111,4 110,9

104,5 107,1

629 345 277 860

283 604 394 679

912 949 672 539

95,7 97,2

108,1 106,9

99,2 102,6

28

Zalakaros Pécs Győr Szeged Bük

20 377 27 827 56 472 38 566 57 384

64 114 112 856 38 480 94 839 50 339

84 491 140 683 94 952 133 405 107 723

102,5 90,7 90,1 98 100,7

155,9 92,1 93,7 107,6 129,4

138,5 91,8 91,5 104,6 112,3

133 915 58 408 116 670 65 124 350 578

181 845 199 640 110 736 205 994 151 652

315 760 258 048 227 406 271 118 502 230

96,1 86,5 88,3 105,9 94,8

160,2 85,5 79,6 118,5 130,5

Forrás: Magyar Turizmus Zrt.

Az adatokból kitűnik, hogy Bük mind a vendégek, mind pedig az általuk eltöltött éjszakákat tekintve a harmadik helyet foglalja el a hazai gyógyhelyek rangsorában Hévíz és Hajdúszoboszló mögött. Ha a külföldiek helyi turizmusban betöltött szerepét illetően már a második, hiszen Hajdúszoboszlót zömmel honfitársaink keresik fel, tehát Bük nemzetközi vonzerejét tekintve megelőzi azt. Legalább ennyire fontos mutató a növekedési dinamika is. Ebben a rangsorban a jelentősebb magyar fürdők közül csak Zalakaros előzi meg. Bük a regionális központokkal is kiállja az összehasonlítást. A kiemelt Pécs, Szeged és Győr közül az előbbi kettőt többen látogatják ugyan mint Büköt, de az eltöltött vendégéjszakák számát nézve már Büknél mutatkozik az előny. A külföldiek által eltöltött vendégéjszakák terén pedig Bük egymaga nagyobb forgalmat bonyolított le, mint legnagyobb vidéki centrumaink. Bükön 2007-ben 2 951 vendéglátásra berendezett szoba, illetve 8 138 férőhelynyi szálláshely működött. Ez azt jelenti, hogy a város infrastruktúrája egy Kőszeg nagyságú kisváros lakosságának megfelelő vendégtömeget képes megfelelő színvonalon ellátni. A szálláshely vertikum valamennyi típusa képviseltette magát a turista szállások kivételével. A szálláshelyeken összesen 109 327 vendég fordult meg, és 566 252 éjszakát töltött el, ami 5,2 napos átlagos tartózkodási időt mutat. A szálláshelyek közül a legnagyobb súlya még a magánszálláshelyeknek van, de arányuk a nagy volumenű szállodaépítések miatt csökken. 2003 óta a szállodai kapacitás több mint harmadával növekedett, hiszen azóta nyitott meg a Radisson SAS Birdland Resort  Spa, a Hunguest Hotel Répce Gold, illetve a Hotel Caramell. A panziók és a kempingek részaránya minden tekintetben visszaesett. Bük szálláshelyeinek abszolút, illetve egymáshoz viszonyított súlyát mutatja be a táblázat. Bük szálláshelyeinek minőségi kategorizálása, 2007 Létesítmény megnevezése Corvus Hotel Bük*** Apartman Hotel** Hotel Piroska*** Danubius Thermál & Sport Hotel Bük**** Hotel Anna** Radison SAS Birdland Resort & SPA***** Hunguest Hotel Répce Gold****

Szobák száma

Férőhelyek száma (fő) Szállodák 71 151 300 600 68 144 200 380

Vendégéjszakák száma

Vendégek száma/év

20 459 51 216 20 440 91 023

4 671 11 010 3 097 18 126

10 208

22 400

605 56 607

166 20 879

200

400

53 232

14 529

29

124,9 85,8 83,9 115,2 103,3

Hunguest Hotel Répce***+ Hotel Caramell**** Összesen Ingrid Panzió Seitner Panzió Liget Panzió Walter Panzió Elfi Panzió Büki Éden Panzió Aranyhordó Panzió Kúria Panzió SOL Panzió Viktória Panzió Éva Apartmanház EMAN Üdülőház MONTEX Üdülőház Összesen Garfield Kemping Romantik Kemping Elisabeth Kemping Kocsis Centrum Kemping Gyógyfürdő Kemping Éva Kemping Összesen Egyéb Fizetővendéglátás Bük Fizetővendéglátás Bükfürdő Összesen Mindösszesen

163 80 1 300 13 8 16 15 6 25 16 16 9 16 9 6 10 165 -

336 170 2 603 Panziók 34 20 32 36 15 50 32 32 28 31 20 12 24 366 Kempingek 50 800 40 30 350 800 2 070

Magánszálláshelyek 1 158 2 413 328 686 1 486 3 099 2 951 8 138

70 493 Nincs adat 364 075

11 769 Nincs adat 84 274

1 659 733 201 1 818 16 Nincs adat 399 56 627 210 1 179 220 1 355 8 888

312 94 Nincs adat 387 Nincs adat Nincs adat Nincs adat Nincs adat 141 Nincs adat 190 Nincs adat 248 1 372

Nincs adat 5 059 Nincs adat Nincs adat 77 705 9 477 92 241

Nincs adat Nincs adat Nincs adat Nincs adat 9 778 Nincs adat 9 778

68 950 32 098 101 048 566 252

10 587 3 316 13 903 109 327

Forrás: Bük Nagyközség Önkormányzata, 2007

Általánosságban elmondható, hogy a szállodák aránya a helyi turizmusban egyre erősebb, és kizárólag a fürdőtelepre koncentrálják  hiszen szinte csak ott vannak  a vendégeket, de a tipikusan faluban előforduló magánszálláshelyek sem tűnnek el, hanem egyre inkább tolódnak a gazdaság szürke zónája felé, hogy a piaci versenyben talpon tudjanak maradni. A szálláshelyek szempontjából tehát a szállodák jelentik a gazdaság egésze szempontjából annyira fontos adófizetőt és nagyfoglalkoztatót, a magánszálláshelyek pedig az egyéni egzisztenciák bázisát. A szállodák éltetnek, a magánzók pedig élnek. Jövedelmük persze nem tűnik el, hanem fogyasztásaikon keresztül a hely gazdaságban multiplikálódik. A szálláshelyek közül várhatóan egyre nagyobb szerepet kapnak a szállodák, amelyek sokszínű szolgáltatásaikkal az igényesebb turista rétegeket célozzák meg, így ezeket az intézményeket érdemes egy kicsit részletesebben bemutatni. Bükön az alábbi szállodák üzemelnek:

30

        

Radisson SAS Birdland Resort & Spa (208 szoba, 5 csillagos besorolás); Danubius Thermal & Sport Hotel Bük (200 szoba, 4 csillagos besorolás); Hunguest Hotel Répce Gold (191 szoba, 4 csillagos besorolás); Caramell Hotel Bük - Bükfürdő ( 80 szoba, 4 csillagos besorolás); Hunguest Hotel Répce (163 szoba, 3+ csillagos besorolás); Corvus Hotel Bük (71 szoba, 3 csillagos besorolás); Hotel Piroska (68 szoba, 3 csillagos besorolás); Apartman Hotel (81 szoba, 2 csillagos besorolás); Hotel Anna (10 szoba, 2 csillagos besorolás).

Az ötcsillagos Radisson SAS Birdland Resort & Spa komplex gyógy-, wellness és fitness szolgáltatási struktúrával rendelkezik. A szálloda a fürdőtől függetlenül, mint önálló desztináció kíván megjelenni, megcélozva az egyéni szabadidős, sport és wellness vendégek szegmensét, valamint a belföldi felsőkategóriás szeminárium és training piacot. A négycsillagos Danubius Thermal és Sport Hotel saját termál részleggel, kül- és beltéri medencékkel, önálló, 2004-ben felújított gyógyászattal rendelkezik, melyekhez sportlétesítmények (nyitott és fedett teniszpályák, squash, minigolf, fitness terem) és 2001 áprilisa óta élményfürdő tartozik, ebből adódóan a szálloda vendégeinek mindössze néhány százaléka veszi igénybe a fürdő szolgáltatásait. A szálloda vendégkörének megközelítőleg 70 %-át gyógyvendégek adják. A háromcsillagos Hunguest Répce és a 2004-ben megnyílt, négycsillagos Hunguest Répce Gold a gyógyfürdővel közvetlen összeköttetésben állnak. Mindkét szálloda vendégei a fedett gyógyfürdő ingyenes látogatására jogosultak, de tárgyalások folynak a gyógyfürdő vezetésével a fürdő szabadtéri rekreációs parkjának ingyenes (szobaárba vagy csomagárba épített, allokált) látogatásáról is. A vendégek a fedett fürdőbe folyosón és beléptető rendszeren keresztül juthatnak be, a szállodák teljes egészében a gyógyfürdő gyógyászati kapacitására támaszkodnak. A szállodák vendégmixében meghatározó a gyógyszegmens, ugyanakkor a Répce Gold esetében az egyéni üdülő vendégek aránya is jelentős. A Bükön található három- és kétcsillagos szállodák, valamint az egyéb kereskedelmi szálláshelyek gyógyulási céllal érkezett vendégei is a fürdő gyógyászati szolgáltatásait veszik igénybe. A büki szálláshelykínálatot régiós viszonylatban vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a büki kínálat felzárkózott a hévízihez, sőt az egyetlen ötcsillagos szállodával büszkélkedhet országos szinten a fürdő desztinációk körében. Civilek az idegenforgalom fejlesztéséért Az elmúlt években nőtt a büki turizmusban valamint a területfejlesztésben a hagyományőrzésben szerepet vállaló civil szervezetek száma és aktivitása. Így a helyi idegenforgalom szervezését már nem csak az önkormányzat látja el. A civil szervezetek közül kiemelendő a Bük és Térsége Idegenforgalmi Társulat (BÜKIT), mely egyesület Bük és térsége idegenforgalmának koordinálása és segítése céljából, a kistérség turizmusában érdekelt szervezetek, önkormányzatok és vállalkozások összefogásával alakult 1999-ben. Az eredetileg 10 tagú egyesület jelenleg 18 taggal működik, területileg pedig kiterjed a Felső Répcementi (Csepregi) kistérség területére, ami 17 települést fog össze. Fő célja a kistérségi településmarketing koordinálása, idegenforgalmi reklámtevékenység, érdekképviselet, információgyűjtés és szolgáltatás.

31

A Társulat főbb tevékenységei a következők:    

Kiállítási képviselet külföldön és belföldön; Papíralapú és digitális információs és szóróanyagok összeállítása, terjesztése; Internetes megjelenés; Szakmai érdekképviselet.

A büki turizmus legnagyobb és legfontosabb érdekvédelmi szervezete a 84 tagot számláló Büki Szobakiadók Szövetsége. Elsődleges feladatuk, hogy a helyi turizmus egyik jellegadó rétegét, a magánszálláshely kiadókat összefogja, és érdekeiket megvédje, valamint eredményesen lobbizzon, mind az önkormányzatnál, mind pedig más testületeknél anyagi forrásokért. Fontosnak tartja a vendéglátóhelyek magas minőségi színvonalát, ezért tagjai olyan táblákkal jelölik házukat, amelyek felhívják a vendégek figyelmét, hogy ezeken a helyeken megbízható szolgáltatásokat vehet igénybe. A szervezet profilja gyorsan bővül, immár rendszeresen jelentkezik önálló szálláshelykatalógussal, illetve a kereskedelmi egységek egy részével együttműködve olyan kártyákat adott, ki, amelyeket a náluk megszálló vendégeknek kiadva a megjelölt üzletekben vásárlási kedvezményekre jogosítanak. A Büki Szobakiadók Szövetsége tehát egy jó példa a civil együttműködésre, illetve a kapcsolt turisztikai elemek egy csomagban történő megjelenítésére. A Bük Művelődési Központjában működik a kistérség egyetlen Tourinform Irodája 1 főnyi személyzettel. Feladata sokrétű: egyrészt a Magyar Turizmus Zrt. számára rendszeresen adatot szolgáltat a helyi turizmus pillanatnyi állapotáról, turisztikai attrakcióiról, másrészt tájékoztatja a betérő turistát a térség látnivalóiról, aktuális programjairól. A tevékenysége közben felhalmozódott információkat tárolja, hogy azok a régiós szórólapokra, helyi kiadványokba kerülve tartalmasan mutassák be a kistérséget, illetve azon belül Büköt.

3.1.7.

A SZOLGÁLTATÓIPAR JELLEMZŐI BÜK TELEPÜLÉSEN

A gyógyfürdő vonzerejére építve Bükön jelentős szolgáltató ágazat települt. A település állandó lakosai mellett a nagyszámú kiránduló és szálláshelyet igénybevevő vendégek kiszolgálására épült ki a kereskedelem és javítószolgáltatás, de regionális szerepük nem számottevő, az egységek profilja, helye száma gyakran változik. Vendéglátóipari egységek a településen A szállodák mellett találhatunk elég éttermet és egyéb vendéglátással foglalkozó egységet is. A településen mintegy 87 vendéglátóegység található:    

Melegkonyhás vendéglátó üzletek: 33 db Cukrászda: 1 db Bár, borozó, italbolt, kocsma: 14 db Egyéb nem melegkonyhás vendéglátóhely: 39 db.

32

A településen található vendéglátóhelyek alapterülete alapján egy diverz, profiljuk szerinti bontásából pedig egy meglehetősen egysíkú választék rajzolódik ki. A vendéglátóhelyek legalább 8,6 ezer négyzetméternyi felülete imponáló nagyságú, amelynek több mint kétharmadát az éttermek adják. Ezek területi alapú szórása is nagy, hiszen ugyanúgy megtalálható közöttük az egyszerre több rendezvényt is lebonyolítani képes nagy étterem (pl. Fürdő Étterem), mint a kisebb hangulatos étkezde. A többi vendéglátóhely jellegénél fogva már kisebb helyet hasít ki a térből, gyakran egy-egy szálloda kiszolgálóhelyeként üzemel. A vendéglátóhelyek mindegyike arányosan oszlik el a településtestben, valamennyi típus egyaránt megtalálható a városban, illetve a fürdőtelepen. Probléma inkább a kínálat egysíkú mivolta jelent, hiszen a vendéglátóhelyeknek csak a fenti négy alaptípusa lelhető fel Bükön. Hiányoznak a helyi gasztronómiai jellegzetességeket prezentáló vendéglők csakúgy, mint a fiatalabb korosztályokat lekötni képes profilúak, úgymint diszkó, vagy internet kávézó. Kereskedelmi egységek Élelmiszer- és iparcikk árusító egységek a jelenlegi igényeknek megfelelő színvonalon és számban állnak rendelkezésre. -

Élelmiszer jellegű áruház 2 db Élelmiszer jellegű vegyes üzlet 26 db Zöldség- és gyümölcsüzlet 6 db Kenyér- és pékáruüzlet 2 db Édesség üzlet 1 db Ruházati üzlet 60 db Cipő- és bőráruüzlet 5 db Hírlapbolt 2 db Fotó-optikai cikkek üzlete 11 db Ajándéktárgy-kereskedés 19 db Szórakozási és szabadidős cikk kölcsönzése 2 db Egyéb személyi, háztartási cikk kölcsönzése 2 db Egyéb járműkölcsönző 2 db Egyéb fogyasztási cikk javító műhely 1 db

A településen található nagyobb kereskedelmi egységek jellemző adatai, 2007 Megnevezés Lakótelepi Coop Áruház Széchenyi utcai Coop Áruház Forrás Üzletház Pócza Kereskedőház Csécsenyi Üzletház Balogh Üzletház Smatch ABC

2

Alapterülete (m ) 300

Profil Élelmiszer

180

Élelmiszer

998 160 800 689 576

Élelmiszer, vegyes Iparcikk Iparcikk Hús, kenyér, ajándék Élelmiszer

33

Kocsis Centrum Külső Pavilonsor Belső Pavilonsor Boltosház Pilz (Csébics) Üzletház Malibu Üzletsor Összesen

450 576 320 962 559 160 6730

Élelmiszer, vegyes Ruházat, ajándék Ruházat, ajándék Ruházat, ajándék Élelmiszer, iparcikk Élelmiszer, vegyes ----------------------------

Forrás: Bük Nagyközség Önkormányzata, 2007.

A kereskedelmi egységek esetében is ugyanaz a helyzet, mint a vendéglátóegységeknél: nagy az összterületük, de kicsi és egynemű a választékuk. A legnagyobb kereskedelmi egységek által lefedett terület megközelíti a 7000 m²-t, ami a település méretéhez képest jó ellátottságot mutat. A legnagyobb kiterjedésű a Forrás Üzletház, amelynek az élelmiszer részlege mellett egy belső bevásárló utcája is van, de gyakorlatilag az egyetlen fedett bevásárló övezet Bükön. Az üzletek választéka nagyon szűk spektrumban mozog, nagy része vagy ruházati, vagy élelmiszer-jellegű üzlet. A ruházati boltok kizárólag butikokat jelentenek, nincs egyetlen márkabolt sem ebben a vertikumban. Az élelmiszerellátást teljes egészében a kis magánüzletek, illetve a COOP-áruházlánc vegyeskereskedései biztosítják, és nincs egyetlen multinacionális vállalat sem, amelyik megjelent volna a helyi piacon. A lakossági kérdőívben a válaszadók a kereskedelmi szolgáltatások előnyeként jelölik meg a bőséges kínálatot, azonban a megkérdezettek 85 %-a gondolja úgy, hogy szükséges nagyobb bevásárlóközpont létesítése, a kínálati paletta szélesítése.

3.1.8.

GAZDASÁGSZERVEZŐ- ÉS PÉNZINTÉZETEK

A városban egyetlen gazdaságirányító cég sem működik, az itteni gazdasági szervek, termelő egységek kivétel nélkül kisvállalkozások vagy egy másutt székhellyel rendelkező cég leányvállalatai, telephelyei. Az állami gazdaságirányítás, koordinálás alapvető intézményei (pl. kamarák) is hiányoznak nem csak Bükről, hanem az egész kistérségből. A települések mérete nem is indokolja a jelenlétüket, így az itt lakók azokat a legközelebbi városokban, Szombathelyen, Sárváron vagy Kőszegen kereshetik fel. Bük pénzintézetekkel való ellátottsága a rendszerváltás követő években látványosan javult, majd a 2000 utáni időszakban némileg megtorpant. Jelenleg három bankfiók működik Bükön.

3.2. BÜK TÁRSADALMI JELLEMZŐI 3.2.1. A LAKOSSÁGSZÁM ALAKULÁSA Vas megyében 2007-ben a lakónépességet tekintve a községek (207 db) közül egyedül Vép lakosságszáma (3481 fő) haladta meg Bük nagyközség lakosságszámát (3360 fő). Ez az

34

érték a megye városai közül azonban meghaladta Répcelak város, s az időközben városi rangot nyert Őriszentpéter lakosságszámát, s megközelítette Csepreg lakosságát. A különféle területi szintekkel összehasonlítva megállapítható, hogy míg a többi település és területi szint lakossága erőteljes mértékben csökkent, addig az utóbbi két évben Bük lakosságszáma stagnált. Bük demográfiai súlya mind a megyén, mind pedig a kistérségen belül nőtt. Ez utóbbin belül 2007-ben immár a lakosságszám 31 %-át adta. A népsűrűség Bükön (161 fő/km2) kétszerese a csepregi értéknek, de alig több mint fele a Vas megyei városok átlagának, a községekének pedig négyszerese. Ha a megye népességének közel egyharmadát adó Szombathelyt kivesszük a sorból, akkor a többi város értéke 170 fő/km², amely alig több, mint Bük vonatkozó paramétere. Fontos megjegyezni, hogy Bük valós népességkoncentrációja a belterületen ennél jóval magasabb - ténylegesen városi mértékű, hiszen Bük beépített területének közel egyharmadát adó fürdőtelep állandó lakosságszáma 2001-ben mindössze 7 fő volt, egyéb külterületi népessége pedig 6 fő. Egy település a népességét két módon képes növelni, egyrészt a pozitív természetes szaporodásból, másrészt a pozitív vándorlási egyenlegből. Ha mindkettő pozitív, akkor egyértelmű a népesség növekedése, ha mindkettő negatív, akkor a csökkenésé a főszerep. Magyarországon a természetes szaporodás, azaz a halálozások és a születések számának aránya országos szinten negatív, ezért valamely településen a népességnövekedés többnyire a bevándorlásnak köszönhető. Bük esetében a korábbi évek során a fürdő megnyitása átformálta, új, minőségileg magasabb szintű fejlődési pályára állította a város gazdasági szféráját. Ez a változás és tovagyűrűző hatása a társadalmi szférában is megjelent. Bük lakosságszámát 1960 és 1970 között még 5,3 %-os csökkenés jellemezte, ezt követően azonban egy kiegyensúlyozott, 6-7 %-os tízévenkénti növekedés következett be a rendszerváltásig, míg mind Vas megyei községeit, mind a csepregi kistérséget a folyamatos fogyás jellemezte (-8,6 % átlag). Az elmúlt években ez a tendenciai felerősödött, a tényleges szaporodás elsősorban a negatív természetes szaporodást ellensúlyozó pozitív vándorlási egyenlegnek köszönhető. Bük népmozgalmi adatai 1970-2006

Forrás: KSH Vas Megyei kötetei

A népességnövekedés utóbbi évtizedekben tapasztalható dinamikáját tekintve Bük abszolút első mind a városi, mind a községi jogállású településekkel összevetve.

35

3.2.2.

A NÉPESSÉG STRUKTÚRÁJA

Egy térség humán erőforrás állományának egyik legfontosabb tényezője a korstruktúra. Azokra a vidéki térségekre, melyekre az elöregedés, a népesség erózió a jellemző a gazdaságfejlesztésük is problémába ütközik, hiszen az a munkaképes, innovációra hajló lakosság hiányzik, amelyik a térség megújításában szerepet játszhatna. Jelen fejezetben kerülnek feltüntetésre a Bük településen zajlott ifjúsági kutatás eredményei A munkaerőpiac sajátosságait a munkaerő, a lakosság végzettsége, képzettsége határozza meg. Sajátos színfoltot jelent a népesség összetételében a nemzetiségek száma, aránya, hiszen hagyományaik, kultúrájuk, civil szerveződéseik színesíti a település kulturális életét, dimenzióit. Nem- és korstruktúra Bükön 2004-ben 1281 férfi élt, és ezzel arányuk 42,4 %-ot tett ki, ami jóval kedvezőbb a valamennyi Vas megyei település átlagánál. Az érték kedvezőnek mutatkozik, mivel a férfiak magas fokú mortalitása miatt a jelentős nőtöbblet öregedő társadalomra utal, továbbá az erős elvándorlásra enged következtetni, hiszen a tapasztalat azt mutatja, hogy a fiatal férfiak alkotják a társadalom legmobilabb rétegét. A szomszédos Csepreg városban a férfiak aránya még a megyei községi átlagot sem éri el, az elvándorlás és a természetes fogyás értékének ismeretében pedig egy borús demográfiai kilátást sejtet. A nemek aránya Bükön 2000-2004

Lakónépesség Férfi Férfiak aránya (%) Nő Nők aránya (%)

2000 3175 1575 49,6 1600 50,4

2001 3238 1600 49,4 1638 50,6

2002 3213 1595 49,6 1618 50,4

2003 3256 1612 49,5 1644 50,5

2004 3264 1609 49,3 1655 50,7

Változás + 2,8% + 2,1% + 3,4 %

Forrás: KSH Vas Megyei kötetei

Egy település népességmegtartó erejének egyik legfontosabb fokmérője a korstruktúra, hiszen önmagában is megmutatja az adott populáció reprodukciós képességét, a fiatalok helyben maradási esélyeit és hajlandóságát, vagyis a helyi életperspektívák kitűnő indikátora. Bük és a Vas megyei területi szintek korstruktúrája, 2001 Területi szint Bük Csepreg Csepregi kistérség Vas megye városai Vas megye községei

0-14

15-39

40-59

60-x

Éves (%) 17,1 17,7 16,3 15,8 7,4

36,9 37,7 34 36,3 41,7

28,4 24,8 26,9 29,6 27,7

17,6 19,8 22,8 18,3 23,2

Forrás: Népszámlálási adatok, 2001.

36

A korstruktúra vizsgálatának legfontosabb eleme az öregségi index meghatározása, mely a fiatal/idős arányt fejezi ki. Ha ennek az indexnek az értéke 1-nél kisebb, akkor az adott térségben, településen a 60 éven felüliek vannak túlsúlyban, ha nagyobb 1-nél, akkor fiatalos a korstruktúra. Bük esetében ez az érték 2001-ben 1,02 volt, kedvezőbb képet mutatva Vas megye települési átlagánál. A korstruktúra akkor tekinthető kedvezőnek, ha a legfiatalabbak és a legidősebb korosztály közel egyensúlyban van, és közöttük egy széles, a társadalom gerincét alkotó középkorú réteg található. Bük Vas megye településeit és területi szintjeit tekintve a legközelebb áll ehhez az ideális állapothoz. A 0-14 évesek aránya az össznépességen belül egyaránt magasabb a városok és a kistérség hasonló mutatóinál, és messze meghaladja a községi átlagot. Bükön a 60 év felettiek aránya valamennyi Vas megyei területi szint, illetve Csepreg adatánál alacsonyabb értékű, ami a fiatalabb korosztályok népes voltára utal. Bük település fiataljainak körében 2004-ben kérdőíves felmérés, ifjúsági kutatás zajlott. A tanulmány az alábbi főbb megállapításokat teszi a megkérdezett 14-26 éves fiatalokra vonatkozóan: -

A korosztály képzettségi szintje megfelel az országos adatoknak: 12,2 %-uk még nem rendelkezik 8 osztályos végzettséggel (jelenleg is az általános iskola tanulója), kicsit több mint 1/3-uk (37,6%) jelenleg még csak általános iskolai végzettséggel rendelkezik, 18 %-uk már szakmunkásképzőt végzett, 28,6 %-uk érettségit adó középiskolával rendelkezik, és további 3,6%-uk felsőfokon képzett.

-

Gazdasági aktivitásuk szintén az országos átlagnak felel meg: 1/3-uk, azaz 33,9 % aktív kereső, tanuló, azaz eltartott 56,1 %-uk, inaktív (gyes, gyed, gyet, illetve htb., sorkatona, egyéb) 6,8 %, s mindösszesen 5 fő, azaz 2,1 % jelezte, hogy munkanélküli. A munkanélküliség időtartama 1-12 hónap között oszlik meg. A 70 foglalkoztatott 24,3 %-a szellemi foglalkozású, közülük 4,3% vezető, a többi 20% alkalmazott. Önálló vállalkozó 2,7 %, mindhárom gazdasági ágban (ipar, mezőgazdaság, szolgáltatás) jelen vannak. A szakmunkások aránya 13,2 %, többségük a szolgáltatásban foglalkoztatott. A betanított munkások, akik együttesen 9,5 %-ot tesznek ki, a szolgáltatásban és az iparban helyezkedtek el döntően. A foglalkoztatottak legutóbbi munkahelye többségében Bükön volt, mindössze 36%-uk volt a megye más településén vagy távolabb, esetenként külföldön foglalkoztatott.

-

A válaszadók 12,7%-a általános iskolai tanuló, a megkérdezés idején 8 osztályt végezte. A válaszadók 32,3 %-a valamely középiskola, további 11,1%-a felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója. A középiskolai tanulók többsége a megye 4 településén, több mint 1/3-uk a megyeszékhelyen tanul. Közel hasonló arányban tanulnak helyben, illetve a kőszegi illetve a csepregi középfokú oktatási intézményben. Az akkor középiskolában tanulók 60%-a tervezi a főiskolai vagy egyetemi végzettség megszerzését. A felsőoktatásban tanuló 23 fő 45,5%-a még nem rendelkezik határozott elképzeléssel a végzés utáni munkavállalásról, s csak 27,3%-uk jelez konkrét büki terveket

-

Az adatot szolgáltatók 24, %-a rendszeresen, illetve 10,1 % alkalmanként dohányzik, 15,9 %-a heti többszöri, illetve napi alkoholfogyasztást jelez, további közel 1/3-uk havonta 1-2 alkalommal fogyaszt alkoholt.

-

A szabdidő-eltöltésben élenjár a passzív jellegű időtöltés (TV-nézés, zenehallgatás, videózás), a válaszadók több mint 1/3-a gyakran sportol, de figyelemfelkeltő, hogy

37

ebben a korosztályban közel 24% jelezte, hogy soha nem, illetve további 41%, hogy csak ritkán sportol. A legtöbb fiatal Szombathelyt jelölte meg a szórakozás helyszínének, helyben szórakozók aránya alig 24%, míg a többiek eloszlanak a környék más településeire. A korosztályban is alacsony a kultúra szerepe a szabadidőben, azaz nem jellemző az olvasás, színházlátogatás, amatőr-művészeti tevékenység, vagy éppen a természetjárás. Azoknak a szabadidős programok megnevezése, melyre igényt tartanának a válaszadók, még viszonylag homogén, azaz a legtöbbeket érdeklő program a filmvetítés, azaz mozi, valamint a különféle szórakoztató rendezvények, bálok, továbbá a sportversenyek lennének. -

A megkérdezettek az intézmények közül legnagyobb gyakorisággal a Sportcsarnokot, majd a Művelődési Házat és ezt követően a Könyvtárat látogatják. 2/3 az aránya azoknak, aki soha vagy csak évente 1-2 alaklommal látogatják a helyi Könyvtárat, közel ugyanennyien vannak, akik nem látogatják a Művelődési Házat, s a fiatalok 1/3 ritkán, további 1/3 még nem látogatta a Sportcsarnokot.

-

A válaszadók több mint fele közepesen vagy annál jobban beszél németül, továbbá 28%-uk jelölte meg az angol nyelvet.

-

A válaszadók 75,7% -a nem tagja egyetlen csoportnak, közösségnek sem.

-

A közélet iránti közömbösséget mutathatja az az adat, hogy a válaszadóknak mindössze 43,3%-a rendelkezik a közéletről szóló információkkal. A helyi közéletet többnyire jónak, illetve közepesnek ítélik meg. A településszépítés, a sport, valamint a szociális, karitatív tevékenység az, ami a válaszok alapján leginkább mozgósíthatja a megkérdezett korosztályt. A megkérdezettek közel 1/3-a szívesen venne részt hagyományőrzésben is.

Iskolai végzettség Nagyon fontos mutató egy település társadalom-földrajzi jellemzésénél az ott élők átlagos iskolai végzettsége, ami bizonyos mértékben összefüggésben van a városiasodással, az urbanizáltság szintjével, és hatással van a lakosság életmódjára, életvitelre, a gazdaságra, és részben a lakosság kulturális, szellemi igényeire is. Hazánkban a népesség átlagos iskolázottsága 1990 óta 1,4 osztállyal növekedett, és a Budapest nélküli vidéki átlag 2001-ben 9,71 osztály volt. Vas megy iskolázottsága a vidéki átlagnál némileg magasabb, 9,74 osztály. A Csepregi kistérség mutatói folyamatosan fejlődnek, de 9,25 osztályos átlagával a megye kilenc kistérsége közül csupán a hetedik. Bük esetében az iskolai végzettség mutatói némileg alacsonyabbak a Vas megyei városokénál, viszont messze meghaladják mind a községi, mind pedig a kistérségi átlagot és a komoly oktatási tradíciókkal bíró Csepreget is megelőzi. Az iskolázottság mutatói Bükön és a Vas megyei területi szinteken, 2001 10-x Területi egység

Átlagosan elvégzett osztály

Bük

9,57

Analfabét a 0,2

Csepreg

9,45

0,3

15-x

18-x

évesek közül (%) 8 Érettség osztály i 90,3 33,5 90,2

32,6

25-x Diploma 7,7 8,7

38

Csepregi kist.

9,25

Vas megyei 9,82 városok Vas megyei 9,31 községek Forrás: Népszámlálási adatok, 2001.

0,5

87,4

28,5

6,5

0,2

93,7

45,1

14,8

0,6

85,9

23,7

5,3

Az átlagos iskolai végzettség mellett fontos mutató az egyes iskolatípusokat elvégzett lakosok aránya. Bükön a 15 évesnél idősebbek 90,3 %-a végezte el a 8 osztályt, és ez csaknem azonos a csepregi adattal, jócskán meghaladja a kistérségi és a községi átlagot, de némileg elmarad a többi várostól. Az érettségizettek tekintetében már nagyobb a szórás, Bük ebben a mutatóban jelentősen elmarad a Vas megyei városok összességétől, de a kistérséget és a községeket megelőzi, sőt Csepregnél is némileg jobb pozícióban van. Kiemelten fontos a diplomások aránya, hiszen egy-egy településen  főleg ha néhány ezer lakosú  a felsőfokú végzettségűek a szellemi bázisai a községnek, hordozói, mozgatói és szervezői a polgári kezdeményezéseknek, hagyományoknak, rendezvényeknek, kultúrcsoportoknak. A kisebb települések közül általában ott nagyobb a koncentrációjuk, ahol diplomásokat igénylő munkahelyek, intézmények találhatók. Bükön vannak ilyen munkahelyek, de a diplomásainak 7,7 %-os aránya csak a községek és a kistérségi átlagnál jobb, a városok szintjétől elmarad, mindössze fele azok rátájának. Ebben a tekintetben már Csepreg is megelőzi. A kistérségben nincs felsőoktatási intézmény, így az itteni hallgatók más településen, illetve közigazgatási egységben végzik azt el, így nagyobb az esélyük arra, hogy a tanulmányaikat befejezve nem térnek vissza, hanem a képzettségüknek megfelelő munkahelyet nyújtani képesrendszerint városi jogállású településenkeresnek állást. Bük népességének iskolázottsága kiegyenlítettnek, átlagosnak mondható. Nincsenek nagy iskolázatlan tömegek, és viszonylag kevés a felsőfokú végzettségű, ugyanakkor nagy arányban van jelen az általánosan művelt, érettségizett réteg. Nemzetiségek Bük története során szinte végig színmagyar település volt, és ma is annak tekinthető. Története során mindössze egy viszonylag rövid periódusban, a dualizmusban jelentek meg nagyobb arányban más nemzetiségiek. A zömmel német és délszláv csoportokat a cukorgyár kínálta munkalehetőség vonzotta a községbe, tehát valamennyien bevándorlók voltak. Arányuk a cukorgyár fénykorában az 1880-as években volt a legmagasabb, ekkor az összlakosság kereken egyötödét adták, és közülük a németeké volt a népesebb kolónia (10 %), de szép számban voltak itt délszlávok is. A cukorgyár leégése után nagy részük elvándorolt, egy kisebb hányaduk pedig asszimilálódott, és csak jellegzetes családneveikben (Popovits, Kolrosz stb.) maradt fenn emlékük a helyi köztudatban. A 2001-es népszámlálás adatai alapján 73 fő vallotta magát nem magyar nemzetiségűnek. Ez az összlakosság 2,2 %-a. A legnagyobb a német (32 fő) közösség, őket a horvátok (16

39

fő), illetve a cigányok követik. Ennek a három etnikumnak helyi kisebbségi önkormányzata is működik.

3.3. BÜK KÖRNYEZETI ÁLLAPOTA 3.3.1. A TELEPÜLÉSSZERKEZET TÖRTÉNELMI ALAKULÁSA Bük első hiteles ábrázolása, egy 1784-es katonai térkép három, a társadalmi-gazdasági tér közel azonos pontján fekvő, de ennek ellenére különböző alaprajzi vonásokkal rendelkező települést mutat. Bük alaprajzi vonásait, növekedésének irányát elsősorban a Répce folyó irányította. Településmorfológiai szempontból mindhárom település a szalagtelkes típusba sorolható. A középkori Bük utcaképét az akár több egész telekre épített nemesi kúriák és a melléjük települt jobbágyviskók váltakozása határozta meg. Alsóbükön a népességgyarapodás telekigényét úgy elégítették ki, hogy a már kiparcellázott jobbágytelkeken álló házakhoz folytatólagosan építtettek újabbakat. Ezek az utcára merőleges, hosszan elnyúló házsorok az ún. „hosszú udvar”-ok mind a mai napig szerves részei a település szerkezetének (mai Kossuth utca). Felső- és Középbükön a folyóval nem párhuzamosan, hanem arra merőlegesen kiépített utcákkal tolták ki a lakóterületet. Így jöttek létre Közép- és Felsőbükön a túlsó végükön a folyó által lezárt zsákutcák, amelyeket a népnyelv ma is „bészeg”-eknek (a „beszögellés” szóból) nevez. Ilyen bészeg tipikus példája a Torkos sor és Baross utca, valamint a Hunyadi utca (ld. kép). A beépítés jellege mindhárom Bükön fésűs volt, ami egyértelműen a mezőgazdasági tevékenység túlsúlyára utal. Bük településszerkezetében a feudalizmus kora elsősorban az alaprajzi kontúrokat alakította ki, ami egyúttal hosszú évszázadokra kijelölte a horizontális növekedés irányait. Bük alapvetően még ma is két egymással nagyjából párhuzamos útra felfűződő szalagtelkes falu. Az iparosítás, illetve az azt követő népességrobbanás következtében Bük beépített területe a kétszeresére nőtt, e növekmény azonban szinte teljes egészében ipari létesítményekhez kötődött. A vasútállomás, a cukorgyár, a három téglagyár és a Répce mentén sorakozó malmok és a Baross utca végi vágóhíd lényegében egy egységes ipari övet alakítottak ki a község északi és nyugati részén, emellett városokra jellemző formai elemekkel (vasúti terület, cukorgyár) gazdagították a települést. Az ipari területek expanziójához képest feltűnően csekély volt a lakóöv bővülése, különösen a demográfiai viszonyokat ismerve. Igazából a település egyetlen olyan része, ahol jelentős lakásépítés folyt (a cukorgyári munkáslakásokon kívül), a mai Deák utca. A cukorgyár révén a város északnyugati részén megvalósuló vertikális tagoltság mellett a városias fejlődés másik morfológiai szegmense a település horizontális zártsága is megvalósult. Bük településképe 1920 és 1958 között szinte semmit sem változott. A beépített terület nagysága alig növekedett, sőt, ha a megszűnt téglagyárak telepeit kivesszük, akkor lényegében változatlan maradt. A korszakban a kevés számú lakóház többsége adminisztratív támogatással épült, s ennek megfelelően három nagyobb hullámban: 1920-as években a FAKSZ-házak, az 1940-es évek elején az ONCSA-házak (ld. kép), 1945-ben pedig az ingyenesen kiosztott grófi telkeken. Míg a II. világháborúig a lakóövezet mennyiségi

40

növekedése volt tapasztalható, addig az utána következő másfél évtizedben inkább minőségileg javult a lakások állaga. A település alaprajzi karaktere azonban nem alakult át, mert a nagyobb szabású építkezések nem az addig kialakult településtesten belül történtek, hanem annak peremein. 1960-ban Bük településképe a korábbi faluképet konzerválta, kontúrjai változatlanok maradtak. A fürdő megnyitása utáni Bük társadalmi és gazdasági szférájának robbanásszerű mennyiségi és minőségi fejlődését a település infrastrukturális szférája hasonlóképpen követte. A fürdő és a falu azonban egymástól eltérő utakon járt, s ebből adódik a különböző építészeti, szerepköri és településszerkezeti karakterük. A hirtelen növekedés következtében a további fejlesztéseket már szabályozni, tervezni kellett, ekkor jelennek meg először általános rendezési tervek. Az 1960-as évtizedben még külön-külön dokumentum készült Bükre (1965) és Bükfürdőre (1961), ezt követően, az 1981-es dokumentumban már összevontan kezelték, értékelték őket. Az 1965-ös településrendezési terv nem számolt Bük olyan mértékű demográfiai fejlődésével, mint ami az 1970-es évek elején bekövetkezett. A természetes szaporodás növekvő üteme egy váratlan nagy volumenű vándorlási aktívummal bővült és néhány év alatt lakáshiány jelent meg Bükön. A Bük Községi Tanács elhatározta, hogy egy lakótelepet épít fel. A terveket készítő Zalaterv szerint a szükséges a kb. 400-450 fő elhelyezésére alkalmas, 128 db lakás a Petőfi utca északi oldalán a legpraktikusabb módon. Ide helyezték el a 32 db egyemeletes, négylakásos, garázzsal rendelkező, téglából készült tömbházakat. A Petőfi-lakóteleppel a település északnyugati része vertikálisan tagolttá, városias megjelenésűvé vált. Az első rendezési tervek hatására Bükfürdő teljes turisztikai vertikuma kiépült és Bük intézményhálózata és lakásállománya megújult. Időszerűvé vált a két, egymástól jelentősen eltérő szerepkörű községrész lehetséges kapcsolódási pontjainak megfogalmazása. Erre elsőként az 1981-ben a "Bük község és fürdő összevont rendezési terve" című munkában (VAS MEGYEITERV 1981) került sor. A dokumentum javaslatként azt fogalmazta meg, hogy a falut és a fürdőt mielőbb össze kell kapcsolni, hogy a fizikai kontaktus megteremtése után további fejlődésük is szinkronban haladjon egymással. Az 1991-ben készült "Bük, Bükfürdő összevont rendezési terv program" (VAS MEGYEITERV 1991). kisebb-nagyobb módosításokkal 2004-ig érvényben volt. Sok újat nem hozott a korábbi rendezési tervekhez képest, de ez deklarálja első ízben hivatalosan, hogy a belterület már nagyon sűrűn beépült, ezért a szántókat kell feltörni, hogy az építési igényeket kielégítsék. Nem számolt viszont jelentősebb ipartelepítéssel, így annak területigényével sem. A tercier szektor bővülésével viszont igen. A dokumentumon végigvonuló alapgondolat, hogy a falu és fürdőjének fizikai kontaktusát meg kell teremteni. Ennek módja az, hogy egy parkosított, sportpályákkal ellátott rekreációs övezetet építenek ki a kettő közt. Azt javasolta, hogy az új családi házak építése esetén azok utcafrontban záródjanak, s ezzel a sorházas beépítési móddal városiasabb külsőt lehet kölcsönözni legalább az új utcáknak. Bük beépített területének expanziója az 1990-es évektől kezdődően kiemelkedően magas volt. Ugyan nem jöttek létre újabb funkciójú területek, de valamennyi a korábban kialakult négy övezetre (ipari-, üdülő-, lakóterület, valamint a településközpont) kiterjedt, egyre határozottabb saját karaktert, arculatot öltött.

41

Bük beépített területének változása 1784-2004 között

Forrás: NÉMETH Sándor ”Nagyra nőtt falu, vagy kis város?

-

Bük településfejlődési kérdései”

3.3.2. TERÜLETMEGOSZLÁS, BEÉPÍTÉSI MÓDOK Bük város területén a különböző intézmények, munkahelyek területi elhelyezkedésében bizonyos koncentráció fedezhető fel. Rendkívül erős a települést és vonzáskörzetét kiszolgáló igazgatási, művelődési, egyházi, egészségügyi-szociális és oktatási intézmények összpontosulása az Eötvös és Széchenyi utcák vonalában. Az előbbi egyértelműen a város központja, erős a "city-funkciója". Mivel a területnek nincs állandó lakója, megvalósult a lakóés munkahely térbeli elkülönülése. Központi funkciója ellenére az oktatás kivételével nem összpontosít valamennyi központi szerepkört. A gázművek kirendeltsége például a Baross utcában, a vízmű vezetősége pedig a Damjanich utcában található. A művelődés területén sem kizárólagos a helyzete, hiszen a Szabadidő Központ révén a fürdőtelepen is működik művelődési intézmény. A két működő egyházközösség intézményei közül a katolikus egyházé jelenik meg a településmagban, az evangélikusoké hagyományos módon Alsóbükön. Az egészségügyi-szociális intézmények közül az orvosi rendelő, a gyógyszertár és a mentőállomás az Eötvös utcában koncentrálódik, de a gyógyfürdőben is van egy hasonló nagyságú rendelő, valamennyi nagyobb szállodában működik gyógyszolgáltatás és rendel egy-egy ügyeletes orvos is, továbbá a fogorvosi magánrendelők száma is folyamatosan gyarapodik. A tömeg- és a versenysportra két helyen nyílik mód: az Eötvös utcabeli sportcsarnokban, valamint a Széchenyi utcáról nyíló sporttelepen. Utóbbi helyen két füves futballpálya és egy kézilabdapálya várja a sportkedvelőket, és a pályák mögött, a néhai Feiglstock-féle téglagyár

42

agyagbányászata következtében létrejött tó rekultiválásával kialakítottak egy horgásztavat is. Szabadidős sporttevékenységet szinte valamennyi szállodában és nagyobb panzióban is lehet űzni, s általában egy-egy teniszpálya és úszómedence biztosítja ennek intézményi feltételeit. A kereskedelmi szálláshelyek száma jelentős, több helyütt egész, nagy kiterjedésű funkcionális övet alkotnak. A szálláshelyek száma nagyjából azonos Bükön és a Bükfürdőn, jellegük azonban részben különböző. Szállodák a Hotel Piroska kivételével csak a fürdőn találhatók, az újonnan épülők is kizárólag ide összpontosítanak. Súlyuk a vendéglátásban nőni fog, komplex szolgáltatásaikkal a vendégeket a fürdőn tartja, s egy részük a várost meg sem látogatja. Üdülők is csak a fürdőtelepen fordulnak elő, számuk szinte semmit sem változik, minőségileg viszont megújulnak. A kempingek azonos számban képviseltetik magukat Bükön és Bükfürdőn, de a fürdőtelepen jóval nagyobb kapacitásúak. A panzió szálláshely-típus inkább falubeli specialitás, s ezek a településtest valamennyi részén megjelennek. A vendéglátóipari egységek - túlnyomórészt éttermek - területileg csak részben esnek egybe a szálláshelyekkel. Természetesen mindegyik szállodában, panzióban működik étterem, de a szálláshelyektől elszakadva is szép számmal előfordulnak vendéglátó egységek. Koncentrációjuk nagyon erős a város főútvonalán és Felsőbükön. A kereskedelmi egységek, mivel jellegüknél fogva az átmenő forgalomra erősen ráutaltak, a főút közvetlen közelében találhatók. A speciális profilú üzletek Bükön négy helyen összpontosulnak:  





Baross és Széchenyi utca sarka: itt az élelmiszerboltok mellett zöldség-gyümölcs, papír-írószer és vas-műszaki üzletek találhatók Petőfi-Kossuth utcák kereszteződésében (körforgalmi csomópont): itt, a város legforgalmasabb részén a településközpontnál színesebb áruválasztékú üzletek nyíltak meg, s ezzel itt a városnak lényegében egy „másodlagos központja” alakult ki. Kifejezetten városias igényszintű kereskedelmi tevékenység szinte csak itt fordul elő, úgymint számítástechnikai szaküzlet, órajavítás, valamint pénzügyi tanácsadó és biztosítási profilú cég. Forrás Üzletház: 1997-ben nyitotta meg a kapuit az Répce-menti Coop kezelésében álló üzletház Alsóbük végén, amely - amellett, hogy a település legnagyobb élelmiszerboltjának is otthont ad - fedett sétálóutcájában sokféle kiskereskedelmi tevékenységet (zöldség-gyümölcs, parfüméria, drogéria, játékbolt stb.) összpontosít. A vasútállomás melléke: az 1990-es évtizedben két üzletházépült a vasúti terület utcafront közeli részére, amelyet kereskedők bérelnek. Az áruválaszték egyre színesebb lett: ma videotéka, illatszer- és divatáru üzletek, valamint pizzéria és bár is működnek.

A mindennapi igényeket kielégítő kereskedelmi tevékenységek térbeli eloszlása már arányosabb, szinte minden második utcában található egy-egy kisebb vegyeskereskedés. A fürdőtelepen a kereskedelmi tevékenység sokkal koncentráltabban jelenik meg. A települések legnagyobb kiterjedésű területi egysége a lakóövezet, amely 2004-ben Bük beépített területének (387,2 ha) közel felét (166,4 ha) tette ki, és a legdinamikusabb növekedést produkáló terület-felhasználási egysége volt a településnek az utóbbi másfél

43

évtizedben. Ezzel szemben a fürdőtelepen továbbra sem jelent meg a lakófunkció, hiszen ott a 2001-es népszámlálás alkalmával csupán 9 fő volt a lakónépesség. Az intézmények, munkahelyek, valamint a lakóterület településtesten belüli szóródásának vizsgálata után szükséges a hozzájuk kapcsolódó morfológiai elemek, épületek térbeli eloszlásának és minőségi jellemzőinek a feltárása is ahhoz, hogy a funkciók és a számukra fizikai teret adó épületek térbeli konstellációja alapján a település szerkezeti felépítése, az egyes területhasználati övek megjelenése meghatározható legyen. Alapvető jellemzője, hogy Bük kisvárosokra jellemző szerepköri gazdasága egy falusi arculatú környezetbe ágyazódik, valamint hogy Bük és Bükfürdő építészeti karaktere teljesen elüt egymástól. Beépítési módok Bükön 2005-ben

Forrás: Forrás: NÉMETH Sándor ”Nagyra nőtt falu, vagy kis város?

-

Bük településfejlődési kérdései”

Bükön az alábbi beépítési módok különíthetők el: Családi házas: a város arculatát döntően meghatározó beépítési mód, hiszen beépített területének zömét, kb. 3/4 részét foglalja el, ugyanakkor a fürdőtelepen egyáltalán nem fordul elő. A magyarországi viszonyokhoz képest nagyon fiatal és gyorsabban újul. Tömbös: Bükön és Bükfürdőn egyaránt elterjedt, és a legdinamikusabban terjedő beépítési mód. Bükön két helyen összpontosul. Felsőbükön a tisztán lakófunkciójú Petőfi-lakótelep és közvetlenül mellette a modern ipartelep (a VOG és a Nestlé csarnokai) sorolható ide, amelyek együttese urbánus megjelenésűvé varázsolja a város északnyugati végét. Rajtuk kívül még az Eötvös utcára lokalizálható nagyobb mértékű koncentrációjuk.

44

Sorházas: ez a legifjabb és legkisebb területet érintő beépítési mód Bükön. Klasszikus, városok peremére jellemző sorházak csak két helyen találhatók: a Gyár utca végén és a Petőfi-lakótelep előtt. Ezek nem tipikus sorházak, hanem önálló családi házak láncszerű összekapcsolódásai. Üdülők: tipikusan fürdőtelepi beépítési mód. A hétvégi házas terület az 1980-as évek végére elérte mai kiterjedését. A lakásállománya nem egységes karakterű. Megtalálható itt az 1970es évek betonalapra helyezett házgyári eleme éppúgy, mint a nagyobb családi ház méretű összkomfortos üdülő. A házak derékszögű, gyalogos forgalomra tervezett (egy autó szélességű) utcahálózaton állnak. Egyéb: ide tartozik minden olyan beépített övezet, amely az előbbi kategóriák egyikébe sem sorolható. Általában kereskedelmi és egyéb kiszolgáló létesítmények képezik ezt a kategóriát. Gazdasági szempontból a legfontosabb a vasút melletti iparforgalmi-közlekedési terület, valamint a hasonló jelentőségű, csak inkább a személyforgalomra épülő szolgáltató létesítmények (autóbusz-pályaudvar, kempingek stb.) a fürdőtelepen. A rendszerváltástól napjainkig terjedő időszakban Bük beépített területe nagyon gyors ütemben bővült. Új funkcionális öv nem jött ugyan létre, de az eddig kialakult négy (ipari-, üdülőterületek, településközpont és a lakóövezet) mindegyike progresszív módon növekedett. Mivel a növekedés nem hosszanti irányú volt, a település szélessége is megnőtt. Ennek ellenére továbbra is szalagtelkes falu maradt, mert az új építések addig feltöretlen szántókon történtek. A lakosság körében lefolytatott kérdőíves felmérés alapján elmondható, hogy a válaszadók 96 %-a jónak tartja a település rendezettségét, településképét. A válaszadók kisebb arányban (4 %) jelölték a településképet megfelelőnek ill. kielégítőnek. A megkérdezettek által adott válaszok alapján az alábbi problémákat lehet azonosítani a település rendezettségét illetően. Településképet érintő problémák a lakosság körében, 2007 A válaszadók több, mint 10 %-a által megjelölt elemek

A válaszadók 5- 10 %-a által megjelölt elemek

A válaszadók kevesebb, mint 5 %-a által megjelölt elemek

             

Mellékutak alacsony minősége (42 %) Járdák minősége nem megfelelő (36 %) Rossz minőségű kerékpárutak (20 %) Csapadékvíz-elvezetés rendezése (9%) Közintézmények és műemléképületek állagromlása (9 %) Kevés parkolási lehetőség (6 %) Szennyvíztisztító-kapacitás (5 %) Zöldterületek alacsony száma Köztisztaság hiányosságai Gyalogátkelők hiánya Játszóterek alacsony száma Alacsony közlekedésbiztonság (sebességkorlátozás, fekvőrendőrök) Padok, hulladékgyűjtők, nyilvános illemhely hiánya Vasútállomás és környezetének rendezetlensége

Forrás: Lakossági kérdőíves felmérés, 2007

45

Bük településképének megítélését nagyban segíti, ha a település idegenforgalmi fő adottságaira épített üdülőkomplexumok üdülővendégei is kifejezik véleményüket. Szükséges, hiszen a Bük és településrész, Bükfürdő közötti elkülönülés a fejlesztések és az együttműködések rovására mehet, ha nem sikerül megtalálni azt a közös hangot, mely a két településrész szerves együttélését alapozhatja meg. A jövőben a fejlesztések érdekében szükséges az együttes megítélés formálása, valamint a települési, térségi, de akár régióhatáron átnyúló fejlesztések közös megvalósítása is. A fürdővendégek körében a településképre vonatkozó kérdéskört pontértékeléses módszerrel vizsgáltuk. A kapott válaszok alapján megállapítható, hogy több tényezőt illetően jelentős különbséget látnak az idelátogató vendégek. Területileg kiegyenlített módon ítélik meg a közművek meglétét, az épületállomány minőségét és a köztisztaságot. Az egyes településrészeket illetően azonban jelentős mértékben eltér egymástól az utak és járdák állapotának, a zöldterületeknek, s kismértékben a közvilágítás kiépítettségének megítélése, Bükfürdő előnyére. Településkép megítélése a fürdővendégek körében, 2007

Utak állapota Járdák állapota Közművek megléte

Gyógyfürdő Bük-fürdő

Épületállomány

Bük

Zöldterületek Köztisztaság Közvilágítás 0

2

4

6

8

10

Forrás: üdülővendégek kérdőíves felmérése, 2007

Bük és Bükfürdő kapcsolatára rákérdezve a fürdővendégek válaszai alapján kiderül, hogy a válaszadó szállóvendégek 12 %-a soha nem járt még a település központi részében, többsége (60 %) heti egy alkalommal teszi meg ezt az utat (33 % autóval, 10-10 %-uk pedig gyalog, ill. kerékpárral s csupán 7 %-uk használja a tömegközlekedést). Elsősorban vásárlási céllal keresik fel a település központi részét (megkérdezettek 26 %-a), 18 %-uk valamely egészségügyi szolgáltatást vesz igénybe, közel 1/5-e pedig kulturális, ill. sportolási céllal érkezik a központba. A megkérdezettek közül többen jelölték a büki gyógyszertár, könyvtár felkeresését, valamint az istentiszteleten való részvételt és a település megismerését uticélként. A hét mutató jellemzésében az üdülővendégek részéről kiugró eltérést nem találunk, egyedül az utak állapotának javításába jelentkezik önkormányzati feladat. Az „anyatelepülés” és a településrész között nagy különbségeket nem látnak az idelátogató vendégek, azonban ha egyes válaszokat tekintjük, két esetben találunk a kvázi üdülővárossal ellentétes jelleget: a zöldterületek és a köztisztaság megítélésében negatív értékelést is találunk, ami ilyen közegben nem megengedhető, és tényleges fizikai tartalmát

46

vizsgálni szükséges. A gyógyhelyi kategóriával nem összeegyeztethető ezen meglátás, hiszen ez mind az idelátogató, mind az itt élő lakosság számára elsődleges fontossággal kell, hogy bírjon. Az üdülővendégi megítélések tovább erősítik a kidolgozott stratégiai irányok szükségességét.

3.3.3. AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÉRTÉKEI Az Országos Területrendezési Koncepció szerint a település a kulturális örökség fokozottan érzékeny területeinek alövezetébe tartozik. Bük város területén két műemlék található. A város országos jelentőségű világi műemléképülete a volt Szapáry-kastélyegyüttes, mely XVI. századi erődített kastélyból korai barokk stílusban épült 1696-ban. A Szapáry-kastély parkja védett történeti kert. Sajnos a bizonytalan tulajdonosi háttér miatt üresen áll, állapota folyamatosan romlik. A kastélyegyütteshez tartozhatott valamikor a műemléki értéket képviselő Szapáry-majorság, ahol a XVIII. század végéről származó, késő barokk cselédlakások és istálló található. A másik, regionális jelentőségű műemlék a Petőfi Sándor utcában található XIII. században épült római katolikus (Szent Kelemen) templom, melyet az idők során többször átépítettek, illetve hozzáépítettek. 1980-ban a románkor kihangsúlyozásával az Országos Műemléki Felügyelőség állította helyre. A templom előtti téren virágosított környezetben áll egy hősi emlékmű. A centenáriumi és millecentenáriumi emlékkövek, virágosított környezetben álló Mária-szobor, valamint Felsőbüki Nagy Pál rendbe hozott sírhelye történelmi hangulatot áraszt. A római katolikus templom szomszédságában álló temető rendbehozatala, az 1848-as szabadságharc honvédsírjainak ápolása az itt élők együttműködésének szép példája. Az ősök és a történelmi korok iránti tisztelet követendő példája, hogy a régi fejfák, síremlékek részére kegyeleti emlékparkot alakítottak ki. Műemlék-jellegű épület a Felsőbüki Nagy Pál kúria. A copfstílusú, nyeregtetős, földszintes épületet névadója, Felsőbüki Nagy Pál építtette 1790 körül, majd 1880 körül eklektikus stílusban átalakították. Jelenleg felújítás alatt áll, a Nemzeti Kulturális Örökségvédelmi Hivatal engedélye alapján továbbiakban panzióként kívánják hasznosítani. A szintén műemlék-jellegű alsóbüki evangélikus templom története 1784-ben kezdődött, amikor a törvény adta lehetőséggel élve 101 család templomépítési engedélyt kért és kapott. A szent hajlék felszentelésére 1785 ádventjén került sor. A templommal egy időben felépült az egyházközség iskolája, lelkész- és tanítólakása is. Természetesen minden kor hozzájárult a templom szépítéséhez, mégis azt mondhatjuk, hogy 215 esztendő elteltével is megőrződött a templom jellegzetes, késő barokk stílusa. Az egykori Kóczán-ház, a XIX. századi népi tájház szintén műemlék-jellegű épület, egyedülálló zsuptetős szerkezettel. Sajnos állapota nem kielégítő, de a közeljövőben a Kincstári Vagyon Igazgatóságtól várhatóan az önkormányzat tulajdonába kerül, mely már határozott a felújításáról, az erre szánt forrást elkülönítette. Tervezett funkciója falumúzeum, vagy a térségi kézműves hagyományokat bemutató kézművesház. Külön színt jelentenek Bük településképében az egykori építési hagyományokat őrző hosszú udvarok és a bészegek. Fontos lenne ezek turisztikai célú hasznosítása, pl. tematikus utcákként (bor utca, mesterségek utcája stb.). A helyi védettségű műemléki épületek sora szerencsére hosszú, nagy részük az egykori parasztpolgári miliőt őrző lakóház. Bük Nagyközségi Önkormányzat Képviselőtestülete a

47

11/2004. (X.28.) számú Rendelete szabályozza és részletesen felsorolja a helyi egyedi és területi védelem alatt álló épületeket. E Rendelet a korábban már módosított 5/1994. (IV.25.) számú, az építészeti és természeti értékek helyi védelméről szóló rendeletet módosítja. Ebben a dokumentumban részletesen felsorolásra kerülnek a műemlékké nyilvánított épületek, tartalmazza a rájuk vonatkozó különleges építési és állagmegóvási szabályokat, illetve a megfogalmazott kritériumrendszer ellenőrzését is. Annak ellenére, hogy ezek az objektumok magántulajdonban vannak, az épületek eredeti karaktere megőrződött, egy egész közösség és a nagyközség számára. Egyedi védettség alatt álló épületek Felső-Bük Nagy Pál u.30. Hrsz 420. Tornácos ház

Közép-Bük Baross u. 11. Hrsz 317/2. Takács-ház

Gyár u. 17. Istálló-épület Petőfi u. 6. Walkó-kastély Petőfi u. 8. Riedingerkastély

Hrsz 580.

Széchenyi 47. Széchenyi 38. Széchenyi 36.

u.

Hrsz 806/1.

u.

Hrsz 285.

u.

Hrsz 284.

Petőfi u.10. Riedingerkastély

Hrsz 568.

Széchenyi 35.

u.

Hrsz 565/2. Hrsz 567.

Baross u. 29.

Alsó-Bük Kossuth u. 4. Hrsz 143. volt Gyógyszertár Kossuth u. 6. Hrsz 119. Kossuth u. 12. volt Mozi Kossuth u. 14. volt evangélikus iskola

Hrsz 107/2.

Hrsz 793.

Kossuth u. 18. Tornácos ház

Hrsz 106.

Hrsz 301.

Kossuth u. 22. Mankóbüki-ház Kossuth u. 24. Horváth ház Kossuth u. 36. Mogyorósy ház Kossuth u. 27. Kossuth u. 37. Kosáríves ház Kossuth u. 55. Kossuth u. 75. Kossuth u. 77. Kossuth u. 79. Szabó-ház Kossuth u. 101. Kossuth u. 28. idős gesztenyefa a kertben. Jókai u. 16. Jókai u. 14.

Hrsz 99/2.

Hrsz 107/5.

Hrsz 98/2. Hrsz 71. Hrsz 222. Hrsz 203. Hrsz 184. Hrsz 171. Hrsz 170. Hrsz 169. Hrsz 156. Hrsz 93.

Hrsz. 128/3. Hrsz 127.

Forrás: Bük Város Önkormányzata

Területi védelem alatt állnak a Kossuth utca 4-24. szám alatti épületek (Hrsz: 118, 108, 107/3, 105, 143, 119, 107/2, 107/5, 106, 98/2, 99/1, 99/2, 99/3)

48

3.3.4. VÉDETT TERMÉSZETI ÉRTÉKEK Mivel Bük több ezer éve kultúrtáj, illetve az utóbbi az utóbbi négy évtizedben különösen intenzív, elsősorban turisztikai célú terület-felhasználás jellemezte, a településnek különösebb biodiverzitást mutató természetvédelmi területe nincs, azonban több, rendszerint egy-egy utca kiöblösödésben kialakított, szépen gondozott park jellemzi. Közülük a legértékesebb a településközpontban elhelyezkedő templompark, ahol mintegy 20 telepített, különleges növényfaj található (pl. tatárjuhar, varjútövis benge stb). Szintén a településmagban foglal helyet az egyik „bészeg”, a Baross-park. Örökzöldekkel övezett sétánya kedvelt rekreációs tere a helybelieknek és turistáknak egyaránt, továbbá kapcsolatot teremt a város centrumának tekinthető Eötvös utca, illetve a Répce között. Megőrzésével hangulati átmenetet képezhet a két funkcionális öv között, elősegítheti a folyó legalább egy szakaszának a településtestbe történő organikus illesztését. A város többi parkja (pl. Széchenyi-, Rákóczi-parkok) játszóterekkel felszereltek, emlékművel díszítettek, így harmonikusan tagolják Bük térszerkezetét. A fürdőtelep is nagy zöldfelülettel rendelkezik, bár sajnos a sűrű beépítés miatt periferiális az elhelyezkedésük, így a 2006-os településfejlesztési koncepcióban célként fogalmazódott meg egy karakteres, zöldövezettel is rendelkező fürdőtelepi centrum kialakítása. Természetes élőhelyként a Répce nyújt kedvező lehetőségeket a horgászok és az ökoturizmus kedvelői részére. Mesterséges élőhelynek számítanak a település vízfelületei is, úgymint a sportpálya melletti horgásztó, illetve a golfpálya mesterséges tóvilága. A Horgásztó Bük város sporttelepén a 288/1 és a 288/2 hrsz-ú ingatlanok összevonásából kialakított 1496 hrsz-ú területen létesült. Megközelítése kavicsolt földúton lehetséges. A 1496 hrsz-ú ingatlan területe 57769 m2, ebből a horgásztó területe 11800 m2, a vízzel borított felület 9200 m2, melynek felszíni vízutánpótlása nincs. Vízcseréjük, vízutánpótlásuk szivárgás útján, a talajvízáramlás következtében a kavicsos altalajban biztosított. A vízgyűjtő területen vízminőséget károsan befolyásoló szennyező források nincsenek. Főbb műszaki paraméterek: Vízfelület: 0,92 ha Víztérfogata: 27300 m3 Vízmélység: 1,80-4,30 m Rézsűhajlása: 1:1,5-1:2 Hullámvédelem: nádas, füvesítés Vízcseréje, vízutánpótlása szivárgás útján talajvízáramlással Az adott helyen a tó létrehozása, kialakítása a környezetet értékes létesítménnyel gazdagította, sokrétű és értékes területhasználatot tesz lehetővé az ember számára, egyben biztosítva a pihenést, kikapcsolódást. Parkosításával, különleges mikroklímájával kirándulóhelyként is szolgál. A tó megfelelő életfeltételeket biztosít a potenciálisan előforduló kétéltű állatfajoknak. Az újonnan telepített fák, bokrok a parti sávban kedvező feltételeket nyújtanak a vízhez kötött állat- és növényfajok számára. A helyi Horgász Egyesület az Önkormányzattól jelképes összegért bérli a tavat, melynek fejében az Egyesület a tó gondozását, felügyeletét végzi.

49

A Natura 2000 hálózat által érintett területek (különleges madárvédelmi területek és különleges természet-megőrzési területek) helyrajzi számainak átdolgozott listája 2006. december 8-án, a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 45/2006. (XII. 8.) KvVM rendeletének mellékleteként került nyilvánosságra. A rendelet 2006. december 16-tól hatályos. Utóbbi jogszabály nevesíti a Natura 2000 területeket, amelyekre a 2006. október 17-től hatályos 275/2004-es kormányrendeletben megállapított szabályok vonatkoznak. A rendelet 4. sz. melléklete szerint Bük és Gór területét érintően nem került lehatárolásra európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű terület, azonban Gór település esetében az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területéhez tartozó Ablánc patak völgye (0219 hrsz) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területként került lehatárolásra.

3.3.5. A TELEPÜLÉS MŰSZAKI INFRASTRUKTURÁLIS ELLÁTOTTSÁGA A kommunális infrastruktúra állapota, valamint a közúthálózat képezte vonalas infrastruktúra stratégiai fontosságú mind egy térség, mind az egyes települések fejlődése szempontjából. Az infrastruktúra-fejlesztések csökkenése vagy elmaradása kedvezőtlenül, negatívan érinti a gazdaság és a szolgáltatások fejlődésének, strukturális megújulásának feltételeit és a települések, az azokban élő népesség életkörülményeit. Az érdembeli és hatékony környezetvédelmet csak megfelelően fejlett infrastruktúra biztosíthat. Ez azt jelenti, hogy az infrastruktúra olyan elemei, mint a biológiai szennyvízderítők és az azokhoz kiépített csatornahálózat, a korszerű szemét égető művek vagy a hulladékok másodlagos hasznosítását szolgáló berendezések meghatározók szerepet töltenek be a környezet védelmében is. Ez utóbbi szempont pedig Bük esetében kiemelkedő, nem csak a helyi népesség, hanem az idelátogató turisták százezreinek közérzete miatt is. A hazai infrastruktúra-fejlesztés egyik központi kérdése az 1960-as és 70-es évtizedekben a tömeges lakásépítés volt. Mivel ez alapvetően a városokra összpontosított, az ahhoz kapcsolódó kommunális infrastruktúra is a városi jogállású településekre összpontosított. Az aprófalvas települési textúrájú Vas megyét ez kifejezetten hátrányosan érintette, hiszen falvainak nagy részét elkerülték, vagy csak részlegesen érintették az infrastrukturális beruházások. Napjainkra a korábbi években elmaradt fejlesztéseket csak a népesebb községeknek sikerült pótolnia. Bük ebből a szempontból kivételnek számított, hiszen a megyei kezelésben lévő gyógyfürdő vonzotta az állami infrastruktúra-fejlesztéseket, majd jelentős saját anyagi forrásokkal rendelkező – az önkormányzat vette át a szerepet, így a fejlődés töretlen maradt, és Bük infrastrukturális helyzete valamennyi Vas megyei településszintnél kiépítettebb és magasabb színvonalú. Közműhálózat jellemzői Vas megyében a vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya közel 100 %-osnak tekinthető, így abban szignifikáns különbségek nem mutathatók ki. Ellenben a csatornahálózat esetében már tapasztalható egy „települési lejtő” a városoktól a falvak irányába, mivel a szocializmus időszakában a költséges szennyvízkezelés infrastrukturális beruházásait a nagy laksűrűségű, így költséghatékonyabb városokba összpontosították. Bükön már az 1980-as években kiépült a csatornarendszer, és a lakások zöme rá is csatlakozott, így a helyi közműolló a városi átlagnál is szűkebbre záródott. A lakásállomány természetes cserélődésével egy fél évtizeden belül reálistás lehet, hogy valamennyi vezetékes vizet fogyasztó lakás szennyvizét is zárt rendszeren vezetik el és kezelik.

50

Bük üdülőhelyi jellegére utal a magas fokú vízfelhasználása, amely mintegy negyedével haladja meg mind a kistérségi, mind pedig a megyei szintet. A Csepregi kistérségben két vízmű társulás működik. Bük és a vonzáskörzetében lévő községek (Acsád, Bő, Chernelházadamonya, Gór, Meszlen, Répceszentgyörgy, Sajtoskál és Simaság, Vasszilvágy) 1996-ban kiléptek a Vas Megyei Víz- és Csatornamű Társulatból, és önkormányzati tulajdonban álló vállalatot alapítottak a víz- és csatornahálózat működtetésére Bük és Térsége Vízmű Kft. néven. Szennyvíztisztító Bükön, Csepregen és Chernelházadamonyán működik. A büki biológiai szennyvíztisztító csak a büki szennyvizet tisztítja, és így 3000 m³/napos kapacitásának kb. 75 %-át használja ki.

Bük közüzemi víz- és csatorna-ellátottsága, és összehasonlítása a Vas megyei településszintekkel, 2007

Megnevezé s

Lakásállomány

Közüzemi vízhálózatb a

Közüzemi szennyvízcsator na-hálózatba

bekapcsolt lakások aránya, %

Bük Csepreg Csepregi kistérség Városok összesen VAS MEGYE

Közműolló (egy km közüzemi vízhálózatra jutó közüzemi szennyvízcsatorna -hálózat, m

Egy lakosra jutó évi vízfogyasztás, m3

1 472 1 261 4 914

90,4 96,4 93,8

83,6 88,3 55,2

910,9 711 478

44,7 29,7 34,3

60 843

96,8

86,6

652,0

35,9

106 871

96,7

63,3

486,5

33,7

Forrás: Vas Megye statisztikai évkönyve, 2007

Bük az energiahordozók közül az elektromos áramhoz viszonylag későn, a térség települései közül szinte utolsóként, csak 1946-ban jutott hozzá, ekkor kötötték be a villamos fővezetéket. Zömmel még a légvezetékes oszlopok hálózzák be a települést, kivéve az újonnan épült utcákat, ahol földkábel-rendszert alakítottak ki. A hagyományos wolframszálas izzókat teljes egészében energiatakarékos halogénégőkre cserélték, ami kb. 20 %-kal csökkentette a közvilágítás költségeit. A hálózatba bekötött lakások száma alapján nincs nagy különbség Vas megye egyes települési szintjei közt (lényegében mindenütt 100 %-os), az egy főre jutó fogyasztásban már annál inkább. A büki lakások fajlagos villamos energiafogyasztás magasabb ugyan a Vas megyei és a városi átlagnál, de közel 10 %-kal alacsonyabb a csepregi, illetve kistérségi mutatóknál, holott a büki turizmus nagyságrendje okán magasabb érték lenne várható. Ennek a magyarázata az lehet, hogy mind a büki háztartásokban, mind pedig az intézményi fogyasztást tekintve már előbbre járnak az energiatakarékos rendszerek, eszközök beszerzésében, mint a környező települések. Egyébként a város áramellátása biztonságosnak mondható. Az EON Észak-Dunántúli  Győr központú  kirendeltségéhez

51

tartozik az egész kistérség, és Kapuvár felől jó minőségű 220 KV-os vezetéken érkezik az elektromos energia a Csepregi kistérségbe, és ezen belül Bükre. A napjainkban az innovatív fűtési módok egyikét biztosító gázvezeték 1991-ben érte el Büköt. Azóta a kistérség valamennyi települése rácsatlakozott a főgerincre, amely Tormásliget felől érkezik, de a fajlagos gázfogyasztást tekintve már jelentős különbségek mutatkoznak az egyes helységek között. Vas megye egészében a háztartások közel kétharmada fűt gázzal, a Csepregi kistérségben háromnegyede, míg Bükön 83 %-a, ami magasan a Vas megyei városi átlag felett van. Mivel olyan jelentős gázfogyasztók is találhatók Bükön, mint a nagyipari létesítmények, a gyógyfürdő, a 7 szálloda vagy az összes közintézmény, az egy háztartásra jutó átlagos fogyasztás 25 %-kal haladja meg a megyei, 30 %-kal pedig a városok átlagát. Bük villamos energia és vezetékes gázellátása, 2007

Megnevezés

Kisfeszültsé gű villamos energia elosztóhálóz at

Gázcső hálózat

Háztartási villamos energia fogyasztók

Háztartási vezetékesgáz fogyasztó

a lakásállomány %-ában

hossza, km

Bük

19,9

19,9

100

83,0

Csepreg

30,4

30,8

99

63,5

Csepregi kistérség Városok összesen VAS MEGYE

55,2

62,8

97,9

75,0

1 290,7

1863

100

73,7

2 574,6

2 690, 1

99,0

63,6

Egy háztartási fogyasztóra jutó évi fogyasztás

villamo s energia , kWh

Vezetéke s gáz, m3

2 315, 4 2 526, 8 2 384, 5 2 174, 5 2 269, 0

1 871,5 1 618,8 1 601,1 1 245,1 1 302,6

Forrás: Vas Megye statisztikai évkönyve, 2007

Mind a kistérség, mind pedig Bük egyik nagy problémája a szemétgyűjtés, illetve a megfelelő hulladékkezelés, bár ezen a téren jelentős fejlesztések azért történtek az utóbbi másfél évtizedben. A hulladék gyűjtése a kistérség minden településén megoldott. Bükön a hulladék gyűjtését a PARKOM Bt. végzi és az összegyűjtött települési szilárd hulladékot a Phare támogatással megvalósult Répcesík körzeti hulladéklerakóba szállítja. A hulladék kezelése még nem megfelelő, ugyanis a lakossági hulladékot hetente egyszer, szétválogatás nélkül szállítják el. A háztartások 86 %-a veszi igénybe a hulladékelszállítási szolgáltatást. Komoly probléma az illegális szemétlerakás, több ilyen, a lakosság által önkényesen kijelölt helyen találkozni törvénytelenül elhelyezett szeméttel. A kistérségben egyetlen településen, Bükön létesítettek szelektív hulladékgyűjtő szigeteket (4 konténerrel), melyből három a városban, egy pedig a fürdőtelepen üzemel, és bár az általuk összegyűjtött szemét elenyésző az összhulladékhoz képest, a környezettudatra nevelés első lépésének tekinthető.

52

Bükön a telefonellátottság megfelelőnek mondható, 2005-ben 1468 fővonalat tartottak nyilván, amelyből 44 nyilvános, 897 egyéni, 175 üzleti és 352 ISDN vonal volt. A világháló ADSL rendszerben, illetve műholdas kapcsolatban is igénybe vehető a településen a több szolgáltató (T-Online, Pannon Pipics Kft. és PR Telekom Zrt.) versenyhelyzete miatt. Hasonló a helyzet a kábeltévével is, amelynek pontos előfizetői létszáma nem ismert, de az idegenforgalmi szerepkör miatt a szálláshelyek és lakások többsége használja. Közlekedés Bük település belterületi úthálózatának hossza 19 km, mely teljes egészében szilárd burkolatú. Az országos úthálózathoz kapcsolódó belterületi úthálózat minőségi és mennyiségi paramétereit az alábbi táblázat foglalja össze. Bük úthálózatának jellemzői Megnevezés

Összese n (km)

Megoszlá s (%)

Teljes úthossz Ebből: belterületi Belterületi szilárd burkolatú Járda hossza Ebből: kiépített Kerékpárút

21,4 19,0 19,0

100 88,8 88,8

30 28 7,0

100 93,3

Összesből: Önkormányzati Állami (km) (km) 14,1 7,3 14,1 4,9 14,1 4,9 30 28 7,0

0 0 0

Megoszlás: összesből Önkormányzati Állami (%) (%) 66 34 74 26 74 26 100 93,3 100

0 0 0

Forrás: Bük Város Önkormányzata

Bük közigazgatási területén áthaladó úthálózat a közutakból, a járdákból, illetve az un. Termál-kerékpárút egy szakaszából tevődik össze. Állami tulajdonban csak a közutak egy része, mintegy egyharmada áll, így az úthálózat kitűnő minőségi állapota az önkormányzat gondoskodásának köszönhető.

53

A közutak portalanítása és ezzel együtt a járdák kiépítése az 1970-es években vette kezdetét akkor, amikor a Bük turisztikailag igazán frekventálttá vált. Jelenleg valamennyi közút és járda szilárd burkolatú, ami páratlan Vas megyében. A Kossuth-Petőfi utcák vonalában, azaz a település főútján térkővel burkolt parkolóhelyek is kialakításra kerültek. A településközpont nagy intézményi koncentrációja, és így átmenő forgalma miatt azonban az ottani parkolóhelyek száma nem elegendő, továbbiak kialakítása indokolt. A fürdőtelepről indul a kistérség egyetlen kerékpárútja (20 km), amely a két fürdőhelyet, Büköt és Lutzmannsburgot (Locsmánd) köti össze. A kerékpárút nagyobbik szakasza Európai Uniós források bevonásával 2004-ben épült. Összességében Bük mind vonalas, mind pedig kommunális infrastruktúrája kiépített, szinte egy szegmensében sem marad el le a városok elvárható színvonalától, s legtöbb tekintetben megelőzi azokat. A lakások és felszereltségük A kistérségben található Vas megye lakásállományának 4,6 %-a (4914 db). Ez az arány jelenleg is növekvő, ugyanis a kistérségben jóval nagyobb az új lakások építésének mértéke, mint a megyében, sőt a legmagasabb a megye kistérségei közül. Ez a tendencia tartós, hiszen már közel 10 éve jellemző. 2005-ben a Csepregi kistérségben volt a legtöbb, a 10 ezer lakosra jutó épített lakás (93,8), ami kétszerese a Vas megyei átlagnak. A tartós tendenciát erősíti, hogy a 2000-2005 között épült lakások aránya szintén a kistérségben a legmagasabb, a lakásállomány 10,6 százaléka épült az elmúlt 5 évben. Végül kedvezőnek mondható, hogy a megyei átlag alatt van a 100 lakásra jutó lakosok száma (236 fő), vagyis egy lakásban átlagosan 2,4 ember lakik.

54

Összességében tehát imponálóak a kistérség lakásállományának, elsősorban bővülési adatai, de a település szintű adatok egyértelműen kimutatják, hogy mindez csak néhány dinamikusan fejlődő település miatt van így, s a kistérségen belül igen nagy differenciák vannak. A kistérségi lakásállománynak több mint a fele Bükön és Csepregen van. Meghatározó tehát mindaz, ami a két településen a lakásállománnyal kapcsolatban történik. A kistérség lakásállomány változásában történő kedvező folyamatok, a nagymértékű új lakás építés, döntően a büki építkezésekkel függ össze, ma már itt van a települések közül a legtöbb lakás (1607). A büki lakásállomány intenzív turisztikai célú hasznosítására utal azok magas átlagos szobaszáma is. Bükön minden más területi szintnél alacsonyabb az 1 és 2 szobás lakások aránya (6 ill. 23 %), hiszen együttesen sem érik el a teljes állomány egyharmadát, együttesen alacsonyabb a számuk, mint külön-külön a 3, illetve a 4 és többszobásak (33 ill. 37 %). Ilyen jellegű szórásra egyik területi szinten sincs példa, elsősorban Bükre jellemző e tendencia. Ennek nyilvánvaló oka az idegenforgalmi szerepkör, s a lakásállomány magánszállásként történő kiadása. Ennek hatása érződik a környező településeken is, így a 3 és 4 szobás lakások aránya a Csepregi kistérségben a legmagasabb. Bükön a lakásépítési kedv folyamatosan nő, azonban a szobaszám szerinti megoszlásukban már némi változás mutatható ki. Bük város lakásállománya Megnevezés

1 szobás 2 szobás 3 szobás 4 vagy szobás Összesen

több

Lakások száma (db) 165 489 187 123 964

1990 Lakások megoszlás a (%) 17,11 50,73 19,40 12,76 100

Lakások száma (db) 67 276 397 445 1185

2001 Lakások megoszlása (%) 5,65 23,29 33,50 37,56 100

2007 Lakások Lakások száma megoszlá (db) sa (%) 69 4,50 415 27,07 531 34,63 516 33,12 1533

100

Forrás: KSH, Népszámlálás, 1990, 2001. 2007-ös adat: használatbavételi engedély alapján számítva.

A lakásméret várhatóan tovább csökken, és megjelenik a társasházi forma. A lakások gazdasági célú hasznosításának lehetőségei beszűkültek, a lakosság foglalkozási szerkezete pedig erősen tercierizált. Így egyre inkább a kis alapterületű, udvar nélküli, energiatakarékos lakóegységek, azaz tömblakások lesznek kívánatosak. A tömbházépítés az utóbbi 5-6 évben lendült fel, és elsősorban az újonnan megnyitott Európa út és a település főútja (Kossuth és Petőfi utcák) mentén létesülnek. Így a település, ha lassan is de biztosan vertikálisan tagoltabbá válik. A büki lakások komfortfokozatát a magas színvonal jellemzi, hiszen alacsony átlagéletkoruknak is köszönhetően a mai kor követelményeinek maximálisan megfelelnek és folyamatosan javul minőségük.

55

A városi lakásállomány komfortfokozatának alakulása Komfortfokozat

Összkomfortos Komfortos Félkomfortos Komfort nélküli Szükséglakás Összesen

1990 Lakáso Lakások k aránya száma (%) (db) 492 51,04 247 25,62 50 142 32 964

5,19 14,73 3,32 100

2001 Lakások Lakások száma aránya (db) (%)

2007 Lakások Lakások száma aránya (db) (%)

860 200

75,57 16,88

1208 200

78,79

33 68 24 1185

2,78 5,74 2,03 100

33 68 24 1533

2,15 4,43 1,56 100

13,04

Forrás: KSH, Népszámlálás, 1990, 2001. Bük Nagyközség Önkormányzata, 2007 használatbavételi engedély alapján számítva.

Mivel a lakásépítési kedv növekedése éppen az 1989 utáni építőipari technológiaváltással esett egybe, a lakásállomány a leggyorsabban a rendszerváltás után újult meg, akkor, amikor a hazánk gazdaságát elérő általános recesszió országszerte visszavetette az építkezések számát. Addig, amíg 1990-ben a büki lakásoknak mintegy háromnegyede legalább komfortos volt, addig 2001-re már több, mint 90 %-uk. Az ennél gyengébb komfortfokozatúak száma stagnál, így arányuk csökken az állomány egészéből. Kedvező tendenciaként fogható fel, hogy a komfortos lakások száma sem változik, tehát az újonnan épült lakások szinte már kivétel nélkül összkomfortosak. A település lakásállományából 32 van önkormányzati tulajdonban. A szükséglakások száma az évtized elejére minimálisra csökkent. A 24 szükséglakásból 17 önkormányzati tulajdonban van. Nem koncentrálódnak nagy számban egy területre. A szükséglakások a következőképpen helyezkednek el a városban: - Bük, Petőfi s. u. 8. 5 db. - Bük, Bem sor 6. 1 db. - Bük Nagy Pál u. 8. 6. db. - Bük, Rákóczi u. 10/A 1 db. - Bük, Kossuth L. u. 16. 4.db. Bük lakásellátottsága és felszereltsége is kedvező arányt mutat Vas megye többi települését és területi szintjeit tekintve. Bük turisztikai vonzereje nem csak a helyi, hanem a környező, a büki idegenforgalomhoz eredményesen kapcsolódó falvak lakásállományának minőségi és mennyiségi paramétereire is kedvezően hatott, városi színvonalat hozott a térségbe.

56

3.4. KÖZSZOLGÁLTATÁSOK A települési infrastruktúrában fontos szerepe van a különféle közösségi szolgáltatást nyújtó intézményeknek. Ezek az intézmények tevékenységük jellegét tekintve különböző csoportokra oszthatók:     

oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális, intézményekre.

Alapvető funkciójuk a települések ill. településcsoportok lakosságának különféle jellegű igényeinek kielégítése, az ezzel kapcsolatos szolgáltatások biztosítása. Ebben a fejezetben kerül bemutatásra az egyházak, a kisebbségi önkormányzatok és az egyéb védelmi, szolgáltatási intézmények köre is.

3.4.1. OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK Ezen csoportba a gyermeknevelés minden intézménye helyet kap az óvodától a középfokú oktatási intézményig. A közoktatási intézmények esetében az óvodák, általános iskolák és középiskolák adatai kerülnek bemutatásra. Bük oktatási intézményeinek tárgyi és humán feltételeit, valamint képzési kínálatát tekintve a gyermekkorúak magas színvonalú oktatására-nevelésére alkalmas település. Ebből a szempontból a település erős vonzóhatással bír a környező településekre, hiszen e szolgáltatásokat nem csak a helybeli gyermekek veszik igénybe, hanem a környékbeliek is. Jellemző, hogy minél magasabb képzettséget nyújt az intézmény, annál több bejáró tanulója van, hiszen bizonyos településméret-határ szükséges egy-egy magasabb fokú intézmény kialakításához. Bük oktatási-nevelési kapacitását az alábbi táblázat foglalja össze. Bük oktatási-nevelési intézményeinek összefoglaló mutatói, 2006

Oktatási intézmény megnevezése Általános iskolai oktatás (Felsőbüki Nagy Pál Általános Iskola, Vendéglátóipari Szakiskola) Sajátos nevelési igényű tanulók oktatása (Felsőbüki Nagy Pál Általános Iskola, Vendéglátóipari Szakiskola) Szakiskolai oktatás (Felsőbüki Nagy Pál Általános Iskola, Vendéglátóipari Szakiskola)

Tanulók száma (fő)

Más településről bejáró tanulók Száma Aránya (fő) (%)

Pedagóguso k száma (fő)

Tantermek száma (db)

294

58

19,7

31

21

5

2

40

1

1

120

109

90,8

31+8 szakmai óraadó

6

57

Zeneiskolai tagozatos oktatás (Bognár Ignác Zeneiskola)

41

9

22

2,5

2

Forrás: Bük Nagyközség Önkormányzata, 2006

Bükön mintegy 50 pedagógiai végzettségű dolgozó vesz részt valamilyen formában az oktatási-nevelési intézmények munkájában, és eközben közel 600 (közülük 204 bejáró) gyermeknek adják át tapasztalataikat, erkölcsi értékrendjüket. A településen bölcsődei nevelés nincs, azonban a kérdőíves felmérés alapján igény mutatkozik létesítésére. Aki mégis korábban vissza kíván térni a munkába, az legközelebb Csepregen tudja igénybe venni a bölcsődei szolgáltatást. Bük óvodai ellátásában 1993-ban történt minőségi javulás, amikor százszázalékos önkormányzati forrásból (41 millió Ft) felépítették a teljesen új, a környezetéhez organikusan illeszkedő épületegyüttest, amiben helyet kapott az 1954-ben alapított, immár „Csodaország Óvoda” nevű intézmény. A tárgyi feltételek (pl. EU-szabványos játszótér) tekintetében nyugat-európai színvonalú. Jelenleg 11 óvónő és 3 dajka, valamint 1 fő műszaki személyzet gondoskodik a gyermekek színvonalas ellátásáról. Jelentős térségi vonzása van az intézménynek, ami a környékbeli óvodák nehéz anyagi helyzetét látva várhatóan tovább nő. Az óvodában ellátott gyermekek (130 fő) 7 %-a bejáró, többségük Bőről, Csepregről, Sajtoskálról érkezik. A büki általános (elemi) iskolai oktatás jelentős hagyományokkal rendelkezik, 1993-ban az általános iskolát mai méretére és formájára, 21 tantermessé bővítették, ekkor vette fel Felsőbüki Nagy Pál nevét, és ekkor valósult meg ténylegesen a büki általános iskolai oktatás tényleges térbeli koncentrációja (Eötvös utca 1-3.). Az intézmény azóta a kistérség 4 iskolája közül a legmodernebb, legjobban felszereltnek számít. Öt éve bevezették a szaktantermi beosztást, így valamennyi tantárgyat az ahhoz legideálisabb helyszínen vehetik igénybe a tanulók. Az iskolának saját, mintegy 2000 kötetes könyvtára, illetve szélessávú Internet hozzáférést biztosító számítástechnikai terme is van. Konyhája HACCP rendszerű, 500 adagos kapacitású, így nem csak az iskolások, hanem az óvodások, az idősek otthonának lakóit, továbbá korlátozott számban külső igénylőket is ellát ebéddel. A 30 fős tanári kar biztosítja a 100 %-os szakos ellátást, illetve a közel 300 főnyi diákság megfelelő színvonalú oktatását. A büki iskola nem csak kistérségi, hanem megyei, sőt immár megyehatáron túlnyúló vonzáskörzettel bír. Az iskola Sajtoskállal és a szombathelyi kistérséghez tartozó Vassuránnyal szorosan együttműködve fogadja az onnan érkező tanulókat, míg a GyőrMoson-Sopron megyei Szakony felső tagozatosainak a kizárólagos képzési helye. A hegyfalui és a bői iskola jövője bizonytalan, így nem elképzelhetetlen, hogy a kistérségi integrációs törekvéseknek, és gazdasági megfontolásoknak megfelelően a büki iskola fogadja az onnan érkező tanulók egy részét is. Az általános iskolai oktatásban részt vevő tanulók közel 20 %-a bejáró. Az iskolák közti együttműködésnek a szép példája, hogy Bük képzési palettáját egy csepregi intézmény, a Bognár Ignác Zeneiskola kihelyezett zenei tagozata színesíti. A zeneiskolában tanuló gyerekek közel egynegyede a szomszédos településekről érkezik. A sajátos képzésű gyermekek nevelése is megoldott Bükön, akiknek közel fele más településről érkezik. A kistérséggel közösen alkalmazott 3 logopédus (Csepreg, Bük, Bő 1-1-1 fő) végzi a beszédnehézségekkel küzdő tanulók képzését.

58

Bük oktatási vertikumában a legújabb elem az 1995-ben a szépen felújított katolikus iskolaépületben berendezett, az általános iskolával egy irányítás alatt álló vendéglátóipari szakiskola. Az alapítást az a megfontolás vezérelte, hogy a büki vendéglátáshoz, mint munkaerőpiachoz idomuló középfokú oktatási intézményt hozzanak létre. Az intézménybe rendszeresen 3-4-szeres a túljelentkezés és az itt végzők szinte kivétel nélkül találnak munkát. Ezt igazolja a szakiskolát végzett bükiek alacsony munkanélküliségi rátája. Az általános tantárgyak tanításához szükséges tanári állományt az általános iskola pedagógusai adják, míg a szakoktató gárdát a helyi vendéglátó intézmények vezetői. A gyakorlati hely is adott mind a pincér, mind pedig a szakácstanulók számára akár az iskola konyháján, akár valamely büki szállodában vagy étteremben. A büki oktatási intézmények közül a szakiskola gyakorolja a legnagyobb térségi vonzó hatást, hiszen csaknem valamennyi tanuló másutt lakik. A szakoktatásban részt vevő tanulók 90 %-a bejáró. A lakosság kérdőíves felmérése alapján megállapítható, hogy a megkérdezettek 98,5 %-a az oktatás színvonalát színvonalasnak, sokrétűnek és jól menedzseltnek, technikailag felszereltnek tartja. Továbbfejlesztési lehetőségként jelölték meg az iskola tetőtér-beépítését, a nyelvi oktatás fejlesztését, további szakok indítását, érettségit adó szakközépiskola kialakítását, OKJ-s képzések szervezését, az óvoda játszókertjének felújítását, valamint a testnevelés színvonalának emelését.

3.4.2. EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS A kistérségben több helyen működik körzeti orvosi rendelő (Bő, Simaság, Hegyfalu), valamint megyei hatáskörű egészségügyi, rehabilitációs (és részben szociális) intézet is: Vas Megyei Pszichiátriai Rehabilitációs Intézet  Simaság, Vas Megyei Markusovszky Kórház Telephelye  Hegyfalu, Vas Megyei Pszichiátriai Betegek Otthona  Sajtoskál. Mégis a legfontosabb két központ Bük és Csepreg, amelyek kölcsönösen kiegészítik egymást. Csepregen egy részleges járóbeteg ellátásra is alkalmas Egészségház működik, fül-orrgégész és nőgyógyász szakorvossal, míg Bükön a városra és Bükfürdőre kiterjedő hatáskörű területi ellátású kötelezettségű 2 felnőtt-, 1-1 gyermek- és fogorvos. Ugyanakkor Bükön található a Csepregi kistérség valamennyi települését ellátó Központi Orvosi Ügyelet és a mentőállomás épülete. A 2000-ben átadott létesítmény egyik részében helyezkedik el a kistérség működtetésében álló központi ügyelet, amelynek orvosi gárdáját a környékbeli körzeti orvosok adják. Az ügyeleti idő a rendelési idők végétől a következő nap rendelési idejéig tart, így a kistérség mind a 11 ezer lakója számára a nap 24 órájában elérhető a szakszerű orvosi ellátás. Az orvosok munkáját három gépkocsivezető segíti. Az épület másik részében helyezkedik el az Országos Mentőszolgálat  szintén a kistérség egészét ellátó  Büki Mentőállomása. A gyors helyszínre érkezésüket két korszerű műszerekkel felszerelt esetkocsi garantálja. Bük orvosi ellátottsága, 2006

Ellátási forma Felnőtt

háziorvosi

Orvosok száma 2

Rendelési idő (óra/hét/fő) 20

Ellátott települések megnevezése Bük, Bükfürdő

59

ellátás Gyermek háziorvosi ellátás Fogászati ellátás Központi Orvosi Ügyelet és mentőállomás

1

20

Bük, Bükfürdő

1 10

15 123

Bük, Bükfürdő Bő, Bük, Csepreg, Chernelházadamonya Gór, Hegyfalu, Lócs, Iklanberény, Mesterháza, Nagygeresd, Nemesládony, Répceszentgyörgy, Sajtoskál, Simaság, Tompaládony, Tormásliget, Tömörd

Forrás: Bük Nagyközség Önkormányzata, 2006

A Csepregi kistérségben 4 gyógyszertár (Csepreg, Bük, Sajtoskál, Hegyfalu) és egy fiókgyógyszertár működik. A büki és a csepregi gyógyszertár hétvégi nyitvatartási ügyeletet tart, így ezen időszakokban ellátási szerepe jelentősen megnövekszik. A település tervei szerint a régi gyógyszertár épülete hamarosan újra eredeti funkciójának megfelelően, gyógyszertárnak ad majd otthont. Az idegenforgalom kiszolgálására még több helyütt, rendszerint magánvállalkozásban működő orvosi rendelő található. A gyógyfürdő fizioterápiás intézetében három, valamennyi szállodában egy-egy általános orvos dolgozik. Emellett 10-15 magán fogorvosi praxis is található a településen. Nehéz meghatározni pontos számukat, mert többen közülük csak időszakosan, a nyári idegenforgalmi főszezonban végzi a szolgáltatást. Szakorvosi rendelések összefoglaló adatai, 2006 Szakrendelés

Beindítás éve

Orvoso k száma

Betegforgalo m (fő/év)

Ellátott települések megnevezése

1 2 1 1 1

Rendelési idő (óra/hét) 40 36 36 38 10

Fogászat Fogászat Fogászat Fogászat Foglalkozásegészségü gy Rheumatológia I. Rheumatológia II Fizioterápia

1996 1996 1990 1999 1999

n.a. n a. 1300 644 n.a.

Bárki Bárki Bárki Bárki Thermal Hotel alkalm.

1998 1998 1998

1 1 1

30 30 30

4953

Bük, Acsád, Meszlen, Vasszilvágy, Bő, Gór, Chernelházadamonya, Horvátzsidány, Kiszsidány, Ólmod, Peresznye, Kőszeg, Simaság, Sajtoskál, Lócs, Iklanberény, Tompaládony, Mesterháza, Nemesládony, Nagygeresd

Rheumatológia

2004

1

10

Hotelvendégeknek

Forrás: Bük Nagyközség Önkormányzata, 2006.

60

A lakossági kérdőíves felmérésből megállapítható, hogy a válaszadók többsége (90 %) az egészségügyi ellátás színvonalát szakszerűnek, színvonalasnak tartja. A megkérdezettek kisebb hányada (10 %) az ellátás és hozzáállás minőségét kifogásolja. Továbbfejlesztési lehetőségek között említik meg az Egészség Ház felújítását, újabb szakrendelések (pl. nőgyógyászat, szemészet, üzemorvosi ellátás) bevezetését, labor létesítését, valamint gyógyszertár nyitását Bükfürdőn.

3.4.3. SZOCIÁLIS ELLÁTÁS Az intézményi egészségügynél nagyobb múltra tekint vissza a büki szociális ellátás, bár jelenlegi intézményi feltételei szerényebbek az előbbi ágazatnál. Az Öregek Napközi Otthona 1921-ben kezdte meg működését. Napjainkban Alapszolgáltatási Központ néven 30 fő nappali és további 12 fő bentlakásos rendszerben történő elhelyezésére alkalmas. Dolgozói létszáma 7 fő, akik az intézményben tartózkodó idősek gondozása mellett szociális munkásként az otthonukban maradt rászoruló embereket is felkeresik, napi egyszeri meleg ételt visznek számukra, illetve figyelemmel kísérik lelki és egészségi állapotukat. A többcélú társulás két szociális ellátó intézményt koordinál: a Csepregi Területi Gondozási Központot és a Büki Alapszolgáltatási Központot. Bük városa ez utóbbi szolgáltatásainak igénybevételével látja el a családsegítési és gyermekjóléti szolgálatokat. A Csepregi Területi Gondozási Központhoz tartozik a kistérség 3 települése: Csepreg, Tömörd és Tormásliget, a Büki Alapszolgáltatási Központhoz tartozik a kistérség további 14 települése: Bük, Bő, Gór, Répceszentgyörgy, Hegyfalu, Mesterháza, Chernelházadamonya, Nemesládony, Tompaládony, Nagygeresd, Simaság, Sajtoskál, Lócs, Iklanberény. A lakossági kérdőívekben a válaszadók többsége a szociális háló széleskörű lefedettségét és az ellátás magas színvonalár emeli ki. Feladatként jelölik meg az bentlakásos férőhelyek számának növelését és a helyi fiataloknak, egyedülállóknak szóló lakástámogatási rendszer kidolgozását. Egyéb közfeladatot ellátó intézmények A kistérségi társulási tanács operatív szervezete, a 4 közalkalmazottal dolgozó, 2005. decemberében életre hívott Felső-Répcementi Többcélú Kistérségi Társulás Munkaszervezete Bükön önálló épületben (jelenleg 3 fő) és Csepregen (heti egy alkalommal 1 fő) is rendelkezik egy-egy irodával. Még viszonylag kevés szereppel felruházott, de feladatkörei és így anyagi forrásai is bővülnek. Jelenleg négy szakfeladatot lát el a kistérségben: a nappali általános iskolai oktatási tevékenység összehangolását, a családsegítést, a mozgókönyvtári szolgáltatást és az orvosi ügyelet megszervezését. Éves költségvetése 120 millió Ft körül mozog. A rendészeti szervek közül kiemelkedik a 11 fős állományú Büki Rendőrőrs, amely a kistérség 8 településének  Bük, Csepreg, Tormásliget, Tömörd, Kiszsidány, Horvátzsidány, Peresznye, Ólmod  lakóinak biztonságát szavatolja. A tűzoltóság Csepregen fejlettebb infrastruktúrájú, ezen irányú feladatokat Csepreg látja el a települések megállapodása keretében. Az 1995-ben megszűnt büki tűzoltóság tűzoltóautóját ingyenesen átadta a csepregi tűzoltóság részére.

61

A közfeladatokat ellátó intézmények közé lehet sorolnia postai szolgáltatást is. A Magyar Posta Zrt. azon döntése következtében, hogy a 600 főnél kisebb lélekszámú községekben megszűnteti a postát, és a szolgáltatást ún. mobilpostával látja el, a Csepregi kistérségben a posta mindössze 6 településen (Bő, Bük, Csepreg, Hegyfalu, Simaság, Tompaládony) maradt meg. Több mint egy évszázad után a posta ismét központi funkcióvá vált az aprófalvas régiókban. Bükön két postahivatal található, egy a városban, egy pedig a fürdőtelepen (a két településrésznek eltérő az irányítószáma). A legközelebbi munkaügyi központ, gyámhivatal, gimnázium Kőszegen, Sárváron, illetve Szombathelyen található. Okmányiroda Csepregen található. A Szent Kelemen Római Katolikus Plébánia a Győri Egyházmegyéhez tartozik. Bükön jelenleg két lelkipásztor működik. A szokásos lelkipásztori feladatokat (vasárnapi-hétköznapi szentmisék, keresztelés, esketés, temetés, betegellátás) a szomszédos bői plébánián és a apró falvaiban is ellátják: Gór, Lócs, Iklanberény, Mesterháza, Nemesládony, Tompaládony. A hitoktatatás Bükön és Bőben az általános iskolákban folyik, osztályonkénti csoportokban, heti két órában, Bükön óraadó hitoktató segítségével. A szorosan vett lelkipásztori feladatok mellett zarándoklatokat, kirándulást, hittantábort szervez a Plébánia.

3.4.4. KULTURÁLIS ÉS SPORTÉLET Ma az oktatási intézményeken kívül elsősorban a Büki Művelődési és Sportközpont, Könyvtár nevű komplexum tölt be központi szerepet a település kulturális életében. 1998ban került kialakításra a korábbi kultúrház és a könyvtár épület összevonásával egy karakteres épületté alakítva, ekkor jött létre a Sportcsarnokkal kialakított részlegesen közös irányítási egysége is. Az intézmény humánerőforrása  a Sportcsarnokot nem számítva  11 fő, amelyből 5 diplomás művelődésszervező/könyvtáros. Ők szervezik a város legnagyobb rendezvényeit (pl. Büki Ünnepi Napok) is. Szinte valamennyi civil szervezet, egyesület, sőt a három kisebbségi (német, cigány, horvát) önkormányzat székhelye. Kiválóan alkalmas előadások, konferenciák, kongresszusok, közösségi rendezvények, vállalati események lebonyolítására (300 férőhelyes teljes hang- és fénytechnikával felszerelt színházterem, 70 m2-es színpaddal, galéria, modern oktatóeszközökkel felszerelt oktatóterem, 80 fő befogadására alkalmas konferencia-terem írólapos székekel. Programkínálata változatos, itt tartják az iskolások tanórán kívüli oktatásainak, szakköreinek zömét (pl. jazzbalett, népdalkör, angol szakkör), de az évnyitó, és -záró, valamint a középiskolai szalagavatót is. Sokféle, audiovizuális eszközökkel jól felszerelt termei számos rendezvény egyidejű lebonyolítására alkalmasak. Nagytermében színi előadásokat, bálokat tartanak, előadóterme a kismamatornától a kézimunka szakkörig terjedő egyesületi élet helyszíne, míg galériájában tárlatot is lehet rendezni, de itt ül össze havonta egyszer a Bük Város Önkormányzat Képviselőtestülete, illetve a Csepregi kistérség legfőbb döntéshozó szerve, a FelsőRépcementi Többcélú Kistérségi Társulásnak a 17 polgármesterből álló Társulási Tanácsa. Helyi műkedvelő zenekaroknak is szorítanak egy-egy gyakorlótermet. Az intézmény a 2006ban elnyert 35 millió Ft öszegű HEFOP pályázatnak köszönhetően erősíti felnőttképzési központ jellegét, ugyanis az összeget a kistérség egyes lakossági célcsoportjainak (pl. tartósan munkanélküliek, közalkalmazottak) részére szervezett tanfolyamokra fordítja.

62

A földszinten működik a könyvtári részleg, amely Csepreg 25.000 kötetes könyvtárát követően a második legnagyobb a kistérségben. A könyvtárnak külön fiókkönyvtára is működik a szállóvendégeket megcélozandó a bükfürdői, egyébként a Büki Gyógyfürdő Zrt. tulajdonában álló Szabadidő- és Konferenciaközpontban. A büki könyvtár kistérségi szerepkört is betölt, ugyanis 2006. óta mozgókönyvtárat működtet a Csepregi kistérség 5 településén: Gór, Sajtoskál, Lócs, Iklanberény, Nemesládony. Külön értéket képvisel a Városi Könyvtár kis helytörténeti gyűjteménye, ahol a település történetét érintő, gyakran máshonnan már nem beszerezhető archívum kezeli a múlt értékes forrásait. A több mint 16 ezer kötet háromnegyede a büki anyaintézményben kapott elhelyezést, de olvasói igényre megoldható a kívánt olvasnivaló el- és visszaszállítása. Az olvasók száma közel azonos a két helyszínen, de a kölcsönzők, és a helyben használók arányából kiderül, hogy más-más igényű vendégkört szolgálnak ki. A városban lévő könyvtárat zömmel a helybeliek, míg a fürdőit inkább a turisták használják. Mindkét könyvtárban a könyvállományon kívül mintegy 80 féle folyóirat és 300 videokazetta hozzáférhető, valamint 8 illetve 4 géppel nyilvános epont működik. A könyvtári állományok jellemző adatai, 2006

OLVASÓK SZÁMA

SZEMÉLY ES HASZNÁL ÓK SZÁMA

KÖLCSÖN ZŐK SZÁMA

KIKÖLCSÖN ZÖTT KÖTETEK SZÁMA

HELYBEN HASZNÁL ÓK SZÁMA

12309

426

9288

3780

10516

5547

BÜKI MŰVELŐDÉ SI ÉS SPORTKÖZ PONT, KÖNYVTÁR BÜKFÜRDŐ

4181

418

3487

1026

7081

5008

ÖSSZESEN

16490

834

12725

4806

81326

10555

KÖNYVTÁR MEGNEVEZ ÉSE

KÖNYVEK SZÁMA

BÜKI MŰVELŐDÉ SI ÉS SPORTKÖZ PONT, KÖNYVTÁR BÜK

Forrás: Bük Nagyközség Önkormányzata, 2006.

A településen Internet elérésre több helyütt is lehetőség adódik. Bár teleház nem működik Bükön, e-Magyarország pont mind a Könyvtárban (7 db), mind a bük-fürdői fiókkönyvtárban (3 db) található. Az említett HEFOP pályázat keretében a művelődési házban kialakításra

63

került egy 10 munkaállomásos informatikai labor, az iskolában működő informatikai laborban 15, a nyelvi laborban 20 db számítógépes munkaállomás található. Az épületben kapott elhelyezést a kistérség egyetlen Tourinform Irodája 1 fő személyi állománnyal. Feladata sokrétű: egyrészt a Magyar Turizmus Zrt. számára rendszeresen adatot szolgáltat a helyi turizmus pillanatnyi állapotáról, turisztikai attrakcióiról, másrészt tájékoztatja a betérő turistát a térség látnivalóiról, aktuális programjairól. A tevékenysége közben felhalmozódott információkat tárolja, hogy azok a régiós szórólapokra, helyi kiadványokba kerülve tartalmasan mutassák be a kistérséget, illetve azon belül Büköt. Büknek térségi szerepköréből és idegenforgalmi jellegéből fakadóan szüksége van olyan kulturális rendezvényekre, amelyek a helyi lakosság igényeinek kielégítésén túlmenően a térség lakói és az idelátogató vendégek számára kiegészítő turisztikai szolgáltatásként jelennek meg. Az események megtervezésénél tehát nem csak a bükieket és környék lakói, hanem a sok szabadidővel rendelkező, és azt tartalmasan eltölteni kívánó turistákat is figyelembe kell venni. Bük viszonylag sok és sokféle állandó rendezvénnyel, ünneppel bír, amelyek közül az év bármely szakára jut legalább egy. A hatókörét tekintve a legnagyobb az 1993 óta minden év júliusában megrendezésre kerülő Büki Ünnepi Napok rendezvénysorozat, ami valójában egy multikulturális fesztivál, hiszen a népdaltól az operetten át a könnyűzenéig minden műfaj kedvelője megtalálja a neki való programot. Hasonlóan a nyári turistadömpingre számítva rendezik meg a Juniálist, az Augusztusi Kulturális Fesztivált, illetve a Gyógy-és Bornapokat. Az előszezonból a Pünkösdi Vígasságok, a Büki Majális, illetve az Ivó-napi borkóstoló, az utószezonból pedig a decemberi Évzáró Sportgála és a Karácsonyi ünnepség számottevő. Szintén jelentős rendezvény a város életében az általában május utolsó hetében megrendezett Fürdővárosok sporttalálkozója, melyre idén immáron 10. alkalommal kerül sor. Rendszeres résztvevők Harkány, Hévíz, Hajdúszoboszló és Bük. Természetesen a felsoroltakon kívül még több kisebb rendezvényt (pl. Asszonyfarsang, Nyusziváró) is tartanak, de ezeket inkább a szervezők önmaguk, illetve egy viszonylag szűk célcsoport szórakoztatására, semmint turisztikai attrakció gyanánt. A büki rendezvények általános jellemzője, hogy elsősorban a kedélyességet, az önfeledt szórakoztatást garantáló rendezvényeket preferálják, nem pedig egy szűk rétegkultúrát közvetítenek. A büki sport már több mint nyolc évtizedes múltra tekint vissza. A település méretéhez képest sokszínű sportélet, illetve a színvonalas rendezvények visszhangja mutatkozik meg abban, hogy Bük 1996-ban megkapta a Nemzet Sportvárosa címet. Az első sportegyesület a labdarúgás területén alakult amely Büki Testedzők Köre néven 1920-ban. Az 1990-es években teljes átépítésre, bővítésre került a labdarúgó pálya. A nagypálya mellé egy kisebb füves, illetve egy bitumenes kézilabdapályát helyeztek el. A villanyvilágítással ellátott nagypályát két oldalról lelátó határolja, akár egy stadion. 1995-ben átadták a szabványméreteknek megfelelő küzdőterű, 250 ülőhelyes, öltözőkkel, testedző-teremmel ellátott sportcsarnokot, amely immár egy irányítás alatt áll a sportpályával. Erre az időszakra kialakult a Büki Testedzők Körének hat szakosztályos struktúrája, úgymint asztalitenisz (NB I/A), birkózás, férfi kosárlabda, sakk (megyei I.), labdarúgás (NB III.), női kézilabda (NB II.). A legnagyobb volumenű élsportrendezvény a 2005-ben Magyarországon rendezett U 19-es női labdarúgó Európa-bajnokság volt, amelynek  Hévíz, Pápa és Zalaegerszeg mellett  Bük is otthont adott. További nemzetközi érdeklődésre számot tartó esemény a 2005 óta

64

hagyományteremtő szándékkal minden év novemberében megrendezett Kárpát-medencei Összmagyar Diák-találkozó, amikor valamennyi szomszédos országból érkeznek magyar anyanyelvű diákok, hogy sportversenyeken mérjék össze tudásukat, képességeiket. Kedvelt a rendszerint egy-egy magyar közismert személyiség meghívásával megrendezett Karácsonyi Sportgála, mint ahogy a Kihívás Napja programsorozata is. Ezek mellett természetesen több olyan sportesemény (pl. Szélesy József Labdarúgó Emléktorna stb.) is van, amely nagyobb tömeget megmozgat. Bükön kezd egymástól egyre markánsabban elkülönülni az él- és a tömegsport, azonban az is fontos, hogy a kettő között lehet átmenet. Valamennyi szakosztálynak vannak saját nevelésű versenyzői is. Kiemelt jelentőségű - a nem önkormányzati irányítású - a hazánkban nem igazán hagyományos és ismert sport, a golf. Bükön található az ország első, a rendszerváltás után épült, nemzetközi versenyekre is alkalmas golfpályája, a Birdland Golf and Country Club, mely hozzávetőlegesen 100 hektáron terül el, és egy 18-lyukas, 72-ütéses (par) versenypálya tartozik hozzá, valamint egy kilenc-lyukas vezetői pálya, golfakadémia, céllövő gyakorló pálya, gyakorlásra szánt zöldterületek, privát villák, teniszpályák, fallabda pályák, fitness center, de lovaglási lehetőség is elérhető. A Club számos nemzetközi szervezet, így a PGA által is jegyzett és ajánlott sportlétesítményként van számon tartva, emellett rendszeresen ad otthont különféle versenyeknek. A gyermekek szabadtéri szabadidős tevékenységi palettáját szélesítik és szolgálják a Bük területén található, európai színvonalú játszóterek. A lakosság körében végzett kérdőíves felmérés a közművelődés, kultúra sport területét, a településen nyújtott szolgáltatások minőségét összességében közepesnek ítéli meg. Továbbfejlesztési javaslatként fogalmazódott meg: -

Fiataloknak számára helység és szórakozási lehetőségek biztosítása Szervezett szabadidős programkínálat bővítése Rendezvény-kínálat színesítése Színházi előadások, filmvetítések (mozi) szervezése Intézmények rugalmasságának növelése (pl. nyitva tartás) Lakossági érdektelenség felszámolása Tanuszoda létesítése

65

3.5. SWOT ANALÍZIS ERŐSSÉGEK  

 



 

       







   





kedvező földrajzi fekvés kedvező közlekedés-földrajzi (közvetlen vasúti összeköttetés, viszonlyag közeli repülőtér Sármellék) helyzet természeti-környezeti állapot megfelelő. kedvező természeti adottságok, vonatkozik ez különösen a mélyben lévő rendkívül jó hatású gyógyvízre, amely az egész régió egyik legnagyobb kincse; a település kommunális-műszaki infrastruktúrája összességében jó színvonalú; vonzó, tiszta, rendezett településkép a megyehatáron fekvés a térbeli kapcsolatrendszer kiterjedt voltát is eredményezi Ausztria közelsége kisvárosias jelleg kistérségi funkciók, társközpont tartósan pozitív a vándorlási egyenlege; kedvező korfa; jelentős társadalmi konfliktusok nincsenek; kiemelkedően aktív civil szféra viszonylag magas a lakosság iskolázottsága, a kereslet és kínálat megfelelő fejlett intézményhálózat és az általuk nyújtott szolgáltatások helybeni elérhetősége Viszonylag jó minőségűek a termőföldek; kiegyensúlyozottak az időjárási viszonyok a mezőgazdaság számára; A szállítás szempontjából fontos az osztrák határ, az EU, illetve a tengeri kikötők közelsége; Ipartelepítéshez megfelelő területek rendelkezésre állása Számottevő ipari beruházások Bükön Viszonylag magas vállalkozási aktivitás Az idegenforgalom komoly súlya és szerepe Bük és az egész térség gazdaságában; Kiszolgálóinfrastruktúra adta lehetőségek széles skálája (szállodák, golfpálya, konferencia-terem); Stabil vendégkör, magas visszatérési arány

GYENGESÉGEK       

      

 



közúti, vasúti megközelíthetőség nem optimális nem megoldott a hulladék elhelyezése a Répce nincs szabályozva, a vízrendezés hiányzik gyenge településmarketing, külső – belső kommunikáció településközpont hiánya szennyvíztisztító korlátos kapacitása. erősen szolgáltatás jellegű a munkaerő kereslet, egyoldalúvá teszi a foglalkoztatási szerkezetet; nincs a kistérségben egy teljes körű szakrendelő intézet térségi élelmiszer-feldolgozó ipar hiánya; potenciális munkahelyek kevés száma; a köz- és magánszféra partnerségének gyakorlatilag nincs nyoma a településen; középvállalkozások hiánya Az idegenforgalom koncentráltsága; Bizonyos idegenforgalomhoz kapcsolódó szolgáltatások elmaradása az elvárásoktól (kulturális programok); Korlátozott fürdőn kívüli, kiegészítő turisztikai kínálat Bükön és környékén Gyenge kapcsolat a fürdő és a települési önkormányzat között elsősorban a fürdőhelyi desztináció építésben, közös marketingtevékenység folytatásában Korlátozott méretű fedett szolgáltatások a gyógyfürdőben, ezért szezonális és időjárásfüggő az üzemeltetés

66

LEHETŐSÉGEK  

 

     





    

    

megépül az M9-M86 út; az osztrák elképzelések szerint a kistérségen keresztül vezetne az új, BécsGraz közötti vasúti fővonal, ami jelentősen javítaná a kistérség közlekedés-földrajzi helyzetét; a fejlesztésekre elnyerhető források nagysága jelentős és egyre növekvő; a településen élők bevonása a fejlesztési elképzelések megfogalmazásába és megvalósításába; összhang megteremtése a település és a térség fejlesztési elképzelései között; településkép javítása, épületek felújítása, zöldfelültek revitalizációja; tényleges településközpont kialakítása, összehangolt településrész fejlesztés idősellátás fejlesztése (nappali, bentlakásos) közösségi többfunkciós tér kialakítása; helyi szükségletekre (vendéglátás, kereskedelem, sport, gyógyászat) építő képzési rendszer kialakítása; határmenti kapcsolatok létesítése, tekintettel a technológia és know-how átvételre; megújuló energiaforrások növekvő részaránya (biodízel, szélenergia, napenergia, biomassza hasznosítás); tájjellegű termékek iránti igény növekedése; biogazdálkodás terjedése, biotermékek iránti kereslet növekedése; befektetés-ösztönzési eszközrendszer kialakítása az önkormányzat számára környezetkímélő iparágak betelepítése vállalkozói kör aktív részvétele a fejlesztési döntések előkészítésében, megvalósításában idegenforgalmi fejlesztési szándékok befektetők részéről az országos gyógyhelyi központ kijelölés a település részére a fürdők gyógyászati specializációjának fejlesztése szálláshelyek szolgáltatásainak fejlesztése jóléti tározó kialakításának és ezzel a kiegészítő kínálati elemek bővítési lehetősége

VESZÉLYEK 





 



 



  

A települést és a térséget érintő fejlesztési projektek elmaradása, vagy a térség szempontjából kedvezőtlen megvalósulása (pl. határátkelő, vasút, közlekedési folyosók) kedvezőtlenül hathat vissza a térség gazdaságára, idegenforgalmára; a Bük és Bükfürdő közötti funkcionális összeköttetés hiányában a településrész szeparálódik, a központi rész látogatottsága egyre csökken; építési telkek kijelölésének elmaradása és a letelepedési támogatások bevezetésének elhúzódása a fiatalok elvándorlásához vezethet érdekérvényesítés, lobby hiányában elmaradó fejlesztések gazdasági aktivitás csökkenése, az elöregedés nagy terheket ró az egészségügyi-szociális intézményrendszerre és ellátásra; regionális és országos centrumok vonzása, a szakképzett fiatal munkaerő elvándorlása; Ausztria és a térség munkaerő elszívó hatása problémákat okozhat a közelben levő hat burgenlandi fürdő, mint versenytárs negatív hatással lehet a büki fürdő forgalmára; a munkahelyek szempontjából létkérdést jelentő ipartelepítés (annak bizonyos formái) sértheti az idegenforgalom érdekeit; gyógyvízkapacitás csökkenése alternatív idegenforgalmi kínálat hiányában egysíkú specializáció közös turisztikai menedzsment szervezet hiányában összehangolt fejlesztések és megjelenés elmaradása

67

4.

VÁROSRÉSZEK TERÜLETI MEGKÖZELÍTÉSŰ ELEMZÉSE

A mai Bük Felső-, Közép- és Alsóbük egyesülésével jött létre 1902-ben. Egy 1957-ben elvégzett kőolajkutató fúrás során tört fel hévíz a településen. 1962. augusztus 19-én megnyílt a büki gyógyfürdő. Ez a momentum teljesen új pályára állította a falu fejlődését és megkezdődött a mai fürdőtelep kiépülése is. Bük városában így a városrészek funkcióját és a történelmi hagyományokat tekintve is 4 területileg jól elkülönülő, eltérő funkciójú városrész határolható le: 1. 2. 3. 4.

Felsőbük Középbük=Városközpont Alsóbük Bükfürdő=Fürdőtelep

4.1. FELSŐBÜK

(vasúttól a település észak-nyugati része) Felsőbük a város északnyugati területét fedi le. A település lakosságának csaknem fele (1460 fő) ebben a városrészben él. Valószínűleg ennek köszönhető, hogy a helyi népességre vonatkozó szinte minden mutatóban a városi átlag körüli értékekkel bír a városrész. A lakóöv jellemzően családi házas beépítésű, de megtalálható a tömbös is. Az ipari funkció ebben a városrészben koncentrálódik, annak ellenére, hogy Alsóbükön is vannak ipari

68

területek. Felsőbükön található a tisztán lakófunkciójú Petőfi-lakótelep és közvetlenül mellette a modern ipartelep (a VOG és a Nestlé csarnokai), amelyek együttese urbánus megjelenésűvé varázsolja a városrészt. Felsőbükön található a város országos jelentőségű világi műemléképülete, a volt Szapárykastélyegyüttes, mely XVI. századi erődített kastélyból korai barokk stílusban épült 1696ban. A Szapáry-kastély parkja védett történeti kert. Sajnos a bizonytalan tulajdonosi háttér miatt üresen áll, állapota folyamatosan romlik. A kastélyegyütteshez tartozhatott valamikor a műemléki értéket képviselő Szapáry-majorság, ahol a XVIII. század végéről származó, késő barokk cselédlakások és istálló található. A rendszerváltás után ezen a területen is leépült az ipar, majd más üzemméretben szinte azonnal újjá is éledt. Az elhagyott felsőbüki ipartelepen építette fel állateledel-gyárát a Nestlé Hungária Kft. és alig egy hónappal később a vele a csomagolásban és a szállításban kooperáló osztrák érdekeltségű VOG Kft. Megtelepedésüket az önkormányzat aktívan szorgalmazta, mivel munkaerőigényükkel és tetemes iparűzési adóikkal csökkentették Bük egyoldalúan a turizmusra épülő, s így annak konjunkturális hatásaira felettébb érzékeny gazdasági szerkezetét. A büki állateledel-gyár A Nestlé a világ legnagyobb élelmiszeripari vállalata és Svájc legnagyobb iparvállalata.1998ban a Nestlé Hungária Kft. megvásárolta a Jupiter Állateledelgyártó Kft.-t, a DARLING márka használati jogával és a büki gyárral együtt. Ezután mintegy 6 milliárd forintos beruházással újabb állateledel-gyárat létesített Bükön, amely - Magyarországon elsőként száraz és nedves állateledel előállítására egyaránt képes. Az évek során az üzem az állateledel-gyártás kelet-közép-európai központjává vált. A gyár fejlesztésével Bük település olyan élelmiszeripari termelő struktúrával gazdagodott, amely számottevő beszállítói lehetőségeket biztosít a hazai mezőgazdasági termelők számára. Ezen túlmenően a büki gyár új munkaalkalmat is kínál az eddig főként gyógyidegenforgalomból élő helyi és a környező települések lakosai számára. A VOG Export-Import Kft. A VOG AG első Ausztrián kívüli leányvállalatát 1990-ben alapította Bükön, NyugatMagyarországon. 1999-ben épült meg a cég kb. 14000 m2 alapterületű, modern raktára. A VOG Export-Import Kft. anyavállalatához hasonlóan élelmiszereket és iparcikkeket forgalmaz, és saját szárazgyümölcs-csomagoló üzemet működtet. A VOG Kft. büki központjában kb. 60 alkalmazott dolgozik, továbbá 15-en tevékenykednek külszolgálatban.

69

4.2. KÖZÉPBÜK

(belterületi határ - Béke u. - Kossuth u. - Kókai u. - belterületi határ - vasút) Középbükön 819 fő él. Ez a szám nagyságrendileg megegyezik az alsóbüki városrész lakosságáéval. A 60 évnél idősebb korosztály ezen a területen képviselteti magát a legnagyobb arányban (23,3%). A felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában itt a legalacsonyabb, mindössze 5,8%, ezenkívül a legfeljebb 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya itt a legmagasabb a településen. Mindezek ellenére a rendszeres munka jövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül a városi átlagnak felel meg. A lakások száma 313, melyek közül 12,1% alacsony komfortfokozatú. Ez az érték ha kis mértékben is, de meghaladja a városi átlagot. Középbük a város központi területe. Az városrészt alkotó viszonylag ritka utca hálózattal rendelkező többségében nagytelkes ingatlanokat magába foglaló terület kis beépítési sűrűséggel. Az utcahálózat változatos méretű lakó és intézményterületeket vesz körül, de ebben a városrészben találhatók a legnagyobb közterületek is, amelyek közül mindenképpen meg kell említeni a két nagy városi teret és az ezeken található két nagy kiterjedésű és jelentős növényállománnyal rendelkező közparkot a Baross parkot és az Eötvös parkot. A Baross park örökzöldekkel övezett sétánya kedvelt rekreációs tere a helybelieknek és turistáknak egyaránt, továbbá kapcsolatot teremt a város centrumának tekinthető Eötvös utca, illetve a Répce között. A városrész központja az Eötvös utcát ölelő tér, a városrészt szolgáló úthálózatot különböző szélességű, változatos vonalvezetésű és forgalmi terhelésű utak, utcák alkotják, mindegyikük portalanított, szilárdburkolatú. Az Eötvös-, a Baross- és Petőfi utcán jelenleg jelentős az átmenő gépkocsiforgalom, valamint (egy-két távolsági gyorsjáratot kivéve) az összes buszjárat itt halad keresztül – ezzel jelentős légszennyezést okozva a városmagban. A városrészben több műemlék és helyi védettségű épület, található. Itt helyezkednek el a város középületei is. E városrész ad otthont a Felsőbüki Nagy Pál Általános Iskola és Vendéglátóipari Szakiskolának, a Városi Sportcsarnoknak, a Büki Művelődési és Sportközpontnak, a Könyvtárnak, a városüzemeltetési feladatokat ellátó Parkom Kft-nek, valamint az Evangélikus Templomnak. Regionális jelentőségű műemlék a Petőfi Sándor utcában található XIII. században épült római katolikus (Szent Kelemen) templom, melyet az idők során többször átépítettek, illetve hozzáépítettek. 1980-ban a románkor kihangsúlyozásával az Országos Műemléki Felügyelőség állította helyre. A templom előtti téren virágosított környezetben áll egy hősi emlékmű. A centenáriumi és millecentenáriumi emlékkövek, virágosított környezetben álló Mária-szobor, valamint Felsőbüki Nagy Pál rendbe hozott sírhelye történelmi hangulatot áraszt. A római katolikus templom szomszédságában álló temető rendbehozatala, az 1848-

70

as szabadságharc honvédsírjainak ápolása az itt élők együttműködésének szép példája. Az ősök és a történelmi korok iránti tisztelet követendő példája, hogy a régi fejfák, síremlékek részére kegyeleti emlékparkot alakítottak ki. Számos közigazgatási, vagy közszolgáltatást nyújtó közintézmény található Középbükön. Itt működik a Polgármesteri Hivatal, az Öregek Napközi Otthona, a Bük és Térsége Vízmű Kft., az orvosi rendelő, a mentőállomás és a rendőrség. Középbük ad otthon továbbá a Tourinform irodának, bankoknak, számos kávéháznak, étteremnek és üzlethelyiségnek is. Az utóbbi években jellemző a turisztikailag kevésbé vonzó, a sétálóutca egységességét rontó, inkább a helyi lakosság igényeit kiszolgáló üzletek megjelenése (élelmiszerbolt, kínai üzletek, használtcikk boltok) – és ezzel párhozamosan a patinás vendéglátóegységek, márkás üzletek, ajándékboltok bezárása figyelhető meg. Sajnálatos módon a kimondottan gyalogos sétáló övezet jelenleg nagyon kis területű, a zöldfelületek aránya ezen belül minimális, a mellékutcák gondozatlanok, a kis belső terek, kapualjak kihasználatlanok. A város a nyári időszakban jelentős turista-tömeget fogad és a belváros emiatt gyakran a túlzsúfoltság érzetét kelti. A városközpont fejlesztési célja egy épületállományában, közösségi tereiben, szolgáltatásaiban és programkínálatában megújult, európai mércével is élhető a történelmi hangulatot idéző belváros kialakítása, ahol a lakosság szívesen tölti el az idejét, és az igényelt összes városi szolgáltatást megtalálja.

4.3. ALSÓBÜK

(Békeu. - Kossuth u. -Jókai u. - belterülei határ) Alsóbük a város délkeleti részén terül el. Zömében lakóövezeti funkciót lát el. A fürdő közelségének következtében a fizető vendéglátás Alsóbük újépítésű részén összpontosul, de a kereskedelmi kizárólag a fürdőn. A városrészen számos panzió, illetve kereskedelmi célú épület található. A városrészen a közelmúltban formálódott egy a felsőbükinél kisebb ipari övezet, illetve kialakulóban van egy kereskedelmi-iparforgalmi övezet, melynek következtében a forgalom nem a településközpontot terheli. A városrészen él a település lakosságának egynegyede (789 fő). A felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában meghaladja a 11%-ot, ami közel másfélszerese a városi átlagnak. Valószínűleg ennek köszönhetően is Alsóbükön a legalacsonyabb a munkanélküliség a városban. A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül ennek ellenére megfelel a többi városrész átlagának.

71

A területen 336 lakás található, melyek 11%-a alacsony komfortfokozatú, amely megfelel a település átlagának. A rendezett utcakép, a szép állapotú ingatlanok és a fürdő közelsége miatt a városrész nagyon vonzó a betelepülni vágyók számára.

4.4. BÜKFÜRDŐ

A hévíz 1957-es feltörése és a gyógyfürdő 1962-es megnyitása nemcsak a fürdőtelep kiépülését és folyamatos fejlesztését indukálta, de az egész település fejlődésében katalizátor szerepet játszott. Önálló, karakteres turisztikai attrakcióval és kereskedelmi és vendéglátó karakterrel rendelkezik, így egyfajta szubcentrumként funkcionál. A városrészen nincs számottevő lakónépesség. A 2001-es népszámlálási adatok alapján mindössze 9 fő él a területen, 4 lakóingatlanban. A Büki Gyógyfürdő Európa egyik legismertebb és az ország második legnagyobb gyógy- és élményfürdője, minden korosztály számára tökéletes kikapcsolódást nyújt. A 14 hektáron fekvő fürdő igazi fürdőkomplexum, 27 medencével, több mint 5100 m2 vízfelülettel várja a gyógyulni, pihenni, feltöltődni, fürdőzni vágyókat. A fürdő gyógyvizes medencéi 32-38 °C-os, a strand- és sportolásra alkalmas medencéi 26-28 °C-os vízzel vannak feltöltve, a legkisebbeket pedig speciálisan számukra kialakított, csak általuk igénybe vehető gyermekmedencék várják. A fürdő része egy ingyenes csúszdakomplexum. A fürdőzésen, csúszdázáson kívül a gyermekek szórakozásáról modern játszótér gondoskodik, a pihenni vágyó felnőttek számára pedig tágas pihenőterületek, kényelmes pihenőágyak állnak rendelkezésre. A Rekreációs Parkban élményfürdő, finn és infra szauna, pezsgőfürdő, és gejzíres gyermekmedence is található. A mozgás szerelmeseit sportpályák (strandröplabda, strandkézilabda, lábtenisz, tollaslabda, füves kispályás labdarúgó pálya, kiskapukkal felszerelt strandfoci pálya, streetball pálya), asztalitenisz, valamint szervezett sport- és szórakoztató programok várják. Bükfürdő az elmúlt években nemcsak a gyógyulni, üdülni vágyók körében, hanem az üzleti élet szereplői között is ismertté vált. A Konferencia-központ számos színvonalas rendezvénynek ad helyet, és magas szintű szolgáltatásokat nyújt. A fürdő mellett a városrész másik nagy büszkesége a 18 lyukú, par 72-es nemzetközi minősítésű golfpálya, a Birdland Golf & Country Club szívében. Mivel a város turisztikai vonzerejét a fürdőnek köszönheti, a fejlesztések zöme is ide koncentrálódik. Sok esetben ez olyan helyzetet teremt, hogy a turisták egy része nem is látogat el a település központjába. Gyakorlatilag 1962-es megnyitása óta folyamatosan fejlesztés alatt áll a fürdőterület. Mind méretében, mind pedig szolgáltatásaiban egyre bővül. Jelenleg egy 3 fázisú kiemelt

72

fejlesztési projekt keretében zajlik a fürdő rekonstrukciója és további beruházások is szerepelnek a hosszútávú tervekben.

4.5. SZEGREGÁCIÓVAL VESZÉLYEZTETETT TERÜLETEK Az integrált Város Fejlesztési Stratégia részeként el kell készíteni az anti-szegregációs tervét, melynek keretében le kell határolnia a város leromlott részeit, szegregátumait. A lehatárolás a Városrehabilitációs Kézikönyvben meghatározott un. szegregációs mutató alapján történik. A Kézikönyvben foglaltak szerint azon területek nyilvánulnak szegregátumnak, ahol a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők, és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül eléri, illetve meghaladja az 50%-ot. (A szegregációs mutató a 2001-es népszámlálási adatokból állítható elő) Az Anti-szegregációs Terv összeállításakor a városvezetés és a megbízott szakértők igyekeztek a lehető legszélesebb partneri körben előkészíteni és megvitatni a városban észlelhető és kezelhető, főleg szociális típusú és egyes helyekre korlátozódó problémákat. Ennek eredményeképpen az Anti-szegregációs terv egyeztetésében részt vevő szervezetek a következők voltak: - Bük Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatala - Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ - Családsegítő Szolgálat - Bük város civil szervezeteinek képviselői (amelyek a város szociális koncepciójának véglegesítésében is részt vettek) A város anti-szegregációs tervének célja, hogy beazonosítsa az egyes fejlesztési területeket, valamint kijelölje azokat a célokat, és lehetséges beavatkozásokat, amelyek szükségesek a szegregátumok kialakulásának megelőzéséhez és amennyiben vannak szegregátumok, úgy azok megszüntetéséhez. Az Integrált Városfejlesztési Stratégiához készített átfogó helyzetelemzés nyomán kialakított városrehabilitációs terv kiemelten kezeli, hogy Bük minden városrészében diszkriminációmentesség és szegregációmentesség érvényesüljön. Helyzetelemzés az alacsony státuszú népesség területi koncentrációjáról a város egészének tekintetében:

73

A KSH által megjelölt hátrányos helyzetű területek 2001-es adatok alapján

Forrás: KSH

A KSH által készített kartogram jelzi, hogy mely területek tesznek eleget a szegregátum kritériumainak (vagyis ahol a szegregációs mutató 50%, illetve a fölötti értéket vesz fel). A térkép azt is mutatja, hogy melyek azok a területek, ahol a szegregációs mutató 40 % feletti, tehát még nem éri el a szegregációs mutató küszöbértékét, de erősen leromlott területnek számít. (Jelmagyarázat: a szegregációs mutató térképen jelzett értékeit a következő színek jelölik: 0-39% = türkizkék, 40-49%=fekete, 50-100%=pink)

A kartogram olyan területeket is megjelöl, melyek eleget tesznek ugyan a szegregációs mutató kritériumának, de az alacsony népességszámuk miatt mégsem tekinthetők valódi szegregátumoknak. A KSH adatai szerint Bük városában nem található olyan terület, mely a szegregációs mutató alapján megfelelne a tényleges szegregátum feltételeinek.3

3

KSH

74

4.5.1.

A VÁROSRÉSZEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE

2001-es Népszámlálás adataiból előállítandó mutatók Középbük

Felsőbük

Bükfürdő

1. Lakónépesség száma (fő) 2.Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya

3 084

789

819

1 460

9

17,1

18,5

12,6

18,8

11,1

26,7

22,05

3. Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya

65,3

67,8

64,1

64,7

77,8

44,09

44,11

4. Lakónépességen belül 60- x évesek aránya

17,6

13,7

23,3

16,5

11,1

21,25

23.52

30,0

21,2

36,0

31,5

14,3

41,07

46,66

7,7

11,1

5,8

7,1

0,0

0,023

0,044

1 185

336

313

531

4

33

20

10,5

11,0

12,1

8,7

75,0

2,63

5,2

34,0

33,5

34,5

34,2

14,3

17,8

23,3

15,0

12,7

15,6

16,1

0,0

14,2

20,1

5. Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktívkorúakon (15-59 évesek) belül (indikátor is) 6. Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebbek arányában (indikátor is) 7. Lakásállomány (db) 8. Alacsony komfort fokozatú lakások aránya (indikátor is) 9. Rendszeres munka jövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktívkorúakon belül, (tehát akikre egyszerre teljesül az 5. és 9. mutató) Forrás:KSH, önkormányzati adatok

Bük város egésze

Alsóbük

Feketével jelölt terület (2009-es önk-i adatok alapján) 127

Adat

Rózsaszínnel jelölt terület (2009-es önk-i adatok alapján) 68

Városrészek és szegregátumok segélyezési mutatói Az IVS-ben azonosított városrészek és szegregátumok4 neve

Lakónépesség száma (jelenlegi népességnyilvántartási adatok alapján)

Lakások száma (jelenlegi népességnyilvántartási adatok alapján a lakcímek száma)

5

LFT –ben részesülők aránya a lakások számához viszonyítva

Rendszeres szociális segélyben részesülők aránya a lakások számához viszonyítva

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők aránya a lakások számához viszonyítva

Romák aránya a lakónépességen 6 belül (Nem kötelező)

Alsó-Bük

885

377

3.4

2.9

3.1

-

Közép-Bük

834

345

5.5

2.8

4.6

-

Felső-Bük

1573

488

6.5

2.6

4.5

-

37

96

0

0

0

-

68

29

6,8

3,4

3,4

127

46

6,5

4,3

4,3

-

3329

1306

4.9

2.6

3.8

-

-

64

34

50

-

Bük-fürdő Rózsaszínnel jelzett terület Feketével jelzett terület Város egészére vetített mutató7

Város egészére az adott segélytípus száma (forrás: önkormányzati nyilvántartások 2009)

4

Az integrált városfejlesztési stratégiában és az Anti-szegregációs tervben meghatározott városrészekre, illetve szegregátumokra. LFT-be beletartozik a normatív, helyi és adósságkezelési LFT egyaránt. 6 Amennyiben a városnak rendelkezésére áll ilyen jellegű adat (pl. felmérésekből, CKÖ becslése stb.) 7 Az adott segélyezés típus aránya a város összes lakásszámához viszonyítva 5

76

Általános iskolai közoktatás integráltsága

OM azonosító

intézmény neve

tanulólétszám az iskolában az osztályszervezés módja szerint

tanulólétszám az intézményben

Összesen HHH

036659

Felsőbüki Nagy Pál Általános Iskola és Vendéglátóipari Szakiskola

279

11

SNI

9

Normál (általános) tanterv

Összesen HHH

279

11

SNI

9

Emelt szintű oktatás és/vagy két tanítási nyelvű iskolai oktatás

Összesen HHH

-

-

Gyógypedagógiai tagozat

SNI

Összesen

HHH

-

-

-

(forrás: önkormányzati nyilvántartások)

77

A település infrastruktúrája

Azon utcák, ahol részben, vagy egészben nem találhatóak

A várossrész(ek) nevei, ahol az utcák találhatóak

Vezetékes víz

Minden utcában megoldott

Nincs ilyen városrész

Áram

Minden utcában megoldott

Nincs ilyen városrész

Közvilágítás

Minden utcában megoldott

Nincs ilyen városrész

Szennyvíz-csatorna

Minden utcában megoldott

Nincs ilyen városrész

Gáz

Minden utcában megoldott

Nincs ilyen városrész

Pormentes út

Minden utcában megoldott

Nincs ilyen városrész Városrész 1. 2 fő

Összesen a városban nyilványtartott halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma

Ady u. Baross u. Damjanich u. Gyár u. Kossuth u. Napsugár u. Petőfi u. Rákóczi u. Szabadság u. Táncsics u.

1 fő 3 fő 2 fő 5 fő 3 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 2 fő

Városrész 2. 2 fő Városrész 3. 5 fő Városrész 4. 0 fő

(forrás: önkormányzati nyilvántartások)

78

A város egészére vonatkozó részletes helyzetelemzést az IVS vonatkozó fejezete tartalmazza. Az alábbi analízis célja, hogy a város egészét, a városrészeket és a hátrányos helyzetű lakosság által koncentrált területeket összehasonlítsa. A város lakónépessége 2001-ben 3 084 fő volt, melynek közel 50%-a Felsőbük területén élt. A lakosság negyede tartozott a Városközponthoz, további egynegyede Alsóbükhöz Fürdőtelepen csak csekély számú lakosság élt. A lakosság kormegoszlását vizsgálva azt tapasztalhatjuk, hogy a négy városrészben az aktív korúak (15-59 évesek) aránya, ha nem is azonos, de nem tér el jelentős mértékben, ha nagyobb eltérés található azt a lakónépesség alacsony száma indokolja. A fiatal és idősebb lakosság aránya esetében is majdnem azonosak a mutatók. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők arányát vizsgálva az aktívkorúakon (15-59 évesek) belül egyértelműen azt kell megállapítanunk, hogy a városközpontban, valamint Felsőbükön az alacsony iskolázottságú lakosság jelentősen nagyobb arányban van jelen (30-36% között), mint a többi városrészben. Ez az adat már önmagában valószínűsíti számunkra, hogy a területen az alacsonyabb státuszú lakosságcsoportok jelenléte erőteljesebb, mint a település egyéb részein. Ezzel összhangban a felsőfokú végzettségűek aránya e területeken a legalacsonyabb. Jelentős különbség nincs a városrészek között az alacsony komfortfokozatú lakások tekintetében, kivétel ez alól a fürdő területe, a lakások száma azonban itt elhanyagolható mennyiségű. A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya, és a „legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktívkorúakon belül” kombinált mutató tekintetében a kiegyenlítettséget láthatunk. Az alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya azonban Alsóbükön (27,5%) jelentősen jobb helyzetet jelez a többi városrésszel szemben, amit valószínűleg az átlag fölötti felsőfokú végzettségű népességaránynak köszönhet. A KSH által rózsaszínnel, illetve feketével megjelölt két terület vizsgálatához az önkormányzat szolgáltatott 2009-es adatokat, mind a népességadatok, mind pedig a segélyezési mutatók tekintetében. E két terület alapos elemzése elengedhetetlen volt, hiszen a 2001-es népszámlálási adatok alapján veszélyeztetett, illetve potenciális szegregátumként lettek feltüntetve. A népességadatokat megvizsgálva jól látható, hogy mindkét területen a városi átlagnál magasabb az aktív korúak között a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya, ugyanakkor a rendszeres munka jövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül jóval alacsonyabb az átlagnál. A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya, és a „legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktívkorúakon belül” kombinált mutató tekintetében a feketével jelölt terület a városi átlag alatt van, a rózsaszínnel jelölt területen az átlagot ugyan meghaladja, de nem közelíti meg a veszélyeztetetti értéket. A segélyezési mutatókat megvizsgálva elmondható, hogy (amennyiben Bükfürdő adataitól eltekintünk, ahol gyakorlatilag nincs lakóingatlan és így nem is értelmezhető a mutató) közel

egyenletes a segélyek eloszlása a különböző területeken. Nagyfokú koncentráltság nem figyelhető meg, még a KSH által kijelölt két területen sem. A KSH népszámlálási adatait, az önkormányzat segélyezési rendszerét megvizsgálva jól látható, hogy nincs a város területén szegregátum. A helyi oktatási intézmény adatai sem utalnak szegregált oktatásra. A városi infrastruktúra magas fejlettségi mutatókkal rendelkezik, megfelelő közműellátottságú a város egész területe. Ezzel összhangban az Integrált Városfejlesztési Stratégiában felvázolt célok és fejlesztések nem járnak a fent említett mutatók romlásával, a város egyik területén sem emelik meg szegregátumok kialakulásának kockázatát.

5.

STRATÉGIA

A jövőkép és a hozzákacsolódó célok megvalósulását nagyban elősegíti, hogy organikusan fejlődik vagyis épít a korábban elfogadott városi és ágazati stratégiákban megfogalmazottakra, valamint széles körű szakmai és civil egyeztetés eredményeként alakult ki, amely folyamatról a partnerségi fejezetben szólunk részletesen.

5.1. BÜK VÁROS JÖVŐKÉPE 15 ÉVES TÁVLATBAN

A nagyobb távlatra körvonalazható jövőkép szerep, abban áll, hogy az elérni kívánt kedvező állapot rögzítésén felül a továbbiakban vetítse előre a legfontosabb koncepcionális célokat, amelyek teljesítésére az adott térség kész vállalkozni (2009–2024 között); illetve a koncepció alapján meghatározhatók lehessenek a fejlesztési programok, projektek a vállalható megvalósítás ütemezése szerint. A város a meglevő természeti erőforrásaira támaszkodva, azokat kihasználva és továbbfejlesztve, tudatos stratégiával és marketingtevékenységgel megőrzi nemzetközi idegenforgalmi központ státuszát. Az turisztikai kínálatban domináns a minőségi termál-, a gyógyturizmus, egyre nagyobb teret hódítanak az alternatív kínálati elemek: az egészség-, a vizi- a sport- és az aktívturizmus, mely területeken széles körű szolgáltatásokat nyújtó, helyi, szakképzett munkaerőt alkalmazó, helyi termékeket kínáló tőkeerős vállalkozások tevékenykednek. A kistérségi oktatási-képzési-igazgatási központként funkcionáló település társadalmi életét az összetartozás és aktív együttgondolkodás jellemzi, a növekvő lakosságszámot fejlett közintézmények fogadják, a helyieknek kiemelkedő életszínvonalat biztosít a több lábon álló, stabil gazdasági bázis. A rendezett, fürdővel egybeépült kisvárosi településképet hangulatos főtér, sétányok, parkok jellemzik, ahol a helyi lakosokat és a vendégeket felújított építészeti műemlékek, színes kulturális programkínálat, széleskörű sportolási lehetőség és kereskedelmi szolgáltatási kör várja. Az érték- és környezettudatos fejlesztések eredményeképpen a település energiaellátásában meghatározóak az alternatív

80

erőforrások, elterjedt környezetterhelés.

5.1.1.

a

szelektív

hulladékgyűjtés,

a

biogazdálkodás,

minimális

a

A JÖVŐKÉP ELÉRÉSE ÉRDEKÉBEN MEGHATÁROZOTT CÉLOK

A város gazdasági potenciáljának növelése különös figyelemmel a természeti értékeken alapuló aktív- és egészségturisztikára (gazdaságfejlesztés) A cél indoklása, illeszkedés a jövőképhez A település a természeti környezet jellegzetes arculatával, egyediségével bír a gyógyvizeket illetően, hiszen mind minőségében, mind mennyiségében jelentős készlet áll rendelkezésre. A termál – és gyógyvizek turisztikai célú hasznosítása mellett egyre inkább teret hódít az egészségturizmus, a rehabilitációs és rekreációs szolgáltatások, a wellness és a fittness. A település szolgáltatói között erősödik a specializáció, a termálvízre alapozott különböző célcsoportoknak szóló, széles körű szolgáltatási paletták elsősorban a nagyszámban jelen lévő szállodák kínálatában szerepelnek. A gyógyászati szolgáltatások minőségi fejlesztése szükséges a már meglévő, de hiányos szolgáltatási struktúrával bíró, részben önkormányzati tulajdonban lévő termálfürdőben, emellett a meglévő infrastruktúrák fejlesztése a megújuló energiaforrások felhasználásával (pl. a fűtéskorszerűsítés kapcsán napenergia, hulladékhőhasznosítás, stb.) az egészségesebb környezet megőrzéséhez is hozzájárul. A szálláshelyek minőségi fejlesztése a különböző célcsoportok mentén a kínálati struktúrát bővítené. Fontos az ágazat humánerőforrás igényét racionálisan felmérve együttműködéseket kialakítani a különböző képző intézményekkel annak érdekében, hogy a nyújtott szolgáltatások szakmai színvonala növekedjék, az elégedettségi index emelkedjen. A természeti, táji adottságok turisztikai adottságainak kiaknázása kifejezetten az aktív és ökoturisztikai elemeket jelentik, mégpedig a település és környékére jellemző táji sokszínűség bemutatását célozva. A különböző célcsoportú vendégkörnek kínálva az aktív turizmus egyes ágait (pl. sport, lovas, vízi, kerékpár, horgászat, vadászat), erősíthetik térségi központ szerepét, melyek egyben szervező programként integrált programcsomagok kialakítását jelenthetik. Bük Vas megye egyik kedvező földrajzi helyzeti adottsággal rendelkező települése. Ausztria közelsége, az átmenő nemzetközi útvonalak, valamint a majdan kialakuló regionális északdéli közlekedési és gazdasági tengely mind arra ösztönöznek, hogy a település és a térség logisztikai szerepköre erőteljesen növekedjen az elkövetkezendő években. A logisztikai szerepkör erősítése szorosan összekapcsolódik a gazdasági központok, ipari parkok innovatív, inkubációs, termelékenységnövelő komplex szolgáltatásainak növelésével. Ehhez azonban nemcsak a „kerítésen belüli” infrastruktúra és szolgáltatás-fejlesztések szükségesek, hanem elengedhetetlenek azok az alapvető közlekedési és infrastrukturális fejlesztések is, melyek a települést bekapcsolják az állandó árumozgásba, a folyamatos tranzitba. A település és környékén magas a mezőgazdaságilag megművelhető területek aránya, kiváló az öntözési lehetőség és újrafejleszthető az állattenyésztési kultúra. A hatékonyság növelése érdekében szükséges a mezőgazdaság technológiai színvonalának emelése,

81

korszerűsítése, a mezőgazdaságban foglalkoztatottak szaktudásának, ismereteinek bővítése, a mezőgazdasági területek infrastrukturális elérhetőségének javítása. Az elkövetkező években a környezeti problémák olyan megoldására kell törekedni, amelyek javítják a versenyképességet, eleget tesznek az EU követelményeinek, megelőzik a közvetlen egészségkárosodást, a természeti erőforrások és értékek, valamint a környezet visszafordíthatatlan károsodását. A település helyzete nemcsak közlekedés-földrajzi szempontból kedvező, hanem természetföldrajzi helyzetének köszönhetően területén rendelkezésre állnak olyan természeti erőforrások, melyek új típusú, természetes energianyerési lehetőségeket biztosítanak. A térség energiapolitikájában környezetileg is hatékony megoldásokat jelentenek a rendelkezésre álló megújuló energiaforrások: a fellelhető termálkészlet, a biomassza, az erdősültség magasabb fokának köszönhető faapríték, a kedvező szélviszonyok. A kezdő vállalkozások támogatása, befektetés-ösztönzési csomagok kidolgozása és vállalkozásbarát környezet kialakítása hozzájárulnak a helyi foglalkoztatási kezdeményezések növekedéséhez, a gazdaság általános fejlettségi szintjének növekedéséhez, új, innovatív gazdasági ágazatok fejlesztéséhez. Ehhez szükséges új, helyben elérhető szolgáltatások bevezetése, a helyi szolgáltatások körének szélesítése, mely hozzájárul az életminőség növeléséhez. Annak érdekében, hogy tapasztalt, megfelelő készségekkel és képességekkel rendelkező munkaerő álljon rendelkezésre helyi szinten, elkerülhetetlen a gyakorlati rendszer átgondolása, az oktatási rendszer befejezése előtt álló fiatalok munka-tapasztalatának elősegítése. Előtérbe kell helyezni a kis- és középvállalkozások innovációs aktivitását, a szolgáltató szektorban felmerülő igények és szükségletek kapcsolati mátrixát. A cél elérése érdekében fejlesztendő területek: -

-

A gyógyfürdő infrastruktúra és szolgáltatásfejlesztése Szálláskínálat bővítése, minőségének javítása Minősített ökoturisztikai szolgáltatások bővítése Hagyományőrző kulturális rendezvények számának növelése Idegenforgalmi desztináció menedzsment szervezet kialakítása A település logisztikai szerepkörének erősítése infrastrukturális beruházások és a gazdasági központok által nyújtott komplex szolgáltatások bevezetése, szélesítése révén Mezőgazdasági termékek feldolgozottságának bővítése, termelékenység javítása, technológiafejlesztés Együttműködések ösztönzése a mezőgazdaság és az élelmiszeripar, valamint a gyógyászat terén Megújuló energiák hasznosításának támogatása, propagálása Megújuló energiákkal foglalkozó innovatív vállalkozások letelepedésének támogatása Energiahatékonyság növelése Szakképzett munkaerő helyben tartása Befektetés-ösztönző csomagok kidolgozása Képzési rendszer gyakorlatorientált átalakítása Térségi kereskedelemi funkció erősítése

82

A cél elérését mérő indikátorok:

Indikátor megnevezése

Mértéke gység

Bázis érték

Célérték

Célérték elérésnek időpontja

Indikátor mérése

A fürdő látogatóinak száma

fő

900 000

1 000 000

2015

Jegyeladások alapján

A városban eltöltött vendégéjszakák száma

db

613 000

700 000

2015

Idegenforgalmi adó alapján

Turisztikai kapacitás

szállásférőhely-

db

7769

8100

2015

Szálláshely szolgáltatók nyilatkozata alapján

A városban megtelepült új logisztikai vállalkozások száma

db

0

3

2015

Önkormányzati felmérés alapján

Újonnan alakult termelőértékesítő együttműködések száma a mezőgazdaságban

db

0

1

2015

Önkormányzati felmérés alapján

Az újonnan kiépített megújuló energia kapacitás

TJ

0

2

2015

Önkormányzati felmérés alapján

A közintézmények esetében elért energia megtakarítása

TJ

0

0,5

2015

Önkormányzati felmérés alapján

A településen székhellyel rendelkező társas vállalkozások száma

db

166

200

2015

Önkormányzati felmérés alapján

A rendezett és élhető kisvárosi környezet, és turisztikai központ kialakítása (településkép fejlesztése) A cél indoklása, illeszkedés a jövőképhez A településközpont kialakítása szinte adott, hiszen a már meglévő közszolgáltatási funkciókat „összegyűjtött” utcát belvárossá kell fejleszteni. Hangsúlyos főtér és sétálóutca kialakításával településszerkezetileg is fejlődő kisváros jön létre, melyben a zöldfelületek és közterek egymással harmonizáló, egységes kialakítása lenne meghatározó. Ezzel a jelenleg elkülönülten lévő településrészek közti szerves kapcsolat is megteremtődne, melyben a funkciók elhelyezése adná meg településképben is a fő jelleget. Az idegenforgalom miatt is nagyobb gondot szükséges fordítani a közbiztonságra, az ezzel kapcsolatos megkezdett beruházások folytatása, kiszélesítése szükséges. A fiatalok helyben tartása miatt, valamint a betelepülni szándékozókat segíti az építési telkek kialakítása, melyet az önkormányzat a különböző kedvezményekkel tehet még vonzóbbá. A környezeti terhelések csökkentése során elsődleges a meglévő szennyvíztisztító kapacitásának növelése és a technológiai korszerűsítés, hiszen mind települési, mind idegenforgalmi szempontból javítandó a jelenlegi helyzet. A környezeti bírságok helyett a

83

technológiai váltásnak automatikusnak kellene lenni, a környezeti nevelés mind korábbi elkezdése esetén a jövőben megelőzhető a környezeti problémák egy része. Ugyancsak fontos a hulladék-elhelyezés problémájának megoldása, az illegális lerakók megszüntetése, a szelektív gyűjtés és tárolás rendszerének bővítése mind szemléletben, mind infrastrukturális vonatkozásban. A településképi elemek esztétikai célú beruházásai minden esetben valamely közlekedési fejlesztéseket vonnak maguk után, melyek az egyes településrészen belüli és annak elérhetőségét biztosító kerékpárutak építését, belterületi földutak szilárdburkolatú úttá való fejlesztését; intermodális tömegközlekedési csomópontok kialakítását és fejlesztését, a szomszédos települések közti utak kiépítését és a meglévők burkolati korszerűsítését jelentik. A jobb elérhetőséget a vasútvonal fejlesztések is elősegítik. A cél elérése érdekében fejlesztendő területek -

Településközpont (főtér, sétálóutca) kialakítása a közszolgáltatási funkciók integrálásával Zöldfelületek revitalizációja, közterek egységes és összehangolt kialakítása Köztisztaság biztosítása, fokozása Közösségi célú intézmények felújítása, építése, bővítése, akadálymentesítése Bük és Bükfürdő településrész közötti szerves kapcsolat megteremtése, funkciókkal történő feltöltése (sétány, sportkomplexum) Építési telkek kialakítása Csapadékvíz-elvezetés megoldása Szennyvíztisztító kapacitásbővítése és technológia korszerűsítése Levegő(bűz)szennyezés csökkentése Zaj- és rezgésterhelés csökkentése Illegális hulladéklerakók felszámolása Szelektív hulladékgyűjtés, tárolás feldolgozás rendszerének kialakítása, bővítése Környezeti nevelés és tudatformálás Alternatív árvízvédelem (jóléti víztározó kialakítása) Településen belüli kerékpárutak kiépítése, felújítása Belterületi utak, járdák felújítása Parkolóhelyek kialakítása a közintézmények közelében Közösségi közlekedési csomópontok (vasút, autóbusz) felújítása Intermodális tömegközlekedési csomópontok kialakítása és fejlesztése Elkerülő út építése a környezeti ártalmak csökkentése okán Vasútvonal fejlesztés (Bécs-Sopron-Szombathely-Graz,, Sárvár, Bük-RépcevisLocsmánd)

A cél elérését mérő indikátorok Indikátor megnevezése

Mértéke gység

Bázis érték

Célérték

Célérték elérésnek időpontja

Indikátor mérése

Felújított épületek száma

db

0

15

2015

Műszaki dokumentációk alapján

84

Felújított nagysága

m2

0

8000

2015

Műszaki dokumentációk alapján

telkek

db

0

20

2015

Önkormányzati felmérés

Kiépült, korszerűsített és kitáblázott kerékpárutak hossza

km

7

12

2015

Műszaki dokumentációk alapján

Kiépített közlekedési száma

db

0

1

2013

Műszaki dokumentációk alapján

%

0

20

2013

Műszaki dokumentációk alapján

Kialakított száma

közterületek

építési

intermodális csomópontok

Szennyvíztisztító kapacitásának bővülése

Településközi kapcsolatok és térségi szerepkör erősítése, társadalmi kohézió biztosítása (térségi szerepkör erősítése) A cél indoklása, illeszkedés a jövőképhez Az egyes prioritásokon belül elkezdett programok, projektek hatékonysága, eredményessége elsősorban a partnerek szoros együttműködésében rejlik. Bizonyítható és tapasztalható tény, hogy azok a fejlesztések, melyek széles körű partneri viszonyokon, rendszeres kommunikáción alapulnak, megsokszorozzák a fejlesztések hatását. Ennek érdekében szükséges a különböző területeken dolgozó gyakorlati szakemberek közötti párbeszéd elindítása, a települési/térségi kohézió erősítése érdekében meghatározott rendszerességgel összehívott Közéleti Fórum megszervezése, mely az egyes területeken többéves tapasztalattal rendelkező egyének fejlesztésekbe történő bevonása által elősegíti a közös gondolkodást, a közös projektek elindítását, sikeres megvalósítását. A település számára a településközi kapcsolatok erősítése rendkívül fontos a várossá válási folyamatban is, mellyel együtt a kistérségi szerepkörét is növelheti. A fejlesztések révén és a felvállalt térségi feladatok kihatása térben jóval erőteljesebb, mint ahogy arra súrlódások nélkül felkészülni lehessen, de szükséges az együttélés a környező településekkel. A határon átnyúló kapcsolatokkal a „világ kitárul” érzése jelenik meg, melyet főként az idegenforgalomban, a gazdaságfejlesztésben lehet hasznosítani, nem utolsó sorban az ifjúság révén, közös projektekkel, kezdeményezések felvállalásával. A település érdekében folytatott lobbytevékenységet folytatni szükséges, mely a Bük egészére kell hogy koncentráljon. A civil szervezetekkel együttműködve, a mind szélesebb körű lakossági tájékoztatás mellett olyan miliőt kell teremteni, melyre a kezdeményezőkészség és képesség, valamint az aktivitás a jellemző. A települési fejlesztések sikere nagymértékben függ az információkhoz való hozzájutástól, és ezen szempontból alapvető fontosságú a teljes körben hozzáférhető, az infokommunikációs technológiai eszközök széleskörű használatán alapuló információs társadalom megvalósítása. A fejlett információs infrastruktúrával rendelkező település biztosítani képes az önkormányzat és intézményeik, a vállalkozások, a civil szféra és az egyének közötti korszerű elektronikus információcserét, üzleti, közhasznú tranzakciók lebonyolítását. Az

85

„intelligens környezet” új üzleti lehetőségeket teremt a település és térség vállalkozói számára, vonzza a külföldi beruházókat, egyben javítja a lakosság életminőségét. A lakosság széles körű bevonása mellett az önkormányzat tekintetében elsősorban a belső kommunikációs rendszer megteremtése a feladat, melynek eredményeképpen lehetővé válik az önkormányzati és települési feladatok közös szakmai munkájának gyorsabb, hatékonyabb ellátása. A cél elérése érdekében fejlesztendő területek -

Közéleti fórum létrehozása (ifjúsági klub, vállalkozói fórum, civil szervezetek, turisztikai desztináció menedzsment szervezet bevonásával) Erőteljesebb településmarketing A Nyugat- dunántúli Regionális Fejlesztési ügynökség brüsszeli képviseletének jobb kihasználása A város gazdasági, szakmai, politikai lobbyerejének megerősítése Cserediák programok elindítása Kapcsolódás a környező települések idegenforgalmi kínálatához Testvérvárosi kapcsolatok további elmélyítése Határon átnyúló kapcsolatok kezdeményezése, elmélyítése Digitális írástudás bővítése a lakosság és a hivatal dolgozó körében E- közigazgatás bővítése

A cél elérését mérő indikátorok: Indikátor megnevezése

Mértéke gység

Bázis érték

Célérték

Célérték elérésnek időpontja

Indikátor mérése

Megvalósult Fórumok száma

Közéleti

db

0

10

2015

Jegyzőkönyvek alapján

Településközi együttműködési szerződések aláírása

db

0

5

2015

Elkészült szerződések alapján

Határon száma

projektek

db

0

5

2015

Támogatási szerződések alapján

NYDRFT kihelyezett üléseinek száma

db

1

5

2015

Jegyzőkönyvek alapján

Nemzetközi turisztikai szakmai konferenciák száma

db

0

4

2015

Jegyzőkönyvek alapján

Elektronikusan intézhető szolgáltatások aránya az önkormányzat esetében

%

5

80

2015

Önkormányzati felmérés

Digitális írástudás lakosság körében

%

n.a.

75

2015

Önkormányzati felmérés

átnyúló

a

Az igényekre alapozó, magas szintű közszolgáltatások kialakítása (közszolgáltatások fejlesztése)

86

A cél indoklása, illeszkedés a jövőképhez A település a kistérség és a megye településeihez viszonyítva kedvező helyzetben van, ha a humánerőforrás szerkezetét vizsgáljuk. Viszonylag alacsony a munkanélküliség, adott a szakképzett munkaerő, ám problémát jelent az ingázók magas száma, s ezzel a helyben foglalkoztatottak alacsony aránya. Problémát jelent továbbá, hogy a felsőfokú végzettséggel rendelkezők sem helyben helyezkednek el. A település adottságaira építő szolgáltatási szektor nagymértékű térnyerésével nem járt együtt drasztikus szerkezetváltás a gazdaságban, így nem jellemző a foglalkoztatási problémák jelenléte, ennek ellenére vannak bizonyos csoportok (pl. pályakezdő diplomás fiatalok, nők, idős és tartós munkanélküliek) illetve adott szakterületek (pl. egészségügy, szociális feladatok), ahol a munkaerő-piaci igények alapos felmérése, elemzése és a képzések hozzáigazítása a munkaerő-piaci igényekhez, elősegítheti a foglakoztatási szint növelését, a kiegyensúlyozott foglalkoztatási struktúra kialakítását. A helyi igényekre és adottságokra építve a település és a térség szempontjából is fontos, hogy a meglévő szakképzési kínálat mellé milyen jellegű további képzési palettát tud felkínálni a helyi oktatási intézmény, az mennyiben szolgálja az itt élők és dolgozók igényeit, biztosítja-e a továbbtanuláshoz szükséges háttér infrastruktúrát. A versenyképes gazdaság alapja a megújulásra képes és kész, a megfelelő képzettséggel és készségekkel rendelkező, alkalmazkodásra képes egyének közössége. Ez elsősorban a munkavállalók folyamatos képzését, életen át tartó tanulását jelenti azzal a céllal, hogy az állandóan változó munkaerő-piaci igényeknek megfelelhessenek. Másrészt azonban a munkaerő-piac másik szegmensének, a vállalkozások rugalmas igazodását is jelenti a változó gazdasági környezethez. A felnőttoktatás kiszélesítése és a long-life-learning (életen át tartó tanulás) elsősorban a munkavállalási korú lakosságot célozza meg, lehetőséget biztosítva számukra tudásuk, készségük és kompetenciájuk fejlesztéséhez. A képzéseket lehetőség szerint mindenki számára hozzáférhetővé kell tenni, s úgy kell kialakítani, hogy rugalmasan igazodjanak a munkáltatók igényeihez. A munkaerő-piaci igények felmérése alapját képezi a helyi foglalkoztatáspolitika alakításának és koordinációjának. Szükséges, hogy kialakuljanak olyan mechanizmusok e területen, ahol kormányzati és nem kormányzati szervek összefognak, együtt működnek, együtt gondolkodnak a hatékony munkaerő-piaci képzési formák kialakításában. A szociális párbeszéd elindítása, a társadalmi partnerség, a civil szervezetek bevonása lényeges szerepet játszanak az alkalmazkodó képes gazdaság megteremtésében. Fontos, hogy a család közeli szociális szolgáltatások megszervezése települési, és majdan térségi szinten is kiépüljön. Ezek közül a gyermekek napközbeni ellátását segítő, a nők munkaerő piaci igényeihez való hozzáférést támogatná, ha a gyermekek napközbeni ellátását a valamely formában (bölcsőde, családi napközi) fel tudja vállalni az önkormányzat, akár szintén térségi szerepkörét erősítve, a környező települések számára is, az ingázók számára is megkönnyítve a munkavállalást. Szükséges, hogy az időskorúakról megnyugtató módon gondoskodó egészségügyi, szociális hálózat infrastruktúrája megfelelő biztonsággal működjön. A fogyatékkal élők lakhatási körülményeinek modernizálása és a szociális ellátások, az intézmények korszerűsítése, a környezet akadálymenetesítése a szolgáltatások térbeli és időbeli elérhetőségének biztosítását jelentik a településen és – akár térségi feladatokat felvállalva az egész kistérségben - élők számára. A szociálisan perifériára szorultak – főként - térségi ellátási rendjének minőségi fejlesztése, a szolgáltatások bővítése elengedhetetlen a társadalmi befogadás elérése érdekében. A lakosság közeli egészségügyi ellátás színvonalának emelése, valamint az egészségfejlesztő, egészségmegőrző

87

szolgáltatások előtérbe kerülése hozzájárul a helyi lakosság életminőségének javulásához, az esetleges megbetegedések emberi méltósággal történő elviseléséhez. A kedvező korösszetételből adódóan fokozottabb figyelem szükséges az ifjúság igényeire, hiszen ők jelentik a település fejlődésének zálogát. Azt, hogy mennyire sikerül őket bevonni a település fejlődési vérkeringésébe, nagyban függ attól, hogy milyen alternatívákat tud felmutatni számunkra a település. Hiszen a tanulási lehetőségek megteremtése után a fiatalok helyben tartása fontos, az önkormányzati ösztönzők kialakítása a helyben maradás érdekében elengedhetetlenek, a jelenlévők számára pedig a különböző közösségfejlesztési technikák révén válik vonzóvá a kisvárosi jelleget öltő település. Az itt élők és idelátogatók számára is hangsúlyos, hogy a helyi igényekre alapozott közművelődési, kulturális és sportintézmények mennyire tudnak rugalmasak lenni az elvárásokhoz. A meglévő települési szinten elérhető infrastrukturális háttér kitűnő lehetőségek jelent azoknak a főként szolgáltatási jellegű fejlesztéseknek, melyek alapjait sokszor egy-egy civil kezdeményezés, közösségi szükséglet teremti meg. Mindezekhez a kellően széleskörű és sokrétű tájékoztatási rendszert szükséges kialakítani, élve az internet nyújtotta lehetőségekkel. A cél elérése érdekében fejlesztendő területek: -

-

Helyi munkaerő piaci szükségletek felmérése (fórum, helyi állásbörze) Új szakok bevezetése, specializáció (pl. sport) Emelt szintű képzés kialakítása (informatika, nyelv) Felnőttképzés bővítése, intézményi akkreditáció Érettségit adó középfokú oktatási intézmény kialakítása Kollégium kialakítása Szociális alapellátások infrastrukturális és informatikai fejlesztése (idősek, fogyatékosok, hajléktalanok, szenvedélybetegek nappali ellátása és családközeli ellátások, családsegítő és gyermekjóléti szolgálat) Gyermekek napközbeni ellátását biztosító szolgáltatások (pl. bölcsőde építése, családi napközi) kialakítása Bentlakásos idősek otthona kapacitás bővítése, infrastrukturális fejlesztése Egészségügyi alapellátások infrastrukturális és informatikai fejlesztése (foglalkozásegészségügy /üzemorvosi ellátás, háziorvos, fogászat) Egészségügyi prevenciós, felvilágosító (egészség-megőrzési, egészségfejlesztési, életmód) programok indítása Emeltszintű járóbeteg szakellátás fejlesztése és kínálatának bővítése (pl. nőgyógyászat, szemészet, reumatológia, labor, gyógyszertár, mentőállomás) Rehabilitációs fekvőbeteg-ellátás feltételeinek kialakítása Ifjúság és civil szervezetek bevonása a közéletbe (javaslattételi lehetőség, fejlesztések megvalósításába történő bevonásuk) Közösségfejlesztés (ifjúsági klub létrehozása, szervezett szabadidős programok) Civil szervezetek tevékenysége propagandájának erősítése Önkormányzati ösztönzők a helybenmaradás érdekében (telekkialakítás, lakáshoz jutási/telekvásárlási kedvezmény, bérlakásprogram) Közművelődési és sportintézmények „nyitása” a lakosság és fürdővendégek igényeire (pl. nyitva tartás, új sportágak) Rendezvények kínálatának bővítése és szolgáltatási háttér megteremtése (színházi előadások, mozi, kiállítások, ifjúsági előadások, hangversenyek, koncertek)

88

-

A rendezvényekhez megfelelő lakossági tájékoztatás és marketing Fedett tanuszoda kialakítása Korai tehetséggondozás, utánpótlás nevelés hatékony rendszerének kialakítása Edzőtáborok, sporttáborok szervezése Alternatív sportolási lehetőségek biztosítása (fogyatékkal élők, gyógyászati jellegű) Nemzetközi versenyek lebonyolításához szükséges feltételek megteremtése (sportváros)

A cél elérését mérő indikátorok: Indikátor megnevezése

Mértéke gység

Bázis érték

Célérték

Célérték elérésnek időpontja

Indikátor mérése

Oktatásban és képzésben résztvevő 25-64 éves korú lakosság száma

%

n.a.

45

2015

Önkormányzati felmérés

Munkanélküliségi ráta

%

3,2

2,5

2015

KSH adatok alapján

Fogyatékkal élők számára akadálymentesített intézmény

db

1

4

2015

Műszaki dokumentációk alapján

Felújított egészségügyi és szociális intézmények száma

db

0

3

2015

Műszaki dokumentációk alapján

Felújított közművelődési intézmények száma

db

1

2

2015

Műszaki dokumentációk alapján

5.2. VÁROSRÉSZI CÉLOK Felsőbük: A városrész gazdasági potenciáljának bővítése, logisztikai szerepkörének erősítése az infrastrukturális beruházások és a gazdasági központok által nyújtott komplex szolgáltatások bevezetése, szélesítése révén. Modern üzleti szolgáltatások, és az ezekhez szükséges telephelyek számának bővítése. A gazdasági fejlesztések esetében figyelemmel szükséges lenni a lakókörnyezet védelmére, a területen csupán olyan ipari tevékenység támogatandó, amely nem jár túlzott környezeti megterheléssel. Indikátor megnevezése

Mértéke gység

Bázis érték

Célérték

Célérték elérésnek időpontja

Indikátor mérése

A városrészben megtelepült új logisztikai vállalkozások száma

db

0

3

2015

Önkormányzati felmérés alapján

A városrészben székhellyel telephellyel rendelkező új társas vállalkozások száma

db

0

15

2015

Önkormányzati felmérés alapján

89

Középbük: A belváros esetében fő cél a jelenlegi gazdag, közösségi, igazgatási, humán szolgáltatási funkciók megőrzése mellett a fejlesztésre, megújításra szoruló gazdasági funkciók erősítése, illetve a közlekedési funkciók kismértékű és indokolt csökkentése által egy nyugalmasabb, forgalomcsillapított, nagyobb zöldfelülettel és gyalogos térrendszerrel rendelkező turisztikai övezet kialakítása. A belváros turisztikai fejlesztéseinek középpontjában az Eötvös tér és környéke, valamint a Széchenyi utca rehabilitációja szerepel, mely kiegészül a területre kidolgozott gazdaságélénkítő, beruházásösztönző programmal. Indikátor megnevezése

Mértéke gység

Bázis érték

Célérték

Célérték elérésnek időpontja

Indikátor mérése

Felújított épületek száma

db

0

10

2015

Műszaki dokumentációk alapján

Felújított nagysága

m2

0

8000

2015

Műszaki dokumentációk alapján

Felújított egészségügyi és szociális intézmények száma

db

0

3

2015

Műszaki dokumentációk alapján

Felújított közművelődési intézmények száma

db

1

2

2015

Műszaki dokumentációk alapján

közterületek

Alsóbük: A lakófunkció megtartása, és területi bővítése mellett a városrész ideális lehetőséget kínál a térségi feladatokat ellátó, magas nívójú kereskedelmi és szolgáltató központ kialakításának. Indikátor megnevezése

Mértéke gység

Bázis érték

Célérték

Célérték elérésnek időpontja

Indikátor mérése

Kialakított száma

telkek

db

0

20

2015

Önkormányzati felmérés

Kiépült, korszerűsített és kitáblázott kerékpárutak hossza

km

2

12

2015

Műszaki dokumentációk alapján

építési

Bükfürdő: A fürdő által nyújtott szolgáltatások további minőségi és mennyiségi fejlesztésével a terület gazdasági (szálláshely, kereskedelem, vendéglátás, szórakozás, sport) lehetőségeinek további bővítése, figyelemmel a nem kívánatos, túlzsúfolt területhasználat, valamint az alacsony szintű építészeti kultúra kialakulásának elkerülésére.

90

Indikátor megnevezése

Mértéke gység

Bázis érték

Célérték

Célérték elérésnek időpontja

Indikátor mérése

A fürdő látogatóinak száma

fő

900 000

1 000 000

2015

Jegyeladások alapján

A városban eltöltött vendégéjszakák száma

db

613 000

700 000

2015

Idegenforgalmi adó alapján

Turisztikai kapacitás

db

7769

8100

2015

Szálláshely szolgáltatók nyilatkozata alapján

szállásférőhely-

5.3. ILLESZKEDÉS

A

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI

KONCEPCIÓHOZ,

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVHEZ

Bük város integrált városfejlesztési stratégiájának irányvonalát az elkészített rendezési terv, a területfejlesztési koncepció8, a szociális koncepció, valamint Bük város környezetvédelmi programja határozza meg. Ezen anyagok elkészítése a város gazdasági, szociális, kulturális, történelmi, régészeti, idegenforgalmi érdekeinek szem előtt tartásával történt, illetve ezen szempontok fokozott érvényre juttatása érdekében jött létre. Ezen tervdokumentációk megjelölik a szükséges és lehetséges fejlesztési irányokat, azok területeit, figyelembe véve a várható prognosztizált fejlődési trendekkel, amelyek összhangban vannak a Regionális és Ágazati Operatív Programokkal. Az integrált városfejlesztési stratégia nem tartalmaz olyan beruházási elemet, mely miatt a város településrendezési tervét, vagy a helyi építési szabályzatot módosítani, illetve módosíttatni kell.

5.4. A CÉLRENDSZER KOHERENCIÁJA

A városrészekre kidolgozott programok egymással összhangban vannak, a városrészek nagy részénél a meglévő funkciók megerősítésére, fejlesztésére, illetve kibővítésére irányulnak. A fent vázolt célrendszer koherenciáját egyértelműen biztosítja, hogy a benne foglalt célok gyakorlatilag egy vezérfonalra épülnek fel. Az IVS-ben meghatározott minden tematikus és

8

HHP Contact Tanácsadó Kft.: Bük Nagyközség Aktualizált Településfejlesztési Koncepciója, 2007

91

városrészi cél megvalósulása végső soron a büki gazdaság fejlődését, az életkörülmények javulását szolgálja. A célok elérését szolgáló fejlesztések jellemzően funkcióerősítő fejlesztések lesznek. Városi szintű funkcióvesztés nem történik, a középtávú program nem befolyásolja a funkciók kialakult, elfogadott és alapvetően megfelelő rendszerét, zárványok nem keletkeznek: az elégtelen gazdasági funkciók kiemelt fejlesztése mellett elsősorban a térségi szerepkör erősítése valósul meg. A Felsőbükre kitűzött cél esetében konkrét kapcsolat mutatható ki gazdaságfejlesztési városi céllal a következő tevékenységek vonatkozásában, azzal, hogy az ezekhez szükséges gazdasági területek itt kerültek kialakításra: -

-

A település logisztikai szerepkörének erősítése infrastrukturális beruházások és a gazdasági központok által nyújtott komplex szolgáltatások bevezetése, szélesítése révén Mezőgazdasági termékek feldolgozottságának bővítése, termelékenység javítása, technológiafejlesztés Együttműködések ösztönzése a mezőgazdaság és az élelmiszeripar, valamint a gyógyászat terén Megújuló energiák hasznosításának támogatása, propagálása Megújuló energiákkal foglalkozó innovatív vállalkozások letelepedésének támogatása

Középbük, mint a város és a kistérség közszolgáltató központja a meglévő infratsruktúra megújításával és bővítésével fizikai, és szellemi, szervező központja is számos, a városi célok között megemlített tevékenységnek: -

Hagyományőrző kulturális rendezvények számának növelése Idegenforgalmi desztináció menedzsment szervezet kialakítása Befektetés-ösztönző csomagok kidolgozása Képzési rendszer gyakorlatorientált átalakítása Településközpont (főtér, sétálóutca) kialakítása a közszolgáltatási funkciók integrálásával Zöldfelületek revitalizációja, közterek egységes és összehangolt kialakítása Köztisztaság biztosítása, fokozása Közösségi célú intézmények felújítása, építése, bővítése, akadálymentesítése Belterületi utak, járdák felújítása Parkolóhelyek kialakítása a közintézmények közelében Közéleti fórum létrehozása (ifjúsági klub, vállalkozói fórum, civil szervezetek, turisztikai desztináció menedzsment szervezet bevonásával) Erőteljesebb településmarketing A Nyugat- dunántúli Regionális Fejlesztési ügynökség brüsszeli képviseletének jobb kihasználása A város gazdasági, szakmai, politikai lobbyerejének megerősítése Cserediák programok elindítása Kapcsolódás a környező települések idegenforgalmi kínálatához Testvérvárosi kapcsolatok további elmélyítése Határon átnyúló kapcsolatok kezdeményezése, elmélyítése Digitális írástudás bővítése a lakosság és a hivatal dolgozó körében E- közigazgatás bővítése

92

-

-

Helyi munkaerő piaci szükségletek felmérése (fórum, helyi állásbörze) Új szakok bevezetése, specializáció (pl. sport) Emelt szintű képzés kialakítása (informatika, nyelv) Felnőttképzés bővítése, intézményi akkreditáció Érettségit adó középfokú oktatási intézmény kialakítása Kollégium kialakítása Szociális alapellátások infrastrukturális és informatikai fejlesztése (idősek, fogyatékosok, hajléktalanok, szenvedélybetegek nappali ellátása és családközeli ellátások, családsegítő és gyermekjóléti szolgálat) Gyermekek napközbeni ellátását biztosító szolgáltatások (pl. bölcsőde építése, családi napközi) kialakítása Bentlakásos idősek otthona kapacitás bővítése, infrastrukturális fejlesztése Egészségügyi alapellátások infrastrukturális és informatikai fejlesztése (foglalkozásegészségügy /üzemorvosi ellátás, háziorvos, fogászat) Egészségügyi prevenciós, felvilágosító (egészség-megőrzési, egészségfejlesztési, életmód) programok indítása Emeltszintű járóbeteg szakellátás fejlesztése és kínálatának bővítése (pl. nőgyógyászat, szemészet, reumatológia, labor, gyógyszertár, mentőállomás) Rehabilitációs fekvőbeteg-ellátás feltételeinek kialakítása Ifjúság és civil szervezetek bevonása a közéletbe (javaslattételi lehetőség, fejlesztések megvalósításába történő bevonásuk) Közösségfejlesztés (ifjúsági klub létrehozása, szervezett szabadidős programok) Civil szervezetek tevékenysége propagandájának erősítése Önkormányzati ösztönzők a helybenmaradás érdekében (telekkialakítás, lakáshoz jutási/telekvásárlási kedvezmény, bérlakásprogram) Közművelődési és sportintézmények „nyitása” a lakosság és fürdővendégek igényeire (pl. nyitva tartás, új sportágak) Rendezvények kínálatának bővítése és szolgáltatási háttér megteremtése (színházi előadások, mozi, kiállítások, ifjúsági előadások, hangversenyek, koncertek

Alsóbük esetében a városi részi célok közt hangsúlyosan szerepeltett lakó, és térségi kereskedelmi funkció erősítése a következő városfejlesztési célok közt meghatározott tevékenységekhez kapcsolódik: -

Térségi kereskedelemi funkció erősítése Bük és Bükfürdő településrész közötti szerves kapcsolat megteremtése, funkciókkal történő feltöltése (sétány, sportkomplexum) Építési telkek kialakítása Településen belüli kerékpárutak kiépítése, felújítása Belterületi utak, járdák felújítása

Bükfürdő céljai és a városi célok közül a gazdaságfejlesztés közös pontjai a fürdő látogatottságának növelése, a szolgáltatási színvonal erősítése, illetve további magas nívójú szálláshely kapacitás bővítése.

93

5.5.

AKCIÓTERÜLETEK KIJELÖLÉSE

A város már kinyilvánította szándékát, hogy a funkcióbővítő városrehabilitáció keretében a belváros komplex megújítását szeretné elérni. Kiemelt projektként pedig jelenleg is folyamatban van a fürdő több ütemben történő fejlesztése. Ezen fejlesztési elképzeléseket szem előtt tartva mindösszesen két akcióterület kijelölését látjuk szükségesnek. A két akcióterület közül a városközpont élvez prioritást, mivel a fürdő fejlesztésének jelentős rész már lezajlott, az utolsó ütem megvalósításáról szóló pályázat már elbírálás alatt van, míg a városközpont komplex megújítására a következő néhány évben csak most nyílik lehetőség, amíg a NYSOP 3.1.1A pályázati forrásai elérhetőek. Ezt követően csak szakaszonként, a város rendelkezésére álló fejlesztési források felhasználásával, több év alatt nyílna erre lehetőség. A továbbiakban az egyes akcióterületek bemutatását végezzük el.

1. KÖZÉP-BÜK: VÁROSKÖZPONT KOMPLEX REHABILITÁCIÓJA Az akcióterületen integrált fejlesztés keretében, a rendelkezésre álló pályázati, valamint a magánforrások felhasználásával Bük belvárosának komplex megújítása, amelynek nyomán egy épületállományában, közösségi tereiben, szolgáltatásaiban és programkínálatában megújult, európai mércével is élhető a történelmi hangulatot idéző belváros alakul ki, ahol a lakosság szívesen tölti el az idejét, és az igényelt összes városi szolgáltatást megtalálja. Ennek érdekében megvalósítandó tevékenységek: - Új közösségi és rendezvénytér kialakítása. - Az akcióterület igazgatási központ jellegének megerősítése. - Az akcióterület vállalkozásainak dinamizálása. - A büki identitás erősítése, ennek kommunikálása az idelátogatók felé. Az akcióterületen a gazdag közösségi, igazgatási, humán szolgáltatási funkciók megerősítése mellett a gazdasági funkciók további turisztikai célú bővítésére van szükség. Az első ütemben az Önkormányzat elvégzi a belváros valódi igazgatási-, szabadidő-eltöltésiés kereskedelmi jellegű funkció-bővítését. Így a város a jelenleginél magasabb életminőséget, több szolgáltatás kényelmes elérését nyújthatja nemcsak az itt lakóknak, hanem a turistáknak is. A cél érdekében megvalósul az Eötvös park komplett rekonstrukciója, egy tematikus gyalogos zóna I. ütemének kialakítására az Eötvös tér és az önkormányzat épülete között, a Széchenyi utcában. Az Eötvös park átfogó rekonstrukciójával egyidejűleg – a park közvetlen közelében - sor kerül egy időszaki, tematikus piactér kialakítására, valamint egy szabadtéri rendezvény-tér kialakítására a Művelődési ház udvarán. A projekt során sor kerül a Művelődési Ház komplex akadálymentesítésére, illetve a ház bővítésével egy vendéglátó-ipari egység kialakítására. A fejlesztésbe bekapcsolódik az akcióterületen található szolgáltató ház, és az azt üzemeltető vállalkozás, ahol komplex homlokzat-rekonstrukció és üzlethelyiség- felújítás fog megtörténni. A fejlesztések eredményeként a büki belváros a település valódi központjává válik, amely nemcsak települési, hanem turisztikai célokat is szolgál.

94

A fejlesztés további ütemeiben megvalósulhat az épített örökség önkormányzati tulajdonú ingatlanainak rekonstrukciója a szükséges funkcióváltások elkészítése (tömbbelső program folytatása), és az utcakép felújítása. Ezen kívül az Eötvös park mellett megépülhet a FelsőRépcementi Kistérségi Társulás kistérségi központja, új épületbe költözhet a rendőrség, az akcióterületen működő városi temetőben pedig for-profit alapon működő urnafal létesül. Az akcióterületen uniós források bevonásával komplex üzlethelyiség-rekonstrukciókra kerülhet sor a vendéglátó-ipari és kereskedelmi egységekben.

95

Az akcióterület fejlesztési elemei: Megvalósítás tervezett Projekt rövid leírása

Projekt neve

Tematikus park a Széchenyi utcában (sétálóutca)

Eötvös park (kertészet, világítás, játszótér)

Rendezvénytér, lelátó és színpad

Szolgáltató rekonstrukciója

szabadtéri

Ház

A város főutcájának értékes zöldterületén átvezető sétaút, térkő burkolat kerül kialakításra, tájékoztató táblák kihelyezése.

Itt kerül kialakításra a városközpont tere, egy pihenő dísztér, valamint egy játszókert.

A területen egy kb. 250 fős lelátó, és egy 100 m2-es színpad kerül kialakításra.

A városrekonstrukciós tevekénységbe partnerként bekapcsolódva a Pilz Bt. részlegesen megújítja a Széchenyi utca 49. szám alatt található szolgáltató házat.

Projekt helyszíne

Pályázó szervezet megnevezése

Széchenyi u.

Bük Város Önkormányzata

Eötvös utca

Eötvös u. 11.

Bük, Széchenyi u. 49.

Bük Város Önkormányzata

Bük Város Önkormányzata

Bük Város Önkormányzata

Előkészítettség

Az engedélyes építési terv és a tervezői költségbecslés elkészült, építési engedélyezési eljárás folyamatban van. Az engedélyes építési terv és a tervezői költségbecslés elkészült, építési engedélyezési eljárás folyamatban van. Az engedélyes építési terv és a tervezői költségbecslés elkészült, az építési engedélyezési eljárás folyamatban van. Az engedélyes építési terv és a tervezői költségbecslés elkészült, építési engedély nem szükséges.

Kezdete

Vége

2010.07.

2011.06.

2010. 07.

2011.06.

2010.07.

2011.06.

2010. 07.

2011.06.

Tervezett teljes költségv. (BºMFt)

Támogatás aránya (%)

Támogatás összege (BºM Ft)

14,649

80

11,719

90,480

85

76,908

45,780

80

36,624

2,239

0,537

Szabadtéri Piac kiépítése

Vendéglátó-egység kialakítása a Művelődési Ház bővítésével

Városháza rekonstrukciója

Művelődési akadálymentesítése

Projektmegvalósításhoz kapcsolódó soft elemek

Ház

Bük Város polgárai számára olyan közösségi piactér létrehozása közel 400 m2 felületen, ahol időszakosan biztosítva lesz a helyben és a kistérségben termelt termékek árusítása.

Baross G. u.

Minőségi vendéglátás biztosítása a Művelődési Ház vendégeinek

Eötvös u. 11.

XXI. század igényeinek megfelelő Polgármesteri Hivatal kialakítása a meglévő épület felújításával, ráépítéssel, valamint a hivatal mellet található szolgálati lakótömb összevonásával.

Széchenyi u. 44.

A Művelődési Ház bővítésével párhuzamosan az intézmény komplex akadálymentesítése történik.

Eötvös 11.

Közösségfejlesztési, szabadidős, környezetvédelmi akciók szervezése, kulturális rendezvények megszervezésének támogatása, melyre a város civil szervezeti, művészeti együttesei jelentkezhetnek, évente kb 15 program

Nem releváns

utca

Bük Város Önkormányzata

Bük Város Önkormányzata

Bük Város Önkormányzata

Bük Város Önkormányzata

Bük Város Önkormányzata

Engedélyes építési terv és tervezői költségbecslés készült, az építési engedélyezési eljárás folyamatban van.

2010.07.

2011.06.

Engedélyes építési terv és tervezői költségbecslés készült. Az építési engedélyezési eljárás folyamatban van.

2010.07.

2011.06.

Az engedélyes építési terv és a tervezői költségbecslés elkészült. Az építési engedély rendelkezésre áll. Engedélyköteles építési terv és tervezői költségbecslés készült, az építési engedélyezési eljárás folyamatban van. Feladatmeghatározás még nem készült, várhatóan az önkormányzat meglévő támogatásai rendszeréhez illeszkedik majd

2010.07.

2011.06.

2010.07.

2011.06.

2010.07.

2011.06.

5,654

30

1,696

4,639

30

1,391

243,537

99,750

24,785

75

18,589

15,0

85

12,0

97

támogatása 4 éven keresztül. Lakossági elégedettségvizsgálat, kutatás. Széchenyi u. korszerűsítése, építése.

útburkolat parkoló

Meglévő útburkolat keresztmetszeti kialakításának egységesítése, szélesítése, és a burkolat felületének homogenizálása profil megerősítéssel, parkolóhelyek kialakítása.

Széchenyi u.

Bük Város Önkormányzata

Engedélyes építési terv és tervezői költségbecslés készült. Az építési engedély rendelkezésre áll.

2010.07.

2011.06.

53,698

85

45,644

98

A projekt eredményeként létrejövő kapacitások (új közterületek, piac üzemeltetése, szabadtéri színpad, művelődési ház bővítése) működtetése (karbantartás, pótlás, növekedő szeméstzsállítás, lift karbantartás, piac üzemeltetése) éves szinten 8-10 millió forint plusz költséget jelentenek a jelenlegiekhez képest. A piac működéséből, heti 3 alkalommal (kedd, péntek, szombat),évente 40 héten keresztül, 30 árussal, és 500 forintos asztalpénzzel közel 2 millió forint bevétel származik. A kialakítandó büfé a napi forgalmon kívül az új rendezvényhelyszínen lezajló programokhoz is kapcsolódóan éves szinten kb. 5 millió forint nyereséget termel. A hiányzó 1-3 millió forintot az önkormányzat minden évben saját forrásból biztosítja a működtetéshez.

2. BÜKFÜRDŐ: A FÜRDŐ INFRASTRUKTÚRÁJÁNAK ÉS SZOLGÁLTATÁSAINAK FEJLESZTÉSE A fürdőtelepen, a gyógyfürdő 1962-es megnyitása óta folyamatos fejlesztés ment végbe. A fürdő területe, funkciói és szolgáltatásai több ütemben fokozatosan bővültek és a fejlesztések napjainkban is folytatódnak. A jelenleg is folyamatban lévő fejlesztési kiemelt projekt 3 elemre bontható: 1. pihenőtéri épület építése 2. Bejárati egység, étterem, wellness-blokk, „szaunavilág” építése, élményfürdő bővítése. 3. légtechnikai rekonstrukció Az első és a harmadik projektelem párhuzamosan kerül megvalósításra és jelenleg a fejlesztés befejező szakaszánál tartanak. A második projektelem a tervek szerint 2010 nyarán készülhet el. A Büki Gyógyfürdő Zrt. a Nyugat-dunántúli Operatív Program kiemelt projektjeként 2008 és 2010 között három ütemből álló fejlesztési programot valósít meg. Az első ütem, az 500 fő befogadására alkalmas pihenőtéri épület - melynek kivitelezése 2009. február 20-án kezdődött el, várhatóan 2009. október végén kerül átadásra. A kiemelt projekt első ütemének költsége nettó 548 millió Ft, a teljes projektre vonatkozó tervezett költség pedig nettó 1,75 milliárd Ft. A beruházás kivitelezése 30%-os pályázati támogatással valósul meg, ami 525 millió forintot jelent. A gyógy- és élményfürdő területén a korábban elérhető 700 ülő- és fekvőhely átlagos forgalom esetén is kevésnek bizonyult. Az új pihenőtéri épület építésével az elsődleges cél az volt, hogy a gyógyfürdő vendégei minél komfortosabban érezzék magukat, ennek egyik eszközeként a pihenőhelyi kapacitás 500 férőhellyel bővült. A projekt második ütemében új bejárati épületrész épül a fedett fürdő és a Fizioterápiás Intézet között, a kiskapacitású szauna helyett 100 fő befogadására alkalmas Szaunavilág létesül, valamint az élményfürdő is bővítésre kerül.

A harmadik ütem a fedett fürdő légtechnikai rendszerének rekonstrukcióját tartalmazza. A teljes projekt várhatóan 2010. augusztus végén fejeződik be.

A Büki Gyógyfürdő elsődleges célja a vendégközpontúsággal, az új szolgáltatások bevezetésével és a már meglévők továbbfejlesztésével, a berendezések korszerűsítésével – az egyre erősödő konkurenciaharcban – a vendégek újra és újra Bükre csábítása. A fejlesztések elsősorban a fürdőben tapasztalt vendégszám-csökkenés és a bevételek lassú ütemű emelkedése váltak időszerűvé. A beruházásokkal a fürdő célja, hogy növekedjen az éves árbevétele és a vendégszám. A fejlesztésekkel új, minőségi szolgáltatások jönnek létre és javul a fürdő ár-érték aránya. A fejlesztéssorozat eredményeként: - emelkedik a minőségi színvonal mind az infrastruktúra, a létesítmények terén, mind a szolgáltatások tekintetében - bővül a vendégforgalom - csökken a szezonalitás - növekednek az árbevételek, mind a fürdő, mind a turisztikai szolgáltatók esetén - nő a foglalkoztatottság - a fejlesztések indukáló hatással bírnak a város, a kistérség, a régió, egyben az ország turizmusára. A fürdő adottságai, így a gyógyvíz minősége és mennyisége, a gyógykezelés feltételei, földrajzi fekvése, térségi hatása, ismertsége, felhalmozott működési tapasztalatai támogatnak egy nagyobb léptékű, tudatos és több-funkciós fejlesztést. Bükfürdő, hasonlóan több magyarországi fürdőhöz, elsősorban piaci pozícionálási és szezonális üzemeltetési kihívásokkal küzd, így az ebből a helyzetből való kilépés stratégiai feladat.

100

Az akcióterület fejlesztési elemei:

Projekt neve

Büki Gyógyfürdő Fejlesztése

Projekt rövid leírása pihenőtéri épület építése, bejárati egység, étterem, wellness-blokk, „szaunavilág” építése, élményfürdő bővítése, légtechnikai rekonstrukció

Projekt helyszíne

Pályázó szervezet megnevezése

Előkészítettség

Büki Gyógyfürdő

Büki Gyógyfürdő Zrt.

Megvalósítás alatt

Megvalósítás tervezett

Tervezett teljes költségv. (BºMFt)

Támogatás aránya (%)

Támo-gatás összege (BºM Ft)

1.750

30

525

Prémium kategóriás gyógyszálló fejlesztése

A fürdő területén egy exkluzív, 5* deluxe kategóriás, 300 ágyas gyógyszálló kialakítása

Büki Gyógyfürdő

Büki Gyógyfürdő Zrt.

Tervezés alatt

2011

3500

0

0

Marketing tevékenység

A fürdő látogatószámának növelése, és a presztízsének emelése érdekében hazai és nemzetközi marketing kampány indítása

nr

Büki Gyógyfürdő Zrt.

Előkészítés alatt

2010

80

0

0

A Büki Gyógyfürdő Zrt. piaci alapon működő vállalkozás, amely beruházásait megelőzően részletes költség- haszon elemzést végez.

5.6. ANTI-SZEGREGÁCIÓS PROGRAM

A társadalmi egyenlőtlenségek megszüntetése Bük számára is az egyik legfontosabb célkitűzés. A társadalmi egyenlőtlenségek megszüntetésének alapfeltétele, hogy mindenki számára egyenlő mértékben biztosítva legyen az oktatás, munkavállalás, lakhatás, alapvető infrastrukturális ellátáshoz való hozzáférés. Ennek érdekében törekedni kell a már meglévő telepszerű környezet felszámolására, szegregátumok kialakulásának megakadályozására, melyek legalapvetőbb lépéseit a lakhatási, oktatási, foglalkoztatási és szociális területeken kell biztosítani. Városi szintű beavatkozások

Lakókörnyezet javítása Jelenleg 32 lakóingatlan van az önkormányzat tulajdonában. A településen található 24 szükséglakásból pedig 17 önkormányzati lakás. A város célkitűzései között szerepel a lakókörnyezet javítása. Ennek érdekében csökkenteni kell a szükséglakások számát, illetve magasabb komfortfokozatra kell fejleszteni azokat. Az idősek elszigetelődésének, társadalmi szegregációjának oldása A korstruktúra jelenlegi helyzetéből és a várható fejleményekből egyértelműen következik, hogy a városban élő idős emberek szegregációjának, társadalmi elszigetelődésének megelőzése és szociális szükségleteinek kielégítése céljából az alábbi feladatok végrehajtása mutatkozik szükségesnek. - Az idősek segítését célzó helyi szociális védelmi rendszer megerősítése a területi ellátásban. - A nappali ellátás keretében az intézmények az idősek, valamint a hajléktalanok részére nyújt lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra. Munkaerő-piaci esélyek A város stratégiai célkitűzései között szerepel a foglalkoztatási szint javítása, illetve a munkanélküliség csökkentése. Az átfogó foglalkoztatás-politikai célok elérése érdekében különösen figyelmet kell fordítani a tartós munkanélküliek és a hátrányos helyzetű munkavállalók helyzetének feltárására, illetve foglalkoztatási feltételeik javítására. A szezonális munkavállalás arányát hosszú távon csökkenteni szükséges, kiegészítésére, felváltására éves foglalkoztatást nyújtó munkalehetőségeket kell teremteni. A Munkaügyi Központ által folyamatosan szervezett munkaerő-piaci képzések (felnőttképzési programok) biztosítják a hátrányos helyzetű lakosság számára, hogy különböző képesítéseket (német nyelvi képzés, vállalkozás tervező, valuta pénztáros, ingatlanközvetítő, raktáros, C,E kategóriás jogosítvány stb.) szerezzenek. A „Lépj egyet előre program” keretében pedig lehetőség van a hiányzó 7-8. osztály megszerzésére. A felzárkóztató és szakképesítéseket adó képzések hozzásegítik az álláskeresőket, hogy újból bekapcsolódjanak a munka világába.

Az Önkormányzat, hogy növelje a munkaerő-piaci esélyeket, olyan alvállalkozók kiválasztását részesíti előnyben a fejlesztések során, melyek helyi munkaerőt, alacsony státuszú lakosokat foglalkoztatnak. A közoktatási szegregáció elkerülését szolgáló intézkedések A helyzetelemzés általános célkitűzése a közoktatási intézményekben biztosított szegregációmentesség fenntartása, valamint az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényre juttatása. Az intézmények szolgáltatásaihoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosításán kívül kiemelt szerepet kap az esélyteremtés, a támogató lépések, szolgáltatások széles körű megvalósítása, a hátrányos helyzetű, illetve a sajátos nevelési igényű gyermekek hátrányainak kompenzálása és az egyenlőség előmozdítása. Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében össze kell hangolni a foglalkoztatási, az oktatási, az egészségügyi, a szociális igazgatási és a területfejlesztési célokat. Horizontálisan érvényesítendő szempont a közoktatás-fejlesztésben az esélyegyenlőség, az egyenlő bánásmód és az egyenlő hozzáférés biztosításának. Az esélyegyenlőség érvényesítése érdekében különös figyelmet kell fordítani minden infrastrukturális és szakmai fejlesztés támogatása és megvalósítása esetén a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók és a sajátos nevelési igényű tanulók oktatási helyzetére. Az érintett intézmények oktatásszervezési gyakorlatának áttekintésével, illetve az intézmény tanulói összetételének összehasonlításával kiemelkedően fontos annak vizsgálata, hogy érvényesül-e a térségben a diszkriminációmentesség, a szegregációmentesség, és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási és társadalmi integrációjának támogatása. Az esélyegyenlőségi programban a következő hangsúlyos elemek megvalósítására törekszik9: - oktatási szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlőségének biztosítása, - esélyt teremtő intézkedések a HHH-s tanulók esélyegyenlőségének előmozdítása érdekében. - A HH-s és tanulók közoktatási eredményességének támogatása. Esélyt teremtő intézkedések a következő területre terjednek ki: - az óvodáztatás feltételeinek biztosítása valamennyi HHH-s gyermek részére, - jóléti intézkedések a HHH-s tanulókat illetően az ingyenes étkeztetés és a tankönyvellátás érdekében Az oktatási integráció célja egy tudatos és jól felépített, adott esetben egyénekre szabott „életpálya” felépítése a kisgyermekkortól legalább az iskolaköteles kor végéig. Ennek elősegítésére kell az egymásra épülő oktatási rendszereket összehangolni, és a felkészülésben, bent maradásban segítséget nyújtó kiegészítő tevékenységeket, programokat fejleszteni. Az oktatás fejlesztése mellett törekedni kell arra, hogy a szülők is ösztönözve legyenek abban, hogy a gyerekek az oktatási-nevelési intézetekbe rendszeresen eljárjanak.

9

Bük Város Intézményfenntartó Társulás Közoktatási Esélyegyenlőségi Programja, 2007.

103

Munkakörülmények javítása, különös tekintettel a 40 év feletti és a megváltozott munkaképességű munkavállalók helyzetének javítása: A munkavállalók jó egészségi állapotának, biztonságának és jó közérzetének megtartása érdekében: Valamennyi intézmény lehetőset kell, hogy biztosítson dolgozóinak, hogy képzéseken, tréningeken vegyen részt. Az önkormányzat fontos feladata a prevenciós szűrővizsgálatokat szervezésének támogatása, melyeken önkéntesen részt vehetnek a dolgozók. (Pl. ortopédiai szűrés, vér- és vizeletvizsgálatok.). A szűrővizsgálatokon való részvétel lehetőség szerint munkaidő-kedvezményt jelenthet. Az intézménynek biztosítania kell a Kollektív Szerződésben rögzített munka- és védőruha juttatásokat, védőfelszereléseket (pl.: szemüveg). A képzési programokhoz való egyenlő hozzáférés elősegítése: Szakképzett és alkalmazkodó-képes munkaerő számának növelése érdekében biztosítani kell az egész életen át tartó tanulás lehetőségét minden munkavállaló számára. Ennek érdekében a munkakör ellátást segítő, valamint a szakmai előmenetelhez hozzájáruló képzésbe való részvétel kortól, nemtől, családi és egészségi állapottól függetlenül történne. A munkavállaló tanulási, továbbképzési igényeit folyamatosan át kell, hogy vizsgálja, azokat a munkavállaló érdekeivel össze kell, hogy hangolja. Továbbtanulást a tanulmányi szerződésben rögzített feltételekkel anyagilag is támogatnia kell az intézménynek.

Fogyatékosok elszigetelődésének, társadalmi szegregációjának oldása: A fogyatékos gyermekek nem részesülhetnek hátrányos megkülönböztetésben, illetve kirekesztésben, ezért szükséges a szegregáció csökkentése, az integrációban résztvevő intézmények számának növelése az óvodai, iskolai tárgyi feltételek további javítása, a segítő intézményhálózatok együttműködésének erősítése. A speciális oktatás területén felhalmozódott tudást át kell vinni az integrált területekre. Az oktatásban elsődleges fontosságú az integráció. A korai felkutatás, a speciális terápia megkezdése, illetve a szülőknek nyújtott tanácsadás kiemelten fontos feladat. A fogyatékos emberek kapcsolatlétesítése, és az érintkezés feltételeinek biztosítása érdekében közlekedésük könnyítése, akadálymentesítés, szállító szolgálatok, távközlés, jelnyelvi tolmácsok, olvasható információk létesítése szükséges. Tovább kell lépni a kommunikációs akadálymentesítés megvalósítsa terén. A tájékozódást segíthetjük feliratok, formák, szimbólumok, fények, színek, burkolatok, hangok érzékelhetővé tételével. A gyengénlátók, színtévesztők számára is érzékelhető nagyságban, formában, színben kell elkészíteni a tájékoztatást szolgáló látványelemeket. A vakok számára hanggal, tapintható, letapogatható, megfogható elemekkel kell kiépíteni az információs elemeket. A hallássérültek számára a hangos információkat szöveggel, képekkel, fénnyel kell kiegészíteni. Az egészségügyi ellátásban dolgozóknak figyelemmel kell lenni a fogyatékkal élők érzékenységére, törekedniük kell a rehabilitáció, a társadalmi beilleszkedés elősegítésére. Fontos tudatosítani az alkalmazottakban, hogy a fogyatékosság nem betegség, hanem állapot.

104

A szociális ellátórendszerrel, támogató szolgálatokkal együttműködve elő kell segíteni, hogy az egészségügyi szűrővizsgálatokon a fogyatékkal élők is részt vegyenek. Az érdekvédelmi szervezetekkel, szervekkel kialakított kapcsolatokat tovább kell építeni, az együttműködési formákat bővíteni szükséges. A civil szervezetek kezdeményezéseit, rendezvényeit a fogyatékosok számára is elérhetővé kell tenni. Fokozott figyelmet kell fordítani a pályázati lehetőségek megfelelő kihasználására, a fogyatékos ellátás és feltételrendszer kialakítása érdekében. A hátrányos helyzetű rétegek felzárkóztatása érdekében, a jól működő szociális háló színvonalának fenntartása és erősítése kiemelkedő jelentőségű feladat. Ugyancsak fontos cél a megváltozott munkaképességű emberek részére a foglalkozatás biztosításának elősegítése. Ahhoz, hogy a hátrányos helyzetben élő tartós munkanélküliek az elsődleges munkapiacra bejussanak, az Önkormányzatnak képzéseket kell szerveznie. Szükséges felmérni a város hiányszakmáit, hiszen a képzési programokat ezek ismeretében érdemes kidolgozni. Szociális szolgáltatások fejlesztési irányai A szociális szolgáltatások fejlesztését alapvetően két cél mentén kell megszervezni: 1. A meglévő ellátási formák minőségi/mennyiségi fejlesztése 2. A hiányzó szolgáltatások biztosítása

A szociális szolgáltatások fejlesztésével és működtetésével összefüggő alapelvek és értékek meghatározása. Alapelvek: - Esélyegyenlőség: a város valamennyi rászorulója számára egyenlő hozzáférés biztosítása a szociális szolgáltatásokhoz. - Előítélet mentesség: kor, nem, vallási, etnikai hovatartozás, szexuális irányultság, vagyoni helyzet, politikai nézet, fogyatékosság, cselekvőképességbeli korlátozottság, betegség miatti hátrányos megkülönböztetés nélkül, a szociális rászorultság mértéke alapján, azonos bánásmód és azonos minőségű ellátás biztosítása. - A szociális biztonság feltételeinek javítása. - A városi önkormányzat koordinatív szerepének erősítése a szociális intézmények, a szociális tevékenységet is folytató civil szervezetek között - Fenntartható fejlődés: a működés finanszírozhatósága. Értékek: - Az élet és az emberi méltóság tisztelete. - Az emberi méltósághoz való jog. - Az ember önrendelkezéshez való joga. - A szociális biztonsághoz való jog. - Differenciált, az egyén szükségleteihez igazodó ellátás. - A szabad lelkiismeret, a vallás szabad gyakorlásához való jog. - Folyamatos minőségfejlesztés a szolgáltatások terén. - A társadalmi beilleszkedés, integráció segítése.

105

Stratégiai célok: - A törvényi kötelezettségek teljes körű teljesítése. - A városban élő időskorúak gondozási feltételeinek biztosítása; az idős ember minél hosszabb ideig saját otthonában történő gondozása, az indokolatlan tartós bentlakásos intézményi elhelyezések megelőzése érdekében, illetve teljes körű ellátásuk biztosítása az intézményi felvételig. - Az intézmények, középületek akadály-mentesítésével hozzájárulni a fogyatékosok mindennapi életének megkönnyítéséhez, foglalkoztatásának megvalósulásához, az önálló élet éléséhez. - A civil karitatív szervezetek szerepvállalásának erősítése a szociális szolgáltatásokban. - Az önkéntes segítők hálózatának kiépítése. - Koordináció és információáramlás biztosítása az ellátó rendszer szereplői között. A fejlesztés prioritásai az intézmény fejlesztések területén: - Az alapellátások teljes körű kiépítése - Házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres segítségnyújtás, családsegítés, - Speciális alapellátási feladatok /támogató szolgálat, gondozás. - Minőségfejlesztés területén - Az elhelyezési körülmények tárgyi feltételeinek javítása - Humán erőforrás fejlesztés / szakdolgozói létszám és szakképzettségre vonatkozó követelmények teljesítése / - A szakmai munka színvonalának fejlesztése, továbbképzések, megelőzésre irányuló tréningek - Személyre szóló gondozás, egyéni fejlesztés teljes körű alkalmazása. - A koordináció és együttműködés fejlesztése az Önkormányzatok, civil, karitatív szervezetek, a szociális ellátás szereplői között. - A gondozotti érdekvédelem továbbfejlesztése, az érdekképviseleti fórum hatékonyabb működésének elősegítése. Feladatok, fejlesztési irányok a szolgáltatások biztosításának egyes szintjein

Az Önkormányzat szabályozási hatásköre Szociális rendelet: A szociális rendeletet a változó jogszabályi környezethez folyamatosan igazítani kell. Ennek során törekedni kell arra, hogy az önkormányzat támogatási politikája átalakuljon, az átmeneti segélyezés túlsúlyát meg kell szüntetni, hangsúlyozni kell a speciális ellátások szükségességét. Az önkormányzat által nyújtott, a helyi szociális rendeletben szabályozott ellátási formákról, azok változásairól a lakosságot folyamatosan tájékoztatni kell. A rendeletmódosítások kapcsán bővíteni szükséges a lehetőségét annak, hogy ne csak a rászorult kérelmezhesse ellátásának megállapítását. A hatáskör telepítéseknél figyelemmel kell lenni a gyors, rugalmas ügyintézésre. Ágazati szintű adatkezelés, adminisztráció és információ szolgáltatás A helyi szociális ellátások szabályiról szóló 5/2003. (VI.30.) önkormányzati rendeletben foglaltak szerint kell teljesíteni

106

Szociális információs rendszer működtetése A gyámügyi jelzőrendszerhez hasonlóan létre kell hozni a szociális információs rendszert. Meg kell határozni a rendszer résztvevőit, az információ áramlás irányait, az adatbázis kezelőjét, az adatszolgáltatás rendjét, a rendszerbe be- és kikerülés rendjét. A rendszer lényegében a szociális együttműködési megállapodás keretében most is működik, végleges formáját a szociális kerekasztal létrehozásával nyerné el. Az ágazaton belüli humán erőforrás Figyelemmel az 1993.évi III.tv.92/B.§-ára, valamint a 9/2000.(VIII.4.)SZCSM rendeletre biztosítani kell, hogy az alkalmazottak a működési nyilvántartásban meghatározott határidőig szerezzék meg a szükséges kredit pontokat.

Lakossági tájékoztatás rendszere A szociális ellátásokról több, hatékonyabb, folyamatos információ nyújtás a lakosság felé a helyi újság, a helyi TV adta lehetőségek kihasználásával, a civil szervezetek bevonásával. Szükséges a karitatív tevékenység összehangolása városi szinten, az adományokhoz való hozzájutás lehetőségét a lakossággal meg kell ismertetni, a karitatív tevékenységek bemutatása részét kell, hogy képezze a városi egységes szociális adatbázisnak. Intézményi és ellátásfejlesztési programok alapfeltételének megteremtése Továbbra is biztosítani szükséges az önkormányzat költségvetésében céltartalékként az esetleges pályázatokhoz szükséges önkormányzati önrész fedezetét a költségvetési lehetőségek erejéig. A személyes gondoskodást végző intézmények vezetőinek és a Polgármesteri Hivatal vezetőinek, köztisztviselőinek közös konzultációs és tervező fóruma Szükséges az intézményvezetők és az ágazati vezetők közös konzultációs és tervező fórumának létrehozása évente legalább két alkalommal, illetve szükség szerint.

Megvalósítás és monitoring Az Anti-szegregációs beavatkozás program megvalósulásának nyomon követése kiemelkedő fontosságú. Eszközei: - A megvalósult eredmények évente történő ellenőrzése, eredmények értékelése. - Az évente történő ellenőrzés időpontját a képviselő-testület az éves munkatervben határozza meg. - A programok megvalósításához kapcsolódó véleményeket, javaslatokat, visszacsatolásokat az önkormányzat dokumentálja, és amennyiben nem ütköznek a programok alapgondolatával, a programok megvalósítása során felhasználja. - Az évenkénti értékeléskor feltárt hiányosságok megoldására intézkedési tervek készítése, amelyekben meghatározásra kerülnek a célok, feladatok, felelősök, határidők.

107

Anti-szegregációs beavatkozásokat összesítő táblázat

Konkrét cél szöveges megfogalmazása

Beavatkozás felelőse

Eredményességet Eredményességet mérő indikátor közép- mérő indikátor távon 3 év hosszú-távon 6 év

Önkormányzat

szükséglakások száma csökken

szükséglakások száma jelentősen csökken

Önkormányzati forrás, pályázati források

Önkormányzat

Felmérések eredményei, nyilvántartás

Felmérések eredményei, nyilvántartás

Önkormányzati forrás,TIOP releváns programjai

TÁMOP releváns programjai

Idősek elszigetelődésének megelőzése

Stratégiai jellegű beavatkozás leírása szükséglakások számának csökkentése, magasabb komfortfokozatra fejlesztése Házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres segítségnyújtás

munkaerő-piaci képzések

felzárkóztató és szakképesítéseket adó képzéseken Önkormányzat, való részvételre való Munkaügyi ösztönzés Központok

munkavállalási esélyek növekedése

foglalkoztatottság növekedése

Alacsony státuszú lakosok foglalkoztatása a városfejlesztésben

A közbeszerzési eljárásban előnyt élvez az ajánlattevő, ha a fejlesztések kivitelezésébe alacsony státuszú, tartósan munkanélküli aktív korú helyi lakosokat von be Önkormányzat

A projektekbe bevont lakosok száma, Álláskeresők számának csökkenése

A projektekbe bevont lakosok száma, foglalkoztatottság szintjének növekedése

Lakókörnyezet javítása

Szükséges erőforrás

esélyt teremtő intézkedések a HHH-s tanulók esélyegyenlőségének előmozdítása érdekében

az óvodáztatás feltételeinek biztosítása valamennyi HHH-s gyermek részére

Intézményvezetők, Családsegítő és Felmérések Gyermekjóléti eredményei, Szolgálat nyilvántartás Család segítő és Gyermekjóléti Szolgálat jelentései, Intézményvezetők, tanulók Családsegítő és munkavállalási Gyermekjóléti esélyeinek Szolgálat növekedése

Felmérések eredményei, nyilvántartás

TÁMOP releváns programjai

Család segítő és Gyermekjóléti Szolgálat jelentései, foglalkoztatottság számának javulása

TÁMOP, TIOP releváns programjai

akadálymentesített közintézmények száma

TÁMOP, TIOP releváns programjai

Tanulók szociális helyzetének javítása

Tanulók szociális helyzetének javítása

Fogyatékkal élők elszigetelődésének oldása

kommunikációs akadálymentesítés megvalósítása

Önkormányzat

akadálymentesített közintézmények száma

Képzési programokhoz való egyenlő hozzáférés elősegítése

továbbtanulás anyagi támogatás, ösztöndíjprogramok Önkormányzat

magasabb átlagos iskolai végzettség

foglalkoztatottság növekedése

TÁMOP releváns programjai, önkormányzati források

Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatottság számának növekedése

Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatottság számának növekedése

TÁMOP releváns programjai

Megváltozott munkaképességű és fogyatékos munkavállalók rehabilitációs foglalkoztatása

Önkormányzat, Munkaügyi Központ

109

5.7. FENNTARTHATÓ KÖRNYEZETI FEJLŐDÉS PROGRAMJA

A stratégia megvalósítása során a környezetei minőséget javító tényezők:

-

A megújuló energiák használatának támogatásával, valamint az energiaracionalizálásra irányuló felújításokkal csökken a környezeti terhelés A városközpont megújításával javul az épített környezet minősége A kerékpárút hálózat bővítésével, valamint egy intermodális csomópont kiépítésével csökken a közlekedés környezeti terhelése A szennyvíztisztító telep technológiai korszerűsítése javítja a vizek, valamint a levegő minőségét A környezeti nevelés támogatásával a lakosság környezettudatossága erősödik. Az e- közigazgatás térnyerésével csökken a közlekedés, és ezzel együtt levegőszennyezettség A rendezett közterületek ösztönöznek az épült állomány megújítására is

-

A stratégia megvalósítása során a környezeti minőséget rontó hatások:

-

A fürdő bővülő látogatószáma többlet közlekedési terhelést ró a városra A lakosságszám bővülésével csökken az identitástudat, nő a közlekedési terhelés, az elszállítandó hulladék mennyisége Az új lakóterületek kialakítása csökkenti a zöldterületek nagyságát. A logisztikai szerepkör erősödése , amennyiben döntően nem a vasúti szállításra alapozva megy végbe, jelentős többlet környezeti terhelést okoz

-

-

A környezeti minőség romlása ellen elvégezhető feladatok: -

-

-

Az építkezési szokásokban és szabványokban, valamint a településszerkezet kialakításában követni kell a megváltozott klimatikus viszonyokat, a veszélyeztető tényezők változását. Szemléletformálási akciókkal törekedni kell a gépjármű forgalom visszaszorítására, illetve a keletkező hulladék mennyiségének csökkentésére Az újonnan kialakítandó lakóterületek esetében fokozottan szükséges számon kérni a zöldfelületek kialakítását A települési (városi) zöldfelületek növelésével, zöldfelületi rendszerek kialakításával javítani szükséges a települések mikroklimatikus adottságait és ezáltal az ott lakók életminőségét A közbeszerzések során a leginkább öko-hatékony és környezetbarát technológiákat célszerű előnyben részesíteni, például az infrastruktúra-fejlesztéseknél (pl. másodnyersanyagok használata), vagy a közlekedési eszközök beszerzésénél

-

-

-

-

Az egyes épületek – és azok energiaellátó-rendszereinek – környezettudatos és energiatakarékos tervezésével, átalakításával és fejlesztésével, illetve a fűtési rendszerek energiahatékonyabbá tételével csökkenteni kell a fajlagos energiaigényt A helyi kapcsolatrendszereket erősíteni kell, és a távolsági kapcsolatokat a helyi hálózatokhoz igazítani. Ebből az elvből következik a térszerkezet olyan alakítása, amely csökkenti a közlekedés iránti igényt. A településen belül a célpontok egy részének (közösségi szolgáltatások, napi bevásárlás, szórakozás, sport helyi lehetőségei) közelségét, gyalogos távolságon belülre kerülését kell biztosítani. Ide sorolható még a kommunikáció révén kiváltható közlekedés: az e-közigazgatás és a távmunka Együttműködési fórumokat kell kialakítani és működtetni. A részvétel intézményeinek fejlesztése érdekében meg kell teremteni a fenntartható várossal kapcsolatos programokban érintett szektorok folyamatos dialógusát biztosító együttműködési fórumot/fórumokat. A helyi tervezési programokban be kell vezetni a részvétel kipróbált módszereit, és el kell terjeszteni a legjobb gyakorlatokat. Elő kell segíteni a részvételbe bekapcsolódni kívánó érintettek tájékoztatását önkormányzati szinten is. Erősíteni kell a részvételt: stratégiákat, programokat kell alkotni a részvétel, a bevonás kultúrájának és struktúráinak fejlesztésére. Különösen fontos a „Helyi Agenda 21” program megalkotása; a kormányzati információs rendszerek integrálása és az adathozzáférés biztosítása, valamint az igazgatási szervezetek fogadókészségének fejlesztése.

5.8. A

STRATÉGIA ILLESZKEDÉSE A KORÁBBAN ELFOGADOTT FEJLESZTÉSI

DOKUMENTUMOKHOZ

Településfejlesztési koncepció

Bük 2006-ban még nagyközségként készíttette el településfejlesztési koncepcióját. A fejlesztéspolitikában bekövetkezett változások okán szükségessé vált a dokumentum felülvizsgálata és aktualizálása. A feladattal Bük Nagyközség Önkormányzata a HHP Contact Tanácsadó Kft. bízta meg. A végleges dokumentum, mely a „Bük Nagyközség Aktualizált Településfejlesztési Koncepciója” nevet viseli, 2007 márciusában készült el. E dokumentum szellemében és tartalmában jelen Integrált Városfejlesztési Stratégia elődjének tekinthető, amely a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Területfejlesztésért és Építésügyért felelős Szakállamtitkársága által kiadott „Városfejlesztési Kézikönyv”-ben meghatározott módszertan szerint került átdolgozásra.. A településfejlesztési koncepcióban meghatározott jövőkép az IVS-ben csak a település demográfiai céljaival került kiegészítésre, valamint a településfejlesztési koncepcióban külön

111

szereplő gazdaságfejlesztési és turizmus fejlesztési cél került összevonásra jelen dokumentumban egy céllá. A helyzetelemzés aktualizálásra került a frissebb adatok lapján, valamint elkészült az antiszegregációs terv. A fenti változtatásokon kívül érdemi eltérés nincs a két dokumentum között.

Településrendezési, szerkezeti és szabályozási terv (2004) Bük 2004-ben elfogadott településrendezési, szerkezeti és szabályozási tervében meghatározott területi kategóriákra figyelemmel jártunk el a városrészi és az akcióterületi célok meghatározás során, inkoherencia nincs az anyagok közt. Bük településrendezési terve alapján a város legnagyobb területi egysége a lakóterület, amely 2004-ben Bük beépített területének (387,2 ha) közel felét (166,4 ha) tette ki, és a legdinamikusabb növekedést produkáló övezete volt a településnek az utóbbi másfél évtizedben. A gyors növekedésből adódóan a település összképébe nem illeszkedő házak, házcsoportok is létesültek, ezzel párhuzamosan a települési zöldfelületek csökkentek. Fontosnak tartotta, hogy a városközpontot és a fürdőtelepet mielőbb belterületi közúttal összekössék. A terv a belterületet határozottan megjelölt terület-felhasználási egységekre osztotta, amelyekre külön-külön építési és hasznosítási szabályozásokat rendelt el, így a településtest harmonikus tagolását. Bük nagyközség rendezési terve 2004-ben az alábbi belterületi terület-felhasználási övezeteket különítette el: Településközpont vegyes terület (jelenlegi akcióterület): az egykori Pap közben (mai Eötvös utca, ld. kép) kialakult természetes (mértani) centruma a településnek, amely az 1960-as évektől tudatosan tervezett településközpont. Az utca városi funkciója nyilvánvaló, mivel nincs állandó lakosa, s a várost, valamint a vonzáskörzetét ellátó intézmények nagy része (általános és középiskola, posta, rendőrőrs, mentőállomás, orvosi rendelő, gyógyszertár, művelődési központ) itt összpontosul. Műemlék épületei nincsenek, ezért intézményei kifejezetten a célnak megfelelő tömbépületekben helyezkednek el. Az épületei újak vagy felújítottak, jól felszereltek. Az utca két végén egy-egy foghíj található és a tervek szerint a Petőfi utca felőlire fog felépülni az új községháza, míg a Széchenyi utca felől a pázsiton álló három diófát várhatóan egy díszes tér fogja felváltani. Távlati (20-30 év) célként megfogalmazható, hogy összekapcsolható lenne a körforgalomnál spontán módon létrejött "másodlagos" központtal. A leírt elképzelésekkel ellentétben, az önkormányzat a költséghatékonyság miatt nem új városháza építését, hanme a jelenlegi felújítását és bővítését kívánja megvalósítani. Központi vegyes terület: sokféle  főleg kereskedelmi, kisipari, vendéglátóipari és itt-ott igazgatási  szerepkörrel rendelkeznek, de szinte teljes egészében családi házas beépítésűek, azaz lakófunkciójuk legalább olyan erős, mint egyéb szerepköreik. Elnevezése ellenére nem csak a központban fordul elő, hanem több helyen, ahol valamilyen olyan szolgáltató tevékenységek koncentrálódnak, amelyek nem tekinthetők központinak, de mégis nagy forgalmat bonyolítanak (pl. speciális áruválasztékú kiskereskedések, éttermek) le. A településtervezés feladata, hogy ezeket a funkciókat adminisztratív beavatkozással

112

ésszerűsítse. A közeljövőben alighanem ez a központi vegyes terület lesz az egyik legdinamikusabban növekvő terület-felhasználási egység. A fürdőről kiindulva, az Európa úton, majd a Kossuth-Petőfi utcák vonalában fog kiterjedni, s egyúttal ezen utcákban a lakófunkció csökkenése várható. Kereskedelmi-szolgáltató-gazdasági terület: ezek az Alsóbükre lokalizálható területek még nem épültek be, de a településtervezés célja, hogy ide a vendégkört komplex módon kiszolgáló  nem ipari  létesítményeket telepítsenek, amelyek a központi vegyes területhez csatlakozva, városi jellegű képet adnak a településperemnek. Ipari gazdasági terület: a dualizmus kori iparosításkor alakult ki a cukorgyári komplexumhoz kötődő ipartelep a település északnyugati végén. Funkciója többször is változott, de ipari karaktere mindvégig megmaradt. A korábbi üzemek (hűtőház, jégkrémüzem) leépültek, de az 1990-es évek végén a VOG és a NESTLÉ megjelenésével két modern, a turizmussal is összeegyeztethető, környezetkímélő nagyipari üzem létesült, amellyel revitalizálódott ez az öv. Esetleges növekedéséhez szükséges terület biztosítható tőle északra a vasúti iparvágány mentén. Kisebb ipari terület a Büki Palackozó révén az alsóbüki faluvégen is megtelepedett, de 2004-ben ez bezárt, így várhatóan innen eltűnik az ipari tevékenység. Vasúti terület: az 1865-ben megnyitott déli vasutat, annak kiszolgáló létesítményeit (forgalmi iroda, pályafenntartás, utasellátó), valamint az 1960-as években leaszfaltozott rakodóterületet foglalja magába. 2001 végén a GYSEV Zrt. átvette a Sopron-Szombathely szakaszt a MÁV-tól. Egy év alatt villamosította a vonalat és kicserélte a teljes vaspályát. Olyan IC vonatokat állított forgalomba, amelyek a Vas megyei megyeszékhelyet (és így Büköt is) közvetlenül Béccsel kötik össze. A közeljövő fejlesztési elképzelései közt szerepel, hogy az ÖBB a Bécs-Graz között közlekedő szerelvényeit is erre irányíja, s a pályát 200 km/h-ás sebességre alkalmassá építik át. A megnövekedő átmenő forgalom feltehetően további beruházásokat igényel, s néhány év múlva valószínűleg egy épületállományában is megújult, tényleg európai színvonalú büki vasútállomás fogja várni az erre járó turistákat, utasokat. Zöldterület: Bük legnagyobb zöldterülete a 100 ha-os golfpálya, a beépített területek gyors expanziója miatt erősen összezsugorodtak az egyéb zöldfelületek a településtesten belül, s jelenlegi kiterjedésük mindössze 17,1 ha, azaz a teljes belterület 4,3 %-a. Emiatt a 2004-es településrendezési terv a zöldterületek kiterjesztését javasolta 55,24 ha-ra. Üdülőházas terület: csak a fürdőre jellemző területfelhasználási öv, lényegében a szállodák tömbjeit jelöli. Az öv kiterjedése várhatóan növekedni fog, hiszen újabb három- és négycsillagos szállodák épülnek. Hétvégi házas terület: szintén csak a fürdőtelepen fordul elő. Az üdülők építése az 1960-as évek végétől az 1990-es évek elejéig történt. Azóta az öv kiterjedése nem változott a körbeépítés miatt. A lakások abszolút a szálláshelykiadásra rendezkedtek be, hiszen csak 9 fő állandó lakosuk volt 2001-ben. Falusias lakóterület: Bük Nagyközség legnagyobb kiterjedésű beépítési módja. Az öv egységes abból a szempontból, hogy a hajlékok az oldalhatáros, fésűs beépítési módot követnek és a nemesi falu két egykori főutcája képezte a növekedési tengelyüket. A lakásállomány kora változatos. Műemléki szempontból értékesek, többségük védettséget élvez. Az öv kiterjedése várhatóan nem növekszik tovább. Várhatóan az épületek utcafrontban záródni fognak és egy urbánus megjelenésű zárt beépítési mód alakul ki.

113

Kisvárosias lakóterület: területe viszonylag csekély, két sorházat foglal magába Felsőbükön. Területe várhatóan csupán hosszabb távon növekedhet. Kertvárosias lakóterület: ide került besorolásra a Petőfi-lakótelep és a fürdő felé terjeszkedő új építésű családi házas övezetet. Közös bennük, hogy tervezett módon hálós alaprajzú utcahálózaton állnak, továbbá, hogy még a mindennapi igényeket kielégítő, alapfokú intézményi ellátottságuk is hiányos. A lakótelep csak lakófunkcióval rendelkezik, míg ez Alsóbükön kiegészül egy nagyon erős szállásadó szerepkörrel. Ebből fakadóan a két zóna beépítési módja is eltér egymástól. A korábbiakban tapasztalható mértékű növekedése a közeljövőben várhatóan nem fog megismétlődni

Bük egészségturizmusának fejlesztése (2004)

A Bük Város Önkormányzata felkérésére készített tanulmány az idegenforgalmi kínálatról megállapítja, hogy a település fő és alapvetően egyetlen vonzereje a gyógyvíz és a rá települt fürdő

A rendelkezésükre bocsátott adatokból az alábbi következtetéseket vonták le a fürdő kínálatára vonatkozóan: A gyógyfürdőn belül az alapszolgáltatások 75-80%-át kitevő gyógyvizes medencefürdő és a strandfürdő a tömegturizmus kínálatát valósítja meg. - Az igényesebb vendégek individualizált kiszolgálást igényelnek, számukra a gyógyászat biztosíthat megfelelő termékeket. - A fürdő gyógy-szolgáltatásai nem fedik le a magasabb kategóriát képviselő, fizetőképesebb vevőkör igényeit. Ezeket elsősorban az OEP által finanszírozott magyar vendégek veszik igénybe. - A gyógyfürdő marketing tevékenysége felülvizsgálatot igényel, tovább kell fejleszteni a település-marketing irányába. A megállapításokból levont következtetéseik az alábbi fejlesztési-beruházási lehetőségeket javasolták: -

-

-

-

-

A település fejlesztésének fő irányát továbbra is az egészségturizmusnak kell meghatároznia, tekintettel arra, hogy Bük eredeti kínálata és vendégköre erre determinálja. A magasabb minőségi kategóriát képviselő szálláshelyek keresletére alapozva további 4-5 csillagos szállodák építése javasolható a településen, melyek kínálatában mind a gyógy-, mind a wellness turizmusnak szerepelnie kell - bár a statisztikai adatok alapján túlkínálat prognosztizálható a 4*-os szálláshelyek körében. A falut és a fürdőt összekötő 10137. sz. utat a falusi szállásadók és a gyógyfürdő közötti kapcsolat biztosítására, a tömegturizmus forgalmának bonyolítására célszerű fenntartani. Az önkormányzati fejlesztésben épült 1372/10. sz. utat a minőségi turizmus kiszolgálására, a környező területet pedig az ezt szolgáló fejlesztésekre javasolt tartalékolni.

114

-

-

A Bük-Bő-Gór települések alkotta háromszögben található víztározó turisztikai fejlődési lehetőséget rejt magában, mely azonban a rá építhető szolgáltatás kínálati lehetőségek miatt egyelőre nem megtérülő befektetés. Egy korábban megfogalmazott koncepcióban szereplő szanatórium megvalósítása sem javasolt, mert a befektetés megtérülése nem biztosított.

Ez utóbbi két projektelem az IVS-nek sem képezi részét a fenti okok miatt.

A Gyógyfürdő fejlesztési koncepciója (2006)

A tanulmány a gyógyfürdő fejlesztési lehetőségeire koncentrál a régió és a település adottságainak, továbbá az eddig megvalósult fejlesztések figyelembe vételével. A Büki Gyógyfürdő számára az egészségturizmus trendjeit és a régió területén meglévő gyógyvíz, mint alapvető természeti kincs kihasználását szem előtt tartva egy olyan „stratégiai csomag" megvalósítását célozza a dokumentum, amelynek révén a piaci követelményeknek mind volumenében mind minőségében megfelelni képes tudatosan fejlesztett, piacvezető egészségturisztikai komplexummá fejlődik a Büki Gyógyfürdő.

Főbb megállapítások: -

-

-

A fürdő adottságai, így a gyógyvíz minősége és mennyisége, a gyógykezelés feltételei, földrajzi fekvése, térségi hatása, ismertsége, felhalmozott működési tapasztalatai támogatnak egy nagyobb léptékű, tudatos és több-funkciós fejlesztést. Bükfürdő, hasonlóan több magyarországi fürdőhöz, elsősorban piaci pozícionálási és szezonális üzemeltetési kihívásokkal küzd, így az ebből a helyzetből való kilépés stratégiai feladat. A fürdő és a hozzátartozó egyéb létesítmények szolgáltatási minősége és fizikai megjelenése, különös tekintettel a személyzetre, egységes, a fürdő által hirdetett színvonalat kell elérjen, továbbá a fürdő kínálati vezérelemére, a gyógy hatásra és megőrzött egészségre kell utalnia.

A gyógyfürdő középtávú, 2013-ig tartó fejlesztési programja során a tanulmány az alábbi prioritásokat tartja alapvető fontosságúnak: -

-

-

A gyógyfürdő további fejlesztése az eddig elért eredményekre épüljön. Büszkeség és tudatos szakmaiság, vendégközpontúság jellemezze a fürdő személyzetét és vezetését. A szezonalitás csökkentésére és az egész évben elérhető minőségi és költést generáló szolgáltatások kapacitásának növelésére irányuló intézkedések kerüljenek előtérbe. A stratégiai programok teremtsék meg a gyógyfürdő hosszú távú - 2020-ig tartó fejlesztésének alapjait, kiemelve a potenciális vendégköröket és megcélzásuk fontosságát. A konzisztens szolgáltatásminőség magasabb ár/érték aránnyal párosuljon.

115

A gyógyfürdő humán erőforrás bázisa váljék kiemelkedővé, ezáltal megkülönböztető erősséggé váljon mind a hazai, mind a nemzetközi versenyben. Teremtődjenek meg hosszú távon a minőségi szálláshely-szolgáltatás alapjai (gyógyhotel, camping), amelyek a fürdővel egy egységet alkotnak és azok minősége ösztönzően hat a minőségi követelmények általános emelkedésére.

-

A Büki Gyógyfürdő 2013-ra megvalósuló jövőképének legfontosabb sarokpontjait a stratégia az alábbiak szerint részletezi: A Dunántúl leglátogatottabb gyógyfürdője (kb. 1,1 millió vendég / év), ahol komplex egészségturisztikai park alakul ki; egyedi „fürdőhely" imázs alakul ki; híresen jól képzett, jó kommunikációs készséggel rendelkező és vendégközpontú személyzet, akik elémennek a vendégigények kielégítésének; Tudatos desztináció marketing (fürdő, szolgáltatók és település közösen) folyik; Létrejön egy professzionális turisztikai szervezet önkormányzati szinten; Kialakulnak a legfőbb profitcentrumok a számszerűsített célkitűzések (szemléletformálás) mentén; Jobb árérvényesítő képesség révén megduplázódnak a bevételek 2013 -ig; A monitoring rendszernek köszönhetően az emelkedő bevételek mellett, a fajlagos költségek relatív csökkenése figyelhető meg; A gyógyfürdő eredményessége és hatékonysága megtöbbszöröződik; Az élményértéket az egész település vendégközpontú szolgáltatásai növelik, a vendégszeretet és megbecsülés érezhetővé válik a belföldi és külföldi vendégek körében egyaránt.

-

-

A megfogalmazott célok elérése és a stratégia sikere érdekében a Büki Gyógyfürdő számára az alábbi minőségi célok, illetve stratégiai feladatcsoportok kerültek megfogalmazásra a programalkotás elemei alapján: •

Kínálat és szolgáltatásfejlesztés •

•

Tovább fejlődik, minőségi szempontból egységesedik az eddigiek során kialakított hármas termék és szolgáltatás struktúra:

•

• Gyógyászat • Rekreáció - Wellness • Strandolás Komplex egészségturisztikai kínálat alakul ki új gyógylétesítménnyel és kibővített rekreációs parkkal. A vendégkörök részaránya módosul és elmozdul a magasabb fizetőképességű wellness és piaci alapon működő és értékesített gyógyászati szolgáltatásokat igénybevevő vendégkörök javára.



Magas minőségű szálláshely kapacitás kialakítása a Gyógyfürdő területén

Marketing •

•

A fürdő, a településen működő szolgáltatók és a település közös desztinációmarketing munkát folytatnak - fürdőhelyi imázs alakul ki.

Szervezet- és intézményfejlesztés

116

•

•

Hatékonyabb működési modell, profit és költség központok jönnek létre. A fürdő képes együttműködni az önkormányzati szinten megalakuló professzionális turisztikai referatúrával, elsősorban a marketing és fejlesztési feladatokat összehangolva.

Humánerőforrás-fejlesztés •

Szolgáltatás orientált, nyelveket beszélő szakszemélyzet áll rendelkezésre konzisztens továbbképzési és szakképzési programok révén.

A stratégiai programok megalkotása során továbbra is a fürdő komplexitásának megőrzésén és fejlesztésén van a hangsúly, ugyanakkor a stratégiai fókusz erőteljesebben a magasabb fizetőképességű vendégkörök megnyerésére, ezáltal a magasabb fajlagos bevételek elérésére irányul. A javasolt fejlesztési programok révén a Büki Gyógyfürdő piaci pozíciójában megerősödhet és továbbra is Nyugat-Magyarország megszilárdított pozíciójú vezető gyógyfürdője maradhat. Szolgáltatási minőségében és komplexitásában megelőzi versenytársait és megkezdi a felzárkózást a külföldi fürdők irányában, amely tükröződik a folyamatosan növekvő fajlagos bevételekben. A megvalósításra javasolt fejlesztések és a specifikus kapacitásbővítések elsősorban nem mennyiségi, hanem minőségi átstrukturálódást és fejlődést eredményeznek. A Büki Gyógyfürdő Magyarország legmagasabb minőségű szolgáltatáscsomagját nyújtó gyógyfürdőjévé válik, megfelelően kiszolgálva a település szállodáinak vendégeit is. Nyugat- dunántúli Operatív Program (2006)

A NYDOP-ban megfogalmazott fejlesztési területek közül nevesítetten Bük település a 2. Turizmusfejlesztés – Pannon örökség megújítása prioritás alatt jelenik meg a 2.1.1. Kiemelt nemzetközi célpontú gyógyfürdők fejlesztése intézkedés alatt. A nemzetközi turisztikai piacon való versenyképességük megőrzése érdekében szükséges a már meglévő, de hiányos szolgáltatási struktúrával bíró gyógy– és termálfürdőkben (Hévíz, Balf, Bük, Zalakaros) a célcsoport specifikus gyógyászati szolgáltatások és azok színvonalát emelő fürdők környezet minőségi fejlesztése. Az intézkedés szakmai tartalma -

-

Termál- és gyógyfürdők egyedi, specializált szolgáltatásainak fejlesztése (előnyben részesülnek az egészségügyi célú szolgáltatások, kapcsoltan a helyi egészségügyi szolgáltatókhoz); gyógyfürdőhelyek egészségügyi intézményeinek gyógyvízre épülő gyógyászati célú szolgáltatásaihoz szükséges infrastruktúra fejlesztése energia-hatékony technológiák, a termálvíz hulladék-hő hasznosítási lehetőségeinek figyelembevételével;

117

-

-

a támogatott turisztikai vonzerők használatához közvetlenül kapcsolódó infrastrukturális és szolgáltatásfejlesztések, pl. bekötő utak, kerékpárutak, közterületek, parkok, közbiztonság javításához kapcsolódó beruházások; a turisztikai vonzerők fejlesztéséhez szükséges projekt-előkészítési tevékenység támogatása, kapcsoltan az egyes műveletekhez.

Bük városa az OP elfogadás idejében még nem rendelkezett városi ranggal, így a városfejlesztési célok között nem is kerülhetett megemlítésre, de valószínűleg a program alapján teljes körű igazgatási és szolgáltatási funkciót ellátó kistérségi központként a térségi szerepkör megerősítését, és a településkép javítását tűzte volna ki célul az OP. Felső- Répcementi kistérség területfejlesztési koncepciója (2005) A Felső-Répcementi kistérség komplex területfejlesztési koncepciója és programja a kistérség jövőképét 2015-re a következőképpen fogalmazta meg: „A kistérség a domináns minőségi gyógy- és termálturizmus mellett sokszínű idegenforgalmi kínálattal, a turizmus ágazathoz sok szálon kötődő, szerkezetileg átalakult agrárgazdasággal és közepes ipari potenciállal rendelkező térség, mely egyaránt vonzó a tiszta környezetet és sokoldalú szolgáltatásokat kereső vendégek és a magas szintű infrastruktúrát és a kultúrával átitatott, társadalmi konfliktusoktól mentes települési légkört élvező, s térséghez kötődő életstratégiáikban joggal bízó helybéliek számára.” A megfogalmazott stratégiai prioritások közül a dokumentum feltétlen elsőbbséget szán az idegenforgalmi kínálat nemzetközi versenyképessége megteremtésének. A térség gazdasági bázisát egyértelműen a büki gyógy- és termálfürdő jelenti, fejlesztése két irányba indokolt: egyrészt a fürdő és környékének szolgáltatás-csomagjai, másrészt a szakmai jellegű konferencia- és rendezvényturizmus fejlesztésével. Az idegenforgalom fejlesztésének alapvető célja a büki gyógyfürdő nemzetközi versenyképességének megőrzése és erősítése, kiegészítve és megerősítve hátteréül szolgáló helyi turizmus kiterjesztésével a kistérség egészére vonatkozóan, alternatív termékek kialakításával, kapcsolódási pontokkal (kerékpárút-hálózat és kiszolgáló infrastruktúra, felszíni vizek turisztikai célú hasznosítása, falusi-, aktív és ökoturizmus, kulturális kezdeményezések). A dokumentum a büki „vállalkozói övezet” (iparterületet) fejlesztését kiemelt módon kezeli. Szükséges a további befektetés-ösztönzés, az iparterületek marketingje, infrastrukturális beruházások. A településközpontok megújítására vonatkozóan az anyag kiemeli Bük esetében a táblarendszer kialakítását és városháza létesítését. Az utak felújítására vonatkozóan szükséges a hiányzó Szeleste-Gór-Bük mellékút megépítése. A legfontosabb a Nyugat-Dunántúl észak-déli tengelyének számító új gyorsforgalmi út megépítése, amelynek a nyomvonala kijelölésre került Bük és Csepreg között, Tormásligetnél érkezik a térségbe. Hosszú távon osztrák-magyar együttműködéssel valósulhat meg a Bécs-Sopron-Szombathely-Graz nagysebességű új vasútvonal megépítése, melynek jelentősége óriási. Hosszú távon megvalósítható a Sárvár-BükRépcevis-Locsmánd vasútvonal újjáépítése. A büki Nestlé-től szükséges lenne vasúti ipari vágányt létesíteni Csepregig. A természeti és épített környezet értékeinek megőrzését illetően a büki Szapáry kastély felújítását, valamint az országosan és helyileg védett természeti értékek, Répce-menti élőhelyek, növényritkaságok, öreg fák, kastélyparkok védelmét emeli a dokumentum.

118

A humán erőforrás fejlesztésére vonatkozóan infrastrukturális szempontból a büki iskola bővítésével és tanuszoda létesítésével, tartalmi szempontból pedig az idegennyelv-tudás fejlesztésével, a Vendéglátóipari Szakiskola továbbminősítésével (érettségi) számol. Az egészségügyi ellátórendszer területén a szakrendelési szolgáltatások fejlesztését Bükön a reumatológiára és a fizikoterápiára alapozva szélesítené. Szociális szféra fejlesztését illetően az idősek bentlakásos intézményeinek kialakítására egyik lehetséges helyszínként Bük településén tesz javaslatot. Faluház (akkor még nem volt városi rangja a településnek), teleház kialakítását a helyi közösségi élet élénkülése, belső információáramlás és interperszonális kapcsolathálók erősödése miatt tartja fontosnak Bükön.

6.

A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA

6.1. INGATLANGAZDÁLKODÁSI TERV A helyi önkormányzatok gazdálkodásának anyagi alapját a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény által az állam tulajdonából az önkormányzatoknak juttatott vagyon biztosította. A törvény erejénél fogva az állam tulajdonából az önkormányzatok tulajdonába kerültek többek között az önkormányzat közigazgatási területén levő ingatlanok, erdők és vizek törvényben meghatározott köre, a tanácsok által alapított és a tanácsok felügyelete alatt álló közüzemi célra alapított állami gazdálkodó szervezetek, továbbá a költségvetési üzemek vagyona és az e szervezetekből átalakuló gazdasági társaságokban az államot megillető vagyonrész, a lakossági szükségleteket kielégítő közművek építményei, vonalas létesítményei, berendezései a település belterületi határán belül, a tanácsok kezelésében, illetve tulajdonosi irányítása alatt álló oktatási, kulturális, egészségügyi, szociális, sport és egyéb intézmények vagyona, a tanácsi, illetőleg a tanácsi ingatlankezelő szervek kezelésében levő állami bérlakások, a középületek és a hozzájuk tartozó földek, a tanács valamennyi pénzvagyona, értékpapírja és más vagyoni joga. Ugyancsak az önkormányzatok tulajdonába kerültek a tanács és szervei, valamint intézményei kezelésében levő állami ingatlanok, erdők, vizek, - kivéve a védett természetvédelmi területeket és a műemlékileg védett épületeket, építményeket, területeket pénz és értékpapírok. Ez a vagyon a rendeltetése szerint forgalomképtelennek, korlátozottan forgalomképtelennek vagy forgalomképesnek minősül. Fentiekből látható, hogy az önkormányzatok jelentős ingatlanvagyonhoz jutottak. Ezen ingatlanvagyonból a forgalomképesnek minősülő lakások és üzlethelyiségek jó részét a bérlők a törvény által biztosított vételi joguk alapján megvásárolták, továbbá részben költségvetési okokból, de városfejlesztési céllal is indokolhatóan eladásra kerültek egyes ingatlanok, amelyek a rajtuk megépült lakások és kereskedelmi létesítmények által közvetett hasznot is hozva hozzájárultak a város fejlődéséhez. Bük Város Önkormányzat Képviselő-testülete az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 9/2004. (VIII.31. ) rendeletében szabályozza az

119

ingatlangazdálkodás alapjait, minősítve az ingatlanállományát. Ez a rendelet képezi az ingatlangazdálkodási terv alapjait. Az önkormányzati vagyon - rendeltetése szempontjából - törzsvagyonból és egyéb vagyontárgyakból áll. Törzsvagyon az az önkormányzati tulajdon, amely közvetlenül kötelező önkormányzati feladat-és hatáskör ellátását vagy a közhatalom gyakorlását szolgálja. Az önkormányzati törzsvagyonba tartozó forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak körét a helyi önkormányzatokról szóló 1990.évi LXV.törvény (továbbiakban: Ötv.) és e rendelet állapítja meg, továbbá 2005. július 4-én elfogadott 2005. évi XCII. Törvény, mely több ponton is érinti, illetve módosítja a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényt, illetve további törvényeket. A 2005. évi XCII. törvény részletesen szabályozza az újabb vagyonkezelői jogokat keletkeztető szerződéseket, melyeket az önkormányzat Képviselő-testületi döntés értelmében átruházhat harmadik személyre. A törvény vagyonkezelésre vonatkozó passzusai 2007. január 1-jétől léptek hatályba.

Az önkormányzat az alábbi a törzsvagyon részét képező vagyonelemeket (ingatlanokat) kívánja fejleszteni. Ezeken a területeken jellemzően átalakítások, gyalogosút-építések zajlanak majd, illetve a tereken burkolati átalakítások és funkcióbővítések, műtárgyak kerülnek beépítésre, elhelyezésre.

Hrsz.

717/1

Megnevezés Ingatlan Típusa művelődési ház

Tulajdonos

Utca, Megnevezés házszám

korlátozottan forgalomképes

717/2

művelődési ház, sportcsarnok forgalomképtelen önkormányzat sportcsarnok

276/2

közút

276/3

276/1

275/2

Tervezett fejlesztés

A területen egy kb. 250 fős lelátó és egy kb. Eötvös u. 100m2-es lelátó 11. kerül kialakításra

közút Széchenyi forgalomképtelen önkormányzat park

útburkolat Széchenyi megerősítés, u. parkoló kialakítás

sétálóutca

forgalomképtelen önkormányzat sétálóutca

tematikus park Széchenyi kialakítása a u. sétálóutcában

Városháza

korlátozottan forgalomképes

Széchenyi Városháza u. 44. rekonstrukciója

park

önkormányzat Városháza

120

forgalomképtelen önkormányzat Baross tér

Baross G.

727

forgalomképes

Eötvös u.

725

korlátozottan Eötvös park forgalomképes

346/1

717/1

Baross tér

művelődési ház

korlátozottan forgalomképes

önkormányzat

Szabadtéri piac kialakítása

Nagy Pál önkormányzat Eötvös park u.

Központi tér kialakítása

művelődési önkormányzat ház

Vendéglátóegység kialakítás a Művelődési Ház bővítésével

Eötvös u. 11.

A város az akcióterületen forgalomképes ingatlannal nem rendelkezik, az akcióterületi terv megvalósításhoz pedig nem is szükséges új ingatlan vásárlása, illetve értékesítése. A Fürdő területe a Büki Gyógyfürdő Zrt. tulajdona, amely piaci alapon működik, és ennek megfelelőn kezeli ingatlan állományát. A területek fejlesztési elképzeléssel érintett állami területek nincsenek.

6.2. NEM INGATLANFEJLESZTÉSI JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK A város által elérni kívánt stratégiai célokat az alábbi, nem beruházási típusú tevékenységek támogathatják: Térségi szerepkör: Aktív kezdeményező szerep mind kistérségi, mind megyei szinteken. Ennek egyik eleme lehet egy már hasonló munkakörben dolgozó tisztviselő feladatai közé e kapcsolatok ápolásának, szervezésének felvétele. Legalább ennyire fontos a városmarketing erősítése, a városról pozitív kép sugárzása.

Gazdaságfejlesztés: A betelepülő vállalkozások számára adókedvezmények nyújtása, a képzési kínálat dinamikus változtatása, igényekhez igazítása. A magasan képzett (k+f tevékenység megalapozásához nélkülözhetetlen) munkavállalók városba vonzása, részükre bérlakás program, az önkormányzaton személyre szabott egyablakos ügyintézés. A térség munkaerőpiaci helyzetének, logisztikai és turisztikai szerepének erőteljesebb marketingje.

Városfejlesztés: Partneri viszony kialakítása a helyi kis és középvállalkozásokkal, a városfejlesztésbe történő bevonásuk, ennek ösztönzése helyi adó, illetve területhasználati díjkedvezménnyel. A rendezett utcakép szempontjából legalább ilyen fontos a már működő homlokzat-felújítási alap további finanszírozása. Közösségi programok szervezése, melyek hozzájárulnak a nagykanizsai identitás erősödéséhez, a civil szervezetek minél szélesebb körben történő bevonása.

121

Közszolgáltatások: Felhasználóbarát városi honlap működtetése, az e-közigazgatás még szélesebb körben történő elterjesztése, ehhez kapcsolódóan a digitális írástudás fejlesztése a lakosság körében.

Környezeti értékek: Köztisztasági programok szervezése, városszépítő egyesületek támogatása, lakossági virágosítási kampány hirdetése.

7.

PARTNERSÉG

7.1. A VÁROSREHABILITÁCIÓS

TERV ELKÉSZÍTÉSE ÉS VÉGREHAJTÁSA SORÁN

LEZAJLOTT PARTNERSÉGI EGYEZTETÉSEK

Főbb stratégiai partnerszervezeteink:

-

Bük város lakossága Akcióterületen működő vállalkozások Büki Női Kar Egyesület Büki Városvédő és Szépítő Egyesület Nyugdíjas Baráti Kör Büki Művelődési Központ, Könyvtár Egyesület Büki Iparoskör Sok-szín-pad Egyesület Postagalamb Egyesület Büki Polgárőr Egyesület Csodaország Egyesület Büki Torna Klub Műszaki Klub Alapítvány az Ökomenikus Kápolnáért Büki Horgász Egyesület Római Katolikus Plébánia

122

7.2. AZ EGYEZTETÉS MENETE

-

2009. május: Mélyinterjúk - önkormányzati képviselőkkel, a fejlesztési területekhez kapcsolódó vállalkozások képviselőivel, önkormányzati tisztviselőkkel, civil szervezetek képviselőivel

-

2009. május-augusztus: Folyamatos egyeztetés Bük városvezetésével és az önkormányzati tisztviselőkkel.

-

2009. szeptember 30.: Lakossági, vállalkozói és civil fórum, a fejlesztési tervek ismertetése, lakossági véleményezése a projekttervekből készült kiállítás megnyitásával

-

2009. október: Felmérés eredményeinek beépítése az IVS-be

-

2009. október 10.: Vállalkozói fórum az Akcióterületen működő vállalkozások részére

-

2009. október 22. Összevont Bizottsági munkaértekezlet az IVS és az AT véleményezésére

-

2009. október 29: Bük Város Önkormányzata Képviselő-testülete tárgyalja az IVS és az AT elkészült változatait

-

2009. május-október: Folyamatos sajtómegjelenések nyomtatott és elektronikus hírközlő eszközökben

-

2009. szeptembertől: On-line Egyeztető Fórum lehetőség biztosítása a www.buk.hu weboldalon.

-

2009. májustól: Folyamatos egyeztetés az IVS és az AT készültségéről a Nyugatdunántúli Regionális Fejlesztési Ügynöksége képviselőivel.

2009. május folyamán elkészült a döntéshozói és vállalkozói igényfelmérést szolgáló kérdőív, melyet az Akcióterületi Terv elkészítésével megbízott Dexinvest Magyarország Kft. munkatársai személyes interjúk keretében egyeztettek több mint 30 potenciális projektrésztvevővel. A válaszok előzetes tartalomelemzését a Dexinvest Magyarország Kft. önállóan, a kiemelt partnereknél pedig az önkormányzat munkatársaival közösen végezte. A feldogozott véleményeket a szakértők beépítették a fejlesztési dokumentumokba, az egyéb, támogatási konstrukciókra vonatkozó megjegyzéseket pedig továbbították a Nyugatdunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség valamint az Önkormányzati Minisztérium felé.

Az IVS és az AT készítése során folyamatos egyeztetések zajlottak Bük Város képviselőivel (polgármester, alpolgármester, képviselő-testületi frakciók, városfejlesztési iroda munkatársai, főépítész). A dokumentumok az egyeztetések eredményeként kibővítésre kerültek.

123

7.3. SZERVEZETI KERETEK

7.3.1. A VÁROSFEJLESZTÉS JELENLEGI SZERVEZETI RENDSZERE Bük város szervezeti hierarchiájában a városfejlesztés általános irányvonalainak meghatározása a Képviselőtestület feladata. Ezen belül is a Településfejlesztési és Idegenforgalmi Bizottságot elsősorban véleményezési, kezdeményezési, javaslattételi és közreműködő jogosítványokkal ruházták fel10: 1.

2.

3. 4.

5.

6.

11.

12. 13. 14.

A bizottság feladata továbbá a lakóinak életminőségét befolyásoló, a gazdaság fejlődését elősegítő, és az önkormányzati infrastruktúrát, a természeti és az épített környezetet érintő, az EU csatlakozással kapcsolatos önkormányzati ügyekkel, valamint a település-üzemeltetés műszaki kérdéseivel kapcsolatos döntés előkészítés a képviselő-testület számára, illetve a képviselő-testület felhatalmazása alapján azok gyakorlása. A bizottság eljár a város idegenforgalmát érintő, annak fejlődését és fejlesztését, ezen keresztül a város arculatát, annak hazai és külföldi megítélését befolyásoló kérdésekben. A bizottság közreműködik településfejlesztési koncepciók és településrendezési tervek kidolgoztatásában, véleményezi az erre irányuló javaslatokat. A bizottság véleményezi a lakásvásárlás és építés támogatására, továbbá az elidegenítés tárgykörére, valamint a lakbérekre vonatkozó rendeletek tervezetét, az önkormányzati tulajdonú helyiségek bérletére vonatkozó rendelet-tervezetet A bizottság véleményezi a város lakáskoncepcióját, lakásépítési tervét, lakásgazdálkodással összefüggő- és egyéb célú terület-előkészítéssel kapcsolatos előterjesztéseket. A bizottság véleményezi a vízrendezési és csapadékvíz elvezetési, csatornázási, településtisztasági, valamint egyéb (pl. telekommunikációs) infrastrukturális tervekre vonatkozó előterjesztéseket. A bizottság véleményezi a helyi közutak és közterületek fenntartásával és fejlesztésével, a köztemető fenntartásával és fejlesztésével, a helyi energiaellátással, az ivóvízellátással kapcsolatos előterjesztéseket. A bizottság véleményezi az építési és telekalakítási tilalom elrendelésével, valamint feloldásával kapcsolatos előterjesztéseket. A bizottság véleményezi a bizottság tevékenységét érintő rendeletekkel kapcsolatos előterjesztéseket. A bizottság véleményezi a beruházásokra, a területi tervek jóváhagyására a közterülethasználat szabályaira vonatkozó előterjesztéseket.

10

Bük Város Önkormányzat Képviselő-testülete 13/2006.(X.31.) számú rendelete Bük Város Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról egységes szerkezetben az azt módosító 22/2007.(XII.18.) rendelettel

124

15.

16.

17.

18. 19. 20.

21.

22.

23.

A bizottság véleményezi az önkormányzat tulajdonában lévő, illetve hozzájárulásával felújítandó műemléki és műemlék jellegű épületek, a helyi tájképi szabályokra, a belterületi határra, annak módosítására vonatkozó előterjesztéseket. A bizottság véleményezi az önkormányzat rövid- és hosszú távú idegenforgalmi koncepcióját, az idegenforgalmat, érintő fejlesztésekre, azok megvalósításának stratégiájára vonatkozó előterjesztéseket. A bizottság ellenőrzi a településfejlesztést érintő képviselő-testületi döntések, illetve a városfejlesztési és beruházási tevékenység végrehajtását, az éves költségvetésben rögzített fejlesztések megvalósulását. A bizottság ellenőrzi a Bizottság feladat és hatáskörébe tartozó határozatainak, döntéseinek végrehajtását. A bizottság ellenőrzi a bizottság feladatkörét érintő polgármesteri hivatali, önkormányzati intézményi döntés-előkészítő és végrehajtási munkát. Beszámoltatja a nem kizárólagos önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok, közhasznú társaságok legfőbb szerveiben a tulajdonosi jogokat gyakorló személyeket a tulajdonosi jogok gyakorlásáról, az önkormányzati képviselet eredményességéről és erről jelentést tesz a képviselő-testületnek. Beszámoltatja a képviselő-testület által delegált, illetve választott felügyelő bizottsági, továbbá igazgatósági tagokat tevékenységükről és erről jelentést tesz a képviselőtestületnek. A bizottság ellenőrzi az önkormányzat által elfogadott idegenforgalmi koncepció megvalósítását, az önkormányzati intézmények idegenforgalmat érintő tevékenységét, az idegenforgalmat befolyásoló fejlesztések előrehaladását, megvalósításának ütemét, hatásait. A bizottság kiemelten foglalkozik a jóléti víztározó hasznosításával kapcsolatos önkormányzati feladatokkal és a Büki Gyógyfürdő ZRt. fejlesztésével, működésével és idegenforgalmi tevékenységével.

Emellett minden bizottság rendelkezik a városfejlesztéssel összefüggő jogkörökkel, amelyek esetében felmerülnek döntési, ellenőrzési és jóváhagyási feladatok is. A bizottságok saját szakterületükön közreműködnek a városfejlesztési tevékenységeket megalapozó dokumentumok tervezésében, véleményezésében, figyelemmel kísérik a fejlesztések megvalósítását, felügyelik a feladatkörükhöz kapcsolódó önkormányzati intézmények működését, de ezen általános hatáskörök mellett a bizottságok többsége speciális feladatokat is ellát a városfejlesztéshez kapcsolódóan, amelyek jelentősége az Integrált Városfejlesztési Stratégia kidolgozása és megvalósítása szempontjából is kiemelkedő.

7.3.2. A VÁROSFEJLESZTÉS TERVEZETT SZERVEZETI RENDSZERE

A városfejlesztési feladatok ellátására két lehetséges szervezet megoldás közül választhatott az önkormányzat. Két különböző megközelítésből kiindulva, vagy a Polgármesteri hivatalban hoznak létre új divízióként egy Városfejlesztési Projektirodát, vagy egy önálló városfejlesztő gazdasági társaságot alapítanak a tervezett feladatok ellátására.

125

A város rövid távon a saját szervezeten belüli projektiroda mellett döntött, középtávon azonban szeretne létrehozni önálló városfejlesztő gazdasági társaságot.

Városfejlesztési Projektiroda A Projektiroda fő tevékenysége komplex városrehabilitációs program megvalósítása a kijelölt akcióterületeken a Város hosszú távú gazdasági és társadalmi érdekeire fókuszálva. Ennek keretében a Projektiroda: - Városrehabilitációs projektek megvalósítását koordinálja, belső projektmenedzsment feladatokat lát el - részt vesz a városfejlesztés stratégiai és operatív tervezésében, - proaktív projektgeneráló és befektetés-ösztönző tevékenységet folytat, - formális és informális partnerségeket hoz létre a fejlesztések megvalósításához állami, önkormányzati, piaci és civil szereplők részvételével, - a városrehabilitációval kapcsolatos tájékoztatási és társadalmasítási feladatokat látja el és koordinálja azokat, - felkutatja a további lehetséges pályázati forrásokat, - mozgósítja a potenciális ingatlan magánberuházókat, - befektetés-ösztönző koncepciót és programot dolgoz ki, valamint működtet - egyeztet, megállapodik és szerződéskötéseket készít elő a befektetőkkel a gazdasági fejlesztések konkrét tartalmáról, valamint az azokhoz kapcsolódó garanciális elemekről, - az akcióterületeken végrehajtott fejlesztések pénzügyi egyensúlyának biztosítja, - az akcióterületek fizikai fejlesztéseihez kapcsolódó tartalmi fejlesztéseket megvalósítja az Önkormányzat és intézményeire alapozva vagy megfelelő referenciákkal rendelkező partnerek bevonásával, - egyedi szerződések keretében alvállalkozókat von be feladatainak ellátására. A projektirodában 3 fő (projekt menedzser, pénzügyi menedzser, műszaki menedzser) dolgozik, akik korábban is az önkormányzat alkalmazásában álltak. Városfejlesztési társaság Az önkormányzatoknak a vagyonhoz jutásuk óta, illetve bővülő gazdaságszervező feladataik miatt állandó törekvése az aktív vagyongazdálkodás, az önkormányzati feladataik magasabb színvonalon történő ellátása, illetve gazdasági stabilitásuk megőrzése érdekében, a megfelelő szervezeti forma és rendszer kialakítása. Számos város rendelkezik valamilyen vagyonhasznosító vagy -kezelő társasággal, cégcsoporttal. Ezek a többnyire profit-orientált társaságok lehetőséget nyújtanak az aktív vagyongazdálkodásra és a fejlesztő funkciók kialakítására. A városrehabilitációs beavatkozások végrehajtásához a másik lehetőség lehet egy önálló városfejlesztő gazdasági társaság létrehozása.

126

A városfejlesztési társaság az alábbi célokat kell, hogy megvalósítsa Általános célok: - Gazdasági hatékonyság növelése az akcióterületen - A városrehabilitációs projektek koordinációja, teljes körű menedzselése - Hosszú távon az önkormányzat költségvetésének tehermentesítése - Lakossági és civil szféra igényeinek feltérképezése, becsatornázása Konkrét célok: -

-

A Városrehabilitációs projektek megvalósításának a koordinációja, belső projektmenedzsment feladatok ellátása A városfejlesztési akció(k) tervszerű és szabályos végrehajtása Az akcióterületen végbemenő önkormányzati vagy „saját” fejlesztések tervezésének és lebonyolításának felügyelete Az akcióterületen végbemenő, támogatott magán fejlesztések előkészítésének és lebonyolításának felügyelete A terület vagyonelemeivel kapcsolatban újszerű, aktív, hatékony és gazdaságos vagyongazdálkodás, -hasznosítás előkészítése Az akcióterületi terv végrehajtása során a közvagyon megőrzése, fejlesztése és a kapcsolódó szolgáltató és közfeladatok megfelelő színvonalon történő ellátásának biztosítása A magánszféra és az önkormányzat fejlesztéseinek összehangolása az akcióterven belül és esetleg azon túl is, a magántőke hatékony bevonás a projektbe Az akcióterületen végbemenő magánfejlesztések szakmai felügyelete A projekt-finanszírozáshoz kiegészítő források megszerzése A menedzsmenthez kapcsolódó önkormányzati költségek csökkentése A fejlesztésekhez kötődő lakossági, vállalkozói és civil kapcsolattartás, lakossági fórumok szervezése a városrehabilitáció sikeres megvalósítása érdekében

A városfejlesztési társaság létrehozásától várt előnyök -

-

-

Hatékony koordináció, az önkormányzati feladatok és a menedzsment feladatok elhatárolása, az önkormányzati apparátus személyi túlterheltségének, feladatátfedések elkerülése. A városfejlesztési akcióterv eredményes és ütemezett lebonyolítása. Rugalmasabb irányítási modell kialakítása, rövidebb és hatékonyabb döntési mechanizmus és lebonyolítás. A társaság az akcióterületi terv(ek)ben érintett ingatlanok egy részének esetében együttműködik a helyi vállalkozásokkal, megszervezi a közös vagy egymásra épülő fejlesztések végrehajtását. A projekt előrehaladásának biztosítása. A társaság személyi állományának, valamint szervezeti tagozódásának előkészítése az esetleges vagyonkezelés jövőbeni befogadására. Az önkormányzat és gazdasági társasága további tapasztalatot szerez a magántőkével való hatékony konzorciális együttműködésben és képes a piacorientált magatartást a szervezeten belül hatékonyan megvalósítani.

127

A városfejlesztő gazdasági társaság gazdasági típusú feladatai Projektmenedzsment A városfejlesztő társaság alapvetően és elsősorban a támogatási szerződésekben rögzített feladatokhoz kapcsolódó projekt menedzsment szolgáltatás ellátását végzi az alapító önkormányzattól kapott megbízás alapján. Ezt kiegészítendő az adminisztratív, tulajdonosi és társadalmi kapcsolattartás, információs feladatok ellátása is a társasághoz tartozik. Forrásszervezés A városfejlesztő társaság az alapító önkormányzat költségvetésének tehermentesítése érdekében feltérképezi a potenciálisan bevonható visszterhes (hitel) források elérhetőségét. A társaság a források igénylésével kapcsolatos dokumentációk előkészítését, összeállítását és az önkormányzat vagy a saját nevében történő benyújtását végzi az adott bank, pénzintézet irányába. Fejlesztési koordináció A városfejlesztő társaság az akcióterületi terv lebonyolítása kapcsán törekszik a megfelelő szintű magánberuházások előkészítésére, folyamatosan tartja a kapcsolatot az akcióterületen működő gazdasági társaságokkal és a lehetséges magánberuházókkal. A magánvállalkozások fejlesztési tevékenységének koordinálása (javasolt funkciók, beépítési formák megvalósulásának elősegítése, stb.). Befektetés-szervezés A városfejlesztő társaság a Jessica konstrukció forrásainak megnyílását követően előkészíti a szervezet feltőkésítését és üzleti tevékenységeinek kialakítását, annak érdekében, hogy hatékonyan legyen képes bevonni magán és európai uniós intézményi (EIF és EIB) tőkebefektetést. Fejlesztési funkció A társaság a feltőkésítést követően megkezdi ingatlan fejlesztési üzleti tevékenységét, mely során az ingatlan forgalmazást, ingatlan fejlesztést és hasznosítást egyre nagyobb hangsúllyal jeleníti meg a társaság tevékenységei között az önkormányzati fejlesztéseket követően. Vagyonkezelési funkció Indokolt esetben és amennyiben azt más szervezeti formában nem lehet hatékonyabban gyakorolni, az alapító vagyonkezelői feladatokat bízhat a városfejlesztő társaságra, mely keretében a társaság a lakás, valamint üzleti, továbbá fejlesztési célú ingatlanok profitorientált kezelését valósíthatja meg a mindenkori jogszabályi feltételeknek megfelelően.

128

A városfejlesztési társaság szervezeti felépítése A társaság - alapvetően menedzsment feladataihoz illeszkedve - kis létszámmal kezdené meg működését. A városfejlesztési társaság szervezeti formája az indulás időszakában:

A városfejlesztési társaság szervezeti felépítése Tulajdonos (Bük Város Önkormányzata)

Csoportvezető

Városfejlesztési menedzser (akcióterületi projektmenedzsment)

Adminisztráció

Gazdasági és pénzügyi menedzser, műszaki munkatárs (akcióterületi projektek pénzügyi tervezése, előkészítése és beszámolás)

A fenti struktúra az induláshoz szükséges minimum szervezeti terv. Valamennyi tevékenység együtt vagy külön-külön is elszámolható a projekt megvalósításának a terhére. A műszaki előkészítés feladatai az Önkormányzati hivatal keretein belül maradnak.

A városfejlesztési társaság működési költségei és bevételei Az önálló társaság működtetésének célja az Önkormányzat városfejlesztési célkitűzéseinek gyakorlati megvalósítása a lehető legkedvezőbb pénzügyi feltételekkel. A társaság képes mobilizálni és összehangolni mind a közösségi (EU, EIB, CEB, állami, önkormányzati) mind privát hozzájárulásokat a városfejlesztési stratégiájához igazodó, gazdasági, társadalmi és környezeti értelemben fenntartható fejlesztések megvalósítására. A társaság személyi bérjellegű és adminisztratív költségeinek fedezetét az első két évben – a projekt keretében elszámolható – projektmenedzsment és egyéb személyi költségek díjként történő megjelenése jelenti, 25.000 e Ft mértékben.

129

7.4. TELEPÜLÉSKÖZI KOORDINÁCIÓ MECHANIZMUSAI

Hivatalosan a kistérség központja Csepreg városa, de valójában a kistérségnek két, egymást már most is jól kiegészítő központja van. 2004 októberétől a csepregi képviselőtestület 170/2004 (X.20.) számú határozata alapján Bük a Csepregi kistérség társközpontja lett. A döntés hűen tükrözi a jelenlegi erőviszonyokat, egyszerre ismeri el Csepreg gazdag múltját és Bük jelenkori gazdagságát. Csepreg nem tudja teljesen betölteni kistérségi központ szerepkörét, csak Bükkel együtt, a központi funkciókban osztozva, egymást kiegészítve. Szerencsére a két központi szerepkörű település vezetői már felismerték, hogy csak összefogva tudnak eredményesek lenni, hogy az együttműködés létfontosságú a kistérség egésze számára. Csak együttműködve lehet a kistérségben a 17 település kohézióját növelni, amire nagy szükség van, hiszen a kistérség egyik része Szombathely, a másik Sárvár felé vonzódik, ugyanakkor ma is szoros kapcsolatok fűzik a kistérség egy részét a régi, egykori vármegyéjük székhelyéhez, Sopronhoz. Ez az erős kötődés jelentkezik a kommunális infrastruktúra kiépítésében, különösen a szennyvíztisztítás és a hulladékgyűjtés tekintetében. Bük és Csepreg csak együtt képes igazi centruma lenni a kistérségnek, egyfajta ikerközpontként. Bük lehet a gazdasági központ, Csepreg a szellemi és az államigazgatási centrum. Erősíteni szükséges a két település központi funkcióit, szükséges okmányirodát, munkaügyi kirendeltséget, gimnáziumot, és teljes körű rendelőintézetet létesíteni. A kistérség kohézióját növelte a kistérségi, területfejlesztési intézményrendszer kiépülése. 2005. április 21-én alakult meg a Felső-Répcementi Többcélú Kistérségi Társulás működik, amely komplex kistérségi társulásként működik azzal a céllal, hogy bizonyos ellátórendszereket a települések között összehangolja. A korábbi években, a területfejlesztési társulás időszakában a kistérség elnöki tisztét két éves váltásban Bük, illetve Csepreg mindenkori polgármestere töltötte be. A kistérségi társulási tanács operatív szervezete, 2005. decemberében életre hívott Felső-Répcementi Többcélú Kistérségi Társulás Munkaszervezete Bükön önálló épületben és Csepregen is rendelkezik egy-egy irodával. A Felső-Répcementi Kistérség Többcélú Társulása a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásairól szóló 2004. évi CVII. Törvény alapján működik, az általa ellátott szakfeladatok az alábbiak: -

területfejlesztés, közoktatás, szociális ellátás, közművelődés (mozgókönyvtár), egészségügyi ellátás.

Bük és Csepreg mint kistérségi ikerközpont mellett, van a kistérségben négy mikroközpont is, ezek lényegében a körjegyzőségek székhelyei: Bő, Hegyfalu, Sajtoskál és Simaság.

Az IVS az említett településeknek megküldésre került véleményezésre, a Többcélú Kistérségi társulás pedig döntött is támogatásáról.

130

A Csepregi kistérség és települései

1. Csepreg 2. Bő 3. Bük 4. Chernelházadamonya 5. Gór 6. Hegyfalu 7. Iklanberény 8. Lócs 9. Mesterháza

10. Nagygeresd 11. Nemesládony 12. Répceszentgyörgy 13. Sajtoskál 14. Simaság 15. Tompaládony 16. Tormásliget 17. Tömörd

15

7 8

1

11 10

13

2

3

9

15

4

17 5

12 6

Győr-MosonSopron megye Csepreg

Kőszeg

14

Répcelak

Bük

Sárvár

 AUSZTRIA

Celldömölk

Veszprém megye

SZOMBATHELY

Vas megye Jánosháza

Vasvár Körmend

Szentgotthárd

Őriszentpéter

Zala megye

SZLOVÉNIA

A kistérség integrált fejlesztésének prioritásai: 1. prioritás: Az idegenforgalom fejlesztése 1.1. A termál- és gyógyturizmus, illetve Bük idegenforgalmi kínálata nemzetközi versenyképességének fokozása 1.2. A büki gyógyturizmus, a kistérség idegenforgalmának térbeli kiterjesztése, alternatív és kiegészítő termékek kialakítása és piaci bevezetése 2. prioritás: Agrár- és vidékfejlesztés 2.1. Agrárágazat fejlesztése 2.2. Helyi foglalkoztatás előmozdítása 2.3. Kulturális örökség megőrzése, kulturális gyarapodás 3. prioritás: Infrastruktúra fejlesztés, környezet-minőség javítása 3.1. Lakókörnyezet fejlesztési stratégiai program 3.2. Környezetterhelés csökkentése 3.3. Vízügyi feladatok összehangolt kezelése 4. prioritás: Humán-erőforrás fejlesztés 4.1. Oktatás és képzés fejlesztése 4.2. Egészségügy, szociális ellátás javítása 5. prioritás: Belső és külső kapcsolatok erősítése 5.1. Kistérség belső kohéziójának erősítése 5.2. A külső kapcsolatok erősítése stratégiai program

131

5.3. Társadalmi kohézió erősítése stratégiai program A kistérségi program megvalósítása szempontjából Bük tervezett fejlesztései kívül egyedül Csepreg városközpont rekonstrukciós pályázata, amely még releváns, melynek keretében megújul a város főtere, az önkormányzat épülete, valamint a művelődési ház. A tervezett fejlesztést egy a főtér melletti műemlék ingatlban kialakítandó szálloda teszi teljessé, melynek beruházói szintén Bük közelségére alapoznak.

8. MONITORING

Jelen dokumentumban meghatározásra került célok teljesítése az akcióterületeken megvalósuló fejlesztésekkel, beruházásokkal és az ezekhez kapcsolódó monitoring mutatókkal válik különböző szempontok szerint mérhetővé. A stratégiában megfogalmazott időkereteket, illetve a fejlesztések összetettségét figyelembe véve elengedhetetlen a folyamatos monitoring biztosítása. Az időszakos felülvizsgálat lehetővé teszi az egyes akcióterületek kijelölt határainak átstrukturálását, adott esetben új indikátorok kijelölését. A felülvizsgálatok során meghatározásra kerül az adott célokhoz, akcióterületekhez köthető konkrét fejlesztési projektek aktuális állapota, financiális helyzete, illetve az egyes indikátorok pillanatnyi értéke. A felülvizsgálatokat egyaránt elvégezhetik az Önkormányzat illetékes főosztályai és/vagy bizottságai, de felkérhetők erre a feladatra külső szakértők, illetve megfelelő referenciákkal rendelkező tanácsadó cégek vagy intézmények is. A felülvizsgálat összegző dokumentumait a Stratégiához hasonlóan a képviselőtestületnek kell jóváhagynia.

132

Bük, 2009. november 23.

..................................................... Horváth Lajos polgármester

A Bük Város Önkormányzat Integrált Városfejlesztési Stratégiáját a Szociális és Munkaügyi Minisztérium megbízásából támogatta, véleményezte és elfogadta:

Bük, 2009. november 23. ..................................................... Varga András Anti-szegregációs szakértő

133