Biztosítás üzemgazdaságtan és pénzügyi tervezés

MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR

A biztosítás kialakulása, társadalmi jelentőssége, fogalma, jellemzői, gazdasági szerepe. Biztosítás üzemgazdaságtan és pénzügyi tervezés dr. Bozsik Sándor egyetemi docens [email protected]


Tananyag Kötelező irodalom: • Előadások anyaga (PP prezentációk) melyek a tanszék honlapjáról letölthetők. • A tantárgy jegyzete, mely a tanszék honlapjáról letölthető. • Meghívott előadók anyagai 2008.09.08.

Biztosítás üzemgazdaságtan és pénzügyi tervezés

2


Ajánlott irodalom:

• •

• • • 2008.09.08.

Pénzügytan Szöveggyűjtemény II. 6. fejezet Horinka Melinda-Luttenberg Zoltán: Biztosításelmélet és üzemgazdaságtan; Zavodnyik József: Biztosítási jog; Adorján Zsolt-Serfőző Györgyi-Péteri János-Zavodnyik József: Ágazati biztosítástan. Perfekt, Budapest 2005. Banyár József: Az életpálya pénzügyi tervezése. Biztosítási Oktatási Intézet 2001. Ébli Györgyné: A biztosításgazdaságtan alapjai, Kőrös Főiskola, Békéscsaba, 1999. Schneider Klára: Biztosítási ismeretek, SZTE Gazdaságtudományi Kar, Szeged, 25/2005. Biztosítás üzemgazdaságtan és pénzügyi tervezés

3


Vizsgára bocsátás feltétele •

2008.09.08.

Négy fős csoportokban megírt és nyomtatott, illetve elektronikus formában leadott házi dolgozat. Az elkészítés határideje 2009. november 30. A november 30-december 4-e között prezentáció, a következő héten pótprezentáció a leadott anyagokból. A biztosítókra vonatkozó jogszabályokból és közgazdasági mutatókból szóbeli vizsga. A dolgozatok terjedelme maximum 10 oldal!


4


Számonkérés módja: • Félév végén vizsgadolgozat megírása (tesztkérdések és kifejtős kérdések);

2008.09.08.


5


Érdemjegy megállapítása Az év közben megszerezhető pontok: Házi dolgozat: Vizsgadolgozat: Összesen:

20 pont 40 pont 60 pont

Ponthatárok: 0 – 30 pont 31 – 37 pont 38 – 45 pont 46 – 52 pont 53 - 60 pont

2008.09.08.


1 2 3 4 5

elégtelen elégséges közepes jó jeles

6


A biztosítás kialakulásának története & Biztosítás története = Veszélyközösségek

(kockázatközösségek) története ê Ősember Ókori városállamok Középkor nagycsaládjai Modern kor munkahelyi balesetbiztosítása Katasztrófa poolok

2008.09.08.


7


A biztosítás kialakulása I. 1. 2. 3. II. 1. 2. 2008.09.08.

A biztosításban résztvevők csoportja és a biztosításkötés szabadsága alapján: Meghatározott személyek, szabad akaratból; Bármely személy szabadon; Minden személy kötelezően. Történeti szempontból: Biztosítás előtörténete (a XIV. századdal bezárólag); Modern biztosítások kialakulása (napjainkig) Biztosítás üzemgazdaságtan és pénzügyi tervezés

8


Magyar biztosítástörténet &XIV. sz: Céhek „társládái” (betegségi, öregségi, árvasági, özvegyi segélyezés); &XVIII. sz: Gabonafuvarozás terjedése, szállítmánybiztosítás kialakulása. ê Rév-Komáromi Hajózást Biztosító Társaság &A hazai biztosítási piacot a külföldi tőke erőteljes jelenléte jellemezte és jellemzi ma is. &1831: Első magyarországi biztosítási társaság alakulása: Triesti Általános Biztosító Társulat pesti képviselete. 2008.09.08.


9


Magyar biztosítástörténet &1857: Első magyar tulajdonú biztosító társaság: Első Magyar Általános Biztosító Társaság &A gazdasági élénkülés hatására növekedett a biztosító társaságok száma; &A világháborúk visszavetették a biztosítási piacot, megrendült az ügyfélbizalom.

2008.09.08.


10


Biztosítók számának fejlődése hazánkban 120 114

100

80

60 54 49 40 37

20

8 0 1860

1895

1900

1913

1938

Évek

2008.09.08.


11


Államosítás vs. Intézményi reform &1948: A biztosítási piac államosítása &1949. június 20: Állami Biztosító Nemzeti Vállalata ê Állami monopólium: 40 év! ê 1986! Állami Biztosító 2008.09.08.

Hungária Biztosító


12


&1988: Első alapítási hullám: Atlasz és a Garancia Biztosító megalakulása &1990-’91: Második hullám: Első külföldi tulajdonú biztosító társaság megalakulása. XXI. század: Fglobalizáció; Fdereguláció; Ftechnológiai fejlődés; FEU; Fkockázatok körének bővülése. 2008.09.08.


13


A biztosítási piac új fejlődési irányai 1. Bankbiztosítás a.) Bank & Biztosító vállalat è „Bankaussurance” (pl: Aegon és Raiffeisen; N-N és ING); b.) Bankbiztosítói holdingok (pl: OTP Bankcsoport) c.) Valamennyi pénzügyi és nem pénzügyi intézmény együttműködése (pl. Mercedes gyár) 2008.09.08.


14


2. E-biztosítás Fúj szereplők lépnek be a piacra; Fértékesítési verseny növekedése, új értékesítési csatornák térnyerése. 3. ART (alternatív kockázattranszfer) @Biztosítás+kockázatkezelés+speciális finanszírozási konstrukciók; Fpl: pénzügyi viszontbiztosítás (pénzáramok, devizaárfolyam, árgarancia); értékpapírosított kockázatfinanszírozás. 2008.09.08.


15


A biztosítás fogalma, értelmezési lehetőségek @A kockázatkezelés egy lehetséges eszköze;

@Kockázatközösségek szervezése, kármegosztás; @Kollektív pénztakarékossági forma; @A biztosítottak biztonsági és pénzügyi igényeinek kielégítésére irányul (marketingszemlélet); @Kár esetére szóló opció (kötési árfolyam = biztosítási összeg; opciós díj = biztosítási díj ) @A biztosító inputok kombinálásával és transzformációjával outputokat állít elő (Farny: termeléselmélet); 2008.09.08.


16


@A biztosító pénzügyi és kockázatközvetítő intézmény (kockázattranszfer); @Tőkepiaci megközelítés: Lehetővé teszi a tőkepiaci szereplők, a biztosító (kockázatvállaló) és a biztosítottak (szerződők) közötti determinisztikus és valószínűségi pénzek cseréjét; 2008.09.08.


17


Biztosító díj

tőke

Befektető

Biztosított

tőkehozam

biztosítási szolgáltatás

Tartalék

2008.09.08.


18


@Menedzsment megközelítés (döntéselméleti, funkcionális, információs, rendszerelméleti) - Folyamatszervezési megközelítés; - Szociálpszichológiai megközelítés; ê Kockázatkiegyenlítés (Egyenként bizonytalan és kis összegű károk felosztása a biztosítottak összességére. Az időben ingadozó károk kisimítása!) 2008.09.08.


19


A biztosítási termék elemei Biztosítási termék = Biztosító üzletágai: B Kockázati termék è Kockázatkezelés; B Megtakarítási termék è Befektetés; B Szolgáltatási termék è Szolgáltatás.

2008.09.08.

A Biztosítási termék 3 szintje (Haller szerint): 1. Biztosítási fedezet (védelem); 2. Biztosítási szolgáltatások (tanácsadás, kárrendezés, ügyfélszolgáltat, stb.) 3. Egyéb kiegészítő szolgáltatások (pénzügyi, szolgáltató, kárhelyreállító, stb.)


20


A biztosítástudomány részterületei 1. 2. 3.

Biztosítás gazdaságtan (mikro-, makro szint); Biztosítási jog; Biztosításmatematika.

Általános biztosítástan = Biztosítástechnikai kérdéseket tárgyal (fogalmak,kockázattan,biztosítási formák, díjtan); Ágazati biztosítástan = A biztosítók egyes üzletágait tárgyalja; Biztosítás üzemgazdaságtan = A biztosító vállalatgazdaságtanát mutatja be; Társadalombiztosítás = Az üzleti biztosítástól elkülönült terület. 2008.09.08.


21


További hasznos információk: • •

2008.09.08.

Pénzügytan II. szöveggyűjtemény (6.1. és 6.3. fejezetek); Horinka Melinda-Luttenberg Zoltán: Biztosításelmélet és üzemgazdaságtan; Zavodnyik József: Biztosítási jog; Adorján Zsolt-Serfőző Györgyi-Péteri JánosZavodnyik József: Ágazati biztosítástan. Perfekt, Budapest 2005. (1. fejezet)


22


KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

2008.09.08.


23


A biztosítás mint szolgáltatás. A biztosítással kapcsolatos jogi alapkérdések. Az EU biztosítási irányelvei. Biztosítás üzemgazdaságtan és pénzügyi tervezés Gál Erzsébet


Miről volt szó eddig? FA biztosítás története = veszélyközösségek története; FA magyar biztosítástörténet kialakulása; FA biztosítási piac új irányai: - ART; - E biztosítás; - Bankbiztosítás; FA biztosítás fogalmi meghatározásai: „Kockázatkiegyenlítés” 2008.09.08.


25


És amiről még szó lesz! @A Biztosítás gazdaságban betöltött szerepe!

@A biztosítási szolgáltatás és szintjei! @A biztosítási jog: - jogforrások, - jogalanyok, - a biztosítási jogviszony keletkezése. @ Az EU irányelvei

2008.09.08.


26


A biztosítás gazdaságban betöltött szerepéről 1. 2.

3.

2008.09.08.

Védelmi funkció Díjak tartalékolásaèvagyonkezelői, befektetői funkció; Nemzetgazdasági szerepe mérhető (egy főre jutó díjbevétel; biztosítók össz-díjbevétele a GDP százalékában;szerződések / kockázatok) Biztosítás üzemgazdaságtan és pénzügyi tervezés

27


A biztosítási ágak díjbevétele és piaci részesedése

2008.09.08.


28


2008.09.08.


29


2008.09.08.


30


A biztosítás, mint szolgáltatás @ A biztosító = pénzügyi szolgáltató A biztosítás = pénzügyi szolgáltatás (Financial services) ê A biztosítás 3 szolgáltatáselemet nyújt a biztosításban (Haller): 1. Biztosítási fedezet (Cover); 2. Alapszolgáltatás (Core services); 3. Kiegészítő szolgáltatás (Additional services) 2008.09.08.


31


A biztosítás idődimenziója, szolgáltatás jellegéből adódóan 1. Károk időbeli kiegyenlítése; 2. A biztosítás megkötésével nem zárul le az értékesítési folyamat; 3. Ügyfélkapcsolat folyamatos ápolása; 4. Ügyfélorientáció: „prosumer” = production + consumption

2008.09.08.


32


Életciklus modell = Life cycle model 1. Az emberek korának változásával, öregedésével folyamatosan változó pénzügyi, biztosítási igényekkel rendelkezik; 2. GyerekèFiatal diák èFiatal nem házas èFiatal házas èKözépkorú családok èSeniorok 3. A modell vállalatokra is értelmezhető, azok életgörbéjével és pénzügyi-biztosítási igényeiből változásából kiindulva. 2008.09.08.


33


Biztosítási jog I. Jogforrások: 1. 1994/XCVI tv (Bit) és kapcsolódó rendeletek: A biztosítók alapítását, működését és állami felügyeletét szabályozza. 2. PTK XLV. Fejezete: A biztosított és a szerződő, illetve a biztosító viszonyát szabályozza; 3. PTK általános részei; 4. Adótörvények; 5. Adatvédelmi törvény, stb. 2008.09.08.


34


Biztosítási jog II. Jogalanyok 1.)A biztosító Rt-k, biztosító egyesületek 2. Biztosítási alkuszok 3. Biztosítás felügyelet: PSZÁF 4. Biztosítók és alkuszok szövetségei, szakmai fórumai, érdekképviseleti szerve: MABISZ, FBMASZ

2008.09.08.


35


Biztosítási jog A biztosítási szerződés alanyai: ª biztosított; ª szerződő fél; ª kedvezményezett;

2008.09.08.


36


A biztosítási jogviszony 1. Társadalombiztosítás ↔ magánbiztosítás 2. Kötelező biztosítás ↔ önkéntes biztosítás

2008.09.08.


37


Biztosítási szerződésjog FA magánbiztosítás a szerződőnek a biztosító számára tett írásos ajánlatának a biztosító által történő elfogadásával jön létre. Az ajánlattételtől számított 15 napon belül! FAjánlat (mit tartalmaz, ki tölti ki) FA kockázat elbírálása è kötvény kiállítása FA biztosítási fedezet létrejötte: a.) az ajánlat elfogadásával a biztosító által; b.) 15 napos határidő visszajelzés nélküli lejárata;

2008.09.08.


38


A biztosított (szerződő) kötelezettségei ªközlési; (Ptk) ªDíjfizetési; (30 nap) ªKármegelőzés; (Ptk) ªKárenyhítés; (Ptk)

2008.09.08.


39


Az EU biztosítási irányelvei 1. 2. 3. 4. 5.

2008.09.08.

Liberalizáció; Egyszeri / egységes engedély; Szolgáltatási szabadság; Központi felügyelet; Biztosítás közvetítés / biztosításközvetítők


40


További hasznos információk: • •

2008.09.08.

Pénzügytan II. szöveggyűjtemény (6.1.3. és 6.1.2.6. fejezetek); Horinka Melinda-Luttenberg Zoltán: Biztosításelmélet és üzemgazdaságtan; Zavodnyik József: Biztosítási jog; Adorján Zsolt-Serfőző Györgyi-Péteri JánosZavodnyik József: Ágazati biztosítástan. Perfekt, Budapest 2005. (2. és 3. fejezetek)


41



2008.09.08.


42


A biztosítási piac és annak szereplői. Biztosítás felügyelet.

Biztosítás üzemgazdaságtan és pénzügyi tervezés Gál Erzsébet


Miről volt szó eddig? FA biztosítás gazdaságban betöltött szerepe, helye; FA biztosítás, mint szolgáltatás, és annak szintjei; FA biztosítási jog legfontosabb kérdései: - Biztosított, szerződő fél, kedvezményezett; FAz EU biztosítási irányelvei (liberalizáció, egyszeri-egységes engedély, szolgáltatási szabadság, központi felügyelet, biztosítás közvetítés). 2008.09.08.


44


És amiről még szó lesz! @Kik a biztosítási piac szereplői?

@Milyen piaci részesedéssel rendelkeznek az egyes biztosító társaságok? @A biztosító, mint piaci szereplő. @A biztosító vállalat működése. Biztosítás üzemgazdaságtana. @A biztosítás felügyelet: PSZÁF szerepe. @Mi a MABISZ, FBAMSZ?

2008.09.08.


45


A biztosítási piac szereplői 1. A biztosítási szerződés alanyai: - biztosított; Lehet természetes vagy jogi - szerződő fél; személy. Legyenek érdekeltek a biztosított kockázat elhárításában. - kedvezményezett. 2. Biztosítók típusai: Biztosító Rt-k; Biztosító szövetkezetek, egyesületek; A biztosítási piac szintje alapján: direkt- és viszontbiztosítók; Együttbiztosítás, poolbiztosítás (pl: földrengés-pool, atompool); Művelt biztosítási ágak alapján: szakosított és kompozit biztosítók. 2008.09.08.


46


Forrás: MABISZ 2008.09.08.


47


A biztosítási piac alakulása 20072007-ben ª 31 magyarországi székhelyű biztosító ZRt.

ª 35 biztosítóegyesület; ª 13 tagállami biztosító létesített fióktelepet hazánkban; ª Határon átnyúló szolgáltatás formájában végzendő biztosítási tevékenység jellemzői: FA biztosításközvetítők által nyitott fióktelepek száma 9; FA határon átnyúló biztosításközvetítők száma 1300. ª A piacvezető az Allianz (19,7 %), második helyen a Generali-Providencia áll (14,9%), harmadik az ING Biztosító Zrt. (13%). 2008.09.08.


48


Életbiztosítások súlya a biztosítók összbevételében

Forrás: MABISZ 2008.09.08.


49


3. Biztosításközvetítők ügynök - Egy adott biztosítót képviselnek

alkusz (bróker) - független biztosítás közvetítő szervezetek; - az ügyfél nevében járnak el;

- Mi a munkadíj? - Ki felel az okozott kárért, hibáért?

2008.09.08.


50


A biztosító vállalat működése Amivel jellemezni lehet: $Biztosítási tevékenység! @A biztosító, mint piaci szereplő! @A biztosító vállalat működése! $A biztosítás, mint szolgáltatás sajátosságai

„Biztosítás üzemgazdaságtana”

2008.09.08.


51


A biztosító, mint piaci szereplő Keresleti oldal: üJellemzői: ªaz ügyfél bitosításkötési szándéka; ªaz ügyfél szolgáltatási elvárása; ªaz ügyfél árelvárása. Kínálati oldal: üJellemzői: ªA biztosító által kínált termékek és szolgáltatások; ªBiztosítók közötti verseny (konkurencia harc). 2008.09.08.


52


Kereslet

Kínálat

Mikroökonómiai értelemben, a fogyasztó kiválasztja a lehetséges termékek közül a preferenciájának megfelelőt!

2008.09.08.


53


A biztosító egyszerűsített termelési modellje Inputok

Pénz

Biztosító

Inputok kombinálása, átalakítása; Belső, köztes szolgáltatások; Biztosítási védelem, fedezet; Vagyonkezelés

Értékesítés Termékek, szolgáltatások, kifizetések, Információk

Díjak, Információk

Ügyfelek

Erőforrások

Beszerzés

Forrás: Farny nyomán 2008.09.08.


54


Speciális inputok szerepe: 1. Biztosítási kockázat: Fátvállalja; Fátalakítja; A biztosító kockázatátalakító Fkiegyenlíti. vállalat! 2. Pénz: FTermékeladás – bevétel A biztosító - beszerzés pénzt cserél (áru – pénz – áru modell) pénzre!

2008.09.08.


55


Egyéb piaci szereplők 1. PSZÁF: üBiztosításfelügyeleti feladatokat lát el; ªúj biztosító alapítása; Engedélyezés! ªúj ágazatok művelése; ªszolvenciatőke; ªtartalék; ªbefektetések; Ellenőrzés, felügyelet! ªműködési jogszerűség; ªszemélyi és tárgyi feltételek.

2008.09.08.


56


2. MABISZ (Magyar Biztosítók Szövetsége) ªAlapítása: 1990. november 14. ªA biztosítók országos szakmai érdekképviselete; ªtagozatokat működtet; ªkoordinálja a szakmai feladatokat; ªstatisztikákat közöl a biztosítási piac teljesítményéről; 3. FBAMSZ (Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége) ªAlapítása: 1991. május; ªcélja: A független brókerek (alkuszok) képviselete. 2008.09.08.


57


További hasznos információk: •

•

2008.09.08.

Horinka Melinda-Luttenberg Zoltán: Biztosításelmélet és üzemgazdaságtan; Zavodnyik József: Biztosítási jog; Adorján Zsolt-Serfőző Györgyi-Péteri JánosZavodnyik József: Ágazati biztosítástan. Perfekt, Budapest 2005. (7. és 8. fejezetek) Magyar Biztosítók évkönyve 2008.


58



2008.09.08.


59


Kockázat és kockázatkezelés



Biztonság és kockázat Ön megvalósítás

Elismerés

Közösséghez tartozás Biztonság Fiziológiai szükségletek Maslow szükséglethierarchiája

2008.09.08.


61


A biztonság optimális foka 1. Pszichológiai és gazdasági értelemben Túlzott Nagyfokú biztonságérzet veszélyeztetettség 2. A veszély és a biztonság egyensúlya: - a biztosan tudott és a - bizonytalan ismeretek, - a kockázatok optimális jelenléte egyéni + társadalmi + gazdasági értelemben 2008.09.08.


62


A biztosítás szerepe Bizonytalanság Veszélyeztetettség Motiváció Stressz Cselekvésképtelenség

Biztonság Védettség Figyelmetlenség Eltunyulás

Kockázat Haller biztonsági mérlege

Biztosítás

2008.09.08.


63


Kockázat F Az a lehetőség, hogy a bizonytalanság kedvezőtlen, negatív következményekkel (kárral) jár. F A kár: Egy esemény kedvezőtlen kimenetele pénzben kifejezve. Anyagi veszteség F A bizonytalanság pozitív és negatív következményekkel is járhat. F A biztosítás csak a negatív hatású, kárral fenyegető kockázatot vállalja át. (pl: lottó)

2008.09.08.


64


Kockázatok rendszerezése 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Tiszta kockázat; Relatív és abszolút kockázat; Spekulációs kockázat; Aktív és passzív kockázat; Kiváltó okok alapján; Különböző gazdasági egységekhez kapcsolódó kockázatok; 7. A közvetlenül érintett személy alapján; 8. Időhorizont alapján; 9. Nagyságrend alapján; 10. Előfordulási gyakoriság alapján.

2008.09.08.


65


A modern biztosítás területe A tiszta (abszolút és relatív) kockázatok!

Személyes kockázat

- haláleset; - betegség; - munkanélküliség; - gyermeknevelés. 2008.09.08.

Vagyoni és felelősségi kockázat

- közvetlen; - közvetett (következményes)


66


Kockázatkezelés – Risk management Definíció: Az a magatartásforma és intézményi háttér, amelyet a kockázatviselők tanúsítanak, illetve amelyre támaszkodnak. Magában foglalja a kockázati helyzet elemzését, értékelését, a kockázat kezelésére irányuló konkrét döntés előkészítését és meghozatalát.

2008.09.08.


67


A kockázatkezelés folyamata

1. Veszélyforrások felismerése

2. Kockázatkezelési lehetőségek felmérése

3. Kockázatkezelési eszköz kiválasztása

4. Végrehajtás

5. Monitoring, továbbfejlesztés

2008.09.08.


68


Kockázatkezelési stratégiák 1. Kockázatelkerülés; 2. Kockázatcsökkentés: ª Preventív; ª Kárcsökkentés; 3. Kockázatáthárítás; 4. Megtartás (Önbiztosítás).

2008.09.08.


69


Kockázatkezelési lehetőségek

2008.09.08.

Magas Alacsony

Kárnagyság

Kárgyakoriság Magas

Alacsony

Elkerülni

Biztosítás

KockázatKockázatcsökkentés, megtartás

Megtartás


70


Biztosíthatóság @ Nem biztosítható: Az üzleti (spekulatív, összetett) kockázatok; @ Biztosítható: A tiszta kockázatok, az alábbi feltételekkel: ªvéletlenszerűség; ªegyértelműség; ªbecsülhetőség; ªfüggetlenség; ªgazdaságosság 2008.09.08.


71


A biztosítót körülvevő kockázatok Belső kockázat ütechnikai; üemberi.

2008.09.08.

Külső kockázat ütermészeti; üpolitikai; ügazdasági; üpiaci.


72


Biztosítástechnikai kockázat Definíció: Az a lehetőség, hogy a károk előzetesen becsült (várható) értéke, melyet a díj fejez ki, eltér (kisebb), mint a károk tényleges (utólagos, bekövetkezett) összege.

2008.09.08.


73


A biztosítástechnikai kockázat forrásai F A véletlen kockázat; F Tévedési kockázat; F Antiszelekció; F Morale hazard (érdektelenségi kockázat); F Moral hazard (erkölcsi kockázat).

2008.09.08.


74



•

2008.09.08.

Horinka Melinda-Luttenberg Zoltán: Biztosításelmélet és üzemgazdaságtan; Zavodnyik József: Biztosítási jog; Adorján Zsolt-Serfőző Györgyi-Péteri JánosZavodnyik József: Ágazati biztosítástan. Perfekt, Budapest 2005. (2. fejezet) Pénzügytan II. szöveggyűjtemény 6. fejezet.


75



2008.09.08.


76


A biztosító kockázatviselése.



A biztosító kockázatkezelése, kockázatelbírálás

F A biztosító a kockázatok elkerülése, csökkentése és a kockázatnak megfelelő díj megállapítása érdekében feltételeket szab az egyes szerződések megkötésével és díjával kapcsolatban!

2008.09.08.


78


A kockázatelbírálás fő eszközei 1. Kizárások; 2. Időbeni korlátozások; 3. Kármegelőzési és kárcsökkentési előírások; 4. Díjpótlékok és engedmények, a biztosított önrészesedése.

2008.09.08.


79


Viszontbiztosítás Célja: A már bevállalt kockázatok „felaprózása” (kockázatporlasztás), vagy a lehetséges veszteségek korlátozása. ê Kockázatok és díjak egy részének viszontbiztosítása

2008.09.08.


80


Viszontbiztosítás FCedens: direktbiztosító; FKözvetlen kapcsolat; FKockázatok és díjak egy részének továbbadása; FA nemzetközi kockázatporlasztás egyik eszköze.

2008.09.08.


81


A viszontbiztosítás formái 1. Keretszerződés: - Direkt és viszontbiztosító közötti megállapodás; - Ágazatok viszontbiztosítása kötelező jelleggel; 1. Fakultatív szerződés: - Egyedi szerződésenként van döntési lehetőség; 2008.09.08.


82


A viszontbiztosítási fedezet típusai I. Arányos viszontbiztosítási fedezet • Quota share • Surplus; II. Nem arányos viszontbiztosítási fedezet • Excess of loss (XL) kockázati; Aggregált XL; Katasztrófa XL; 2. Stop loss

2008.09.08.


83


A biztosító kockázatkezelésének eszközei FVállalati kockázatkezelési rendszer; FVállalati kockázatpolitika megfogalmazása; FA biztosító kockázatkezelésének két kiemelt területe: Biztosítástechnikai kockázat

2008.09.08.

Befektetési kockázat


84


Biztosítástechnikai kockázat kezelése F Veszélyközösségek; F Kockázatporlasztás;

1. Kockázatkiegyenlítés közösségben; 2. Kockázatkiegyenlítés az időben; 3. Viszontbiztosítás; 4. Kockázatátvállalás;

2008.09.08.


85


Példa kockázatkiegyenlítésre - Biztosítás típusa: lakásbiztosítás tűzre és elemi kárra; - Előfordulási esélye: 1 ezrelék; - Biztosító költsége: fél ezrelék; - Összes biztosított lakás: 10e db; - Átlagos biztosítási összeg: 8Mó Ft; Kérdés: Mekkora a kárszükséglet, amit a díjaknak fedeznie kell? 2008.09.08.


86



•

2008.09.08.

Horinka Melinda-Luttenberg Zoltán: Biztosításelmélet és üzemgazdaságtan; Zavodnyik József: Biztosítási jog; Adorján Zsolt-Serfőző Györgyi-Péteri JánosZavodnyik József: Ágazati biztosítástan. Perfekt, Budapest 2005. (2. és 9. fejezetek) Pénzügytan II. szöveggyűjtemény 6. fejezet.


87



2008.09.08.


88


A biztosítási díj, mint a kockázat átvállalásának ára. Biztosítás üzemgazdaságtan és pénzügyi tervezés Gál Erzsébet


Mi a biztosítás díja?

F A biztosítási díj a kockázatátvállalás, a biztosítási fedezet nyújtásának, tágabb értelemben a biztosító szolgáltatásainak ára! ára

2008.09.08.


90


A bruttó díj részei 1. Tiszta kockázati díj; 2. Biztonsági pótlék; 3. Költségpótlék; 4. Nyereségpótlék; 5. Megtakarítási díjrész; 6. Adó

2008.09.08.

Vállalkozói díjrész


91


A díjelemek és a költségek kapcsolata Költségek Kártöbblet Tartalékok tőkeköltsége

Biztonsági pótlék

Vállalati költségek

Költségpótlék

Nyereség

Nyereségpótlék

Jövőbeni lejárati kifizetések

Megtakarítási díjrész

Bruttó díj

Nettó kockázati díj

Nettó díj

Károk várható értéke

Adó 2008.09.08.

Díjak

Adó Biztosítás üzemgazdaságtan és pénzügyi tervezés

92


Díjkalkuláció F Nettó díjak számítása F F 1.

2.

2008.09.08.

kárstatisztikák alapján; Biztosításmatematikus (aktuárius); Aktuáriusok két alapelve: Veszélyközösség tagjainak száma nő károk várható értékének relatív szórása csökken; (centrális határérték-eloszlás) A véletlenszerűen bekövetkező károk összege ≈ kárstatisztikák alapján számított várható érték. (nagy számok törvénye) Biztosítás üzemgazdaságtan és pénzügyi tervezés

93


F Minimális díj elve / Ekvivalencia elve: A biztosítási díjnak fedeznie kell a biztosító kárait és költségeit! NPV (díjbevételek) = NPV (károk+költségek) F Biztosító díjszabása (tarifa táblázat); F Tarifatáblázat dimenziói: a.) Életbiztosítás: biztosított kora / biztosítás időtartama; b.) Vagyonbiztosítás: veszély nemek / kockázati körülmények; F A tarifatáblázat értékei: az egységnyi biztosítási összeg éves díja (díjtétel) 2008.09.08.


94


A tarifaköny: • Tarifatáblázat; • Módozatok és azok jellemzői; • Kizárások; • Pótdíjak; • Engedmények. A biztosító díj-költség szerkezete eltér élet- és vagyonbiztosítások esetén!

2008.09.08.


95


Díjfizetés 1. Díjkategóriák a.) Adott szerződésállományhoz tartozó éves állománydíj; b.) Kiszámlázott díj; c.) Adott időszakra eső megszolgált és befolyt díj; 2. Díjfizetés gyakorisága a.) egyszeres díjfizetés; b.) rendszeres díjfizetésű (folyamatos); (első díj befizetése) 2008.09.08.


96


3. Díjfizetési módok ü Banki átutalás; ü Csoportos beszedés; ü Inkasszó; ü Postautalvány; ü Készpénzdíj; ü Bankkártya; (díjfizetési kedvezmények, késedelem a biztosítási díjban, díjfizetés halasztása) 2008.09.08.


97


4. A díj idődimenziója

Díjfizetési időszak kezdete

Kár bekövetkezése

Díjfizetési időszak vége

Hozam

- A biztosítási összeg értékállóságának kérdése (indexálás); - Az éves díjemelés opcionális; -Technikai kamat kérdése; 2008.09.08.


98


Életbiztosítási díjkalkuláció 1. Mortality table – halandósági táblázat - 1x : adott populációból az egyes koréveket megérők aránya; - dx = 1x-1x-1 : adott korévben elhunytak száma; - qx = dx / 1x : adott korévben a halálozási valószínűség; - px = 11- qx : adott korévben a túlélési valószínűség

2008.09.08.


99


FHalandósági táblázat készíthető

népesség egészére (néphalandósági tábla)

2008.09.08.

szűkített részpopulációra (szelekciós tábla)


100


A biztosítási díj értelmezési lehetőségei 1. Biztosításmatematikai szemlélet Adott módozat összes biztosítottja által befizetett díjakból a veszélyközösség egészére számítják és képezik a díjtartalékot. Közös tartalék szolgáltatások finanszírozása

2008.09.08.


101


2. Közgazdasági felfogás ü A biztosítási díjban és összegben megkülönbözteti: kockázati rész A biztosítási összeg és az addig felhalmozódott tőke közötti mindenkori rés haláleseti biztosításának folyamatosan változó díja.

2008.09.08.

megtakarítási rész Egyéni díjtartalék. A szerződés visszavásárlási (tőke) értékét növeli folyamatosan. Lejáratkori szolgáltatás díja.


102

MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR A biztosítási díj elemei a közgazdasági felfogás szerint a unit linked biztosítás példáján bemutatva

Költségrész

B i z t o s í t á s i

Megtakarítási díjrész

Biztosító költségeinek és kockázati kifizetéseinek forrása

Haláleseti kifizetés halál esetén

Befektetési alapok

Lejárati kifizetés a tartam végén

d í j

2008.09.08.


103 103


Az életbiztosítások további jellemzői 1. F

Technikai kamat A hagyományos életbiztosítások díjkalkulációjában a NPV számítására alkalmazott kamatláb; F A biztosító által minimálisként garantált kamatláb; 2. A biztosítási díj fajtái F Azonos összegű a teljes időtartamra (level premium); F Változó, évente megújuló (renewable); F Rugalmasan választható összegű; 3. Fizetés módja F Egyszeri vagy rendszeres 4. Költségtartalom F Általában 5-25 %; Fdrága befektetési forrás 2008.09.08.


104


Pl: tűzbiztosítás 1. lépés: ü statisztikák felhasználása; ü szokásos károkhoz tartozó kockázati díj meghatározása; 2. lépés: ü nagykárok díjtétele; ü trendpótlék; ü általános biztonsági pótlék; 2008.09.08.


Biztosítás nettó díja

Vagyonbiztosítások díjkalkulációja

105


Nettó díj + költségpótlék; + nyereségpótlék; + adók Bruttó díj (alapdíj) választott önrész

Módosító tényezők

egyéb pótlékok

Költségtartalom kb. 20-35 % vagyonbiztosítások esetében. 2008.09.08.


106


@ nem Rt. formájában működő biztosítók kínálják ügyfeleiknek; @ hozam - ráfordítás kalkulált összege hozam - ráfordítás tényleges összege

Kettő különbözetéből

Nyereségrészesedés

Típusai: 1. Többlethozam visszatérítés; 2. Halálozási nyereség; Díjvisszatérítés vagy fedezetnövelés formájában 3. Költségnyereség; 2008.09.08.


107


A biztosítási díj adótartalma F Forgalmi adó tartalom szerepe; F Adókedvezmények szerepe; F SZJA kedvezmény mértéke és formája jelenleg: üAdott évben fizetett biztosítási díj 20%-a, maximum évi 100,000 Ft (keretösszeg) – Jövedelemkorlát: • 3 400 000 Ft éves jövedelemig lehet igénybe venni • 3 400 000 - 3 900 000 Ft között: 100 ezer forint csökkentve a 3 400 000 forint feletti összes jövedelem 20 százalékával

2008.09.08.


108



• •

2008.09.08.

Horinka Melinda-Luttenberg Zoltán: Biztosításelmélet és üzemgazdaságtan; Zavodnyik József: Biztosítási jog; Adorján Zsolt-Serfőző Györgyi-Péteri János-Zavodnyik József: Ágazati biztosítástan. Perfekt, Budapest 2005. (6. és 11. fejezetek) Pénzügytan II. szöveggyűjtemény 6. fejezet. SZJA törvény


109



2008.09.08.


110


Biztosításgazdaságtan: A biztosítók pénzügyei és befektetései. Biztosítás üzemgazdaságtan és pénzügyi tervezés Gál Erzsébet


A biztosítástechnikai tartalék szerepe F A biztosítási díj a kockázatátvállalás, a biztosítási fedezet nyújtásának, tágabb értelemben a biztosító szolgáltatásainak ára; ára F A díj fontos tulajdonsága pénzügyi szempontból: idődimenzió idődimenzió! ê Díj tartalékolása, befektetése! Az időbeni kockázatkiegyenlítés és a folyamatos likviditás biztosítása érdekében! 2008.09.08.


112


A biztosítástechnikai tartalék felhasználása 1. Feloldás (kifizetés) vagy 2. Tartalék képzés vagy 3. Feloldás (nyereségnövelés) ê Cél: A tartalékolás optimális mértékének meghatározása! Keresztszubvenció tilos! 2008.09.08.


113


Biztosítástechnikai tartalékok csoportosítása 1. Meg nem szolgált díjak tartaléka; 2. Matematikai tartalékok: ü életbiztosítási díjtartalék, ü betegségbiztosítási díjtartalék, ü balesetbiztosítási járadéktartalék; ü felelősségbiztosítási járadéktartalék; 3. Függőkár – tartalékok: ü Bekövetkezett és bejelentett károk (tételes); ü bekövetkezett, de még be nem jelentett károk (IBNR); 4. Eredménytől függő díj-visszatérítési tartalék; 2008.09.08.


114


5. Az eredménytől független díj-visszatérítési tartalék; 6. Káringadozási tartalék; 7. Nagy károk tartaléka; 8. Törlési tartalék; 9. Befektetési egységhez kötött (unit-linked) életbiztosítási tartalék; 10. Egyéb biztosítástechnikai tartalék.

2008.09.08.


115


Biztosítástechnikai tartalékok tipizálása 1. Díjátviteli tartalék (meg nem szolgált díj tartalék); F Csökkentő tétel: az előző éviből időközben esedékessé vált díj; F Növelő tétel: befizetett, de a következő évet illető díj; ê Időbeli elhatárolás! 2008.09.08.


116


Példa: @ Májusban megkötünk egy szerződést, melynek díja havi 5.000,- Ft. A választott díj fizetési mód az éves díj fizetés, a kapcsolódó kedvezmények miatt. 6 Év végén mennyi kerül a biztosító díjátviteli tartalékába? Megoldás: Díj egy teljes évre: 12*5.000,-Ft = 60.000,- Ft Május-december: 8 hónap Megszolgált díj = 8*5.000,-Ft = 40.000,- Ft Tartalékba kerül: 60e Ft – 40e Ft = 20.000,- Ft 2008.09.08.


117


2. IBNR (Incurred But Not Reported) tartalék (megtörtént, de még be nem jelentett) 3. Tételes kártartalék ê F További tartalékok a káringadozások különböző nevesített eseteire! (Biztosítási törvény 117. §); F Egyes ágazatok tartalékai elkülönítetten kezelendőek! 2008.09.08.


118


Szolvencia F A szolvenciatőke-követelményeket és számítási módjukat a Biztosítási törvény határozza meg; F Célja a megfelelő szavatoló tőke rendelkezésre állása + ügyfélvédelem; ê Pénzügyi biztonság; Biztosító vagyonvesztése esetére (befektetési veszteség)

2008.09.08.


119


Minimális szavatoló tőke ü biztosítási áganként különbözik; ü összeadódik; ü értékét növelő tényezők; ü értékét csökkentő elemek;

2008.09.08.

Biztonsági tőke üA minimális szavatoló tőke 1/3 része; üBiztosítási áganként, ágazatonként, biztosító típusonként meghatározott abszolút összeg; üMinimum összeg alapításhoz!


120


A biztosító befektetései Tartalék Biztosítási díj Befektetés

Befektetésekre érvényes követelmények: ªbiztonság; ªhozam; ªlikviditás; ªértékesítés ösztönzés. 2008.09.08.


121


Befektetések szabályozása F A Bit. szabályozza; F A szabályozás a befektetési kockázat alapján lett kialakítva; F Megfeleltetési szabályok: 1. Elégséges tartalékolás elve 2. Tartalékfedezeti egyezőség elve

2008.09.08.


122


Befektetések kezelése 1. Eszköz-forrás Menedzsment F kongruencia 2. Cash Menedzsment Angolszász befektetési kultúra ªrészvények; ªrészesedések; ªbefektetési alapok; ªderivatívumok;

2008.09.08.

Német konzervatív befektetési kultúra ªfix kamatozású eszközök; ªbankbetét; ªkötvény;


123


A biztosító éves beszámolójának alapelvei 1. A vállalt kockázatnak megfelelő szintű és mértékű biztosítástechnikai tartalék képzése, valamint helyes kockázatvállalási politika; 2. Tartalék / fedezet megfelelés; 3. Szolvenciatőke-követelmény;

2008.09.08.


124


Sematikus mérleg Eszközök

2008.09.08.

Források

Működést szolgáló eszközök

Tőke

Befektetések

Biztosítástechnikai tartalék

Követelések

Kötelezettségek


125


Az eredmény szintjei Bruttó díjbevétel - Viszontbiztosítási díj; ± Díjátviteli tartalék változása; - Biztosítási szolgáltatások; ± Kártartalékok változása; - Költségek Technikai eredmény ± Pénzügyi eredmény Adózás előtti eredmény - Adó; - Osztalék; Mérleg szerinti eredmény 2008.09.08.


126


Költségek típusai Szerzési költség

Állományköltség

FA A megkülönböztetés célja a szerzési költség eredményre gyakorolt hatásának elkülöníthetősége a meglévő szerződésállomány költségeitől; FA költségek költségviselőkre felosztása; FKeresztfinanszírozás jogszabályi tiltása.

2008.09.08.


127


A jutalék és szerepe FA jutalék a biztosításközvetítés díja; FAz éves állománydíj meghatározott százaléka; F MLM rendszerben az egyes feljebb lévő szinteken fizetett vezetői jutalék a szuperjutalék; FKifizetett jutalék Megszolgált jutalék; F A szerződés törlése esetén a meg nem szolgált jutalékot vissza kell fizetni;

2008.09.08.


128


Alapvető jutalékrendszerek Jutalékfizetés alapja

2008.09.08.

Befolyt díjra

Állománydíjra

Csak szerzési

Nagy a visszaírási Elsősorban vagyonbiztosításban kockázat

Szerzési és fenntartási

A visszaírási prob- Főként léma a jutalék helyes életbiztosításban, mértékével elkerül- van csalási hető. kockázata


129



•

2008.09.08.

Horinka Melinda-Luttenberg Zoltán: Biztosításelmélet és üzemgazdaságtan; Zavodnyik József: Biztosítási jog; Adorján Zsolt-Serfőző Györgyi-Péteri János-Zavodnyik József: Ágazati biztosítástan. Perfekt, Budapest 2005. (11. fejezet) Pénzügytan II. szöveggyűjtemény 6. fejezet.


130



2008.09.08.


131


Nem életbiztosítások


2008.09.08.


132


A nem személybiztosítási ág a biztosítások rendszerében F A vagyon jellegű biztosítások alapgondolata; F Törvényi szabályozása: ê 1. 1959. évi IV. tv. A Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről (Ptk.), ezen belül a XLV. fejezet; 2. 2003. évi LX. törvény a biztosításokról és a biztosítási tevékenységről (Bit.) 2008.09.08. 2008.11.17.

Gál Erzsébet Biztosítás - Biztosítás üzemgazdaságtan üzemgazdaságtan és pénzügyi és pénzügyi tervezéstervezés

133


A biztosítások csoportosítása A Ptk. alapján 1. Önkéntes 2. Kötelező biztosítások I. 1. 2. 3. 4.

Biztosítási fajták szerint!

A Bit. alapján 1. Nem életbiztosítások 2. Életbiztosítás Biztosítási ágak szerint!

Vagyonbiztosítás Felelősségbiztosítás Életbiztosítás Balesetbiztosítás II. Biztosítás tárgya szerint!

2008.09.08. 2008.11.17.


134


Vagyonbiztosítás Fogalma: F Előre nem látható, de a jövőben valószínűsíthető események; F Az esemény kárt okoz (vagyoni hátrány); F Mértéke pénzben kifejezhető; A biztosító kötelezettségei: ü A kárt megelőző állapot helyreállítási költségeinek megtérítése; ü Kártérítési kötelezettség, mindig pénzben. ü Nem vezethet gazdasági előnyökhöz. 2008.09.08. 2008.11.17.


135


A vagyonbiztosítások célja 1. Vagyontárgyak és immateriális javak részleges vagy teljes megsemmisüléséből eredő anyagi károk fedezése; 2. Nem várt kiadások fedezése; 3. Kieső jövedelem, hozam pótlása.

1. és 3. csoport : Kárbiztosítások! 2. csoport: Felelősségbiztosítások, jogvédelmi biztosítások!

2008.09.08. 2008.11.17.


136


Mi az ami biztosítható? F Hatása negatív (veszteséget okoz); F Véletlenszerű; F Statisztikai és valószínűségi módszerekkel kalkulálható a kár nagysága;

2008.09.08. 2008.11.17.


137


Vagyonbiztosítások rendszere 1. Vagyontárgyak F Pénzben kifejezhető értéke van; F Lehet egy adott vagyontárgy, vagy vagyontárgycsoport; 2. Vagyoni jellegű követelések F Események, melyek nem kapcsolódnak vagyontárgyakhoz, de vagyoni hátrányt okoznak; F Pl. jogvédelmi biztosítás. 3. Többletkiadás, többlet ráfordítás 4. Várható nyereség

2008.09.08. 2008.11.17.


138


Vagyonbiztosítások csoportosítása I. Kockázatvállalás jellege szerint 1. Veszély nemenkénti (named perils); 2. All risk biztosítások II. Alap és kiegészítő biztosítások F FLEXA (Fire, Lightning, Explosion, Aircraft, Damage) III. Biztosítási védelem tartalma szerint F Határozatlan, határozott 2008.09.08. 2008.11.17.


139


Egyes veszély nemek biztosítása Tűzkár A nem rendeltetési helyén keletkező, nyílt lánggal égő tűz által okozott károk megtérítését vállalja a biztosító; ü Kizárások; ü Ipari biztosítások. 2. Elemi károk ü Olyan károsító tényezők, melyek kizárólag a környezeti hatások miatt, az emberi tevékenységtől függetlenül következnek be. ü Földrengés, földcsuszamlás, föld és kőomlás, vihar, árvíz, jégeső, fagy. 1. ü

2008.09.08. 2008.11.17.


140


2. Betöréses lopás és rablás FVagyontárgyak jogtalan eltulajdonításából eredő károk;

A. Rablás F Btk. definíciója szerint: „Személy elleni fizikai erőszak vagy azzal való fenyegetés.”

2008.09.08. 2008.11.17.

B. Betöréses lopás F Nem azonos a Btk. Szerinti definícióval: „Dolog elleni erőszak alkalmazása.” F Minden biztosítási szerződés külön tartalmazza a dolog elleni erőszak definícióját.


141


Betöréses lopás további jellemzői: 1. A biztosítási szerződés a szerződéses összegtől függetlenül külön limitet tartalmaz a betöréses lopásra; 2. A limit nagysága függ a betörésvédelmi intézkedésektől; 3. Az intézkedés mértéke függ a vagyontárgy értékétől és jellegétől; 4. Betörés elleni védelem fő elemei; 5. Biztosítói kárrendezés legkritikusabb területei.

2008.09.08. 2008.11.17.


142


Egyéb károk, speciális esetek 1. 2. 3. 4.

2008.09.08. 2008.11.17.

Vezetékes víz által okozott károk; Technológiai csővezeték törése; Villámcsapás, villám másodlagos hatása; Üvegtörés


143


Gépjármű--felelősségbiztosítás Gépjármű története 1. 1959. FKötelező biztosítási kötelezettség; FNem terjedt ki az állami szervek, intézmények, vállalatok és társadalmi szervek birtokában lévő járművekre; FÁllami Biztosító rendezte a kárfelmérést; 2. 1970. FBalesetek számának dinamikus növekedése; FKiterjesztették a biztosítási kötelezettséget mindenkire; FKik voltak kivételek? 2008.09.08. 2008.11.17.


144


3. 1982. FA biztosítási díj beépül a benzin árába; FRendszer előnyei, hátrányai; FAz eladott benzin mértékének megfelelő díjat a forgalmazó utalta át az Állami Biztosítónak, majd 1986-tól a Hungária Biztosítónak; FPótlólagos fedezet az állami költségvetésből; 4. 1991. FBevezették a szerződéskötési kötelezettséget hat biztosítóval; FA biztosítási díj minden biztosítóra nézve egységes volt; 2008.09.08. 2008.11.17.


145


5. 1998. Fdíj liberalizáció; Feltérés mértékei az évek függvényében 6. A jelenleg hatályos rendelet F az EU csatlakozást követően született meg. (hatályos 2004. július 1-től)

2008.09.08. 2008.11.17.


146


Gépjármű felelősségbiztosítás jellemzői 1. A szerződő a jármű üzemben tartója (köteles biztosítást kötni), 2. Biztosított a jármű üzemben tartója, és a jármű mindenkori vezetője; 3. A biztosítási díjjal kapcsolatos tudnivalók (díj nemfizetés, díjfizetés kezdő napja, díjfizetés elmulasztásának következményei) 4. A szerződés megszűnésének esetei, a szerződés szüneteltetése; 5. A biztosított bejelentési kötelezettsége (8 nap, 15 nap); 6. A károsult bejelentési kötelezettsége (30 nap) 2008.09.08. 2008.11.17.


147


A biztosító kockázatvállalásának terjedelem 1. Területi hatály, limitek. F vagyoni károk max. 500 millió forint / káresemény, F személyi sérülés max. 1.250 millió forint / káresemény, (személyenként max. 300 millió forint) F Magyarország +Zöldkártya Egyezmény országai + Nemzeti Iroda szerződő felei. 2. Kizárás lehetőségei 3. Visszkereset lehetőségei 4. Kárrendezés módja

2008.09.08. 2008.11.17.


148


A kártalanítási számla F Garancia alap; F A biztosítók befizetési kötelezettsége a díjbevétel arányában; F Mire használják fel? F A számlát a MABISZ kezeli.

2008.09.08. 2008.11.17.


149


Zöldkártya egyezmény FKülföldiek által okozott károk fedezésére; F1952-ben jött létre; FValamennyi Európai ország tagja, ahol elő van írva biztosítási kötelezettség; FKiegészítő egyezménye: Rendszám Egyezmény; Egyezmény Biztosítás fennállását a rendszám és az államjelzés igazolja!

2008.09.08. 2008.11.17.


150


Bonus--Malus rendszer Bonus FCélja, hogy a biztosított is érdekelt legyen a károk megelőzésében; F1 alapdíjtétel + 10 bónusz + 4 malus osztály; FKezdetben: bonus osztályok: 5% díjkedvezményt a malus osztályok 15, 35, 50 és 100% pótdíjat jelentettek; FMa az új belépő mindig A0-as osztállyal kezd; FMegfigyelési időszakok: július 1. - június 30. január 1-től módosul az éves díj; FMinden előny és hátrány a szerződő személyhez fűződik, a vezetőtől függetlenül; FA megszerzett besorolás megmarad 2 évig, azonos kategóriájú járműre; (kivétel !) 2008.09.08. 2008.11.17.


151


Besorolások közötti mozgás A. Személygépkocsi és motorkerékpár F 1 kárkifizetés: 2 osztály F 2 kárkifizetés: 4 osztály F 3 kárkifizetés: 6 osztály

B. Egyéb járművek F Minden kár egy fokozattal rontja a besorolást;

Rontás F Ha nincs kár, egy fokozat javulás minden megfigyelési időszak végén van.

A díjváltozás további feltétele, hogy a megfigyelési időszakban Legalább 9 hónapig legyen érvényes biztosítási szerződés. 2008.09.08. 2008.11.17.


152


Casco FCélja: Elemi károk, ún. saját hibás töréskárok, járműlopások; FÖnkéntes biztosítás; FMinden biztosító saját terméket alakít ki; FBiztosított a jármű tulajdonosa, balesetbiztosításban a jármű utasa(i); FAlapbiztosítás: törés, elemi kár, (balesetbiztosítás) FKiegészítő biztosítás: lopás, rablás, poggyászbiztosítás, stb. FKizárások, mentesülések; FÖnrész szerepe. 2008.09.08. 2008.11.17.


153


Köszönöm a figyelmet!

2008.09.08. 2008.11.17.


154

Biztosítás üzemgazdaságtan és pénzügyi tervezés

Recommend Documents