BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM AZ ORSZÁGSPECIFIKUS AJÁNLÁSOK TAGÁLLAMONKÉNTI VÉGREHAJTÁSA TERÉN ELÉRT EREDMÉNYEK ÁTTEKINTÉSE

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 30.4.2014 SWD(2013) 800 final/2

CORRIGENDUM Annule et remplace le document SWD(2013) 800 final du 13.11.2013 Concerne toutes les versions linguistiques (correction du paragraphe 2 de la partie Chypre et du dernier paragraphe de la partie UK)

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM AZ ORSZÁGSPECIFIKUS AJÁNLÁSOK TAGÁLLAMONKÉNTI VÉGREHAJTÁSA TERÉN ELÉRT EREDMÉNYEK ÁTTEKINTÉSE amely a következő dokumentumot kíséri A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A 2014. évi éves növekedési jelentés

{COM(2013) 800 final}

HU

HU

Bevezetés Jelen szolgálati munkadokumentum időközi áttekintést nyújt az országspecifikus ajánlások végrehajtásának állapotáról az egyes tagállamokban és az eurózóna egészében. Az áttekintés számba veszi az elmúlt három év során elért előrelépéseket, bemutatva az európai szemeszter folyamata során vállalt legfontosabb reformintézkedéseket, kiemelve a végrehajtásban megmutatkozó hiányosságokat a legutóbbi, 2013-ban tett ajánlások fényében. Figyelembe véve azt, hogy a legfontosabb kihívásoknak természetesen nem lehet egyetlen év alatt megfelelni, jelen áttekintés időrendi sorrendben mutatja be a reformtörekvéseket. Jelen elemzés előzetes és technikai jellegű értékelést tartalmaz. A Bizottság a nemzeti programok alapján és a makrogazdasági egyensúlyhiány esetén követendő eljárás keretében végrehajtott részletes vizsgálatok figyelembevételével a 2014. évi országspecifikus ajánlásokat tartalmazó csomagban fogja előterjeszteni végleges értékelését. A jelentés a gazdasági kiigazítási programot végrehajtó tagállamokat (EL, IE, PT, CY, RO) is vizsgálja, bár a program végrehajtásán kívül ezen országok számára nincsenek külön országspecifikus ajánlások. A támogatási programban részesülő euróövezeti országok tekintetében a kettes csomag hatálybalépése óta nem alkalmazandók a Stabilitási és Növekedési Paktum egyes nyomonkövetési és jelentéstételi kötelezettségei, valamint felfüggesztésre került az európai szemeszter szerinti legtöbb kötelezettség. Annak ellenére, hogy Horvátország nem kapott hivatalos országspecifikus ajánlást, a jelentés a jelenlegi horvát helyzetet is értékeli.

2

BELGIUM

Államháztartás: A megtett költségvetési erőfeszítések ellenére a magas adósságszint miatt Belgium költségvetési pozíciója továbbra is kihívást jelent. Bár a hiány 2010 óta fokozatosan csökkent, a Szerződésekben meghatározott, a GDP 3 %-át kitevő küszöbérték fölött maradt. 2013 tekintetében Belgium további intézkedések megtételét vállalta. A 2011 végén megkezdett nyugdíjreform – amelyet az aktív időskorhoz kapcsolódó intézkedések támasztanak alá – szigorította a munkaerőpiacról való korai kilépéssel és a korengedményes nyugdíjba vonulással összefüggő, életkorra és munkában eltöltött időre vonatkozó minimumkövetelményeket, és megerősítette a munkában töltött időszak meghosszabbítására irányuló pénzügyi ösztönzőket. A kihívás jelentőségére tekintettel további intézkedések és reformok tűnnek szükségesnek az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságának megőrzéséhez. Nem egyértelmű, hogy a tartós ápolás-gondozásra vonatkozó közösségi új hatáskörök hogyan javítják a költséghatékonyságot. Pénzügyi szektor: Belgium a leggyengébb bankok feltőkésítése és a pénzügyi szektor felügyeleti keretének reformja révén tett intézkedéseket a bankszektor stabilizálására. Mindazonáltal egyes bankok pénzügyi helyzete – bár javul – további nyomon követést igényel, különösen az állam függő kötelezettségeinek magas szintje ismeretében. Növekedés és versenyképesség: Belgium a versenyhatóság megerősítésével, valamint az energia- és távközlési ágazatban végrehajtott szabályozási intervencióval lépéseket tett az inflációs nyomás visszafogására. Ennek eredményeként csökkentek az energiaárak és a távközlési szolgáltatások árai, és az általános infláció a szomszédos országokban jellemző szintek alá esett vissza. Azonban további strukturális intézkedésekre van szükség, különösen a kiskereskedelmi és a szakmai szolgáltatások terén. Belgium tett intézkedéseket a kiszélesedett bérszakadék csökkentésére. 2013 és 2014 tekintetében a reálbérek befagyasztására került sor és fokozták a munkáltatók által fizetendő társadalombiztosítási járulékok lineáris és célzott csökkentését. A bérmegállapítási mechanizmusokra irányuló, a bérek és a termelékenység jövőbeli szétválasztásának elkerülését célzó reformok elakadtak. Bár a kutatási és innovációs rendszer erősségei részben ellensúlyozták a költségek romló versenyképességét, Belgiumnak előnyére válna az innovációs alap szélesítése és a magasan képzett szakemberek rendelkezésre állásának javítása, valamint a vállalkozások támogatása. Tekintettel arra, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó előrejelzések változatlanul a célszint fölött vannak, Belgiumnak ambiciózusabb szakpolitikákat kell megvalósítania mindenekelőtt a közlekedési és az építési szektorban, többek között a különböző illetékes szervekre vonatkozó hatékony belső munkamegosztás révén. Foglalkoztatás- és szociálpolitika: Bár nem került sor jelentősebb elmozdulásra a munkát terhelő adók felől a kevésbé növekedéstorzító adók felé, az adóterheket célzott intézkedésekkel csökkentették és számos intézkedést tettek a munkaerőpiac működésének javítására. A munkanélküliségi ellátások rendszerének reformja felgyorsítja az ellátások szintjének fokozatos csökkentését. Intézkedések történtek a gyakornoki és az egész életen át tartó tanulási lehetőségek fokozására. Szükség van az oktatási és képzési eredmények és a munkaerő-piaci igények összehangolásának alaposabb átgondolására. Tovább kell javítani a munkaerő régiók közötti mobilitását. Konkrét intézkedésekre van szükség a növekvő ifjúsági

3

munkanélküliség kezeléséhez, valamint a migrációs háttérrel rendelkezők munkaerő-piaci és szociális integrációjához.

4

BULGÁRIA

Államháztartás: Bulgária jelentős intézkedéseket tett az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságának biztosítása érdekében. 2011-ben megszüntette a túlzott hiányt és 2012ben strukturális értelemben elérte a GDP 0,5 %-ában meghatározott középtávú költségvetési célt. A GDP kevesebb mint 20 %-át kitevő mértékkel Bulgária államadóssága a legalacsonyabbak között van az Unióban. Bulgária az elmúlt években jelentősen megerősítette költségvetési keretét, ami hozzájárult a költségvetési fegyelem fenntartásához és fokozta a költségvetési politika hitelességét. A bevételi oldalon az adózási morál és az adóigazgatás hatékonysága még mindig kihívást jelent Bulgáriában. A nyugdíjreform terén Bulgária pozitív lépéseket tett, de a munkaerőpiacról való korai visszavonulás ösztönzőinek visszaszorítása érdekében további intézkedésekre van szükség. Még hiányoznak a rokkantságinyugdíjrendszerrel való visszaélés korlátozását célzó konkrét lépések. Az egészségügyben az adminisztratív kapacitás hiánya hátráltatja a reformokat. Növekedés és versenyképesség: Megtörtént a közbeszerzési jogszabályok reformja, de az igazgatási kapacitás növelése és a szabályok érvényesítése érdekében további fejlesztésekre van szükség. A késedelmes fizetésre vonatkozó szabályok közelmúltbeli módosítása összességében javítja az üzleti környezetet, és hasonló hatása lenne a fizetésképtelenségi eljárások tervezett reformjának is, amelyet a kormánynak még végre kell hajtania. Bulgáriának további előrelépést kell tennie igazságügyi rendszerének reformja terén. Az ország közlekedési infrastruktúrája fejlődött az elmúlt évek során, de a hatékonyság fokozásának még bőven vannak lehetőségei. Ugyanez vonatkozik a vízellátási és a hulladékgazdálkodási szektorra. Ezzel összefüggésben Bulgáriának fokoznia kell a megfelelő szabályozási testületek igazgatási kapacitását. A bolgár energiaszektorban jelentős reformokra van szükség ahhoz, hogy összhangba kerüljön a belső energiapiaccal és hatékonysága javuljon. Foglalkoztatás- és szociálpolitika: Bulgáriában gondot okoz az átlag alatti és csökkenő foglalkoztatás, továbbá a régiók és a népesség egyes csoportjai között a munkanélküliség tekintetében mutatkozó különbségek. Reformokra van szükség a foglalkoztatási szolgálatok hatékonyságának fokozásához és az ifjúsági foglalkoztatás növelését célzó hatékony intézkedések végrehajtásához. Javítani kell az oktatási rendszer általános minőségét és hatékonyságát. A reformokat előkészítették, de elfogadásuk és megvalósításuk késedelmet szenved. A társadalombiztosítási járulékfizetés alsó küszöbértékei tekintetében a kormány lépéseket tett azok hatásainak korlátozására, de ezek az erőfeszítések a rendszer átfogóbb felülvizsgálatával elakadtak.

5

CSEH KÖZTÁRSASÁG

Államháztartás: A Cseh Köztársaság lépéseket tett, hogy 2013-ig megszüntesse a fennálló túlzott államháztartási hiányt. További erőfeszítésekre van azonban szükség a költségvetési konszolidáció minőségének kezeléséhez. Mindenekelőtt a növekedésösztönző kiadások, például az állami beruházások, 2010 és 2012 között összességében jelentősen csökkentek. Ez a strukturális alapok forrásainak alacsony mértékű felhasználásával együtt kockázatot jelent a hosszú távú növekedési kilátások szempontjából. Összességében korlátozott előrelépést sikerült elérni az állami kiadások hatékonyságának fokozása terén. Reformokat fogadtak el az adózási morál és az adóbeszedés javítása érdekében, de az egyablakos beszedési rendszer késedelmet szenved és nem aknázták ki teljes mértékben az adófizetés magas adminisztratív terheinek csökkentésében rejlő lehetőségeket. Emelkedtek egyes közvetett adók, így a héa és a jövedéki adók. Azonban van még mozgástér a munkaerő megadóztatása felől a növekedés szempontjából kevésbé hátrányos területek felé való elmozdulásra, valamint a munkavállalók és az önfoglalkoztatók kezelése közötti különbségek további csökkentése terén. A nyugdíjrendszer 2011. évi reformja javította az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságát, de további lépésekre van szükség. Növekedés és versenyképesség: A cseh vállalkozások számára változatlanul problémát jelent a közigazgatás alacsony hatékonysága. A cseh hatóságok tettek intézkedéseket a korrupció leküzdésére és elfogadtak két egymást követő korrupcióellenes stratégiát. Ezek végrehajtása azonban nem volt kellően hatékony: egyes intézkedéseket csak részben hajtottak végre, például a közbeszerzési törvény tekintetében, míg mások függőben vannak, például a régóta várt közalkalmazotti törvény. A Cseh Köztársaság hosszú távú versenyképessége szempontjából alapvető a kötelező oktatás és a felsőoktatás minőségének javítása. Bár folyamatban van néhány – az Unió által finanszírozott – intézkedés a kötelező oktatás területén, a felsőoktatási reform terén nem sikerült előrelépni. Foglalkoztatás- és szociálpolitika: Bár széles körben elismerték, hogy a kisgyermekes nők és a hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci részvétele elmarad az optimálistól, ennek kezelésére eddig csak korlátozott intézkedések történtek. A kormány gyermekgondozási szolgáltatások nyújtására vonatkozó új törvényre irányuló javaslata, valamint a szolgáltatásnyújtók és az érintett családok számára biztosítandó adókedvezmények a jó irányba tett lépést jelentenek, de ezek csak részleges válasznak tekinthetők. 2011-ben elfogadták a munkaügyi hivatalokra vonatkozó reformot, amelynek végrehajtása folyamatban van. Még nem látható, hogy a végrehajtott intézkedések elegendőek-e annak biztosításához, hogy a megfelelő személyzettel és eszközökkel ellátott munkaügyi hivatalok hatékony és célzott segítséget tudnak-e nyújtani a munkakereséshez.

6

DÁNIA

Államháztartás: Dánia költségvetési hiánya 2013-ban várhatóan a GDP 1,7 %-ára esik vissza. A dán államháztartás pozitív kilátásai részben egyszeri intézkedésekkel magyarázhatók, és rámutatnak egy olyan prudens költségvetési politika fontosságára, amely túlmegy a túlzotthiány-eljárás horizontján, a dán gazdaságpolitikába vetett bizalom megőrzése és a népesség elöregedéséhez kapcsolódó költségek kezelése érdekében. Pénzügyi szektor: A dán háztartások magas adósságállománya által a pénzügyi stabilitásra gyakorolt kockázatok visszafogottnak tűnnek. Az elmúlt évben a kormány és a pénzügyi szektor intézkedéseket vezetett be, amelyek a jó irányba tett lépésnek tekinthetők. Szoros ellenőrzésre van azonban szükség annak biztosításához, hogy a kívánt hatással járjanak. Eddig nem mérlegeltek olyan változtatásokat, amelyek a torzulások csökkentésére és a vagyonadózás anticiklikus jellemzőinek erősítésére irányulnak. Növekedés és versenyképesség: A gyenge belföldi verseny következtében magas a szolgáltatások és áruk felára Dániában. A kormány 2012-ben megfelelő intézkedéseket tartalmazó versenycsomagot fogadott el. Emellett a termelékenységgel foglalkozó bizottság jelenleg elemzi a dán gazdaság gyenge termelékenységnövekedését és a dán szolgáltatási szektort jellemző verseny szuboptimális szintjének esetleges hatásait. Az eredmények 2013 vége előtt várhatók és ezt követően megfelelő szakpolitikai intézkedéseket kell tenni. Foglalkoztatás- és szociálpolitika: Dánia a hosszú távú munkaerő-kínálat növelése érdekében fontos reformokat hajtott végre a korai nyugdíjba vonulásra, a rokkantsági nyugdíjra és a támogatott foglalkoztatási rendszerekre (a rugalmas munkahely rendszere) vonatkozóan. További erőfeszítésekre van szükség azonban a munkaerőpiac peremére szorult emberek – például az alacsony képzettségűek, a csökkent munkaképességű vagy migráns háttérrel rendelkező személyek – foglalkoztathatóságának érdekében. A dán kormány tett intézkedéseket a helyzet javítására, különösen az aktív munkaerő-piaci intézkedések képzési és oktatási elemeinek megerősítése révén, ami előnyt jelenthet az említett csoportok számára. Két szakértői bizottságot hoztak létre az aktív munkaerő-piaci intézkedéseknek a biztosított és a nem biztosított munkavállalók szempontjából történő javítása céljából. Elfogadták az alapfokú és alsó középfokú oktatási rendszer reformját, amelyet a 2014–2015-ös iskolaévben hajtanak végre. Előterjesztették a szakoktatási és szakképzési rendszer reformjára irányuló javaslatot is, amely a tervek szerint 2015 augusztusában lépne hatályba. Folyamatban van a felsőfokú oktatási rendszer reformja.

7

NÉMETORSZÁG

Államháztartás: A 2009-ben és 2010-ben a GDP 3 %-át meghaladó hiányt követően Németországnak sikerült rendezett költségvetési helyzethez visszatérnie. Az államháztartás a 2012-es évet kis többlettel zárta, teljesült a középtávú költségvetési cél. Az elmúlt években Németország megnövelte az oktatásra és kutatásra fordított kiadásokat, de ezen a téren még további erőfeszítésekre van szükség. Németország javította az államháztartás egészségügyre és a tartós ápolás-gondozásra fordított kiadásainak hatékonyságát, és kisebb mértékben az adórendszer is hatékonyabbá vált. Előrelépés történt a költségvetési egyensúlyra vonatkozó, az alkotmányban rögzített szabály („adósságfék”) végrehajtása terén, de úgy tűnik, hogy a tartományok nagy részében még szükség van egyedi végrehajtási szabályokra is. Pénzügyi szektor: Németország megerősítette a pénzügyi szektor szabályozási és felügyeleti keretét, és lépéseket tett annak érdekében, hogy összhangba hozza saját szabályait az új uniós szabályozási kerettel. A Bizottság állami támogatásokkal kapcsolatos határozatai hozzájárultak a tartományi bankok (Landesbanken) szerkezetátalakításához, de Németországnak további intézkedéseket kell hoznia a bankszektor konszolidációjának támogatása érdekében. Növekedés és versenyképesség: Németország intézkedéseket tett a villamosenergia-hálózat bővítésének felgyorsításához kapcsolódó feltételek javítása érdekében, néhány szomszédos tagállammal pedig megkezdődött az energiahálózat irányításának koordinálása. Az elmúlt években Németország nagyon kevés erőfeszítést tett a versenynek a vasúti ágazatban történő érvényesítése érdekében, és csupán marginális jelentőségű reformintézkedések történtek a szolgáltatási ágazatok, nevezetesen a szakmai és kisipari szolgáltatások megnyitása terén. Németország nemrégiben jogalkotási reformot hajtott végre a versenyjog végrehajtásának javítása érdekében. Foglalkoztatás- és szociálpolitika: Németország eredményeket ért el a tartós munkanélküliség visszaszorítása terén, de a demográfiai változások tükrében nem használja ki elegendő mértékben a munkaerő-potenciáját. A családtámogatási intézkedések átfogó értékelését követően a kormánynak intézkedéseket kell tennie a második kereső munkába állása ellen ható adózási ösztönzők kivezetése érdekében. Németország megnövelte a gyermekgondozási létesítmények számát, és számos intézkedést tett a korai nyelvoktatás és a gyerekek olvasási készségének fejlesztése, továbbá a korai iskolaelhagyók külföldi születésű diákokra jellemző (az országos átlag kétszeresének megfelelő) arányának csökkentése érdekében. A bérek jelentősen emelkedtek az elmúlt években. A nyugdíjjárulék mértékének félig automatikusan működő csökkenése ellenére továbbra is magas az adóék a munka tekintetében, különösen az alacsony keresetűeknél.

8

ÉSZTORSZÁG

Államháztartás: Észtország a Stabilitási és Növekedési Paktumnak megfelelő rendezett költségvetéssel rendelkezik. Költségvetési stratégiájának fő célja olyan fenntartható fiskális politika biztosítása, amely elősegíti a kiegyensúlyozott gazdasági növekedést. Középtávú költségvetési célként strukturális többletet határozott meg, amelyet 2012-ben sikerült is elérni. A gazdasági és monetáris unióbeli stabilitásról, koordinációról és kormányzásról szóló szerződés követelményeinek való megfelelés és a már meglévő, de eddig alapvetően csak informálisan meghatározott, a középtávú (strukturális) költségvetési egyensúlyra vonatkozó szabály formalizálása érdekében új törvényjavaslatot terjesztettek be. Észtországnak még konkrét intézkedéseket kell bevezetnie a többéves kiadási szabályok és korlátok kötelező jellegének megerősítése érdekében. Növekedés és versenyképesség: Észtország a 2008–2009-es válságot követően gyorsan talpra állt. Bár a GDP-növekedés üteme lelassult, az ország teljesítménye így is felülmúlja az uniós átlagot. Észtország egyúttal javítja helyzetét a nemzetközi értékteremtési láncban és a tudásintenzív ágazatokban is, továbbá a kutatás-fejlesztési beruházások növekvő mértéke is érezteti kedvező hatását. Ugyanakkor az exportpiaci részesedések csökkenése és a fajlagos munkaköltség jelentősnek mondható növekedése már 2012-ben a versenyképesség némi visszaesésére utalt. 2013 első felében lassult a kibocsátás növekedése, nőtt a foglalkoztatottság, a gazdaságban lassult a termelékenység növekedése, ugyanakkor megugrottak a bérek, aminek nyomán tovább csökkent a versenyképesség. Különös figyelmet kell fordítani arra, hogy az oktatási rendszer által kínált végzettségek jobban illeszkedjenek a munkaerő-piaci szükségletekhez, és korlátozva legyen a termelékenység javulását meghaladó bérnövekedés kockázata. A kormány számos reformintézkedést kezdeményezett: többek között az általános iskolák és a középfokú oktatási intézmények hálózatának reformját, a szakképzés és a felsőoktatás reformját, továbbá folyamatban van például az egész életen át tartó tanulásra vonatkozó, régóta várt stratégia kidolgozása. A végső kialakítás azonban még várat magára, és ezen reformintézkedések hatásai csak közép- és hosszú távon válnak majd érzékelhetővé. Foglalkoztatás- és szociálpolitika: Az észt munkaerőpiac gyorsan magára talált a 2008– 2009-es válságot követően. A töretlen, jóllehet 2013-ban kevésbé markáns gazdasági növekedésnek köszönhetően több munkanélküli talál magának munkát és emelkednek a reálbérek. Az ifjúsági és a tartós munkanélküliség, a készségek kereslete és kínálata közötti összhang hiánya, valamint a munkaerőnek krónikus betegségek vagy egyéb egészségügyi problémák miatti kiesése változatlanul komoly aggodalomra ad okot. Másrészről a gyermekgondozási létesítmények elégtelen száma késlelteti a szülők, és különösen a nők munkaerő-piaci visszatérését, ami miatt nem tudnak teljes mértékben részt venni a munkaerőpiacon. A kormány ezen hiányosságokra válaszul számos reformintézkedés tervezetét dolgozta ki, különösen a rokkantsági ellátások rendszerét illetően, de ezeket még véglegesíteni kell, majd elfogadás céljából be kell nyújtani a Parlamenthez. Végezetül helyi szinten visszatérően problémát okoz az, hogy a legtöbb ágazatban a költségvetési keretek és az igazgatási kapacitások nincsenek összhangban a helyi szintekre telepített feladatkörökkel és ez negatívan hat a helyi önkormányzatok által nyújtott szolgáltatások hatékonyságára és minőségére, többek között a tartós ápolás-gondozás, a családtámogatási szolgáltatások, az oktatás és a közlekedés területén, és ugyanez elmondható a hatékony egészségügyi 9

szolgáltatások biztosításához szükséges helyi szintű intézkedésekről is. Az e problémák kezelésére irányuló reformjavaslatokról egyelőre nem született megállapodás. Késedelmet szenved például az új regionális fejlesztési stratégiának a kormányhoz való benyújtása, ugyanakkor folyamatban vannak a helyi közigazgatás fejlesztésére irányuló cselekvési terv előkészületei.

10

ÍRORSZÁG

Államháztartás: Írország a gazdasági kiigazítási program teljes futamideje alatt szigorúan tartotta magát a kitűzött költségvetési célokhoz. Az előrejelzések szerint a 2013-as hiány eléri majd a GDP 7,4 %-át, ami némileg alatta marad a programban és a túlzotthiány-eljárásban megállapított 7,5 %-os küszöbnek. Továbbra is magas a GDP-arányos államadósság, amely várhatóan 2013-ban tetőzik, majd ezt követően a konszolidációs erőfeszítéseknek és a magasabb GDP-növekedésnek köszönhetően csökkenni fog. A költségvetési keretszabályozás reformja az uniós szintű fejlemények ütemében haladt, ugyanakkor a kiadási szabályok, az adatközlés és az átláthatóság terén további előrelépésre van szükség. Pénzügyi szektor: Bár a hazai bankok tőkeáttétel-csökkentése és szerkezetátalakítása jól halad, további lépésekre van szükség. Az elmúlt időszak erőfeszítései a jelzáloghitelhátralékok fenntartható kezelésére vonatkozó célok meghatározására és elérésére, továbbá egyéb nemteljesítő hitelek kezelésére, valamint a jogi és szabályozási keret javítására irányultak (a magáncsődre és a birtokbavételre vonatkozó szabályok; a jelzáloghitelhátralékok kezelésére vonatkozó magatartási kódex; hitelnyilvántartás). Az egységes felügyeleti mechanizmus keretében 2014-ben elvégzendő stresszteszteket megelőzően zajlik a bankok mérlegkimutatásainak átfogó vizsgálata, amely még november vége előtt lezárul. Növekedés és versenyképesség: A reál GDP növekedése várhatóan csak kis mértékű, 0,3 %os lesz 2013-ban, 2014-re viszont 1,7 %-ra gyorsul a növekedés. Ennek hátterében 2013 első felében a háztartások alacsony fogyasztása és jövedelme állt, mivel a háztartások a javuló foglalkoztatás ellenére leépítik hitelállományukat és elővigyázatosságból növelik megtakarításaikat. Tovább javulnak viszont a munkaerő-piaci kilátások, ami idővel várhatóan a hazai kereslet és a kibocsátás növekedése terén is érezteti hatását. Egyes Írországban gyártott gyógyszerkészítmények szabadalmi oltalma idén lejár, ami az export és az import növekedésének lassulását eredményezte. Tekintettel a gazdaságot jellemező kihasználatlan kapacitások magas arányára és a költségvetési intézkedések korlátozott inflációs hatására, az árakra várhatóan a továbbiakban is csak alacsony nyomás nehezedik. Foglalkoztatás- és szociálpolitika: A strukturális reformok javították a gazdasági fundamentumokat, de egyes területeken még további munkára van szükség. A program keretében megvalósított közelmúltbeli reformintézkedések az aktiválási mechanizmusok megerősítésére, az álláskeresőknek (különösen a tartósan munkanélküli személyeknek és a fiataloknak) nyújtott támogatások mélyítésére és szélesítésére, valamint az átképzést és a magasabb fokú képzettség megszerzését elősegítő továbbképzési és szakképzési programok relevanciájának és minőségének javítására irányultak. Az említett szolgáltatások még nem érhetők el teljes körűen. A program keretében megvalósított egyéb reformintézkedések az egészségügy költségeinek csökkentésére és az egészségügyi ellátás hatékonyságának növelésére, a vízszolgáltatási ágazat megújítására, valamint a jogi szolgáltatások költségeinek a verseny fokozása révén történő csökkentésére irányulnak.

11

GÖRÖGORSZÁG

Államháztartás: Görögország összességében továbbra is halad a második gazdasági kiigazítási program végrehajtásával, jóllehet egyes fontos intézkedések késedelmet szenvednek. Fontos intézkedéseket hoztak annak érdekében, hogy a görög államháztartás ismét fenntartható pályára kerüljön. A közelmúlt költségvetési fejleményei összességében a terveknek megfelelően alakultak. Ugyanakkor fenn kell tartani az erőfeszítéseket annak érdekében, hogy 2013-ra megvalósuljon a költségvetés elsődleges egyenlegének egyensúlya, és biztosítani kell a költségvetés további javulását. Kulcsfontosságú az állami bevételek növelése és a bevételekkel foglalkozó, nem hatékonyan működő igazgatási rendszerek reformja, és jelentős erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy a nemrég létrehozott, félig önálló bevételigazgatási rendszer teljesen működőképessé váljon és javuljon a hatékonysága. Folytatódik a közigazgatás reformja, amelynek részeként megvitatás alatt van többek között a humánerőforrás-stratégia, a mobilitási rendszer fejlesztése és a bérek fenntarthatóságát biztosító bértábla kidolgozása. Számos jelentős strukturális reformintézkedés valósult meg az egészségügy és a közpénzügyi gazdálkodás területén. Az átfogó reformok azonban egy sor másik területen még váratnak magukra. Pénzügyi szektor: Szükség van a privatizációs program eltökélt és hatékony végrehajtására. Befejeződött a négy legnagyobb bank feltőkésítése. Növekedés és versenyképesség: A makrogazdasági kilátások a fellendülés első jeleit mutatják: 2014-re 0,6 %-os növekedés szerepel az előrejelzésekben. Több évnyi recesszió után 2013 első felében lelassult a gazdaság visszaesése, látszódni kezdtek a gazdasági ciklus alja elérésének első jelei. A fajlagos munkaköltségnek a sikeres munkaerő-piaci reformok által támogatott csökkenése javítja a költségalapú versenyképességet, ugyanakkor fel kell gyorsítani és meg kell erősíteni a termékpiacok reformfolyamatait. A gazdasági kiigazítási program homlokterében azon megfelelő feltételek megteremtése szempontjából elengedhetetlen strukturális reformok állnak, amelyek révén a gazdasági ciklus fordultával új lendületet kaphatnak a beruházások és a munkahelyteremtés, javulhat a termelékenység. A többek között a hatékony és versenyképes üzleti környezet előmozdítására, az igazságszolgáltatási rendszer megújítására, a hatékony hálózatos iparágak és szolgáltatások kiépítésére, továbbá a szabályozott szakmák megnyitására irányuló reformintézkedések kidolgozása a programban vállaltakkal összhangban halad, de a szakpolitikai döntések meghozatala még hátra van. Foglalkoztatás- és szociálpolitika: A legfontosabb kihívás továbbra is a munkanélküliség elleni küzdelem. Görögország ambiciózus munkaerő-piaci reformokat valósított meg, az elkövetkezőkben pedig a négy pillérre épülő foglalkoztatási cselekvési terv végrehajtásán kell dolgozni. Ennek részei: a közmunkaprogramok; a fiataloknak szóló gyakornoki programok („utalványrendszer”); az állami foglalkoztatási szolgálat (OAED) reformja; továbbá a szakképzés és a tanulószerződéses gyakorlati képzés megerősítése. Görögország keresi a lehetőségeit annak, hogy az adott költségvetési kereteken belül miként tudna javítani a szociális védőhálón. Ilyen lehetőség például a tartósan munkanélküli személyeknek nyújtott támogatás kidolgozása, továbbá 2014. januártól kezdődően (kísérleti projektként) garantált minimáljövedelem bevezetése.

12

SPANYOLORSZÁG

Államháztartás: Spanyolország elkötelezte magát a túlzott hiány 2016-ig történő megszüntetése mellett. Az ország előrehaladást ért el nyugdíjrendszerének reformja terén. 2011-ben elfogadták a kötelező nyugdíjkorhatár fokozatos emelését és a teljes nyugdíjhoz szükséges járulékfizetési időszak fokozatos növelését, valamint 2013 márciusában szűkítették a korai nyugdíjba vonulás és a részleges nyugdíj lehetőségét és a kapcsolódó ösztönzőket. Az év végére várható a nyugdíjrendszer fenntarthatósági tényezőjének szabályozásáról szóló törvény elfogadása. Megerősödött az államháztartás irányítása; a regionális költségvetések átláthatósága és ellenőrzése javult; az év végére várható a független költségvetési intézmény felállítása; folyik a hátralékok felszámolása, és intézkedések születtek annak érdekében, hogy a jövőben ne kerüljön sor késedelmes kifizetésekre; az árindexálás megszüntetésére irányuló, az év végéig elfogadandó törvény meg fogja szüntetni a közpénzből finanszírozott szerződések inflációjára alkalmazott indexálást. 2012 óta lépések történtek a relatív adóteher fogyasztási és környezetvédelmi adók felé történő kiegyensúlyozása, az adózási morál javítása, valamint a személyi jövedelemadó és a társasági adózás adósságösztönző elemeinek csökkentése érdekében. Azonban további lépések szükségesek, és júliusban független szakértői csoport jött létre az adórendszer átfogó felülvizsgálatával kapcsolatos tájékoztatás céljából. Pénzügyi szektor: A pénzügyi szektor programja jó úton halad, befejezése 2014. január végén várható. Jó ütemben halad az állami támogatásban részesült bankok szerkezetátalakítása, közel teljes a horizontális szakpolitikai követelményeknek való megfelelés. Ezáltal megszilárdult a spanyol bankszektor irányítási, szabályozási és felügyeleti kerete. Növekedés és versenyképesség: Az üzleti környezet gyengeségei, mint például a hazai piac szegmentációja vagy a piacra lépés korlátai a szolgáltatási szektorban, hátráltatják a munkahelyteremtést. Beadásra került a parlamentnek a spanyol belső piac működését előmozdító jogszabályjavaslat (az egységes piac garantálására vonatkozó törvény). A szakmai szolgáltatások reformjáról szóló törvénytervezet első változatáról most folyik az egyeztetés, azonban véglegesítése nem történt meg az előírt határidőre. A vállalkozásokról szóló új keletű törvény biztosította a vállalatokra vonatkozó fizetésképtelenségi keret javulását és rugalmasabb társasági formákat tett lehetővé. 2012 óta a kiskereskedelmi ágazat megnyitására és a lakásbérleti piac eredményesebbé tételére vonatkozó intézkedések is születtek. A hatóságok a 2012-es intézkedések alapján 2013 júliusában jogszabálycsomagot terjesztettek elő a villamosenergia-ágazat felülvizsgálatára és a villamosenergia-elszámolásokkal kapcsolatban régóta fennálló hiány rendezésére. További fellépés szükséges a közlekedés terén mutatkozó versenyhiányosságok kezelésére. Spanyolország lépéseket tesz közigazgatásának reformja terén is: 2013 februárjában a kormány önkormányzati reformról szóló törvénytervezetet terjesztett elő (a parlamentnek 2013 végéig kell elfogadnia), és elindult a közigazgatás átfogóbb jellegű reformja is. Foglalkoztatás- és szociálpolitika: A 2010. és 2011. évi korábbi reformoknak, a 2012. évi átfogóbb munkaerő-piaci reformnak és a szociális partnerek 2012. januári megállapodásának köszönhetően úgy tűnik, létrejöttek a munkaerőpiacok fokozott ellenálló képességének a feltételei. Hatását azonban korai lenne még értékelni. További munkák folynak az aktív

13

munkaerő-piaci politikák előmozdítására és a passzív intézkedésekkel való kapcsolatuk erősítésére. Ennek ellenére a hatékony alkalmazást a vártnál hosszabb időszak előzi meg, és a központ és az autonóm régiók közötti koordináció továbbra is veszélyt jelent az eredményes teljesítésre. A fiatalok vállalkozási és foglalkoztatási stratégiája keretében intézkedések születtek a fiatalok foglalkoztatásának javítására. Emellett folyamatban vannak reformok a szakképzés javítására is. Csak korlátozott intézkedések történtek a szegénység kezelése és a társadalmi befogadás terén.

14

FRANCIAORSZÁG

Államháztartás: Jóllehet Franciaország jelentős konszolidációs erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy a 2009-ben a GDP 7,5 %-át kitevő költségvetési hiányt 2012-re 4,8 %-ra szorítsa le, a vártnál rosszabb gazdasági feltételek miatt 2013-ra nem sikerült korrigálnia a túlzott hiányt, így erre további két évet kapott a Tanácstól. Továbbra sem látszódik egyértelműen, hogy a tervezett decentralizációs reform fog-e jelentős megtakarításokat eredményezni kormányzati szinten. A 2013-as nyugdíjreform várhatóan hozzá fog járulni a nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatóságához, de nem kizárt, hogy középtávon továbbra is elégtelennek bizonyul. A tervezett intézkedések elsősorban a bevételi oldalra összpontosítanak, különös tekintettel a munkavállalók és a munkáltatók által fizetett társadalombiztosítási járulékok emelésére. A 2013-as nyugdíjreform egyébiránt csak az általános rendszert érinti, és nem foglalkozik teljes körűen a különleges nyugdíjak felülvizsgálatával. Versenyképesség és növekedés: Egyes adókiadások visszafogása formájában hoztak bizonyos intézkedéseket az adórendszer hatékonyságának növelése érdekében. Intézkedések történtek a társasági adózás eladósodásösztönző elemeinek leépítése érdekében is. A 10 %-os köztes héakulcs 2013-as bevezetése az adórendszer egyszerűsítésére irányul, de nem kínálnak megoldást a hatékonysági problémákra (pl. az éttermi szolgáltatások csökkentett héakulcsának problémájára). Franciaország tett bizonyos intézkedéseket versenyképességének javítása érdekében, többek között 2013-ban a versenyképességet és a foglalkoztatást ösztönző adókedvezményt vezetett be. A szabályozott ágazatokban folyó verseny fokozására irányulóan csak korlátozott intézkedéseket hoztak. A hálózatos iparágak terén a „NOME” (a villamosenergia piacának új szabályozásáról szóló) rendelet enyhíteni fogja az energiaszektor piacralépési korlátait, másrészről folyamatban van a vasúti ágazat hatékonyságának növelésére irányuló reform. Munkaerőpiac: A munkahelyek védelméről 2013 júniusában elfogadott törvény a munkaerőpiac működésének javítása irányába mutató lépés. A törvény többek között az egész életen át tartó tanulás lehetőségeihez való hozzáférés alacsony szintjével foglalkozik. Intézkedések születtek az idősebb munkavállalók és a fiatalok foglalkoztatásának előmozdítása érdekében is. Ezt a célt szolgálják különösen a foglalkoztatási támogatások és a tanulószerződéses gyakorlati képzések, jóllehet ezek elég vegyes eredményeket hoztak eddig. A legutóbbi fejlemények szerint „a jövő munkahelyei” program hatékony támogatást nyújt az alacsony képzettségű fiatalok számára, a „generációs szerződés” programja viszont csak korlátozott eredményeket produkált. 2012–2013 folyamán az állami foglalkoztatási szolgálatok reformja is megvalósult. A munkaerőpiac tagoltságát részben rendezte a három hónapnál rövidebb időszakra szóló foglalkoztatás után a munkáltatók által fizetendő társadalombiztosítási járulékok megemelése, amely a rövid távú foglalkoztatás arányának leszorítására irányul. A versenyképesség megőrzése érdekében korlátozták a minimálbér nem kötelező emeléseit, a bérindexálás rendszere azonban megmaradt. A szociális partnerek között rövidesen megkezdődnek a tárgyalások a munkanélküliségi ellátások rendszeréről. Tekintettel a munkanélküliség szintjére, a munkaerőköltségek csökkentése érdekében további strukturális reformokra van szükség.

15

HORVÁTORSZÁG

2013. július 1-jei csatlakozására tekintettel Horvátország önkéntes és nem hivatalos alapon részt vett a 2013. évi európai szemeszterben és 2013 áprilisában benyújtotta gazdasági programját. A bizottsági szolgálati munkadokumentum minőségi szempontból értékelte a programot és megállapította, hogy bár történt előrelépés, az ország továbbra is rendkívül fontos költségvetési és strukturális kihívásokkal néz szembe. Országspecifikus ajánlás nem készült. Államháztartás: Az elmúlt években lezajlott a költségvetési keret reformja, amelynek során három alapvető jogi aktust fogadtak el, ezek: i.) a költségvetési törvény (2009), ii.) a költségvetési felelősségről szóló törvény (2011) és iii.) a költségvetés-politikai bizottság létrehozásáról szóló kormányhatározat (2011). A bevételi oldalon Horvátország intézkedéseket tett az adózási szerkezetnek a munka adóztatása felől a növekedést kevésbé hátráltató adózás felé való elmozdítására, valamint az adókikerülés leküzdését és az adóigazgatás hatékonyságának fokozását célzó fellépés révén az adózási morál javítására. A kiadási oldalon lépéseket tettek a szociális védelemmel és a nyugdíjakkal kapcsolatos kiadások hatékonyságának és fenntarthatóságának felülvizsgálatára. A horvát hatóságok által közölt adatok szerint az államháztartási hiány 2012-ben a GDP 5,0 %-a volt. A pénzforgalmi hiány 2013 első kilenc hónapjában megközelítette a GDP 4,0 %-át, így magasabb volt, mint a teljes évre tervezett (3 %). A bruttó államadósság 2009 óta gyorsan növekedett és 2012-ben elérte az 55,5 %-ot, az előrejelzések szerint tovább emelkedik. Növekedés és versenyképesség: A horvát gazdaság növekedési kilátásait erősen befolyásolja az üzleti környezet alacsony színvonala és az igazságszolgáltatás csekély hatékonysága, valamint a verseny hiánya a fő piacokon. Az elmúlt években Horvátország jogi, intézményi és gyakorlati intézkedéseket tett az adminisztratív teher csökkentése és a beruházások élénkítése céljából. Megtették az első lépéseket a közigazgatás korszerűsítése, az igazságszolgáltatás hatékonyságának fokozása és a közszektorban tapasztalt korrupció elleni küzdelmet célzó prevenciós mechanizmusok alkalmazása terén, de további intézkedésekre van szükség az adminisztratív és az igazságszolgáltatási kapacitás bővítéséhez. A kutatás-fejlesztésre fordított kiadások szintje alacsony és ez a nem hatékony jogi kerettel kapcsolódik össze. Az új innovációs stratégia és az tervezett intelligens szakosodási stratégia a jó irányba tett lépésnek tekinthető. Foglalkoztatás- és szociálpolitika: A horvát munkaerő-piaci potenciál erősen kihasználatlan, a fiatalok, a tartósan munkanélküliek, az idősek és a nők különösen kedvezőtlen helyzetben vannak. A közelmúltban bővült az aktív munkaerő-piaci intézkedések által érintettek köre, azonban az intézkedések hatékonyságát még értékelni kell. A gyenge munkaerő-piaci teljesítmény javítása érdekében emellett Horvátország elfogadta a munkajogi törvény első módosításait, amelyek részben a foglalkoztatottak védelmét célzó jogszabályokra irányultak. Előkészületben van a munkajogi törvény – foglalkoztatottak védelmét célzó jogszabályok terén még lényegesebb változtatásokat bevezető – módosításának második szakasza, valamint egy kiterjedt nyugdíjreform. A szociális helyzet romlik, a lakosság egyharmada néz szembe a szegénység kockázatával. Van mozgástér a szociális jóléti rendszer hatékonyságának javítására és az egyes csoportok munkavállalását hátráltató fennálló tényezők kezelésére. A 2011 és 2016 közötti időszakra vonatkozó szociális jóléti stratégia és az új szociális jóléti

16

törvények biztosítják a rendszer reformjának széles alapját, bár az intézkedések hatása tényleges végrehajtásuktól függ.

17

OLASZORSZÁG

Államháztartás: A 2011-ben megkezdett költségvetési konszolidációnak köszönhetően kiigazításra került a túlzott hiány. Az államadósság azonban továbbra is számottevő terhet jelent. A Stabilitási és Növekedési Paktumnak való szigorú megfelelés biztosítása érdekében ezért indokolt a költségvetési folyamatok szoros nyomon követése. Az adórendszer reformja továbbra is részleges. A kormány 2013-ban megfelezte az elsődleges lakóhelyekre kivetett adó mértékét, amelyet 2014-től egy új helyi szolgáltatási adó vált majd fel. Ezen új adónem megfelelő kidolgozása és a kataszteri értékek felülvizsgálata fordulópontot jelent majd az ingatlanadózás méltányossága és az adórendszer hatékonysága szempontjából. A korábbi és a 2014-re bejelentett intézkedések ellenére Olaszországban továbbra is magas a munkaerőre kivetett adó és a jövedelemadó mértéke. Pénzügyi szektor: Az olasz bankszektor megszilárdítása érdekében az Olasz Nemzeti Bank célzott eszközminőség-elemzést készített, amely a mintában részt vevő bankok korlátozott száma ellenére jelentős lépésnek tekinthető. Ezenkívül a cégek finanszírozáshoz való jutásának diverzifikálása érdekében javaslat született a társasági tőkére vonatkozó nagyobb engedményeket illetően. A bankok vállalatirányítása terén történt javulás mértéke azonban korlátozott. Növekedés és versenyképesség: Az igazgatási terhek csökkentése, a jogszabályok egyszerűsítése és az üzleti környezet javítása érdekében Olaszország intézkedéseket hozott. Olaszország intézkedéseket tett az igazságügyi rendszer hatékonyságának előmozdítása és az uniós források kezelésének javítása érdekében; mindezek jogalkotási kísérő intézkedéseket és további kidolgozást igényelnek. Bevezetésre került néhány, a szolgáltatások piacán a verseny élénkítését célzó intézkedés, de fennáll annak a kockázata, hogy végrehajtásuk akadályokba ütközik, nevezetesen a szakmai szolgáltatásokat illetően. A piacnyitást előirányozó rendelkezéseknek 2012-ben az alkotmánybíróság által történő visszavonását követően szükségessé vált a helyi közszolgáltatások pályáztatásának nyomon követő tevékenysége. A hálózatos iparágakat illetően folyamatban vannak a piacra jutás feltételeinek javítását célzó intézkedések, különösen a gáz- és a szállítási ágazatban, jóllehet az energiaárak továbbra is magasak és továbbra is kihívás marad az országos infrastruktúra-fejlesztés. Foglalkoztatás- és szociálpolitika: Az olasz munkaerőpiac strukturális jellemzői, illetve problémái a rugalmatlanság és a szegmentáció. E problémák megoldása érdekében 2012-ben reformot fogadtak el többek között az atipikus szerződések korlátai, az új elbocsátási szabályok és a munkanélküli ellátások integrált rendszere tekintetében. E reform végrehajtása azonban lassú folyamat; erre példa a közfoglalkoztatási szolgálatok korszerűsítése. 2012-ben megállapodás született a béreknek a termelékenységhez adóvisszatérítés formájában nyújtott támogatással történő igazításáról, amelyet nyomon kell követni. A munkanélküliség a fiatalok és a nők körében továbbra is aggasztó. Több fázisban, legutóbb 2013 augusztusában kerültek elfogadásra az elsősorban az ifjúságra irányuló intézkedések, amelyeket mihamarabb végre kell hajtani. Továbbra is számos kihívás vár az oktatásra (azaz a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya itt a legalacsonyabb az EU-ban és a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben részt nem vevők (NEET) aránya közel 24 %-os); emiatt sürgős javító intézkedésekre van szükség. A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem célzottabb intézkedései érdekében 2013 augusztusában jelentős lépés történt: nevezetesen

18

valamennyi déli régióra kiterjesztésre került a meglévő társadalombiztosítási kártya. A finanszírozás azonban az uniós strukturális alapokhoz való nemzeti hozzájárulás átprogramozásán fog múlni.

19

CIPRUS

Államháztartás: Ciprus jelenleg számottevő költségvetési konszolidációt hajt végre. A 2013ra és 2014-re vonatkozó kiigazítás nagyjából egyformán érinti a kiadásokat és a bevételeket. A kiadási oldalon 2013-ban folyamatban van a nyugdíjrendszer reformja, ami a nyugdíjkorhatár emelését, a korai nyugdíjba vonulás ösztönzőinek visszafogását és a nagyvonalú ellátások csökkentését jelenti. Intézkedések történtek a finanszírozási struktúra fenntarthatóságának erősítésére és várhatóan 2015 végére bevezetésre kerül a nemzeti egészségügyi rendszer. A közpénz-gazdálkodás terén 2013 végére olyan átfogó törvény elfogadását tervezik, amely az éves költségvetési ciklus egészére vonatkozó fő folyamatok, feladatok és hatáskörök meghatározásával megteremti a közpénz-gazdálkodás stabil elveinek jogi alapját. A bevételi oldalon folyamatban van az adóbeszedés és a közigazgatás reformja, amelynek célja az adózási morál javítása, az adócsalás megakadályozása, valamint annak biztosítása, hogy az állami szektor hatékonyabban lássa el feladatait, többek között annak megkönnyítése révén, hogy az állami forrásokat a gazdasági válság által leginkább sújtott területekre lehessen átcsoportosítani. Pénzügyi szektor: A bankszektorba vetett bizalom jelentős romlására tekintettel reformokat fogadtak el a pénzügyi intézmények szerkezetátalakítása és méretük csökkentése, valamint felügyeletük megerősítése céljából. Mindenekelőtt létrehoztak egy – a Ciprusi Központi Bank elnökét, a pénzügyminisztert és a Ciprusi Értékpapír- és Tőzsdebizottság elnökét magában foglaló – egységes szanálási hatóságot, a feltőkésített Bank of Cyprus pedig kikerült a szanálás alól. A hatóságok megkezdték a szövetkezeti hitelintézetek szerkezetátalakítására vonatkozó stratégia végrehajtását és lezárultak az első összeolvadások. Véglegesítették a szövetkezeti hitelintézetek felügyeletének a Ciprusi Központi Bankban megvalósuló integrációjára vonatkozó munkatervet. A támogatásban részt vevő partnerekkel egyeztetett ütemtervnek megfelelően folytatódott az adminisztratív korlátozások és a tőkeellenőrzés fokozatos enyhítése. Növekedés és versenyképesség: A Ciprus által elfogadott/előirányzott növekedésösztönző intézkedések közé tartozik a harmadik energiacsomag átültetése, az energiaágazati stratégia előkészítése, a jogszabályok összehangolása a szolgáltatási irányelvvel, valamint a szabályozott szakmák liberalizácójának irányába tett erőfeszítések. További intézkedésekre van azonban szükség a közlekedési ágazatban, többek között az energiahatékonyság fokozása céljából, valamint a magánszektor kutatás-fejlesztési beruházásainak ösztönzése érdekében. Foglalkoztatás- és szociálpolitika: A foglalkoztatás 2009 óta jellemző tartós szűkülését és a munkanélküliség megugrását követően Ciprus a tartós és a fiatal munkanélküliekre, valamint a készségek javítására irányuló intézkedéseket tett továbbképzési intézmények felállítása, új, korszerű tanulószerződéses gyakorlati képzés bevezetése és a szakképesítési rendszer végrehajtása révén. Azonban további erőfeszítésekre van szükség az ifjúsági munkanélküliség kezelése és a készségeknek a munkaerő-piaci igényekhez való jobb hozzáigazítása céljából. Emellett Ciprus megreformálta az állami szféra bérindexálási rendszerét, amelyet a magánszektor is átvett, és átalakította a szociális jóléti rendszert a kiszolgáltatott csoportok védelmének biztosítása és a jóléti ellátások, valamint a munkavállalási ösztönzők közötti egyensúly megteremtése céljából.

20

LETTORSZÁG

Államháztartás: A széles körű költségvetési konszolidáció és az államháztartási kiadásoknak a makrogazdasági kiigazítási program során tapasztalt nagyobb fokú hatékonysága lehetővé tette Lettország számára, hogy a GDP 2010. évi 8,1 %-áról 2012-ben a GDP 1,3 %-ára csökkentse az államháztartási hiányt és 2012-ben teljesítse a középtávú célkitűzést. Lettországgal szemben 2013 júniusában megszüntetésre került a túlzotthiány-eljárás. A 2014. évi költségvetés az első olyan költségvetés, amely a költségvetési fegyelemről szóló új törvény szerint kerül végrehajtásra. A parlament adóintézkedéseket fogadott el a személyi jövedelemadót, a nem adóköteles küszöbértéket (általánosan és az eltartottakra vonatkozóan) és a környezetvédelmi adókat illetően. Pénzügyi szektor: A terveknek megfelelően alakult a pénzügyi válságot követően számos bank privatizációja, továbbá a bankszektor stabilitásának megőrzése érdekében megszilárdították a pénzügyi felügyeletet. Bevezetésre kerültek bizonyos szabályozási intézkedések és szorosan nyomon követik a nem lakossági bankbetéteket, ugyanakkor továbbra is fontos a folyamatos felügyelet. Növekedés és versenyképesség: A kormány nagyívű reformokra tett javaslatot az oktatási és tudományos ágazatban, amelyek tartalmazzák a felsőoktatási intézmények irányításában bevezetendő változtatásokat, a felsőoktatás és a tudományok nemzetközivé tételének előmozdítását, valamint a minőséget jutalmazó finanszírozási modell bevezetését, a felsőoktatás nagyobb mértékű állami finanszírozásával összekapcsolva. Végrehajtásuk terén azonban nem történt haladás és nem valósultak meg a tanulmányi területek akkreditációjának reformjai. Lettország jelentős intézkedéseket vezetett be a polgári igazságszolgáltatási rendszerben mutatkozó, az üzleti környezetre negatív hatást gyakorló hatékonysági problémák megszüntetése érdekében. Az intézkedések között szerepel a bíróság átszervezése, a polgári eljárásokra vonatkozó számos reform, az IKT-megoldások végrehajtása és az ítéletek közzétételével biztosított átláthatóságra vonatkozó reformok. Folyamatban vannak a közvetítési jogról és a fizetésképtelenségi jogszabályok módosításáról szóló tárgyalások. Az energiaügy terén sor került a villamosenergia-piac liberalizációjára, és folyamatban van néhány intézkedés végrehajtása az energiahálózati összeköttetések fejlesztése érdekében is. A gázinfrastruktúra és -piacok tekintetében azonban még további erőfeszítésekre van szükség, különösen a harmadik feleknek a szállítási hálózatokhoz és tárolóhelyekhez való, megfelelően szabályozott hozzáférésének biztosítása érdekében. Az energiahatékonyság terén történt némi előrehaladás. Foglalkoztatás- és szociálpolitika: Lettország csökkentette a munkaerőre kivetett adóterheket és további, a foglalkoztatás adóterheinek visszaszorítására irányuló lépéseket irányzott elő 2014–15-re vonatkozóan. Lettország kibővítette az aktív munkaerő-piaci politikák (ALMP) alkalmazási körét, új ALMP-intézkedéseket dolgozott ki és korszerűsített néhány szakképző intézményt (iskolákat). Folyamatban van egy ifjúsági garanciaprogram előkészítése. A garantált minimumjövedelem szintjének csökkentésére irányuló korábbi lett határozat és a központi kormányzati finanszírozás megszüntetése az országspecifikus ajánlással ellentétes volt. Folyamatban van, jóllehet lassan halad a szociális támogatás lefedettségének és megfelelőségének javítását célzó szociális támogatási reformmal kapcsolatos munka. A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem célzottabb 21

intézkedései közé tartozik a minimálbér növelése, a fogyatékossággal élő személyekre vonatkozó egyedi szociális szolgáltatások, illetve a fogyatékkal élő gyermekek támogatása. A gyermekszegénység tekintetében, melynek aránya európai viszonylatban Lettországban a legmagasabb, az ország 2013-ban megemelte a családi ellátásokat, és további emelések várhatók 2014-ben.

22

LITVÁNIA

Államháztartás: Az elmúlt három évben a gazdasági növekedés mértéke uniós viszonylatban Litvániában volt az egyik legmagasabb. E növekedés hozzájárult a költségvetési hiány csökkentéséhez. 2013 júniusában megszűnt a túlzotthiány-eljárás. Jóllehet a strukturális hiány szemmel láthatóan csökken, a középtávú célkitűzés irányába mutató fejlődés nem érte el a minimumkövetelmény szerinti szintet, így az előrehaladás érdekében fokozott erőfeszítéseket kell tenni. Noha születtek intézkedések, nevezetesen az ingatlanadók területén, az adózás terén általánosságban nem történt jelentős előrelépés 2012–2013-ban. Tekintve, hogy uniós viszonylatban Litvániában az egyik legalacsonyabb az adók GDP-hez viszonyított aránya, így itt bevételnövekedés érhető el. Az adók 2013. évi felülvizsgálata korlátozott hatályú volt, ugyanakkor az adózási morál javítására irányuló kibővített stratégia hatására inkább középtávon lehet számítani. A kormány elhalasztotta a költségvetési stabilitásról szóló jogszabályok elfogadását és további intézkedésekre van szükség a költségvetési keret megszilárdítása érdekében. A nyugdíjkorhatár fokozatos emeléséről szóló jogszabályokat 2011-ben fogadták el. A kormány 2012 végén elfogadta a kiegészítő nyugdíjmegtakarításokról szóló jogszabályi módosításokat. A nyugdíjrendszer átfogóbb reformjáról szóló jogszabályok és a későbbi nyugdíjba vonulást biztosító intézkedések bevezetésére azonban csak a jövőben kerül sor. Növekedés és versenyképesség: Litvánia az elmúlt években javított versenyképességén, ami a folyamatos bércsökkentésnek és a nem áralapú versenyképesség terén elért eredményeknek tulajdonítható. A kutatás-fejlesztés és innováció, valamint az oktatás teljesítménye terén azonban nagymértékű felzárkózásra van szükség. Ezen túlmenően az energiaszektorban bevezetett reformoknak (Litvánia rendelkezik az EU-ban az egyik leginkább energiaigényes gazdasággal, amelynek szén-dioxid-kibocsátása a legmagasabb) enyhíteniük kell az energiaimporttól való szoros függésen. Az ország az energiahálózatok terén is hozott intézkedéseket, azok végrehajtása azonban továbbra is lassú. Az épületek energiahatékonyságát illetően 2013-ban Litvánia megszüntette a bizonyos tulajdonoskategóriák részére történő egyedi hitelnyújtás előtt álló jogi akadályokat. Jóllehet e lépés a megfelelő irányba mutat, ezen intézkedések konkrét hatását még értékelni kell. A kormány életbe léptetett egy, az állami vállalatok reformjára vonatkozó szabályozási keretet és számottevő mértékben javult az átláthatóság. A kihívás abban áll, hogy a reform valamennyi elemének végrehajtását biztosítani kell. Foglalkoztatás- és szociálpolitika: Litvánia munkaerő-piaci helyzete tovább javult, noha továbbra is aggasztó az ifjúsági és a tartós munkanélküliség szintje. Egyre nagyobb a szakképzett munkaerő hiánya. A kormány számos intézkedést tett az ifjúsági munkanélküliség kezelésére, melyek pozitív eredménnyel jártak, továbbá folyamatban van egy ifjúsági garanciaprogram előkészítése. Az ALMP-intézkedéseket azonban még nem vizsgálták felül annak érdekében, hogy célzottabban elérjék az alacsony képzettségű munkavállalókat és a munkaerőpiactól távol lévő személyeket. Továbbra sem kielégítő a tanulószerződéses gyakorlati képzési lehetőségek ösztönzése a szakképzésben. A foglalkoztatás védelméről szóló jogszabályok továbbra is korlátozóak: a munka törvénykönyvének módosítása korlátozott volt és nem jár majd jelentős hatással. A magánszférában érvényben lévő határozott idejű szerződések liberalizációjának támogatása érdekében bevezették az első reformokat, jóllehet azok a korlátozott időtartam és hatály miatt nem elégségesek. A 23

célirányosság javítása érdekében kezdetét vette a pénzbeli szociális segélyezésre vonatkozó reformintézkedések végrehajtása. Az általános minimálbér növelésének javítania kell az aktív keresők szegénységi rátáját és visszaszoríthatja az általános szegénységet. Úgy tűnik azonban, hogy ezen intézkedések nem elegendőek a szegénység és a társadalmi kirekesztés problémájának megoldásához.

24

LUXEMBURG

Államháztartás: Luxemburg jelentős lépéseket tett a költségvetési konszolidációs erőfeszítések terén, hogy elérje középtávú célkitűzéseit. Az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságának biztosítása érdekében azonban további lépések szükségesek. Egy középtávú költségvetési keret létrehozása érdekében törvénytervezet készült, elfogadása azonban még várat magára. A nyugdíjrendszer 2012 decemberében elfogadott reformja még csak a helyes irányba tett első lépésnek tekinthető, melynek célja az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságának biztosítása. További intézkedésekre van szükség, ideértve a hosszú távú ápolás-gondozással kapcsolatos intézkedéseket. Luxemburg még nem tett intézkedéseket az általános héakulcs alkalmazásának kiterjesztésére, ami elősegítené a fogyasztásból származó bevételek növelését. Növekedés és versenyképesség: Luxemburgban a nominális fajlagos munkaerőköltség 2008 és 2012 között megközelítőleg 16 %-kal emelkedett, majdnem kétszer olyan gyorsan, mint a szomszédos országokban. A Luxemburg által a bérmegállapítás rendszerének javítása érdekében tett intézkedések azonban csak részlegesek és ideiglenesek voltak. Luxemburg erőfeszítéseket tett a nagymértékben a pénzügyi ágazattól (a teljes hozzáadott érték kb. 30 %a) függő gazdaság szerkezetének diverzifikálására. További erőfeszítésekre van szükség, nevezetesen a jelenleg gyengének mondható luxemburgi kutatás-fejlesztési és innovációs rendszer megszilárdítása terén. A közelmúltban hozott jogszabályok számottevő mértékben visszaszorították a szakmai szolgáltatásokhoz kapcsolódó szabályozási terheket és egyszerűbbé tették a hozzáférést a szolgáltatók számára. A társasági adózás eladósodásösztönző elemei valószínűleg hozzájárultak a társaságok eladósodottságának magas szintjéhez, de ennek kezelésére a kormány még nem tett intézkedéseket. Luxemburg még nem halad az üvegházhatású gázokra vonatkozó célkitűzés elérése felé, és további erőfeszítésekre van szükség a közlekedésben használt energiatermékekre kivetett alacsony adók szintjéből eredő negatív externáliák ellensúlyozása érdekében, valamint javításra szorul a tömegközlekedési rendszer is. Foglalkoztatás- és szociálpolitika: Luxemburg oktatási rendszerének a többnyelvűségből eredő kívánalmak, a migráns háttérrel rendelkezőknek a lakosságban képviselt nagy aránya (43,1 %) és a jelentős pénzügyi ágazattal rendelkező, meglehetősen specializálódott munkaerőpiac által megkövetelt különleges készségek miatt egyedi kihívásokkal kell szembenéznie. Az alacsony képzettségű migránsok és fiatalok helyzete továbbra sem egyszerű. Luxemburg intézkedéseket tett, amelyek között szerepelt egy pályaválasztási tanácsadó központ, egy foglalkoztatási megfigyelőközpont létrehozása, az úgynevezett munkaalkalmasságra vonatkozó ösztönzők és egy ifjúsági garanciaprogram kidolgozása, amelyek mind jó irányba mutatnak. Ezek végrehajtása azonban eddig részleges volt. Jelenleg folyamatban van a középiskolai rendszer reformjának előkészítése. Tekintve, hogy az idősebb munkavállalók foglalkoztatási aránya gyenge, a kormány a nyugdíjreform révén pénzügyi ösztönzőket alkalmaz az aktív életszakasz meghosszabbítása érdekében.

25

MAGYARORSZÁG

Államháztartás: A Magyarországgal szembeni túlzotthiány-eljárás 2013 júniusában megszűnt, ezt követően a magyar hatóságok valamelyest expanzív – az egyensúlyi kereteken belüli – költségvetési politikát folytattak. A Bizottság 2014-es évre vonatkozó költségvetési előrejelzése a Szerződésben szereplő referenciaértéknek (a GDP 3 %-a) éppen megfelelő hiányt mutat, amit azonban a hiány növekedésének irányába mutató jelentős kockázatok öveznek. Másrészről a fiskális politika közelmúltban hozott döntéseiből semmilyen jel nem utal a gazdasági növekedést jobban ösztönző költségvetési stratégia irányába történő elmozdulásra. A költségvetési irányítás megerősítése terén születtek bizonyos intézkedések, de további erőfeszítésekre van szükség e téren. Pénzügyi szektor: A központi bank által indított Növekedési Hitelprogram végrehajtásának köszönhetően növekedésnek indult a kkv-k hitelállománya és csökkent az ágazat devizában denominált hiteleknek való kitettsége. A programnak ugyanakkor számottevő költségei lehetnek középtávon. A pénzügyi szektort terhelő ágazati különadókat 2013-ban ismételten megemelték. Másrészről a kormányzat jelenleg új támogatási rendszer bevezetését tervezi a devizaalapú jelzáloghitellel rendelkező háztartások megsegítésére, az ezzel járó költségek tovább csökkenthetik a banki hitelkínálatot. A felügyeleti hatóság beolvadt a Magyar Nemzeti Bankba, ami révén megerősödnek az MNB pénzügyi rendszer stabilitásával összefüggő hatáskörei, valamint a makro- és mikroprudenciális eszközök integrációja. A portfóliótisztítás tekintetében nem születtek új intézkedések, ugyanakkor a bankok mérlegeiben az átstrukturált hitelek magas aránya mellett igen magas (közel 20 %) a nemteljesítő hitelek aránya is. Növekedés és versenyképesség: A gazdasági növekedés tekintetében Magyarország elmarad a régió országaitól (Lengyelország, Csehország, Szlovákia), ami az eladósodott ágazatok hitelállomány-leépítésének és az üzleti környezet romlásának tudható be. Utóbbi hátterében nagyrészt a kiszámíthatóság hiánya, a befektetők terheinek sokasodását eredményező kormányzati gazdaságpolitika torzító hatása, továbbá a társasági adózás, és különösen a pénzügyi szektor adóztatásának minősége áll. Az üzleti környezet javításával összefüggő ajánlásoknak való megfelelés érdekében eddig nem tettek intézkedéseket. Foglalkoztatás- és szociálpolitika: Összességében alacsony foglalkoztatási rátájával a munkaerőpiac teljesítménye az uniós átlag alatt van. Leginkább az ifjúsági és a tartós munkanélküliség ad okot aggodalomra. Folyamatban van egy ifjúsági garanciaprogram kidolgozása. A kormány által 2011-ben bevezetett kiterjedt közmunkaprogramok segítettek a munkanélküliség kordában tartásában, azonban a hosszú távú foglalkoztathatósági hatások még nem nyertek igazolást. Az aktiválásra vonatkozóan tervezett megoldás jó irányba mutató lépés, de továbbra is csak egyszeri intézkedésről van szó. Egyelőre nem látszódnak az egész életen át tartó tanulás programjainak hatásai. Még nem zárult le a korai iskolaelhagyás kezelésére, az egész életen át tartó tanulásra és a felsőoktatásra vonatkozó stratégiák kidolgozása. A nyílt munkaerő-piaci kereslet növelése érdekében a kormány célzott járulékcsökkentéseket vezetett be, ezek hatásai azonban még mindig nem érzékelhetők. A munkaerő-piaci aktivitás enyhe erősödése ellenére egyre nagyobb méreteket ölt a szegénység és a társadalmi kirekesztettség, egyre többen szembesülnek súlyos anyagi nélkülözéssel. E folyamatokat súlyosbította az álláskeresési járadék összegének és az arra való jogosultság

26

idejének csökkentése, csakúgy mint a pénzbeli szociális ellátásokra való jogosultsági kritériumok szigorítása.

27

MÁLTA

Államháztartás: Málta 2013-ban a GDP 2,7 %-ára kívánja csökkenteni az államháztartási hiányt, ugyanakkor az a Bizottság őszi előrejelzése szerint a GDP 3,4 %-át fogja kitenni. Málta intézkedéseket jelentett be az adózási morál javítása és az adócsalás elleni küzdelem érdekében, végrehajtásuk azonban még folyamatban van. A társasági adózás eladósodásösztönző elemeivel tovább kell foglalkozni. A költségvetési keret reformja az év végére várható. Málta államháztartásának hosszú távú fenntarthatósága továbbra is kihívást jelent, mivel az elöregedéshez kapcsolódó költségek előre jelzett növekedése jóval az uniós átlag felett marad. A nyugdíjrendszer-reformot illetően a nyugdíjkorhatár folyamatos növelése túl lassú folyamat és nem kapcsolódik a várható élettartamhoz. Málta ennek ellentételezését egyéb intézkedések, például a nők és az idősebb munkavállalók foglalkoztatási rátájának emelése révén kívánja rövid és közép távon megvalósítani, (a tevékeny időskorra vonatkozó stratégia kidolgozása az év végére várható), ugyanakkor hiányzik a kérdés hosszú távú megoldása. Az egészségügyi kiadások további kihívást jelentenek. A hatóságok számos intézkedést vezetnek be a rendszer megfelelőségének javítása érdekében, pénzügyi hatásuk azonban nem egyértelmű. Pénzügyi szektor: A hatóságok tervei szerint felülvizsgálnak két banki szabályozásról szóló rendeletet, amelyek hitelveszteségek fedezetére képzett céltartalékokkal és a hitelkockázat koncentrációjával foglakoznak. E rendelettervezetek megvitatása még folyamatban van; az eredeti határidőt nem sikerült betartani. A fokozott felügyelet érdekében a hatóságok létrehozták a pénzügyi stabilitással foglalkozó közös testületet és javaslatot tettek a Central Bank of Malta-ra (máltai központi bankról) vonatkozó törvény módosítására. Növekedés és versenyképesség: A tervek között szerepel az energiaellátás diverzifikációja a jelenlegi olajtüzelésű erőmű gáztüzelésűvé alakítása és egy új LNG-erőmű építése révén. Ezen túlmenően tervben van a villamosenergia-összeköttetés kiépítése Olaszországgal, de késlekedés tapasztalható annak megvalósítása terén. A megújuló energiát illetően támogatási rendszerek bevezetésére került sor, ám problémák merültek fel a tervezett fontos szélerőműpark kifejlesztése kapcsán. Málta végrehajtott egyes korlátozott intézkedéseket a közlekedési ágazat hiányosságainak orvoslása érdekében, ugyanakkor az eredményeknek a tömegközlekedési rendszerben való megnyilvánulása a folyamatban lévő reformban foglalt tervekkel ellentétben szerény mértékű. Az energiahatékonyság terén általában véve további erőfeszítésekre van szükség. A közbeszerzések hatékonyságának fokozása érdekében Málta elektronikus közbeszerzési keretet vezet be. 2013-ban kezdetét vette az igazságszolgáltatási rendszer reformja. Foglalkoztatás- és szociálpolitika: A nők meglehetősen alacsony foglalkoztatási aránya növekvő tendenciát mutat. 2011 óta intézkedések kerültek bevezetésre (pl. állami és magánóvodák, valamint napközik nyíltak), jóllehet a hozzáférés és a megfizethetőség továbbra is kérdéses. Kiterjesztették a szülési szabadságot és új jövedelemadókedvezményeket vezettek be a dolgozó szülők számára. Az iskolai lemorzsolódás aránya továbbra is magas, de a probléma orvoslására intézkedéseket vezettek be. Tervben vannak az írástudással, az élethosszig tartó tanulással, az álláskeresőknek és inaktív személyeknek a munkaerőpiacra való visszailleszkedésével foglalkozó intézkedések, amelyek kiegészítik a tanulószerződéses gyakorlati képzés folyamatban lévő reformjait. Málta megélhetési

28

költségekre vonatkozó kiigazítási mechanizmusa sajátos jellemzőkkel rendelkezik, melyek – úgy tűnik – mérsékelik negatív hatásait. Az EU ugyanakkor arra ösztönzi Máltát, hogy e hatást kövesse szorosan nyomon, és álljon készen ennek megfelelő módon történő megreformálására.

29

HOLLANDIA

Államháztartás: Hollandiával szemben – részben gyenge gazdasági teljesítménye miatt is – 2009 óta folyik túlzotthiány-eljárás. A Bizottság 2013. őszi előrejelzése szerint a gazdaság teljesítménye 2012-ben 1,2 %-kal esett vissza és a 2014. évi enyhe növekedése előtt 2013-ban várhatóan 1 %-kal csökken. Hollandia elfogadta az első pillérbe tartozó nyugdíjreformokat. A második pillérbe tartozó és a tartós ápolás-gondozást érintő reformok még elfogadás előtt állnak. A nyugdíjalapok működésének javítására irányuló intézkedések várhatóan csökkentik a rendszer pénzügyi támogatásainak mértékét, ugyanakkor elősegítik az idősebb munkavállalók foglalkoztathatóságát. Pénzügyi szektor: A holland lakáspiacon tapasztalható jelentős strukturális torzulások miatt további reformok szükségesek a célból is, hogy korlátozható legyen a fellendülést gátló továbbgyűrűző hatásoknak a szélesebb értelemben vett gazdaságra történő átterjedése. 2012 áprilisa óta már számos intézkedés végrehajtása valósult meg. Ezek közül néhány a lakáspiaci finanszírozás pénzügyi kezelésének kiigazítását érinti. A jelzáloghitel-kamatok adóból való levonhatóságának korlátozása felé való fokozatos elmozdulás és a törlesztés ösztönzése indokolt, bár ezen intézkedés fokozatos bevezetése túl lassú. Örvendetes lépés a jövedelem alapján megkülönböztetett bérleti díjak közelmúltban történő bevezetése a szociális lakásszektorban, de annak hatását még értékelni kell. Növekedés és versenyképesség: Strukturális reformok születtek, jóllehet úgy tűnik, hogy 2012 óta az igazán lényeges reformok veszítettek lendületükből. A gazdaságilag nehéz, növekvő munkanélküliségi rátával sújtott időkben újabb erőfeszítésekre van szükség a holland gazdaság növekedési potenciáljának fokozása érdekében. Hollandia javított az innovatív Unió 2013. évi eredménytábláján szereplő rangsorán, amely az országot a „követő innovátorok” csoportján belül az átlagon felüli teljesítménnyel rendelkezők közé sorolja. A kormány számos intézkedésről tett bejelentést, amelyek végrehajtása folyamatban van, és amelyek a helyes irányba mutató lépésként értelmezhetők. Következésképp 2013-ban kikerült a versenyképesség és a kutatás-fejlesztés az ajánlásból. Jóllehet úgy tűnik, hogy az oktatásra fordított állami kiadásokat a költségvetési megszorításokból fedezik, a feltételhez nem kötött alapkutatás finanszírozása kérdéses. Az ország 2012-ben és 2013-ban intézkedéseket tett az üzleti környezet javítása érdekében, egyes területek azonban további fejlesztéseket igényelnek. Foglalkoztatás- és szociálpolitika: A közelmúltban gyengült Hollandia munkaerő-piaci helyzete. A munkaerő-piaci részvétel javítására irányuló intézkedések tartalmazzák a munkavállalás esetén nyújtott megnövelt adókedvezményeket és a második keresőre vonatkozó adó-ellenösztönzők fokozatos csökkentését. Ezen túlmenően a tervek szerint az ország a foglalkoztatás védelméről szóló jogszabályok és a munkanélküli ellátások időtartamának felülvizsgálata, valamint bizonyos csoportoknak a munkaerőpiacra történő integrálására irányuló intézkedések végrehajtása révén növelni kívánja a munkavállalói mobilitást. 2012 végén a kormány napirendjén számos reform szerepelt a társadalmi és gazdasági szakpolitikákra vonatkozóan. A munkanélküli ellátások rendszeréről, a foglalkoztatás védelméről / az elbocsátásokról szóló jogszabályokra vonatkozóan előirányzott intézkedéseket és a részvételről szóló új törvényt még végre kell hajtani. A tervek szerint

30

azonban az intézkedések fokozatos bevezetése lassú lesz. A munkaerőpiac működésének javítása érdekében további reformok szükségesek.

31

AUSZTRIA

Államháztartás: Ausztria sikeresen csökkentette államháztartási hiányát és folytatja erőfeszítéseit a középtávú költségvetési célkitűzés elérése érdekében, bár az éves strukturális kiigazítást fokozni kell. A szövetségi, regionális és helyi kormányzati szintek között a feladatkörök terén mutatkozó átfedések, valamint a finanszírozási és kiadási hatáskörök következetlensége kihívást jelent, amelyet kezelni kell. Ez a helyzet kockázatokat jelenthet egyes, jelenleg folyamatban lévő reformok szempontjából, mint például az egészségügyi rendszerben a kiadási célokra vonatkozó szabályozás. Pénzügyi szektor: Jelenleg zajlik a (részben) államosított bankok szerkezetátalakítása, de további intézkedésekre van szükség és szorosan nyomon kell követni a költségvetésre ható kockázatokat. Növekedés és versenyképesség: További erőfeszítésekre van szükség a verseny és a szolgáltatásnyújtás megkönnyítéséhez, többek között a szolgáltatók előtt álló túlzott akadályok megszüntetésével és annak felülvizsgálatával, hogy a közérdek indokolja-e a szabályozott szakmák terén fennálló korlátozásokat. Zajlik a versenyjog reformja, de továbbra is aggodalomra ad okot, hogy a szövetségi versenyhivatal számára változatlanul túlságosan korlátozott erőforrások állnak rendelkezésre. Emellett Ausztria, bár 2012 óta további költségvetési forrásokat bocsátott rendelkezésre, nem tett meg minden szükséges intézkedést annak biztosítására, hogy minél több diák jusson hozzá kiváló minőségű, megfelelően adaptált képzéshez, és ténylegesen befejezze tanulmányait. Foglalkoztatás- és szociálpolitika: Ausztria intézkedéseket tett annak érdekében, hogy középtávon fokozza az idősebb munkavállalók munkaerő-piaci részvételét és korlátozza a foglalkoztatásból való korai kilépést. Ezen intézkedések végrehajtása és hatékonyságuk szoros nyomon követést igényel. Nem történtek intézkedések a nők és férfiak kötelező nyugdíjkorhatárának összehangolására. Továbbra is magas a munka effektív adó- és járulékterhe, és nem hoztak arra irányuló intézkedést, hogy az adóterheket a munkavégzés alacsony jövedelmet biztosító formáiról a növekedést kevésbé hátráltató adóalapokra helyezzék át. Intézkedéseket hoztak a nők munkaerő-piaci részvételének fokozása céljából. Bizonyos mértékig bővültek a gyermekgondozási és a tartós ápolás-gondozási szolgáltatások, de a költségvetési keret nem tűnik túl ambiciózusnak a növekvő kereslet kielégítéséhez. Intézkedések születtek a migráns háttérrel rendelkezők munkaerő-piaci részvételének kezelése érdekében, például nyelvtanulási stratégia kidolgozásával, valamint a hátrányos helyzetű fiatalok iskolai teljesítményének javítása céljából. Az előrelépés lassú és az említett intézkedések hatékonysága szoros nyomon követést igényel.

32

LENGYELORSZÁG

Államháztartás: Abból a célból, hogy Lengyelország megfeleljen a Stabilitási és Növekedési Paktum keretében a 2014-ben a GDP 3 %-át kitevő hiány elérésére tett ajánlásnak, Lengyelország további költségvetési intézkedéseket nyújtott be, elsősorban a nyugdíjrendszerrel, a költségvetési kerettel, az adójogszabályok betartásával és az adóbevételekre vonatkozó intézkedésekkel kapcsolatban. Lengyelország nem korlátozta minimálisra a növekedést ösztönző kiadások visszafogását, mivel a hiánycsökkentés érdekében tett erőfeszítések számottevő része az elmúlt években a beruházások csökkentéséből származott. A költségvetési szabályok reformját törvénybe iktatták, de annak végrehajtására még nem került sor. Az adózási morál alacsony szintje továbbra is problémát jelent. 2013 eleje óta Lengyelország fokozatosan emeli a törvényes nyugdíjkorhatárt 67 évre. Másfelől továbbra sem születtek reformok a mezőgazdasági termelők egyedi társadalombiztosítási rendszerét és a bányászok különleges nyugdíjrendszerét illetően. Az egészségügyben tapasztalható költséghatékonyságot illetően Lengyelország intézkedésekről tett bejelentést a Nemzeti Egészségügyi Alap igazgatásával kapcsolatban. A szociálpolitika célirányosságának javítását célzó intézkedéseket is tervbe vettek egy szociális ápolásgondozásról szóló rendelettervezetben. Hatásukat azonban a végleges jogi rendelkezések alapján kell majd értékelni. Növekedés és versenyképesség: A tudományok és a felsőoktatás reformja jó irányba tett lépésnek minősül, jóllehet a lengyel vállalatok innovációs teljesítménye továbbra is alacsony. Az üzleti kutatás-fejlesztési beruházások és a cégen belüli innováció fokozása terén eddig tett intézkedések nem eredményeztek egyértelmű fejlődést, valamint az innováció támogatását szolgáló állami eszközök célirányossága sem megfelelő. A hatékony eszközöket, például a meglévő adókedvezményeket az országban alig alkalmazzák, továbbá nem térképezték fel az alternatív adórendszereket vagy javítási lehetőségeket. Az energiaágazatban tett intézkedések többsége csupán előkészítési szakaszban van. A villamosenergia- és a gázágazatban azonban tettek bizonyos erőfeszítéseket, születtek projektek a villamosenergia-hálózat fejlesztésére és 2012-ben megnyílt a gázkereskedelmi platform. Az energiahatékonyságot illetően a kormány korszerűsítette a középületeket. Az erőfeszítések ellenére a vasútberuházási projektek megvalósítása nagyrészt még késik, ugyanakkor megszilárdult a vasúti szabályozás. Lengyelország komoly reformtervet dolgozott ki a mintegy 230 szakterületre vonatkozó minősítési követelmények megszüntetése, illetve enyhítése érdekében. Ezen túlmenően már hatályba lépett a jogszabályi változások első része. Lengyelország még nem lépett fel közvetlenül, azaz nem adott választ a hulladék- és vízgazdálkodással, valamint a szélessávú lefedettség felgyorsításával kapcsolatos ajánlásokra. Foglalkoztatás- és szociálpolitika: A kormány számos erőfeszítést tett az ifjúsági munkanélküliség csökkentésére. A kormány több reformot is bevezetett az oktatás és képzés területén. A foglalkoztatáspolitika célirányosságának javítását célzó – különösen az ifjúsággal kapcsolatos – további intézkedések előkészítése folyamatban van. 2013 szeptemberében elfogadásra került az egész életen át tartó tanulási stratégia. A tanulószerződéses gyakorlati képzéshez való hozzáférés és a munkaalapú tanulási program javítása érdekében azonban további erőfeszítésekre van szükség. Lengyelország csak kis lépéseket tett a munkaerő-piaci szegmentálódás és az elszegényedés által fenyegetett aktív keresők számának visszaszorítása érdekében. Egyre nagyobb a gyermekgondozási létesítmények száma, az óvodák azonban 33

továbbra sem biztosítanak elégséges számú munkahelyet ahhoz, hogy jelentős mértékben fokozódjék a nők munkaerő-piaci szerepvállalása. A mezőgazdasági termelők társadalombiztosítási rendszerét (KRUS) érintő tartós és hiteles reformot még végre kell hajtani.

34

PORTUGÁLIA

Államháztartás: A költségvetési konszolidáció az elmúlt három év során a GDP mintegy 5,1%-át kitevő költségvetési kiigazításból állt. A Bizottság 2013. őszi előrejelzése szerint az államháztartási hiány 2013-ban várhatóan a GDP 5,95%-a lesz. A kormány megerősítette vállalását a 2014-ben a GDP 4%-ában meghatározott, tartós konszolidációs intézkedésekkel alátámasztott hiánycél teljesítésére vonatkozóan. A 2013. évi költségvetési konszolidációs intézkedések a személyi jövedelemadó és az ingatlanadó emelkedését és néhány, a közkiadások felülvizsgálatán alapuló intézkedés előbbre hozását foglalják magukban. Alkotmánybírósági ítéleteket követően 2013-ban ismét visszaállították a közszférában dolgozóknak és a nyugdíjasoknak biztosított kétszeri bónuszkifizetést, amelyet 2012-ben eltöröltek. A közszférában zajló reformok továbbra is hozzájárulnak a közpénzügyi gazdálkodás megszilárdításához, az adócsalás elleni küzdelemhez, az állami vállalatok átalakításához, és csökkentik a köz- és magánszféra közötti partnerség költségeit. Pénzügyi szektor: A portugál bankok a gazdasági kiigazítási program kezdete óta jelentősen javítottak tőkemegfelelési mutatójukon, amelyet kiegyensúlyozottabb finanszírozási struktúra és rendelkezésre álló likviditás támogat. A bankok így jó helyzetben vannak ahhoz, hogy a rövidebb távú bizonytalanságokat átvészeljék és megküzdjenek az eszközminőség esetleges további romlásával. A pénzügyi szektor a hitelek iránti alacsony kereslet mellett gyors ütemben folytatta a tőkeáttétel-csökkentést, és 2013 második negyedévének végére 122%-os hitel/betét arányt ért el. Folyamatban vannak intézkedések az életképes kis- és középvállalkozásoknak nyújtott megfelelő finanszírozás biztosításához, amelyek magukban foglalják a finanszírozási források diverzifikálását ösztönző kezdeményezéseket is. Növekedés és versenyképesség: Jó az előrehaladás a gazdasági kiigazítási program strukturális reformterve terén. Fontos előrelépés történt az igazságszolgáltatás, a hálózatos iparágak, a lakhatás, a szolgáltatások és a szabályozott szakmák területén. Előrelépés történt, noha késedelmes, az üzleti tevékenységet gátló akadályok felszámolása terén az adminisztratív terhek csökkentése és az engedélyezési eljárások egyszerűsítése révén. További előrelépésre van szükség a közlekedési ágazat fenntarthatóbbá tétele és a verseny előtti megnyitása érdekében, különösen a kikötők esetében. Fontos intézkedések elfogadására került sor az üzleti szféra likviditási feltételeinek javítása céljából, különösen a kis- és középvállalkozások esetében (kkv-k). Foglalkoztatás- és szociálpolitika: A foglalkoztatás határozottan csökkent a gazdasági válság kezdete óta: a foglalkoztatási ráta a 2008-ban mért 73,1%-ról 2012-re 66,5%-ra esett vissza. Noha a munkaerő-piaci helyzet javult az elmúlt időszakban, a munkanélküliség továbbra is magas, különösen a fiatalok körében. A munkahelyteremtés hosszú távú részeként a következő reformok végrehajtására került sor: a kollektív tárgyalási szabályok rugalmasabbá tétele, a végkielégítés jelentős mértékű csökkentése, az álláskeresési járadékok csökkentése a munkaerőpiacra való visszatérés ösztönzése érdekében, a munkaidő változása, valamint az aktív munkaerő-piaci intézkedések és a szakképzés reformjai a strukturális munkaerőhiány csökkentése céljából. Jelentős intézkedések elfogadására került sor az oktatás területén is.

35

ROMÁNIA

Államháztartás: Románia túlzotthiány-eljárása 2013. júniusban megszűnt. A költségvetési felelősségről szóló törvény, a költségvetési tanács létrehozása, a nyugdíjreform és a költségvetési eljárás javítását célzó intézkedések révén erősödött a költségvetési irányítás. Ugyanakkor továbbra is problémát jelentenek a kormányzat kifizetési hátralékai, a költségvetési fenntarthatóság és az egészségügyi rendszer hatékonysága. További kihívást jelent az adózási morál alacsony szintje a héa és a munkaerő adóztatása területén, ami jelentős bevételkiesést eredményez. Pénzügyi szektor: A pénzügyi ágazat megerősítése érdekében számos intézkedést hozott az ország: megszilárdult a bankok szanálására vonatkozó keretrendszer, és erősödtek a betétbiztosítási alapok, a bankszektor egészére vonatkozóan pedig nemzetközi jelentéstételi standardokat vezettek be. További intézkedéseket fogadtak el a devizában nyújtott, fedezetlen fogyasztói és kkv-hitelek visszafogására. Az eszközminőség folyamatos romlásának kezelésére új intézkedések születtek. Növekedés és versenyképesség: Románia jelentős versenyképességi problémákkal küzd: túlsúlyban vannak az alacsony és közepes technológiaigényű ágazatok, alacsony az állami és magánberuházás szintje a kutatás és fejlesztés területén, alacsony a termelékenység az ipar és a szolgáltatások terén, valamint nehezített a vállalkozások növekedése. Folyamatban van egy, az összes ilyen szakpolitikai területet felölelő nemzeti versenyképességi stratégia kidolgozása. Lassú az előrehaladás az állami tulajdonban lévő cégek szerkezetátalakítása, valamint irányításuk és teljesítményük javítása terén (különösen a közlekedési és az energiaágazatban). A gyenge közigazgatás továbbra is jelentős problémát jelent a növekedés és a versenyképesség szempontjából, és akadályozza az uniós források felhasználását. A közigazgatás hatékonyságnövelésére irányuló cselekvési tervek végrehajtása lassan halad előre. 2013 végére a közigazgatás megerősítését célzó stratégia készül. Az uniós források felhasználásának növelésére irányuló nemzeti prioritási cselekvési terv nagyon korlátozott szintű eredményt ért el, noha növekedés tapasztalható az uniós források felhasználása terén. Foglalkoztatás- és szociálpolitika: Romániában viszonylag alacsony, azonban növekszik a teljes munkanélküliség szintje (2013. szeptemberben 7,5%). Az ifjúsági munkanélküliség szintje azonban magas (23%), míg a teljes foglalkoztatási ráta 2012-ben csak 63,8% volt. A román hatóságok 2013-ban a fiatalok foglalkoztatásának fellendítésére irányuló nemzeti tervet hajtottak végre. Folyamatban van a 2013–2020-as időszakra szóló, a fiatal és idősebb munkavállalókat, a mezőgazdaságban dolgozókat, a nőket és a kiszolgáltatott helyzetben lévő csoportokat célzó nemzeti foglalkoztatási stratégia kidolgozása. A be nem jelentett munkavégzéssel szembeni fellépés keretében 2011 óta törvény szabályozza a napidíjas dolgozók által biztosított tevékenységeket. Románia számára továbbra is komoly kihívást jelent a szegénység csökkentése. 2011-ben szociális támogatási reform indult, amely révén várhatóan nőni fog a szociális támogatási ellátások hatékonysága és eredményessége.

36

SZLOVÉNIA

Államháztartás: Szlovénia elkötelezte magát a túlzott hiány 2015-ig történő megszüntetése mellett. A költségvetési keretet illetően további változások vannak folyamatban az államháztartás költségvetési egyenlegére/többletére vonatkozó szabályról szóló, 2013. májusban elfogadott alkotmánymódosítást követően. Az utóbbi nyugdíjreform csak 2020-ig stabilizálja a nyugdíjkiadásokat, azonban az előrejelzések szerint ezt az időpontot követően a nyugdíjkiadások jóval az uniós átlag feletti szintre emelkednek. A kormány munkacsoportot hozott létre a további reformlehetőségek megvizsgálása céljából. Az országra nehezedő hosszabb távú fenntarthatósági nyomás a tartós ápolás-gondozás iránti keresletnek és a kapcsolódó költségeknek a népességelöregedés miatt várható növekedéséből is ered. A kormány 2013. májusban terveket fogadott el a tartós, közösségi alapú ápolás-gondozás megerősítésére, és 2014 első felében új törvény elfogadása várható a tartós ápolás-gondozást illetően. Pénzügyi szektor: Számos szlovén bank tartós nyomásnak volt kitéve a tőkepuffereik viszonylag alacsony szintje miatt, és az a tény, hogy a bankok a tőke tekintetében az államtól függnek, jelentősen veszélyezteti a költségvetési fenntarthatóságot. 2013. augusztusban a szlovén központi bank a bankszektor majdnem 70%-át lefedő független eszközminőségelemzést és stressztesztelést kezdeményezett. A kapcsolódó munkák a terveknek megfelelően alakulnak, teljesítésük 2013 végére várható. Az új bankeszközkezelő vállalkozás nagyjából készen áll a banki mérlegek könnyítése érdekében történő eszközátvételre. A szlovén hatóságok lépéseket tettek banki szabályozási keretük 2013 végéig történő felülvizsgálata, valamint a felügyeleti kapacitás, az átláthatóság és a statisztikai közzététel erősítése céljából. Növekedés és versenyképesség: A legfelsőbb bíróság által jelentett adatok megerősíteni látszanak azt, hogy továbbra is fennállnak az igazságszolgáltatás hatékonysága terén tapasztalt pozitív tendenciák. Készülőben van a nem pénzügyi vállalkozások bíróságon kívüli pénzügyi szerkezetátalakításához szükséges keret, de nem sikerült tartani az országspecifikus ajánlásban meghatározott 2013. szeptemberi határidőt. Szeptember közepén szakértői munkacsoport alakult a bíróságon kívüli szerkezetátalakításnak a fizetésképtelenségről szóló törvénybe való beillesztése céljából, és a kormány októberben módosításokat fogadott el a fizetésképtelenségről szóló törvényhez kapcsolódóan. A pénzügyminisztérium új törvénytervezetet készített szeptemberben a szlovén állami vagyonkezelő létrehozásáról, amely az állam közvetlen tulajdoni részesedésének konszolidációját végző és a nem alapvető állami eszközök privatizációját előmozdító eszköz lesz majd. Ugyanakkor nem sikerült tartani az állami tulajdonban levő eszközök osztályozására meghatározott 2013. szeptemberi határidőt. 2013 májusa óta nem történt előrelépés a nagyszámú szlovén szabályozott szakma egyszerűsítését célzó, 2012-ben indult minisztériumközi eljárásban. További személyzettel erősödött az újonnan függetlenné vált versenyhivatal, de pénzügyi forrásai korlátozottak és a 2014-re tervezett költségvetési megszorításoknak köszönhetően csak szűkülni fognak. Foglalkoztatás- és szociálpolitika: Munkaerő-piaci reformokkal foglalkozó munkacsoport jött létre, amelynek feladata a 2013. márciusi reform végrehajtásával és hatásával kapcsolatos jelentéstétel 2014. márciusig. Folyamatban van egy új diákmunka-szabályozás kidolgozása, amelynek célja a rugalmasság fenntartása a társadalombiztosítási járulékok torzuláscsökkentést szolgáló bevezetése mellett, a hallgatói jogviszony megszerzésének

37

korlátozására irányuló oktatási intézkedésekkel alátámasztva. Megfontolás tárgyát képezi a minimálbérre vonatkozó törvény felülvizsgálata, és kezdődnek a szociális partnerekkel folytatandó tárgyalások. A strukturális munkaerőhiány terén csak korlátozott számú intézkedés valósult meg. Szlovénia kidolgozott és végrehajtott néhány személyre szabott aktív munkaerő-piaci intézkedést, amelyek eredményességét szorosan nyomon kell követni.

38

SZLOVÁKIA

Államháztartás: Szlovákia intenzív konszolidációba kezdett a túlzott hiány 2013-ig történő megszüntetése érdekében. Mivel a kiigazítás egyszeri intézkedésekre is hagyatkozik, annak fenntarthatósága érdekében ezeket az egyszeri intézkedéseket a jövőben strukturálisabb jellegű intézkedésekkel kell felváltani. Az oktatásra fordított kormányzati beruházások és kiadások (a GDP százalékában kifejezett) mértéke csökkent az elmúlt évek során, és a költségvetésben előirányozottak szerint tovább fog csökkeni, ami azt jelöli, hogy az ország nehézségekbe ütközött a növekedést ösztönző kiadások biztosítására vonatkozó ajánlás végrehajtását illetően. A nyugdíjrendszer 2012. évi reformja javította a rendszer hosszú távú fenntarthatóságát, de az állami nyugdíjrendszernek az előrejelzések szerint hosszú távon még mindig hiánya lesz. Az egészségügyi rendszer tervezett reformjai terén ez idáig nem történt előrehaladás. 2012–2013-ban számos intézkedés született a munkaerőt terhelő adók torzulásainak a különböző foglakoztatási formákat érintő csökkentése, valamint a héaszabályozásnak való megfelelés fokozása érdekében. További fellépésre van szükség az adózási morál javítása érdekében a héán túli körben is. Továbbra is van mozgástér a növekedésre kevésbé káros adók igénybevételére, mint például az ingatlanadó és a környezetvédelmi adók. Növekedés és versenyképesség: Szlovákia kihívásokkal szembesül a fokozottan tudásalapú növekedés és versenyképesség középtávú támogatását illetően. Az intézmények, a humántőke, az innovatív kapacitás és az üzleti környezet megerősítése e kihívások kezelésének alapfeltétele. Az ország 2012–2013-ban intézkedéseket hozott a közbeszerzés és az igazságszolgáltatási rendszer átláthatóbbá tétele, valamint a közbeszerzési hivatal függetlenségének növelése céljából. Az igazságszolgáltatási rendszer reformja azonban tovább folytatódik. A kormány 2012-től sok évre nyúló végrehajtási intézkedésekkel a közigazgatás jelentős reformját indította el. Továbbra is várat magára a verseny és az árszabási mechanizmusok átláthatóságának javítása a szabályozott iparágakban, főként az energiaágazatban. Foglalkoztatás- és szociálpolitika: Szlovákia lépéseket tett az aktív munkaerő-piaci politika megreformálása terén. Ennek ellenére még nem tudni, hogy a 2013. májusi reform végrehajtása meghozza-e a várt eredményeket, különösen, ami a hatáselemzést és az állami foglalkoztatási szolgálat kapacitását illeti, valamint továbbra is több célzott intézkedésre van szükség a leghátrányosabb helyzetű munkakeresőket illetően. A minőségi, megfizethető korai gyermekkori oktatáshoz és gondozáshoz való hozzáférés, különösen a három éves kor alatti gyermekek számára, továbbra is akadályt jelent a nők munkaerő-piaci részvétele szempontjából. Szlovákiának emellett még lépéseket kell tennie a peremre szorult közösségek társadalmi befogadásának fokozása érdekében. Az oktatás területén Szlovákia számos intézkedést hozott: mindenekelőtt elindította az ifjúsági cselekvési tervet, és módosította a szakoktatásra és -képzésre, a felsőoktatásra és az egész életen át tartó tanulásra vonatkozó jogszabályokat.

39

FINNORSZÁG

Államháztartás: Finnországban az államháztartás helyzete összességében stabilnak mondható, az ország a terveknek megfelelően végrehajtotta a költségvetési konszolidációs intézkedéseket. Mindazonáltal a gazdasági környezet romlása megnehezítette az ország középtávú költségvetési céljával összefüggésben várt eredmények elérését. Finnország 2012ben nem tudta teljesíteni a 0,5 %-os strukturális többletként meghatározott középtávú költségvetési célját, és 2013-ban új, 0,5 %-os hiánynak megfelelő középtávú költségvetési célt határozott meg, ugyanakkor a Bizottság 2013. őszi előrejelzése szerint ezt a célt sem sikerül majd tartani. A finn kormány 2013 augusztusában strukturális reformprogramot indított, amely kiegészítette és megerősítette a növekedésösztönző és a fenntarthatósági rés szűkítésére irányuló korábbi kötelezettségvállalásokat és intézkedéseket. Folyamatban van az önkormányzati struktúra, az egészségügy és a szociális ellátások átfogó reformjának előkészítése. Ezek jó irányba mutató intézkedések, de részleteiben is ki kell dolgozni ezeket ahhoz, hogy hatásukat értékelni lehessen. A tervek szerint 2017-ben nyugdíjreform valósul majd meg. Növekedés és versenyképesség: Finnország vezető az innováció területén, a kutatásfejlesztésre fordított kiadások tekintetében továbbra is első helyen áll az Európai Unióban. Az ország azonban számos kihívással szembesül, többek között az elmúlt évek folyamán veszített exportpiaci részesedéséből, és ezek a kihívások veszélyeztetik versenyképességi pozícióját. Kritikus jelentőséggel bír az, hogy a finn kutatási és innovációs rendszernek mennyire hatékonyan sikerül a K+F-re fordított kiadásokból új, innovatív termékeket és szolgáltatásokat kinyerni. Egyéb intézkedések mellett a kormány ideiglenes adókedvezményeket kínált a kutatás és a beruházások ösztönzésére, kiegészítő támogatást nyújtott az ikt-ágazat szerkezetátalakításának és növekedésének finanszírozásához, továbbá elkötelezett a kutatási intézmények és a kutatásfinanszírozás átfogó reformja iránt. Programot dolgoztak ki az árupiaci verseny ösztönzésére. Finnország 2014-től kezdődően csökkenteni fogja a társasági adó mértékét, továbbá javaslatok fogalmazódtak meg az adminisztratív terhek csökkentésére és a vállalkozástámogatási rendszer reformjára vonatkozóan. A reformintézkedések sikere azok részleteitől függ, amelyeket azonban még nem tettek közzé. Foglalkoztatás- és szociálpolitika: A finn munkaerőpiac általában jól teljesít. A legsúlyosabb kihívások a népesség elöregedéséhez kapcsolódnak. Fontos kihívást jelent a munkaerő-kínálat jövőbeni fenntartása és a nyugdíjrendszer, valamint a tartós ápolásgondozási rendszer fenntarthatóságának javítása. A munkaerőpiacról történő korai távozás megelőzése érdekében korlátozni fogják a korai nyugdíjbavonulás elérhetőségét, bár annak egyes formái egyelőre továbbra is fennmaradnak. Másrészről a munkafeltételek javítására irányuló intézkedésekkel kívánják a munkában töltött időszakot meghosszabbítani. Az ifjúsági garanciaprogramot 2013-ban kibővítették, a fiatal felnőttek részére pedig ideiglenes jelleggel készségfejlesztő programot indítottak. Emellett kísérleti programot indítottak a tartós munkanélküliség problémájának kezelésére. Az elkövetkező három (2+1) évre vonatkozóan a szociális partnerek új keretmegállapodást kötöttek a bérekről, amely a gazdaság versenyképességének javítása érdekében visszafogott bérnövekedést garantál. A megállapodásnak a nyugdíjreformról szóló megállapodás ütemterve is részét képezi. Ezek jó irányba tett konkrét lépések, de hatásaik még nem érzékelhetők.

40

SVÉDORSZÁG

Államháztartás: Svédország a Stabilitási és Növekedési Paktumnak megfelelő rendezett költségvetési helyzettel rendelkezik, a rendelkezésre álló költségvetési teret pedig növekedésre és munkahelyteremtésre használja fel. Svédország közép- és hosszú távú terveivel összefüggésben tisztázni szükséges, hogy az ország mikorra tervezi elérni a GDP 1%-ában meghatározott nemzeti többletcélt, és hosszú távon miként tervezi kezelni a magas egészségügyi kiadásokat. Pénzügyi szektor: Az elmúlt évek során megvalósult néhány olyan intézkedés, amely hozzájárult a háztartások adósságállományának – noha magas (a GDP körülbelül 80%-a) szinten történő – stabilizálásához. Ennek ellenére az elmúlt három hónap során a háztartások adósság- és hitelállománya ismét növekvő tendenciát mutatott. A pénzügyi felügyeleti hatóság által bevezetett újabb keletű intézkedések örvendetesek, de lehet, hogy meg kell erősíteni őket. Eddig nem vettek fontolóra változtatásokat a háztartási javak adóztatását vagy a jelzáloghitelek kamataira vonatkozó adólevonási szabályokat illetően. A lakáskínálat korlátai – az adóssággerjesztő ingatlanadózással együtt – tendenciózusan felhajtják az ingatlanárakat. A bérleti piacon sor került néhány intézkedésre, de további reformok szükségesek a bérleti díjak meghatározásának rendszerében. 2013 végére és 2014 elejére további törvények várhatók az építőipari ágazatban az építési idő javítására és a verseny fokozására. Növekedés és versenyképesség: Noha a legtöbb kutatási-fejlesztési mutató szerint Svédország az élen teljesít, számos olyan kihívással szembesül, amely középtávon veszélyezteti az ország versenyképességi pozícióját, ilyen különösen a K+F-re irányuló üzleti beruházás csökkenő mértéke és az innovatív eredmények alacsony fokú kereskedelmi hasznosítása. Svédország a kapcsolódó 2012. évi országspecifikus ajánlás kezelésére 2012 októberében új innovációs stratégiát fogadott el, amelynek megvalósítása folyamatban van. Foglalkoztatás- és szociálpolitika: A svéd munkaerőpiac általában véve jól teljesít, de vannak gyenge munkaerő-piaci kötődésű csoportok, mindenekelőtt a fiatal és a bevándorló háttérrel rendelkező munkavállalók. A kormány számos intézkedést hozott, köztük vannak a szakképzési rendszer további reformjára irányuló új javaslatok, a munkaerőpiacra történő bevezetésre vonatkozó megállapodások bevezetése, valamint az „álláspaktumokkal” kapcsolatos folyamatos tárgyalások, amelyek célja, hogy csökkentse azoknak a munkaadóknak az első évben felmerülő költségeit, amelyek fiatalokat alkalmaznak és továbbképzést biztosítanak e fiatalok számára. Ezek jó irányba tett lépések, de konkrét hatásaik még nem érzékelhetők. Az éttermek 2011-ben bevezetett héacsökkentése az ifjúsági munkanélküliség csökkentésére irányuló intézkedésként került bemutatásra. Folyamatban van az árakra, bérekre és az ágazaton belüli foglalkoztatásra mért hatásának értékelése, amelynek előzetes eredményei 2014 januárjára várhatóak.

41

EGYESÜLT KIRÁLYSÁG

Államháztartás: A költségvetési konszolidációs stratégia végrehajtása folyamatban van és jó úton halad, de az idők során átlagos üteme lelassult. A költségvetési hiány csökkenő pályán van és várhatóan 2015–2016-ra 4,4%-ra esik vissza. Ezzel szemben az államadósság magas és növekvő szintje továbbra is aggasztó, mivel 2009 és 2012 között jelentős mértékben nőtt, elérve a 88,8%-ot. Pénzügyi szektor: A hitelezési rendszer finanszírozását szolgáló új keletű program elkezdett hozzájárulni a háztartásoknak és a vállalatoknak nyújtott hitel elérhetőségéhez. A bankreformról szóló törvény hatálybalépése 2014 elejére várható. Noha javul a gazdaságba irányuló hiteláramlás, a hitel elsősorban a nagyvállalatokhoz és az ingatlanágazatba kerül. A kkv-k továbbra is nehézségekről számolnak be a bankhitelhez való hozzáférést illetően. Ennek ellenére voltak javulásra utaló jelek a nem banki hitel rendelkezésre állása terén. A kormány által támogatott üzleti bank 2014-es létrehozása révén elvileg könnyebben elérhetővé válik majd a kkv-knak nyújtott finanszírozás. Az ingatlanpiac – noha nagy regionális eltérések mellett – az összes régióban erőre kapott, de tartós hiány áll fenn az ingatlankínálat terén. A lakások iránti kereslet fokozására irányuló intézkedések, különösen a „Help to Buy” program, eszközár-buborék kialakulásának a veszélyét hordozzák magukban, tovább csökkentve a megfizethetőséget és növelve a háztartások eladósodását. Az ország nem hajtott végre vagy tervez végrehajtani ingatlanadóval kapcsolatos reformot, és nem születtek intézkedések a héaalap kiszélesítésére. Növekedés és versenyképesség: Széles körű a konszenzus azt illetően, hogy folytatódik a gazdasági fellendülés, és mind a megerősített kimeneti adatok, mind az előretekintő felmérési mutatók erős javulást jeleznek. A nettó export újra pozitívan járult hozzá a növekedéshez, de ennek oka a behozatalok jelentős visszaesése és nem az exporttevékenység újbóli erősödése volt. Az Angliára és Walesre irányadó 2013. évi növekedési és infrastrukturális törvény 2013 áprilisában lett hatályos. A kormány bejelentette a „Beruházás Nagy-Britannia jövőjébe” elnevezésű csomagot, amelynek része 2020-ig több mint 100 milliárd GBP értékű infrastrukturális célú állami beruházás, új magánszektorbeli energiatermelési beruházásokat ösztönző szakpolitikai reformok, valamint a nagyprojektek finanszírozásának további ösztönzésére garanciaprogramok kiépítése és kiterjesztése. Még túl korai lenne értékelést végezni, de az energiakapacitást illetően bevezetett intézkedések nem tűnnek alkalmasnak arra, hogy 2020 után megfelelő szintű biztonságot nyújtsanak. Foglalkoztatás- és szociálpolitika: A válság kezdete óta a munkaerőpiac bizonyos mértékű ellenálló képességet mutatott, és a foglalkoztatási ráta szintje (71,7%) magas. Ugyanakkor továbbra is vannak aggodalomra okot adó területek, különösen az ifjúsági munkanélküliséggel és a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülők arányával összefüggésben. Sokan, főként fiatalok, bizonytalan, részmunkaidős vagy határozott időtartamra szóló állást töltenek be. Emellett az Egyesült Királyságban magas az alacsony képzettségű munkavállalók száma, ellenben hiány mutatkozik magas szakképzettséggel és műszaki szakképzettséggel rendelkező munkavállalókból. A kormány által az e problémák kezelésére bevezetett programok, különösen a „Work Programme” és a „Youth Contract” elnevezésű kezdeményezés alatta maradt a kormány célkitűzéseinek. Az Egyesült Királyság emellett átfogóbb termelékenységi kihívásokkal is szembesül: a legfrissebb hivatalos adatok szerint 42

tért veszít a G7-es versenytársakhoz képest (2012-ben az egy ledolgozott órára jutó kibocsátása 16%-kal volt alacsonyabb a G7-ek átlagánál, és 2007-es szintjéhez képest még mindig 2%-kal el van maradva). Az EU-28-ban az Egyesült Királyságban az egyik legmagasabb a szegénységben vagy társadalmi kirekesztettségben élők aránya az egyszülős háztartásokban. Intézkedéseket vezettek be a gyermekgondozási szolgáltatások és megfizethetőségük javítására, de a „Universal Credit”, a kiemelt jóléti reformprogram kiépítését számos akadály nehezíti.

43

EURÓÖVEZET

A 2000-es években felhalmozott egyensúlyhiányok, a pénzügyi piacok tagoltsága, valamint a gazdasági és monetáris unió megvalósításával kapcsolatos állandó szakpolitikai bizonytalanságok miatt az euróövezet gazdasági helyzete továbbra is kihívásokkal teli. A fenntartható növekedés és a beruházási lehetőségek megteremtése érdekében további reformokra van szükség az euróövezeti tagállamok alkalmazkodási képességének és versenyképességének javításához. A gazdaságpolitika egészének konzisztenciája érdekében, valamint a reformintézkedések nyomon követésének és koordinálásának szükségességére figyelemmel szeptemberi ülésén az eurócsoport megvitatta a gazdasági helyzetet és annak euróövezetre kifejtett hatásait, valamint az egyes tagállamokra vonatkozó országspecifikus ajánlásokat. Az eurócsoport szeptemberi és októberi ülésein olyan külön témákat is napirendre vett, mint a bankunió vagy az egyes euróövezeti tagállamok helyzete. Mindazonáltal az euróövezeti gazdaságpolitikai koordinációt még jobban meg kell erősíteni, konkrétan fokozni kell a gazdasági reformok iránti elkötelezettséget és felelősségvállalást, javítani kell a végrehajtást. Ami a fiskális politikát illeti: mindegyik euróövezeti tagállam benyújtotta költségvetésitervjavaslatát, ami fontos mérföldkőnek tekinthető a tagállamok fiskális politikájának szorosabb koordinálása felé vezető úton. Az elmúlt három évben végrehajtott jelentős konszolidációt követően is folytatódik a költségvetési konszolidáció, ám annak üteme idővel lassulni fog. Ez az euróövezeti konszolidáció orrnehéz jellegének köszönhető, ami az adósságpálya fenntarthatóságát övező kockázatok miatt megkerülhetetlen volt, másrészről pedig összhangban van a túlzott költségvetési hiányok fokozatos korrekciójával. A tagállamok által követett konszolidációs intézkedések jellege az egyes tagállamok költségvetési mozgásteréhez igazodó megfelelő különbségeket mutat. Tekintettel továbbá a kiigazítási szükségletek mérséklődésére, csökkenni fognak a konszolidáció rövid távú növekedési hatásai és nagyobb tere nyílik a növekedésbarát konszolidációs intézkedéseknek. Ezen a területen további lépésekre van lehetőség: az adóztatás összetétele például nem támaszkodik eléggé az adóalap szélesítésére és a kevésbé torzító jellegű adóztatás megteremtésére, a kiadáscsökkentési intézkedések pedig túl nagy arányban összpontosulnak olyan növekedésösztönző kiadási tételekre, mint a beruházások. A tagállamoknak nagyobb hangsúlyt kell helyezniük a középtávú költségvetési keretben rögzített növekedésbarát fiskális politika kialakítására. Jóllehet a legtöbb euróövezeti tagállamban jelentős előrehaladás történt a középtávú költségvetési stratégiák hitelességének megerősítése terén, további javulás érhető el a gazdasági és monetáris unióbeli stabilitásról, koordinációról és kormányzásról szóló szerződés teljes körű és időben történő átültetése, valamint a költségvetési keretekről szóló irányelv 2013 végéig történő átültetése révén. Az adósságpálya fenntarthatósága érdekében a tagállamoknak emellett olyan strukturális reformokkal kell kiegészíteniük költségvetési politikájukat, amelyek tovább javítják a gazdaság növekedési potenciálját. A pénzügyi piacok tagoltságát kezelendő a Bizottság és az Európai Beruházási Bank (EBB) javaslatokat dolgozott ki a gazdaság finanszírozását segítő intézkedések végrehajtásáról. Konkrétan a Bizottság és az EBB közös kockázatmegosztási pénzügyi eszközeinek kibővítését javasolták, hogy ezáltal is ösztönözzék magánforrásoknak és tőkepiaci befektetéseknek a kkv-finanszírozásba történő becsatornázását, ily módon Unió-szerte

44

megnövelve a kkv-knak nyújtott új hitelek volumenét. Hátra van még azonban e javaslatoknak a mielőbbi és – a kritikus tömeg elérése érdekében – a tagállamok lehető legnagyobb arányú részvételével történő végrehajtása. Ezenfelül hosszabb távon célul kell kitűzni az Unión belüli banki közvetítés jelentőségének csökkentését. Az EKB bejelentette a bankok novemberben kezdődő és 12 hónapig tartó átfogó vizsgálatának részleteit, az Európai Bankhatóság pedig elkészítette a nemteljesítő hitelekre és a fizetési halasztásra vonatkozó technikai standardokat. Az eurócsoport megkezdte a hiteles költségvetési védőháló kérdésének megvitatását is. Végezetül az egységes felügyeleti mechanizmusról szóló megállapodással, a bankok helyreállításáról és szanálásáról szóló irányelvről, valamint a betétbiztosítási rendszerekről szóló irányelvről a Tanács, a Parlament és a Bizottság között folyó tárgyalásokkal, valamint az egységes szanálási mechanizmusról folytatott egyeztetésekkel további lépések történtek a bankunió megvalósítása felé. A bankunió megvalósítása sürgős feladat, amihez nem csupán az egységes felügyeleti mechanizmus, hanem az egységes szanálási mechanizmus létrehozására is szükség van. Ezzel összefüggésben létfontosságú, hogy a bankok helyreállításáról és szanálásáról szóló irányelv, valamint a betétbiztosítási rendszerekről szóló irányelv az év végig, az egységes szanálási mechanizmus pedig még az mostani jogalkotási időszak végéig elfogadásra kerüljön. A strukturális reformok megvalósítása tekintetében jelentős eltérések tapasztalhatók. Az eurózóna kezdi meghaladni a mag- és perifériaországok szerinti tagolódást, amely az euróválság fejleményeit az eddigiekben jellemezte. A támogatási programban részesülő országok kiterjedt reformtervet hajtanak végre, de fent kell tartaniuk a reformintézkedések megvalósításának ütemét, mivel a gazdasági fundamentumokat még nem sikerült helyreállítani. A túlzott hiánnyal küzdő Spanyolország és Szlovénia által elért eredményekről készített bizottsági jelentések szerint a túlzott egyensúlyhiányok megállapítása nyomán e két tagállam fokozott erőfeszítéseket tesz, de további jelentős intézkedésekre van szükség az egyensúlyhiányok korrekciója érdekében. A más országokat érintő egyensúlyhiányokat, legyen bár szó a folyó fizetési mérleg hiányáról vagy többletéről, a gazdaság fundamentumainak és a növekedési potenciál megerősítése érdekében ugyancsak kezelni kell. A nagy tagállamok – mint Franciaország és Olaszország – versenyképességének alakulása közvetlenebb hatást fejt ki az euróövezetre, ami fokozza ezen államok felelősségét azon strukturális reformok megvalósítása tekintetében, amelyek az euróövezet egészének kilátásait fogják javítani. Végezetül az euróövezeti foglalkoztatási és szociális helyzetre vonatkozóan a Bizottság közleményt fogadott el a GMU társadalmi dimenziójáról. Másrészről a GMU stabilitásához a tagállamok ambiciózus intézkedéseire van szükség, amelyek révén biztosítható a munkaerőpiacok megfelelő működése és egyidejűleg megelőzhető a kiszolgáltatott helyzetű csoportokhoz tartozó személyek tartós munkanélkülisége. E tekintetben létfontosságú, hogy az uniós tagállamok fokozzák az arra irányuló erőfeszítéseiket, hogy az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezést és ifjúsági garanciarendszert 2014 januárjáig működőképessé tegyék. Az euróövezeti tagállamokra vonatkozó országspecifikus ajánlásoknak való megfelelés terén elért eredmények alapján összességében megállapítható, hogy folyamatban vannak az aktuális gazdasági kihívások leküzdésére irányuló intézkedések végrehajtása. A reformprogram azonban még nem teljes, a gazdasági fellendülés megerősítéséhez a tagállamoknak közös felelősséget kell vállalniuk, és el kell kötelezniük magukat a GMU megfelelő működéséhez tagállami és euróövezeti szinten szükséges reformok mellett, tartós javulást biztosítva ezáltal az euróövezet polgárainak életszínvonalában. 45