2 Biret-Iŋgá oaidná fas Máhte Biret-Iŋgá oaidná Máhte kafeas ja manná su lusa. –Buore beaivvi. –Ipmel atti. –Mo manná? –Bures dat manná. Na, mo don ealát? –Mun ealán dearvan. –Maid don áiggut? Válddátgo don gáfe vai deaja? –Mun válddan deaja. Leago dáppe láibi? –De lea. Makkár láibbi don áiggut borrat? –Na, mun boran suovasbiergoláibbi. –Ja mun fas jugan káfe ja boran maiddái suovasbiergoláibbi. Máhtte viežžá deaja, gáfe, ja guokte suavasbiergoláibbi. -Leago dus telefovdna? -De lea. Mu nummir lea 386 594. -Leago dáppe bean’na? Mun áiggun čállit du nummira. -De lea, dá, váldde dán beanna. -Giitu. -Leage buorre. -Mii leage du telefonnummir? -Mu nummir lea 386594. -Naba mii lea du nummir? -Mu nummir 412 789. Ándagassii, muhto dál mun vuolggán. -Oaidnaleapmai! Mana dearvan. -Oaidnaleapmai, báze dearvan! Érdeklődés -Mo manná? ’Hogy vagy?’ -Mii gullo? ’Hogy vagy?’
-Buures (dat) manná. -Giitu, buorre.
‘Jól vagyok.’ ’Köszönöm, jól.’
7
NUBBI BIHTTÁ
Szószedet oaidnit, oainnán, oaidnen fas kafea, kafeas mannat, manná su lusa mo eallit, ealán, elen dearvan maid? áigut, áiggun, áigon váldit, válddán, válden -go gáffe, gáfe deadja, deaja dáppe láibi, láibbi de makkár? borrat, boran, borren suovasbiergoláibi,- láibbi dus lea.... telefovdna, telefovnna nummir, nummira golbma gávcci guhtta vihtta ovcci njeallje bean’na, beanna
látni megint kávézó, kávézóban menni hozzá hogy? hogyan? élni egészségesen mit? akarni kapni, venni kérdőpartikula kávé tea itt kenyér igen melyik? enni füstölthúsos szendvics neked van..... telefon szám három nyolc hat öt kilenc négy toll
8
MÁSODIK LECKE
čállit, čálán dán mii? naba njealle ovtta čieža ándagassi muhto dál vuolgit, vuolggán
írni ezt mi? és négy egy hét bocsánat de most menni, indulni
9
NUBBI BIHTTÁ
Nyelvtan I) Kérdő mondatok a lappban Kérdő mondatot létrehozhatunk kérdő névmás segítségével: a) Kiegészítendő kérdés Mii du áhči namma lea? Gii lea Uhca-Máhtte? Ilyenkor a szórend egyenes marad.
’Mi az apád neve?’ ’Ki az az Apró-Máhtte?’
b) Eldöntendő kérdés Kérdezhetünk viszont tetszőleges mondatrészre a -go kérdő partikulával. Ekkor mindig az a szó v. szócsoport kerül a mondat elejére, amelyhez a partikulát illesztjük: Leago Máhtte dáppe? Máhttego dáppe lea? Dáppego Máhtte lea?
’Máté itt van?’ ’Máté van itt?’ ’Itt van Máté?’
Válaszadás: Leago Máhtte dáppe? ’Máté itt van?’
Számok nolla okta guokte golbma njeallje vihtta guhtta čieža gávcci ovcci logi
-Juo, son/de lea. ’Igen, itt van.’ -Ii, leat. ’Nem, nincs itt.’
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
10
MÁSODIK LECKE
2) A fokváltakozás Fokváltakozásnak nevezzük a hangsúlyos és hangsúlytalan szótagok közé eső mássalhangzók–mássalhangzó-kapcsolatok mennyiségi és/vagy minőségi váltakozását. Fokváltakozás a lappban csak a páros szótagú (azaz a magánhangzós tövét tekintve páros szótagú) töveket érinti. (Tehát pl. a gahpir ’sapka’, melynek magánhangzós töve: gahpira-, három szótagú szónak minősül.) A fokváltakozás lényege, hogy a tövek foka erősről gyenge fokúra változik. A következő fő típusokat különböztethetjük: 1. X'X –XX a mássalhangzó gemináták: túlhosszú gemináta – hosszú gemináta: erős gyenge Nominativus f'f ff káf'fe ’kávé’ n'n nn bean'na ’toll’ llj lj viellja ’fivér’
Genitivus káffe SgGen beanna SgGen vielja SgGen
zöngés zárhang, vagy affrikáta gemináta – zöngétlen zárhang, vagy affrikáta gemináta: erős gyenge Nominativus Genitivus bb pp nubbi ’második’ nuppi SgGen dd tt loddi ’madár’ lotti SgGen žž čč oažži ’hús’ oačči SgGen h kezdetű gemináták – h kezdetű rövid msh.: erős gyenge Nominativus hkk hk guhkki ’hosszú’ hčč hč áhčči ’apa’ 2. XX – X gyenge fokban egy msh. hosszú gemináta – rövid msh: erős gyenge Infinitivus rr r borrat ’eszik’ ll l eallit ’él’ h kezdetű rövid msh. – rövid zöngés msh.: erős gyenge Infinitivus
Genitivus guhki SgGen áhči SgGen
Sg1 Pres boran ealán Sg1 Pres
11
NUBBI BIHTTÁ
hk ht
g đ
juhkat ’eszik'’ diehtit ’tud’
jugan dieđán
3. XY – XYY msh. kapcsolatok, melyek első tagja általában: đ, i (j), l, m, n, r, s, š, v. erős gyenge Nominativus Genitivus ib ibb láibi ’kenyér’ láibbi id idd nieida ’lány’ nieidda
II. Névszótövek A számi névszók ragozása során 4 tőtípus használatos: 1) magánhangzós tő: a tő két vagy (ritkábban) négy szótag és magánhangzóra végződik. 2) mássalhangzós tő: a tő két vagy (ritkábban) négy szótag és mássalhangzóra végződik. 3) is- végű névszók: A szó alap alakja -is végződésű, ám a ragozás során eltűnik az -s. Pl.: čáppis ’szép’: čábbá ’szépbe’ FIGYELEM! Nem minden -is végű névszó tartozik ebbe a csoportba! 4) u-névszók: A szó alapalakja -s-re végződik, ám ragozás során igen sokféleképpen változhat.
Nominativus A számiban az egyes nominativusnak nincs jele. Nominativus használatos az alábbi esetekben: a) alanyként Máhtte vuolgá. ’Mátyás elindul.’ Máhtte váldá gáfe. ’Mátyás kávét vesz.’ b) predikátumként Máhtte lea bárdni. ’Mátyás fiú.’ Máhtte lea guhkki. ’Mátyás magas.’
12
MÁSODIK LECKE
Genitivus A magánhangzós tövű névszók egyes genitivusának nincsen jele. A nominativustól a fokváltakozás különbözteti meg. Ugyanis míg a nominativusban az erős fok, addig a genitivusban a gyenge fok használatos: SgNom mánná ’gyerek’ : SgGen máná ’a gyereknek a’. A genitivus funkciója a számiban: a) birtoklás kifejezése: áhči dállu ’apa háza’ (SgNom áhčči) Máhte oabbá ’Mátyás húga’ (SgNom Máhtte) bussá namma ’a macska neve’ (SgNom bus’sá) b) tárgy jelölése: Mun jugan deaja. ’Teát iszok.’ (SgNom deadja) Son oaidná Máhte. ’Látja Mátyást.’ (SgNom Máhtte) Vuoššatgo gáfe? ’Készítesz kávét?’ (SgNom gáffe)
A lappban a birtokos- és a tárgyeset a nyelvtörténeti változások miatt egybeesett, így genetivus-akkusativusi esetről beszélünk.
13
