Bírók beszélnek az Alaszkai malamutról
1. Mikor találkozott először az Alaszkai Malamuttal ? Mi vonzotta a fajtához ? Vázolja röviden a közreműködését a fajtával mint tulajdonos, tenyésztő, handler és/vagy bíró. 2. Mik a legfontosabb tulajdonságok, melyeket észben kell tartania bárkinek, aki jó Alaszkai Malamut bíróvá akar válni ? Van bármi különleges szempont az Alaszkai Malamut bírálatánál ? 3. Úgy érzi, hogy a jelenlegi AKC standard kielégítő ? Ha nem, milyen változtatásokat szeretne látni ? 4. Volt tapasztalata az Alaszkai Malamutokkal idegen országban ? Érzései szerint miben tér el a fajta ezektől az USÁ-ban, ha egyáltalán eltér ? 5. Kérem említsen meg két három olyan Alaszkai Malamutot, aki nem az Ön tulajdona, és nem Ön tenyésztette vagy állítja ki, és amelyeket különösen csodált, és azt is mondja meg, mi tetszett rajtuk a legjobban. Melyik volt a legjobb azok közül, melyekhez Önnek is köze van ?
SHEILA R. BALCH (Brattleboro, Vt.) INUIT ALASZKAI MALAMUT KENNEL Bírálhat Best In Show-t, minden munka-fajtát, ausztrál pásztort, a belga fajtákat, pulit és mindkét Welsh Corgit. 1. Amikor a családommal egy sílakban voltunk 1962-ben Mt. Snow-ban. Nagyon belekeveredtünk a téli sportokba, és egy „hó-kutyába”, ahogy a gyerekeim hívták, úgy tűnt ő a megfelelő választás számunkra. Úgy gondoltam egzotikus és nagyszerű. Gondos kutatást végeztem, amikor úgy döntöttem, hogy veszek egy szukát, és ő a Kotzebue vonalból származott, ez a vonal a fajta matriarchájától és AKC bírótól, Eva Seeley-től eredt. A barátja és tanulója voltam, és ő volt a mentorom. Én voltam a legszerencsésebb, hogy egy csodálatos kutyát tenyészthettem az első almomban 1965-ben, a neve Am/Can/Ber Ch Inuit’s Wooly Bully ROM volt. Top fajtagyőztes és top tenyészkan lett, multi speciál győzelmekkel a Nationalt is beleértve. A leghíresebb fia Am/Can Ch Inuit’s Sweet Lucifer ROM volt. Ő is sok speciált nyert és Best in Show-t itthon és Kanadában. Kétszer nyerte meg a Nemzeti Speciált, 3 évesen és aztán újra mint veterán, ahol megkapta a Seeley Challenge Trophy-t. ’Lucifer’ a fajtát egyik legjobban befolyásoló fedezőkan, és világszerte a top győztesek pedigréjének közreműködője. A saját tulajdonú Lucifer fiam, Ch Inuit’s Moon Unit ROM, szintén multi speciál és Best in Show
1/6
Bírók beszélnek az Alaszkai malamutról
győztes volt, és 1982-ben a legjobb malamut az USÁ-ban. Mindhárom kutya Westminster győztes volt, és Best in Show győztesek apjai. 30 éve vagyok AKC malamut bíró. Bíráltam a Nemzeti Speciálon az USÁ-ban, és a világ sok más országában is, a Westminsteren és a Világkiállításon is bíráltam már a fajtát. 2. A malamutok mindenek előtt élettel teli, atletikus, kitartó kutyák. Ebben a fajtában a típus és a mozgás nem különül el. A mozgás egy fontos része annak, ami meghatározza ennek a fajtának a lényegét. A lábaikat használták a túlélésért bolygónk legdurvább körülményei között, és a létfenntartásért küzdő eszkimók nem engedhették meg maguknak bármely beteg kutya etetését és elszállásolását. A mozgásuknak a legnagyobb távolságot kell felölelnie a legkisebb mennyiségű erőkifejtéssel. Minden erőkifejtésnek egyenletesen kell őket előre hajtani. E célból a kutyának jó felépítésű, jól szögelt mellső résszel kell rendelkeznie, és összeillő hátsó résszel. Rövid felkarok, helytelenül illeszkedő vállak, az előmell hiánya a vele járó egyenességgel helytelenek ennél a fajtánál. Az ilyen kutya nehézkes lesz elöl, és összeomlik a hosszú húzás közben. Úgy tűnik a rossz hátsó részt könnyen büntetik, de az elégtelen mellső részt sem kellene díjazni. A malamutnak jó lábakra van szüksége, különben nem tud megfelelően funkcionálni. A szétálló és gyenge lábak nagyon hátrányosak. És emlékezzenek, hogy a malamutok kedves kutyák, akik élvezik az ember társaságát, sosem irányulhatnak feléjük rossz temperamentummal. A malamut egy természetes fajta. Tedd a kezeid a kutyára. Túl sok kutyát trimmelnek a fejüktől a farkukig. Ne bolondítsanak meg a kreatív nyírással. Ennek nincs helye ennél a fajtánál. 3. Úgy gondolom, hogy a standard jó, de érteni és alkalmazni kell. Semmit se tennék bármilyen irányú gyengítéséért. Semmit sem kell megváltoztatnunk, ami kompenzálná a hibákat, amit mindinkább látunk annak érdekében, hogy azok elfogadottá váljanak. Szerintem sok bírót félrevezetnek a standardban ismétlődően használt melléknevek. A „súlyos” és „erőteljes” szavakat a standardírók arra értették, hogy különbséget tegyenek a malamut és a szibériai husky között, és nem arra, hogy leírjanak egy eltúlzott állatot óriási csontozattal és nehézkes testtel. A standard finom arckifejezést kíván meg barna szemekkel. Sárga szemekkel nem lehet az arckifejezés kellemes. Szeretném látni azt a nyelvezetet, amely megerősíti, hogy a szemnek barnának kell lennie. Azt is szeretném látni, hogy a hosszú, puha szőrzet ás a nyírott bunda hiba. Egy túlzott stop szintén hiba kell, hogy legyen, mivel a szemeket a fej rossz síkjába helyezi, előre, így kitéve az időjárás viszontagságainak. Tanuld meg ennek a fajtának az erényeit, és kérlek, hogy díjazd. 4. Több alkalommal bíráltam a Nemzeti Speciálon, és bíráltam Hollandiában, Olaszországban, Spanyolországban, Franciaországban, Finnországban, Ausztráliában és Új-Zélandon. Az európai országokban találtam néhány kitűnő példányát a fajtának. Ausztráliában és Új-Zélandon mind típusban, mind stílusban nagyobb volt az eltérés, bár ott is volt néhány szép kutya. Sok általam Európában bírált kutya vagy maga is USA import volt vagy jó vérvonalak közvetlen leszármazottja. Az ausztrál és új-zélandi kutyákat sokáig többnyire Angliából importálták a karantén miatt. Az angol standardot használták, ami eltér a mienktől a méretek leírásában, sokkal nagyobb kutyát kíván meg. Amikor ott jártam, az Ausztrálok átvették az amerikai standardot, és a karantén korlátozásokon is könnyítettek, így a kutyákat erősen keverték USA importokkal. Akkor még az új-zélandi kutyákat az angol kívánalmaknak megfelelően tenyésztették és sok jóval nagyobb volt annál, mint amihez mi itthon szokva vagyunk. 5. 1999-ben a Nemzeti Speciálon CH Kaila The Devil’s Paw nevű kutyát választottam fajtagyőztesnek. Ő bemutatja a kitűnő malamut típust kedves fejjel, korrekt barna szemekkel.
2/6
Bírók beszélnek az Alaszkai malamutról
Kiegyensúlyozott, kifogástalan arányokkal, kitűnő szőrzettel és megfelelő farokkal. Helyes méretű, minden túlzástól mentes. Finom képviselője hogyan kell ennek a fajtának kinéznie. Egy másik kutya, aki jelenleg bemutatja a régimódi típust, nagyon korrekt típusú és stílusú, a neve Ch Shofur’s Moonlight Voyager. Közel tíz évesen is csodálatos, tért-ölelő, könnyed mozgással. Úgy néz ki és úgy mozog mint ahogy néhány nagyszerű kutya a múltunkban. Mrs Seeley Wooly Bullyt említené; nagyon kedvelte és fedezésre is használta. Én azt mondanám, hogy Lucifer volt mindenek felett a legjobb és a legkarizmatikusabb kutyám. Csodálatos, erőteljes mozgású volt, bámulatos szépség és egyéniség. Domináns kan volt, akinek a hatása 25 évvel a halála után is könnyen felismerhető a ringben.
NANCY RUSSEL (Walsenburg Colo.) STORM KLOUD ALASZKAI MALAMUT KENNEL Bírálhat Akitát, Alaszkai Malamutot, Boxert, Berni Pásztort, Bullmasztifot, Dobermant, Dogot, Pireneusit, Újfoundlandit, Portugál Vizikutyát, Samoyedet, Szibériai Huskyt, Rhodesiai Ridgebacket, Boston Terriert, Csaut és Shiba Inut. 1. 1964-ben vettük az első alaszkai malamut kölykünket, és 1966-ben beneveztük egy helyi kiállításra. Ekkor láttam Glaciers’ Storm Kloud-ot a 9-12 hónapos kölyök osztályban. Ő volt a legcsodálatosabb kutya, akit valaha láttam. A tenyésztője és a tulajdonosa Lois Olmen of Elgin III. volt. Vele fedeztettük a szukánkat és Lois a barátunk és mentorunk lett. Megvettük tőle Storm Kloud-ot, amikor 13 hónaposan befejezte a Championátusát. Ő lett kennelünk alapítója és máig is a fajta top fedezőkanja 65 AKC Champion utóddal. BIS BISS Am/Can/Mex/Int Ch Glaciers’s Storm Kloud CD ROM 1970-ben a legjobb malamut volt az USÁ-ban, 1971-ben Kanadában, 1972-ben Mexikóban, és 1973-ban Európában. Az első célom az volt, hogy még egy Storm Kloud-ot tenyésszek, a második pedig hogy egy olyan vonalat alakítsak ki, amely róla ismerhető fel és tőle származik. A legszebb dicséret, amit egy nem kiállításozó ember mondott nekem az, hogy „Felismerem bármelyik kutyáját akárhol is látom”. Az általam tenyésztett kutyák minden földrészen nyertek Best in Show-t, 209-nek van AKC Championátusa, 63-nak obedience címe, 150-nek munka vizsgája. 1994-ben egy profi musher, Jamie Nelson edzette és vezette a kutyáim csapatát az Iditarodon, ami egy kutatási terv volt annak érdekében, hogy lássuk, vajon az általam 30 éve nevelt kiállítási kutyák az ősi környezetükben is funkcionálnak-e. Számomra a legfontosabb, hogy a fajta nem vesztette el a munkára való hajlamát és ezek a tulajdonságok szükségesek voltak a túlélésre az Északi-Sarkon. 2. „Erőteljes”, ez kell hogy eszedbe jusson , amikor egy alaszkai malamutra nézel, és ennek mindig nyilvánvalónak kell lennie, amikor a kutya mozog. A malamutnak erős hátsó részre van szüksége, és egy tömör, kiegyensúlyozott felső vonalra, hogy előre közvetítse az erőt a haladás vízszintes vonalában az első résznek, amely egyensúlyban van. Az egyensúly kritikus az állóképesség miatt, és a mozgás oldalról nézve a legjobb módja az egyensúly kiértékelésének. Csak a mozgás mutatja meg, hogy minden helyesen összeillik; a csontok hosszúsága, a szögellések és a hajlékonyság. Ez egy sarki teherhúzó kutya. Sűrű, olajos aljszőrzete kell, hogy legyen, melyet durva, elálló fedőszőr borít, annak érdekében, hogy a sarki teleket túlélje. Nagy
3/6
Bírók beszélnek az Alaszkai malamutról
hómancsra van szüksége, hogy a hó tetején megállhasson. A musherek azt fogják mondani neked, „egy szánhúzó kutya csak annyira jó, mint a lábai”. Három típus tulajdonság van, ami megkülönbözteti a malamutot a többi északi-sarki fajtától: a fültartás, a hát fölött hullámzó tolbokréta farok, és a stop, ami csak egy enyhe törés lefelé egy egyenes vonaltól. 3. Elégedett vagyok, hogy a standardunk kimondja, hogy az északi-sarki szánhúzó kutyaként való funkció a legfontosabb a fajta bírálatánál. A malamutoknak nem kell mind egyformán kinéznie ahhoz, hogy jó teherhúzó kutyák és hogy felismerhetően fajtatiszta Alaszkai Malmutok legyenek és én úgy érzem a standardunk ezt megengedi. Van néhány jellegzetes tulajdonság, melyet a standard nem említ, de szerintem benne kellene, hogy legyenek, hogy ne vesszenek el. Az egyik a teljes fogazat, a másik a toka. A toka szigeteli a légcsövet, felmelegíti a levegőt mielőtt az eléri a tüdőt. A „párosul” definíciója megváltozott, mióta a standardot írták, és ez zavaró. A malamutnak hosszú mellkassal kell rendelkeznie és rövid ágyékkal, mivel nyáron falka állatokként éltek. 4. Jelenleg Olaszországban, Portugáliában, és Csehországban bíráltam és nagyon elégedett voltam a nevezők minőségével. A kutyák bizonyosan versenyképesek lennének az USÁ-ban is. Soknak jobb csontozata és lába volt mint a kutyák többségének, amiket itthon látok. Normális volt a megfelelő ollós és teljes fogazat. Nem örültem annak, hogy néhány kutya a hasán és a szoknyáján trimmelve volt. Ez egy természetes fajta és a standardunk külön említi, hogy csak a mancsokat szabad nyírni. 5. Az olyan kutyákat kedvelem, akik nem csak a fajta egy szépséges példányai, de bizonyították a munkaképességüket is. Az egyik ilyen kutya Am/Can Ch Tote-Um’s Black Warrior CD WLD WTD WWPD CAM CAMO, Lorna és Garth Muir a tulajdonosai a kanadai winnipegből. „Titan”, ahogy hívták, vezérkutya volt, versenyző súlyhúzó kutya, és top fedezőkan, mind champion, mind munkakutya utódokkal. BIS BISS Am/Can Ch Poker Flats Yukon Law CD WTD ROM volt az 1996-os Nemzeti Speciál győztese. A tulajdonosa Kathy Statzum, Brenda McKiernan DVM és Robin Haggard volt, a tenyésztője Robin Haggard és Jim Kuehl és R.Haggard vezette fel, amikor BIS-t, és multi speciál győzelmeket aratott, három Nemzeti Speciálon kapott AOM címet az 1996-os BOB címével együtt. ’Teslin’ sok módon hatásos kutya volt, de saját maga lemásolásának a képessége tette őt kiváló fedezőkanná. Az anyára való tekintet nélkül felismerhetőek a kölykei, és gyakran még sok generáció után is. 35 amerikai, és számos más országbeli champion utódja volt. Néhány éve láttam egy kutyát veterán osztályban, melyen megakadt a tekintetem a régi North Wind fejtípusa miatt. Amikor átvizsgáltam nagy hatással volt rám. BISS Am/Can/Int Ch Quinault’s Northern Exposure CGC WTDX WLDX WPD szikár és kemény volt a szép, elálló bundája alatt; aztán, amikor mozgott folyékony erőnek tűnt. Később megtudtam, hogy a tulajdonosa 10 kutyás malamut fogatának volt a vezérkutyája, aki Twila Baker Vancouverből. Tíz évesen még évente 2000 mérföldet futott.
WENDY ÉS PAUL WILLHAUCK (Mansfield, Mass.) FROSTFIELD KENNEL Wendy a munka és a pásztor csoportokat bírálhatja, hét sport fajtát, Best in Show-t, és Junior felvezetőt; Paul a munka csoportot bírálhatja, 12 pásztor fajtát, és Best in Show-t
4/6
Bírók beszélnek az Alaszkai malamutról
1. Wendy: A Harward Square-en mentem át az utcán egy vakító hóviharban. Hirtelen megláttam egy középkorú nőt, akit az általam addig látott leglátványosabb kutya vonszolt át az úton. Próbáltam beszélgetni vele, de csak a lenyűgöző kutyájának a fajtáját sikerült megtudnom. Ekkor történt, hogy beleszerettem az Alaszkai Malamutba, és ez a megszállottság már 37 éve tart. Találtam valakit helyben, akinek volt egy eladó kan kölyke. Később találkoztam egy tenyésztővel, aki azt ajánlotta, menjünk el egy versenyre. Elmentünk és megnyertük. De ez nekem nem volt elég, elmentem a könyvtárba és komolyan tanulmányoztam a fajtát. Megtudtam, hogy Eva Seeley, a fajta anyja, Wonalancetben élt, 4 órányira tőlünk, elvezettem hozzá, találkoztam Mrs Seeley-vel és ez megváltoztatta az életem irányát. Megkaptam az alapító szukám, Kotzebue Miki of Chinook, és komoly tenyésztővé váltam, elmélyedtem a malamut történelmében, és teljesen elköteleztem magam ennek a nagyszerű fajtának a jövője érdekében. Megvolt a kiváltságom, hogy egy nagy és kivételes mentorom legyen, és ezért örökké hálás leszek. Sok éven keresztül dolgoztam a kutyáimmal, kiállítottam és szerettem őket. 1993 óta bírálok, és idén az a megtiszteltetés ért, hogy mind a Westminster mind az AKC/Eukanuba kiállításon én bíráltam. 10 évig voltam az AMCA (Amerikai Alaszkai Malamut Klub) bírói oktatásának az elnöke, és jelenleg az Igazgató Tanács és az Illustrated Standard Bizottság tagja vagyok. Paul: Szibériai Husky tenyésztő és AKC engedélyes handler is voltam sok évig. Amikor Wendy-vel találkoztam, én is a malamutokkal kezdtem foglalkozni. Kb. 14 éve visszavonultam a handlerkedéstől, és bíróként kezdtem működni. 2. A legfontosabb tulajdonságai a fajtának, amelyek lehetővé teszik a kutyának, hogy túlélje és dolgozzon a primitív környezetben. Ebbe beletartozik a test és az elme épsége, a jó lábak és a korrekt szőrzet. A jó, nagy, feszes hómancs, durva dupla bunda, megfelelő faroktűzés és tartás, és a szép sötét szem egyre ritkább lesz a fajtánál. Szeretnénk, ha a bírók erre figyelnének és díjaznák, ha ezeket a fontos tulajdonságokat megtalálják, mindazt, ami a fajtát fémjelzi. Úgy látjuk, hogy sok kiállított kutya nem rendelkezik elég csonttal, és szilárdsággal. Szépen kozmetikázottak, de fontos, hogy a bíró a szőr alá is nézzen és meghatározza, hogy szőrt vagy csontot érez. 3. Legnagyobbrészt úgy érezzük, hogy az AKC standard az egyik a jobbak közül, mert lefekteti a prioritásokat. Amikor 1994-ben a standardot javították, néhány változtatást hajtottak végre, amelyek nem a pozitívak voltak. Az arányosságról a standard azt írja, hogy „hoszabb mint magasabb”. Kellene egy pontosítás, mint például, hogy „kissé”, vagy talán aktuális számok. Véleményünk szerint, amikor a csüd leírása megváltozott „majdnem függőlegesről” „kissé lejtőssé” egyre több kutyát láttunk, melyek csűdje lejjebb van, és laposabb a mancsuk. 4. Wendy: Bíráltam malamutot Olaszországban, Franciaországban, Belgiumban, Dániában, Ausztráliában és Új-Zélandon. Idén újra fogok bírálni Olaszországban, és első alkalommal Amszterdamban, és jövőre Angliában. Mivel az összes tenyészállomány az USÁ-ból ered, és az idegen kutyák tükrözik azokat a vérvonalakat, nem hiszem, hogy nagy mértékű különbség lenne a típusban. Mint ahogy az amerikai tenyésztőket is figyelmeztettem, a külföldi tenyésztőknek is jobban kell figyelni a szilárd felépítésre, a farokra és a lábakra. Paul: Bár még nem bíráltam a fajtát külföldön, figyeltem a bírálatokat és egyetértek Wendy értékelésével. 5. Wendy: Ch Inuit’s Wooly Bully és Ch Kotzebue Bering of Chinook a kettő a kedvenc kutyáim közül. Mindkettő a korrekt típust és az ép felépítést testesítette meg. A saját kutyáim közül mindig úgy éreztem, hogy mind közül a legjobb Frostfield Kotzebue Konrad volt, egy kutya, akit sosem fejeztem be. Ch Frostfield Firestar egy kedves kutya volt és sokat tett a tenyésztési programom érdekében. A kutya, akihez a legjobban ragaszkodtam, Ch Frostfield Sweet Honcho volt, teljesen lesújtott, amikor elvesztettem. A legszebb kutyám Ch Frostfield
5/6
Bírók beszélnek az Alaszkai malamutról
Suddenly Sophia, aki derűssé teszi az életem. Paul: Volt pár nagyon szép kutya a fajtánkban. Nem akarom őket megnevezni, mert félek, hogy kihagynám valamelyiket, aki szintén megérdemelné.
Fordította: Romoda Csilla www.arcticsunshine.hu
6/6
