BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉG ÉS HAGYOMÁNY a növények jelene és az emberiség jövője Dr. Rodics Katalin Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium
• Előadásomban a régi, hagyományos növényfajtákról szeretnék beszélni, amelyek megőrzéséhez szorosan kapcsolódik a termesztésükhöz szükséges régi tudás, tapasztalat, amely ugyan olyan veszélyben van, mint maguk a növények.
EGYEZMÉNY A BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉGRŐL, a földi élet védelméről
A Biológiai Sokféleség Egyezmény alapvető célkitűzései • a földi élet minden formájának (nemcsak a vadon élők) sokféleségét meg kell őrizni, • komponenseit fenntartható módon kell használni, • a genetikai források hasznosításából - az élővilágból származó hasznot igazságosan kell elosztani.
A genetikai források hasznosításából származó haszon igazságos elosztása • Ez az egyezmény alapvetően új, a fejlődő és a fejlett világ között feszülő ellentétek tisztességes megoldására tett kötelezettség vállalása • A gyakorlatban azonban az elmúlt 15 éves története során e területen nem történt előrelépés • Vajon miért? (élőlényekre világszabadalmak, biokalózkodás, pl. gyógynövények India)
Közönséges orbáncfű
NÖVÉNYEINK, MAGJAINK
NÖVÉNYVILÁG vadon élő növények A ma ismert közel 300 000 magasabb rendű, vadon élő növényfaj közül 60 000-100 000 veszélyeztetett. Okai: • túlhasznosítás • nem fenntartható módon végzett mezőgazdasági és erdészeti tevékenység, • urbanizáció, • szennyeződések, • földhasználati változások, • inváziós növények terjedése, • klímaváltozás stb.
Mezőgazdasági haszon növények AGROBIODIVERZITÁS ?! • A 300 000 növényfajból kb. 3000 táplálék növény, 200 fajt termesztenek és mindössze 20 faj adja az emberiség növényi táplálékának 80%-át. • A FAO becslése szerint az elmúlt száz évben a mezőgazdaságban használt fajták sokféleségének 75%-át elvesztettük. A megmaradt 25% jó része veszélyeztetett. • Nem tudjuk, hogy hány régi, a környezetéhez jól alkalmazkodott növényfajta tűnt el, tűnik el napjainkban is, hányat őriznek még a régi gyümölcsösök, elmaradottabb régiók, temetők.
AGROBIODIVERZITÁS ?! • Legfeljebb azt tudjuk hány fajta van még meg génbankjainkban. • Pedig az agrárrendszerekben a sokféleség növelése létkérdés, hiszen a fajtaszám csökkenés, és néhány fajta egyeduralkodóvá válása a világ élelmezését sebezhetővé teszi, a nemesítési alapanyagok eltűnése pedig a változó körülményekhez alkalmazkodó újabb fajták előállítását veszélyezteti.
AGROBIODIVERZITÁS TERMÉSZETVÉDELEM • Pedig, különösen itt Európában, szoros kölcsönhatás alakult ki a természetes életközösségek és a mezőgazdasági tevékenység között. • A mezőgazdaság erősen befolyásolja a természetvédelem lehetőségeit, és a mezőgazdaság termelékenysége alapvetően függ a természet állapotától (talaj élővilága, beporzó rovarok, kártevők stb.)
AGROBIODIVERZITÁS pedig rendkívül kiszolgáltatott. Amíg a vadon élő növényvilág változásához évszázadok, ezredek szükségesek, addig a mezőgazdaságban használt fajták egy-két év alatt kicserélődhetnek, eltűnhetnek (változó piaci igények, birtok viszonyok, politikai döntések stb. miatt).
A NÖVÉNYVILÁG MEGŐRZÉSÉNEK VILÁGSTRATÉGIÁJA • A Biológiai Sokféleség Egyezmény 2002-ben fogadta el; • 16 fő célt határoz meg 2010-ig, amelynek végrehajtásáért az egyes állomok vállaltak kötelezettséget.
CÉLOK - Agrobiodiverzitás • A növények sokféleségének megismerése, dokumentálása, megőrzése; • A veszélyeztetett növényfajok 60%-a legyen elérhető exsitu gyűjteményekben, lehetőleg a származási országban; • A kultúrnövények és egyéb társadalmi-gazdasági szempontból jelentős növényfajok genetikai sokféleségének legalább 70%-át és a hozzá kapcsolódó hagyományos tudást meg kell őrizni; • Az emberek megélhetését és az élelmiszerbiztonság fenntartását segítő növényi erőforrások csökkenését meg kell állítani; • Nemzeti, regionális és nemzetközi szinten létre kell hozni és meg kell erősíteni a növénymegőrzéssel foglalkozó hálózatokat, beleértve a génbankokat.
EZEK AZ ELVÁRÁSOK és MI A VALÓSÁG ? Kultúrnövényeink sokféleségének védelme • A genetikai anyag megőrzésének a gyökerei régészeti kutatások alapján az i.e. 13. évezredbe nyúlnak vissza. • 1911-ben Vavilov „géntartalékgyűjtő” expedíciókat szervezett a kultúrnövények feltételezett kialakulási helyeire.”genetikai szentélyek”
TÁJFAJTÁK, HELYI FAJTÁK • A tájfajta egyes tájakon a vidék éghajlatához jól alkalmazkodott jellegzetes fajta • A helyi fajta egyes tájakon az önellátásra vagy közeli piacokra való értékesítésre termesztett fajta.
Mi az akadálya fennmaradásuknak? • Törvények szabályozzák, hogy csak államilag elismert növényfajta termelhető és forgalmazható. • Ezt csak engedéllyel rendelkező szervezetek végezhetik. • Az állandó minőség biztosítása csak uniformitással lehetséges, a változatosság kizárva.
• Nemzeti fajtajegyzékeket adnak ki az államilag előzetesen kivizsgált, elismert fajtákról, és ami ezen nem szerepel nem termelhető, nem forgalmazható. • Mivel a táj- és helyi fajták, amelyek a sokféleséget, és ezzel a környezethez való tökéletes alkalmazkodást biztosítják, értéke éppen az, hogy nem teljesen azonosak, egyformák, nem kerülhetnek fel a fajtajegyzékekre.
• Így a régi tájfajták nem termeszthetők, nem kerülhetnek kereskedelmi forgalomba, így lassan eltűnnek. • Fennmaradásukat tehát az egész világon egységes alapelvű jelenlegi jogi szabályozás is gátolja.
Másik veszélyforrás A multinacionális cégek érdekei: • saját fajtáik értékesítését rontják a helyi fajták, ezért az az érdekük, hogy ezek visszaszoruljanak, eltűnjenek; • ha nincs saját fajtád kénytelen vagy tőlük venni.
Többekkel együtt én sem hiszem, hogy csak véletlen egybeesés a nemzeti génbankok leépülése és a génmódosított élőszervezetek (GMO), elsősorban növények erőszakolt térhódítása.
Két fő elképzelés van - az egyik, amit Microsoft koncepciónak hívnak sokan, a globális egyformaság (UNIFORMITÁS), technológiai felgyorsulás, amely felé haladunk és minket is erőszakosan tolnak a világ folyamatok. - a nyitott források koncepciója, a SOKSZÍNŰSÉG használata A világ felelősen gondolkodó minden embere számára világos, hogy csak ez utóbbi a járható (lásd az egyezményt) és szükségünk van az összes növény fajra, fajtára, változatra, amit eddig az emberiség létrehozott.
Nézzük a szárazságtűrés példáját: • A jövő termesztése számára a szárazságtűrő fajták egyértelműen fontosak. • a jelenleg rendelkezésre álló megnövekedett szárazságtűrő képességgel rendelkező összes változat, amelyet termesztenek a hagyományos nemesítésből származik. • Óriási tárháza van ezeknek a szárazságtűrő tulajdonságoknak, és még csak most kezdtük kiaknázni a rendelkezésünkre álló sokféleségét ezeknek a változatoknak. Ugyanakkor az EU-ban közpénzekből szinte kizárólag olyan kutatásokat támogatnak, amelyek a génmérnökségen alapulva próbálják meg a szárazságtűrés kérdését megoldani, eddig minden gyakorlatilag hasznosítható eredmény nélkül!!!
ELFOGADHATATLAN Ezeket a „technikai játékokat” a jelenlegi sürgető helyzetben egyszerűen nem engedhetjük meg magunknak, tudva azt, hogy a klímaváltozás okozta gondok valódi megoldásához a régi fajták itt állnak a hátunk mögött, a lassú eltűnésre, elhallgatásra ítéltetve.
Másik példa a vetőmag ágazat jelenlegi helyzete Negyven évvel ezelőtt Európában még több mint ezer cég foglalkozott vetőmagok forgalmazással, mára csak 700 cég maradt, DE: 5-6 vállalat tartja kézben a vetőmag termelés 70 %-át. Megengedhetjük magunknak az ilyen arányú koncentrálódást? A gyakorlat, a tudás, a nemesítés, a kutató laboratóriumok ilyen arányú elvesztését, amelyek a világméretű problémák megoldásában részt vehetnének?
• Hagyhatjuk-e, hogy a magok fennmaradását, további átalakítását kizárólag a világpiac érdekei szabályozzák? Ez a biztos katasztrófa receptje!
• Nem azért, mert ezek a cégek rosszak, az ördög megtestesítői, hanem mert nekik kizárólag a piac törvényeihez kell alkalmazkodniuk. Ezek pedig alapvetően különböznek az evolúció és a természetes sokféleség törvényeitől, hogy a ízlések és kultúrák sokszínűségének igényeiről ne is beszéljünk.
A magokra tehát, mint az egész emberiség közös örökségére kell tekintenünk. A hazai magokra pedig, mint a nemzet közös örökségére! • Azért határozták meg az eddigi hazai jogszabályok és nemzetközi egyezmények is, hogy ezek fennmaradásának biztosítása állami feladat.
Az erőforrások egyre kevesebb kézben történő koncentrálódása látható a génbankok esetében is.
A genetikai erőforrások birtoklása a jövőben a gazdagság, az élet és a hatalom alapja lesz!! VAJON MIÉRT DÖNTÖTT ÚGY AZ USA? 2015-re a világ összes növényének, magjának az USA legnagyobb génbankjában kell lennie!
ÉS MI LESZ A HAZAI GÉNBANKJAINKKAL??
EZEK MEGŐRZÉSE jogszabályokban és nemzetközi szerződésekben rögzített ÁLLAMI FELADAT!
Magyarországon 1992-ben 25 intézmény és kutatóhely 77 292 tételt őrzött.
EU rendelettel szabályozza a kultúrnövények megőrzését (870/2004 EC) - ez nemzeti programokra épít.
MIT ŐRZÜNK GÉNBANKJAINKBAN (2003)? 3736 gyógynövény 9591 gyümölcs 22911 szántóföldi növény 5086 szőlő 10288 zöldség
Tápiószelei Agrobotanikai Központban - 80 000 tétel
• Csak a tápiószelei génbank 80 000 magtételében tárolt génváltozatok száma közel 2,5 milliárd! • Ez hihetetlen értéket képvisel azok számára, akik ezeket a géneket azonosítani, izolálni és felhasználni képesek. Ezt az értéket és kincset hazánk és a magyar nemesítés, vetőmag és szaporítóanyag ipar számára meg kell védeni és meg kell őrizni!
• Sorsuk, az anyagi források szűkössége miatt bizonytalan, és lassan tönkremennek, ha nem történik valami változás. • Pedig értékük rohamosan nő a vetőmag előállításban és a nemesítésben. • A világ vezető multinacionális vetőmag cégei is csak az evolúció adta génekkel tudnak dolgozni, azokkal, amelyek a génbankokban vannak tárolva.
MI LEHET A MEGOLDÁS? „There is no lazy way out” (Vandana Shiva- India)
LEHETŐSÉGEK AMIT ÉN LÁTOK
• Társadalmi szinten, nemzeti közkincsként tudatosítani kell az értékeiket; • Több tárcának közösen kell a jövőjükön dolgoznia; • A génbankoknak maguknak is szemléletváltásra van szükségük (piacosítás);
• Nemzetközi pályázatok készítése (pl. Norvég Alap, LIFE+)
• A Kormányban, a Parlamentben is tudatosítani kell a génbankokban tárolt értéket; • Fenntartásukhoz biztosítani kell költségvetési forrásokat, amik igazán elenyészőek, az ott tárolt értékekhez képest. • Társadalmi mozgalmat kell szervezni, hogy igény legyen ezekre a régi fajtákra, hiszen ha kiskertjeikben is ezeket ültetnénk, a piacon is ezeket keresnénk, akkor valóban fennmaradnának.
Mindenkinek megvan e téren a maga feladata, erkölcsi kötelessége, hogy valami előre lépés történjen.
A GÉNBANKOKBAN ŐRZÉS NEM MEGOLDÁS • Ismerni, • használni, • igényelni kell ezeket a régi fajtákat!
Mindenkinek magán kell kezdenie, saját életünk, valódi igényeink újra gondolásával kitörni e romboló folyamatokból. Alulról is építkezni.
Köszönöm, ha végig gondolják, ami elhangzott.
