Biológia kétszintű érettségi felkészítő levelező tanfolyam. 4. anyag január

Biológia kétszintű érettségi felkészítő levelező tanfolyam

4. anyag 2006. január

TREFF – Biológia kétszintű érettségi felkészítő levelező tanfolyam

4/8 anyag, 2. oldal

Biológia kétszintű érettségi felkészítő levelező tanfolyam TARTALOMJEGYZÉK 1. 2.

Kedves levelező hallgatóink! Negyedik anyagunk ismét hihetetlenül nagy témakört, témaköröket ölel fel. A követelményrendszer szerinti beosztásban következő anyagunk az emberi kültakaró, vázrendszer, mozgás, anyagszállítás, kiválasztás témaköreit vesszük sorra. A harmadik levélre elég sokan válaszoltatok, kérlek titeket, hogy a félévvégi hajtásban se hagyjátok a sürgős dolgokat a fontos feladatok – mint a biológia ismétlés – elé furakodni, küldjétek a megoldásokat! Az Oktatási Minisztérium által közzétett szóbeli érettségi tételeket megtaláltok a 8. oldalon. A szakleírások túlnyomórészt a www.felvi.hu oldalon megtalálhatók, mindenképpen nézzétek meg a titeket érdeklő szakokat! Nyakunkon a felvételi jelentkezési határidő 2006. február 15 !!! Aki még nem tette meg, még ma vegyen két sorozat felvételi lapot (A-t is B-t is), vagy interneten regisztráljon, informálódjon, és döntsön, aztán gyorsan töltsön ki mindent és adja postára (internetre)! A kisdolgozatokat várom elektronikus formában a [email protected] címre!

Még egyszer a biztonság kedvéért! Az első TREFF Biológia próbafelvételi időpontja: 2006. január. 21. szombat 9 óra helye: Trefort Ágoston Gimnázium Budapest, 1088 Trefort u. 8. Arról, hogy melyik teremben írjuk a bejárati hirdetőn találsz eligazítást! Ha eltévedtél hívd valamelyik számot: vezetékes: 06-1-266-3989, 06-1-328-0092 • az első órában konzuktáció, tanácsadás, utána emeltszintű próbaérettségi (180 perc) Dr. Maróti-Agóts Ákos

A követelményrendszer aktuális fejezetei...................................................................... 3 Az emberi szervezet .................................................................................................... 9 2.1 Homeosztázis .................................................................................................... 9 2.2 Kültakaró........................................................................................................... 9 2.2.1 bőr........................................................................................................... 9 2.2.2 szabályozás .............................................................................................. 9 2.2.3 a bőr gondozása, védelme ......................................................................... 9 2.3 A mozgás ........................................................................................................ 11 2.3.1 vázrendszer ............................................................................................ 11 2.3.2 izomrendszer .......................................................................................... 13 2.3.3 szabályozás ............................................................................................ 15 2.3.4 a mozgás és mozgási rendszer egészségtana............................................ 15 2.4 A táplálkozás ................................................................................................... 15 2.4.1 táplálkozás ............................................................................................. 15 2.4.2 emésztés ................................................................................................ 15 2.4.3 felszívódás.............................................................................................. 16 2.4.4 szabályozás ............................................................................................ 17 2.4.5 táplálkozás egészségtana ........................................................................ 17 2.5 A légzés .......................................................................................................... 18 2.5.1 légcsere ................................................................................................. 18 2.5.2 gázcsere................................................................................................. 19 2.5.3 hangképzés ............................................................................................ 20 2.5.4 szabályozás ............................................................................................ 20 2.5.5 a légzés és a légzőrendszer egészségtana (elsősegélynyújtás) ................... 20 2.6 4.6. Az anyagszállítás ....................................................................................... 21 2.6.1 a testfolyadékok...................................................................................... 21 2.6.2 a szöveti keringés ................................................................................... 23 2.6.3 a szív és az erek ..................................................................................... 23 2.6.4 szabályozás ............................................................................................ 24 2.6.5 a keringési rendszer egészségtana, elsősegélynyújtás ............................... 24 2.7 A kiválasztás.................................................................................................... 24 2.7.1 a vizeletkiválasztó rendszer működése...................................................... 24 2.7.2 szabályozás ............................................................................................ 25 2.7.3 a kiválasztó szervrendszer egészségtana .................................................. 25 3. Feladatok ................................................................................................................. 27 3.1 Szimbionták és a többiek .................................................................................. 27 3.2 Testépítés, dopping, táplálékkiegészítők 15p...................................................... 28 3.3 Vázrendszer..................................................................................................... 29 3.4 Testfolyadékok 10p .......................................................................................... 29 3.5 Dohányzás - A légzőrendszer egészségtana II 25p ............................................. 30 3.6 AZ EMBERI CSONTOK ...................................................................................... 30 3.7 AZ EMBER EMÉSZTŐSZERVRENDSZERE ............................................................ 30


1.

4/8 anyag, 3. oldal

A követelményrendszer aktuális fejezetei 4. Az emberi szervezet VIZSGASZINTEK TÉMÁK

Középszint

Emelt szint

4.1. Homeosztázis Ismertesse a homeosztázis fogalmát, jelentőségét. 4.2. Kültakaró 4.2.1 bőr

4.2.2 szabályozás 4.2.3 a bőr gondozása, védelme

4.3. A mozgás 4.3.1 vázrendszer

Ismertesse a bőr funkcióit (védelem, hőszabályozás érzékelés: fájdalom, tapintás, nyomás, hő ingerek). Ismertesse a bőr szöveti szerkezetét, mirigyeit és azok funkcióit, és ábrán azonosítsa a bőr részeit. Magyarázza a hám megújulását. Ismertesse a bőr hajszálereinek szerepét a testhőmérséklet szabályozásában és az anyagforgalomban. Ismertesse a bőr festéksejtjeinek működését, a napsugárzás hatását a bőrre, a napozás egészségtani vonatkozásait, a védekezést. Tudja, mit jelent a bőr tisztántartása, kozmetikázása, a bőrápolás, hajápolás. Tudja, mi az anyajegy, a szemölcs, hogyan alakul ki a mitesszer, a pattanás, vízhólyag, vérhólyag és mi a teendő velük. Tudja, hogy miért veszélyes az égési sérülés. Tudjon égési sérülést ellátni. Ismertesse a csontváz biológiai funkcióit. Ismertesse a gerincoszlop tájékait, a mellkas, az agykoponya és az arckoponya csontjait (orrcsontot, járomcsontot, felső és alsó állcsontot), tudjon az arcüreg szerepéről. Rajzolt ábrán ismerje fel ezeket. Magyarázza a gerincoszlop kettős S alakját. Ismertesse a csont kémiai összetételét (szerves és szervetlen alkotók), ezek szerepét, hozza összefüggésbe arányuk változását az életkorral, a fiatalkori és időskori csontsérülésekkel. Ismertesse egy lapos és egy hosszú csöves csont szerkezetét a megfelelő funkciókhoz kötve. Ismerje fel a csigolya részeit. Tudjon példát mondani a csontok összenövésére, varratos, porcos és ízületes kapcsolódására, magyarázza, hogy ezek milyen mozgást tesznek lehetővé az adott helyeken. Ismerje fel rajzon az ízület részeit. Tudja, hogy a csigolyák milyen funkciókat töltenek be. Ismertesse a függesztőövek funkcióját, csontjait, a gerincesek ötujjú végtagtípusának csontjait.

Értelmezze, hogy a beállított értékek maguk is változnak. Magyarázza az egészséget, mint a normális tartományon belül visszaálló homeosztázist.


4/8 anyag, 4. oldal

VIZSGASZINTEK TÉMÁK

4.3.2. izomrendszer

4.3.3 szabályozás 4.3. 4 a mozgás és mozgási rendszer egészségtana

4.4. A táplálkozás 4.4.1 táplálkozás 4.4.2 emésztés

Középszint

Emelt szint

Hasonlítsa össze a férfi és a női csontvázat, magyarázza a különbséget. Tudja a helyét és funkcióit a következő izmoknak: gyűrű alakú záróizmok, mimikai izmok, bordaközi izmok, mellizom, hasizmok, gát izmok, rekeszizom, végtagok hajlító- és feszítő izmai, fejbiccentő izom. Ismertesse a vázizom felépítését: izomsejt, izomrost, izompólya, inak. Magyarázza az izom saját energiatároló és oxigéntároló molekuIsmertesse miért fontos a bemelegítés, hogyan szűntethető meg az izomláz. láinak szerepét. Ábra segítségével magyarázza el a gerinces vázizomrost összehúzódását (aktin és miozin). Értelmezze a Ca2+-ion és az ATP szerepét. Értse az izomláz kialakulásának okait. Tudja, hogy a vázizmok akaratlagos mozgásai agykérgi funkciókhoz kötöttek. Értelmezze, hogy valamennyi izommozgás alapvető háttere az izomtónus. Ismertesse a mozgási szervrendszer gyakoribb betegségeit és ellátásuk módját (elemi elsősegélynyújtás): törés, gerincsérülés, ficam, rándulás, izületi gyulladás, húzódás, lúdtalp, bokasüllyedés, gerincferdülések, illetve ezek megelőzésének lehetőségei. Ismertesse a csípőficam szűrésének fontosságát és korrigálásának lehetőségeit. Ismertesse az életmód szerepét a betegségek és a sérülések megelőzésében. Ismertesse a testépítés során alkalmazott táplálékkiegészítők káros hatásait. Ismertesse a testedzés jelentőségét, típusait (erőnléti, ügyességi, állóképességet fokozó). Ismertesse a mozgás szerepét a testsúly szabályozásában. Tudja a táplálkozás jelentőségét, és értse folyamatait. Tudja, hogy mi a különbség a táplálék és tápanyag között. Ismerje fel ábrán az emésztőrendszer részeit, tudja biológiai funkcióit. Ismertesse a máj szerepét az emésztőnedv-termelésben, a fehérje- glükóz- és glikogénszintézisben, a raktározásban és a méregtelenítésben. Ismerje fel a fog részeit, a fogképletet. Ismertesse a szájápolás higiéniáját, a fogszuvasodás megelőzését, kezelését. Ismertesse a rendszeres fogorvosi szűrővizsgálat jelentőségét. Ismertesse az emésztőnedveket, termelődési helyüket és szerepüket a fehérje, a szénhidrát, a zsír és a nukleinsav emésztésének folyamatában.

Értelmezzen a hasnyál vagy a gyomornedv hatását bemutató kísérletet. 4.4.3 felszívódás 4.4.4 szabályozás

Ismertesse a bélbolyhok helyét, és tudja működésük lényegét. Ismertesse a bélperisztaltika fogalmát. Tudja, hogy mi válthatja ki az éhség-, szomjúságérzetet és a tápcsatorna reflexes folyamatait (nyál- és gyomornedvtermelés, hányás, nyelés). Magyarázza a minőségi és mennyiségi éhezés fogalmát. Ismertesse a fehérjék, szénhidrátok, zsírok, növényi rostok, ásványi anyagok

Kövesse a táplálékkal felvett fehérje, szénhidrát és zsír alkotó részeinek útját a szövetekbe történő beépülésig, illetve a felhasználásig. Ismertesse az egyes vitaminok élettani jelentőségét.


4/8 anyag, 5. oldal


Középszint

Emelt szint

(nyomelemek), vitaminok természetes forrásait, tudja, hogy hiányuk vagy túlzott (D-, E-, K-, A-, B1-, B6-, B12,- C-vitamin, és folsav). fogyasztásuk káros következményekkel jár. Ismertesse az alapanyagcsere fogalmát. Értelmezze, miért járhatnak a májbetegségek együtt sárgasággal. 4.4.5 táplálkozás egészségtana

4.5. A légzés 4.5.1 légcsere

Figyelje meg az élelmiszerek csomagolásán feltüntetett összetevőket és magyarázza a lehetséges kockázati tényezőket, táblázat segítségével. Megfelelő táblázat segítségével állítsa össze egy könnyű fizikai munkát végző fogyókúrázó napi étrendjét

Elemezze a tápcsatorna megbetegedéseiben kockázati tényezőit (helytelen életmód, helytelen fogápolás, kóros stressz, túlzott alkohol- és gyógyszerfogyasztás, nem az életmódnak-szükségleteknek megfelelő étkezés, túltápláltság és a környezet mikroorganizmusai, vegyszerei, valamint veleszületett hajlam, és a környezet káros hatása). Magyarázza, hogyan változnak az étrendi elvárások tevékenységtől, kortól, nemtől és állapottól (terhesség, szoptatás) függően. Ismertesse az élelmiszer-, és ételtartósítás alapvető szabályait. Ismertesse a légzőrendszer funkcióit. Ismertesse a légzési perctérfogat fogalmát. Ismertesse a légzőrendszer szerveit, beleértve a légcsövet, hörgőket, hörgőcské- Elemezze a légzési térfogatváltozásokat és a légző-mozgásokkal ket és a léghólyagocskákat. kapcsolatos nyomásváltozásokat bemutató grafikont. Magyarázza meg a mellkasi és hasi légzést. Soroljon fel légzési segédizmokat, tudja hogy ezek részvétele a nehézlégzésben feltűnő.

A Donders-modell ábráján tudja értelmezni a légzőműködéseket.

4.5.2 gázcsere

Magyarázza a légcsere, a gázcsere és a sejtlégzés összefüggéseit. Magyarázza meg a belégzés és kilégzés folyamatát a mellhártya, rekeszizom, bordaközi izmok szerepének feltüntetésével. Ismertesse a vitálkapacitás fogalmát. Hasonlítsa össze aktív sportoló és nem sportoló fiúk és lányok vitálkapacitását bemutató táblázat értékeit. Adjon magyarázatot az eltérésekre.

Határozza meg a légzésszámot nyugalomban és munkavégzés után, magyarázza az eltérést.

4.5.3 hangképzés

4.5.4. szabályozás

Ismerje fel ábrán a gége alábbi részeit: pajzsporc, gégefedő, hangszalagok. Ismertesse a hangszalagok szerepét a hangképzésben. Tudja, mely porcok között feszülnek ki a hangszalagok. Tudja, mitől függ a keletkezett hang erőssége, magassága, mi befolyásolja a hangszínt. Ismertesse a tüdőben és a szövetekben folyó gázcserét a diffúzió alapján (a parciálisnyomás-viszonyok figyelembevételével). Magyarázza, hogy a légzés szabályozásában milyen szerepet játszik a vér szén-dioxid Ismertesse a légzésszabályozásban a kemoreceptorok és a


4/8 anyag, 6. oldal


4.5.5. a légzés és a légzőrendszer egészségtana (elsősegélynyújtás)

Középszint

Emelt szint

koncentrációja. Ismertesse az orron át történő belégzés előnyeit a szájon át történő belégzéssel szemben. Ismertesse a légzőrendszert károsító tényezőket és a légzőrendszer gyakori betegségeit (légúti és rákos megbetegedések, asztma). Indokolja a tüdőszűrés jelentőségét. Magyarázza, miért jár gyakran együtt a torokgyulladás középfülgyulladással.

mechanoreceptorok szerepét. Kapcsolja össze fizikai ismereteivel a légmell és a keszonbetegség kialakulását. Hozza összefüggésbe a tüdő-léghólyagocskák felületi feszültségét a dohányzással.

Magyarázzon kísérletet a cigarettázás során keletkező anyagok kimutatására. 4.6. Az anyagszállítás 4.6.1. a testfolyadékok

4.6.2 a szöveti keringés

4.6.3. a szív és az erek

4.6.4 szabályozás

4.6.5. a keringési rendszer egészségtana, elsősegélynyújtás

Ismertesse a vér, szövetnedv, nyirok összetételét, keletkezésüket, kapcsolatukat, a teljes vértérfogat mennyiségét, a sejtes elemek és a vérplazma arányát, a vérplazma fő alkotórészeit és jelentőségüket. Ismertesse a vörösvérsejtek, a fehérvérsejtek és a vérlemezkék szerepét, keletkezésük helyét, a normál értéktartománytól az eltérés okait, és következményeit. Ismertesse a vérzéscsillapítás módjait. Ismertesse a vérszegénység lehetséges okait.

Ismertesse a hemoglobin fő részeit (hem: 4 db N-tartalmú gyűrű, Fe, globin: fehérje). Ismertesse, hogy mi okból változhat a vér kémiai összetétele (pH, glükózszint). Ismertesse a sérült érfal, a vérlemezkék, a trombin, a fibrin, a kalcium ion szerepét a véralvadás folyamatában, tudja hogy a folyamathoz K-vitamin szükséges. Hozza összefüggésbe ezeket a vérzékenység kialakulásával. Ismertesse a vér, a szöveti folyadék és a nyirok kapcsolatát; a szöveti folyadék Ismertesse a nyirokrendszer felépítését. szerepét, mint a sejtek közötti anyagcsere helyét. Ismertesse, hogy milyen mechanizmus mozgatja a folyadékot a Magyarázza a hajszálerek keringési jellemzőit, funkcióját az anyagcserében. nyirokerekben. Értse a nyirokkeringés lényegét, a nyirokcsomók jelentőségét Hozzon példát a kapillárisok szerepére a különböző szervekben: vese, vékonybél, agy, máj. Ismertesse a szövetnedv áramlási mechanizmusát a vérnyomás és a plazmafehérjék ozmotikus nyomásának viszonya alapján. Grafikonon elemezze a vérnyomás változását, a véráramlás Ismertesse a szív felépítését és működését. Ismertesse, hogy mi a koszorúerek feladata, hogy miért életveszélyes ezek elzá- sebességét, az erek keresztmetszetének alakulását ábrázoló görbéket. Ismertesse a szívfrekvencia, verőtérfogat, perctérfogat ródása. értékeit. Végezzen alapvető számításokat ezekkel az adatokkal. Tudja a vérnyomás fogalmát és normál értékét. Tudjon pulzust és vérnyomást mérni. Értelmezze, milyen tényezők segítik a vénás áramlást. Ismertesse a lép helyét és szerepét. Ismertesse, hogy élettanilag milyen hatások emelik, vagy csökkentik a pulzusszámot Ismertesse a szinuszcsomó és a pitvar-kamrai csomó helyzetét, funkés a vérnyomást. cióját. Magyarázza a véreloszlás megváltozásának élettani funkcióját. Ismertesse a helytelen életmód hatását az érelmeszesedés, visszértágulat, a trombózis, a vérnyomás-ingadozás, szívritmuszavar és az infarktus kialakulására, ismertesse ezek fogalmát. Értse a testedzésnek és a helyes táplálkozásnak a keringési rendszer egészségére


4/8 anyag, 7. oldal


Középszint

Emelt szint

gyakorolt hatását. Tudjon alapvető sebellátási módokat, tudja ellátni a kisebb vérzéssel járó sérüléseket. 4.7. A kiválasztás 4.7.1 a vizeletkiválasztó rendszer működése

Hasonlítsa össze a kiválasztás és az elválasztás funkcióját. Sorolja fel, és ábrán ismerje fel a vizeletkiválasztó rendszer főbb részeit. Tudja, hogy a vesében víz, glükóz, sók, karbamid visszaszívása; gyógyszerek, ionok (pl. hidrogénion) kiválasztása történik. Ismertesse a vizelet főbb összetevőit: víz, karbamid, Na+, K+, Cl- ionok, gyógyszerek, hormonok.

4.7.2 szabályozás

Tudja, hogy mi és hogyan befolyásolja a vizelet összetételét és mennyiségét.

4.7.3 a kiválasztó szervrendszer egészségtana

Magyarázza, hogy egészséges emberben miért nem lehet fehérje, glükóz és vér a vizeletben. Indokolja a folyadékbevitel jelentőségét a vesekőképződés megelőzésében. Ismertesse a művesekezelés jelentőségét.

Ismertesse a bőr, a máj, a tüdő, a végbél és a vese szerepét a kiválasztásban. Ismertesse a kiválasztás három fő részfolyamatát: szűrletképzés, visszaszívás, kiválasztás (exkréció). Ismertesse a nefron működését: vesetestecske (tok, hajszálérgomolyag), csatornák, a csatorna falát behálózó hajszálerek, funkcióit, a szűrletképzés az aktív és passzív transzport folyamatait. Elemezze a vizeletképződés folyamatát a vér, a tokban és a csatornában lévő folyadék, valamint a vizelet összetétele alapján. Ismertesse a vazopresszin (ADH) és aldoszteron szerepét a folyadéktérfogat és sóháztartás szabályozásában


Az alábbi anyagot az Oktatási Minisztérium tette közzé a biológia kétszintű érettségi vizsgával kapcsolatban. ********************************************************************* Tájékoztató a 2005 júniusában tartandó emelt szintű szóbeli érettségi vizsgákról biológia tantárgyból Az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002 OM rendeletnek megfelelően az emelt szintű szóbeli vizsga tételei biológiából A) és B) altételekből állnak majd. Az A) altételek a rendeletben közzétett részletes tantárgyi követelményrendszer alább felsorolt fő témaköreiben szereplő ismeretanyag önálló kifejtését igénylik a vizsgázóktól (egy altételen belül egyszerre akár több témakört is érintve): 1. Bevezetés a biológiába 1.1. A biológia tudománya 1.2. Az élet jellemzői 1.3. Fizikai, kémiai alapismeretek 2. Egyed alatti szerveződési szint 2.1. Szervetlen és szerves alkotóelemek 2.2. Az anyagcsere folyamatai 2.3. Sejtalkotók 3. Az egyed szerveződési szintje 3.1. Nem sejtes rendszerek 3.2. Önálló sejtek 3.3. Többsejtűség 3.4. Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak 4. Az emberi szervezet 4.1. Homeosztázis 4.2. Kültakaró 4.3. A mozgás 4.4. A táplálkozás 4.5. A légzés 4.6. Az anyagszállítás 4.7. A kiválasztás 4.8. A szabályozás 4.9. Szaporodás és egyedfejlődés 5. Egyed feletti szerveződési szintek 5.1. Populáció 5.2. Életközösségek 5.3. Bioszféra 5.4. Ökoszisztéma 5.5. Környezet és természetvédelem 6. Öröklődés, változékonyság, evolúció 6.1. Molekuláris genetika

4/8 anyag, 8. oldal

6.2. Mendeli genetika 6.3. Populációgenetika és evolúciós folyamatok 6.4. A bioszféra evolúciója A B) altételek általában egy-egy kb. 15-20 sor terjedelmű, biológiai témájú szövegrészletet tartalmaznak, és annak elemzését kívánják meg a vizsgázóktól, irányító kérdések alapján. A B) altételek kifejtéséhez szükséges az A) altételek kapcsán a fentiekben megjelölt fő témakörök biológiai ismeretanyaga is. Az irányító kérdések egy altételen belül is több témakör ismeretanyagában való tájékozottságot követelhetnek meg az érettségizőktől. Az altételekben esetenként rövidebb szövegrészletek is szerepelhetnek, ilyenkor azonban grafikon, táblázat vagy ábra is tartozik hozzájuk – a feladat e tételek kifejtése során kiterjed mindezek értelmezésére is. A szemelvények forrásai tudományos ismeretterjesztő folyóiratok, könyvek, közlemények lesznek. Mint látjátok a felsorolt A) altételek megegyeznek a követelményrendszer fejezeteivel. A megadott témakörök, ennek megfelelően nem szűkítik a követelményrendszerhez képest a számonkérésre kerülő anyagot! A B) tételekre való intenzív felkészüléshez, a felkészítő anyagokban szereplő szemelvények számát kissé megemeljük!


2. Az emberi szervezet 2.1

Homeosztázis

A homeosztázis a belső környezet állandóságának biztosítása. A különböző szervrendszerek a homeosztázist megzavaró külső tényezők hatását ellensúlyozandó, és a szervezet működését biztosító folyamatokban vesznek részt. 1. 2. 3. 4. 5.

Izovolémia (vízterek állandósága). Izozmózis (állandó ozmotikus koncentráció). Izoiónia (állandó ionösszetétel). Izohidria (állandó vegyhatás). Izotermia (állandó testhőmérséklet

A homeosztázist föl lehet bontani a folyadékterek állandóságára (folyadékfelvételkiválasztás) az ozmotikus koncentráció állandósága (hiptóniás-hipertóniás) az ionegyensúlyra a különböző életfolyamatokban fontos ionok szervezeten belüli állandó arányára (kiválasztás - felvétel), a pH állandóságra (acidózis-alkalózis), a hőmérséklet állandóságára (hőleadás - hőtermelés).

2.2 2.2.1

Kültakaró bőr

Hám: többrétegű, elszarusodó hám, ereket nem tartalmaz, véd a kiszáradástól. A Nap erős sugárzása ellen pigment termeléssel védekezik. Irha: rugalmas rostos kötőszövet, erekben, idegvégződésekben gazdag. Verejtékmirigyek, faggyúmirigyek szőrtüszők találhatók benne. Bőralja: lényegében zsírdús kötőszövet. Az emberi bőr hasonló feladatokat lát el, mint amit már láttunk: mechanikai védelem, a mirigyek savas váladéka véd a fertőzések ellen, fontos a hőszabályozásban, kiválasztásban, univerzális érzékszerv. 2.2.2 szabályozás Izzadás, bőrerek tágulata- hőleadás Szőrborzolás (musculus erector pilae- kicsiny szőrborzoló izmok a szőrtüszőhöz kapcsolva) , bőrerek szűkülete- hőmegtartás Bőrpír, arcpír –idegi, érzelmi hatásra elpirul az arcbőr 2.2.3

a bőr gondozása, védelme

2.2.3.1 Mitesszerek, pattanások A pattanás serdülőkön alakul ki hormonok, a faggyú, és a bőrön, valamint a szőrtüszőkben élő baktériumok együttes hatására. A bőr faggyúmirigyei a serdülőkorban

4/8 anyag, 9. oldal

aktívabbá válnak, és nagy mennyiségű faggyút termelnek. A beszáradt faggyú, levált szarupikkelyek és a baktériumok a bőr pórusaiban összegyűlve mitesszert (comedo) képeznek, amely elzárja a szőrtüszőből ürülő faggyú útját. Ha az elzáródás nem teljes, fekete mitesszer látható, ha teljes, akkor fehér. Az elzáródott szőrtüszőben baktériumok szaporodnak el, és a faggyúban lévő zsírokat lebontva tovább izgathatják a bőrt. A gyulladt fekete és fehér mitesszerekből képződnek azok a bőrelváltozások, amelyeket pattanásoknak nevezünk. Ha a pattanás irritációja fokozódik és fertőződik, gennyes csomó keletkezhet. Ha az arcon mitesszerek, pattanások és gennyes hólyagok vannak – gennyes csomók nélkül –, akkor felszíni aknéról (pattanásról) beszélünk. Ha a gyulladt pattanások mélyen a bőrbe terjednek, és gennyel teli hólyag alakulnak ki, amelyekből megrepedve nagyobb tályog keletkezhet, akkor ezt a kórképet mély aknénak(pattanásnak) nevezzük. Tünetek - télen gyakran romlik, nyáron pedig javul, feltehetően a nap jótékony hatására. - a diétának nincs, vagy csak csekély hatása van az aknéra, bár egyesek úgy gondolják, hogy bizonyos ételekre érzékenyek - fiatal nőkön minden menstruációs ciklusban megjelenhet, a terhesség alatt eltűnhet, vagy számottevően rosszabbodhat is - anabolikus szteroidokat fogyasztó serdülők aknéja súlyosbodhat. - egyes kozmetikumok a pórusok elzárása révén szintén súlyosbíthatják az aknét. Mély akne esetén a fertőzés szétterjedhet, nagy, vörös, kiemelkedő, gyulladt területek, gennyel teli tömlők és tályogok alakulhatnak ki; megrepedve valamennyi elváltozás heget okoz. A pattanások nyomkodása, megnyitásukkal való próbálkozás a felszíni aknét, a fertőzést, gyulladást és hegesedést ronthatja.


Kezelés Az érintett területek napi többszöri lemosása az elváltozásokra alig hat, de a zsíros arcbőr küllemét javíthatja. Bármilyen jó minőségű szappan használható. Az antibakteriális szappanok további előnyt nem nyújtanak, a hámlasztó szappanok tovább száríthatják a bőrt, de irritálhatják is. A forró borogatás felpuhíthatja a mitesszereket, megkönnyítve eltávolításukat. Az orvos megmutathatja a betegnek vagy családtagjának, hogyan lehet hetente egyszer-kétszer steril tű segítségével eltávolítani a mitesszereket. A pattanást csak a gennyes hólyag képződését követően szabad steril tűvel megnyitni. Felszíni akne A pattanások kezelésére antibiotikumot (klindamicin vagy eritromicin) lehet helyileg alkalmazni, esetleg az irritáló hatású A-vitaminsavval (tretinoin) kombinálva. A szájon át szedett antibiotikumok javíthatják vagy megelőzhetik a felszíni aknét, a betegnek azonban hónapokig, esetleg évekig kell szednie a gyógyszert. A napfény javíthatja az aknét, mert szárítja a bőrt, és enyhe hámlást okoz, ami gyorsítja a gyógyulást. A tretinoint használó betegeken azonban a napozás erős bőrizgalmat okozhat. Mély akne Az orvosok célja a mély akne okozta hegesedés megelőzése, rendszerint szájon át szedhető antibiotikumot (tetraciklin, minociklin vagy eritromicin) rendelnek.

2.2.3.2 Anyajegyek

A következő cikkben a bőrünkön található „képletek”, „növedékek” csoportosításáról olvashattok. A drasztikus cím nem véletlen, hisz a „megvadult” festéktermelő sejtek a daganatos betegségek legagresszívabb formáját hozhatják létre. Az anyag célja nem az ijesztgetés hanem a pontos ismeretek megszerzése! Az anyajegyektől a bőrrákig Család és egészség, 2000. 43. sz A bőrön jelenlévő, különböző sejttípusból álló növedékek mér a születéskor jelen lehetnek, de később gyermek- és serdülőkorban is kifejlődhetnek. Tűzfolt; Anyajegyek; Laphámdaganat; Melanoma malignum A tűzfoltok (naevus flammenus) nagyon változatos, meglepő formájú, lapos, rózsaszín, vörös vagy lilás növedék a bőrön. Általában születéstől fogva találhatók, de az is előrfordulhat, hogy csak néhány hét múlva jelennek meg. A foltok többsége kezelés nélkül örökre megmarad, mások néhány hónapon belül elhalványodhatnak, vagy ötéves korra eltűnnek. A lapos vérdaganatok szinte minden esetben ártalmalanok és nem igényelnek kezelést. A tűzfoltok néha a Sturge- Weber szindróma (szellemi visszamaradáshoz vezető ritka genetikai kórkép) egyik tüneteként jelennek meg.

4/8 anyag, 10. oldal

Anyajegyek: a köznyelvben anyajegynek nevezett növedékek (közönséges "lencse", lentigo begnina vagy senilis) különböző nagyságúak, laposak vagy kissé kiemelkedők, felszínük sima vagy szemölcsszerű, néha szőrszálak is nőhetnek belőlük. Színük a világos barnától a sötét barnáig, a majdnem feketéig igen változatos lehet. Az anyajegyek bőséges mennyiségű melanin festéket tartalmazó sejtek szaporulatából állnak. A legtöbb anyajegy ártalmatlan, eltávolításuk nem szükséges, kivéve ha, esztétikailag zavaró, vagy olyan helyen található, ahol állandó irritációnak van kitéve. Laphámdaganat: A laphámból jó és rosszindulatú daganat egyaránt kiindulhat. A daganat kialakulhat egy nem teljesen gyógyuló sérülés hegesedése nyomán. Az anyajegyek (főleg a festékes anyajegyek) nagyságának, színének megváltozása is rosszindulatú elfajulásra utalhat. Áttetsző gyöngyházfényű, lassan növő majd kifekélyesedő csomó jelenléte vagy egy sötét, kemény tapintású, felszínén fekélyes kiemelkedés az ismert jelek, különösen az arc bizonyos területein jelennek meg (pl. alsó ajak, szem környéke) stb. Minden rosszindulatú daganatot mélyen az ép szövetekből, sebészeti kimetszéssel kell kimetszeni. Melanoma malignum nagyon rosszindulatú, többnyire a bőr speciális sejtjeiből (melanociták) ritkán az agyhártyából vagy a szem érhártyájából kiinduló daganat. A melanoma többnyire az ép, általban a napsugárzásnak kitett bőrön jelentkező új, festékes anyajegyként kezdődik, de az esetek csaknem felében már meglévő festékes anyajegyből indul ki. A megnövekedett anyajegy megsötétedik vagy tarkává válik, a széle egyenetlen lesz és ha néha kifekélyesedés indul meg. Színe változó, gyakran kékesfekete. Jelenleg csak radikális terápia létezik, ami a daganat lehető leghamarabb történő eltávolításából, majd további kiegészítő kezelésből (kemoterápia) áll.

Az alábbiakban a kültakaró vírusos megbetegedéseiről szóló cikkben a herpeszvírusok okozta kórképekről olvashattok! Kiegészítés: A herpesz vírus viszonylag nagyméretű és összetett szerkezetű, örökítő anyagként DNS-t tartalmazó állati és emberi vírusok. Human papilloma vírus Az emberi szemölcsvírus, valójában mintegy 80 típusból álló csoport. Igen kis méretű, szabályos szerkezetű, kettős DNS-láncot tartalmazó vírusok. Bőrünk vírusai és gyógykezelési lehetőségei Gyógyszertári Practicum, 2002. 6. évf. 1. sz. Herpesz: A bőrgyógyászat gyakorlatában igen gyakran okoznak tüneteket herpeszvírusok. E vírus az alsó és a felső ajkakon egyaránt kialakulhat. Az egyik leggyakoribb vírusbetegség. A kiváltó tényezők között szerepelhet lázas állapot, emésztési zavar, epehólyaggyulladás, menstruáció, stressz, túlzott mennyiségű napfény, fertőző betegségek stb. A jelenség általában hirtelen alakul ki. A gyulladással és fájdalommal kísért duzzadt bőr felszínén akár pár óra alatt kezdetben apró hólya-


gok, majd később összeolvadó, nagy hólyag képződik. Bárányhimlő: A herpeszvírus okozza a bárányhimlőt is. főleg gyermekkorban a bőrön apró, fillérnyi felületű, gyulladt hólyagok jelennek meg, amiknek tartalma gennyessé válhat, beszáradnak, és végül nyomtalanul gyógyulnak. A betegséget felismerve, mivel alig jár magas lázzal, talán jobb és tanácsos a jelentkező tünetek szerint ápolni, kezelni. A lázat, a viszketést csillapítani és hintőport alkalmazni. Övsömör: Igen komoly ideggyöki fájdalom, kezdetben csak a bőrszelvény területén kialakuló idegzsába jellemzi. A vírusa a bárányhimlő vírusához hasonló. Kellő gyógyszeres kezelés hiányában szöveti károsodások keletkeznek nem csak az ideggyökben, hanem a kialakult hólyagok alapjaiban is. A kellő időben felismert betegség szinte tünetmentesség tehető a vírusellenes, kellő adagú gyógyszerrel. Molluscum contagiosum: Napjainkban igen gyakori a test bármely részén képződő, vírus okozta kölesnyi, enyhén gyulladt közepén kissé behúzódott csomócska. Sajnos tisztes magyar neve nincs. Általában csökkent ellenálló képességű kisgyermekek bőrén jelentkezik. A helyi kezelések hosszadalmasak, mechanikus eltávolításuk pici gyermekeknél alig kivitelezhető. Szemölcs: Igen elterjedt vírusféleség a humán papilloma vírus is. A közönséges szemölcs, a fiatal- és öregkori lapos szemölcs, és a szakmailag és szövettanilag is jól azonosítható növedékek is a humán papilloma vírusok közé sorolhatók. Ezeknek a vírusoknak több, mint 60 alfaját határozzák meg. Már nem csak helyi kezelésük lehetséges, hanem a szervezet immunhátterének, védekezőkészségének emelése is. 2.2.3.3 égés

• -Az égés okozta bőrkárosodás fokozata a hőhatás időtartamától és hőfokától függ. Aszerint, hogy az égési károsodás okozta szövetkárosodás milyen mélységű rétegeket érint, az égés súlyosságának különböző fokozatait ismerjük. • Első fokú égéskor csupán a hámréteg károsodik. Az ilyen égést bőrpír, mérsékelt duzzanat, enyhébb fájdalom jellemzi és magától gyógyul. • Másodfokú égés során az égési sérülés a bőr mélyebb rétegeire is ráterjed. A tünetek között a bőrpír, a hólyagképződés és a duzzanat (ödema) dominál. Enyhébb esetben 2 hét, míg mélyebb sérülések esetén kb. 3-4 hét alatt hámosodik a károsodott felület. • Harmadfokú égés esetén a bőr teljes rétegvastagságában elhal, sőt a folyamat egész a csontig ki-, illetve leterjedhet. • Negyedfokú égési sérülés során a bőrön kívül az izom vagy akár a csont is elhal, illetve elszenesedik. Elsősegély -Először is állítsuk meg a további égést vízzel, vagy tegyünk törülközőt, illetve ha az nincs kéznél, akkor bármilyen nem műszálas vagy műanyag szövetet az égett testrészre. A szoros tárgyakat (óra, gyűrű) távolítsuk el, még mielőtt a sérült testrész bedagadna. Minden felforrósodott anyagot (ruha, műanyag, forró tárgyak) távolítsunk el a bőrről és gondoskodjunk a sérült mielőbbi kórházba szállításáról.


-Az égett terület azonnali lehűtése hideg vízzel a fájdalmon túl a szövetelhalás mélységét is csökkenti. -Az égést követő 20 percen belüli hideg folyó vízzel történő hűtés 10–15 percig tartson. 40% testfelület feletti égést viszont már nem előnyös hűteni. A következő teendő a seb fertőzésekkel szembeni védelme: steril kötés, illetve ennek hiányában tiszta, vasalt anyag is megteszi. Lényeges kiemelni, hogy a kötést csak laza pólyamenetekkel szabad rögzíteni. -Tilos a hólyagokat kilyukasztani, vajat, tejfölt, tojást, mézet vagy más népi bölcsesség diktálta anyagot rákenni az égett felületre, és természetesen ragtapaszt se használjunk! -Egész testre kiterjedő égés esetében a ruha levételét nem kell erőltetni, hanem a beteget steril lepedőbe kell belehelyezni. -Gyerekek és idős személyek 5%-nál, míg a felnőttek esetében 10%-nál nagyobb testfelületét érintő sérülés kórházi ellátást igényel, míg az apróbb sérüléseket ambulánsan is el lehet látni: aszeptikus körülmények között fiziológiás sóoldattal történő lemosás, a sebnek minden szennyeződéstől való megtisztítása, a feszülő hólyagok eltávolítása, Betadinos vagy Rivanolos fertőtlenítés, ezüstnitrát tartalmú kenőcs (pl. Sanaderm, Dermazin) vagy Stanicid gyógyszerrel átitatott steril géz, esetleg Gentamycin kenőcs helyi alkalmazása és steril fedőkötés az alkalmazandó teendők (újabban hozzáférhetőek ennél modernebb: aloe vera kivonatot, dexpanthenolt, mercurochromot stb. tartalmazó külföldi készítmények is). A tetanusz elleni védőoltás és a megfelelő fájdalomcsillapítás mindig kötelező! -Az égett beteg intézeti ellátása során a folyadékpótlás, a bőrhiányok spontán gyógyulása feltételeinek a biztosítása, illetve az égett bőrfelület műtéti pótlása történik. A másodfokú égéseket általában konzervatívan lehet kezelni, míg a harmad- és negyedfokú termikus sérüléseknél műtétet kell végezni (az elhalt szövetrészletek eltávolítása, bőrtranszplantáció). A konzervatív kezelés lehet nyitott (kötés nélküli) és zárt (kötés alkalmazásával).

2.3 2.3.1

A mozgás vázrendszer

A gerincesek váza csontokból, porcokból, kötőszöveti szalagokból áll. A csontokat csonthártya burkolja (táplál, beidegzés), a szivacsos állományban a vér alakos elemeinek képzésében fontos vörös csontvelő található. A csöves csontok belső üregét sárga csontvelő tölti ki, ami adott esetben képes visszaalakulni vörös csontvelővé. A vázrendszer összeköttetései, az emberi váz A csontok összeköttetései lehetnek


merevek: összenövés, pl.: medence, varratos, pl.: koponya, és a viszonylag mozgékony porcos, pl.: a gerincoszlop. mozgékony összeköttetések bonyolult mozgások kivitelezését teszik lehetővé. • ízületes összeköttetés, melyet az ízületi szalagok rögzítenek, az ízületi üregben termelődő ízületi nedv pedig az ízületi felszíneket borító üvegporccal, a súrlódás csökkentésében fontos. Az egész ízületet az ízületi tok veszi körül, védi. Az emberi csontváz: fejváz részei: arckoponya, agykoponya törzsváz a gerincoszlop áll: 8 nyaki, 12 háti, 5 ágyék-, 5 keresztcsonti, 3-5 farki csigolyából végtagok váza: függesztőövek (felső, alsó) szabad végtagok A gerincoszlop alkotó csigolyák csigolyateste és íve által határolt csigolyalyukai alkotják a gerinccsatornát. Ebben, csontosan védetten húzódik a gerincvelő. A csigolya nyúlványai hátul a tövisnyúlvány, oldalt a harántnyúlvány. Hasonlóan védetten, a koponyában található az agyvelő. Az emberre jellemző a gerincoszlop kettős S alakú görbülete, ami a felegyenesedett testtartás, járás következménye.


Függesztőöv: a gerincesek páros végtagjaikat a törzsvázhoz kapcsoló csontpárokból álló vázképződmény. 2.3.1.1 csontritkulás A Csontritkulás Világnapja MTI Hírek 2004;1 2004. október 19. (MTI) - A csontritkulás (latinul osteoporosis) világnapját 1999 óta október 20-án - tartják az ENSZ egészségügyi világszervezete, a WHO indítványára. Korábban korábban június 24-én emlékeztek meg róla, Magyarországon 1996-ban rendezték meg először. A csontritkulás világszerte körülbelül 200 millió nőt és férfit érintő betegség, amely becslések alapján a 60-70 évesek mintegy harmadát, míg a 80 év felettiek kétharmadát sújtja. A betegség a világon, Magyarországon is komoly népegészségügyi gond. Minden harmadik, klimax után levő nő megkapja. A világ népességének növekedésével és elöregedésével párhuzamosan egyre gyakoribb halálokká válik. A "néma járványként" is emlegetett betegség - amely csak az Egyesült Államokban évente több mint egymillió csonttörést okoz - sokáig nem jár tünetekkel, ám később egy rossz mozdulatnak, jelentéktelen ütésnek is törés lehet a következménye. A csontképzés-csontbontás egyensúlyának felbomlása már 35-40 éves életkor táján elkezdődik. A folyamat a változó korú nők körében felgyorsul a női nemi hormon, az ösztrogén termelésének leállása miatt. A csontvesztés ütemét le lehet lassítani helyes táplálkozással, rendszeres testmozgással. Kerülendő a "kalciumrabló" dohányzás, a kávé és a szeszes italok fogyasztása. A kalcium a csontok fő alkotója. Felszívódását, beépülését a D-vitamin segíti elő, ami természetes módon elsősorban a napfény hatására képződik szervezetünkben. Fontos a csontozat rendszeres terhelése is, a napi séta, kocogás, esetleg gyógytorna elősegíti a csontképzést. Genetikai tényezők is szerepet játszanak a betegség kialakulásában, azaz a csontritkulásra való hajlam örökölhető. Ma már korszerű gyógyszerek állnak a betegek rendelkezésére, s a berlini klinikán alkalmazott vibrációs izomstimuláló tréning is jó eredménnyel kecsegtet.

A gerincoszlop oldalról (felső és alsó s alakú görbület), hátulról, és hátulról a függesztőövekkel kiegészítve

Magyarországon a betegség csaknem egymillió embert érint, 70 százalékban nőket. Évente közel 16 ezer combnyaktörés, 20 ezer csukló- és mintegy 30-35 ezer csigolyatörés fordul elő osteoporosis miatt, és az elszenvedők 15-20 százaléka a leggondosabb ellátás ellenére is fél éven belül meghal a szövődmények következtében. Magyarországon ugyan világszínvonalú a gyógyító és kezelő hálózat, de a felvilágosítás hiányossága miatt a rászorulóknak mindössze egyhatoda kerül ellátásra. Az 1995-ben megindult Nemzeti Osteoporosis Program irányelvei szerint több szintű, az


egész ország területét behálózó ellátó rendszer jött létre, minden rászoruló számára biztosítva a szűrés, a diagnosztikus és terápiás tevékenység hozzáférhetőségét. Az ismételt törések megelőzését szolgálja az az átfogó megelőzési program is, amelyet az érintett szakmai szervezetek összefogásával 2003 áprilisában indítottak Magyarországon. (Panoráma - Baczonyi László, Sajtóadatbank) 2.3.2

izomrendszer

Vázizmaink harántcsíkolt izomszövetből épülnek föl. Ez az izomszövet izomrostokból (sokmagvú óriássejtekből áll). Az izomnyalábokat a harántcsíkolt vázizmokon belül, kötőszöveti hüvellyel borított izomrostok csoportja izompólya tartja össze. Az izompólya kötőszövet, melyben erek és idegek futnak. A harántcsíkolt izom összehúzódásának mechanizmusa: • a miozin Mg2+ jelenlétében ATP-t köt • a miozin Ca2+ -ra ATP-t bont • aktomiozin • újabb ATP hatására szétválás.

Az izomműködés alapjai

A harántcsíkolt izmokban az aktin és miozinfehérjék szabályos rendezettsége alakítja ki a harántcsíkolt jelleget. A tankönyvi ábra azonban csak annyit árul el az izom működéséről, hogy az aktin és a miozin szálai valamiképpen egymásba csúsznak. Érdemes közelebbről is megnézni, hogy mi is történik! A figyelmesebb szemlélő már az említett ábrán is megfigyelheti, hogy az aktin szálai valami mást is tartalmaznak az aktingömböcskéken kívül. Ezek a tropomiozin és a troponin nevű fehérjék. Ez utóbbiak megakadályozzák, hogy a miozinmolekulák az aktinnal kötődni tudjanak: Megfigyelhetjük, hogy a miozinmolekulák feji vége képes ATP molekulák megkötésére, de ahhoz, hogy teljesen ADP-re és foszforsavra hasítsa azt, kapcsolatba kell lépnie az aktinnal (az aktin tehát lényegében a miozin ATP-bontó hatását fokozó katalizátor!). Az aktin-miozin kapcsolat azonban mindaddig nem jöhet létre, amíg a tropomiozin ki nem billen a helyéről. Ez akkor történik meg, amikor (idegingerület hatására) az izomrostok endoplazmatikus hálózatából az addig ott tárolódott kalciumionok felszabadulnak és a troponin kötőhelyére beépülve a fehérje szerkezetváltozását eredményezik (a tropomiozin lecsúszik az aktinszálban megfigyelhető "árokba"):


Az aktinnal való kötődés hatására (magnéziumionok jelenlétében) a miozin elhasítja az ATP-t, s emiatt a saját térszerkezete is megváltozik. A "fejecske" hajlásszöge a foszforsav leválásakor 90°-ról 50°-ra, majd az ADP ledisszociálásakor 50°-ról 45°-ra változik ("bólintás"), és emiatt a miozin magával húzza az aktint: Az ábrán látható aktin-miozin kapcsolat csak egy újabb ATP molekula bekötődésével szűnik meg (ekkor ismét a legelső ábrának megfelelő szituáció áll be, azzal a különbséggel, hogy a tropomiozin mindaddig az "árokban" marad, amíg az ingerhatás tart), és a leírt folyamat többször, ciklikusan ismétlődik (egy másodperc alatt akár több százszor is), s ez a sok pici elmozdulás végül is az izom összehúzódását eredményezi. Ha azonban nincs több ATP, a miozin az utolsó ábrán látható módon, stabilan a miozinhoz kötve marad és az izom merevvé válik (ez történik pl. a hullákban, ez az ún. hullamerevség). Hajlító-feszítő izmok: az ízekből és ízülettel kapcsolódó csontokból álló végtagok mozgatását végző, antagonista módon működő harántcsíkolt izompór. Izmok eredése: a harántcsíkolt vázizmok azon rögzülési vége, amely közelebb van a törzshöz, vagy amelyik rögzítettebb. Izmok tapadása: a vázizmok azon vége, amelyik könnyebben mozdul el. Végtagok izmainál a hajlító tevékenységnél ez közelít az eredési ponthoz. (Ezáltal következik be a hajlítás a végtagrészen.) Társizmok (szinergisták): olyan izmok, melyek együtt húzódnak össze vagy ernyednek el, s így egymás működését segítik, erősítik. Pl. nyakizmok, azonos végtagszakasz hajlító és feszítő izmai külön-külön. Antagonista izmok: ellentétes hatású működést végező izmok. Pl. végtagok hajlítófeszítő izmai. Záróizmok: gyűrű alakban épülnek be a különböző csöves, üreges szervek falába. Összehúzódva szűkítik elzárják a lument (csatorna a csöves szervben), ellazulva szabaddá teszik azt. Ilyet találunk: végbélnyílás, gyomorkapu, húgycső záróizma epehólyag záróizma stb.. Akaratlagos irányítás alatt állnak: végbél záróizom, húgycső záróizom (tanult! ☺) Gyűrű alakú izmok: záróizmok, és néhány vázizom, mimikai izom. Legérdekesebb a musculus orbicularis oris az ajkak tapadás és eredés nélküli izma (nincs kapcsolata a csontvázrendszerrel) mellyel csücsöríteni tudunk Az izomlázról Nem tudjuk pontosan, mi okozza!


Még vitatkoznak a szaktekintélyek arról, hogy tulajdonképpen milyen folyamatok állnak e kellemetlen jelenség hátterében. Azt azonban ma már kevesen gondolják, hogy a fájdalmat pusztán az izmokban felhalmozódó tejsav okozná. Elektronmikroszkópos vizsgálatokkal kimutatták, hogy a túlerőltetett izomrostban finom kis repedések, sérülések keletkeznek. E parányi réseken keresztül lassacskán víz hatol az izomszövetbe, így nagyjából egy-másfél nap elteltével ödéma, azaz vizenyő, vízfelhalmozódás alakul ki az érintett területen. Az izomrost megduzzad és megnyúlik a víztől. Ezt a tágulási fájdalmat érzékeljük izomlázként. Mégsem jó rádolgozni Sokhelyütt még most is azt ajánlják izomláz esetén, hogy folytassuk nyugodtan az edzést, az ismételt, erős igénybevétel hatására a fájdalom majd elmúlik. A gyakorlatban ennek éppen az ellenkezője szokott bekövetkezni: az izomláz a "rádolgozás" hatására fokozódik. Ennek az a magyarázata, hogy az izomrostokon további hajszálvékony repedések keletkeznek, s a vízfelhalmozódás folytatódik. Ma már egyre inkább azon a véleményen vannak a szakemberek, hogy az izomláz kialakulás után néhány nap pihenés szükséges, s csak nagyon apránként szabad újra kezdeni a tornát. Így az izomszövet lassacskán helyrejön. Hogyan csillapítsuk a fájdalmat? Minden olyan beavatkozás segíti a gyógyulást, amely az érintett izomterület vérkeringését serkenti: Vegyen forró fürdőt, a vízbe cseppentsen néhány csepp illóolajat. Főként a rozmaringés ezüstfenyő olaj alkalmas erre a célra. Alkalmazzon váltófürdőt: zuhanyozza le a lábát először meleg, majd hideg vízzel. A meleg zuhany tartson három percig, a hideg csupán húsz másodpercig. A szaunázás is előnyös lehet izomláz esetén. Masszírozza lágyan az érintett testfelületet. Az a leghatásosabb, ha mandulaolajból és pár csepp rozmaringolajból masszázsolajat készítünk, és ezzel végezzük a kellemes, gyógyító műveletet. Segíthetnek a különféle sport kenőcsök is: ezek hatása is többnyire a vérkeringés fokozásán alapul. Alkalmazhat különféle pakolásokat, borogatásokat is. Áldásosak a különféle enzimkészítmények, például a Bromelain és a Tripszin, melyek a növényi eredetű Rutosiddal kombinálva a leghatásosabbak. Az enzimek segítenek az ödéma lelohasztásában, illetve arra is képesek, hogy a vízfelhalmozódást megakadályozzák. Az anyagcsere melléktermékeket az enzimek feldarabolják, s így a véráram útján könnyebben eltűnnek a fájdalmas testrészből. A mozgásról mégsem kell lemondani! A szokványos fitnesz tornák helyett azonban kíméletesebb, egyenletes terhelést biztosító mozgásformákat kell előnyben részesíteni. Különösen ajánlott a stretching, de úgy, hogy a gyakorlatokat ne kövesse rugózás. Tartsa ki hosszan a nyújtógyakorlatokat, de a mozgást csak addig folytassa, ameddig izmai engedik. A jogging és az úszás is alkalmas arra, hogy az izmokat ellazítsa, így az izomláz kúrálásában döntő szerepet szánhatunk az uszodának és az odavezető gyalogútnak is.


Hogyan előzhetjük meg az izomlázat? Ha hosszabb ideg tartó megterhelésre számíthatunk, érdemes több, rövid szünetet is beiktatni. A mozgást ne hirtelen hagyjuk abba, hanem fokozatosan, apránként. Ne sajnáljuk az időt a levezető gyakorlatokra! Ha egy meghatározott edzési célt szeretne elérni, például 10-15 kilométer futás megállás nélkül, akkor érdemes edzési tervet készíteni, amely lépésről lépésre, napi bontásban tartalmazza a teendőket. Így lehet a teljesítményt lépésről lépésre, kockázatok és kellemetlen tünetek nélkül emelni.

1 Villámfeladat: AZ EMBERI FELSŐ VÉGTAG Az alábbi ábrán az ember felső végtagjának néhány részlete látható kétféle működési állapotban.

Válaszoljon röviden a következő kérdésekre! 1. Mi a neve az A betűvel jelzett résznek? Válasza a kérdéses részlet funkciójára utal-

jon! 2. Mi a neve a C betűvel jelzett résznek? 3. Mivel kapcsolódik egymáshoz a C és D? 4. Pontosan hol találhatok azoknak az idegsejteknek a sejttestei, amelyek révén a végtag mozgása akaratlagosan beindítható? 5. A 2. helyzetben bemutatott mozdulatlan állásban ez a végtag egy vödör vizet tart. Hol várható a nyugalmi állapothoz képest fokozott ATP-felhasználás (betűjelzés + megnevezés)? 6. Az 5. kérdésben vázolt állapot fenntartásakor az izomban futó erek erőteljes összenyomódása miatt romlik, csaknem megszűnik az izom oxigénellátása. Milyen folyamat biztosítja az ATP-utánpótlást? Mi lesz a folyamat végtermékének a sorsa? 7. Milyen szövet építi fel az F jelzésű részt? 8. A C jelzésű szervben mi hozza létre az immunrendszer sejtjeit?


2.3.3

szabályozás

Az izmok egy része vegetatív irányítás alatt áll (pl: simaizmok) de a vázizmok akaratlagosan a nagyagykéreg mozgatómezőin lokalizálva akaratlagosan működnek. A harántcsíkolt izom működése Az izomválasz típusai időtartam szerint: izom rángás - összehúzódás, elernyedés tartós izomösszehúzódás - dlinamikus (izompumpa) - statikus (anaerob körülmény: tejsav) Az izomműködést elektromiogrammal (EMG) vizsgálják. 2.3.4

a mozgás és mozgási rendszer egészségtana

A sportolás előnyeiről a mozgásszegény életmód veszélyeiről, az életmódbeli problémákról, foglalkozási ártalmakról (költöztető munkások porckorongsérve, irodai alkalmazottak nyaki csigolyáinak meszesedése stb.) kell ebben a témakörben említést tenni.

2.4 2.4.1


2.4.2

emésztés

Az emberi emésztés szakaszai és folyamatai Szakasz Szájüreg

garat nyelőcső gyomor

vékonybél

A táplálkozás

-

táplálkozás

Előbél Szájüreg : a nyelv a keverés, ízérzékelés, hangadás eszköze. A fogak felapróznak. A fogképlet: 2123. A fog részei a korona, fognyak és a gyökér, anyaga dentin. A koronát az igen ellenálló zománc fedi, a gyökeret a kevésbé ellenálló cement. A nyálmirigyek (nyelv alatti, állkapocs alatti és a fültőmirigy, melynek vírusos eredetű gyulladása a mumpsz) termelik a nyálat. Nyál: benne lévő mucin a falattá alakításban, ragasztásban, az amiláz mint szénhidrát emésztőenzim (a rövid tartózkodás miatt elhanyagolható bontás!) a lizozim fertőtlenítő hatása miatt fontos. A torok- és garatmandulák a védekezés fontos eszközei. A aratóan lévő gégefedő nyeléskor zárja a légcsövet!, megakadályozva ezzel a táplálék légcsőbe jutását. Nyelőcső: felső harmada harántcsíkolt-, középen kevert, az alsó harmad simaizmot tartalmaz. Perisztaltikus mozgása juttatja a falatot tovább. Gyomor: raktároz, szakaszosan ürít, fala termeli a pepszinogént, amit a HCI aktivál és lesz fehérjebontó pepszin. Termelődik mucin, ami a gyomor nyálkahártyáját védi a sósav káros hatásaitól. Az alkohol, fűszerek, aromaanyagok itt szívódnak fel.

Felépítés fogak - tejfogak - maradó fogak nyelv nyálmirigyek (nyál) - nyelv alatti - állkapocs alatti - fültőmirigy - lágyszájpad (orrüreg felé) - gégefedő (légcső felé) hat. - falában simaizom - nyálkahártya - gyomormirigyek - pepszin - sósav - máj váladéka: epe

vastagbél

hasnyálmirigy váladéka: hasnyál - amiláz tripszin lipáz vékonybélnedv bélbolyhok (200 m2) hajszálerek

- nyirokerek - vakbél, féregnyúlvány - bélbaktériumok - nyálkahártya

végbél

végbélnyílás

Műkődés harapás, rágás, aprítás kever, falattá formál, ízlelés amiláz - keményítőt bont - falattá ragasz - nyálkahártya védelem falat továbbítása falat továbbítása pepszin - fehérjét emészt - emulgeálja a zsírokat (epefestékek távozása) -

szénhidrát fehérjék emésztése lipidek emésztés befejezése

- aktív vagy passzív transzporttal felszívódás - lipidek felszívódása - cellulózbontás - B és K vitamin termelés - fertőtlenítés - víz és sók felszívódása - székletté sűrűsödés bélsár összegyűjtése, ürítése

Az ember emésztőnedvei Emésztőnedv neve nyál gyomornedv epe hasnyál

pH ~7,0 ~2,0 ~8,0 ~8,0

Emésztőenzim neve amiláz pepszin -amiláz - tripszin

Működése keményítő-a diszacharid fehérjék - peptidek zsírok emulgeálása -keményítő diszacharid glükóz - fehérjék peptid aminosav


vékonybélnedv

2.4.3

~ 7,5 -

lipáz szénhidrátbontó fehérjebontó zsírbontó

-

zsírok glicerin + monoglicerid szénhidrátok l fehérjék lebontásának zsírok befejezése

felszívódás

lásd a fenti táblázat működési oszlopát A zsírok emésztése és felszívódása A zsírok emésztése döntően a hasnyálmirigy által termelt lipáz enzimhez, a felszívás pedig a vékonybél elülső szakaszaihoz kötött. Vegyes (nem zsírdús) táplálék esetén a csípőbél már zsírmentes. Ennek ellenére a széklet kb. 5% zsírt tartalmaz, ez azonban nem a táplálékból, hanem a bélfalról leváló sejtek törmelékéből és a bélben élő, mikroorganizmusokból származik. A lipáz az epe - a tankönyvben is említett - emulgeáló hatására felaprózódott zsírcseppeket enzimatikusan bontja, de az egyes kötéseket nem egyforma sebességgel: a glicerin 1. és 3. szénatomjánál viszonylag könnyebben dolgozik, de a 2. szénatomon lényegesen lassabban. Így tehát zömmel szabad zsírsavak és 2-monogliceridek képződnek. A felszívás meglehetősen összetett folyamat: először is az apró, emésztetlen zsírcseppeket (és a beléjük oldódott koleszterint) minden változás nélkül, egyszerű endocitózissal is felveheti a bélhámsejt. Ezek a zsírcseppecskék bizonyos fehérjékkel egybeépülve, mint ún. kilomikron kerülnek a nyirokerekbe. Az emésztett zsírmolekulák zsírsavai és 2-monogliceridjei passzív transzporttal diffundálnak be a bélhámsejtekbe (más szerves molekulák és az ionok felszívására inkább az aktív transzport jellemző!). Érdekes módon az így felszívott alkotórészekből a bélhámsejt újraszintetizálja a zsírmolekulákat és az endoplazmatikus hálózat, valamint a Golgi közreműködésével ezekből is kilomikronokat formál. A kilomikronok kb. 2/3része a nyirokerekbe, a többi a májkapuérbe továbbítódik. A tápanyagok felszívása rendkívül gazdaságosan történik. Ha ételeinkben nem lenne emészthetetlen rost (cellulóz), akkor a felvett tápanyagokból lényegében semmi sem maradna a bélcsatorna végére. Tápanyagot ezért csak akkor ürítünk, ha túl sokat ettünk, vagy nem rágtuk meg eléggé az ételt. Egyéb esetekben a széklet túlnyomó részét a belső felszín naponta több milliónyi leváló sejtje és az elöregedett-elpusztult baktériumok tömkelege alkotja. Színét az epével kiválasztott epesavak bomlástermékeinek, szagát pedig a szkatol nevű vegyületnek "köszönheti": Érdekes, hogy a szkatol a jázminillat egyik komponense is, igaz, csak nagyon keveset tartalmaz belőle. A szag és az illat közötti különbség főként az eltérő koncentrációknak tulajdonítható!


A koleszterinanyagcsere

A koleszterin nélkülözhetetlen összetevője a membránoknak, és kiinduló vegyülete lehet a szteroidhormon-szintéziseknek. Az emberi anyagcsere sajátos vonása, hogy bár koleszterint a szervezet majd minden sejtje elő tud állítani (tehát a koleszterinszükséglet akkor is biztosított, ha nincs is belőle a táplálékunkban!), de a kész makromolekula alapvázát egyik sem tudja megbontani. Ezért a túlzott koleszterinfelhalmozódás elleni védekezésnek gyakorlatilag egyetlen módja a fölös koleszterin visszajuttatása a májba, hogy ott meglegyen az esélye arra, hogy az epével (mint epesav) kiválasztódjék. (Kisebb részben a szteroid hormonokat termelő mirigyek is fogyaszthatnak a fölöslegből.) A táplálékkal felvett koleszterin a kilomikronok közvetítésével a májba kerül. A máj a saját maga által szintetizált koleszterinnel és neutrális zsírokkal együtt a táplálékból származó koleszterint ún. VLDL szemcsékbe csomagolja. A VLDL szemcsékben a neutrális zsírok részaránya még magas, méretük is viszonylag nagy, 30-80 nm. A VLDL szemcsékből az egyes szervek (különösen az izmok és a zsírszövet) hajszálérfalaiban található enzimek révén a zsírok mintegy "kiemésztődnek", ezáltal a szemcsék koleszterintartalma relatíve megnő (ekkor hívjuk IDL szemcsének). A máj az ily módon "dúsított" szemcsékből további neutrális zsírokat von ki, és így létrehozza az ún. LDL szemcséket. A lekicsinyített (kb. 20 nm) és magas koleszterin-tartalmú LDL szemcsék a sejtek fő koleszterinforrásai, noha azok maguk is képesek lennének előállítani a vegyületet. Ennek ellenére mégis LDL-ből (azok endocitózisával) fedezik igényüket, egyszerűen azért, mert ezzel energiát takarítanak meg. A fölös koleszterin kivonása céljából a máj (és a bél) egy harmadik fajta, még kisebb (kb. 10 nm) és még sűrűbb részecskét, a HDL-t juttatja a keringésbe. A HDL képes felhalmozni magába a perifériás sejtek koleszterinjét, és visszaszállítja azt a májba, ahol az epével kiürülhet:


A népszerűsítő irodalomban az LDL szemcséket "ártó", míg a HDL szemcséket "védő" koleszterinnek nevezik. Ennek az az alapja, hogy a vérben torlódó LDL képes endocitózis révén az érfal sejtjeibe bekerülni és azokban felhalmozódva érelmeszesedés kiindulópontjává válni. A HDL viszont értelem szerint ellene hat e folyamatnak. Az érelmeszesedés rizikófaktora tehát nem egyszerűen a magas koleszterinszint, hanem azon belül a magas LDL-arány.

2 Villámfeladat: A MÁJ

A feladat első részében két kiegészítendő mondatot olvashat. A sorszámoknak megfelelő kifejezéseket írja le a megoldólapjára!

A máj a 1. csíralemezből fejlődő 2. mirigy. Váladéka a(z) 3., amelynek hatóanyagai a(z) 4., ezen kívűl sajátos összetevője még a(z) 5.

Az alábbi tesztfeladatok megoldásának betűjelét a feladat sorszámának feltüntetésével írja a megoldólapra! Többszörös választás

6. 1. 2. 3. 4. 7. 1. 2. 3. 4.

A máj szerepe a szénhidrátok anyagcseréjében: benne a tejsavból történő glukóz-szintézist a mellékvesevelő egyik hormonja segíti a vékonybél gyűjtőereibe felszívódott anyagok közül glukózt vesz fel a pajzsmirigyhormon hatására nő a glikogéntartalma éhezéskor glukózt bocsát a vérbe. A máj váladékának szerepe a zsírok emésztésében: a zsírsavakat a bélben bontja a zsírcseppek felületét csökkenti zsírbontó enzimeket tartalmaz zsírbontó enzimeket aktivál

Relációanalízis

8. A zsirok bontásából származó termékek a bélbolyhok vérerein keresztül a májba jutnak, mert a májban történik olyan lipidek szintézise, amelyek a szervezet számára szükségesek.

Táblázat A májsejtekben zajló három anyagátalakítási folyamat szerepel a táblázatban. A sorszámokkal megjelölt hiányzó fogalmakat a számok sorrendjében írje le a megoldólapra! folyamat

átalakítás miből

mivé

a termék közvetlenül hová kerül

-

9.

karbamid

10.

-

purin bázisok

11.

12.

vérplazmafehérjék szintézise

13.

-

-


2.4.4

szabályozás

Éhségközpont, jóllakottságközpont a nagyagyban a táplálékfelvétel irányításában játszik szerepet. Az epe ürülését a zsíros táplálék gyomorba kerülés serkenti. A gyomor és a belek perisztaltikus mozgása a bélfalban található idegelemek együttműködésével rendeződik szabályossá. A végbél záróizma tanultan akaratlagos irányítás alatt áll. 2.4.5

táplálkozás egészségtana

Éhezés: mennyiségi és minőségi amikor fontos tápanyagok (nem vagyunk éhesek de például csak burgonyával, vagy gyorséttermi hamburgerrel laktunk jól) hiányoznak az ételből. 2.4.5.1 Amit a vitaminokról illik tudni A zsírban oldódók A, D, E, K. Vitaminhiány és vitamin túladagolás (zsírban oldódóknál) kialakulhat, mindkettő káros következményekkel jár. A-vitamin Hámvédő vitaminnak is nevezik, de megtalálható a fogakban és a csontokban is. Szürkületi vakságnak vagy más néven farkasvakságnak nevezik azt a betegséget, amikor a szem A-vitamin hiányában nem tud a sötétséghez alkalmazkodni. A legtöbb A-vitamin a tengeri halakban található meg, de fontos A-vitamin forrás még a máj, a vaj, a tojássárgája és a tejszín is. Növényi táplálékokkal- káposztával, céklával, sárgarépával- a vitamin előanyagához juthat hozzá, melyet aztán a szervezete megfelelő összetételűvé alakít át. B-vitaminok Több vitamin, amelyet hagyományosan egy csoportba sorolnak, mert tulajdonságaik, a természetes forrásokban való előfordulásuk és élettani hatásuk nagyjából hasonlítanak egymáshoz. Valamennyi B-vitamin vízoldékony, és mindegyik nélkülözhetetlen az anyagcsere-folyamatok elősegítésében. B1-vitamin (tiamin) Szükséges ahhoz, hogy a beriberi nevű betegség megelőzhető legyen. Erre a betegségre jellemző a többszörös ideggyulladás, általános gyengeség, fájdalmas merevség. A tiamin a szénhidrát-anyagcserében vesz részt. Legnagyobb mennyiségben a gabonafélék és néhány más növény magvaiban fordul elő. Az állati források közül a sertéshús az egyik leggazdagabb tiaminban. B12-vitamin (cianokobalamin) Szerepe van a vörösvértestek fejlődésében. Hiánya okozza a vészes vérszegénység néven ismert tünetegyüttest. Ezenkívül gyakran nem megfelelő bélműködés is fellép. Kizárólag állati eredetű élelmiszerekben fordul elő.


B2-vitamin (riboflavin) A szénhidrátokat és fehérjéket alkotó aminosavak oxidációjában részt vevő anyagcsererendszerekben játszik szerepet. Hiányában különböző tünetek lépnek fel. Ilyen az ajkak kipirulása, szájszél berepedezése, nyelvgyulladás, a szemgolyó szemfáradással és fényérzékenységgel járó ereződése. Sok B2-vitamin van a tejsavóban és a tojásfehérjében. Az emberi szükséglet ebből a vitaminból 1,2-1,7 mg. B6-vitamin Három kémiai formában fordul elő. Ezek a piridoxin, piridoxal, piridoxamin. Szerepük van a fehérje-anyagcserében, az adrenalin és szerotonin szintézisében. Jelenléte megakadályozza a bőr erózióját. Hiánya csecsemőkön görcsöket okozhat. Előfordul a gabonafélékben, zöldségekben, húsokban. Hőérzékeny vegyület. A napi B6-vitamin-szükséglet 2,0-2,2 mg. C-vitamin (aszkorbinsav) Vízben oldódó szénhidrátszerű anyag. Részt vesz az emberi és állati szervezet bizonyos anyagcsere-folyamataiban. A legtöbb állati szervezet képes előállítani, az ember azonban nem. Hiányában skorbut alakul ki, amelyre jellemző a gyengeelméjűség, a vérkép megváltozása, szivacsos fogíny és a testszövetekben kialakuló vérzések. Nagyon valószínű, hogy a C-vitamin szerepet játszik a fertőzések elleni védekezésben. A friss zöldség-, citrusfélék bőségesen tartalmazzák, azonban az aszkorbinsav hőérzékeny vegyület, így főzéskor jelentős mennyisége elbomlik. A napi szükséglet kb. 60-70 mg. D- vitamin A kalcium-anyagcserében fontos szerepet játszó zsíroldékony vitamin. A bőrbe napsugárzás hatására alakul ki. A D-vitamint rendszerint szükségtelen a táplálékkal felvenni, de télen, szennyezett levegőjű városokban, ott, ahol az UV-sugárzás gyenge, szükség lehet a D-vitamin kívülről történő pótlására. Hiánya angolkórt, túladagolása toxikus tüneteket okoz. Adagja naponta 10 mg. E-vitamin Zsírban oldódó vitamin, a szaporodási és öregedési folyamatok fontos szabályozója. Fontos E-vitamin források a különböző növényi olajok ( napraforgó-, búzacsíra-, rozsés kukoricaolaj) de sokféle közönséges táplálékban ( dió, tökmag, málna, spárga) is megtalálható. K-vitamin A vér alvadásához szükséges vitamin, az emberi szervezetben jelen lévő bélbaktériumok termelik.


2.5 2.5.1

A légzés légcsere

Felső légutak Orrüreg: melegít, tisztít, vízgőzzel telít. Garat: a gégefedő nyeléskor zárja a légcsövet, légvételkor a gégén át áramolhat a levegő. A gége a hangadás szerve is: a kiáramló levegő megrezegteti a hangszalagokat. A hang jellegét befolyásolják még a szájüreg, a nyelv, az ajkak stb. Alsó légutak Légcső: (kb. 12 cm), porcos, rugalmas cső, csillós hámja a tisztításban fontos. Két főhörgőre ágazik, melyek a tüdő jobb és balfelébe vezetnek (a jobb meredekebb, így idegentest könnyebben bejut). Tüdő: a jobb tüdőfél három-, a bal két lebenyes. A lebenyek hörgőkre, hörgőcskékre, majd léghólyagocskákra tagolódnak. A gázcsere a haj¬szálerekkel dúsan átszőtt léghólyagocskákban folyik, (melyek összfelülete eléri a 100 m2- t). A tüdő a mellhártyán keresztül a mellkashoz kapcsoló¬dik. A hasüreg felé a rekeszizom teszi zárttá a mellüreget. Légzőműködések, teljesítményadatok A levegő ki-be áramlásának oka a mellüreg térfogat- és ezen keresztül nyomásváltozásai. Mivel a mellhártya két lemeze között (savós) folyadék van, a tüdő követi a mellkas mozgásait (két üveglap közé cseppentett vízcsepp hatása!). Belégzés: a légzőizmok aktív munkája. A borda közti izmok felemelik a mellkast, a rekeszizom összehúzódik és a hasüreg irányába mozdul el → mellüreg térfogata nő, nyomás csökken → a levegő beáramlik. Kilégzés: passzív folyamat, a borda közti izmok elernyednek, a mellkas a saját súlyánál fogva visszaesik, ehhez járul még a rekeszizom elernyedése, mellüregbe beboltosulása → a mellüreg térfogata csökken, nyomás nő → a levegő kiáramlik. A változásokat az említett ok (mellhártya lemezei közötti folyadékfilm) miatt a tüdő passzívan követi. Légmell: (pneumothorax) a mellhártya két lemeze közé levegő vagy más anyag (vérhaemothortax...) jut és ezért a mellkas mozgásait a tüdő nem követi → nincs térfogatváltozás a tüdőben→ nem történik meg a légcsere→ fulladás. Kezelése: a levegő leszívása, a sebzés vagy egyéb ok megszüntetése→ helyre áll a vákuum a mellhártya két lemeze között A légzési térfogatok: Vitálkapacitás a tüdő levegő befogadóképessége. (Belégzési levegő/0,5 liter / + belégzési tartalék/2,5 liter/ + kilégzési tartalék /1 liter) Átlagosan 4-5 liter.


Légzési térfogat a nyugodt ki- és belégzésnél, egy légvétel levegő térfogata. Belégzési tartalék nyugodt belélegzés után még maximálisan belélegezhető levegő

mennyisége.

Kilégzési tartalék normális kilégzés után még kipréselhető levegő menynyisége. Maradék (reziduális) levegő az erőltetett kilégzés után még tüdőben maradó levegő

mennyisége. (1,5 liter) (Ez a születés utáni első levegővételnél jut a tüdőbe és ott is marad. A reziduális levegő tartja fenn a boncoláskor a vízbe tett tüdőt ezzel jelezve, hogy az első lélegzetvétel megtörtént) Légzési perctérfogat (LPTF)az egy perc alatti légcsere mennyisége átlagosan= légzési térfogat (500 ml) x légzési frekvencia (16), azaz 8 literI 2.5.2


Belső légzés (gázcsere): a testfolyadék és a szövetiek sejtjei közötti gázcsere. A gázcsere alatt leggyakrabban az oxigén felvételét és szén-dioxid leadását értjük. Meg kell azonban említeni azt is, hogy más gázok is beléphetnek a szervezetbe, így például a vérplazmában viszonylag sok az oldott nitrogén. Ennek általában nincs élettani hatása, de ha nagy a külső nyomás (pl. búvároknál a víz alatt), annyira megnőhet a szintje, hogy módosult tudatállapotot ("mélységi mámor") eredményezhet. (Ezért használnak a búvárok nitrogénmentes gázkeveréket a légzésükhöz.) A légzési gázok szállítása Összehasonlítási szempontok hemoglobin

gázcsere

A gázcsere a tüdőben, és a szövetekben megy végbe. Lényege, hogy a tüdő a vér által szállított légzési gázokat friss oxigénre cseréli –helyette széndioxidot kap amit kilélegzünk– , míg a szövetek a vérből az oxigént felvéve széndioxidot adnak át a vérnek. Így létrejön a légzési gázok elosztása az anyagszállító rendszer (vér) segítségével Léghólyagocskák: az emlősök tüdejében a légutak utolsó elágazódásainak végén található kiöblösödések, ezek felszínén (egyrétegű laphám) megy végbe a külső gázcsere. Az ember külső gázcseréje a tüdő léghólyagocskáiban zajlik: Az ábrán jelölt I. típusú sejt képezi lényegében a léghólyagocska falát, a II. típusú sejt feladata pedig ezen túl egy felületaktív anyag (az ún. surfactant) termelése, amely felületi feszültségcsökkentő hatása révén megakadályozza, hogy a hólyagocskák fala összetapadjon. A surfactant nélkül a gázcsere rendkívüli módon akadályozott lenne (sajnos ez időnként meg is történik: mivel ez az anyag a magzati fejlődés második felében kezd termelődni, előfordulhat, hogy koraszülötteknél még nincs kellő mennyiségben, s ez lélegeztetés nélkül a kicsi fulladását okozhatja).

Külső légzés (gázcsere): a légzőszerv levegő, gáztartalma és a testfolyadék közötti gázcsere.

02 igen jól (reverzibilisen)

vérplazma fizikailag oldja

kicsit

vérplazma kémiailag oldja

nem

vörösvérsejtek plazmája

nem

C02 gyengén (reverzibilis, ha nem köt oxigént) jól

igen HCO3 fomában igen HCO3 formában

N2 nem

kizárólag (kismértékben ~ 1 tf % nem

nem

CO irreverzibilisen (200 -szor erősebben, mint az oxigén) nem

nem

nem

A vér gázszállítása az oxigén és a széndioxid szállítását jelenti. Ebben kiemelkedő jelentősége van a hemoglobinnak. (Az oxigén a hemoglobin hem részén a Fel+- hoz kötődik, a széndioxid a hemoglobin fehérjeláncának NH2-csoportjához.) Az oxigént a tüdőben felvéve oxihemoglobin formában szállítja. A széndioxid-szállításban szöveti és tüdő szinten vizsgáljuk a kérdést. Szöveti szinten a vörösvértestbe jutó széndioxid a vízzel szénsavat alkot. A szénsav hidrogénionokra és hidrokarbonát anionokra disszociál. A hidrogénionokat a hemoglobin veszi fel, miközben az oxigént leadja a szöveteknek. A hidrokarbonát anionok kijutnak a vérplazmába, ahonnan, az ionegyensúly helyreállítandó, kloridionok vándorolnak a vörösvérsejtbe. Tüdő szinten a magasabb oxigénkoncentráció mellett a hidrogénionok, a plazmából visszakerült hidrokarbonát anionokkal szénsavat alkotnak, a szénsavból enzimatikusan felszabaduló széndioxid a léghólyagocskák felé diffundál. A gázcsere hajtóereje mindig –a tüdőben és a szövetekben is– a parciális nyomások különbsége. Azaz a széndioxiddal telített vér a tüdőbe érkezve olyan közeggel találkozik (friss levegő) ahol kicsi a széndioxid koncentráció (0,003 tf%) és ezért könnyen



leadja ide a szállított széndioxidot. Az oxigénnél pont fordítva, sokkal nagyobb koncentrációban és ennek következtében parciális nyomással van jelen a tüdőben így az könynyen bejut a vérbe. A szöveteknél ez a folyamat teljesen ellentétes irányú mert a vérbe széndioxid jut be és oxigént ad le.

A légzés szabályozásában a kémiai ingerek főleg a belégzést fokozzák, a mechanikai ingerek a kilégzés kiváltásában fontosak. A magasabb szabályozást a középagy és a hipotalamusz látja el. Döntő fontosságú az agykéreg hatása, szabályozása is.

2.5.3

2.5.5

hangképzés

Felső légutak: a kü1ső légtér és a tüdő légzőfelülete közötti csatornarendszer kezdeti szakasza (orrüreg, garat, gége). A légzőfelülethez közeledő levegőt felmelegíti, tisztítja és páratartalommal dúsítja. Alsó része pedig hangadó szerv. Gége (gégefő): a szárazföldi gerincesek így az ember hangadó szerve a légcső (gégecső) bejáratánál. Izomzattal mozgatható porcokból áll, melyek között - emlősöknél hangszalagok találhatók. Részei: - gégefedő - pajzsporc - kannaporc - gyűrűporc. Hangszalagok: a kanna- és pajzsporc között kifeszülő nyálkahártyaredők. A hangadás szervei. Hangrés: a hangszalagok között található, s a gégeizmok működése hatására változó (V) - alakú nyílás. A rajta kiáramló levegőben képződnek a hanghullámok. Hang: a tüdőből a hangrésen keresztül kiáramló levegőoszlopban képződött longitudinális (=terjedési irányba eső, hosszanti) hullámok. 2.5.4

szabályozás

• A légzés szabályozása Belégzés: adekvát ingere a széndioxid koncentrációjának növekedése a vérben. Ezt a nyúlvelői központ képes közvetlenül érzékelni. Hatására fokozódik a légzésszám. Hasonló hatása van az oxigénhiánynak is. Centrális kemoreceptorok: agytörzsben - a belégzett levegő CO2 tartalmának növekedésére reagálnak - LPTF nő (valódi stimulus: pH csökkenés, ld. szénsavanhidráz reakció) Perifériás kemoreceptorok: glomus caroticumok és aorticum(a szív ereiben lévő receptorok) - a vér pO2 csökkenésére reagálnak – LPTF nő Kilégzés: adekvát ingere a léghólyagocskák feszülése. A mechanoreceptorok egyik típusa a tüdő feszülését, míg egy másik az elernyedését jelzi a központnak. Az ingerületeket a bolygóideg vezeti a nyúltvelőbe ami a nyúltvelői kilégző központot aktiválja. A két központ működésének összehangolását a híd neuroncsoportjai végzik. - Reflex szabályozás, Hering-Breuer reflex: tüdőfal feszülése nő - nervus vagus (X. agyideg) aktivitása nő - gátolja a belégzőközpontot - kilégzés/tüdőfal feszülése csökken - vagus aktivitása csökken stb.

a légzés és a légzőrendszer egészségtana (elsősegélynyújtás)

Elsősegélynyújtási útmutató: fuldoklás A környezetünkben észlelt fulladó vagy fuldokló beteg látványa méltán kelt pánikot. A jelentős légszomj számos – elsősorban belgyógyászati – kórkép jellegzetes tünete lehet. A fulladás hátterében kimutatható tüdőbetegség (asztma, idült hörgőhurut, súlyos tüdőtágulat) és/vagy szívbetegség (magas vérnyomás, szívbillentyűhiba, szívizominfarktus, egyéb szív- és érrendszeri kórképek) kritikus következményeként súlyos szöveti oxigénhiány alakulhat ki. • A beteg gyakran ülő helyzetben karján támaszkodva levegőért kapkod. Bőre szürkés-sápadt színű, hideg tapintatú, nyirkos lesz. Ajkai, nyálkahártyái szederjessé, szürkévé válnak. Magatartása az oxigénhiány növekedésével egyre nyugtalanabb lesz. Az orrszárnyak a belégzéskor emelkednek, mintegy tágítva az orr bemeneti nyílását. Az elhúzódó fulladás miatt a beteg sokszor ablakot nyit, és felülve vagy félig ülve küzd a levegőért. A tüdőbetegség okozta fulladáskor a kilégzés nehezítettségéről, a szívbetegség hátteréből kifejlődő nehézlégzéskor a belégzés akadályozottságáról panaszkodik a beteg. A fulladó, nehézlégzésről panaszkodó beteget ültessük fel, hozzuk félülő helyzetbe. Hátát támasszuk meg. A tüdő szellőzése ilyenkor a legjobb. A tüdőben található vizenyő ekkor foglalja el a legkisebb helyet. E testhelyzetben a légzést segítő izmok hatékonyabban működhetnek. Minden fulladó beteghez késedelem nélkül hívjunk mentőt vagy orvost! Amennyiben egy idegen test (apró játékszer, pépes vagy szilárd ételmaradék, cukorka, rágógumi stb.) a garat hátsó falára ragad, az elzárhatja a gégebemenetet vagy görcsös összehúzódást idézhet elő a garat-, gégebemenet izomzatában. Gyakori eset, hogy a szilárd idegen test a gégebemenet feletti terület mechanikus elzáródását okozza. Ritkábban előfordul, hogy a hirtelen keletkező légúti elzáródás a légcsőben vagy a hörgőrendszerben keletkezik. A “baleset” pillanatában a beteg öklendezik, fuldoklik, majd hörögni kezd és pánikszerűen a nyakához kap. A légutak teljes elzáródásakor a beteg hangot adni képtelen, légzése akadályozott lesz. A bőr hirtelen kékeslilává, hűvössé, nyirkossá válik. Közel egy percen belül a légzés bármikor leállhat. • A halasztást nem tűrő beavatkozásunk célja, hogy a levegő útjába került idegen testet azonnal eltávolítsuk. Természetesen az alábbiakban ismertetett manőverre csak akkor van szükség, ha a beteg önerejéből, erőteljes köhögéssel sem képes


megszabadulni a légúti idegen testtől. 1. Eszméletén lévő felnőtt embernek magyarázzuk el pár szóval, hogy mit fogunk csinálni. Majd első lépésként tekintsünk a szájba. Győződjünk meg arról, hogy látható és elérhető-e a fuldoklást okozó idegen test. A kivehető műfogsort minden körülmények között távolítsuk el. 2. Az első lépés sikertelensége esetén hajtsuk előre a testet úgy, hogy a beteg feje alacsonyabban legyen a mellkasánál. Üssünk néhányszor (legfeljebb ötször) nyújtott tenyerünkkel a hátára, a két lapocka közé. 3. Amennyiben ez sem jár eredménnyel, úgy próbálkozzunk az ún. Heimlich-féle műfogással. A fuldokló háta mögött állva úgy öleljük át a derekát, hogy egyik öklünket a köldök és a szegycsont vége (kardnyúlványa) közé helyezzük. Másik kezünkkel az ökölbe szorított kezünket fogjuk át. Mindkét karunkat egyszerre, hirtelen, kissé felfelé irányuló lökésszerű mozdulattal rántsuk meg. Ezzel a rekeszizom alá gyakorolt erőhatással megnövelhetjük a mellkasi nyomást. Az eljárást 2– 3-szor ismételve, a tüdőkből kilökődő levegőmennyiség hatására a légúti idegen test látványosan eltávozhat. Eszméletlen, hanyatt fekvő felnőttnél a beteg combjának magasságában fölötte lovaglóülésben át- vagy mellétérdelünk. Kinyújtott karral öklünket a fentiekben meghatározott területre helyezzük, majd másik kezünkkel ezt átfogva hirtelen lökésszerű nyomást gyakorlunk az előbbihez hasonló módon. A csecsemőt fektessük az alkarunkra, közben tenyerünkkel támasszuk meg a mellkasát. Ezt követően ütögessük meg a hátát a lapockák közötti területen. Természetesen kisebb erővel tegyük ezt, mint a felnőttnél. A lábnál fogva, fejjel lefelé lógatva tartást kerüljük, mert az oxigénhiány miatti koponyaűri nyomásfokozódást súlyosbíthatjuk. A gyermeket miután leültünk, fektessük keresztbe a térdünkön és így próbáljuk a lapockák közé ütve az idegen test elmozdulását segíteni.

2.6 2.6.1

4.6. Az anyagszállítás a testfolyadékok

Az emberi szervezet két nagy anyagszállítási rendszere a vérkeringés és a nyirokkeringés.


A nyirokkeringés nyílt rendszer a szöveti anyagcsere (kapillárisok szintjén) után a vérbe vissza nem jutó főként zsír természetű anyagok elszállítását végzi. Nyílt rendszer mert a nyirokkapillárisok a szövetekből szedik össze a nyirkot és gyűjtik nyirok erekbe és nyirokcsomókon keresztül a mellvezetéken át ömlik a véráramba a szív előtt. Az emberi vér alakos elemei Ősszebasonlítási Vörösvérsejt szempontok alakja - korong - piskóta száma/mm3 4,5-5 millió összes szám 5x1013 sejtmag volt átmérője 7-8 mikrométer működése gázszállító (hemoglobin) képződési helye vöröscsontvelő pusztulási helye élettartama típusai

máj, lép (epefestékek) 120 nap -

Fehérvérsejt

Vérlemezke

- változatos - amőboid 5-8 ezer 3,5x1010 van 5-20 mikrométer belső védekezés (immunitás) vöröscsontvelő nyirokszervek fertőzés helye

változatos sejtplazma töredék 150-300 ezer 1,5x1012 nincs 2-S mikrométer véralvadás

8-9 nap - granulociták - monociták - limfociták

vöröscsontvelő érpályából kilépve 7-14 nap -

A vér összetevői A vér zárt keringési rendszerben keringő testfolyadék. Az emberi vér 56%-át alkotja a plazma, és 44%-át az alakos vagy sejtes elemek. Mennyisége kb. 5 l. Állandó pH ja: 7,4. (Minimális változása ± 0,4) A plazma 90%-a víz. Emellett ionok: Na+, K+, CaZ+, Cl-, HC03- és kisebb szerves molekulák (glükóz, lipidek, bomlástermékek), plazmafehérjék (albumin, globulin, fibrinogén) alkotják. A vörösvérsejtek érésük során elvesztik sejtmagjukat, ezért szokás vörösvértesteknek is nevezni. Nagy magasságban a légnyomás csökken, a relatív oxigénhiány hatására számuk nő. Vérszegénységről beszélünk, ha csökken az egységnyi vértérfogat hemoglobintartalma (a vörösvérsejtek számának vagy hemoglobin tartalmának csökkenése révén). Ha a sejtmembrán megsérül és kiszabadul a hemoglobin, hemolízisről beszélünk. Ilyen hatású sok méreganyag. A fehérvérsejteknek több típusa van: Granulocita, a vöröscsontvelóben keletkezik, élettartama néhány nap. Amóboid mozgással képesek a kórokozóhoz jutva, azokat fagocitózissal elpusztítják. Közben a leg-


többjük elpusztul. Az elpusztult fehérvérsejtek és a szöveti maradvány alkotják a genynyet. Agranulociták Monocita, a vöröscsontvelőben keletkeznek. Nagy sejtek, amőboid mozgással átjutva az érfalon a szövetekben a védekezés fontos eszközei. A limfociták a nyirokszervekben alakulnak ki, alapvető szerepük van az immunrendszer működésében. (Két típusuk: a T limfociták, melyek a csecsemőmirigyben keletkeznek, és a B limfociták, melyek a mandulák és a tápcsatorna nyirokképződményeiben keletkeznek. Működésükről bővebben az immunitásnál lesz szó.) Vércsoportok ABO vércsoportrendszer (LANDSTEINER) vércsoport vörösvértesten: kicsapható anyag antigéNimmunogén agglutinogén A A B B O AB A és B

plazmában: kicsapó anyag antitest agglutinin anti-B anti-A anti-A, anti-B -

Rh vércsoport (Landsteiner és Wiener) Rh pozitív az a vér, ami a Rhesus macacus majom vérében lévő, D antigén jellegű anyagot tartalmazza (az emberek jelentős része, 85%-a ilyen). Jelentős különbség, hogy míg az ABO rendszerben öröklötten jelen vannak az antitestek, az Rh rendszerben nem, azok termelődése csak utólag indukálódik. Rh összeférhetetlenségről akkor beszélünk, ha Rh-anyának Rh+ magzatja fogamzik. (A probléma a következő terhesség esetén jelentkezne, de ma már, a szülés után közvetlenül elpusztítják az esetleg bejutott D-antigéneket.) Hasonló, ha Rh- ember Rh+ vért kap. Vérátömlesztésnél mindig az adó (donor) vér vörösvérsejtjeit (kicsapható anyag) és a kapó (recipiens) plazmáját (kicsapó anyag) kell nézni. Csak az alakos elemeket adják. Ma már mindig csoportazonos vért adnak, fontos a hiányzó alkotók pótlása. A vér térfogati állandóságának fenntartása Tényezői: Az értényező: kis sérülés esetén elegendő a sérült érfal izomzatának összehúzódása. A vérlemezke tényező ennél nagyobb sérülés esetén fontos: ekkor a vérlemezkék a sérült területre csoportosulva próbálják elzárni az érfal sérülését. Ennél is nagyobb sérülés esetén a véralvadás hatásos. Lényege: Ca2+ és egy aktiváló komplex hatására a protrombinból trombin keletkezik, ami Ca2+ jelenlétében katalizálja a fibrinogén fibrinné alakulását. A kialakuló fibrin rácsozaton fennakadnak a vér


alakos elemei és így zárják el az utat. Időtartama 5-10 perc. Fontos a K-vitamin, ami a protrombin szintézisét segíti a májban.

3. Villámfeladat VÉRCSOPORTOK

Egy fehér csempelapon 4 csepp vér van, melyet egy gyermeket váró anyától vettek vizsgálat céljára. A vércseppekhez sorrendben a következőket adjuk: • • • • •

Az első csepphez A és Rh-negatív vér savóját. A második csepphez B, Rh-pozitív vér savóját. A harmadik csepphez 0, Rh-pozitív vér savóját. A negyedik csepphez desztillált vizet. A tapasztalat: az első és harmadik cseppnél kicsapódás történt, a többinél nem.

1. Milyen vércsoportú lehetett a vizsgált vér? (Ha több megoldás is lehet, mindet adja meg, de ügyeljen arra, hogy tévedéséért pontlevonás jár!) 2. Mi történt a negyedik cseppel? Miért? 3. Mi az oka a vizsgálat során tapasztaltaknak? A. Az első csepphez lényegében A-ellenes immunglobulinokat adtunk. B. Rh vércsoport-ellenanyagokat általában nem tartalmaz az emberi vér. C. A vizsgált vér B-ellenes vércsoport-ellenanyagokat tartalmazott. D. A 0 vér savójában megvan ugyanaz az ellenanyag, mint az A vér savójában. A továbbiakban megtudjuk, hogy az anyának évekkel ezelőtt Rhösszeférhetetlensége volt magzatával, de megkapta a szükséges ellátást a komplikációk elkerülése érdekében. 4. Mi következik ebből az anya vércsoportjára nézve? 5. Szükség esetén milyen vért szabadna adni az anyának?

4. Villámfeladat AZ EMBERI VÖRÖSVÉRSEJTSZÁM

Az ember érrendszerében keringő vörösvérsejtek száma a környezeti feltételek hatására változhat. Sorold fel a helyes állításokat 1. Mely tényezők növelhetik az ember érrendszerében keringő vörös - vérsejtek számát? 1. a légköri nyomás állandó alacsony szintje 2. a munkavégzés 3. huzamos magashegységi tartózkodás 4. teljes oxigénhiány


Add meg a helyes válasz betűjelét 2. Mennyi az átlagos vörösvérsejtszám 1 mm3 vérben 4000 m magasban való tartózkodás esetén? A/ kb. 2 millió B/ kb. 3 millió C/ kb. 5 millió D/ kb. 8 millió Sorold fel a helyes állításokat 3. Mi jellemző a levegőre 4000 m magasban? 1. nagyobb a sűrűsége, mint a tenger szintjén 2. több benne a többi gázhoz viszonyítva az oxigén, mint a tenger szintjén 3. kevesebb benne a többi gázhoz viszonyítva az oxigén, mint a tenger szintjén 4. kisebb a sűrűsége, mint a tenger szintjén 4. Miért több a vörösvérsejtszám tartós magashegységi tartózkodás után, mint a tenger szintjén? 1. mert a magashegységen nagyobb a levegő nyomása, mint a tenger szintjén 2. mert a magashegységen egységnyi térfogatban kevesebb az oxigénmolekula, mint a tenger szintjén 3. mert a magashegységen egységnyi térfogatban több az oxigén- molekula, mint a tenger szintjén 4. mert a magashegységen kisebb a levegő nyomása, mint a tenger szintjén 2.6.2

a szöveti keringés

A szöveti keringés a kapillárisok-hajszálerek segítségével valósul meg. Az érrendszer összkeresztmetszete a kapillárisoknál a legnagyobb, biztosítva ezzel a vér áramlási sebességének csökkenését, a minél biztosabb anyagforgalmat és gázcserét a vér és a szövetek között. Ennek megfelelően a vér áramlási sebessége az artériáktól a kapillárisok felé haladva fokozatosan csökken, a kapillárisoknál a legkisebb, majd a vénáktól ismét gyorsabb, az összkeresztmetszet alakulásának megfelelően. Fontos, hogy a vérnyomás ettől függetlenül az artériától fokozatosan csökken, legkisebb a jobb pitvarban. (A folyadék mindig a legkisebb nyomás és ellenállás felé áramlik.) 2.6.3

a szív és az erek

Az emberi szív Az emberi szív négy üregű, a két pitvar és két kamra elhelyezése a testben elfoglalt helyzete alapján történik. A két szívfelet egymástól egy tökéletesen záró sövény választja el, így az artériás és vénás vér keveredése lehetetlen (állandó testhőmérséklet). A vér egyirányú áramlását a pitvarkamrai határon lévő vitorlás billentyűk, ínhúrokkal


kapcsolódnak a szemölcsizmokhoz, és az aortában levő zsebes billentyűk biztosítják. Izomzata szívizom, melynek vérellátását a koszorúerek biztosítják. Kívülről a szívburok, belülről a szív belhártya határolja. Szívműködés A működés alapja a szív ritmikus összehúzódása. A szív legfontosabb autonóm (önálló, független) ingerképző szerve a jobb pitvar falában lévő szinusz csomó (a vénás öbölből - sinus venosus). Az ingerület innen a pitvar-kamrai csomóra, a His kötegeken át a Purkinje rostokra terjed. A működés fontos jellemzője, hogy elébb a pitvarok, majd a kamrák húzódnak össze. A ingerelt szívizomrész egyszerre, teljes tömegében összehúzódik, az összehúzódása közben ingerelhetetlen, a szívizom nem tetanizálható! A szív elektromos potenciálváltozásait az elektrokardiogrammal (EKG) jellemezhetjük. A pitvarok összehúzódásakor a vitorlásbillentyűk kinyílnak, a vér a kamrákba áramlik. A kamrák összehúzódásakor a vér hatására a pitvarok irányába elmozduló billentyűk átcsapódását a szemölcsizmok az ínhúrokon keresztül megakadályozzák, a vér csak az artériák irányába haladhat. A kamrai elernyedés miatti visszaáramlást, a zsebes billentyűk záródása akadályozza meg. Így a billentyűk működtetését végül is maga az áramló vér biztosítja. Mivel a kamrai elernyedést követően az aorta az őt ért tágító hatásra, izmos falával, mintegy rápumpál a rendszerre, (és ez továbbadódik) a szív szakaszos működése ellenére a vér folyamatosan áramlik az erekben. A kamrai összehúzódást szisztolénak, elernyedését diasztolénak nevezzük. A kettő együtt ad egy szívciklust. Teljesítményadatok A keringési perctérfogat a percenkénti szívverés, pulzusszám = 72/perc és az egy alkalommal kilökött vér mennyisége, pulzustérfogat = 70 - 80 ml szorzata adja (kb. 5 l, vagyis egy perc alatt a teljes vérmennyiség megfordul a keringésben) Összehasonlítási szempontok szinonim neve vérszállítás iránya milyen vért szállít szövettani felépítése

falvastagság belső átmérő

Verőerek

Gyűjtőerek

Hajszálerek

artéria, ütőér szívtől

véna, visszér szív felé

kapillárisok - verőeres (szívtől) - gyűjtőeres (szív felé)

oxigéndúsat (kivéve: tüdőverőér) - belső egyrétegű hám - simaizom (vastagabb) - rostos kötőszövet vastagabb kisebb

szén-dioxid dúsat (kivéve: tüdő gyűjtőér) - belső egyrétegű hám - simaizom (vékonyabb) - rostos kötőszövet vékonyabb nagyobb

is-is - egyrétegű hám - rugalmas kötőszövet (valódi kapillárisok tövén simaizomgyűrű) legvékonyabb legkisebb


összkeresztmetszet véráramlás sebessége véráramlás sebessége egymáshoz viszonyítva vérnyomás vérnyomás ingadozása pulzáló mozgás billentyű

2.6.4

é á

é á

á

legkisebb

közepes

legnagyobb

csökkenő

növekvő

lassú

leggyorsabb

közepes

leglassúbb

legnagyobb periódusos

legkisebb periódusos

van nincs

nincs van

közepes - verőeres: nagyobb - gyűjtőeres: kisebb nincs nincs

szabályozás

A keringés szabályozása a szívfrekvencia, a vérnyomás és a véreloszlás szabályozását jelenti. A szabályzóközpont a nyúltvelőben helyezkedik el. A szívfrekvenciát a szimpatikus idegrendszer és az adrenalin serkenti, a paraszimpatikus gátol, illetve visszaállít. A paraszimpatikus hatást a bolygóideg, a szimpatikus hatást a gerincvelői szimpatikus rostok közvetítik. A vérnyomás szabályozása: az aorta és a nyaki verőér falában található mechanoreceptorok (baroreceptorok) érzékelik a pillanatnyi vérnyomást. A nyúltvelői érszűkítő- és értágító központok az erek falának szűkítésével vagy tágításával vérnyomásváltozást idéznek elő. Hasonló a hatása a vér széndioxid-tartalom a növekedésének, illetve az oxigéntartalom csökkenésének. Ennek érzékelését kemoreceptorok végzik A véreloszlás receptorai az erek falában lévő kemoreceptorok, melyek a vér széndioxidés oxigéntartalmát érzékelik. A nyúltvelői központ az erek szűkítésével vagy tágításával a vérnyomást, ezen keresztül a vér áramlási sebességét is megváltoztatja.

2.6.5

a keringési rendszer egészségtana, elsősegélynyújtás

A felkaron, ülő helyzetben mérve 135/85 Hgmm alatti vérnyomás tekinthető normálisnak. A vérnyomás első értéke (135 Hgmm, szisztolés nyomás) a bal kamra összehúzódásakor, a második értéke (85 Hgmm diasztolés nyomás) a kamra elernyedésekor mérhető nyomás. A vérnyomás a testhelyzettel is változik. A nehézségi erő hatására, álló helyzetben a szív feletti erekben (pl. a fejben) alacsonyabb, a szív alatti erekben (pl. lábban) magasabb. Fekvő testhelyzetben ez a nyomáskülönbség kiegyenlítődik. Akkor áll fenn magas vérnyomás betegség, ha legalább három különböző napon végzett méréssel normál érték feletti vérnyomást mérünk. A betegség súlyosbodását jelentősen fokozzák a kockázati tényezők: életkor, pulzusszám, koszorúserek állapota, test-


súly, dohányzás, koleszterinszint, vércukorszint, stressz, mozgásszegény életmód, alkoholfogyasztás, genetikai (örökletes) tényezők. Első fokú hipertónia: A szisztolés vérnyomás érték 140-159 Hgmm, a diasztolés vérnyomás értéke 90-99 Hgmm. Nem állapítható meg egyéb szervkárosodás, nincsenek más szív-érrendszeri betegségek. Elegendő az életmódváltoztatás, gyógyszeres kezelés még nem szükséges. Másodfokú hipertónia: A vérnyomásértékek hasonlóak vagy magasabbak mint az I. fokú hipertóniában, szívérrendszeri betegség kimutatható, de nincs még szervkárosodás. Az életmód változtatás mellett rendszeres gyógyszerszedés és orvosi ellenőrzés szükséges A vérparaméterek közül a koleszterinszint amely az érelmeszesedés okozója érdemel kiemelt figyelmet az egészséges életmód szempontjából.

2.7 2.7.1

A kiválasztás a vizeletkiválasztó rendszer működése

A vese felépítése Az emberi vese a hasüreg felső harmadában elhelyezkedő páros szerv. Kéregállományában találhatók a vesetestecskék (a két vesében mintegy kétmillió). A vesetestecske (nefron) az érgomolyagból és az azt körülvevő ún. Bowmanféle tokból áll. A velőállományt az elvezető kanyarulatos csatornák, és a vesemedence alkotják. Az elvezető csatornákból a kialakuló vizeletet a húgyvezeték juttatja a húgyhólyagba, ami ideiglenes tároló. A vizelet majd a húgycsövön keresztül távozik. A vese működése, adatok, szabályozás Mivel a vesetestecskében a belépő ér vastagabb mint a kilépő, így filtrációs nyomás jön létre, ami a szűrletképzés legfontosabb tényezője. A szűrlet a Bowman-tokból a kanyarulatos csatornákba jut. Az elvezető csatorna kezdeti szakaszán a szűrlet 80-85 %-a szívódik fel. A víz passzív diffúzióval, a nátriumionok aktív transzporttal. A cukorvisszaszívásnak felső határa van, normális esetben az összes cukor visszaszívódik. Ide történik a kiválasztás is. A folyamatokat a vér térfogata és sótartalma nem befolyásolja. A távoli szakaszon a szűrlet 15-20%-a szívódik vissza. A szűrlet napi mennyisége 180 liter. Egy alkalommal a plazma 20%-a szűrődik át. A vér pH-értéke 7,4 körül ingadozik. ± 0,4 változás esetén a szervezet elpusztul!

A vesetestecske felépítése és működésének jellemzői


Összehasonlítási szempontok elhelyezkedése szöveti felépítése vérellátása

működése glükóz

Na+, sók

karbamid

víz folyadék mennyisége termék neve

2.7.2

Elvezető csatorna Vesetestecske szakasza a Henle-kacsig vesekéreg kéregvelő egyrétegű hám egyrétegű hám hajszálér - hajszálérként gomolyag körülhálózza - belépés verőeres - kilépés szűrőműködés - visszaszívódás - kiválasztás átszűrődik teljes mennyisége visszaszívódik (aktív transzport) átszűrődik - jórészt visszaszlvódik (aktív transzport) - elvezető csatornába is jut tovább átszűrődik - bizonyos mennyisége visszaszívódik (passzív transzport) - elvezető csatornába is jut tovább átszűrődik jórészt visszaszívódik (psszszív transzport)

Elvezető csatorna szakasza Henle-kacstól velő-kéreg egyrétegű hám hajszálérként körülhálózza

kb.1801 szűrlet

kb.l-1,51 vizelet

kb.181 átalakuló szűrlet-

- visszaszívódás - kiválasztás nincs visszaszívódik (hormonhatásra) van

vízkiválasztás és visszaszívás (hormonhatásra)

szabályozás

A víz és a nátriumionok visszaszívása hormonális szabályozás alatt áll. A távoli szakasz visszaszívásának szabályozása a vér ozmotikus koncentrációja alapján történik. • Ha a vér ozmotikus koncentrációja magas, az agyalapi mirigy hátsó lebenyéből vazopresszin (ADH) kerül a vérbe, ami a vízvisszaszívás fokozásával a vér ozmotikus koncentrációját csökkenti. • Ha a vér ozmotikus koncentrációja alacsony, a mellékvesekéreg aldoszteronja a nátriumionok visszaszívásának fokozásával növelik azt.


2.7.3

a kiválasztó szervrendszer egészségtana

Sok nőnek okoz gondot a felfázás más néven a hólyagfertőzés (cystitis). A fertőzések több mint fele a felső húgyutakat, a vesét is érinti, és maradandó károsodást okozhat. A hólyagpanaszok többségét baktériumok okozzák, de a vizeletből való baktériumtenyésztés nem mindig vezet eredményre. A húgyúti fertőzés tipikus tüneteit mutató nők 40%-ánál ugyanis nem mutatható ki számottevő mennyiségű baktérium a vizeletben. Ha viszont találnak kórokozót a vizeletben, tíz esetből kilencben az Escerichia coli a felelős. Az orvosok leggyakrabban antibiotikumot írnak fel a kezelésére, de sikerrel alkalmazható a medveszőlő gyógytea is. A fertőzés felszálló tehát a hüvely felől a vesék irányába terjedő baktériumos fertőzés. Megelőzéséhez az altesti hideghatások (hiszen ezért fel-fázás) kiküszöbölése és a higiénia betartása a legfontosabb, de fontos az is, hogy legalább napi 2 liter vizet igyunk meg, ami fokozza a vizelet átáramlását, átöblíti a vesét, a húgyvezetéket, a hólyagot és a húgycsövet.



III. AZ EMBERI VÖRÖSVÉRSEJTSZÁM A villámfeladatok megoldásai 1. Az emberi felső végtag

2. A Máj

1.

feszítőizom

Belső

2.

felkarcsont

külső elválasztású

3.

(könyök) ízülettel

Epe

4.

a homloklebeny kérgi részében B-hajlítóizomban

epesavak

tejsavas erjedés - a vérkeringéssel a májba jut, - ahol glükózzá alakul tömöttrostos kötőszövet (ínszövet) vörös csontvelő

C

5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13.

epefesték

D D aminosavak vérbe húgysav vérbe aminosavak

3 VÉRCSOPORTOK 1 2 3 4

B és Rh+, - vagy B és Rhhemolízis történt benne, - mert ozmózissal víz áramlott a vösösvérsejtekbe és azok kipukkadtak D csak B, és Rh- lehetett

5

B és Rh-, - vagy 0 és Rh-

6

E

7

Nem történt volna kicsapódás

1.

1, 2, 3

2.

D

3.

4

4.

2,4


3.

Feladatok Kérünk, hogy írd a megoldásokat lapra, vagy elektronikus levélbe és címünkre küldd vissza!

3.1

Szimbionták és a többiek

A következő cikkben a velünk élő mikroorganizmusokról olvashatunk. Bőrünkről, az antibiotikumokról és a jó szomszédokról sokat tudhatunk meg. Érdemes összevetni a „Bőr egészségvédelme” fejezetben idézett antibiotikumos kezelést ajánló szócikkel! A szervezetünkben élő mikroorganizmusok Magyar Rádió - Tudós fórum élőben, 2003. 07. 14., szerk.: Gimes Júlia 2003. július 26., szombat 23:37 Több milliárd mikroorganizmus él szervezetünkben. Amerikában most egy hatalmas tudományos programot indítottak, amelynek célja az, hogy genetikai módszerekkel feltérképezzék ezeket a mikroorganizmusokat, merthogy nagy részük ma még a szakemberek számára egyáltalán nem ismert. (részletek) Konkoly-Thege Marianne orvosi mikrobiológus, Szalka András, a fertőző betegségek szakorvosa és Gardó Sándor szülész-nőgyógyász beszélget a mikroorganizmusokról. - Akár egy embertől származó mintában több baktérium van, mint ahányan a Földön élünk. Tehát nyilvánvaló, hogy az emberi szervezetben óriási mennyiségű mikroorganizmussal kell számolni, és ezek között vannak baktériumok, amelyek talán a legközismertebbek, azután vannak gombák, vannak vírusok, amelyekkel foglalkozunk, és paraziták is, amelyeket a mikrobiológia tárgykörébe sorolunk. Nagyon fontos szerepük van a szervezetünkben ezeknek a velünk lakó mikroorganizmusoknak, hiszen képzeljük el, hogy egyszerűen a fizikai jelenlétükkel, tehát azzal, hogy bizonyos testtájakon egyszerűen elfoglalják a helyet, megakadályozzák azt, hogy betolakodók, másfajta baktériumok vagy vírusok betegséget okozzanak, tehát védenek minket a kórokozóktól. A baktériumoknak ezt a helyfoglalását kolonizációnak hívjuk, és azt az ellenálló képességet, amelyet az ő jelenlétük révén nyerünk, azt pedig kolonizációs rezisztenciának. - Bizonyos testtájak azok, amelyeken elsősorban élnek a baktériumok. Természetesen elsősorban a bőrünkön, azután a szájüregben, ahol már több táptalajra is találnak, hiszen a nyálban a táplálékkal különféle tápanyagok állnak rendelkezésünkre. És ahogy lefelé haladunk az emésztő csatornában, úgy nő a baktériumszám. A legtöbb baktérium a vastagbélben él és a széklettel ürül a szervezetből. Ezenkívül még a hüvely igen gazdag baktériumokban, amelynek a normál flóraegyensúlya rendkívül fontos a női egészséghez. - A hüvely ökológiai rendszere az érdeklődés előterébe került napjainkra. A hüvelyi mikroflórának a domináns kiemelkedő részét képezik a több, mint 100 éve ismert tejsavbaktériumok. Ezek rendkívül magas koncentrációban, tehát 10 a kilencediken koncentrációban millilitereként vannak jelen a hüvelyben. Ez milliárdos nagyságrend. Ezeknek nagyon sok funkciójuk van. Többek között tejsavat termelnek, amellyel biztosítják a hüvely alacsony PH-


ját. Azonkívül a tejsavbaktériumok hidrogén peroxidot is termelnek, amelyek a legtöbb másfajta baktériumokkal toxikusak. Tehát fertőtlenítő hatásuk van. Továbbá antibakteriális hatásuk is van, és immunstimuláló hatásuk, vagyis fokozzák az immunvédekezést. De ezen tejsavbaktériumok mellett a normál hüvelyflóra részét képezik számos, a normál bőr, ill. bélflóra tagját képező baktériumok, ami egyáltalán nem csoda, hiszen a hüvely anatómiai helyzete, nevezetesen a végbél közelsége, valamint funkciója is megmagyarázza, hogy hogyan kerülnek oda igen gyakran különböző bőr- és bélbaktériumok. Ezek alacsony koncentrációban vannak normál esetben, és semmiféle panaszt, tünetet vagy fertőzést nem okoznak. Tehát csak a helyet foglalják. - Szervezetünk többi részén lévő baktériumoknál is hasonló a helyzet. Tehát az immunrendszerünket szinte szoktatják a baktériumok jelenlétéhez, és akkor megtanulják azt, hogy egyegy átmenetileg érkező mikroorganizmus ellen ne védekezzen olyan hevesen a szervezet, mint egy igazi kórokozó ellen. Tehát feleslegesen ne fárassza ki az immunrendszert. Ez is a kolonizációs rezisztenciának egy része és az egyik szerepe. Ezenkívül pl. a bélben élő baktériumok segítenek a tápanyagok megemésztésében, bizonyos vitaminok felszívódásában, esetenként termelnek vitaminokat is - Gyakran előfordul, hogy mondjuk torokfájás miatt valaki antibiotikumot kap, és 2-3 nap múlva jelentkezik a nőgyógyászánál azzal, hogy rendkívüli módon viszket a szeméremteste, ill. a hüvely. Ennek az az oka, hogy a széles spektrumú antibiotikum nemcsak a megcélzott baktériumokat, hanem a normál hüvelyflórát, nevezetesen a tejsavbaktériumokat is elpusztítja. Ahogy a bélben úgy a hüvelyben is. És aztán, miután a védekező faktoroktól megfosztja a hüvelyt, elszaporodnak egyéb más baktériumok, ill. gombák, amelyek az antibiotikumra nem érzékenyek, és ugyancsak jelen lehetnek akár panaszmentesen is, de ekkor komoly hüvelyi gyulladásokat okozhatnak - Az antibiotikum nemcsak a bélflórára hat, hanem hat pl. a bőrnek a flórájára is. Tehát ez az egész szervezetnek az ökológiáját vagy egyensúlyát tulajdonképpen megváltoztatja. Nem véletlen, hogy az utolsó 5-10 évben elsősorban az antibiotikummal foglalkozó szakma, az infektológia, elsősorban azzal foglalkozik, hogy minél rövidebb ideig kezeljék a betegeket antibiotikummal. Tehát az antibiotikumnak ezen káros hatása, azt is lehetne mondani mellékhatása, sokkal kevésbé jön elő akkor, hogyha rövidebb ideig kezelik a betegeket. Tehát ahhoz képest, hogy mondjuk 15-20 évvel ezelőtt mennyi ideig kezeltük a betegeket, ahhoz képest egy lényeges változás van. Sokkal rövidebb lett az idő. Nemcsak ez a magyarázata, van számos más magyarázata is, ez az egyik magyarázata. - Sokszor teljesen rossz irányba megy el a kezelés. A hüvelyből tenyésztéseket végeznek, és nyilvánvaló, hogy valami mindig kitenyészik. Valami olyan baktérium, amelyik egyébként nem okoz önmagában hüvelygyulladást. És akkor jobb híján ezt elkezdik kezelni, újabb és újabb antibiotikumoknak a tömegét adják a betegnek, óriási kárt téve ezzel a szervezetben. - Elég közismert betegség a szalmonella okozta hasmenés. Ha valaki átesik egy ilyen szalmonellafertőzésen és meggyógyul, nagyon sokszor előfordul, hogy a szalmonellát már teljesen egészséges körülmények közt üríti a bélcsatornába. Azt szokták mondani, hogy kb. a megbetegedetteknek a 98,9%-a vagy 99%-a 6 hónap alatt ki tudja a szalmonellát magából küszöbölni. Vagyis ezalatt azt értjük, hogy a normál bélflóra magától helyreáll, és kiküszöböli ma-



gából a szalmonellát. Hosszú évekig küzdöttünk azért, hogy egyre többen tudják, ha megszűnt a beteg hasmenése, de a szalmonella ott maradt a székletében, ne adjanak neki antibiotikumot. Számos vizsgálat az elmúlt 30 évben bebizonyította, hogyha valaki egy ún. szalmonellaürítő antibiotikum kezelésben vagy huzamosabb antibiotikum kezelésben részesült, tovább ürítette a szalmonellát, mint aki nem kapott antibiotikumot.

Ha egy hónapig szedem ezeket, azután a 6 oxo jó-e kúra utánra? A methyles mennyire kemény a májra? Mi a tapasztalat? Bocs a sok kérdésért, de biztos akarok lenni a dolgokban, amennyire lehet. Nem akarom elhamarkodni a választást. Komolyabb kúrákat akarok jövő nyárig. Vagy kezdjek inkább 1 AD és 4 AD-val 1 hónapig és utána 2-3 hét 6-oxo és valami tribulusos cucc? Kösz a segítséget előre is.

- A magyar orvosok is rengeteget fejlődtek az antibiotikum kezelési stratégiában. Azelőtt egy húgyúti fertőzést 7-14 napig kezeltük. Ezek voltak a sémák. Ma pl. a leggyakoribb húgyúti fertőzést, ami a nőknek a hólyaghurutját jelenti, egyértelműen 3 napig kell kezelni bizonyos antibiotikummal, és 3 nap alatt a nők meggyógyulnak. Erre számos bizonyíték van. Tehát megváltozott az orvostudomány, individuálissá tette azt, hogy kit mikor és mennyivel kezelnek.

XXXX Vendég: Helló ZZZZ

- Olyan DNS-chipeket, tehát diagnosztikai készleteket terveznek készíteni, amelyekre fölviszik egy normál flórát képviselő örökítő anyag megfelelő génszakaszát, és ezt összehozzák a megbetegedésben szenvedő ember váladékával, hogy megállapítsák, ennek megfelel-e vagy pedig ettől eltér. Tehát rengeteg bizonyíték kell majd, meg rengeteg vizsgálat ahhoz, egészségesek, betegek, különféle csoportokba tartozó emberek vizsgálata, hogy valódi, a terápiára vonatkozó következtetéseket levonhassunk természetesen ezekből.

A cikk elolvasása után válaszold meg a következő kérdéseket: 10p 1. Miért fontos a hámszövetek egészsége szempontjából, hogy csak indokolt esetben használjunk antibiotikumos kezelést? 2. Milyen káros és előnyös hatásai vannak a különböző mikroorganizmusoknak az emberi szervezet külső és belső felszínein? 3. Lehet-e a bélflóra működését segíteni, ha igen hogyan? 4. Milyen mikroorganizmusokra hatnak az antibiotikumok? 5. Milyen mikroorganizmusok okozta bőrbetegséget ismersz? 3.2 Testépítés, dopping, táplálékkiegészítők 15p Alábbiak egy internetes testépítő áruház fórumából valók. Kérlek, olvassátok el, és röviden írjatok a tanultak alapján egy az úgynevezett táplálékkiegészítőkkel kapcsolatos esszét! Ne a konkrét hozzászólásokat értékeljétek hanem a tendenciákat és a kiegészítőkkel kapcsolatos „felhasználói” viselkedést általában. (Figyelem! Az összes adatot megváltoztattam, ez a szöveg csak illusztráció, receptként való használatra nem alkalmas!!) ☺ ZZZZ Vendég: Hello XXXX Nektek biztosan van tapasztalatotok a M 1-T-ről. (Methyl 1 Tesztoszteron) Milyen nyereségeket hoz? Hány hetes kúra a jó vele és mivel lehet a legjobban összetenni. Én mondjuk 4 AD-t olvastam, kenőset vagy androdiol select-et az rrrt-tól, ami ellensúlyozza az 1 Test mellékhatásainak lehetőségét. Azt is írják, hogy a methyles csak 2 hétig javasolt és utána csak a 4 AD menjen?

A kérdésedre az alábbiakat tudom írni. Két modell barátunk próbálta ki az alábbi párosítást: 9999 9999 9999 77777 77777r Mind a két srác gyors anyagcseréjű, szálkás típus. Nehezen tudtak tömeget felszedni. A kúrájukat az alábbi módon állítottuk be: 1. hét 1 szem 9999 reggel 1 szem este lefekvéskor 1 nyomás 77777 edzés előtt 1 nyomás este lefekvéskor 2. hét 1 szem 99999 reggel 1 szem este lefekvéskor 1 nyomás 4 7777 reggel 1 nyomás 4 ad+ edzés előtt 1 nyomás este lefekvéskor A 3. és 4. héten elhagyták a 9999 de a 4 7777t folytatták Az 5. héttől újabb ciklust kezdtek. A kúra alatt a minőségi fehérje bevitelt 30%-al megemeltük. Az eredmény magáért beszél, egy hónap alatt 3-5 kg minőségi izmot tudtak felszedni. A 99999 99-nél vigyázz arra, hogyha az ösztrogén szint emelkedik elvizesedhetsz, bár ennek a 4 AD miatt nagyon kicsi az esélye. Ez csak azoknál fordulhat elő, akik nagyon érzékenyek erre. Ebben az esetben használd a 7777718888. MMMM Vendég: Halihó! Csak annyit szólnék hozzá a témához, hogy én 8 éve nyomom a súlyokat, és ezidő alatt szedtem mident ami a naturál kategóriába belefért. Soha nem szedtem szteroidokat, sem másféle ártalmasnak vélt szereket, sem tömegnöveléshez, sem pedig szálkálításhoz. Nyáron, miközben a kertben tettem vettem, egyszercsak éreztem, hogy nehezen veszem a levegőt, és mintha szorítana a mellkasom is. Nem volt életveszélyes a dolog, de gondoltam elmegyek kivizsgáltatni. A terheléses EKG-n aztán megállapították, hogy nem kap elég oxigént a szívem, tehát valahol szűkület van. Beparáztam, elvégre 23 évesen még nem számol az ember ilyesmivel. Következett a szívkatéterezés, mely során megállapították, hogy az ereim a szívem körül, pontosan olyanok, mint egy szteroidokat rendszeresen használó sportolóé!!! Megkérdezték miket szedek, de én tanácstalanul néztem rájuk, és mondtam, hogy semmi ilyesmit. Végül miután kijöttem a kórházból, visszamentem a dokihoz egy beszélgetésre, és arra jutottunk, hogy valószínűleg a prohormonok, -melyeket én is szedtem- lehetnek a felelősek. Nem tudom már sajnos, hogy melyik termék volt, de összesen két 90 kapszulás üveget "ettem" egész életemben, és azért ez nem tűnik soknak! A ttttt utcában vettem az CCCC-nál, tehát valószínűleg itthon engedélyezett termékről lehet szó. Száz szónak is egy a vége, soha többé nem szedek semmilyen táplálékkiegészítőt, sem fehérje port, sem pedig mást. Marad a csirke, a rizs, a zöldség és hasonlók. Nincs 50-es karom, csak 45 és nem nyomok fekve 200-zal, csak 160-nal, de nekem ez is elég, mert nem szeretnék 40 évesen elpatkolni. Ja, és még lehet, hogy optimista is vagyok, mert


a doki szerint, ha ezt a gondot nem kezeltük volna, akkor lehet, hogy csak 10 évem lett volna hátra. Csak ennyit szerettem volna, Sziasztok! XXXX Vendég: Igazándiból nem szeretnék felesleges pocskondiázásba belemenni, de MMMM hozzászólására reagálnék. Immár tíz éve foglalkozom a táplálék kiegészítőkkel. Három éve forgalmazzuk ezeket a termékeket. Mint szakmabeli, jelentős ismeretekkel rendelkezem a táplálékkiegészítők mellett használt szteroid készítményekről és azok használatáról is. Ezalatt az időszak alatt több ezer emberrel beszéltem, rengeteg táplálékkiegészítőt eladtunk. A termékek egy jelentős részét jómagam, vagy kollégáim, vagy barátaim ki is próbáltuk. A megszerzett tapasztalatok alapján kijelenthetem, hogy a szívbetegségednek semmi köze sem a táplálék kiegészítőkhöz, sem az általad említett prohormonokhoz. Amennyiben az orvosod és te magad is arra jutottál, hogy ezek okozták a bajt, komoly tévedés áldozatai vagytok. Nálad megértem a tévedést, hoisz laikus vagy, de az orvosodnál ez komoly szakmai hiba. Az elmúlt évek tapasztalatai továbbá azt is mutatták, hogy a szteroidot használók körében is ritka, hogy megfelelő kúra használatával komoly betegséget szerzett volna. Azok akik meg össze-vissza szednek minden szert, kapjanak is meg minden szar betegséget. MMMM Vendég: Azért örülök, hogy én vagyok lehordva mindennek, és még én vagyok a bunkó! Drága barátom, én két egyetemet végeztem egyszerre, közgázt és jogot, nem tudom te mennyire vagy ettől a teljesítménytől, ha már az IQ-nál tartunk!? A másik élelmes megjegyzés az volt, hogy "főleg olcsón szedsz be minden szart" Nem tudom, hogy 20.000 forintért 90 kapszula prohormon olcsó-e és, hogy szintén ilyen áron a whey protein olcsó-e, de szerintem sokkal drágább, mint néhány ampulla akármi, amitől ráadásul sokkal nagyobbat is lehet "ránézésre" nőni! Elég nevetséges, hogy bárkinek is rontani akarnám a boltját, ex-im cégem van, semmi köze egy táplálékkiegészítős üzlethez. Azt se nagyon értem, hogy miért kéne emlékeznem valaminek a nevére, amit kb. 3-4 éve szedtem? Ti minden egyes táplálékkiegészítőnek emlékeznétek a nevére 8 évre visszamenőleg? Hogy-hogy nem jutott eszembe a prohormon amikor az orvos kérdezte, hogy szedtem-e szteroidot? Mert 1: nem gondoltam, hogy ez szeroid lenne, Sőt mi több, csak akkor jutott eszembe ez a prohormonos dolog, amikor néhány napja olvastam egy amerikai cikket a neten arról, hogy ezeknek a cuccoknak csupa olyan káros mellékhatásai lehetnek hosszútávon mint a szteroidoknak. Szóval nem az ujjamból szoptam. Egyébként a városmajor u. 68-ban voltam az érsebészeti klinikán, Dr. cccc bbbb , aki az egyik legjobb specialista az országban, nemzetközi szinten is igen elismert szaktenkintély. Mindegy, lezárom a témát, tulajdonképpen felőlem mindenki azt csinál természetesen amit akar, én jót akartam azzal, hogy megosztottam veletek! Gondoltam ha már velem ez történt, ne történjem meg mással. Persze nem mondtam 100%-ra, hogy a prohormontól volt bajom, de ezenkívűl soha nem szedtem semmi extrát, csak különféle fehérje készítményeket, aminosavakat, és fat burnereket. Hát ennyi. Üdvözlettel:

3.3

Vázrendszer


A) lapockacsont B) singcsont C) medencecsont D) állkapocs E) rovarláb F) falcsont G) sípcsont Asszociáció: 20p 1. zsírt raktározhat az üregében 2. az egyedfejlődés során összecsontosodás figyelhető meg 3. antagonista izmok kapcsolódnak hozzá belülről 4. a függesztőöv csontja 5. a bokaízületet alkotja 6• páratlan 7, tömör csontállománya nincs 8. koponyacsont 9. a szabad végtag része 10. poliszacharid-származék is alkotja 11. több, mint két darab van egy élőlényben 12. elhelyezkedése, formája másodlagos nemi jelleg 13. a vállövet alkotja 14. ízületes csontkapcsolatban résztvevő laposcsont 15. csöves szerkezetű 16. vörös csontvelő nem működhet benne 17. a kisujj felől található a végtagban 18. varratos csontkapcsolatban résztvevő laposcsont 19. csonthártya táplálja a lábszárban 20. páros csont a törzsön 3.4 Testfolyadékok 10p A) vérplazma B) vérszérum C) szűrlet D) vizelet E) nyirok Asszociáció: 1. karbamid található benne 2. a vesében képződik 3. fehérjék fokozzák ozmózisnyomását 4. sejtek találhatók benne egészséges viszonyok között 5. fibrin nem lehet benne


6. sókoncentrációja általában nagyobb, mint a fiziológiás mennyiség 7. nyomáskülönbség (vagy ozmotikus nyomáskülönbség) hozza létre 3.5 Dohányzás - A légzőrendszer egészségtana II 25p Tervezz egyszerű kísérleti eszközt a dohányzás során a tüdőbe jutó anyagok megmutatására (célunk nem a pontos kémiai analízis, hanem a szemléltetés), a kísérlet leírása és a várt eredmény bemutatása nélkül a rajz nem elegendő. (15p) Sorold fel milyen káros hatásai vannak a dohányzásnak, és fogalmazd meg milyen tényezők miatt alakul ki függőség a dohányzással kapcsolatban. (10 p)

3.6

AZ EMBERI CSONTOK

A következő ábrán az emberi koponyát látja két nézetben:

1. 2. 3. 4. 5. 6.

Nevezze meg, hogy a koponya mely részeit jelölik az alábbi számok! 1., 3., 9., 10., 13. Mely koponyacsontokat köti össze a 12. számmal jelölt részlet?

A továbbiakban a megfelelő számmal válaszoljon:

Nyílása az öreglyuk. Jellegzetes részlete a töröknyereg. Csak ízülettel kapcsolódik a szomszédos koponyacsonthoz. Az első nyakcsigolyával alkot ízületet.


3.7

AZ EMBER EMÉSZTŐSZERVRENDSZERE

ábrafelismerés, asszociáció. Nevezd meg a betűvel jelzett képleteket és írd a betűjeleket a számozott meghatározások mellé értelemszerűen 1. a benne működő enzimek csak a keményítőt bontják maltózzá 2. a vakbél folytatása 3. váladéka savas kémhatású 4. a leszálló vastagbél folytatása 5. emésztőnedvet termel, amelyben nincs emésztőenzim 6. a vékonybél első szakasza 7. a végbélig tart 8. perisztaltikus mozgásai a gyomor felé irányulnak 9. rajta van a féregnyúlvány 10. falában mindenféle tápanyag bontásához szükséges enzim termelődik 11. a szervezetszintű anyagcsere központja 12. benne megy végbe a makromolekulák alkotórészeinek felszívódása 13. a vastagbél utolsó szakasza 14. az utóbél utolsó szakasza 15. a falában termelődött emésztőnedv csak a fehérjéket bontja 16. az utóbél első szakasza 17. nyálkahártyája redőzött, felületét bélbolyhok nagyobbítják 18. váladéka stabilizálja a zsírok emulzióját 19. ide vezet az epevezeték és a has-

nyálmirigy kivezető csöve 20. a benne működő emésztőnedvek optimális pH-ja lúgos kémhatású

Biológia kétszintű érettségi felkészítő levelező tanfolyam. 4. anyag január

Recommend Documents