Biológia kétszintű érettségi felkészítő levelező tanfolyam. 3. anyag december

Biológia kétszintű érettségi felkészítő levelező tanfolyam

3. anyag 2005. december

TREFF – Biológia kétszintű érettségi felkészítő levelező tanfolyam

3/8 anyag, 2. oldal

Biológia kétszintű érettségi felkészítő levelező tanfolyam TARTALOMJEGYZÉK 1. 2.

Kedves levelező hallgatóink! Harmadik anyagunk hihetetlenül nagy témakört, témaköröket ölel fel. Az új követelményrendszer logikai menetét betartva – ezért talán kicsit cikázva – a rendszerezés, a szövettan, a létfenntartás tárgyköréből merítünk. A villámfeladatok közé beillesztettem a középszintű érettségi laboratóriumi feladatait ahogyan azt Oktatási Minisztérium közzétette, hogy mindenképpen ismerjétek a laboratóriumi feladatok felépítését (anyag, eszköz – vizsgálat – kérdések amely a tudományos munkák, közlemények felépítésére hasonlít (anyag és módszer, saját vizsgálatok, eredmények, következtetések)). Aki emeltszintű érettségit tesz annak is nagyon fontosak lehetnek ezek a feladatocskák, hiszen nekik is feladatuk lehet egy kísérleti elrendezés összeállítása, megtervezése. A második levélre sokkal kevesebben válaszoltatok ezért kérek mindenkit, hogy ne késlekedjen és küldje a megoldásokat. Az Oktatási Minisztérium a tervezett december 15.-ei határidőre az új képzési rendszerben választható szakok leírását nem tette közzé, ezért erről majd később. A kétszintű képzés (nem érettségi, hanem az egyetemen zajló oktatás kétlépcsőssé való átalakítása 3+2 év) körül kialakult helyzetről a pontos információk hiányában csak annyit, hogy nagyon kétséges a BSC – azaz a csupán az első három éves képzés során megszerezhető – diploma-oklevél értéke, tehát cél a teljes öt éves MSC képzés! A kisdolgozatokra való jelentkezés lezárult, nagyon örülök, hogy ilyen sokan jelentkeztetek, de lassan a munkának is neki kell látnotok, hiszen az első próbafelvételit január 19.-én tartjuk és annak számít bele aki addigra hozza! Az első TREFF Biológia próbafelvételi időpontja: 2006. január. 21. szombat 9 óra (1 óra konzultáció, 3 óra feladatmegoldás) helye:Trefort Gimnázium Budapest, Trefort u. 8. Arról, hogy melyik teremben írjuk a bejárati hirdetőn találsz eligazítást! Ha eltévedtél hívd valamelyik számot: vezetékes: 06-1-266-3989, 06-1-328-0092 mobil: 06-20-445-5599, 06-30-388-9033 Addig még érkezik a januári csomag is! Boldog Karácsonyt, és Sikerekben gazdag Új Évet Kívánok: Dr. Maróti-Agóts Ákos

A követelményrendszer aktuális fejezetei ....................................................... 3 Témavázlatok .............................................................................................. 7 2.1. Nem sejtes rendszerek ......................................................................... 7 2.1.1. Vírusok ....................................................................................... 7 2.2. Önálló sejtek ....................................................................................... 8 2.2.1. Baktériumok ................................................................................ 8 2.2.2. egysejtű eukarióták.................................................................... 10 2.3. Többsejtűség..................................................................................... 14 2.3.1. A gombák, növények, állatok elkülönülése.................................... 14 2.3.2. Sejtfonalak ................................................................................ 14 2.3.3. Teleptest és álszövet .................................................................. 14 2.4. Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak....................................... 14 2.4.1. A növényvilág főbb csoportjai a szervi diff. ................................... 14 2.4.2. Az állatvilág főbb csoportjai a szervi differenciálódás szempontjából 15 2.4.3. A növények szövetei, szervei....................................................... 15 2.4.4. Az állatok szövetei, szaporodása, viselkedése ............................... 19 3. A villámfeladatok megoldásai:..................................................................... 24 4. Feladatok.................................................................................................. 26 4.1. Olvasd el figyelmesen az alábbi cikket: ................................................ 26 4.2. Olvassa el figyelmesen! (9p) ............................................................... 26 4.3. Kéndioxid kibocsátás Magyarországon (15p)......................................... 27 4.4. Környezetvédelem ............................................................................. 27 4.5. A prionok .......................................................................................... 28


1.

3/8 anyag, 3. oldal

A követelményrendszer aktuális fejezetei 3. Az egyed szerveződési szintje TÉMÁK

3.1. Nem sejtes rendszerek 3.1.1 vírusok

3.2. Önálló sejtek 3.2.1. baktériumok

3.2.2 egysejtű eukarióták

TÉMÁK

VIZSGASZINTEK Emelt szint

Középszint Ismertesse a vírusok biológiai, egészségügyi jelentőségét. Ismertesse a vírusok felépítését és a vírusfertőzés folyamatát. Hozzon példát vírus által okozott emberi megbetegedésekre. Legyen tisztában alapvető járványtani fogalmakkal (fertőzés, járvány, higiénia).

Ismertesse a vírusok kialakulására vonatkozó elméletet. Hasonlítsa össze a priont a vírussal.

Hasonlítsa össze a baktérium és az eukarióta sejt szerveződését. Ismertesse a baktériumok környezeti, evolúciós, ipari, mezőgazdasági és egészségügyi jelentőségét; lássa ezek kapcsolatát változatos anyagcseréjükkel. Magyarázza, hogy a felelőtlen antibiotikum-szedés miért vezet a kórokozók ellenálló formáinak elterjedéséhez. Hozzon példát baktérium által okozott emberi megbetegedésekre. Ismertesse ezek megelőzését és a védekezés lehetőségét. Ismertessen fertőtlenítési, sterilizálási eljárásokat. Az alábbi fajokon mutassa be az egysejtű élőlények változatos testszerveződését és felépítő anyagcseréjét: amőba, a papucsállatka, a zöld szemes ostoros és élesztőgomba faj. Ismerje fel ezeket az élőlényeket fénymikroszkóppal, és figyelje meg mozgásukat.

Hozzon példát kemo-és fototróf, valamint auto-és heterotróf baktériumokra. Ismertesse a baktériumok DNS-ének jellemzőjét, és a baktériumok ivaros jellegű folyamatait.

Ismertesse az endoszimbióta elméletet.

Elemezzen az egysejtűek életmódjával összefüggő kísérleteket.

VIZSGASZINTEK

Emelt szint Középszint 3.3 Többsejtűség 3.3.1 a gombák, növények, ál- Magyarázza, hogy a testszerveződés és az anyagcsere-folyamatok Hasonlítsa össze a gombákat, a növényeket és az állatokat (életlatok elkülönülése alapján miért alkotnak külön országot az élőlények természetes szakaszok típusa, haploid és diploid szakasz hossza, ivarsejtképzés, spóraképzés). rendszerében a növények, a gombák és az állatok. Indokolja, hogy a sejtek működésbeli különbsége miért jár differenciálódással. A zöldmoszatok példáján mutassa be az egysejtű szerveződés és a többsejtű szerveződés típusait (sejttársulás, sejtfonal, teleptest). 3.3.2 sejtfonalak Ismertesse a gombák fonalas testfelépítését, spórás szaporodását.

Vizsgáljon fénymikroszkóppal penészgombát és fonalas zöldmo-


TÉMÁK 3.3.3 teleptest és álszövet

3/8 anyag, 4. oldal

VIZSGASZINTEK Középszint

szatokat, rajzolja és jellemezze a mikroszkópban látottakat.

Tudja, hogy ez a szerveződés jellemző a vörös- és barnamoszatok többségére, a zöldmoszatok egy részére (pl. csillárkamoszat), a kalapos gombákra és a mohákra.

Emelt szint Rajzolt ábrán tudja értelmezni a mohák kétszakaszos egyedfejlődésének lépéseit

Hozza összefüggésbe a mohák testfelépítését és társulásokban elfoglalt helyét. Ismertesse a szivacsok testfelépítésének főbb jellemzőit. Különböztesse meg a legismertebb ehető, és mérgező kalapos gombákat. Ismertesse a gombafogyasztás szabályait, tudja, hogy a gyilkos galóca halálosan mérgező. Ismertesse a peronoszpóra, a fejespenész, az ecsetpenész, a farontó gombák, az emberi megbetegedéseket okozó gombák és a sütőélesztő gyakorlati jelentőségét. Tudja, hogy a zuzmók a levegőszennyezés indikátorai. 3.4. Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak 3.4.1 a növényvilág főbb csoportjai a szervi differenciálódás szempontjából

3.4.2 az állatvilág főbb csoportjai a szervi differenciálódás szempontjából

Vizsgáljon kézinagyítóval és mikroszkóppal lombosmohákat, zuzmókat, ismertesse a megfigyeltek alapján testfelépítésüket.

Tudja, hogy a növényvilág fejlődését befolyásolta a fényért, vízért való verseny, a szárazabb élőhelyeken való szaporodás lehetősége. Tudja ezeket összefüggésbe hozni a szervek megjelenésével, felépítésével. Ismertesse a harasztoknál megjelenő evolúciós „újításokat” (szövetek, szervek), hozza ezeket összefüggésbe a szárazföldi élethez való hatékony alkalmazkodással. Ismertesse a nyitvatermőknél megjelenő evolúciós „újításokat” (virág, mag, víztől független szaporodás), hozza ezeket összefüggésbe a szárazföldi élethez való hatékonyabb alkalmazkodással. Ismertesse a zárvatermőknél megjelenő evolúciós „újításokat” (takarólevelek, bibe, zárt magház, termés, szállítócsövek, gyökérszőrök) hozza ezeket összefüggésbe a szárazföldi élethez való hatékonyabb alkalmazkodással. Ismertesse a termés biológiai szerepét és a magterjesztés stratégiáit.

Tudja használni a növényismeret könyvet a környezetében élő növények megismeréséhez, és élőhelyének, ökológiai igényeinek jellemzéséhez.

Ismerje fel és fogalmazza meg a testfelépítés, az életmód

Rajzolt ábrán tudja értelmezni a harasztok és a zárvatermők kétszakaszos egyedfejlődésében az ivaros és az ivartalan szakaszok arányát, és ennek fejlődéstörténeti jelentőségét. Ismertesse és ábrán ismerje föl a kettős megtermékenyítés folyamatát.


TÉMÁK

3.4.3. a növények szövetei, szervei -szövetek

3/8 anyag, 5. oldal

VIZSGASZINTEK Középszint (kültakaró, mozgás, táplálkozás, légzés, szaporodás, érzékelés) és a környezet kapcsolatát az alábbi állatcsoportok példáján: - szivacsok - laposférgek - gyűrűsférgek - rovarok - fejlábúak (lábasfejűek) - a gerincesek nagy csoportjai (halak, kétéltűek, hüllők, madarak, emlősök). Jellemezze önállóan csoportjellemzők alapján a fenti csoportokat.

Emelt szint

Ismertesse, hogy milyen működésekre specializálódtak a következő szövetek: osztódó szövet és állandósult szövetek: bőrszövet, táplálékkészítő alapszövet és szállítószövet.

Vizsgáljon fénymikroszkóppal növényi szövet preparátumot, készítsen bőrszövet nyúzatot (pl. hagyma allevél). Vizsgáljon sejtüreget és kristáyzárványt. Értelmezze a látottakat.

-gyökér, szár, levél

Ismertesse a gyökér, a szár és a levél alapfunkcióit. Ismerje fel egyszerű, sematikus rajzon a gyökér hossz- és keresztmetszetét, a kétszikű és egyszikű lágyszár keresztmetszetét, a fás szár keresztmetszetét, a kétszikű levél keresztmetszetét, tudja magyarázni a látottakat. Magyarázza a fás szár kialakulását, az évgyűrűk keletkezését.

Jellemezze a gyökér, a szár, a levél felépítését és működését, módosulásait. Mondjon példát módosult szervekre. Kövesse egy talajból felvett vízmolekula atomjainak sorsát a növényben. Ismertesse a folyadékszállítás kémiai és fizikai hajtóerőit, hozza összefüggésbe a gyökér, szár és levél felépítésével. Vizsgáljon mikroszkópban gázcserenyílást és értelmezze a látotta- Értelmezze, hogy a gázcserenyílások működése hogyan függ össze kat. Figyelje meg a víz útját színes tintába mártott fehér virágú a zárósejtek felépítésével, turgorával és az ozmózis jelenségével. növényen. Kövesse a gázcserenyíláson át felvett szén-dioxid-molekula sorsát a növényben. Értelmezzen növényi anyagszállítással kapcsolatos

-virág, termés

Ismertesse a virág biológiai szerepét és részeit. Ismertesse az Hozza összefüggésbe a nappalhosszúság virágképzésben betöltött egyivarú és a kétivarú virág, az egylaki és a kétlaki növény fogal- szerepét az eredeti élőhely, illetve a megváltoztatott élőhely (pl. mát. honosítás) nappalhosszúságával. Tudjon kapcsolatot teremteni a virág és a termés részei között.

kísérletet.

Ismertesse a virágos növények fajfenntartó működéseit (mag-, Ismertesse a hormonok szerepét a növények életében, értelmezzen illetve termésképzés, vegetatív szervekkel történő szaporodás). az auxin hatására vonatkozó kísérleteket (Paál Árpád). Ismertesse az ivaros és az ivartalan szaporítás előnyeit és hátrányait. Ismertesse a növények főbb ivartalan szaporítási módjait


TÉMÁK

3/8 anyag, 6. oldal

VIZSGASZINTEK Emelt szint

Középszint (tőosztás, dugványozás, oltás, szemzés, klónozás).

Ismertesse a csírázás külső és belső feltételeit egy csírázási kísérlet kapcsán. Ismertessen hormonális hatásra bekövetkező növényi életműködéseket (gyümölcsérés).

TÉMÁK

VIZSGASZINTEK

Emelt szint 3.4.4. az állatok szövetei, szaporodása, viselkedése • szövetek Magyarázza, hogy milyen működésekre specializálódtak a követ- Ismerje fel fénymikroszkópi fényképen a következő szöveteket: többkező szövetek: hámszövet (működés és felépítés szerint is), rétegű elszarusodott laphám, csillós hám, vázizom, csontszövet, izomszövet, kötőszövet és idegszövet, és ez hogyan tükröződik a üvegporc, emberi vér. felépítésükben.

• szaporodás – egyedfejlődés

• viselkedés

Középszint

Ismerje fel fénymikroszkópos készítményen a következő szöveteket: többrétegű elszarusodott laphám, vázizom, csontszövet, idegszövet, emberi vér.

Ismertesse a petesejt, a hímivarsejt, a zigóta, a hímnősség és a váltivarúság, az ivari kétalakúság, az embrionális és posztembrionális fejlődés fogalmát. Vonjon párhuzamot példák alapján az életkörülmények és a szaporodási mód között (ivaros, ivartalan, külső és belső megtermékenyítés, szaporodási rendszerek, az ivadékgondozás és az utódszám összefüggése). Tudjon példát az ivartalan szaporodásra és a regenerációra. Példák alapján ismertesse az önfenntartással kapcsolatos viselkedéseket (tájékozódás, komfortmozgás, táplálkozási magatartás, menekülés). Példák alapján ismertesse a fajfenntartással kapcsolatos viselkedéseket (a partner felkeresése, udvarlás-nász, párzás, ivadékgondozás, önzetlenség, agresszió). Jellemezze az alábbi magatartásformákat: reflex, irányított mozgás, mozgásmintázat, társítások, belátásos tanulás. Tudjon ezekre példát hozni, illetve példákból ismerje fel ezeket.


2. 2.1.

Témavázlatok Nem sejtes rendszerek

2.1.1. Vírusok

3/8 anyag, 7. oldal

Bakteriofág - baktériumot megtámadó vírus: T-fágok Növényi vírusok - dohánymozaik vírus, burgonya X és Y vírusok Állati vírusok - száj- és körömfájás, veszettség, szopornyica Emberi vírusok - influenza, bárányhimlő, kanyaró, mumpsz, gyermekbénulás, agyvelőgyulladás, herpesz, AIDS

Felfedezése, elnevezése: Dmitrij Ivanovszkij (1864-1920) a dohánylevél mozaikos megbetegedését okozó kórokozót keresve, a növényi nedvet baktériumszűrőn átszűrve változatlanul megbetegedést tapasztalt -~ az átszűrt kórokozókat vírusnak nevezte el. (Vírus = méreg) Rendszerbe sorolási problémák: Életjelenséget csakis gazdasejtben, élőben mutatnak, önmagukban nem, sőt kikristályosíthatók. Igen nehéz egyáltalán élőnek tekinteni őket külön kategóriát jelentenek. Valószínű, hogy különböző sejtek örökítőanyagából kiszakadt részletek, amelyek bizonyos önállóságra tettek szert, tehát megjelenésük feltételezi a sejtes szerveződés jelenlétét Felépítés: Nanométeres (10-100 nm) nagyságrendűek ezért csak elektronmikroszkóppal vizsgálhatók. Az örökítő anyagot - DNS, vagy RNS - fehérjeburok veszi körül. Az örökítőanyag és az ezt körbevevő fehérjeburok. Az alak meghatározója a nukleinsav térbeli elrendeződése, a fehérjeburok szerkezete (belül a kapszid, kívül a peplon). Életmód: működésük feltétele egy gazdasejt, amelybe beépülve az örökítőanyag átszervezi a sejt működését - a gazdasejt anyagaiból sokszorozódnak meg. Nyugalmi szakasz következik, közben kikerülnek a sejtből, majd újra fertőzőképesek. Önálló mozgásra képtelenek, átvivő közeg szükséges (egyik élőlény a másikra, szülő az utódba, közegmozgással). A prokarioták és az eukarioták vírusa eltérő, mivel az eukarioták vírusai más mechanizmussal lép be a sejtbe (így a prokariota vírus nem fertőzhet meg eukarióta sejtet). Vírusinterferencia: vírust már tartalmazó sejtben újabb vírus nem szaporodhat, ez a sejtben termelődő anyagnak, az interferonnak (kikerül a vérbe) köszönhető, ennek szintézisét az első vírus indítja el. Csoportosítás az örökítőanyag alapján: A vírusok örökítőanyaga lehet egyszálú DNS (parvovírus – főleg a kölyökkutyákat megtámadó gyakran halálos hasmenéses betegség), kétszálú DNS (herpeszvírus - nemcsak az ajkak herpeszvírusa de például a bárányhimlő is ide tartozik ), egyszálú RNS (retrovírus- retro visszafelé azaz RNS-ről DNS-t szintézist előidézni képes vírusok. Képesek kikerülni a sejt az idegen DNS-eket lebontó védekező rendszerét pl.: AIDS – HIV vírust), kétszálú RNS (pikornavírus). Csoportosítás gazdaszervezet szerint:

Védőoltások: Az első védőoltást Jenner (1749-1832) dolgozta ki, a fekete himlő ellen. 1798-ban alkalmazták. Pasteur (1822-1895) az 1800-as évek végén adott tudományos magyarázatot a védőoltásokra, a veszettség kapcsán. AIDS-HIV vírus Acquired Immunodeficiency Syndrome Szerzett immunhiányt okozó vírus Rendszertana: Lentivirus genom retroviridae víruscsalád [Retro= visszafelé RNS-ről DNS-t másol reverz transzkriptáz enzimmel] beépül a genomba→ A specifikus immunválaszért felelős T –limfocitákat tönkreteszi


2.2.

Önálló sejtek

2.2.1. Baktériumok

Prokarióták: Pro = előtti, karion = mag Olyan élőlények, melyek valódi sejtmaggal nem rendelkeznek, diffúz maganyaguk van, membránrendszerük fejletlen. Az ide tartozó élőlények főleg egysejtűek, az örökítő anyagot, esetleg színanyagot nem veszi körül membrán, egyetlen sejtalkotójuk a riboszóma amely a sejtet felépítő anyagokat szintetizálja, állítja elő. Így a különböző élettani folyamatoknál sem térbeli, sem időbeni elkülönültségről, differenciálódásról nem beszélhetünk. Ide tartoznak a baktériumok és a kékmoszatok. Felépítés: Mikrométeres nagyságrendűek. A prokariótákra jellemzően: maganyag, melyet nem határol maghártya, a sejtet határoló sejthártya mellett általában sejtfallal is rendelkeznek. Ezt főleg fehérje és szénhidrát típusú vegyületek alkotják. Sok közülük aktív mozgásra képes csillói segítségével. Életmódjuk Heterotrófok -a idegen szervesből - saját szerves anyag: korhasztó, rothasztó, betegséget okozó, szimbionta, parazita stb. Kemoautotrófok ~ szervetlen vegyületek oxidációjából származó energia segítségével, szervetlenből - szerves anyag: nitrifikálók. Fotoautotrófok -~ fényenergia segítségével, szervetlenből - szerves anyag: bíborbaktériumok. Ivartalanul a sejt kettéosztódásával, ivarosan a maganyag átadásával szaporodnak. Szaporodásuk rendkívül gyors lehet. A kedvezőtlen időszakot „betokozódva" vészelik át (baktérium spóra). Típusai, előfordulásuk: Alak szerint gömb, pálcika, csavart alakúak. Több ezer él szervezetünkben, közvetlen környezetünkben: cellulózbontó baktériumok, tejsavbaktériumok. A talajban élá kemoautotrófok: nitrifikáló baktériumok, kén baktériumok stb. Védőoltások BCG – TBC: di-per-te, (di = diftéria, per = szamárköhögés {pertussis } te = tetanusz), himlő elleni. Betegséget okozó baktériumok még: tífusz, vérhas, pestis, lepra, vérbaj (szifilisz), kankó (gonorrhoea), gennykeltők, gyermekágyi láz. Robert Koch (1843-1910) kidolgozta a baktériumok tiszta tenyészetének előállítását, festését. Felfedezte a tüdőbajt és a kolerát okozó baktériumot, kutatásaiért 1905-ben Nobel-díjat kapott. Kékmoszatok Törzse kékbaktériumoknak (Cyanobaktériumoknak) is nevezik.

3/8 anyag, 8. oldal

Testfelépítésük A növényvilág legegyszerűbb képviselői a plazmájukban lévő színes réteg segítségével fotoszintézisre képesek – autotrófok. Nagy a hőtűrő képességük. Előfordulásuk: Talajban és természetes vizekben, kedvező körülmények között elszaporodva a vizet kékeszöldre festik. A vízi állatok táplálékai. FERTŐTLENÍTÉS, STERILIZÁLÁS A fertőtlenítés célja: A betegséget okozó (patogén) mikroorganizmusok (vírusok, baktériumok, gombák) és a nem kívánatos mikroorganizmusok (pl: ételromlás, faromlás....) teljes elpusztítása, vagy ritkítása a kritikus (esetlegesen problémát jelentő) szint alá. A fertőtlenítés lehetséges módjai Hővel: sterilizátor gépek (nagy nyomás, magas hőm.), lánggal, főzéssel, vízgőzzel, melegvízzel (82ºC) stb... Kémiai anyaggal: Klórtartalmú szerek (hipokloritok), jódtartalmú szerek, alkoholok, tisztítószerek (szappanok, detergensek) stb.... Sugárzással: a kórokozók DNS-ét roncsoljuk (UV, röntgen) Antibiotikumokkal: csak a baktériumokra hat, célzottan rezisztencia vizsgálat után (ha például egy baktérium a penicillinre nem érzékeny [mert rezisztens arra], akkor más hatékony antibiotikumot kell használni- például fluorokinonokkal Fertőtlenítés hatékonyságának ellenőrzése: mikrobiológiai vizsgálatok: gyorstesztek (immunológiai vagy biokémiai alapú kimutatás) vagy hagyományos tenyésztéses vizsgálatok (petricsésze, táptalaj, tenyésztés) Sterilizálás: minden mikroorganizmus elpusztítása az adott anyagból, vagy felületről Módjai: hasonlóan mint a fertőtlenítésnél csak a cél itt a teljes és biztonságos elpusztítása minden mikroorganizmusnak. Ezért hosszabb ideig végezzük, vagy/és kombináljuk a fenti eljárásokat. Pl: autokláv: a gyógyászatban használatos hősterilizátor eszközök (csipeszek, szikék, fogók) sterilizálására. Magas nyomás magas hőmérésklet, hosszú idő: még a prion fehérjét is szétroncsolja Bacillus Anthracis - Anthrax – Lépfene –korunk biológiai fegyvere • régen ismert baktérium • tenyészetekben élesen levágott végű pálcákra hasonlít, amelyek hosszú láncokba rendeződnek. • a szervezeten kívül - elegendő levegő jelenlétében - spórát képezhet, ami a kórokozó vegetatív formájának betokozódott és szunnyadó alakja. • a vegetatív formák ellenállóképessége közepes, a spórák azonban igen ellenállóak, s a természetben évtizedekig is elélhetnek


A baktérium sejttani hatása A baktérium méreganyaga (toxinja) elsőként az immunrendszer nagy falósejtjeit, az ún. makrofágokat támadja meg és pusztítja el. A betegség tünetei • A lappangási idő 7 napnál rövidebb, általában 3-4 nap. Tüdő-lépfene esetében 1 nap is lehet. • Bőr-lépfenében a fertőzés helyén gennytartalmú hólyag keletkezik, amelynek közepe a vérzéses elhalás miatt fekete színű (innét származik a lépfene másik neve, a pokolvar). • A bél-lépfene hirtelen szédüléssel, gyomorfájdalmakkal, hasmenéssel kezdődik, a széklet véres lesz. A has felpuffad, a hasi fájdalmak élesednek, a légzés nehézzé válik, s 36-48 óra múlva bekövetkezhet a halál. • A tüdő-lépfene súlyos tüdőgyulladás képében zajlik le, s legtöbbször 2-3 nap alatt halállal végződik. Először influenzaszerű tünetek jelentkeznek. Ezután magas láz, hányás, ízületi fájdalmak, nehéz légzés, végül külső- és belső vérzések és sok esetben a halál következik. Védekezés • védőoltás, • fertőződés esetén a legelején még antibiotikumokkal • ha a tünetek már megjelentek, akkor nem lehet gyógyítani. • A nagy halálozási arány és a spórák viszonylag könnyű terjeszthetősége • A baktérium genetikai módosítással ellenállóvá tehető az antibiotikumokkal (sajnos ekkor tökéletes biológiai fegyverré válik) PRIONOK A szarvasmarhák BSE-járványa arra a fájdalmas felismerésre vezetett, hogy némely területen milyen hézagosak tudományos ismereteink. Az ok, úgy látszik, nem vírus vagy más hagyományos kórokozó (gomba, baktérium), hanem több kutató feltételezése szerint egy egyszerű, semmiféle örökítőanyagot nem tartalmazó, tehát szaporodni nem képes fehérje. A neves amerikai kutató, Stanley Prusiner a nyolcvanas években alkotta meg a „prion" fogalmát: egy fehérjeszerű és fertőzést okozó anyagról van szó. „Prionok, prionok, prionok" című könyve, összefoglalja eddigi tudományos ismereteinket e tárgykörben. A betegségokozó prionok kémiailag teljesen azonosak egy természetes, az egészséges szervezetben is előforduló fehérjével (proteinnel), amelyet PrPc-vel jelölnek, és eddig elsősorban az idegsejtek felületén találták meg (bal oldali ábra). Bizonyos hatásokra, amelyekről ma még csak feltételezéseink vannak, ez az ártalmatlan molekula más térszerkezetűvé ala-

3/8 anyag, 9. oldal

kul át, a halálos betegséget okozó PrPSc prionná (jobb oldali ábra). Az átrendeződésre az jellemző, hogy a PrPcmolekulában levő négy spirális alkotóelemből kettő „kinyúlik", s lapos, hajlékony, szalagszerű résszé alakul. Ma még nem tudjuk, mi okozza ezt a változást, mint ahogy azt sem, hogyan tudja a megváltozott prion-fehérje, a PrPSc abnormális szerkezetét a veszélytelen, normális prionokra „erőltetni". Sajnos, egyelőre a központi idegrendszerben található normális prionok szerepéről is keveset tudunk. Irene Tobler és munkatársai a Zürichi Egyetem Farmakológiai Intézetében egereken kísérleteztek, s eredményeik arra utalnak, hogy a prionoknak az alvás, illetőleg az életritmus, a biológiai „belső óra" szabályozásában van fontos szerepük. A svájci kutatók ugyanis géntechnikai beavatkozással olyan egereket „állítottak elő", amelyeknek idegsejtjein nem voltak prionok, s ezeknek az egereknek mintha elromlott volna az alvást és az ébrenlétet szabályozó belső órájuk. Annyi bizonyos, hogy amíg a normális prionok élettani szerepét nem tudják tisztázni, s a szerkezeti átváltozásról és annak a normális prionokra való átterjedéséről nem tudnak többet, addig kevés remény van a BSE és a halálos kimenetelű emberi betegség, a Creutzfeldt-Jacob szindróma gyógyítására. ANTIBIOTIKUMOK Mikor Flemming, egy véletlennek köszönhetően felfedezte az első antibiotikumot a penicillint, hatalmas volt a lelkesedés az orvosok körében. Úgy tűnt, végre egy valódi csodagyógyszer van a kezünkben, amivel szinte minden baktériumok okozta betegség gyógyítható. Aztán kiderült, hogy a baktériumok jelentős része nem érzékeny a penicillinre. Ez kezdetben nem jelentett gondot, hiszen egyre több és több új antibiotikumot sikerült felfedezni. Hamarosan számos szélesspektrumú (sokféle baktériumra ható) antibiotikumot fedeztek fel és egyre több helyen alkalmazták őket. Nemsokára a szappanba, a tápszerekbe, hintőporokba is bekerült, elkezdték az állattenyésztésben is alkalmazni, a betegségek többségét is ezzel kezelték. Míg az USA-ban 1954-ben még csak 1 millió kilogramm antibiotikumot használtak fel, mára ez már 25 millió kilogrammra nőtt. A 70-es 80-as évektől azonban egyre nehezebbé vált az antibiotikumok használata. Sorra jelentek meg olyan baktériumtörzsek, melyek rezisztensek voltak a meglévő antibiotikumokra, és csupán a legújabbak hatottak rájuk. Hamarosan megjelentek a multirezisztens törzsek is, melyek mindenfajta gyógyszerrel szemben ellenállóak voltak (pédául a kórházakban ahol a folytonos takarítást, fertőtlenítést, betegek antibiotikumos kezelését túlélő néhány baktérium a végére szinte mindent kibír!). A kutatók úgy gondolják, ebben a legnagyobb szerepe az antibiotikumok felelőtlen használatának van. Az orvosok mindig a betegek szívére kötik, hogy megszabott ideig szedjék az antibiotikumot, függetlenül attól, hogy jobban érzik-e magukat. Azt is hangsúlyozzák, hogy tartsák be az időzítést is, ha kell, keljenek fel az éjszaka közepén bevenni a gyógyszert. Vajon miért? Miért ilyen különlegesek az antibiotikumok? Azért mert az antibiotikumok helytelen használata kineveli (szelektálja) az ellenálló törzseket. Szabályos evolúciós folyamat zajlik le, ahol a rezisztensek a rátermettebbek, jobban bírják. Nem csak a használati utasítás be nem tartása van ilyen hatással, hanem az is, ha nem csak a szükséges esetekben használunk antibiotikumot. A feleslegesen adott antibiotikum ugyanis jó edzés a bennünk


meglévő kórokozóknak és a nem kórokozó baktériumoknak is. Tudnunk kell ugyanis, hogy számtalan olyan baktériummal élünk együtt, melyek fontosak az egészségünk számára, nélkülözhetetlenek például az emésztésben. Egy 70 kg-os emberben átlagosan 1,5 kg ilyen jó (szimbionta) baktérium él. Ha gyakran és sok antibiotikumot szedünk, ezek ellenállóvá válnak, a baktériumoknál pedig gyakori a fajok közti génátvitel. A DNS könnyen átjuthat (rezisztencia plazmid) egyik baktériumfajból a másik, így az ártalmatlan (de rezisztens) baktériumból a kórokozóba is. Ma már tagadhatatlan, hogy a rezisztens törzsek komoly veszélyt jelentenek, egyes kutatók úgy vélik: "Csatákat még nyerhetünk, de ezt a háborút biztosan elveszítjük" Mások azt hangsúlyozzák, hogy a felelőségteljes gyógyszerhasználat még segíthet lelassítani a baktériumok ellenállóképességének növekedését. Tény azonban, hogy a fejlett országokban egyre több a korábban már eltűnt hitt bakteriális megbetegedés, amit már nem gyógyítanak a megszokott gyógyszerek. Nyugat-Európában újra növekszik a tüdőbajosok száma, és ezen nem segítenek az eddig alkalmazott szerek, egyes gyulladásos megbetegedések, melyeket korábban könnyedén gyógyítottak az antibiotikumok, ma újra életveszélyesek lehetnek. Eközben még mindig csak kevesen tudják, milyen veszélyekkel jár az antibiotikumok helytelen használata. Sokan hiszik, hogy a megfázásra és náthára is jó az antibiotikum és követelik az orvostól, hogy azt adja. Mi az, amit mi tehetünk? •Ne követeljük az orvostól, hogy antibiotikumot adjon, bízzuk a belátására, szükség van-e rá! •Tartsuk be pontosan az antibiotikum szedésének rendjét! •Szedjük be végig az antibiotikum kúrát, még ha el is múltak a tünetek! •Ha lehet, használjunk az az adott kórokozóra hatékony szűkspektrumú antiobiotikumot! •Csak szükséges esetben használjunk antibiotikumos szappant, hintőport egyéb készítményt!

2.2.2. egysejtű eukarióták

Olyan valódi, (maghártyával körülvett) sejtmaggal rendelkező élőlények, melyek belső membránrendszere fejlett. (Golgi membrán, endoplazmatikus retikulum, színtest, mitokondrium stb.) Egysejtű eukarióta állatok 2.2.2.1.

Egyféle magvúak törzse

Gyökérlábúak osztálya A legegyszerűbb felépítésű egysejtű eukarióta állatok, óriásamőba, sok a tenger fenekén élő mészvázas, likacsos héjú. Egyes fajok elérhetik a milliméteres méretet is, a többiek több száz µm.

3/8 anyag, 10. oldal

Lehet egy vagy több sejtmagjuk, (esetleg ezer), de mindegyik sejtmag azonos működést végez. • Életműködéseik, életmódjuk Állábaik segítségével mozognak, mely szilárd aljzatot igényel. Táplálékukat az állábakkal bekebelezik (endocitózis). A bomlástermékeket exocitózissal távolítják el. Emésztő üregecskéjükben a pH előbb savas, ezzel pusztítják el a táplálékot, majd az emésztés során lúgos. Sejten belül emésztenek Légzésük diffúz az egész testfelületen keresztül. Ivartalanul, kettéosztódással szaporodnak. (Lehet ostorosak: álomkórostoros, spórásak: lázállatka, malária) 2.2.2.2.

Kétféle magvúak törzse

Csillósok osztálya A törzsre jellemző, hogy sejtjeikben egy kisebb és egy nagyobb sejtmag is van. A kisebbik sejtmagnak (mikronukleusz) a szaporodásban, a nagyobbiknak (makronukleusz) a többi életműködés irányításában van fontos szerepe. Átlagos méretük több száz µm. Testüket csilló fedi. A csillók összehangolt működését az ún. alapi testek biztosítják. Életműködéseik, életmódjuk: Sejtszájuk, emésztő üregecskéjük van, lüktető üregecskéjük ozmoregulátor szerepet tölt be, (édesvízben a féligáteresztő sejthártyán át bejutott felesleges vizet távolítja el, tengervízben, mivel az ozmotikus viszonyok megegyeznek, nem működik). Légzésük diffúz, az egész testfelületen keresztül. Ivartalanul kettéosztódással, ivarosan a maganyag átadásával szaporodnak. a1. A papucsállatka és amőba mozgásának megfigyelése (A közzétett középszintű próbaérettségi kísérleti feladat sorból OM) Anyagok, eszközök: papucsállatka- vagy amőbatenyészet, tárgylemez, fedőlemez, cseppentő, 10%-os zselatinoldat, mikroszkóp. Végezze el az alábbi vizsgálatot, és válaszoljon a kérdésekre! Vizsgálat: Amőba- vagy papucsállatka-tenyészetből egy cseppet tegyünk tárgylemezre, a papucs-állatka-mintához tegyünk egy csepp zselatinoldatot, és figyeljük meg mikroszkóp alatt az állatok mozgását! Kérdések: 1. Miért szükséges a zselatinoldat a papucsállatka mozgásának megfigyeléshez? 2. Milyen sejtszervecskével mozog a papucsállatka? 3. Hol találunk hasonló sejtszervecskét az emberi szervezetben? 4. Megfigyelése szerint milyen pályán mozog ez az állat? 5. Hogyan mozog az amőba? Mi ennek a mozgásnak a lényege?


5. Hol talál hasonló mozgást az emberi szervezetben a2. A zöldszemes-ostoros és sütőélesztő megfigyelése (A közzétett középszintű próbaérettségi kísérleti feladat sorból OM) Anyagok, eszközök: zöld szemesostoros-tenyészet, sütőélesztő-szuszpenzió, víz, cseppentő, tárgylemezek, fedőlemezek, mikroszkóp. Végezze el az alábbi vizsgálatot, és válaszoljon a kérdésekre! Vizsgálat: A szemesostoros-tenyészetből és az élesztő-szuszpenzióból tegyen egy-egy cseppet tárgylemezre, és lefedve, mikroszkóp alatt vizsgálja meg azokat! Kérdések: 1. Az élővilág melyik csoportjába sorolható a szemesostoros, illetve a sütőélesztő? 2. Mivel mozog a szemesostoros? 3. Milyen sejtszervecskéit tudta még azonosítani? Mi ezeknek a funkciója? 4. Milyen felépítő anyagcserét folytat a szemesostoros? 5. Mi a sütőélesztő gyakorlati jelentősége? a3. Ecsetpenész és fonalas zöldmoszat megfigyelése (A közzétett középszintű próbaérettségi kísérleti feladat sorból OM) Anyagok, eszközök: ecsetpenész-tenyészet, fonalas zöldmoszat, 70%-os etanololdat, vizes glicerinoldat, csipesz, tárgylemezek, fedőlemezek, mikroszkóp. Végezze el az alábbi vizsgálatot, és válaszoljon a kérdésekre! Vizsgálat: Ecsetpenész tenyészetéből kis darabot mosson ki 70%-os etanollal, és vizes glicerin-oldatban lefedve vizsgálja mikroszkóp alatt! Fonalas zöldmoszat kis darabkáját is vizsgálja hasonlóképpen! Kérdések: 1. Az élőlények mely csoportjába tartozik az ecsetpenész, ill. a zöldmoszat? 2. Mi a hasonlóság, ill. a különbség a két szervezet szerveződésében, sejtjeikben? 3. Mi a különbség felépítő anyagcseréjükben? 4. Mi az ecsetpenész fajok gyakorlati jelentősége? Egysejtű eukarióta növények


2.2.2.3.

Ostorosmoszatok törzse

Szerveződés: Valódi sejtmaggal rendelkeznek -~ eukarióták Állati jellemzők: sejtszáj, sejtgarat, lüktető űröcske, szemfolt, ostor (9+2 pár mikrocsövecskéből felépülő szerkezet) -heterotróf életmód. Növényi jellemzők: színtest -~ fotoszintézis, autotróf életmód. Kedvező körülmények mellett heterotróf, kevés szerves táplálék, jó fényviszonyok esetén autotróf módon táplálkoznak (mixotrófia). Kettéosztódással szaporodnak. Édesvizekben gyakoriak. pl.: zöldszemes ostoros. Evolúciós jelentőség: Őseiknél válhatott szét a növény- és állatvilág. (Az ostor elvesztésével a fotoszintetizáló növények, a színtest elvesztésével az állatok fejlődhettek).

2.2.2.4.

Zöldmoszatok törzse

A többsejtűvé válás minden formája előfordul. Sejttársulást alkotnak a harmonikamoszatok, Volvox-fajok, fogaskerékmoszatok, fonalasak a békanyálmoszatok, telepesek a csillárkamoszatok. Vegetatívan, rajzóspórkkal, és ivarosan is szaporodnak. Őseiktől származtathatók a fejlettebb szárazföldi növények. Lebegő vagy helyhez kötött életmódot folytatnak, zömében édesvíziek. A vízfelszín közelében a vörös fényt hasznosítják. Amellett, hogy a halak táplálékai, jelentős felhasználásuk emberi és állati táplálkozásban, gyógyszeriparban (pl. a kortizon alapanyaga.)

2.2.2.5.

Barnamoszatok törzse

Leginkább teleptestűek, 3-400 méteres hosszúságukkal, óriási tömegükkel a Föld legnagyobb növényei. A klorofill színét elnyomja a barna színanyag (fukoxantin). A kék fényt hasznosítják. Ivarosan vagy ivartalanul, vegetatívan is szaporodhatnak. Evolúció szempontjából oldalI ágat jelentenek. A felszín közeli, 20-25 méteres vizekben, főleg hideg tengerekben találhatók meg. A tengeri állatok fontos táplálékai, búvóhelyei. Takarmányozásra, trágyázásra is használják.

2.2.2.6.

Vörösmoszatok törzse

Fejlett, telepes szerveződésűek. A klorofill mellett dominál a vörös színanyag. A zöld fényt hasznosítják. Ivarosan vagy ivartalanul, vegetatívan is szaporodhatnak.


Evolúció szempontjából oldalágat jelentenek. Főleg melegebb tengerekben, a tisztább vizekben 200 méterig is lehatolnak. Az aljzathoz rögzülve élnek. Tengerparti népek eledele, jódtartalmúak, gyógyszerek alapanyagai, belőlük nyerik a mikróbák tenyésztésére használt táptalajok szilárdító anyagát, az agar-agart.

2.2.2.7.

Gombák törzse

Rendszertani helyük vitatható, hiszen színtestek hiányában csak szerves anyagokkal táplálkozhatnak - heterotrófok, ugyanakkor sejtfaluk van, telepes szerveződésűek, helyváltoztatásra képtelenek. Vagyis az állati és növényi jellegek keverednek bennük. Sejtjeik információtartalma alapján mind a növényektől, mind az állatoktól eltérnek. Valószínű, olyan moszatoktól származtathatók, amelyek elvesztették fotoszintetizáló képességüket, bár ez még tudományosan nem bizonyított. Így testfelépítésük és szaporodásuk alapján a növényvilágba soroljuk, de tudnunk kell, táplálkozásuk a növényektől eltérő. Testfelépítésüket tekintve a moszatok és a mohák közé helyezhetők, de belőlük nem indult ki más élőlények kialakulása. A Gombák Országa önálló, független rendszertani csoport Testük általában sejtfonalas. (hifa = gombafonal, micélium = gombafonalszövedék). Sejtfaluk kitint tartalmaz. Alapvetően spórákkal szaporodnak. A víztől való elszakadást jellemzi (pl. a spórák kiszáradásnak ellenállók). Életmód: A gombák jelentős része elpusztult élőlényekkel táplálkozik, ezek a szaprofita gombák. Az anyagkörforgásban nagyon fontosak. Élő szervezetekben vagy felszínén élősködnek a parazita gombák. Ilyenek a moszatgombák, emberen a láb- és hüvelygomba. A szimbionta gombák más fajokkal kölcsönösen előnyös kapcsolatot alakítanak ki pl. a fenyőfélék gyökerével -~ mikorrhiza. (A zuzmókban a gomba és a moszat igen szoros együttélése figyelhető meg.)

Rendszertanuk

Moszatgombák osztálya Egysejtűek, sokmagvúak. PI. halpenész, burgonyavész, fejespenész, peronoszpóra. Tömlősgombák osztálya Soksejtűek, a spórák tömlőszerű képletben fejlődnek. Fontosak a penicillint termelő ecsetpenész, a lisztharmat, monília, az erjedést okozó élesztőgombák (egysejtűek). Bazídiumos gombák osztálya Teleptestük tönkre, kalapra tagolódik, a spórák bazídiumokban fejlődnek. Idetartoznak hétköznapi ehető (csiperke, laskagomba, őzlábgomba stb.) és ismert mérges gombáink (gyilkos galóca, légyölő galóca stb.).


A GOMBAFOGYASZTÁS

SZABÁLYAI

Több gombáskönyv is megfogalmaz különféle szabályokat a gombamérgezés elkerülése érdekében. A legfontosabbaknak az alábbiakat tartjuk: - Csak ismert gombát szabad gyűjteni, minden ismeretlen fajt mérgezőnek kell tekinteni - Minden esetben szakellenőrnek kell az étkezési célra gyűjtött gombák egészét megmutatni - A halálosan mérgező fajok ismeretét el kell sajátítani - Legkisebb gyanú esetén el kell dobni az adott gombát vagy ételt Teendők gombamérgezés gyanúja esetén Gombamérgezés gyanúja esetén kevés, ám annál fontosabb teendőnk a beteg minél előbbi kórházba juttatása és a mérgezés(-gyanú) körülményeinek minél részletesebb közlése a szakemberrel (hány embert érinthet, ételminta, gombaminta megőrzése, stb.). Fontos tennivaló: A beteg hánytatása. Néhány esetben nem vezet eredményre, de nem is árthat. Nagy folyadékveszteség esetében a folyadékhiányt pótolni kell. A mentők azonnali értesítése, illetve a gombamérgezés gyanújának közlése. A gyilkos galóca felismerése A gyilkos galóca felismerése nem nehéz, csak meg kell ismerni azokat a jellemzőket, amelyek a világ egyetlen más gombáján sem találhatók. Négy olyan jellemzője van, amely csakis ezen a fajon fordul elő együttesen. 1)A 6-12 cm széles kalapja olívzöld vagy sárgászöld. 2)A kalap alsó részén lévő spóratartó lemezek mindig fehérek. 3)A kalapot tartó tönkön lefelé lógó fehér gallér van. 4)A tönk tövén felfelé álló fehér hüvely (bocskor) található. Ez a négy jellemző együttesen a világ összes gombafaja közül kizárólag csak a gyilkos galócán fordul elő. A mérgezések elkerülése végett fontos tudni, hogy: -Nem igaz, hogy leforrázással vagy főzéssel a gyilkos galóca méreganyagai kioldódnak. -Nem igaz, hogy a gyilkos galóca főzés közben az ezüst evőeszközt megfeketíti. -Nem igaz, hogy a gyilkos galóca kettétörve elszíneződik. -Nem igaz még sok egyéb hiedelem sem. -Igaz viszont az, hogy a gyilkos galóca mérgezés elkerülésének egyetlen módja van, a gyilkos galóca biztos felismerése A gombamérgezések általában a májat károsítják. A halálos májkárosodás elkerülése érdekében a mérgezett személy hánytatása és gyomrának kimosása után megadózisos (grammos nagyságrendű) C-vitamin bevitel indokolt.


2.2.2.8.

Szivacsok törzse

Testfelépítésük: Többsejtűek, testükben többféle alakú és működésű sejt van. Az egyedbe szerveződött sejtek még önálló életre is képesek ~ álszövetesek. Külső sejtréteg -~ szilárd váz, tűk, belső sejtréteg --~ galléros ostoros sejtek. Táplálékukat az űrbélből veszik fel, a táplálék feldolgozásában, szállításában fontosak a vándorsejtek. Aszimmetrikusak. Evolúció szempontjából zsákutcát jelentenek. Életműködéseik, életmódjuk: Helytülő életmódot folytatnak, a vízben előforduló, bomló, korhadó anyagokkal táplálkozva jelentős szerepet töltenek be a vizek tisztításában. Sejten belül emésztenek A táplálék szállításában és megemésztésében a vándorsejtek fontosak. Ivartalanul bimbódzással, ivarosan ivarsejtekkel szaporodnak. Hímnős állatok Előfordulásuk, fajaik: Tengerben élnek a szaruszivacsok, (mosdószivacs, táblaszivacs). Édesvízi a balatoni szivacs. 2.2.2.9.

Csalánozók törzse

Testfelépítésük: Valódi szövetesek Az ekto- és entoderma között egy kocsonyás lemez (a mezoderma előfutára) található. A szájnyílás körül található tapogatók méreganyagot tartalmaznak. Testüreg nélküliek Sugaras szimmetriájúak. Életműködéseik, életmódjuk: A táplálék megemésztése már az űrbélben megkezdődik, de a teljes lebontás a sejtekben fejeződik be. Így átmenetet képeznek a sejten belüli és sejten kívüli emésztés között. Ivaros nemzedékük a medúzaforma, ivartalan a polip vagy hidra alak A szakaszok váltakozása a nemzedékváltakozás. Ivartalanul bimbózással szaporodnak. Diffúz idegrendszerében az ingerület erőssége az ingerlés helyétől távolodva csökken, a vízbedobott kő által vetett hullámokhoz hasonlóan az egész testen fut végig az ingerválasz. Előfordulásuk, fajaik: Legtöbbjük tengeri: füles medúza, portugál gálya, virágállatok a bíborrózsa, viaszrózsa, tengeri szegfű, meszes telepeket képeznek a korallok (szintén virágállat): agykorall, nemes korall (ékszerek), Vénusz-legyező, tollkorall. Édesvízi és Magyarországon is él: közönséges hidra, zöld hidra, nyeles hidra. XI. évfolyam, 10. szám 2001. október Lélegzet Környezetvédelmi havilap – Kiadja a Levegő Munkacsoport A "JELZŐLÉNYEK" Bioindikáció Mindannyian adunk jeleket a többiek számára. Leggyakrabban szavakkal jelzünk, de ha nem szóval mondjuk el, tetszik-e, megfelel-e valami nekünk, testtartásunk, vonásaink tükrözik érzelmeinket. Testünk persze nemcsak érzéseinket (lelkiállapotunkat), hanem fizikai állapotunkat is jelzi: ha valamilyen környezeti hatás, stressz (legyen az kórokozó vagy levegőszennyezés) ér bennünket, és immunrendszerünk nem bír vele, megbetegszünk. Természetesen a veszélyeztető forrástól, ha tehetjük, elmenekülhetünk (ld. a zajos, büdös, szennyezett levegőjű városból vidékre költözőket), ha nem (elnézést a szójátékért!), átköltözünk".


Nemcsak mi emberek, hanem a többi — feltételezhetően 15 millió fajba tartozó — élőlény is jelzi, jó-e az adott élőhely, táplálék- és búvóhelyviszonya, a levegő, a víz, a talaj minősége. Próbáljuk meg észrevenni e jeleket, hiszen így könnyebben, olcsóbban juthatunk környezetre vonatkozó információ birtokába! (Ettől még nem kell sutba dobni az eddig kizárólagosan használt és drága műszereket!) A megfelelő következtetések levonásához természetesen bizonyos szintű rendszertani és ökológiai ismeretekre is szükség van, mert egyrészt fel kell tudni ismerni magukat az élőlényeket, másrészt azt, amit jelenlétükkel, hiányukkal vagy éppen állapotukkal jeleznek. Lássunk példát is a víz- és a levegőminőséget jelző élőlényekre! A vízi élőlények környezetjelző képességét a példa közismertségéből adódóan legkönnyebb a sebes pisztránggal szemléltetni, hiszen tudjuk, oxigénben gazdag vizek lakója. A víz elsősorban attól gazdag e légzéshez nélkülözhetetlen gázban, ha hűvös és lehetőség van légköri oxigén bekeveredésére, melyre a köves, nagy esésű hegyvidéki vizekben van igazán mód. Egy ilyen vízre ránézve méltán várhatjuk e hal jelenlétét, bár a búvóhely, a táplálék és a vízminőség egyéb összetevői is szerepet játszanak előfordulásában. (A telepítésről vagy a kiirtásról nem is szólva!) A pisztráng szó hallatán pedig mindenkinek a fenti tipikus élőhely jut eszébe, azaz az élőhely és az élőlény oda-vissza" jelzik, illetve feltételezik egymást. Tekintettel arra, hogy a többi halhoz hasonlóan a pisztrángok, ha tudnak, elmenekülnek a vízszennyezések elől, egy adott víz minőségének megállapítására nem annyira megfelelő jelző élőlények (indikátorok). Viszont a meder homokjában, iszapjában, kavicsain vagy a vízi növények szárai közt élő haltáplálékok — a különböző rovarlárvák, a férgek és puhatestűek — a növényekhez hasonlóan, nem képesek a szennyezések elől elmenekülni, így kénytelenek tetszik — nem tetszik alapon" elviselni azokat. Ezért pl. az oldott oxigéntartalomra érzékenyebb, igényesebb (szűktűrésű) fajok, mint például az álkérészek és egyes kérészek lárvái eltűnhetnek az adott patakszakaszról, az igénytelenebbek (az ebből a szempontból tágtűrésűek, pl. szúnyog- és légylárvák) pedig megmaradnak, illetve betelepülnek. Azért, hogy az élőlényeken alapuló vízminősítés a kémiaihoz hasonlóan számszerűsíthető legyen — vagyis az állatok befogása után megmondhassuk, milyen osztályzatot kap a víz" —, a kutatók több értékelési módszert is kidolgoztak. E módszerek hazánkban is terjednek, sajnos — úgy tűnik — hivatalos berkekben kevésbé, mint egyes iskolákban vagy társadalmi szervezeteknél. Hasonló a helyzet a zuzmókkal és a levegőminőség vizsgálatával is. A zuzmók tulajdonképpen két különböző, egymásra utalt élőlénycsoport, a moszatok és gombák együttélései (szimbiózisa). A tüzelés, a fűtés és a közlekedés révén a légkörbe került egészségkárosító gázok közül elsősorban a kén-dioxidra érzékenyek, ezért főként annak jelenlétére lehet következtetni az egyes zuzmófajok előfordulásából és a zuzmótelepek méretéből. Háromféle telepük van, melyek alapján már majdnem levegőminősíthetünk" is! De csak majdnem, hiszen a kéregzuzmók nem mindig a legigénytelenebbek, a leveles- és a bokros zuzmók sem mindig a jól szellőzött hegyvidéki erdők és sziklák lakói. Úgy tűnik, településeinken legfeljebb másfél tucat — jórészt kéregtelepű — zuzmófaj él, de általában jó, ha ötöt találunk környezetünkben. Városi sétáink alkalmával vessünk csak egy pillantást a fák kérgére! Közelhajolva leggyakrabban 2 faj gombostűfejnyi, szürke és fekete pontocskái tűnnek fel, bár egyes helyeken


ötforintos méretű, szürke vagy élénksárga leveleszuzmókkal is találkozunk. A fákról szakállként lógó bokroszuzmók után lassan már a Kárpátokba kell utazni! A zuzmók és a pataki élőlények főbb csoportjainak felismeréséhez már rendelkezésre áll egy-két jól használható határozó és kézikönyv. A módszerek oktatására egyre több iskolában kerül sor. Tavaly, 2000-ben több váci általános és középiskola vett részt egy olyan a patak- és a zuzmóvizsgálati programban, melyben a fent említett módszereket gyakoroltattuk. A résztvevő lányok és fiúk örömmel keresgélték a vízben és a fák kérgén élő élőlényeket, melyek adatait adatlapon gyűjtötték össze. Végül a zuzmófajok előfordulásából és a patak mentén tapasztaltakból látványos légszennyezettségi és öröm-bánat"-térképet rajzoltak. A térképen szembetünőek voltak a zuzmó nélküli területek, az ún. zuzmósivatagok, melyek nem véletlenül a forgalmas közutak és a belváros környékére koncentrálódtak. Azaz oda, ahol a legtöbben közülünk, emberek közül is megfordulnak. A zuzmók már tudnak valamit ... Dukay Igor - Göncöl Alapítvány 2.3.

Többsejtűség

2.3.1. A gombák, növények, állatok elkülönülése 2.3.2. Sejtfonalak

Telepes testszerveződés (növények, gombák): az egysejtűek és a hajtásos növények között álló szerveződési szint. A sejtek között nincs, vagy csak egyszerű szöveti differenciálódás indul meg (pl. mohák), s így valódi szövetrendszereik szerveik - még nincsenek. Háromféle típusba sorolhatók aszerint, hogy sejtjei hogyan osztódnak: - egydimenziós = fonalas moszatok - kétdimenziós = lemezes gombák - háromdimenziós = teleptestes zuzmók, mohák

Sejtfonal: többsejtű, primitív telepes szerveződési forma; egyirányú osztódás után a sejtek együtt maradnak. Kezdetben hasonló alakú és azonos működésű sejtek, később differenciálódnak (alapi, csúcsi, stb.). Pl. fonalas békanyál. 2.3.3. Teleptest és álszövet

Telepes növények: szövetes szerveződés nélküli többsejtű eukarióta növények gyűjtőneve. Lehetnek egy, két vagy háromdimenziós testszerveződésűek (ld. telepes szerveződés). A sejtek között már létrejöhet alaki differenciálódás, de működésükben lényegesen nem különböznek egymástól. (Moszatok, mohák.)

a4. Lombosmoha vizsgálata (A közzétett középszintű próbaérettségi kísérleti feladat sorból OM)


Anyagok, eszközök: lombosmoha, kézi nagyító, csipesz. Végezze el az alábbi vizsgálatot, és válaszoljon a kérdésekre! Vizsgálat: Vizsgálja meg a kapott mohanövénykét! Kérdések: 1. Rajzolja le a növénykét, és nevezze meg a részeit! (ezt emlékezetből is kell tudni!) 2. Nevezze meg röviden a részek funkcióját! 3. Milyen szerveződésű a mohanövényke? 4. Miben különböznek a mohanövényke levelei a hajtásos növények leveleitől? 5. Miért nem nőnek a mohák az égig? 2.4.

Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak

2.4.1. A növényvilág főbb csoportjai a szervi differenciálódás szempontjából

Szerveződési típusok

Képviselőik (törzs, osztály... csoport)

Sejtszerkezet nélküli

vírusok (növényi, állati, bakteriofág)

Egysejtűek

baktériumok kék; ostoros-, zöldmoszatok

Többsejtűek - sejttársulás

egyes zöldmoszatok

Telepes - fonalas

kékmoszatok zöldmoszatok

- teleptest

- zöld-, vörös-, barnamoszatok gombák zuzmók - mohák (álszövet)

Hajtásos növények

harasztok→ zárvatermők

- virágtalan növ. (spórás)

harasztok

- virágos növ. (magvas növ.)

nyitvatermők zárvatermők


A nemzedékváltakozás A nemzedékváltakozás elsősorban a növényekre jellemző sajátos szaporodási jellegzetesség. Lényege, hogy az ivarosan szaporodó nemzedék ivartalanul fog szaporodni, az ivartalan szaporodással létrejött nemzedék viszont ivarosan. Klasszikus formájában a zöldmoszatoknál jelent meg, és valamennyi növénycsoportra, így a nyitvaés a zárvatermőkre is jellemző. A zöldmoszatoknál a két nemzedék megjelenését tekintve nem különbözik egymástól. Az evolúció során a moháknál az ivaros nemzedék, a harasztoknál az ivartalan nemzedék lett fejlettebb. Mindkét fejlődési irányban azonban a két eltérően szaporodó nemzedék váltja egymást


- álszövetesek

szivacsok

-szövetesek - testüregnélküliek

csalánozók

- testüregesek - ősszájúak

lapos-, hengeres-, gyűrűsférgek puhatestűek ízeltlábúak

- újszájúak

tüskésbőrűek előgerinchúrosok fejgerinchúrosok gerincesek

2.4.3. A növények szövetei, szervei 2.4.3.1. Növényi szövetek

Az azonos eredetű és azonos működések ellátására differenciálódott sejtek együttesét szöveteknek nevezzük. A növények és az állatok közötti alapvető különbség, hogy a növények egész életük során növekszenek, sejtfaluk, színtestjeik, zárványok, sejtnedvvel telt vakuólumaik vannak. Sejt közötti állomány soha nincs! Osztódószövet A hajtáscsúcs és a gyökér hosszirányú növekedését segíti a csúcsi osztódószövet. A szélességbeli növekedésben a kambium fontos.

Hormonális szabályozása: A hosszirányú növekedést az auxin, a szártagok megnyúlását a gibberellin szabályozza, serkenti. Bőrszövet Sejtjeire jellemző a szoros illeszkedés, színtesteket nem tartalmaznak. A gyökér bőrszövete a rhizodermisz, a felvételre gyökérszőröket hoz létre. A föld feletti részek bőrszövete az epidermisz. Gyakran vastagodott, felszínét kutikula erősíti. A párologtatás csökkentésére a növényi szőrök, a mélybe süllyesztett gázcserenyílások szolgálnak ( a gyökéren nincsenek). 2.4.2. Az állatvilág főbb csoportjai a szervi differenciálódás szempontjából

Testszerveződési típus

Képviselőik (törzsek)

Egysejtűek

egyfélemagvúak kétfélemagvúak

Többsejtűek - sejthalmazosok

szedercsíraszerűek

Szállítószövet A vizet és a benne oldott ásványi sókat felfelé a farész, a kész szerves anyagot lefelé, mindenfelé a háncsrész szállítja. A nyitvatermők szállítóedényei: fasejt és rostasejt, a zárvatermőkéi: facső, rostacső. Általában kifelé a farész, befelé a háncsrész található. A közöttük lévő kambium az egyszikűekben visszafejlődik, a kétszikűekben életük végéig megmarad.


a5. A víz útja a zárvatermő növényben (A közzétett középszintű próbaérettségi kísérleti feladat sorból OM) Anyagok, eszközök: két szál zárvatermő növény, 200 cm3-es főzőpohár, színes tinta, víz, kés. Végezze el az alábbi vizsgálatot, és válaszoljon a kérdésekre! Vizsgálat: Tanára tegnap egy fehér virágú növényt pár csepp tintával megszínezett vízbe állított! Vizsgálja meg a szár keresztmetszetét különböző magasságokban! Vizsgálja meg virágát is! Kérdések: 1. A szárnak melyik részét (milyen szövetrendszer melyik szövetét) festette meg a tinta? Miért azt? 2. A virágban hol jelentkezett a festék? Alapszövetek A növényi test legnagyobb részét tölti ki, osztályozásukat funkciói szerint végezzük: Az asszimiláló/táplálékkészítő alapszövet sok színtestet tartalmaz, fotoszintetizálás helye. A raktározó alapszövetben tartalék tápanyagok halmozódnak fel. Főleg a fénytől elzárt részeken találhatóak (benne gyakoriak a leukoplasztiszok – a színtestek színtelen változata). A szilárdító alapszövet sejtjeinek fala megvastagszik, gyakran elhalnak. A kiválasztó alapszövet gyakran a már felesleges, esetleg mérgező anyagokat választja ki - az állatoktól eltérő módon - a sejtekben kristályok, zárványok formájában. 2.4.3.2.

Gyökér, szár, levél

Gyökér: a növénynek általában talajban levő, rögzítő, felszívó, továbbító, gyakran egyéb funkciókra módosuló (zöld leveles hajtást soha nem tartalmazó) vegetatív szerve.

Hajtás: leveles szár.

Vegetatív szervek (létfenntartó): gyökér + szár + levél.

Reproduktív szervek (szaporító): virág + termés. Ide sorolható a harasztok (zsurlók) spóratartó hajtása is.

Szár: a hajtás tengelye, tartja a leveleket, virágokat, tápanyagot szállít, megszabja a növény alakját és változatos formákban módosulhat.


Egyszikűek és kétszikűek összehasonlítása Összehasonlítási Kétszikűek Egyszikűek szempontok sziklevelek száma kettő egy gyökérrendszer főgyökeres mellékgyökeres szár - fás, lágy - többnyire lágy - dúsan elágazó - kevésbé elágazó - szórtan elhelyezkedő - sugarasan elhelyezkedő edénynyalábok edénynyalábok levél főerezetes mellékerezetes - egynemű (leples) virág - kettős virágtakaró - 3 vagy többszöröse (csésze, párta) jellemző a virágrészekre - 5, 4 vagy többszöröse jellemző a virágrészekre fejlettség ősibb fejlettebb alosztályai - boglárkák - vízililiomok - rózsák - liliomok - mályvák - torzsavirágzatúak - szegfüvek - eukommiák 2.4.3.3.

Virág, termés

Nyitvatermők és zárvatermők testfelépítésének összehasonlítása Összehasonlítási szempontok szíklevelek száma gyökérzet

szár levél virág

termés

Nyitvatermők

Zárvatermők

sok - főgyökeres típus - gyökérszőr helyett gombafonalak fás szár

egy vagy kettő - főgyökeres vagy - mellékgyökeres

- tűlevél (többnyire) - örökzöld (többnyire) - csak ivarlevelek - a termőlevelek nyitottak - egyivarú virágok - széllel porzódók - termést nem alkot (csak mag van) - egy magkezdemény (egy termőlevélen)

-

fás szár vagy lágy szár lombhullató vagy örökzöld ivar- és takarólevelek a termőlevelek zártak egy vagy kétivarú virágok szél és rovarporozta termést alkot

- egy vagy több magkezdemény (egy termőben)


zárvatermő virága


Szaporítás: a szaporodás menetébe történő emberi beavatkozás. Magról szaporodó növényeknél pl. a nemzedékek létrejöttének gyorsítása, vagy vegatatív szervek regenerálási képessége révén utódok számának megnövelése.

Dugványozás: bizonyos növényi vegetatív szervek (gyökér, szár, levél) nedves körülmények közé helyezése. Idővel a hiányzó szervek regenerálódása követi. tso5. Növényi szervátültetés: életképes növényrész darabot egy gyökérrel rendelkező növényi alannyal összenövesztenek. Ilyen tevékenység a szemzés és az oltás. iso6. Oltás: olyan szervátültetéses vegetatív szaporítási mód, amikor 2-3 rügyes oltóágat - egész hajtásrészt - tavaszi rügyfakadás előtt oltóalanyra ültetnek.

Szemzés: olyan oltási mód, amikor 1 rügyet ültetnek be az alany kérge alá.

A növények vegetatív szervei összehasonlítási Gyökér szempontok eredete csira gyököcskéje

Szár

Levél

csíra rügyecskéje

csíra rügyecskéje

- rögzít - felszív - továbbít - néha raktároz

- szállít - leveleket virágokat termést tart

- fotoszintetizál - párologtat - gázcserét végez

típusai

- főgyökeres - mellékgyökeres

- fás - fa - cserje - pálmatörzs - lágy - dudvás - szalmaszár - tőkocsány

- erezet - főeres - mellékeres - levéllemez szerint - egyszerű - összetett -tenyeresen -szárnyasan

módosulatok

karógyökér (rakt.) - léggyökér (vízmegkötés) - kapaszkodó (rögzít) - szívógyökér* (elszív) -gyökérgürnő* (bakt.)

pozsgásszár (vízrakt.) - kacs (kapaszkodás) -inda (szaporodás) - hajtásgumó (rakt.) - hagyma (rakt.) -gyökértöns* (rakt.) -ágtövis* (véd)

rovarfogó (rovarfogás) -pálhatüske* (véd) - levélkacs* (kapaszkodik)

működése

1 és kétszíkűek összehasonlítása

Nyitvatermő virágzata


a Teszt 1. A vírusokra jellemző 1. kívülről fehérjeburok határolja őket 2. prokarióták 3. örökítőanyaggal rendelkeznek 4. sejtes szerveződésűek 2. Milyen életmód jellemző a baktériumokra? 1. autotróf anyagfelépítés 2. élősködés 3. heterotróf anyagfelépítés 4. kemoszintézis 3. Fogalmazza meg röviden, mit értünk prokarióta szerveződés alatt! 4. Válassza ki az alábbi élőlények közül a prokariótákat és adja meg betűjelüket! (Figyelem: minden hibás betű megadása 1-1 pont levonását eredményezi!) a) a tüdőbaj kórokozója b) a veszettség kórokozója c) a gyökérlábúak d) a zöld szemes ostoros e) a kékalgák f) a talajban élő, ammóniából nitritet készítő egysejtűek g) a sörélesztő h) a dohánymozaik-betegség okozója

Igaz hamis állítások – jelöld meg az igaz és a hamis állításokat 5. Melyik lehet az alábbiak közül prokarióta sejt alkotója? 1. sejtfal 2. csilló 3. tok 4. sejthártya 6. Milyen lehet a prokarióta sejtek anyagcseréje? 1. autotróf 2. heterotróf 3. fotoszintetizáló 4. kemoszintetizáló 7. A gombák: 1. Sejtjeiben csak barna színanyagok vannak. 2. Zöld színanyagot nem tartalmaznak. 3. Általában vízben élnek.


4. Heterotrófok. 8. Melyek a gombák osztályai? 1. tömlősgombák 2. moszatgombák 3. bazidiumosgombák 4. kalaposgombák 9. Zöldmoszatokra jellemző: A) Színanyagaik megegyeznek a legfejlettebb virágos növényekével. B) A fejlettebbek aktív helyváltoztatásra képtelenek. C) Többségük sejtfonalas szerveződésű. D) A kékmoszatokból alakultak ki. E) Idetartozik a csillárkamoszat. 10. Barnamoszatokra jellemző: A) Színtestjeikben barna színanyagok is vannak. B) Belőlük nyerik az agar-agar nevű anyagot. C) Egyes fajai takarmányozásra is felhasználhatók. D) Néhány faj eléri a 300-400 métert. E) A fajok zöme a vízfelszínközelében él. 11. vörösmoszatokra jellemző: A) Kizárólag tengeri növények. B) A melegebb tengerekben terjedtek el. C) Az aljzathoz rögzülve élnek. D) Színtestjeikben van zöld színanyag. E) Színtestjeikben van vörös színanyag. 12. A mohák: 1. Ősei valószínűleg a szárazföldi életmódra áttért zöldmoszatok. 2. Akárcsak a vörös- és zöldmoszatok, az evolúciós törzsfa oldalágai. 3. Valódi szárazföldi növények. 4. Gyökere elsősorban rögzítésre szolgál. 13. Melyek a virág takarólevelei? 1. csészelevél 2. lepellevél 3. sziromlevél 4. lomblevél 14. Módosult szárnak tekintjük


1. 2. 3. 4.

hagyma inda pozsgás szár hajtásgumó

15. Az egyszíkűekre jellemző tulajdonság 1. kettős virágtakaró 2. párhuzamos levélerezet 3. kétlakiság 4. mellékgyökérzet Négyféle asszociáció- írd a jellemző csoportot jelölő betűt a fogalom mellé A. a mogyoróra jellemző B. az erdei fenyőre jellemző C. mindkettőre jellemző D. egyikre sem jellemző 16. tobozvirágzat 17. nyitvatermó 18. erdőalkotó fa 19. cserje 20. zárvatermő 21. tűlevél 22. virágos növény 23. örökzöld 24. fásszárú 25. hajtásgumója van Igaz hamis állítások – jelöld meg az igaz és a hamis állításokat 26. Melyik jellemzője a szivacsoknak? 1. testét pórusok járják át 2. álszövetet alkotnak sejtjei 3. mész- , kova- vagy szarutűk merevíthetik 4. a pórusokon kifelé áramlik a víz 27. Hol található a vándorsejt? 1. a laposférgekben 2. az ízeltlábúakban 3. a hengeresférgekben 4. a szivacsokban 28. A csalánozókra jellemző, hogy: 1. rakétaelv alapján mozog a lebegő polip alak 2. ősi egysejtű eukariótákból származnak


3. talpán mozdul el a medúza forma 4. a test egyetlen nyílása a szájnyílás Szöveges feladat: 29. Az evolúció során milyen más, ma is élő törzs(ek) alakult(ak) ki az alábbiak ősi képviselőiből? a) mohák b) zöldmoszatok c) tüskésbőrűek d) harasztok

2.4.4.

Az állatok szövetei, szaporodása, viselkedése

2.4.4.1.

Állati szövetek

Az állati szövetek gyakran tartalmaznak sejt közötti állományt. Színtesteket, zárványokat soha. Hámszövet Külső, belső felszíneket fed, sejtjeire jellemző a szoros illeszkedés. Ereket nem tartalmaz, táplálékát keskeny sejt közötti járatok folyadékából nyeri. Sejt közötti állomány nincs. A hámszövet mellet mindig kötőszövetet is találunk, táplálása az alatta levő kötőszövetből. Mindig találunk alaphártyát: hámszövetet és a kötőszövetet választja el. Hámszövet mindhárom csíralemezből fejlődhet Morfológiailag (a felépítés alapján) csoportosítva: - egyrétegű laphám – szívbelhártya, tüdő felszíne, dobhártya, fejlettebb gerincesek veséje, endothelium (keringési rendszert ez béleli), mezothelium (mellhártyát borítja - egyrétegű köbhám - szemlencse elülső felszíne, gerinctelenek kültakarója, gerincesek mirigyei gerincesek veséje - egyrétegű hengerhám - gerinctelenek kültakaró, gyomor és bélcső felülete - többrétegű elszarusodó laphám – gerincesek kültakarója - csillós hengerhám - orr, petevezeték Funkció szerint: - mirigyhám - váladékát külső vagy belső felszínekre üríti - külső elválasztás - verejtékmirigy - belső elválasztás - hasnyálmirigy, váladékát közvetlenül a vérbe juttatja



- érzékhám -ingerfelvétel az érzékszervekben: orrban a szaglóhám - felszívóhám - a belek bélbolyhainak hámja

Gliasejtek végzik a végletesen ingrület vezetésre specializálódott neuronok táplálását, védelmét.

Kötőszövet és támasztószövetek Kitöltik a szervek közötti teret, összekötnek. Bennük sok a vérér, nyirokér, ideg. Jellegzetes a sejt közötti állomány, így a szövet lehet rost nélküli, pl. a vér folyékony sejt közötti állományú kötőszövet, vagy rostos: Kötőszövet: - lazarostos, rendezetlen: mell- és hashártya - rugalmasrostos, elasztikus: izületi szalagok - tömöttrostos, rendezett: ínszövet, - zsírszövet, a nagy zsírcsepp miatt a sejtmag és a plazma a sejt szélére szorul

Izomszövet Általában jellemző, hogy az izomsejteket, rostokat lazarostos kötőszövet köti össze. A sejtek plazmájában (aktín és miozin összhúzékony fehérjefonalak) találhatóak.

felépítés fénytörés működés

előfordulás

simaizom orsó alakú sejtek a nagy sejtmag középen egynemű kis erőkifejtés tartósan nem fáradékony vegetatív gerinctelenek

vázizom alapegység az izom rost, nincs elágazás

szívizom elágazások vannak Eberth-féle vonalak

különnemű (harántcsíkolat) nagy erőkifejtés rövid idegig fáradékony szomatikus vázizmok (bórizomtömlá) gerincesek belső szervei, erek

különnemű nagy erő tartósan nemfáradékony vegetatív szív

Zsírszövet 1.sejtmag 2. zsírcsepp 3. vérér Támasztószövet: porcszövet: - üvegporc: az ízületek porca - rugalmasrostos porc: fülkagyló - kollagénrostos porc: porckorongok a gerinccsigolyák között Csontszövet: a csontsejtek egy központi ér körül körkörösen helyezkednek el. A szervetlen állomány adja a csont szilárdságát (Ca és Mg-sók), a szerves állomány, (osszein) a rugalmasságát. Kalcinálás során kiégetve a szervetlen összetevőket, a rideg, törékeny szervetlen összetevőket kapjuk. A dekalcinálást pl. HCI-val lehet végezni, ami kioldja a szervetlen összetevőket, a csont rugalmas, hajlékony lesz. (Csontritkulás - oszteoporózis) Idegszövet Alapegysége az idegsejt, vagy neuron. Rövid nyúlványa a dendrit. Hosszabb nyúlványa az axon, mely lehet csupasz, vagy velőshüvelyű, ekkor a neve idegrost. Az axonok száma szerint unipoláris, bipoláris stb. lehet az idegsejt.

a6. A harántcsíkolt izomszövet vizsgálata (A közzétett középszintű próbaérettségi kísérleti feladat sorból OM) Anyagok, eszközök: harántcsíkolt izomszövet preparátum, mikroszkóp Vizsgálat: Kész preparátumon vizsgáljon harántcsíkolt izomszövet hossz- és keresztmetszetet, és jellemezze az alábbi kérdések segítségével! Kérdések: 1. Milyen egységek építik fel a szövetet? Hol helyezkednek el a sejtmagok? 2. A mikrocsavar finom mozgatása mellett a hosszmetszeten harántcsíkolatot figyelhet meg. Mi okozza ezt? A keresztmetszeti képen miért nem látható? 3. Hol fordul elő ez a szövetféleség? a 7. Többrétegű elszarusodó laphám vizsgálata (A közzétett középszintű próbaérettségi kísérleti feladat sorból OM) Anyagok, eszközök: mikroszkóp, emberi bőr metszet Vizsgálat: Mikroszkópi metszeten vizsgáljon emberi bőrt és válaszoljon a kérdésekre!


Kérdések: 1. Milyen rétegek különíthetők el? 2. Milyen szövet építi fel a legfelső réteget? 3. Jellemezze ezt a szövetet! Hogyan helyezkednek el benne a sejtek? Hol keletkeznek, merre vándorolnak életük során? 4. Milyen anyag halmozódik fel bennük? 5. Mi ennek az anyagnak a szerepe? 6. Hol futnak azok az erek, amelyek ezt a réteget táplálják? 7. Hogyan kapcsolódik a látott szövet az alatta levő réteggel? 8. Mi a megfigyelt szövet funkciója a bőrben?

2.4.4.2.

szaporodás – egyedfejlődés

Ivartalan szaporodás: az élővilágban rendkívül változatos formájú szaporodási mód. Az utódok egyetlen „szülőszervezet"-bői közvetlenül osztódással, vagy annak vegetatív sejtjeiből, szerveiből jönnek létre. Ivaros szaporodás: haploid ivarsejtek összeolvadásával történő szaporodás. Ivarszervek: a moháktól, ill, a laposférgektől megjelenő szervek, amelyek ivarsejteket (esetleg ivari hormonokat) termelnek és azokat elvezetik. Hímivarsejt (spermium): a hímivarszervekben termelődő, (ostorral vagy csillókkal) aktívan mozgó, anyagcserét folytató (általában a nőivarsejtnél kisebb) szaporító sejt. Petesejt (ovium): a nőivarszervekben a fejlődés korai szakaszában megjelenő, majd érési folyamatokon átmenő, általában nagyobb ivarsejt. Sok tartalék tápanyagot tartalmaz és aktív mozgásra képtelen. Kromoszómaszerelvény: minden fajra jellemző morfológiájú kromoszómák egy sorozata (melyben különböző kromoszómák találhatók). Száma a sejtben lehet: egy (haploid sejt) kettő (diploid sejt) többszörös (poliploid). Rokonértelmű kifejezése még: fajra jellemző kromoszóma-alapszám. Genom: egy kromoszómaszerelvény, illetve egy haploid gaméta genetikai anyaga (diploid szervezeteknél). Vírusoknál, prokariótáknál a teljes genetikai anyag. ta92. Haploid sejtek (szervezetek): azok a sejtek vagy szervezetek, amelyek egy genomot (kromoszómaszerelvényt) tartalmaznak. (Ivarsejtek, spórák...) Jele: a (azt jelenti, hányféle kromoszóma van a sejtben). Diploid sejtek (szevezetek): azok a sejtek vagy szervezetek, amelyek kétszeres genomot (kettős kromoszómaszerelvényt) tartalmaznak. Testi sejtekre jellemző. Jele: 2n (azt jelenti, hogy minden típusú kromoszómaféleségből kettő van jelen). Zigóta: haploid gaméták összeolvadásával létrejött diploid sejt, belőle jön létre az egyedfejlődés során mitótikus osztódásokkal a kifejlett egyed.


Meiózis: számfelező, indirekt sejtosztódás. Az így létrejött állati ivarsejtek (4 db) kromoszómaszáma és DNS-tartalma is fele az anyasejtéhez képest. Homológ kromoszómapár: a diploid kromoszómaszerelvényben a külsőleg egyforma alakú és méretű 2 db - apai és anyai eredetű - kromoszóma. Váltivarú állatok: olyan állatfajok tartoznak ide, melyek egyedein belül külön találunk hím és női egyedeket. Ilyenek: ízeltlábúak, gerincesek többsége. Hímnős állatok: olyan állatfajok, melyek egyedeiben mindkét ivarmirigy, illetve ivarsejt egyaránt képződik. Ivarmirigy: a szaporító szervrendszer ivarsejt és (gerinceseknél) hormontermelő szerve. Hímivarsejteket a here, a petesejteket a petefészek termeli. Ivarszervek: a laposférgektől és a moháktól megjelenő szervek, melyek ivarsejteket és ivari hormonokat termelnek, raktározhatnak, valamint váladékkivezetésre, esetleg párzásra és utódgondozásra szolgálnak. Hímivarsejtek (állatok): nagy tömegben képződő, kicsi ostorral aktív mozgásra képes, szikanyag nélküli ivarsejttípus. Petesejt (állatok): változó számban képződő (esetenként csak egy), nagy méretű, aktív mozgásra képtelen, szikanyaggal gazdagon ellátott ivarsejttípus. Szűznemzés (partenogenezis): a növény- és állatvilágban egyaránt előforduló szaporodási mód. Lényege, hogy az ivarsejtből - általában a petesejtből - megtermékenyítés nélkül jön létre az utódegyed. Levéltetveknél, méheknél, férgeknél, banánnál, narancsnál jellemző. Spermium (hímivarsejt = ondósejt): Magasabbrendű gerinceseknél három fő részből áll: fej (örökítő anyag), középdarab (mitokondriumok), farki rész (összhúzékony fehérjeszálak). Embrionális szakasz (állatok): az egyedfejlődés kezdeti szakasza; a megtermékenyítéstől a petéből való kibújásig, tojásból való kikelésig, vagy a megszületésig tart. Posztembrionális szakasz (állatok): az egyedfejlődésnek a petéből való kibújástól, a tojásból való kikeléstől, illetve a megszületéstől a halálig tartó szakasza.

2.4.4.3.

Az állatok viselkedése - etológia

Az etológia az állatok viselkedésével foglalkozó tudományág. Azt, ahogyan az élőlények élettevékenységeiket végzik, viselkedésnek nevezzük. Ez lehet öröklött és tanult magatartásforma. Az állatok ösztönös viselkedése olyan cselekvéssorozat, amelyben az öröklött és tanult elemek keverednek, dominálnak az öröklött elemek. (NIKOLAS TINBERGEN, KOIVRAD LoRENZ 1973-ban Nobel-díjat kaptak) Öröklött magatartásformák Az életben maradás reflexei, magatartásformái. Öröklődnek.


• •

•

•

Feltétlen reflex: ha a feltétel megvalósul, a válasz mindig bekövetkezik. Sémája: feltétlen inger ~ feltétlen válasz. Pl. ha a kutya meglátja a táplálékát, elindul a nyálelválasztása. Taxis: inger által irányított helyváltoztató mozgás. PL: + fototaxis: a bogarak éjszaka a fényforrás köré gyűlnek. A + azt jelenti, hogy ' az ingerforrás irányába történt, a foto előtag pedig, hogy fény hatására következett be a helyváltoztató mozgás. Öröklött mozgáskombináció: szigorú sorrendben bekövetkező, fajra jellemző öröklött mozgássorozat. PL: a mókus diórejtő tevékenysége, a pókok hálószövése. A mókus a diórejtő mozdulatsorozatot fémpadlón is ugyanúgy végezte. Aktiválás: a viselkedés első megjelenéséhez és rögzüléséhez rávezető f~ inger szükséges. PL: a kiscsirkék csipegető mozdulatait a lábujjak látványa váltja ki.

Az öröklött magatartásformákat befolyásolja: külső környezet - kulcsinger szupernormális az inger, ami a normálisnál jóval hatékonyabb választ vált ki (kakukktojás) belső állapot - motiváció Tanult magatartásformák Az állatok életük során szerzett, a környezethez való alkalmazkodás eredményeként kialakult egyedre jellemző viselkedésformák. Nem öröklődnek. Az evolúció során a tanulás egyre nagyobb szerepet játszik az alkalmazkodásban. • Bevésődés - inprinting: életszakaszhoz kötött viselkedésforma, egész életre szóló, tartós rögzüléssel. 1. Megszületés után: pl.: a kiskacsák kikelésük után közvetlenül az első mozgó tárgyat követik, tekintik szülőnek. 2. Önálló táplálkozás idején: pl.: a ragadozók zsákmányszerzési, a prédaállat védekező magatartása. A tanulási folyamatot a zsákmányállat viselkedése váltja ki. • Megszokás - habituáció: az élettanilag közömbös inger többszöri ismétlődés után elveszti hatását (ingerküszöb nő) Pl.: új szomszéd és a kutyák. • Érzékennyé válás - szenzitivitás: az állat számára kellemetlen élmények, ingerek iránti növekvő érzékenység (ingerküszöb csökken). PL: a kutyák oltásnál tapasztalt viselkedése. • Ingertársításos tanulás - feltételes reflexek: lényege, hogy a feltétlen ingert társítjuk egy közömbös ingerrel. Kellő számú ismétlés után a központi idegrendszerben kialakuló kapcsolat eredményeként, a feltétlen válasz kiváltásához elegendő a közömbös inger.


Sémája: közömbös inger feltétlen inger ~ feltétlen válasz PL: csengő -táplálék - nyálelválasztás beindulása Ha a kutyának a táplálékadással egyidejűleg egy csengőt is megszólaltatunk, kellő számú ismétlés után a csengő hangja elegendő lesz a nyálelválasztás beindulásához. (Pavlov (1849-1936) nyál-sipolyos kísérletei.) Fontos a megerősítés. Hiányában gátlás jön létre (feltétlen, feltételes gátlás). •

•

Operáns tanulás: az állat egy véletlen bekövetkező eseményt kutatva önmagátvezérli, idomítja. (EDWARD~I~iORNDIKE Pl.: egy véletlenül lenyomott gomb révén banánt kap a csimpánz. Itt is fontos a megerősítés. Belátásos tanulás: az állat saját, korábbi ismeretit felhasználva hajtja végre a cselekvéssorozatot Ezután addig keresgél a gombok között, míg megtalálja, melyik gomb lenyomásával juthat a táplálékhoz. Pl.: a csimpánz belátja, hogy nem éri el a ketrecétől távolabb lévő banánt, de ha összeilleszti a botokat, akkor igen. Előrelátó viselkedést produkál.

AZ ÁLLATOK LÉTFENNTARTÁSI VISELKEDÉSE Tájékozódási viselkedés • Ingerhez kötött: legegyszerűbbek a taxis típusúak. Pl.: rovarok mozgása a fényforrás irányába, papucsállatka - Hoz buborék. • Tárgyak megjegyzéséhez kötött: a méhfarkas megjegyzi fészke a körüli tereptárgyakat, ez segít a visszatalálásban. (Méhek-virágszín, cserebogárvilágos égbolt-sötét fa.) • Kibocsátott jelzések visszaverődésével: denevérek ultrahanggal történő tájékozódása. • A lazacok megjegyzik születési helyük kémiai jellemzőit, a madarak vonulás során a Nap és a csillagok állása alapján tájékozódnak Táplálkozási viselkedés Hosszú, egyénenként változó előkészítéssel indul. Kiváltó belső motiváció az éhségérzet. • Táplálékkeresés: egyszerűbb, ha a környezet egyben táplálékforrás is (bálnák, földigiliszta). Bonyolultabb, ha hosszabb kutatást igényel, melyben az állat hallására, szaglására, látására támaszkodva keresi meg a táplálékot (ragadozó madarak látása, fenyőormányos bogár szaglása). • Zsákmányszerző magatartás: a ragadozóknál támadó magatartással (lövőhal, harkálypinty, vidrák, keselyűk tojástörése), a zsákmányállatnál menekülő magatartással (sünök, teknősök, kémiai anyagokkal védekezők) párosul. A környezethez való hasonulás a mimikri (leveli béka, levélsáskák, botsáskák).


Az állatok szaporodási viselkedése Az ivarérettségtől bekövetkező magatartásforma. Jelentkezését külső (napszakok időtartam-változása, táplálékbőség, időjárás-változás) és belső tényezők (hormonális indíttatás) összhatása váltja ki. 1. Párválasztás: belső késztetés indítja el. A kiváltó ingerek: hang (tücsök, békák), szín (tüskés pikó, madarak díszes tollruhái), szag (rovarok), fénykibocsátás (szentjánosbogarak), rajzómozgások (szúnyog). Hímek közötti küzdelem (szarvasbikák, sziámi harcoshal) a szaporodási terület vagy a nőstény megszerzéséért evolúciós jelentőséggel bír -~ a legjobbak génjei adódnak tovább. A harc célja nem az ellenfél életének kioltása, hanem a fölény elismertetése. 2. Udvarlás és nász: fajra jellemző. Szerepe a távolság csökkentése, a közvetlen testi érintkezés lehetőségének megteremtése, az izgalmi állapot fokozása, öszszehangolása (nyolckarú polip, lepkék, tüskés pikó, búbos vöcsök, lugasépítő madár). 3. Párzás: a külső megtermékenyítés a nagy számú petével biztosítja a nagyfokú petepusztulás melletti fennmaradást. A belső megtermékenyítés jóval biztosabb, biztonságosabb, ~ kevesebb utód is elég. 4. Ivadékgondozás: önzetlen magatartásforma, melyben az egyed saját biológiai értékét csökkenti a fajtárssal szemben (bölcsőszájú halak, sziámi harcoshal, paradicsomhalak, dajkabéka, madarak). A TÁRSAS VISELKEDÉS ALAPJAI Szociális kapcsolatok (KARL FRISCH 1973 Nobel-díj) Alap az időtartam, a tartósság. 1. Időleges tömörülés: nyitott közösségek, a veszélyhelyzet szorosabbá fűzi a kapcsolatot (seregélyek). Vonuló állatok pl.: vándormadarak, heringek, halrajok, denevérek, rénszarvasok. 2. Család: szülőállatok és ivadékaik zárt közössége. Többnyire csak az ivadék felneveléséig tart. Vannak állatok, melyeknél egész életen át fennmarad a kapcsolat (hattyúk, nyári lúd, gibbon). 3. Kolónia: sok család összekapcsolt együttélése. Káltőkolóniák (ping' vinek, elefánt-, zebra-csordák). 4. Nagycsalád: az egymást követő nemzedékek együttélése (mezei pocok, vándorpatkány). 5. Államalkotó rovarok közösségei: az egyes feladatok végzésére tökéletes munkamegosztás alakult ki. Működését bonyolult biológiai mechanizmusok szabályozzák.


Fölé-, alárendeltségi viszonyokat fejez ki a rangsor. Szerepe a csoporton belüli konfliktusok megelőzése. A legyőzött egyed behódoló pózzal ismeri el vereségét. Az állatok térigényüket territoriális magatartásukkal fejezik ki. Lét és fajfenntartásához személyes térre van szüksége. Vannak testérintkezést elviselő (vaddisznó, denevérek), és távolságtartó fajok (pintyek). A személyes és csoportterületeket körülhatárolják, jelzésekkel (kémiai, vizuális, akusztikus) jelölik, adott esetben védelmezik. AZ ÁLLATOK KOMMUNIKÁCIÓJA A szociális kapcsolatok alapja, hogy a fajtársak felismerjék egymást. Ennek eszközei kommunikációs jelzések, jelrendszerek. Kémiai kommunikáció: feromonokkal valósul meg, térbeli eloszlása, koncentrációja veszélyt jelző vagy csalogató. A feromonoktól származik a jellegzetes testszag, fontos a táplálékkeresési tájékozódásban, területvédelmi jelzéseknél, párválasztásban, ivadékgondozásban. Vizuális kommunikáció: változatos mozgásokkal valósul meg (méhek tánca, fiókák tátogása). A szentjánosbogarak fényvillanásokkal kommunikálnak párzási időszakban. Jellegzetesek a „póz-nyelv" mozdulatai. Akusztikus kommunikáció: a szaporodással, felismeréssel kapcsolatos. Részben öröklött (csoportfelismerés), részben az egyedi élet során tanult (egyedfelismerés) elemet tartalmaz. A nyúlmama orruknál fogva vezeti a kölykeit - emlőjéhez Szonda, 2003. 07. 27., szerk.: Egyed László 2003. augusztus 7., csütörtök 4:56 Kossuth rádió Az emlősök alapvető jellegzetessége, hogy a megszületett kicsinyeket az anya saját tejével táplálja. De vajon mi hozza létre a kapcsolatot a mama és a kölyök között, mi váltja ki a szopás reflexét, és honnan tudja a kölyök, hol keresse anyja emlőjét. Nyulakon végzett kísérletek egészen különleges hátterét tárták fel ennek a folyamatnak. Altbacker Vilmos biológus: - Az ELTE Etológia Tanszéken vannak kísérletek, amik arról szólnak, hogy a kis nyuszi és az anyja között milyen a kapcsolat. Milyen mágikus kapcsolatok vannak, és erről született cikk a Nature-ben, amely azt a kulcsmozzanatot tudta megfogni, hogy a kis nyuszi hogyan lokalizálja anyjának a csecsbimbóját. Miért van erre szükség? A kis nyuszi vakon, csupaszon születik, és a mama csak naponta egyszer szoptatja. Fölé áll a nyulaknak, és azok gyorsan rácsatolnak, mivel három percig van ott mindösszesen a mama, és ez alatt a kicsik testsúlyuk egyharmadának megfelelő mennyiségű tejet fogyasztanak. Ez sokkal nagyobb teljesítmény, mint a legjobb sörivóé a müncheni sörfesztiválon, és erre az teszi a nyulakat alkalmassá, hogy gyorsan tudják lokalizálni az anya csecsbimbó-


ját. Esti Judit: - Nincs idejük keresgélni, elmélkedni. Altbacker Vilmos: - Sem keresgélni nincs idejük, sem egyéb érzékszervük nem nagyon van rá, mert az egész sötétben, a fészekben zajlik a föld alatt. És mondom, nagyon-nagyon gyorsan. Az viszi előre a tudományt, ha olyan kérdéssel foglalkoznak, amely az állatnak létkérdés, nem pedig a mi kérdéseinket próbáljuk ráerőltetni az állatokra. És az ő fejükkel, adott esetben az ő orrukkal gondolkodunk. A feromon egy olyan kémiai anyag, amit az anya csecsbimbója választ ki. Ennek az összetételét ismerték most meg. Hogyha ezt az anyagot egyedül alkalmazzuk, akkor a nyúl, mint egy gép, mint egy varrógép, elkezd az orrával kutatni egy teljesen csecsbimbómentes nyúlszőrőn is, és abba se hagyja mindaddig, amíg a helyszínen van a feromon. Egy reflexszerű reakciólánc váltódik ki belőle. Az is nagyon fontos, hogy ez a feromon gyorsan elbomlik. Ezért volt nagyon nehéz megtalálni, mert hogyha nem bomlana el, akkor az anya egész hasa egy merő inger lenne, és nem tudná lokalizálni. Tehát fontos, hogy bomlékony, és az is fontos, hogy a nyúl orra még milliószoros higításban is tud reagálni rá. Vagyis érzékenyebb, mint a legtöbb világpiacon kapható műszer. Ezért is tartott nagyon sokáig, mert a nyúl orrával kellett vetekedni. Azt kellett lepipálni a laboratóriumban, ahogyan ő tudott különbséget tenni illat és illat között. Esti Judit: - Most szagokról beszél, de nem tudom, hogy itt most szagokról van szó, vagy bizonyos, ahogy mondta, mágikus kapcsolatról, vagy hetedik érzékszervről?Altbacker Vilmos: - Az emberi vagy a nyuszi orr, az valójában egy kettős szerv. Van egy hagyományos szaglóhám, és van egy felső szaglómező. Ez a felső szaglómező az, ami a fajon belüli kapcsolatokat, a feromonok jelzéseit észleli. Tehát, hogyha például egy nyuszinak egy kísérletben az alsó szaglómezejét kiirtották, akkor nem volt éhes, nem érezte a tápláléknak a szagát, de nagyon jól élt a fajtársai között. Például megfelelő szexuális kapcsolatot létesített. Ha viszont a fölső szaglómezőt irtották ki, akkor elvesztette érdeklődését a másik nem iránt, miközben rendesen tudott táplálkozni. Tehát a két mező különböző funkciókat lát el. Ahhoz, hogy a fajtársnak a szagát észleljük, ahhoz mélyet kell szippantani, és ez a szippantás viszi föl a levegőt az abban levő feromonokkal, molekulákkal. Esti Judit: - Egy ideje nagyon divatos téma a feromon, de valahogy az terjedt el, hogy ennek a szexuális kapcsolatban, a párválasztásban van szerepe. De akkor ezek szerint - az életünknek nagyon, nagyon sok mozzanatát befolyásolja. Ebből a nyúl kísérletből ez derült ki. Altbacker Vilmos: - Van egy saját kísérletünk, amiben a szagoknak döntő szerepe van. Az anyanyúlnak a tápláléka úgy hat a fejlődő nyuszira, hogy olyan növényeket fog szeretni, amit az anya fogyasztott - azáltal, hogy a méhen keresztül eléri a fejlődő szaglóhámját az a molekula sereg, ami az anyja táplálékából származik. De a mama az anyatejjel, az abban oldott szagok révén megint csak átadja azt, hogy ő mivel táplálkozott, és minden szoptatás végén belebogyózik a saját fészkébe, miután a kicsik, mint az őrültek, elfogyasztják ezeket a bogyókat. Ezek-


ben ott van nemcsak az anya emésztőenzim készlete, illetve mikroorganizmus készlete, amivel majd lehet később növényeket fogyasztani, hanem ott vannak azok az illatok is, amivel a mama táplálkozott. Ez őt alkalmassá teszi arra, hogy egy erdőben gyorsabban találja meg a táplálékát, mert kiszöszöli a szagok alapján, ez volt az, amit az én mamám is evett. Úgy indult ez az egész, hogy begyűjtöttünk nyúlbogyókat, hogy megnézzük, milyen mikroszkópos maradványok vannak benne, és finom boróka illata volt. Aztán egy kísérletben fél évvel később kapta meg a nyuszi azokat a táplálékokat, amiket az anya fogyasztott. Erre majdnem széttépte a tálat, amiben fölkínáltuk neki a táplálékot, a nagy boldogságtól, hogy végre itt van. Újra kellett csinálni az egészet. Fél évet vesztettünk vele, mert nem gondoltuk, hogy ilyen hatalmas reakciót vált ki a nyúlból az, hogy végre itt vannak azok a szagok, amiket valaha megjegyzett, hogy egyszer hasznosítsa őket. Ez az élmény volt az, ami az egész kísérletsorozatunkat elindította tizenkét évvel ezelőtt. A nyuszi nemcsak az anya táplálékát tanulja meg ilyen módon, hanem azt is, miből kell fészket építeni. A fészek egész más növényeket tartalmaz, mint amit az anya megeszik, mert mire az anya a fészket készíti, már minden növényt megevett, ami ehető a környéken - mivel tél végén csinálja ezt. Mégis a nyuszi ezekez a szagokat is megjegyzi, és nem értettük, hogy miért. Egész addig, amíg föl nem nőtt, és el nem készítette az első fészkét. Vajon milyen füvekből? Hát azokból, amit az anyja gyűjtött annak idején a fészekkamrába. Vagyis a nyúl sok dolgot tud egyszerre megtanulni ilyen módon

3.

A villámfeladatok megoldásai:

a 1. A papucsállatka és amőba mozgásának megfigyelése 1. Hogy a sűrű oldat kissé meglassítsa a mozgást, így jobban meg lehet figyelni. 2. Csillókkal. 3. A légutakban, a petevezetékben. 4. Spirális pályán forogva halad előre. 5. Állábakkal. Ezek időszakos sejtplazmanyúlványok. 6. Így mozognak az érpályából kilépő fehérvérsejtek (makrofágok). a2. A zöldszemes-ostoros és sütőélesztő megfigyelése 1. A zöld szemesostoros az ostorosmoszatok közé tartozik, a sütőélesztő a gombák közé. 2. Ostorral. 3. Sejtfal – szilárdítja, alakját megszabja; zöld színtestek – fotoszintézis; sejtmag – örökítő anyag hordozója, a sejt biokémiájának irányítója; színfolt – fényérzékelés. 4. Fényben autotróf, fototróf, sötétben heterotróf, korhadékevő. 5. Lebontó tevékenysége során szén-dioxid keletkezik, ez teszi könnyűvé a tésztát. B vitamincsaládba tartozó vitaminokban gazdag, ezért élelmiszerként és a gyógyászatban is fontos.



a3. Ecsetpenész és fonalas zöldmoszat megfigyelése 1. Az ecsetpenész gomba, a zöldmoszat növény. 2. Mindkettő fonalakból áll, a fonalak a gomba esetében micéliumot alkotnak. A gomba hifáinak végén szaporítósejtek (spórák, konídiumok) láthatók. A zöldmoszatsejtek színtesteket tartalmaznak. 3. Az ecsetpenész heterotróf, szaprofita, a moszat autotróf, fototróf. 4. Anyagcseretermékeik antibiotikumok, amelyek a baktériumok számára mérgezőek, ezért bakteriális fertőzések kezelésére használhatók, sőt életmentők lehetnek. a4. Lombosmoha vizsgálata 1. Gyökerecske, száracska, levélke, spóratartó tok és nyele. (gyökér szerű, szár szerű, levél szerű képlet megnevezések még talán jobbak is!) 2. Gyökerecske: rögzít. Száracska: a növény tengelye. Levélke: fotoszintetizál és vizet vesz fel. 3. Spóratartó tok és nyele: ivartalanul szaporít. (gyökér szerű, szár szerű, levél szerű képlet megnevezések még talán jobbak is!) 4. Nincsenek valódi szövetei, csak szövetelemei. Telepes. 5. Legtöbbször csak egy sejtrétegből állnak, nincsenek bennük differenciálódott szövetek. 6. Mert nincs szilárdító- és szállítószövetük sem, amely a testüket megtarthatná. a5. A víz útja a zárvatermő növényben 1. A szállítószövet-rendszer farészét. Ez szállítja a vizes oldatokat a gyökerek felől felfelé. 2. Az erekben: szintén a szállítószövet farésze festődött meg. aTeszt Megoldások (gyakorló feladatok) igaz hamis állítások esetében csak az igazak betűjele szerepel: 0

1

2

3

4 5 6 7 A, E, 0 X 1,3 1,2,3,4 * 4 1,2,3,4 4 F 1 A,C,D,E B,C,D,E 1,2 1,2,3 4 2,4 B B 2 A B C B C D 1,2,3 4 3. Sejtjükben még nincs (maghártyával) körülhatárolt valódi sejtmag 29. a) semmi b) mohák, harasztok c) semmi d) nyitvatermők

8

9

1,2,3

a,b,c,e

C 2,4

D *

a6. A harántcsíkolt izomszövet vizsgálata 1. Izomrostok – sokmagvú sejtek. Az izomrostok felületén, az izomrosthártya alatt.

2. Az izomrostokat alkotó izomfonalak különböző fénytörésű részekből állnak. Az izomfonalakat alkotó kétféle fehérjefonal (aktin és miozin) szabályosan, kötegekben helyezkedik el, ez okozza a harántcsíkolatot. 3. A vázizmokat alkotja. a 7. Többrétegű elszarusodó laphám vizsgálata 1. Hám, irha, bőralja. 2. Többrétegű, elszarusodó laphám. 3. Hám: szorosan kapcsolódó sejtek, több rétegben, alsó réteg csírázó, a sejtek felfelé vándorolnak, szaruval telítődnek, felül leválnak. Nincs sejt közötti állomány, nincsenek erek, idegek. 4. Szaru vagy keratin (fehérje). 5. Kiszáradás elleni védelem, mechanikai védelem. 6. A hám alatt levő kötőszövetben (irhában). 7. Hullámosan kapcsolódnak. 8. Antibakteriális és mechanikai védelem, kiszáradás elleni védelem, pigmentek – UVvédelem.


4.

Feladatok

Kérünk, hogy írd a megoldásokat lapra, vagy elektronikus levélbe és címünkre küldd vissza! 4.1.

Olvasd el figyelmesen az alábbi cikket:

Veszettségriadó az EU-ban

Több külföldi turistával is érintkezhetett a Franciaországban elpusztult fertőzött kutya 2004. augusztus 30. (16. oldal) Sellei Andor

Veszettségben elpusztult kiskutyát találtak Franciaországban a múlt héten. Az Európai Bizottság egészségügyi szolgálata riadót rendelt el az EU mind a 25 tagállamában, mert kiderült, hogy az országba illegálisan vitt állat három hete betegedett meg, és ezalatt a Bordeaux környéki fesztiválokon számos turistával érintkezhetett. A magyar hatóságok egyelőre csak a hírekből értesültek az esetről. Az eddigi vizsgálatok szerint Marokkóból csempészték Franciaországba július közepén azt a négy hónapos kölyökkutyát, amelynek tetemét a múlt héten találták meg Bordeaux-ban. Miként a boncolás megállapította, az állat három hete veszett volt, és ezalatt gazdájával több helyütt is megfordulhatott a dél-francia város környékén rendezett fesztiválokon. Feltételezik azt is, hogy hét ember megérintette a kiskutyát, őket még keresik a hatóságok, állampolgárságukról nem szólnak a híradások. Mivel augusztusban rengeteg külföldi látogatott arrafelé, az Európai Bizottság illetékes egészségügyi szolgálata a teljes unióra kiterjedő veszettségi riadót rendelt el. Franciaországban 1977 óta tizenkilenc ember betegedett meg veszettségben. Valamennyien külföldön fertőződtek meg. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) országos központja tegnapig csak a hírekből értesült az esetről. Lapunknak Benya László epidemiológus, a fővárosi ÁNTSZ főosztályvezetője elmondta: nálunk nem riadót rendelnek el, hanem sajtóközlemény útján keresik meg azokat, akik esetleg érintkezhettek a beteg állattal. Illetve, ha megkapják a pontos helyet, a légitársaságok utaslistái és az utazási irodák adatai alapján kideríthetik, hogy az adott időben kik járhattak hazánkból a fertőzésveszélyes környéken. Őket behívják a szolgálathoz és az érintetteket ingyen ellátják az öt oltásból álló védelemmel. Néhány napos késlekedés nem számít, mert a kór lappangási ideje akár egy év is lehet – tette hozzá Benya László. A betegség. A veszettség kórokozója a Rabies vírus. A fertőzés forrása állat harapása vagy közvetlen érintkezés a testváladékukkal, főként nyálukkal. Az agy a vírusszaporodás elsődleges helye. Az elszaporodott vírus az agysejtek roncsolása után a nyirokrendszerbe ürül. A lappangási idő általában 2–8 hét, de 10 naptól több mint egy évig eltarthat. A betegség főbb tünetei: fokozott ingerlékenység, intenzív nyálfolyás, a megmart végtagban jelentkező erős görcsös fájdalom, általános bénulás után fulladásos halál.

A cikk elolvasása után válaszolj a következő kérdésekre: 1. Miért fontos kideríteni ki érintkezett a veszett kiskutyával?


2. Hogyan védjük kutyáinkat a veszettségtől? 3. Milyen orvosi beavatkozásra van szükség akkor ha a veszett kutyával érintkezett valaki? 4. Hogyan fertőz a veszettség kórokozója? 5. Mit értünk lappangási idő alatt? 6. Mit tud arról, hogy a veszettséget fenntartó erdei fertőzési láncban mely fajok érintettek, és milyen védekezési formákat alkalmazunk, hogy megszakítsuk az erdei típusú veszettségi lánc fennmaradását? 7. Minden esetben halálos a veszett kutya harapása? 4.2.

Olvassa el figyelmesen! (9p)

Mikor kitört a brit szigeteken drámai következményekkel járó, jelenleg pedig az USA marhakivitelét „padlóra küldő” BSE, azaz a szivacsos agylágyulást okozó kergemarhakór-járvány, büszkén dőltek hátra karosszékükben a magyar szakemberek: lám, mi rendelkezünk olyan, kizárólag hazai kitenyésztésű fajtával, amelyet e veszélyes kórnak még a szele sem legyinthet meg. Ez elsősorban azért van – magyarázza Bodó Imre professzor, a Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesületének elnöke –, mert e fajta „Árpád apánk óta” húslisztet és más természetellenes táplálékokat nem evett. Ugyanakkor az igazsághoz tartozik, hogy a szürke marha honfoglalás előtti ittlétét eddig még nem igazolta a tudomány. Pontosan nem tudni, mióta tartjuk e neves haszonállatunkat. Egy biztos: a maihoz hasonló külsejű szürke marha kitenyésztése a középkorban a magyarságnak köszönhető. A nemzeti örökségünkhöz tartozó jószágok sorsa az ötvenes években került végveszélybe, amikor tartásukat korszerűtlennek ítélték, és a fajta létét a továbbiakban nem engedélyezték. A hatvanas évek elején végül olyan döntés született, hogy kétszáz tehenet meg lehet tartani. Ez az állomány a hortobágyi, a bánhalmai központú közép-tiszai, valamint a városföldi állami gazdaságban kapott helyet. A tenyésztésbe – elsősorban idegenforgalmi és természetvédelmi okokból – később még bekapcsolódott két szövetkezet. A kilencvenes évek elején a fajtát féltők is létrehozhatták szervezetüket, elindult a magyar szürke reneszánsza. Akkor két és fél ezer volt, ma már több mint 4500 példány él az országban. Közel 180 gazdálkodó foglalkozik a jószágokkal, akad köztük magánüzem, szövetkezet, állami gazdaság, nemzeti park egyaránt. Talán mondani sem kell, hogy a Hortobágyon legel a legnagyobb, nyolcszáz példányból álló magyarszürke-gulya, de hasonló állománnyal Szomor Dezső kiskunsági termelő is rendelkezik.

(Magyar Nemzet 2004. január 10.) Megjegyzés, kiegészítés: BSE Bovine Spongioform Encefalitis azaz szarvasmarha szivacsos agyvelőelváltozáselhalás: kóros felépítésű prionok(fehérjék) okozta állati eredetű táplálékkal terjedő fertőző betegség A fentiek elolvasása után válaszolj a következő kérdésekre: Igaz, hamis állítások: (1p)


1. A magyar szürkemarha és magyar tarka szarvasmarha fajta keresztezésekor nem születnek szaporodóképes utódok. 2. A fajta genetikai sokszínűségét nem befolyásolja az ötvenes évek 200-ra apadt tehénlétszáma. 3. A magyar szürkemarha húsa túlnyomórészt harántcsíkolt izomszövetből áll. 4. A különböző tenyésztett állatfajták az ember szelekciós munkájának eredményei. 5. A fajta egy faj alatti rendszertani kategória Rövid válasz: (2p) 6. Miért a Hortobágy a legalkalmasabb tenyésztési területe a szürkemarhának? 7. Milyen vizsgálatokkal próbálnád meg igazolni a régészeti leletek és a ma élő szürkemarha közötti rokonságot? 4.3.

Kéndioxid kibocsátás Magyarországon (15p)


1. Miért veszélyes légszennyező anyag a kéndioxid? 2. Mit károsít a kéndioxid hatására létrejött vegyi anyag a növényvilágban? 3. Milyen további károsító hatásról tudunk az élettelen környezetet éri? 4. Milyen emberi tevékenységből származik a légkörbe kerülő kéndioxid túlnyomó része? 5. Milyen energiahordozókból, ásványokból szabadul fel kéndioxid? (2 legfontosabb) 6. Milyen intézkedéseket javasolsz, a kéndioxid kibocsátás csökkentése érdekében? 7. Hogyan mérhetjük a kéndioxid okozta károsító hatásokat a természetben?

4.4.

Környezetvédelem

(A közzétett középszintű próbaérettségi kísérleti feladat sorból OM) Olvassa el az alábbi újságcikket, majd értelmezze azt a kérdések alapján! „Szennyezésmérő mohaműszer Készül hazánk első országos légszennyezési atlasza Amióta az ember fokozott érdeklődést tanúsít a környezet szennyezettsége iránt, azóta keresi az optimális megoldást az egyes környezetterhelő anyagok pontos észlelésére. A mód-szerek versenyében egyelőre a bioindikáció, vagyis az élő szervezetek segítségével végzett szennyezésmérés vezet, annak ellenére, hogy karrierjének négy évtizede alatt a mű-szeres tech-nika is sokat fejlődött. A felhasznált élő szervezetek, vagyis a bioindikátorok mezőnyében pedig az egész világot meghódító, mégis feltűnésmentes életvitelű mo-hák állnak az élen. A választás nem magától értetődő, bár a mohák mellett számos tudományos érv szól. Emberrel nem szokás környezetbiológiai tesztet végezni, az állatok többsége nem marad elég ideig egy helyben a folyamatos méréshez, a növények közül sem jöhet szóba bármelyik: fontos a minél nagyobb felület/térfogat arány, márpedig ez a moháknál a leg-na-gyobb. A mohafélék ráadásul bármit – még a teljes kiszáradást is – elviselnek, örök-zöldek, (tehát té-len-nyáron «mérnek»), számos fajuk az egész világon elterjedt, így egymástól távol elvégzett kísérletek eredményeinek összevetésére is alkalmasak.

A fenti diagram 1980-tól ábrázolja hazánk kéndioxid kibocsátásának mértékét és annak forrásait. Az eredetileg színes diagrammot elszürkítettük, hogy az oszlopok összetételének felismerését megnehezítsük. A következőkben írj rövid lényegre törő esszét (maximum 1 A4 -es oldal) a diagramm és a kéndioxid káros hatásáról tanultak alapján mely a következő kérdésekre is választ ad:

A moha mint mérőműszer nagyon egyszerűen működik: a nagy felületű növény fel-színén megtapadnak a légszennyező anyagok, mégpedig a szennyezés koncentrációjának megfelelő mennyiségben. A tényleges szennyezést azután már «hagyományos» high-tech módszerekkel, műszeres méréssel állapítják meg, tehát a növény nem lakmuszpapírként, hanem inkább in-for-mációhordozóként funkcionál. …


Maga a módszer – amely az olcsóbb eljárások közé tartozik, a műszeres mérésnél lé-nye-ge-sen kevesebbe kerül – skandináv eredetű: svéd és dán kutatók a nyolcvanas évek elején dolgozták ki egyik válfaját, a nehézfém-háttérszennyezettség (vagyis a nagy kibocsátóktól távoli szennyezésmennyiség) mérésére alkalmas bioindikációs módszert. Az első skandináv sikerek után néhány év múlva Németországban, majd a kilencvenes években Európa sok más országában is megkezdődött a mohás szennyezésmérés. A mért értékekről térképek készültek, megkönnyítve a legnagyobb szennyezők, illetve a légszennyezés hatásainak azonosítását. … Az európai programban az összehasonlíthatóság végett a skandináv módszert használták. A kontinentális körképből aztán kiderült, hogy Magyarország az átlagos szennyezettséget tekintve az európai középmezőnybe tartozik, ám vannak olyan szennyező anyagok is, amelyeknél a magyar mérések kiugróan magas értéket mutattak. … A pontos okok feltárása nem is a növényökológusok feladata, tőlük elsősorban egy-fajta «állapotfelmérést» vár a környezettudomány. …hamarosan elkészül Magyarország első lég-szennyezett-ségi atlasza, s az abban rögzített állapothoz képest a továbbiakban könnyebb lesz meghatározni, hogyan változik a háttérszennyezettség.”

Hargitai Miklós cikke a Népszabadság 2003. május 24-i számából, 8. o. Kérdések a cikk értelmezéséhez: 1. Miért a mohákat választották a szennyezettségi mérések tárgyának? Ismertesse a mohák szervezetét, és hozza összefüggésbe a felület-térfogat arányról olvasottakkal! 2. Milyen folyamat a szennyező anyagok kirakódása a mohanövénykére? 3. Nevezzen meg két biológiai folyamatot, amelyek felületen mennek végbe, és hatékonyságukat erősen befolyásolja a felület nagysága! 4. Miben tér el a mohák mérésben ismertetett szerepe a valódi bioindikációtól – például a zuzmók indikátor szerepétől? Mi a jelentősége, hogy egész Európában ugyanazon módszerrel mérjék a szennyezést? 5. Ismertesse példán, hogy miért különösen veszélyesek a nehézfém-szennyezések! 6. Hogyan kerülhetnek nehézfémek a levegőbe, vízbe?

4.5.

A prionok

(A közzétett középszintű próbaérettségi kísérleti feladat sorból OM) Szövegelemzés

(Még egyszer a prionokról, ismétlés a ....)

Szuperjég (Összeállították: Czövek – Dombrádi – Tóth) – részlet


„A kergemarhakór terjedésének nyitja nem egy különösen életképes baktérium elké-

pesztő sikere – ahogy a Helicobacter pylori esetében, – hanem maga a fehérjék közti kapcsolat. A fehérjék az élő szervezetnek, így az emberi testnek is elsődleges építőelemei. Felépülésükkor a háromdimenziós térben csavarodnak. Az a különleges kórokozó, mely a szivacsos agysorvadást idézi elő, tulajdonképpen olyan fehérje, mely a megszokottól eltérő módon csavarodott össze, és amely képes – a többi fehérjétől eltérően – ezt a hibáját továbbörökíteni. Az ilyen fertőző «prionok» ráadásul ellenállnak azoknak az enzimeknek, amelyek képesek a normális módon összecsomagolódott fehérjék lebontására. Ennek következtében a prionok felhalmozódhatnak az idegsejtekben, így az agyban is. A vírusoktól eltérően azonban ezek a prionok nem tartalmaznak örökítőanyagot, épp ezért jelenlétük az immunrendszert nem készteti védekezésre. Ez az egyik oka annak, hogy a kórokozók jelenlétének kimutatása az élő szervezetben igen nehéz.” Magyar Nemzet: 2001.01.25. A cikkrészlet elolvasása után válaszoljon az alábbi kérdésekre! Egyszerű választás. A helyes válasz betűjelét írja a kérdés melletti négyzetbe! 1. Felépítését tekintve milyen típusú kórokozó a „kergemarhakór” (szivacsos agysorvadás) kórokozója? A) Baktérium. B) Vírus. C) Nukleinsav. D) Fehérje. E) Az immunrendszer tagja. 2. A) B) C) D) E)

Mi az, amiben a „prionok” eltérnek az összes eddig ismert kórokozótól? Az idegrendszert károsítják. Nem sejtekből állnak. Nem tartalmaznak nukleinsavat. Nincs bennük fehérje. Biztosan nem juthatnak át állatból emberbe.

3. A cikkben baktériumok is, vírusok is szerepelnek. Miben térnek el a baktériumok a vírusoktól? A) A baktériumokban nincs örökítő anyag. B) A baktériumokban nincs fehérje. C) A baktériumok kisebbek a vírusoknál. D) A baktériumok ellen a szervezetben nem lép fel immunválasz. E) A baktériumok élő sejtek.



A cikk írója egy helyen pontatlan. „A vírusoktól eltérően azonban ezek a prionok nem tartalmaznak örökítőanyagot, épp ezért jelenlétük az immunrendszert nem készteti védekezésre.” – írja. Miért hibás ez az állítás? 9.

4. A) B) C) D) E)

A vírusok és a prionok között hasonlóság is fölismerhető. Mi ez? Egyik sem élőlény. Egyik sem vált ki immunreakciót a szervezetből. Egyik sem tartalmaz fehérjét. Egyik sem tartalmaz nukleinsavat. Egyik sem fertőz.

A „megszokottól eltérő módon csavarodott össze” – írja a cikk. Mit értünk a fe5. hérjék térbeli szerkezetén? A) Az elsődleges szerkezetet. B) Az aminosavak sorrendjét. C) A harmadlagos vagy negyedleges szerkezetet. D) A bázissorrendet. E) A kettős spirált. 6. A hétköznapi életből is ismert, hogy a fehérjék alkotórészeinek kapcsolódási sorrendje megmarad, térszerkezete azonban tartósan megváltozik, s ennek hatására elveszíti biológiai aktivitását. Mikor következik be ilyen változás? A) Tojásfőzéskor. B) Cukor oldásakor. C) Ecet hígítása közben. D) Kelt tészta kelesztésekor. E) Zsírok emésztésekor.

A) Mert a vírusok sem tartalmaznak örökítőanyagot. B) Mert a vírusok ellen sem indul meg a szervezet immunreakciója. C) Mert a vírusoknak nem az örökítőanyaga, hanem a fehérjéi váltanak ki immunreakciót. D) Mert fehérjék ellen egyáltalán nem is indulhatna meg immunreakció. E) Mert az immunrendszer minden kórokozó ellen azonos módon védekezik.

10. Hol zajlik az egészséges szervezetben a „normális módon összecsavarodott fehér-

jék lebontása”?

A) B) C) D) E)

A gyomorban. A vesében. A nyál hatására a szájüregben. Az epe hatására a vékonybélben. Táplálkozáskor rágás hatására.

7. Mi a neve az előző pontban leírt folyamatnak? A) Kicsapódás (koaguláció). B) Emulgeálás. C) Emésztés. D) Peptidképződés (kondenzáció). E) Oxidáció. 8. A) B) C) D) E)

Mi az, amiben a prionok sajátosságai eltérnek az eddig ismert fehérjékétől? A prionoknak térszerkezetük van. A prionok felhalmozódhatnak az agyban. A prionok „örökítik” térszerkezetüket. A prionokban nincs nukleinsav. A prionok valójában élőlények.

Magyar szürke fajtájú 5 éves tehén 2004. január 7. Apajpuszta

Sikerekben Gazdag Új Évet Kívánok!

Biológia kétszintű érettségi felkészítő levelező tanfolyam. 3. anyag december

Recommend Documents