BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN TANTÁRGY NYOLCÉVFOLYAMOS TAGOZAT

BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN TANTÁRGY NYOLCÉVFOLYAMOS TAGOZAT 7-12.

7. ÉVFOLYAM

A tantárgy heti óraszáma

A tantárgy éves óraszáma

2 óra

72 óra

7. évfolyam

A tematikai egységek áttekintő táblázata Tematikai egység címe

Órakeret

Az élőlények változatossága I. Csapadékhoz igazodó élet a forró éghajlati övben

12 óra

Az élőlények változatossága II. Az élővilág alkalmazkodása a négy évszakhoz

14 óra

Az élőlények változatossága III. Az élővilág alkalmazkodás a hideghez, és a világtenger övezeteihez

12 óra

Rendszer az élővilág sokféleségében

12 óra

Részekből egész

14 óra

Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret

8 óra

Az éves óraszám

72 óra

Tematikai egység: Az élőlények változatossága I. Csapadékhoz igazodó élet a forró éghajlati övben (12 óra) Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Hogyan határozzák meg az élettelen környezetei tényezők az élőket, az élők az élőket, az élettelen az élőket, az élettelen az élettelent? A környezeti tényezők (fény, hőmérséklet, levegő, víz, talaj) hatása a növényzet kialakulására. Miért elképzelhetetlen az ÉLET víz nélkül? A víz szerepe a földi élet szempontjából (testalkotó,

Fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Példák a növények környezethez való alkalmazkodására (szárazságtűrő, fénykedvelő, árnyéktűrő).

Példák a víz fontosságára.

Kémia: a víz szerkezete és jellegzetes tulajdonságai.

élettér, oldószer). A magas hőmérséklet mellett a Szobanövényeink egy része csapadék mennyiségéhez, illetve trópusi eredetű. Milyen ápolási eloszlásához való igényben nyilvánul ez meg (pl. alkalmazkodási stratégiák orchideák, broméliák, kaktuszok, (testfelépítés, életmód, élőhely és filodendron)? viselkedés) bemutatása néhány Példák az élőlényeknek a magas jellegzetes forró éghajlati hőmérséklethez való növény és állat példáján Földrajz: A Föld gömb alkalmazkodásra. keresztül. alakja és a földrajzi övezetesség, a forró Az életközösségek vízszintes és Az élővilággal kapcsolatos éghajlati öv. függőleges rendeződése, mint a térbeli és időbeli mintázatok környezeti feltételek optimális magyarázata a forró éghajlati öv Tájékozódás térképen. kihasználásának eredménye.

biomjaiban.

A forró éghajlati öv jellegzetes biomjainak jellemzése (területi elhelyezkedés, kialakulásuk okai, főbb növény- és állattani jellemzői).

A kedvezőtlen környezet és a túlélési stratégiákban megnyilvánuló alkalmazkodás felismerése.

Fajok közötti jellegzetes kölcsönhatások (együttélés, versengés, élősködés, táplálkozási kapcsolat) a trópusi éghajlati öv életközösségeiben.

Táplálkozási lánc összeállítása a Matematika: modellezés; forró éghajlati öv biomjainak összefüggések jellegzetes élőlényeiből. megjelenítése.

Milyen következményekkel jár az erdők kiirtása? Milyen forrásból tudjuk C-vitamin szükségletünket kielégíteni a téli hónapokban? A trópusi éghajlati öv fontosabb haszonnövényei, szerepük a táplálkozásban.

A trópusokról származó gyümölcsökkel és fűszerekkel kapcsolatos fogyasztási szokások elemzése; kapcsolatuk a környezetszennyezéssel.

Mi befolyásolja az élőlények ismétlődő, ritmusos aktivitását? A biológiai óra. Projektmunka lehetősége: a forró Milyen következményekkel jár éghajlati övben megvalósuló az erdők kiirtása? emberi tevékenység (az Az élőhelyek pusztulásának, ültetvényes gazdálkodás, a azon belül az elsivatagosodásnak fakitermelés, a vándorló-égető

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: A tengeren túli kereskedelem jelentősége (Kolumbusz Kristóf)

az okai és következményei.

földművelés, a vándorló állattenyésztés, túllegeltetés, az emlősállatok túlzott vadászata) és a gyors népességgyarapodás hatása a természeti folyamatokra; cselekvési lehetőségek felmérése. Az elsivatagosodás megakadályozásának lehetőségei.

Környezeti tényező, életfeltétel, tűrőképesség, környezethez való Kulcsfogalmak/ alkalmazkodás; trópusi esőerdő, erdős és füves szavanna, trópusi sivatag, fogalmak elsivatagosodás; versengés, együttélés, táplálkozási lánc; gerinces, hüllő, madár, emlős.

Tematikai egység: Az élőlények változatossága II. Az élővilág alkalmazkodása a négy évszakhoz (14 óra) Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Mely környezeti tényezőknek van elsődleges szerepük a növényzeti övek kialakulásában a mérsékelt övezetben? A természetes növénytakaró változása a tengerszint feletti magasság, illetve az egyenlítőtől való távolság függvényében. A mérsékelt övezet és a magashegységek környezeti jellemzői. Hogyan változik egy rét, vagy a park füve a nyári szárazságban, illetve eső után? A mérsékelt éghajlati övezet biomjainak (keménylombú erdők, lombhullató erdőségek, füves puszták jellemzői) jellemzése (földrajzi helye, legjellemzőbb előfordulása, környezeti feltételei, térbeli szerkezete, jellegzetes növény- és


A környezeti tényezők és az élővilág kapcsolatának bemutatása a mérsékelt övi biomok néhány jellegzetes élőlényének példáján.


Földrajz: Mérsékelt övezet, mediterrán éghajlat, óceáni éghajlat, kontinentális éghajlat, tajgaéghajlat, függőleges földrajzi övezetesség. A környezeti tényezők élővilágra Időjárási jelenségek, a földfelszín és az tett hatásának értelmezése a időjárás kapcsolata, mérsékelt övi (mediterrán, légköri és tengeri kontinentális, tajga, magashegységi övezetek, déli és áramlatok (Golfáramlat, északi lejtők) fás társulások szélrendszerek). összehasonlításával. Csapadékfajták.

állatfajok). Honnan „tudja” egy növény, hogy mikor kell virágoznia? Honnan „tudja” a rigó, hogy mikor van tavasz? A mérsékelt öv biomjainak jellegzetes növényei és állatai. Fajok közötti kölcsönhatások néhány jellegzetes hazai társulásban (erdő, rét, vízvízpart). Az ember természetátalakító munkájaként létrejött néhány tipikus mesterséges (mezőgazdasági terület, ipari terület, település) életközösség a Kárpát-medencében. Hogyan alakulnak ki a savas esők és hogyan hatnak a természetre? A környezetszennyezés jellemző esetei és következményei (levegő, víz, talajszennyezés).

Melyek a parlagfű gyors elterjedésének okai és következményei? Invazív és allergén növények (parlagfű).

Vizuális kultúra: formakarakterek, A megismert állatok és növények formaarányok. jellemzése (testfelépítés, életmód, szaporodás) csoportosítása különböző Magyar nyelv és szempontok szerint. irodalom: Szövegértés - a szöveg egységei közötti tartalmi Példák az állatok közötti megfelelés kölcsönhatásokra a jellegzetes felismerése; a szöveg hazai életközösségekben. elemei közötti okokozati, általánosegyes vagy kategóriaA lakóhely közelében jellegzetes elem viszony természetes és mesterséges magyarázata. életközösségek összehasonlítása. Petőfi: Az Alföld. Matematika: Az ember és a természet sokféle Algoritmus követése, kapcsolatának elemzése értelmezése, készítése. csoportmunkában: Változó helyzetek – A természetes élőhelyek megfigyelése; a pusztulásának okai (pl. savas változás kiemelése eső, fakitermelés, az (analízis). Adatok emlősállatok túlzott gyűjtése, rendezése, vadászata, felszántás, ábrázolása. legeltetés, turizmus) és veszélyei; a fenntartás lehetőségei. – Aktuális környezetszennyezési probléma vizsgálata. – Az invazív növények és állatok betelepítésének következményei. – Gyógy- és allergén növények megismerése. Gyógy növények felhasználásának, az allergén növények ellen való védekezés formáinak ismerete és jelentőségének felismerése. A lakókörnyezet közelében lévő

életközösség megfigyelése. Lehetséges projektmunka: helyi környezeti probléma felismerése, a védelemre vonatkozó javaslat kidolgozása. Kulcsfogalmak/ Keménylombú erdő, lombhullató erdő, füves puszta, tajga, nyitvatermő, fogalmak zárvatermő, gerinces, hüllő, madár, emlős; táplálkozási hálózat.

Tematikai egység: Az élőlények változatossága III. Az élővilág alkalmazkodása a hideghez, és a világtenger övezeteihez (12 óra) Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Miben hasonlít a sivatagi, illetve a hideg égövi állatok túlélési stratégiája? A hideg éghajlati övezet biomjainak jellemzése az extrém környezeti feltételekhez való alkalmazkodás szempontjából. Miben mások a szárazföldi és a vízi élőhelyek környezeti feltételei? A világtenger, mint élőhely: környezeti feltételei, tagolódása. A világtengerek jellegzetes élőlényei, mint a vízi környezeti feltételekhez való alkalmazkodás példái. Mi kapcsolja össze a közös élőhelyen élő fajokat? Az életközösségek belső kapcsolatai, a fajok közötti kölcsönhatások konkrét típusai. Anyag- és energiaáramlás a tengeri életközösségekben.



Az extrém környezeti feltételekhez (magas és alacsony hőmérséklet, szárazság) való alkalmazkodás eredményeként kialakuló testfelépítés és életmód összehasonlítása a hideg és a trópusi övben élő élőlények példáin.

Földrajz: hideg övezet, sarkköri öv, sarkvidéki öv.

Önálló kutatómunka: a világtengerek szennyezésével kapcsolatos problémák. A megismert élőlények csoportosítása különböző szempontok szerint.

Matematika: táblázatok, rajzos modellek, diagramok, grafikonok leolvasása, megértése.

Magyar nyelv és irodalom: szövegértés - a szöveg egységei közötti tartalmi megfelelés felismerése; szövegben elszórt, explicite megfogalmazott Táplálkozási lánc és táplálékozási információk piramis összeállítása a tengeri azonosítása, élőlényekből. összekapcsolása, rendezése. Az élőhelyek pusztulásának okai: Példák a fajok közötti kölcsönhatásokra a tengeri a prémes állatok vadászata, a túlzott halászat, a bálnavadászat, életközösségekben. a szennyvíz, a kőolaj, a

radioaktív hulladék, a turizmus következményei.

Kutatómunka: nemzetközi törekvések a környezetszennyezés megakadályozására, illetve a környezeti terhelés csökkentésére. Az ember természeti folyamatokban játszott szerepének kritikus vizsgálata példák alapján.

Fizika: Az energiaMilyen veszélyekkel jár a megmaradás elvének globális fölmelegedés a alkalmazása. sarkvidékek és az egész Föld Az energiatermelés élővilágára? módjai, kockázatai. A Föld globális problémái: A Nap túlnépesedés - a világ élelmezése, Az életközösségek, a bioszféra energiatermelése. fogyasztási szokások – anyag- és stabil állapotait megzavaró Időjárási jelenségek, a energiaválság, hatások és a lehetséges földfelszín és az környezetszennyezés – a következmények azonosítása. időjárás kapcsolata. környezet leromlása. A környezeti kár, az ipari és Csapadékfajták. természeti, időjárási katasztrófák Természeti Konkrét példák a biológiának és okainak elemzése, elkerülésük katasztrófák. Viharok, az orvostudománynak a lehetőségeinek bemutatása. árvizek, földrengések, mezőgazdaságra, az cunamik. élelmiszeriparra, a népesedésre gyakorolt hatására. A tejtermékek és antibiotikumok előállítása és a mikrobák, továbbá Hogyan függ az egyén a biológiai védekezés és a életvitelétől a fenntarthatóság? kártevő-irtás, valamint a A fenntarthatóság fogalma, az védőoltások és a járványok egyéni és közösségi cselekvés kapcsolatának feltárása. lehetőségei a fenntarthatóság érdekében. Az éghajlat hatása az épített Az energia-átalakító folyamatok környezetre (pl. hőszigetelés). környezeti hatásának elemzése, alternatív energiaátalakítási módok összehasonlítása. Az energiatakarékos magatartás módszereinek és ezek fontosságának megismerése önálló forráskeresés és feldolgozás alapján. Az ismeretszerzés eredményeinek bemutatása, mások eredményeinek értelmezése, egyéni vélemények megfogalmazása. Kulcsfogalmak/ Tundra, plankton, egysejtű, moszat, szivacs, csalánozó, gerinces, hal, madár, emlős; környezeti tényező, tűrőképesség, táplálkozási hálózat, fogalmak táplálkozási piramis, fenntartható fejlődés, táplálkozási piramis.

Tematikai egység: Rendszer az élővilág sokféleségében IV. (12 óra) Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Mire jó a dolgok (könyvek, zenék, ruhák, gyűjtemények) csoportosítása és rendszerezése a hétköznapi életben? Az élőlények csoportosításának lehetőségei. Milyen szempontok szerint lehet csoportosítani az élőlényeket? Igaz-e, hogy az ember a majomtól származik? A tudományos rendszerezés alapelvei a leszármazás elve, és néhány jellegzetes bizonyítéka.



A rendszerezés és a csoportosítás közti különbség megértése. Irányított adatgyűjtés, majd vita a darwinizmussal és az evolúcióval kapcsolatos hitekről és tévhitekről.

Magyar nyelv és irodalom: Egy hétköznapi kifejezés (rendszerezés) alkalmi jelentésének felismerése; a szöveg egységei közötti tartalmi megfelelés felismerése. Kulturált könyvtárhasználat. Matematika: Halmazok eszközjellegű használata. Fogalmak egymáshoz való viszonya: alá- és fölérendeltségi viszony; mellérendeltség. Földrajz: a természetföldrajzi folyamatok és a történelmi események időnagyságrendi és időtartambeli különbségei. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: tájékozódás a térben és időben.

Rendszertani kategóriák (ország, törzs, osztály, faj) megnevezése, a közöttük lévő kapcsolat ábrázolása.

A földtörténeti, az evolúciós és a történelmi idő viszonyának Az élővilág törzsfejlődésének bemutatása, az egyes változások időskálája. egymáshoz való viszonyának érzékelése. Baktériumok, egyszerű A hazai életközösségek eukarióták, gombák, növények és jellegzetes fajainak rendszertani állatok besorolása (ország, törzs). általános jellemzői. A főbb rendszertani csoportok A növények és állatok országa jellemzőinek felismerése 1-1 jellegzetes törzseinek általános tipikus képviselőjének példáján. jellemzői. Egy magyar múzeumban, nemzeti parkban, természettudományi gyűjteményben stb. tett látogatás során látott, korábban ismeretlen fajok elhelyezése – a testfelépítés jellegzetességei alapján - a fő rendszertani kategóriákban. Kulcsfogalmak/ Rendszerezés, rendszertani kategória; ország, törzs, osztály. fogalmak Tematikai egység: Részekből egész V. (14 óra)

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Hogyan tudunk különbséget tenni élő és élettelen, növény és állat között? Az élő szervezet, mint nyitott rendszer. A rendszer és a környezet fogalma, kapcsolata, biológiai értelmezése. Miért nem képes a szövetes élőlények egy-egy sejtje az összes életműködés lebonyolítására, míg az egysejtűek egyetlen sejtje igen? A biológiai szerveződés egyeden belüli szintjei, a szintek közötti kapcsolatok. Testszerveződés a növény- és állatvilágban. Az eukarióta sejt fénymikroszkópos szerkezete, a fő sejtalkotók (sejthártya, sejtplazma, sejtmag) szerepe a sejt életfolyamataiban.


Az élővilág méretskálája: a szerveződési szintek nagyságrendjének összehasonlítása. A rendszer és a környezet fogalmának értelmezése az egyed, és az egyed alatti szerveződési szinteken.


Magyar nyelv és irodalom: szövegértés - a szöveg egységei közötti tartalmi megfelelés felismerése; a szövegben megfogalmazott feltételeket teljesítő példák azonosítása.

A rendszerek egymásba ágyazottságának értelmezése az egyeden belüli biológiai szerveződési szintek példáján.

Növényi és állati sejt megfigyelése, összehasonlításuk. A felépítés és a működés összefüggései a növényi és az állati sejt példáján.

Fizika: lencsék, tükrök, mikroszkóp. Matematika: Fogalmak egymáshoz való viszonya: alá- és fölérendeltségi viszony; mellérendeltség értelmezése. Tárgyak, jelenségek, összességek összehasonlítása mennyiségi tulajdonságaik (méret) szerint; becslés, nagyságrendek.

Minek a megfigyelésére használunk távcsövet, tükröt, nagyítót, mikroszkópot? A fény-, illetve az elektronmikroszkóp felfedezése, jelentősége a természettudományos megismerésben.

Kutatómunka a mikroszkópok felfedezésével és működésével kapcsolatban. Növényi és állati sejtek megfigyelése fénymikroszkópban.

Miért keletkezik két egyforma sejt egy egysejtű élőlénye kettéosztódásakor? A sejtosztódás fő típusai, és szerepük az egyed, illetve a faj fennmaradása szempontjából.

A sejtosztódási típusok összehasonlítása az Informatika: adatok információátadás szempontjából. gyűjtése az

A növényi és az állati szövetek fő típusai, jellemzésük. Néhány jellegzetes növényi és állati szövettípus vizsgálata; a Mi a magyarázata annak, hogy a struktúra és a funkció közötti táplálkozási láncok általában zöld kapcsolat jellemzése a megfigyelt növénnyel kezdődnek? szerkezet alapján. A növények táplálkozásának és A struktúra-funkció légzésének kapcsolata; kapcsolatának elemzése zöld jelentősége a földi élet levél szöveti szerkezetének szempontjából. vizsgálata alapján. Néhány jellegzetes állati és Mire lehet következtetni abból, növényi szövet megfigyelése hogy a sejteket felépítő anyagok fénymikroszkópban. Vázlatrajz az élettelen természetben is készítése. megtalálhatók? Az élőlényeket/sejteket felépítő anyagok (víz, ásványi anyagok, A sejt anyagainak vizsgálata. A szénhidrátok, zsírok és olajok, balesetmentes kísérletezés fehérjék, vitaminok) és szerepük szabályainak betartása. az életműködések megvalósulásában.

Miben egyezik, és miben különbözik a madarak tojása, a halak ikrája és a mohák spórája? A szaporodás mint a faj fennmaradását biztosító életjelenség. Fő típusai.

internetről.

Kémia: a víz szerkezete és tulajdonságai, oldatok, szerves anyagok.

Az ivaros és ivartalan szaporodási módok összehasonlítása konkrét példák alapján.

Kulcsfogalmak/ Szerveződési szint, sejt, szövet; sejtalkotó, táplálkozás, anyagszállítás, fogalmak légzés, ivaros és ivartalan szaporodás.

A fejlesztés várt eredményei a 7. évfolyam végén – A tanuló értse az éghajlati övezetek kialakulásának okait és a biomok összetételének összefüggéseit az adott térségre jellemző környezeti tényezőkkel. – Ismerje a globális környezetkárosítás veszélyeit, értse, hogy a változatosság és a biológiai sokféleség érték. – Ismerje és megfelelő algoritmus alapján tudja jellemezni a jellegzetes életközösségeket alkotó legfontosabb fajokat, tudjon belőlük táplálékláncot összeállítani.

– Példákkal tudja illusztrálni az élőlények közötti kölcsönhatások leggyakoribb formáit. – Tudja bemutatni az egyes életközösségek szerkezetét, térbeli elrendeződésük hasonlóságait és különbségeit. – Ismerje az életközösségek változatosságának és változásának okait. – Tudjon különbséget tenni csoportosítás és rendszerezés között. – Legyen tisztába a fejlődéstörténeti rendszer alapjaival. – Ismerje az élővilág országait, törzseit és jellegzetes osztályait. – Tudja elhelyezni morfológiai jellegzetességeik alapján, az ismert élőlényeket a fejlődés-történeti rendszerben (maximum osztály szintig). – Lássa a sejtek, szövetek, és szervek felépítése és működése közötti összefüggést. – Értse a sejtszintű és a szervezetszintű életfolyamatok közötti kapcsolatot. – Ismerje az ivaros és az ivartalan szaporodás előnyeit és hátrányait, szerepüket a fajok fennmaradásában, a földi élet változatosságának fenntartásában. – Tudjon önállóan és társaival együttdolgozva megfigyeléseket, vizsgálódásokat, kísérleteket végezni, tapasztalatairól feljegyzéseket készíteni. – Rendelkezzen jártassággal a mikroszkóp használatában.

8. ÉVFOLYAM

A tantárgy heti óraszáma

A tantárgy éves óraszáma

1,5 óra

54 óra

8. évfolyam

Tematikai egység címe

Órakeret

Szépség, erő, egészség

10 óra

A szervezet anyag- és energiaforgalma

15 óra

A belső környezet állandósága

12 óra

A fogamzástól az elmúlásig

12 óra

Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret

5 óra

Az éves óraszám

54 óra

Tematikai egység: szépség és erő I. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Az emberi test síkjai, szimmetriája, formavilága, esztétikuma.

Milyen szerepe van a bőrnek és függelékeinek (haj, köröm) a vonzó megjelenésben? Mikor és miért izzadunk? A bőr felépítése és funkciói. A bőr szerepe a külső testkép kialakításában: a bőr kamaszkori változásainak okai, következményei.



A kétoldali szimmetria felismerése, példák szimmetrikusan és aszimmetrikusan elhelyezkedő szervekre.

Informatika: adatok gyűjtése az internetről.

A bőr szöveti szerkezetének és működésének összefüggése. Példák a szerkezeti változás – működésváltozás összefüggésére. A pattanás, a zsíros és a száraz bőr, a töredezett haj és köröm

Magyar nyelv és irodalom: a szöveg elemei közötti okokozati, általánosegyes vagy kategóriaelem viszony felismerése. Matematika: Modellezés; összefüggések

Házi kozmetikumok használata, illetve hogyan válasszunk kozmetikai szereket? A bőr- és szépségápolás. A bőr védelme; bőrsérülések és ellátásuk. Bőrbetegségek (bőrallergia, fejtetvesség, rühatka, gombásodás). Milyen kapcsolat van az ember mozgása és fizikai munkavégzése között? A mozgásszervrendszer aktív és passzív szervei. Az ember mozgásának fizikai jellemzése (erő, munkavégzés). Hogyan alkotnak a csontok egységes belső vázat? A csontok kapcsolódása. Az ízület szerkezete. A porcok szerepe a mozgásban.

összefüggése a bőr működésével. megjelenítése. Szimmetria, tükrözés. Kémia: az oldatok kémhatása. Környezetkímélő tisztálkodási és tisztítószerek megismerése, kipróbálása. Öngyógyítás és az orvosi ellátás szükségessége. Elsősegélynyújtás bőrsérülések esetén.

Az emberi csontváz fő részei, a legfontosabb csontok felismerése. A szervezet mozgása és a szervek, szövetek működésének kapcsolata.

Példák a jellegzetes csontkapcsolatokra.

Miként befolyásolja az életmód a mozgásszervrendszer állapotát? Mozgássérülések (ficam, rándulás, törés) ellátása, mozgásszervi betegségek Elsősegélynyújtás (csípőficam, gerincferdülés, mozgássérülések esetén. lúdtalp) és megelőzésük. A mozgássérült és mozgáskorlátozott emberek A mozgás, az életmód és az segítése. energia-szükséglet összefüggései. Sportoló és nem sportoló osztálytársak napi-és hetirendejének összehasonlítása, elemzése a mozgás (edzés), pihenés, tanulás egyensúlya a test napi energiaigénye szempontjából. Önálló kutatómunka: sportolók, edzők, gyógytornászok, ortopéd orvosok stb. élményei,

Fizika: erő, forgatónyomaték; mechanikai egyensúly.

Testnevelés és sport: a bemelegítés szerepe a balesetek megelőzésében.

tapasztalatai a mozgás és a testilelki egészség kapcsolatáról. Kulcsfogalmak/ Kültakaró, mozgás-szervrendszer, ízület. fogalmak

Tematikai egység: A szervezet anyag- és energiaforgalma II. (15 óra) Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Miért van szüksége szervezetünknek különböző tápanyagokra (fehérjékre, szénhidrátokra és zsírokra)? Az élőlényeket felépítő szervetlen és szerves anyagok (víz, ásványi anyagok, szénhidrátok, zsírok és olajok, fehérjék, vitaminok) szerepe. Miért nincs önemésztés a tápcsatornában? A tápcsatorna részei és szerepük a tápanyagok emésztésében és felszívódásában.


A táplálékok csoportosítása jellegzetes tápanyagtartalmuk alapján.


Kémia:a legfontosabb tápanyagok (zsírok, fehérjék, szénhidrátok)kémiai felépítése

Matematika: Adatok, A fő tápanyagtípusok útjának rendezése, ábrázolása. bemutatása az étkezéstől a Matematikai modellek sejtekig. (pl. függvények, táblázatok, rajzos Számítások végzése a modellek, diagramok, Melyek az alultápláltság, a témakörben (pl.: testtömeg-index, grafikonok) túlsúly, az elhízás okai és kalóriaszükséglet) értelmezése, következményei? használata. Az egészséges táplálkozás Lehetséges projektmunka: jellemzői (minőségi és – Felvilágosító kampány mennyiségi éhezés, összeállítása az egészséges alapanyagcsere, testtömeg-index, táplálkozás megvalósítására; Magyar nyelv és normál testsúly). a testsúllyal kapcsolatos irodalom: a szöveg problémák veszélyeinek egységei közötti megismerésére. tartalmi megfelelés – Az egészséges étkezési felismerése; a szokások népszerűsítése. szövegben alkalmazott Hogyan jutnak tápanyaghoz és – A táplálkozásnak és a speciális jelrendszerek oxigénhez a szervezetünk mozgásnak a keringésre működésének belsejében található sejtek? gyakorolt hatása, az elhízás magyarázata A vér és alkotóinak szerepe az következményei. (táblázat). anyagszállításban és a véralva-

dásban. Miben különbözik a be- és a kilélegzett levegő összetétele, és mi a különbség magyarázata? A légzési szervrendszer részei és működésük. Hangképzés és hangadás. A szívműködést kísérő elektromos változások (EKG) gyógyászati jelentősége; a szívmegállás, szívinfarktus tüneteinek felismerése. A táplálkozás és a légzés szerepe A pulzusszám, a vércukorszint, a szervezet energiaellátásában. testhőmérséklet és a vérnyomás A vér szerepe a szervezet fizikai terhelés hatására történő védelmében és belső változásának megfigyelése és állandóságának fenntartásában. magyarázata. Immunitás, vércsoportok. A védőoltások jelentősége. Milyen történések játszódnak le a szív működésekor? A keringési rendszer felépítése és működése.

Mitől függ, hogy mennyi folyadékot kell elfogyasztanunk egy nap? A kiválasztásban résztvevő szervek felépítése és működése. A vízháztartás és a belső környezet állandósága. A só- és vízháztartás összefüggése. Hogyan függ össze a szívinfarktus a kockázati tényezőkkel? Vérzéstípusok vérzéscsillapítások. Légzőszervi elváltozások, betegségek megelőzése. A szív és az érrendszeri betegségek tünetei és következményei.

A vér- és vizeletvizsgálat jelentősége, a laborvizsgálat legfontosabb adatainak értelmezése.

Vénás és artériás vérzés felismerése, fedő- és nyomókötés készítése. Önálló kutatómunka: milyen feltételekkel köthet életbiztosítást egy egészséges ember, illetve aki Informatika: adatok dohányzik, túlsúlyos, magas a gyűjtése az internetről, vérnyomása, alkoholista vagy prezentáció készítése. drogfüggő? Adatgyűjtés arról, hogy milyen hatással van a dohányzás a

keringési és a légzési Az alapvető életfolyamatok szervrendszerre, illetve a magzat (légzés, pulzusszám, vérnyomás, fejlődésére. testhőmérséklet és vércukorszint) szabályozásának fontossága a Az interneten található belső környezet állandóságának betegségtünetek értelmezése és fenntartásában. értékelése. Vita a rendszeres egészségügyi és szűrővizsgálatok, az önvizsgálat, Technika, életvitel és A rendszeres szűrővizsgálat, a védőoltások, valamint az gyakorlat: betegjogok. önvizsgálat szerepe a betegségek egészséges életmód betegségmegelőzésében. megelőző jelentőségéről. Melyek az egészségügyi ellátáshoz való jog főbb ismérvei? Betegjogok: az orvosi ellátáshoz való jog; háziorvosi és szakorvosi ellátás.

Az eredményes gyógyulás és az időben történő orvoshoz fordulás ok-okozati összefüggésének összekapcsolása.

Kulcsfogalmak/ Tápanyag, anyagcsere, alapanyagcsere, emésztés, vér, vércsoport, fogalmak véralvadás, immunitás, szűrlet, vizelet, só- és vízháztartás.

Tematikai egység: A belső környezet állandóságának biztosítása III. (12 óra) Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek A környezeti jelzések érzékelésének biológiai jelentősége. Mi történik, ha valamelyik érzékszervünk nem, vagy nem megfelelően működik? Mit jelent a szemüveg dioptriája? A hallás és egyensúlyozás, a látás, a tapintás, az ízlelés és a szaglás érzékszervei.


Az érzékeléssel kapcsolatos megfigyelések, vizsgálódások végzése, a tapasztalatok rögzítése, következtetések levonása. Az érzékszervi fogyatékkal élő emberek elfogadása, segítésük kulturált módja. Adatgyűjtés a leggyakoribb szembetegségekről és korrekciós lehetőségeikről. Annak megértése, hogy az érzékelés az érzékszervek és az idegrendszer együttműködéseként jön létre.


Fizika: A hang keletkezése, hangforrások, a hallás fizikai alapjai. Hangerősség, decibel. Zajszennyezés. A fény. A szem és a látás fizikai alapjai. Látáshibák és javításuk.

Matematika: Változó

Miben hasonlít, és miben különbözik az EKG és az EEG? Az idegrendszer felépítése; a központi és a környéki idegrendszer főbb részei, az egyes részek Az idegsejt felépítése és működése. A feltétlen és a feltételes reflex. A feltételes reflex, mint a tanulás alapja. Meddig tudjuk visszatartani a lélegzetünket, tudjuk-e szabályozni a szívverésünket? Az alapvető életfolyamatok (légzés, pulzusszám, vérnyomás, testhőmérséklet és vércukorszint) szabályozásának működési alapelve. Mely tényezők veszélyeztetik az idegrendszer egészségét? Az alkohol egészségkárosító hatásai. A lágy és kemény drogok legismertebb fajtái, hatásuk az ember idegrendszerére, szervezetére, személyiségére. A megelőzés módjai.

helyzetek Az EEG működésének alapja és megfigyelése; a elemi szintű értelmezése. változás kiemelése Az idegsejt különleges felépítése és (analízis). működése közötti összefüggés Modellek megértése, megértése. használata.

Példák arra, hogy a tanulás lényegében a környezethez való alkalmazkodásként.

Az egyensúlyi állapot és a rendszerek stabilitása közötti összefüggés felismerése, alkalmazása konkrét példákon.

Magyar nyelv és irodalom: Szövegértés - a szöveg elemei közötti ok-okozati, általános-egyes vagy kategória-elem viszony magyarázata; egy hétköznapi probléma megoldása a szöveg tartalmi elemeinek felhasználásával. Informatika: szövegszerkesztés.

A személyes felelősség tudatosulása, a szülő, a család, a környezet szerepének bemutatása a függőségek megelőzésében. A kockázatos, veszélyes élethelyzetek megoldási lehetőségeinek bemutatása.

Kulcsfogalmak/ Receptor, érzékszerv, reflex, reflexkör, feltétlen és feltételes reflex, fogalmak központi és környéki idegrendszer.

Tematikai egység: A fogamzástól az elmúlásig IV. (12 óra) Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Mi a szexualitás szerepe az ember életében?



Az örökítő anyagot Informatika: megváltoztató környezeti hatások szaktárgyi

A férfi és a nő szaporodási szervrendszerének felépítése és működése. Milyen változások zajlanak le a szervezetben a női nemi ciklus alatt? Elsődleges és másodlagos nemi jellegek. A nemi hormonok és a pubertás. Az ivarsejtek termelődése, felépítése és biológiai funkciója. A menstruációs ciklus. Az önkielégítés.

megismerése, azok lehetséges következményeinek megértése, felkészülés a veszélyforrások elkerülésére. Másodlagos nemi jellegek gyűjtése, magyarázat keresése a különbségek okaira. A biológiai nem és a nemi identitás megkülönböztetése. A petesejt és a hím ivarsejt termelődésének összehasonlítása. A nemek pszichológiai jellemzőinek értelmezése.

oktatóprogram használata. Fizika: ultrahangos vizsgálatok az orvosi diagnosztikában. Matematika: ciklusonként átélt idő és lineáris időfogalom; időtartam, időpont.

Magyar nyelv és irodalom: szövegértés - a szöveg egységei közötti tartalmi A biológiai és társadalmi érettség megfelelés különbözőségeinek megértése. felismerése; a szöveg Melyek a különböző Érvelés a tudatos családtervezés, elemei közötti okfogamzásgátlási módok előnyei az egymás iránti okozati, általánosés hátrányai? felelősségvállalásra épülő egyes vagy kategóriaA fogamzásgátlás módjai, örömteli szexuális élet mellett. elem viszony következményei. Hiedelmek, téves ismeretek felismerése; a Az abortusz egészségi, erkölcsi tisztázására alapozva a megelőzés bibliográfiai rendszer és társadalmi kérdései. lehetséges módjainak mibenléte és A nemi úton terjedő betegségek tudatosítása. alkalmazása; a kórokozói, tünetei, szövegben következményei és megelőzésük. Mikortól tekinthető a magzat megfogalmazott Mely környezeti és életmódbeli embernek/élőlénynek? – Érvelés feltételeket teljesítő hatások okozhatnak meddőséget? a tudatos gyermekvárás mellett. példák azonosítása. A fogamzás feltételei, a méhen belüli élet mennyiségi és minőségi változásai, a A születés utáni egyedfejlődési szülés/születés főbb mozzanatai. szakaszok legjellemzőbb testi és Hogyan változik az építő- és pszichológiai lebontó anyagcsere aránya az megnyilvánulásainak egyes életszakaszokban? összehasonlítása, különös A méhen kívüli élet főbb tekintettel az ember életkora és szakaszainak időtartama, az viselkedése összefüggésre. egyed testi és szellemi fejlődésének jellemzői. Az adott életkor pszichológiai Mikor alakul ki és meddig jellemzőinek értelmezése kortársváltozik a személyiség? segítők és szakemberek A serdülőkor érzelmi, szociális és segítségével. pszichológiai jellemzői. Példák a családi és iskolai A személyiség összetevői, agresszió okaira, lehetséges értelmi képességek, érzelmi kezelésére, megoldására.

adottságok. Az önismeret és énfejlesztés fontossága. Melyek a jó emberi kapcsolatok jellemzői? Leány és női, fiú és férfi szerepek a családban, a társadalomban. A családi és az egyéni (rokoni, iskolatársi, baráti, szerelmi) kapcsolatok jelentősége, szerepük a személyiség fejlődésében. A viselkedési normák és szabályok szerepe a társadalmi együttélésben.

Szerepjáték (önzetlenség, alkalmazkodás, áldozatvállalás, konfliktuskezelés, problémafeloldás). Szerepjáték, illetve kortárs irodalmi alkotások bemutatása a szerelemnek az egymás iránti szeretet, tisztelet és felelősségvállalás kiteljesedéseként történő értelmezéséről.

Kulcsfogalmak/ Ivarsejt, nemi hormon, elsődleges, másodlagos nemi jelleg, nemi szerv, fogalmak szexualitás, abortusz, fogamzásgátlás, tudatos családtervezés.

A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén: – A tanuló értse az éghajlati övezetek kialakulásának okait és a biomok összetételének összefüggéseit az adott térségre jellemző környezeti tényezőkkel. – Ismerje a globális környezetkárosítás veszélyeit, értse, hogy a változatosság és a biológiai sokféleség érték. – Ismerje és megfelelő algoritmus alapján tudja jellemezni a jellegzetes életközösségeket alkotó legfontosabb fajokat, tudjon belőlük táplálékláncot összeállítani. – Példákkal tudja illusztrálni az élőlények közötti kölcsönhatások leggyakoribb formáit. – Tudja bemutatni az egyes életközösségek szerkezetét, térbeli elrendeződésük hasonlóságait és különbségeit. – Ismerje az életközösségek változatosságának és változásának okait. – Tudjon különbséget tenni csoportosítás és rendszerezés között. – Legyen tisztába a fejlődéstörténeti rendszer alapjaival. – Ismerje az élővilág országait, törzseit és jellegzetes osztályait. – Tudja elhelyezni morfológiai jellegzetességeik alapján, az ismert élőlényeket a fejlődés-történeti rendszerben (maximum osztály szintig). – Lássa a sejtek, szövetek, és szervek felépítése és működése közötti összefüggést. – Értse a sejtszintű és a szervezetszintű életfolyamatok közötti kapcsolatot. – Ismerje az ivaros és az ivartalan szaporodás előnyeit és hátrányait, szerepüket a fajok fennmaradásában, a földi élet változatosságának fenntartásában. – Legyen tisztába saját teste felépítésével és alapvető működési sajátosságaival. – Legyen tisztába a férfi és a nő közötti különbséggel és a kamaszkor biológiai-pszichológiai problémáival. – Ismerje a betegségek kialakulásának okait, megelőzésük és felismerésük módjait, az egészséges életmód és az elsősegélynyújtás legfontosabb szabályait. – Értse a szűrővizsgálatok jelentőségét a betegségek sikeres gyógyításában.

– Tudjon önállóan és társaival együttdolgozva megfigyeléseket, vizsgálódásokat, kísérleteket végezni, tapasztalatairól feljegyzéseket készíteni. – Rendelkezzen jártassággal a mikroszkóp használatában.

10. ÉVFOLYAM Időkeret: Évi óraszám: 72 Heti óraszám: 2 óra Javasolt óraterv

Alapfogalmak, vírusok, prokarioták Az alacsonyabbrendű eukarióták Az állatok teste és életműködései Az állatok viselkedése A növények teste és életműködései A gombák teste és életműködései Év végi összefoglalás Összesen:

Összes óra 9

Gyakorlati óra

Összefoglaló óra 1

Ellenőrző óra 1

9 20 8 17

1 2

1 1 1 1

1 1 1 1

7 2 72

2

1 2 8

1

Tananyag Alapfogalmak, vírusok, prokarióták (9 óra) Alapfogalmak – rendszerezés, szerveződés. A biológia kutatása – gyakorlati óra/kiselőadások. A vírusok. A vírusok életciklusa és jelentősége. A prokarióta élőlények. A prokarióta sejtek felépítése. Autotróf és heterotróf baktériumok. A kékbaktériumok. A baktériumok és a kékbaktériumok jelentősége. Alacsonyabbrendű eukarióták (9 óra) Az alacsonyabbrendű eukarióták kialakulása, általános jellemzői. Vázuk, mozgásuk, táplálkozásuk, kiválasztásuk, szaporodásuk legfontosabb jellemzői. Rendszerezésük. Az alacsonyabbrendű eukarióták jelentősége.

1

6

6

Fejlesztési feladatok A biológia nyelvezetének alapvető fogalmainak kialakítása. A felépítés és a működés összefüggése. Az anyagcsere szerepe az elterjedésben. A biológiai vizsgálatok menetének megismertetése.

Feltárni a sejtes szerveződés jelentőségét az élővilágban. Láttatni az alacsonyabbrendű eukarióták elkülönítésének szükségességét. Megismertetni a biológiai szerveződés típusait. Megértetni az állati és a növényi jellegek közötti különbségeket. A mikroszkóp használata a szövetek Az állatok testének felépítése, életműködései és a vizsgálata, felismerése során. Meglegfontosabb törzsei (20 óra) Az állatok szerveződési szintjei. Az állati sejt. Az állatok és felismertetni a típusállatok szövetei. Az állatok, mint heterotróf élőlények. Az legfontosabb képviselőit. Elsajátítani önfenntartó életműködések összefüggése. A fajfenntartás az állatok legfontosabb szerveinek és az egyedfejlődés az állatvilágban. A szivacsok és a felépítését és azok működését. csalánozók. A férgek törzsei, a gyűrűsférgek. A Megértetni az állatban kialakuló puhatestűek törzse: a csigák, a kagylók és a fejlábúak szervek megjelenésének és az állat osztálya. Az ízeltlábúak törzse: a rovarok, a rákok és a életkörülményeinek összefüggését. pókszabásúak osztálya. A gerincesek törzsének általános A rendszerezőképesség fejlesztése. jellemzői. A porcos és a csontos halak, a kétéltűek, a hüllők, madarak és az emlősök A szövetek vizsgálata. Állatismeret. Egyéni megfigyelések, tapasztalatok Az állatok viselkedése (8 óra)

Tananyag Fejlesztési feladatok Az állatok öröklött és tanult magatartása. Az állatok felhasználásával megismerni az társas viselkedése, kommunikációja. Az állatok szexuális állati viselkedés alapjait. viselkedése, az ivadékgondozás különböző formái. Azonosságok és különbségek keresése az állati és az emberi viselkedés között. A mikroszkóp használatának A növények teste és életműködései (17 óra) Az autotróf anyagcsere. Az autotróf és heterotróf fejlesztése. Az élővilág anyagcsere összehasonlítása. Telepes növények. A szerveződésének azonosságának mohák teste és anyagforgalma. A növényi szövetek bemutatása a növények és az állatok típusai, jellemzői, funkciói. A szövetes növények felépítésének összehasonlításán testfelépítése, a növények szervei. A növények keresztül. Megláttatni a növényi táplálkozása: a gyökér és a hajtás szerepe. Gázcsere és szervezet felépítésének a működésre párologtatás. A növényi légzés. Anyagszállítás: a gyakorolt következményét. A szállítónyalábok felépítése és működése. A raktározásra természettudományos megismerés módosult szervek különféle formái. A növényi egyes lépéseinek megismertetése a kiválasztás formái. A szövetes növények mozgásai, a növények élettani jellegzetességein növényi hormonok. A szövetes növények szaporodása. A keresztül. Megértetni a szaporodási zárvatermők szaporítószervének felépítése. Az ivaros és típusok szerepét az fajok ivartalan szaporodási módok, ezek jellemzői. A fennmaradásában. A jellegzetes zárvatermők egyedfejlődése. növénytípusok megismerése. Növényhatározás. A gombák és a zuzmók A gombák teste és életműködései (7 óra) A gombák jellemzői. A gombák testfelépítésének sajátságainak megismertetése, a sajátosságai. A gombák életműködésének sajátosságai, bioszférában betöltött szerepük életmódja. A gombák gyakorlati jelentősége, hangsúlyozása. kölcsönhatások növényekkel és állatokkal. Feltárni az élőhely, az életmód és a A legfontosabb ehető és mérgező gombák felismerése. szervezet közötti oksági összefüggéseket. A gombafogyasztás szabályai. Összefoglalni a tanultakat, értékelni Év végi összefoglalás (2 óra) a teljesítményeket.

11. ÉVFOLYAM Időkeret: Évi óraszám: 72 Heti óraszám: 2 óra Javasolt óraterv Összes óra A sejtek kémiai felépítése

2

A sejtek anyagcsere-folyamatai

3

A szaporodás és öröklődés sejttani alapjai

3

A szabályozás

18

A keringési rendszer és immunitás

11

A táplálkozás

8

A légzés

4

A kiválasztás

2

A bőr és a mozgás

8

Az ember szaporodása

7

Egészségügyi ismeretek

4

Év végi összefoglalás

2

Összesen:

72

Tananyag

Egészségügy Összefoglaló i ismeretek óra

Ellenőrző óra

1

1

1

2

1

2

1

1

1

1

1

2

1

1

4 2 10

8

5

Fejlesztési feladatok Az élő és az élettelen természet A sejtek felépítése A biogén elemek. A víz biológiai szempontból fontos közös vonásainak megismertetése. A tulajdonságai. A szénhidrátok, lipidek legfontosabb fizika, a kémia és a biológia tulajdonságai. A fehérjék és nukleinsavak legfontosabb kapcsolódási pontjainak láttatása. Az tulajdonságai, nukleotidok. A membránok, a színtestek, a élet szervezettségének bemutatása. mitokondrium és a sejtmag funkciója. Elmélyíteni a kísérletezés módszerét. A legegyszerűbb kimutatási reakciók bemutatása (a tananyag megadott helyén). A földi élet anyagi egységének A sejtek anyagcsere-folyamatai A sejtek anyagfelvétele és leadása, a passzív és aktív megismertetése. A sejtszintű transzport jellemzői. Az anyagcsere áttekintése. Az anyagcsere-folyamatok szerepe enzimek, az enzimkatalízis. A felépítő és lebontó lényegének elsajátíttatása. A anyagcsere-folyamatok vázlata. A felépítő és lebontó fotoszintézisnek a bioszférában folyamatok összefüggése. A sejtek energiaforgalma. A jelentkező szerepének fotoszintézis, az erjedés és a biológiai oxidáció nyomatékosítása. Felhívni a folyamatának lényege. figyelmet az anyagcsere zavarainak Az anyagcsere-folyamatok zavarai (a tananyag megadott betegségeket eredményező hatására. helyén). A problémamegoldó gondolkodás fejlesztése fiktív kísérletek megoldásával.

Tananyag

Fejlesztési feladatok

A szaporodás és öröklődés sejttani alapjai Az információ kódja és átírása, nukleinsav-szintézis. A gén és allél fogalma. A fehérjék szintézise. Az öröklődő információ megjelenésének kémiai alapjai: kódszótár. A kromoszómák, a kromoszómaszám. Haploid és diploid sejtek. Sejtciklus. A mitózis és a meiózis folyamata és biológiai jelentősége. A genetikai információ variálódása a meiózis és a megtermékenyítés során. A mutációk típusai és következményei. A mutagén hatások és ezek következményei.

Láttatni az élőlény sajátosságainak megjelenésének molekuláris alapjait. A tulajdonságok állandóságát és a változékonyságát biztosító tényezők megismertetése. Az élővilág egységes származásának molekuláris bizonyítékainak ismertetése. Megértetni a sejtosztódások egyes típusainak szerepét az élőlények egyed- és törzsfejlődésében. Felhívni a figyelmet a mutagének veszélyeire. Megismertetni az ember szabályozó rendszerének felépítésének és működésének sejt- és szervezetszintű alapjait. Érzékeltetni a receptorok szerepét az élőlény fennmaradásában. Megértetni a szabályozó rendszerek szerepét az egyes működések összerendezésében. Ismertetni a leggyakoribb hibák következményeit. Felhívni a figyelmet az e rendszerek működését hátrányosan befolyásoló tényezők veszélyeire.

Az idegi és hormonális szabályozás Az ember önfenntartó életműködései és ezek szabályozása. Szabályozás és vezérlés. Az idegsejtek felépítése, az idegszövet. A nyugalmi és akciós potenciál kialakulása. Az ingerület terjedése. A szinapszis. A reflexív elve. A külső és a belső környezet változásainak érzékelése. Az íz- és szagérzékelés. A szem felépítése és működése. A hallószerv felépítése és működése. Az egyensúly érzékelése. A bőr érző működése. Az érzékszervek védelme és betegségei. A környéki és a központi idegrendszer. A gerincvelő és az agy felépítése. Az idegrendszer szomatikus és vegetatív működése. Az idegrendszer működésével kapcsolatos egészségügyi ismeretek. A hormonális szabályozás alapelvei. A hipotalamusz–agyalapi mirigy rendszer. A pajzsmirigy, a mellékpajzsmirigy legfontosabb hormonjai és ezek hatása. A hasnyálmirigy, a mellékvese legfontosabb hormonjai és ezek hatása. Az ideg- és hormonrendszer betegségei (a tananyag megadott helyén is). A keringési rendszer és az immunitás A vér összetétele, alkotói. A vörösvérsejtek és a vérlemezkék funkciója. Az értípusok összehasonlítása, a hajszálerek működése. A szív szerkezete és működése, a nagy és a kis vérkör funkciója. A nyirokrendszer. A szívés érrendszeri betegségek veszélyeztető tényezői és ezek megelőzése. Az immunrendszer funkciója. A fehérvérsejtek típusai, a sejtes és az antitestes immunitás lényege. A védőoltások. A vércsoportok. Az immunrendszerrel kapcsolatos alapvető egészségügyi ismeretek.

A testfolyadékok összetételének megismertetése a szervezetben betöltött szerepe szempontjából. Bemutatni a szív és az érrendszer felépítésének, és kórós elváltozásainak működést módosító hatását. Bemutatni a fizika törvényeinek megjelenését a keringési rendszerben. Láttatni a fehérvérsejtek szerepét a szervezet védekezésében. Kialakítani az allergének terjedésének csökkentésének igényét.

Tananyag A táplálkozás Az előbél szakaszai és ezek funkciói. Az emésztés lényege, a nyál, a gyomornedv, a hasnyál, az epe és a bélnedv funkciója az emésztésben. A középbél funkciója, a szerves és szervetlen anyagok felszívódása. A máj és a hasnyálmirigy. Az utóbél funkciói. A táplálkozással kapcsolatos mindennapi egészségügyi ismeretek. A légzés A légutak szakaszai és funkciói, a hangképzés. A tüdő felépítése, a gázcsere folyamata. A légzőmozgások. A légzőszervekkel kapcsolatos egészségügyi ismeretek. A kiválasztás A vese felépítése és működése. A húgyutak. A kiválasztószervekkel kapcsolatos egészségügyi ismeretek. A bőr és a mozgás A bőr felépítése. A bőr részvétele a szervezet hőháztartásában. A csontok szerkezete és kapcsolódása. A csontváz fontosabb részei. Az izmok felépítése, funkciója és kapcsolódása a vázrendszerhez. A mozgási szervrendszer működésének szabályozása. Egészségügyi ismeretek. A bőr egészsége. A mindennapos testmozgás jelentősége. Az ember szaporodása A hím ivarszerv-rendszer felépítése és működése, hormonális szabályozása. A női ivarszerv-rendszer felépítése és működése. A ciklus hormonális szabályozása. Az emberi szexualitás. A fogamzásgátlás módjai. Az ember egyedfejlődése. Az egyedfejlődés testi és pszichés jellemzői. Egészségügyi ismeretek (a tananyag megadott helyén).

Fejlesztési feladatok A tápcsatorna működésén keresztül láttatni a korszerű táplálkozás alapjait. Megismertetni a májnak a szervezetszintű anyagcserében betöltött szerepét.

Megmutatni a légzés szerepét a szervezet működésében. A légzőszerv felépítésén keresztül felhívni a figyelmet az egészséget károsító hatásokra. Bemutatni, miért nélkülözhetetlen a kiválasztás az élet számára. Érzékeltetni a bőr szerepét a szervezet homeosztázisának megőrzésében. Felhívni a figyelmet a megfelelő testtartás és a rendszeres testmozgás jelentőségére a váz- és izomrendszer felépítésének és működésének tükrében.

Ismertetni az ivarszervek felépítésén és működésén keresztül az ember életében a nemiség szerepét, jelentőségét, egyúttal az ezzel járó felelősséget. Felhívni a figyelmet az egyedfejlődés egyes szakaszainak élettani és pszichikai jellegzetességére, különös tekintettel az ember viselkedésére. Láttatni az ember szervezetét Egészségügyi ismeretek Egészségügyi alapismeretek, elsősegélynyújtás, az orvosi veszélyeztető hatásokat, felhívni a ellátás igénybevétele. Rizikófaktorok, civilizációs figyelmet a tudatos magatartásra. ártalmak, szenvedélybetegségek. A lelki egészség. Az utódvállalás, családtervezés, genetikai tanácsadás és terhesgondozás. Környezet-egészségtan, környezethigiéné. Összefoglalni a tanultakat, értékelni Év végi összefoglalás a teljesítményeket.

12. ÉVFOLYAM Időkeret: Évi óraszám: 62 Heti óraszám: 2 óra Javasolt óraterv Összes óra

Gyakorlati óra

Összefoglaló óra

A genetika alapjai

12

4

1

A genetikai ismeretek gyakorlati vonatkozásai

5

1

1

A populációk és az életközösségek

4

1

1

Az élettelen környezeti tényezők és ezek változásai

6

1

1

Ökológiai rendszerek

8

1

1

Természetes és mesterséges életközösségek

5

1

Az evolúció alapjai és bizonyítékai

4

1

Az evolúció folyamata

7

1

Az ember evolúciója

4

1

A bioszféra jelene és jövője

5

1


2

4

Összesen:

62

Tananyag

Ellenőrző óra

4

14

1

1

1

4

Fejlesztési feladatok Megismertetni a kromoszómális A genetika alapjai (12 óra) Egy gén által meghatározott tulajdonság öröklődése. A öröklődés egyes típusait. fenotípus és a genotípus. Az intermedier öröklésmenet. A Elsajátíttatni az egyszerűbb domináns–recesszív öröklésmenet és a kodominancia. genetikai feladatok megoldási Egyes emberi tulajdonságok, betegségek módszerét. öröklődése. Több tulajdonság egyidejű öröklődése. Bemutatni az ivar genetikai Független öröklődés. Gének kölcsönhatása a tulajdonság meghatározását, a nemhez kötött kialakításában. Kapcsolt öröklődés. A nem és a nemhez öröklődés jellegzetességeit. kapcsolt tulajdonságok öröklődése. Az emberi ivar kialakulása. A környezet hatása, a genetikai információ megnyilvánulásának korlátai. A mennyiségi jellegek kialakulása. Feladatok megoldása. A genetikai ismeretek gyakorlati vonatkozásai (5 óra) Láttatni a genetikai ismeretek A genetikai kutatások jelentősége a mezőgazdaságban és előnyös voltát, ugyanakkor a gyógyításban. Génerózió a növénytermesztésben és az megvilágítani a genetikai ismeretek állattenyésztésben. A genetikai eredmények és kutatások etikátlan felhasználásának etikai kérdései (kiselőadások). veszélyeit.

Tananyag

Fejlesztési feladatok Kiemelni a környezet és az élőlény A populációk és az életközösségek (4 óra) A populációk tulajdonságai és változásai. Ideális és egymásra hatásának valóságos populációk. Egyedszám, egyedsűrűség és ezek következményeit. változása. Koreloszlás. Túlélési stratégiák. Az élettelen környezeti tényezők és ezek változásai (6 Értelmezni a környezeti tényezők, az életfeltételek és az élőlények óra) Az élettelen környezeti tényezők jellemzői. A víz, a életmódja közötti összefüggéseket. levegő és a talaj védelme. Az élettelen környezeti Bemutatni a tűrőképesség hatását az tényezőknek az élővilágra gyakorolt hatása. Az élőlények élőlény elterjedésre. tűrőképessége, szűk és tág tűrés. Feladatok megoldása. Az ökológia egyensúly megértetése, Ökológiai rendszerek (8 óra) Az életközösségek anyag- és energiaforgalma. az ökoszisztémák anyag- és Populáción belüli és populációk közötti kölcsönhatások. energiaforgalmának ember általi Táplálkozási kapcsolatok, táplálkozási hálózatok. befolyásolásának hatásának Termelők, fogyasztók, lebontók. A különböző vizsgálata. Az egyén és a közösség létfontosságú anyagok körforgása a természetben. Az környezettudatos magatartásának emberi tevékenység következményei az alakítása. anyagforgalomban. Az anyagforgalom és az energiaáramlás összefüggése, mennyiségi viszonyai az életközösségekben. Feladatok megoldása. A magasabb szerveződési szintek Természetes és mesterséges életközösségek (5 óra) Az életközösségek fogalma és jellemzői. A természetes megismerése, egyensúlyuk életközösségek, mint önszabályozó rendszerek. Az kialakulásának alapjai. A élővilág sokféleségének fontossága. A monokultúrák fenntartható fejlődés lehető útjai, a előnyei és hátrányai. környezettudatos magatartás nyomatékosítása. Az evolúció mozgatórugóinak Az evolúció alapjai és bizonyítékai (4 óra) Az evolúció lényege. A legfontosabb evolúciós tényezők. áttekintése. Ezek bizonyítékainak Az evolúció elmélete: adaptív és nem adaptív felhasználása a megismerésben. A folyamatok; a fajok kialakulása. Az evolúció fizika és a kémia ismereteinek bizonyítékai. Kormeghatározási módszerek. alkalmazása a vizsgálatokban. Az élet feltételeinek összegzése. Az evolúció folyamata (7 óra) Az élet keletkezésére vonatkozó elképzelések, a Az életkeletkezés tudományos prebiológiai evolúció. A földi környezet lényeges elképzelései. A kémiai evolúció és a változásainak összefüggése az élővilág evolúciójával. A sejt kialakulása főbb lépéseinek prokariota és eukariota sejtek kialakulása. A többsejtűek megismertetése. Az evolúciós kialakulása. A szárazföldi telepes és szövetes növények szemlélet kialakítása a növény és kialakulása. A virágos növények. A szövetes állatok állatvilág törzsfejlődésének kialakulása és evolúciója a tengerekben és a megismerése során. szárazföldön. A levegő meghódítása. A jelenkori élővilág kialakulása. Megismertetni az evolúció Az ember evolúciója (4 óra) A korai emberfélék evolúciója. A homo nemzetség szabályszerűségeinek az ember evolúciója. A nagyrasszok kialakulása és a kulturális kialakulásában játszott szerepét. Az evolúció. evolúciós pszichológia néhány állításával való ismerkedés.

Tananyag A bioszféra jelene és jövője (5 óra) A főtermék-központú, rövidtávra tekintő gazdálkodás. A humánökológia. Civilizációs hatások és ártalmak. A genetikai változatosság jelentősége. Az ember tevékenységének hatása a saját és a többi élőlény evolúciójára, a saját és környezete egészségére. A fejlődés alternatív lehetőségei. A bioszféra jövője. Év végi összefoglalás (2 óra)

Fejlesztési feladatok Az ego- és antropocentrikus világkép hibáinak bemutatása. Felhívni a figyelmet az ember környezetalakító hatásainak az evolúcióra gyakorolt hatására. Néhány bioetikai kérdés megvitatása. Összefoglalni, a tanultakat, értékelni a teljesítményeket.

EMELT KÉPZÉS 10. ÉVFOLYAM Időkeret: Évi óraszám: 144 Heti óraszám: 4 óra A tematikai egységek áttekintő táblázata

10. évfolyam – EMELT (heti 4 óra)

Gya- ÖsszeElméle Számo Összes korlati foglalá ti óra n-kérés óra óra s

Bevezetés a biológiába. A biológia tárgya és módszerei

3

1

0

0

5

Az egyed szerveződési szintje. Nem sejtes rendszerek: vírusok, szubvirális rendszerek

3

1

0

1

5

Önálló sejtek. Szerkezet és működés a prokarióták világában

5

2

0

1

8

Az egyszerű eukarióták általános jellemzői

5

2

1

1

9

Többsejtűség. Sejtfonalak és teleptest: gombák

5

2

1

1

9

Az állati sejt és a főbb szövettípusok jellemzői

7

2

1

1

11

Szerkezet és működés az állatok világában. Szivacsok, csalánozók, férgek, puhatestűek, ízeltlábúak

12

2

1

2

17

Tüskésbőrűek, elő- és fejgerinchúrosok, gerincesek testfelépítése és működése. A gerincesek nagy csoportjai

12

3

1

2

18

Az állatok viselkedése

13

0

1

2

16

A növényi sejt. Szerveződési formák

2

2

0

0

4

A növények országa. Valódi növények

15

4

2

2

23

A növények élete

14

2

1

1

18


0

0

2

0

2

Összesen

96

23

11

14

144

Bevezetés a biológiába. A biológia tárgya és módszerei

Tematikai egység

Órakeret 4 óra

Elméleti óra

Gyakorlati óra

Összefoglalás

Számonkérés

3

1

0

0

Előzetes tudás

Fénymikroszkóp használata. Kísérletek tervezése, elemzése.

Tudománytörténeti kutatásokra késztetés. A vizsgált természeti és technikai rendszerek állapotának leírására szolgáló szempontok és módszerek megismerése, használata. Az anyagok vizsgálatában leggyakrabban használt állapotleírások, állapotjelzők alkalmazása, A tematikai egység mérése, a mértékegységek szakszerű és következetes használata. Az nevelési-fejlesztési élő szervezet mechanikai és kibernetikai szemléletű leírása. Az információs és kommunikációs rendszerek felépítésének megismerése, céljai jelentőségük értékelése. A legfontosabb biológiai vizsgálati módszerek megismerése, alkalmazása - az iskola lehetőségeihez mérten. A mai kutatási eszközök használati területekhez rendelése, jelentőségük megértése. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások Mivel foglalkozik a növénytan (botanika), az állattan (zoológia), az embertan (antropológia) tudománya?

Ismeretek


Az ismert tudományágak és néhány biológiához tartozó társtudomány vizsgálati területeinek ismerete.

A biológiai kutatási módszerek alkalmazása iskolai keretek között.

Tudományágak, társtudományok (pl. anatómia, élettan, lélektan, A fénymikroszkóp használata. etológia, ökológia, genetika, rendszertan, őslénytan;


Fizika: fénytan, mértékegységek.

Matematika: mértékegységek, számítások.

Kémia: kísérletezés, kísérleti eszközök.

orvostudomány). A biológiai kutatás főbb módszerei: a megfigyelés, leírás, Az élővilággal kapcsolatos méret- és időskála elemzése. összehasonlítás, kísérlet, modellkészítés, szimuláció és ezek feldolgozására szolgáló értelmezés, elemzés, kiértékelés. Természeti jelenségek, folyamatok időbeli lefolyásának Az orvostudományban és a leírása függvényekkel; biológia más társtudományában grafikonok elemzése, ma is használatos vizsgálati értelmezése. eszközök, módszerek. A fénymikroszkóp szerkezete. Elektronmikroszkópi és különböző kromatográfiai vizsgálatok menete, jelentősége, alkalmazási területe. Kulcsfogalmak/ Botanika, zoológia, antropológia, etológia, pszichológia, szisztematika, paleontológia in vivo, in vitro, röntgensugár, ultrahang, fogalmak komputertomográf (CT).

Tematikai egység

Az egyed szerveződési szintje. Nem sejtes rendszerek: vírusok, szubvirális rendszerek

Órakeret 5 óra

Elméleti óra

Gyakorlati óra

Összefoglalás

Számonkérés

3

1

0

1

Előzetes tudás

Vírusok általános jellemzése, az általuk okozott emberi betegségek.

Analógiák felismerése, általánosítás és differenciálás, történetiség követése, halmazba sorolás, IKT-alkalmazás lehetőségei. A nemi élettel, az élet kezdetével és végével, a kezelések elutasításával vagy A tematikai egység vállalásával kapcsolatos személyes felelősség biológiai hátterének nevelési-fejlesztési megismerése. A rendszeres egészségügyi és szűrővizsgálatoknak, valamint az önvizsgálatoknak a betegségek megelőzésben játszott céljai szerepének felismerése. Az élő szervezetek működő rendszerként való értelmezése. Informatikai és a biológiai vírusok összehasonlítása. A vírusok élő és

élettelen határán álló helyzetének felismerése. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Ismeretek



Önálló internetes vizsgálódás: a legfontosabb magyarországi előfordulású ismertebb emberi vírusbetegségek neve, jellemző adatai.

Matematika: geometria, poliéderek, mennyiségi összehasonlítás, mértékegységek.

Az élő rendszerek általános tulajdonságai: anyagcsere, homeosztázis, ingerlékenység, mozgás, növekedés, szaporodás, öröklődés.

Alapvető járványtani fogalmak ismerete. A helyi és világjárvány fogalma, a megelőzés és elhárítás lehetőségei.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a járványok történeti jelentősége.

A vírusok jellemzése, csoportosítása a bakteriofágok és jelentőségük (nagy méretüknek, valamint a gazdasejt könnyű vizsgálhatóságának köszönhetően a legkönnyebben tanulmányozhatók.

A háziállatok és növények vírusbetegségeinek azonnali jelentése a közegészségügyi szerveknél.

Magyar nyelv és irodalom: járványok irodalmi ábrázolása.

Az egyed szerveződési szintjei: nem sejtes rendszerek, önálló sejtek, többsejtű rendszerek.

A növényeket, illetve az állatokat fertőző legismertebb vírusok (a dohány mozaikbetegségét, illetve a baromfipestist, a száj- és körömfájást és a veszettséget okozók). Az embereket fertőző vírusok. A vírusok és szubvirális kórokozók (prion, viroid) felépítése, csoportosítása, sokszorozódási folyamata, hatásmechanizmusa.

Fertőzés, higiénia (személyi és környezeti), járvány.

Védőoltások, megelőzés. Kulcsfogalmak/ Homeosztázis, helikális, kubikális, binális vírus, prion, viroid. Bakteriofág. Sejtes és nem sejtes szerveződés. fogalmak

Tematikai egység

Önálló sejtek. Szerkezet és működés a prokarióták világában

Órakeret 8 óra

Elméleti óra

Gyakorlati óra

Összefoglalás

Számonkérés

5

2

0

1

Előzetes tudás

A baktériumok általános jellemzése, a fénymikroszkóp használata. A baktériumok környezeti jelentőségének felismerése. A baktériumsejt felépítése és működése közötti ok-okozati összefüggés felismerése. A földi élet kezdete és a földön kívüli lét tudományos felvetése, internetes kutatás során a kritikai gondolkodás fejlesztése.

A tematikai egység Az energiatípusok (kémiai, nap, elektromos) egymásba alakítását nevelési-fejlesztési jelentő folyamatok megismerése. Az energiával kapcsolatos mennyiségi szemlélet fejlesztése. A természeti körfolyamatok céljai felismerése, megfigyelése, természeti jelenségek, folyamatok időbeli lefolyásának leírása függvényekkel. A rendszerek összetettségének, belső kapcsolatrendszerének felismerése. A fontosabb biogeokémiai körforgalmak (szén, oxigén, nitrogén) elemzése egy szabályozott rendszer részeként. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek


Ismeretek


A baktériumok anyagcseretípusok szerinti Kitekintés az ősbaktériumokra, a csoportosítása. A prokarióta sejt 3,5 milliárd évvel ezelőtti felépítésének mikroszkópos megjelenésükre. vizsgálata, megfigyelése.

Fizika: mértékegységek, energia, a fénymikroszkóp optikai rendszere.

A valódi baktériumsejt (mérete, alakja, sejtfelépítése). Állandó és járulékos sejtalkotók. Aktív és passzív mozgásuk. Csoportosításuk anyagcseréjük

Kémia: oxidációredukció, ionok, levegő, szén-dioxid,

Kutatás az interneten (tanári irányítással, otthoni feladat): A prokarióták jelentősége: a földi anyagforgalomban betöltött szerepük, hasznosításuk az

és energiahasznosításuk szerint [autotróf, foto- és kemoszintetizáló (aerob és anaerob), heterotróf – paraziták, szimbionták, szaprofiták], szaporodásuk. Az emberi és állati szervezetben élő szimbionták gyakorlati haszna. Az emberi szervezet parazita baktériumai, kórokozásuk. Baktériumok által okozott betegségek. Védekezés, megelőzés. Ajánlott és kötelező védőoltások.

élelmiszeriparban, gyógyszeriparban, mezőgazdaságban.

oxigén, szerves, szervetlen, fertőtlenítőszerek.

Tanulói vizsgálat: aludttej savójából tejsavbaktériumok kimutatása, vizsgálatuk fénymikroszkóppal (vagy szénabacilus, kékbaktériumok vizsgálata).

Kulcsfogalmak/ Prokariota, autotróf, heterotróf, bakteriospóra, antibiotikum, kozmopolita faj, plankton, coccus, bacillus, spirillum, vibrió, reprodukció. fogalmak

Tematikai egység

Órakeret 9 óra

Az egyszerű eukarióták általános jellemzői

Elméleti óra

Gyakorlati óra

Összefoglalás

Számonkérés

5

2

1

1

Előzetes tudás

Egysejtű eukarióták néhány képviselőjének felismerése, jellemzése. Az eukarióta sejt kialakulásáról szóló elméletek, feltevések megismerése, összevetése A körülhatárolt sejtmag és a belső membránok megjelenése jelentőségének megértése.

A tematikai egység Szerkezet és működés kapcsolata az egysejtű eukarióták világában nevelési-fejlesztési táplálkozás, kiválasztás, szaporodás. céljai A felépítés és a működés kapcsolatának bemutatása az alacsonyabb rendű eukarióták testszerveződésének példáján. Az anyagi világ egymásba épülő szerveződési szintjeinek tudatos kezelése, a halmazstruktúrák magyarázata összetevőik szerkezete és kölcsönhatásaik alapján.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Ismeretek


A témával kapcsolatos tanulmányok keresése az interneten.

Az élőlények kialakulásának vázlata, törzsfaelemzés, kihangsúlyozva az ősi ostorosok szerepét. Autogén elmélet, A tanult fajok felismerése endoszimbionta elmélet. fénymikroszkópban, az Az aktív helyváltoztató egysejtűek életmódjával egysejtűek mozgástípusai: kapcsolatos kísérletek elemzése. ostoros, csillós, amőboid (állábas) mozgás. Az óriás amőba, a papucsállatka, a zöld szemesostoros példáján keresztül az egysejtű élőlények változatos testszerveződésének és a felépítő anyagcserének a megismerése. Az állati egysejtűek közül ostorosként a parazita álomkór ostoros és a hüvelyostoros, az amőbák közül az óriás amőba és a vérhasamőba, a csillósok közül a közönséges papucsállatka, a harang- és kürtállatkát, valamint a bendőcsillósok, a héjas gyökérlábúak, a napállatocska és a sugárállatocska ismerete. Önálló mozgásra képtelen alacsonyabbrendű eukarióták (kovamoszatok, barnamoszatok, vörösmoszatok) megismerése, csoportosítása. Differenciálódás, sejttársulás (harmonikamoszatok, fogaskerékmoszatok, gömbmoszatok), telepes (álszövetes), szövet, egyirányú osztódás: fonalas testfelépítés

A színanyagok, színtestek megjelenése szerepének megértése a fotoautotróf folyamatokban.

Fonalas zöldmoszatok vizsgálata (testfelépítés, táplálékfelvétel) fénymikroszkóppal, a látottak lerajzolása és jellemzése.

A fonalas és a teleptestes szerveződés megismerése konkrét példákon (egyes vörösés barnamoszatok, zöldmoszatok, pl. csillárkamoszat).

A prokarióta és az egysejtű eukarióta élőlények összehasonlítása (sejtfelépítés és életműködések, azonos és az eltérő tulajdonságok). Az alacsonyabb rendű eukarióták szerveződési típusainak megfigyelése a zöldmoszatok szerveződési típusain keresztül:


Kémia: a sziliciumdioxid szerkezete.

(békanyálmoszatok), két irányban: lemez (tengeri saláta), több irány: teleptest (csillárkamoszat). A moszatok fejlődése nemzedékváltakozással

egysejtű: ernyősmoszat; sejttársulásos: harmonikamoszat; fonalas: békanyál; lemezes: tengeri saláta; teleptestű: csillárkamoszat. Természetes vizekből vett vízminták vizsgálata (különböző zöldalgák keresése, a kloroplasztiszok alakjának vizsgálata).

A mikroszkópi megfigyelések lerajzolása és magyarázó szöveggel való ellátása.

Határozókönyvek használata. Szilícium- és mészváz, sejtszáj, sejtgarat, lüktető- és emésztő űröcske, Kulcsfogalmak/ sejtközpont, ostor, csilló, álláb, szól-, gélállapot, mixotróf táplálkozás, fogalmak kopuláció, konjugáció, spóra, ivarsejt.

Tematikai egység

Többsejtűség. Sejtfonalak és teleptest: gombák

Órakeret 9 óra

Elméleti óra

Gyakorlati óra

Összefoglalás

Számonkérés

5

2

1

1

Előzetes tudás

A biológiai szerveződés szintjei. Ehető és mérgező gombák. A többsejtűség felé vezető út egyes állomásainak megismerése az élőlények világában.

A tematikai egység Energiatípusok egymásba alakítását jelentő folyamatok megismerése nevelési-fejlesztési során az energiával kapcsolatos mennyiségi szemlélet fejlesztése. A céljai környezeti állapot és az ember egészsége közötti összefüggés felismerése. Az emberi épített élőhelyek pusztulása okainak, következményeinek megismerése, megértése. Növényi és állati sajátságok felismerése a gombák testfelépítésében és életműködésében.

Egészségtudatosságra nevelés. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Ismeretek A gombák sajátos testfelépítése és életműködése. [Evolúciós fejlődésük folytán egy részük az alacsonyabbrendű eukarióták közé tartozik, mint pl. a moszatgombák (peronoszpóra), fejespenész.] A heterotróf gombák életmód szerinti megkülönböztetése, biológiai jelentősége. Mindkét élőlény számára előnyös együttélés, pl. zuzmók. Ismeretek Sir Alexander Fleming munkássága.



A fonalas testfelépítésű gombák Kémia: mész, kova, nagyobb csoportjainak szaru, cellulóz. [Rajzóspórás gombák (pl. a burgonyarák kórokozója), járomspórás gombák (pl. Fizika: energia. fejespenész), tömlősgombák (pl. dérgomba, ehető kucsmagomba, redős papsapkagomba (mérgező), nyári szarvasgomba), egysejtű tömlősgombák (a sarjadzással szaporodó élesztők, anyarozs, kenyérpenész, almafalisztharmat), bazidiumos gombák (pl. korallgomba, rókagomba, laskagomba, ízletes vargánya, farkastinórú (mérgező), pereszke, csiperke, tintagomba, gyilkos galóca (mérgező), nagy őzlábgomba, susulyka (mérgező)] határozókönyvek segítségével való megismerése.

A gombák táplálkozás-élettani szerepének, a gombaszedés és tárolás szabályainak megismerése.

A zuzmótelep testfelépítése és életfolyamatai közötti összefüggés felismerése. Hifa (gombafonal), micélium, teleptest, tenyésztest, termőtest, alkaloid, Kulcsfogalmak/ antibiotikum, rajzóspóra, járomspóra, tömlős és bazidiumos spóra, fogalmak bimbózás, gyöngysarjképzés, himnős.

Tematikai egység

Az állati sejt és a főbb szövettípusok jellemzői

Órakeret 11 óra

Elméleti óra

Gyakorlati óra

Összefoglalás

Számonkérés

7

2

1

1

Előzetes tudás

Állati és növényi egysejtűek, moszatok mohák mikroszkópi vizsgálata. Fonalas, telepes, álszövetes szerveződés.

A tematikai egység Szövetmetszetek fénymikroszkópos vizsgálata, megfigyelése során a nevelési-fejlesztési felépítés és a működés összekapcsolása. A különböző sejttípusok méretkülönbségeinek megítélése. Összehasonlítás: az állati egysejtű és céljai a többsejtű egyetlen sejtje. Az álszövet és a szövet definiálása. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek


Ismeretek


Az állati sejtalkotók felismerése, Fizika: az megnevezése elektronmikroszkóp. Az állati sejt sejtalkotói: sejtmag elektronmikroszkópos felvételen (maghártya, örökítőanyag), és modellen. Golgi-készülék, endoplazmatikus Vizuális kultúra: hálózat, mitokondrium, arányok megállapítása sejtközpont, lizoszóma, Mikroszkópi metszetek és ábrák, az ábrakészítéshez. sejtplazma, sejthártya. A mikroszkópos felvételek sejtszervecskék feladata. vizsgálata. Összehasonlítás: a simaizom, vázizom és szívizom Informatika: szövegszerkezeti és funkcionális és képszerkesztés. A főbb szövettípusok jellemzői összefüggéseinek elemzése, és működési sajátságai: előfordulása és működési jellemzői a szervekben. hámszövetek-fedőhámok, mirigyhámok, felszívóhám, érzékhám. pigmenthám egyenkénti feladatai, típusai és előfordulása a szervekben. A kötő- és támasztószövetek lazarostos, tömöttrostos kötőszövet, a zsírszövet és a vér, valamint a chordaszövet, csontszövet és porcszövet

Rajzos ábra készítése a soknyúlványú idegsejtről. Az idegsejt (neuron) részeinek megnevezése.

felépítése, feladata és előfordulása. Az idegsejtek típusai a sejt alakja, a nyúlványok elrendeződése, a sejt működése alapján. A gliasejt.

Szövet- és szervátültetés (transzplantáció); beültetés (implantáció). Kulcsfogalmak/ Organellum, transzplantáció, implantáció, inger, ingerület, sejttest, dendrit, axon, gliasejt, végfácska, velőshüvely. fogalmak

Tematikai egység

Szerkezet és működés az állatok világában. Szivacsok, csalánozók, férgek, puhatestűek, ízeltlábúak

Órakeret 17 óra

Elméleti óra

Gyakorlati óra

Összefoglalás

Számonkérés

12

2

1

2

Előzetes tudás

Szövet, álszövet, medúzák, hidrák, férgek, kagylók, csigák, fejlábúak és ízeltlábúak főbb jellemzői.

Álszövet, szivacsok. Az „állat” fogalom értelmezése. Az álszövetes és szövetes szerveződés összehasonlítása. A törzsfejlődés során kialakult állatcsoportok jellemző képviselőinek tanulmányozása. A testfelépítés, A tematikai egység testalkat és az életmód kapcsolatának megértése. Az állatcsoportok nevelési-fejlesztési szervezeti differenciálódásának megismerése. A differenciálódás céljai fokától függő sajátosságok vizsgálata ok-okozati összefüggések keresése közben. A mindenkori környezet változásaihoz való alkalmazkodás szerepének megértése az állatcsoportok jellemző tulajdonságainak kialakulásában. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek



A sejtek működésbeli elkülönülésének, a szövetetek Szivacsok kialakulásának eredménye a Miért nehéz a szivacsok helyét az különböző állatcsoportoknál. élőlények rendszerében megtalálni? Ábraelemzés: a csalánozók Szivacsok álszövetes testfalának felépítése, a szerveződése. A szivacsok sejtcsoportok funkciói. különböző formái, a külső és belső sejtréteg jellemző sejtjei, azok működése. Ivartalan A csalánozók megismerése. szaporodási formájuk: (Ajánlott: Hidraállatok: kettéosztódás, bimbózás közönséges hidra, zöldhidra, (gyöngysarjképzés). Ivaros édesvízi meduza. Kehelyállatok: szaporodásuk. füles meduza. Virágállatok: viaszrózsa, vörös tollkorall, nemes korall, gombakorall, Csalánozók testfelépítése. A bíborrózsa. Bordásmedúzák: testfal jellemző sejtjei: Vénusz öve.) csalánsejtek, a diffúz idegrendszert alkotó idegsejtek, a hámizomsejtek, valamint a belső A szaprofita férgek réteg emésztőnedveket termelő biogeográfiai, gazdasági mirigysejtjei. Önfenntartás, hasznának, a parazita férgek önreprodukció, önszabályozás. állat- (ember-) egészségügyi szerepének tanulmányozása. Ismeretek

A férgek nagyobb csoportjai (fonálférgek, laposférgek, gyűrűsférgek) testszerveződése, önfenntartó, önreprodukáló és önszabályozó működése, életmódja.

A puhatestűek nagyobb csoportjai (kagylók, csigák, fejlábúak) testszerveződése, külső, belső szimmetriája, önfenntartó, önreprodukáló, önszabályozó működése. Az élőhely, életmód és az életfolyamatok összefüggései.

Tanulói vizsgálódás: A gyűrűsférgek mozgása és belső szervei. A puhatestűek három főcsoportjának összehasonlítása: a morfológiai különbségek, belső szervi azonosságok Tablókészítés elhalt állatok külső vázaiból. A fajok beazonosítása határozók segítségével. A hazánkban is nagy fajszámban előforduló rovarrendek, illetve példafajok keresése határozó könyvek segítségével (csoportos feladat könyvtári óra keretében). A szájszerv, a szárny, a

Kémia: felületi feszültség, a mészváz összetétele, a kitin, diffúzió, ozmózis.

Fizika: rakétaelv, emelőelv, a lebegés feltétele.

Földrajz: korallzátonyok (atollok), a mészkő, a kőolaj és a földgáz képződése; földtörténeti korok.

Főbb képviselők az egyes csoportokban: éti-, kerti- és ligeti csiga; tavi- és folyami kagyló; tintahalak, nyolclábú polip.

Az ízeltlábúak csoportjaira jellemző testfelépítés, önfenntartó, önreprodukciós és önszabályozó működés. Származási bizonyíték a szelvényezett test. A törzsfejlődés során kialakult evolúciós „újdonságok”(valódi külső váz kitinből, ízelt lábak kiegyénült harántcsíkolt izmokkal). A csáprágósok, ill. pókszabásúak fontosabb csoportjai: a skorpiók, atkák és pókok.

posztembrionális fejlődési típusok alakulásának összehasonlítása. Ok-okozati összefüggés keresése az életmód és a szájszervek alakulása között. A tengeri/édesvízi puhatestűek és ízeltlábúak szerepe az egészséges táplálkozásban. Receptverseny és önálló kiselőadások.

A rovarok legfontosabb – hazánkban is nagy fajszámmal élő – rendjei: szitakötők, egyenesszárnyúak, poloskák, kabócák, bogarak, lepkék hártyásszárnyúak, kétszárnyúak Sugaras és kétoldali szimmetria; béledényrendszer és háromszakaszos bélcsatorna; sejten belüli, sejten és testen kívüli emésztés; diffúz légzés, Kulcsfogalmak/ kültakaró eredetű légzőszerv, zárt és nyílt keringés, kiválasztás sejtenként, fogalmak vesécske típusú kiválasztószerv; diffúz és központosult dúcidegrendszer; hámizomsejt, bőrizomtömlő, átváltozás, kifejlés, teljes átalakulás, vedlés, hormonális/kémiai szabályozás.

Tematikai egység

Elméleti óra

Tüskésbőrűek, elő- és fejgerinchúrosok, gerincesek testfelépítése és működése. A gerincesek nagy csoportjai Gyakorlati óra

Összefoglalás

Órakeret 18 óra

Számonkérés

12 Előzetes tudás

3

1

2

A gerincesek nagyobb csoportjai, a háziállatok.

Az állatok törzsfája oldalági képviselőjének (tüskésbőrűek) A tematikai egység összehasonlítása a gerincesek „egyenesági” elődeivel és a gerincesek nevelési-fejlesztési nagyobb csoportjaival. Az állatvédelmi törvény megismerése. Önálló kísérletezés, megfigyelés során a természettudományi megismerési céljai módszerek gyakorlása. A gerincesek evolúciós újításai, azon belül a belső váz jelentőségének megértése az életterek tartós meghódításában. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Ismeretek A tüskésbőrűek testfelépítése és életmódja. A gerinchúr, a csőidegrendszer és kopoltyúbél megjelenésének evolúciós jelentősége. Az előgerinhúrosok testfelépítése, evolúciós jelentősége. Fő képviselőik: a tengerben élő, átalakulással fejlődő zsákállatok.



A tüskésbőrűeknek a gerinchúrosokkal és gerincesekkel való összehasonlítása.

Fizika: nyomás, hőmérséklet, hidraulika, optika, hang, ultrahang.

Szakkönyvek, ismeretterjesztő könyvek, folyóiratok olvasmányainak, ábráinak segítségével a probléma lényegének feltárása.

Informatika: szövegszerkesztés, adattárolás, előhívás.

Gyakorlati feladat: a kialakult A fejgerinchúrosok testfelépítése gerinces szervek, és életmódja, evolúciós szervrendszerek életfolyamatbeli jelentősége (pl. a lándzsahal). (kültakaró, mozgás, táplálkozás, légzés, keringés, kiválasztás, szaporodás, hormonális és A gerincesek általános jellemzői, idegrendszeri szabályozás) evolúciós újításai (Porcos, majd eltéréseinek leírása a gerincesek csontos belső váz, melynek alábbi nagyobb csoportjaiban: központja a gerincoszlop. A kültakaró többrétegű hám, amely Halak: pl. tükörponty, csuka. bőrré alakul, csoportonként Kétéltűek: pl. zöld levelibéka, elkülöníthető függelékekkel. A kecskebéka. tápcsatorna elő-, közép- és Hüllők: pl. zöld gyík, erdei sikló. utóbeléhez mirigyek csatlakoznak. A légzőszerv Madarak: pl. házi galamb, házi előbél eredetű kopoltyú vagy tyúk. tüdő. A keringési rendszer zárt,

Kémia: kollagén, hemoglobin, tengerek és édesvizek sókoncentrációja.

Földrajz: a kontinensek élővilága, övezetesség.

központja a szív. Az erekben vér (plazma és alakos elemek) kering. Kiválasztó szervük a vese, a vérből szűr és kiválaszt. Ivarszervei a váltivarúságnak megfelelőek. Többnyire jellemző az ivari kétalakúság és a közvetlen fejlődés. A neuro-endokrin rendszer szabályozza a működéseket (melynek idegrendszeri központja az agy)).

Emlősök: pl. házi nyúl.

Ponty, csirke vagy házi nyúl boncolása megfigyelési szempontok szerint. A megfigyelések rajza, megfogalmazása, leírása.

Fajismeret bővítése határozókönyvek, internet segítségével.

Újszájú, gerinchúr, csőidegrendszer, kopoltyúbél, hüllő- és madártojás, Kulcsfogalmak/ magzatburok, porcos és csontos hal, kopoltyú, ikra, haltej, ötujjú végtag, fogalmak tolóláb, ugróláb, járóláb, madár- és denevérszárny; kettős légzés, változó és állandó testhőmérséklet, fészeklakó, fészekhagyó.

Tematikai egység

Az állatok viselkedése

Órakeret 16 óra

Elméleti óra

Gyakorlati óra

Összefoglalás

Számonkérés

13

0

1

2

Előzetes tudás

Állatismeret, az állatok idegrendszere és érzékszerveik, szaporodásuk.

A tematikai egység Saját megfigyelések, tapasztalatok felhasználásával az állati viselkedés nevelési-fejlesztési alapjainak megismerése. Az állati viselkedés mint alkalmazkodási folyamat bemutatása. Azonosságok és különbségek keresése az állati céljai és emberi viselkedés között. Az érvelés, a vitakultúra fejlesztése. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások Miben különböznek az öröklött és tanult viselkedési elemek?


Különböző magatartásformák megfigyelése, azonosítása és elemzése filmeken (pl. Az élet erőpróbái; A magatartáskutatás


Magyar nyelv és irodalom: verbális és nem verbális kommunikáció.

Melyek a legfontosabb magatartásforma-csoportok? Melyek az állatok kommunikációjának fajtái?

története). Történelem, társadalmi és állampolgári Kiselőadások tartása, viták során ismeretek: a csoportos saját vélemény megvédése. agresszió példái.

Ismeretek A magatartáskutatás története: Darwin, Pavlov, Watson, Lorenz, Tinbergen, von Frisch, Csányi (a kutatók módszerei, tapasztalatai, magyarázatai).

Öröklött magatartásformák (feltétlen reflex, irányított mozgás, mozgásmintázatok). Tanult magatartásformák (bevésődés, érzékenyítés, megszokás, feltételes reflex, operáns tanulás, belátásos tanulás). Önfenntartással kapcsolatos viselkedések (tájékozódás, komfortmozgások, táplálkozási magatartás, zsákmányszerzés). Fajfenntartással kapcsolatos viselkedések (udvarlás, párzás, ivadékgondozás). A társas viselkedés; a társas kapcsolatok típusai (időleges tömörülés, család, kolónia).

Az emberi természet. A tanulás és a gének szerepe az emberi viselkedésben. Az emberi viselkedési komplexum, az ember és a legfejlettebb állatok viselkedése közötti különbségek, személyes és csoportos

Fizika: hang, ultrahang.

agresszió, az emberi közösség, rangsor, szabálykövetés, az emberi nyelv kialakulása, az emberi hiedelmek, az ember konstrukciós és szinkronizációs képességének megnyilvánulása a társadalomban. A gyermek fejlődése és szocializációja a családi közösségben. Humánetológia: sztereotípiák, babonák kialakulása, a csoportos agresszió és a háború, szocializáció, szublimáció, személyes tér, testbeszéd, szabálykövetés, nyelvi kommunikáció. Kulcsfogalmak/ Viselkedés (magatartás), kulcsinger, motiváció, ösztön, reflex, társítás, tanulás és memória, agresszió, altruizmus, szocializáció, kommunikáció, fogalmak tanulás, adaptáció, magatartáselem, magatartásegység.

Tematikai egység

Órakeret 4 óra

A növényi sejt. Szerveződési formák

Elméleti óra

Gyakorlati óra

Összefoglalás

Számonkérés

2

2

0

0

Előzetes tudás

Szerveződési szintek, az élővilág méretskálája, az élőlények csoportosításának elvei (Linné és Darwin), eukarióta sejt, növényismeret. Az állati sejt, állati szövetek.

A fénymikroszkóp használatának fejlesztése. A látómezőben lévő kép A tematikai egység leírása, értelmezése. A sejtek vizsgálati módszereinek elsajátítása. nevelési-fejlesztési Szerveződési formák bemutatása, feladatmegosztás és térbeli céljai elrendeződés alapján.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások Milyen jellemzők alapján különítjük el az állatokat és a növényeket? A moszatok testszerveződésének milyen típusait tudjuk megkülönbözteni? Merre mutat a fejlődés? Mi a moszatok biológiai jelentősége?

Ismeretek A fénymikroszkóp részei és szakszerű használata. A növényi sejtalkotók [sejtplazma, sejthártya, sejtmag, mitokondrium, belső membránrendszer, sejtfal, színtest, zárvány, sejtüreg (vakuólum)].


A testszerveződés és az anyagcsere folyamatok alapján annak magyarázata, hogy az élőlények természetes rendszerében miért alkotnak külön országot a növények, a gombák és az állatok.


Fizika: lencserendszerek, mikroszkóp.

A sejtek működésbeli különbségei és a differenciálódás kapcsolatának megértése. Az egysejtű szerveződés és a többsejtű szerveződés típusainak bemutatása a zöldmoszat példáján (sejttársulás, sejtfonal, teleptest). Anyagcseretípusok összehasonlítása.

Prokarióta és eukarióta sejt, állati Kísérletek az ozmózis és növényi sejt összehasonlítása. kimutatására (plazmolízis). Anyagcseretípusok. A mikroszkópban látott kép nagyításának kiszámolása. Differenciálódás, sejttársulás (harmonikamoszatok, fogaskerékmoszatok, gömbmoszatok), telepes (álszövetes), szövet, egyirányú osztódás: fonalas testfelépítés (békanyálmoszatok), két irányban: lemez (tengeri saláta), több irány: teleptest (csillárkamoszat).

Különböző zárványok, sejtüregek és a színtestek megfigyelése mikroszkópban különféle sejtfestési módszerekkel. Növényi színanyagok szétválasztása kromatográfiás módszerrel.

Kulcsfogalmak/ Növényi sejt, szövet és szerv, alkalmazkodás, telep, spóra, fogalmak differenciálódás, féligáteresztő hártya, ozmózis, plazmolízis, parazita,

szaprofita, autotróf anyagcsere, heterotróf anyagcsere, fotoszintézis.

Tematikai egység

Órakeret 23 óra

A növények országa. Valódi növények

Elméleti óra

Gyakorlati óra

Összefoglalás

Számonkérés

15

4

2

2

Előzetes tudás

Növényismeret, felépítés és működés kapcsolata az állatvilágban.

A tematikai egység Szerkezet és működés közötti kapcsolat bemutatása. nevelési-fejlesztési Az élőlény és környezete közötti kapcsolat bemutatása. céljai Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások Milyen szempontok alapján csoportosíthatóak a növények? Miért nem nőhetnek embermagasságúra a mohák?


A határozókönyvek felépítése logikájának megértése és használatuk gyakorlása.

A fényért, vízért való verseny, a szárazabb élőhelyeken való Hogyan alkalmazkodott a szaporodás lehetőségének harasztok testfelépítése a összefüggésbe hozása a növényi szárazföldi életmódhoz? Miben szervek megjelenésével, különböznek a nyitvatermők és a felépítésével. zárvatermők?

Ismeretek Endoszimbionta elmélet. A fényért, vízért való verseny, a szárazabb élőhelyeken való szaporodás lehetőségének kapcsolata a növényvilág fejlődésével.

Szerkezet és működés kapcsolatának bemutatása a növényi szövetek példáján.

A különböző törzseknél megjelenő evolúciós „újítások” összefüggésbe hozása a szárazföldi élethez való hatékony


Filozófia: logika és kategóriák.

Matematika: halmazba rendezés, csoportosítás.

alkalmazkodással. (Kékeszöld moszatok), vörösmoszatok, zöldmoszatok (járommoszatok), csillárkák embriós növények = szárazföldi növények.

Növényi szövetpreparátum és önállóan készített nyúzat vizsgálata fénymikroszkóppal, a látottak értelmezése.

A mohák, a harasztok a nyitvatermők és a zárvatermők kialakulása, testfelépítése, életmódja (alkalmazkodás a szárazföldi életmódhoz) és szaporodása. Fajismeret: májmoha, tőzegmoha, háztetőmoha, lucfenyő, jegenyefenyő, erdei fenyő, feketefenyő, vörösfenyő, páfrányfenyő, ciprusfélék, boróka, tiszafa, csikófark. A növényi szövetek csoportosítása és jellemzése. Moha, meiózis, mitózis spóra, ivarsejt, haploid sejt, diploid sejt, Kulcsfogalmak/ kétszakaszos egyedfejlődés, haraszt, kemotaxis, hajtásos növény, fogalmak nyitvatermő, zárvatermő, hajtás, virág, termés, kettős megtermékenytés, osztódó szövet, állandósult szövet, kambium.

Tematikai egység

Órakeret 18 óra

A növények élete

Elméleti óra

Gyakorlati óra

Összefoglalás

Számonkérés

14

2

1

1

Előzetes tudás

Növényismeret, a növények szervei.

A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

Az életműködések közös vonásainak felismerése. A növényi szervezet felépítésének a működésre gyakorolt

következményének felismerése. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások Mi a víz jelentősége a növények életében? Mi a fotoszintézis jelentősége? Milyen formában választanak ki anyagokat a növények? Milyen tendenciák valósultak meg a növényvilág szaporodásának evolúciója során? Hogyan mozognak, hogyan növekednek a növények?


A folyadékszállítás hajtóerőinek összefüggésbe hozása a szervek felépítésével.

Fizika: adhézió, kohézió, diffúzió.

A gyökér hossz- és keresztmetszetének, a fás szár és Földrajz: a földrajzi övezetesség. a kétszikű levél keresztmetszetének ismertetése sematikus rajz alapján, a látottak Kémia: etén, ozmózis. magyarázata. A fás szár kialakulásának és az évgyűrűk keletkezésének magyarázata.

Ismeretek A növényi létfenntartó szervek (gyökér, szár levél) felépítése, működése, módosulásai.


A levegőből felvett szén-dioxidmolekula útjának nyomon követése a növényben.

A gyökér, a szár és a levél Gázcserenyílás megfigyelése felépítése, szövettani szerkezetük mikroszkópban és a látottak típusaik, módosulásaik. értelmezése. A felsorolt szervek működése és A víz útjának megfigyelése szerepük a növény életében. festett vízbe állított fehér virágú növényeken. A Liebig-féle minimumtörvény. Csírázási kísérletek végzése, A gázcserenyílás szerkezete és gyűrűzési kísérlet értelmezése. működése (összefüggés a zárósejtek felépítésével, Paál Árpádnak az auxin hatására turgorával és az ozmózissal). vonatkozó kísérletének értelmezése. A virág részei és biológiai szerepe. Kapcsolat a virág és a Az ivaros és az ivartalan termés között. szaporodás/szaporítás összehasonlítása, előnyeik és A virágos növények reproduktív hátrányaik összevetése. működései, az ivaros és az ivartalan szaporodás/szaporítás. Példák a virágzás és a nappalokéjszakák hosszának arányának A termés és a mag. A mag

szerkezete. A csírázás folyamata összefüggésére. és típusai. Filmelemzés (Attenborough: A A hormonok (auxin citokinin, növények magánélete). gibberellin, etilén abszcizinsav) Projektmunka vagy házi dolgozat szerepe a növények életében. önálló témakutatással az Paál Árpád kísérletei. élőlények szervezeti felépítésének és működésének A növények mozgása. összefüggéseiről. Gyökérszőr, diffúzió, ozmózis, passzív és aktív transzport, gyökérnyomás, Kulcsfogalmak/ szaporítóhajtás, hiányos virág, egylaki növény, kétlaki növény, ivartalan szaporodás, regeneráció, kétszakaszos egyedfejlődés, növényi hormon, fogalmak vízszállítás, párologtatás, csírázás, légzési hányados, ivartalan szaporodás és szaporítás, taxis, nasztia, tropizmus, koleoptil csúcs.

A tanuló tudja használni a fénymikroszkóp különböző fajtáit; tud nyúzatot, kaparékot és metszeteket készíteni, azokat elemezni. Felismeri a tanult mikroszkopikus fajokat, melyeket természetes környezetükből vagy saját készítésű tenyészetekből nyert. Vizsgálatait tudja rajzban kifejezni és verbálisan is magyarázni. Tud az egysejtűek életmódjával kapcsolatos kísérleteket elemezni. Ismeri a vírusok biológiai, egészségügyi jelentőségét, tud példát hozni vírus által okozott emberi, állati és növényi betegségekre. Tudja ismertetni a baktériumok evolúciós, környezeti, ipari, mezőgazdasági A fejlesztés és egészségügyi jelentőségét, látja ezek kapcsolatát változatos anyagcseréjükkel. Ismer baktérium által okozott emberi betegségeket, ismeri várt eredményei a ezek megelőzésének lehetőségeit és a védekezés formáit. Meg tudja ciklus végén magyarázni, hogy a felelőtlen antibiotikum szedés miért vezet a kórokozók ellenállóbb fajainak kialakulásához. Ismeri a féregfertőzéseket és azok megelőzési feltételeit, a kullancscsípés megelőzését, a csípés esetleges következményeit. A tanult nagyobb élőlénycsoportokat el tudja helyezni a törzsfán. Tudja, milyen szervei, szervrendszerei vannak ezeknek az élőlényeknek, és példákon keresztül be is tudja mutatni. Ismeri a határozókönyvek logikáját és a gyakorlatban – terepen is – tudja eredményesen használni növény-, állatfajok és társulások felismerésére, rendszerezésére. Ismer védett növényeket és állatokat, Magyarország

nemzeti parkjait. Ismeri az állatok különféle magatartásformáit, illetve ezeket felismeri példákból. Tudja, hogy viselkedéskombináció is lehet evolúciósan stabil stratégia. Képes értelmezni a növények, a gombák és az állatok rendszertani elkülönítését az anyagcsere-folyamatok alapján. Felismeri az állati és növényi jellegek közötti különbségeket. Megismeri a jellegzetes növénytípusokat. Ismeri a legfontosabb csoportokra jellemző testszerveződési formákat. Felismeri az élőlények életműködéseinek közös vonásait.

11. ÉVFOLYAM Időkeret: Évi óraszám: 180 Heti óraszám: 5 óra A tematikai egységek áttekintő táblázata



Sejtbiológia: a sejtek kémiai felépítése

12

6

1

2

21

Sejtbiológia: a sejt felépítése

12

2

1

2

17

Sejtbiológia: a sejtek anyagcseréje

15

2

1

2

20

Genetika: az öröklődés molekuláris alapjai

16

0

1

2

19

Az emberi szervezet szabályozó működése. Jelátvitel testfolyadék révén

14

0

1

2

17

Az emberi szervezet szabályozó működése. Jelátvitel szinapszisok révén

5

0

0

1

6

Az emberi szervezet szabályozó működése. Az idegrendszer felépítése és működése

19

0

1

2

22

Az ember önfenntartó működése és ennek szabályozása. Kültakaró és mozgás

8

1

0

1

10

Az ember önfenntartó működése és ennek szabályozása. Az ember táplálkozása, légzése és kiválasztása, a vér és vérkeringés

18

3

1

2

24

Szaporodás, egyedfejlődés és növekedés

10

0

1

1

12

Immunológiai szabályozás. Az immunválasz molekuláris alapjai

7

0

1

1

9


0

0

3

0

3

136

14

12

18

180

Összesen

Tematikai egység

Sejtbiológia: a sejtek kémiai felépítése

Órakeret 21 óra

Elméleti óra

Gyakorlati óra

Összefoglalás

Számonkérés

12

6

1

2

Előzetes tudás

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások Miért nem helyes a fontos – kevésbé fontos megjelölés használata az élő szervezetben előforduló elemeknél? Miért lassítja a bőr öregedését a hidratáló krémek használata? Hogyan válik lehetővé 20 féle aminosavból az élővilágban előforduló sokféle, különböző felépítésű fehérjemolekula kialakulása?

Diffúzió, ozmózis.



A szerkezet és a biológiai funkció kapcsolatának bemutatása az élő szervezet szerves molekuláinak példáján.

Kémia: fémek, nemfémek, kötéstípusok, szervetlen és szerves anyagok, oldatok, kolloid rendszerek, delokalizált elektronrendszer, kondenzáció, hidrolízis, konformáció, konfiguráció, kiralitás, lipidek, szénhidrátok, fehérjék és nukleinsavak.

A biogén elemek kimutatása kísérletekkel. Kolloid rendszerek vizsgálata. Az ozmózis vizsgálata. Kísérletek az ozmózis kimutatására (plazmolízis).

Mi az oka, hogy a növény táplálék nem fedezheti az emberi Az élő szervezetben előforduló szerves molekulák (lipidek, szervezet fehérje igényét? szénhidrátok és fehérjék) Mi tartalmaz több koleszterint: biokémiai vizsgálata, kimutatása. egységnyi vaj, disznózsír vagy A kromatográfia alapjainak margarin? megismerése. Növényi Miért ideális tartaléktápanyag a színanyagok szétválasztása keményítő és a glikogén? kromatográfiás módszerrel. Hogyan tárol és nyer energiát az élő szervezet?

Fizika: hőmozgás, hidrosztatikai nyomás.

Informatika: táblázat készítése.

Ismeretek Az élő szervezetben előforduló legfontosabb biogén elemek, szervetlen és szerves molekulák. A lipidek (neutrális zsírok, foszfatidok, karotinoidok, szteroidok), a szénhidrátok, (glükóz, fruktóz, cellubióz, maltóz, laktóz, szacharóz, a cellulóz, a keményítő és a glikogén), az egyszerű és az összetett fehérjék, a nukleotid származékok és a nukleinsavak szerkezete, tulajdonságai és biológiai szerepük. A stresszfehérjék és a sejt öngyógyító folyamata. Biogén elem, kolloid rendszer, szol állapot, gél állapot, féligáteresztő hártya, diffúzió, ozmózis, plazmolízis, lipid, neutrális zsír, foszfatid, Kulcsfogalmak/ karotinoid, szteroid, esszenciális zsírsav, monoszacharid, diszacharid, poliszaharid, aminosav, peptidkötés, esszenciális aminosav, egyszerű fogalmak fehérje, összetett fehérje, stresszfehérje, ATP, cAMP, NAD+, NADP+, koenzim-A, DNS, RNS.

Tematikai egység

Órakeret 17 óra

Sejtbiológia: a sejt felépítése

Elméleti óra

Gyakorlati óra

Összefoglalás

Számonkérés

12

2

1

2

Az állati és növényi a sejt fénymikroszkópos szerkezete. Előzetes tudás

A sejt felépítésében részt vevő molekulák. A fénymikroszkóppal látható sejtalkotók vizsgálata.

A nagyságrendek értelmezése a sejtek, a sejtalkotó részek és a biomolekulák méretének összehasonlítása által. A tematikai egység A pro- és eukarióta sejt összehasonlítása (a belső membránok szerepe). nevelési-fejlesztési A növényi, a gomba- és az állati sejt szerkezete közötti különbségek céljai megértése. A sejt rendszerként való működésének belátása.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások Mely sejtalkotók membránjai tekinthetők energiafejlesztő membránnak? Melyek a saját genetikai állománnyal rendelkező sejtalkotók? Mennyivel összetettebb szerkezetet mutat az elektronmikroszkópos kép a fénymikroszkóposénál?

Fejlesztési követelmények A sejtalkotók (sejthártya, sejtfal, citoplazma, ostor, csilló, endoplazmatikus hálózat (DER, SER), a Golgi-készülék, lizoszóma, mitokondrium, színtest, sejtmag, kromoszóma) felismerése vázlatrajzon és elektronmikroszkópos képen.

A biológiai egységmembránok szerepének értelmezése.

A passzív és aktív, a szabad és összetett transzport Mi a feltétele a membránáramlás összehasonlítása. jelenségének? A sejtek osztódóképessége Hogyan valósul meg a sejtben a változásának bemutatása membránáramlás? példákon keresztül. Miért lehetséges, hogy két testvér A sejtek működésbeli nagyon hasonlít egymásra, vagy különbségei és a differenciálódás teljesen különbözőek is lehetnek? kapcsolatának megértése.

Ismeretek A sejt szerkezete és alkotói, az egyes sejtalkotók szerepe a sejt

Különböző zárványok, sejtüregek és a színtestek megfigyelése mikroszkópban különféle sejtfestési módszerekkel.

Kapcsolódási pontok Fizika: fénymikroszkóp és elektronmikroszkóp.

Vizuális kultúra: térbeli szerkezetek, hossz- és keresztmetszeti ábrák.

Informatika: képszerkesztés.

életében. A növényi sejtalkotók [sejtplazma, sejthártya, sejtmag, mitokondrium, belső membránrendszer, sejtfal, színtest, zárvány, sejtüreg (vakuólum)].

Látogatás egy elektronmikroszkópos laboratóriumban.

A sejtről és a sejtalkotókról Prokarióta és eukarióta sejt, állati készült mikroszkópos képek, és növényi sejt összehasonlítása. modellek keresése a neten, a képek szerkesztése és bemutatása digitális előadásokon. A sejtmembrán és a határoló membránok (sejthártya, sejtfal) felépítése. Anyagszállítás a membránon keresztül (szabad és közvetített, ill. passzív és aktív transzport, exo- és endocitózis). Az endoszimbióta elmélet. A sejtmozgások. A sejtosztódás típusai és folyamatai, programozott és nem programozott sejthalál. A sejtek osztódó képessége, őssejt kutatás. Citoplazma, sejtváz, sejtközpont, csilló, ostor, membrán, endoplazmatikus hálózat, riboszóma, Golgi-készülék lizoszóma, mitokondrium, színtest, Kulcsfogalmak/ sejtmag, sejtmagvacska, kromoszóma, kromatin, kromatida, centromer, fogalmak telomer kromoszómaszerelvény, mitózis, meiózis, rekombináció, crossing-over

Tematikai egység

Elméleti óra

Sejtbiológia: a sejtek anyagcseréje

Gyakorlati óra

Összefoglalás

Órakeret 20 óra Számonkérés

15 Előzetes tudás

2

1

2

A sejtek kémiai felépítése. Az anyagcsere-folyamatok leírása, magyarázata és a folyamatok közötti összefüggések felismerése megfelelő algoritmusok kiválasztásával és alkalmazásával. Annak belátása, hogy az élő rendszer anyaggazdálkodására a maximális takarékosság jellemző.

Tantárgyi fejlesztési célok

Annak belátása, hogy az élő rendszer egy kémiai folyamatok sorát felhasználó „gép”, melynek „motorja” és „hajtóanyaga” is ugyanazon molekulákból épül fel. Az egyirányú, a megfordítható és a körfolyamatok hátterének megértése, a körfolyamat szabályozó lépéseinek felismerése. Szent-Györgyi Albert munkásságának megismerése által a nemzettudat erősítése.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások


A felépítő és lebontó folyamatok Fizika: hullámhossz, összehasonlítása (kiindulási színek és energia; anyagok, végtermékek, a kémiai körfolyamatok. reakció típusa, energia).

Az erjedés az energianyerés szempontjából kevésbé hatékony folyamat, mint a biológiai Az élő rendszer felépítő és a oxidáció. Miért él vele mégis az lebontó folyamatai emberi szervezet? egyensúlyának bemutatása. Miért hal az ember előbb szomjan, mint éhen? Szükséges-e a víz a táplálék lebontásához? Melyek a fotoszintézis és a biológiai oxidáció közös jellemzői? Mit jelent az anyagcserében a


Kémia: oxidáció, redukció, redoxpotenciál, Az anyagátalakítások aktiválási energia, energiaviszonyainak elemzése. katalizátor, lipidek, szénhidrátok, fehérjék, nukleinsavak, Kísérletek az enzimek működési karbonsavak, alkoholok, klorofill. feltételeinek, a lebontó és a felépítő folyamatoknak a vizsgálatára. Informatika: táblázat és grafikon

közös intermedier elve?

Az enzimműködés mechanizmusának értelmezése.

szerkesztése.

Ismeretek Az anyagcsere sajátosságai és típusai energiaforrás és szénforrás alapján. Az enzimek felépítése és működése.

Diagramok, grafikonok szerkesztése.

Egyszerű számítások végzése.

A szénhidrátok lebontása a sejtben (glikolízis, az acetilkoenzim-A képződése, a citrátkör, terminális oxidáció). A zsírok, a fehérjék és a nukleinsavak lebontása; kapcsolódásuk a szénhidrátanyagcseréhez. Erjedés és biológiai oxidáció. Az erjedés előfordulása a biológiai rendszerekben és felhasználása a mindennapokban. A szénhidrátok és a lipidek felépítő folyamata. A fotoszintézis fény- és sötétszakasza. A sejtek energiaforgalma, elektronszállító rendszerek. Szent-Györgyi Albert munkássága. Kulcsfogalmak/ Enzim, glikolízis, citrát-kör, terminális oxidáció, erjedés, biológiai oxidáció, fotoszintézis, fotolízis, elektronszállító rendszer. fogalmak

Órakeret 19 óra

Genetika: az öröklődés molekuláris alapjai

Tematikai egység

Elméleti óra

Gyakorlati óra

Összefoglalás

Számonkérés

16

0

1

2

Előzetes tudás

A sejtek felépítése és működése. A genetikai kód általános érvényességének felismerése.

A molekuláris genetika alapjaival, szemléletmódjával kapcsolatos A tematikai egység ismeretek alapján a molekuláris genetika eredményeinek, alkalmazása nevelési-fejlesztési szerepének megértése a társadalmi, gazdasági és környezeti folyamatok, jelenségek formálódásában. céljai A molekuláris genetika hatásának belátása az élelmiszer- és gyógyszeriparra, a mezőgazdaságra és az emberre.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek



Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások

A DNS örökítő szerepét Kémia: nukleinsavak, bizonyító kísérletek értelmezése. fehérjék.

Milyen kísérletekkel bizonyítható a DNS örökítő szerepe?

A gén-, a kromoszóma- és genommutációk és a mutagén hatások összehasonlítása.

Miért bonyolult a DNS információtartalmának a megfejtése?

A kodonszótár használata a pontmutációk következményeinek levezetéséhez.

Miért nincs kihagyás a DNS bázishármasai között? Hogyan reagál egy működő lac operon arra, hogy a táptalajból elfogy a tejcukor?

Kísérletek végzése a DNS kinyerésére és a sejtosztódás vizsgálatára.

Melyek a legismertebb génátviteli eljárások?

Érvelés a géntechnológia alkalmazása mellett és ellen.

Miért használható a

A hétköznapi életben is elterjedten használt fogalmak

Informatika: az információtárolás és -előhívás módjai.

Etika: a tudományos eredmények alkalmazásával kapcsolatos kérdések.

bűnüldözésben a DNS-chip? Hogyan „készült” a Dolly nevű bárány? Mit jelent a génterápia?

Ismeretek A DNS örökítőanyag-szerepe és ennek igazolása. Szemikonzervatív megkettőződés.

(GMO, klón, gén stb.) jelentésének ismerete, szakszerű használata. A biotechnológia gyakorlati alkalmazási lehetőségeinek bemutatása példákon keresztül. A molekuláris genetika korlátainak és az ezzel kapcsolatos etikai megfontolásoknak a bemutatása.

A kizárólag idegen nyelven rendelkezésre álló szakszövegek olvasása, a hétköznapi RNS-szintézis és -érés. nyelvhasználatban elterjedten A genetikai kód és tulajdonságai. alkalmazott idegen szavak helyes használata. A fehérjeszintézis folyamata (transzkripciós faktorok, mikroRNS, lánckezdés, láncnövekedés, lánczáródás) és szabályozása, helye a sejtben. A génműködés szabályozásának alapjai (lac-operon modell), enzimindukció (gátlás és serkentés), a gén szabályozó része (promoter, szabályozó fehérjék kapcsolódási helyei), a gén kódoló része (m-RNS, indítókodon, kodonok, stop kodon, exon, intron). Mobilis genetikai elemek, ugráló gének.

A mutáció és típusai, valamint következményei (Down-kór, Klinefelter- és a Turnerszindróma, rák). A genetikai információ tárolása, megváltozása, kifejeződése, átadása, mesterséges megváltoztatása (rekombináns

DNS-technológia, restrikciós enzimek, a génátvitel, génsebészet). Nukleotid szekvencia leolvasása (szekvenálás). Plazmidok és az antibiotikumrezisztencia, transzgenikus élőlény.

DNS-chip (DNS microarray), reproduktív klónozás (Dolly), GMO-növények és állatok, mitokondriális DNS.

Humángenom-programok, génterápia. A környezet és az epigenetikai hatások. Mutagén hatások. Szemikonzervatív megkettőződés, replikáció, transzkripció, transzláció triplet, a genetikai kód, kodon, antikodon genom, genomika, gén, allél lacKulcsfogalmak/ operon, mobilis genetikai elem, mutáció, mutagén, rekombináns DNSfogalmak technológia, restrikciós enzim, transzgenikus élőlény, GMO-élőlény, genomprogram.

Tematikai egység

Az emberi szervezet szabályozó működése. Jelátvitel testfolyadék révén

Órakeret 17 óra

Elméleti óra

Gyakorlati óra

Összefoglalás

Számonkérés

14

0

1

2

Előzetes tudás

Az életfolyamatok szabályozása és egészségvédelme, sejtbiológia: fehérjék, szteroidok.

A belső elválasztású mirigyek szerepének megértése a homeosztázis, a belső környezet dinamikus állandóságának kialakításában.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési Hálózatok bemutatása a hormonális szabályozás rendszerében. céljai Testképzavarok, az izomfejlődést elősegítő doppinghatású anyagok káros hatásainak hangsúlyozása.



A hormonok kémiai összetétele Kémia: szerves kémia, és hatásmechanizmusa közötti s-mező elemei. kapcsolat megértése.

Miért van szükség a szervezetben a sejtek kommunikációjára? Annak elemzése, hogyan befolyásolják a belső Milyen kapcsolat van az idegi és a elválasztású mirigyek hormonális szabályozás között? hormonjai a szénhidrát- és Ca2+-anyagcserét, a só- és Miért nagyobb a pajzsmirigyünk vízháztartást. télen, mint nyáron? Miért nő meg egyes fogságban tartott emlősök mellékveséje? Milyen veszélyekkel jár a hormontartalmú doppingszerek alkalmazása?

Mikroszkópi vizsgálatok a belső elválasztású mirigyek szövettanának megismerésére.

Mely betegségek vezethetők vissza A latin szakkifejezések pontos a hormonrendszer zavarára? jelentésüknek megfelelő használata. Ismeretek A belső elválasztású mirigyek (agyalapi mirigyi, pajzsmirigy, mellékpajzsmirigy, hasnyálmirigy mellékvese, ivarmirigyek) hormonjai és azok hatásai. A szövetekben termelődő hormonok (gasztrin, szerotonin, renin,


A vezéreltség és a szabályozottság, a negatív és a pozitív visszacsatolás általános mechanizmusának a megértése.

Számítógépi eszközökkel támogatott előadások készítése.

Informatika: a szabályozás alapjai

Testnevelés és sport: a teljesítményfokozó szerek veszélyei

melatonin), és hatásuk. Az elsődleges és másodlagos hírvivők szerepe. A vércukorszint hormonális szabályozása. A hormontartalmú doppingszerek hatásai és veszélyei. A hormonrendszer betegségei: cukorbetegség (1-es és 2-es típus), Basedow-kór, golyva, törpenövés, óriásnövés, anabolikus szteroidok és veszélyeik. A hormonok hatása a viselkedésre. Az anabolikus szteroidok veszélyei. Az egészséget befolyásoló rizikófaktorok. Kulcsfogalmak/ Neuroendokrin rendszer, vezérlés, szabályozás, negatív visszacsatolás, pozitív visszacsatolás, elsődleges és másodlagos hírvivő, receptor, célsejt, fogalmak

Tematikai egység

Az emberi szervezet szabályozó működése. Jelátvitel szinapszisok révén

Órakeret 6 óra

Elméleti óra

Gyakorlati óra

Összefoglalás

Számonkérés

5

0

0

1

Előzetes tudás

Az életfolyamatok szabályozása, sejtbiológia: a sejt felépítése és működése. A szerkezet és a működés közötti kapcsolat felismerése és alkalmazása az idegsejt példáján.

A tematikai egység Az idegi kapcsolatok térbeli és időbeli hálózatként való értelmezése. nevelési-fejlesztési céljai Annak megértése, hogy az idegsejten belül a jelterjedés elektromos, az idegsejtek között pedig döntően kémiai jellegű. A nemkívánatos médiatartalmak elhárítására megfelelő

kommunikációs stratégiák fejlesztése. A narkotikumhasználat kockázatainak megismerése és tudatos kerülése. Nemzeti öntudat fejlesztése Szentágothai János, Somogyi Péter, Freund Tamás, Hámori József és Buzsáki György munkásságának megismerése által.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások Milyen szerepet játszik a Na+/K+ pumpa a membránpotenciál kialakításában?

Fejlesztési követelmények A nyugalmi, az akciós és a posztszinaptikus potenciálok kialakulásának magyarázata.

Az idegsejtek közötti Miért gyorsabb az idegrost ingerületátvitel időbeli ingerületvezetése, mint a csupasz változásának kapcsolatba hozása membráné? a tanulással és a felejtéssel, a jelátvivő anyagok Hogyan okoz bénulást és halált a hatásmechanizmusának nyílbéka mérge? kapcsolatba hozása a narkotikumok hatásával. Hogyan fogják fel, és hogyan továbbítják az idegsejtek a külvilág jeleit? Az idegsejtek közötti kommunikáció alapjainak, az idegi szabályozás molekuláris Ismeretek alapjainak leírása és részbeni Az idegsejt felépítése és magyarázata. működése (nyugalmi potenciál, akciós potenciál). Ingerületvezetés csupasz és velőshüvelyes axonon. A szinaptikus jelátvitel mechanizmusa és típusai (serkentő, gátló). A szinapszisok összegződése és időzítése, a visszaterjedő akciós

Kapcsolódási pontok Kémia: elektrokémiai alapismeretek, Daniellelem, elektródpotenciál.

Fizika: az áramvezetés feltételei.

Informatika: a szabályozás alapjai, jelátvitel.

potenciál és szabályozó szerepe. Függőségek: narkotikumok, ópiátok, stimulánsok. Inger, ingerküszöb, neuron, dendrit, axon, axondomb, velőshüvely, glia, Kulcsfogalmak/ nyugalmi potenciál, akciós potenciál, Na+/K+ pumpa, depolarizáció, fogalmak repolarizáció, refrakter szakasz, szinapszis.

Az emberi szervezet szabályozó működése. Az idegrendszer felépítése és működése

Tematikai egység

Órakeret 22 óra

Elméleti óra

Gyakorlati óra

Összefoglalás

Számonkérés

19

0

1

2

Előzetes tudás

Az életfolyamatok szabályozása és egészségvédelme. Az idegrendszer működéséhez kapcsolódó leggyakoribb betegségek, a kialakulásukban leggyakoribb kockázati tényezők megismerése és gyógyításuk lehetséges módjai.

A tematikai egység Személyes felelősség felismerése a veszélyes viselkedések és nevelési-fejlesztési függőségek elkerülésében. céljai A tudatos cselekvés és az érzelmek biológiájának megismerése. Az egészségre káros élvezeti szerek kockázatának megismerésére alapozva a használatuktól való tartózkodás megalapozása.




Az agykéreg működésének és az Fizika: optika, lencsék alvás biológiai szerepének fénytörés, képalkotás, értelmezése. hullámtan, hangtan.

Mi a gerincvelő és az agy szerepe az idegi szabályozásban? Tanulói vizsgálatok az alapvető reflexek, érzékelés-élettani Melyek az agykéreg kísérletek köréből. legfontosabb szerkezeti és

Magyar nyelv és irodalom: hangtan,

működési jellemzői? Fokozott izommunka alatt milyen szabályozás hatására változik a vázizmok és a bőr vérellátása? Milyen közös, és egyedi jellemzői vannak érzékszerveinknek? Miért egészségtelen evés közben olvasással lekötni a figyelmünket? Hogyan érik el a borkóstolók, hogy az egymás után vizsgált borok zamatát azonos eséllyel tudják minősíteni? Milyen közegek vesznek részt a hang terjedésében és érzékelésében? Miért nem látunk színeket gyenge fényben? Hol érte az agyvérzés azt a beteget, aki nem tudja mozgatni a bal karját? Mit jelent a bal féleteke dominanciája? Mit tehetünk az idegrendszerünket érintő rendellenességek megelőzése érdekében?

Ismeretek A gerincvelő felépítése és működése. A reflexív felépítése (izom- és bőr eredetű, szomatikus és vegetatív reflexek). Az agy felépítése (agytörzs, agytörzsi hálózatos állomány,

Emlősszem boncolása.

Karinthy Frigyes.

Vizuális kultúra: térbeli szerkezetek metszetei.

köztiagy [talamusz, hipotalamusz], kisagy, nagyagy, agykérgi sejtoszlop, limbikus rendszer), működése és vérellátása. Az érzékszervek felépítése és működése; hibáik és a korrigálás lehetőségei. Az idegrendszer érző működése (idegek, pályák, központok). Az idegrendszer mozgató működése (központok, extrapiramidális és piramis-pályarendszer, gerincvelő, végrehajtó szervek). A vegetatív idegrendszer (Cannon-féle vészreakció, stressz). Az idegrendszer betegségei (Parkinson-kór, Alzheimer-kór, depresszió). Selye János és Békésy György munkássága. Reflexív, mag, dúc, pálya, ideg, idegrost, szomatikus, vegetatív, Kulcsfogalmak/ gerincvelői reflex, érzékszerv, receptor, rodopszin, Chorti-féle szerv, extrapiramidális és piramis-pályarendszer, vegetatív idegrendszer, fogalmak szimpatikus, paraszimpatikus hatás.

Tematikai egység

Az ember önfenntartó működése és ennek szabályozása. Kültakaró és mozgás

Órakeret 10 óra

Elméleti óra

Gyakorlati óra

Összefoglalás

Számonkérés

8

1

0

1

Előzetes tudás

Az ember kültakarója, mozgása és egészségvédelme. Szövettani alapismeretek. A sejt felépítése és működése.

A tematikai egység A korosztályos személyi higiénia problémáinak és kezelésük

nevelési-fejlesztési lehetséges módjainak megismerése. céljai A reális és az idealizált énkép közötti különbségek felismerésének és elfogadásának elősegítése. A természettudományos ismereteknek a hétköznapi élet problémáinak megoldásában való alkalmazása. Egészségügyi ismeretek bővítése.




Mi a jelentősége a bőrben levő verejték és faggyúmirigyeknek?

Az izomláz kialakulásának és megszűnésének értelmezése a sejtek és szervek anyagcseréjének összekapcsolásával.

Fizika: gravitáció, munkavégzés, forgatónyomaték.

Milyen előnyökkel és milyen hátrányokkal járhat a napozás?

A láz lehetséges okainak magyarázata.

Kémia: kalciumvegyületek.


Hogyan alakulnak ki az emberi A testépítés során alkalmazott fajra jellemző bőrszínváltozatok? táplálék-kiegészítők káros Hogyan használhatók a biológiai hatásainak elemzése. ismeretek a helyes bőrápolásban? A női és férfi váz- és izomrendszer összehasonlítása. Hogyan alakul ki és előzhető meg a csontritkulás? Mi az oka annak, hogy a láb nagyujja nem fordítható szembe a többivel? Milyen összefüggés van a csigolyák felépítése és sokrétű funkciója között? Milyen anyagok és folyamatok szolgáltatják az izom működéséhez szükséges energiát? Hogyan előzhetők meg a

A vázizmok reflexes és akaratlagos szabályozásának összehasonlítása. Grafikonelemzés, egyszerű számítási feladatok. A médiában megjelenő áltudományos és kereskedelmi célú közlemények, hírek kritikai elemzése.

Testnevelés és sport: az edzettség növelése, a megfelelő testalkat kialakítása.

mozgásszervi betegségek?

Ismeretek Az emberi bőr felépítése, biológiai szerepe és működése. A bőr rétegei, szöveti szerkezete, mirigyei (emlő is), a benne található receptorok. A neuroendokrin hőszabályozás. A bőr betegségei. A mozgás szervrendszer felépítése és működése:  a csont- és izomrendszer anatómiai felépítése, szöveti szerkezete, kémiai összetétele,  a mozgás idegi szabályozása. Az izomműködés molekuláris mechanizmusa A mozgásszegény és a sportos életmód következményei, a vázés izomrendszer betegségei. Hipotermia, ergoszterin, csonthártya, csöves csont, lapos csont, ízület, Kulcsfogalmak/ miofibrillum, izompólya, izomnyaláb, rángás, tartós izom-összehúzódás, izomtónus, miozin, aktin, ionpumpa, fehér izom, vörösizom, kreatinfogalmak foszfát, mioglobin, Cori-kör.

Tematikai egység

Az ember önfenntartó működése és ennek szabályozása. Az ember táplálkozása, légzése és kiválasztása, a vér és vérkeringés

Órakeret 24 óra

Elméleti óra

Gyakorlati óra

Összefoglalás

Számonkérés

18

3

1

2

Előzetes tudás

Az anyagcsere főbb folyamatai és egészségvédelme, szövettani

ismeretek A szervrendszerek összehangolt működésének megértése a sejt, a szerv és a rendszerek szintjén. A tematikai egységhez kapcsolódó civilizációs betegségek és kockázati tényezőik megismerése. A tematikai egység Az egészséges életmód és a tudatos táplálkozás fontosságának nevelési-fejlesztési felismerése, az egészségkárosító szokások egyéni és társadalmi céljai hátrányainak belátása. Analizáló- és szintetizálókészség fejlesztése. A kísérletezőkészség fejlesztése (tervezés, végrehajtás, rendezett dokumentálás és értékelés).

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások Hogyan emésztődik meg a szalonnás tojásrántotta a szervezetünkben? Mi a bélbaktériumok élettani működése? Hogyan függ össze a testsúly megőrzése a helyes táplálkozással? Változik-e a be- és kilégzés az űrkabinban, ha a levegő összetétele és nyomása megegyezik a tengerszinti légkörével? Miért alkalmas a kilélegzett levegő mesterséges lélegeztetésre? Milyen környezeti hatások és káros szokások veszélyeztetik

Fejlesztési követelmények A tápcsatorna reflexes folyamatainak és az éhségérzet kialakulásának magyarázata. Az emésztőmirigyek az emésztőnedvek és az emésztőenzimek közötti kapcsolat megértése. A vér, a nyirok és a szövetnedv áramlási mechanizmusának magyarázata. Számítási feladatok a légző szervrendszer, a szív és a keringés teljesítményadataival.

Kísérletek a tápanyag, a légzés és az emberi vizelet vizsgálatára.

Emlősgége, emlősszív és

Kapcsolódási pontok Fizika: nyomás, gáztörvények.

Ének-zene: hangképzés.

Kémia: kémiai számítások, pH, szerves kémia, savbázis reakciók, pH, szerves kémia: makromolekulák hidrolízise, karbamid, húgysav.

Vizuális kultúra: metszetek.

légző szerv rendszerünk egészségét?

emlősvese boncolása. A szervrendszerek egészséges állapotát jelző adatok elemzése.

Miért lehet a cukorbetegek vizeletében jelentős mennyiségű A szén-monoxid és szén-dioxid cukor és leheletükben aceton? okozta mérgezés tüneteinek Hogyan változik a vizelet felismerése és a tennivalók mennyisége és összetétele, ha ismerete. sok vizet iszunk, vagy erősen sós Oszlop- és kördiagramok, ételt fogyasztunk? grafikonok elemzése, egyszerű Milyen lebontó folyamat terméke számítási feladatok megoldása. a karbamid, és hogyan változik koncentrációja a nefron szakaszaiban? Az angol és a latin Mi a vérdopping? Milyen káros következményekkel jár a vér albumin tartalmának a csökkenése, és ez mikor fordulhat elő? Hogyan hat a vérnyomásra az erek összkeresztmetszetének szűkülése, ill. tágulása? Hogyan változik a keringési perctérfogat az edzetlen és a rendszeresen sportoló ember szervezetében? Hogyan módosulhat a légzés és a vérkeringés feleléskor? Melyek a leggyakoribb szív- és érrendszeri betegségek, és ezek hogyan előzhetők meg?

Ismeretek A táplálkozás, a légzés, a kiválasztás és a vérkeringés szervrendszerének felépítése, működése, különös tekintettel az anyagcserében és a homeosztázis

szakkifejezések értő alkalmazása, helyes kiejtése és írása.

Az IKT lehetőségeinek felhasználása gyakorlati problémák megoldásában.

kialakításában betöltött szerepükre. A vese hármas működése (szűrés, visszaszívás, kiválasztás) a vizelet kiválasztás folyamatában. A táplálkozás, a légzés, a vérkeringés és a kiválasztás szabályozása. A szív ingerületkeltő és vezető rendszere. A vér fizikai, kémiai és biológiai jellemzői, és szerepe az élő szervezet belső egyensúlyának kialakításában. A véralvadás folyamata. A táplálkozáshoz, a kiválasztáshoz, a légzéshez és a vérkeringéshez kapcsolódó civilizációs betegségek. Alapanyagcsere, perisztaltikus mozgás, emésztőmirigy, emésztőnedv, emésztőenzim, amiláz, pepszin, tripszin, lipáz, nukleáz, minőségi és mennyiségi éhezés, sejtlégzés, belső gázcsere, külső gázcsere, légcsere, Kulcsfogalmak/ tüdőalveolus, hasi légzés, mellkasi légzés, vitálkapacitás, légzési perctérfogat, légmell, nefron, , szűrlet, vizelet, vérplazma, limfocita, fogalmak granulocita, monocita, protrombin, trombin, fibrinogén, fibrin, kolloidozmózisnyomás, artéria-véna kapilláris, valódi kapilláris, pulzustérfogat, keringési perctérfogat, nyugalmi perctérfogat.

Tematikai egység

Órakeret 12 óra

Szaporodás, egyedfejlődés és növekedés

Elméleti óra

Gyakorlati óra

Összefoglalás

Számonkérés

10

0

1

1

Előzetes tudás

Az ember szaporodása, egyedfejlődése és egészségvédelme.

Sejtosztódás: mitózis, meiózis. Hormonrendszer. Az emberi szexualitás biológiai és társadalmi-etikai megismerése. A felelősségteljes nemi magatartásra való törekvés kialakítása. A tudatos családtervezés, a várandós anya egészséges életmódja melletti érvek megismerése és elfogadtatása. A tematikai egység Az alkalmazott technikák előnyei mellett azok korlátainak és nevelési-fejlesztési kockázatainak a felismerése, ehhez kapcsolódóan a mérlegelésen céljai alapuló véleményalkotás fejlesztése. Különböző szexuális kultúrájú társadalmi csoportok, közösségek etikai elveinek megismerése, összevetése. Az egyén, a család és a társadalom felelősségének megértése az utódvállalásban.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások Miért van a férfiak kilövellt ondójában 300-400 millió spermium? Hogyan szabályozza a hormonrendszer a méh és a petefészek ciklusos működését? Hogyan képződnek a hímivarsejtek és a petesejtek?

Fejlesztési követelmények A női nemi ciklus során a petefészekben, a méh nyálkahártyában, a testhőmérsékletben és a hormonrendszerben végbemenő változások összefüggéseinek magyarázata. A meddőséget korrigáló lehetséges orvosi beavatkozások megismerése és a kapcsolódó etikai problémák elemzése.

Hogyan mutatható ki a vizeletből a korai terhesség? Az anyai és a magzati vérkeringés kapcsolatának Miért veszélyes a művi bemutatása, összefüggésének terhesség-megszakítás? igazolása az egészséges Hogyan történik a magzat életmóddal. táplálása? A here és petefészek szövettani

Kapcsolódási pontok Vizuális kultúra: a nőideál változása a festészetben és szobrászatban a civilizáció kezdeteitől napjainkig.

felépítésének mikroszkópi vizsgálata.

Ismeretek Az ember nemének meghatározásának különböző szintjei (kromoszomális, ivarszervi és pszichoszexuális nem).

A szexuális tartalmú adathalászat lehetséges veszélyeinek elemzése.

A férfi és női nemi szervek felépítése, működése, és a működés szabályozása. A spermium és a petesejt érése. A meddőség okai. A hormonális fogamzásgátlás alapjai. A megtermékenyítés sejtbiológiai alapjai. A terhesség és a szülés hormonális szabályozása. Az ember egyedfejlődése, a méhen belüli és a posztembrionális fejlődés fő szakaszai. Kulcsfogalmak/ Kromoszómális, ivarszervi és pszichoszexuális nem, erekció és ejakuláció, fogalmak oocita, sarkitest, Graaf-tüsző, ovuláció, sárgatest, megtermékenyítés, beágyazódás, lombikbébi, koriongonadotropin, vetélés, abortusz, embriócsomó, amnionüreg, szikhólyag, külső és belső magzatburok, embriópajzs, embrió, méhlepény, köldökzsinór, akceleráció.

Tematikai egység

Immunológiai szabályozás. Az immunválasz molekuláris alapjai

Órakeret 9 óra

Elméleti óra

Gyakorlati óra

Összefoglalás

Számonkérés

7

0

1

1

Előzetes tudás

A sejt felépítése és működése, molekuláris genetikai ismeretek Az immunválasz élettani, molekuláris és genetikai alapjainak, szemléletmódjának, az egészségügyre, a betegségek gyors felismerésére, a megelőzésére és a társadalom higiéniai kultúrájára való hatásának a megismerése. A védőoltás és az egészségügyi politika kapcsolatának megértése. Az immunrendszer és a gyógyszerhasználat (pl. antibiotikumok) kapcsolatának megértése.

A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

Megalapozott szakmai ismereteken alapuló véleményalkotás és vitakészség fejlesztése. Annak felismerése, hogy az immunológia eredményeinek, alkalmazásának milyen szerepe van a társadalmi, gazdasági és környezeti folyamatok, jelenségek formálódásában. Annak megértése, hogy hogyan vezetett az emberiség tevékenysége környezeti problémák (pl. fertőzések, járványok, higiéniai problémák) kialakulásához, ezek kockázatának és az ezzel kapcsolatos felelősségnek a belátása.




Az immunrendszer azon képességének bemutatása, amely nemcsak a „saját – nem saját”, Miért duzzadnak meg fertőzések hanem a „veszélyes – nem hatására a nyirokcsomók? veszélyes” között is különbséget tud tenni, Milyen kapcsolat van az immunrendszer sejtjei között? A veleszületett és az egyedi élet Hogyan képes az emberi szervezet 10101011 különböző specifitású immunoglobulint előállítani?

során szerzett immunválasz kapcsolatának elemzése. Példák gyűjtése a higiénia, a gyógyszer- és táplálkozási allergiák első tüneteiről.

Miért nincs RHösszeférhetetlenség annál a A fertőzések és az életmód házaspárnál, ahol a feleség RH+? szerepének magyarázata az Miért alakulhat ki pollen

Kapcsolódási pontok Kémia: szénhidrátok, nukleinsavak, fehérjék.

Informatika: információtárolás és előhívás.

allergia?

immunválaszban.

Hogyan győzi le szervezetünk a Az elmúlt időben jelentkezett vírus- és baktériumfertőzéseket? influenzajárványok tapasztalatainak elemzése. Hogyan védekezik szervezetünk a daganatsejtek ellen? A vérátömlesztés és a szervátültetés során fellépő immunproblémák elemzése. Ismeretek

A kizárólag idegen nyelven rendelkezésre álló szakszövegek Az immunrendszer résztvevői, sejtes és oldékony komponensei, megértése, a hétköznapi nyelvhasználatban elterjedt főbb feladatai. idegen szavak (pl. AIDS) helyes T és B nyiroksejtek (limfociták), használata. falósejtek, nyúlványos Internetes hálópontok és (dendritikus) sejtek szerepe. animációk felkutatása és Veleszületett és az egyedi élet használata. során szerzett immunválasz. Az antigén-felismerő receptorok keletkezése (génátrendeződéssel és mutációkkal). A vércsoportok, vérátömlesztés, szervátültetés. Az allergia, autoimmun betegségek, a szerzett (pl. AIDS) és örökölt immunhiányok, valamint a rák és a fertőzések elleni immunválasz főbb mechanizmusai. A védőoltások szerepe a betegségek megelőzésében. Védekezés a vírus- és baktériumfertőzések és a daganatsejtek ellen. Egyéni és etnikai genetikai eltérések az immunválaszban. Biológiai (immun-)terápiák és perspektívájuk. Kulcsfogalmak/ Immunrendszer-hálózat, antigén, antigénreceptor, T és B nyiroksejt

fogalmak

(limfocita), falósejt, nyúlványos (dendritikus) sejt, antitest, antigén felismerés, a veleszületett (természetes) immunválasz, szerzett immunválasz, immunmemória, allergia, szerzett és örökölt immunhiány, autoimmunhiány, védőoltás.

12. ÉVFOLYAM Időkeret: Évi óraszám: 155 Heti óraszám: 5 óra A tematikai egységek áttekintő táblázata



Genetika: az öröklődés

20

8

2

2

32

Ökológia. Az élőlények környezete

20

0

2

2

24

Ökoszisztéma

12

0

1

2

15

Életközösségek

20

0

2

2

24

Evolúció. Biológiai evolúció, mikroevolúció

8

3

0

1

12

Evolúció. Biológiai evolúció. Speciáció.

12

0

1

1

14

Rendszerbiológia és evolúció

1

3

0

0

4

A biológia-tananyag szintézise biológiából érettségizők számára

0

15

0

15

30

Összesen

93

29

8

25

155

Genetika: az öröklődés

Tematikai egység

Órakeret 24 óra

Elméleti óra

Gyakorlati óra

Összefoglalás

Számonkérés

20

0

2

2

Előzetes tudás

Az öröklődés molekuláris alapjai. Sejtbiológia.

A tematikai egység A mendeli genetika szemléletmódja és kibontakozása fő lépéseinek nevelési-fejlesztési (tudománytörténeti vonatkozások is) megismerése. céljai Az ember megismerése és egészségének fejlesztése az emberi

öröklődés példáin. A problémamegoldó gondolkodás fejlesztése genetikai feladatok megoldásával. A genetikai tanácsadás gyakorlati hasznának belátása. Analizáló- és szintetizáló képesség fejlesztése, a matematika eszközrendszerének használata a biológiában.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások Milyen hasonlóságok és különbségek ismerhetők fel a domináns-recesszív és az intermedier öröklődésben? Mi okozza a gének közötti kölcsönhatást?

Fejlesztési követelmények Az öröklődés folyamatainak leírása és magyarázata, az összefüggések felismerése.

A genetikai tanácsadás szerepének belátása az utódvállalásban. Családfaelemzés.

Miért nevezzük a nemhez kapcsolt gének öröklődését cikk- Példák gyűjtése családi halmozódású, genetikai eredetű cakk öröklődésnek? betegségekre. Miért tiltott a világ legtöbb A környezeti hatásoknak az országában a vérrokonok öröklődésben betöltött házassága? szerepének magyarázata. Milyen mértékben Minőségi és mennyiségi jellegek befolyásolhatja a környezet az megfigyelése, eloszlásukból öröklött jellegek következtetés az öröklődés megnyilvánulását? menetére. Miért kell a hibrid kukorica vetőmagját évente újra előállítani? Mendel és Morgan kutatási módszerének és eredményeinek értelmezése. Ismeretek Domináns-recesszív, intermedier

A mendeli következtetések

Kapcsolódási pontok Kémia: nukleinsavak, fehérjék.

Matematika: a valószínűség-számítás és a statisztika alapjai.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: A vérzékenység öröklődése az európai királyi családokban. Rokonházasság a fáraók dinasztiáiban. A kommunista diktatúra ideológiai alapú tudományirányítása (Micsurin).

és kodomináns öröklődés.

korlátainak értelmezése.

A három Mendel-törvény.

Genetikai feladatok megoldása.

Egygénes, kétgénes és poligénes Családfa alapján következtetés öröklődés. egy jelleg öröklődésmenetére. Génkölcsönhatások, random keresztezés, letális hatások. A nemi kromoszómához kötött öröklődés. A humángenetika vizsgálati módszerei (családfaelemzés, ikerkutatás). Géntérképezés kapcsolódási csoportok. A Drosophila (ecetmuslica) mint a genetika modellszervezete (életciklus, kromoszómaszám, kapcsolódási csoportok, gének elhelyezkedése a kromoszómán). A mennyiségi jellegek öröklődése. Környezeti hatások, örökölhetőség, hajlamosító gének, küszöbmodell, penetrancia, expesszivitás, heterózishatás (pl. hibridkukorica, brojlercsirke), anyai öröklődés. Genetikai eredetű betegségek (albinizmus, színtévesztés, vérzékenység, sarlósejtes vérszegénység, Down-kór, csípőficam, magas vérnyomás, velőcső-záródási rendellenességek stb.). A genetikai tanácsadás alapelvei. Kulcsfogalmak/ Genotípus, fenotípus, homozigóta, heterozigóta, ivari és testi fogalmak kromoszóma, hemizigóta, minőségi jelleg, mennyiségi jelleg,

gamétatisztaság elve, tesztelő keresztezés, reciprok keresztezés.

Ökológia. Az élőlények környezete

Tematikai egység

Órakeret 24 óra

Elméleti óra

Gyakorlati óra

Összefoglalás

Számonkérés

20

0

2

2

Előzetes tudás

Biomok, éghajlat, csapadék, talaj. Életközösségek. Indikátorok.

A környezet fogalmának, időbeli és térbeli változásának megismerése. A tematikai egység Annak megértése, hogy az egyénnek felelőssége van a közösség nevelési-fejlesztési fenntartásában és a normakövetésben. Annak felismerése, hogy környezetünk is hatással van egészségünkre. Annak megértése, hogy céljai hogyan vezetett az ember tevékenysége környezeti problémák kialakulásához.



Tűrőképességi görbék Matematika: normál értelmezése (minimum, eloszlás, grafikonos maximum, optimum, szűk és tág ábrázolás. tűrés), összefüggés felismerése az indikátor-szervezetekkel.

Mi a környezet? Milyen módon hathat egymásra két populáció? Mi az összefüggés a testtömeg, a testhossz és a testfelület között? A niche fogalom értelmezése. Miért nem nő korlátlanul a populációk létszáma az idő függvényében? Víz, talaj és levegő vizsgálata.

Ismeretek


Egyed feletti szerveződési szintek.

A testtömeg, a testfelület és az élőhely átlaghőmérséklete összefüggésének elemzése.

Szünbiológia: szünfenobiológia

Esettanulmány alapján

Informatika: prezentációkészítés, internethasználat.

Földrajz: korfa, demográfiai mutatók.

Kémia: indikátor.

és ökológia.

összefüggések felismerése a környezet és az élőlény Élettelen környezeti tényezők. tűrőképessége között. Az élőlények alkalmazkodása az Projektmunka a környezeti élettelen környezeti tényezőkhöz; tényezők, az életfeltételek és az generalista, specialista, indikátor élőlények életmódja, elterjedése fajok. közötti összefüggésről. Az élőlények tűrőképessége. A populációk szerkezete, jellemzői.

Egyszerű ökológiai grafikonok készítése. A populációk ökológiai (és genetikai) értelmezése.

A populációk változása (populációdinamika): szaporodóképesség, termékenység, korlátolt és Az egyes élőlény-populációk korlátlan növekedés, r- és Kközti kölcsönhatások stratégia, Lotka–Volterra-modell. sokrétűségének példákkal történő igazolása. Az élő ökológiai tényezők – populációs kölcsönhatások. Környezetszennyezés, környezetvédelem. Kulcsfogalmak Populáció, környék, miliő, környezet, tűrőképesség, rövidnappalos és hosszúnappalos növény, indikátorfaj, niche, Gauze-elv, szimbiózis, / fogalmak kompetíció, kommenzalizmus, antibiózis, parazitizmus, predáció.

Tematikai egység

Ökoszisztéma

Órakeret 15 óra

Elméleti óra

Gyakorlati óra

Összefoglalás

Számonkérés

12

0

1

2

Előzetes tudás

Tápláléklánc, termelők és fogyasztók, szénhidrogén- és kőszénképződés, lebontó szervezetek, foszfátüledék, populációs kölcsönhatások.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési Az ökológiai egyensúly értelmezése. céljai Egyes globális problémák és a lokális cselekvések közötti kapcsolat

fokozatos megértése és értelmezése. A lokális és globális megközelítési módok megismerése és összekapcsolása, a környezettudatosság fejlesztése.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások Milyenek az ökoszisztéma energiaviszonyai? Mi hajtja az anyag körforgását az ökoszisztémában? Ökológiai alapon magyarázzuk meg, miért drágább a hús, mint a liszt?

Ismeretek Az ökoszisztéma fogalma, az életközösség ökoszisztémaként való értelmezése. Anyagforgalom: termelők, fogyasztók és lebontók szerepe, táplálkozási lánc és hálózat különbsége. A szén, az oxigén, a víz, a nitrogén és a foszfor körforgása – az élőlények szerepe e folyamatokban. Az anyagforgalom és az energiaáramlás összefüggése, mennyiségi viszonyai az életközösségekben. Biológiai sokféleség a faj (faj/egyed diverzitás) és az ökoszisztéma szintjén (pl.


A biomassza, a produkció és egyedszám fogalmának összehasonlító értelmezése. „Ökológiai produkció és energia piramis”értelmezése. Táplálékhálózatok értelmezése. Az életközösségek mennyiségi jellemzőinek vázlatos ábrázolása. A biomassza és a produkció globális éghajlati tényezőktől való függésének értelmezése. A globális éghajlat-változások lehetséges okainak és következményeinek elemzése. Egyes környezeti problémák (fokozódó üvegházhatás, savas eső, „ózonlyuk”) következményeinek megismerésén keresztül az emberi tevékenység hatásának vizsgálata. Problémafeladatok megoldása, számítások.


Kémia: műtrágyák, növényvédőszerek, rovarölőszerek.

Matematika: mérés.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a Kárpátmedence történeti ökológiája (pl. fokos gazdálkodás, lecsapolás, vízrendezés, szikesek, erdőirtás és telepítés, bányászat, nagyüzemi gazdálkodás).

élőhelyek sokfélesége, a tápláléklánc szintjeinek száma). Tápláléklánc, termelő (producens), fogyasztó (konzumens), lebontó Kulcsfogalmak (reducens), csúcsragadozó, táplálékhálózat, biogeokémiai ciklus, biológiai fogalmak produkció, biomassza.

Tematikai egység

Életközösségek

Órakeret 24 óra

Elméleti óra

Gyakorlati óra

Összefoglalás

Számonkérés

20

0

2

2

Előzetes tudás

Életközösségek. Biomok.

A mintázat és szintezettség kialakulásának és az életközösségek időbeli A tematikai egység változásának értelmezése. A terepen végzett vizsgálatok során a nevelési-fejlesztési természeti rendszerek leírására szolgáló módszerek használata. Magyarország gazdag élővilágának, természeti csodáinak tudatosítása céljai (nagyvadak, madárvilág, ritka növények, Gemenci erdő, Őrség, KisBalaton, Hortobágy, Tiszahát, Tiszató).

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások Miért és hogyan változtak a Kárpát-medence jellegzetes életközösségei a magyarság 1000 éves történelme során? Milyen klímazonális és intrazonális társulások élnek Magyarországon? Milyen ezeknek a növény- és állatvilága?


A társulások életében bekövetkező változások természetes és ember által befolyásolt folyamatának értelmezése. Egy tó feltöltődésének folyamatán keresztül az életközösségek előrehaladó változásainak bemutatása.


Földrajz: hazánk nagy tájai, talajtípusok.

Fizika: hossz-, területfelszín-, térfogatszámítás; mértékegységek, átváltások; nagyságrendek; halmazok használata,

Hol találunk természeteshez A Kárpát-medence egykori és közeli társulásokat? Milyen mai élővilágának következményekkel jár az emberi összehasonlítása. tevékenység? Az életközösségek Mi jellemzi a közvetlen sajátosságainak önálló környezetem élővilágát? Mit ismertetése rajzok, ábrák védjünk? segítségével.

Ismeretek: A társulatok szintezettsége és mintázata, kialakulásának okai. A legfontosabb hazai klímazonális és intrazonális fás társulások (tatárjuharos-lösztölgyes, cserestölgyes, gyertyános-tölgyes, bükkös; ligeterdők, láperdő, karsztbokorerdő, hársas-kőrises). A legfontosabb hazai fátlan társulások (sziklagyepek, szikes puszták, gyomtársulások). A homoki és a sziklai szukcesszió folyamata. Magyarország nemzeti parkjai. Néhány jellemző hazai társulás (táj, életközösség) és állapotuk. A Kárpát-medence természeti képének, tájainak néhány fontos átalakulása az emberi gazdálkodás következtében. Tartósan fenntartható gazdálkodás és pusztító beavatkozások hazai példái. A természetvédelem hazai lehetőségei, a biodiverzitás fenntartásának módjai. Az emberi tevékenység életközösségekre gyakorolt hatása, a veszélyeztetettség

Terepgyakorlat: egynapos kirándulások a lakóhelyi környezet tipikus társulásainak megismerésére és a fajismeret bővítésére (növényhatározás és TWR-értékek használata). Vegetációtípusok megismerése. Természetességmérés kidolgozott feladatlapokkal. Terepen vagy épített környezetben végzett ökológiai vizsgálat során az életközösségek állapotának leírására szolgáló adatok gyűjtése, rögzítése, a fajismeret bővítése.

Egy helyi környezeti probléma felismerése és tanulmányozása: okok feltárása, megoldási lehetőségek keresése. A lokális és globális megközelítési módok alkalmazása egy hazai ökológiai rendszer tanulmányozása során.

osztályokba sorolás, rendezés.

Kémia: műtrágyák, eutrofizáció.

formái és a védelem lehetőségei. Társulás, mintázat, szintezettség, diverzitás, szukcesszió, pionír társulás, Kulcsfogalmak/ klimaxtársulás, degradáció, aszpektus, szukcesszió, klímazonális társulás, fogalmak intrazonális társulás, extrazonális társulás, invazív faj, reliktumfaj, endemizmus, biocönozis, biotóp, karakterfaj, vikarizmus.

Tematikai egység

Órakeret 12 óra

Evolúció. Biológiai evolúció. Bevezetés, mikroevolúció

Elméleti óra

Gyakorlati óra

Összefoglalás

Számonkérés

8

3

0

1

Előzetes tudás

Állattan és növénytan, genetika. A biológiai evolúciónak mint a világegyetem legbonyolultabb folyamategyüttesének az értelmezése. Az összetett rendszerek elemzése, a nehézségek felismerése.

A tematikai egység A mikroevolúció populációgenetikai modellekkel való közelítése. nevelési-fejlesztési Tudománytörténeti folyamatok értelmezése. céljai A természet egységére vonatkozó elképzelések formálása. A matematikai modell és a biológiai folyamatok összefüggésének megértése.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások Hogyan bizonyítható, hogy egy recesszív letális allél sohasem tűnik el egy nagy egyedszámú populációból?

Fejlesztési követelmények A legfontosabb hungarikumok ismeretében példák gyűjtése a háziasításra és a mesterséges szelekcióra.

Számítások végzése a Hardy–

Kapcsolódási pontok Informatika: számítógépes modellek.

Matematika: valószínűség,

Melyek az ideális populáció jellemzői?

Weinberg-összefüggés alapján.

Mi az oka annak, hogy az Számítógépes modellek emberiség génállományában fokozódik a hibás allélek száma? alkalmazása a mutáció, a szelekció, a génáramlás és a Milyen evolúciós jelenség a genetikai sodródás hatásának a Darwin-pintyek megjelenése és bemutatására. változataik kialakulása a Galapagos-szigeteken? Miben különbözik a természetes és a mesterséges szelekció? Mi lehet az oka annak, hogy az észak-amerikai indiánok körében a B vércsoport nem fordul elő?

Ismeretek Az evolúció, a biológiai evolúció, evolúciós egységek, az egyed biológiai értelmezésének problémái (pl. zuzmó). Mikro- és makroevolúció fogalmának értelmezése.

Az ideális populáció modellje. A Hardy–Weinberg-egyensúly. A mutációk, a szelekció és a génáramlás szerepe a populációk genetikai átalakulásában. Darwin munkássága. Mesterséges szelekció, háziasítás, nemesítés (a legfontosabb kiindulási fajok és hungarikumok ismerete),

Transzgenikus élőlények és felhasználásuk (gyógyszer/ferme-

A sarlósejtes vérszegénység és malária közötti összefüggés elemzése.

gyakoriság, eloszlás, másodfokú egyenlet, sorozatok.

Etika: genetikával kapcsolatos kérdések.

ntációs ipar, alapanyag-termelés). A GMO hátterű növények, élelmiszerek (BT, kukorica stb.,), a GMO-vita lényege. Evolúció, biológiai evolúció, evolúciós egység, mikro- és Kulcsfogalmak/ makroevolúció, ideális populáció, reális populáció, szelekció, fitnesz, génáramlás, genetikai sodródás, alapító elv, háziasítás, nemesítés, fogalmak heterózishatás, kihalási küszöb, beltenyésztés.

Tematikai egység

Evolúció. Biológiai evolúció. Speciáció

Órakeret 14 óra

Elméleti óra

Gyakorlati óra

Összefoglalás

Számonkérés

12

0

1

1

Előzetes tudás

Növények, állatok, emberfajták, az állatok differenciálódása, a növények differenciálódása, endoszimbióta-elmélet, eukarióta sejt. Az élő szervezetek felépítésében és működésében megfigyelhető közös sajátosságok összegzése. Az evolúciós gondolkodás alkalmazása a növény- és állatfajok földrajzi elterjedésével kapcsolatos következtetésekben.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési A faj fogalma és a fajok rendszerezése nehézségeinek felismerése. céljai A biológiai evolúció időskálájának megismerése és értelmezése. Az evolúciót értelmező, tantárgyon belüli és a tantárgyak közötti ismeretek komplex szemlélete. Az evolúciós szemlélet formálása.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek,

Fejlesztési követelmények Különböző kormeghatározási

Kapcsolódási pontok Földrajz: kozmológia, földtörténeti korok,

gyakorlati alkalmazások

módszerek összehasonlítása.

Mi történik, ha a földrajzi elszigetelődés csak néhány generáció elteltével vagy évezredek múlva szűnik meg?

A mikro- és makroevolúció összehasonlítása.

Miért használhatók a radioaktív izotópok a kormeghatározásra?

Érvek gyűjtése az eukarióta sejt kialakulásának evolúciós jelentőségéről.

Milyen kísérletekkel próbálták a tudósok igazolni a szerves biomolekulák abiogén Az érvek láncolatának követése keletkezését? és értékelése. Milyen érvek szólnak az endoszimbionta-elmélet mellett? Milyen jelentősége van a kb. 50 m2 felületű belső membránrendszer kialakulásának az eukarióta sejtekben? Milyen magyarországi emberleleteket ismerünk?

Ismeretek A földrajzi, ökológiai és genetikai izoláció szerepe a populációk átalakulásában. A radioaktív kormeghatározás, relatív és abszolút kormeghatározás. A koevolúció, a kooperációs evolúció alapjai. A kémiai evolúció (Millerkísérlet). Az élet kialakulásának elméletei. Prokariótából eukriótává válás. A bioszféra evolúciójának néhány feltételezett kulcslépése.

állat- és növényföldrajzi ismeretek.

Fizika: az Univerzum kialakulása, csillagfejlődés.

Kémia: izotópok, radioaktivitás.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: ősközösség.

Vizuális kultúra: barlangrajzok.

Az ember evolúciója. Speciáció, hibridizáció, izoláció, horizontális géntranszfer, relatív és Kulcsfogalmak/ abszolút kormeghatározás, „élő kövület”, lenyomat, kövület, koevolúció, fogalmak kémiai evolúció, emberi rassz, atavizmus.

Tematikai egység

Órakeret 4 óra

Rendszerbiológia és evolúció

Elméleti óra

Gyakorlati óra

Összefoglalás

Számonkérés

1

3

0

0

Előzetes tudás

Sejtbiológia, genetika, immunológia, ökológia. A biológia tárgya, a teljes élővilág egységben látása. A környezet és az ember, az emberi közösség komplex kapcsolatának megértése. A rendszerelvű biológiai gondolkodás hatásának megértése az emberi együttélésre, a környezet megóvására és az egészségügyre. A fizikai és mentálhigiéniai kultúra összefüggéseinek megértése. A modern biológia és a bioinformatika egyre szorosabb kapcsolatának felismerése.

A biológiai és környezettudományok rohamos fejlődése által felvetődő új kérdések, konfliktusok és lehetséges megoldások bemutatása, azok A tematikai egység (bio)etikai, jogi és világnézeti vonatkozásaival. A biológiai és a társanevelési-fejlesztési dalmi törvények jellegének és kapcsolódásuk bemutatása. céljai Az evolúció bemutatása mint a biológiai rendszerek változásainak alaptörvénye. A felvetődő ideológiai viták hátterének feltárása és feloldhatóságuk megvitatása. A megalapozott szakmai ismereteken alapuló véleményalkotás és vitakészség fejlesztése. A rendszerelvű biológia és orvoslás jelentőségének felismerése, az eredmények alkalmazásával kapcsolatos véleményalkotás, érvelés fejlesztése.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások Milyen gazdálkodási, gondolkodási és életmódbeli formák lehetnek az emberiség fennmaradásának feltételei? Melyek az élet biológiai jellegzetességei? Milyen általános és sajátos törvényszerűségek jellemzik az egyes biológiai rendszereket? Melyek azok a biológiában megismert új technikák, amelyek elősegíthetik az emberiség fejlődését?

Ismeretek A biológiai rendszerekben működő általános (hasonló és eltérő) törvényszerűségek. Az élet alapvető (biológiai) jellegzetességei. A bioszféra hierarchikus rendszerei. Bioinformatikai alapfogalmak. A biológiai hálózatok általános és sajátos törvényszerűségei, dinamikai jellegzetességei. A legfontosabb hálózati modellek. Molekuláris (gén és fehérje), sejtes, szervezetszintű és társadalmi hálózatok működése



Érvelés a bioetika fő Kémia: a komplex kihívásainak a joggal és a folyamatok kémiája. világnézettel való kapcsolatáról.

Az emberi és egyéb élő rendszerek minőségi és mennyiségi összefüggéseinek elemzése a rendszerelvű biológiai gondolkodás alapján.

Informatika: információtárolás és előhívás, a biológiai jelenségek informatikai megközelítése.

Etika: környezetetika. Betegségtérképek keresése az interneten, értelmezésük.

A nemzetközileg elfogadott bioetikai alapelvek és törvények értékelése. A hálózatos evolúciós kép kialakítása.

ép és kóros körülmények között, A jövő kilátásai és várható új kihívásai a biológia várható fejlődésének tükrében. Az evolúcióelmélet és az evolúciós modell mai bizonyítékai. A bioetika alapjai. Az ökológia és az evolúcióbiológia kapcsolata. Kulcsfogalmak/ Biológiai hálózat (táplálkozási, farmakogenomikai, immungenomikai, onkobiológiai), betegségtérkép, bioetika, személyiségi jog, bioszociális fogalmak háló, hálózatos evolúció.

A biológia-tananyag szintézise biológiából érettségizők számára. A tananyag ismétlése az érettségi Órakeret Tematikai egység követelményrendszerében meghatározott tényanyag 30 óra alapján Elméleti óra

Gyakorlati óra

Összefoglalás

Számonkérés

0

15

0

15

Előzetes tudás

A 7–12. évfolyamos biológia-tananyag. A biológia-tananyag átismétlése, rendszerezése.

Komplex ismeretek és szemlélet kialakítása. A tematikai egység nevelési-fejlesztési A jelenségek közti logikai kapcsolatok felismerése. céljai Biológiai megfigyelések és kísérletek önálló végrehajtása és értelmezése. Szakmai szövegek, ábrák, táblázatok, grafikonok értelmezése. Probléma-, feladat- és példamegoldás. Érvelés.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások,



ismeretek A biológia fogalmi rendszerének ismerete és használata. Két vagy több önálló ismerethalmaz meghatározott szempontok alapján történő leírása, az összevetés eredményének megfogalmazása. Tényekre alapozott érvelés egy választott álláspont mellett. Vizsgálatok végzése. Tantárgyon belüli és tantárgyak közötti ismeretek komplex alkalmazása. Szóban és írásban a magyar nyelv helyes használata és a mondanivaló szabatos megfogalmazása. A tervezett szakmához, hivatáshoz szükséges középiskolai ismeretek és készségek reális felmérése és elsajátítása. Kulcsfogalmak/ fogalmak

A tanulók összekapcsolják a molekuláris, a mendeli és a populációgenetika szemléletmódját. Helyesen értelmezik az evolúciós modellt. A rendszerelvű gondolkodás A fejlesztés várt alapján megértik az emberi és egyéb élő rendszerek minőségi és eredményei a két mennyiségi összefüggéseit. Felismerik a biológia és a társadalmi évfolyamos ciklus gondolkodás közötti kapcsolatot. végén Egyéni vagy csoportos munkában képessé válnak kísérletek megvalósítására a tervezés, végrehajtás, dokumentálás logikája mentén, és nyitottá válnak az interdiszciplináris gondolkodásra. Ennek eredményeként sikeres érettségi vizsgát tesznek, megszerzik a

felsőfokú tanuláshoz szükséges biztos alapokat. A saját életükben felismerik a biológiai eredetű problémákat, életmódjuk helyes megválasztásával, megbízható szakmai ismereteik alapján felelős egyéni és társadalmi döntéseket képesek hozni.

BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN TANTÁRGY NYOLCÉVFOLYAMOS TAGOZAT

Recommend Documents