Bioenergia Biomassza, biodízel, bioetanol és biogáz
Biomassza Az ökológus szemében a biomassza valamely élettérben egy adott pillanatban jelen lévő szerves anyagok és élőlények összessége. A biomassza mennyisége megadható az egyedek számában, tömegében, energiatartalmában.
Biomassza elsődleges biomassza: természetes növényi vegetáció, energianövények; másodlagos biomassza: természetes állati vegetáció, állattenyésztés fő- és melléktermékei, hulladékai; harmadlagos biomassza: bioeredetű anyagokat felhasználó iparok fő- és melléktermékei, hulladékai, települések szerves hulladékai.
Biomassza A biomassza természetes, megújuló, biológiai eredetű energiahordozó, amely a Nap energiáját másodlagosan, szerves organizmusokban való megkötéssel tárolja. Fitomassza: szilárd biomassza
– dendromassza: fa és faszármazékok
Biogáz: légnemű biomassza Biodízel, bioetanol: folyékony biomassza
Biomassza Biológiai eredetű szerves anyag: a szárazföldön és vízben található élő és elhalt szervezetek (növények, állatok, mikrobák) testtömege biotechnológiai iparok termékei különböző transzformálók (ember, állatok, feldolgozó iparok stb.) összes biológiai eredetű terméke, hulladéka, mellékterméke
Biomassza A biomassza (elsődleges) tárolt napenergia:
szén-dioxid szén-dioxid
fotoszintézis
hasznosítás, átalakítás
hasznos energia
CO2+H2O+fény+klorofil → CH2O+O2
Biomassza A fotoszintézis hatásfoka (hasznosítási foka): ηF = ηλ·ηgeom.·ηreak.·ηresp. ηλ: hasznosítható hullámhossz tartomány (0,4..0,5); ηgeom.: geometriai hatásfok (visszaverődés, elnyelődés, mennyi jut el a klorofilhoz, ~0,8); ηreak.: kémiai reakció hatásfoka (~0,4); ηresp.: párolgási és hőveszteségek (0,4..0,5). Eredő hatásfok: ηF = 2..5%.
Elegendő? Éves átlagos primer energiahordozó teljesítmény-igény a világon: 16 TW Alacsony konverziós hatásfok → nagy területigény
– szükséges terület: 3,2·1013 m2
A szárazföldek területe: 1,3·1014 m2 – területigény 25% (energiaültetvény)
A fotoszintézis teljesítménye: ~90 TW.
Biomassza Tulajdonságok Egyszerre hulladék és nyersanyag Nagy mennyiségben áll a rendelkezésünkre Alkotóit nagyrészt újra lehet hasznosítani (megújuló energiaforrás) Jelentős szerephez juthatna a vegyi és energiafolyamatokban
Biomassza Alkalmazási előnyök Ökológiai okok, mivel általuk a kémiai és energia-körforgások (CO2) nagymértékben bezárulnának A fosszilis nyersanyagok korlátozottan állnak rendelkezésünkre, ami határt szab felhasználásuknak Alternatív termékláncot alakít ki a mezőgazdasági hulladékoknak
Biomassza Alkalmazási hátrányok Gazdaságilag egyelőre nem kifizetődő, ráfizetést igényel magas rizikófaktorral A fosszilis, nem megújuló, nyersanyagok olcsóbbak, mint a mező- és erdőgazdasági melléktermékek A természeti és gazdasági körforgásokban keletkező biomasszát nyersanyagként általánosan elutasítják
Biomassza felépítése Fő alkotóelem: lignocellulóz Jellemzői: polimorf (kristályos, amorf) makrostruktúra; heterogén összetétel (cellulóz, hemicellulóz, lignin); egyes tulajdonságai függnek a – polimerizáció fokától, – felülettől, – lignin eloszlástól.
A lignocellulóz alkotóelemei Lignin: fenolos hidroxi- és metoxi csoportokat tartalmazó bonyolult szerkezetű aromás polimer a C10H12O3 alkohol kondenzációjával és polimerizációjával jön létre; molekulatömege nagy (10000 körüli); felső fűtőértéke ~20 MJ/kg.
H COH CH CH
H COH CH CH
OH OCH 6
16 H CO OH
OHC CH O H CO 5
H COH HC CH OH
CH OH
H CO OCH 7
HC
O
HC
4
OH
H OH C
OCH
HOCH HC HC
HC HC HC
3 O
O H CO 2
O
CH CH CH
HC O
O
H CO 1 H COH HCOH HC O
27 OCH
14
OHC CH CH OH O H CO 10
H COH HC CH
H CO O
OH
O
CH OH CH H CO CH
CH OH C H H COH H OCH HC O CHO 12
O
23 OCH O
17 O
9
O H CO
HO CH CH H COH
H COH HC HC
CHO CH CH 22 OCH O
18 21
H CO HO
19
HC O CH H COH
CH HC H COH
OCH O
11 20
H CO
O
24 H COH HC H COH
13
O
C O CH CH
CH
CH
H CO
H CO
H COH HC HC O
O
CH OH CH HC O
28
25
OH C O CH CH OH
H COH CH
OCH
CH OH
8
CH CH CH OH
O
HO
26 H CO CH CH H C O CH csoport 15
O
CH O
OCH
OH OH
A lignocellulóz alkotóelemei Hemicellulóz 5 (D-xylóz és L-arabinóz) és 6 (D-galaktóz, Dglükóz, és D-mannóz) szénatomos cukrokból, valamint uronsavakból épül fel; amorf szerkezetű; viszonylag egyszerűen cukrokká hidrolizálható. O
O HO HO
H3CO
O OH
CO2H O
HO
O
OH
O O
O O
HOH2C OH OH
O OH
HO
O
OH
O O
A lignocellulóz alkotóelemei Cellulóz hosszú D-glükóz lánc (kristályos); a biomassza fő alkotóeleme; stabil képződmény (erős kötések); felső fűtőértéke ~14 MJ/kg.
A biomassza mint nyersanyag Hidrolízis savas, enzimes Elgázosítás magas T, alacsony oxigénszint
Biomassza
Begyűjtés, szállítás,
Lebontás
kezelés, tárolás
Pirolízis
baktériumos katalízis, hő, nyomás Extrakció mechanikai, kémiai Szétválasztás mechanikai, kémiai
Cukrok és Lignin Szintézisgáz
Bio-bázisú vegyipari nyersanyagok
Biogáz
Bio-degradálódó műanyagok
Bio-olajok
Folyékony bio-üzemanyagok
Szénben gazdag láncok
Villamos energia
Egyéb termékek
Hő
Biomassza mint nyersanyag cellulóz hemicellulóz lignin
cukor
Lignocellulózokból
cukrok etanol, butanol ragasztóanyagok
bioalkohol (fermentációval)
olajok
biodízel (átészterezéssel)
biogáz (anaerob fermentációval)
Hasznosítási lehetőségek Nyersanyagként, energiaforrásként átalakítás nélkül. Felhasználása hő- és áramtermelésre jó hatásfokú (kapcsolt) erőművekben már ma lehetséges (pl. Pécsi Erőmű Rt. Budapesti Hulladékhasznosító). Ilyen felhasználás esetén - aprítani, - szárítani, valamint - hulladékok és melléktermékek esetében granulálni szükséges a biomasszát.
Hasznosítási lehetőségek Átalakítják üzemanyaggá, ami hasonló vagy ugyanolyan módon használható fel, mint a fosszilis üzemanyagok. Kémiai átalakítás -
szintézisgáz bio-dízel bio-olajok
Biológiai átalakítás -
bio-gáz bio-hidrogén bio-etanol
Bio-finomítók
energetikai ipar és közlekedés
különböző alapanyagok és energiahordozók
Melléktermékek hasznosítása Lucfenyő
Összetételük
Hasznosítási lehetőségük
Cellulóz [38..45%] üzemanyag-etanol termelés
Hemicellulóz [25..40%] Kukoricaszár
Fűzfa
Lignin [20..25%]
a folyamat energiaellátása (szilárd tüzelőanyag)
Szilárd biotüzelőanyagok Fitomassza és dendromassza
Fitomassza Az energiacélú felhasználásra alkalmas fitomassza források a következők: Az erdőgazdálkodás és a fafeldolgozás alkalmas főés melléktermékei, ill. a fás területek metszési hulladékai. Természetben keletkező nem fás növényféleségek (pl. nád). Az élelmezési célú növénytermesztés és -feldolgozás szilárd melléktermékei (szalma, kukoricaszár, napraforgóhéj stb.). Az energiacéllal termelt növényi anyagok (energiafű, rostkender, repce, kender stb.).
Fitomassza jellemzők Elemi összetétel fajta szerint Cukornád
Fahulladék
Olajpálma maradék
C% H% N%
44,60 6,20 0,20
C% H% N%
53,3 5,50 0,23
C% H% N%
45,9 5,80 1,20
S% O% Cl%
0,50 46,84 -
S% O% Cl%
<0,05 38,90 0,49
S% O% Cl%
0,20 40,10 0,40
Fitomassza jellemzők Elemi összetétel fajta szerint Kukoricaszár
Rizshéj
C% H% N%
39,60 5,17 1,78
C% H% N%
36,10 4,80 0,29
S% O% Cl%
0,38 34,60 -
S% O% Cl%
<0,02 35,90 -
Szarvasi energiafű
Toleráns, igénytelen; 10..15 évig termeszthető; Szárazanyag: 10..23 t/(ha·a); Fűtőérték: 14..18 MJ/kgsza; Ipari alapanyag is lehet; Élőhely.
Szarvasi energiafű C%
44,60
H%
4,30
N%
0,40
S%
0,10
O%
40,10
Cl%
0,003
Szarvasi energiafű Hasznosítás, feldolgozott termékek
Folyékony bioüzemanyagok Bioetanol, biodízel
Etanolgyártás szilárd maradék előkezelés enzimes hidriolízis
fizikai előkezelés aprítás, őrlés, gőzrobbantás, nedves oxidáció
biokémiai lebontás speciális enzimek által
fermentáció
desztilláció
biológiai erjesztés oxigénmentes körül- az alkohol fizikai kinyerése mények között
Etanolgyártás Lignocellulóz alapanyag Előkezelés
Enzimfermentáció
!
Pentóz Elválasztás, mosás
Pentóz fermentáció
Cellulóz Lignin Hidrolízis
Hasznosítás
Celluláz enzimmel vagy Hexóz savasan fermentáció EtOH
Desztilláció
Előkezelés Szükséges, mert A lignocellulóz komplex & kompakt szerkezete akadályozza az enzimek hozzáférését a cellulóz polimerhez. A cellulóz igen rendezett, tömör struktúrájú kristályos szerkezetű.
Előkezelés Fizikai
őrlési, aprítási eljárások
cél: a fajlagos felület növelése
Kémiai
Biológiai
Lignint bontó mikroorganizmusok
cél: a komplex szerkezet megbontása
Kémiai előkezelés • savas
oldja a hemicellulóz frakciót, és kisebb mértékben a lignint
• lúgos
duzzasztja a cellulózt, oldja a lignint és oldatba viszi a hemicellulózt
oldószeres
eltávolítja a lignint
• gőzrobbantás
megváltozik a struktúra, a hemicellulóz
• szerves
frakció oldatba megy
Biológiai átalakítás Nyersanyag
Enzim Termelés
Simultaneous Saccharification and Fermentation (SSF)
Előkezelés
Hidrolízis
Etanol
Fermentáció
Etanol Kinyerés
Separate Hydrolysis and Fermentation (SHF)
Erjesztés (fermentáció) - SSF Élesztő
Celluláz enzim
Egyszerre történik a cellulóz hidrolízise és alkohollá történő fermentációja
Bioreaktor/fermentor
Cellulóz
Erjesztés (fermentáció) - SHF Először lebontják a cellulózt celluláz enzimmel, majd az így kapott cukrokat élesztő segítségével alkohollá fermentálják, a hagyományos alkohol előállítási technológiát követve. Az SHF esetében külön lehet optimálni a két folyamatot, ami azért lehet előnyös, mert a hidrolízis és a fermentáció pH és hőmérséklet optimuma jelentősen eltér egymástól.
Fermentációs technológiák Előnyei
SHF
SSF
Hátrányai
Optimális Magas beruházási paraméterek mindkét költségek. lépésnél Alacsonyabb beruházási költségek.
Az enzim és a mikroba optimális paraméterei eltérnek.
Elvárások és előírások Az Európai Közösség vállalása a közlekedési
szektorra Az Európai Parlament és Tanács 2003/30 irányelve (2003. V. 08.) A Tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy piacaikon minimális arányban jelen legyenek a bioüzemanyagok és más megújuló energiát hasznosító üzemanyagok. E cél eléréséhez nemzeti előirányzatokat kell felállítaniuk.
Elvárások és előírások EK 2003/30
A referenciaérték minden esetben az adott ország piacán jelenlévő összes közlekedési célra használt benzin és dízelolaj energiatartalmának: – 2%-a – 5,75%-a
2005. december 31-től, 2010. december 31-től.
Felhasználási lehetőségek: – tiszta üzemanyagként, – ásványi olaj származékokba kevert bioüzemanyagként, – bioüzemanyagokból származó adalékanyagként (oxidációt segítő MTBE és ETBE metil/etil-tercier-butil-észter).
Elvárások és előírások Hazai vállalás
2233/2004. (IX.22.) Korm. Határozat Magyarország vállalása: – 2005:
0,4-0,6%
– 2010:
2,0%
A vállalásunk tehát: (+)
nagyon szerény, de legalább elmozdulás a nulláról
(–)
Magyarország mezőgazdasága ennél sokkal többre is képes
Magyarországi lehetőségek
Biodízel (napraforgó, repce, szója, ricinus, len)
– Kunhegyes – Mátészalka – Mosonmagyaróvár Bioetanol (cukorrépa, kukorica, búza, burgonya) – Győri Szeszgyár és Finomító Rt. – Szabadegyházai Keményítő és Izocukor Gyártó Kft.
Etanol keményítőből A keményítő forrása: kukorica keményítő
élelmiszeripari alkohol • mint élvezeti cikk, • több ezer éve ismert, • kukoricából készül a bourbon (amerikai) whiskey
keményítő
üzemanyag alkohol • üzemanyagként 80-100 éve, • nagyobb volumenben 30 éve • főleg az USA-ban
Biodízel Mi a biodízel? A biodízel olyan folyékony üzemanyag, mely hosszú szénláncú zsírsavas alkil-észter vegyületekből áll és növényi olajból vagy állati zsiradékból állították elő. A biodízel mint márkanév a repceolajzsírsav-metilésztert (RME) jelenti.
Biodízel Alapanyagok 80..90% növényi olaj (napraforgó, repce, pálma stb.; tisztított sütőolaj); 10..20% alkohol (metil- vagy etil-alkohol); 0,35..1,5% katalizátor (NaOH vagy KOH).
Biodízel Előállítás: átészterezéssel
metil-észter
trigliceridek észter
észter
észter
glicerin
észter
észter
észter
metilalk.
metilalk.
metilalk.
észter
észter
észter
etilalk.
etilalk.
katalitikus reakció
+ metil- vagy etilalkohol
etilalk.
etil-észter zsírsavak, glicerin 1000 kg olaj + 110 kg metanol → 110 kg glicerin + 1000 kg metil-észter
Át-észterezés lúgos (NaOH) katalizátor H
H
C
H
O
H O
C
C
O
C
R2
+
C
O
C
H ZSÍR/OLAJ Triglicerid
H H
C
H
C
OH
H
C
OH
C
R1
O
+
H
C
O
C
R2
H H
R3 H C
O
H
H
H
C H
OH
H
O H
H
OH
H
R1
O H
C
O
H
C
OH
OH
H metilalkohol
Rn: hosszú szénláncú zsírsav molekula
glicerin
O
H
H H
C
O
C
R3
H metil-észter
Biodízel Katalizátor
Növényi olaj
Metanol
0,5..1,5 kg
100 kg
10 kg + többlet
Sav
Észterek
Glicerin
Reakció és szétválasztás
telítetlen zsírsavak
Savazás
Szennyvíz 0..100 kg
Víz 1..100 kg
Mosás
0..1 kg
Többlet metanol
Metanol kinyerés
Metanol kinyerés
50..99% Glicerin
Biodízel
10 kg
95..100 kg
Biodízel Előnyök
Biológiailag lebomló anyag Használt olajok is feldolgozhatók (éttermek) Nem tartalmaz kén és halogén vegyületeket Csökkenő szennyezőanyag kibocsátás (CO, elégetlen CH, korom) Csak 5% teljesítménycsökkenés A glicerint a kozmetikai ipar felhasználhatja A járművet nem kell átalakítani Könnyen előállítható (egyszerű technológia)
Biodízel Hátrányok
előállítása energiaigényes (fosszilis energiahordozó → nincs vagy csekély CO2 megtakarítás); energetikai növénytermesztés → monokultúrák; a termesztés- vegyszer és műtrágyaigényes → talaj és vízszennyezés; a feldolgozás során N2O (üvegház-gáz) és NH3 (savasodás) keletkezik; előállítása költséges; kenőolaj károsító hatás → gyakori olajcsere.
Légnemű biotüzelőanyagok Biogáz
Biogáz A biogáz szerves anyagok oxigénmentes bomlása során képződő, a földgázhoz hasonló légnemű anyag. A folyamat magától végbemegy mélyvízi tengeröblökben, mocsarakban,
hulladéktároló telepeken.
Biogáz A biogázképződés feltételei biodegradálható szervesanyagban gazdag környezet; oxigénmentes (aerob) környezet; 6,5 – 8,5 közötti pH; 30 – 60 °C közötti hőmérséklet (lebontási módszertől függően); 50%-nál nagyobb víztartalom; a különböző tápelemek (C, N, P) megfelelő aránya; toxikus (mérgező) vegyületek hiánya.
Biogáz Kiinduló anyagok és gázkihozatal Hulladék típusa
Biogáz kihozatal, m3/t
Sertés trágya Marha trágya Halfeldolgozás (halolaj)
16..25 15..23 700..1000
Margaringyártás melléktermékei (zsírok, olajok)
1000..1100
Vágóhídi hulladék Szennyvíziszap
100..300 150..300
Biogáz Gázképződés főfolyamata 1. Hidrolízis 2. Savképzés 3. Acetogenezis 4. Metántermelés A gázképződés mellékfolyamata:
szulfátredukció (bakteriális) szulfát + kénvegyületek → hidrogén-szulfid hidrogén-szulfid + fémsók → oldhatatlan szulfidok
Biogáz Gázképződés 1. Savképzés A komplex organikus makromolekulák monomerekre bontódnak. Az így keletkezett rövidebb molekulák már vízoldhatóak, ezért a baktériumok sejtmembránjain át tudnak hatolni.
Hidrolitikus baktériumok: extracelluláris enzimek → hosszabb szénláncú zsírsavak, szén-dioxid, hidrogén.
Biogáz Gázképződés 2. Savképzés A hidrolízis eredményeképpen keletkezett molekulák (zsírsavak és egyebek) részben ecetsavvá és egyéb savakká (propionsav, vajsav, ill. etanol stb.) alakulnak.
Baktériumok: hosszú szénláncú zsírsavak → intermedier szerves savak, szén-dioxid, hidrogén.
Biogáz Gázképződés 3. Acetogenezis Az előző lépések közbenső termékei ecetsavvá alakulnak.
Baktériumok: intermedier szerves savak → ecetsav.
Biogáz Gázképződés 4. Metántermelés A metanogén baktériumok az ecetsavat és a hidrogént metánná alakítják.
Metanogén baktériumok: ecetsav + hidrogén + szén-dioxid → metán.
Biogáztelepek
Mezofil (30-37°C): A mezofil tartományban a hőfok fokozatos emelésével a 35°C körüli maximum után, 40°Con túl aktivitás-csökkenést tapasztalunk, melynek oka a pusztulási sebesség növekedése és a hozamkonstans csökkenése. Termofil (50-65°C): A baktériumok lízise ebben a hőmérséklet-tartományban gyors, ezért csak exponenciális növekedés feltételei közt tudnak fennmaradni. A gáztermelés sebessége a termofil zónában 25-50%-kal nagyobb, mint a mezofil tartományban. A termofil spektrum szűkebb, ezért a hőmérséklet precízebb szabályozása szükséges. A toxikus anyagokra is érzékenyebbek ezek a baktériumok, de a magasabb hőmérséklet miatt a patogén mikroorganizmusok és a féregpeték eliminációja jobb.
Biogáztelepek Centralizált biogáztelep nagy kiterjedésű területről gyűjt; hulladékmegsemmisítőként funkcionál; tárolóként is működik; saját (kombinált ciklusú) erőművel rendelkezik; nagyméretű fermentorok; teljesen kiépített infrastruktúra, példa: szennyvíztisztító biogáztelepe.
Biogáztelepek Centralizált biogáztelep
Előnyök
Hátrányok
Távhőellátásra is alkalmas hőteljesítmény.
Nagy szállítási költségek.
Méretgazdaságosság.
Precíz csíramentesítés az átfertőződések megelőzésére.
Nem szükséges nagy beruházás a gazdálkodóknál.
Szállítójárművek folyamatos fertőtlenítése.
Központosított trágyaelosztás.
Jó gázkihozatalú nyersanyagoktól való függés.
Biogáztelepek Telephelyi biogáztelep állattartó telepekre, mezőgazdasági termelőhöz épített biogáz-üzemekre a kis méret jellemző, külső hulladék nincs vagy csekély mennyiségű, kapcsolt energiatermelés itt is elsődleges, a keletkezett hőt és a trágyát helyileg próbálják felhasználni.
Biogáztelepek Telephelyi biogáztelep Előnyök
Hátrányok
Alacsony szállítási költség (esetleg nincs).
Fajlagosan drága beruházás.
Hulladék ártalmatlanítás a keletkezés helyszínén.
Hőigény biztosítandó. Megfelelő nagyságú trágyafelvevő termőföld.
Hulladékhasznosítás (0,4..0,5 millió lakos: 20 MWe, 30 MWt)
kommunális hulladék
Tüzelőanyag-
Gázmotor
előkészítés
erőmű
Válogatás
szervesben dús
feldolgozás
szervetlen anyagban dús
fém
deponálandó (nem éghető)
fermentor
biogáz
gázmotor
villamos energia
Hőhasznosítók
fermentációs maradék
hő Fluidtüzelésű forróvízkazán
Depóniagáz Hulladéklerakó-telepeken fejlődő, jellemzően CH4 és CO2 tartalmú éghető gáz. Lehetőségek: elfáklyázás, energetikai hasznosítás.
Depóniagáz Hulladéklerakó életciklusa 1. fázis: aerob bomlás (bakteriális) → rövidebb szénláncú sz.a. <sz.a.>+O2 → CO2+H2O+NH3+hő NH3+O2 → NO3 időtartam: nap..hónap 2. fázis: anaerob savképződés (bakt.) → szerves savak és alkoholok → erősen savas kémhatás
Depóniagáz Hulladéklerakó életciklusa 3. fázis: savátalakulás (bakteriális) → más típusú szerves savak (ecetsav) a depónia kémhatása semlegesközeli megkezdődik a metántermelés savképző bakt. elpusztulnak 4. fázis: anaerob bomlás (bakteriális) → stabil metántermelés időtartam: ~20 a
Depóniagáz Metanogenezis (metántermelődés) CH3COO- + H2O → CH4 + HCO3ecetsav
4H2
+ víz
+ CO2
hidrogén + széndioxid
→ metán + karbonát
→
CH4 + 2H2O
→ metán + víz
Depóniagáz aerob 2. fázis
gázösszetétel, térf.%
1. fázis
anaerob 4. fázis
3. fázis
n -d io x id
hi dr og
én
me tá n
szé
oxigén
~10 a
nitrogén
~30 a
Depóniagáz Metánhozam:
1 CHaObNc 4 a 2b 3c H2O 4 1 1 4 a 2b 3c CO2 4 a 2b 3c CH4 cNH3 8 8 Korlátok: •nem minden szervesanyag bomlik (lignin, műanyagok); •nedvességtartalom; •mérgező anyagok (toxinok); •becsomagolt részek (műanyag zacskóban).
Depóniagáz A metánhozam időfüggő n
G 2kLoMi e
kti
i 1
G – gázhozam, térfogat/idő; Mi – nedves hulladékmennyiség az i-edik évben; L0 – fajlagos gázhozam, térfogat/tömeg (100..170 m3/kt); ti – az i-edik évben lerakott hulladék kora, a; k – skálázási konstans, 1/idő (~0,04..0,05), n – periódusok (lerakások) száma.
Depóniagáz Nyomgázok (<0,6 %vol) „szagos” komponensek aromás vegyületek klórtartalmú vegyületek PAH-k alkoholok
Depóniagáz Gázkitermelő kút
Depóniagáz Gázgyűjtő rendszer (aktív) kémény
tüzelő ber. gáztisztító
kitermelő kút
szonda
kitermelő kút
Depóniagáz Energetikai technológiák belsőégésű gázmotor; gázturbina; mikrogázturbina; gőzkazán és gőzturbina; külső tüzelésű gázmotor (Stirling-motor).
*
