BIBLIAI, TÖRTÉNETI ÉS RENDSZERES KERESZTYÉN TEOLÓGIA (2)
Dr. Robert D. Culver
Originally published in English under the title Systematic Theology – Biblical and Historical Copyright @ 2005 by Robert Duncan Culver Requests for information should be addressed to: Christian Focus Publications, Ltd., Geanies House, Fearn, Ross-shire, IV20 1TW, Great Britain Hungarian Copyright @ 2010 by Project Hungary Magyarországon kiadja a Keresztyén Ismeretterjesztő Alapítvány (KIA) A Member of Entrust 1135 Budapest, Béke utca 35/A Telefon: 350-7201 E-mail:
[email protected] www.kiakonyvek.hu Felelős kiadó: Monty Taylor Fordító: Darvas-Tanács Erik Szaklektor: Földvári Tibor Anyanyelvi lektor: Greizer Miklós Borító: Janneke de Leeuw van Weenen A fordítás és a kiadás engedélyével történt. Minden jog fenntartva. A könyv bármely részének felhasználásához vagy sokszorosításához a kiadó előzetes írott engedélye szükséges, kivéve rövid idézeteket folyóiratokban vagy elemző cikkekben. A bibliai idézeteket és neveket a Magyar Bibliatársulat által 1975-ben kiadott új fordítású Biblia 1992-ben megjelent javított kiadásából vettük.
ISBN 978-963-9390-85-0 Budapest, 2012 Keresztyén Ismeretterjesztő Alapítvány Nyomdai munkák: mondAt Kft. • Budapest • www.mondat.hu Felelős vezető: Nagy László
TARTALOMJEGYZÉK Előszó a magyar kiadáshoz
17
IV. RÉSZ: KRISZTOLÓGIA Krisztus személye és munkája
19
1. Bevezetés a krisztológiába
21
2. Felkészülés Krisztus eljövetelére A „választott nép” felkészülése Az Ószövetség Előkészületek az ókori népek között
35 35 36 43
3. Krisztus preegzisztenciája Az Újszövetség bizonyságtétele Jézus preegzisztenciájáról A preegzisztens Krisztus az ószövetségi elbeszélésekben és próféciákban Krisztus preegzisztenciájának hatósugara és az azon belüli hatása
51 52 57 60
4. Krisztus Istensége (I): Bevezetés; Isten nevei és tulajdonságai A kérdés vizsgálatának alapelvei és módszerei Krisztus neveinek bizonyító ereje Krisztus isteni tulajdonságai
63 63 66 70
5. Krisztus Istensége (II): Jézus tettei, kijelentései, igényei és méltósága; előfelvetések; Krisztus Szentháromságon belül elfoglalt helye Krisztus cselekedetei kizárólag és egyedülállóan Isten tettei Krisztus istenségének igényei, méltóságai és követelményei az Újszövetségben I. függelék: Vincent Taylor az örökkévaló Fiú tevékenységbeli alárendeltségéről II. függelék Alapelvek a krisztológiai témájú írásokhoz III. függelék Egy szükséges kitérő
77 77 78 82 84 88
6. Anthrópotész: Krisztus emberi természete A földi Jézus A levelekben Az evangéliumokban Jézus halálának fontossága Jézus szolgálatának időrendje Valóságos, közönséges ember A Krisztus ember-voltáról szóló teológiai tanítás
91 92 92 93 93 94 96 97
5
Bibliai, történeti és rendszeres keresztyén teológia 7. Jézus szűztől születése Meghatározás és elnevezés A szűztől születés az ősegyház tanítása szerint Ellenvetések régen és ma Amit a Jézus fogantatásáról, születéséről és körülményeiről szóló beszámolók kijelentenek A nemzetségtáblák és a születéstörténetek természete és jelentősége A szűztől születés a többi evangéliumban és Jézus tudatában A szűztől születés az újszövetségi tanításban A szűztől születés jelentősége és gyakorlati haszna
105 105 106 107
8. Az inkarnáció: Isten Fiának testet öltése A központi üzenet a kezdetekben Az apostolok üzenetének és kijelentéseinek egyedülálló volta A titok és a név A klasszikus igeszakasz A testet öltés bibliai kifejezései A keresztyén tanítás megfogalmazása az ókorban A legfontosabb kijelentések A testet öltés gyakorlati jelentősége Öt változás, ami a testet öltéssel együtt járt A személyiségben nincs változás Az egységes egyetemes egyház hitvallása A Kalkedóni hitvallás A személyes (theanthropikus, istenemberi) egység
129 129 130 130 130 131 131 132 133 134 137 137 138 139
9. A testet öltött Jézus Krisztus személye Következtetések és megjegyzések
145 159
10. Isten Fiának szabadító munkája A személy és a véghez vitt mű egymástól ugyan megkülönböztethető, de nem választható el Jézus, a cselekvő Munkájának természete 1. Megkeresni és megmenteni 2. Szolgálni 3. Az evangéliumot hirdetni A legfőbb feladat 4. Váltság sokakért Az ő „művéről” szóló ószövetségi kijelentések Jézus határozott célja A közbenjáró (közvetítő) szerepe A „meszitész” szó használata Pál megváltás-teológiájában A megváltás közvetítőjének hármas tiszte Próféta
161
6
113 115 117 122 124
161 162 163 163 163 164 164 164 165 166 167 168 169 170
Tartalomjegyzék Pap Király A Messiás [Fölkent] a qumráni és a Holt-tengeri irodalomban A fogság utáni váradalmak Jézus idejéig
170 170 172 173
11. Megaláztatás és felmagasztalás: Isten Fiának két állapota 175 A megalázkodás-felmagasztalástan fejlődése 178 A korai lutheránus teológiában 178 A lutheránus-református vita 179 Krisztus állapotai az ószövetségi próféciákban 180 A megaláztatás mint tantétel megfogalmazása 181 Két további kérdés 183 A mindentudás, mindenhatóság és mindenütt jelenvalóság a megalázottság állapotában 184 Krisztus cselekvő engedelmessége mint a megalázkodás egyik megnyilvánulási módja 187 „Alászállt a poklokra”: valóban megtörtént? 190 12. Jézus bűntelen élete Gyakorlati szükségesség Jézus bűntelenségének ténye Krisztus bűntelenségének újszövetségi bizonyítékai Jézus kérdőre vonja a vádlókat Jézus bűntelenségének isteni igazolása Az apostolok bizonyságtétele Az ellenségek és a kívülállók benyomásai Krisztus bűntelenségének kétségbe vonása Vajon Krisztus képtelen volt a bűnre? További kérdések Jézus bűntelenségével kapcsolatban Vajon a bűntelenség kizárja-e a testi vágyakozást? Jézus, a bűntelenség példája Jézus, a bűntelen útkereső, az állhatatosság példája A kísértés fölötti bűntelen győztesként Jézus most a mi segítőnk Kísértést szenvedett, de mégis bűntelen Főpapként Jézus képessé tesz bennünket arra, hogy imádságban a kegyelem trónusához járuljunk
193 194 195 197 197 197 197 198 199 202 206 206 208 209 209
13. Jézus szenvedése és halála A szenvedés és a halál összetartozik Krisztus szenvedése Jézus halála: mi is történt? Krisztus halálának jelentősége a Biblia szerint: bűnért való helyettes áldozat A Jézus életéről szóló beszámolók tanúságtétele A szenvedő szolgáról szóló ézsaiási próféciák (Ézs 42–53) beteljesedése Az evangélium történetébe és Jézus figyelmeztetéseibe ágyazva Más idevonatkozó ószövetségi jövendölések Azon szertartások és sákramentumok jelentősége, amelyeket az Egyház számára Krisztus határozott meg
211 211 212 213 215 215 216 217 219
209
219
7
Bibliai, történeti és rendszeres keresztyén teológia Minden áldás kútja ez Az újszövetségi levelek és a Jelenések könyve is hangsúlyozza ezt A mennyei lények érdeklődésének jelentősége Az eljövendő világban betöltött jelentősége Vajon Krisztus halála szükségszerű volt? Logikai szükségszerűség? Erkölcsi szükségszerűség? Nincs szükségszerűség? Feltétlen vagy feltételes szükségszerűség? Megoldási javaslat
220 220 220 221 221 222 222 223 223 223
14. Jézus halálának jelentése (I): A kijelentett titok feltárása Az egyetemes keresztyén álláspont Mit mond a Szentírás? Az alapelvek, amelyek segítségünkre lehetnek Krisztus halálának értelmezésében A két szövetség egysége Az Ószövetség és Újszövetség egységének tagadása és az ezzel kapcsolatos tévtanítások A Krisztus haláláról szóló újszövetségi tanítás értelmezésének alapelvei
227 227 229 230 232
15. Jézus halálának jelentése (II): Az elégtétel bibliai fogalmai Az elnevezés fontossága Az isteni terv beteljesülése A bűnért Bibliai kifejezések Áldozat Felajánlás, ajándék, áldozat, valami, amit Istennek ajánlanak fel Vér, különösen a szövetség vére A váltság, vagy a megváltás ára A megvásárlás, vagy a megváltásért fizetett ár Megbékít, megbékítés, jóvátesz, elégtétel A kiengesztelés Büntetés – helyettes áldozat
237 237 238 239 239 240 244 244 245 247 247 250 253
16. Jézus halálának jelentése (III): A helyettes áldozat általi elégtétel Egy filozófus elutasító válasza A laikusok hite A protestánsok vívmányai A lutheri kezdetek Melanchton Loci Communes című műve és a lutheránus hitvallások A római katolikus válasz A szociniánusok (az újjáéledt pelagianizmus) Az elégtételről szóló bibliai tanítás meghatározó elemei A szükségtelennek mondott helyettes elégtétel Az erkölcstelennek, így lehetetlennek mondott helyettes elégtétel
261 261 261 262 263 265 266 268 268 275 276
8
233 235
Tartalomjegyzék A megbocsátás szelleme ellentétes a helyettes áldozattal
277
17. Az elégtétel mértéke Hogyan vált e kérdés egyáltalán kérdéssé? A részleges elégtétel a kiválasztással függ össze Hogyan illeszkedik mindez Isten üdvtervébe? Az arminiánus ellenvetés A „teljes képesség” visszaállítása Az Istennel mostanra megbékélt világ Az „elégtétel” egyénre vonatkozó és általános megnyilvánulási módjai Kálvin „paradox” megoldásai Kálvin az „elégtétel” mértékéről A részleges elégtétel az Institúcióban Warfield és az általános megbékítés A kilencedik, tizenegyedik, tizenharmadik század és a késő reformáció kora Miért nem 1619 előtt? A dordrechti zsinat második kánonja Amiről a dordrechti kánonok nem szólnak W. G. T. Shedd felvetése Az imádságok és énekeskönyvek egységes álláspontja Egy megjegyzés
281 281 282 283 284 285 285 286 286 288 290 290 291 293 294 294 296 297 298
18. Krisztus helyettünk elszenvedett halálának további haszna és eredményei Haszon a teremtett világ számára Haszon Krisztus számára is Haszon az Atya Isten számára: a kereszt a kijelentés eszköze A kereszt haszna a gyümölcsöző, szent életre nézve A mi keresztünk és az Ő igája
299 299 304 307 309 310
19. A helyettes áldozat tana Anzelmusz előtt Az ismétlés (rekapituláció) általi üdvösség: Irenaeus Megváltó Helyettes szenvedés A törvény és az igazságosság kielégítése Áldozat Váltság A győzedelmes Krisztus (Győzelem ellenségei és ellenségeink fölött) Helyettesítés és elégtétel Kijelentés Szabadítás Üdvösség igazságos áldozat általi jóvátétellel
315 317 318 318 319 320 321 322 322 324 324 326
20. Krisztus feltámadása (I) A halál és a feltámadás összetartozik
329 329
9
Bibliai, történeti és rendszeres keresztyén teológia A feltámadás és a mennybemenetel Krisztus feltámadásának apologetikája A feltámadás mint evangélium I. Krisztus feltámadása az ószövetségi tipológiában és próféciában Krisztus feltámadásának ószövetségi előképei Krisztus feltámadása az ószövetségi próféciákban Az Írások szerint II. Jézus feltámadásának ténye mint történelmi esemény Krisztológia valóságos testi feltámadás nélkül? „Az istentelenek ugatásának semmibe vétele” Jézus megjelenései a feltámadás után A feltámadás eseménye: bizonyított tények
330 331 332 332 333 334 336 337 337 338 339 340
21. Krisztus feltámadása (II) III. A Jézus feltámadásáról szóló újszövetségi tanúságtétel hat jellemzője Átváltozás Megdicsőülés Korlátok IV. Krisztus feltámadásának teológiai jelentése Krisztus feltámadásának jelentősége a megváltás művében A feltámadás jelentősége magára Istenre nézve A feltámadás jelentősége a Fiúra nézve A feltámadás jelentősége Isten népére nézve
341 341 346 346 348 350 350 350 351 353
22. Krisztus mennybemenetele A mennybemenetel ténye Vajon az Ószövetség utal-e a mennybemenetelre? Vajon két mennybemenetel volt? A Biblia Krisztus mennybemenetelét történeti eseményként közli Összefoglalás és következtetés A mennybemenetel jelentősége Krisztus mennybemenetelének teológiai és gyakorlati jelentősége
355 356 357 357 359 362 364 364
23. Ül a mennyben Isten jobbján Az Isten jobbján való uralkodás ténye Az ószövetségi háttér A hatalom elfoglalása Krisztus királyként való jelenlegi uralkodása elhalasztotta-e jézus uralmát? Krisztus jelenlegi uralkodása és a keresztyén evangélium A kegyelem jelenlegi királyságának Krisztus a feje Néhány tisztázandó dolog és figyelmeztetés
367 367 368 369 370 370 373 374 375
24. Krisztus jelenlegi mennyei főpapi szolgálata A Főpap kifejezés nem csupán metafora
377 378
10
Tartalomjegyzék A Zsidókhoz írt levél egyedülálló vallási jellege Az ószövetségi hierarchikus háttér 1. A szent sátor építménye 2. Az ároni papság, Krisztus papságának előképe A Zsidókhoz írt levél szerzője által kiemelt különbségek Legfőbb Főpapunk mennyei szolgálatra való felkészülése a külső udvarban Az oltárnál bemutatott áldozatot a szentélyben végzett szolgálat követi Az ószövetségi előkép Az újszövetségi ellenpár A legfőbb főpapi szolgálat jellemzői Mit csinál egy főpap? Krisztus elvégezte a kívánt engesztelést Krisztus új szövetséget, új törvényt vagy új szövetségi rendszert vezetett be Krisztus imádkozik népéért Papként meghallja imádságainkat Ő továbbra is „Isten Báránya” Vajon Jézus minden ember Pártfogója, Közbenjárója?
378 379 379 380 382 382 383 383 384 385 385 385 387 388 390 391 392
V. RÉSZ: SZÓTÉRIOLÓGIA Megváltás a gyakorlatban
395
Előszó
397
1. Bevezetés az üdvösségről szóló tanításba
399
2. Mi az üdvösség? Meghatározások Fontos bibliai kifejezések és szavak Az üdvösség átfogó jellege A Szentháromság Isten, az „Üdvösség Szerzője” Hogyan kelti az üdvösség életre az embert? Egyedül Istentől, egyedül kegyelemből, egyedül hit által
407 407 407 411 413 414 416
3. Az Ordo Salutis, avagy az üdvösség rendje A személyes üdvösség megnyilvánulási módjai és azok sorrendje Az Ordo Salutis, avagy a szótériológiához tartozó tanok elrendezése Az „üdvrenden” belüli néhány fontosabb különbség
417 417 419 420
4. A kegyelemről szóló tanítás I. A kegyelem szó jelentése és használata a Bibliában II. Kegyelem és törvény (vagy törvény és evangélium) III. „A kegyelem időszaka?” IV. A kegyelem a római katolikus teológiában V. A kegyelem a diszpenzacionalizmus teológiájában
425 425 426 430 432 435
5. A Krisztussal való egységről szóló tanítás
439
11
Bibliai, történeti és rendszeres keresztyén teológia Az egység téves értelmezései A Krisztussal való azonosulás, avagy az Isten végzése szerinti egyesülés a megváltásban – megkülönböztetendő a létfontosságú, lelki egységtől A hívők Krisztussal való egysége már megvalósult Hogyan ment végbe az egyesülés? Az egyes hívők Krisztussal való egységének természete Lelki egység Természetfölötti vagy titokzatos (misztikus) egység – ha megfelelően határozzuk meg Eleven egység Teljes egység Állandó egység 6. A kiválasztásról szóló tanítás A tan megfogalmazása A bibliai bizonyítékok A kiválasztás alapja A kiválasztás célja A kiválasztás tanának bibliai alátámasztása A kiválasztás tanának gyakorlati és lelki haszna A kiválasztásról való tanítás és igehirdetés bibliai módjai A kiválasztással kapcsolatos általános ellenvetések és kérdések Záró megjegyzés
440 441 442 442 444 444 446 447 448 448 451 455 455 457 461 461 462 465 466 469
7. Az elhívásról szóló tanítás 471 Az általános elhívás 472 A hatékony, különleges elhívás (amit belső, lelki elhívásnak is neveznek) 475 Hogyan terjeszti ki Isten a különleges elhívást, és hogyan teszi azt hatékonnyá? 477 A hatékony elhívásból fakadó áldások 479 Összefoglalás és következtetések 480 A pelagiánus nézet 480 A félpelagiánus nézet 480 Az arminiánus nézet 481 8. Az újjászületésről szóló tanítás Az „újjászületés” jelentése és teológiai használata A palingeneszia (újjászületés) a keresztyénség korát megelőző iratokban A megújulással kapcsolatos Biblián kívüli fogalmak Az újjászületés a bibliai történetekben és jövendölésekben Az ószövetségi történetben Az újjászületés az ószövetségi ígéretekben Az újjászületés az Újszövetségben Az újjászületés természete a kijelentés alapján A meghatározás Az újjászületésről bővebben Mi az újjászületés, avagy mit jelent az újjászületés?
12
483 483 486 486 487 487 489 490 492 492 495 496
Tartalomjegyzék Honnan ered az újjászületés, mi a „forrása”? Kik születhetnek újjá? Az újjászületés négy következménye
496 497 497
9. A megtérésről szóló tanítás 499 A megtéréssel kapcsolatos héber és görög kifejezések 499 A megtérés fontossága a hívő életre nézve 500 A megtérés lényege – mi a megtérés? 501 Néhány kérdés és észrevétel a megtéréssel kapcsolatban 506 Záró gondolatok: a megtérés jelentősége az igehirdető és lelkipásztori szolgálatban 509 10. A bűnbánatról szóló tanítás A bűnbánat meghatározása A görög és héber szavak A bűnbánat három eleme A bűnbánat néhány további tényezője Következtetések
511 515 515 516 521 522
11. A hitről szóló tanítás: nyelvi tényezők és sajátosságok A héber és görög szavak A hit általános jelentése (pisztisz és piszteuó) Az üdvözítő hit sajátos természete Az ideiglenes hit Amit a Biblia az üdvözítő hit kapcsán még ír
523 524 525 526 530 531
12. A hitről szóló tanítás mint teológiai tantétel Az üdvözítő hit eredete: min alapszik és minek a következménye? A bizonyítékok és az érvek helye Isten igéjének szerepe A Szentlélek szerepe a hitre jutásban A megtérés lélektana A hit, az ismeret és az értelem Az üdvözítő hit tárgya A Krisztusban való hit megvallása Milyen erős legyen az üdvözítő hit? Jézus Úrként és Krisztusként való megvallása A hitről szóló tanítás néhány következménye
535 535 535 537 539 540 542 544 545 546 549 551
13. A hit általi megigazulás tana E döntő jelentőségű evangéliumi igazság háttere A hit általi megigazulásról szóló tanítás a Bibliában A megigazulással kapcsolatos különleges kifejezések A szótériológiai tanítás Kérdések és észrevételek Egy megjegyzés az 1Móz 15,6 fordításához
555 555 558 560 562 569 570
13
Bibliai, történeti és rendszeres keresztyén teológia 14. Az örökbefogadás tana Az örökbefogadás helye az ordo salutisban Pál örökbefogadás-tana nem zsidó, hanem római eredetű A páli örökbefogadás tanának főbb jellemzői Kiegészítés: az örökbefogadás mint a megigazulás megnyilvánulási módja
573 573 574 575 576
15. A megszentelés tana (I): Nyelvi jellemzők és a múltbeli megszentelés A megszenteléssel kapcsolatos kifejezések az Ó- és Újszövetségben A qds különféle formáinak jelentése és használata (1) A pogány kultikus jelentés (2) A bibliai jelentés (3) Az etikai-erkölcsi értelemben vett szentség (4) A szentség a keresztyén tanításban A hívők múltbeli vagy helyzeti megszentelése Az egyház szentsége A szentség iránti tisztelet
579 579 580 580 582 582 583 583 587 589
16. A megszentelés tana (II): A jelenbeli és jövőbeli megszentelés A tan a reformáció kora előtt A reformáció kora Az erkölcsi fejlődés jelentősége Az egész ember megszentelése A jelenbeli megszentelés eszközei vagy okozói A megszentelés szakaszai A jövőbeli megszentelés Krisztus második eljövetele, ami a keresztyéneket a tiszta életre sarkallja A megdicsőítés
591 591 591 595 596 599 603 603 604 606
17. Az állhatatosságról szóló tanítás Az állhatatosság meghatározása Három figyelmeztetés A közvetlen bibliai bizonyítékok Más tanítások által is alátámasztva Ellenvetések
609 612 612 614 615 616
18. Az üdvbizonyosságról szóló tanítás Az üdvbizonyosságot két forrás is alátámasztja
621 625
19. Üdvösség egyedül Krisztus által A történelem Vajon a Biblia és a történeti keresztyénség azt tanítja-e, hogy az üdvösség kizárólagosan Krisztus által – és senki más által nem – lehetséges? A bibliai bizonyítékok Mely bibliai igeszakaszok jelentik ki világosan, hogy az üdvösség kizárólag Krisztus által lehetséges, és senki más által nem?
635 636
14
640 641 644
Tartalomjegyzék Jn 14,6 – „Én vagyok az út, az igazság és az élet: senki sem mehet az Atyához, csakis énáltalam.” Róm 10,9–17 ApCsel 4,12: „… és nincsen üdvösség senki másban, mert nem is adatott az embereknek az ég alatt más név, amely által üdvözülhetnének.” Róm 16,25–26 2Thessz 1,5–10 20. Jelen van-e Krisztus a nem keresztyén vallásokban? Az evangéliumot nem hallók üdvösségének kérdése a történeti protestáns teológiában A keresztyén apologetika célja, hogy Krisztus kizárólagos igényét védelmezze és képviselje Függelék
646 647 648 650 651 653 657 660 662
15
1. BEVEZETÉS A KRISZTOLÓGIÁBA „Krisztus személye és műve” – ezzel a kifejezéssel gyakran találkozhatunk keresztyén teológiában. E kifejezés magát a krisztológia tárgyát jelöli; nevezetesen azt, hogy ki volt Jézus Krisztus, és mi volt az a feladat, amit elvégezni jött. Meg kell jegyeznünk azt is, hogy e kifejezés gyakori előfordulása is azt bizonyítja, hogy Jézus Krisztus művét lehetetlen megérteni anélkül, hogy személyét és azt, hogy ki volt Ő és kicsoda most, világosan látnánk. Az, hogy Jézus Krisztus személyének és művének központi szerepe van a keresztyén hitben, az Apostoli Hitvallásból, valamint azokból az egyetemes hitvallásokból is egyértelműen kiderül, amelyeket az egyház ide s tova másfél évezrede folyamatosan használ. Az Apostoli Hitvallást a különféle keresztyén felekezetekben a világ minden részén mindmáig használják, legyen szó akár istentiszteleti alkalmakról, keresztelésekről vagy hitoktatásról. Ennek magyar szövege így hangzik: Hiszek egy Istenben, mindenható Atyában, mennynek és földnek teremtőjében. És Jézus Krisztusban, az Ő egyszülött Fiában, a mi Urunkban, aki fogantatott Szentlélektől, született Szűz Máriától, szenvedett Poncius Pilátus alatt, megfeszítették, meghalt és eltemették. Alászállt a poklokra, harmadnapon feltámadt a halottak közül, fölment a mennybe, ott ül a mindenható Atya Isten jobbján, onnan jön el ítélni élőket és holtakat. Hiszek Szentlélekben. Hiszem az egyetemes keresztyén anyaszentegyházat, a szentek közösségét, a bűnök bocsánatát, a test feltámadását és az örök életet. Ámen. E hitvallás szövegének mintegy kétharmada közvetlenül Jézus Krisztushoz kapcsolódik; ezek egyharmada személyére, míg kétharmada művére vonatkozik. Ez az arány pontosan tükrözi azt, hogy az igaz keresztyénségben min is van a hangsúly. Ez az ősi hitvallás nem csupán adott újszövetségi igeszakaszok rövid kivonata, vagy az Újszövetség valamilyen összegzése. Az újszövetségi iratokban állandóan az áll a középpontban, hogy Jézus arra rendeltetett, sőt, predesztináltatott, hogy az emberek bűneiért meghaljon, így végezve el a rábízott feladatot. Jézus erről nem sokat beszélt, mivel nem azért jött, hogy a haláláról beszéljen, hanem hogy meghaljon. Jézus maga is egyértelműen fogalmazott erre vonatkozóan, amikor ezt mondta: „Az Emberfia sem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon, és életét adja váltságul so-
21
IV. Rész: Krisztológia – Krisztus személye és munkája kakért.” (Mt 20,28). Közvetlenül azután, hogy Jézus kijelentette, célja nem más, mint egyházának a felépítése (Mt 16,13–18), az evangélista így folytatja: „Ettől fogva kezdte el Jézus Krisztus mondani tanítványainak, hogy Jeruzsálembe kell mennie, sokat kell szenvednie a vénektől, főpapoktól és írástudóktól, meg kell öletnie, de harmadnapon fel kell támadnia.” (Mt 16,21). Péter számára Jézus keresztre feszítése „Isten elhatározott döntése és terve szerint” történt (ApCsel 2,23) és áldozata annak a hibátlan és szeplőtelen Báránynak a drága vére volt, aki a világ teremtése előtt választatott ki (1Pt 1,19–20); János evangélista a „megöletett Bárány”-nak nevezi Jézust (Jel 13,8; „a világ kezdetétől megöletett Bárány”, a King James Version szerint). Krisztus halálának helyes értelmezése annyira központi a bibliai keresztyénség számára, hogy Pál apostol azoknak a gyülekezeteknek, amelyekben az igét hirdette, méltán írhatta ezt: „Mert úgy határoztam, hogy nem tudok közöttetek másról, csak Jézus Krisztusról, róla is mint a megfeszítettről.” (1Kor 2,2) Ennek fényében majdhogynem csak a kereszt maradt az egyetlen, olyan egyetemes jelkép, ami által a keresztyének a maguk hitét kifejezik. A teológusok között nincs egyetértés arra vonatkozóan, hogy a rendszeres teológiának ezt a területét hogyan is kellene helyesen nevezni. Hogy ezekbe mi se zavarodjunk bele, amennyire csak lehetséges, próbáljuk meg ezeket az elnevezéseket számba venni, tisztázni. Ezek közül némelyik nem csupán egy részterületre vonatkozik – a megváltás (redemptio) vagy megbékéltetés (reconciliatio) például vonatkozhat akár mindarra, ami Krisztus személyével és művével kapcsolatos, vagy csak művére, vagy akár kifejezetten csupán Jézusnak a bűnért való elégtételére. A kifejezést körülvevő szövegösszefüggés fogja meghatározni azt, hogy a szerző mit is ért ezen. Egyesek az üdvtan és a szótériológia (megváltástan) kifejezéseken azt a területet értik, ami Krisztus személyével, művével foglalkozik, illetve azzal, hogy ezek hogyan nyilvánulnak meg a bűnösök életében (kiválasztás, „megigazítás” – azaz igaznak nyilvánítás, hit stb.). Az objektív szótériológia ugyanígy Krisztus személyét és művét öleli föl, míg a szubjektív szótériológia azt vizsgálja, hogy mi történt az „üdvözítettek” életében, illetve értük – úgy mint kiválasztás, újjászületés és igaznak nyilvánítás. Hogy azért ez ne legyen ilyen egyszerű, a szótériológiának is két területe van. Az elsőt az Ef 1,7 foglalja össze, „Őbenne van – az ő vére által – a mi megváltásunk” – Krisztus, az Ő személye és értük végzett műve –, míg a másodikat a Róm 8,28–30, nevezetesen eleve elhatározás, eleve kiválasztás és elrendelés, elhívás, megigazítás, megszentelés, megdicsőítés – úgy is mondhatnánk, az Ő művének ránk, bűnösökre való hatása. Bennünket most csak az első rész érdekel csupán, Krisztus, személye és műve. Egyes teológusok krisztológián a Krisztus személyéről, míg szótériológián a Krisztus elvégzett művéről szóló tanítást értik. 1 1
22
Philip Schaff, „Christology”, in Schaff-Herzog, Encyclopedia of Religious Knowledge, vagy A Religious Encyclopaedia: or Dictionary of Biblical, Historical, Doctrinal and Practical Theology i, ami Herzog, Pitt és Hauck Real-Encyclopaedia-ján alapszik, szerk. Schaff (New York: Funk & Wagnalls Co., 1891), 451. o. Lásd még R. A. Cole, „Christology”, Zondervan Pictorial Encyclopedia of the Bible i, szerk. Tenney (Grand Rapids, MI: Zondervan, 1975), 805. o.
