A kölcsönös megfeleltetés alkalmazása Magyarországon
-
Bögréné Bodrogi Gabriella osztályvezető Stratégiai Főosztály
Tartalom
1. Jogi szabályozás 2. Feladatmegosztás 3. A kölcsönös megfeleltetés részei, hatálya 4. Helyszíni ellenőrzés 5. Nemzeti követelmények 6. Szankcionálás szabályai 7. Nemzeti ellenőrző szervek 8. Összegzés
A kölcsönös megfeleltetés (cross-compliance, CC) A 2003-as KAP reform a megújult, termeléstől elválasztott közvetlen támogatási rendszer egységes szakmai feltételrendszerét vezette be, amely a reform lényegi eleme. Ez a kölcsönös megfeleltetés. A kölcsönös megfeleltetés kapcsolatot teremt a mezőgazdasági közvetlen támogatások kifizetése és a mezőgazdasághoz szorosan kapcsolódó szakterületekhez kötődő kötelezettségek között.
A kölcsönös megfeleltetésre vonatkozó jogszabályi háttér
EU: A TANÁCS 1782/2003/EK rendelete A BIZOTTSÁG 796/2004/EK rendelete A TANÁCS 1698/2005/EK rendelete A BIZOTTSÁG 1975/2006/EK rendelete A TANÁCS 479/2008/EK rendelete
Magyar: 2007. évi XVII. törvény a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről 322/2007. (XII.5.) Kormány rendelet a kölcsönös megfeleltetési szabályok betartását ellenőrző szervekről
Feladatmegosztás Európai Unió - az alkalmazás hatályát; - a jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények jogi alapját; - a helyes mezőgazdasági és a környezeti állapot szakmai kereteit ; - a rendszer alkalmazására vonatkozó általános és bizonyos részletes szabályokat, keretet (tájékoztatás, ellenőrzés, szankcionálás stb) határozza meg.
Feladatmegosztás Tagállami kötelezettségek - részletes követelmények meghatározása; - nemzeti helyes mezőgazdasági és környezetvédelmi állapot előírásainak meghatározása; - a gazdálkodók tájékoztatása; - a végrehajtásért felelős intézmények kijelölése; - az ellenőrzések végrehajtása; - a kölcsönös megfeleltetés nem teljesítése esetén járó szankciók számítási módszerének kidolgozása, alkalmazása; - visszajelzés a végrehajtás tapasztalatairól; - változtatási javaslatok, közösségi szabályok alakítása (HC).
A kölcsönös megfeleltetés részei Jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények (JFGK, a Tanács 1782/2003/EK III. melléklete) A követelményeket 19 EU irányelv, illetve rendelet szabályozza, ezeket a bevezetés szempontjából három csoportra osztották: A csoport bevezetés: 2009. január 1. (környezet-, természetvédelem állatjelölés és nyilvántartás) B csoport bevezetés: 2011. január 1. (élelmiszerbiztonság, növény- és állategészségügy) C csoport bevezetés: 2011. január 1. (állatvédelem) A mezőgazdasági földterületek helyes mezőgazdasági és környezeti állapotának fenntartása (HMKÁ a Tanács 1782/2003/EK IV. melléklete) Bevezetése 2004. január 1. óta kötelező.
Kölcsönös megfeleltetés hatálya - a közvetlen kifizetésben részesülő mezőgazdasági termelők, továbbá - az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (II. tengely): - a hegyvidéki mezőgazdasági termelőknek a természeti hátrány miatt nyújtott kifizetések; - a hegyvidéki területeken kívüli hátrányos helyzetű területek mezőgazdasági termelőinek nyújtott kifizetések; - a Natura 2000 kifizetések és a 2000/60/EK irányelvhez kapcsolódó kifizetések; az agrár-környezetvédelmi kifizetések; - az állatjóléti kifizetések - a mezőgazdasági földterület első erdősítése; - erdészeti földterületek fenntartható használatát célzó Natura 2000 kifizetések; - az erdő-környezetvédelmi kifizetések - borpiaci intézkedések (szerkezet átalakítás, átállás, zöldszüret) támogatottjai. A mezőgazdasági tevékenységgel és mezőgazdasági területtel összefüggésben, a kérelem benyújtója.
Helyszíni ellenőrzés
Az EU előírja, hogy a tagállamoknak hatékony ellenőrzést biztosító rendszert kell létrehozniuk. Alapvetően a szakosított ellenőrző szervek (szakhatóságok) felelősek a szóban forgó követelmények és előírások betartásával kapcsolatos ellenőrzések végrehajtásáért. A tagállam köteles kijelölni az ellenőrző szerveket és koordináló szervet. A helyszíni ellenőrzések előzetes bejelentését a szükséges legrövidebb időre kell korlátozni, de nem haladhatja meg a 14 napot. (Állatállomány-alapú ellenőrzés esetén, az értesítés nem történhet az ellenőrzés előtti 48 órás időtartamot megelőzően. A KM esetében, ha szakmai jog nem engedi az előzetes bejelentést azt kell alkalmazni.)
Adott esetben, ezeket a helyszíni ellenőrzéseket és bármely más, a közösségi szabályokban előírt ellenőrzést egyszerre lehet végrehajtani.
Az ellenőrzések minimális aránya Általános szabály: Az ellenőrzés a kérelmet benyújtók 1%-ára terjed ki, kivéve, ha a szakjog ettől eltérő (nagyobb) ellenőrzési arányt határoz meg (pl. az állatok megjelölése esetén). Azonban például: Szarvasmarha azonosítás esetén 10 % Juh és kecske azonosítás esetén 3 % Az ellenőrzések számát növelni kell, ha sok a meg nem felelések száma.
Helyes mezőgazdasági és környezeti állapot (HMKÁ) előírásai A tagországoknak meg kell határozniuk a 1782/2003/EK rendelet IV. melléklet szerinti keretrendszer alapján a helyes mezőgazdasági és környezeti állapot fenntartására vonatkozó előírásokat. Ez a keretrendszer a következőket foglalja magába: Talajerózió elleni védekezés; A talaj szervesanyag-tartalmának megtartása; A talajszerkezet megtartása; A környezetmegőrzés minimális szintjének biztosítása és az élőhelyek károsításának elkerülése. Nemzeti részletes szabályozás szükséges, jelentős tagállami eltérések. HMKÁ- 50/2008. FVM rendelet
2009. A jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények jellemzői A jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények, az adott szakterületen már több éve hatályos jogszabályokat tartalmaz. A rendszer újdonsága csak abban rejlik, hogy a jogszabályi előírások betartása támogatások teljes mértékű eléréséhez kötődik. A felsorolt EU jogi aktusok megfelelő cikkeit úgy kell, alkalmazni, hogy a rendeletek esetében azok időről időre módosított hatályos változata megkívánja, irányelv esetében a tagállamok általi végrehajtás szerint meghatározottaknak megfelelően kell alkalmazni. A jogi aktusok szabályozásának csak meghatározott elemei, cikkei (követelmények) tartoznak a kölcsönös megfeleltetés rendszerébe, ezeket konkréten megjelöli a 1782/2003/EK rendelet vonatkozó melléklete. Így a kölcsönös megfeleltetés rendszerének ellenőrzését csak ezekre a meghatározott követelményekre kell kialakítani.
Nemzeti követelmények 2009. január 1-től Természetvédelmi követelmények (JFGK 1, 5) - a vadon élő madarak védelméről szóló irányelv (79/409/EGK) -a természetes élőhelyek, vadon élő állatok és növények védelméről szóló irányelv (92/43/EGK)
Követelmény(csoport)
Példa
Natura 2000 területen engedélyköteles tevékenységek
Gyep feltörése, mezőgazdasági telephely létesítése, facsoport kivágása
Natura 2000 területen földhasználati szabályok
Tilalmak (vegyszerezés, öntözés, trágyázás), kaszálási szabályok (mód, 5-10 % kaszálatlan eltérő helyen) Védett fajok védelme, tiltott vadászati
Vadászati szabályok
eszközök, módszerek, időpontok
Természetvédelmi követelmények (JFGK 1, 5) Kire vonatkozik: azokra akik Natura 2000 területen gazdálkodnak azokra akik védett fajt tartanak… Milyen dokumentumokkal kell rendelkezni: - érvényes hatósági engedély a gyep feltöréséhez vagy felülvetéséhez; - telephelyre vonatkozó építési engedély; - erdőtelepítési terv; - termőföld ideiglenes hasznosítási engedélye; - érvényes hatósági engedély a védelemben részesülő állatfajok tartására; - a védett természeti területekre érvényes kaszálási engedély
Természetvédelmi követelmények (JFGK 1, 5) Kaszálási szabályok
Természetvédelmi követelmények (JFGK 1, 5) Kaszálási szabályok
Nemzeti követelmények 2009. január 1-től
Felszín alatti vizek (JFGK 2) a felszín alatti vizekről szóló irányelv (80/68/EGK)
Követelmény(csoport)
Példa
Tilos mezőgazdasági tevékenység során a felszín alatti vizek közvetett elszennyezése
Felszínen látható csurgalék, trágya, olaj, sérült üzemanyagtartály stb.
Tilos szennyezés közvetlen bevezetése felszín alatti vizekbe
Technikai megoldások
Kire vonatkozik: Minden gazdálkodóra kötelező
Nemzeti követelmények 2009. január 1-től Szennyvíziszap felhasználás (JFGK 3) a szennyvíziszapról szóló irányelv (86/278/EGK)
Követelmény(csoport)
Példa
Engedélyezés szabályai
Engedély nélküli, vagy attól eltérő kijuttatás
Területi tilalmak
Legelőre, zöldségnövényekre, fagyott területre történő kijuttatás
Bejelenési, dokumentációs kötelezettség
Kijuttatás előzetes bejelentése
Szennyvíziszap felhasználás (JFGK 3) Kire vonatkozik: aki szennyvíziszapot felhasznál Milyen dokumentumokkal kell rendelkezni: - szennyvíziszap elhelyezésére vonatkozó engedélyező határozat - a szennyvíziszap átadási-átvételi bizonylat
Nemzeti követelmények 2009. január 1-től Nitrát irányelv (JFGK 4) a nitrátokról szóló irányelv (97/676/EGK)
Követelmény(csoport)
Példa
Nitrát határérték
170 kg / ha / év
Tárolási szabályok
6 hónapi kapacitás, műszaki feltételek
Tiltott trágyázási időpontok és területek
nov. 15 – febr. 15 között, lejtőn, fagyott területen, felszíni vízhez közel
Engedélyköteles tevékenységek
Hígtrágya kijuttatás
Nyilvántartás vezetése, adatszolgáltatás
Gazdálkodási naplóvezetése Monitoring adatok
Nitrát irányelv (JFGK 4) Kire vonatkozik: a nitrátérzékeny területen gazdálkodókra Nitrátérzékeny terület:
Nitrát irányelv (JFGK 4) Nitrátérzékeny terület továbbá: • az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás alá tartozó állattartó telepek, valamint az állattartó telephez tartozó trágyatárolók területe – 40 000 férőhely baromfi, – 2000 férőhely (30 kg-on felüli) sertések, – 750 férőhely anyakoca ;
• a nagy létszámú állattartó telepek (állategészségügyi szabályzat), valamint az állattartó telephez tartozó trágyatárolók területe – – – – – – – –
harminc ló, vagy ötven szarvasmarha, vagy kétszáz juh, kecske vagy száz sertés, vagy kettőezer broiler baromfi, vagy ötszáz kifejlett baromfi (tyúkfélék, víziszárnyasok, pulyka stb.) vagy ötven strucc, vagy ötven anyanyúl és szaporulata.
• a külön jogszabály szerinti trágyafeldolgozás területe
Nitrát irányelv (JFGK 4)
Milyen dokumentumokkal kell rendelkezni: - Gazdálkodási Napló vagy üzemnapló vagy, egyéb hasonló célból vezetett napló; - talajvizsgálati eredménylap (műtrágyázás esetén) - egységes környezethasználati engedély
Nemzeti követelmények 2009. január 1-től Állatjelölés (JFGK 6-8a) az állatok azonosításáról és nyilvántartásáról szóló irányelv (92/102/EGK) a Bizottság 2629/1997/EGK rendelete a szarvasmarhák azonosításáról és nyilvántartásáról a Tanács 1760/2000/EK rendelete a szarvasmarhák azonosításáról és nyilvántartásáról a Tanács 21/2004/EK rendelete a juh- és kecskefélék azonosításáról és nyilvántartásáról
Követelmény(csoport)
Példa
Tenyészet bejelentése
Sertés: tenyészet létesítésének /megszüntetésének bejelentése
Állomány nyilvántartása
Állomány adatai, egyedek születése/elhullása, mozgások
Bejelentési kötelezettségek
Szarvasmarha: egyed születés/elhullás bejelentése, szállítólevelek
Állatok szállítása
Marhaútlevél, sertés szállítólevél
Állatjelölés
Füljelzők beszerzése, elveszett füljelzők pótlása
Állatjelölés (JFGK 6-8a) Kire vonatkozik: sertés, szarvasmarha, juh és kecske tartókra Milyen dokumentumokkal kell rendelkezni: JFGK 6: - sertés szállítólevél; - sertés állatmozgás-nyilvántartás - jelölőkalapács használatára vonatkozó hatósági engedély; - fel nem használt füljelzők. JFGK 7-8: - szarvasmarha állomány-nyilvántartás; - marhalevél-igazolólap; - fel nem használt füljelzők. JFGK 8a: - juh/kecske állomány-nyilvántartás; - jelölésre felhasználható fülszámok listája; - állatok ENAR-számát tartalmazó lista; - juh/kecske szállítólevél; - fel nem használt füljelzők; - állományleltár.
Nemzeti követelmények 2011. január 1-től
Növényvédő szerek (JFGK 9) növényvédőszerekről szóló irányelv (91/414/EGK)
Követelmény Növényvédő szerek engedélyezése Felhasználás szabályai
Példa Csak engedélyezett szerek felhasználása megengedett -használati utasításnak, címkének megfelelő felhasználás -egyes növényvédő szerek felhasználásához szakirányú végzettség szükséges -munkavédelmi előírások -növényvédelmi gépek
Tárolás szabályai
Elkülönített raktár, tűzvédelmi előírások
Dokumentáció
Permetezési napló (5 év)
Növényvédő szerek (JFGK 9) Kire vonatkozik: növényvédő szert használó gazdálkodókra Milyen dokumentumokkal kell rendelkezni: - Gazdálkodási Napló; - Permetezési Napló; - Forgalmazási kategóriának megfelelő nyilvántartás a növényvédő szerekről; - Növényvédelmi gép kettő évnél nem régebbi működési engedélye
Nemzeti követelmények 2011. január 1-től
Hormonhatású szerek állattenyésztési felhasználása (JFGK 10) hormonirányelv (96/22/EK)
Követelmény
Példa
Tiltott szerek szerek
Felhasználása, forgalmazása tilos
Szakszerű felhasználás
- csak állatorvos által beadható - nyilvántartás vezetése mellett - várakozási idők betartásával
Hormonhatású szerek állattenyésztési felhasználása (JFGK 10) Kire vonatkozik: állattartókra Milyen dokumentumokkal kell rendelkezni: - kezelési napló
Nemzeti követelmények 2011. január 1-től Élelmiszerbiztonság (JFGK 11) az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről szóló rendelet (178/2002/EK)
Követelmény
Példa
Nyilvántartási kötelezettség
Forgalomba hozott élelmiszer/takarmány (alapanyag) tételekről, beszállítókról, vevőkről
Visszahívás, piacról kivonás
Az előállító a nem biztonságos élelmiszert, takarmányt visszahívja, a piacról kivonja, erről a hatóságot tájékoztatja
Higiéniai csomag
Tejtermelés, tojás
Élelmiszerbiztonság (JFGK 11) Kire vonatkozik: gazdálkodó Milyen dokumentumokkal kell rendelkezni: - nyilvántartás a beszállítókról és vevőkről - a beszállított anyagokat kísérő dokumentumok - a veszélyes anyagok, hulladékok szállítására használt eszközök, berendezések takarításáról és tisztításáról szóló dokumentumok
Élelmiszerbiztonság (JFGK 11) Kire vonatkozik: állattartó Milyen dokumentumokkal kell rendelkezni:
- takarmány jellege és eredete - állatgyógyászati készítmények/kezelések dátuma, élelmezésegészségügyi várakozási idő - diagnosztikai mintákon végzett laboratóriumi vizsgálatok eredményei - bivaly, szarvasmarha brucellózis és gümőkór mentességéről szóló igazolás VAGY a hatóság engedélye a tej felhasználásáról és annak feltételeiről - juh, kecske brucellózis mentességéről, valamint tehénnel való együtt tartás esetén gümőkór mentességéről szóló igazolás VAGY a hatóság engedélye a tej felhasználásáról és annak feltételeiről
Élelmiszerbiztonság (JFGK 11) Kire vonatkozik: növényi termékeket előállító/betakarító gazdálkodó Milyen dokumentumokkal kell rendelkezni: - növényvédő szerek és biocidok használata - mintákon végzett laboratóriumi vizsgálatok eredményei Kire vonatkozik: takarmányipari vállalkozó Milyen dokumentumokkal kell rendelkezni: - növényvédő szerek és biocidok használata - genetikailag módosított vetőmagok felhasználása - a beérkező takarmány származási helye és mennyisége - a kiszállításra került takarmány rendeltetési helye és mennyisége
Nemzeti követelmények 2011. január 1-től Állatbetegségek bejelentése (JFGK 12-15) TSE-rendelet (999/2001/EK) a ragadós száj- és körömfájásról szóló irányelv (85/511/EGK) az állatbetegségekről szóló irányelv (92/119/EGK) a kéknyelvbetegségről szóló irányelv (2000/75/EK)
Követelmény Bejelentési kötelezettség
Példa Állatbetegségek megjelenésének, vagy gyanújának azonnal bejelentése
Kire vonatkozik: állattartókra Milyen dokumentumokkal kell rendelkezni a JFGK 12 esetében: nyomon követhetőséget biztosító dokumentáció az élő állatok, valamint a sperma, embrió, petesejt szállításáról
Nemzeti követelmények 2011. január 1-től Állatjólét (JFGK 16-18)
a borjak védelmére vonatkozó minimumkövetelményekről szóló irányelv (91/629/EGK) a sertések védelmére vonatkozó minimumkövetelményekről szóló irányelv (91/630/EGK) a tenyésztés céljából tartott állatok védelméről szóló irányelv (98/58/EK)
Követelmény
Példa
Állatok elhelyezése
Istálló kialakítása, megfelelő férőhely biztosítása, tisztítható felületek és berendezések, megfelelő hőmérséklet, megvilágítás, szellőzés
Etetési, itatási szabályok
Friss vízellátás, min. naponta egyszeri etetés, tápanyagok
Beteg egyedek kezelése
Elkülönítés, állatorvosi kezelések
Állatjólét (JFGK 16-18) Kire vonatkozik: állattartó Milyen dokumentumokkal kell rendelkezni: JFGK 16: - nagy létszámú állattartó telep esetében szerződés állatorvosi ellátásra JFGK 17: - gyógykezelési napló JFGK 18: - nyilvántartás az állományváltozásról - gyógykezelési napló
Az ellenőrzések eredményének értékelése A szankció arányos megállapítása érdekében értékelni kell a tényállásokat: - A meg nem felelés „mértéke”, hogy a meg nem felelés kiterjedésének hatása magára a mezőgazdasági üzemre korlátozódik-e, avagy hatással van-e azon kívül is. - A meg nem felelés „súlyossága” a meg nem felelés következményeinek jelentőségétől függ, tekintetbe véve a szóban forgó követelmény vagy előírás célját. - Annak eldöntése, hogy valamely meg nem felelés „tartós”-e attól az időtartamtól függ, ameddig a kiváltott hatás érezhető, vagy a hatás megszüntethető. A meg nem feleléseket értékelni kell még az „ismétlés”, a „gondatlanság” és a „szándékosság” szempontjából is.
A kölcsönös megfeleltetés szankciórendszere Gondatlanság esetén: 1-5%-os levonás az értékeléstől függően; ismétlődés esetén a szankciót meg kell háromszorozni. Szándékosság: 15-100%-os levonás az értékeléstől függően; szélsőséges esetben több évre történő kizárás. A megállapított szankciókat jogi aktusonként, területenként kell megállapítani, amelyeket össze kell adni, de a a maximális levonást nem lehet túllépni. A szankciók mindig a teljes évi közvetlen támogatási összeget érintik.
Ellenőrző szervek
(322/2007. (XII. 5.) Korm. Rendelet) MVH HMKÁ Natura 2000 MgSZH Talajvédelmi követelmények Növényvédelmi követelmények Állatjelölési követelmények Élelmiszerbiztonsági követelmények Állategészségügyi követelmények Állatjóléti követelmények Felszín alatti vizek védelme
Összegzés Pesszimista szemlélet: a kölcsönös megfeleltetés egy újabb „brüsszeli húzás”, amivel feleslegesen nyomorgatják a gazdálkodókat és a szakigazgatást. Realista szemlélet: noha a kölcsönös megfeleltetés többletterhet jelent a gazdálkodóknak és a szakigazgatásnak egyaránt, középtávon megoldhatja a közvetlen kifizetések társadalmi és nemzetközi elfogadottságának kérdését. Optimista szemlélet: a kölcsönös megfeleltetés remek eszköz a mezőgazdasági termelők környezettudatosságának javítására, illetve valós értéket képvisel a fogyasztói döntés során. „Közelebb hozza egymáshoz” a gazdálkodókat és a társadalom más rétegeit.
Köszönöm a figyelmüket!
