BGE TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA május 06

2016

tavasz

BGE TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA

2016. május 06.

TARTALOMJEGYZÉK

1.

EURÓPAI UNIÓ - VILÁGGAZDASÁG

5

2.

FOGYASZTÓI MAGATARTÁS

13

3.

GAZDASÁGELMÉLET – GAZDASÁGTÖRTÉNET GAZDASÁGPOLITIKA

21

4.

GAZDASÁGPSZICHOLÓGIA – GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA

27

5.

KOMMUNIKÁCIÓ - MÉDIATUDOMÁNY

35

6.

MARKETING

43

7.

MUNKAERŐPIAC – SZERVEZÉS-VEZETÉS – STRATÉGIAI MENEDZSMENT

51

8. 9.

NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK – NEMZETKÖZI INTÉZMÉNYEK

PÉNZÜGYEK

59 67

10. SZÁMVITEL 1.

75

11. SZÁMVITEL 2.

83

12. SZÁMVITEL 3.

91

1. EURÓPAI UNIÓ - VILÁGGAZDASÁG

5

ÁDÁM KRISTÓF

Konzulens: Dr. Novák Tamás egyetemi docens

4. félév Nemzetközi gazdálkodás szak BGE-KKK

A TRANSZATLANTI KERESKEDELMI ÉS BERUHÁZÁSI PARTNERSÉG ÁTTEKINTÉSE A dolgozatom arra törekszik, hogy bemutassa és áttekintést adjon a Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerség (TTIP) egyezményéről, amely tárgyalás alatt van az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok között. Ennek keretében egyeztetnek a vámok további csökkentéséről illetve megszüntetéséről, továbbá a nem vám jellegű kereskedelmi akadályok elhárításáról és közös szabályozások, piaci szabványok kialakításáról. Ugyan a konkrét szerződésről, s annak hatásairól annak az aláírása előtt nem lehet írni, én mégis e téma mellett döntöttem. A fő tárgyalási pontok meg vannak határozva, s ez alapján több számítás, tanulmány is készült, amely az intézkedések hatásait elemzi s ez szolgáltatja a dolgozatom alapját. A kiinduló pontnál kíváncsi voltam az elkészült tanulmányokra, a világban tapasztalható hozzáállásra TTIP-el kapcsolatban. Ugyanis egyre inkább úgy tűnik, hogy egy eddig nem tapasztalt horderejű egyezmény léphet életbe. A tanulmányom célja, hogy bemutassa a felek hozzáállását, valamint az elkészült hatástanulmányok eredményeit és érveit. Kutatásom ezáltal leginkább szekunder jellegű, ám a kíváncsiságtól vezérelve készítettem egy nem reprezentatív kérdőívet a fiatal és középkorú lakosság körében, amelyben a TTIP ismertségét kíséreltem meg felmérni. A dolgozatomban végül két fő tanulmányt és módszertant emeltem ki, amelyek egymásnak ellentmondva határozzák meg a TTIP hatásait a két fél gazdasági kilátásait illetően. Az egyik jelentős visszaeséssel, míg a másik egy relatív alacsony növekedéssel számol. Mégis a tanulmány végkövetkeztetéseként kirajzolódik, hogy egy olyan sok ismeretlenes egyenletről van szó, ami nem engedi meg, hogy biztos következtetést vonjunk le. Kutatásomból világossá vált számomra, hogy az egyezmény jelentőségének nagyságához képest igen kevés információ lelhető fel róla, s a közvélemény felé a tartalom megosztása elmarad illetve utólagos.

6

CSUKÁS KLAUDIA BERNADETT

Konzulens: Dr. Forgács Anna egyetemi docens


A KKV SZEKTOR KÖZVETLEN UNIÓS TÁMOGATÁSA AZ EU-27 ORSZÁGAIBAN Kutatásom célja annak vizsgálata volt, hogy az egyes uniós tagországok kis- és középvállalkozási szektorai mekkora és milyen közvetlen uniós támogatást kaptak 2010 és 2013 között, továbbá a támogatások hogyan hasznosultak a későbbi, 2013-tól 2015-ig tartó időszakban. Egyik alapvető kérdésem az volt, hogy vajon mitől függ, hogy melyik ország mennyi pénzt kap, illetve, hogy ezek a pénzek valóban megtámogatják-e a szektor növekedését. A hasonló lélekszámú országok vajon ugyanannyi közvetlen támogatást kapnak? A különböző támogatási formák, vajon eltérő eloszlásban fordulnak-e elő az egyes országokban vagy hasonló a mintázat? A közvetlen támogatási típusok között van-e olyan, ami kiemelkedő szerepet kap az egyes országban? Ahhoz, hogy ezekre a kérdésekre választ kapjak, elsőként az Európai Bizottság honlapján található kis-és középvállalkozások helyzetének fejlődéséről szóló éves jelentéseket vizsgáltam át, mégpedig országonként. Nagy segítségemre volt az a táblázat, amely összefoglalja, melyik ország, mely programra mekkora támogatási keretösszeggel rendelkezett az egyes években. E tanulmányok feldolgozása után kezdtem neki annak a munkának, amely során kapcsolatot kerestem a KKV-knak nyújtott támogatások mértéke és a szektor fejlődési üteme között. Mivel voltak olyan országok, amelyek esetén azt találtam, hogy relatív nagymértékű uniós anyagi hozzájárulás ellenére sem fejlődött KKV szektoruk megfelelő ütemben, megnéztem a Corruption Perception Index 2015-ös jelentését és azt találtam, hogy azon országok esetében, amelyeknél a korrupció mértéke magas volt, szinte egyáltalán nem vagy csak igen kismértékben hasznosultak a közvetlen támogatások. Második fontos kérdésem az volt, hogy vajon mennyire „igazságos” a KKV-knak nyújtott támogatások elosztása, országok között. Számításaim szerint a KKV-k támogatásának mértéke, függ az egy főre jutó GDP-től (szegényebb országok több, míg a gazdagabbak kevesebb támogatást kapnak), de a támogatások mértéke túl alacsony ahhoz, hogy számottevő változást okozzon. A támogatási formák megoszlását tekintve azt találtam, hogy a keretprogramok közül, a Lifelong Learning (élethosszig tartó tanulás) volt az, amely minden országban kiemelkedően fontos szerepet kapott, mivel a KKV-k számára rendelkezésére álló összes éves támogatás több, mint felét ez az egyetlen program adta. Jelentőséggel bírt még az innovációs célok és a környezetvédelmi tevékenységek finanszírozása is.

7

HAJÓS HENRIETT

Konzulens: Dr. Korom Erik főiskolai docens

4. félév Emberi erőforrások szak BGE-PSZK

GÁL JUDIT GYOPÁR 2. félév Emberi erőforrások szak BGE-PSZK

A SZÍRIAI MENEKÜLTVÁLSÁG GAZDASÁGI HATÁSAI NÉMETORSZÁGOT ÉS TÖRÖKORSZÁGOT VIZSGÁLVA Kutatásunkban a migránsválság gazdasági hatásait vizsgáljuk egy EU-tagország – Németország – és a menekültválság melegágyával –Szíriával – szomszédos Törökország tekintetében. A válság megkérdőjelezhetetlenül hatalmas terhet ró az országokra gazdasági szempontból is, a tanulmány célja, hogy kiderüljön: mennyiben különbözik a migráció gazdasági hatása egy útvonal-országot és egy célországot vizsgálva? Alapkérdésünk, hogy a menedéket felajánló országoknak (esetünkben Törökországnak és Németországnak) mekkora gazdasági terheléssel kell számolniuk a szíriai menekültek kapcsán. A témánk meglehetősen interdiszciplináris, hiszen komplex társadalom- és gazdaságtudományi témaköröket érint, ezért különböző kutatási területeket érintő szakirodalom feldolgozást igényel. Forráskutatásunkat tekintve a téma rendkívül friss, így főleg az online írott forrásokra tudtunk támaszkodni, mert ezek a médiacsatornák tudnak napról napra frissülni olyan ütemben, hogy dolgozatunk naprakész adatokkal tudjuk alátámasztani. A választott országaink miatt elsődlegesen a nemzetközi szakirodalomra és szakfolyóiratokra támaszkodunk. Olyan online adatbázisok kvantitatív kutatásaival dolgozunk, mint az IMF (International Monetary Fund) vagy az UNCHR (Egyesült Nemzetek Szervezetének Menekültügyi Főbiztossága), ezen forrásokból nagy mennyiségű szekunder adatot dolgozunk fel. A helyzet tisztázása végett mindenképp érdemes röviden összefoglalnunk, hogy mi is történt pontosan Szíriában. Dolgozatunkban törekszünk a semlegességre, minden politikai szálat és összeesküvés-elméletet mellőzni fogunk, csupán a tényeket szeretnénk összehasonlítani. A jelenleg is folyó szíriai polgárháború vitathatatlanul az egyik legnagyobb humanitárius válság az emberiség történetében a második világháború óta. Eddig majdnem negyedmillióan vesztették életüket, ugyanennyien sebesültek vagy eltűntek és Szíria 22 milliós lakosságának fele elvesztette otthonát vagy elmenekült.

8

HRABOVSZKI DOROTTYA

Konzulensek: Dr. Kruppa Éva főiskolai tanár Dr. Szekeres Diána egyetemi adjunktus


ZÖLD-FOKI KÖZTÁRSASÁG – KIS ORSZÁG, KIS NEMZET, NAGY CSODA Jogosan merül fel a kérdés már a cím elolvasása után is: miért a Zöld-foki Köztársaság? Meg merem kockáztatni, hogy átlagos műveltségű emberek nem tudnák elhelyezni a térképen, hiszen sem grandiózus történelmi szerepvállalása, sem gazdasági súlya nem teszi indokolttá ennek a kis szigetországnak az ismeretét. Miért érdemes mégis foglalkoznunk vele? Mitől oly’ különleges? Kutatásom során azt tapasztaltam, hogy több területen lehetne gazdasági fejlődését és gazdaságpolitikáját modellként értékelni, és ajánlani azt más hasonló gazdasági helyzettel rendelkező országnak. A szigetország Nyugat-Afrika partjaitól nem messze a Csendes-óceánban fekszik. Földrajzi elhelyezkedése miatt fontos logisztikai állomás az Afrikát Európával és Amerikával összekötő útvonalakon. Kicsivel több, mint 500 ezren laknak a szigeteken, de egy millió környékire becsülik az Egyesült Államokban és Portugáliában élő diaszpórát. Nyersanyagokban és termőföldben szegény állam, főként turizmusból fedezi a nagy élelmiszerimport- és üzemanyag igényét. Belátható, hogy jelentős hátrányból indul. Dolgozatomban bemutatom, hogy a Zöld-foki szigetek 1975-ös függetlenedése Portugáliától milyen úton indította el őket. Legnagyobb kereskedelmi partnere az Európai Unió, így egészen 1975-től (az első közös egyezmény Loméban) napjainkig vizsgálom, hogy a megállapodások során hogyan mélyült el a partnerségi kapcsolat, mennyiben befolyásolta a politikát és gazdaságot a szoros szerződéses kötelék, illetve hogy a 2000-ben megkötött és 2020-ig érvényes Cotonou Partnerségi Megállapodás milyen szerepet játszott a fejlődésben. Természetesen ezen megállapodások keretében az ország jelentős támogatáshoz jutott hozzá, mind közvetlen segélyekhez, mind kedvezményes elbíráláshoz export esetén.A kivitel még így is tizede (!) a behozatalnak, ellenben a reál GDP növekedés átlagosan évi 7,7%. Hogyan lehetséges ez? Erre a kérdésre a válasz a külföldi működő tőke. A válság kezdetétől mostanáig vizsgáltam, hogyan áramlott az FDI. Mivel a turizmus szektor nagyrészt az eurózóna tagállamaira támaszkodik, ide is akkor ért el a válság, amikor ott kiteljesedett, ráadásul nemcsak a vendéglátóipar sínylette meg, hanem a külföldön élő és dolgozó zöld-fokiak által hazautalt pénz is jelentősen megfogyatkozott. Tragédia mégsem történt – sikeres gazdaságpolitikával (gazdasági ösztönzők, stabil politikai háttér, liberalizált befektetési környezet) fájdalommentesen kilábalt a nehéz helyzetből. Olyannyira sikeresnek bizonyultak, hogy 2008-ra a világon másodikként az ENSZ átsorolta őket a legfejletlenebbek közül a fejlődő országok közé. A Zöld-foki Köztársaság szeretné diverzifikálni partnerkapcsolatait (főként a szomszédos régiók Nyugat-Afrikában, illetve más fejlődő országok lennének kívánatosak), továbbá gazdaságát is szilárdan, több lábon állva képzeli el. A privát szektor egyre nagyobb szerepet kap, ezzel egyidőben pedig már a 9. ország a világon megújuló energiafelhasználásban, ami azt jelentheti, hogy nemsokára elindulhat az iparosodás is – nyersanyagok helyett olcsó energiára alapozva. Dolgozatomat a téma makrogazdasági jellege miatt a szekunder kutatás módszereinek felhasználásával készítettem el. 9

LASANCZ ESZTER

Konzulens: Dr. Majoros Pál főiskolai tanár

4. félév Nemzetközi tanulmányok szak BGE-KKK

A „FÜGGETLEN” ÉS AZ „INTEGRÁLÓDÓ” Dolgozatom Svájc és az Európai Unió között fennálló, kivételes kapcsolatrendszert hivatott bemutatni. Úgy véltem, hogy az ország és az integráció együttműködései mechanizmusát a címben szereplő „független” és „integrálódó” megnevezésekkel lehet a legjobban jellemezni. A kapcsolat egyik végén ugyanis Svájc áll, az örök kívülálló, aki saját, független módján kíván más országokkal és szervezetekkel kapcsolatokat kialakítani; a képzeletbeli kapcsolati híd másik oldalán pedig ott áll az Európai Unió, aki fejlődő integrációja érdekében még szuverenitásának egy bizonyos részét is hajlandó feláldozni. Dolgozatom elsődleges célkitűzése az volt, hogy átfogó képet adhasson arról a folyamatról, melynek eredményeként ma egy sokrétű, jól működő, biztos alapokon nyugvó bilaterális kapcsolatról beszélhetünk az Unió és Svájc között. Munkám ennek értelmében két alapkérdést jár körbe. Dolgozatom első felében bemutatásra kerülnek azok a legfontosabb megállapodások, amelyeket Svájc és az EU kötött egymással az 1972-es szabadkereskedelmi megállapodás óta. Dolgozatom második felében pedig reprezentálom kutatási eredményeimet az ország és az integráció együttműködésének egyik specifikus területéről, a svájci hozzájárulási programról. Utóbbi keretein belül áttekintem, miről is szól és kiknek segít a svájci hozzájárulás, milyen célkitűzései vannak, és milyen hatást gyakorol az EU egészére és külön-külön tagállamaira. Mivel munkám során többnyire a múltban megvalósult és lezárt megállapodásokról és programokról készítettem elemzést, így a leíró kutatás módszertant alkalmaztam. Ezáltal lehetőségem nyílt külső megfigyelőként olyan szekunder szakirodalmakkal dolgozni, mint például a Világgazdasági Fórum Versenyképességi Jelentése, mely szinte minden szakterületre kiterjedő kutatási anyaggal segítette munkámat, vagy mint például a svájci külügyminisztérium EU specifikus analízisei, melyek a legfrissebb adatokkal szolgáltak az EU és Svájc kapcsolatának vizsgálata közben. Forrásaim között tudhatom még az OECD, az IMF és az Eurostat gazdasági, pénzügyi és társadalmi statisztikáit, részletes indikátorait, melyek sok esetben segítettek összehasonlítani az Unió és Svájc működési mechanizmusait, valamint azok sikerességét és hatékonyságát. Örülök, hogy kutatásom végeztével pozitív konklúziót vonhattam a „Független” és az „Integrálódó” kapcsolatrendszerének miértjeiről és minőségéről. Összességében sikeresnek találom Svájc és az Unió bilaterális úton való együttműködését, habár mint kiderült, a svájci hozzájárulási program struktúrája nem mindig alkalmazkodott az EU-s és a tagállami igényekhez. A jövőben tehát van még hova fejlődni, de a jó irány már adott.

10

MÉHES ISTVÁN

Konzulens: Dr. Engelberth István főiskolai docens

4. félév Gazdálkodás és menedzsment szak BGE-PSZK

SÁRRÉTI NORBERT 8. félév Gazdálkodás és menedzsment szak BGE-PSZK

KÍNA ÉS INDIA TÉRNYERÉSE AFRIKÁBAN, GAZDASÁGI ÉS POLITIKAI VISZONYLATBAN A keleti nagyhatalmak (Kína, India) erőteljes gazdasági térnyerése Afrikában a világgazdaság térszerkezetének átalakulását mutatja, így egyre nagyobb a jelentőségük a világgazdasági erőviszonyok alakulásában és alakításában. A dolgozatunk azt vizsgálja, hogy hogyan alakultak India és Kína kereskedelmi kapcsolatai Afrikával az elmúlt években. Alapvető fókuszunk a kereskedelmi-gazdasági kapcsolatok motivációinak a vizsgálata. Továbbiakban, hogy az érintett országok mivel és miért kereskednek a kontinenssel, és hogyan teszik ezt? Milyen üzleti, politikai és gazdaságpolitikai eszközökkel hajtják végre a térnyerést? Milyen gazdaságföldrajzi jellemzői vannak a kereskedelmi-gazdasági kapcsolatoknak? A munka kitér arra is, hogy Kína és India hogyan, milyen ideológiai eszközökkel kommunikálják megjelenésüket, és hogyan érvényesítik érdekeiket az afrikai földrészen. Mivel sokan Afrika második gyarmatosításának tartják Kína és India térnyerését. Ezzel összefüggésben fontos kérdésnek tartjuk, hogy vajon Afrika miként viszonyul ehhez a közeledéshez csupán néhány évtizeddel a klasszikus gyarmatosítás időszaka után? Hódítóknak tekinti-e ezeket az államokat, vagy kialakulhat-e egy olyan együttműködés, ami hosszútávon fenntartható, és valóban a kölcsönös előnyökön alapszik? A dolgozat megkísérli összehasonlítani, a kínai és indiai jelentétet /”terjeszkedést”/ a kontinensen. A kutatás során számos forrásból dolgoztunk. Szakmai cikkeket, tanulmányokat, statisztikai adatokat elemeztünk. Mivel a magyar nyelvű szakirodalom szegényes a témában – elsősorban amely India és Afrika kapcsolatait mutatja be – ezért leginkább angol nyelvűeket használtunk. A téma jellegéből fakadóan kimondottan szekunder kutatásokat folytattunk annak érdekében, hogy a sokrétű és sokszínű forrásokból a lehető legobjektívebb és legpontosabb képet alkossuk az országok egymás közti kereskedelmi és gazdasági kapcsolatairól.

11

SZENTIVÁNSZKY SÁRA

Konzulens: Tasi Péter pénzügy tanár Dr. Vándor János főiskolai tanár

6. félév Gazdálkodási és menedzsment BGF-PSZK

BREXIT- AVAGY MARAD-E ANGLIA AZ EURÓPAI UNIÓBAN Napjainkban az Európai Uniót egyik legjobban foglalkoztató kérdés az Egyesült Királysággal kapcsolatos. Mindig voltak ellenérzéseik az Európai Uniót illetően és igyekeztek mindig saját maguk számára előnyős és kiváltságos helyzetet kialakítani, most mégis úgy gondoljak népszavazásra bocsájtják az EU tagság kérdését. Az elmúlt egy évben minden egyes tanácsi gyűlésen terítéken volt a téma és szinte minden külföldi és magyar hírportál is foglalkozott vele. Nem is csoda, hiszen minden európai uniós tagállamot érinti, ha úgy döntenek, kilépnek. Mind a kereskedelmi kapcsolatok, mind a tőke vagy az információ áramlása alapjaiban teljesen megváltozhat. A témaválasztásom során arra törekedtem, hogy egy aktuális kérdéssel foglalkozzak, amely felkelti az érdeklődésemet. Gazdasági szakon tanuló hallgatóként igyekszem figyelemmel követni, hogy hogyan alakul akár Magyarország vagy az Európai Unió gazdasági helyzete és úgy gondolom, rengeteg érdekes kérdést vet fel a BREXIT. Lehet hallani állas pontokat mindkét fél részéről, de szeretnék komolyabban is foglalkozni a kérdéskörrel. Kutatásom célja, hogy elemezzem mind az Egyesült Királyság, mind az Európai Unió érveit és ellenérveit. Összevessem az általuk közölt információt statisztikai adatokkal, közvélemény kutatásokkal egy reális képet adva arról, hogy mégis hol tart most a népszavazás előtt egy-két hónappal a BREXIT és felvázoljam a népszavazás lehetséges kimeneteleit. Dolgozatom felépítését tekintve először szeretném bemutatni, hogyan éleződött ki ennyire ez az ellentét, és úgy gondolom, ehhez fontos megismerni az Egyesült Királyság történetét az Európai Unióhoz való csatlakozásuktól napjainkig. Majd röviden kitérek az Unió eddigi rendelkezésére a tagállamok kilépésével kapcsolatban és itt megemlítem az eddigi egyetlen precedenst is a távozásra. A múlt után az elmúlt hozzávetőlegesen egy év eseményeit összegzem ezzel tiszta képet adva, mindenki számára, akkor is, ha nem követték az eseményeket. Ezek után statisztikai adatok, közvélemény kutatások segítségével következtetéseket szeretnék levonni az aktuális helyzetet és a jövőt illetően is. Végül a lehetséges kimeneteleket taglalom és megfogalmazom a saját véleményemet.

12

2. FOGYASZTÓI MAGATARTÁS

13

HÁRI GERGŐ

Konzulens: Márkus Mónika tanársegéd

4. félév Gazdaságinformatikus szak BGE-GKZ

LÉTEZIK KOMOLY EMBER ÖLTÖNY NÉLKÜL, AVAGY A STARTUP(PER) VILÁG Mi jut eszünkbe arról a szóról, hogy vállalkozó? Hát sajnos nagyon sokszor az, hogy egy makkos cipős, öltönyös „szerencsétlen”, vagy az, vagy aki valami kis közpénzt lecsípve, okosba bármit megold. És arról, hogy startup? A rosszhír, hogy esetek nagy részében semmi sem, vagy csak a fordításából adódóan az, hogy „indulás”. Pedig nem valami hókuszpókról van szó. Egyre jobban tör be a köztudatban és már egy ideje a mindennapunk részese. Facebook, Skype, Instagram, Prezi és szinte a végtelenségig lehetne sorolni a startupokat. Dolgozatomban szeretném bemutatni, hogy mit is takar valójában a startup szócska, a startupok Hollywoodját a méltán híres Szilícium-völgyet. Azt, hogy vajon mi miatt lehet sikeres egy startup, mik lehetnek a buktatók, hogyan lesz/lehet egy startup „öngyilkos”. A dolgozat egyik fő missziója, hogy az olvasóval ismertesse a sikeres magyar startupokat és a történetükkel bemutatassa azt, hogy innen Magyarországról is meg lehet hódítani a világpiacot. Nagyon amerikai, nagyon közhelyes, de annál inkább igaz és működik. Szekunder kutatásom után, primer, kvantitatív és kvalitatív, online kérdőíves megkérdezést alkalmaztam, illetve mélyinterjút készítettem. Kutatásom célja, hogy az általam felállított 5 hipotézisre választ kapjak. Tényleg nem lenne ismert a startup kifejezés? Talán nem ismerjük a magyar sikereket? Az örökkérdés: csapat vagy ötlet? Milyen tényezők, tulajdonságok számítanak a siker elérésében? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kerestem a választ.

14

KOMÁROMI MÁRK

Konzulens: Papp Judit adjunktus

7. félév Kereskedelem és marketing BGE-KVIK

A MAGYAR ÉDESSÉGPIAC ÉS A JELLY BEAN FACTORY TERMÉKEK BEVEZETÉSE During the last years the prices have increased in the food retail market, due to the introduction of the health, and sugar tax. Because of the increased prices today, consumers are more likely to buy a cheaper, but lower quality products. The global trend tough is pointing to a more health conscious consuming behavior. This way the situation in the food, and confectionery market is changing. One of the main changes on the market is, that people with diabetes and other types of food allergies can choose from a wider range of products, as more of these kinds of products are appearing on the market. The main aim of this essay will be to find out, whether there is a need for a new, more healthconscious but still trendy confectionery product type in the Hungarian market. In order to examine this I am willing to create marketing plan for the Jelly Bean Factory products for the Hungarian market. This is a jelly bean type of candy, which is made from only natural ingredients, in Ireland. The original idea conceived after I have received a pack of Jelly Bean from a friend who visited Ireland. This type of confectionary is not widely known in Hungary, but in the U.S it is one of the most popular candy type. Jelly Bean products already meet the needs of the more health-conscious consumers and this way it can be an answer for a need in the Hungarian market. I’m going to give an overlook of the European and Hungarian confectionery market, and represent the shares of the main confectionery types, trends, producers and brands. After the general overlook of the confectionery market, and the category itself, I intend to have a deep insight of the market environment. To do this, I will use Steep analysis, STP model, Porter 5 forces analysis, Ansoff, and SWOT. To find the needs and requirements of the target audience, and to have a better picture about their consuming habits the best method is to create a survey. The main questions of the survey will be the following:  Is there a need for a new, natural, healthy candy on the market?  Who is the best target audience for the launch?  What are the priorities of the target audience when choosing a product?  What kind of promotions will work on the target audience?  The online survey will consist of 3 main parts. The first is about personal data, the second is focusing on general confectionery consuming habits, and the third will measure the health consciousness, of the consumers, and the need for it. To spread the survey, I will use different e-mail groups and mainly the social media, in order to reach the highest number of replies. Finally, as a conclusion, I will make suggestions for the marketing plan considering the gathered information and the shown needs of the market. 15

LÁSZLÓ BALÁZS


8. félév (abszolvált) Kereskedelem és marketing szak BGE-KVIK

AZ ONLINE KOMMUNIKÁCIÓ HATÁSA AZ Y ÉS Z GENERÁCIÓ FOGYASZTÁSI SZOKÁSAIRA A Tudományos Diákköri munkámban azt vizsgáltam, hogy az online kommunikáció milyen hatással van az Y és Z generáció fogyasztási szokásaira. Dolgozatom részeként kutatást végeztem melynek fő kérdései: Mely online kommunikációs eszközök befolyásolják a legjobban az Y és Z generációt? Melyik generációt lehet jobban befolyásolni online eszközökkel? Az Y vagy a Z generációt? Hogyan reagálnak ezekre az eszközökre? Melyik platform a leghatásosabb? Az online kommunikáció hogyan befolyásolja a fogyasztási szokásaikat? Mire használják az internetet? Mely közösségi oldalakat ismerik és melyeket használják? A kutatási módszertan tekintetében online kérdőíves formában történt meg az adatgyűjtés. A típusát tekintve kvantitatív kutatás. A kérdőívet Google Forms rendszerben került rögzítésre és Microsoft Office Excel program segítségével történt meg az adatok feldolgozása. A kutatás során arra jutottam, hogy a vártnál kevésbé befolyásolja a vásárlási szokásokat az online jelenlét, illetve a célzott üzenetek. Ugyanakkor megfigyelhető, hogy a legtöbben azért vásároltak meg egy adott terméket, mert egy általuk kedvelt és követett blog pozitív kritikát írt róla. A válaszadók több mint 70%-a kattintott már online reklámra, más néven bannerre, ennek legfőbb oka az érdekes tartalom vagy, mert a megjelenített kép vicces vagy humoros volt. Ugyanakkor a megkérdezettek több mint háromnegyede tartja az online reklámokat idegesítőnek. Az Y és Z generáció által legtöbbet használt közösségi oldalak a Facebook, Youtube és Instagram. A kutatásból kiderült, hogy a 77,4% csak akkor fogyasztja el a tartalmat a közösségi oldalakon, ha az szembe jön vele és 14,3% néha meg is nézi az adott oldalt vagy profil, amit követ. A válaszadók több mint 85% ismeri a Twitter-t, de mindössze 13,4% használja azt.

16

SARKADI ÁKOS

Konzulens: Dr. Németh Patrícia főiskolai docens

4. félév Kereskedelem és marketing szak BGE-KVIK

„ZÖLDÖVEZET” MAGYARORSZÁGON A szerző írásában bemutatja a környezetbarát termékek hazai fogyasztási trendjeit, a zöldkommunikáció vállalati kommunikációba való beépíthetőségét, gyakorlati előnyeit, lehetőségeit. Ezzel egyidejűleg feltérképezi a makro környezeti tényezőket, különösképpen a kormányzati zöld adópolitikát, mint külső erőhatásokat, illetve az egyén környezeti identitását, attitűdjét, mint belső motivációs erőt. Vizsgálja a vállalati környezeti identitás és fogyasztás valódi mozgatórugóját, a végső fogyasztó környezetbarát fogyasztásának lehetséges befolyásoló tényezőit, illetve az alapvető vásárlásösztönző kommunikációs elemek hatékonyságát, tehát egyaránt felméri a fogyasztói szokásokat, megállapítja a döntési aspektusokat és feltérképezi fogyasztási attitűdjüket, motivációjukat is. A vizsgálat két részből áll: egyrészt egy 13 kérdésből álló, 3 vásárlási szituációs tesztet tartalmazó online lekérdezésből, illetve az előbbi explicit módszer kiegészül Anthony G. Greenwald-féle IAT vizsgálatával. Ennek eredményeit a szerző a direkt lekérdezési módszer alapján kapott eredmények hitelességi faktoraként kezeli. Foglalkozik az ökológiai orientáció mögött meghúzódó motivációval, hitvallásokkal és értékekkel, mely értékek nem csak anyagi javakban kifejezhetőek. A vizsgálatok alapvetően alátámasztják azt a tényt, miszerint a környezetbarát termékek elterjedése érdekében a fogyasztói magatartásban paradigmaváltásra van szükség. Bár a fogyasztók tudatosnak ítélik fogyasztásukat, valójában szokásaik alapján döntenek, és ezeket csak bizonyos erős motiváló erő/k hatására hajlandóak feladni. Alapvetően megállapítható, hogy tisztában vannak azzal a ténnyel, miszerint fogyasztásuk, illetve fogyasztási szokásaik ökológiai hatása javítható, illetve javítandó. A fogyasztási döntési folyamatuk változásának feltételeként, elősegítőjeként a kisgyermekkori környezettudatos életmódra való nevelést tartják, ám ezzel egyidejűleg alapvetően elutasítják a kormányzati büntetésekkel kikényszerített környezettudatos fogyasztási magatartást, tehát döntéseik szankcionálását.

17

TESZÁR ZSOLT

Konzulens: Dr. Törcsvári Zsolt főiskolai tanár


MAGYARORSZÁGI DOHÁNYTÖRVÉNYEK ALAKULÁSA ÉS AZOK HATÁSA A FOGYASZTÁSI SZOKÁSOKRA A WHO (Egészségügyi Világszervezet), az Európai Unió és Magyarország Kormánya jelentős intézkedéseket tesz a dohányzás visszaszorításával, a dohányfüstmentes környezet kialakításával kapcsolatban. A Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezmény azaz az FCTC, a WHO által létrehozott első olyan nemzetközi közegészségügyi egyezmény, mely célja, egy olyan dohány-szabályozási keretrendszer megalkotása, ami ösztönzi a leszokást, és segít csökkenteni a dohányzás kialakulásának a mértékét, valamint kereslet- és kínálatcsökkentő rendelkezéseket hoz. E cél elérése érdekében konkrét eszközrendszert biztosít a belépő tagok, a Részes Felek számára. A Dohány direktíva egy olyan, Európai Unió által létrehozott irányelv, amit az Európai Parlament 2014 márciusában fogadott el, és ami EU-s szinten rendelkezik a dohánytermékek forgalmazásának szabályairól, amit minden EU-s tagállamnak át kell ültetni a nemzeti jogrendszerébe. Dolgozatomban szemléltetem, a folyamatos szabályozások által alakított hazai dohányipart. Bemutatom a WHO, Európai Unió és Magyarország fontosabb dohányzás-visszaszorítással kapcsolatos lépéseit, melyek befolyásolhatják a dohányzási szokásokat. Értekezésemben kitérek a jelentősebb törvényi változásokra, valamint e szabályozások ténylegesen elért eredményeire, hatásaira. Részletesen megvizsgálom az egyes törvények hátterét, és közérthető módon szemléltetem azokat. Kérdőíves kutatáselemzést készítettem a szabályozások hatását mérve, mely helyzetképet ad a korlátozások létjogosultságáról. Elemzésem során többféle statisztikai módszert alkalmaztam. Asszociációs és vegyes kapcsolat vizsgálatot, korrelációszámítást végeztem. Az elemzések után kijelenthető, hogy a megkérdezettek körében, az egyes szabályozások kisebb mértékben befolyásolják a fogyasztók szokásait. Egyértelmű célom átláthatóvá tenni a hazai dohányzási szabályrendszert, és kutatásaimmal alátámasztani vagy kétségbe vonni az egyes törvények kalkulált eredményeit, hatásait. Bebizonyítani, hogy a dohányzás az egyén felelős döntése, amit természetesen lehet törvényekkel befolyásolni. Ebből akár eredeztethető, hogy az utóbbi évek törvényei, nem gyakorolnak lényeges hatást a fogyasztókra, ami megkérdőjelezheti a túlzott mértékű korlátozások jövőbeni bevezetését.

18

YESSIMOVA ALIYA 4. félév Turizmus-menedzsment mesterképzési szak (angol) BGE-KVIK

Konzulens: Dr. Németh Patrícia főiskolai docens

SOCIAL MEDIA IN TOURISM AND ITS IMPACT IN DECISION MAKING Due to our contemporary lifestyle, people use social media networks as much as it is possible. Internet became an essential part of an every human being and plays a significant role in our lives. It is no doubt, that nowadays social media tools are a crucial part of tourism industry as well. Thus, it has a huge interest in research making and is swiftly emerging research topic. In order to avoid unpleasant circumstances made by decision making in planning the travel, to decrease the level of risk when visiting places, make sure not to encounter uncertainty and obtain more pleasure from the trip – are one of the factors that influence travelers to gather detailed information about destination and try to find some other alternatives instead. With the constant usage of internet, social online platforms such as social networks, blogs, mobile applications have made it possible to change and influence on people’s way of thinking, consuming and decision making process. Thanks to its rapidity, ease of use, reciprocity social media encourages travelers to get information in a new interactive way. This study research reviews and analyses the research publications focusing on social media in tourism industry. After extensive and meticulous literature review, this study research identifies general knowledge on decision making process, social media and its role in tourism, and recommends future research of this phenomenon.

19

20

3. GAZDASÁGELMÉLET, GAZDASÁGTÖRTÉNET -GAZDASÁGPOLITIKA

21

MARICS GABRIELLA


6. félév Pénzügy és számvitel szak BGE-PSZK

MAGYARORSZÁG 3 LEGNAGYOBB MOBILSZOLGÁLTATÓJÁNAK PIACI ÉS TÁRSADALMI HELYZETE Manapság, bárhova megyek, sok olyan emberbe szaladok bele, akik telefonjuk képernyőjét nézve teszik egyik lábukat a másik után. Ezen kívül egyre több embernél látok egyszerre két telefont valamint egyre több ismerősöm cseréli le gyakrabban telefonját. Ekkor felmerült bennem pár kérdés. Az egyik ilyen kérdés, hogy vajon mekkora lehet a vagyonuk az ország mobilszolgáltatóinak, ha az emberek hajlandóak egyre több pénzt kifizetni egy-egy szolgáltató által nyújtott termékért, szolgáltatásért? Tény, hogy az emberek egy része nem vagy nehezen képes elszakadni telefonjától és ennek legnagyobb haszonélvezői a mobilszolgáltatók. Ennek kapcsán további kérdésként merült fel bennem, hogy vajon mely szolgáltatók váltak a legnépszerűbbé az országunkban, mely szolgáltatók termékeit és szolgáltatásait vásárolják inkább az emberek? Minden döntés esetében magunkban felállítunk egy kritérium rendszert. Legyen szó munkahely váltásról, vagy akár egy hétköznapi ténynél maradva a ruhaválasztásról. Hiszen, például egy tanuló nem vesz fel szakadt, foltos ruhát, ha iskolába megy. Neki a belső kritériumai alapján, az a fontos, hogy ápoltan, rendes ruhákban jelenjen meg. Szolgáltató választás esetében is vannak kritériumai az embereknek. Legyen az minőség, szakértelem, megbízhatóság vagy internet elérhetési lehetőség. Ha a legtöbb társadalomtól elvárt feltételnek megfelel egy mobilszolgáltató, abban az esetben nagyobb esély mutatkozik arra, hogy népszerűvé válik a lakosság körében. Így képes egyre több terméket, szolgáltatást eladni, amivel növelni tudja vagyonát. Viszont hallva a sok csődöt jelentő vállalkozást, elgondolkoztam azon is, hogy ezek a mobilszolgáltatók a népszerűség ellenére képesek e fent tartani vállalkozásukat? Nagyon fontos, hogy a vállalkozások rendelkezzenek megfelelő vagyoni és pénzügyi helyzettel, amik alapján képesek tevékenységüket tovább folytatni. A vállalkozások életében elengedhetetlen feltételnek minősül a fejlesztés. Fontos, hogy új termékekkel, szolgáltatásokkal álljanak elő a szolgáltatók, hiszen a fejlesztések további értékesítéseket vonhatnak maguk után. Például fejleszthetik telefonjaikat vagy mobilinternetüket. Kutatásomban a magyarországi mobilszolgáltatók népszerűségét és e szolgáltatók vagyoni és pénzügyi helyzetét vizsgálom.

22

MORVA ATTILA

Konzulens: Czakó Dezső óraadó tanár

4. félév Kereskedelem és marketing szak BGE-KKK

PER ASPERA AD ASTRA A COSA NOSTRA GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGE AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN Dolgozatom témája az olasz-amerikai maffia, ismertebb nevén a Cosa Nostra tevékenységének gazdasági vizsgálata. Munkámban elemzem a XX. század egyik legfigyelemreméltóbb gengszterének, Charles „Lucky” Lucianonak a mesterművét, ami megalapozta az „olasz maffia” sikerét az 1920-as évektől kezdve egészen az „utolsó Don”, Joe Massino 2004-es bukásáig. Luciano az addig szervezetlenül működő alvilágot egy szigorúan szabályozott, katonai mintán alapuló üzletággá szervezte, amivel nagy befolyásra tett szert a század amerikai gazdaságában. Természetesen a maffia elsősorban az általa végrehajtott bűncselekményekről vált híressé és hírhedtté, de emellett tevékenységének jelentős hatása volt a térség gazdaságára is. A Szervezet tevékenységét elemző írások és elemzések elsősorban kriminalisztikai oldalról közelítették meg a maffia működését, de én ettől eltérően gazdasági szempontból vizsgáltam azt. Dolgozatomban arra keresem a választ, hogy a maffia miként épült be minden korábbinál sokkal sikeresebben az Egyesült Államok gazdaságának és igazságszolgáltatásának törvényes rétegeibe és ennek segítségével milyen gazdasági eredményeket ért el a XX. században. Az olasz-amerikai maffia több évtizedes tevékenységéből a dolgozatomban a négy, általam legjelentősebbnek tartott gazdasági bűncselekmény elemzésével foglalkozom:    

Szesztilalom az 1920-as években Kaszinóbirodalom építése Atlantic Cityben, az 1970-1980-as években Üzemanyagadó csalás az 1980-as években Fehérgalléros bűnözés a Wall Streeten

A maffia tevékenysége szempontjából legjelentősebb évtizedek vizsgálata mellett arra is kitértem, hogy milyen társadalmi-gazdasági környezet tette lehetővé a Cosa Nostra beépülését az amerikai gazdaságba.

23

PAPP ANETT



A CSALÁDOK OTTHONTEREMTÉSI KEDVEZMÉNYE A családok otthonteremtési kedvezményének vizsgálata érdekes kérdés manapság, hiszen egy folyamatosan változó témáról van szó. A legfontosabb vizsgálandó tényezők a CSOK hatásai a gazdaságra, az ingatlanpiacra, a családokra, a kereskedelmi bankokra és az államra, amelyek még most is képlékenyek, de az eddigi tapasztalatokra támaszkodva viszonylag egyértelmű képet kaphatunk róla. Azért találtam fontosnak vizsgálni a családokra gyakorolt hatásait, ezáltal a kereskedelmi bankok hitelezési feltételeit, illetve az őket érintő pénzügyeket is, mert célom, hogy az ők, illetve az állam szemszögéből is tiszta képet kaphassunk a támogatásról, illetve arról, hogy létezik-e optimális megoldás és rendszer. Annak érdekében, hogy megismerhessük ezeket a szempontokat, mélyinterjúkat készítek. Lehetőségem van számos ingatlanértékesítővel, pénzügyi szakértővel illetve hitelezési tanácsadóval társalogni a témáról nap, mint nap, ezért támadt az az ötletem, hogy egyedi eseteket is meg lehetne vizsgálni. Az ő segítségükkel szeretnék teljes képet kapni erről a nem is annyira új támogatási rendszerről. A kérdések eltérőek attól függően, hogy milyen területen tevékenykedő szakemberrel készítem az interjút, de vannak mindenki számára azonos kérdések is. Az eddig kapott eredmények azt mutatják, hogy a rendszer egyelőre nem elég stabil, néhol kijátszható (főként a kereskedelmi bankok számára nyújtanak lehetőségeket), amely ingoványos talajnak bizonyul az alkalmas családok számára, ezért a többség – még – nem mer belevágni. Mégis egyre többen gondolkodnak a CSOK igénybevételén, de közülük sokan vannak, akik alkalmatlannak bizonyulnak a jelentkezés illetve a vizsgálatok alapján. Mindezeket együttvéve tehát a kérdés, hogy vajon érdemes bízni a Családok Otthonteremtési Kedvezményében?

24

PRIGYENI VIVIEN 2. félév Nemzetközi gazdálkodás - felsőoktatási szakképzés BGE-KKK

Konzulens: Dr. Antalóczy Katalin főiskolai tanár

MAGYARORSZÁG ADÓSSÁGHELYZETE SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNYEK TÜKRÉBEN A szakirodalomban egymástól jelentősen eltérő álláspontokat hangoztatnak a szakértők hazánk adóssághelyzetének alakulásáról. Országunk helyzete azonban igen komplex, mivel a változások okai lehetnek gazdaságpolitikai intézkedések, politikai döntések következményei, a globalizáció során a körülöttünk levő világban zajló folyamatok, valamint más országok intézkedései. Dolgozatomban több neves közgazdász véleményét ismertetem és elemzem, akik eltérő szempontok alapján, különböző következtetéseket vontak le országunk adóssághelyzetéről. Elemzésem horizontját a szakértői tanulmányok határozzák meg. Módszerem a közgazdászok véleményeinek összehasonlítása és az értelmezésekhez köthető statisztikai adatok elemzése. Kutatásom eredményeként, a szakértők eltérő véleményeinek ismertetése után, az adatok vizsgálatával következtetéseket vonok le, és igyekszem megtalálni azokat a főbb pontokat, amelyeket érdemes lehet figyelembe venni, ha a jövőben Magyarország adóssághelyzetét szeretnénk kutatni és elemezni.

25

SIPOS LILLA VIKTÓRIA

Konzulens: Tóth Zsuzsanna adjunktus

2. félév Pénzügy és számvitel szak BGE-GKZ

GYERMEKVÁLLALÁS CSÖKKENÉSE MAGYARORSZÁGON Magyarország népessége egyre nagyobb mértékben csökken ugyanis egyre kevesebb nő szül gyermeket illetve egyre kevesebb család vállal 2-nél több gyermeket. Ennek fő oka véleményem szerint az, hogy nem érzik magukat biztonságban: nincs meg sokaknál a megfelelő anyagi háttér, a saját lakás, és ha van is munkahelyük az vagy bizonytalan, vagy nem érzik úgy, hogy 3 év után vissza tudnak menni oda. Sokan kevésnek tartják a kormány által nyújtott támogatások összegét (családi pótlék, GYES. GYED) illetve csak alkalmi segítségnek tartják. Úgy gondolják. hogy a lakással kapcsolatos támogatások hosszú távon nem segítik a családok megélhetését. Dolgozatomban végigvezetem a rendszerváltást követő gazdaságpolitikai döntéshozók családsegítő tevékenységét, bemutatom azok hasznát, illetve hibáit. Kitérek munkámban a lakásépítéssel és vásárlással kapcsolatos támogatásokra (SZOCPOL, CSOK) és azon belül arra is, hogy ki veheti igénybe, mekkora összeget, milyen típusú ingatlanra és hogy ezen támogatások hogy függnek össze a gyermekek számával. Bemutatom, hogy hogyan lehet(ett) ezeket a támogatásokat csalással megszerezni, illetve hogy miért csak kevés ember tudja ezt igénybe venni. Bemutatom a mai lakáspiaci helyzetet, többek között azt, hogy nincs a feltételeknek megfelelő elegendő lakás a piacon illetve, hogy akik igénybe tudnák venni, azoknak a támogatás kevés és hitelt kell felvenni hozzá. Tanulmányomban kitérek több hasznos javaslatra, amelyek úgy gondolom, hogy segítenék a családokat a gyermekvállalásban. A témában kutatást is végeztem. Kérdőív segítségével mértem fel hogy mennyien részesültek támogatásokban, segélyekben és hogy ezekkel mennyire elégedettek, hogy hány gyermeket szeretnének, miért nem vállalnak többet illetve hogy eddig miért nem vállaltak gyermeket. Bemutatom a megyeszékhely illetve az agglomeráció lakáspiaci helyzetét illetve a jövőbeni beruházásokat. A dolgozatom célja hogy bemutassam, hogy a kormány lakástámogatási rendszere nem segíti elő a népességnövekedést nagyobb hatást gyakorol az építő iparra melynek következtében emelkedni fognak az ingatlanok árai.

26

4. GAZDASÁGPSZICHOLÓGIA – GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA

27

HADABÁS KITTI

Konzulensek: Dr. Ilyésné Dr. Molnár Emese egyetemi docens Dr. Király Gábor egyetemi docens


MOHÁCSI LÁSZLÓ 2. félév Nemzetközi gazdálkodás szak BGE-KKK

A SZELLEMÍRÁS MESTERSÉGE ÉS ANNAK MEGÍTÉLÉSE ÍRÓI ÉS HALLGATÓI SZEMSZÖGBŐL Kutatásunk témája a diplomadolgozat-piac elemzése, amire azért esett a választásunk, mert mind hazánkban, mind a világ más országaiban – plágiumszűrő szoftverek és keresőmotorok ellenére – óriási kereslete van a házi dolgozatoknak, beadandó feladatoknak, projektmunkáknak, szakdolgozatoknak, sőt még a doktori disszertációknak is. Ezen felül a hallgatók előszeretettel használnak egyéb csalási módszereket is főiskolai, egyetemi éveik alatt. Magyarországon több újságcikk és internetes cikk, bejegyzés árulkodik a szakdolgozati piac meglétéről, több feltáró írás is található a világhálón, azonban ezek többnyire leíró jellegűek, kevés empirikus kutatás található erről a témáról. Összességében elmondható, hogy a diplomadolgozat-piac egy összetett és érdekes jelenség. Célunk, hogy átfogó képet adjunk erről a piacról, valamint elméleti és empirikus vizsgálatunk eredményei alapján egy hiánypótló, gyakorlati oldalról megközelített kutatást végezzünk. Elméleti kutatásként a hazai és nemzetközi szakirodalom átfogó elemzését végeztük el, empirikus kutatásunk során pedig kvalitatív és kvantitatív elemzéssel mértük fel a keresleti és kínálati oldalt egyaránt. A mélyinterjúkat félig strukturált módszerrel végeztük, kérdőívünkkel pedig olyan Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Karán végzős hallgatókat vizsgáltunk, akik a szakdolgozatírás előtt állnak közvetlenül, illetve szakdolgozatírásuk folyamatban van. A mélyinterjúk során pedig az internetes forrásokban fellelhető, magyarországi, tudományos munkát író, ún. “szellemírókat” kérdeztük a munkájukkal, más néven “négerezéssel” kapcsolatban. Vajon mennyire elterjedt hazánkban a csalás és plagizálás? Mennyire tartják a hallgatók racionális döntésnek, hogy egy féléves tandíjból egy biztos ötös szakdolgozatot írattassanak? Biztos, hogy a szakdolgozat ekkora figyelmet érdemel? Biztos, hogy ez a végső, és egyben „utolsó beadandó kutatásunk”, a szakdolgozat megfelelő és mérhető számot ad az egyetemi évek alatt megszerzett tudásról? Vajon van-e olyan körülmény, amikor nincs más lehetőség?

28

HENT LAURA RITA

Konzulensek: Göndör András főiskolai docens Dr. Ambrus Rita Anna egyetemi docens


ÉRZELMI INTELLIGENCIA A MUNKAHELYVÁLASZTÁSBAN ÉS A MUNKAHELLYEL KAPCSOLATOS ÉRZELMEKBEN, A VÉGZETTSÉGÜKKEL AZONOS ÉS ELTÉRŐ MUNKAHELYEN DOLGOZÓK KÖRÉBEN Az érzelmi intelligencia vizsgálata egyre gyakoribb kutatási területté fejlődött az évek során, a kutatások által pedig a témáról megszerzett információ mennyisége is folyamatosan bővült. Ez nem csak elméleti tudást hozott a témával kapcsolatban, hanem gyakorlati hasznossága is megmutatkozott például a munka világában. A szakirodalom alapján nem dönthető el, hogy a munkahelyválasztásban, illetve a munkahellyel kapcsolatos érzelmekben szerepet játszik-e az érzelmi intelligencia. Hogyan választják és élik meg az emberek munkájukat? Ez utóbbi még inkább érdekesebb, ha a végzettségüknek megfelelő és nem megfelelő munkahelyen dolgozók köre lesz a vizsgált csoport. A kutatás témája tehát az előbb leírt kérdések megválaszolását célozta meg. A megfelelő adatbázis létrehozásához kérdőíves kutatást használtam, melyet a Limesurvey rendszerében rögzítettem. A vizsgálat során 79 munkavállaló töltötte ki a TEIQue érzelmi intelligencia tesztet, illetve egy általam készített kérdőívet, mely a munkahelyválasztás körülményeiről és az ott kialakult érzelmekről kérdezte a kitöltőket. A TEIQue teszt kiértékelését a London Psychometric Laboratory (UCL) végezte el, míg a kérdőív többi részét saját magam. Az értékelés utáni elemzéseket a Microsoft Excel illetve a Statistical Package for the Social Sciences (SPSS) segítségével hajtottam végre. Ezeken belül az adatok átlag, hipotézis és korrelációvizsgálata alapján születtek meg az eredmények, következtetések. Egyértelmű kapcsolatot lehetett találni az érzelmi intelligencia és a munkahelyi helyzetek megélése között, illetve a munkahelyválasztással kapcsolatban a pályaelhagyóknál és a pályamegtartóknál is. Az eredmények igazolják azt a hipotézist, hogy a pályaelhagyók és pályán maradók érzelmi intelligenciája, munkahelyválasztással kapcsolatos viselkedése és a választott munkahelyhez kapcsolódó érzelmei eltérnek egymástól. Az eredmények fontosak lehetnek a kiválasztással foglalkozó HR szakemberek számára.

29

JÁMBOR BENCE

Konzulensek: Dr. Szekeres Diána egyetemi adjunktus Marosán Bence Péter egyetemi adjunktus


FUTNI VAGY NEM FUTNI? EZ ITT A KÉRDÉS! AVAGY A FUTÁS, MINT SPORT SPORTPSZICHOLÓGIAI, MENEDZSMENT ÉS GAZDASÁGI SZEMSZÖGBŐL A futás életem meghatározó része középiskolás korom óta, családi indíttatás alapján kóstoltam bele elsőként az atlétika világába. A rendszeres mozgás életem része: a gimnáziumi, majd az egyetemi éveim alatt is rengeteget segített nekem, hogy tanulmányaim és egyéb feladataim során is a maximumot tudjam nyújtani. Szekunder kutatásom részeként, szakirodalmi áttekintés segítségével utánajártam, sportpszichológiai szemmel szemlélve utánajártam, hogy az amatőr vagy versenysport során mi a siker kulcsa, kizárva olyan zavaró tényezőket, mint például a szorongás és elérni azt, hogy kellően összpontosítva tudjunk koncentrálni az adott feladatra. Megvizsgáltam továbbá azt is, milyen a megfelelő kommunikáció a sportban, és mennyire fontos a megfelelő motivációs szint elérése. Menedzsment szempontból megvizsgáltam, mi a különbség az amatőr és a profi sport között menedzsmentbeli és jogi nézőpontból, mik azok a sportszervezetek, majd a sport gazdasági vonatkozásairól, beleértve a sportfinanszírozást és sportszponzorációt is, melyekről számot adok. Dolgozatom elkészítéséhez primer kutatásként kérdőívet készítettem, amely reményeim szerint hipotéziseimből majdan téziseket alkotva azt lesz hívatott igazolni, hogy a futás és önmagában a sport nélkülözhetetlen eszköz az egészséges életmód fenntartásához és egy boldogabb, sikeresebb élet eléréséhez. Primer kutatásom részei voltak továbbá azok a – korábbi versenysportolókkal készített – kvalitatív mélyinterjúk, melyek során ugyancsak arra voltam kíváncsi, mit adott a sport, azon belül is a futás ezeknek az egyéneknek. Emellett ugyancsak mélyinterjút készítettem a mai szabadidős futás népszerűségének gazdasági hátteréről érdeklődve a Nike egyik termék- és technológiai tréningekért felelős alkalmazottjával, aki a Nike+ Run Club koordinátora is egyben. Vizsgálatom lényege tehát arra irányult, hogy meghatározzam, milyen társadalmi és gazdasági összhasznosságot eredményezhet a futás, ezt pedig milyen lelki, szervezeti és pénzügyi tényezők befolyásolhatják. Bízom abban, hogy a dolgozat szekunder irodalmának feldolgozása és a kvalitatív, valamint a kvantitatív primer kutatási mód együttesen lehetővé teszi előremutató javaslattétel megfogalmazását a jövőre nézve.

30

MAZUR TIMEA

Konzulens: Balázsné Dr. Lendvai Marietta főiskolai docens

6. félév Gazdálkodás és menedzsment szak BGE-GKZ

MOBBING-AKÁR TE IS LEHETSZ ÁLDOZAT! A mai rohanó világban egyre kevésbé figyelünk oda embertársainkra. A vállalkozások is próbálnak a globalizáció és a technológia fejlődésével lépést tartani, a minél magasabb profit elérése érdekében. A holisztikus gondolkodásmód térnyerésének és a fenntartható fejlődés irányelvének köszönhetően egyre több vállalkozás felismerte, hogy hangsúlyt kell fektetni a belső marketingjükre, az alkalmazottak jólétére és munkakörnyezetére. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy hiába a csinos iroda és a jó fizetés, ha a munkatársak nem jönnek ki jól egymással és a közös munkát folyamatos konfliktusok zavarják. Ebben a konfliktusos helyzetben hatványozódik a vezetők felelőssége. Dolgozatomban a mobbing jelenségét mutatom be, amely már hosszú idők óta létezik, de mindössze 20 éve azonosították és jelent meg a szakirodalomban. Kutatásom elsődleges célja, hogy a mobbing fogalmát minél szélesebb körben megismertessem, és ezáltal tudatosítsam az emberekben, hogy bárkiből lehet áldozat. Emellett szeretném a vállalkozások EEM stratégiájának fontosságát kihangsúlyozni. Hiszen egy jó EEM stratégia és egy magas érzelmi intelligenciával rendelkező vezető képes a munkatársak közötti konfliktusok korai felismerésére. Így megakadályozható a pszichológiai terror kialakulása a munkahelyen. Másodlagos célom felmérni, hogy a Zala megyei lakosság körében mennyire elterjedt ez a jelenség. Létezik-e egyáltalán a mobbing térségünkben? Ha igen, akkor milyen típusú vállalkozásoknál találkozhatunk vele? Melyik mobbing tevékenységgel találkoznak a munkavállalók leggyakrabban? Mit tettek az áldozatok, hogy megszűnjön a zaklatás? Kérdőívemben ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keresem a válaszokat, s igyekszem mélyebben feltárni e jelenség mögött rejtőzködő érzelmi dimenziókat is.

31

MEDVIGY LÉNA

Konzulensek: Dr. habil. Lugasi Andrea főiskolai tanár Dr. Vágány Judit főiskolai tanár

4. félév Turizmus-vendéglátás szak BGE-KVIK

SOMOGYI KITTI 4. félév Turizmus-vendéglátás szak BGE-KVIK

FŐZD MEG A STRESSZT! A FŐZÉS, MINT STRESSZ-OLDÓ TEVÉKENYSÉG NAPJAINKBAN A mindennapos főzés napjainkban egyre kevésbé jellemző napjaink háziasszonyára, sőt, szinte teljesen elvesztette alapvető szükséglet státuszát. Ma már nem meglepő, hogy ha nem muszáj, az ember be sem teszi a lábát a konyhába, pedig a főzés nem csupán a betevő falat előállítását szolgálja. Az ételek és az étkezés rítusa kulturális, népi, vallási értékeket hordoz, emellett pedig kutatások szerint olyan pozitív hatásokkal is jár, mint a szociális- és szervezőképességek fejlődése, a memória és a koncentrációs készség javulása, valamint a szorongásos tünetek és a stressz enyhítése és a helyes önértékelés kialakítása. Tanulmányunkban azt a feltételezést kívánjuk bizonyítani, hogy a főzés során az egyének stressz-szintje csökken, kedélyállapotuk javul, ezek a változások pedig mindennapjaikra is pozitív hatással lehetnek. Hipotézisünk része továbbá, hogy jelenleg hazánkban is van igény valamint fizetőképes kereslet olyan kurzusra, mely irányított ételkészítési tevékenység által segíti hozzá a résztvevőket mindennapi, illetve munkahelyi stresszük leküzdéséhez, munkatársi kapcsolataik fejlesztéséhez, sőt, életminőségük általános javításához is. Fő módszereink a kérdőíves és személyes megkérdezés és megfigyelés voltak. Kérdéseink középpontjában a vizsgált személyek főzési szokásai, a különböző helyzetekben megfigyelt stressz-reakcióik és a vállalati csapatépítéshez való viszonyulásuk állt. Magyarországon a vállalatok nagy része nem fektet megfelelő hangsúlyt a cégen belüli kapcsolatok építésére és javítására, az alkalmazottak mentális egészségére, holott megfelelő odafigyeléssel ezek nagymértékben hozzájárulhatnának a javuló munkamorálhoz és ezáltal a növekvő termelékenységhez. Kutatásunk eredményei megerősítették a főzés stressz-oldó hatására vonatkozó feltételezéseinket. Az értékelés során szerzett információkra épülve megkíséreltük behatárolni azokat a kereteket, amelyek között egy stressz-oldást célzó főzőkurzus létrejöhet, felvázolva a részvétel várható pozitív hatásait.

32

MEGYESI ANNA

Konzulens: Dr. Surányi András docens

2. félév Kommunikáció és médiatudomány szak BGE-KKK

MIÉRT ÉS HOGYAN NEVELJÜNK HŐSÖKET A mai gyerekeket megfigyelve sok hiányosságot fedeztem fel ahhoz képest, hogy az én gyerekkoromban hogyan viselkedtek a gyerekek a társaikkal és a felnőttekkel szemben. Ezek közül a legfontosabb hiányosság pontosan a gyermeki lét legfőbb mozgató ereje: az aktivitás, a segítőkészség, az együttérzés és a szeretet. Ezen a nyomvonalon elindulva, elkezdtem azon gondolkodni, hogy mégis, hogyan lehetne visszavezetni a gyerekeket ezekhez az erkölcsi támpontokhoz. Amikor Philip Zimbardo The psychology of evil című előadását meghallgattam, rájöttem, hogy ez az a megoldás, amit kerestem. A professzor ugyanis az előadásában a gonosz ellenszeréül a hősök nevelését nevezte meg. Zimbardo által elgondoltakat tovább gondolva eljutottam ahhoz a kiindulási ponthoz, hogy meg kellene néznem, eddig milyen vélekedések születtek a hősökről. Így nyúltam vissza az európai identitás alapját meghatározó bibliai hősképhez, majd eljutottam Friedrich Nietzsche hős moráljához, s végül elértem Zimbardo professzor hétköznapi hőseihez. A dolgozatban még kifejtettem, hogy mégis kiket tekintenek a mai emberek hősöknek, s miért. A dolgozat második felében a hősök nevelésére tértem ki. Tettem ezt legfőképp a neveltetésemre és az egyéni tapasztalásaimra támaszkodva, valamint a kommunikációs tanulmányaim során tanultakra. Úgy vélem, a hősök oktatásának alapjául a Biblia erkölcsi alapjait kellene megtenni, s erre építkezve eljuttatni a gyerekeket odáig, hogy ne csak a szuperhősöket tekintsék példaképnek, hanem elhiggyék, hogy nekik is van feladatuk az életben, s hogy ők is hőssé válhatnak. A kijelentéseim alátámasztásául elhoztam példának az elmúlt nyáron tartott Hőstáborunk programtervét és tapasztalatait is. A tábor alapvetően egy kézműves tábort volt, melyet a nyíregyházi Bethlen Gábor iskolában rendeztek meg, főként keresztény szülők gyermekeinek. Ezért maga a tematika is e köré épült. Legfőbb célom az lenne, hogy a tábort folytatva kialakíthassunk, egy olyan pedagógia módszert, mely elősegítheti a gyerekek számára a hősi értékrend elsajátítását.

33

MÉSZÁROS ILDIKÓ ENIKŐ

Konzulensek: Dr. Király Gábor egyetemi docens Ivanyos János c. főiskolai docens

6. félév Pénzügy és számvitel szak BGF-PSZK

GAZDÁLKODJ OKOSAN! AVAGY FELSŐOKTATÁS FINANSZÍROZÁSI DÖNTÉSEK EGY SZAK HALLGATÓI KÖRÉBEN Dolgozatom témája a felsőoktatásba került hallgatók azon döntéseire fókuszál, amelyet a tanulmányaik finanszírozása vonatkozásában hoztak, hoznak meg. A felsőoktatásba felvételt nyert hallgató alapvetően két lehetőség közül választhat, „belső” bizonytalan forrásból finanszírozza oktatási költségeit vagy külső, biztos forrásból, azaz a diákhitel felvételével. Kutatásom saját tapasztalataim és élethelyzetem eseményeiből indul ki, melyben azt vizsgálom, hogy a velem hasonlóan pénzügy és számvitel alapképzésre jelentkezett és felvételt nyert hallgatók mennyire tudatosan hozzák meg döntéseiket. Ebből következően a minta alapsokaságát a pénzügy és számvitel alapszakos, jelenleg pénzügy specializációs és számvitel specializációs hallgatók képzik. Empirikus elemzés során vizsgálom, hogy milyen tényezők különböztetik meg azokat a hallgatókat, akik megigényelték a diákhitelt, illetve akik önerőből finanszírozzák tanulmányaikat. Kvantitatív kutatásom eszköze a célkitűzéseknek megfelelően összeállított kérdőív, amelyet leíró statisztikai módszerekkel és reprezentatív megfigyeléssel elemzek és a levont következtetéseket illesztem a hallgatók vizsgált döntési mechanizmusához. Kutatásomnak másik részét az a feltevés vizsgálata képzi, hogy a fentebb említett minta hallgatói tanulmányaik finanszírozása tekintetében hozott döntéseiket tudatosan, az ISO 31000 szabvány szerinti kockázatkezelési folyamat lépéseinek alkalmazásával hozzák. A felmérés kiterjed arra is, hogy a hallgatók tanulmányaik finanszírozásával kapcsolatos kockázat kezelési gyakorlat mennyire tekinthető eredményesnek az önerőből finanszírozó hallgatók és a diákhitelt igénylő hallgatók aspektusából. Előbb említettek igazolására a kérdőív körülményekre finomított kérdései mentén vonok le következtetéseket.

34

5. KOMMUNIKÁCIÓ - MÉDIATUDOMÁNY

35

BÁNKI DÁVID

Konzulens: Hübner Andrea óraadó tanár

6. félév Kereskedelem és marketing szak (angol) BGE-KVIK

A STREAMING SZOLGÁLTATÁSOK MA MAGYARORSZÁGON A streaming, vagy „stream” egy olyan online folyamat, ahol a multimédiás tartalom letöltés nélkül áll rendelkezésre, illetve válik lejátszhatóvá a felhasználó számára. A jelenséget az internet keltette életre, és a folyamatos hálózati fejlesztések teszik lehetővé napról napra, hogy az átlagos felhasználók számára is elérhető legyen a minőségi streamelés élménye. Míg a 2000-es évek elején még a „bufferelés” tántorította el a felhasználókat az ilyen típusú internetes tartalmak igénybe vételétől, addig alig két évtized leforgása alatt alapjában változott meg, ennek következményeképp pedig új piac vár arra, hogy szép lassan átvegye az egyik legrégebbi modern marketing csatorna, a televízió szerepét. A 21. században megjelenő mobil eszközök (okostelefonok, tabletek) megteremtették azt a multimédiás fogyasztói közeget, ahol a nap szinte bármely pillanatában kapcsolatba kerülhetünk az internet hálójával, másképpen fogalmazva: online lehetünk. A minőségi adatátvitel kezünkben tartásával a fogyasztási szokások is átrendeződtek, így ennek egy új hulláma köszöntött be most Magyarországra is. Az 1990-es évek óta több, mint két órát néz tévét egy átlagos magyar ember, derül ki a Központi Statisztikai Hivatal adataiból, és ez a szám egyes Európai adatok szerint mára a három órát is elérheti. Miért néznek kevesebb TV-t a fiatalok? Mit, hol és hogyan fogyasztják a multimédiás médiás tartalmakat ma Magyarországon, ahol a TV nézéssel töltött szabadidő régóta az európai átlag felett helyezkedik el? Milyen hatással van ez a média piacra és hogyan alakítja át alapjában véve azt. Dolgozatomban az előbbi kérdésekre kerestem a választ.

36

DRAHOS ÉVA



MOBIL ALKALMAZÁSOK HASZNÁLATA A MAGYAR BIZTOSÍTÁSI PIACON The purpose of this paper is to explore how insurance companies are applying mobile applications to help improve various aspects of their business with particular focus on the Hungarian market. The findings will be compared with the actual customer preferences and usage behavior to reveal to what degree do the available insurance mobile applications meet the customers’ expectations. In the first part of my paper, I will provide insights into the emergence of insurance mobile applications and the importance of mobile to the insurance industry. The positive and negative factors related to the implementation of these applications will be explored. Then, the available mobile applications of the four major Hungarian insurers will be researched and analysed. The features of the apps are examined to reveal to what extent are the different insurance products and processes are supported by the applications. The findings show that most of the functions support vehicle insurance products. Furthermore, policy management and help services are offered most frequently via a mobile application. In the second part of my research I will explore the reasons why customers download an insurance app, how often do they use it afterwards, which features they value most and what services do they miss. Researching these questions - with the help of an online questionnaire and focus group method- will provide a guideline for insurers to take the right steps when providing mobile applications.

37

FARKAS DÁVID

Konzulens: Dr. Szekeres Diána egyetemi adjunktus

3. félév Gazdaságinformatikus szak BGE-GKZ

OKOSTELEFONOK GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI HATÁSAI A telefon megjelenésével a verbális kommunikáció lehetővé vált. Tudományos kutatásom, dolgozatom fő témája azonban a huszadik századi modernizációnak köszönhetően megjelent telefonok világa, ezen belül is a legújabb eszközöknek számító okostelefonok hatása a gazdaságra és a modern társadalomra. A huszonegyedik századi társadalom szinte nélkülözhetetlen eszközévé váltak ezek a készülékek. Megjelenésükkel lehetőség nyílt újabb eszközök feltalálásra. Dolgozatom elkészítéséhez primer kutatásként kérdőívet készítettem, amely reményeim szerint majdani tézisként azt hívatott igazolni, hogy az okostelefonok nélkülözhetetlen eszközökké váltak és egybeforrottak jelen korunk generációival, továbbá ezen eszközöknek köszönhetően hatalmas gazdasági fejlődést értek el a vezető nagyvállalatok. Bízom abban, hogy a dolgozat szekunder irodalmának feldolgozása és a kvantitatív kutatási mód együttesen lehetővé teszi előremutató javaslattétel megfogalmazását a jövőre nézve.

38

PETHES BARBARA

Konzulens: Dr. Totth Gedeon főiskolai tanár


TELEKOMMUNIKÁCIÓS KAMPÁNYOK ELEMZÉSE A MAGYAR DEMOGRÁFIAI VISZONYOK TÜKRÉBEN A kutatásom során azt fogom vizsgálni, hogyan alakult az elmúlt évben a telekommunikációs piac kampánytevékenysége, és azt hogy a legfrissebb ESS kutatás alapján milyen attitűdökkel bír a fiatal nyugdíjas korosztály, akiket – bár népességbeli arányuk indokolná – feltételezésem szerint nem céloz meg kellő mértékben a szektor. Első lépésben a 2014/15. évi ESS adatbázis segítségével megkísérlek felvázolni egy képet a magyar társadalom jelentős, - és egyre növekvő - részét kitevő idősebb korosztályról, ezen a szegmensen belül is elsősorban arról a csoportról, akik a nyugdíjas éveik elején vannak, így még vélhetően megfelelő egészségügyi állapotúak, és elegendő anyagi kapacitással is rendelkeznek ahhoz, hogy a telekommunikációs szolgáltatók fontos célcsoportjai lehessenek. Az ESS adatbázisban részletes adatok találhatóak a megkérdezettek egészségi állapotáról, és egy kutatási egység pedig azzal foglalkozik mi fontos a válaszadók életében a munka, a társas kapcsolatok, az életvezetés terén. Így ez a kutatás lehetőséget arra, hogy egy megbízható reprezentatív, és aktuális mintán vizsgáljam a korcsoportot. A következő lépésben a kvantitatív elemzés során tapasztaltakat mélyinterjús tapasztalatokkal kombinálva értékelem. Ezt követően a harmadik lépésben megkísérelem bemutatni azt, hogy a 2015-ös évben milyen kampánytevékenységet folytatott a telekommunikációs piac, néhány cég kampánytevékenységét mintaként alapul véve. Végezetül, a célom, hogy a kampányok elemzésben tapasztaltakat összehasonlítsam a kvantitatív és kvalitatív kutatásból kirajzolódó attitűdökkel. Hipotézisem szerint ugyanis a telekommuniikációs piac nem kellőképpen fókuszál erre az egyre növekvő számú szegmensre a kampányai során.

39

SZÁSZ DÁNIEL LÁSZLÓ

Konzulens: Dr. Brávácz Ibolya főiskolai docens

8. félév Kereskedelem és marketing szak BGF-KVIK

A VÍRUSVIDEÓK SIKERFAKTORAI AZAZ, HOGYAN LEHET HATÉKONYAN ONLINE ÜZENETET KÜLDENI Témaválasztásomat elsősorban szakmai kíváncsiságom határozta meg, hiszen Leo Burnett-hez hasonlóan én is úgy gondolom: „A kreativitás erejével meg tudjuk változtatni az emberek szokásait”. Ha feltevésem igaznak bizonyul, és lehet tudatosan olyan videót készíteni, ami nagyobb eséllyel lesz vírus, mint mások, akkor könnyedén tudunk olyan üzeneteket eljuttatni a fogyasztókhoz, melyek számukra relevánsak lehetnek. Kutatásom célja, hogy megvizsgáljam, készíthető-e biztosan sikeres vírusvideó és ha igen, akkor ezeket milyen paraméterek mentén lehet elérni. Fontos kérdés az is, hogy a videók üzenete sikeresen eljut-e a fogyasztókig és ezt képesek-e feleleveníteni később is. A kutatási problémám megválaszolása érdekében elsőként megvizsgálom a szakirodalmat, majd az elméleti háttér bemutatása után, négy külföldi és négy magyar példán keresztül vizsgálom a vírusvideók hatásmechanizmusait, majd pedig a Dumb Ways to Die című videót alaposabban vizsgálom, elemzem, primer kutatásom fókuszaként. Végül a primer kutatásomban (N=129) megkérdezem a fogyasztókat a legnépszerűbb videókról és azok üzenetéről, ezen belül is három tematikus területet érintett a kérdőívem, hogy a fogyasztók emlékeznek-e vírusvideók történeteire, feltudják-e idézni a márkákat, márkázott tartalom esetén, és végül a Dumb Ways to Die vírusvideó hatásaira kérdeztem rá részletesebben. Ezeket mind összevetve, kísérletet tettem a vírusvideók sikerfaktorainak leírására. A külföldi és magyar példák megvizsgálása után röviden, kettő fő szempontot találtam, aminek minden esetben meg kell felelnie az elkészült tartalomnak, hogy annak esélye legyen a vírussá válásra. A két legfontosabb jellemzője minden vírusvideónak, az ötlet és a terjesztés folyamata. De ez, azért nem ilyen egyszerű…

40

SZÉPHELYI NATÁLIA


4. félév (passzív) Kereskedelem és marketing szak (angol) BGF-KVIK

MAGYARORSZÁG FŐBB TELEKOMMUNIKÁCIÓS CÉGEINEK TÁRSADALMI FELELŐSSÉGVÁLLALÁSA Pályamunkámat az idei Tudományos Diákkörre a társadalmi felelősségvállalás témájában írtam, pontosabban a Magyarországon jelenlévő kiemelkedőbb telekommunikációs cégek tevékenységéről. A pályázat felépítését elméleti és gyakorlati részekre bontottam. Bevezető elméleti szegmensemben kutatásom alapján a témakör értelmezésével és boncolásával nyitom, vagyis mi az a társadalmi felelősségvállalás és ennek történelme. A tevékenység eredetét és sikeresebb programokat emelek ki világszinten. A magyar történelem ide eső része és a magyar népesség viszonya a témakörhöz következik a külföldi kialakulás után. A hazánkban kialakuló, némileg modifikált verziója lényegesen eltér a külföldi értelmezéstől, amire a Szovjet elnyomás a felelős. Gyakorlati szegmensemben bemutatom a három főbb telekommunikációs céget (Telekom, Telenor, Vodafone) anyaországukban lévő jelenlegi helyzetüket és a magyarországi álláspontjukat. Továbbá a társadalmi felelősségvállalásuk alapján hasonlítom össze programjaikat/projektjeiket, mint környezetvédelem, oktatás és önkéntes programok. Alapkérdéseim közé tartozik, hogy mely cég milyen fajta társadalmi felelősségvállalás programokat választott és összehasonlításban melyikük mely területen ért el sikereket. Továbbá hogy a magyar népesség hogyan ítéli meg e programokat, melyeket ismerik és tartanak hatásosnak. Kutatásom szerint a cégek általánosságban nem választanak profiljuknak megfelelően társadalmi felelősségvállalás programokat, inkább próbálnak minden területen jelen lenni. Ez a stratégia elegendő arra, hogy feltüntessék a tevékenységi listájukban aktivitásukat, de más eredménnyel nemigen szolgál. Kérdőíveimen keresztül azt tapasztaltam, hogy a kitöltők döntő többsége nem ismeri a három vállalat felelősségvállalását, így azt sem tudják meghatározni mely a legsikeresebb vagy melyik éri el a legtöbb hatást.

41

VARGA KITTI NOÉMI

Konzulens: Dr. Ferkelt Balázs egyetemi docens

6. félév Kereskedelem és marketing szak BGF-KKK

„NE RÓLUNK, HANEM TŐLÜNK HALLJ!” AZ ISZLÁM ÁLLAM PROPAGANDA KAMPÁNYA A terrorizmus fogalma szinte a mindennapjaink részévé vált. A sorozatos terrorcselekmények, a hódító hadjáratok és a rendkívüli kegyetlenséggel elkövetett kivégzések a világ szinte minden részében elmélyítette az emberekben a félelmet. Az Iszlám Állam néven megismert terrorszervezet a XXI. századi tömegkommunikációs eszközök segítségével vált napjaink egyik leghírhedtebb csoportjává. Az ENSZ februári jelentése szerint több mint száz országból körülbelül 30.000 külföldi szimpatizáns vesz részt aktívan az Iszlám Állam nevű terrorszervezet és annak más szövetséges csoportjainak harcaiban. Ebből a legtöbb nem muszlim országból származó újonc Oroszországból és az Egyesült Királyságból, a legtöbb muszlim országból származó szimpatizáns Tunéziából érkezik. Ezek a csoportok az internetet és a közösségi médiát promóciós, illetve toborzó eszközként használják fel. Ezen információs és kommunikációs technológiák döntő szerepet játszanak a külföldi szimpatizánsok ösztönzésében. Céljuk, hogy ezen eszközök segítségével elérjék csatlakozásukat a szervezethez. A dolgozat az Iszlám Állam néven megismert terrorszervezet propagandáját, annak toborzási eszközeit hivatott bemutatni. Kronológiai sorrendben ismerteti a szervezet kialakulásának lépcsőfokait, kiegészítve annak az identitását meghatározó eseményekkel. A szervezet propaganda kampányának elemzése keretében a dolgozat kiemelt hangsúlyt fektet a gyerekek célcsoportjára, tekintettel arra, hogy ők fogják alakítani a dzsihádisták következő generációját. A dolgozat célkitűzése, hogy tényfeltáró kutatással megvizsgálja, hogy az Iszlám Állam milyen eszközöket és módszereket használ a katonai utánpótlásszerzésre. Összehasonlításra kerül a magyar, illetve a német nyelvű kérdőív kitöltőinek ismeretei, véleményei és ezek alapján történik a következtetések levonása. A dolgozatomban felhasznált ismeretek egyéni mélyinterjúkból, szekunder forrásokból, illetve primer kutatásból (kérdőíves felmérés) származnak.

42

6. MARKETING

43

ILICS MERCÉDESZ


7. félév Kereskedelem és marketing szak (angol) BGF-KVIK

CUSTOMER CENTRICITY IN THE INSURANCE INDUSTRY The study is reviewing literature on customer centricity in order to provide insight to what customer centricity means in an insurance company, how it provides value for the organization and its customers, and to demonstrate how an insurance company can transform its organizational structure and culture to achieve customer centricity. The study starts with an analysis of what differentiates customer centricity from product centricity and other marketing concepts, with the intention of supporting the understanding of the model, and to justify the need for customer centricity. Following the clarification of the concept, the study examines how to achieve a customercentric organizational culture and structure in order to draw attention to all essential aspects of managing a customer focused organization. The last part of the study introduces the strategy of the Generali insurance company and draws a parallel with the findings on customer centricity in the literature review, in order to determine whether or not the company’s strategy reinforces customer centricity.

44

KANCSUS HANNA



SZEMÉLYES MÁRKÁZÁS A kutatásban az emberek és márkák közti kapcsolatot feltérképezését mutatja be a „neuroeconomics” azaz a „neuroökonómia” segítségével. Az hipotézis abból ered, hogy a mai világban márkák és cégek emberként, barátként vagy társként szerepelnek az emberek hétköznapjaiban. A kutatás során olyan példák kerülnek bemutatásra, amelyek tisztán igazolják a kötődés jeleit, olyan mértékben melyet korábban csak emberek közti kapcsolat során említettünk. A mai fejlett tudomány technológiájával a piackutatás új spektrumba lépett, amellyel közelebb hozta a márka stratégia építésének módszereit és céljait az emberekhez. Az orvostudomány eszközeivel a kutatók olyan reakciókat képesek megjeleníteni, amelyek nagyban segítenek a marketing stratégia kiépítésében és márkaértékek fejlesztésében, amelyekkel direkt kommunikációt és reakciót tudnak az fogyasztókból előcsalni. Először is a márka építés folyamatait az agyi funkciók vizsgálása által elért eredményekkel párosítva olyan egyezéseket mutattam ki, amellyel az emberekből kiváltott reakciók súlyát mértük meg. Különböző folyamatok, mint a döntéshozás, érzések formálása és habitus kialakulását ösztönző márkát és termékek kifejlesztését vizsgáltam meg közelebbről, hogy mennyire épülnek az emberek ösztönös, agyi és pszichológiai funkcióira. A személyes márkák építése során külön figyelmet fordítva azokra a személyekre, akik márkaként funkcionálnak, nem csak, mint márka képviselők, hanem önmárka építés során olyan tudatos értékeket állítanak fel, amelyekkel személyekként, viszont üzleti jellegű tevékenységeket tudnak végezni. Ezek a személyek a 21. század termék elhelyezéseként hatnak. Ez a személyes márkázás még észrevétlenül, viszont egye elterjedtebb eszközként funkcionál világmárkák körében. Egy esettanulmány kidolgozásával, saját 250 fős kutatás eredményével és személyes interjúk konklúzióira hagyatkozva a többrétű kutatás végrehajtásával olyan stratégiai pontokat állítottam fel, amelyek implementálásával személyesebbé tehetőek a márkák és valódi értékeket tudnak képviselni. Az 5 pontból álló márka alapműveleteket vagy értékeket állítottam fel, amelyek végrehajtásával szorosabb kapcsot lehet felállítani és ápolni márkák és személyek között. A kutatásom végeredménye, így egy olyan stratégiai állomások felállítása lett, amely elősegíti a mai fogyasztók számára releváns, hihető és értékes márka felépítésében.

45

KERESZTES CSABA


14. félév Gazdálkodás és menedzsment szak BGE-GKZ

ÉLMÉNYEK VONZÁSÁBAN A XXI. században már nem elég hatásosak a marketing régóta használt, hagyományos eszközei. Az igényes arculat, a jó termékkihelyezés, a reklámkampányok és egyéb régóta használt eszközök mellett újszerű megoldásokra van igény. Ma már nem elég csak egyszerűen kiszolgálni az ügyfelet, szükség van valami pluszra, amiért ő még elégedettebb lesz, visszatér majd, sőt ajánlja is másoknak az üzletet, a szolgáltatást. A fogyasztók élményeket várnak a termékek/ szolgáltatások mellé, melyekkel személyesebbé, emlékezetesebbé teszik számukra a termék vagy szolgáltatás megismerését, „fogyasztását”. Ezek az élmények gyakran felülírják a racionális döntéseket és egyben hozzájárulhatnak a márkahűség kialakulásához is. Az élményjavak térhódítását a technika fejlődése is segíti. Tapasztalatom szerint manapság a fogyasztók a leghétköznapibb élményeiket is szinte azonnal megosztják ismerőseikkel/ barátaikkal Facebookon, Instagramon és más közösségi felületeken, okostelefonjaik segítségével. Ennek hatására az élményeszközök pillanatok alatt juthatnak el emberek százaihoz, ezreihez és újabb potenciális vásárlót/ fogyasztót generálhatnak. A dolgozatom elméleti részében bemutatom az élménygazdaság főbb jellemzőit, az élmények főbb típusait és az élményjellemzők szerepét. A szakirodalmi kitekintés mellett az ügyfélélményekre fókuszáló hazai és nemzetközi kutatási eredményeket szemléltetem. Ezeket vállalatvezetők és átlagfogyasztók bevonásával készítették. A kutató munkám gyakorlati blokkjában egyrészt példákat sorakoztatok fel arra, hogy egyes vállalkozások milyen gazdag élménymarketing eszköztárat vetnek be napjainkban (például az italgyártó cégek, az autóipar valamint egyéb szolgáltató vállalatok). Másrészt primer kutatás keretében igyekszem azonosítani a fogyasztói élményelvárásokat, észleléseket és benyomásokat, valamint górcső alá veszem az ismerősökkel való megosztási hajlandóságot is.

46

NEMÉNYI ZOLTÁN



BODA BEÁTA 2. félév Kereskedelem és marketing szak Budapesti Metropolitan Egyetem

SPORT, ÉLMÉNY, ÜZLET VAGY ANNÁL TÖBB? AVAGY A 2017-ES HAZAI ÚSZÓ ÉS VÍZILABDA VILÁGBAJNOKSÁG HATÁSAIRÓL „A sport megtanít becsületesen győzni, vagy emelt fővel veszíteni. A sport tehát megtanít mindenre.” Ernest Hemingway

Témaválasztásunkat a sport szeretete és a vízi sportok iránti kiemelkedő érdeklődés motiválta, valamint kíváncsiak voltunk, milyen gazdasági és országimázs építő hatásai lehetnek egy világversenynek Magyarországon. A vizes világbajnokság a harmadik legnagyobb sport rendezvény az Olimpiai játékok és a futball világbajnokság után. Ilyenkor az egész világ érdeklődése a rendező országra koncentrálódik. A hazai rendezésű úszó világbajnokság az első lesz a sorban, amit hazánk fog lebonyolítani éppen ezért hatalmas jelentőséggel bír, annál is inkább mert a vizes sportágakban Magyarország a világ élvonalában van. Igazi vízi sport hatalomként indulunk neki a 2017-es Vb rendezésének, ezért nagyon fontos, hogy hazánk sikeresen teljesítse ezt a kihívást. Izgalmas kérdések merülnek fel a megrendezésre kerülő esemény kapcsán: Mennyiben fogja növelni az idegenforgalmat a rendezvény? Milyen sportmarketing eszközöket alkalmaznak a rendezés során? Kutatási kérdésfeltevésünk tehát pontosan megfogalmazható: A 2017-es hazai Úszó és Vízilabda Világbajnokság milyen hatással lesz Magyarország imázsára? Kutatásunk során szekunder és primer adatokkal dolgoztunk. Primer kutatásunk részeként kvantitatív és kvalitatív eszközöket alkalmaztunk. Kvantitatív kutatásunk részét a kérdőív jelenti, amelyet online formában bocsátottunk a kitöltő közönség felé. A kérdőív reményeink szerint majdani tézisként azt hívatott igazolni, hogy a mozgás, az úszás maga nélkülözhetetlen eszköz az egészséges életmód fenntartása érdekében, egybeforr a múlt, a jelen kor és a jövő generációival is. A téma minél tágabb körbejárása érdekében SWOT analízist is végeztünk. Mélyinterjút készítettünk Kiss Gergő 3x-os olimpiai bajnokkal és Gergely Istvánnal a magyar vízilabda válogatott (2x-es olimpiai bajnok) volt kapusával. Célunk, hogy bemutassuk, milyen pozitív hatásai vannak egy nagyszabású vízi sporteseménynek. Továbbá szeretnénk több ember figyelmét felhívni a sportolás fontosságára és előtérbe helyezésére. Bízunk abban, hogy a dolgozat szekunder irodalmának feldolgozása és a kvalitatív, valamint a kvantitatív kutatási mód együttesen lehetővé teszi előremutató javaslattétel megfogalmazását a jövőre nézve is.

47

PATÁNYI ADRIENN



A KÖZÖSSÉGI MÉDIÁK HASZNÁLATA A VÁLLALATI STRATÉGIÁKBAN As in 2016, we cannot imagine life without the world wide web, laptops, smartphones, social media platforms and other means which all help us keep informed and most importantly, stay connected. Although our need to share, has always been the same, the means by which we do it has changed a lot thanks to technological achievements and the people behind them who always seek new ways. Before the Internet, companies used TV, radio, newspapers, magazines or billboards. But the growth of social media in recent years has given an opportunity to businesses to promote their products and services on other platforms than the original ways. Today, companies can communicate directly with their customers. However as much as it is an opportunity, it is a challenge as well. We can get information basically about anything through social media sites. We like newspapers’, our favourite musicians, movies’, brands’, companies’ Facebook page or follow their Instagram profile or subscribe their YouTube channel and we will be kept updated about every new product and service, event and promotion. Although everything is reachable, it is a question whether companies’ advertisements can get to their customers, to their right targets. It is a challenge for companies that their customers could sort out the content made for them of the amount they get daily from everywhere else as well. Therefore many tactics and methods are available to deliver customers more personalized content. The aim of this study is to see what is social media’s role in business strategies, why companies are using the different platforms of social media and whether companies use these because they really prove to be useful and necessary or just simply because today basically everybody uses social media, so companies might just be afraid that if they do not get on then they are going to fall behind. To see which platforms do they use, what kind of tools do they apply to measure their social media activity’s success and what are the differences regarding the size of the companies and differences between their international and national activity. There also can be differences when we talk about a B2B or a B2C business, and also a lot can depend on which industry is the company in. Plus if some companies do not use social media I would like to know the reason behind, and based on my findings might suggest otherwise. And social media continues to change, so it could be also interesting to see what and how companies think about social media’s future and what they are expecting from it.

48

TÖKÖLYI ANNA


7. félév Kereskedelem és marketing szak (angol) BGF-KVIK

IMAGE BUILDING OF THE OXXO ENERGY DRINK BRAND Rebuilding the strategy and image of the Oxxo Energy Drink Company considering the market characteristics, consumer behaviors and competition on the Hungarian market The broad objective of my thesis is to investigate brand image from the perspective of an energy drink company, focusing on how it is possible to rebuild the marketing strategy with limited resources in case of a small player. As a result of this study, the goal is to show possible ways for strategy formulation considering a problematic situation and select the best strategy, based on the primary and secondary researches. With the analyzation of the energy drink market and consumer behaviors I would define the core problems of the old version of the brand and found out the key points, where changes are possible and needed. As the issue of Oxxo energy drink is an on-going project and I am actually part of it, I try to align the theoretical framework with my researching results and real experiences. The history of energy drink has started more than 25 years ago in Asia. Since that time they have gained considerable growth in popularity and now they are available all across the world. Energy drinks in most cases are linked with some big brand names, however more than 190 brands are presented on the market and 30% of the market consist of small and medium sized companies. The Hungarian market is different from the global one. The market leaders and the consumer behaviours are not the same with international tendencies. In my literature review I was trying to outline the basic of different topics connecting to crisis management, strategy development, marketing strategy issues, corporate image, brand equity and the role of online marketing. I have chosen this themes in accordance to highlight the main concepts from a starting point of a project until the specific details. My second research was processed available information on the consumer behaviours, misbeliefs about energy drink ingredients and I was introducing the situation of energy drinks on the Hungarian market. During my primary research I was trying to find possible competitive advantage and values for the target groups. 277 person filled out my survey and around 50 students were participating on my blind test. The results showed very interesting facts about how energy drink consumers and non-consumers are thinking about energy drinks and about their brand awareness of their preferred brands. On one hand the direction of natural ingredients and its communication can be a possible consumer value, as the functional division of the products as well. On the other hand, big brands as Red Bull and Hell are known by almost everyone, but according to the results of my blind test, the taste of Oxxo energy is better.

49

50

7. MUNKAERŐPIAC – SZERVEZÉS VEZETÉS – STRATÉGIAI MENEDZSMENT

51

GÁBOR KRISTÓF

Konzulens: Németh Szilárd adjunktus


BUDAPESTI STARTUP ÖKOSZISZTÉMA „A startup egy olyan projektfázis, amelyben a csapattagok keresik a megvalósításhoz szükséges utat”(Záboji B. Péter, 2013) A startup világ a vállalkozástani elméleti és gyakorlati kutatások és publikációk fókuszpontjában van. (Eric Ries, Lean Startup, 2011., PAGEO- A kambriumi pillanatTechnologiai startupok, 2014. november, Zékány Zoltán- Az Inkubátorház szerepe a vállalkozásfejlesztésben, 2013. Május 17.) Ugyanakkor a vizsgálni kívánt témakör nemcsak elméleti, hanem gyakorlati aspektusa miatt is nagyon fontos. Magyarországon, kifejezetten Budapesten a startup ökoszisztéma az elmúlt években hatalmas fejlődésen ment keresztül. Rengeteg új szereplő lépett a piacra, mint szolgáltató, és mint startup egyaránt. A TDK dolgozatomban feltárom, milyen tulajdonságokra van szüksége egy vállalkozásnak, ahhoz, hogy startup lehessen. Kifejtem a tulajdonságok szerepét és hasznosításának lehetőségét. Feltérképezem, milyen szereplők vannak jelen a jelenlegi piacon és milyen szolgáltatásokat tudnak igénybe venni a startupok Budapesten. a támogató környezet tagjait, akik lehetnek inkubátorok, befektetők vagy akár közösségi irodák. Szintén vizsgálom azt, hogy milyen típusú szolgáltatásokat nyújtanak a startupok számára és ezek a szolgáltatások milyen lehetőségeket nyújtanak a vállalkozások számára. A primer kutatás előkészítéséhez (szakirodalmi kutatás) használok hazai és nemzetközi szakirodalmat egyaránt. Az elvégzett kutatás módszertana a kvalitatív kutatáshoz áll közel. Az adatgyűjtés módszere a félig-strukturált mélyinterjú volt, amelynek keretében megkérdezek a piaci szereplők közül két különböző fázisban lévő startupot és a szolgáltatói oldalról egy inkubátort és egy accelerátor- pre seed befektetőt is.

52

GÖMBÖCZ ZOLTÁN 2. félév Pénzügy és számvitel felsőoktatási szakképzés BGE-GKZ

Konzulensek: Balázsné Dr. Lendvai Marietta főiskolai docens Dr. Gubán Miklós főiskolai tanár

ROBOTOKRA HANGOLVA A SZOLGÁLTATÓ SZEKTORBAN A Tudományos Diákköri dolgozatom a mesterséges intelligencia (MI) és ennek érzékelhető megjelenése, a robotok szolgáltató szektorban való előre törésének vizsgálatát és elemzését tűzte ki célul. Napjainkban érzékelhetjük egyrészt a szolgáltató szektor súlyának növekedését, s ezzel párhuzamosan egy szupergyors technikai fejlődést és változást. A technológiák évről évre intelligensebbek lesznek. Mindezek lényegesen átalakítják életünket. A World Robotics Federation (WRF) statisztikái szerint a 2015-ben az ipari robotok eladása felülmúlta a 240 ezret. Napról napra olvashatunk és hallhatunk arról, hogy a robotok folyamatosan megjelennek a különböző szolgáltatási területeken is. A dolgozatom elméleti részében bemutatom a főbb trendeket és a meghatározó háttértényezőket, majd rendszerezem a robotokat, s egy kis történeti áttekintéssel vezetem el az olvasót napjaink világába. A kutató munkám gyakorlati blokkjában egyrészt példákat sorakoztatok fel arra, hogy milyen szolgáltatási területeken találkozhatunk már a robottechnikával. Másrészt primer kutatás keretében választ keresek arra, hogy mennyire tudják elképzelni az emberek a robotokat a szolgáltató szektorban, segítségként tekintenek rájuk vagy éppen ellenségként. Tudjuk-e vajon a bizalmunkba fogadni őket? Melyek a hazai fogyasztók aggályai a robotokkal kapcsolatban? Igyekszem tehát azonosítani a fogyasztók által észlelt kockázatokat is.

53

LENGYELTÓTI SZILVIA



AZ ÉRME KÉT OLDALA, AVAGY HOVA TOVÁBB MUNKAVÁLLALÓ A munka, mint a mindennapi betevő megkeresésére használatos tevékenység az emberek mindennapjainak szerves részét képezi. Egy átlagember élete közel felét munkavégzéssel tölti. A munka vagy a munkás típusok között azonban erős kontraszt figyelhető meg. Manapság két csoportba osztják a tevékenységet végző embereket. Egyrészt beszélhetünk szellemi foglalkozásúakról, akik mindennapi életüket az irodai környezetben, kényelemben élik meg, másrészt foglalkozhatunk a fizikai dolgozókkal, akik a kétkezi munka hősei. Gyakran szembesülhetünk azzal a sztereotípiával, hogy a fizikai munkát kevésbé tartják értékesnek, mint a szellemi munkát. Ezért fontosnak tartottam megvizsgálni ennek létjogosultságát, és dolgozatom egésze e két tényező szemügyre vételén alapszik. Elsősorban megvizsgáltam azt, hogy a szellemi tőke miért képvisel oly nagy értéket, valamint, hogy a kétkezi munka társadalmi megítélése tényleg pejoratív-e. Szekunder kutatásom során betekintést nyertem a munkaerőpiac tendenciáiba, melynek eredményeként megállapítható, hogy a tehetséghiány sajnos nem elhanyagolható probléma. Az átfogó kép érdekében szemügyre vettem a munkaerőpiacra betörő új nemzedék, a Z generáció munkamorálját, elsődlegesen a diákmunka szempontjából. A témában saját primer kutatásokat is végzek a szekunder szakirodalmi történeti és aktualitást érintő vonatkozásokon túl. Kvantitatív, kérdőíves módszer segítségével vizsgálom, hogy Magyarország lakossága vajon nem reprezentatív mintával, hólabda módszer segítségével, mégis miként vélekedik a fizikai és szellemi munkavállalásról. Vizsgálódásom kiterjed az egyes válaszadók személyes munkatapasztalataira, véleményére és jövőbeni elképzelésére is. Kvalitatív módon, mélyinterjú keretében sikerülhet betekintést nyernem a diákmunka világába. Egy méltán híres iskolaszövetkezet projektvezetője válaszol azon kérdéseimre, amelyek azzal függenek össze, hogy a Z generáció milyen pozíciók betöltését részesíti előnyben, valamint az adott viselkedésbeli sajátosságaikra is fény derülhet.

54

MAGYAR EDINA



A HOME OFFICE CSÁBÍTÁSÁBAN - ÉRVEK ÉS ELLENÉRVEK Társadalmunk folyamatos változáson megy át. Trendszerűen alakulnak át a család- és munkahelyi modellek. Megváltozik az ember szerepe. Gyorsan reagálniuk kell a munkáltatóknak a munkafolyamatok optimalizálásával. A mai HR szakemberek részéről komoly erőfeszítéseket kell tenni, hogy a most következő, munkát kezdő generáció igényeinek megfeleljen. Az internet korszaka előtt születettek igényei elkülönülnek a jelenkori Z generációtól. A technológiai fejlettségben felnövekvő fiatalok a munkaidejüket nem egy zsúfolt irodában szeretnék eltölteni, kötött időtartamban, hanem otthon, saját időbeosztásban minimális személyes kontaktussal. Ez a generációváltás eredményezi, hogy a vállalatoknak át kell alakítaniuk kommunikációjukat. A Z generáció kevésbé lojális, mint az idősebb korosztály. Öncélúan állnak a munkavállaláshoz, mielőtt elvállalnak egy munkát tudni szeretnék, hogy mi lesz ebből a hasznuk. Kutatásom célja, hogy a home office elméleti hátterét ismertessem hazai és nemzetközi szinten. Kétirányú primer kutatásom keretében pedig azt vizsgálom, hogy a generációk között hogy oszlik meg a home office rendszerben való munkavégzés iránti igény. Többek között választ keresek arra, hogy: o Mit tartanak a home office előnyének és hátrányának? o Vajon hogyan hat a home office renszerben a munka és magánélet egyensúlya? o Milyen kockázatokkal jár a home office munkavégzés? o Mennyire elterjedt a home office jelenleg Magyarországon? o Vajon mennyire fogja megváltoztatni a munkaerőpiacot a jelenlegi felnövekvő generáció igényeinek a térnyerése?

55

NEUBAUER KATALIN

Konzulens: Hatalyák Aranka adjunktus

2. félév Közgazdásztanár szak BGE-KVIK

AZ ELADÓKÉPZÉS DILEMMÁI Dolgozatom témaválasztását az motiválta, hogy feltárjam a magasabb színvonalú eladói munka elérésének lehetősét a hazai kiskereskedelemben. Ahhoz, hogy az eladó képzés helyzetét érdemben tudjam vizsgálni szükségem volt megismerni a szakképzési környezetet, a szakiskolák és a gyakorlati képzőhelyek képzési módszereit. Elemzésemben elsősorban a szakmai kerettantervre és a képzéshez rendelkezésre álló szakmai tananyagokra, illetve a szakképzési törvényre és a törvényhez kapcsolódó rendeletekre támaszkodtam. Fontosnak tartottam megvizsgálni a hazai duális képzés bevezetésével kapcsolatosan készült tanulmányokat, folyóirat cikkeket, szakképzéssel kapcsolatos jelentéseket. Az összegyűjtött forrásanyagok tanulmányozása után úgy ítéltem meg, hogy a magasabb színvonalú eladói munka elérhetőségére irányuló kutatást elsősorban a duális képzésben kulcsfontosságúnak tekintett gyakorlati képzőhelyeknél kell végeznem. A kutatás alapkérdéseit, mint feltételezéseket az alábbiak szerint fogalmaztam meg. 1. A kereskedelmi vállalkozások, mint munkaadók számára fontos lenne, hogy az eladóképzés során a tanulók vevőorientált viselkedéskultúrát és eladástechnikát sajátítsanak el. 2. A szakiskolai eladóképzés nem minden tekintetben felel meg a piaci igényeknek. 3. A szakiskolában végzett eladók motiváltabban érkeznének a munka világába, amennyiben a képzés során több időt tölthetnének gyakorlati képzőhelyeiken és ott érdemi, szakmai munkák gyakorlásával biztos szaktudást szereznének. 4. A szakiskolai eladóképzésbe számos tanuló nem a szakma iránti vonzalom, vagy alkalmasság alapján kerül, hanem gyenge tanulmányi eredménye miatt. Kutatásom célja az volt, hogy a feltételezéseimet a piac valós szereplőinek véleménye alapján értékeljem. Az eladóképzéssel kapcsolatos információkat közvetlenül a gazdálkodóktól gyűjtöttem össze. A kutatási cél eléréséhez primer és szekunder piackutatási módszereket is alkalmaztam. Primer információgyűjtéshez kvalitatív és kvantitatív eljárást, illetve megfigyelést választottam. A szekunder információkat korábbi kutatási eredményekből és adatbázisokból nyertem. Dolgozatom legfontosabb kutatási eredményeit SWOT analízissel foglaltam össze, amely megmutatja a jelenlegi, duális eladóképzés erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit és veszélyeit.

56

SZIRMAI DÁNIEL

Konzulens: Németh Krisztina tanársegéd


A FAMILY CAPITAL ÉS A FAMILY GOVERNANCE MANIFESZTÁCIÓI A FELTÖREKVŐK KÖRÉBEN Dolgozatomban a családi vállalkozások és a nem családi vállalkozások közötti különbségek elméleti és gyakorlati szempontú vizsgálatát szeretném elvégezni, egyrészt a vonatkozó hazai és nemzetközi szakirodalomra építve, másrészt a fuvarozó iparra vonatkozó konkrét vállalati gyakorlatra alapozva. Célul tűzöm ki a családi vállalkozói létből adódó sajátos üzleti magatartás vizsgálatát, ennek előnyeit és hátrányait kvalitatív és kvantitatív technikákra építve. A dolgozat első egységében rá szeretnék világítani a családi vállalkozások sokszínűségére, ezáltal a pontos definiálásukkal kapcsolatba régóta fennálló problémákra, illetve kitérni a családi vállalkozások nemzetgazdasági fontosságára hazánkban és az Európai Unió tagországaiban egyaránt (Mandl, 2009). A dolgozat elméleti részéhez kapcsolódva a családi vállalkozások különböző típusainak főbb sajátosságait kívánom hangsúlyozni, valamint a családi jelenlétből adódó sajátos erőforrásokat és esetleges hátrányokat igyekszem bemutatni a feldolgozott irodalmak alapján. A munkám második egységében a Figyelő Feltörekvő 200-as listáját fogom elemezni. Kitérek a listára való felkerülési feltételekre, valamint a rangsorolás szempontjaira, és a listán szereplő közepes méretű vállalkozások pénzügyi és egyéb (pl. földrajzi/regionális struktúra) jellemzőire különböző leíró statisztikai metodikákra alapozva. Elemzem a dinamikusan fejlődő cégeket tulajdonosi és menedzsment struktúra, növekedési és pénzügyi mutatók (jövedelmezőség, tőkestruktúra) alapján, rámutatva a listán szereplő állandó/visszatérő szereplők jellemzőire és az újonnan felkerültek körére is. Bemutatom az általam alkalmazandó ún. kevert kutatási módszer jellemzőit, sajátosságait. Kvantitatív elemzés során vizsgálom a pénzügyi mutatószámokat a vagyoni, pénzügyi és jövedelmezőségi, illetve növekedési indikátorok alapján a dinamikusan fejlődő toplistás magyarországi cégek körében. Értékelem a vagyoni helyzetet, a tőkestruktúrát, a növekedést, valamint a nemzetközi teljesítményt, a 2011-2014. év mutatószámai alapján, rámutatva a családi és nem családi vállalkozások teljesítménydifferenciáira. Ezt követően a kvalitatív elemzéshez, a Figyelő Feltörekvő 200-as listájáról kiválasztott három családi vállalkozás vezetőjével végzett mélyinterjút fogom elemezni. Bemutatom a családi jelenlét különböző formáit, valamint az ezekből adódó előnyöket és sajátosságokat.

57

58

8. NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK – NEMZETKÖZI INTÉZMÉNYEK

59

HALMAI TITANILLA

Konzulens: Bodnár László mestertanár


A MAGYAR FILMDIPLOMÁCIA ÚTJÁN A MAGYAR KULTURÁLIS KÜLKAPCSOLATOK ÉS FILMMŰVÉSZETI RENDEZVÉNYEK ÖSSZEFÜGGÉSEI A film és a mozi évtizedek óta erős és hatékony mozgatórugója a kulturális, békés kapcsolatok kialakításának; s az évek során a kulturális diplomáciában is egyre inkább elismertté váltak a filmművészetben rejlő ezen egyedülálló lehetőségek. Ugyanis a mozgókép kapcsolatteremtőés építő képességének páratlan ereje révén hidat építhet az egyes kultúrák között, s legyőzve a nyelvi akadályokat összekovácsolhatja és közelebb hozhatja a közösségeket és a különböző társadalmakat. A film célja a valóság, a világ leképezése és különböző történetek megörökítése mozgóképekben, s az általuk közvetített információ és művészeti érték adott nemzetek társadalmi, kulturális és politikai alapvonásait is hordozhatja; mely ezáltal hatékony eszköze a különböző kultúrák közötti megértés elősegítésének, a nemzetekről alkotott sztereotípiák és előítéletek legyőzésének, valamint a békés viszonyok kialakításának és fenntartásának. Dolgozatom elsődleges célja a filmes események, különböző filmmel kapcsolatos kulturális rendezvények és fesztiválok; valamint a filmdiplomácia és a kulturális diplomáciai külkapcsolatok összefüggéseinek bemutatása magyar szemszögből. Munkámat az elméleti háttér bemutatásával indítom, ismertetve a kulturális diplomácia alapfogalmait, funkcióit, eszközeit és szervezeti kereteit, valamint kitérek a magyar kulturális diplomácia sajátosságaira is. A következő részben a filmművészet diplomáciai vonatkozásaira fektetem a hangsúlyt; továbbá felfestem a magyar film múltját, jelenét és jövőjét. Ezután ismertetem a magyar filmdiplomácia gyakorlatban megvalósuló tevékenységeit. Ezeken belül a filmes rendezvényekre összpontosítok, amelyek szervezésével és az eseményeken való részvétellel tovább fejleszthetők filmes és kulturális kapcsolataink, valamint tovább növelhető a magyar film nemzetközi szerepe is. Végül a dolgozat utolsó részében, a kutatási részben elemzem a filmes rendezvények és a kulturális külkapcsolatok viszonyából fakadó összefüggéseket. Munkám arra a felvetésre épül, hogy a filmekkel kapcsolatos rendezvények szervezése kedvező hatással van a kulturális külkapcsolatokra és további közös események szervezésével fejleszthetők a viszonyok. Továbbá arra keresem a választ, hogy a filmes rendezvények szervezése által miként fejleszthetők a kapcsolatok és a különböző szegmensek, valamint hogy a magyar kulturális diplomáciai célok elérésében a rendezésnek milyen szerepe van; és mely területeken, mily módon volna szükség további fejlődésre. Véleményem szerint az általam választott téma azért bír kiemelkedő jelentőséggel, mert napjainkban a puha eszközökkel történő kapcsolatépítés egyre nagyobb szerepet kap a nemzetközi viszonyok tekintetében. A gyors tempóban fejlődő és terjedő kulturális elem; a film egyre inkább felértékelődik a vizuális kultúra világában; ugyanis képes leképezni a valóságot, amely által rendkívüli lehetőségeket nyújt egy adott ország kultúrájának közvetítése, arculatának formálása és külkapcsolatainak építése kapcsán. A film minél szélesebb körökben történő közvetítésének pedig a rendezvények, fesztiválok és programok nyithatnak új kapukat; ezért úgy gondolom, hogy minden nemzetnek érdemes figyelmet szentelni a területre.

60

KANCSÓ ESZTER

Konzulens: Dr. Vándor János főiskolai tanár


A KÍNAI-SZOVJET ÉS KÍNAI-AMERIKAI SZEMBENÁLLÁS ÉS SZÖVETSÉG ÉRVÉNYESÜLÉSE A XX. SZÁZADI NEMZETKÖZI KAPCSOLATOKBAN Az elmúlt évszázadban Kína és Oroszország, valamint az Amerikai Egyesült Államok és Kína viszonya folyamatos változásokkal jellemezhető. Kína és a SZU/Oroszország korábban szövetségesként, az USA vezetésével működő szövetségi rendszerek ellenlábasaként, vagy éppen Japán ellenfeleként erősítették egymást, míg máskor óriási fenyegetésként tekintettek egymásra. Emiatt igen találó a „bizalmatlan együttműködés” kifejezés e két ország kapcsolatára. Ugyanakkor a kínai-orosz kapcsolat több szempontból is globálisan is jelentős tényező. Az Egyesült Államok és Kína versengésében-szembenállásában Oroszország lehet a mérleg nyelve, ám még fontosabb az a tényt - hiszen hazánkat is érinti -, hogy az amerikai-kínai viszony Oroszország európai mozgásterét is befolyásolhatja, így a kínai-orosz viszony Európa keleti felére is hatással lehet. Dolgozatomban szeretném megvizsgálni, hogy az I. világháborútól kezdve miként változott a kínai-szovjet, illetve kínai- amerikai kapcsolat. Alaposabban górcső alá veszem az 1969-es véres határincidensek hatását a diplomáciai kapcsolatokra, megvizsgálom az események miként helyezkedtek el a globális események hierarchiájában. Két ország viszonyát nem lehet csak az adott években vizsgálni, így próbálom a fontosabb előzményeket is felsorakoztatni, kiemelve azokat, amelyek pozitív, vagy éppen negatív hatással voltak az említett országok viszonyrendszerére. Igyekszem tendenciákat, összefüggéseket feltárni, párhuzamba állítani a történéseket, figyelni, hogy a kínai-szovjet kapcsolatok mélypontra jutásakor miként is változott a kínai-amerikai viszony, és fordítva. Dolgozatom második részében a „bizalmatlan együttműködést” boncolgatom, azt, hogy a mai kínai-orosz viszony jellegét az amerikai – kínai – orosz hármas rendszer változásai hogyan befolyásolják. A téma felettébb érdekes, hiszen az összekötő kapcsok mellett Oroszországnak mind Kínával, mind az Egyesült Államokkal geostratégiai érdekellentétei is vannak.

61

KOLLÁRIK FERENC



AZ EURÓPAI KÜLÜGYI SZOLGÁLAT (EKSZ) SZEREPÉNEK ÉS TEVÉKENYSÉGÉNEK ELEMZÉSE Az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) szerepének és tevékenységének elemzése képezte a TDK-kutatásom tárgyát. A téma aktualitását alapvetően az adja, hogy a 2009-ben hatályba lépett Lisszaboni Szerződés jelentősnek mondható változásokat eredményezett az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikájában (is). Az EKSZ-t azzal a kettős céllal hozták létre a tagállamok, hogy az adott politikaterületen növelje az integráció működésének hatékonyságát, valamint, hogy a külügyi és biztonságpolitikai főképviselőt segítve egy egységes külső kommunikációt legyen képes biztosítani az Unió számára. A dolgozatban egyrészt arra keresem a választ, hogy miként írható le, és a gyakorlatban hogyan alakult eddig az EKSZ belső (integrációs) kapcsolatrendszere a tagállamokkal, valamint az egyéb meghatározó uniós intézményekkel. Milyen elvárásokat támasztottak a tagországok az új intézménnyel szemben? Másrészt azt elemzem, hogy milyen eredményeket tudott felmutatni a szervezet eddigi tevékenysége során, hogyan értékelhető annak külső tevékenysége. A kutatásom fő hipotézise, hogy bár az Európai Külügyi Szolgálat jó alapot adhat a közös külés biztonságpolitika területén történő továbblépéshez, alapvetően az első években tapasztalható fejlemények nem váltották be a hozzáfűzött reményeket, az EKSZ nem járult hozzá az uniós szintű külpolitika hatékonyságának növeléséhez. Ez egyfelől a még nem kellően kiforrott működési mechanizmusnak, másfelől pedig a továbbra is változatlan konszenzusos döntéshozatali rendszernek köszönhető. A téma jellegéből és komplexitásából fakadóan a dolgozatban jellemzően multidiszciplináris módszertani megközelítést alkalmazok, az elemzésnél pedig erőteljesen támaszkodom a külpolitikai döntéshozatal (Foreign Policy Decision-Making), valamint a nemzetközi tárgyaláselmélet (International Negotiation Theory) által kínált módszerekre. A dolgozat fő következtetése – amely alapvetően alátámasztja a kutatási hipotézist – az, hogy az Európai Külügyi Szolgálat eddigi tevékenysége nem igazán járult hozzá a közös kül- és biztonságpolitika hatékonyabb működéséhez. Az említett területen továbbra is az egyes (nemzet)államok saját érdekei és nézetei dominálnak, amely valószínűsíthetően a politikaterület kormányközi jellegének és az egyhangú döntéshozatalnak köszönhető.

62

KOVÁCS PETRA

Konzulens: Dr. Nyusztay László Professor Emeritus


EGÉSZSÉGDIPLOMÁCIA – EGY ÚJ, FORMÁLÓDÓ DIPLOMÁCIAI ÁG FEJLŐDÉSE, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK INNOVATÍV ÁTALAKULÁSÁRA A TDK dolgozatom fő témája egy erősödő diplomáciai ág, az egészségdiplomácia fejlődése és kapcsolatrendszerének átalakulása. Bemutatom a világ egészségügyi kihívásaira reagáló nemzetközi szervezetek együttműködését, megemlítve azokat a területeket, amelyek az egészség témaköréhez szorosan kapcsolódnak. A földön bekövetkező, robbanásszerű népességnövekedéssel járó kihívások közül az élelemhez való hozzájutás kérdése kiemelkedő jelentőségű a szegénység felszámolásával összefüggésben. Az egészséget befolyásoló tényezők - mint például a klímaváltozás, a természeti katasztrófák, valamint a globalizációs folyamatok felgyorsulása - az államközi kapcsolatok és a diplomácia szerepének erősödését igénylik az egészségdiplomácia területén. Az egészségdiplomácia fogalmán belül - a hagyományos orvoslás nemzetközi kapcsolatai mellett - foglalkozom a humanitárius segítségnyújtás szakpolitika gyakorlati megvalósításának kérdéseivel. A dolgozatom célja rávilágítani ennek innovatív jellegére. A nemzetközi kapcsolatrendszer kibővül. A kormányok és nemzetközi szervezetek mellett a nem-kormányzati szereplők is bekapcsolódnak a tárgyalási folyamatokba. Civil szervezetek, vállalatok, oktatási és kutatási intézmények erősítik az Aktorok csoportját. A 2015. szeptember 25-27-i ENSZ Fenntartható Fejlődési Csúcson elfogadott Fenntartható Fejlődési Keretrendszerben megfogalmazott célkitűzések jól tükrözik a globális partnerség erősödését. A célok kidolgozása hátterében, illetve a végrehajtás érdekében folytatott szakértői munkacsoporti egyeztetések már a nem-kormányzati szereplők tapasztalatait, szakmai tudását is igénybe veszik. A 2016 májusában megrendezendő első Humanitárius Világcsúcsra (WHS) való készülés az innovációnak nagy szerepet szán, aminek egyik megnyilvánulása a magánvállalatok bevonása a humanitárius tevékenységekbe. Ez egy új terület, amelyet érdemes az egészségdiplomácia kiemelt részeként kezelni. A dolgozatom röviden bemutat egy nemzetközi vállalatot is, amely - a Power of 5 megnevezésű kampány keretében - a világ egyik vezető humanitárius civil szervezetével együttműködve, a Fenntartható Fejlődési Keretrendszer éhségcsökkentési céljával összhangban valósít meg gyermek-élelmezési programot az alultápláltság leküzdése céljából. Bemutatom, hogy milyen szerepe van a nemzetközi kapcsolatokban egy vállalat civil és nemzetközi szervezetekkel való együttműködésének. Ismertetem az egészségdiplomácia, mint diplomáciai ág szükségszerű térnyerését, illetve a kormányok civil és gazdasági szereplőkkel való magas fokú együttműködését. Így támasztom alá a kormányzati szintű nemzetközi elkötelezettség és az azt megjelenítő diplomácia létfontosságú szerepét a humanitárius segítségnyújtásban.

63

MAKRA GÁBOR



A MAGYAR-KÍNAI KAPCSOLATOK ALAKULÁSA A „KELETI NYITÁS” POLITIKÁJÁNAK TÜKRÉBEN A téma elsősorban aktualitásával keltette fel a figyelmemet. Az utóbbi évek folyamán rengeteget lehetett hallani a médiában a „keleti nyitásról”. Kutatásom során szeretném megismerni a tényeket, folyamatokat, melyek a hírek mögött állnak. Dolgozatom első fejezetében röviden összefoglalom hazánk és a Kínai Népköztársaság, utóbbi 1949-es megalapítása óta fennálló kapcsolatait, a második Orbán-kormány 2010-es választási győzelméig. Ezt követően bemutatom a 2010-től napjainkig tartó folyamatokat, kiemelten a „keleti nyitás” politikájának hatásait a magyar-kínai kétoldalú kapcsolatokban. Kutatómunkám során külön elemzem a magyar kormány „keleti nyitás” politikájának előzményeit, okait, valamint a politika végrehajtásával megbízott intézményeit. Ennek keretében vizsgálom a struktúrájában megváltoztatott és átnevezett Külgazdasági és Külügyminisztérium, az Eximbank, az újonnan létrehozott Magyar Nemzeti Kereskedőház és a Nemzeti Befektetési Ügynökség tevékenységét. Bemutatom a 2010-től napjainkig tartó időszakban Magyarország és a Kínai Népköztársaság között zajló gazdasági, diplomáciai kapcsolatok alakulását. Mivel a „keleti nyitás” politikájának céljai között elsősorban gazdasági-külkereskedelmi téren történő fejlesztések szerepelnek, ezért dolgozatomban is ezek vizsgálatra helyezem a fő hangsúlyt. Kutatómunkámat esősorban a témában fellelhető szakfolyóiratok, tanulmányok, cikkek elemzésére építem. Primer kutatás keretében interjúkat készítek a „keleti nyitás” politikájában érintett intézmények képviselőivel, hogy a legilletékesebbektől kaphassak információt a témát illetően. Végül is, dolgozatomban arra a kérdésre keresem a választ, hogy a 2012-től meghirdetett „keleti nyitás” politikája - a magyar-kínai kapcsolatok tükrében - az eltelt évek tapasztalatainak függvényében mennyire tudta betölteni a neki szánt szerepeket, sikerült-e a kívánt célokat elérnie, valamit a magyar és a világpolitika, a világgazdaság eseményei mennyire befolyásolták annak megvalósulását, sikerességét.

64

MOLNÁR ALÍZ

Konzulens: Dr. Nyusztay László Professor Emeritus

2. évfolyam Nemzetközi tanulmányok szak BGE-KKK

A SZOCIOKULTURÁLIS KIHÍVÁSOK DÉL-AFRIKÁBAN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZUBSZAHARAI TÉRSÉG OKTATFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PROGRAMJÁRA A TDK dolgozatom fő célja, az EFA („Education for All)” programjának összefoglalása a szubszaharai régióban, a program munkájának, szükségszerűségének, hatékonyságnak és sikerének kiemelése. Átfogó elemzés található az UNESCO program hat fő pontjának megvalósulásáról, eredményeiről, országokra lebontva. A dolgozat alapkérdése, ezen oktatásfejlesztésre költött segélyek hatékonyságának vizsgálata. A műveltség a társadalom alapköve, amely az egyetlen felemelkedési lehetőség a szegény rétegek számára. Az oktatáshoz való jog, az emberek alapjoga, amely mindenkit megillet és, amely megszerzése a mai versenyképes világban elengedhetetlen. 2010-ben a szubszaharaiafrikai területeken lakó emberek 48%-a élt 1,25$ alatti napi jövedelemből, 1990-ben ez a szám még 56% volt. A régió demográfia helyzete eltér a világ más területeitől, hisz itt a legnagyobb globálisan eloszlása az 5 és 14 éves kor közötti gyerekeknek, ezért is tartom kifejezetten fontosnak az EFA szerepét ebben a térségben. A dolgozat első részében Dél-Afrika szociokulturális kihívásait vizsgálom, különös tekintettel a nők helyzetére, a vízhiány, az élelmiszerhiány, a szegénység és az alultápláltság kérdésére, ahhoz, hogy egy átfogó képet kaphassunk az itt élők helyzetéről. A második részben az „Education for All” program hat fő célkitűzéséről olvasható, annak sikereiről, kudarcairól a világban. Ezután a vizsgált területet leszűkítem a szubszaharai térségre, és kielemzem az itt elért EFA eredményeket, a program hatásait, továbbá annak erősségeit és gyengeségeit. Célom a programmal kapcsolatos „miért?” kérdések megválaszolása, az okok és az összefüggések vizsgálata a kudarcok és sikerek között, a várt eredmények és az elért eredmények között. Az általam alkalmazott kutatás módszertan fajtája a leíró kutatásmódszertan volt. Maga a program megítélése igen megosztó mind a szervezet és mind az emberek körében. Ezen dolgozat megmutatja a program pozitívumait és negatívumait egyaránt, annak ellentmondásait, az országonként jelentősen eltérő eredményeit. Mindazonáltal kiemeli az EFA fontosságát és elengedhetetlennek tartja annak folytatását az oktatás területén való további fejlesztés elérésének érdekében.

65

SÁNTA ALEXANDRA 2. félév Nemzetközi gazdálkodás felsőoktatási szakképzés BGE-KKK

Konzulens Dr. Nagy Milada adjunktus

BIOLÓGIAI HADVISELÉS. VALÓS VESZÉLY VAGY SCIENCE FICTION-BE ILLŐ RÉMÁLOM? Napjainkban a nemzetközi közösségben a nem állami szereplők erőszakos tevékenységeinek száma drasztikusan megnövekedett, főleg a terrorszervezetek fokozott aktivitása miatt. Utóbbiak eddig főleg robbantásokkal, kis létszámban elkövetett fegyveres támadásokkal, öngyilkos merényletekkel demonstrálták erejüket, de egy másfajta veszély is folyamatos fenyegetést jelent a világra. A tömegpusztító – közöttük a biológiai – fegyverek1 megszerzésére irányuló törekvés nem áll távol a terrorszervezetektől sem. Ezen fegyverek bevetése beláthatatlan következményekkel járhat az emberiségre nézve. Ha egyszer elszabadultak a biológiai fegyverekben lévő kórokozók, a terjedésük megállíthatatlanná válik. Mire a lappangási idő letelik, és megjelenik a fertőzés első jele, addigra a globalizálódott világnak köszönhetően előfordulhat, hogy minden kontinensre eljut az adott kórokozó. A fentebb vázolt okok miatt választottam TDK dolgozatom témájául a biológiai hadviselést. Dolgozatomban átfogó képet alkotok az egyes országok biológiai fegyverprogramhoz köthető történetéről, biotechnológiai infrastruktúrájáról és a jelenlegi aktivitásáról, valamint vizsgálom, hogy mely terrorszervezeteknek sikerült szert tenniük biológiai fegyverre. Bemutatom továbbá, hogy milyen kórokozókból készíthető biológiai fegyver, illetve, hogy mely fertőzéseket találta az ember a leginkább alkalmasnak egy esetleges támadáshoz. Kitérek arra is, hogy hadászati célból az egyes betegségek milyen formában terjeszthetők leginkább. Célom felállítani egy olyan pontrendszert, amely különböző szempontok alapján demonstrálja az országok erejét. Dolgozatomban egy kitalált vírussal illusztrálom, hogy mi történne a világon egy biológiai támadás esetén. Megpróbálom modellezni, hogy milyen változások mennének végbe egy járvány kitörése után.

1

A tömegpusztító fegyverek közé soroljuk az atom-, a vegyi és a biológiai fegyvereket.

66

9. PÉNZÜGYEK

67

BENKE GÁBOR

Konzulens: Rékasi Róbert tanársegéd


HORVÁTH SZILVIA EVELIN 4. félév Pénzügy és számvitel szak BGE-PSZK

HÁROM SPECIÁLIS TERÜLET, EGY CÉL, AVAGY A DH CSOPORT PÉNZÜGYI, SZÁMVITELI ÉS MATEMATIKAI VIZSGÁLATA Dolgozatunkat a DH csoport tőzsdére való bevezetése ihlette, fő célunknak pedig a tőzsdei részvény reális árának meghatározását tekintjük. Emellett szeretnénk bemutatni számviteli mutatószámok segítségével a cég vagyoni helyzetét, likviditásának alakulását és pénzáramlásainak kimutatását is. Célunk elérésének érdekében használunk komplex elemzési összefüggéseket éppúgy, mint vállalati pénzügyek számítási módjait, illetve egy pénzügyi-matematikai modellt is. A Black & Scholes modellt kétféle matematikai irányból közelítjük meg. Az alapvető levezetése differenciálegyenlet segítségével történik, amelyet visszavezetünk a hővezetési egyenletre. Az általunk alkalmazott másik mód, egy úgynevezett intuitív megközelítés, amelyet ugyancsak levezetünk, bizonyítunk és részletezünk. Nagy hangsúlyt fektettünk arra, hogy bizonyításainkat és levezetéseinket részben saját magunk alakítsuk ki, részben figyelembe véve a már elfogadott levezetéseket, így elképzelhető, hogy levezetéseink módjával más forrásban nem találkozhat az olvasó. Ezt követően behelyettesítjük a pénzügyi eszközök segítségével meghatározott eszközértéket, illetve a Monte-Carlo szimulációval meghatározott volativitást a Black and Scholes egyenletbe, hogy meghatározzuk az európai vételi opció értékét. Végül levonjuk a következtetéseket, elemezzük a makrogazdasági helyzetet, és feltételezett jövőképet alkotunk a cégcsoport perspektívájáról úgynevezett előrejelzés segítségével.

68

JÁMBOR MÁTÉ

Konzulens: Dr. Kovács Tamás egyetemi docens


SZABÓ DÁVID 8. félév Kereskedelem és marketing szak BGE-KKK

KI NYERI A 2016-OS FRANCIAORSZÁGI LABDARÚGÓ-EURÓPABAJNOKSÁGOT? Kulcsszavak: Sportgazdaságtan; többváltozós regresszió; statisztikai modellezés; előrejelzés

Két futballt kedvelő hallgató vagyunk, ami nagy szerepet játszott abban, hogy dolgozatunk témájául a 2016-os labdarúgó Európa-bajnokságot válasszuk, amelynek végkimeneteléhez egy statisztikai módszerekkel megalapozott előrejelzést tűztünk ki célunknak. A tanulmányunk lényege az volt, hogy egy olyan többváltozós modellt állítsunk fel, mely megbízhatóan képes leírni a nemzeti válogatottak legutóbbi kontinenstornán elért eredményeit. A statisztikai modell felállításához a 2012-es Euróba-bajnokságnak mind a 31 mérkőzését megfigyeltük, a csoportmeccsektől kezdve, az egyenes kiesési szakaszon át, egészen a Spanyolország-Olaszország fináléig. Valamennyi válogatott mérkőzés esetében, mindkét csapat adott mérkőzésen nyújtott teljesítménymutatóit, a torna előtti odds-ok nagyságát és a közvélemény várakozásait, valamint az Élő pontrendszert, és többek között a saját magunk által megalkotott, úgynevezett átlagos csapaterősség indexet vettük figyelembe, tehát a modellünk összességében mintegy 2600 adaton alapszik. Az egész vizsgálatunknak tehát az volt az alapgondolata, hogy a válogatottak eredményességét – az előző tornán nyújtott teljesítmény mutatókkal és egyéb változók figyelembe vételével – magyarázó modell alapján, a jelenlegi teljesítménymutatók figyelembe vételével előrejelezhető-e a mostani franciaországi torna végkimenetele. Ehhez nagy segítségünkre volt az InStat nevű, labdarúgással foglalkozó internetes adatbázis. Dolgozatunkban bemutatjuk egyfelől a vonatkozó nemzetközi szakirodalom feldolgozását, másfelől pedig azt, hogy manapság a labdarúgó csapatok elemzéséhez, értékeléséhez nélkülözhetetlen eszköz egy statisztikai szoftverprogram igénybevétele, amely kellőképpen tudja segíteni a csapatok jövőbeli eredményességét. Alkalmazott módszertan: többváltozós korreláció- és regresszió számítás, faktoranalízis.

69

OVÁCS NIKOLETT

Konzulens: Dr. Gyulai László egyetemi docens


A NÖVEKEDÉSI HITELPROGRAM ÉRTÉKELÉSE ÉS HATÁSA NÉHÁNY KIVÁLASZTOTT KERESKEDELMI BANK, VALAMINT A BANKRENDSZER JÖVEDELMEZŐSÉGÉRE Kutatásom során arra kerestem a választ, hogy milyen hatással volt a Növekedési Hitelprogram a kereskedelmi bankok, valamint a bankrendszer egészének jövedelmezőségére. A jövedelmezőség vizsgálata mellett nagy hangsúlyt fektettem a Hitelprogram gazdaságra gyakorolt hatásának elemezésére. A kutatás aktualitásnak tekinthető, mivel a Növekedési Hitelprogram 2016.decemberében fut ki végleg, így időszerűnek mondható egy átfogó értékelés a Program eredményeit illetően. Dolgozatom első részében részletesen bemutattam a Növekedési Hitelprogram jellemzőit, ezután értékeltem a Hitelprogramot a gazdaságra gyakorolt hatása alapján. A harmadik részben bemutatom a kis-és középvállalati szektorra jellemző hitelezési folyamatokat 2013-tól napjainkig. A negyedik részben elemezetem a kereskedelmi bankok- valamint a bankrendszer jövedelmezőségére gyakorolt hatását. Az elemzésem alapjául a kereskedelmi bankok éves beszámolói- azon belül mérlegük, eredménykimutatásuk és kiegészítő mellékletük- ezen kívül a Magyar Nemzeti Bank jelentései, és kiadványai szolgáltak. Az ötödik részben végezetem nemzetközi kitekintést. Megvizsgáltam az Európai Központi Bank (EKB), valamint a Brit jegybank (Bank of England) hitelállomány növelést célzó eszközeit és ezeket összehasonlítottam a Magyar Nemzeti Bank által bevetett Növekedési Hitelprogrammal. A kutatás végső következtetéseit illetően a NHP gazdaságélénkítő és hitelállomány növelő céljai megvalósultak. A Hitelprogram keretében nyújtott beruházási hiteleknek köszönhetően ugrásszerű növekedést láthattunk a beruházások tekintetében, amely jelentősen hozzájárult a gazdasági növekedéshez. A vállalati hitelállomány –főként a kkv-szektor hitelállománya- pedig növekedett. A jövedelmezőség vizsgálatakor megállapítható volt, hogy a vizsgált kereskedelmi bankoknál (K&H Bank, Raiffeisen Bank, MKB Bank, Budapest Bank) kedvező hatás volt megfigyelhető és a bankrendszer jövedelmezőségét illetően is ez az eredmény mutatkozott. Tehát a kutatásom elején felvetett hipotézis igaznak viszonyult, azaz erős kapcsolat van a NHP és a kereskedelmi bankok, valamint a bankrendszer jövedelmezősége között és ez a hatás pozitívnak mondható. Nemzetközi szinten a bevetett hitelállomány növelő eszközök tekintetében megállapítható volt, hogy céljuk azonos a Növekedési Hitelprogrammal, csupán a megvalósításban akadt pár eltérés.

70

NÉMETH IMRE

Konzulensek: Dr. Antal Anita főiskolai docens Balázsné Dr. Lendvai Marietta főiskolai docens

8. félév Közszolgálati szak BGE-GKZ

BEFEKTETŐI ÉSZLELÉSEK AZ ÁLLAMPAPÍROK FOGSÁGÁBAN A folyamatosan szűkített nem az állam berkeibe tartozó megtakarítási formákon elérhető haszon, a folyamatos jegybanki- és betéti kamatcsökkentések, a kamatjövedelmek 6%-os egészségügyi hozzájárulással és 15 (2016.01.01-ig: 16) százalékos kamatadóval való megterhelése olyan bizalmatlanságba sodorta a lakosság egy jelentős részét, hogy 2013 óta megközelítőleg 520 ezer bankszámlát szüntettek meg, melynek következtében egy több mint 1 800 milliárdos összeg keresi alternatív megoldásokban való új lecsapódási területét. Így kerül előtérbe a kormányzat azon korábbi törekvése, miszerint az államadósság jelentős részét az ország határain belül kell tartani, melynek egyik fontos eszköze a lakossági megtakarítások állampapír-befektetésekbe való irányítása. A cél megvalósításához különféle előnyökkel ruházták fel ezt a befektetési formát, mint például EHO mentesség, s a Magyar Államkincstár fiókhálózatában az ingyenes számlanyitás és számlavezetés, az ingyenes SMS értesítések, illetve a TeleKincstár szolgáltatás. Ezekkel az előnyökkel, a kedvezőbb hozamfeltételekkel, továbbá a kapcsolódó kiegészítő szolgáltatásokkal vonzó befektetési termékekkel találkozhattunk a kínálati palettán. Kérdésként vetődik fel, hogy a célcsoport, vagyis a lakosság vajon mennyire tud azonosulni az állami iránymutatás ezen formájával és milyen arányban teljesíti a kormányzati célt, vagyis a belső adósságfinanszírozást. Az utóbbi években jelentős változásokon ment keresztül az állampapír-piac és a lakossági vásárlási szokások is, így primer kutatásommal a befektetői vélemények, benyomások és észlelések mélyebb feltárását tűztem ki célul.

71

PÁL ESZTER

Konzulens: Ivanyos János c.főiskolai docens Dr. Király Gábor docens


ITT A LÉT A TÉT! A dolgozatom címe talán ismerős lehet sokak számára egy magyar valóságshow-ból, mégpedig a Való Világból. Ennek mi köze van az én dolgozatomhoz, ami a kockázatvállalásról szól? Elsőre talán furcsának tűnhet, de a kockázatvállalás, amely döntések sorozatából áll, napi szinten jelen van az életben, és ha rossz döntés születik, akkor nem biztos, hogy a döntés tárgya épségben marad, legyen szó akár egy rossz befektetésről, vagy akár saját testi épségről, amikor a piros jelzőlámpán kel át valaki. Akkor bizony már szinte érezhető, hogy a lét a tét a döntéseknél. Manapság az embereknek nem titkolt vágya minél hamarabb minél több pénzhez jutni. Erre pedig úgy tűnik, hogy csak egyetlen jó megoldás van: a kockázatvállalás. De jobb nem ész nélkül belevágni ezekbe a veszélyes ügyletekbe, hanem inkább átgondolni a körülményeket és az alapján kiválasztani a befektetni kívánó személy számára a leginkább megfelelőt. A dolgozatom során éppen ezeket a körülményeket meghatározó tényezőket próbálom feltárni, és vizsgálni olyan szempontból, hogy azok mennyire befolyásolhatják az egyének kockázatvállalási hajlandóságát. Az előző évben elkezdett dolgozatom szeretném kiegészíteni néhány további érdekes kapcsolódó témakörrel, mint például a MiFID kérdőív bemutatásával és ennek kiegészítésére tett javaslataimmal. A dolgozatom elején egy elméleti összefoglaló található, ahol a kockázatokról és a befektetésekről tudhat meg többet az olvasó. Ezek után bemutatásra kerül kettő feltáró interjú, amelyeket bankfiók vezetőkkel készítettem a kockázatvállalási hajlandósággal kapcsolatosan. Aztán szakirodalmi példák kerülnek bemutatásra, ahol több érdekes kutatást is megismerhetnek a Kedves Olvasók. Ismertetésre kerül a gyakorlatban alkalmazott MiFID teszt törvényi háttere és annak kérdéseinek fontossága, és végül egy kérdőív segítségével készített felmérés eredményeit ismertetem és azok alapján javaslatot teszek a MiFID kérdőív további fejlesztési területeire. A dolgozatom eredményeként remélhetőleg kialakul egy olyan kép az olvasóban, amely segítségével jobban fel tudja térképezni önmagát, és a vizsgált tényezők saját magára való vetítésével ki tudja alakítani az ő számára legmegfelelőbb portfólió típust, és könnyebben tud majd dönteni a pénzügy világában a dolgozatomból megszerzett információk alapján.

72

SZENNAY ÁRON

Konzulens: Dr. habil. Farkas Szilveszter egyetemi docens

4. félév Pénzügy szak BGE-PSZK

A VÁLLALAT PÉNZÜGYI ÉS NEM-PÉNZÜGYI TELJESÍTMÉNYÉNEK MÉRÉSI LEHETŐSÉGEI A fenntarthatóság, a vállalati felelősségvállalás, a zöld gondolkodás napjaink trendjei közé tartoznak. Kutatásomban ezen trendek vállalati működésre gyakorolt hatását vizsgálom. Dolgozatom két részre osztható: az első részben bemutatom a téma hazai és nemzetközi szakirodalmát, valamint a szakirodalom elemzésével vizsgálom a dolgozat hipotéziseit. A második részben arra vállalkozom, hogy egy olyan teljesítményértékelési módszert alkossak, mely amellett, hogy megfelel a szakirodalomban szereplő kritériumoknak, egyszerű, könnyen és jól prezentálható, továbbá a rendelkezésre álló adatokból gyorsan elkészíthető. Első hipotézisem szerint vállalatok által készített, a nagyobb transzparenciát szolgáló nempénzügyi beszámolók (például a GRI) megbízható és valós összképet biztosítanak a vállalat gazdasági, társadalmi és környezeti teljesítményéről. Kutatásaim ezt a hipotézist nem támasztják alá, ugyanis a beszámolók lehetőséget biztosítanak a valós teljesítmény elrejtésére, valamint információtartalmuk nem elégíti ki az érintettek igényeit. Második hipotézisem a Friedman doktrínára vonatkozik, miszerint a vállalat valódi társadalmi felelőssége az, ha a tulajdonosok vagyonát növeli. A kutatások azonban azt bizonyítják, hogy a vállalati felelősségvállalás pozitívan hat a pénzügyi eredményre. A dolgozatom második részében, általam bemutatott komplex teljesítményértékelési módszertan három dimenzió mentén mutatja be a szervezet versenytársaihoz viszonyított teljesítményét. A három dimenzió a szervezet mérete, a szervezet jövedelmezősége és a környezeti teljesítmény. A dimenziók mutatószámai a vizsgált szektor jellemzői szerint választandók meg. A módszer lehetőséget nyújt hasonló külső környezetben, azonos szektorban működő vállalatok komplex, pénzügyi és nem-pénzügyi teljesítményének értékelésére.

73

ZSIGA DOROTTYA

Konzulens: Rékasi Róbert tanársegéd


EGY INFORMATIKAI VÁLLALAT ÉRTÉKÉNEK MEGHATÁROZÁSA Dolgozatomban egy informatikai területen tevékenykedő magyar vállalat értékét határoztam meg. A számításokat a magyar és a nemzetközi szakirodalom együttes felhasználásával végeztem el, a vállalatértékelők által preferált diszkontált cash-flow modell alkalmazásával. Ebben az esetben a vállalat értékét a társaság várható pénzáramlásainak a súlyozott átlagos tőkeköltséggel diszkontált értéke adja. A diszkontráta meghatározásához szükséges a saját tőke költségének kiszámítása, mely értékhez a CAPM modell alkalmazásával jutottam el. A választott vállalat korlátolt felelősségű társaságként működik, ezért a CAPM modell alkalmazásához az alulról felépített béta módszerével került becslésre a béta értéke. Ehhez a New York-i tőzsdén jegyzett tizenkét vállalat bétája került meghatározásra két éves adatsorok figyelembe vételével, melyek átlagának korrigálásával jutottam el a vizsgált vállalat bétájához. A modell alkalmazása során kihívást jelentett, hogy a társaság nem alanya a társasági adónak, melyre a kidolgozott vállalatértékelési módszerek épülnek. A választott társaság a magyar adórendszer adta lehetőségeinek megfelelően a kisvállalati adó (KIVA) alanyként teljesíti adófizetési kötelezettségét. Így az adónem sajátosságai szerint kiszűrésre kerültek egyes tételek, és a beszámoló ily módon átalakítva nyerte el a társasági adózás feltételeinek megfelelő formáját. További kihívást jelentett, hogy a vizsgált társaság, jelentős növekedési pontenciállal rendelkezik, mely nehézségeket hordoz magában a becsléssel kapcsolatban. A számítások során igyekeztem megtalálni azokat a jellemzőket, melyek a vállalatnak ezt a tulajdonságát alátámasztják, illetve a vállalati érték minél pontosabb meghatározását szolgálják. Mindezt a rendelkezésre álló szűkös adatok felhasználásával és azok megfeleltetésével a vállalatra ható magyar jogi szabályozások, illetve a fejlődés sajátosságaira tekintettel.

74

10. SZÁMVITEL 1.

75

AGÓCS ALEXANDRA



BERKI FRUZSINA 6. félév Pénzügy és számvitel szak BGE-PSZK

A KÖNYVVIZSGÁLAT ÉS JELENLEGI HELYZETE MAGYARORSZÁGON A brókerbotrányok következményeképpen elvesztették hitelességüket a pénzügyi intézmények, felügyeletek, és ez alól a könyvvizsgálók sem voltak kivételek. Ezek a botrányok elindítottak egy lavinát, melynek következtében jelentős szigorítások léptek érvénybe a szakmában. Dolgozatunk témája a könyvvizsgálat jelenlegi helyzete, valamint a szakma bemutatása. Kiemelten foglalkozunk a jelenlegi problémákkal, többek között a globalizáció miatti személytelen kommunikációval, valamint a könyvvizsgálók egyre nehezebb helyzetével. A világ manapság elvárja tőlük, hogy megjósolják a jövőt, ezáltal kiküszöbölve a csalásokat, erre azonban még a mai technika mellett sincs lehetőségük. A nagy elvárások mellett, persze egyre több szigorú szabályozásnak kell megfelelniük, ami nem, hogy segítené munkájukat, hanem sok esetben leszűkül mozgásterük, elveszítik szakmai önállóságukat. A dolgozatunk megírásánál főként, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara által kibocsájtott internetes forrásokra, a SZAKma című folyóirat cikkeire, valamint saját magunk által összeállított kérdőívünkből nyert adatokra támaszkodtunk. Írásunkban visszamegyünk a kályhához egészen a könyvvizsgálat kialakulásának megjelenéséig. Ismertetjük a Magyar Könyvvizsgálói Kamara tevékenységét, célkitűzéseit. Bemutatjuk a könyvvizsgálót, mint szakembert, feladatait, és „munkája gyümölcsét” a záradékokat. Vázoljuk az elmúlt 15 év során bekövetkezett változásokat, ezután áttérünk a jelenlegi problémákra, és azok kijavítására tett intézkedésekre. Lényegesnek tartottuk azt is prezentálni, hogy milyen a kialakult kép jelenleg a szakmáról a könyvvizsgálók szempontjából, ebben a részben kap szerepet a kérdőívünk. Reméljük dolgozatunkkal sikerül egy világosabb képet adnunk a pillanatnyi állapotról, betekintést nyerve a szakma kihívásaiba. Azonban szeretnénk kiemelni, hogy nem az a célunk, hogy elrettentsük a következő nemzedéket ettől az értékes szakmától, mert ellenőrökre és ellenőrzésre már a kezdetek óta szükség van.

76

DUNAI VIKTÓRIA



FODOR ANNAMÁRIA 6. félév Pénzügy és számvitel szak BGE-PSZK

KORUNK EGYIK GAZDASÁGI PROBLÉMÁJA, A KÖNYVVIZSGÁLATI CSALÁSOK TDK dolgozatunk célja a könyvvizsgálati csalások bemutatása a ,,Big Four” látószögéből. A vállalati visszaélések kockázata napjainkban egyre nagyobb hangsúlyt kapó kérdés, ezért kutatásunk első részében bemutatjuk a gazdasági csalások elméleti hátterét, majd kitérünk arra, hogy mindezek, hogyan tudnak megjelenni a vállalatok mindennapjaiban. A csalást a hibától az különbözteti meg, hogy a csalás szándékos szabálytalan cselekedet eredménye, ebből kifolyólag megvizsgáltuk milyen kockázati tényezők vezethetnek csaláshoz. A megjelenési formák sokfélesége és az egyre bővülő csalási technikák miatt szekunder kutatásunk részét képezi a gazdasági bűnözés elleni védekezések bemutatatása is, mert kutatató munkánk során azt tapasztaltuk, hogy ezekre a magyar vállalatok még mindig nem fordítanak elegendő figyelmet. Egy jól működő védekezési rendszer, legyen szó megelőzésről vagy feltárásról, hatékony segítséget nyújthatnak a vállalat minél eredményesebb küzdelmében a hibák és csalások ellen. Mind primer mind szekunder kutatásunk azt erősítette meg, hogy a vezetőknek kiemelkedő szerepe van mindezek kialakításában és támogatásában. Témánk aktualitását szemléltetve bemutatjuk az elmúlt évek magyar csalási eseteit Magyarországon, és típusaikat tekintve hogyan oszlanak meg a hazai gyakorlatban. Kutatásunk egyik fontos kérdése, hogy a magyar csalások nemzetközi viszonylatban mennyire számítanak gyakorinak, továbbá hatásukat és méretüket tekintve jelentősek-e. Gyakoriságukat vizsgálva eredményeink alapján sem pozitív sem negatív irányban nem térnek el a hazai tapasztalatok a nemzetközi átlagtól, de méretét tekintve már nagyobb eltéréseket találtunk. Szekunder kutatásunk megerősítése érdekében interjút készítettünk az egyik „Big Four” Senior Managerével és egy kérdőívet töltöttek ki számunkra a ,,Big Four” könyvvizsgálói. Segítségükkel számos pontos alátámasztották mindazt, amit dolgozatunk első részében részleteztünk.

77

HOFFEREK CINTIA



A KÖNYVVIZSGÁLÓ CSALÁSSAL ÖSSZEFÜGGŐ FELELŐSSÉGE, CSALÁSSAL KAPCSOLATOS KUTATÁSOK Napjainkban a könyvvizsgálók szerepe jelentős változásokon esett át. Ez köszönhető annak, hogy manapság számos botrány látott napvilágot, melyben a könyvvizsgálók felelőssége vitatható, illetve mindezeknek köszönhetően a könyvvizsgálókba fektetett bizalom rendkívül meggyengült. Figyelembe kell vennünk annak a tényét is, hogy egy elképesztően gyors társadalomban élünk, ahol a verseny erősen kiélezett, a vezetőkön, munkavállalókon folyamatos nyomás van az eredmény növelése/csökkentése érdekében. Ennek okán sok esetben odáig fajulnak a dolgok, hogy eredményük növelése vagy éppen csökkentése érdekében csalást követnek el a vállalkozások. Dolgozatom témája a könyvvizsgálók felelőssége a gazdasági bűncselekmények kapcsán azon belül is a csalás témakörének érintésével. Azért tartom fontosnak ismertetni ezt a témát, mert a könyvvizsgálók által kiadott záradéknak köszönhetően adnak a vállalkozások megbízható, valós összképet működésükről és a gazdasági szereplők, ezen ismeretek alapján hoznak döntéseket. Viszont ha lényeges hibás állítás található a beszámolóban, akkor a döntéseik nem valós helyzeten alapszanak, így a könyvvizsgálók felelőssége ebből a szempontból jelentős. A dolgozatom hipotézise annak a bebizonyítása, hogy sokszor a könyvvizsgálókba fektetett bizalom elvesztése önhibájukon kívül eredményeződik, melyhez elegendő egy botrány kirobbanása. Dolgozatom megírásának célja, hogy, mélyebb tudást kapjak arról, hogy milyen eljárási folyamatokat kell végrehajtania egy könyvvizsgálónak, hogy megfelelő képet tudjon alkotni a pénzügyi beszámolóról, illetve részletes kutatást folytattam csalásokkal kapcsolatban, hogy milyen területek jelentenek kockázatos részt könyvvizsgálati szempontból és hol fordulnak elő kiemelkedően magas számban a csalások, és ezeknek vajon milyen okai lehetnek. Egy konkrét példán keresztül bemutatásra is kerül a könyvvizsgálók felelősségének mértéke. Dolgozatom elkészítéséhez mind a magyar mind a nemzetközi szakirodalmat áttekintettem és ezekből következtetéseket vontam le. Szekunder kutatásom alapja a Magyar Könyvvizsgáló Kamara standardjainak értelmezései és azok segédletei, ezek közül is kiemelt tekintettel a 240es téma számú standardra, mely a könyvvizsgáló csalással összefüggő felelősségről szól. Nemzetközi csalást vizsgáló szervezetek (ACFE) kutatásait is áttanulmányoztam. Dolgozatomban a könyvvizsgálók csalással összefüggő felelősségére kerestem a választ, érintve a vezetőség felelősségének mértékét. Megválaszolásra kerültek, mely területek jelentenek kockázatot a csalás szempontjából és, hogy ezeket a könyvvizsgáló milyen módszerekkel tudja kivizsgálni, felderíteni.

78

HUSZÁR BARBARA



SÁNDOR VIKTÓRIA 3. félév Pénzügy és számvitel szak BGE-PSZK

A KÖNYVVIZSGÁLÓ FELELŐSSÉGE A QUAESTOR BOTRÁNYBAN TDK dolgozatunkban a bróker-botrány egyik főszereplőjének, a Quaestor Financial Hruria Kft.-nek fiktív kötvény kibocsátási ügylet következményeit, továbbá az ügylet ellenőrzésének, feltárásának esetleges könyvvizsgálói felelősségét, illetve a brókerbotrány következményeit a könyvvizsgálókra. A választott téma aktualitása, hogy öncsődöt jelentett a Quaestor Financial Hrurira Kft. az elmúlt év március 19-én. Azonban az engedélyezett kötvényprogramban a cég több kötvényt értékesített, mint lehetett volna. Az állomány akár a 210 milliárd forintot is elérheti. Ennek túlnyomó része, 150 milliárd értékű kötvény fiktív módon került kiállításra, és a fennmaradó 60 milliárdra volt engedélyük. A dolgozat célja, hogy vizsgálja a könyvvizsgáló külső és belső kockázatainak hatását az adott cég ellenőrzésekor, illetve a könyvvizsgálói felelősségre vonatkozó jogszabályi előírásokat, standardokat. Továbbá a bekövetkezett felelősségre vonások és a könyvvizsgálói vagyonzár indokoltságát. A kötvényprogramok esetében egyértelműen nagyító alá kell helyezni a könyvvizsgáló felelősségét, hiszen a Quaestor könyvvizsgálatát végző Pénzmentő feladata lett volna megállapítani, hogy a cég beszámolója megfelel-e a jogszabályoknak, megbízható és valós képet ad-e a társaság helyzetéről. Mivel az MNB felügyeleti jogköre kizárólag a kibocsátási tájékozatókra, illetve a jogszabályban előírt tájékoztatási kötelezettség betartására terjed ki, ezért a könyvvizsgálókra fokozott felelősség hárul át. Alapfeltevésünk, hogy az brókerbotrány kapcsán az érintett könyvvizsgáló nem vétett „direkt” hibát, nem volt részese a csalásnak. Kutatás módszertana: szekunderkutatás, mely főképp szakmai publikációkra és az elmúlt év botrányához kapcsolódó megjelent cikkeire alapoz, illetve primerkutatás kérdőív formájában.

79

JUHÁSZ NÓRA



KÉRGES ANNA 6. félév Pénzügy és számvitel szak BGE-PSZK

KORRUPCIÓ A LABDARÚGÁS VILÁGÁBAN Dolgozatunk egyik célja az, hogy a labdarúgás világán keresztül bemutassuk az utóbbi évek csalásait és trükközéseit. Hogyan lehetséges hatalmas összegű pénzek eltüntetése, miközben könyvvizsgáló cégek ellenőrzik a különböző szervezeteket. Feltevéseink alátámasztására átfogóan vizsgáljuk magát a korrupciót, a könyvvizsgálatot, azoknak háttereit, a különböző futball szervezeteket és elemzünk néhány nagy visszhangot keltő botrányt. Szekunder kutatás alapján kerül kifejtésre a teljes elméleti háttér. Felvetéseink alátámasztására két különböző nézőpontból interjúkat készítünk, így teljes körű elemzést tudunk végezni. Az egyik megkérdezettünk egy témában járatos úriember, az eladott mérkőzések specialistája, míg másik alanyunk közvetlenül érintkezik a mindennapokban a sportszervezetekkel, hiszen a magyar válogatott egyik kiemelkedő alakja. Bemutatjuk, hogy mi készteti az embereket különböző csalások végrehajtására, hogy milyen okokra vezethető vissza az elkövetésük. Ahhoz, hogy a korrupciót a labdarúgás területén átfogóan vizsgálni tudjuk, ismertetjük a Nemzetközi Labdarúgó-szövetséget. A tavaly májusban kirobbant FIFA botrány egyik lényeges pontja dolgozatunknak, hiszen a majdnem negyed évszázada elhúzódó pénzmosásokról rántották le a leplet. Nem csak a nemzetközi szövetségnél, de egyik alszervezeténél, valamint Magyarországon és más országokban is figyeltünk meg konkrét bundabotrányokat. Konklúzióként pedig a vizsgálat alapján megállapítjuk, hogy milyen hatással van a korrupció és a különböző szemfényvesztések a nagyobb klubbokra, a megtévesztések hatására hogyan jutnak nagyobb figyelemhez és így miképp nő a bevételük. Továbbá kitérünk arra, hogy mennyiben felelős a könyvvizsgálat a csalások megelőzése, illetve az elkerülése folyamatában.

80

KÉPES GRÉTA



KÖNYVVIZSGÁLÓK A FEHÉRGALLÉROS BŰNÖZÉS ELLEN Kutatásom alapkérdése, hogy mit lehet tenni a csalásokkal szemben. Annak érdekében, hogy ezt a kérdést megválaszolhassam, elsőként utána jártam, hogy mit is értünk a csalás, mint fogalom alatt. A visszaélések feltételeiről is írtam, amelyet három csoportra osztva mutattam be. Dolgozatomból megtudhatjuk, hogy milyen károkat okozhat egy csalás, illetve a vele járó botrány, mind pénzügyi, mind morális szempontból. Ezt követően részletekbe menően boncolgattam, hogy milyen lehetőségei vannak egy könyvvizsgálónak a visszaélés bármely szakaszában a csalás megakadályozása végett. Célom az volt, hogy egy átfogó képet adhassak erről a meglehetősen bonyolult és összetett témáról, úgy, hogy akár a szakmától idegen emberek is megérthessék ezt. Ezért igyekeztem világosan és érthetően fogalmazni, valamint valós példákkal alátámasztani az állításaimat. Példáimat a közel, s régmúltból vettem, leginkább nemzetközi eseteket prezentálva. A munkám során elsősorban a szekunder kutatásra fektettem a hangsúlyt. Egy tudományos igényű írásművet igyekeztem készíteni, amelyben különböző forrásokat használtam fel. A módszerek bemutatása során ismertettem az egyéni és a vállalati szintű motivációkat is. Kutatásom eredményeképpen levonhatjuk azt a következtetést, hogy hiányosságok merülnek fel az ellenőrzések területén, melyek kiküszöbölésére különböző hatékony megoldásokat néztem meg a könyvvizsgálóktól, a csaláskivizsgálókon keresztül, egészen az IT rendszerekig. Sajnos elmondható az is, hogy a leggyakrabban vezető beosztásúak voltak az elkövetők. Végső, és úgy tartom az egyik legfontosabb megállapításom az, hogy csalások mindig is voltak, vannak és lesznek is. Ezt elkerülni teljes mértékben lehetetlen. Azonban tenni lehet és kell is ellenük, hiszen ez mindannyiunk érdeke, mert bár hisszük vagy sem, valamilyen úton-módon, bizonyos mértékben mindenkit érint a csalás okozta kár. Ezért, ha mindenki csak egy kicsit jobban odafigyel, a szabályok pontos betartására munkája során, és a megfelelő embernek jelzi észrevételeit, máris kevesebb problémával találkozhatnak majd könyvvizsgálóink.

81

VARRÓ BRIGITTA


8. félév Pénzügy és számvitel szak BGE–PSZK

A KÖNYVVIZSGÁLAT ÉS A BELSŐ ELLENŐRZÉS KAPCSOLATA Tudományos Diákköri Dolgozatom témájának a könyvvizsgálat és a belső ellenőrzés kapcsolatának vizsgálatát választottam. Dolgozatomban az ellenőrzés két területére koncentrálok, a belső ellenőrzésre és a könyvvizsgálatra. A belső ellenőrzés feladata, hogy a munkája során észlelt hibákat jelezze és megoldásokat javasoljon a hibák és hiányosságok megszüntetésére. Ezzel szemben a könyvvizsgálat egy külső, független ellenőrzésként vizsgálja meg a piaci szereplők számára a különböző szervezetek által közétett beszámolókat. A vizsgálat célkitűzése három kérdésben foglalható össze:   

Milyen különbségek és párhuzamok vannak a belső ellenőrzés és a könyvvizsgálat között? A könyvvizsgálat milyen mértékben és hogyan használja fel a belső ellenőrzés munkáját? E két ellenőrzési forma együttműködése mennyiben segíti elő az ellenőrzés hatékonyabbá tételét?

Kutatásomat a szekunder kutatással, ismeretháttér feldolgozásával kezdtem, melynek során további kérdések fogalmazódtak meg bennem. Ezekre a kérdéseket kvantitatív módszerrel kerestem a válaszokat, melyhez összeállítottam egy kérdőívet. Kíváncsi voltam, hogy a szakmabeli emberek, illetve gazdasági területen tanuló diáktársaim hogyan vélekednek az általam megfogalmazott kérdésekben. Kutatásom célja az volt, hogy minél több véleményt fel tudjak dolgozni, és az adott visszajelzések alapján válaszokat találjak a kutatási kérdéseimre.

82

11. SZÁMVITEL 2.

83

KOLLÁR BEATRIX



A KÖNYVVIZSGÁLATI FÜGGETLENSÉG BEMUTATÁSA AZ ÉRME MINDKÉT OLDALÁRÓL A XXI. század legalább annyi kihívást tartogat mindenki számára, aki részt vesz a gazdaság működésében, mint amennyit a XX. tartogatott, és ha lehet, még többet. Függetlenül attól, hogy fejlesztések, technológiai újítások és dinamikus fejlődés jellemezte az elmúlt évtizedeket, a gazdaság teljes mértékű kifehérítése továbbra is várat magára. Azonban számos eszközzel igyekeznek ma is visszaszorítani az illegális cselekedetek számát, mint például jogszabályalkotással, szigorú szankciók bevezetésével és megfelelő tudással rendelkező szakemberek alkalmazásával. A könyvvizsgáló szakma létrejöttében is fontos szerepet játszottak ezen bűncselekmények megléte és a megelőzésükre való törekvés. Véleményem szerint, egyre nagyobb hangsúly kerül az ellenőrzések során a szakemberek munkájára. Ebből a tényből kiindulva választottam témámnak a könyvvizsgálói tevékenységet, pontosabban az ahhoz tartozó függetlenség kérdését. Két szempontból közelítettem meg a témakört. Először bemutattam, hogy milyen folyamatok zajlanak le, amikor a könyvvizsgálói munka tökéletes és valóban az ellenőrzés céljának megfelelő eredmény születik. Másodsorban pedig rávilágítottam azokra az indokokra, amelyek elvezethetnek a szabályellenes tevékenységvégzéshez és a belőlük származó következményekre. A kutatásom célja az volt, hogy megtaláljam a leggyakoribb indokot az etikátlan viselkedésre és feltárjam a lehetséges megelőzési módszereket. A bemutatott esetek, melyekkel szemléltetni szerettem volna a különböző helyzeteket, hasznos információval szolgálhatnak a vezetőségnek, hiszen elsősorban az ő feladatkörükbe tartozik a megfelelő minőségellenőrzési rendszer működtetése és a veszélyesnek ítélt helyzetek kezelése. Továbbá hasznos lehet még a gazdálkodás további szereplőinek is, mivel közvetett módon ők is érintettek az említett helyzetekben. A dolgozatom elején feltettem a kérdést, hogy valóban az anyagi biztonság-e a leggyakoribb indok a csalásra? Az összegyűjtött tapasztalat és a számos feldolgozott információ segítségével, arra a következtetésre kellett jutnom, hogy annak ellenére, hogy sok esetben pénzügyi érdek áll az elkövetett szabálysértések hátterében, az esetek többségében másfajta előnyszerzés a fő motiváló erő. Ilyen lehet például a jó hírnév megszerzése vagy a szakmai elismertség is. Az adatgyűjtés során korábbi kutatások eredményeiből és a szakmában dolgozók tapasztalataiból merítettem ötletet. A kutatást folytatva szakkönyveket és szakfolyóiratokat is áttanulmányoztam. Emellett segítségemre voltak a Magyar Könyvvizsgálói Kamara által alkalmazott standardok is, többek között az ISA 200, és az ISA 240. Összességében elmondható, hogy jó úton halad Magyarország a hasonló bűncselekmények feltárásában, de sosem lehet azt mondani, hogy mindent megtettünk, hiszen mindig lesznek olyan helyzetek, amelyek kikerülnek a törvény látóköréből.

84

KUDLÁK ANNA



A BIG 4 ÉS MÁS KÖNYVVIZSGÁLÓCÉGEK ÉRTÉKELÉSE KÜLÖNBÖZŐ PIACI SZEREPLŐK SZEMSZÖGÉBŐL A legnagyobb könyvvizsgálócégek (továbbiakban Big 4) és a velük egy piacon osztozó kisebb konkurens vállalatok szembeállítása és összemérése régóta foglalkoztatja a tudományos világot. A meglévő publikációk igen sokszínűek, abban azonban a legtöbb általam megismert forrás hasonlóságot mutat, hogy a Big 4 és a kisebb könyvvizsgálócégek között szignifikáns különbségek figyelhetőek meg. A könyvvizsgálócégek két csoportja közti eltérések megnyilvánulnak az éves szintű adózott eredmény tömegének, a cég méretének és hírnevének, a kockázatvállalásra való hajlandóság vagy például az ügyféltől való függés mértékének vizsgálatakor és végső soron az általuk végzett munka értékelésekor egyaránt. Az említett különbségeket is többféle módon lehet közelíteni, attól függően, hogy összevetésre milyen gazdasági szereplő szemszögéből kerül sor. Dolgozatomban bemutatásra kerül a könyvvizsgálócégek ügyfeleinek nézőpontja, amelyről az általam feldolgozott források nagy részében olvashattam, valamint főleg a primer kutatásra támaszkodva a potenciális munkavállalók nézetei. Célom, hogy megvizsgáljam, vajon a piaci szereplők utóbbi csoportja egyetért-e azzal a sokak által kimondott és alátámasztott állítással, amely szerint a Big 4 nagyobb értéket képvisel más kisebb könyvvizsgálócégekhez képest. Lehetőségeimhez mérten arra törekszem, hogy munkámmal hasznos információval szolgálhassak mind a jövőbeli foglalkoztatottak számára, mind pedig az ő értékrendjük reprezentálásával a könyvvizsgálócégek, mint munkaadók számára.

85

PALÁSTI DOROTTYA

Konzulens:


Dr. Korom Erik főiskolai docens

A TOVÁBBFELHASZNÁLÁSRA KERÜLŐ SAJÁT TERMELÉSŰ KÉSZLETEK ÉRTÉKÉNEK KÖNYVVIZSGÁLATA EGY MEZŐGAZDASÁGI VÁLLALKOZÁS PÉLDÁJÁN A dolgozat megírását az az észrevétel ihlette, hogy a mezőgazdaságban a 2014-es és 2015-ös önköltségek között számottevő változás figyelhető meg. Ennek kapcsán merült fel a kutatási kérdés, mely egyben egy könyvvizsgálati kérdéssé vált, a vizsgált vállalat méreteire való tekintettel. A dolgozat a mezőgazdaságban továbbfelhasználásra kerülő saját termelésű készletek értékelésének vizsgálatát tűzte ki célul. A kutatási kérdés ennek megfelelően így hangzik: Kelle értékvesztést elszámolni a továbbfelhasználásra kerülő saját termelésű készletekre? A feltett kérdés megválaszolásához az Erigeron 1949 Mezőgazdasági és Szolgáltató Kft adatait vizsgáltam. A tejtermelő tejgazdaságban felmerült költségek számbavétele után a tej 2015-ös önköltségét ellenőriztem. Majd a késztermékek mérlegértékének ellenőrzését végeztem el. Végül számításokat végeztem melyek azt hivatottak bemutatni, hogy a 2016-os tej várható önköltségre hogyan hat (ceteris paribus) a továbbfelhasznált saját termelésű készletek megnövekedett önköltsége valamint, hogy hogyan alakult volna ez az önköltség értékvesztés elszámolása esetén. A kutatás eredményeképpen azt állapítom meg, hogy a beszámolóban nem helyesbített hibás állítás szerepel, mely önmagában a lényegességi küszöbértéket nem haladja meg, a késztermékek mérlegsor piaci értékekkel számított értéke 9 060 e Ft-tal alacsonyabb a beszámolóban szereplőnél. A kutatás eredménye alátámasztja, hogy a magyar szabályzás értelmében kötelező értékvesztést elszámolni a továbbfelhasználásra kerülő saját termelésű készletekre. Azonban a kutatás során felvetődött a kérdés, hogy a szemlélet, amely kötelezővé teszi az értékvesztés elszámolását vajon helyes-e. A nemzetközi szabályzásban ugyan egyértelműen csak a vásárolt készletek esetében fogalmazódik meg, hogy ha a továbbfelhasználás során a végtermékben megtérül a magasabb készletérték, akkor nem kötelező az értékvesztés elszámolása. Ez azonban jogosan kérdőjelezi meg, a magyar szemléletet a továbbfelhasználásra kerülő saját termelésű készletek esetében.

86

PALOTÁS VALENTINA

Konzulens: Simonné Romsics Erika számviteli mestertanár


A SZÁMVITEL ZÖLD OLDALA A környezeti számvitel, népszerű megnevezésén zöld számvitel már évtizedek óta jelen van szakmában. A környezetvédelem és a vállalati felelősségvállalás fejlődő világunkba egyre nagyobb szerepet játszik. Társadalmunk számára első és legtöbbet hangoztatott feladat a természet védelme, valamint az, hogy a jövő generációja számára megőrizzük a Föld értékeit. Az üzleti életben is elkerülhetetlen a természet védelme és a fenntartható fejlődés. Világszerte problémát okoz a felelős vállalat irányítás és a környezetvédelmi kötelezettségek összehangolása. Dolgozatomban elsősorban a környezeti számvitel szükségességét, lényegét és elhelyezését mutatom be a számviteli rendszerben. Nagyító alá kerül a zöld számvitel megjelenése a hazai beszámolóban. Vizsgálódásaim kitekintenek a nemzetközi szabályozásokra is. Kutatásom során kíváncsi voltam, hogy hogyan hatnak egy vállalatra a környezetvédelemmel kapcsolatos költségek, illetve miként jelentkeznek a beszámolóban. Dolgozatomban kiemelt szerepet kap a környezetvédelmi termékdíj jelenléte a magyar szabályozások körében. Következtetéseimet mélyinterjúk alapján vonom le és ezáltal világosabb képet kapunk a számvitel zöld oldaláról.

87

REZNÁK MÁTÉ

Konzulensek: Dr. Szekeres Bernadett főiskolai docens Dr. Korom Erik főiskolai docens

6. félév Pénzügy és számvitel szak

ROSZOLY DORINA 6. félév Pénzügy és számvitel szak BGE-PSZK

A CSALÁS ÉS A KÖNYVVIZSGÁLAT KAPCSOLATA NAPJAINKBAN Napjainkban, amikor a csapból is a vállalatok és cégek csalás botrányainak a híre folyik, igazán figyelemfelkeltő, hogy vajon mi állhat ezek hátterében, hogyan valósulhatnak meg ezek a tettek, ha megannyi ellenőrző szerv, valamint törvény kíséri mindennapjaikat figyelemmel? A probléma jobb megértése miatt választottuk ezt a témát és mutatjuk be kifejezetten a könyvvizsgálati kötelezettségekre, ellenőrzésekre kihegyezve a napjainkban is lejátszódó folyamatokat, magyarázatot próbálunk találni a csalások és a könyvvizsgálat kapcsolatára. Célunk a kutatás elvégzésével, hogy kellően megismerhessük ezen elkövetések helyzetét a mindennapi környezetünkben, bemutassuk mi áll ezek hátterében, mind ennek megelőzésében érdekelt könyvvizsgálat részéről, mind pedig a csalás elkövetésének esetleges indítékaként. Kutatásunkban bemutatjuk a könyvvizsgálat szerepét, annak tartalmát és célját, fontosabb törvényi hátterét. Tisztázni fogjuk, mit érthetünk csalás alatt, mi állhat annak pszichológiája mögött. Úgy gondoljuk, hogy igen nehéz vonalat húzni egy könyvvizsgálati ellenőrzés során a szándékos csalás és egy esetleges nem akarattal, nem illegális haszonszerzésre irányuló hiba

88

SOÓS BARBARA

Konzulensek Dr. Korom Erik főiskolai docens Dr. Szekeres Bernadett főiskolai docens

6. félév Pénzügy és számvitel szak BGE–PSZK

A KÖNYVVIZSGÁLATRA VALÓ FELKÉSZÜLÉS ÉS A MÉRLEGELENDŐ KOCKÁZATOK Napjainkban elengedhetetlen, hogy a cégek a sikeres működés és a jó hírnév megőrzése érdekében naprakész információval rendelkezzen a törvényi változásokról, jogszabályokról. A dolgozatom témája a könyvvizsgálatra való felkészüléssel kapcsolatos feladatok áttekintése, annak vizsgálata, hogy hogyan tudnak, illetve hogyan lehet a leghatékonyabban felkészülni erre a folyamatra, valamint milyen nehézségeket okoz a szervezetek számára. A könyvvizsgálat hasznosságáról megoszlanak a vélemények a gyakorlatban. Sokan csak többletmunkának és kiadásnak tekintik, de vannak azonban olyan cégek, akik hasznosnak vélik a könyvvizsgálatot. Tanulmányomban kiemelten vizsgáltam az építőipari szektorban tevékenykedő vállalkozások esetében, mire kell a legtöbb figyelmet fordítaniuk a felkészülés során. Az eljárást egy szintén építőiparban tevékenykedő cégen keresztül is szemléltettem. Bemutatásra kerül a vizsgált vállalkozás története, konkrét tevékenységi köre, munkafolyamatai. Egy szervezet életében számos kockázat merül fel, melyek kiszűrése nem egyszerű feladat, illetve nem is lehet minden hátrányos tényezőt teljes mértékben megszüntetni. A könyvvizsgálat esetében is vannak olyan kockázatok, melyeket nem lehet figyelmen kívül hagyni. Ilyen például az eredendő-, és ellenőrzési kockázat. Ezen két kockázat elméleti áttekintése és a vizsgált cég esetében a kiszűrésének, csökkentésének a folyamata került áttekintésre. Továbbá kifejtésre került, hogy mit is értünk az építőipar fogalma alatt, hogyan lehet kategorizálni. A dolgozat megírásával az volt a célom, hogy a könyvvizsgálatról, illetve annak kockázatairól mélyebb ismereteket szerezzek, valamint átláthatóbb képet kapjak arról, hogy a szervezetek gyakorlatában mennyire igényel nagy felkészülést, előzetes felméréseket, ismereteket a könyvvizsgálati folyamat. A dolgozatom középpontjába a könyvvizsgálatot állítottam, melynek törvényi áttekintése is fontos része a tanulmányomnak. Az ehhez kapcsolódó szekunder kutatásként az elméleti információkat magyar és nemzetközi szakirodalmakból, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara weboldaláról, illetve ehhez a témához kapcsolódó szakmai cikkekből gyűjtöttem össze. Ahhoz, hogy megtudhassam, hogy a gyakorlatban, hogyan tudnak a cégek felkészülni, illetve melyek azok a szempontok, kockázatok melyeket figyelembe vesznek, valamint számunkra mit is jeletlent a könyvvizsgálat, egy kérdőív kiküldésével gyűjtöttem adatokat. A kérdőív alapján kapott eredményeket diagramokkal is szemléltettem.

89

SZÉKELY ORSOLYA


6. félév Pénzügy és Számvitel szak BGE-PSZK

VAJDA BENCE 6. félév Pénzügy és Számvitel szak BGE-PSZK

KÉT VILÁG TALÁLKOZÁSA, AVAGY A MAGYAR ÉS A NEMZETKÖZI KÖNVVIZSGÁLATI ELJÁRÁSOK KÖZELÍTÉSE Dolgozatunk célja, hogy megvizsgáljuk a magyar könyvvizsgálati rendszert, jogi szabályozásának hátterét és ezt összevessük a nemzetközi könyvvizsgálati eljárásokkal. Magyarország 2004-es Európai Uniós csatlakozásával nagyon sok tekintetben változott országunk helyzete. Az Európai Bizottság, az Európai Parlament, az Európai Bíróság vagy más uniós intézmények, nemzetközi szerződések szabályozását és iránymutatását át kellett vennünk, nemcsak elméletben vagy papíron, hanem a gyakorlatban is alkalmaznunk kellett/kell. Tagadhatatlan, hogy az uniós csatlakozásunk óta a magyar gazdasági élet valamennyi szereplője előtt is kinyílt a világ. Külföldi cég alapítása, anya és leányvállalatok szerte az EUn belül. Különböző országok, különböző jogi és számviteli törvények, előírások, szemléletek. 2016.január 1-vel a 2000. évi C. számvitelről szóló számviteli törvényünk is sok és lényeges dolgokban változott. Ezen változások mindenkit érintenek. A tulajdonosokat, a könyvelőket épp úgy, mint a könyvvizsgálókat is. Elkezdődött a két különböző szemléletű „világ” egymáshoz való közelítése. Vajon jobb vagy rosszabb a magyar vagy épp a nemzetközi könyvvizsgálati szabályrendszer. Hatékonyabb vagy épp túl bürokratikus? Hogyan érinti, vagy hogyan érintené a magyarországi gazdasági élet szereplőit e változások a mindennapokban. Plusz terhet vagy költséget jelentene-e a nemzetközi standardok alkalmazása. Könnyebb lennee a különböző országok közötti gazdasági együttműködés/ellenőrzés? Melyik rendszerben van potenciálisan nagyobb lehetőség a visszaélésekre, mind a könyvvizsgálati oldalról nézve, mind tulajdonosi-döntéshozói oldalról vizsgálva. Ezen kérdésekre keressük a válaszokat dolgozatunkban. Bemutatjuk a jogi szabályzást, valamint bemutatjuk a vállalkozások és a könyvvizsgálat szemszögéből is ezen felvetett kérdéseket. Ebben a szakirodalmat hívjuk segítségül, valamint a saját kérdőíveinkből megpróbáljuk levonni a következtetéseket. Hogyan látják ebben a pillanatban a helyzetet a jelenlegi könyvvizsgálók, vállalkozók, leendő szakemberek. Végezetül ezen információk, tapasztalatok alapján megpróbálunk a jövőre nézve megállapítások tenni. Honnan hova jutottunk, és vajon mely irány felé kellene tendálnia a magyar könyvvizsgálatnak. Összegezve, úgy gondoljuk, hogy jelenleg dolgozatunk témájának aktualitása van és fontos bizonyos kérdéseket felvetni, megvizsgálni és megválaszolni. Szeretnénk tehát bebizonyítani, hogy a változás nem szükségszerűen vagy feltétlenül rossz. Ezek a változtatások pedig segíthetnek a gazdasági együttműködés átláthatóságát javítani. 90

12. SZÁMVITEL 3.

91

HRUBIÁK VIVIEN

Konzulensek: Bán Erika adjunktus Dr. Sisa Krisztina A. főiskolai docens


FILMFINANSZÍROZÁS ÉS FILMES KÖLTSÉGVETÉS TERVEZÉS – MAGYARORSZÁG A NEMZETKÖZI FILMGYÁRTÁS TÉRKÉPÉN Dolgozatom célja, hogy bemutassam a filmszakma szereplőit (kiemelt figyelmet fordítva a finanszírozással összefüggő szervezetekre), a filmfinanszírozás és filmes költségvetés-tervezés lépéseit, illetve ismertessem Magyarország kedvező helyzetét, és annak kialakulását a nemzetközi filmszakmában. Előzetes kutatásaimra támaszkodva azt tapasztaltam, hogy hazánkban a fokozatosan növekvő mennyiségű forgatások ellenére sem találkozhatunk szak specifikus, kifejezetten a filmgyártás könyvelésével, vagy költségvetés tervezésével foglalkozó kutatásokkal, szakirodalmakkal vagy akár oktatási célú tananyagokkal. Ezért úgy gondolom, hogy a vizsgált téma még kevésbé körbejárt területe a számvitelnek és a controllingnak. Általánosságban elmondható, hogy míg a magyar felsőoktatási rendszer – számos területet magába foglalva – igen magasan képzett közgazdászokat enged a munkaerőpiacra, hazánkban még sincs olyan, aki tudatosan produkciós könyvelőnek tanulhatna, mivel ilyen típusú képzés nincs, pedig a kereslet évek óta egyre magasabb. Dolgozatomban arra is szeretnék rávilágítani, hogy milyen feladatai vannak egy gyártási könyvelőnek, és ezáltal milyen más típusú ismeretekkel (is) kell rendelkeznie más közgazdász kollégáihoz képest. A dolgozat megírása során elsődlegesen külföldi (főként amerikai) tapasztalatokra, és tudásanyagokra támaszkodhatom, valamint elsődleges kutatásomban egy, már évtizedek óta a szakmában dolgozó szakember segítségére, akivel mélyinterjút készítettem. Az idegen nyelvű publikációk között számos nézőpontbeli eltérés van, ami lehetőséget ad ezek ütköztetésére, illetve a hazánkban ismert vállalati tervezési és ellenőrzési gyakorlattal történő összehasonlításra. Végezetül ismertetni szeretném a valódi magyar gyártási könyvelési gyakorlatot. Kutatásom feltételezéseinek további megerősítésére a primer kutatási módszerek egy igen elterjedt fajtáját is alkalmaztam. Kutatási kérdőívet is készítettem, amelyben arra kerestem a választ, mennyire ismert manapság, hogy mennyi (egyre nagyobb) produkció készül hazánkban, illetve megtudjam, hogy ez mennyiben befolyásolja a filmnézési szokásokat. A filmes szakma egy rendkívül zárt világ, amelybe csupán kevesen láthatnak bele. Nekem 2015 júliusa óta van szerencsém néhány Magyarországon forgatott film stábtagjának lenni, és kicsit a részesévé válni az alkotó folyamatnak. Dolgozatomban a filmkészítési szakma számviteltervezés területén tapasztalható kuriózumainak feltárására törekszem.

92

SÁFRÁNY CINTIA


6. félév Pénzügy számvitel szak BGF-PSZK

AUDIT BOTRÁNYOK, AVAGY MIÉRT NEM MŰKÖDIK A KÖNYVVIZSGÁLAT A könyvvizsgálatról mindenkinek hasonló dolgok juthatnak az eszébe, a beszámoló ellenőrzése, csalások kiszűrése, különböző pénzügyi vizsgálatok. Azonban, ha a könyvvizsgálat lényege a hibák kiszűrése, miért robbant ki több botrány is az évek során, miért nem vették észre a könyvvizsgálók a csalásokat? Példaként említhetném a nemrégiben kitört Questor botrányt, vagy akár az évekkel ezelőtti Enron botrányt is, amely a Big5 egyikének, az Arthur Andersennek a megszűnését okozta. A két említett botrány között 13 év telt el, tehát jogosan gondolkozhat el azon az ember, hogy az audit módszereken megpróbáltak e javítani vagy sem. Amennyiben változtattak a vizsgálati, ellenőrzési módszereken felvetődhet az a kérdés, hogy van e egyáltalán értelme a könyvvizsgálatnak, ha az újítások bevezetésével sem tudnak kiszűrni hatalmas mértékű hibákat, csalásokat. Vállalatok ezrei fizetnek hatalmas összegeket, audit szolgáltatásokért. Vajon megéri a pénzt az a szolgáltatás, amit nyújtanak? Változni fognak a módszereik? Mit gondolnak a BIG4 vezetői? Ilyen és ezekhez hasonló kérdésekre fogok válaszokat adni a dolgozat folyamán, valamint befogom mutatni a különböző botrányokat, azok okait és megpróbálok választ találni arra, hogy hogyan befolyásolhatták volna a könyvvizsgálók a kimenetelüket.

93

SZÉKELY ORSOLYA

Konzulens: Dr. Szekeres Bernadett főiskolai docens

6. félév Pénzügy és Számvitel szak BGE-PSZK

VAJDA BENCE 6. félév Pénzügy és Számvitel szak BGE-PSZK

A JÖVŐ FELÉ: BARION A MINDENNAPOKBAN A dolgozatunk témájaként a Bariont, mint az egyik és jelenleg egyetlen elektronikus pénz kibocsátására jogosult cég mindennapokba való működésének a bemutatását választottuk. Jelenleg Magyarországon és az Európai Unióban egyedülálló kezdeményezést és ötletet valósított meg a Barion Payment Zrt, amely kifejlesztette és működteti a Barion fizetési rendszert. Úgy gondoljuk, hogy ebben a mai modern, felgyorsult és rohanó információs világban fontos, időszerű és megfontolandó lenne a pénzkezelést, pénzhasználatot újra gondolnunk vagy legalábbis nyitni az újítások felé. Mind magánszemélyként, mind vállalkozásként is. Dolgozatunkat alapvetően 6 fő részre bontjuk. Az első részben kitérünk a Magyarország-i és Európai Unió-s szabályozásra és jogi háttérre, hogy rávilágítsunk és bemutassuk azt, hogy miért olyan nagy eredmény már önmagában az is, hogy a Barion létrejöhetett és működhet. Valamint, hogy megismertessük a jogi alapokat a pénzkezeléssel és pénz kibocsátással kapcsolatban. A második részben szeretnénk magát a Bariont részletesen bemutatni. A rendszert, az aplikációt, a fizetési tranzakciók lebonyolítását. Megvizsgáljuk magánszemélyek és vállalkozások oldaláról is a Barionnal történő pénzügyi tranzakciók hátterét. A harmadik részében a dolgozatunknak szeretnénk bemutatni a számviteli elszámolását a Barionnal történő fizetési rendszernek vállalkozások esetében, az erre vonatkozó jogi szabályozást és saját véleményünket is. A negyedik részben saját gyakorlati tapasztalatinkból eredő következtetéseket szeretnénk megfogalmazni és az ebből eredő konzekvenciákat levonni. Az ötödik részében a dolgozatnak a legfontosabb kérdéskörrel foglalkozunk. Érdemesebb-e Bariont használni készpénz vagy bankkártya helyett? Hogyan alakulnak a költségek, s valóban igaz-e a Barion állítása, miszerint a leggyorsabb és legolcsóbb fizetési mód a Barion. A záró részben pedig szeretnénk összefoglalni tapasztalatainkat, véleményünket a Barionnal kapcsolatban. Valamint a jövőbeni pénzhasználatunkról egy javaslatot, lehetőséget szeretnénk megfogalmazni. Összességében tehát dolgozatunkkal arra törekszünk, hogy bemutassunk a Bariont minden oldalról, és reméljük, hogy elgondolkozásra okot adóan tudjuk ezt megvalósítani.

94

TÖRÖK EVELIN

Konzulens: Simonné Romsics Erika számviteli mestertanár


A KKV-K SZÁMVITELE AZ EURÓPAI SZÁMVITELI ELŐÍRÁSOK TÜKRÉBEN A kis- és középvállalkozások kulcsszerepet játszanak az európai gazdaságban. A KKV-k növekedését akadályozó tényezők feltérképezéséről készült felmérésekben a vállalkozások rendre a magas adó- és társadalombiztosítási terheket, a gazdasági szabályozás kiszámíthatatlanságát és a magas adminisztrációs terheket emelik ki, mely utóbbi szorosan összekapcsolódik a számviteli beszámolási kötelezettséggel. Ahányféle ország, annyi féle számviteli rendszer létezik. Az eltérő szabályrendszerekből adódóan az egyes országokra más és más beszámolási, könyvvezetési szabályok érvényesek. Európában már számos országban érvényre jutott a kis-és közepes vállalkozásokra vonatkozó számviteli szabályok egyszerűsítésére irányuló törekvés. Az IAS-ek megalkotóinak felmérése során egyértelmű igény mutatkozott egy – a KKV-ket előtérbe helyező – standard kidolgozása felé a nemzetközi számviteli rendszerben. Hosszas és gondos előkészületeket követően publikálták az úgynevezett IFRS for SME-s standardot. Svájcban is kiépült egy önálló rendszer: a kis-és közepes vállalkozások a SWISS GAAP KernFER előírásai alapján készíthetik el beszámolóikat egyszerűsített szabályok mellett. Magyarországon a nemzeti szabályozásban nem képez önálló részt a KKV-k számvitele, viszont a Számviteli törvény az elkészített beszámoló tartalmában könnyítést tartalmaz a kritériumoknak megfelelő kis-és közepes vállalkozások számára. Németországban is a magyar rendszerhez hasonlóan, a számviteli törvénybe épülve jelennek meg a KKV-kre vonatkozó egyszerűsítések. Dolgozatomban a KKV-k kiemelt szerepét hangsúlyozom az eltérő számviteli rendszerekben. Kiemelem az egyszerűbb beszámolási kötelezettséget magában foglaló standardok/előírások fontosságát, illetve bemutatom, hogy milyen könnyítéseket tartalmaznak az egyes szabályozási rendszerek a kis-és közepes vállalkozások számára, valamint a köztük lévő eltéréseket, hasonlóságokat is ismertetem.

95

TURI DOROTTYA

Konzulens: Dr. Sisa Krisztina A. főiskolai docens

4. félév Számvitel mesterszak BGE-PSZK

A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGYI RENDSZER FINANSZÍROZÁSA, AVAGY A HBCS ÚJRAGONDOLÁSA A FEKVŐBETEGSZAKELLÁTÁS TERÜLETÉN „Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jólét és nem csupán a betegség vagy a fogyatékosság hiánya.” [WHO, 1946] Magyarország Alaptörvénye szerint mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez. Az egészségügyi szektorban a terméket nem egy kézzel fogható materiális dolog alkotja, még csak nem is az egészség, hanem maga a szolgáltatás, amit igénybe vesznek a páciensek a gyógyulásuk érdekében, amelyeket a központi költségvetés terhére az adó-hozzájárulásokból finanszíroznak. A 2015-ös nyári egészségügyi adósságkonszolidációs folyamatok során fogalmazódott meg bennem a kérdés, vajon a kórházak állam által történő finanszírozási rendszere megfelelő-e. Dolgozatomban azt a kérdéskört járom végig, hogy miért küzdenek folyamatosan forráshiánnyal az egészségügyi intézmények. Hogyan lehetséges, hogy a teljesítmények után a központi költségvetéstől (Országos Egészségbiztosítási Pénztártól) kapott forrás nem fedezi a kórházi beavatkozások költségeit? Létezik-e és ha igen, hogyan, milyen módszertannal történik az önköltség kalkulációja. A kutatómunka első felében bemutatásra kerül a téma elméleti háttere úgymint az egészség fogalma, helye a gazdaságban, az egészségügyi piac jellemzői, a fő egészségügyi rendszerek sajátosságai. Ezt követően körüljárom a magyar egészségügy, azon belül a kórházak finanszírozási rendszerének jellemzőit, a teljesítmények elszámolásának rendszerét, különös tekintettel a fekvőbeteg-szakellátás területére. A kutatás fő irányvonala a fekvőbeteg-szakellátásból eredő bevételek vizsgálata, melynek során azt feltételezem, hogy az évek óta azonos szinten lévő Homogén Betegségcsoportok (HBCS) súlyszámait felül kellene vizsgálni, mert azok már nem tükrözik a kórházi beavatkozások és az azokhoz tartozó ápolási ellátás költségeit, amely veszteség gyakorlatilag ellehetetleníti a hatékony, eredményes és likvid kórházi működést. A dolgozat második felében egy konkrét esettanulmány kerül ismertetésre, melynek keretében önköltségszámítást végzek a vékony-vastagbél nagyobb műtéteire vonatkozóan. A beavatkozáshoz szükséges közvetlen és közvetett költségeket összegyűjtöm és vetítési alapok segítségével azokat hozzárendelem az esethez a betegszámla alkotóelemei alapján. Az eredmények megállapítása során összehasonlításra és elemzésre kerül az általam számított önköltség és a központi költségvetés által megállapított és finanszírozott „önköltség”. Az elemzés alapján megfogalmazom a kórházak finanszírozási rendszerében rejlő kritikus területeket és javaslatokat próbálok megfogalmazni azok megszüntetésére vagy továbbfejlesztésére vonatkozóan.

96

97

BGE TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA május 06

Recommend Documents