BEVEZETÕ TISZTELT PALOZNAKI ÉPÍTKEZÕ! Köszöntjük, mint új paloznakit, örömmel üdvözöljük, hogy a faluban építkezik. Szeretnénk segíteni abban, hogy az Ön által építendõ ház és környezete elképzeléseinek megfelelõ, igényeit kielégítõ és ugyanakkor Paloznak hangulatába, összképébe illeszkedõ legyen. Kérjük, hogy a tervezés elõtt nézze át kiadványunkat, amelyben segítséget szeretnénk adni a hagyományos paloznaki falukép megõrzéséhez. A Paloznaki Civil Egyesület, a Paloznak Jövõjéért Közalapítvány és a Paloznaki Szõlõhegyi Egyesület egyetértésével és támogatásával útmutató tanácsot szeretnénk adni Önnek, az építkezõnek, hogy mik azok a jellegzetes Balaton felvidéki építészeti stílusjegyek, motívumok, arányok és más jellegzetességek, amelyek felhasználásával megõrizhetõ az ország egyik legszebb természeti környezetében épült falu képe. Törekvésünk, hogy Paloznak jellegzetességei megõrzõdjenek és a falu jelenlegi és jövõbeli lakosai a modern élet kényelmében és a hagyományokat megõrizve éljenek. Szeretnénk, ha alapelvvé válna, hogy a népi építészet hagyományainak inspirációja – de nem másolása – nyomán a modern építészetben a nemzeti, népi jelleg jusson kifejezésre. Az „Ajánlással” szándékunk az, hogy a fenti célok háza terveiben egyértelmûen megfogalmazódjanak és közös akaratként segítsék azok elérését.
1
A MAI PALOZNAK KIALAKULÁSA A jelenlegi ismeretek szerint Paloznak története az újkõkori kultúrában kezdõdött. A Tódi dûlõben elõkerült leletek bizonyítják, hogy ez a vidék mintegy ötezer év óta lakott. Ettõl az idõponttól számítható az idõszak, amelynek felfelé tartó íve napjainkig követhetõ. Paloznak kialakulásában, történelmében három tényezõnek volt meghatározó szerepe: a település ott alakult ki, ahol az észak-déli és a kelet nyugati utak keresztezték egymást. A Veszprémbõl délre vezetõ út a hegyek közötti völgyben jutott le a Balatonhoz illetve a késõbbi Paloznaknál találkoztak a keletrõl nyugatra tartó úttal. (Nagy út, Király út, népiesen Római út) a Balaton közelsége élelmet adott és kedvezõ éghajlatot teremtett az északi hegyek lábánál a mikroklíma adottságainak értékét a kedvezõ fekvésen túl a talaj mûvelhetõsége és több, bõ hozamú, ivóvizet adó forrás is növelte Paloznakhoz hozzátartoznak a déli fekvésû szõlõs kertek, amelyekrõl egyes kutatók szerint nevét is kapta. A falu neve a feltételezett szláv nyelvû népességtõl származhat a „po loznik” a „szõlõskerteknél” jelentésre vezethetõ vissza. A táj õsi szõlõ kultúrája is erõsítheti a név eredetét. Paloznak nevét elõször feltehetõen a 970-es években Géza (Géza-István) nagyfejedelem által írt adományozó levél említi Paloznikou-ként. A levél görög nyelven íródott, mert a Veszprémben alapított apácakolostor görög rítusú volt. Az I. Könyves Kálmán király idejében (1109-ben) írt latin nyelvû renováció szövege „Polosinic” –néven említi a települést. „és Paloznak faluban birtokol az apátság egy szõlõmûvest szõlõjével együtt” szövegrész a szövegkörnyezetbõl jól azonosítható Paloznak területére. /10/ A késõbbi nyelvemlékekbõl és leletekbõl megállapítható, hogy Paloznak falu a XXI. században alakult ki. A település a már említett utak keresztezõdésénél jött létre. A Veszprémbõl jövõ út (amelynek nyomvonala a mai közúttal nagyrészt megegyezett) a mai Tódi útnál érte el a falut. A falu temploma a középkorban (XI-XIII. század) is mai helyén – a Templom dombon – állt. A templom kezdetben (X-XI. század) fából ácsolt épület volt. Többször átalakították és csak évszázadokkal késõbb a XIV. században a bakonybéli ferences rendi apátság építtetett téglalap alaprajzú kõtemplomot. A templomnak nem volt tornya, keleti végét félkör alakú szentély zárta le. A templom fõbejárata a déli oldalon nyílott. A régebbi épületrész a római kori, a késõbbi (a templomhajó nyugati fele) a gótika jeleit hordozza. A templomkertbõl (a mai napig Párkánynak nevezett részen) temetkezések leletei kerültek elõ. A leletek között Árpád kori csontvázat is találtak 1956-ban. Paloznak az idõk folyamán többször volt különbözõ apátságokhoz, monostorokhoz tartozó egyházi birtok. A különbözõ adománylevelek alapján megállapítható, hogy a XIII. században 35-36 ház volt a faluban. A templomot ebben az 2
idõben szentelték fel Szent András tiszteletére. A temetõ 1779 -ig a templom körül volt. A település lakosságát háznépként említik a korabeli adomány és birtoklevelek. A falu a templomtól északra helyezkedett el. Részletesebb adatok abból az idõbõl ismertek, amikor a várbirtokokból, királyi udvarbirtokokból egyházi földesuraságokhoz kerültek a birtokok és azok mûvelõi. Érdekes megemlíteni a birtokok nagyságát is. Az „egy szõlõ” területnek azt a szõlõterületet nevezték amelyen tíz nagy akó bor termett, ami a mai mértékegységek szerint 8,6 hektoliter bornak felel meg. Az egyházi birtokok nyilvántartását Számadáskönyvekben vezették, amelyek közül több is megmaradt és képet adnak a kiadott gabona javadalmakról. Paloznak a XV. században a veszprémi káptalan tulajdonába került és része lett a hatalmas egyházi birtokoknak amelyek a XIX. századig fennmaradtak. Paloznak a török uralom alatt a birodalom határvidékén volt, a török támadások az utolsó Bécs elleni török (tatár) hadjáratig nem érintették. (1683) A következõ száz esztendõ alatt a szõlõbirtokok tulajdonosai falun kívüliek lettek, a Paloznakon lakók bérelték, mûvelték a szõlõket ami még így is jó jövedelmet hozott. A veszprémi káptalan földjét tizenöt jobbágy család mûvelte. A szõlõmûvelés fontosságát igazolja, hogy már 1752-ben szabályozták a hegybírói rendszert és a szõlõmûvelés feltételeit. Paloznak falu képérõl, házairól, utcáiról a korábbi évszázadokban alig maradt fenn feljegyzés. Az elsõ, részletes adatok 1792-bõl valók. A házak építéséhez, eladásához, megvételéhez a földes uraság (káptalan) engedélye kellett. Ezek az engedélyek részletesen leírták az épületet, udvart a környéket sõt még az építési technológiát is. A házak állagáról és értékérõl „becsüslevelek” adnak képet amelyek néhány esetben az ingóságok értékét is tartalmazzák. A jobbágyfelszabadítás és a polgárosodás éveinek emlékei között kevés van, amely a faluról, épületeirõl képet ad. Szerencsére az öreg házak, majd késõbb a fényképek mutatják Paloznak arculatát. A XX. század elsõ éveiben Paloznak népessége növekvõ jellegû. 1907-ben 323 fõt számláltak. Ekkor a faluban 74 lakóépület volt. Az 1930-as nagy népszámlálás adatai szerint az össznépesség 303-fõ. Többségük a mezõgazdaságban dolgozott illetve eltartott volt. 9 iparosa is volt a falunak. A II. világháború elõtti évek kimagasló események nélkül teltek. A háború utáni változások az ország mezõgazdasági területeihez hasonlóan zajlottak le, itt sem hozott jelentõs javulást. A falu vízzel és villannyal való ellátása a hatvanas évek elejére fejezõdött be. A 60-as 70-es években Paloznakot elkerülte az idegenforgalom, viszonylag nehezen volt megközelíthetõ, nem lévén vasútállomása, hajóállomása. Ebben az idõben még az autóbuszok is elkerülték. Mégis szerencsésnek nevezhetõ ez a helyzet, mert a falukép alakulásában sem követte az akkori divatot. A falu fejlõdését nem segítette a közös tanácsok szervezése és nem okozott lényeges javulást az Alsóörsrõl Csopakra kerülõ irányítás sem. 1972-ben sikerült a hegyekrõl lezúduló víz elvezetését megoldani és javítani az utak állapotán. 1979-re több utca aszfaltozása is elkészült. 3
A község fejlõdése az építkezések számának növekedésével járt együtt. A 70-es évek közepén csak az engedély nélküli építkezések száma 215 volt és a hatóságok 46 épület bontását rendelték el. Az 1980-as népszámlálás adatai szerint Paloznak össznépessége 395 fõ volt. 1991. január 1-tõl Paloznak újra önálló községgé vált. 1992. november 27-én a lakosság elfogadta a község címerét. 1993. április 30-án átadásra került a faluház. amelyet Antall József miniszterelnök avatott fel. A Balaton-felvidék hagyományos faluképének megõrzéséért 1998-ban, elsõ kisközségként Paloznak Hild díjat kapott. Napjainkban Paloznak közmûhálózata kiépült, állandó lakosainak száma 440 fõ fölött van. Jelentõs a betelepülõk száma, akik, többségükben a városi életforma alternatívájaként választják a községet hosszabb tartózkodásra vagy lakóhelyül. Paloznak díszpolgárai:
Szendi György tanító posztumusz (1999) Habsburg Ottó, a Páneurópai Unió elnöke (2000) Karl Joseph Rauber apostoli nuncius (2000) Márffy István (2000) Dr. Csontos Gyula plébános posztumusz (2001) vitéz Ajtós József esperes plébános (2002) Dr. Vörösmarty Dániel professzor (2003) Makk Károly filmrendezõ (2005) Haumann Péter színmûvész (2006)
4
ÉPÍTÉSZETI HAGYOMÁNYOK A következõkben áttekintjük az építészeti hagyományok általános elveit és a részletekben lévõ ismereteket annak érdekében, hogy láthatók legyenek a napjainkban is követésre ajánlott irányok és stílusjegyek. A jellegzetességek megfogalmazása mellett meglévõ épületek fényképeivel kívánjuk bemutatni a jelenlegi helyzetet és a képekhez fûzött kommentárokkal ajánlásainkat megfogalmazni.
ÁLTALÁNOS ELVEK A ház építése valójában az építkezés céljának megfogalmazásával kezdõdik. Az épület lehet: nyaraló, hétvégi ház, egész évben lakott épület, folyamatosan használt, technológiai célokat (is) szolgáló létesítmény (pl. szõlészet, borászat, stb.) Más kérdéseket vet fel egy meglévõ ház felújítása és másokat a „zöldmezõs” telken tervezett építkezés. Lényeges hatása van a környezetnek is a tervekre attól függõen, hogy a település belterületén, vagy a szõlõhegyen épül majd fel az új ház. Ezek a kérdések együtt és külön-külön is felmerülhetnek és a válaszokat is ennek megfelelõen kell megadni. Közös a kérdésekben az, hogy a megépülõ háznak harmóniában kell lennie az elõbb említett célokkal. Kiemelt fontossága van a ház környezettel és a helyi hagyományokkal való összhangjának függetlenül attól, hogy milyen célból és hol épül fel a ház. A múltbeli helyzetet szemléletesen fogalmazzák meg az irodalomjegyzék szerzõi, Barabás Jenõ és Gilyén Nándor: „A ház építését minden esetben megelõzi a tervezés, amely azonban falun nem a mai értelemben vett mûszaki tervezést, hanem a feladat megfogalmazását, a szükséges méretek eldöntését, a példaképül szolgáló épület kiszemelését, az anyagi és egyéb lehetõségek megfogalmazását jelenti.”/3/ Ez a megközelítés magyarázatot ad az épületek stílusbeli hasonlóságára és a ma is követendõ harmónia kialakulására. A feladat tisztázását követi az építõanyag beszerzése. Mindig törekedtek a helyi, igényes, csak saját munkát igénylõ építõanyagok felhasználására.”
5
RÉSZLETEK JELLEMZÕI Az utcakép A faluról alkotott esztétikai benyomás kialakulásában az egyes épületeknél sokkal nagyobb szerepe van az összképnek, az egyes elemek (épületek, kerítések, növényzet stb.) összességének. Valószínû, hogy a szabályos utcakép kezdetei a középkorba nyúlnak vissza. Az utcás faluk a XIII. XIV. században csak feltételezhetõek, a tervezett falvak a XVIII. századtól épültek. Az épületek formái Az épület esztétikai értékének alapját a gondos kivitelezés eredményeként a funkció, anyag, szerkezet és a forma egysége teremti meg. A szerkezetek fejlõdésének eredményeként változó szerkezeti formák közösségi hagyománya alakult ki, amely már igényelte a megismert formákat és nem idegenkedett az összképbõl nem kirívó változtatásoktól sem, ha azok saját esztétikai igényének megfeleltek. Ebben a körben jelenik meg az anyagi lehetõségek javulásával megvalósíthatóvá váló tudatos szépre való törekvés is. Tömeg Az épületek tömege általában igen egyszerû, az alaprajzból adódó hasáb, amit a tetõ zár le. Az így kialakuló jó arányú tömeg az épület egyik legfõbb esztétikai értéke. Tetõforma A tetõforma az épület tömeghatásának fontos eleme. Rendkívül változatos formái az idõk folyamán sokat változtak, de megmaradtak fõleg az épület használatát tükrözõ alapformák. A kúpos tetõ csak kerek alaprajzú épületet fedhet le. (kunyhók, kisebb ólak stb.) A sátortetõ a négyzetes alaprajzú épületet fedheti le, a népi építészetben ritka tetõtípus. (gazdasági épületek, kutak, stb.) Alárendelt gazdasági épületek, színek toldalék épületek tetõformája a fél nyeregtetõ. Legáltalánosabb a nyeregtetõ, amely végzõdése szerint sokféle lehet. A tömeghatás fontos eleme a tetõ hajlásszöge illetve ettõl függõ magassága. Minél meredekebb a tetõ, annál hangsúlyosabbá válik. A tetõ minimális hajlásszögét a héjazat anyaga többé-kevésbé meghatározza. Homlokzat A szerkezeti formák gazdagsága a homlokzatok sokféleségében jelenik meg. Az ablakok nagysága és elhelyezése erõsen befolyásolja a ház megjelenését. A régi kis ablakok mellett a falsík dominált az újabb, nagy ablakok a homlokzat hangsúlyos elemévé váltak. Tornác A magyar népi építészet legismertebb, leghatásosabb formai eleme a tornác, Lényegében funkcionális és szerkezeti megoldás, amelybõl a belsõ fejlõdés és a tör6
téneti stílusok hatására a népi építészet változatos, elterjedt és csodálatos alkotásai születtek. Sokféleségére jellemzõ nevének változatossága. A tornácon kívül a neve: pitvar, gádor, folyosó, ámbitus, ámbit, hámbit, gang, falalja, árkád, lábas ház, stb. A tornác a ház külvilág felé kitárulkozó része, átmenet a külsõ és a belsõ tér között. A tornácok boltíve gyakrabban kosárív, ritkábban szegmentív vagy félkörív. A kosárív három vagy több különbözõ középpontú és sugarú körívdarabból szerkesztett, lapos ív. DÍSZÍTÉSEK A faszerkezetek és a vakolatok díszítése a viszonylagos jólét eredményeként a XVIII. században kezd elterjedni a módosabb építtetõk esztétikai igényeinek kielégítésére. Faszerkezetek díszítése A fából készült homlokzat fa szerkezeti elemeinek díszítése a magyar nyelvterületen igen gyakori. A deszkából készült ormok a nyeregtetõ terjedésével váltak népszerûvé. A gazdag faorom változatok közül legismertebbek a napsugaras ormok. Vakolatdíszek A homlokzati vakolatdíszek a XIX. század elsõ harmadától kezdtek elterjedni. Az oromfal és az ablakok szalagkeretei (fasli) majd késõbb a minták indák, kagylódíszek, rozetták, füzérdíszek vakolatból készültek. Mindig tanult kõmûvesek, ügyes mesteremberek készítették, akik gyakran távoli vidékekrõl érkeztek. A legszebb népi barokk homlokzatok a XIX. század hatvanas, nyolcvanas éveiben készültek a Balaton felvidéken és a Bakonyban. Vakolatdíszek gazdag gyûjteménye található a mellékletben. A tetõk díszítése A tetõélek, az oromcsúcsok és a kõ és tégla kémények, kéményfejek igen változatos megoldásokat mutatnak. Némelyik közülük esztétikailag is igen figyelemre méltó. Színezés A tiszta, évenként kétszer megújított fehérre meszelt fal a XIX. században vált a magyar népi építészet jellegzetességévé, szemben a környezõ népek színesebb házaival. „A meszelt fal fehérsége – különösen napsütésben, az árnyékok éles kontrasztja, a környezet és az égbolt színeinek reflexei – olyan esztétikai élményt nyújt, amelyet korunk építészei és festõi méltán nagyra értékelnek” /3/
7
MIT IGEN – MIT NEM Az elõzõkben összefoglaló jelleggel megfogalmazott általános elveknél, a részletek ismertetésénél többet mond az épületek látványa. A következõ fénykép összeállítás vizuálisan mutat be épületeket. A szemléltetés lehetõségét kihasználva érvel a bevezetésben megfogalmazott célok érdekében. Az ajánlásokat, véleményeket pozitív, a jövõben használható tapasztalatokként fogalmazzuk meg, annak érdekében, hogy a jövõben a hagyományokkal összhangban lévõ házak épüljenek. Semmiképpen sem szándékunk a példaként bemutatott épületek tulajdonosait megbántani.
MEGVALÓSULT ÉPÜLETEK PÉLDÁI BALATON-FELVIDÉKI PARASZTHÁZAK A távolabbi múltban épült házak képei a régebbi valóságot, az akkor élt emberek ízlését, kedvelt és ezért általánosnak nevezhetõ építészeti stílusát mutatják be. Két fekete fehér fénykép az 1936-ban megjelent, „A Balaton vidék építészete” címû könyvbõl. /5/
A kép hangulata önmagáért beszél. A kellemes összhatás a részletekbõl alakul ki. A homlokzat, a tornác, az ívek, az oszlopok, a finom díszítések és a nádfedél együtt adja a Tótvázsonyban épített ház hangulatát. 8
A kõvágóörsi házon – pusztuló állapota ellenére – szintén megtalálhatók a jellemzõ formaelemek, amelyek az épületet széppé teszik. Figyelemfelhívásként említjük az elõzõ példához képest másképpen épített tornácot, az oromfalon és a boltíveken a szalagdísz hangsúlyozó, de nem túlzó jelenlétét. A nádfedeles tetõn és a kéményen kívül figyeljünk fel az oromfal tetõszinti kialakítására. Érdekesek a boltívek alatti átjárók, amelyek az oszlopok közötti távolság kb. egyharmadát teszik ki. A szalagdíszítés ezt a nyílást is körülfogja.
A Márkó, Petõfi utca 38. alatti lakóház oromfalán az 1896-os évszám utal a régmúltra, amikor a ház épült. Az oromfal két kis ablaka, a macskalépcsõs lezárás és a sarokpont kialakítása az elõzõ épületeknél nem volt látható. A fénykép 1984-ben készült. (H. Csukás Györgyi) Az épületen több átalakítás történt. Feltûnõek a ház stílusától idegen ablakok, és az utcafront korábbi boltíves bejáratának alsó lezárása. 9
A Cserszegtomajban épített hegyközségi porta (lakóház és gazdasági épületek) gyönyörû részletei szerencsére megmaradtak.
A sajátos hangulatú pécselyi présház (szoba + présház + pince) barokkos homlokzatát a felújításkor lebontották. Ettõl az épület homlokzati oldala jellegtelenné vált. A tornác felõli oldal hangulatát megtöri a bal oldali szögletes beugró és a boltívek mögötti ablakok elhelyezésének aszimmetriája. 10
A több mint kétszáz éves paloznaki ház – a mai igényeknek megfelelõ lakhatóság mellet – õrzi szépségét, korának jellegzetességeit és hangulatát.
A Hegymagas – Szent György – hegyen épült Tarányi présház a nemesi présházépítés gyöngyszeme. Megõrizte régi stílusát, homlokzatának gazdag, barokkos díszítését. 11
Badacsonytomajon ez a mûemlék présház – szõlõ nélkül is – õrzi régi szépségét. (Csak a kapu alumínium kilincse ne lenne!!) Az „aluminium kilincs” átvitt értelemben az épülethez stílusban, korban, anyagban stb. nem illeszkedõ részletet jelenti. A nem követendõ példánakválasztott házakra sajnos jellemzõ, hogy egy-két „aluminium kilincs” töri meg a ház különben jó stílusát, összhangját.
12
A JELEN PÉLDÁI – AMIT NEM (Ahol néha, néhol „alumínium kilincs” látható)
Az épület összhatása jó. A részletekrõl néhány észrevétel: A boltívek nem õrzik a hagyományokat. A sarkok gömbölyítése, a lapos ívek nem pótolják a kosárgörbe, körív vonalvezetését, A tornác ablakainak osztása szimmetrikus, de nem harmonizál az ívek osztásával. A belsõ használat elválik a külsõ megjelenéstõl. Az ablakon kinézve oszlopot látunk. A manzárd ablakok nagyok, kinõnek a házból, amit a timpanonok még jobban hangsúlyoznak. A szalagkeretek keskenyek és hiányoznak a manzárd ablakok alól.
13
A feltételezhetõen késõbbi ráépítés, vagy felújítás hibájára példa a szép kõ alapra ráépített aránytalanul nagy felsõ szint, amelyen nincsen ablak. Zavaró a kinézõ is.
A falusi utca jelleget a házak hasonlósága erõsíti. Kár, hogy nem fehérek a házak. Az oromfal csúcsát a funkció nélküli, kéményre emlékeztetõ rész zavaróan hangsúlyozza. 14
Az épületek jó összhatását elrontja az ormótlan homlokzat kialakítás. („aluminium kilincs”) 15
A homlokzati ablakok túl nagy mérete és formájanem tekinthetõ követendõ példának. 16
A homlokzati nyílás „modern” vonalvezetése és túl nagy mérete ellentmondásban van a ház régi stílusú összhatásával. Kár, hogy a szép kõfelületek nem helyi kõbõl épültek.
A kimondottan szép kis ablakok fölött erõltetett, oda nem illõ a szép kilátás érdekében a késõbbi átépítéskor, a csúcs alatt megjelent terasz. 17
A régi építési szabályoknak való megfelelési kényszer eredményezte az alsó szint ablaktalanságát és az ormótlan ajtó elhelyezését.
A drága, boltíves nyílászárók nem illenek a régi házkûlsõhöz. 18
A különös mûgonddal kialakított homlokzati elemek hatását elrontja a ház „alumínium kilincse”, a túl magas kémény és az osztás nélküli ablakok.
A háznak mézeskalács jelleget ad a jó motívum elemek túlzott használatából adódó túldíszítés. Ezt a hatást erõsíti a barokk sárga vakolás. 19
Kimondottan Balaton felvidéki kialakítás, sajnos a homlokfalon a sok ablak ront ezen a kellemes összhatáson.
20
A JELEN PÉLDÁI – AMIT IGEN Az egyszerû, arányos, célnak megfelelõ, tájba illõ, mértéktartóan dekorált, harmonikus épületek bemutatására sok ilyen paloznaki példa ad lehetõséget. Elsõ csoportjuk a cseréptetõs épületekbõl állítható össze elsõsorban az épület tetõfedésének nem annyira esztétikai, hanem kisebb költségigénye miatt. Az elsõ épületrõl bõvebben szólva elmondható, hogy „tipikusan” jó példa, mert az épület arányos, a manzárd kisméretû ablakai nem hangsúlyozottak. A szalagkeret követi a szerkezetet. A homlokzati ablakok kicsik, a vakolatdíszek visszafogottak. A boltívek hagyományosak
21
22
23
A Balaton felvidéki épületek hagyományos fedése a helyi építõanyag miatt a nádtetõ. Költsége és késõbbi, 8-10 évenkénti karbantartás igénye miatt a választás kényszerét állítja az építõ elé. A következõ szép példák remélhetõen segítik a döntést. Az arányos, szép nádtetõ, szép kéménydíszek, arányos nyílászárók adják az épületek alapharmóniáját. Jól illeszkedik ebbe, hogy a fasnik követik a szerkezetet, az ablakokat. Fehér domináló felületektõl a fasni színe csak árnyalatban különbözik. A vakolás kanál spriccelt, felülete, textúrája harmonizál a régi technológiával, Látszik a kézi munka jelleg, a simított felületek rusztikusan megtörtek. („kukacok”)
24
25
26
27
28
29
Ezen a képen látható „szárazon”, szépen rakott kõépület, arányos nyílászárókkal és szép nádtetõvel, a helyi építõanyag felhasználásának jó példája. 30
A tájbaillõ, nyaraló jellegû épületek a „balatoni nyaraló” stílusjegyeit viselik. A bemutatott épületek jó ízlést tükröznek, bár néhol feltûnnek „alumínium kilincs” jegyek. (nem helyi kõbõl építés, homlokzat lezárás, szögletes oszlopok stb.) 31
32
33
34
ZÁRSZÓ TISZTELT PALOZNAKI ÉPÍTKEZÕ! Feltételezhetõen Ön Paloznakon telket vásárolt vagy vásárolni fog és építkezni kezd. Ajánlásunkat jó szándékú segítségnek szánjuk, hogy a falu stílusához, kialakult hangulatához illeszkedõ igényt tudjon megfogalmazni a tervezéshez. Ha Ön már néhány évig Paloznakon fog lakni, természetes törekvése lesz, hogy beilleszkedjen a település kultúrájába, elfogadja az itt lakók szokásait, ünnepeit, mert ez az útja annak, hogy Önt is elfogadják és jól érezze magát ebben a környezetben. Ennek a kultúrának meghatározó része az épített környezet is, a házak, az utcák összhangban lévõ harmóniája. Bízunk abban, hogy igyekszik megõrizni a paloznaki hagyományokat. Az épületekre értelmezett hagyományok megõrzését az építési szabályozáson túl a civil szervezetek keretei között szeretnénk segíteni. Segítenénk abban is, hogy elkerülje az „alumínium kilincs” csapdákat. Legyen közös célunk megõrizni a hagyományokat, hogy ne az ide nem illõ, gyorsan változó divat alakítsa a faluképet. Mi, az Ajánlás készítõi felajánljuk segítségünket elképzeléseinek megfogalmazásához, terveinek elõkészítéséhez, majd véleményezéséhez. Elérhetõk vagyunk az alábbi telefonszámokon, az interneten keresztül és személyesen is. Várjuk kérdéseit, elképzeléseit, bízzon segítõ szándékunkban és keressen minket.
KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Köszönet a Paloznak Jövõéért Alapítványnak, A Paloznaki Civil Egyesületnek és a Paloznaki Szõlõhegyi Egyesületnek, hogy támogatásukkal lehetõvé tették az „Ajánlás” megjelenését. Siklós László Paloznaki Civil
Márffy István Paloznak Jövõéért
Egyesület 06/30 910-4141
[email protected]
Közalapítvány 06/20 417-8499
35
Dr. Tormási György
Paloznaki Szõlõhegyi Egyesület 06/70 332-4531
[email protected]
MELLÉKLET A Vakolatdíszek bõ választékát gyûjtötte össze Somogyi Gyõzõ és adta közre „Csipkefalak a Káli medencében” címû, 2004-ben megjelent könyvében. /6/ A díszített homlokzatokon túl az építési évszám és a monogramok megjelenítésére is sok szép példa található a gyûjteményben.
36
37
38
IRODALOMJEGYZÉK 1. Malonyai Dezsõ / A magyar nép mûvészete IV. kötet A Dunántúli magyar nép mûvészete (Veszprém, Zala, Somogy megye) 2. Hofer Tamás–Fél Edit / Magyar népmûvészet Corvina Kiadó 1975 3. Barabás Jenõ–Gilyén Nándor / Magyar népi építészet Mûszaki Kiadó 1987 4. Jankó János / Balaton-melléki lakosság néprajza Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei (3. kötet, 2. rész) Kilián Frigyes M.K. Egyetemi Könyvtáros Bizománya Budapest, 1902. 5. Tóth Kálmán / A Balaton vidék népének építészete M. Kir. Balatoni Intézõ Bizottság kiadása Budapest, 1936 6. Somogyi Gyõzõ / Csipkefalak a Káli medencében Az Országépítõ tavaszi számának melléklete 2004 7. Somogy Gyõzõ–Lukács László / A Káli medencenépi és népies építészete Az Országépítõ tavaszi számának melléklete 2004 8. Cseri Miklós–S,.Lackovits Emõke / Balaton-felvidék népi építészete Balatonfüred Konferencia, 1997 9. Laposa József / Szõlõhegyek a Balaton-felvidéken Mezõgazdasági Kiadó Budapest,1988 10. Veress D. Csaba / Az évezredes Paloznak Veszprém, 1993 11. Czilliné Egyed Ilona / Paloznak település és mûvelõdéstörténete Nyugat-magyarországi Egyetem Gyõr, 2005 12. Czeglédy Ákos / A Betelepülõk Paloznakon 1990-tõl napjainkig Kézirat, 2004
39
TARTALOM BEVEZETÕ
1
A MAI PALOZNAK KIALAKULÁSA
2
ÉPÍTÉSZETI HAGYOMÁNYOK
5
Általános elvek
5
Részletek jellemzõi
6
MIT IGEN-MIT NEM
8
MEGVALÓSULT ÉPÜLETEK PÉLDÁI
8
Balaton-felvidéki parasztházak
8
A JELEN PÉLDÁI – AMIT NEM
13
A JELEN PÉLDÁI – AMIT IGEN
21
ZÁRSZÓ
35
MELLÉKLET
36
IRODALOMJEGYZÉK
39
