A paloznaki Fő utca elemzése
Készítette: Koppány Lili Beadás dátuma: 2015. május 13. Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti és Településépítészeti Kar Településépítészeti Tanszék Településépítészet
Tartalomjegyzék 1. Az utca története, kialakulása.............................................................................................3 2. A Fő utca városszerkezetben elfoglalt szerepe, jelentősége és kapcsolatai ......................7 3. A Fő utca jellege, karaktere műemléki vagy utcaképileg védett épületein, terein, metszetein keresztül........................................................................................................... 9 4. ‚Az én utcám‘ ...................................................................................................................13
2
1. Az utca története, kialakulása A Balaton északi partján, Veszprém megyében található apró község, Paloznak története az ősidőkig nyúlik vissza. A mai országút a rómaiak által kiépített nyomvonalon halad. A Fő utca szintén ősi útvonal, észak-déli irányban húzódik a balatonparti Malomhát, Királydomb, Vörös-part és Szerdahelyi dűlő felé. A környék már ötezer éve folyamatosan lakott, Paloznak határából előkerültek az újkőkorszaki, ún. vonaldíszes kultúrából származó leletek, de római kori villagazdaságok nyomai is felbukkantak. A település neve feltehetőleg a honfoglalás előtt itt élő szláv népességtől ered, szláv nyelven ugyanis „po loznik” annyit tesz, a szőlőskertnél. A falu nevének első említése a 970-es évekből való, a veszprémi görög rítusú apácakolostor alapítóleveléből. A Fő utca folytatásaként észak felé futó Tódi útról pedig már egy 1269-ből származó birtokleírásban is szó esik. A Tódi út és a régi római út kereszteződésénél a XI-XIII. század környékén épült fel a ma is álló román kori katolikus templom. 1779-ig a templomot övező vörös homokkőfalon belül volt a falu temetője is. A fal pontos kora ismeretlen, de egyes feltételezések szerint már a tatárjárás idején itt kereshettek menedéket a helyiek. A falu a XIV-XV. századtól kezdve egészen 1848-ig a veszprémi káptalan birtokát képezte. Az 1526-os mohácsi vészt követően a község még néhány évig érintetlen maradt, 1529-re azonban ide is megérkeztek a törökök, és felégették Paloznakot, és a szomszédos falvakat, Lovast és Csopakot. Nem csoda tehát, hogy a falu rettenetesen elszegényedett, és csak hosszú évtizedek alatt állt talpra. A templom mögötti plébánia a XVIII. század végén épült fel, később villámcsapás sújtotta, ezért újjá kellett építeni. A XIX. század elején református harangláb is épült a Fő utcában, későbarokk stílusban, fazsindely fedéssel. A század elejére a korábban földművelésből, főleg szőlőtermesztésből élő községben egyre inkább elterjedt a juhtartás, ezért megszaporodtak a legelők a környéken. A filoxérajárvány 1890-re minden szőlőt kipusztított Paloznakon, az újratelepítés egészen 1920-ig elhúzódott. A XX. században főként a közművesítés kérdése vált hangsúlyossá, a villanyt 1941-re vezették be a templomba, a vízvezeték 1956-ra épült ki a Fő téri szövetkezeti boltig. 1991-ben Paloznak teljes közigazgatási területét üdülőterületté nyilvánították, ettől kezdve egyre inkább jellemző a nyaralók építése a Fő utcában is. A faluház (polgármesteri hivatal) hosszú-hosszú évtizedes várakozás után 1993-ra készült el. A települést a hagyományos falukép megőrzéséért 1998-ban Hild-díjjal tüntették ki.
3
1. katonai felmérés (1783.)
2. katonai felmérés (1852-55.)
3. katonai felmérés (1869-87.)
Topográfiai térkép (1951.)
Topográfiai térkép (1986.)
Űrfelvétel (Google Earth, 2012.)
4
A román kori katolikus templom 1971-ben…
…és 2015-ben
Az élelmiszerbolt 1993-ban…
…és 2015-ben
A harangláb, háttérben a tűzoltószertár, az A harangláb, háttérben a faluházzal orvosi rendelő és a polgármesteri hivatal (polgármesteri hivatal) (1991) (2015)
5
A régi polgármesteri hivatal és orvosi rendelő (1991)
Diószegi ház (1993)
A tűzoltószertár az 1960-as években
A református harangtorony 1993-ban…
…és 2015-ben
6
2. A Fő utca városszerkezetben elfoglalt szerepe, jelentősége és kapcsolatai A Fő utca ugyan nem a község legforgalmasabb útja, mégis kiemelkedően fontos szerepet játszik Paloznak életében. A lakott területek középpontjában helyezkedik el, észak-déli irányban. Déli végén a forgalmas Zrínyi út keresztezi, amely fontos útvonal Balatonfüred felé. Itt található a volánbusz megállója is, amely tovább növeli az út jelentőségét. A Zrínyi út túlsó oldalán, a Fő utca folytatásaként a nyílegyenesen a part felé tartó Balatoni utca következik, amelyen a strand felé irányuló forgalom jelentős. Északra, a szőlőhegy irányába indulva először főleg idegenforgalmi és közösségi funkciókkal találkozunk, itt található a vendéglő, a Paloznaki vendégház, a könyvtár, a teleház és a tájház is. A lakóterületi hasznosítás kevésbé jellemző, itt az alsó részen mindössze néhány családi ház található. A következő kereszteződésnél a Fő utcába futó Ady Endre utca a lakóterületek forgalmának bekapcsolását biztosítja, míg a Boldog Apor Vilmos utca a templomba tartóknak is fontos útvonala. A kereszteződés környéke a pihenés és az emlékek helye, az aprócska zöldfelület talán nem is mondható parknak, mégis megnyugtató látványt nyújt a közepén található kerekes kúttal, és a háborúban elhunyt hősök emlékművével. A túloldalon található a polgármesteri hivatal, előtte egy apró, XIX. századból származó református haranglábbal. Ezután ismét lakóterület következik, itt azonban már a nyaralók is megjelennek. Nyugatról a Kossuth utca torkollik a Fő utcába, amely a gyerekek számára a játszótér, a felnőtteknek pedig a temető miatt fontos, de a szelektív hulladékgyűjtő is itt található. A Fő utca ezután kelet felé kanyarodik, északra, a szőlőhegyre a Tódi út visz tovább, két oldalán a kálvária stációival, és a faluban születő gyerekek tiszteletére ültetett facsemetékkel. Az elkanyarodó Fő utca további szakaszán már végig a lakó funkció jellemző, nyaralók és családi házak egyaránt előfordulnak. Az utca ezért itt már egyáltalán nem forgalmas, olyannyira, hogy meglepő módon földútként, zsákutcában végződik.
7
Paloznak főbb útvonalai és területhasználata 8
3. A Fő utca jellege, karaktere műemléki vagy utcaképileg védett épületein, terein, metszetein keresztül A paloznaki Fő utca egyáltalán nem nyújt egységes képet, nem rendelkezik egybefüggő térfalakkal, a házak ritkásan állnak, az úttal egymástól teljesen különböző szöget zárnak be, és a telkek alakja is meglehetősen szabálytalan. Az úttest viszonylag széles, az épületek többsége pedig viszonylag alacsony, földszintes vagy egyemeletes, így az utca világos, napfényes. A kedvező fényviszonyokat fokozza a hézagos utcakép, a házakhoz képest nagy telekméret is. Az utca leginkább békés, csendes falusi lakóutcának mondható, de időnként koncertek és más közösségi események pezsdítik fel az életet és növelik meg a forgalmat. Funkcionálisan elkülönülő szakaszokra nem osztható, a közösségi, lakó- és közterületek keveredve, szórtan helyezkednek el, ipari terület pedig egyáltalán nincs a környéken. A kereszteződéseknél kisebb teresedések alakultak ki, de ezek sem egységesek. Az utca déli végén, a Szent József ház előtt kisebb burkolt tér található ülőhelyekkel és kúttal, mögötte a román kori katolikus templomhoz vezető sétányt övező ápolt, rendezett park képe fogadja az utcába érkezőket. Az Ady Endre utcánál kialakult kisebb téren a háborús hősök emlékműve és egy kerekes kút áll, ülőhely ugyan nincs, de az árnyas kis zöldfelület mégis pihenésre csábít. A Fő utca keletre kanyarodásánál található Mázsa téren szintén kisebb park alakult ki, gyeppel és örökzöld kiültetésekkel. Szent Donát, a szőlő és a bor védőszentjének szobra is innen vigyázza a szőlőhegyet. A tér egyébként a hegyről érkező szekerek mérésére szolgáló mázsáról kapta a nevét, amely ma is áll még. A negyedik teresedés az előzőeknél jóval kisebb, az úttest melletti zöldsávban alakult ki az egyik ház előtt, és kerekes kútnak és pihenőpadoknak ad helyet. Az épületek egy-két kivételtől eltekintve mind nyeregtetősek, gyakori építőanyag a nád, amelyet nemcsak régi és felújított parasztházak, hanem újonnan épült nyaralók tetejének fedésére is előszeretettel alkalmaznak. Az utcában négy épület áll műemléki védelem alatt, ezek mindegyike a XIX. századból származó, nádtetős parasztház.
9
A Fő utca helyszínrajza
10
Utcanév, házszám
Szintszám
Építés ideje
Védettség
Funkció
F F
Becsült ereszmagasság (m) 4 5
Fő utca 1. Fő utca 2.
XX. század XX. század
-
Fő utca 4.
F+1 F+1 F+1
5 5 4
XX. század XX. század XX. század
-
Fő utca 7. Fő utca 8.
F+1 F+1
5 4
XX. század 1888.
Fő utca 9.
F+1
4
1884.
Fő utca 10.
F+1
6
XX. század
műemléki védelem műemléki védelem -
üzlet és vendéglő Szent József házkiállítótér könyvtár és teleház nyilvános WC lakóház lakóház Paloznaki Vendégház lakóház tájház
Fő utca 3.
Fő utca 11. Fő utca 12.
Fő utca 14.
F+1 F+1 F+1 F+1 F+1 F F
4 5 5 5 4 3 2
XX. század XX. század XX. század XX. század XX. század XX. század XIX. század
Fő utca 15. Fő utca 16.
F F
4 3
XX. század XIX. század
Fő utca 17. Fő utca 18.
F+1 F
5 4
XXI. század XX. század
műemléki védelem műemléki védelem -
Fő utca 19. Fő utca20. Fő utca 21. Fő utca 22. Fő utca 23. Fő utca 24.
F+1 F+2 F+1 F F F+1 F+1 F
5 6 3 3 3 4 4 5
XX. század XX. század XXI. század XX. század XXI. század XX. század XX. század XX. század
-
Fő utca 13.
Fő utca 25.
11
lakóház Polgármesteri Hivatal + a telken található a XIX. századi harangláb lakóház lakóház lakóház lakóház lakóház szerszámoskamra lakóház lakóház lakóház lakóház lakóház jelenleg építkezés folyik a telken lakóház lakóház lakóház lakóház lakóház lakóház lakóház
Metszetek
12
4. ‚Az én utcám‘ Mivel kiskorom óta rendszeresen Paloznakon töltöm a nyarakat, a Fő utcáról már elég határozott benyomásom alakult ki az évek során. Számunkra a legfontosabb része sokáig a játszótér volt, és a tájház, ahol minden hétvégén kézműves foglalkozást tartottak (ezt rengeteg csuhéangyal tanúsítja). Később a teleház vált a különös jelentőségűvé, és előtte a kis tér, ahol van wifi. Látvány szempontjából viszont csak a harangláb és a tájház, illetve a templom alatti kis park ragadt meg bennem a mostani terepi felmérés előtt. Úgy emlékeztem, hogy a Balaton felé gyönyörű innen a kilátás, de most kiderült, hogy az utcából alig látszik a tó. Az utcát járva most a korábbinál sokkal részletesebb képet kaptam arról, milyen is a környék igazából. Mivel nagyon szeretem Paloznakot, erősen idealizált kép élt a fejemben a Fő utcáról. Most viszont ami egyből szemet szúrt, hogy a légvezetékek mennyire lerontják az utcaképet. Nem is nagyon tudtam úgy fotózni, hogy a műemléki épületekbe ne rondítsanak bele. A szép képet rombolja néhány ízléstelen vagy elhanyagolt lakóépület is. A felső, a Kossuth utca elágazásán túli szakasz pedig olyannyira ismeretlen volt számomra, hogy eddig nem is tudtam, hogy a Fő utcához tartozik. Nem is csoda egyébként, hiszen egy elhagyatott kis zsákutcáról van szó. Számos kellemes meglepetés is ért a bejárás során, olyan finom kis részletek, mint például egy kerítésoszlopba épített kolomp, a napóra az egyik ház homlokzatán, vagy éppen a gyönyörű, szív alakú kivágásokkal díszített fa kapu, ezeket a montázson is bemutatom, mert bár lényegtelen apróságnak tűnhetnek, így együtt mégis a helyi építészet hagyományaira, sajátosságaira utalnak. Az utca hangulatát természetesen az évszak is befolyásolja, különösen ilyenkor tavasszal, amikor a növényzet harsogóan zöld. A szinte természetellenesen csillogó, élénkzöld és bordó mahónialevelek, a fehéren virágzó bangiták és a temető melletti, fenséges nyugalmat árasztó vadgesztenyefasor mind-mind meghatározó részei az utcaképnek. Nyáron a rózsák virágzása is erősíti majd a falusi idill hangulatát, de erre most még várni kell egy darabig. A környéken nem csak a növények maguk gyönyörködtetnek, hanem az elrendezésük is. Látszik a területen a növényzet gondos tervezettsége, a templom parkja például különösen szépen komponált tájépítészeti alkotás. Összességében a felmérés során egy új Fő utcát ismerhettem meg, amely talán a korábbi benyomásaimhoz képest sokkal kuszább, szétesőbb képet nyújt, de ettől még továbbra is az én utcám marad.
13
A Fő utca a Zrínyi utca felől
14
Kerekes kút az Ady Endre utcánál
15
16
