Bevezetô. Tartalom. melyeket mellékletünkben a legújabb kiskereskedelmi irányzatok, projektek egészítenek ki

Tartalom Stratégia

Nemzetközi hadszíntéren

4

Felülnézet

Piaci érdekek képviselete az infotársadalomért

5

Kitekintô

Oracle DirectEurope: hajrá az EU-forrásokért!

6

Trend

Outsourcing: a legígéretesebb piac?

7

Tanácsadás

Közös e-önkormányzati rendszerek

9

Esettanulmány

MOL-gázirányítási rendszer: akik a lyukkal kereskednek

11

Már több mint egy éve a svábhegyi csúcson

11

Európai színvonalú kommunikációs rendszer a mezôgazdaságért

13

Trend

Telefonálj kábelen!

14

Esettanulmány

Aegon: több mint biztosító

15

Hitelesítési rendszer PKI-alapokon

16

Biztonsági megoldások a Synergontól

17

Vezeték nélküli biztonság

18

Tartsd meg vevôidet!

19

IT-infrastruktúra-menedzsment: elônyben az ügyfél

20

Technológia

Tanácsadás

Melléklet: Kereskedelmi megoldások Miben más a magyar kereskedelem? – Egy kutatás tapasztalatai

22

Különleges üzleti modell – rendhagyó kiskereskedelmi rendszerrel

23

A Synergon Retail System

24

Hálózatmodellezô és -dokumentáló rendszer

26

Konszolidáció, virtualizáció, üzembiztonság

27

NAC: legyünk biztosak a biztonságban

29

Fibex sikerek: egy kis leány nagy érdemei

30

Egy biztos rendszer biztosítók számára - az Infinitytôl

31

Kortárs Galéria

Bakucz András festômûvész

32

Szabadidô

Száguldás a jégen vitorlával

34

ArcSyn

Bárdos László, Cseh Balázs, Posta Attila

35

Technológia

Leányvállalatok

Synergon Magasyn Kiadja a Synergon Informatika Rt. • 1047 Budapest, Baross u. 91-95. • Telefon: 399-5656 • Fax: 399-5599 www.synergon.hu • [email protected] Felelôs kiadó: Molnár Zsolt • Szerkesztô: Szentiványi Kinga • Mûvészeti elôkészítés: Absolut Reklám Kft. Fotó: Címlap, portré – Bozsó András, Zalka István • Kortárs Galéria – Markovics Ferenc ISSN 1586-572X • Magasynunk ingyenesen megrendelhetô honlapunkon.

Bevezetô

Reményeink szerint minden Olvasónk számára hasznosnak bizonyulnak majd a téli szám technológiai és esettanulmány cikkei,

melyeket mellékletünkben a legújabb kiskereskedelmi irányzatok, projektek egészítenek ki. A Magasyn téli számának Kortárs Galéria rovatában Bakucz András festômûvésszel ismerkedhetnek meg kedves Olvasóink, Szabadidô rovatunk pedig a jégvitorlázás lenyûgözô világába kalauzol el. Molnár Zsolt [email protected]

3

M A G A S Y N 2 0 0 4 /TÉL

A Synergon nemzetközi kereskedelmi stratégiája áll a Magasyn téli számának középpontjában, amit a terület kiemelt jelentôsége indokol. A régióbeli értékesítések erôsítésének igénye ügyfeleinktôl származik, és elônyeit is elsôsorban ügyfeleink élvezhetik majd.

s t r a t é g i a

Nemzetközi hadszíntéren Posta Attila, a Synergon nemzetközi kereskedelmi vezetôje felelôs a Synergon-csoport átfogó kereskedelmi stratégiájának megvalósításáért; segítségével a társaság igazán ki tudja használni regionális jelenlétét, illetve a határokon átnyúló projekteket.

– Mit takar a Synergon nemzetközi kereskedelmi stratégiája? Posta Attila: A Synergon csoporton belüli integrációjának célja, hogy a tagvállalatok ne csak a saját piacukon jelenjenek meg, hanem együtt, egységesen lépjenek fel a regionális piacokon. Ez nem egyedülálló, tekintve, hogy a nemzetközi nagyvállalatok is egyre inkább a regionális gondolkodást helyezik elôtérbe, és próbálják egységesíteni az egyes országokban azonos kereteken belül mûködô vállalkozásaikat. Az európai uniós csatlakozás következtében pedig egyre inkább igény mutatkozik a regionális jelenlétre az ügyfelek részérôl is, amit az is mutat, hogy folyamatosan növekszik a határon átnyúló projektek száma. Az elsô lépésben áttekintettük, hogy milyen szintû és mélységû kapcsolatok alakultak már ki a tagvállalatok és az anyacég között, azaz egyfajta átvilágítás készült. Ez azt mutatta, hogy a törekvés meglétének ellenére az együttmûködésnek nem voltak konszolidált keretei, jellemzôen ad hoc jelleggel mûködött. Az én feladatom a Synergonnál az, hogy ezeket a törekvéseket egy kézbe fogjam össze, és minden tagvállalat között alkalmaztassam. – Milyen platformokon keresztül történik az együttmûködés a csoporton belül? P. A.: Az értékesítés területén jelentkezik egyrészt egy úgynevezett cross-sales, ami a tagvállalatok közötti kereskedelmet foglalja magában. Másrészt a határon túli projektek azért különös jelentôségûek ezen a téren, mert a projekt megvalósítása, valamint a megfelelô know-how más-más országban található. A multinacionális nagyvállalatok szintén kihívást jelentenek, hiszen egy multi cég a Synergon-csoport több tagvállalatának is ügyfele lehet egyszerre a különbözô országokban. Ezen a területen komoly lehetôségeket látunk a csoporton belül.

– Milyen fázisban van a stratégiamegvalósítás? P. A.: A kompetenciák, illetve az erôsségek és gyengeségek felmérése az egész csoporton belül megtörtént, s kialakítottunk egy ezzel kapcsolatos adatbázist is. A kommunikáció terén elsô lépésként minden tagvállalatnál kijelöltük a felelôs személyeket, elsôsorban a kereskedelmi igazgatókat. Kialakítottunk egy egységes beszámolási (reporting) rendszert, ami azt jelenti, hogy a közösen vagy külön-külön felderített „sales lead”eket azonosítani tudjuk, információt tudunk cserélni egymással, és közösen tudunk fellépni az ügyfélnél.

– Milyen feltételek alapozták meg a stratégia megvalósíthatóságát? P. A.: A legnagyobb hangsúlyt a folyamatos kommunikáció megteremtésében látom, erre kívánjuk a legnagyobb figyelmet fordítani, hiszen az információ a legnagyobb érték.

– Milyen további lépések várhatók a közeljövôben? P. A.: Folyamatos megbeszéléseket kezdünk egy-egy szakmai témakörben a regionális lehetôségek, párhuzamok és rések feltérképezésére. Nemrégiben tartottunk Balatonkenesén egy szakmai/kereskedelmi workshopot üzleti alkalmazások témakörben, melyre minden tagvállalatunk delegálta ezen a területen dolgozó szakembereit. Legnagyobb örömünkre a kezdeményezés rendkívül sikeresnek bizonyult, sokat tanultunk egymástól, megismertük egymás mûködését, üzletpolitikáját, és a jövôben megvalósítandó közös céljainkat is meghatároztuk. A Synergon Hálózati Kommunikációs Divíziójának segítségével minden országban tervezünk egy tréningprogramot, majd pedig erre építve egy kisebb pilot jellegû értékesítési akciót a területen, ami elsôsorban az IP-telefónia népszerûsítését szolgálja majd.

A munka alapját az jelentette, hogy meglegyen a tagvállalatok bizalma és támogatása a nemzetközi kereskedelmi stratégia iránt, ami megítélésem szerint létezik, s ez iránt minden tagvállalatnál pozitív attitûd alakult ki. A vállalatcsoport szakmai és kereskedelmi tevékenységének feltérképezése, egyfajta tudásbázis létrehozása is megtörtént, majd meghatároztuk, hogy melyek azok a fôbb erôvonalak a csoporton belül, amelyeket érdemes minden lefedett országban is kihasználni.

– A Synergon fókuszában lévô többi országra is kiterjed a stratégia? P. A.: A tagvállalatok által le nem fedett, ám a Synergon-csoport érdeklôdésének fókuszában lévô országok közül a legnagyobb jelentôsége Romániának és Bulgáriának van. Ezekben az országokban olyan erôs partnereket szeretnénk találni, akikkel részt tudunk venni a regionális projektekben, és egyéb csatornákon is együtt tudunk majd mûködni. Ezeknek a partnereknek a kiválasztása jelenleg folyamatban van.

Az egyes tagvállalatok saját termékerôsségeit, úgynevezett core kompetenciáit is meg kell említeni: ezeket a csoporton belül úgynevezett tudástranszfer keretében szeretnénk kihasználni, aminek hatására minden országban a csoport teljes kompetenciaspektruma elérhetôvé válik.

M A G A S Y N 2 0 0 4 /TÉL

Posta Attila

4

Az Atos Originnel való együttmûködés szintén ebbe a témakörbe tartozik, hiszen a francia Atos Origin BV-vel született egyezség értelmében a régióban mi képviseljük a társaságot. – Miért nem akvizíciókkal lép be Romániába és Bulgáriába a Synergon-csoport? P. A.: Tapasztalataink szerint egy akvirált cég teljes integrálására legalább másfél év szükséges, s eközben a cég erôforrásainak egy részét elviszi az akvizíciós procedúra. A stratégiai partnerek azonban azonnal rendelkezésre állnak, és sokkal gyorsabban és rugalmasabban tudnak reagálni, mint egy akvirált társaság. A rugalmasság és a gyors reakció manapság döntôen meghatározza egy üzleti lehetôség sikerét vagy sikertelenségét. Rövid távon most nekünk erre van szükségünk, hiszen az elmúlt idôszak is bizonyította: számos lehetôség van számunkra ezekben az országokban. Természetesen, közép- és hosszú távon nem elképzelhetetlen egy romániai vagy bulgáriai akvizíció sem. – Milyen eredményeket, és milyen idôtávban vár a Synergon a nemzetközi kereskedelmi stratégiától? P. A.: Az idei évre a cél az, hogy a vállalatcsoportban a kereskedelmi együttmûködést megvalósítsuk, kialakítsuk azokat – a fent említett – kereteket, amelyek alapján a jövôben együtt fogunk mûködni.

A 2005-ös cél pedig az, hogy ezt az együttmûködést úgymond „forintosíthassuk” is, azaz az értékesítésben komoly fejlôdés menjen végbe, valamint a Synergon-csoport a régióban minél ismertebb és elfogadottabb legyen mind a multinacionális, mind pedig a helyi vállalatok körében. – A Span és az Infinity neve megmarad? P. A.: Igen, stratégiailag nem látjuk indokoltnak a nevek Synergonra cserélését, hiszen a cégek már jól ismert, az ügyfelek bizalmát bíró, erôs brandet képviselnek az adott országokban. A megjelenés a tekintetben lesz egységes, hogy minden esetben kommunikáljuk: a Synergoncsoport tagja. – Fizikailag egységes kompetenciacenter is létrejön majd? P. A.: Van létjogosultsága egy fizikailag egységesített kompetenciacenternek, mely elsôsorban helpdesk és ehhez kapcsolódó szolgáltatásokat érinthet majd. Ennek tervezése és egyeztetése a tagvállalatokkal elkezdôdött. Meg kell azonban jegyeznem, hogy amennyiben olyan projektek merülnek fel az egyik országban, amelyekhez a szükséges kompetencia egy másik államban van, ezt minden további nélkül importálni tudjuk a projekt területére. Egy-egy jól mûködô divíziót, csapatot nem volna célszerû szétbontani, ellenben a hasonló területen dolgozó kollégák, még ha egy másik országban ülnek is, egy csapattá formálása már határozott célunk.

f e l ü l n é z e t

Piaci érdekek képviselete az infotársadalomért Reszler Ákossal, a ScanSoft-Recognita Rt. vezérigazgatójával annak kapcsán beszélgettünk, hogy az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) ügyvezetô elnökké választotta, miután elôdje, Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter lett.

– Mi az IVSZ szerepe? R. Á.: Az IVSZ célja, hogy megfogalmazza, képviselje a szakma érdekeit, tehát a szövetség gyakorlatilag érdekérvényesítô és érdekképviselô szervezet. Az IVSZ a szakma érdekeit elsôsorban a kormányzattal szemben kívánja érvényesíteni, mindazonáltal ezt az érdekérvényesítést szeretnénk minél jobban partnerséggé átalakítani. Az IVSZ-nek elsôsorban akkor van nagy szerepe, amikor az informatikával kapcsolatos törvények elôkészülete folyik, hosszabb távú büdzsék felállításáról van szó, vagy amikor fejlesztési stratégiákról, irányokról születik kormányzati döntés. S bár a tagok a piacon egymásnak sok esetben versenytársai, a szövetségben a közös érdek kerül elôtérbe, és célunk, hogy az infokommunikáció magyarországi elfogadottságát növeljük, a negatív tévhiteket eloszlassuk, a magyar gazdaságot és társadalmat az IT valódi értékével megismertessük. Ezen túl fontos szerepünknek érezzük, hogy olyan, nem konkrétan a szektorhoz köthetô kérdéskörökben, mint a magyar munkaerôt terhelô jelentôs bér- és járulékterhek, is kifejtsük véleményünket és befolyásunkat a kedvezôbb változások érdekében. Ebben az esetben, véleményünk szerint ezek a terhek túlságosan nagyok, így a versenyképesség is mérsékeltebb, hiszen jelenleg a tudás export-feltételrendszere nemcsak a szektor, de az egész gazdaság számára kedvezôtlen.

5

M A G A S Y N 2 0 0 4 /TÉL

Reszler Ákos

– Mi az IVSZ, és kik tagjai? Reszler Ákos: Az IVSZ egy társadalmi szervezet, illetve szakmai szövetség, amit az informatikai szakma vállalatai alkotnak; nyílt szövetség, ami azt jelenti, hogy minden informatikai társaság a tagja lehet. A tagok száma jelenleg megközelíti a 300-at, az általuk generált árbevétel pedig nagyságrendileg az iparág forgalmának háromnegyedét adja. Ezen túl az IVSZ-nek társult tagjai lehetnek azok a cégek, amelyek például beszállítóként, szolgáltatóként kötôdnek ehhez a szektorhoz (reklámcégek, oktatási intézmények vagy határon túli szervezetek).

– Milyen az IVSZ együttmûködése a kormányzati szervekkel? R. Á.: Az IVSZ szinte össze van nôve az IHM-mel, rengeteg közös akciónk van, az IVSZ elnökségi tagjainak nagy része az IHM különbözô bizottságainak is a tagja. Ezáltal a piac vezetô szakemberei nagyon komoly szakértôi szerepet játszanak a rendelet- és törvény-elôkészítô munkában, szakmai anyagok elôkészítésében. Szintén jó kapcsolatokat ápolunk a Miniszterelnöki Hivatallal, a kapcsolatok azonban nem egyirányúak: a kormányzati szervek is megtanulták már, hogy az IVSZ-en keresztül könnyen el tudják érni egy-egy terület szakértôit. – Milyen elônyük származik a tagoknak a tagságból? R. Á.: A szövetségben igen nagy mennyiségû piaci információ (fejlôdési tendenciákkal, az exportlehetôségekkel stb. kapcsolatos) gyûlik

össze, ami elsôsorban a kisvállalatok számára lehet különösen értékes tényezô. Továbbá az IVSZ fórumokat teremt, ahol a kisvállalatok vezetôi találkozhatnak a nagyobb cégek menedzsmentjeivel, ami alapvetô mozgatórugója lehet a fejlôdésnek. Ezenkívül a tagok szakmai rendezvényeken is részt vehetnek, mint az ITDH-val közösen szervezett müncheni Systems kiállítás, ahol 17 tagvállalat vett részt. – Hogyan látja az információs társadalom jövôbeli lehetôségeit? R. Á.: Természetesen optimista vagyok mind az IVSZ ügyvezetô elnökeként, mind pedig egy informatikai cég vezérigazgatójaként. Úgy gondolom, hogy a globalizáció igen kedvez ennek az iparágnak, hiszen ez az a terület, ahol a kommunikáció és az internet terjedésének köszönhetôen nagyon könnyû a megoldásokat, szolgáltatásokat a világ másik felére telepíteni.

k i t e k i n t ô

Oracle DirectEurope: hajrá az EU-forrásokért!

M A G A S Y N 2 0 0 4 /TÉL

Az Oracle az idei év áprilisában indította útjára a Leadexszel, a HP-vel és az OTP-vel együtt azt a DirectEurope szolgáltatást, mely elsôsorban a KKV-szektornak nyújt segítséget az európai uniós források igénybevételéhez. A programról Baross Csongorral, az Oracle Hungary kormányzati tanácsadójával beszélgettünk.

– Mit takar a DirectEurope szolgáltatás? Baross Csongor: A DirectEurope szolgáltatás az Oracle kezdeményezése, s az elsô olyan portálmegoldás Magyarországon, amely teljesen ingyen ad online módon tanácsot a – Nemzeti Fejlesztési Terv alá tartozó – EU-pályázatokon részt venni kívánó cégek számára. A portál egyébként egész Európában egyedülállónak számít.

elô többek között az is, ha a magyar KKV-szektor – melynek az EU-pályázatok jelentôs része szólna – minél jobban ki tudja használni ezeket az uniós forrásokat.

– Mely cégek számára bizonyulhat hasznosnak a szolgáltatás? B. Cs.: A DirectEurope egy online önkiszolgáló szolgáltatás, mely a kiválasztott pályázathoz adja a specifikus szakértôi anyagokat, megoldásokat. Természetesen ez nem lehet teljesen testre szabott, így elsôsorban azon társaságok számára lehet igen hasznos, amelyek: • pályázata nem túlzottan bonyolult, és vállalják azt, hogy a részleteknek maguk néznek utána; • kiindulásként használják a DirectEurope portált, tudván, hogy utána további személyes konzultációt kérnek – akár a portálon keresztül – azoktól a szakértôktôl vagy megoldásszállítóktól, akiknek/amelyeknek a terméke, megoldása vagy szakértelme iránt érdeklôdnek.

– Logikusnak tûnne, hogy ezt a feladatot egy állami szerv lássa el... B. Cs.: Nem szabad elfelejtenünk, hogy egy állami szervezet nem vállalhatja magára, hogy piaci szereplôk megoldásait, termékeit, finanszírozási szolgáltatásait az egyes pályázati Baross Csongor lehetôségekhez illessze és ajánlja. Az Oracle kezdeményezése éppen ezért egyedülálló, s nem szabad elfelejteni azt sem, hogy több olyan nagy céget sikerült a szolgáltatás mellé állítanunk, amelyek hasonló módon gondolkodnak. Érdemes közöttük megemlíteni a Leadex tanácsadó Kft.-t, az OTP Bankot, valamint a Hewlett-Packardot.

– A pályázat megírásában is segítséget kapnak az érdeklôdôk? B. Cs.: A pályázatát minden cég maga írja meg, a segítség annyiban áll, hogy a pályázat, illetve projekt kidolgozásának ütemével párhuzamosan a társaságok a portálon keresztül folyamatos ingyenes tanácsadást kapnak. – Miért éri meg az Oracle-nek, hogy fenntartsa ezt a portált? B. Cs.: A portál fenntartása elsôsorban azért kedvezô az Oracle-nek, mert – lévén, hogy a cég egy igen jelentôs szoftvermegoldás-szállítója a hazai piacnak – érdeke, hogy a piac mérete bôvüljön. Ezt segítheti

6

– Milyen kormányzati segítséget kapott a projekthez az Oracle? B. Cs.: A Nemzeti Fejlesztési Hivatal segítségét kell megemlítenem, amely azon túl, hogy a www.directeurope.hu címet felrakta a hasznos linkek közé a saját site-jukon, részt vett az áprilisi hivatalos megnyitón.

– Milyen a portál felépítése? B. Cs.: A portál három szekcióból áll. Az elsôben az érdeklôdô a saját projektötletéhez találhat megfelelô pályázati lehetôséget egy kifinomult keresô motor segítségével. A második szekcióban a kiválasztott pályázathoz benyújtandó projekthez kaphat a pályázó szakértôi tanácsokat, s tölthet le minden szükséges hivatalos dokumentumot, valamint ugyanebben a részben konkrét megoldásokat is találhat, különösen informatikai területen, valamint pénzügyi

Miért értékes az Oracle kezdeményezése? A Synergon megítélése szerint az Oracle DirectEurope szolgáltatása rendkívül értékes és hasznos kezdeményezés, az EU-s pályázatok elnyerésében azonban a Synergon is komoly segítséget nyújthat a kis- és középvállalatok számára. Az EU-s pályázatok megjelenésével egy teljesen új helyzet alakult ki a KKV-szektor lehetôségeit tekintve. A kis- és középvállalatok számára ugyanis megnyíltak – a versenyképességüket növelô – újabb források, amihez csak akkor férhetnek hozzá, ha megismerik a pályázatok elnyerésének módját. Ez azonban egy teljesen új gondolkodásmódot igényel a pályázók részérôl, hiszen a pályázatok elkészítése során több eddig ismeretlen fogalommal (például logikai keretmátrix, indikátorok, horizontális szempontok: az esélyegyenlôség, fenntartható fejlôdés, környezetvédelem stb.) is találkozhatnak.

területen a részt vevô cégek által. A harmadik szekció pedig a pályázat benyújtása elôtti ellenôrzést szolgálja, ahol a tipikus hibákra hívjuk fel a figyelmet egy önkitöltô ellenôrzô lista segítségével. – Más országokban is indít hasonló szolgáltatást az Oracle? B. Cs.: A DirectEurope magyar sikerén felbuzdulva Szlovákiában is beindítottuk az oldalt, és hamarosan elindul a lengyel és a cseh verzió is.

Az informatikai rendszereket szállító cégeknek is új megközelítést kell megtanulniuk, hiszen nem „csak" ajánlatot kell adni az ügyfelek részére, hanem a fent említett tényezôket is meg kell ismerniük és érteniük, s folyamatosan fel kell hívniuk a KKV-szektor figyelmét a pályázati forrásokra. A Synergon a pályázati lehetôségek felkutatásán és igénybevételén kívül a tenderírásban is igen komoly segítséget tud adni azoknak a kis- és középméretû társaságoknak, melyek az EU-forrásokat szeretnék kihasználni, hiszen a társaság az elmúlt években már megismerte az EU-s pályázati struktúrát. Stark János [email protected]

t r e n d

Outsourcing: a legígéretesebb piac? Az IT-rendszerek végfelhasználóinak számító vállalatok, illetve szervezetek egyre nagyobb mértékben fordulnak segítségért professzionális szolgáltató vállalkozásokhoz IT-rendszereik üzemeltetése, illetve fenntartása miatt. Az IT-szolgáltatások között az egyik legígéretesebb területnek az outsourcing mutatkozik.

IT-szolgáltatások Kelet-Közép-Európában Az EITO statisztikai adatai szerint Kelet-Közép-Európában a tavalyi évben az IT-szolgáltatások forgalma 3,1 milliárd eurót tett ki, ami 10,3 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbihoz képest. A növekedés elsôsorban az alábbi három tényezônek volt tulajdonítható: • az IT-szolgáltatások iránti keresletet maghatározó szektorok növekedést mutattak; • a közvetlen mûködôtôke-beruházások (FDI) emelkedtek; • valamint az EU-csatlakozás pozitívan hatott az államigazgatás és a magánszektor keresletére.

2. A felemelkedô gazdaságok, mint például Románia és Szlovákia, esetében alacsony jelenlegi részesedés mellett rendkívül magas, 12–19 százalék közötti növekedési ütem prognosztizálható.

IT-outsourcing-piacok a KKE-régióban, 2003* Összesen 618,78 millió USD-forgalom

M A G A S Y N 2 0 0 4 /TÉL

Természetesen nem minden országban volt azonos a piac növekedési üteme 2003-ban. Kelet-Közép-Európában – a piac fejlettségét tekintve – az EITO szerint két csoportra oszthatók az országok: 1. Az érettség jeleit mutató államok (elsôsorban Csehország és Magyarország) esetében magas ugyan az IT-szolgáltatások részesedésének aránya, de a piac csak lassú további fejlôdés jeleit mutatja.

7

Outsourcing Magyarországon Az IDC adatai szerint hazánkban 2003-ban az outsourcing-szolgáltatások 30,1 százalékkal növekedtek, így a forgalom elérte a 123,53 millió dollárt. Ez a kiemelkedô növekedés azonban nem kis részben a dollár euróval, valamint forinttal szembeni gyengülésének volt köszönhetô, mindazonáltal a forintban mért növekedés is meghaladta a 13 százalékot. Az outsourcing-szolgáltatások a piackutató cég szerint a teljes IT-szolgáltatási piac 19,7 százalékát tették ki a tavalyi esztendôben, jelentôségük így nem elhanyagolható. Az IDC az IT-outsourcing-piacon belül az alábbi kategóriákat különbözteti meg: • teljes körû IT-kihelyezés (ISO); • hálózati és desktop-kihelyezés (NDOS); • alkalmazáskihelyezés (AO) – az üzletment szempontjából kritikusabb, mint az NDOS, kockázata az ISO-hoz hasonló; • alkalmazásszolgáltatás (Software as service – korábban ASP); • infrastruktúrahozzáférés-szolgáltatás (SISP, jellemzôen webhosting szolgáltatás). A fenti kategóriák közül a legnagyobb részesedéssel a teljes körû ITkihelyezések rendelkeznek, ezek ugyanis az IT-outsourcing bevételeknek több mint a felét adták a tavalyi évben az IDC adatai szerint.

IT-szolgáltatások bevételeinek alakulása Magyarországon 2003* Információs rendszer tanácsadás 6,9% Testreszabás 19,7%

Support 30,2%

IT-tréning és -oktatás 4,6% Rendszerintegráció 18,9%

Outsourcing 19,7%

A hazai IT-outsourcing-piac növekedése a piackutató cég szerint az alábbi tényezôknek volt köszönhetô 2003-ban: • több kis értékû szerzôdés született, különösen az NDOSszegmensben; • a 2002 végén és 2003-ban aláírt nagy outsourcing-szerzôdéseknek kedvezô járulékos hatásuk volt; • a nemzetközi IT-outsourcing-szerzôdések szintén pozitívan hatottak a piacra, elsôsorban a multinacionális cégek magyar leányvállalatain keresztül; • a társaságok már meglévô ügyfelei növelték megrendeléseiket.

IT-outsourcing-típusok Magyarországon, 2003* Összesen 123,53 millió USD

M A G A S Y N 2 0 0 4 /TÉL

Hálózat- és desktopoutsourcing (NDOS) 19%

Teljes IT-outsourcing 51%

Alkalmazásüzemeltetés kihelyezése 16% ASP 3% Rendszerinfrastruktúra-szolgáltatások (SISP) 11% *A cikk ábráinak forrása: IDC

8

Outsourcing Magyarországon: ahogy a BellResearch látja A BellResearch szerint az outsourcing-piac fejlôdésében meghatározó szerepe van mind a tapasztalt, IT-outsourcingot igénybe vevô cégeknek, mind pedig a szolgáltató társaságoknak, melyek a kihelyezés gyakorlatát és módszertanát adják át megrendelôiknek. A BellResearch által megkérdezett 6400 cég 38 százaléka volt tisztában az outsourcing fogalmával. A tavalyi évben a társaságok leginkább az alkalmazásszolgáltatást, az alkalmazásmenedzsmentet, valamint a rendszerkihelyezést vették igénybe a professzionális cégek által kínált szolgáltatások közül. Az IT-outsourcingot igénybe vevô cégek motivációi között elsôsorban a rutinfeladatok olcsóbbá tételét, az IT-költségek lefaragását, a hiányzó eszközökhöz, megoldásokhoz való hozzáférés igényét lehet kiemelni. A piackutató cég felmérése szerint a visszatartó tényezôk között a leggyakrabban a felismert szükség hiánya, az outsourcing elônyeinek tisztázatlansága, valamint a folyamat feletti ellenôrzés elvesztésétôl való félelem található meg.

Az IT-outsourcing-piacon tapasztalható kedvezô tendencia az IDC elôrejelzése szerint az elkövetkezô években is tovább folytatódik, s a növekedés 2007-ig elérheti az évi 20 százalékot is. Ádáz verseny, növekvô piacon A hazai IT-outsourcing-piac növekedése természetesen a verseny fokozódásával járt együtt. Az IT-szolgáltató társaságok ugyanis egyre inkább a bôvülô IT-szolgáltatási piac – ezen belül is elsôsorban az outsourcing – felé fordulnak, hogy errôl a területrôl kompenzálják a hardvereladásból származó bevételek kiesését. Az IDC elôrejelzése szerint a piac bôvülésével párhuzamosan az outsourcing szolgáltatók figyelmének középpontjába hosszú távon elsôsorban a közigazgatási és egészségügyi szektorok kerülhetnek. Bán Zoltán [email protected]

IDC e-önkormányzati konferencia Az IDC által szervezett önkormányzati konferencián a Synergon képviselôje elôadásában kistérségek számára is megfontolandó lehetôségként említette az IT-outsourcingot. Az elsô feladat persze egyáltalán létrehozni a kistérségek informatikai rendszereit, hiszen azok a legtöbb esetben még nem léteznek. Ezt a feladatot viszont általában komoly beruházásként kezelik, s hátrébb sorolják, mondván, elôbb például intézményfenntartásra, bérekre stb. kell a pénz. A (nem is olyan távoli) jövôben azonban csak a valóban mûködô kistérségek lesznek képesek pályázati forrásokat igénybe venni, s ehhez bizony a kezdetektôl szükség van a közös munkát támogató IT-infrastruktúrára (pl. intézményi csoportmunka-portál). A kiépítésen túl további probléma még a megfelelô szintû üzemeltetés és support is, amely a társulások esetében több specialitást is hordoz magában. Mind cash-flow-, mind HR-szempontból reális alternatíva, ha mindezeket a feladatokat nagyobb kezdeti (pénzügyi és humán-) erôfeszítés nélkül, tervezhetô költségek mellett, garantált színvonalú szolgáltatást nyújtó, stabil outsourcing-partner bevonásával oldják meg. Így azonnal élvezhetik a korszerû IT-rendszerek által nyújtott elônyöket, kiküszöbölhetik a különféle kockázatokat, miközben valamennyi költséget a teherviselô képességhez igazítottan oszthatják el, az idôtartam és társulás tagjai szintjén egyaránt.

t a n á c s a d á s

Közös e-önkormányzati rendszerek Az önkormányzatok IT-rendszerei már eddig is sokba kerültek, azonban nem egy átfogó koncepció, hanem organikus fejlôdés szülöttei, heterogén szigetrendszert alkotnak. Ez a környezet pedig nem felel meg a ma és a jövô e-közigazgatási kihívásainak, s emellett a helyzet technológiai szempontból is megérett a változtatásra.

Integrált megoldás hiányában jelentôs többletkiadás keletkezik az önkormányzatoknál amiatt, hogy sok papíralapú folyamatot tartanak fenn, s emellett az alkalmazottak oktatása, az ügyfelek, a partnerek, a felettes szervek tájékoztatása, valamint a hatékony ellenôrzés indokolatlan mértékû erôfeszítéseket kíván a dolgozóktól, vezetôktôl. Ebben a helyzetben igencsak nehéz megfelelô szinten kielégíteni a lakosság és a vállalkozások jogos igényét a korszerû kiszolgálásra. A megoldás az intézményi portálrendszer A munkafolyamatok és a kezelt ügyek komplexek, s így leginkább egy integrált, ügyközpontú rendszer keretében lehetne megfelelôen támogatni az önkormányzati munkát. A mai általános gyakorlat szerint azonban az egy ügyhöz tartozó információk különbözô célrendszerekbôl, a hozzájuk értô emberek segítségével szerezhetôk csak be. Egy intézményi portál segítségével azonban jóval hatékonyabban megy mindez, hiszen ebben az esetben mindenki saját jogosultságainak megfelelô összetételû és mélységû képet lát az ügyfelekrôl, az ügyeikrôl, a saját szervezetérôl, az ott zajló munkafolyamatokról, valamint a (például jogi) környezetrôl.

Gartner: „A portál olyan eszköz, amely megcélzott felhasználói kör számára személyre szabott hozzáférést biztosít a releváns információkhoz, alkalmazásokhoz, folyamatokhoz.”

A ma elérhetô portáltechnológiák között sok éve a világ vezetô megoldása a Plumtree Enterprise Web Suite, mely már alapértelmezésben, „elôre gyártva” tartalmazza mindazt az eszközkészletet, amelynek segítségével a fentebb tárgyalt problémakör biztonsággal

EU – CLBPS (Common List of Basic Public Services) – Az elektronizáltság szintjei 1. Információ: online információk nyújtása a közigazgatási szolgáltatásokról.

2. Egyirányú interaktivitás: adatlapok letöltésének lehetôsége.

3. Kétirányú interaktivitás: adatlapok hiteles online kitöltése.

4. Elektronikus ügyintézés: az ügymenet teljes elektronizálása; döntés, kézbesítés, illetékek lerovása.

• 12 ajánlott, az állampolgárokkal kapcsolatos szolgáltatás: adózás, elhelyezkedés, szociális ellátás, okmányok (útlevél, jogosítvány), gépkocsi, építkezés, rendôrségi bejelentés, közkönyvtárak, születési és házassági okmányok, egyetemi felvétel, lakcím, egészségügyi szolgáltatások.

• 8 ajánlott, a gazdálkodó szervezetekkel kapcsolatos szolgáltatás: járulékok, adók, cégbejegyzés, statisztikai adatszolgáltatás, vám, környezetvédelmi engedélyek, közbeszerzés.

megoldható. Különösebb technikai nehézségek nélkül kielégíthetôk vele akár a CLBPS 4. szintjének megfelelô elvárások is. Fontos megjegyezni, hogy ezzel a rendszerrel egységesen ellátható az önkormányzatok és intézményeik belsô mûködésének (intranet), az ügyfeleknek – azaz a lakosságnak és a vállalkozóknak – a kiszolgálása (extranet), valamint megoldhatók az online tájékoztatási feladatok (internet). Ráadásul ez a technológia architektúrájával támogatja akár az önkormányzatok kistérségi összefogásával közösen megvalósított és üzemeltetett intézményi portálrendszerek létrejöttét is. Így a részt vevô önkormányzatok mindegyikének rendelkezésére állhat a legfejlettebb technológiával mûködô saját intézményi portál, mégpedig kedvezôbb, elosztott teherviselés mellett. Ez a törekvés egyébként harmonizál az EU elképzeléseivel is, amely sok esetben a regionális megoldások híve, s szívesebben támogat összefogáson alapuló kezdeményezéseket, ahol a költségek több szereplôre oszthatók el. Dicse Jenô [email protected]

9

M A G A S Y N 2 0 0 4 /TÉL

Az önkormányzatok gyakorlatában a központilag támogatott feladatok közé sokféle tevékenység tartozik, melyek között elsôsorban a korszerû IT-infrastruktúra biztosítását, a stratégiai tervezést, a módszertanok kidolgozását, a legjobb gyakorlat terjesztését, a biztonsági feladatok kialakítását, az integrált rendszerek fejlesztését, a meglévô rendszerek integrálását, az elektronikus információszolgáltatást és ügyintézést, a belsô képzési programokat, valamint a közösségi hozzáférési pontok kialakítását lehet említeni. Érdemes azonban megfontolni, hogy minden önkormányzatnak önállóan szükséges-e megoldania ezt a problémakört, vagy pedig kistérségi összefogással érnek-e el jobb eredményt.

e s e t t a n u l m á n y

MOL-gázirányítási rendszer: akik a lyukkal kereskednek A MOL Rt. egyik gázipari leányvállalata, a MOL – Földgázszállító Rt. Rendszerirányítás (FRI) – a Synergont bízta meg a nemzetbiztonsági szinten is jelentôs gázipari rendszerének támogatásával, valamint szolgáltatásmenedzsmentjével. A Synergon feladatai közé tartozik a fentieken kívül az infrastruktúra karbantartása és üzemeltetése is.

A közszolgáltató vállalatok – így az FRI is – valamely nemzetgazdasági szempontból jelentôs, mondhatni stratégiai tevékenységet végeznek, így informatikai rendszerük esetében a meghibásodás lehetôségét gyakorlatilag zéróra kell csökkenteni. Az FRI háromszintû mûszaki-kereskedelmi-irányítási feladatot valósít meg: 1. technológiai-mûszaki szintû a legalsó szint a gázvezetékek legalapvetôbb mûszaki paramétereit mérô mûszerek informatikai megoldásait és mérési rendszerét foglalja magában; 2. termelésirányítási szint: itt a technológiai-mûszaki szinten mért adatokat vetik össze a szerzôdésekben szereplô – kötelezettségeket mutató – adatokkal, kezeli a kapacitás felhasználására érkezô igényeket, és ellenôrzi a lekötések felhasználását; 3. kereskedelmi szint: kezeli az 1-es és a 2-es szinthez kapcsolódó szerzôdéseket; a kapacitásokkal való kereskedelem és a pénzügyi elszámolás tartozik ide.

Miért éppen Synergon? Az FRI által a technológiai-mûszaki szinten használt szoftverrendszert a spanyolországi Atos Origin szakértôi készítették, és fejlesztik mind a mai napig. A tavalyi évben – az Atos Origin Magyarország felvásárlásával párhuzamosan – a Synergon és az Atos Origin BV olyan stratégiai partnerséget kötött, melynek értelmében az Atos Origint a Synergon képviseli a kelet-közép-európai régióban.

A Rendszerirányítási Engedélyes megalakulása Az OKGT szervezete 1991-ben részvénytársasággá alakult MOL Rt. néven. A Gáz- és Olajszállító Vállalat MOL Rt. keretein belül elôször Gáz- és Olajszállító Üzem, majd 1994. július 1-jétôl Kôolaj- és Földgázszállítási Üzletág néven folytatta a tevékenységét. A MOL Rt. 2001. július 15-vel a Földgáz Divízióba szervezte a földgázszállítási, -tárolási, -kereskedelmi tevékenységeket. Ez az átszervezés a már elôkészítés alatt álló, és 2003 júniusában elfogadott földgázellátási törvény (GET) elôírásainak szellemében történt. 2003 év végén a MOL Rt. létrehozza a Földgázszállító Rt.-t, 2004. január 1jétôl a MOL – Földgázszállító Rt. két engedélyesi tevékenységet végez, megjelenik a Rendszerirányítási Engedélyes. Forrás: www.fri.hu

Az FRI-vel kötött szerzôdés értelmében a Synergon – mint az Atos Origin stratégiai partnere – biztosítja a szoftveralkalmazás támogatását, bevonva a munkába a spanyol Atos Origin szakértôit, így biztosítva a helyismerethez és a rendszer fejlesztéséhez kapcsolódó tudás együttes elérését. A Synergon végzi az infrastruktúra karbantartását és üzemeltetését is, valamint a támogatáshoz a 7*24 órás szolgáltatásmenedzsmentet, melynek során napi kapcsolatot tartanak fenn a madridi kollégákkal. Darits Gyula [email protected]

Már több mint egy éve a svábhegyi csúcson

Javuló finanszírozás Az Inforend rendszer bevezetése jelentôs változást okozott a kórház gazdálkodásában, finanszírozási rendszerében és a betegkezelésben. A betegadatok immár egységes rendszerben vannak rögzítve, a finanszírozási elôkalkuláció révén a kórházvezetés számára könynyebb lett a bevételek elôrejelzése, és számos betegellátási folyamat is egyszerûsödött. A rendszer bevezetésével továbbra is stabilizálható a kórház finanszírozása a degresszív teljesítményelszámolás ellenére is, mivel az Inforend segítségével szigorúan

rögzített finanszírozott ellátások és a hibák idôbeli észlelésével az ellátási pontszám a tervezettnek – az OEP-nek lejelentettnek – megfelelôen alakul. A projekt sikere = a felhasználó elégedettsége A kórház vezetôi és dolgozói elégedetten vették birtokba az új rendszert. Azonban a rendszer mûködése során is fenn kell tartani ezt a magas színvonalat, melyet az üzemeltetôi csapat nagy figyelemmel tesz meg. A felhasználók képzése folyamatos, hogy az

11

M A G A S Y N 2 0 0 4 /TÉL

A mindennapi betegadminisztrációt könnyíti meg a már egy éve sikeresen mûködô kórház-informatikai rendszer, melyet a Synergon a Svábhegyi Állami Gyermekgyógyintézetben vezetett be. Az Inforend biztosítja a betegadatok könnyû hozzáférhetôségén túl a vizsgálati és laboradatok azonnali elérését is.

M A G A S Y N 2 0 0 4 /TÉL

integrált rendszer mûködése körüli feladatok idôben, zökkenômentesen valósuljanak meg. A rendszer közel egyéves használata során egyre nagyobb hangsúlyt kap, hogy a kórház alkalmazottai az integráltságból származó elônyöknek köszönhetôen rendszeres információkat kapnak, amit a betegek a kezelés során elégedetten észrevételeznek – mondta dr. Kósa Lajos, az intézmény fôigazgatója. Egyszerûsített, átlátható üzemeltetési tevékenység A Synergon több speciális eszközzel segíti az üzemeltetési tevékenységet, melyek kidolgozásakor figyelembe vették az egészDr. Kósa Lajos ségügyi intézmények informatikai sajátosságait, speciális igényeit is, biztosítva a pontos reagálást, a támogatási folyamat átláthatóságát és a visszamenôleges dokumentációt is. ®

Az Inforend Web Adminisztrátor segítségével az intézeti rendszer üzemeltetôi egy internetes felületen keresztül jelenthetik be az általuk helyben nem kezelhetô problémákat. A rendszer elônye,

12

hogy egy helyen bármilyen idôszakra vonatkozóan áttekinthetô a teljes folyamat, beleértve a megtett intézkedéseket és várható eredményeiket is. Ez az eszköz biztosítja a jövôbeni változásokkal, új fejlesztésekkel kapcsolatos felkészítést is. Az egészségügyi intézmények mûködésének és finanszírozási forrásainak szabályai folyamatosan változnak, s ez elkerülhetetlenül az integrált rendszer módosításával, fejlesztésével jár. Mindezek a változások elôre, hatásleírásokkal kiegészítve, dokumentáltan érhetôk el ezen az internetes felületen. ®

Az Inforend Web Tudásbázis az elôzô eszközhöz hasonlóan szintén internetes alapú eszköz, amely tartalmazza a rendszer és a használt adatbázis leírásait. A Tudásbázis központi frissítésû, így az üzemeltetôk biztosak lehetnek abban, hogy bármikor, akár a kórház intranetjén keresztül is elérhetôk számukra azok az információk, amelyek segítenek az egyes felhasználói kérdések megoldásában. Ez az eszköz külön szerepet kap akkor, amikor az intézmény menedzsmentje eseti adatleválogatásokat kér egy-egy konkrét probléma értékeléséhez, kezeléséhez.

Teljes körû üzemeltetési szolgáltatás A Synergon és a Synergon Atos Origin az egészségügyi intézetek informatikai igényeinek kiszolgálására a – fent említett Inforend® Web Adminisztrátor és Inforend® Web Tudásbázis mellett – teljes körû üzemeltetési szolgáltatást is ajánlja. A szolgáltatás keretein belül a Synergon átvállalja a napi informatikai problémák kezelését, így az intézmények vezetôi e feladatok terhe nélkül élvezhetik az informatikai rendszerek elônyeit, és jobban tudnak a gyógyítási tevékenységre koncentrálni.

Európai színvonalú kommunikációs rendszer a mezôgazdaságért A Synergon a Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatallal (MVH) kötött szerzôdése alapján alakította ki a hivatal EU által megfogalmazott feladatainak ellátásához szükséges informatikai infrastruktúra egyik kulcsfontosságú elemét, az országos hálózat kiépítéséhez szükséges eszközök szállításával. A magas színvonalú informatikai hálózat az adatkommunikáción túl, az IP-telefonrendszer segítségével hatékony és gazdaságos beszédkommunikációra is lehetôséget nyújt. Az MVH Informatikai Igazgatóságának igazgatójával beszélgettünk.

Az Európai Unió a tagállamok számára kötelezôen elôírja az IIER létrehozását és mûködtetését, amelynek célja az, hogy biztosítsa a közös agrárpolitikában meghatározott elvek szerint a mezôgazdasági támogatások elosztását és szükséges ellenôrzését. Magyarország uniós csatlakozását követôen csak az esetben juthat hozzá az EMOGA által finanszírozott agrártámogatásokhoz, és a koppenhágai csatlakozási tárgyalások eredményeként biztosítható nemzeti kiegészítô támogatásokat is akkor alkalmazhatja, ha a vonatkozó uniós jogszabályokban elôírt feltételeknek megfelelôen létrehozott rendszert mûködteti. Az IIER intézményi alapját az uniós fogalomrendszerben kifizetô ügynökségként is funkcionáló Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal folyamatban levô fejlesztése valósítja meg. Az IIER informatikai rendszerének szerepe az intézmény ügyviteli folyamatainak támogatása, a különféle jogcímeken kapható támogatások kérelmeinek feldolgozásához, ellenôrzéséhez, elosztásához és kifizetéséhez kapcsolódó funkciók leképezése és megvalósítása a szoftveralkalmazásban. Az informatikai rendszer tehát nem azonos magával az ügyviteli rendszerrel és annak folyamataival, jóllehet a szoftveralkalmazás funkciói megvalósítják az ügyviteli folyamat lépéseinek nagy részét. Az IIER informatikai rendszerének a közvetlenül megvalósítandó funkcionalitás mellett további célja, hogy az MVH számára egy olyan számítógépes ügyviteli keretrendszer jöjjön létre, amely moduláris felépítésével és többcélú felhasználást biztosító komponenseivel rugalmas keretrendszert alkot, és képes lesz a jövôben további feldolgozási folyamatok irányába történô bôvítésekre is. Az informatikai rendszer létrehozása egyúttal része az Európai Unió által megkövetelt akkreditációs folyamatnak is. – Milyen feladatok elvégzéséhez nyújt segítséget az országos hálózat? V. R.: Az MVH országos adat- és telekommunikációs hálózata biztosítja a kapcsolatot a hivatal egyes egységei között az adat- és telefonhálózatot illetôen egyaránt. A hálózat alapfeladata az IIER-rendszer kiszolgálása, és a hozzá kapcsolódó kiegészítô rendszerek központi szervereinek eléréséhez szükséges adatátviteli infrastruktúra biztosítása.

– Miért elônyös ez az MVH számára? V. R.: A központosított informatikai hálózattal az MVH központjában minden kritikus elem egy helyrôl felügyelhetôvé válik. Minden egyes kirendeltség ugyanazokkal a feltételekkel és ugyanazokkal az eszközökkel dolgozhat a hálózaton belül, s szinte teljesen homogén hálózatot lehetett létrehozni. Ugyanakkor az egységes hálózat kialakítását követôen az információáramlás sebessége jelentôsen felgyorsult, ami folyamatosan növeli az elvégzett munka hatékonyságát. – Miért elônyös az MVH számára az IP-telefonrendszer használata? V. R.: A teljes telefonrendszer felügyelete a hivatal kezében van, a változtatások, konfigurálások döntô többsége belsô erôforrásra támaszkodva elvégezhetô. A telefonrendszer a kiépített informatikai hálózatot használja, így a beszédforgalom a hivatal számára nem jelent külön költséget. Az IP-telefonrendszerrel valósítjuk meg a legkisebb költség elve szerinti routolást, azaz a hívást a rendszer megpróbálja a legkedvezôbb percdíjú ponton átadni a nyilvános telefonhálózatnak. A legjelentôsebb költségmegtakarítását a mobilhívások összegyûjtésével érjük el. – Mekkora költségmegtakarítás érhetô el az IP-telefonrendszerrel? V. R.: Teljes körû információink még nincsenek erre vonatkozóan, tekintettel a bázisidôszak rövidségére, de csak a belsô hívások következtében várható 10–15 százalékos megtakarítás. Emellett a mobilhívások díját le tudjuk csökkenteni 17,60–25,40 Ft/percre, szemben a 40–60 Ft/perces vezetékes díjjal. – Milyen elônyei vannak a Synergon VoiceCover rendszerének, melyet az IP-telefonrendszernél használ az MVH? V. R.: A Synergon VoiceCover a Cisco rendszeréhez lett kifejlesztve, így minden részletében igazodik rendszerünkhöz, kihasználja annak minden lehetôségét. A hangposta sok munkatársnak jelent segítséget napi munkájában, hiszen akkor is „elérhetô” marad, ha nincs hivatali telefonja közelében. Más hangpostarendszer bevezetése – esetlegesen eltérô technológiája, architektúrája miatt – nehézségeket jelentene az üzemeltetésben és a használatban egyaránt, hiszen a felhasználóknak is esetlegesen többféle rendszert kellene megtanulniuk használni, míg az üzemeltetôknek össze kellene hangolniuk a különféle rendszereket, és mindkét rendszert adminisztrátori szinten meg kellene tanulniuk.

13

M A G A S Y N 2 0 0 4 /TÉL

– Mi a célja az Integrált Igazgatási és Ellenôrzési Rendszernek? Vámosi Róbert: Az IIER – mint informatikai rendszer – célja az európai uniós agrártámogatásokkal kapcsolatos ügyviteli eljárások támogatása. A rendszer segítségével korszerû, informatikailag is nyomon követhetô és átlátható ügyintézési folyamat valósul meg.

Az IIER informatikai rendszere biztosítja: • a különféle intézkedéstípusokhoz tartozó jogcímek alapján igényelt támogatások iránti kérelmek számítógépes befogadását, nyilvántartását, feldolgozását; • a kérelmek feldolgozását megvalósító ügyviteli folyamatok szoftveres támogatását; • a kérelmek feldolgozása során szükséges adminisztratív ellenôrzések manuális és automatizált számítógépes támogatását annak érdekében, hogy az agrártámogatások a jogszabályok szerinti jogosultak számára, pontosan a szabályok szerint kalkulálva legyenek odaítélve és kifizetve, a különbözô okokból adódó hibák, tévedések és visszaélések kiszûrésével; • a kérelmek elbírálása során a jogszabályok által elôírt mértékben és

módon történô helyszíni ellenôrzésekhez szükséges háttértámogatást: az ellenôrzésre történô kiválasztás alapjául szolgáló elemzéseket, az ellenôrzések elvégzésének elôkészítéséhez szükséges információkat, az ellenôrzések eredményeinek visszacsatolását a számítógépes feldolgozási folyamatba; • az érintett jogcímek alapján jogosult támogatások kérelmezônkénti meghatározását; a kifizetések technikai lebonyolításához szükséges információkat a kifizetési megbízásokat kezelô rendszer számára; • az ügyviteli folyamat monitorozásának számítógépes támogatását; • a különbözô uniós és hazai testületek és szervezetek számára az adatszolgáltatási, illetve jelentéskészítési kötelezettségek számítógépes támogatását.

t r e n d

Telefonálj kábelen! Az adathálózatokon megvalósított telefonkapcsolatok kezdeti alkalmazásakor a felhasználók nem vagy csak közvetve érzékelték az új kommunikációs mód nyújtotta elônyöket. A mobilkommunikáció kapcsán napról napra hallhatunk a harmadik generációs (3G) hálózatokról, melyek gyorsabb kommunikációt, újabb szolgáltatásokat és ma még ismeretlen perspektívákat nyitnak meg számunkra.

A kezdetekben a vállalaton belül vagy távközlési szolgáltatók egymás között alkalmaztak egységes, úgynevezett integrált adat-hang kapcsolatokat. Ekkor a technológiaváltás elônye a vállalat belsô kommunikációs költségeiben, illetve a távközlési szolgáltatók telefontarifáiban mutatkozott meg. Napjainkban mind több irodában találkozhatunk az íróasztalon olyan telefonkészülékekkel, melyek ezt az új kommunikációs formát kiemelik az elôbb említett láthatatlan világból, s – a szó szoros értelmében – kézzelfogható közelségbe hozzák. Természetes, hogy a felhasználók számára elsôsorban a technológiák által nyújtott szolgáltatások azok, amelyeken keresztül „kézbe tudják venni” a hálózatok eme új generációját.

M A G A S Y N 2 0 0 4 /TÉL

Hamarosan az otthonainkban is átélhetjük ezt a változást, hiszen manapság már rendelkezésre állnak azok a technológiák, amelyek megbízhatóan, biztonságosan képesek eljuttatni az otthonokba a már megszokott, illetve újabb kommunikációs csatornákat is egy egységes, nagy sebességû hálózaton keresztül. Ez lesz a hálózatok következô generációja, az NGN (Next Generation Network). Mit nyújthat számunkra az új hálózat? Az új hálózat mindenekelôtt egységes fizikai kapcsolatot nyújthat a felhasználóknak, s ennek következtében nincs szükség külön csatlakozásra a telefonhálózat-, a televízió- vagy az internetkapcsolat biztosításához. Egységes rendszeren keresztül férhetünk hozzá az online médiához: valós idôben tudunk rádiót hallgatni, televíziót és filmeket nézni igény szerinti idôpontban, továbbá hagyományos vagy akár videotelefon-kapcsolatot is létesíthetünk. A jelenleg élezôdô sávszélesség-harc miatt a jelenlegi szélessávú internetkapcsolatokon a fent említett lehetôségek szinte mindegyike

14

megvalósítható. Azonban nem tudunk olyan egyszerûen telefonálni, mint egy hagyományos telefonnal, nem tudunk megnézni egy videofilmet olyan kényelmesen, mint egy DVD-lejátszó segítségével. Amit az NGN a már említett hálózati kapcsolathoz hozzáad, a garantált szolgáltatási szint, a kényelmi funkciók, melyekkel emelhetô a szolgáltatások színvonala. A szolgáltató az általa kézben tartott hozzáférési hálózatot több szolgáltatási szintre képes bontani, és ezeken a szinteken más-más minôséget képes garantálni a felhasználók számára. Az új generációs hálózatok elôfutárának a kábeltelevíziós rendszereken megvalósított internet- és telefonszolgáltatások tekinthetôk, ahol a már meglévô hozzáférési hálózaton (CATV) valósítják meg az IP-összeköttetéseket. Az így kialakított nagy sebességû, IP-alapú hozzáférési hálózaton keresztül azonos technológián, de szolgáltatásban elszeparált módon biztosítják a felhasználóknak az internetés a telefonkapcsolatot. Milyen elônyökkel jár egy ilyen hálózat? Ezekben a hálózatokban a szolgáltatók nagyobb rugalmasságot kapnak szolgáltatásaik mennyiségi és minôségi szintjének emelésében. A felhasználóknak nem kell lemondaniuk a már jól megszokott, egyszerû és kényelmes telefonhasználatról, nem szükséges egy telefonhívás miatt a személyi számítógépüket igénybe venni, mégis egy hatékony és nem utolsósorban olcsóbb kommunikációs csatornát tudnak igénybe venni. Az új generációs rendszerek következô lépése az újabb és újabb hozzáférési hálózatok alkalmazása lehet. A kábeltelevízió után az ADSL vagy az Ethernet-alapú hozzáférési rendszereken jelenhet meg az itt említett többszörös szolgáltatás.

Természetesen más motivációk vannak egy kábeltelevíziós, egy ADSL- vagy egy-Ethernet hozzáférési hálózat esetén. Míg a CATVhálózatokon alapszolgáltatás a videojel, és ehhez szeretnénk hozzáadni az internetet és a telefont, addig az ADSL-hálózaton a telefonkapcsolat az alapszolgáltatás, amit kiegészítünk interneteléréssel, majd erre épülhet rá például a videoszolgáltatás. Az új generációs hálózatok kiteljesülése az Ethernet-alapú elôfizetôi rendszer esetén valósulhat meg. Ilyen hálózaton az IP-alapú adatkapcsolat áll rendelkezésre mint alapszolgáltatás, és ez bont-

ható különbözô szolgáltatási szintekre, attól függôen, hogy internet-, telefon- vagy videoátvitelt szeretnénk megvalósítani. Reményeink szerint az elkövetkezô években mind több elôfizetô találkozhat az új generációs hálózatok valamely formájával. A vezetékes távközlési szolgáltatóknak szembesülniük kell a fogyatkozó elôfizetôi igényekkel, és a vezetékes rendszerekben rejlô lehetôségek mind hatékonyabb kiaknázása létkérdés lehet a jelenlegi mobilkommunikációs robbanás idején. Szendrôi József [email protected]

e s e t t a n u l m á n y

Aegon: több mint biztosító A tavalyi év során az Aegon Magyarország Általános Biztosító Rt. a meglévô NT-domain cseréjét egy Active Directory 2000 bevezetéssel hajtotta végre, s ehhez kapcsolódóan elhatározták, hogy az Exchange upgradejét is elvégzik. A projekt azonban itt nem állt meg: a Synergon Atos Origin és alvállalkozói elôtt további migrációs feladatok álltak.

A projekt kezdete a tavalyi évre tehetô, amikor az Aegon a már említett active directory bevezetését elvégezte. A megoldás felvetette az Exchange-dzsel közös címtár létrehozását, hogy az Active Directory erôssége, a címtárszolgáltatás érvényesülni tudjon. A projekt az alábbi négy részbôl állt: • a meglévô NT-domain helyett active directory bevezetése; • a meglévô Exchange 5.5-ösök upgrade-je 2003-as verzióra; • a régi szerverek cseréje Blade szerverekre; • a háttértár bôvítése a jelentôs állománynövekedés miatt. Megvalósítás Az Aegon bonyolult struktúrájú, külön domainekhez kapcsolódó több 5.5-ös Exchange-dzsel. Az Aegon a fejlesztés irányát illetôen a Synergon által készített tanulmány alapján döntött, s végül az Exchange 2003 mellett tette le a voksot. Az Exchange 5.5-ös verziónak 2003-as verzióra való upgrade-eléséhez hozzátartozott a régi struktúra lebontása, így az ügyfél kérésére lecserélték a több mint ötéves szervereket az igen korszerûnek számító Blade szerver-struktúrára. A Blade szerverek mellé – mivel az egyes szervereknek igen nagy a tárkapacitásuk – egy nagy háttértárat is beszereztek. A Blade szerverekre áthelyezett fájlszervereknél az elavult jogosultságok kezeléséhez csoportstruktúrát alakítottak ki. Ennek lényege, hogy különbözô jogosultsági csoportokat hoztak létre, és minden felhasználót valamely csoportba soroltak be.

A jogosultság kiosztása így leegyszerûsödött, hiszen nem felhasználónként, hanem csoportonként történt. Alvállalkozó a Synergon-csoporton belül A projekt fôvállalkozója a Synergon Atos Origin volt, melynek két alvállalkozója vett részt a migráció kivitelezésében: • az Aegon kérésére a projektben részt vett a Systrend Számítástechnikai Rt., mely a projektmenedzsmentet, valamint minôségbiztosítást végezte a rendszer- és implementációtervekkel, ill. a tényleges megvalósítással kapcsolatban is. • az Exchange szerverek upgrade-jénél a Synergon Atos Origin alvállalkozóként a Synergon segítségét vette igénybe. A Synergon az Exchange 2003 bevezetés megtervezésén kívül az FWCONN-domain migrálásának tervezését is végezte. A migráció elônyei A projekt legnagyobb elônye abban testesül meg, hogy a korai technológiának számító NT-t a legmodernebb Windows 2000/ 2003 szerver- és domainstruktúrára cserélték, melybôl az Exchange upgrade-je is következett. Az új megoldás emellett olyan funkciókkal is rendelkezik, melyek szükségesek a cég jövôbeni fejlesztéseihez. A szerverek cseréjének elônyei szintén egyértelmûek az igen korszerû Blade technológia megismerésével. Továbbá az Aegon tevékenysége következtében az adatállományok folyamatosan növekedése következtében a háttértár cseréje pedig szinte elkerülhetetlenné vált. Scheidler András [email protected]

15

M A G A S Y N 2 0 0 4 /TÉL

A kezdetek Az egész projekt abból indult ki, hogy az Aegon szerette volna jogosultsági rendszerét frissíteni, mert a hagyományos NT-s struktúrában a jogosultságok nyilvántartása komoly nehézségekbe ütközött. Emiatt olyan megoldást keresett, mellyel a login- és fájlszerverhez való hozzáférési és egyéb jogosultságokat központilag tudja menedzselni (lekérdezni, beállítani stb.).

Mit mond az ügyfél? – Miben nyújt segítséget az Aegon számára a projekt lezárása? Tóth László, az Aegon informatikai tanácsadója: Az Aegon átlagfelhasználói túlzottan sokat nem vesznek észre a rendszermigráció hatásaiból, és nem is szabad észrevenniük ôket, hiszen ez elsôsorban az üzemeltetéshez kapcsolódik, fôként az SLA-(Service Level Agreement) teljesítést tudjuk könnyebben ellenôrizni. Kritikus dolog volt azonban a régi rendszerben a munkavállalók mozgása során felmerülô jogosultságmódosítások kérdése, hiszen ezt az NT-s rendszerben nehéz volt követni, módosítani: elôfordult, hogy évek múlva derültek csak ki egyes hiányosságok. Ez most már pillanatok alatt elvégezhetô.

Tóth László

Szintén fontosnak tartom megemlíteni, hogy idén márciusban a PSZÁF átvizsgálta a rendszert, és a tavalyihoz képest egy lényegesen magasabb értékelést kaptunk, tehát a rendszer nemcsak a saját felhasználásunk, hanem

egy külsô auditor szemszögébôl is megbízható, áttekinthetô. Ezen túl nem mellékes az sem, hogy a korábbival ellentétben az új rendszert a Microsoft supportálja, ami ügyviteli, üzleti szempontból elônyt jelent számunkra. – Miért éppen a Synergon Atos Origint választotta az Aegon? T. L.: Egy bizonyos összeghatár felett minden projektet tendereztetnünk kell, így történt ez ebben az esetben is. A Synergon Atos Origin (SAO) ajánlata egyrészt mind árban, mind pedig a szolgáltatás minôségében versenyképes volt, másrészt pedig tapasztalataink alapján a SAO-t mint outsourcing-partnerünket nem lehet kihagyni a projektekbôl, hiszen a telepítés a cég közremûködését igényli. Éppen ezért olyan konzorciumokat kerestünk, amelyek a szakmai tudásukat a SAO kompetenciájával egészítik ki. – Elégedett az Aegon a projekt kivitelezésével? T. L.: A projektben részt vevôk a feladatokat gyakorlatilag határidôre teljesítették, így mind a menedzsment elvárásai, mind pedig a mûszaki elvárások teljesültek: az Aegon tehát maximálisan elégedett. – Milyen kapcsolata van az Aegonnak a SAO-val? T. L.: Az outsourcing-szerzôdést háromévente újítjuk meg egészében, évente pedig részletmódosítások történnek. Az elmúlt négy évben kapcsolatunk a SAO-val (illetve annak jogelôdjeivel, az Atos Originnel) kiváló volt, mindkét fél képes volt kompromisszumokra, ami véleményem szerint partneri kapcsolatunk alapja.

Hitelesítési rendszer PKI-alapokon

M A G A S Y N 2 0 0 4 /TÉL

A kritikus adatok biztonságának fokozása érdekében a Magyar Fejlesztési Bank Rt. (MFB) a közelmúltban a felhasználói azonosítás és az adatvédelem megerôsítése mellett döntött. A projekt megvalósítását a Synergon végezte, mely az üzleti és biztonsági igényeknek teljes mértékben megfelelô megoldást nyújtott a társaság számára.

Az MFB rendszereiben található kritikus adatok illetéktelen kezekbe jutása jelentôs anyagi veszteséget jelenthet a társaság számára, nem beszélve az ügyfeleknek okozott erkölcsi kár jelentôségérôl sem. Az MFB a korábbi magas színvonalú biztonsági rendszere ellenére további befektetéseket kívánt megvalósítani, a felhasználói oldalon sem túl nagy tanulást igénylô kétfaktorú autentikációt biztosító rendszer bevezetésével. Ez a fejlesztés egyben megoldást nyújt a kritikus hálózaton keresztüli kommunikáció megfelelô szintû rejtjelezésére is. Az MFB a fenti problémakör megoldására a Synergont választotta, mely ezen a területen biztos szakértelemmel és megfelelô referenciákkal rendelkezik. A bank rendszerében egy több hitelesítô központból egymással hierarchikus kapcsolatban álló PKI-infrastruktúra tervezése, illetve bevezetése történt meg az MFB Üzemeltetési és Bankbiz-

16

tonsági osztályának bevonásával, az üzleti igények maximális szem elôtt tartása mellett. Azon túl, hogy a rendszerben a felhasználói azonosítás intelligens kártyák segítségével zajlik, lehetôség van a kommunikációs formák megfelelô rejtjelezésére is. A PKIinfrastruktúra bevezetésén túl a Synergon – a rendszer megfelelô üzemeltetéséhez – a szükséges adminisztrációs folyamatokat is specifikálta. A Synergon az MFB-nél egy komplett, az üzleti és biztonsági igényeknek teljes mértékben megfelelô rendszert vezetett be, kamatoztatva rendszerintegrátori képességeit.

Vida Szabolcs [email protected]

t e c h n o l ó g i a

Biztonsági megoldások a Synergontól Az információtechnológia korában sem a nagyvállalatok, sem a kormányzati szervek nem létezhetnek a legújabb kommunikációs technológia nélkül. A meghatározó piaci trendek – mint az internet, a mobilitás, az elektronikus kereskedelem – újabb, a biztonságot érintô kérdéseket vetnek fel a modern technológiára támaszkodó szolgáltatásokat nyújtók számára.

A megfelelô szintû információs és kommunikációs biztonság – mint például a bizalmas adatok körültekintô kezelése, a vállalat know how-jának védelme, a beléptetô rendszer, a biztonságos számítógépes rendszer, fiókok közti biztonságos kommunikáció – számszerûsíthetô versenyelônyt jelent. A vállalat irányításához szükséges adatok a vállalat számára nélkülözhetetlenek, ezért megóvásuk elemi érdek. Az adatok egy része továbbá jelentôs üzleti értéket is képvisel.

Tûzfalak: a különbözô hálózatok közötti kommunikáció kontrollját megvalósító, dedikált hardveren mûködô szoftvereszközök, melyek a kommunikáció szabályozásán kívül számos többletszolgáltatást is nyújtanak, mint például a titkosítás, a virtuális magánhálózat (VPN, Virtual Private Network) kialakítása, a felhasználóazonosítás, a tartalomszûrés támogatása vagy a sávszélességszabályozás.

A Synergon biztonsági portfóliója alapján ügyfelei teljes körû védelmet kaphatnak a vállalati IT-infrastruktúra integritásának megôrzéséhez és az adatok illetéktelen felhasználása ellen. A Synergon megoldás-portfóliójának lényege, hogy a nemzetközi minôsítéssel és referenciákkal rendelkezô tanácsadók a biztonsági kérdéseket több oldalról vizsgálják meg, majd technológiai szakemberekkel alakítják ki a testre szabott biztonsági rendszert. A Synergon feltárja a rendszerben rejlô kockázatokat, és elkészíti az iránymutató informatikai biztonsági szabályzatokat is, valamint implementálja az informatikai biztonsági megoldásokat. Az ügyfél üzletmenetfolytonossági tervének köszönhetôen az elkészített rendszer biztonságos és folyamatos üzemeltetést biztosít.

Autentikációs rendszerek: a hozzáférés-védelem egyik alappillére a felhasználó egyértelmû és hiteles azonosítása. A Synergon a hagyományos, egyszerûbb autentikációs eljárásoktól a biometrikus azonosításig kínál megoldásokat.

A védelmi intézkedések egy része tanácsadási megoldásokkal valósítható meg, másik részét pedig a technológiai megoldások jelentik, melyben a Synergon a piacon jelen lévô gyártók piacvezetô termékeit alkalmazza.

Behatolásérzékelés: a tûzfalakkal ellentétben az úgynevezett behatolásérzékelô rendszerek (Intrusion Detection Sysem – IDS) aktív védelmet kínálnak az alkalmazóknak.

Tanácsadási megoldások Az ide tartozó biztonsági audit a biztonsági rendszer kialakításának alapvetô részét alkotja, mely során a feltárt kockázatok elemzésével meghatározhatók a megfelelô védelmi intézkedések. Az üzletmenet-folytonossági terv (BCP, Business Continuity Planning) pedig felkészíti a szervezetet a folyamatos mûködést akadályozó események hatékony kezelésére, illetve csökkenti ezek bekövetkezési valószínûségét és hatását. Technológiai védelmi intézkedések A technológiai védelmi intézkedések igen sokrétûek, s alapvetôen az alábbi kategóriák határozhatók meg:

• • • • • • • • • •

Microsoft Certified Partner Microsoft Large Account Reseller Microsoft Gold Certified Partner for Support and Services Symantec Enterprise Solution Partner Checkpoint Premium Partner Balabit Support Partner NOKIA Partner Sun One Partner RSA Partner ISS Certified Partner

Komplex PKI rendszerek: a titkosítás, a digitális hitelesítés és azonosítás meghatározó architektúrája a PKI (Public Key Infrastructure – nyilvános kulcsú infrastruktúra). A teljes lefedettségû PKI-kiépítési projekt keretében a Synergon olyan rendszerintegrátori és tanácsadói szolgáltatásokat nyújt, mint a szabályozás kialakítása, rendszertervezés, szerverkörnyezet kialakítása, hálózati integráció, széles körû biztonsági megoldások, projektmenedzsment.

Biztonsági teszt: megmutatja a rendszer védelmi hiányosságait, a meglévô intézkedések és eszközök hatékonyságát. Tartalomszûrés: az adatkommunikációs forgalom tartalom szerinti ellenôrzése (Content Filtering), melynek segítségével a káros, a haszontalan internetes és levelezési tartalom kívül marad a védett rendszeren. Vírusvédelmi eszközök: a vállalati környezetben csak központi menedzsmentrendszer alkalmazásával lehet a védekezés hatékony, ahol a felhasználó nem tud beavatkozni a vírusvédelmi rendszer mûködésébe, a vírusinformációk frissítése pedig automatikusan történik.

17

M A G A S Y N 2 0 0 4 /TÉL

Vida Szabolcs

A Synergon minôsítései:

SPAM szûrés: napjainkban minden korszerû összetett információbiztonsági rendszerben elkerülhetetlenné válik az Anti-Spam megoldások használata, lehetôleg még átjáró szinten. A hatékony üzletmenet biztosítása érdekében szükséges az informatikai környezet mindenkori állapotának pontos ismerete és a gyors és intelligens válaszadás a potenciális veszélyforrásokra.

A hatékony biztonság elsôsorban a szervezeten, az embereken és a folyamatokon múlik, nem pedig a termékeken. A Synergon teljes körû biztonsági koncepciója a legmagasabb szintû konzultációt ötvözi a legjobb technikai megoldásokkal, így biztosítva a szervezetet érintô elvárható legmagasabb szintû IT-biztonság fenntartását. Vida Szabolcs [email protected]

Vezeték nélküli biztonság Napjainkban egyre nagyobb teret hódít a vezeték nélküli kommunikáció, melynek elônyeit elsôsorban az üzleti világ ismerte fel és használja ki. A mobil kommunikációs megoldásoknál azonban – akárcsak a vezetékes hálózatok esetében – igen nagy figyelmet kell fordítani a biztonság kérdésére.

A Wireless LAN- (WLAN-) hálózatok fô célja, hogy a meglévô vezetékes helyi hálózati végpont hozzáférését lokálisan a szabad térbe kiterjessze, úgyhogy képes legyen megtartani az adatátviteli forgalom mellett a vezetékes hálózatban alkalmazott biztonság technikai megoldások transzparens kialakítási és átviteli képességét. A WLAN Security kialakítása mind pont-pont (P2P), mind ponttöbbpont (PMP) hozzáférési rendszerek esetében indokolt. Míg pont-pont (Add Hoc) rendszereknél a biztonsági megoldások jelentôsége csekélyebb, mivel két állomás aktív eszközeinek kommunikációjáról van szó, addig a pont-többpont (Infrastructure) architektúránál jelentôsen megkövetelt biztonsági igény a nagyszámú központi hozzáférésû hálózatirendszer-struktúra kialakítása miatt. Kültéri P2P vezeték nélküli rendszerek esetében általában két épület LAN-forgalmának átvitele a cél, melyek a vezeték nélküli biztonsági elemek kisebb, célszerû bonyolultságú megoldásainak kialakítását igénylik, mint amelyeket a PMP-rendszereknél amúgy is használhatunk.

• Gyenge és ezért visszafejthetô az AP és a kliens közötti forgalom

titkosításának mechanizmusmódja. • Az alkalmazott titkosító, WEP-kulcs nem biztosít kellô védelmet.

Ezen sebezhetôségek, megfelelô kiegészítô eszközrendszerrel és fejlett biztonsági technológiával orvosolhatók. Az IEEE802.1x szabványajánlás a berendezés azonosítását port szintû azonosítással egészíti ki. Felhasználva a meglévô vezetékes hálózat szerverazonosítási módját a WLAN kliens(ek)felhasználói szintû azonosítása is kialakítható. IEEE 802.1x EAP WLAN-hálózatokra A WLAN-hálózatokra kiterjeszthetô és szabványos biztonságtechnikai megoldás általános egyszerûsített rendszertechnikai vázlatát mutatja az ábra.

Általános kiindulási rendszertechnikaként a WLAN-hálózatok biztonságtechnikai kialakításakor a PMP-architektúra a leggyakrabban alkalmazott és legérzékenyebb.

M A G A S Y N 2 0 0 4 /TÉL

Kezdetben az IEEE 802.11 szabványajánláson mûködô WLANeszközök más céllal indultak, sem az átviteli sebesség (1-2Mbps), sem az alkalmazás (vonalkód-leolvasás) nem kívánta meg ezen vezeték nélküli rendszerek biztonságosabb mûködtetését. A mobilitási igény, a számítógépek fejlôdése és a különbözô mobil végberendezések elterjedése (kapacitási igény, CPU-processzálási sebesség) törvényszerûen elôírja a vezeték nélküli hozzáférési hálózatok biztonságos üzemeltetését. Így a korábban alkalmazott WLAN-rendszerek sebezhetôvé váltak a mai igények szempontjából. A kezdeti 802.11 WLAN PMP-rendszerek fôbb biztonsági gyengeségei a következôk: • Az AP csak berendezésazonosítást kíván meg, amikor egy WLANkliensvégpont kapcsolódni szeretne rajta keresztül a vezetékes WLAN-hálózathoz, mely nem biztosít stabil biztonságot.

18

WLAN 802.1x/EAP kiterjesztése A vezeték nélküli hozzáférési közeg szintjének (L2) használata esetén is alkalmazásra kerül a vezetékes LAN-hálózatok biztonságtechnikai szintjénél alkalmazott és bevált sorrendi folyamatok mechanizmusa mint az azonosítás, a jogosultsági felhatalmazás, a számszerû nyilvántartás (AAA), valamint kiegészül a rádiófrekvenciás titkosítás alkalmazásával a vezeték nélküli kliens kontrollált kapcsolódásának és menedzselésének érdekében.

WLAN-hálózatok esetében a folyamat sorrendiségének megfelelôen ez a következôket tartalmazza: • Azonosítás. Ezen procedúra jelentkezik egy kapcsolódó WLANkliens és egy a vezetékes hálózat részét képezô azonosítási szerver között. Számos azonosítási, 802.1x EAP-típus létezik, az azonosításnak célszerûen kölcsönösnek kell lennie a magasabb biztonság elérése érdekében. • Titkosítás. Az Access Point és a kliensvégpont közötti forgalomra irányuló folyamat, mely az azonosított, jogosultsággal rendelkezô WLAN-kliens rádiófrekvenciás jelfolyamának visszafejthetô azonosítása érdekében történik. Az alkalmazott titkosítási kulcs automatikusan származtatva van az azonosítási folyamat alatt. A magasabb biztonság elérése érdekében célszerû az AAA-

szerver vezérlésével, dinamikusan képezni a titkosítási kulcsot. • Jogosultság. Csak az a kliens rendelkezhet megfelelô hozzá-

férési felhatalmazással, melyet a rendszer korábban azonosított. Ez megadja, hogy a felhasználói kliens milyen jogosultsággal felhatalmazva férhet hozzá a hálózati elemekhez. • Számszerû nyilvántartás. Az azonosított kliens által végzett és megszámolt mûveletek nyilvántartása. A hozzáférési csomópont (Access Point) által küldött és egy RADIUS-szerver által megszámolt kommunikációból lehetséges következtetni a WLAN-kliens mûveleteinek számszerûségére. Czucz Dávid [email protected]

t a n á c s a d á s

Tartsd meg vevôidet! Az ügyfelek megszerzésének és megtartásának témakörével foglalkozni manapság nagyon hálás dolog. Ez elsôsorban annak köszönhetô, hogy a téma minden piaci szereplôt érint, és mindenki megoldást keres. Mind a világgazdasági, mind pedig a hazai gazdálkodási viszonyok elemzésekor a következô tényekkel kerülhetnek szembe a vállalatok: • a piaci verseny egyre erôsebb; • a termékek egyre jobban hasonlítanak egymásra; • a vevôk egyre felkészültebbek, egyre „nehezebbek”; • a vevôi döntés folyamata egyre szofisztikáltabb.

lom egyik formája, s ezzel a ténnyel megküzdeni sehol sem egyszerû. A szervezet számára világossá kell válnia, hogy a minden oldalról megosztott és közkincsé tett információ olyan pluszértéket képvisel, amelynek érdekében érdemes az eddigi gyakorlatot félredobni. Tehát nem elégséges a felsô vezetôi döntés, a munkatársak bevonása nélkül a szervezetfejlesztés halálra van ítélve.

Ebben a környezetben – amikor a vevônek „szinte mindegy”, kivel is dolgozik – óriási szerepet kap a személyes értékesítés. Ezt a szemléletet próbálják ma a vállalatok minél jobban beépíteni stratégiájukba – több-kevesebb sikerrel.

A legfontosabb területek Az ügyfélkapcsolat-kezelés az értékesítés, a marketing és az ügyfélszolgálat területét érinti, mely adott vállalaton belül kiterjedhet mindhárom funkcióra vagy csak némelyikre. Mindegyik terület sajátságos igényekkel rendelkezik, és a funkcionális területek „súlyának” elemzése nélkülözhetetlen a megfelelô megoldás kiválasztásához. Az értékesítés oldaláról a menedzsment lép fel erôs igényekkel: látni szeretné a cég helyzetét. Azon belül azt is, milyen a kapcsolata a jelenlegi és potenciális vevôkkel, a piac milyen igényeket támaszt a termékekkel, szolgáltatásokkal szemben. Maga a kereskedelem pedig a folyamatos és zökkenômentes értékesítést tudja az ügyfélkapcsolat-elemzésre alapozni. Fôleg olyan iparágakban fontos ez, ahol a kereskedelmi erôforrások nagy fluktuációja veszélyezteti a vállalat folyamatos mûködését.

Az ehhez szükséges átalakulás azonban nem egyszerû folyamat a szervezet számára, hiszen mindenekelôtt változtatást kíván a hozzáállásban, az attitûdben. A visszatartott információ ugyanis a hata-

Marketingoldalon a hatékony piaci kommunikáció az örök kérdés. Az ügyfélkapcsolat-menedzsment célja, hogy nagy mennyiségben tudjon a vállalat személyre szabott üzeneteket eljuttatni a fogyasztóihoz – természetesen minél költséghatékonyabban. Az ügyfélszolgálat igénye a hatékony problémakezelés: az ügyfélnek nyújtott termékek és szolgáltatások, a számlázott tételek, a korábbi kereskedelmi kapcsolatok egyformán fontos információk az ügyfélgondozás számára. Csakis az ezekhez való gyors hozzáféréssel tudja a vállalat kivívni a vevô elismerését, aki lojalitásával hálálhatja meg a gyors és hatékony ügymenetet. Mindent, amit a marketing-értékesítés összehozott, az ügyfélszolgálaton lehet a legkönnyebben elpuskázni.

19

M A G A S Y N 2 0 0 4 /TÉL

A Synergon a személyes értékesítés fontosságának növekedésére a választ az ügyfélkapcsolatok integrált kezelésében látja. A vevôrôl hallott, a vevôtôl kapott és a vevônek adott információk háromszöge kritikusnak bizonyul ebben a szemléletben. Ezek az információk általában íratlan formában keringenek a vállalaton belüli éterben, és maximálisan személyekhez kötöttek. Az ügyfélkapcsolat kezelésnek kulcsszerepe abban van, hogy ezeket a lebegô információkat elraktározza, feldolgozza, és az érdekeltek számára elérhetôvé tegye.

Megoldás a Synergontól A Synergon a fenti igények kielégítésére többféle megoldást is kínál: egy bizonyos cégméret alatt a jól felkészült, egymással kommunikáló munkatársak a fenti feladatokat rutinból, napról napra hajtják végre, egy nagyobb szervezetben viszont nem elég a jó szándék. A Synergon megoldása egy olyan integrált ügyfélkapcsolati rendszer, amely közös adatbázisba konszolidálja az ügyféladatokat, és azokhoz megfelelô applikációkon keresztül nyújt hozzáférést a különbözô céllal azokat igénybe venni szándékozók számára – a területi képviselôtôl a vezérigazgatóig. De a rendszer önmagában még nem megoldás, • nem mindegy, milyen rendszert választunk, hiszen az új rendszernek gyorsan el kell nyernie a bizalmat a szervezetben; • nem mindegy, kivel telepíttetjük az alkalmazást, hiszen a rendszer bevezetése pozitív vagy negatív hatást képes gyakorolni a mindennapok ügymenetére; • nem mindegy, tudunk-e kérdéseinkkel az adásvétel lezárta után is fordulni valakihez, hiszen nagyon sok igény a gyakorlati használat során kristályosodik ki.

Nincsen két egyforma vállalat, és még vállalatokon belül is eltérnek az igények. Óriási csattanó lenne a cikk végén, ha megmondhatnám, mi az a csodaszer, amely bárki ügyfélkapcsolati menedzsmentrendszerét haptákba állítja. Ehelyett csak azt mondhatom, hogy rendkívül óvatosan kell ezt a témát megközelíteni a szervezetekben, hiszen az üzleti folyamatokat gyökeresen érintô munkát végzünk, s az ügyfél bôrére megy a játék. Egy ügyfélkapcsolati menedzsmentrendszer bevezetéséhez az üzleti folyamatok ismeretére, az ügyféligények feldolgozására van szükség, amit a rendelkezésre álló megoldások közötti választás követ. Az egész projekt levezetése azonban csak kemény munkával lehet garantáltan sikeres, csupán így lesz szervezetváltozás az eredménye – elégedett munkatársakkal és vevôkkel. Illés Gábor [email protected]

IT-infrastruktúra-menedzsment: elônyben az ügyfél Az üzletileg is kritikus informatikai eszközöket használó szervezeteknél egyre inkább elôtérbe kerül az informatikai infrastruktúra hatékony üzemeltetése és az informatikai vagyontárgyakkal való gazdálkodás. A szervezetek olyan gazdaságosan mûködô és objektívan értékelhetô informatikai szolgáltatást igényelnek, amely gyorsan képes reagálni az igényekre, rendelkezésre állása megfelelô, biztonságos és megbízható.

Egyre fontosabb az eredményes menedzsment az informatikai szolgáltatások területén is, amihez azonban irányelvekre, elfogadott szabványos folyamatokra van szükség. A Synergon ezt a megoldást több módon tudja ügyfelei számára biztosítani. A rendszert telepíti ügyfele számára vagy az igényektôl függôen üzemeltetési szerzôdés (outsourcing) keretében alkalmazza az infrastruktúra-menedzsmentet ügyfele rendszerénél.

M A G A S Y N 2 0 0 4 /TÉL

Az infrastruktúra-menedzsment célja A vállalatok birtokában lévô informatikai eszközpark nagysága folyamatosan növekszik, sok esetben azonban a nyilvántartás nincs megfelelôen megoldva. A cég vezetésének nincs pontos információja, mennyi és milyen eszközöket birtokolnak, ezek mennyibe kerülnek, és hol találhatók. Ebbôl kifolyólag az üzemeltetéstámogatással is lehetnek problémák. Olyan megoldást kell tehát biztosítani az ügyfelek számára, amellyel egy vállalat eszközállománya a bekerüléstôl egészen a selejtezésig (vagy újraértékesítésig) gazdasági és üzemeltetési szempontból egyaránt követhetô. Az eszközgazdálkodó rendszerekbôl származó naprakész nyilvántartások, a költséggazdálkodás és a különbözô jelentések elsôsorban a

pénzügyi és gazdasági vezetôket segítik, míg a helpdeskrendszerek az eszközökkel kapcsolatos bejelentések, a problémák, a változtatások, a szolgáltatási szintek és a tudásbázis kezelésével inkább az üzemeltetési vezetôk munkáját támogatják. A Synergon mindkét területen rendelkezik megoldással és bevezetési tapasztalattal. A témához kapcsolódó tanácsadási szolgáltatással segítséget tudunk nyújtani a folyamatok átszervezésében, valamint az infrastruktúra-menedzsment bevezetéséhez szükséges feltételek, eszközök felmérésében, szerepkörök kialakításában, szabályzatok megírásában stb. A Synergon a fentieken túl képes a két területet komplexen is kezelni, így az ügyfeleknek integrált megoldásokat is tud nyújtani az IT-infrastruktúra-menedzsment terén. Növekvô piaci érdeklôdés Az IT-rendszerek méretének növekedése következtében egyre több cég szembesül azzal a problémával, hogy az eszközeik nyilvántartása nem megfelelô, és az üzemeltetési folyamataik nehézkesen mûködnek. Ehelyett célszerû kialakítani egy olyan helpdeskszerû mûködést, amelyben mindent csak egy helyen lehet bejelenteni, a folyamatok kialakultak és dokumentáltak, és így a mûködés szabályozottá válik. (folytatás a 26. oldalon)

20

k e r e s k e d e l m i

m e g o l d á s o k

Miben más a magyar kereskedelem? – Egy kutatás tapasztalatai A kereskedelem modernizálódásának lényege, nagy tömegû áru gyors eljuttatása sok emberhez, mely folyamatot az információs technológia fejlôdése nagyban elôsegíti. A technológiai fejlesztések kiindulópontja az, hogy a kereskedelem a lehetô legjobban alkalmazkodjon a végsô fogyasztók megnövekedett, ugyanakkor diverzifikálódó igényeihez.

A technológiai fejlôdés a kereskedelemben is lehetôvé teszi egyrészt a folyamatok automatizálását, másrészt pedig az információk átadását a kereskedelmi folyamatban részt vevô valamennyi partner számára. Mindezek hatására természetesen csökkenthetôk a társaságok költségei, valamint kihasználható a forgalomban lévôpluszpotenciál is. A Synergon 1990 óta van jelen a magyar piacon saját fejlesztésû pénztárgépes rendszereivel. A piac és igényei azonban évek óta folyamatosan fejlôdnek a fogyasztói szokások átalakulásának, az EU-csatlakozásnak, illetve a regionális terjeszkedési lehetôségeknek köszönhetôen. A Synergon egy kutatás elvégzésével bízta meg a Suvet:Research kutatócéget, mely a pénztárgépes rendszerek beszerzését és fejlesztését vizsgálta annak érdekében, hogy a Synergon kereskedelmi vállalatoknak szóló megoldásai a piaci gyakorlatnak és várakozásoknak megfeleljenek, illetve olyan új technikákat segítsen kidolgozni, melyek elôsegíthetik e szektor szereplôinek versenyképesség-növelését. A kutatás eredményei a Magyarországon, különbözô kereskedelmi területeken mûködô vállalkozások gazdasági vagy ITvezetôivel készült mélyinterjúkra támaszkodnak.

M A G A S Y N 2 0 0 4 /TÉL

Információtechnológiai színvonal a szektorban A kutatásban részt vevô cégek válaszai alapján elmondható, hogy ma a magyarországi kereskedelmi cégek meglehetôsen sokfajta és hibrid megoldásokból álló rendszereket használnak, de általános törekvés az integrált készletgazdálkodási és pénztárgépes rendszerek bevezetése. A legnagyobb multinacionális cégek – amelyek rendszerint az anyacégek által elôírt rendszereket használják – inkább az IT-supportban támaszkodnak helyi cégekre. Az informatikai igények megjelenése A kasszarendszerekhez – és az ezektôl praktikusan el nem választható készletgazdálkodási rendszerekhez – kapcsolódó legfontosabb szolgáltatás a szoftveres fejlesztés. Gyakorlatilag minden megkeresett cégnél folyamatos a fejlesztôvel fenntartott kapcsolat (hacsak a fejlesztés nem házon belül történik), mert mindig zajlik a rendszer valamilyen kiegészítése, jobbítása. Elterjedt az a meggyôzôdés, hogy a cég szakterülete és felépítése, igényei teljesen egyediek. Ebbôl kifolyólag egyedi fejlesztést igényelnek, és csak ritkán választják az úgynevezett dobozos termékek testre szabását. A fenti elvárások alapján a lehetséges partnerek és beszállítók kiválasztásakor sok esetben döntô szempont a fejlesztési tudás a személyes kapcsolatban tapasztalt problémaérzékenység, problémamegoldó készség mellett.

22

Nagyon fontos szolgáltatás a szerviz, amelynél jellemzôen a hibák egy részét a házon belüli informatikus(ok) oldják meg, és csak az általuk nem kezelhetô problémákkal fordulnak a szolgáltatóhoz. A legkevésbé használt szolgáltatás az oktatás, aminek a leggyakoribb oka az, hogy a cégek nem tudják a munkából kivonni embereiket egy alapos oktatás idejére: ezért rendszerint csak 1-2 dolgozót oktatnak be, s ezek adják tovább tudásukat a cégben. A kutatás tapasztalatai A kutatás egyik fô tapasztalata az volt, hogy a fejlesztés foka csak kisebb mértékben függ a cégmérettôl. A legerôsebb fejlesztési, rendszerintegrálási törekvések az élelmiszer-kiskereskedelem területén mûködô cégek esetben tapasztalhatók, amit elsôsorban az árukészlet sokféleségével és gyors mozgásával, illetve a konkurencia fejlesztéseivel indokolnak a társaságok. A nemzetközi tapasztalatokkal szemben azonban hazánkban jóval kisebb szerepe van a vevôk jobb kiszolgálására törekvésnek, bár olykor ilyen motivációkkal is találkozhatunk. Sok esetben a fejlesztésnek az szab gátat, hogy a meglévô technológiákkal még sem a vevôk kiszolgálása nem ütközik nehézségekbe, sem pedig a cég mûködésében nem jelentkeznek problémák. Megállapítható, hogy a magyar cégek személetmódja merôben eltér az európai társaságokétól. Pallag Róbert [email protected]

k e r e s k e d e l m i

m e g o l d á s o k

Különleges üzleti modell – rendhagyó kiskereskedelmi rendszerrel Az RMC Hungary Kft. üzleti politikája már széles körben sikert aratott Nyugat-Európában, illetve az Egyesült Államokban. A koncepció központi gondolata a kötött egységáras értékesítés, mely szerint az árucikkeknek egy igen kedvezô alapegységára van. A modell azonban különleges kiskereskedelmi informatikai rendszert is követel.

A megoldandó feladat A vállalat szolgáltatásokon alapuló koncepciója a pénztári eladáshoz attraktív árucikkcsomagok összeállítását jelenti, melyek fizikailag nincsenek egymáshoz kötve, azonban egy vagy több termékkel összekapcsolva könnyebben el lehet adni, mint külön-külön. Ehhez három különbözô terméktípust (Item, Virtual product, Grouped Virtual Product) definiáltak, és az árucikkeket is ennek megfelelôen kategorizálták.

Az Item (Egyedi árucikk) olyan fizikailag létezô, raktározható termék, amelyet közvetlenül nem árusítanak, a nyilvántartásban azonban szerepel a termék mozgása és beszerzési ára is. A Virtual Product (Virtuális termék) az eladási egység, amely egy vagy több Itembôl tevôdik össze. Csak az értékesítési folyamatban jelenik meg. Vonalkóddal rendelkezik, így van eladási, de nincs beszerzési ára. A hozzá tartozó készletérték az eladások számát mutatja. A Grouped Virtual Product (Csoportosított Virtuális Termék) pedig olyan termék, amely több Virtual Productból tevôdik össze, így magában hordozza a Virtual Product tulajdonságait. A legjobb megoldás megtalálása az üzleti célok megvalósításához A feladatot a társaság a legegyszerûbben és leggyorsabban a Synergon segítségével tudta megoldani, hiszen a Synergon Retail System rendszere könnyen kibôvíthetô az RMC különleges marketing- és értékesítési filozófiája szerint, s megfelelt a magyarországi adóügyi követelményeknek is. Változtatások a rendszeren A Synergon Retail System alaprendszert az új terméktípusok miatt nagymértékben át kellett alakítani: az adatbázis-struktúrát a kasszá-

kon lévô alkalmazásban, az Irodai Üzletmenedzsment rendszerben és a Központi Menedzsment és Monitoring rendszerben az új terméktípusok kezelésének megfelelôen kellett módosítani, illetve a termékek rögzítési eljárását is kidolgozták. Módosították a jelentéseket, hiszen az alapjelentések nem tartalmaztak az összes terméktípusról információt. Az Üzletmenedzsment rendszerben az árucikktörzs kezelése, a termékek szûrése és a riportok kialakítása változott, míg a kasszák kezelôi felületét a virtuális termékek kezelhetôsége miatt kellett fejleszteni. A rendszer mûködése A rendszer alapkoncepciója az, hogy a termékeket könnyen lehessen egymáshoz kapcsolni. Ez a fent megnevezett termékfajták bevezetésével maradéktalanul megoldhatóvá vált. A termékek létrehozása a Központi Menedzsment és Monitoring rendszerben történik, melyeket a szinkronizációs folyamat során – a kommunikációs infrastruktúrán keresztül – juttatnak az üzletekbe. Az Üzletmenedzsment rendszerben fogadott adatok a kasszarendszerrel történô szinkronizáció során kerülnek a pénztárgépekre. Az üzletpolitikának megfelelôen a rendszer árucikkekkel kapcsola-

tos adatai csak a központban változtathatók, az üzletben nincs lehetôség a termékek paramétereinek átállítására. Az üzletekben csak árumozgásokat lehet végrehajtani az Itemek vonatkozásában, míg a Virtual Product és Grouped Virtual Product összetételeken nem lehet módosítani. A kasszák által értékesített termékek adatait a rendszer automatikusan, elôre beállított idôközönként küldi fel a központba. Értékesítés Az értékesítés IBM 4614-es SureOne A05-ös pénztárgépeken történik. Ha a vevô a pénztárhoz megy, a kezelô egy vonalkódolvasó segítségével azonosítja az árucikket. Ha a termék egy olyan Virtual Product, amely több Itemet tartalmaz, akkor a pénztárgép képernyôjén megjelenik, hogy ez a termék milyen másik terméket tartalmaz még. A vásárlás során a Virtual Product-készlet értéke és a benne lévô Itemek készletértéke is a megfelelô mennyiségekkel csökken. A készletet az Itemek segítségével tartja nyilván a rendszer. Hübler Gábor RMC Hungary Kft.

23

M A G A S Y N 2 0 0 4 /TÉL

Különleges üzletpolitika A 2003 júliusában alakult RMC egy magyar környezetben még ismeretlen értékesítési módszert alkalmaz, illeszkedve a magyarországi átlagbérekhez. A társaság More névre keresztelt üzletláncának boltjaiban olyan hangulatot igyekszik teremteni, amely mindenkit vásárlásra sarkall, hiszen a boltok kialakítása minden korosztálynak egyszerre szól. Az RMC-hálózat koncepciójának fontos része, hogy boltjaiban minden egyes termék fogyasztói ára 399 Ft, és garantálják az ár változatlanságát. Az üzletpolitikából adódik, hogy nincsenek árengedmények, kiárusítások, az áru értékének megfelelô értékesítési egységek kialakításához és nyilvántartásához szükség volt egy külön erre a feladatra kialakított informatikai rendszerre.

k e r e s k e d e l m i

m e g o l d á s o k

A Synergon Retail System A Synergon a piaci és termékismeretre építve egy átfogó informatikai rendszert dolgozott ki a kis- és nagykereskedelmi vállalatok számára. A rendszer magában foglalja a legmodernebb üzleti logikát, valamint menedzsmenteszközöket, s alkalmazhatóságát tekintve megfelel a legkisebb, úgynevezett egyboltos egységtôl kezdve akár nemzetközi üzlethálózattal rendelkezô vállalatok elvárásainak is.

A rendszer egyik érdekessége, hogy az egyboltos rendszerbôl folyamatos fejlesztéssel kialakítható az akár nemzetközi üzletlánc irányítására képes, teljesen összehangolt rendszer is. Kiskereskedelem A kiskereskedelmi rendszerek általában a következô elemekbôl épülnek fel: • pénztárgép (Front Office); • üzletmenedzsment (Back Office); • üzletlánc-menedzsment (Head Office). A pénztárgép a kiskereskedelmi vállalatok egyik legfôbb eleme. A Synergon rendszerének fejlesztésében kiemelt szerepet kapott a pénztárgép egyszerû és gyors kezelése. Ebbe beletartozik a bevételek hibátlan elszámolása és biztonságos kezelése a rendszerben, egyben a vevôforgási sebesség gyorsítása. A vásárlási szokásokat és igényeket a nyugta vagy a számla kibocsátásának gyorsasága, áttekinthetôsége és megbízhatósága, valamint a vegyes fizetési módok alkalmazhatósága révén vette figyelembe a Synergon. A pénztárgép kiemelt funkciói a következôk az értékesítésnél: – Elsô lépés az árucikk kiválasztása, ami vonalkódolvasással, vonalkód kézi megadásával, árucikkszám-megadással vagy cikklistából gyorskereséssel történhet. Amennyiben más egyéb jellemzôre is keresni kell (pl. ruházat esetén méret, szin stb., vagy iparcikk esetén seriaszám alapján), azt is lehetôvé kell tenni. Rugalmas árucikkstruktúra alkalmazása szükséges az egyéni igények kielégítéséhez.

A Synergon Retail rendszer FrontOffice MS SQL alkalmazása PC-alapon mûködik:

M A G A S Y N 2 0 0 4 /TÉL

•1 processzoros INTEL Pentium 4 •256 MB RAM memória •Harddisk: 500 MB •Microsoft Windows 2000/XP operációs rendszer •Microsoft SQL MSD •Vonalkódolvasó •Nyugta- és számlanyomtató •Monitor •Ügyfélkijelzô

– Az ügyfélkijelzô folyamatosan informálja a vásárlókat az értékesítés folyamatáról (árucikk- megnevezés, darab, ár). – A képernyôn megszerkesztésre kerül a nyugta vagy a számla, amely a fizetésig módosítható. – A fizetési módok a hagyományos készpénzes fizetéstôl a bankkártyás fizetésig, vagy akár a bónnal, utalvánnyal, étkezési jeggyel variált fizetésig terjedhetnek. – A legmodernebb pénztárgépeknél már szinte követelményként jelenik meg az a feltétel, hogy a valutás fizetést kezelni tudja.

24

A pénztárgépes rendszerek rendelkeznek APEH-engedéllyel, így további feladatuk az érvényben lévô elôírások figyelembevétele, a nyilvántartási rendszer a napi zárásokról és nyitásokról, valamint az adóügyi jelentésnyomtatási funkció (Z-riport, X-riport). Az üzletmenedzsment (Back Office) elem biztosítja az áttekinthetô bolti rendszert, amely folyamatosan informálja az üzletvezetôt a készlet pillanatnyi állapotáról, felméri az árumozgást, az aktuális készletállományt, valamint az utánrendelés szükségességét. Az üzletvezetô az árumozgás keretében – szállítólevél alapján – elektronikus formában rögzítheti a beérkezett és kiszállított árukat. Az árucikktörzs tartalmazza az áruk összes tulajdonságát, paraméterét (egységár, mennyiségi egység stb.), amit szinkronizál a pénztárgépekkel. A funkció az általános csoportosítási ismérveken túl képes az ügyfél különleges kéréseinek megfelelô csoportosításra is. Az elôre definiált lekérdezések jelentôsége akkor mutatkozik meg, amikor a menedzsment ügyfélének bármikor bármilyen kitétel szerint információt szeretne adni. Ennek köszönhetôen egy bolthálózatban azonnali információ szerezhetô be arról, hogy a szükséges árucikk melyik boltban áll azonnal rendelkezésre. A rendelések megkönnyítése érdekében a rendszer különleges képessége, hogy – az árumozgások követése, a készletcsökkenés érzékelése révén – figyelmezteti a menedzsmentet, ha egy árucikk kritikus szint alá csökken, lehetôséget teremtve a folyamatos ellátásra, a rendelések idôben rendszerezésére. A rendszer képes az értékesítés és a leltározás párhuzamos nyomon követésére, így a leltár hosszas és idôigényes folyamatát lényegesen lerövidíti és egyszerûsíti. A hálózatmenedzsment (Head Office) központi rendszerre akkor van szükség, ha a vállalat több üzlettel rendelkezik, így a menedzsmentnek szüksége van egy folyamatosan áttekinthetô készletgazdálkodási kontrollra a hálózatban mûködô összes üzletre. A készletmozgásokat a központi géprôl folyamatosan nyomon követhetik, így gyors készletátcsoportosítás is végezhetô.

A Synergon rendszere bármilyen valuta elfogadására képes, s a központból automatikusan átküldhetôk a valuták aktuális átváltási árfolyamai. A rendszer akkor is képes a boltok forgalmának összehasonlítására egy közös valutára átszámolva a bevételeket, ha a bolthálózat több országban rendelkezik üzletekkel. A rendszer – régióktól függetlenül – bármely pillanatban a megfelelô statisztikai adatokkal, leltárakkal, áruforgalmi kimutatásokkal áll a menedzsment rendelkezésére. A Synergon Retail System átlagos telepítési ideje egy-másfél hónap, de nagyobb hálózatban az összes üzlet bekötése a hálózatba több hónapig is eltarthat. Nagyobb vállalatok esetén a központban szükség lehet egy vállalatirányítási rendszerre (ERP) is, melyhez az MS SQL-adatbázison alapuló Synergon Retail Headoffice rendszere könnyen illeszthetô. Nagykereskedelem és elszámolás A Synergon Retail System alkalmas a Cash and Carry típusú nagykereskedések kiszolgálására is. Ebben az esetben az eladási pontokon nem kiskereskedelmi pénztárgépek találhatók, hanem kizárólag áfás számlát biztosító berendezések.

A megoldás számtalan más flexíbilis és skálázható elemet is tartalmaz a vevôkezelést, a fôkönyvi feladásokat vagy akár a statisztikákat illetôen. A hagyományos értelemben vett Back Office tevékenységeket – mint például a pénzügy, számvitel, kontrolling, nagykereskedelmi logisztika stb. – lefedik a standard SAP Business One kiváló funkcionalitásai. Széles körû lehetôségeket rejt magában a termékbe ágyazott kifinomult dokumentumkezelési eljárás s az a képesség, miszerint a rendszer dinamikusan és felhasználói szinten is gyorsan bôvíthetô új mezôkkel, táblákkal. Így lehetôség nyílik a felhasználó vállalatok elôtt arra, hogy olyan rendszereket alkossanak, amelyekben például egy-egy bolt akár önálló vállalkozásként (franchise, leányvállalat stb.) is mûködhessen, eltérô információs igénnyel, miközben kiszolgálja a tulajdonosi érdekeknek megfelelô központosított információszükségletet is. Az SAP Business One lehetôvé teszi azt is, hogy olyan kereskedelmi szervezetek is alkalmazzák, amelyek garanciaköteles egyedi nyilvántartású berendezéseket értékesítenek vevôiknek. Az ilyen értékesítést követô szervizszolgáltatások menedzselése is része a rendszer standard funkcionalitásainak. A kereskedelemben gyakran felmerülô igény az is, hogy nyomon követhetôk legyenek az értékesítési fázis munkafolyamatai, s ezzel statisztikailag értékelhetôvé váljon a szerzôdéskötésig tartó bonyolult folyamat. A rendszerben az üzleti lehetôségek ilyen értelmû menedzselésétôl

egészen a szervizszolgáltatásokig követhetôk a vevôvel kapcsolatos folyamatok. A Business One számos elôre definiált elemzô riportot biztosít az információk értékeléséhez. A kidolgozott megoldásban szintén döntési kérdés, hogy a kiskereskedelmi forgalom elemzésének alapvetô környezeteként az üzletmenedzsment (Back Office), a Head Office vagy a Business One mint ERP szolgál-e eszközül. A fentiekben vázolt megoldási elemek, illetve a Business One mint vállalatirányítási rendszer nem csupán funkcionális oldalról, de a költséghatékonyság és a projektmegvalósítás oldaláról is kiváló paraméterekkel rendelkezik. A Business One rendszer átlagos telepítési ideje egy-másfél hónap, természetesen bonyolult kereskedelmi hálózatok, esetleg több országot átfogó üzletláncok esetében (bonyolultságtól függôen) 2–4 hónapot is igénybe vehet. Ezek a bevezetési idôk természetesen megfelelô elôzetes tervezés, valamint az erôforrások szükséges mértékû rendelkezésre állását feltételezik. A Synergon átfogó kis- és nagykereskedelmi megoldásának teljes körû kialakítása ugyanebbe az idôspektrumba esik, hisz a kiskereskedelmi elemek bevezetése a Back Office bevezetéssel párhuzamosan zajló tevékenység lehet, s az integráció a kidolgozott kapcsolódási megoldásokkal még összetett, korábban nem tervezett fejlesztési feladatok mellett is csak néhány hetet vehet igénybe. A Synergon megoldása a teljes vertikumban igyekszik figyelembe venni az ügyfelek azon elvárásait, hogy integrált, korszerû s egyben alacsony költségek mellett üzemeltethetô rendszert alkosson. Steinbinder Romulus [email protected]

25

M A G A S Y N 2 0 0 4 /TÉL

A vállalatüzemeltetési megoldás hagyományos úgynevezett ERPeleme az SAP legújabb, kis- és középvállalatok számára fejlesztett termékére, a Business One-ra épül. A kis- és nagykereskedelmi vállalatok pénzügyi, számviteli és általános logisztikai feladatainak támogatására kiválóan alkalmas termék úgy illeszthetô a Synergon megoldásába, hogy az skálázhatóvá teszi az adatkommunikációt a pénztárgéptôl a vállalatirányítási rendszerig. Az üzletmenet logikájához igazodó információkapcsolatok hozhatók létre a Business One és a Back Office vagy Head Office között. Eldönthetô például, hogy a kereskedelemben oly fontos árvezérlés (kisker. ár) központi legyen-e vagy lokális (bolt szintû).

(folytatás a 20. oldalról)

1. Fôbb referenciák ISC Hungária, Deloitte&Touche, Raiffeisen Bank (IBM-partnereként), Synergon belsô rendszer, Mol (IBM-partnereként), Tigáz Rt., Csehországi HP-bevezetés, Önkormányzati ITIL-felmérés, MFB ITIL-szabályozás 2. Miért elônyös az ügyfélnek? • Költséghatékony eszköz- és szoftvergazdálkodás • Naprakész nyilvántartás • Gyors problémakezelés és -megoldás • Követhetô üzemeltetési folyamatok • Mérhetô szolgáltatási szintek • Egymással együttmûködô informatikai rendszerek 3. Támogató alkalmazások A Synergon az infrastruktúra-üzemeltetést támogató alkalmazások közül többel kapcsolatban is rendelkezik bevezetési tapasztalattal, így megvan a lehetôsége arra, hogy ügyfeleinek szolgáltatásban, funkcionalitásban, árban stb. az igényeknek megfelelô legjobb megoldást szállítsa.

A Synergon infrastruktúra-menedzsment szolgáltatásai A Synergon által nyújtott infrastruktúramenedzsment-szolgáltatások modulárisan egymásra épülô elemekbôl állnak. A modulok önállóan is értelmezhetôk, azonban célszerû egymásra építve az alábbi sorrendben megvalósítani ôket: 1. felmérés, átvilágítás; 2. tanácsadás az üzleti folyamatok átszervezésére; 3. bevezetési tanácsadás. Munkánk során az Information Technology Infrastructure Library (ITIL) ajánlásait vesszük figyelembe, amelyek az IT-szolgáltatások megfelelô biztosításához szükséges, úgynevezett „legjobb gyakorlaton” (best practice) alapuló folyamatok leírását tartalmazzák. Déri Gábor [email protected]

Legtöbb referenciája a Peregrine cég ServiceCenter és AssetCenter alkalmazásainak bevezetésével kapcsolatos, de tapasztalata van a HP OpenView Service Desk moduljainak, valamint a Synergon Atos Origin ACTS nevû szervizdeszk szoftverének bevezetésében is. A ServiceCenter és az ACTS-termékeknél üzemeltetési tapasztalattal is rendelkezik.

Az igények azonban meglehetôsen nagy különbségeket mutatnak: sok esetben elegendônek mutatkoznak a standardizált termékek, az esetek többségében azonban a folyamatokat az ügyfél elvárásai szerint módosítani kell.

Infrastruktúramenedzsment-rendszer

t e c h n o l ó g i a

Hálózatmodellezô és -dokumentáló rendszer

M A G A S Y N 2 0 0 4 /TÉL

Mindannyian készítünk skicceket, ábrákat a hálózat, illetve az IT-rendszer felépítésérôl, hogy segítsen a rendszer mûködésének megértésében, illetve ezek segítségével próbáljuk átlátni, bemutatni a jelenlegi állapotot, elképzeléseinket, terveinket. A Synergon hálózatmodellezô és -dokumentáló rendszer alkalmazásával elkerülhetôk a pontatlan, elnagyolt ábrákból adódó félreértések, és a rendszer az üzemeltetés során is hasznos segítséget nyújt.

A hálózati topológia ábrázolásának, bár vannak bizonyos konvenciók, amelyek jobban elterjedtek, de valójában nincs szabványos módja. Célunkat alacsony hatékonysággal és részben érjük csak el a rajzokon használt sokféle és különbözô jelölésekkel, így megértésük hosszabb idôt vesz igénybe, és gyakran így is félreértésekhez vezetnek. A másik – talán még nagyobb – probléma, hogy ezeknek az ábráknak a frissítése, naprakészen tartása hasonlóan nagy munka, így sosem tudjuk, hogy ábráink mennyire felelnek meg a valóságnak. A Synergon felismerve ezt a hiányt, kifejlesztett egy olyan hálózatmodellezô és -dokumentáló rendszert, amelynek segítségével részletes és egyben átfogó képet kaphatunk hálózatunk felépítésérôl. A dokumentáció több nézetben ábrázolja a hálózat

26

szerkezetét, s egységes struktúrában mutatja a fizikai kábelhálózat felépítését és a logikai topológiát. A logikai topológiát is két nézetben, az L2 adatátviteli és L3 IP-nézetekben dokumentáljuk, mely hierarchikus felépítésû. Régiónként, telephelyenként is ábrázolhatjuk a telepített berendezéseket, illetve azok felépítését: a sasszét, azok moduljait és modulokon elhelyezkedô portokat, illetve a portokhoz rendelt logikai interfészeket. Minden hierarchiaszinten láthatjuk a fizikai portok, illetve a logikai interfészek közötti kapcsolatokat, linkeket, így átfogó és részletes topológiát kapunk a teljes hálózatról. A hálózati berendezéseket, azok adatait és a berendezések kapcsolatait leíró topológiát a rendszer adatbázisban tárolja, melyet a netViz Professional vizualizáló szoftver segítségével jelenít meg.

Az ábra egy telephely L3 topológiáját, azaz a berendezések és az IP-hálózatok közötti logikai kapcsolatokat mutatja be. Másodlagos és speciális HSRP-címeket is ábrázol – az utóbbi speciális típust vizuálisan is megkülönböztetve –, így a hálózat eszközei által használt IP-címekrôl és IP-címtartományokról teljes leltárt kapunk.

A felépített adatbázis segítségével gyorsan lehet keresni, szûrni és ellenôrzéseket, elemzéseket végezni. A dokumentációt gyorsan tudjuk frissíteni, mivel az adatgyûjtés során a CiscoWorks menedzsmentrendszer eszközleltárját, a Cisco IOS konfigurációs állományokat és automatikus felfedezô programok aktuális adatait használja az adatbázisprogrammal támogatott felépítéséhez. A frissítések során a rendszer a szükséges változásokat naplózza, így nemcsak naprakész információkkal szolgál a hálózat felépítésérôl, paramétereirôl, hanem a változásokat is pontosan nyomon lehet követni. Az egységes struktúrájú L1 fizikai és L2, illetve L3 logikai nézetek lehetôséget adnak a hálózat elemzésére, konzisztenciájának vizs-

gálatára, valamint a konfigurációs hibák kiszûrésére, míg a kábelhálózat dokumentációját – melyet még nagyrészt manuálisan kell felépíteni – a logikai topológiával összevetve ellenôrizhetjük, javíthatjuk. A Synergon hálózatmodellezô és -dokumentáló rendszerével naprakész információnk lehet a hálózatunkról, ami a mindennapi üzemeltetési munkát támogatja. Segítségével egységes struktúrában – grafikus megjelenítéssel – tárolhatjuk a hálózat legfontosabb fizikai, logikai és adminisztratív adatait, s ez óriási segítséget nyújt – többek között – a hatékonyabb kommunikációhoz, a csoportmunkához és a tervezéshez. Hegedûs Péter [email protected]

Konszolidáció, virtualizáció, üzembiztonság

A témában számos technológiai, illetve architekturális megoldás létezik, többségük azonban csak meghatározott korlátok között biztosítja az elvárt elônyöket. Az IBM új Power5 processzortechnológián alapuló pSeries kiszolgáló-családja a konszolidációs terén is jelentôsen kitágítja a felhasználók lehetôségeit.

Folyamatos fejlôdés Az IBM Unix szerver és operációs rendszer termékvonala hosszú évek óta jól meghatározott, konzekvens fejlesztési irányt követ. Az évekre elôre bejelentett menetrendnek megfelelôen sorra jelennek meg a Power processzorcsalád legújabb tagjai, és rájuk épülve az egyre kifino-

27

M A G A S Y N 2 0 0 4 /TÉL

A központi számítástechnikai erôforrások konszolidációja, a magasabb és hatékonyabb kihasználtság, a rugalmasság, az egyszerûbb menedzselhetôség, valamint a fokozott üzembiztonság évek óta foglalkoztatja mind az informatikai rendszerek üzemeltetôit, mind pedig a rendszereket gyártó és szállító informatikai vállalatokat.

multabb technológiákat alkalmazó szerverek és operációsrendszerváltozatok. Ennek köszönhetôen az IBM RISC-szerverek hosszú távon is megbízható, kiszámítható, tervezhetô alternatívát jelentenek felhasználóik számára. A RISC-processzortechnológia fejlesztésében elfoglalt vezetô szerep nem véletlen, ha figyelembe vesszük, hogy a Power processzorokat nemcsak az IBM nagyvállalati kiszolgálóiba építik be, hanem találkozhatunk velük személygépkocsik elektronikai rendszereiben, játékkonzolokban és számos más – az informatikához szorosan nem kapcsolódó – területen is. Ez az üzleti modell lehetôvé teszi az IBM számára, hogy a proceszszorgyártásban tartósan nyereséges legyen, és jelentôs forrásokat allokáljon a következô generációs processzorok technológiai fejlesztésére.

A p5 szervercsalád a processzorvirtualizáció mellett az I/O erôforrásokat is megosztja, így például egy hálózati adapterkártyát akár több operációs rendszer is sajátjaként láthat. Ez a fajta megközelítés a rendelkezésre álló erôforrások rendkívül hatékony kihasználását eredményezi.

Power5 – egy lépés a jövô felé A Power5 processzorcsalád új dimenziókba emeli a többmagos (multicore) technológián alapuló processzorokat. Ehhez hozzáadja a rendkívül fejlett Simultaneous MultiThreading (SMT – többszálú utasításvégrehajtási technológiát), amelynek különbözô válfajai más proceszszortechnológiákban már bizonyítottan jól mûködnek. A processzorórajel további növelése és a megnövelt lapkára integrált gyorsítótárméret pedig tovább segíti a Power5 kiemelkedô teljesítményének elérését. Az új processzortechnológián alapuló szerverek az iparágban elfogadott tesztek szerint megdöbbentô teljesítményt nyújtanak, a 16 processzorral felszerelt IBM p570 szerver gyorsabb, mint bármelyik 32 RISC-processzoros szerver a piacon.

A microparticionálás egyelôre csak a legújabb AIX 5.3 operációs rendszerrel támogatott, de ez (vagy ennek több példánya) egy kiszolgálón képes együtt mûködni AIX 5.2, valamint Linux operációs rendszerekkel is. Ennek köszönhetôen egy hardverre számos operációs rendszer telepíthetô, amelyek a dinamikus erôforrás-megosztás segítségével rendkívül hatékonyan használják a rendelkezésre álló erôforrásokat.

A fenti funkciók óriási elônye, hogy lehetôvé teszik a központi erôforrások dinamikus reallokációját az operációs rendszerek mûködésének befolyásolása nélkül. Így például tetszôlegesen csoportosíthatunk át számítási kapacitást vagy memóriát egy kevésbé terhelt alkalmazás alól az éppen csúcsra járatott üzleti alkalmazáshoz, majd késôbb vissza. Ráadásul ezek a funkciók nagyrészt automatizálhatók is.

Kiemelkedô rendelkezésre állás Az IBM nemcsak a processzortechnológiában, de a szerverek hibatûrésének területén is jelentôs fejlesztéseket hajtott végre az elmúlt években, elsôsorban a MainFrame technológiában megtalálható funkciók RISC-szerverekbe történô építésével. Ennek köszönhetôen a konszolidáció során az egy hardverre összevont alkalmazások nem jelentenek nagyobb üzemeltetési kockázatot az esetleges meghibásodások miatt. Az IBM RAS (Reliability, Availability, Serviceability) filozófia mentén az IBM a lehetô legkisebb számú, de alaposan tesztelt és válogatott komponenst épít a szervereibe, amelyeket önellenôrzô, öndiagnosztizáló, önjavító, valamint redundanciát biztosító funkciókkal lát el.

M A G A S Y N 2 0 0 4 /TÉL

Virtualizációval a konszolidációért A Power5 technológiát azonban nem drámai teljesítménye emeli ki a RISC-processzorok népes táborából. Az IBM elsôsorban a virtualizáció terén tett rendkívül jelentôs lépéseket. Már a korábbi technológiákkal is lehetôség nyílt a kiszolgálók úgynevezett particionálására – azaz fizikai vagy logika megbontására –, ily módon egy hardveren több szeparált operációs rendszer futtatását téve lehetôvé. Ezek a technológiák azonban csak a fizikai erôforrások csoportosítását tették lehetôvé az operációs rendszerek között. A virtualizáció azonban jóval többet jelent. A kiszolgálók erôforrásainak virtualizálásával lehetôség nyílik rá, hogy egy fizikai erôforrás az egyazon kiszolgálón futó különbözô operációs rendszerek számára egyenként is saját virtuális erôforrásként jelenjen meg. Ily módon egy fizikailag 4 processzoros kiszolgálóban virtuálisan akár 8 vagy 16 processzort is láthatnak a rajta futó operációs rendszerek. A legújabb Power5 rendszer a mikroparticionális (micro partitioning) technológiát használja, amellyel egy fizikai processzor akár 10 virtuális processzorra is bontható, amelyek akár 10 különbözô operációs rendszerhez is hozzárendelhetôk.

28

A hardverbe integrált szervizprocesszor és jelentôs számú hibadetektáló szenzor folyamatosan gyûjti és elemzi a szerver mûködése során keletkezô információkat. Ennek köszönhetôen az amúgy is jelentôsen csökkentett számú meghibásodás nagy része elôre jelezhetô, illetve elkerülhetô. Az esetleges meghibásodások után a komponensek online javításának, vagy a kevésbé kritikus komponensek ütemezett javításának a lehetôsége biztosítja a lehetô legminimálisabb állási idôt. Fenti funkcióknak köszönhetôen a jelenleg is kapható p670 és p690 szervercsaládok esetén két olyan hiba között, amely a gép újraindulásához vezet, az átlagos idô 21,5 év, míg a teljes rendszerleállást okozó hibák közötti átlagos idôtartam 131 évre tehetô. A Power5 technológia szerverekben való megjelenésével tehát teljesen új távlatok nyílnak meg azon vállalatok elôtt, amelyek Unix, illetve Linux operációs rendszereken üzemeltetik üzleti alkalmazásaikat, és a befektetett források hatékony kihasználása, valamint az egyszerû üzemeltetés érdekében konszolidálni kívánják azokat. A szerverenként egy alkalmazást futtató felhasználók számára pedig a kiemelkedô teljesítmény és a robusztus üzembiztonság jelent óriási elônyt. Bárány Zsolt [email protected]

NAC: legyünk biztosak a biztonságban! A hagyományos azonosítási rendszereknek a hálózatba való belépéskor – a felhasználó azonosítójának ellenôrzésén és a hozzá tartozó jogosultságok megadásán túl – nincs eszközük arra, hogy megvizsgálják, vajon a belépéshez használt végpont teljesíti-e az aktuális hálózati biztonsági elôírásokat. Ebbôl adódóan a nem az elôírásoknak megfelelô végpontok gyakran veszélyeztetik a hálózat mûködését, vírusokat vagy férgeket terjesztve szét benne.

A végpont mindaddig ebben a karanténban marad, amíg a megfelelô frissítések telepítésével nem teljesíti az elvárt házirend feltételeit, megóva ezáltal egyrészt magát a végpontot az esetleges (általa még nem kivédhetô) támadásoktól, másrészt a hálózat többi pontját a tôle érkezô támadásoktól.

Egy esetleges vírustámadás – akárcsak egy fertôzött gép lokalizálása, majd izolálása is a hálózatból – igencsak idô- és erôforrásigényes feladat lehet. Sok esetben a még nagyobb terjedelmû elfertôzôdés meggátlására, a vírusfertôzésbôl adódó, drasztikusan megnövekedett hálózati forgalom kiküszöbölésére, vagy akár a hálózati összeköttetések szüneteltetésére is szükség lehet, mindaddig, amíg a megfertôzött állomást meg nem találják, és helyreállítását be nem fejezik. A NAC a fentiekkel ellentétben minden egyes végponton automatikusan ellenôrzi a biztonsági házirend kívánalmait (vírusvédelmi szoftver jelenléte, friss vírusminta, operációs rendszer verziója, frissítô és javító csomagok), még azelôtt, hogy a gép a hálózathoz hozzáférne. Amennyiben bármiféle hiányosságot talál, elkülöníti az eszközt (szûrôlisták vagy VLAN-ok segítségével), úgy, hogy csak a szükséges frissítéseket biztosító szervereket érhesse el.

NAC-rendszer mûködése A fentiek megvalósítását a NAC-rendszerben több komponens összehangolt mûködése biztosítja. A Cisco Trust Agent alkalmazás gyûjti össze a szükséges információkat a végpont biztonsági beállításainak és szoftvereinek állapotáról. Mivel a NAC-programban a legnagyobb szoftvergyártó cégek (köztük a McAfee, Symantec, Trend Micro, IBM, Computer Associates és a netForensics) is együttmûködnek a Ciscóval, az agent a lehetô legpontosabb képet adhatja a kliens alkalmazásainak biztonsági paramétereirôl is. A hálózati hozzáférési eszközök a csatlakozni kívánó eszköztôl megkövetelik a fenti rendszerleíró információkat, és továbbítják azokat a policy szerverek felé, melyek magját a Cisco Secure Access Server (ACS) alkotja. Az ACS szükség esetén további autentikációs szerverekhez is eljuttathatja a kapott információt, hogy még pontosabban kiértékelje a végpont biztonsági állapotát, ami alapján végül utasítást ad a hozzáférési eszközöknek a hozzáférési szint biztosításához. A NAC akkor tud hatásosan védekezni a támadások ellen, ha a hálózatban elôforduló összes médiát, illetve összes módszerrel csatlakozni kívánó eszközt ki tudja értékelni. A rendszer támogatja a WAN- és LAN- (Wide és Local Area Network) irányból, vezetékes, illetve vezeték nélküli, IPSec, távoli elérésû vagy behívásos kapcsolatok autentikációját a 802.1x protokoll segítségével. A NAC tehát egy olyan proaktív hálózati védelmet biztosító rendszer, amely a meglévô autentikációs, vírus- és behatolásvédelmi, illetve tûzfalrendszerekkel együttmûködve és azokat kiegészítve biztosítja a hozzáférés szabályozását és korlátozását. Simon János [email protected]

29

M A G A S Y N 2 0 0 4 /TÉL

A Cisco Self-Defending Network (önvédô hálózat) biztonsági stratégiájának részét képezô NAC-(Network Admission Control) program pontosan ezt célozza meg; garantálva, hogy csak a biztonsági házirendet kielégítô végpontok felhasználói férhessenek hozzá teljes jogúan a hálózathoz.

l e á n y v á l l a l a t o k

Fibex sikerek: egy kis leány nagy érdemei Komoly bevétel- és eredménybôvülést mutatott az elmúlt idôszakban a Synergon legkisebb tagvállalata, a Fibex. Ennek okairól, valamint a társaság életének legfontosabb mozzanatairól kérdeztük Pintér Zoltánt, a Fibex cégvezetôjét.

– Mi az oka annak, hogy a Fibex külön cég a Synergon-csoporton belül, s nem egy divízió a Synergonban? Pintér Zoltán: A tulajdonosok tizenegy éve azzal a céllal hozták létre a Fibexet, hogy az anyagvásárlás elkülönüljön a kivitelezéstôl, így a Fibexen keresztül a Synergon versenytársai is partnerei lehessenek a cégcsoportnak. A Fibex egyébként sem illik bele a Synergon – mint rendszerintegrátor – portfóliójába. A Fibex fô tevékenysége telekommunikációs rendszerek, informatikai hálózatok, biztonságtechnikai rendszerek építéséhez használt passzív anyagok és aktív eszközök nagykereskedelme. Portfóliónkat optikai, réz- és egyéb speciális kábelek, kiegészítô szerelvények, aktív eszközök, adatátviteli berendezések, mérômûszerek alkotják. Beszállítóink a magyar piacon is ismert és elismert multinacionális cégek, melyek között ott van a világ több vezetô kábel- és szerelvénygyártója is. Szállítóink számos termék kizárólagos magyarországi képviseletének jogát is megadták a Fibexnek.

M A G A S Y N 2 0 0 4 /TÉL

– Milyen új termékekkel rendelkezik a társaság, s ezek mennyire sikeresek? P. Z.: Az alábbi három nagy jelentôségû termékcsoporttal bôvült a közelmúltban a Fibex portfóliója: • Optikai hálózatfelügyeleti (RFTS) termékek: egy amerikai cég, a Nettest RFTS termékeinek kizárólagos forgalmazását kezdtük meg, elsô vásárlónk a Matáv volt. Jelenleg három külföldi országba szállítunk ezen termékekbôl egy új, nagy kiterjedésû hálózat kiépítéséhez, sikerült hosszú távú karbantartási szerzôdést is kötnünk a már meglévô teljes közép-európai rendszerre is. • Optikai kábelek adatszállító kapacitását növelô (CWDM) termékek: a távközlési szolgáltatóknál hatalmas az érdeklôdés az Ericsson mérnökei alapította svéd Transmode termékeire. A CWDM-termékek forgalmazásáról egyébként több céggel is tárgyaltunk, s végül a Transmode mellett döntöttünk. • Erôsáramú kábelek: ezen a piacon is sikerekrôl tudunk beszámolni, ugyanis folyamatosan szállítunk erôsáramú kábeleket az MVM-nek. – Milyen nagyobb üzletek születtek a közelmúltban? P. Z.: Augusztus végén a Matávval két jelentôs szerzôdést is kötöttünk – optikai kábelekre és fali dobozokra –, ezeket szeptemberben egy újabb szerzôdést követte: optikai szálfigyelô rendszer bôvítéséhez szükséges eszközöket szállítunk a Matávnak. Szintén igen jelentôs az MVM-mel kötött ügylet, melynek keretében 120 km, nagyfeszültségô hálózatok földelô vezetékébe integrált optika kábel, úgynevezett OPGW.kábel beszállítására kötöttünk szerzôdést.

30

Pintér Zoltán

- Milyen szolgáltatásokat nyújt a Fibex ügyfelei számára? P. Z.: A gyártáson és forgalmazáson kívül foglalkozunk optikai szerelôkészletek bérbeadásával is: Fluke Networks, illetve évente ellenôrzött EXFO optikai és rézhálózati mérômûszereket, valamint optikai szálhegesztô készülékeket adunk bérbe. Ezenkívül ügyfeleinknek különbözô tanfolyamokat, szemináriumokat, elôadásokat szervezünk, amire kezdetektôl fogva törekedtünk, s ez ma már üzleti filozófiánk fontos része. Az általunk meghívott külföldi gyártók szakmai elôadói garanciát jelentenek arra, hogy tanfolyamaink magas színvonalúak, sokszínûek és

azonnal hasznosíthatók legyenek, valamint könnyen elsajátítható gyakorlati ismereteket adjanak. – Vannak-e a cégnek saját fejlesztései, vagy csak gyártással és forgalmazással foglalkozik? P. Z.: A Fibex kizárólag gyártással és forgalmazással foglalkozik. A konfekcionált optikai és réz (RJ45) patch kábelek gyártása AMPtechnológián alapszik, és saját gyártásban készül a legkorszerûbb anyagok felhasználásával. A gyártás során minden típust egyedileg mérünk, számozunk és jegyzôkönyvezünk.

– A tavalyi év közepén ismét növekedni kezdett a Fibex bevétele és a nettó fedezete. Minek köszönhetô a kedvezô fordulat? P. Z.: A jelentôsnek mondható növekedés egyik oka a kereskedelem hatékonyságának növelése volt, ugyanis sikerült minden nagyobb – régi és új – vevônknél nagyon jó szakmai kapcsolatot kialakítani. A siker másik oka, hogy a létszámot szervezeti és szakmai szempontok alapján optimalizáltuk, így jól összekovácsolódott csapattal tudunk dolgozni.

Egy biztos rendszer biztosítók számára - az Infinitytôl Az Infinity ISIC-rendszere egy, a biztosítótársaságok számára készült modern információs rendszer, mely a biztosítási ügyletekkel kapcsolatos minden problémára megoldást nyújt. A Csehországban már több társaságnál bevezetett ISIC-rendszert a biztosítók a kereskedelmi egységektôl a regionális központokon át az országos székhelyig a vállalati vertikum minden szintjén használják.

Moduláris felépítés Az ISIC moduláris felépítése lehetôvé teszi, hogy a rendszert bevezetô társaságok az alábbi modulok funkcióit külön-külön is használhassák: • biztosítások adminisztrációja; • biztosítási matematika; • kárelszámolás; • jelentések, statisztikák készítése; • fôkönyvi kivonatok; • számlázás; • stb. Az ISIC-rendszer kliensszerver-architektúrát használ, s az adatokat egy központi adatbázisban tárolja, mely a Microsoft legújabb SQL Serverén fut. A rendszer teljesítménye lehetôvé teszi, hogy akár több ezer végfelhasználó használja egyszerre, s természetesen biztosítások millióit képes kezelni – igazodva az iparág sajátosságaihoz. A biztosításadminisztrációs modul segítségével lehetôség nyílik az egyes biztosítások tárolására, módosítására, törlésére, díjfizetési emlékeztetôk küldésére, valamint egyéb beállításokra. A kárelszámolás modullal a felhasználók a káresemény minden paraméterét rögzíteni tudják, melyekbôl szükség esetén automatikus jelentések is készíthetôk. A biztosításmatematikai modul segítségével kalkulációszimulációk végezhetôk el a biztosítások minden szegmensére vonatkozóan. A rendszer által generált különbözô jelentések, statisztikák elkészíthetôk az adott idôpontban, illetve egy elôre beállított idô-

pontra vonatkozóan is. Az elkészített riportok a lokális gépen archiválásra kerülnek, de opcionálisan más formátumba (például .csv, .xls, .dbf stb.) is exportálhatók, amennyiben erre szükség van. A jelentések és statisztikák elôre definiált formátumban, illetve saját dizájnnal egyaránt elkészíthetôk, s a sablonok a késôbbi munkához is felhasználhatók. Intranet- és dokumentációmenedzsment Az ISIC-rendszer egyik legalapvetôbb funkciói közé tartozik a vállalati dokumentumok gyors, rugalmas és biztonságos elérése, illetve az elérés központi helyrôl történô menedzselése. A rendszer igen hasznos funkciója a munkavállalói adatbázis is, amely tartalmazza az állások és a munkahelyek leírását, telefon-nyilvántartást, a munkaidôket, illetve a különbözô címeket. Az adatbázis közvetlen kapcsolatban áll a biztosító társaságok integrált információs rendszerének emberi erôforrás (HR) moduljával is. Az adatok, illetve információk nemcsak a vállalat intranethálózatán, hanem az interneten keresztül is publikálhatók, így megkönynyítve elérhetôségüket a társaságok külsô kapcsolatai számára. Természetesen a rendszer arra is lehetôséget ad, hogy az adatokat csak egy adott felhasználói kör érhesse el. Az ISIC elônyei Az ISIC-rendszer legfontosabb elônyei közé tartozik: • a vállalati dokumentumok központi szerveren való tárolásának lehetôsége, ami jelentôsen felgyorsítja az üzleti folyamatokat; • az alkalmazottak hozzáférése a nyilvános információkhoz; • illetve a céggel kapcsolatos információk gyors és egyszerû közzétételének lehetôsége. A fentiek természetesen hatékonyságnövekedéssel járnak együtt, de emellett emelik a biztosító társaság ügyfeleinek kiszolgálási színvonalát is. Petr Kremla [email protected]

31

M A G A S Y N 2 0 0 4 /TÉL

Az ISIC-rendszer eszközei lehetôvé teszik, hogy a biztosító társaság belsô hálózatán keresztül az arra jogosultak titkosított csatornán keresztül érjék el a szükséges információkat. A megoldás teljesen összhangban áll a cseh biztosításfelügyelet, valamint a pénzügyminisztérium által megkövetelt jelentések követelményeivel, illetve együttmûködik egyéb külsô egységekkel – például a bankokkal, felügyeleti szervekkel – is.

K o r t á r s

G a l é r i a

Beszédes szófukarság

Bakucz Andrásról – jövôképként is

M A G A S Y N 2 0 0 4 /TÉL

Fiatal mûvészeknek általában hosszú az életrajzuk, ugyanis minden alkalommal igazolás óhajt lenni egyfelôl, másfelôl pedig még nem alakult ki a szûrés logikája, parancsa vagy kényszere, ha tetszik. A szûrés pedig azt parancsolná: tessék pusztán arra koncentrálni, ami a mûvészethez tartozik, hiszen a közönség éppenséggel a mûvészeten keresztül tartja/tarthatja a kapcsolatot a mûvésszel, privát szférájában jobbára semmi keresnivalója. Nos, amikor Bakucz András önéletrajzát kezembe vettem, meglepett szûkszavúsága, érettsége és ökonómiája, jóllehet egyáltalán nem kellett volna, hogy így legyen. Képei alapján, amelyeket korábbról már részben ismertem, pontosan ez a szûkszavúság sejlett alapvetô jellemvonásként: olyan bátorsággal, mondhatni: önföláldozással szabadul meg a festészet hagyományos eszközeitôl (színgazdagság, formagazdagság, kompozíciós trükkök stb.), hogy az nemcsak szembeötlô, de már-már bosszantónak látszó önkorlátozás. Persze, ha kicsit is járatosak vagyunk a modern mûvészet történetében, még inkább a modern szellemiség történetében, ez a szûkszavúság ismerôsebbnek tetszik, alkalmasint elôképeket is fölcibál élményeink, ismereteink rejtekeibôl. Azt már a tizenkilencedik század végén figyelmünkbe ajánlotta a kor válságának elsôszámú gondolkodója, Nietzsche, hogy hallgassunk arról, amit nehezen tudunk megfogalmazni, a következô század elejére viszont egy logikára építkezô filozófus, Ludwig Wittgenstein egyenesen parancsként fogalmazza meg: „amirôl nem lehet beszélni, arról hallgatni kell”.

Bakucz András

32

Hogy aztán ez a hallgatás nem kifejezôbb-e, mint a gáttalan locsogás, azt döntse el ki-ki magában; vajh, a történelmi tapasztalatok is nem inkább a hallgatás parancsát indokolják? A mûvészetben – természetesen – a szûkszavúság kissé másként jelentkezik: az elhallgatásban valójában mindig ott bujdokol az elhallgatott; következésképpen: hiánya – úgy tetszik – hangsúlyosabb, mint jelenléte valaha is lehetne. Egyszerûsítve, ha ahhoz szoktunk hozzá, hogy a képek a világ színpompáját és formagazdagságát tükrözik az alkotómûvész egyéni szerkesztése (kompozíciója) által, akkor súlyos atrocitásnak látszik, ha egy festô – teszem azt – egyszeriben olyan képpel rukkol ki, amelyen mindössze fehér alapon egy fekete négyzetet láthatunk. A példa nem önkényes; 1913-ban az orosz Kazimir Malevics állította ki ezt a képet, nem is minden tiltakozás nélkül. Úgy hatott, mint valamiféle agymosás: ezentúl a festôvászontól mást kell várnunk, mint amit eladdig megszoktunk. Majd egy évszázad telt el azóta; elmondhatjuk: a malevicsi sokkot azóta sem heverte ki a képzômûvészet és közönsége, alighanem túl korán érkezett a figyelmeztetés, az árnyalás az utókorra maradt. Természetesen fogalmazhatnánk úgy is, hogy a mûvészetben az elôrefutások és visszatérések egyáltalán nem szokatlanok, semmi esetre sem kell arra gondolni, hogy a járt utak újra-föllelésérôl lenne szó, arról azonban igen, hogy az alkotó egyéniségnek az önmaga útját kell meglelnie, önmaga kérdéseire kell válaszolnia. Bakucz András voltaképpen fölöttébb hamar kialakította azt a sajátvilágot, ami nyomban fölismerhetôvé teszi mind elôdei, mind kortársai között, amit egyéni hangnak is nevezhetünk. Ennek a puritán gondolkodásnak lényegi elemei: a képforma mint paszpartu, azaz: belsô keret, a finom térhatásokat mûködtetô fölület és általában a monokrómia (egyegy földszín használata). Ebbôl a minimális képépítkezésbôl kell gazdálkodnia: szükséges és elégséges elemek variációjából. Talán nem hangzik túlságosan ironikusan: viszonylag megkönnyítette magának az egységes stílus kialakítását; a föntebb említett jellemzôk meglehetôsen keskeny ösvényt jelölnek ki, ami – minden bizonnyal – eltökélt szándéka is az alkotónak. Fiatal mûvész azonban szerfölött ritkán jut el ehhez a csupasz világhoz, szerfölött ritkán képes ilyen szûkös kifejezési lehetôségekbe fogalmazni lelke gazdag mondandóját.

G a l é r i a

Pályájának elsô szakaszán (ezt a fôiskolai diploma idôszaka köré tehetjük) Bakucz éppenséggel a tárgyi világgal, mondhatni: az ember által kreált második természettel foglalkozott. Témája a vasútállomás volt, annak rideg objektumait járta végig – mintegy az új tárgyiasság lehangoló szenvedélyességével. Színekre vadászott a szürkeségben, kiemelhetô részletekre a formatúltengésben, és igyekezett mindezt úgy megkomponálni, hogy az sokkal inkább a dokumentum, a fénykép szerkezetét tükrözte, semmint a szelektáló festôi aspektusét. Ebbôl a világból ugyancsak tágas út nyílt volna elôtte – akár még a szürrealista ôsök figurativitásáig visszamenôleg. Érdekes ellentmondás: a vasútképek szenvtelensége és az új monokrómiák lágy érzelmessége között észrevehetô kontraszt van: a személyiség két karakterét mutatják. Nem tudhatjuk pontosan, miért választotta az utóbbi lehetôséget, miféle önfegyelem utasította a minimálisabb eszköztár felé. Mert – természetesen – azt korántsem mondhatjuk, hogy hallgatna, és azt is csak tapintattal, hogy elhallgat bizonyos mozzanatokat, amelyek a korábbi pályaszakaszban lényegesebbeknek tûntek föl szemében. Akkor a formák adottak voltak, látta ôket a vasút területén, most viszont a formák az ô bensôjében keletkeznek, onnét jönnek, és teremtenek egymással is titokzatosnak tetszô kapcsolatokat, noha a titokzatosságot mindenképpen föloldja a magabiztos szerkesztés (gondolok itt a reliefhatás, tehát a térbeliség minôségére, hangsúlyaira, a sík és a pozitív térbe nyitás egyensúlyára stb.), a képfölület birtokbavétele, a formahatárok gondos kijelölése. Azt látjuk, az új képek reliefszerûségei mintha már-már ornamentikus hatást követelnének maguknak, mintegy építészeti elemként óhajtanának létezni, és Bakucz módfölött rafinált eszközökkel fogja vissza, szorítja be ôket a – mondanunk kell – szokványos, akadémikus keretekbe. Ugyanakkor talán éppen ez a feszültség kölcsönöz munkáinak egyértelmûen drámai hatást: a történések ezek szerint korántsem csak a képfölületen ját-

Bakucz András kiállítása megtekinthetô a Synergon irodaházában 2004. december 10. és 2005. január 21. között hétköznapokon 9-16 óráig, valamint a www.virtuartnet.hu címen. További információ: [email protected] szódnak le, de a képfölület és a keret közötti összecsapásban. Néha az az érzésünk, hogy képi fogalmazványai egyenesen formázott vásznat kívánnának: kilépést a hagyományos paralelogramma képformából. Bakucz András most itt tart. Nem érdemes jósolgatni, merrefelé visz útja. Érdemesebb meglátnunk, hogy meggyôzôen érvényes munkásságot tud fölmutatni, érett, színvonalas képeket, amelyek markáns egyéniségével színesíthetik a mai magyar festészetet. Fábián László Életrajz: 1977-ben született Szombathelyen, ahol jelenleg is él. 2000-ben szerzett rajztanári diplomát a Berzsenyi Dániel Tanárképzô Fôiskolán. Még abban az esztendôben fölvették Sopronban a NyugatMagyarországi Egyetem Alkalmazott Mûvészeti Intézetének építész-tervezômûvész szakára. Jelenleg diplomamunkáján dolgozik. 2004-tôl tagja a Cicelle Aranyháromszög Mûvészeti és Kulturális Társaságnak Csoportos kiállítások: 1999. Szombathelyi Képtár 1999–2000. Médium Galéria, Szombathely 2001. Vasi Szalon, Szombathely AMI Galéria, Sopron 2003. N és n Galéria, Budapest Médium Galéria, Szombathely Madárijesztôk (szabadtéri kiállítás), Cicelle Békássy illusztrációk, Zsennye 2004. Die Brücke (A híd), Médium Galéria, Szombathely (nemzetközi) Cicelle bemutatkozik, Rába Galéria, Rum Kézfogások, Mûvész-Áfész Galéria, Rum (nemzetközi) Egyéni kiállítások: 2001. Castrum galéria, Vasvár 2002. Nyitra utcai Galéria, Szombathely 2003. Rába Galéria, Rum

33

M A G A S Y N 2 0 0 4 /TÉL

K o r t á r s

s z a b a d i d ô

Száguldás a jégen, vitorlával! Az elsô igazán hideg, késô ôszi nap beköszöntével a Balaton elnéptelenedik, de nem egészen tavaszig, csupán a jég megszilárdulásáig: ekkor indul el ugyanis a jégvitorlázás szezonja.

A jégvitorlások a súlyukat, illetve a vitorlafelületüket tekintve szél sodorta falevélre emlékeztetô játékszerek – télen benépesítik a Balaton acélos jegét. A sport feltétele természetesen a jég, vagyis a „jó jég”. Jégvitorlázni ugyanis csak akkor lehet biztonsággal, ha a jégpáncél vastagsága eléri a hat centimétert. A „jégvitorlás sport” kifejezés csupán enyhe körvonalakban idézi fel azt az érzést, amit az ember egy ilyen szán fedélzetén átélhet. Ez valójában extrém sport: a kisebb szánok a szél sebességének akár ötszörösével is száguldhatnak, végsebességük 120-130 km/h körül mozog, amire pár másodperc alatt gyorsulnak fel. A Balatonon a DN-típusú jégvitorlást használják – ez egy nemzetközi versenyosztály is egyben – , melynek elterjedését az 1950-es évektôl kísérhetjük figyelemmel. Ezek a kis szánok három korcsolyán csúsznak, amelyekbôl az egyik kormányozható. A vitorlás sebességét a hat négyzetméteres vitorla biztosítja. A vitorlázó szinte a jégen fekve irányítja „hajóját”, és élvezi a száguldást, melyhez gyenge szél is elegendô, nagyobb szélben azonban biztos az adrenalin-túltengés. A biztonság miatt azonban nem kell aggódnia, hiszen a szerkezet nagy szélben is biztonsággal kézben tartható, ekkor azonban persze már több figyelmet igényel. A gyakorlatlan jégvitorlás hajlamos a „dugóhúzó” manôverre, ám megfelelô gyakorlás után ezek a kellemetlenségek nem fordulhatnak elô. A vitorlázásnak ez a fajtája nem veszélytelen, de az élmény feledhetetlen; akibe szorult némi kis kalandvágy, és egyszer kipróbálta, biztosra veszem, hogy az egyik kedvenc sportja lesz. Csodálatos érzés, amikor a száguldástól sercegô korcsolyák felhasogatta, röpködô jég és hódarabok mint füstfelhô borítják el a horizontot.

M A G A S Y N 2 0 0 4 /TÉL

Aki a hagyományos vitorlás hajó irányításával megbirkózik, rövid képzés után már képes önállóan jégvitorlázni. Akinek ilyen tapasztalatai nincsenek, egy átfogóbb tanfolyamon hamar megszerezheti a biztonságos vitorlázáshoz szükséges tudást. A képzéshez kétszemélyes szánt használunk, ahol a tanuló az oktató mellett ülve gyakorolhat. Az, aki elsajátította a szükséges tudást és tapasztalatot, bérelhet szánt, hogy önállóan élvezze a száguldást, s ha megfelelôen beleszeretett, akár saját jégvitorlást is vásárolhat.

34

GLÓBUSZ 2001 Kft. Tel: (30) 9 376 794 www.globusz2001.hu

a r c S y n

Bárdos László vezetô tanácsadó Bárdos László (40) Kandó Kálmán Villamosipari Mûszaki Fôiskolán szerzett villamos mérnöki diplomát 1985-ben, majd 1998-ban a Nemzetközi Bankárképzô Intézetben banki tanácsadó oklevelet. 4 évig a kanadai Guild Electricnél dolgozott projektmenedzserként, utána pedig a szintén kanadai Celestica-nál csoportvezetôként. 1995 követôen a Budapesti Értéktôzsde és a Rabobank Befektetési Rt. projektmenedzsere, a Bank Austria Creditanstalt Hungary Rt. Projekt Iroda vezetôje, valamint a CMA Közép Európa Kft. kereskedelmi vezetôje volt. Az idei év eleje óta vezetô tanácsadóként dolgozik a Synergonnál. Angolul tárgyalási szinten beszél.

Cseh Balázs vezérigazgató, Infinity Cseh Balázs (35) a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Szakirányán végzett 1994-ben, melyet követôen a Vidcom Videocommunications ügyvezetô igazgatója volt 4 éven át. A vállalatot 1998 végén felvásárolta a Synergon, ahol üzletágvezetôként, üzletfejlesztési igazgatóként, majd Chief Architectként dolgozott 2004-ig. Az idei évben megbízott vezérigazgatónak nevezik ki a Synergon cseh leányvállalatánál, az Infinity-nél. Angolul, németül és franciául beszél.

Posta Attila

Posta Attila (30) 2000-ben végzett a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi és Közgazdaságtudományi Karán, s ugyanebben az évben szerezte meg a Dischimus Nemzetközi Üzleti Iskola Felsôfokú Kereskedelmi diplomáját. 1996-tól 2000-ig a Szinapszis 4000 Piackutató és Szolgáltató Kft.-nél dolgozott ügyfélkapcsolati asszisztensként, majd a PrivatNet Kft. Internet szolgáltatónál, és a Double Contact Groupnál tevékenykedett. 2001 májusától a Matáv Rt. Kormányzati Partnerek osztályának Key Account Managere, 2004 júniusa óta pedig a Synergon nemzetközi kereskedelmi vezetôje. Angolul, németül beszél.

35

M A G A S Y N 2 0 0 4 /TÉL

nemzetközi kereskedelmi vezetô