II Bevezeto labjegyzet Kotanyi A. Plasi-i beszedehez. Az itt kowlt sz<>veg nem olvasasr~ hanem eloadasra volt szanva. A berlini ,Gianozzo-Kunstverein fur Klangkorper" (Gianozzo- A hangado testek miiveszegylete) tartotta ujra utolso tala.Ikoz6jat a csehorszagi Plasi mellett Ievo, eppen u.ijaepites alatti, de lakatlan kolostorban, 1994 oszen. A felkert sz6nok ismerte a resztvevoket. Tudt~ hogy sokan lesznek ott diakok es bohem emberek, nemcsak produktiv miiveszek es filoz6fusok. A talcilkoz6nak temaja is volt: feedback, visszacsatolas. Ilyen targyak es tancos peformance-ok lettek bemutatva es elemezve is. Ezen beszed hangneme ugy lett
megvcilasztv~
hogy lehetoleg senki ne unatkozzek.
A , Klangkorper ,kifejezes magyar forditasai - hantest, hangado test, hangado - kisse mesterkeltebben hat, mint a nemet eredeti sz60sszetetel.
Attila Kotanyi
Masoknak miert nem sikeriil rciakadniuk a szerencses
utr~
ugy mint nekiink, hangado testeknek?
Kedves hangado testek, linnepi beszedemet kerdes formcijaban hirdettem meg: a tobbieknek miert nem sikeriil, hozzcink, hangadokhoz hasonloan, rciakadniuk a boldogsaghoz vezeto utra? A reziimeool ki lehet talcilni a vcilaszt: oket, a tobbieket hamis visszacsatolasok tewtra vezettek . A nem sipolo, nem onmaganak ellentmondo feedbackool, s ennek felhalmoz6dasab61 jelentos deficit halmoz6dott fel. Szeretnek mar elore egy rovid osszefoglalast adni."Minket, hangadokat.lites er, megsz6lalunk, fulellink, valamit felismeriink, s kicsit iranyt vciltoztatunk ..Iranyitotta, pontosabban tajoltta vciltunk, s tajekozottabba afelol is, hogy hogyan is megy a dolog tovabb." Nos ugy, hogy minket, hangadokat lites er, megsz6lalunk, fulellink, valamit felismeriink, s iranyunkon kicsit vciltoztatunk. Jobban tajoltta, a tajekozOdas teren tokeletesebbe vciltunk, s tajekozottabbak vagyunk afelol is, hogy hogyan is lesz tovabb. Engedjek meg, hogy csak magunkrol, vagyis azokrol a hangadokrol beszeljek, akiket lites er. Majd egy mas alkalommal sz61nek azokrol, akiket megsimogatnak, es erre adnak hangot, vagy akiket valami mas m6don erintenek ' es talan meg sem sz6lalnak. Szerencse-kalauzom reklcimfiguraja a francia kolto, Henry Michaux lehetne, aki arra a kerdesre, hogy elete folyaman mi volt az, amihez sok energiara volt sziiksege, igy felelt: ,.az apro, de folytonos iranyvcil tasokhoz".
* * *
2
Nines veszjel, nines visszhang, nines visszacsatolas distancia-tavolsag, szakadek nelkiil. Vagy ahogy a szileziai varga, Jakob Bohme szokta volt mondani: nines tahilo valasz feneketlen- eredeti- iir (Urgrund) nelkiil. Van azutan egy parancskent hato jelsz6: , Distanciat!" Ez nem a cipeszmestertol szarmazik, hanem Nietzschetol, aki amugyis sokban kapcsol6dik a temankhoz, mivel ugy velte, hogy filozofruni kalapaccsal kell. Egy hang-ado felkapja a fejet, ha ilyesmit hall. ,Harom lepes tavolsag!", ez franciaul igy hangzik: ,Prenez vos distance", amit Nietzsche is igy gondolt, es ilyen ertelemben forditott nemetre. Magam is fontolgattam, hogy nem volna-e erthetobb a mondandom, ha mindjart a bekosz6ntoben rovidebben fogalmazok. Mindazt, amit feedback-szimpozionunk temajahoz hozza szeretnek fiizni, frappansan osszefoglalhatom az imenti mondatban: ,Prenez vos distance!" Ez a jelsz6, ez a mot d' ordre koros-koriil mindenre ertendo . .Raa<;illiml megov a tlilz6 bajtarsiassagt6l, felebarati-es onszeretettol. Sziiksegkeppen egy hal om differencia ~ koztiink es minden egyeb, epp jelenlevo dolog kozt.E kiilonvruas eredmenyekent szakadek tamad, melyen feedback-hid ivel at. * * *
Azt gyanitom, hogy Nietzsche csatlakozasa az extatikus Dioniiszosz-kultuszhoz - amelyre ujabban Werner Ross hivta fel a figyelmet-az emlitett echo-hid ativelte szakadekra vonatkoztathato. Az echorezonancia azt jelzi, hogy ra vagyunk hangolva. A jelenvalolet hangoltsag. Maga Nietzsche sajat rulasfoglalasat olykor agyremnek minositette. Netan ugy gondolta, hogy az ,Emberi, nagyonis emberi, szemsz6geb0l nezve a dioniiszoszi szenvedely, kultikus koz6sseg, patosz es pathologia egyszeriien oriiltseg? A szazadelon szinte minden miivesz onmagara valo titkos utalasnak erezte a nitzschei Dioniiszosztmeg a legcsigaveriibbek is. * * *
A szazad elejen a miiveszetben ismet megjelent az absztrakcio. Hasonloan azokhoz az evszazadokhoz, melyekben a dithiirambikus iinnep, a vilagnak valo meghalas, a szakadek es annak feedback-je uralta az eletet. Kitolteni soha nem tudta, csak uralni, a hangoltsag reven. Ez az eltavolodis nem a vilag orome es banata ellen iranyult, hanem a vilagtol valo megittasulas, a kaprazat vilaga ellen, a vilag ellen, mely torbe csal, a nagyszeriiseg latszatat keltve.
Az absztrakcio distanciaja minden lehetseges meghatarozottsag, pont, szin, ero es ereny ellen iranyul. De mi ertelme van annak, ha az egesz -- sajat szemelyemet is magaban foglal6 -- vilagtol ovakodom? Na nem mintha vissza akarnek tancolni a kolcsonos szivelyesseg neveben. A fenet! Csak szerintem a distancianak ami kell6en hangolt hang-adolenyiink es mindazon dolgok kozt kell elorulnia, amelyek ettol idegenne vrutak, elidegenedtek. * * *
Mircea Eliadehoz es mas etnol6gusokhoz hasonloan regota bamulom a tradicionruis koz6ssegek biivoletes osszetartasat. Amennyiben ez nem valami politikai bajital, a varazsero az eltavolodisra valo, szinte fantasztikus kepessegeben rejlik, abban, hogy a gondot es remenyt, az egesz vilagot el tudjak hatarolni magukt6l.Itt val6ban a kialakulo elidegenedes ellenmergerOI van sz6-Hegel es Marx nelkiil. A hatis felol nezve mindegy, hogy ez reviiletben tortenik, sot az alom idejen, e.ijel, orgia formajaban.
H
j. V\
/l.
3
Senki nem nyeri, senki nem nyerte meg vissza a szuverenitasat .a vilag - szellemiekre is ertendo vilag rahatasanak megtagadasa nelkiil. A tradicios nepek evezredei szakadekot nyitottak, nagy distanciat, es ez az extatik:us iinnepekben is megjelenik. Resztvevoi kiszailnak a vilagool. ,Elszailnak". Nem feltetleniil a mindennapi tudat elvesztesenek mamoratol. Mozes area sugarzott, arnikor lejott a Sinairol. Ennek megfelelo krisztoz6fiat kepviselt a varga, Jakob Bohme is .. A ,kiszallok" iinnepi koz6ssege egy az osi allapotokba torteno visszavaitozast el meg. Melyseges mely distanciat a gond vilagaval szemben. Erre a maguk valooi termeszetet visszasugarz6 megvilagosodasra a tancban, enekben, maszkokban tesznek szert.
.
I
~ ~ut.J•t-- 11 .-.~.!9!]J!!5 1
OzOs
e
e u
n sa az • y ka
tt .
u/
iizenetool elnek. Hogy egy peldat emlitsek: a legendas toltekoknak - meseli Castanedaf Don Juanja, a saman -volt egy torzsi isteniik, a Feher Sas, mely koros-koriil nem modulalt\ ~u~arakat bocsat ki. A Feher Sas a folytonos informaci6-visszacsatolasb01 el.Ez ervenyes az egesz t&ffzsre: iinnepi rituaiejukban a viss:zaemlekezes utjan megtapasztaljak, hogy kik is ok valojaban. EbbOl elnek, ebool sziiletnek u.ija.
* * *
~
Nem ail szandekomban, hogy onoket, itt egybegyiilt hang{adokat a szazadelore, onnan meg az osidokbe utaljam vissza. Ezt, sajnos, nehany varazslo szaz eve buz~iizi .
Azt hiszem azonban, hogy a dolog nem keriilhet le a napirendrol. Igy peldaul a Zen-buddhistakra gondolok. Ha valaki a kultikus koz6ssegben epp az iment demonstrait ,nagy halait", ahogyan Hakuin nevezi, meg akarja sp6rolni maganak, ezt a legszerencsetlenebb sp6rolasnak tartjak. Ugy latjak, hogy ennek a megtakaritasnak a helyen a koriil-tekintes tetemes deficitje ail elo. Ez a felderites- beli defficit kepezi azutan - a Zen-megvilagosoctas szemszageool-azt a cs<omeget, amit a beszedem elejen mar emlitettem. Ezert nem talainak ra a szerencsetlenek a boldogit6 utra. Ahogy a Zen-buddhistak koriil talan eppen azert tolong olyan sok kival6 hang-ado, mert amazok nem is gondolnak arra, hogy veszni hagyjak a ,nagy halait ,, a vilag es az ego eltemeteset. Mert -- te j6 eg! -meg mit nem sz61nanak az emberek?! Tartok is tole, hogy par ev mulva japanokt61 es kinaiakt61 azt kell majd hallanunk, hogy letezett egy bizonyos Johannes Cassian. Cassian 1700 evvel ezelott tud6sitott azokr61 az egyiptomi pusztabeli remetekrol, akik vigan lebeszelnek benniinket arr61, hogy barhol masutt eljiink, mint a sivatagban. Maskiilonben konnyen megfordul az ember fejeben a nagy halai megtakaritasanak gondolata. A Honda es Suzuki aut6k utan azt varom, hogy a tiszteletremelt6 ferdeszemiiek a szellemi piacon Jacob Bohme kommentarokkal tiinnek fel. Nany eve jelnetettek meg japanul hatszaz oldalnyi Bohme fele Biblia-kommentart. Kutatnak, fiirkesznek, es a j61betanult citatummal jonnek majd: ,Arsenios, keriild az embereket, es meg leszel mentve!"
* * * A legtobben va16sziniileg irrealis vagy neurotikus dolognak tartjuk az emberek keriileset egy olyan sivatagban, ahol a homokszemek emberek. Tenyleg irreaiis? Feltetleniil az? A heber nyelvben ket sz6 van a pusztara: semama es midbar. A semama remenytelenseget, frusztraci6t, termeketlenseget, megsemmisiilest jelent. A homokszemek, a homokviharok vilagat.
4
A midbar a dawarral, azaz a beszeddel, a nyelvi kozlessel all kapcsolatban. Ez a masik, hallgat6dz6 puszta a csend homokszemeiool all . A kommentator, Smuel Trigano szerint a tipikus zsido tanulasi folyamat szinhelye a frusztralo sivatag. A lenyeg az azon valo igyekezet, hogy a sivstagon athaladva eleterore tegyenek szert. A masodjara emlitett pusztat ennek reven erik el. Ez az utobbi oazisokkal es kertekkel tarkitott. Szerencse, hogy itt, ahol vagyunk, a kolostorfalak masszivak. Mert hogy en itt a semamar61 beszelek, jollehet ugy tiinik, hogy a rna emberenek a fruszstraciot a programool torolnie kell * * *
A mediticio forrasat minden fejlett vallasi kulrura a sivatagban talatja meg, a puszta, a csond, a nyugalom elviseleleseben. Az onmagukban valo elmelyiilesben .. A regi Izraelben ez az orom iinnepekent megtartott Sabbat, amely kiilonvalik a het tobbi, frusztracioval teli napjatol, a semamatol. A Sabbat ookeje nem egyszeriien a hitgyiilekezeten beliili megegyezessel jon letre, hanem Salom: olyan ooke, ami a mennyool erkezik,az Egeszen Mas es a teremtes integralt egyiittese kozti feedback-hidon at. A Sabbat eredendoon vidam Ahogy haromszaz eve egy wormsi pi ebanos magyarazta gyiilekezetenek: a Sabbatot iinneplo hivo zsidonak ebben az idobeli orokkevalosagban, ebben a Mahan mar elete folyaman megszabadul a gondoktol,nincs munkaja, kotelessege, feladata. Ez a perspektiva nem valami vagykep, hanem a k6z6sseg archetipikus visszaernlekezese eredeti termeszetere. Most, ezen a napon, amelyen Jahve a teremtes hat napjat k6vet6en megpihent, a tiztagu imak6z6sseg kell hogy megfeledkezzek vilagarol es onmagarol. Olyan onfeledtseg ez, amely extatikus megkonnyebbiilest okoz. E napot finom, athaghatatlan hatar kiiloniti el az idotol es szenteli meg: havdala. Az iinnep Most-ja feldob, mint James Dean rurotornyaool feltor a foldbOl az olaj. Elragadtatottsag, 6r6m, delight-ezt jelenti a Sabbat. Itt, az erdo ritkasaban, ahogy Heidegger mondja,a Lichtung-ban, itt, a Sabbat talajan allt Jakob h~traja. Az egool le s fel, kozvetitenek az extatikus embernek a hirhoz6 angyalok. Ennek a letranak k6sz6nhet6en tettek szert olyan emelkedett hangvetelre a biblikusan megpenditett hangado testek. * * *
Harwey Cox egyik utalasa nyoman nehany eve tamadt az a gondolatom, hogy a Sabbat a vilagnak, a szocialis vilagnak valo meghalas. Ez a tarsadalom mar azzal fogva tart minket, hogy eronek erejevel igyekszik meghatarozni, kik is vagyunk mi.Ami jo esetben megis ellenerzest sziil. Ha viszont a regi Izraelben az egesz zsinagogai gyiilekezet a megvilagosult Mozes inteset koveti, s kilep a mindennapok taposomalmaool, akkor a szomszed sem jatekronto. 0 is ezt teszi. Ha felmerik, hogy a judaizmusban milyen oriasi, sok evszazados gyakorlata van a tavolsagtartasnak, megertik azt is, mi vezetett arra, hogy itt, a Sabbatban keressem az europai meditacio forrasat.Megnyilik a teremtesbe visszavezeto ut, mely egyilttal kiut az eltargyiasult vilagool. [Harwey Cox ugyszinten a Zen-buddhizmus keriiloutjan jutott a Sabbathoz.] * * *
A meditativ utat inkabb miiveszet neven ismerjiik. A hangok, ezek, amiket mi, hang-adok produkalunk. Na persze csak akkor, halites er benniinket!
5
A vallasi, ugynevezett vallasi, ugynevezett vallasi korokban melyseges distancia van eg es fold koz6tt. Belevet&lni gyerekjateknak tiinik, annak osszes aggodalmaval es abrandjaval. Nemcsak en latom ezt igy, igy gondoltak az evangelistak is. Ez a fajta visszacsatolas, amit a kisgyermek jatek kozben komoly arccal var, ez az informacio vezerli a jatekat. A kisgyerekek nem tudjak, mit kell tennitik, ooklasznak, puhatolOdznak, s mig ezzel-azzal babratnak, alkalmazkodnak barmilyen apro visszajelzeshez. Barmilyen presque rienhez. Ezzel visszakanyarodunk eredeti koriinkhoz - az egyik biivoletool a masik biivoletbe. * * *
Ami itt szamunkra fontos, az az , hogy az en-tudattal meg nem rendelkez6 kisgyermek ihletett eletmiiveszetehez nines sziikseg arra a mely arokra, ami kozte es a kozt a vilag kozt huz&:lik, ami kesobb a maga szuveren egzisztenciajat meghataroz6 kornyezet lesz.A szakadek megvan, jelen van A kisgyerek meg a kozvetlen komyezetet sem ismeri igazan .. Sajat feedback-kutatasaool meg elkeg keveset taroI. . Egyebkent a kisgyerekek ihletettek, ,megvilagosultak" a m~u~ elktiloniiltsegeben azoknak a feedback-lancoknak az atlando erkezesetol, amelyek a Mindent- tJ!ogoool (Umgreifende ) jonnek, vagy ternek vissza, ahogyan azt Jaspers mondana.A Zen sz6hasznatataval elve: itt, a kisgyermekeknel nines oda es vissza. Nem elnek a folytonos atvattas kenyszere alatt, a sivatag frusztracioja es a Sabbat koz6tt.
Nem kell kiilon bizonyitani, hogy a kisgyermekekben belso feny eg. Eleg megfigyelni az arcukat, konnyed mozgasukat, vagy az elmerengo tekintetet, amelyet rank vetnek. A kisgyermek az ideatis szembekotosdi-jatekos. Szinte semmit nem tud,puhatolOOzik, latolgat, megfejt, kitalat. Hanyszor szapulta Nietzsche a szellem embereit: Menjetek az orrotok utan, saccoljatok meg a dolgot, ne akarjatok folyton habzsolni a tudast, ne csak elbutulni akarjatok, ti szerencsetlenek! * * *
A Sabbat logikaja engem a szembekotosdi-jatek logikajahoz vezetett. Ami azt teszi, hogy a vaksag masodik termeszette vatik. Korrepetatasban is reszestiltem. Egy alkoholista no, aki ugyanott rendezkedett be az eletben, ahol en, harmincharom eve, nos 0 aztan a segitsegemre volt, az Anonim Alkoholistillal egyiitt. Ezert mar Helmstedtben is dicsertem az AA-t. A vessz6futas soran vilagossa vaelt szarnomra, hogy a vak szenvedely betegei, az akarat nelkiil sodrOdok kozeleben eleshez belso tavolsagra, distanciara van sziikseg. A hosszlitavli elkotelezettseghez meg aztan a tavolsagtartasra vonatkoz6 szigoru, reflexiv strategiai attekintes kell, ami fellelheto Batesonnat, Watzlawicknat es a Zen klasszikusainat. A narkomanias nem tudja, hogy mit fog tenni ma.Igy a ,tudos" szarnara is orakulumma valhat mindazon dolgok felol, amiket amaz rna eppen egyattalan nem tudhat. Eletre kel Cusanus, feltarul a tanult tudatlansag kincsestara. Beszedem vegen majd halaool a szembekotosdi-jatekos egzisztenciajaba es a rizonalikus gondolkoctasba tortent beavatasert elmondok egy Zen-tortenetet. A cime igy hangzik: Az ordog, rossz, ez koztudomasu. * * *
A kisgyermekek inkabb a Sabbatban elnek, semmint kiviile. Talato mondas, hogy a kisgyerek nem a foldon jar. Tenyleg igy van-megsem oriilt. Hogy ez hogyan, mifele lelki nyugalommal erheto el, ennek
/ """'-
@
6 a kisgyermekek meg tudataban vannak. Nem meglep6, hogy a krisztoz6fiai idokben kozvetlen peldaul szolgrutak arra, hogy a Mennyek Orszagat egy veliink elo embercsoport nepesiti be. Eppen a keresztenyseg kon\ban tiint fel az egyen, a csoportt61 relative fuggetlen individuum, a polgar. A kisgyermek csak a mi biblikus tradici6nkban szolgru ennek teoretikus modelljekent. A Zen-ben ennek helyen az ideruis, mintaszerii embert talrujuk, konkret pelda formajaban, azt, aki meg nem sziiletett meg, megpedig Blankei Mesternel. Az osszefoglalasban jeleztem, hogy megitelesem szerint az emberi szerencsetlensegben a felhalmoz0d6 feedbac-defficit a ludas. Remelhetoleg igy is van. Watzlawick testver nem tiltakozik. Ezt a pozitiv peldaval tudom bizonyitani: a kisgyermek es a szembekotosdi-jatekos.
* * * Ha a hangad6 test, amelyre alaposan ravertek, mondjuk, begub6zik, szembekotosdi-jatekoskent fog elObujni .. Szerintem a miivesz pontos ertekelesenek egyetlen lehetseges m6dja van: hogyan is talru ra arra, amit meg kell mutatnia? Ugy talru ra, hogy puhato16dzik. Hanyfele feedback-kitapintasi manover sziiletetett mar, nemdebar, Eva-Maria Schon!?
* * * A kipuhato16 szofio16gia elenjar6 alakja a revestO az utkereses mestere, mondhatni mintapeldaja. A haj6 orraban ail, sztakkato-pilantasokat vetve a vizre. Ha a viztiikor alatt valami veszelyt sejt, hosszil botjaval lokest ad a cs6naknak, hogy kikeriilje. Ebben all az o kibernetikaja, kormanyz6-miiveszete. Hrua az itt jelenlevo egyik hangad6 Molderingre tortent utalasanak, megismertem Duchamps fO torekveseit. Duchamps botranyosnak tartotta a szilardan megalapozott, akademikus tudomanyok abbeli igenyet, hogy vezeto szerepet jatsszanak. Szerinte ostobasag, hogy egy keresztrejtveny versenyre akar kelni az oromhirrel, a kutat6k, a miiveszek folytonos tomografiai feedback-felderitesevel. A szembekotosdi-jatekos dada az6ta is dobot hord a hatan, megpedig azt, amire ravertem epp az iment. A vallasi kozassegnek nines sziiksege distanciara az Egeszen Mashoz. E tavolsag megvan, jelen van, kiveve a Sabbatot. Ezen az iinnepen, a vilag sziiletesnapjan, a csalad Elohimmal, a vilag teremtojevel iil asztalhoz. Az ember ott iil, anelkiil, hogy az elet vagy a tarsadalom jovojen tipr6dna. A miiveszt, aki az eleven kultikus kozassegen kiviil sziiletett, tanult vaksaga, tanult tudatlansaga kovetkezteben distancia, tato(n)g6 szakadek vruasztja el mindentol, ami csakjelenvan. Van Goghot a szeketol es a napraforg6kt61. ,Az embernekj6cskan eksztazisba kell esnie, hogy eltalruja az en napraforg6im sarga szinet", irta testverenek,Theonak. A miivesznek a feedback-emanaci6 arjat61 kell megvilagosultta vrunia. Egyebkent hogy tudna elbabrruni plasztikus szavegen? Milyen visszjelzesek nyoman tudna tokeletesiteni? A miivesz-kibernetikus a maga barkacsolasat annak megfeleloon toszogatja jobb iranyba hogy elragadtatottsaga mennyire emelkedett, high. Elmeletileg a szubjektivitas orvenyerol beszelhetiink. A szembekotosdi-jatekos, az Egeszen Mas es a mindent strukturru6 nyelv egy , megosztott szemelyt" kepez, ahogy azt Jacques Lacan mondana. Ez az orveny, amire itt gondolok, j61 passzol az elkovetkezendo idokhoz, melyek ugyancsak oovelkedni fognak turbulenciaban. A kormanyost, a kiiberneteszt fellelhetjiik Plat6n egyik dia16gusaban es azokban a kozepkori teo16giai traktatusokban, ahol Krisztus Kiibernetosz elnevezes alatt jelenik meg.Ezt a lexikruis tudast harmine eve sajatitottam el, amikor kibernetikat tanultam. Meg rna is csodalkozom. Azt gondoltam, hogy mikor Norbert Wiener a ,kibernetika" kifejezest alkalmazta a matematikai va16sziniisegszarmtas teren val6 kutatasaira, ezt a s~asznalatot a kisujjaool szopta.
7
A szembekotosdi-jatekosnak nehany szereny komputer-verzi6ja is akad. Ezek a sakk- es harcmezak mesterei.Ha egy mai hadsereg es annak hadvezere AVACS felderito repiilogepek nelkiil indul csataba, a tetemes feedback-defficit a gyozelmebe keriil. A hadvezer szamara ez az a bizonyos rejtek:Ut, amely szerencsetlensegbe torkollik. * * *
A haborus Irak elleni biinteto expedici6 idejen kelt egy ujsaghir, mely j6l illuisztrruja, hogyan fest a mai csatater. Olyan, mint valami feedback-vetemeny. Egy raketakkal felszerelt harci repiilo pi16tajat varjak az ujsagir6k. A pi16ta kiszall a gepool, fejen sisak. Abban a pillanatban, mikor immar a foldon rulva az ujsagir6khoz fordul, a repiilogepen levo raketak az usagir6k ellen iranyulnak. Minthogy a pi16tasisak meg mindig rajta volt, ez azt eredmenyezte, hogy amerre fordult, ott volt a celtabla a fegyverek kibernetikus automatikaja miatt. * * *
Ennek az ostoba szembekotosdi-jatekosnak az ellenpeldajakent ernlekeztetnek Simon bar Kocbara, a zsid6 hadvezerre,akit a szembekotosdi-jatekos megfejto megertesenek, kitalru6 ertelmenek osapjakent tisztelhetiink. b kepes volt megerteni a r6maiakt6l visszatero kovetet, jollehet az ellenseg kivagta a hirnok nyelvet. * * *
Beszelni akartam meg arr6l is, hogyan tanult meg kitalruni a matematikus. Pascalt61 Kolmogoroffig es Norbert Wienerig.Gero von Randow eleg meggyoz&n ir errol a fajta puhatol6dzasr61 ,Das Ziegenproblem" (A kecskeproblema) cimen megjelent konyveben. A racionalitas es a szisztematikus gondolkodas akaratlanul is vakka tehet. Ez aztan nem a bekotott szemool szarmaz6, hanem az elvakult vaksag. Mulasztasomat elsosorban Georg Hamannak kell megbocsatania. A matematikusnak is ketsegei tamadtak annak a rendszernek es rendszerszerii gondolkodasnak a bizonyosagat illetaen, amely a mar elozetesen megalapozottra tamaszkodik. Legyen az szamrendszer, algebrai , algoritmusos, vagy axiomatikus rendszer. Tanu ra Gooel. Ut6bb mar az egesz termeszet elkezdett oriilt m6djara, pontosabban szembekotosdi-jatekoskent viselkedni. Ados maradtam ugyanis a beszamol6val, hogyan szabadult fel a termeszet a konilibi rendszabruyok, mindenfajta determinizmus elnyomasa al6l. ,A determinizmus rnitosz" mondja Prigogin. A derek, j6lnevelt termeszetool az onmagahoz val6 visszacsatolas reven kavarg6, orvenylo, j6reszt kiszamithatatlan,antiautoriter onmiikooo renszer lett. Az attekinthetoseg remenyeben a termeszettud6sok visszaernlekeztek, hogy az eletnek es az univerzumnak valarnikor valamifele kezdete volt. Arni6ta az eletet es az univerzumot illetaen az eredetre vonatkoz6 kerdes es az erre vonatkoz6 kutatas vrut uralkodova, az6ta, megitetesem szerint, nines is semrnifele attekintes, ugy mint korabban, mondjuk a maxwelli idokben. Csak ezt manapsag egesz nyiltan beismerik. A termeszetet a tudomany rna ugy irja le, mint kaotikus onszervezOdest. Ezt viszont a kezdettol szakadekszerii, athidalhatatlan distancia vruasztja el. Lehet, hogy a termeszet,csak:Ugy, mint a miiveszek, kovette Nietzsche j6tanacsat? * * *
•\
\ \
\ 8
Elkovettem persze egyeb mulasztasokat is a beszamolomban. Szamtalan mulasztast. Ha csak felsorolnam oket, mar az olyan hosszadalmas lenne, hogy nemigen tudnak megbocsatani nekem.
* * *
Az ordog rossz, ez koztudomasu
Tortent egyszer, vagy ketszaz evvel ezelott, hogy egy foldesur, aki nem messze ide egyediil elt egy nagy hazban, elment a piacra, aholis meglatott egy ketrecben egy ordogot. Az ordognek hosszli farka volt, sarga sz6re, es ket nagy eros metsz6foga. Akkora lehetett, mint egy nagyobbfajta kutya. Bekesen gubbasztott eros bambusznadbOl font ketreceben, es egy csontot ragcsait. A ketrec mellett egy kereskedo acsorgott. Az foldesur megkerdezte, hogy az ordog eladO-e. •
Hat persze-.---..felelt az arus --, maskiilonben nem lennek itt. Pampas ordog ez! Eros, szorgalmas, megcsinai mindent, amit parancsolnak neki . Ert az acsmesterseghez, kitiino kertesz, tud fozni, foltozni, fat vagni, felolvas, ha kell. Amit meg nem tud, azt megtanulja. Es nem is kerek erte sokat. Ha ad 5o ooo Yent, a magae. A foldesur nem alkudott, s ott helyben ki is fizette az osszeget, mert mihamarabb haza akarta vinni az ordogot. Varjon csak egy kicsit-mondta a kereskedo --, uram, on nem is probait alkudni, hat mondok meg valamit. Nezze, ez ugye megiscsak egy ordog. Es az ordog rossz, ez koztudomasu. • De hiszen azt mondtad, hogy ez egy pampas ordog!--haborgott a vevo. • Persze, persze. Es ez igaz is. Pampas ordog, de rossz.Mindigis ordog marad. Sok orome telhet benne, de csak egy feltetellel: ailandoan foglalkoztatni kell. Minden nap meg kell hatarozni a munkarendjet: ettol eddig fat vagsz, aztan nekilatsz fozni, eves utan lepihenhetsz egy fel orara, de tenyleg le ke11 am dolnOd~ utana aztan felasod a kertet, es igy tovabb. Ha szabad lesz, ha nem tudja, mit kell csinainia, akkor veszelyesse vaiik. • Nos, akkor rendben is volnank-mondta a foldesur, azzal fogta az ordogot es magaval vitte. Azutan minden annak rendje s mOdja szerint tortent. A foldesur minden reggel odahivta megahoz az ordogot. Az engedelmesen leterdelt, o pedig elsorolta az aznapi feladatokat. Az ordog munkahoz latott, es giircolt egesz nap. Ha eppen nem dolgozott, pihent egyet vagy jatszott, de mindig azt tette, amit parancsoltak neki.
•
Nehany honappal kesobb aztan a lord osszeakadt a varosban egy regi baratjaval. Ugy megoriilt a varatlan talaikozasnak, hogy minden masrol megfeledkezett. Betertek egy fogadoba, egyik korsot a masik utan hajtottak fel, aztan megvacsoraztak, majd ujra ittak, egyre tobbet, vegiil pedig a bodelyhazban kotottek ki. A holgyek joltartottak a ket baratot, es masnap reggel a mi emberiink egy idegen szobacskaban ebredt. Elosz6r nem tudta hol van, am lassacskan derengeni kezdett mindaz, ami tortent, s hirtelen eszebe jutott az ordog. A baratja mar elment. Kifizette a holgyeket, akiket most egeszen masnak latott, mint ahogy az eloz6 estero! emtekezett, es hazasietett. Mikor betepett a kertbe, mar sejtette, hogy valami eg. A konyhaool fiist szallt ki. Berontott a hazba, es meglatta az ordogot, amint a fapadlos konyhaban iilve szitja a tiizet, sa nyilt lang folott siiti nyarson a szomszed gyereket.
