Egységes szerkezetbe foglalva: 2016. január 31-én. Hatályos: 2016. február 1-jétől Egységes szerkezetbe foglalta: Vasdinyei Péter Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2013. (III. 22.) önkormányzati rendelete a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Bevezetés Magyarország Alaptörvénye (a továbbiakban: Alaptörvény) értelmében Magyarországon a helyi közügyek intézése és a helyi közhatalom gyakorlása érdekében helyi önkormányzatok működnek. A helyi önkormányzat feladat- és hatásköreit a Képviselő-testület gyakorolja. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény rendelkezései szerint a helyi önkormányzás a település választópolgári közösségének joga, melynek során érvényre jut az állampolgári felelősségérzet, kibontakozik az alkotó együttműködés a helyi közösségen belül. A helyi önkormányzás a helyi közügyekben demokratikus módon, széles körű nyilvánosságot teremtve kifejezi és megvalósítja a helyi közakaratot. Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata feladat- és hatáskörében eljárva kifejezi a helyi közakaratot, képviseli a helyi érdekeket, önállóan, szabadon, demokratikus módon széles körű nyilvánosságot teremtve intézi a kerület közügyeit, gondoskodik a feladat- és hatáskörébe tartozó egyes közszolgáltatásokról, a közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlásáról. Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésének d) pontjába foglalt eredeti jogalkotói jogkörében, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 53. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
I. fejezet A kerület elnevezése, az önkormányzat elnevezése, székhelye és működési területe 1.§ (1) Budapest XVII. kerület elnevezése: Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente (2) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata (3) Az Önkormányzat székhelye: 1173 Budapest, Pesti út 165. (4) Az Önkormányzat működési területe: Budapest Főváros XVII. kerülete A kerület határának és területének leírását az 1. számú függelék tartalmazza.
II. fejezet Az Önkormányzat jogállása, az Önkormányzat jelképei, helyi kitüntetései, elismerő címei, az Önkormányzat hazai és nemzetközi kapcsolatai
AZ ÖNKORMÁNYZAT JOGÁLLÁSA 2.§ Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata jogi személy (a továbbiakban: Önkormányzat). 3.§ A Mötv. rendelkezéseit, valamint az önkormányzat és szervei számára egyéb jogszabályokban megállapított hatásköri, szervezeti és működési szabályait az Önkormányzat működési területén az e rendeletben előírtakkal együtt kell alkalmazni. AZ ÖNKORMÁNYZAT JELKÉPEI, HELYI KITÜNTETÉSEI ÉS ELISMERŐ CÍMEI 4.§ (1) Az Önkormányzat hivatalos jelképei a kerület címere és zászlója. A címer és zászló leírását, valamint azok használatának rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza. (2) Az Önkormányzat helyi kitüntetéseit és elismerő címeit, valamint azok adományozásának eljárási rendjét külön önkormányzati rendeletek szabályozzák. AZ ÖNKORMÁNYZAT HAZAI ÉS NEMZETKÖZI KAPCSOLATAI 5.§ (1) Az Önkormányzat hazai és külföldi önkormányzattal vagy más szervezettel - a Képviselőtestület döntése alapján - együttműködési megállapodást köthet. (2) A hazai vagy külföldi önkormányzattal, illetve más szervezettel történő kapcsolat felvételét kezdeményezheti a Képviselő-testület bármely tagja. A megállapodás megkötésére a Képviselőtestület döntésének megfelelően kerülhet sor.
III. fejezet Az Önkormányzat és szervei
6.§ Az önkormányzati feladatokat a Képviselő-testület és szervei, a polgármester, a Képviselőtestület bizottságai, a polgármesteri hivatal, a jegyző és a társulás látják el.
- 2/28 -
MÁSODIK RÉSZ A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE I. fejezet A Képviselő-testület 7.§ Az Önkormányzat Képviselő-testületének hivatalos megnevezése: Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban Képviselő-testület) 8.§ (1) A Képviselő-testület létszáma 21 fő. A Képviselő-testület tagjai: az egyéni választókerületekben megválasztott 14 fő, a kompenzációs listán megválasztott 6 fő valamint a polgármester. (2) A Képviselő-testület tagjainak névjegyzékét e rendelet 2. számú függeléke tartalmazza. (3) A tisztségviselők, a Képviselő-testület állandó bizottságainak, valamint a bizottságok elnökeinek megnevezését és a bizottságok tagjait e rendelet 3. számú függeléke tartalmazza. II. fejezet A Képviselő-testület feladat- és hatásköre 9.§ (1) A Képviselő-testület ellátja a törvényekben számára meghatározott feladat- és hatásköröket, valamint minden olyan helyi közügyet, amelyet törvény nem utal más szerv feladatés hatáskörébe. (2) A Képviselő-testület a törvényekben meghatározott és át nem ruházott feladat- és hatáskörét ülésein gyakorolja. (3) Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a Képviselő-testületet illetik meg. A Képviselőtestületet a polgármester képviseli. (4) A Képviselő-testület egyes hatásköreit átruházhatja a polgármesterre, a bizottságára, a jegyzőre és a társulásra. (5) A Képviselő-testület az átruházott hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört minősített többséggel hozott döntésével visszavonhatja. (6) Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható. (7) A Képviselő-testület egyes hatásköreit az 1. számú melléklet szerint átruházza a polgármesterre. (8) A Képviselő-testület egyes hatásköreit a 2. számú melléklet szerint átruházza a bizottságaira. (9) Az átruházott hatáskörök gyakorlásáról az azt gyakorló szerv szükség szerint, de legalább negyedévente köteles a Képviselő-testületnek beszámolni. III. fejezet A Képviselő-testület ülésszaka 10.§ A Képviselő-testület őszi ülésszaka szeptember 1-jétől február 28 (29)-ig, a tavaszi ülésszaka március 1-jétől augusztus 31-ig tart.
- 3/28 -
IV. fejezet A Képviselő-testület ülései 11.§ (1) A Képviselő-testület üléseit általában az önkormányzat székhelyén tartja. (2) A Képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart. (3) A Képviselő-testület üléseit a polgármester hívja össze, aki a választási eredmények jogerejének beálltát követően azonnal hivatalba lép. (4) A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a Képviselő-testület ülésének összehívásával és vezetésével kapcsolatos polgármesteri feladatokat a legidősebb képviselő (korelnök) látja el. ALAKULÓ ÜLÉS 12.§ 1 (1) Az alakuló ülést a polgármester hívja össze és vezeti. (2) Az alakuló ülés első napirendi pontjaként a Helyi Választási Bizottság elnöke tájékoztatást ad a helyi önkormányzati képviselők és a polgármester választás eredményéről. A KÉPVISELŐ-TESTÜLET RENDES ÜLÉSE 13.§ (1) A Képviselő-testület - július 1. és augusztus 20. közötti időszak kivételével - általában havonta, minden hónap harmadik csütörtöki napján tartja üléseit. Az ülések kezdésének időpontja általában 9.00 óra, helye általában a Polgármesteri Hivatal önkormányzati ülésterme. (2) A Képviselő-testület július hónapban nem tart rendes ülést. (3) A Képviselő-testület rendes ülését augusztus hónapban általában a hónap utolsó csütörtöki napján tartja. (4) A Képviselő-testület rendes ülését december hónapban a hónap 2. csütörtöki napján is tarthatja. (5) Ha a Képviselő-testület az ülés napján nem tudja megtárgyalni mindazon előterjesztéseket, amelyeket napirendjére felvett, akkor a meg nem tárgyalt napirendi pontokat az ülés folytatásaként, általában a következő csütörtökön tartandó ülésnapon tárgyalja meg. Amennyiben a polgármester a Képviselő-testület havi rendes képviselő-testületi ülését nem a hónap harmadik csütörtöki napjára hívja össze, a havi rendes képviselő-testületi ülést általában a következő hét csütörtöki napjára kell összehívni. (6) A Képviselő-testület egész napos ülés esetében általában 13.00 órától 14.00 óráig ebédszünetet tart. (7) A Képviselő-testület ülése során általában 10.45 óra és 11.00 óra között, valamint 15.45 óra és 16.00 óra között szünetet tart. A KÉPVISELŐ-TESTÜLET RENDKÍVÜLI ÜLÉSE A képviselők által kezdeményezett rendkívüli ülés 14.§ (1) A polgármester köteles rendkívüli ülést összehívni a képviselők egynegyedének vagy a Képviselő-testület bármely bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének a rendkívüli ülés indokát tartalmazó polgármesterhez benyújtott írásbeli indítványára. (2) A rendkívüli ülésre vonatkozó indítványt a tárgy megjelölésével, írásbeli indoklással és határozati illetőleg rendeletalkotási javaslatot tartalmazó – az előterjesztésekre vonatkozó formai és tartalmi követelményeknek megfelelő – előterjesztéssel a polgármesterhez kell benyújtani. 1
Módosítva a 16/2014. (X. 22.) önkormányzati rendelet 1. §-a alapján. Hatályos: 2014. október 23. napjától.
- 4/28 -
(3) A polgármester az indítvány benyújtásától számított 8 napon belül az indítvány benyújtásától számított 15 napon belüli időpontra köteles az ülést összehívni. A polgármester által kezdeményezett rendkívüli ülés 15.§ (1) A polgármester a Képviselő-testület ülését bármely - az SZMSZ általános rendelkezéseitől eltérő - időpontban is összehívhatja. (2) A rendkívüli ülés összehívására a polgármesternél írásban bármely képviselő javaslatot tehet. (3) Rendkívüli sürgősséget igénylő halaszthatatlan esetben a polgármester a Képviselő-testületet elektronikus úton e-mailben, vagy futár útján megküldött írásbeli meghívóval vagy a Képviselőtestület ülés összehívásáról telefonon vagy SMS üzenet formájában megküldött értesítéssel, azonnali hatállyal is összehívhatja. Rendkívüli sürgősséget igénylő halaszthatatlan esetnek minősül, ha a Képviselő-testületnek a hatáskörébe tartozó ügyben haladéktalanul döntenie kell és a döntés meghozatalának elmaradása hátrányos helyzetbe hozná az Önkormányzatot. A rendkívüli sürgősséget igénylő helyzet megítélésének jogköre a polgármestert illeti. (4) Rendkívüli ülésen csak rendkívüli sürgősséget igénylő előterjesztés tárgyalható. V. fejezet A Képviselő-testület összehívása, a meghívottak A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÖSSZEHÍVÁSA 16.§ (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az őt helyettesítő alpolgármester hívja össze papír alapú vagy elektronikus úton megküldött írásbeli meghívóval. (2) A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a Képviselő-testület ülését a legidősebb képviselő hívja össze, és a jelenlévő legidősebb képviselő vezeti. (3) 2 A képviselő-testületi ülésre szóló meghívónak tartalmaznia kell az ülés időpontját és helyét, a tervezett napirendi pontokat és előterjesztőik nevét, az egyes napirendi pontok tárgyalásához meghívottak megjelölését valamint rendes ülés összehívása esetén a Városfejlesztési, Vagyongazdálkodási és Jogi Bizottság napirenddel kapcsolatos állásfoglalását. A polgármester a meghívóban szereplő napirendi javaslatba minden olyan előterjesztést köteles felvenni, amely az összehívott képviselő-testületi ülésen az SZMSZ rendelkezéseinek megfelelően tárgyalható. (4) A meghívóhoz elektronikus úton (kivételes esetben papír alapon) mellékelni kell a napirendi pontokhoz kapcsolódó előterjesztéseket. Kivételes esetben a napirendhez tartozó előterjesztések a képviselő-testületi ülésen papír alapon a helyszínen is kioszthatók. (5) A Képviselő-testület meghívóját a tervezett napirendek írásos anyagaival együtt (hivatali Ftp. Szerverre történő felhelyezéssel), más meghívottak részére a megadott elektronikus címükre amennyiben ez nem lehetséges, abban az esetben postára adással -, úgy kell kézbesíteni, hogy azt a képviselők legalább 6 nappal az ülés előtt megkapják. Azon napirendek írásos anyagát, amelyet a képviselők korábban megkaptak, a meghívóval együtt részükre ismételten nem kell megküldeni, de a meghívóban utalni kell arra, hogy mikor és milyen hivatkozási szám feltüntetésével küldték meg azokat. (6) A 15.§ (3) bekezdésében foglaltak szerint összehívott rendkívüli ülés írásbeli meghívó nélkül, azonnal is összehívható. 17.§ A rendes és rendkívüli képviselő-testületi ülés időpontjáról és tervezett napirendjéről a kerület lakosságát a képviselő-testületi ülésre szóló meghívónak Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján és az Ügyfélszolgálati Csoport hirdetőtábláján történő kifüggesztésével, valamint az Önkormányzat honlapján történő megjelentetéssel kell tájékoztatni. 2
Módosítva a 16/2014. (X. 22.) önkormányzati rendelet 2. §-a alapján. Hatályos: 2014. október 23. napjától.
- 5/28 -
MEGHÍVOTTAK 18.§ (1) A képviselő-testületi ülésre – a képviselőkön kívül – tanácskozási joggal azokat kell meghívni, akiknek meghívását jogszabály előírja, és akiknek meghívását a polgármester az adott napirendi pont előterjesztője véleményének kikérése mellett indokoltnak tartja. Meg kell hívni továbbá az adott ügyben tanácskozási joggal rendelkező civil szervezet képviselőjét. (2) A Képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni: - a jegyzőt, - a nemzetiségi önkormányzatok elnökeit, - a könyvvizsgálót, - a XVII. kerületben megválasztott egyéni országgyűlési képviselőt, - a Fővárosi Kormányhivatal XVII. Kerületi Hivatalának hivatalvezetőjét valamint - a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Budapest XVII. Tankerület tankerületi igazgatóját. (3) A sajtó képviselői számára az ülésen való jelenlétet a nyilvános üléseken biztosítani kell. (4) Tanácskozási jog biztosítása nélkül meg kell hívni továbbá az előterjesztő által az előterjesztésben megjelölt személyeket. (5) A Képviselő-testület nyilvános ülésén állandó tanácskozási jogot biztosít a gazdasági témájú előterjesztések megtárgyalásánál a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara részére. (6) 3 A Képviselő-testület állandó tanácskozási jogot biztosít a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara részére nyilvános ülésén a Városfejlesztési, Vagyongazdálkodási és Jogi Bizottság által tárgyalt előterjesztések megtárgyalásakor. (7) 4 A Képviselő-testület a Pénzügyi és Költségvetési Bizottság, a Rákosmenti Erőforrás Bizottság valamint a Városfejlesztési, Vagyongazdálkodási és Jogi Bizottság valamennyi nyilvános ülésén a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara részére állandó tanácskozási jogot biztosít a polgármesterrel egyeztetett személynek. (8) A Képviselő-testület a Rákosmenti Erőforrás Bizottság valamennyi nyilvános ülésén tanácskozási jogot biztosít a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete, a Magyar Orvosi Kamara Budapesti Területi Szervezete és a Magyar Orvosi Kamara Fogorvosok Területi Szervezete képviselőjének. (9) A magasabb rendű jogszabály erejénél fogva tanácskozási joggal kötelezően meghívottak részére a meghívóval együtt valamennyi előterjesztéshez való hozzáférést biztosítani kell, a polgármester által esetenkénti tanácskozási joggal meghívottak részére az őket érintő előterjesztéseket kell megküldeni. (10) 5 A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara részére a hozzáférést biztosítani kell a meghívóhoz, a gazdasági témájú előterjesztésekhez, valamint azokhoz az előterjesztésekhez, amelyek véleményezésére a Városfejlesztési, Vagyongazdálkodási és Jogi Bizottság illetékes. (11) A Képviselő-testület az Mötv. 6.§ a) pontja alapján a (12) bekezdésben felsorolt civil szervezetek részére a tevékenységi körükbe tartozó ügyekben tanácskozási jogot biztosít a Képviselő-testület és a bizottságok nyilvános ülésein a (13)-(18) bekezdésekben meghatározottak szerint. (12) A (11) bekezdés szerint tanácskozási jog illeti meg a Keresztúri Társas Kör Kulturális és Környezetvédelmi Egyesület, Rákoscsabai Polgári Kör, Rákoscsaba-Újtelepért Egyesület, Rákoshegyi Polgári Kör, Rákoskerti Polgári Kör, Rákosligeti Polgári Kör, Társadalmi Egyesülések XVII. kerületi Szövetsége, Módosítva a 16/2014. (X. 22.) önkormányzati rendelet 3. §-a alapján. Hatályos: 2014. október 23. napjától. Módosítva a 16/2014. (X. 22.) önkormányzati rendelet 4. §-a alapján. Hatályos: 2014. október 23. napjától. 5 Módosítva a 16/2014. (X. 22.) önkormányzati rendelet 5. §-a alapján. Hatályos: 2014. október 23. napjától. 3 4
- 6/28 -
XVII. kerületi Lokálpatrióták Egyesülete, XVII. kerületért Egyesület. (13) A (12) bekezdésben felsorolt civil szervezeteket megillető tanácskozási jog gyakorlásának feltétele, hogy a civil szervezet alapszabályának hiteles másolatát megküldje a polgármester részére. Az alapszabályokat a Polgármester a képviselő-testületi Csoport útján őrzi, tartja nyilván, és a civil szervezetek tevékenységi köreiről kivonatot készít. A tanácskozási jog gyakorlásának érdekében a (12) bekezdésben felsorolt civil szervezeteknek meg kell adniuk elérhetőségeiket (a szervezet címe, a szervezet képviselőjének neve, címe, telefonszáma, elektronikus levélcíme), és részükre az előterjesztések hozzáférését biztosítani kell az Önkormányzat hivatalos honlapján. (14) A képviselő-testületi előterjesztés előterjesztője köteles megjelölni az előterjesztés előlapján a javasolt meghívottak körében az ügyben tanácskozási joggal rendelkező civil szervezetet. Amennyiben az előterjesztő ezt elmulasztja, a 18. § (13) bekezdésnek megfelelően tanácskozási joggal rendelkező civil szervezet illetőleg szervezetek megjelölését a polgármester jogosult pótolni. (15) Az előterjesztés benyújtását követően 2 napon belül – a szervezetnek a (13) bekezdés szerint regisztrált nyilatkozata alapján elektronikus levélben vagy postai úton – a polgármester a Képviselő-testületi Csoport útján az érintett szervezetek részére az előterjesztések hozzáférését biztosítja az Önkormányzat hivatalos honlapján. Az érintett szervezetnek, illetve a szervezet kérésének függvényében értesítést küld elektronikus levél formájában, hogy az előterjesztés már megtalálható az Önkormányzat hivatalos honlapján. (16) Bizottsági ülésen a (12) bekezdésben felsorolt civil szervezeteket a képviselő-testületi előterjesztés tárgyalásakor illeti meg tanácskozási jog. (17) A képviselő-testületi illetve bizottsági ülésre szóló meghívót mindazoknak a civil szervezeteknek meg kell küldeni, amelyek valamely napirendre javasolt képviselő-testületi előterjesztésben tanácskozási joggal rendelkezőként meg vannak nevezve. (18) A tanácskozási joggal rendelkező civil szervezet képviselője a képviselő-testületi ülésen a 34.§ (8) bekezdés szerint, bizottsági ülésen a bizottsági ügyrendben foglaltak szerint, a képviselői hozzászólásokra vonatkozó szabályok értelemszerű alkalmazásával élhet a hozzászólás lehetőségével. (19) Az ülést vezető elnök indokolt esetben tanácskozási jogot biztosíthat a tanácskozási jog nélkül meghívott részére. VI. fejezet A képviselő-testületi ülés nyilvánossága, a zárt ülés A KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ÜLÉS NYILVÁNOSSÁGA NYÍLT ÜLÉS 19.§ (1) A Képviselő-testület ülése - a 20. §-ban felsorolt esetek kivételével - nyilvános. (2) A Képviselő-testület ülésén – az erre a célra kijelölt helyen – hallgatóként bárki megjelenhet. (3) Ha a hallgatóság az ülést zavarja, figyelmeztetés után az elnök a rendzavarót az ülésterem elhagyására szólítja fel. (4) A Képviselő-testület nyilvános ülésén kép- és hangfelvétel csak úgy készíthető, ha az nem zavarja az ülés rendjét, a képviselők illetve a Képviselő-testület munkáját, és nem sérti sem a Képviselő-testület tagjainak, sem az ülésen jelen lévők emberi méltóságát vagy személyiségi jogait. A ZÁRT ÜLÉS 20.§ A Képviselő-testület törvényben meghatározott esetben zárt ülést tart. - 7/28 -
VII. fejezet Az előterjesztések és benyújtásuk, a rendkívüli sürgősséget igénylő előterjesztés AZ ELŐTERJESZTÉSEK 21.§ (1) A képviselő-testületi ülésre készült előterjesztéseket a polgármesternél kell benyújtani. Az előterjesztéseket írásban vagy elektronikus úton kell a Képviselő-testület elé terjeszteni. (2) A napirendi pont előterjesztője lehet: a) a polgármester, b) az alpolgármesterek, c) bármely képviselő, d) a Képviselő-testület bizottsága nevében annak elnöke, e) a képviselőcsoport nevében annak vezetője, f) a jegyző, g) önkormányzat által alapított gazdasági társaság ügyvezetője, h) a nemzetiségi önkormányzatok nevében annak elnökei, i) jogszabályokban meghatározott személyek vagy szervezetek. (3) A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket a feladata szerint hatáskörrel rendelkező bizottság véleményezi. 22.§ (1) Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell: a) az előterjesztés tárgyának tényszerű bemutatását, b) az előzményeket, különösen a témában hozott korábbi döntéseket, azok végrehajtásának eredményét c) a jogszabályi hivatkozásokat, d) szükség szerint a javasolt döntési változatokat, azok indokait, jogszabályi alapjait az egyes változatok mellett és ellen szóló érveket, valamint a várható eredményeket, e) a költségkihatásokat, f) minden olyan információt, amely a döntéshez szükséges, g) a határozati javaslatot vagy rendelettervezetet, h) annak jelzését, hogy mely bizottság tárgyalja meg, i) a végrehajtásért felelős személy vagy szerv megnevezését, a határidő megjelölését, j) a jegyző törvényességi ellenjegyzését, k) annak megjelölését, hogy a döntési javaslat elfogadásához milyen többség szükséges, továbbá zárt ülésen tárgyalandó illetve tárgyalható előterjesztés esetén e körülmény jelzését. (2) Az előterjesztések és rendeletek előkészítésének részletes szabályait az 5. számú melléklet tartalmazza. (3) Az új Képviselő-testület megválasztását követően az előterjesztéseket legfeljebb 1 hónapig a Képviselő-testület bizottsági javaslatok nélkül is tárgyalhatja. 23.§ (1) Az írásbeli előterjesztést legkésőbb az alábbi időpontig lehet benyújtani a polgármesternél írásban: a) az ülés előtt a 14. napig: - rendeletalkotási javaslatot tartalmazó előterjesztést - határozati javaslatot tartalmazó előterjesztést, kivéve a b) pontban megjelölt előterjesztéseket b) a képviselő-testületi ülés előtt a 10. napig: - beszámolót - tájékoztatót - hatósági ügyet - bizottsági előterjesztést - e rendelet 79. §-ának (2) bekezdése szerinti nemzetiségi önkormányzat által benyújtott kezdeményezést - interpellációt - 8/28 -
c) a képviselő-testületi ülés előtti második napig: - a kérdést - a költségvetési rendelet megalkotására vagy módosítására irányuló előterjesztéshez módosító, kiegészítő indítványt (ide nem értve az előterjesztő által az előterjesztéshez benyújtott módosítást, kiegészítést); d) a határidő az adott nap 16.00 óráig értendő. (2) Az előterjesztő az előterjesztés benyújtását megelőzően – az előterjesztés tárgyára és terjedelmére is tekintettel – olyan időpontban köteles az előterjesztés tervezetét a jegyző részére törvényességi ellenőrzés végett megküldeni, hogy a jegyző 22.§ (1) bekezdés j) pontja szerinti törvényességi ellenjegyzése az (1) bekezdésben megjelölt határnapokig megtörténhessék. RENDKÍVÜLI SÜRGŐSSÉGET IGÉNYLŐ ELŐTERJESZTÉS 24.§ (1) A polgármester, az alpolgármesterek és a jegyző írásban, a rendkívüli tárgyalás szükségességét tartalmazó indokolással ellátott rendkívüli sürgősséget igénylő előterjesztést terjeszthetnek be. (2) Rendkívüli sürgősséget igénylő előterjesztés csak minősített többséggel vehető napirendre. (3) Rendkívüli sürgősséget igénylő előterjesztés akkor terjeszthető be, amikor az ügy tárgyalásának, illetve a döntés meghozatalának elmaradása hátrányos helyzetbe hozná az Önkormányzatot, vagy más érdekelt felet és a 23. §-ban meghatározott előterjesztésre a határidő letelte miatt már nincs mód. (4) Rendkívüli sürgősséget igénylő előterjesztést legkésőbb az ülés kezdetekor kell a képviselők részére eljuttatni. (5) A képviselők valamint a Képviselő-testület bizottságai a 14.§-ban meghatározott esetben és módon terjeszthetnek be rendkívüli sürgősséget igénylő előterjesztést, melynek napirendre vételére a (2) bekezdés rendelkezése irányadó. VIII. fejezet A képviselő-testületi ülés elnöke és jogkörei, az ülésvezetés A KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ÜLÉS ELNÖKE 25.§ (1) A képviselő-testületi ülés elnöke a polgármester. (2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a Képviselő-testület korelnöke gondoskodik a Képviselő-testület összehívásáról és látja el az elnöki teendőket. AZ ELNÖK JOGKÖREI, AZ ÜLÉSVEZETÉS 26.§ (1) Az elnök a Képviselő-testület ülését: a) megnyitja, levezeti, határozatképtelenség esetén berekeszti, b) megállapítja a határozatképességet, továbbá számba veszi az igazoltan, illetve igazolatlanul távollevőket. (2) Az elnök ülésvezetési feladatai, jogköre: a) szó megadása, b) szó megvonása, tárgyra térésre felszólítás: Az ülést vezető elnök megvonja a szót attól a képviselőtől, valamint más felszólalótól, aki a felszólalásra megállapított időkeretét túllépi. Akitől az ülést vezető elnök a szót megvonta, ugyanazon napirendi pont vitájában a továbbiakban nem szólalhat fel. Azt a felszólalót, aki - 9/28 -
eltér a tárgytól, az elnök felszólíthatja, hogy térjen a tárgyra, az elnök a második felszólítás után ez esetben is megvonhatja a szót. c) napirend utáni felszólalásra szó megadása, d) ügyrendi kérdésben a szó megadása, e) A tanácskozás rendjének fenntartása: A képviselő-testületi ülésen résztvevők mindegyike köteles a tanácskozás rendjét fenntartani és méltóságát tiszteletben tartani. A tanácskozás rendjének bármilyen módon történő megzavarása az ülést vezető elnök rendreutasítását vonja maga után. Az elnök rendzavarás esetén figyelmeztetésben részesíti, ismételt figyelmeztetést követően - a Képviselő-testület tagját, a jegyzőt, illetve távollétében az őt helyettesítő aljegyzőt, a nemzetiségi önkormányzat elnökét, valamint a könyvvizsgálót vagy annak képviselőjét kivéve - kiutasítja a tanácsteremből a rendbontót, illetve a képviselő-testületi üléshez méltatlan magatartást folytatót. Súlyos esetben jegyzőkönyvi megrovásban részesíti azt a képviselőt, aki a képviselőtestületi ülés méltóságát sértő kifejezést használ. Az elnök az ülést határozott időre félbeszakíthatja: ha a Képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely az ülés folytatását lehetetlenné tenné. Amennyiben a megszakított ülés a rendes ülésnapon rendzavarás miatt harminc perc elteltével sem folytatható, a polgármester e rendelet 16. §ában foglalt szabályok alkalmazásával az ülést ismét összehívja, és azt ott kell folytatni, ahol abbamaradt. A képviselő-testületi ülés helyszínén a képviselőkön valamint a jegyzőn kívül más személy bármilyen iratot illetve tárgyat (nyílt levél, újság, kiadvány, ajándéktárgy, stb.) csak az ülés elnökének engedélyével oszthat ki a Képviselő-testület tagjai illetve az ülésteremben jelenlévők részére. f) javaslattétel napirendi pont tárgyalására, g) javaslattétel napirendek összevont tárgyalására, h) szünet, illetőleg tárgyalási szünet elrendelése: Az ülést vezető elnök belátása szerint az ülés bármely szakaszában szünetet rendelhet el. Az ülést vezető elnök a napirendi pont előterjesztőjének, a Képviselő-testület bizottsága elnökének vagy a képviselőcsoport vezetőjének javaslatára a végszavazást megelőzően legfeljebb 20 perc időtartamra tárgyalási szünetet rendelhet el, valamint tárgyalási szünetet rendelhet el a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor (pl. rendkívüli bizottsági ülés összehívásának szükségessége esetén). A képviselőcsoport vezetőjének vagy megbízottjának kérésére a Képviselő-testület ülésének bármely szakaszában a vita folyamán, a képviselőcsoport álláspontjának kialakítása érdekében ülésenként legfeljebb három alkalommal összesen legfeljebb 20 perc időtartamban tárgyalási szünetet rendel el. i) kezdeményezheti a képviselő-testületi ülés elnapolását, melyről a Képviselő-testület vita nélkül, minősített többséggel dönt. j) napirendi pontonként a vita megnyitása és lezárása: vita lezárásáról bármely képviselő javaslatára a Képviselő-testület vita nélkül, minősített többségű döntésével határoz. A vita lezárását követően is szót kell azonban adni a javaslat elhangzásáig hozzászólásra jelentkezetteknek, akik a vita lezárásáról szóló döntést követően is jogosultak írásbeli módosító és kiegészítő javaslataikat benyújtani. A vita lezárásakor az így még felszólalásra, valamint módosító és kiegészítő indítvány benyújtására jogosult képviselők nevét az ülést vezető elnök ismerteti. A hosszúra nyúlt vita lezárása érdekében indítványozza a hozzászólások időtartamának korlátozását vagy a vita lezárását, amely indítványok tárgyában a Képviselő-testület minősített többséggel dönt, azzal a feltétellel, hogy a hozzászólások 3 percnél rövidebb időtartamra nem korlátozhatóak. k) szavazás elrendelése, l) szavazás eredményének megállapítása, m) határozat, vagy rendelet elfogadásának bejelentése, n) felszólalási joga a Képviselő-testület ülésén bármikor, o) Az ülést vezető elnök az ülés tartama alatt az egyes napirendi pontokkal kapcsolatos határozathozatalnál is ellenőrzi a határozatképességet. - 10/28 -
27.§ Az ülést vezető elnök minden napirendi pont felett vitát nyit. A vita lezárását követően, amennyiben arra a döntéshozatal előtt bármely képviselő vagy a jegyző részéről indítvány érkezik, köteles szavazást elrendelni a vita újbóli megnyitásának eldöntése érdekében. 28.§ A képviselő-testületi ülés ideje alatt az ülés helyszínén tartózkodó valamennyi személy köteles mobiltelefonjának minden olyan jellegű használatától tartózkodni, amely az ülést illetve a képviselők munkáját zavarhatja. IX. fejezet Az ülés határozatképessége, határozatképtelenné válása AZ ÜLÉS HATÁROZATKÉPESSÉGE 29.§ (1) A Képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen tagjainak több, mint fele jelen van. (2) Ha az ülés meghirdetett időpontját követő 30 percen belül a határozatképességhez szükséges létszámú képviselő nem jelent meg, akkor az ülést el kell napolni. Az ülés levezető elnöke megállapítja a hiányzó képviselők névsorát és felkéri a jegyzőt, hogy állítsa össze a bejelentés nélkül távollévők jegyzékét. Ezt követően kihirdeti az elnapolt ülés új időpontját. A távollévő képviselőket erről meghívó kiküldésével értesíteni kell. Az ülés elnapolása a napirendi javaslatot nem érinti. (3) Ha a meghirdetett időpontban a Képviselő-testület határozatképességéhez szükséges számú képviselő megjelent, az ülés levezető elnöke megállapítja a Képviselő-testület határozatképességét és megnyitja az ülést. AZ ÜLÉS HATÁROZATKÉPTELENNÉ VÁLÁSA 30.§ Amennyiben a Képviselő-testület ülése a szavazás előtt válik határozatképtelenné, úgy az elnök a határozatképtelenség megállapítását követően tizenöt perc szünetet rendel el. A szünet alatt az elnök meggyőződik arról, hogy a határozatképtelenség okai elháríthatóak-e. A tizenöt perc szünet elteltével az ülés levezető elnöke az ülést folytatja, megállapítja a határozatképességet, ismételt határozatképtelenség esetén az ülést berekeszti, és egyidejűleg intézkedik az ülés ismételt összehívásáról. X. fejezet A képviselő-testületi ülés napirendjének megállapítása, a napirendi pontok tárgyalásának sorrendje, a napirendi pontok tárgyalásának rendje A KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ÜLÉS NAPIRENDJÉNEK MEGÁLLAPÍTÁSA 31.§ (1) A képviselő-testületi ülés napirendi pontjaira és a rendkívüli sürgősséget igénylő előterjesztéseknek az ülés napirendjére történő felvételére a polgármester tesz javaslatot. (2) A rendes ülés napirendjére kell tűzni a népi kezdeményezés útján benyújtott ügyet, ha az megfelel a külön önkormányzati rendeletben foglalt feltételeknek. (3) A rendkívüli sürgősséget igénylő előterjesztés esetében a napirendre történő felvételről a Képviselő-testület vita nélkül, minősített többséggel határoz. A Képviselő-testület a napirendre vétellel kapcsolatos szavazással – a levezető elnök ilyen irányú javaslata esetén – egyben arról is dönt, hogy a napirendre vett előterjesztést a napirend tárgyalása során mikor tárgyalja.
- 11/28 -
(4) Ha az előterjesztő a meghívóban szereplő előterjesztést visszavonja, vagy tárgyalásának elhalasztását kéri, ezt legkésőbb a napirendi javaslatról történő szavazás előtt köteles a levezető elnöknek bejelenteni. (5) A Képviselő-testület a meghívóban jelzett előterjesztések valamint a napirendre vett rendkívüli sürgősséget igénylő előterjesztések alapján egyszerű többséggel fogadja el az ülés napirendjét. (6) A napirend megállapítása után az előterjesztő az előterjesztését nem vonhatja vissza, viszont ügyrendi indítvány keretében kezdeményezheti, hogy azt a Képviselő-testület vegye le az ülés napirendjéről. (7) A Képviselő-testület a napirendi pontokat az elfogadott sorrend szerint tárgyalja. A tárgyalási sorrend megváltoztatására bármely képviselő javaslatot tehet, a javaslatot indokolni kell. (8) Az előterjesztés tárgyalásának felfüggesztéséről, a napirendek sorrendjének megváltoztatásáról a Képviselő-testület egyszerű többséggel dönt. (9) A napirendi pontok csak az előterjesztő, vagy annak megbízottja jelenlétében tárgyalhatók. A NAPIRENDI PONTOK TÁRGYALÁSÁNAK SORRENDJE 32.§ (1) A napirenden kívüli hozzászólások és a napirendi pontok sorrendjét az alábbiak szerint célszerű meghatározni: a) polgármesteri tájékoztató, b) személyi kérdések, c) rendeletalkotási javaslatok, d) határozathozatalt igénylő előterjesztések, e) beszámolók, f) tájékoztatók, g) hatósági ügyek, h) interpellációk, i) kérdések, j) napirend utáni felszólalások. (2) Az elfogadott napirend egyes napirendi pontjainak napirendről történő levételéről a Képviselő-testület egyszerű többséggel dönt. (3) Az (1) bekezdés e) pont szerinti beszámolók keretén belül a polgármester negyedévente a tárgyidőszakot követő második rendes képviselő-testületi ülésen írásban számol be: a) a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, b) az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről. (4) A bizottsági elnökök az (1) bekezdés e) pont szerinti beszámolók keretén belül negyedévente a tárgyidőszakot követő második rendes ülésen írásban számolnak be az átruházott hatáskörben hozott döntésekről. (5) Az (1) bekezdés e) pontja szerinti beszámolók keretén belül a kerületi küldött évente, írásban számol be tevékenységéről a november havi rendes képviselő-testületi ülésen. A Képviselőtestület mandátuma lejártának évében a beszámolót az önkormányzati választást megelőző utolsó előtti képviselő-testületi ülésre kell beterjeszteni. A NAPIRENDI PONTOK TÁRGYALÁSÁNAK RENDJE 33.§ A napirendi pont tárgyalásának rendje: a) az előterjesztő szóban összefoglalhatja a javaslat lényegét, illetve kiegészítést fűzhet az abban foglaltakhoz, b) az előterjesztés véleményezésére feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottság elnöke, alelnöke vagy az elnök által megbízott tagja ismertetheti a bizottság állásfoglalását (az esetleges kisebbségi véleménnyel együtt), c) hozzászólások, köztük a képviselőcsoportok állásfoglalása, d) előterjesztői zárszó. - 12/28 -
XI. fejezet A hozzászólások szabályai NAPIRENDHEZ KAPCSOLÓDÓ HOZZÁSZÓLÁSOK 34.§ (1) A napirendi ponthoz hozzászólásra gombnyomással, a szavazógép meghibásodása esetén kézfelemeléssel lehet jelentkezni az ülés elnökénél. (2) A képviselőknek a napirendhez történő hozzászólásra a levezető elnök adja meg a szót, jelentkezésük sorrendjében. (3) A napirendi pont előterjesztője legfeljebb 10 perc időtartamban szóban összefoglalhatja a beterjesztett javaslat lényegét, illetve írásbeli előterjesztéséhez szóbeli kiegészítést tehet. (4) Az előterjesztés véleményezésére feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottság elnöke, alelnöke vagy az elnök által megbízott tagja legfeljebb 10 percben ismertetheti a bizottság állásfoglalását (az esetleges kisebbségi véleménnyel együtt). (5) A képviselői hozzászólások időtartama napirendi pontonként: - első hozzászólás 5 perc, - második hozzászólás 5 perc. (6) A képviselőcsoport vezetője vagy a képviselőcsoport által az adott napirendi pont kapcsán megjelölt egy személy a napirendi pont vitájában a (5) bekezdésben meghatározott időtartamon felül további két alkalommal, alkalmanként 5-5 percben szólhat hozzá. (7) A Képviselő-testület az (5)-(6) bekezdésekben meghatározott időtartamon felül további hozzászólási igény esetén egyszerű többséggel ad szót a képviselőnek napirendi pontonként egy esetben legfeljebb 5 perc időtartamban. (8) A tanácskozási joggal meghívottaknak – szólásra jelentkezésük alapján – az elnök ad szót egy alkalommal, legfeljebb 5 perc időtartamban. Amennyiben a tanácskozási joggal meghívott egyben az ügy érintettje, akkor hozzászólásainak számát illetően az (5) és a (7) bekezdés képviselői hozzászólásokra vonatkozó rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni. (9) A Képviselő-testület hozzászólási jogot adhat a nem tanácskozási joggal meghívottaknak is egy alkalommal legfeljebb 5 percben. E kérdésben a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt. (10) A hallgatóság soraiból a képviselő javaslatára lehet hozzászólni a napirendhez tartozó témában. A javaslatról a Képviselő-testület az időhatár megjelölésével vita nélkül, egyszerű többséggel határoz. (11) A jegyző törvényességi észrevétel esetén időkorlát nélkül felszólalhat. (12) A vita során az előterjesztő a vita eredményessége, pontosítása érdekében válaszra és ügyrendi hozzászólásra soron kívül szót kaphat, és válaszadásra felkérheti a meghívott szakértőket illetve az előterjesztés elkészítésében közreműködő személyeket. Az előterjesztő korlátlan számban és időkeretben élhet hozzászólási jogával az előterjesztéséről szóló vitában. (13) A vita lezárását követően az előterjesztő előterjesztői zárszó keretében válaszolhat a felmerült kérdésekre, és összegezheti a vitában elhangzottakat. (14) A vita folyamán a képviselő a javaslathoz módosító, illetve kiegészítő indítványt nyújthat be az ülés vezetőjénél írásban. A módosító, kiegészítő indítványokat úgy kell megfogalmazni, hogy az teljes terjedelmében a módosítani, kiegészíteni kívánt mondat, bekezdés illetve pont helyébe illeszthető legyen. (15) A módosító illetve kiegészítő indítványt az azt benyújtó képviselő a benyújtás előtt felolvassa. FELSZÓLALÁS ÜGYRENDI KÉRDÉSBEN 35.§ (1) A képviselő az ülés folyamán soron kívül ügyrendi hozzászólással élhet illetve ügyrendi javaslatot tehet az ülés menetét érintő eljárási kérdésekben. (2) Az ügyrendi hozzászólásra az ülés elnöke ad szót legfeljebb 2 percben. - 13/28 -
(3) A hozzászólás illetve javaslat ügyrendi jellegéről az (1) bekezdésben felsoroltak alapján az ülés levezető elnöke dönt. Az ügyrendi javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül határoz. (4) Határozathozatal közben csak a szavazás módjára tehető ügyrendi javaslat. A határozathozatal után a lezárt napirendhez ügyrendi javaslat nem tehető. (5) A képviselő-testületi ülésen megjelent polgárok véleményének meghallgatására, bármely képviselő ügyrendi hozzászólás keretében tehet javaslatot. (6) Személyes megtámadtatás esetén a képviselő a sérelmes hozzászólást követően azonnal, az ülésvezető elnök engedélyével, legfeljebb 2 percben elháríthatja az ellene irányuló, sérelmesnek vélt megjegyzést. Ha az ülésvezető elnök nem engedélyezi az ilyen tárgyú hozzászólást, a képviselő kérésére a szó megadásáról a Képviselő-testület vita nélkül határoz. A hozzászólást követően viszontválasznak, valamint a sérelmesnek vélt megjegyzésről további vitának helye nincs. XII. fejezet Az interpelláció és az írásbeli kérdés AZ INTERPELLÁCIÓ 36.§ A képviselő a Képviselő-testület ülésén a) a polgármestertől, b) az alpolgármesterektől, c) a jegyzőtől, d) a bizottságok elnökeitől önkormányzati ügyekben – intézkedés megtétele vagy elmulasztása kapcsán - interpelláció formájában felvilágosítást kérhet. Interpellációnak az a kérdés formájában összefoglalt problémafelvetés tekinthető, amely kapcsolatban áll az Önkormányzat, illetőleg a Képviselőtestület és szervei által ellátott feladatokkal, illetőleg valamely irányítása alatt álló szervezet tevékenységi körével. 37.§ (1) Az interpellációt az ülés napját megelőző 10 nappal a polgármesternél kell írásban benyújtani, aki azt a címzettnek azonnal továbbítani köteles. Az interpellált az interpelláció benyújtását követő első rendes ülésen szóban válaszol a képviselőnek. Indokolt esetben kérheti a válaszadás elhalasztását, mely esetben válaszát 15 napon belül írásban kell megadnia, s azt el kell juttatni minden képviselőhöz. Az interpellált legkésőbb a képviselő-testületi ülés megnyitásáig tájékoztatja az ülés levezetőjét, hogy élni kíván az írásbeli válaszadás lehetőségével. (2) Az ülés levezetője minden ülés elején bejelenti a beterjesztett interpellációkat továbbá bejelenti a Képviselő-testületnek, hogy a válaszadó a választ a bejelentés napján szóban, vagy 15 napon belül írásban adja meg. 38.§ (1) Az interpellációnak tartalmaznia kell: a) az interpelláló nevét, b) az interpelláció tárgyát, címzettjét, c) az interpellációt. (2) Az interpelláló az interpelláció benyújtását követő első rendes ülésen interpellációját felolvassa. A válaszadó a választ vagy azonnal szóban, vagy 15 napon belül írásban adja meg, ez esetben válaszát el kell juttatnia minden képviselőhöz. (3) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról annak elhangzását követően – írásbeli válasz esetén a kiküldést követő első ülésen - először az interpelláló nyilatkozik. Nyilatkozatát indokolhatja, ez esetben az interpellált tisztségviselő a nyilatkozatban elhangzott indokolásban foglaltakra 2 percben reagálhat. Ha az interpelláló a választ nem fogadja el, a Képviselő-testület vita nélkül szavaz a válasz elfogadásáról. (4) Ha a Képviselő-testület az interpellációra adott választ nem fogadja el, vizsgálat és javaslattétel céljából az ügyben illetékes bizottságot jelöl ki. Az interpelláció tárgyának bizottság általi részletes - 14/28 -
kivizsgálása során az interpelláló képviselő pusztán az interpelláció okán nem minősül érintettnek, így a bizottsági vitában részt vehet, és amennyiben az adott bizottságnak tagja, élhet szavazati jogával. (5) Az illetékes bizottság köteles a soron következő képviselő-testületi ülésen javaslatát megtenni, aminek elfogadásáról a Képviselő-testület határoz. (6) A képviselő az interpellációját bármikor visszavonhatja. (7) Ha az interpelláló képviselő az ülésen nincs jelen, az interpellációt elnapoltnak kell tekinteni. AZ ÍRÁSBELI KÉRDÉS 39.§ (1) A képviselő a) a polgármestertől, b) az alpolgármesterektől, c) a jegyzőtől, d) a bizottságok elnökeitől önkormányzati ügyekben írásban is kérhet felvilágosítást, amelyre legkésőbb 15 napon belül írásban a polgármester útján érdemi választ kell adni. (2) A kérdés minden olyan képviselő-testületi hatáskörbe tartozó szervezetre, tevékenységre, működésre, előkészítésre vonatkozó tudakozódás, amely formailag nem tekinthető és tartalma szerint nem sorolható az interpelláció fogalomkörébe. (3) A kérdést a polgármesternél kell benyújtani, aki azt a címzettnek azonnal továbbítani köteles. (4) Az írásbeli kérdésnek tartalmaznia kell: a) az írásban kérdező nevét, b) az írásos kérdés tárgyát, címzettjét, c) az írásos kérdést, d) annak egyértelmű megfogalmazását, hogy kérdésének illetőleg az arra adandó válasznak elhangzását képviselő-testületi ülés keretében kívánja-e. (5) Az ülés vezetője a képviselő-testületi ülésen ismerteti mindazon képviselők nevét és kérdésük tárgyát, akik legkésőbb a képviselő-testületi ülést megelőző két nappal a Képviselő-testület előtt feltenni kívánt kérdést a polgármesterhez benyújtották. (6) A kérdezett a választ 15 napon belül köteles eljuttatni a polgármester útján a kérdezőnek. (7) A kérdező a (4) bekezdés d) pontja szerint a benyújtott kérdés, illetőleg az arra adott válasz Képviselő-testület előtti előadásának lehetőségével élni kíván, a válaszra a rendelkezésre álló 15 napos határidő elteltét követő képviselő-testületi ülésen kerül sor. (8) A kérdés és az arra adott válasz kapcsán sem vitának, sem határozathozatalnak helye nincs. XIII. fejezet Napirenden kívüli felszólalások, a tárgyalás elnapolása, a vita lezárása NAPIREND ELŐTTI POLGÁRMESTERI TÁJÉKOZTATÓ 40.§ (1) A Képviselő-testület ülésén a napirend elfogadása után, a napirendi pontok tárgyalásának megkezdése előtt a polgármester tájékoztatja a Képviselő-testületet az előző képviselő-testületi ülés óta történt fontosabb eseményekről és a megtett fontosabb intézkedésekről. (2) 6 A polgármesteri tájékoztatót követően a BRFK XVII. kerületi Rendőrkapitányság vezetője tájékoztatást ad a XVII. kerület közbiztonságát érintő aktuális ügyekben, majd válaszol a Képviselő-testület tagjainak a közbiztonsággal kapcsolatos egyéb kérdéseire.
6
Módosítva a 2/2016. (I. 28.) önkormányzati rendelet 1. § (1) bekezdése alapján. Hatályos: 2016. február 1. napjától.
- 15/28 -
NAPIREND UTÁNI FELSZÓLALÁS 41.§ (1) Minden rendes ülésen biztosítani kell a képviselőknek azt a jogot, hogy napirend utáni felszólalás keretében bejelentéssel, tájékoztatással éljenek, vagy valamely kerületi vagy az Önkormányzatot közvetlenül érintő fővárosi illetve országos ügyben kifejthessék véleményüket. (2) A közérdekű bejelentés az Önkormányzat működésével kapcsolatba hozható, illetőleg a kerület lakosságát vagy annak egy részét érintő ügyre vonatkozó – általában javaslatot is magában foglaló – felvetés. (3) A napirend utáni felszólalási igényt – a felszólalás tárgyának megjelölésével – a polgármesternél írásban kell benyújtani legkésőbb a zárt ülésen tárgyalandó hatósági ügyek tárgyalásának megkezdéséig. Az utolsó napirendi pont megtárgyalását követően a polgármester ismerteti a napirend utáni felszólalásra jelentkezett képviselők névsorát. (4) A napirend utáni hozzászólás időkerete felszólalásonként 3 perc. A napirend utáni felszólalás jogával testületi ülésenként egy képviselő csak egyszer élhet. (5) A napirend utáni felszólalás jogával a polgármester belátása szerint élhet. (6) A napirend utáni felszólalással kapcsolatban vitának és határozathozatalnak helye nincs. Személyes megtámadtatás esetén a megszólított személy legfeljebb kettő percben jogosult viszonválaszra. A NAPIRENDI PONT TÁRGYALÁSÁNAK ELNAPOLÁSA 42.§ (1) Az ülés levezető elnöke vagy bármelyik képviselő javasolhatja az éppen tárgyalt napirendi pont tárgyalásának elnapolását. (2) A Képviselő-testület az éppen tárgyalt napirendi pont tárgyalásának elnapolásáról vita nélkül, egyszerű többséggel dönt. (3) Az elnapolt napirendi pontot legkésőbb a következő rendes képviselő-testületi ülésen napirendre kell tűzni. A VITA LEZÁRÁSA 43.§ (1) Ha a napirendi ponthoz több hozzászólás vagy ügyrendi javaslat nincs, az ülés levezető elnöke a vitát lezárja. A vita lezárását követően érdemi hozzászólásra lehetőség nincs. (2) A vita lezárása után az előterjesztőnek lehetősége van a vitában elhangzottak összefoglalására (előterjesztői zárszó) és a felmerült kérdések megválaszolására. Ezt követően az ülés elnöke elrendeli a szavazást. XIV. fejezet A Képviselő-testület döntései, a határozathozatal, az egyszerű szótöbbség, a minősített szótöbbség, a döntéshozatal rendje A KÉPVISELŐ-TESTÜLET DÖNTÉSEI 44.§ (1) A Képviselő-testület döntéshozatala során rendeletet alkot, vagy határozatot hoz. Szavazni csak személyesen lehet. A szavazás jellege nyílt, vagy titkos lehet. (2) Szavazást elrendelni, csak az ülésteremben tartózkodó képviselők számának ismeretében lehet. (3) Szavazni a javaslat elfogadása esetén „igen”-nel, a javaslat elutasítása esetén „nem”-mel, továbbá a javaslatról való szavazás során „tartózkodom”-mal lehet. (4) A szavazás előtt az ülés levezető elnöke közli a Képviselő-testülettel, hogy a javaslat elfogadásához egyszerű vagy minősített többség szükséges - 16/28 -
(5) A szavazás szavazatszámláló gép alkalmazásával, kézfelemeléssel vagy név szerint, illetőleg szavazólap használatával titkosan történhet. (6) Ha a szavazás kézfelemeléssel történik, a szavazatok összeszámlálásáról az ülés elnöke által megbízott személyek gondoskodnak. (7) A szavazatok összeszámolása során először a javaslat mellett, majd az ellene szavazók számát kell megállapítani, végül pedig a szavazástól tartózkodók számát. Az összes szavazat számát össze kell vetni a jelenlévő képviselők számával. (8) Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, az elnök köteles a szavazást megismételtetni. (9) Szavazatszámláló gép alkalmazása esetén bármely képviselő kérheti a szavazások eredményét – név szerint - számítógépes adathordozón vagy kinyomtatva. NYÍLT SZAVAZÁS 45.§ (1) A Képviselő-testület – a jogszabályban meghatározott kivételekkel - a határozati javaslatokról, valamint az ezekhez benyújtott módosító és kiegészítő indítványok elfogadásáról nyílt szavazással dönt, a rendeletalkotási javaslatokról, valamint az ezekhez benyújtott módosító és kiegészítő indítványok elfogadásáról kizárólag nyílt szavazással dönthet. (2) A szavazás eredményét az ülés levezető elnöke állapítja meg. NÉV SZERINTI SZAVAZÁS 46.§ (1) A szavazás megkezdése előtt bármely képviselő javaslatára név szerinti szavazást lehet tartani. A kérdésben a Képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt. (2) Név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők névsorát. A képviselők mikrofonba mondva „igen”, „nem”, „tartózkodom” szavakkal szavazhatnak. A jegyző a szavazatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét – névsorral együtt – átadja az elnöknek. A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki. A szavazási névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni. (3) Nem lehet név szerinti szavazást tartani, ha jogszabály titkos szavazást ír elő. (4) Ha jogszabály kötelezővé teszi, a név szerinti szavazást kell elrendelni. TITKOS SZAVAZÁS 47.§ (1) Titkos szavazás lebonyolítására a Képviselő-testület szavazatszámláló bizottságot választ a jelenlévő képviselők közül. A szavazatszámláló bizottság a Képviselő-testület által választott elnökből és két tagból áll. (2) A titkos szavazás az Önkormányzat hivatalos bélyegzőlenyomatával ellátott, a jelöltek nevét vagy a döntési javaslatokat tartalmazó szavazólapon, urna igénybevételével történik. (3) A szavazatszámláló bizottság elnöke a szavazás megkezdése előtt ismerteti a szavazás rendjét és az érvényesség feltételeit. (4) A szavazás lebonyolításának technikai feltételeit a Polgármesteri Hivatal biztosítja. (5) A szavazólapoknak a képviselők részére történő átadását a képviselők aláírásukkal igazolják a névjegyzéken. (6) A szavazáshoz tollat kell használni. (7) Érvénytelen a szavazat, ha: a) nem hivatalos – bélyegzőlenyomat nélküli – szavazólapon adták le, b) ceruzával töltötték ki a szavazólapot, c) nem lehet kétséget kizáróan megállapítani, hogy a képviselő kire, illetve milyen döntésre szavazott, d) a szavazó képviselő a megválaszthatónál több jelölt nevét jelölte meg, illetve több döntési alternatíva szerepel a szavazólapon. (8) A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, a szavazás eredményét és a szavazásról jegyzőkönyvet készít. - 17/28 -
(9) A szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyve tartalmazza: a) a szavazás helyét és napját, b) a szavazás tárgyát c) a szavazás kezdetét és végét, d) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét, a jegyzőkönyvvezető nevét, e) a szavazás során felmerült körülményeket, f) a szavazás eredményét. (10) A szavazásról készült jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság tagjai és a jegyzőkönyv vezetője írják alá. (11) A szavazás eredményét a jegyzőkönyv alapján a szavazatszámláló bizottság elnöke ismerteti a Képviselő-testülettel. Határozathozatal EGYSZERŰ SZÓTÖBBSÉG 48.§ A Képviselő-testület határozatait általában egyszerű szótöbbséggel hozza. A MINŐSÍTETT TÖBBSÉG 49.§ Minősített többség szükséges az alábbi döntések meghozatalához: a) rendeletalkotáshoz, szabályozási koncepció elfogadásához, b) a közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvételéhez és átadásához, c) az önkormányzati társulás létrehozásához, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozáshoz, d) megállapodáshoz külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozáshoz, e) intézmény, gazdasági társaság alapításához megszüntetéséhez, f) közterület elnevezéséhez, emlékmű állításához, g) képviselő-testületi hatáskör átruházásához, h) a képviselő a Képviselő-testület döntéséből való kizárásához, i) zárt ülés elrendeléséhez az Mötv. vonatkozó előírásai szerint, j) titkos szavazás elrendeléséhez és a rendkívüli sürgősséget igénylő előterjesztés napirendre vételéhez, k) Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata vagyonáról, a vagyonelemek feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 33/2013. (VIII. 29.) önkormányzati rendeletben meghatározott esetekben, 7 l) a költségvetés éves főösszegének 1%-át meghaladó hitelfelvételhez, kötvénykibocsátáshoz, befektetéshez vagy más, a költségvetés által nem részletezett kiadáshoz, m) kereset benyújtásához – polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt – a Fővárosi Törvényszékhez a polgármesteri tisztség megszüntetése érdekében, n) a Képviselő-testület által az önkormányzat képviseletére megválasztott személy megválasztásához és megbízatásának megszüntetéséhez, a Képviselő-testület szervezetének kialakításával és működésének meghatározásával kapcsolatos döntéshez, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választáshoz, kinevezéshez, megbízáshoz, o) több évre kiható beruházási döntéshez, p) a kerület egészére vonatkozó kerületi alapterv elfogadásához, q) díjak, kitüntetések adományozásához,
7
Módosítva a 34/2013. (IX. 19.) önkormányzati rendelet 1. §-a alapján. Hatályos: 2013. október 1. napjától.
- 18/28 -
r) önkormányzati intézmény feladat- és tevékenységi körének meghatározásához, működési, szervezeti rendjének jóváhagyásához, s) az önkormányzat által alapított gazdasági társaság mérlegének, üzleti tervének, éves beszámolójának elfogadásához, t) a tárgyévi költségvetés elfogadásáig az előző évi pénzmaradvány felhasználásához, u) valamennyi költségvetést érintő döntés meghozatalához, v) helyi népszavazásra irányuló kezdeményezés elutasításához, valamint népszavazás elrendeléséhez, w) az átruházott hatáskör egyedi döntéssel történő visszavonásához, a hozzászólások időtartamának korlátozására vagy a vita lezárására vonatkozó döntéshozatalhoz, valamint az SZMSZ-ben meghatározott minősített többségű döntést igénylő kérdésekben történő döntéshozatalhoz, továbbá minden minősített többséget igénylő döntés módosításához és hatályon kívül helyezéséhez. A DÖNTÉSHOZATAL RENDJE 50.§ (1) A Képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az a képviselő, akit, vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. (2) A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A személyes érintettséget bármely képviselő bejelentheti a képviselőtársával szemben. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére vagy bármely települési képviselő javaslatára a Képviselő-testület minősített többséggel dönt. (3) A döntéshozatalból kizárt képviselőt a határozatképesség megállapítása szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni. (4) 8 A határozati javaslatot mindig egyértelműen kell megfogalmazni. Azon előterjesztések esetében, melyek több határozati javaslatot is tartalmaznak, és ezek különböző elérni kívánt célra irányulnak, egyenként kell szavazni. Abban az esetben, ha az előterjesztés határozati javaslatában több, egyaránt elfogadható javaslatváltozat is található, melyek ugyanarra az elérni kívánt célra irányulnak, bármelyik javaslat-változat megfelelő szavazati arányú elfogadása esetén, a többi javaslat-változatról a szavazás szükségtelen. Amennyiben a határozati javaslatban több olyan javaslat-változat szerepel, melyek közül bármelyiknek a szükséges szavazati aránnyal való elfogadása a másik javaslat-változat egyidejű elfogadását logikailag kizárja, ebben az esetben a többi javaslat-változatról való szavazás szükségtelen. (5) A módosító és kiegészítő indítványokról történő szavazás során az előterjesztő minden egyes szavazás előtt nyilatkozik arról, hogy a szavazásra feltett módosító illetve kiegészítő indítványt befogadja-e. Először az előterjesztéshez benyújtott módosító és kiegészítő indítványokról kell szavazni, ezt követően kerül sor az eredeti határozati javaslat(ok)ról történő szavazás(ok)ra. Az eredeti határozati javaslat helyett benyújtott, és az előterjesztő által befogadott határozati javaslat esetén az eredeti határozati javaslatról nem kell szavazni. Ha a határozati vagy rendeletalkotási javaslat ugyanazon részéhez több módosító és kiegészítő indítványt is benyújtottak, akkor a szavazás során a módosító és kiegészítő indítványok benyújtásának sorrendjében, egymással összefüggő módosító és kiegészítő javaslatok esetén logikai sorrendben kell szavazni. Több pontból álló határozati javaslat esetén az előterjesztő jogosult meghatározni, hogy a pontokról milyen sorrendben, külön-külön vagy együttesen történjék a szavazás. A minősített többséget igénylő döntési javaslathoz benyújtott módosító illetve kiegészítő indítvány elfogadásához minden esetben minősített többség szükséges; az egyszerű többséget igénylő döntési javaslathoz benyújtott módosító illetve kiegészítő indítvány elfogadásához minősített többség szükséges, ha a módosítás illetve a kiegészítés a 49.§-ban meghatározott tárgykört érint. 8
Módosítva a 33/2015. (X. 26.) önkormányzati rendelet 2. §-a alapján. Hatályos: 2015. október 27. napjától.
- 19/28 -
(6) Szavazásra csak az az indítvány bocsátható – ideértve a módosító és kiegészítő indítványokat is –, amelyet a képviselők előzetesen írásban (elektronikus úton) megkaptak, vagy az ülés vezetője a vita lezárása előtt ismertetett. A vita lezárása után benyújtott javaslatokat – ide nem értve a 26.§ (2) bekezdés j) pontjában meghatározott esetben benyújtott javaslatokat – nem lehet szavazásra bocsátani. (7) Több azonos szövegű módosító indítványt csak egy esetben kell szavazásra bocsátani. (8) Módosító és kiegészítő javaslatnak nem tekinthető az előterjesztésben szereplő határozati javaslat elutasítására vagy elfogadására tett indítvány, erre szavazni nem kell. (9) A szavazás számszerű eredményének megállapítása után az ülés elnöke ismerteti a szavazás eredményét és a döntést. (10) Ismételt szavazás ugyanazon testületi ülésen ugyanabban a kérdésben csak jelentős új körülmény felmerülése esetén rendelhető el, melyről a Képviselő-testület minősített többséggel dönt. XV. fejezet Az önkormányzat rendelete, az önkormányzati rendelet kihirdetése, az önkormányzat határozatainak megjelölése, nyilvántartásuk és nyilvánosságuk, a jegyzőkönyv AZ ÖNKORMÁNYZAT RENDELETE 51.§ A Képviselő-testület törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot. AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDELET KIHIRDETÉSE 52.§ (1) A Képviselő-testület által alkotott rendeletek jelölése: Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Képviselő-testületének ..../........ (a rendelet sorszáma/évszám), valamint a kihirdetés dátuma (hónap, nap) rendelete ..…. (a tárgy megjelölése). (2) Az önkormányzat fontosabb – az állampolgárok széles körét érintő – rendeleteit a Képviselőtestület egyedi határozatára a Hírhozó című helyi lapban (az Önkormányzat hivatalos lapja) közzé kell tenni. 53.§ (1) Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá. (2) Az önkormányzati rendelet kihirdetéséről és a hatályos önkormányzati rendeletek naprakész nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik. (3) Az önkormányzati rendeletet a helyben szokásos módon, a Polgármesteri Hivatalban történő kifüggesztéssel valamint az önkormányzat honlapján történő megjelentetéssel kell kihirdetni. AZ ÖNKORMÁNYZATI HATÁROZATOK MEGJELÖLÉSE, NYILVÁNTARTÁSUK ÉS NYILVÁNOSSÁGUK 54.§ (1) A határozat jelölése: …/… a határozat sorszáma/évszám, valamint az ülés időpontja (hónap, nap) Kt. határozat. (2) A képviselő-testületi határozatokat másolatban az Ügyfélszolgálati Csoportban is el kell helyezni. Erről a jegyző gondoskodik. (3) A Képviselő-testület nyilvános ülésének jegyzőkönyvében szereplő határozatokat az Önkormányzat honlapján is meg kell jelentetni. A JEGYZŐKÖNYV 55.§ (1) A Képviselő-testület üléséről hangfelvétel és szerkesztett írásos jegyzőkönyv készül. (2) A jegyzőkönyv tartalmazza: - a jogszabályban rögzített elemeket, valamint - 20/28 -
- bármely képviselő kérésére saját vagy más személy hozzászólásának szó szerinti szövegét, - az ülésvezető esetleges intézkedéseit, - a jegyző esetleges törvényességi észrevételeit, - a képviselő-testületi ülésen történt fontosabb eseményeket, - a napirend előtti polgármesteri tájékoztatót és napirend utáni hozzászólásokat - az interpellációt és a kérdést, - az ülés bezárásának idejét, - a határozatképtelenség miatt az ülés félbeszakadásának időpontját és az akkor jelen lévő képviselők névsorát. (3) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell az egyes napirendi pontokhoz készült írásos előterjesztéseket, az írásban benyújtott képviselői indítványokat. Ha a szavazás név szerint vagy titkos szavazás útján történik, akkor az erről készült okmányok a jegyzőkönyv mellékletét képezik. A képviselői kérdést, az interpellációt és az azokra adott írásbeli választ a jegyzőkönyvhöz csatolni kell. (4) A jegyzőkönyv – a zárt ülésről készült jegyzőkönyv kivételével – nyilvános, választópolgárok számára megtekinthető a Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálati Csoportján. A jegyzőkönyv és a hangfelvétel egy-egy eredeti példányát a Polgármesteri Hivatal Képviselő-testületi Csoportján kell elhelyezni és megőrizni. A külön törvény szerinti közérdekű adat és a közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés esetén is biztosítani kell. A nyilvános ülésről készült jegyzőkönyvet az Önkormányzat honlapján – az aláírását követően – meg kell jelentetni. (5) Az Önkormányzat honlapján a döntéshozatalt követő 8 napon belül meg kell jelentetni az új szabályozási körben alkotott illetve a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt rendeleteket valamint a Képviselő-testület nyilvános ülésének jegyzőkönyvében szereplő határozatokat. A Képviselő-testületi ülésről készült hangfelvétel a jegyző vagy megbízottja jelenlétében hallgatható meg. A nyilvános ülés hangfelvételéről a választópolgárok jegyzeteket készíthetnek, és arról – arányos díj ellenében – másolatot kérhetnek. A zárt ülés hangfelvételét csak a zárt ülésen jelen lenni jogosultak hallgathatják meg, illetve kérhetnek róla másolatot. HARMADIK RÉSZ I. fejezet A Képviselők jogállása, jogai és kötelességei, juttatása, a képviselőcsoport A KÉPVISELŐK JOGÁLLÁSA 56.§ (1) A képviselő jogállását Magyarország Alaptörvénye és a Mötv. vonatkozó rendelkezései határozzák meg. (2) A kerületi képviselő a kerület egészéért vállalt felelősséggel képviseli választói érdekeit. (3) A képviselő részt vehet a Képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében. (4) A Btk. alkalmazásában hivatalos személynek minősül a helyi önkormányzati testületek tagja. (5) Valamennyi önkormányzati képviselő jogai és kötelezettségei azonosak. A KÉPVISELŐK JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI 57.§ (1) A képviselők jogai különösen: a) alpolgármesternek, bizottság tisztségviselőjének, tagjának, tanácsnoknak választható, b) egyénileg vagy képviselőtársaival közösen képviselői fórumot szervezhet, - 21/28 -
(2) Ki kell kérni az egyéni választókerületben megválasztott települési képviselő előzetes véleményét minden olyan önkormányzati ügyben, amely az ő választókerületét, annak lakosságát érinti. 58.§ A képviselők kötelessége különösen: a) a Képviselő-testület - illetőleg a bizottsági tag képviselő - a bizottság ülésén megjelenni és a munkában érdemben részt venni, b) akadályoztatása esetén távolmaradását a polgármesternek, illetőleg bizottsági ülés esetén a bizottság elnökének előre bejelenteni, c) közéleti szerepéhez és esküjéhez méltó magatartást tanúsítani, d) a képviselői minőségében tudomására jutott állami, önkormányzati vagy magántitkot megőrizni, titoktartási kötelezettsége megbízatásának lejárta után is - jogszabályban meghatározott ideig - fennáll, e) a kerület egészéért vállalt felelősséggel képviselni választói érdekeit, f) a polgármesternek jelezni kell bármilyen jellegű összeférhetetlenségi ok felmerülését, g) a jogszabályban előírtaknak megfelelően vagyonnyilatkozatot tenni, (A vagyonnyilatkozat-tételi eljárás szabályait az 4. sz. melléklet tartalmazza.) h) 9 kezdeményezni a köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvételt. 58/A.§ 10 (1) Az önkormányzati képviselők és a külsős bizottsági tagok jogai és kötelezettségei a bizottsági üléseken azonosak. (2) A külsős bizottsági tag az Mötv. 39. §-ában, továbbá az SZMSZ 4. számú mellékletében meghatározottak szerint vagyonnyilatkozatot tesz a saját és a vele egy háztartásban élő hozzátartozók jövedelmi, érdekeltségi és vagyoni helyzetéről továbbá kezdeményezi felvételét a köztartozásmentes adózói adatbázisba. A KÉPVISELŐK JUTTATÁSAI 59.§ A Képviselő-testület külön rendeletben - jogszabály keretei között - határozza meg a képviselők tiszteletdíjának mértékét, a kiesett jövedelem megtérítésének módját, valamint természetbeni juttatásainak körét, mértékét és szabályait. A KÉPVISELŐCSOPORT 60.§ (1) A képviselők – képviselői tevékenységük összehangolására – képviselőcsoportokat (frakciókat) hozhatnak létre. Képviselőcsoportot legalább 2 képviselő alakíthat. (2) A képviselő egyidejűleg csak egy képviselőcsoportnak lehet a tagja. (3) A képviselőcsoport megalakulását vagy megszűnését a képviselőcsoport vezetőjének, a csoportba be- vagy kilépés tényét a képviselőnek 3 napon belül a polgármesternek kell írásban bejelenteni. (4) A képviselőcsoport megalakulását be kell jelenteni, amely bejelentésnek tartalmaznia kell: a) a képviselőcsoport nevét, b) a képviselőcsoport vezetőjének nevét, c) a képviselőcsoport tagjainak nevét. (5) A képviselő a képviselőcsoportból bármikor kiléphet. A képviselő kilépését követő 1 hónap elteltével bármely más képviselőcsoporthoz csatlakozhat, vagy legalább egy képviselőtársával új képviselő-csoportot alakíthat. (6) Megszűnik a képviselőcsoport, ha tagjainak száma 2 fő alá csökken, vagy ha a képviselőcsoport saját maga dönt megszűnéséről. (7) A képviselőcsoportok működésük szabályait saját maguk határozzák meg. (8) A képviselőcsoportot a Képviselő-testület előtt bármely, a képviselőcsoport által meghatározott tagja képviseli. 9
Módosítva a 2/2016. (I. 28.) önkormányzati rendelet 1. § (2) bekezdése alapján. Hatályos: 2016. február 1. napjától. Módosítva a 2/2016. (I. 28.) önkormányzati rendelet 1. § (3) bekezdése alapján. Hatályos: 2016. február 1. napjától.
10
- 22/28 -
(9) A képviselőcsoport jogait a megalakulásról szóló értesítés megküldését követően gyakorolhatja. A KÉPVISELŐCSOPORTOK JOGAI 61.§ (1) A képviselőcsoport saját nevében előterjesztéseket, indítványokat, állásfoglalásokat adhat ki, illetve terjeszthet elő. (2) A képviselőcsoport jogosult álláspontjának kialakítása érdekében a Képviselő-testület ülésének bármely szakaszában a vita folyamán rövid szünetet kérni, ülésnaponként legfeljebb 3 alkalommal, összesen legfeljebb 20 perc időtartamban, vezetője vagy megbízottja útján. (3) 11 A Képviselő-testületben mandátumot szerzett önkormányzati képviselők jelölő szervezetei jogosultak az állandó bizottságokba szervezetenként 1 fő szakértőt delegálni, akiknek megbízatása a jelölő szervezet megszűnéséig, a jelölő szervezet általi visszahívásig illetőleg lemondásáig tart. A jelölő szervezet által delegált személlyel szemben a bizottság kifogással élhet. A bizottsági előterjesztéseket, dokumentációkat a szakértő elektronikus úton, vagy külön kérésre az őt delegáló jelölő szervezet hivatali postafiókjában papír alapon történő elhelyezéssel kapja meg oly módon, hogy a szakértő nevét a neki szóló bizottsági előterjesztéseken, dokumentációkon fel kell tüntetni. NEGYEDIK RÉSZ A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI 62.§ (1) Jogszabály valamint az SZMSZ eltérő rendelkezése hiányában a bizottságok működésére a Képviselő-testület működésére vonatkozó szabályok megfelelően irányadóak. (2) Törvényben meghatározott esetben a bizottság létrehozása kötelező. (3) A Képviselő-testület állandó bizottságot, illetőleg meghatározott önkormányzati ügy vitelére, kivizsgálására a polgármester vagy a megválasztott képviselők egynegyedének javaslatára ideiglenes bizottságot hozhat létre. (4) Az ideiglenes bizottság meghatározott idő elteltével vagy a feladat elvégzése után automatikusan megszűnik. Az ideiglenes bizottság működésére az állandó bizottságra vonatkozó előírásokat kell megfelelően alkalmazni. Az ideiglenes bizottság létszámát a Képviselő-testület határozza meg. Az ideiglenes bizottság elnökének és tagjainak a bizottsági tagságért külön javadalmazást nem lehet megállapítani. (5) A Képviselő-testület állandó bizottságainak feladat és hatásköreit a 3. számú melléklet tartalmazza. 63.§ A Képviselő-testület bizottságai előkészítő, véleményező, javaslattevő, ellenőrzési feladatokat ellátó – a Képviselő-testület által átruházott önkormányzati ügyekben döntési jogkörrel rendelkező – egymással egyenrangú viszonyban álló, választott képviselő-testületi szervek. 64.§ (1) A képviselő egyidejűleg több állandó és egy ideiglenes bizottságnak lehet tagja. (2) A bizottság elnökének és tagjának polgármester, alpolgármester és a Polgármesteri Hivatal köztisztviselője (dolgozója) nem választható meg. (3) A bizottság elnökét a Képviselő-testület képviselő tagjai közül kell megválasztani. A bizottság elnöke a bizottság képviseletében külön felhatalmazás nélkül eljárhat, kivéve, ha a bizottság másként dönt. (4) A bizottság képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelezettségei a bizottsági működéssel összefüggésben azonosak. 65.§ A bizottság működésének részletes szabályait az SZMSZ – és más jogszabályok – adta keretek között ügyrendjében állapítja meg. 11
Módosítva a 16/2014. (X. 22.) önkormányzati rendelet 6. §-a alapján. Hatályos: 2014. október 23. napjától.
- 23/28 -
66.§ (1) A bizottsági ülést az elnök hívja össze úgy, hogy az érdekeltek a meghívót és az előterjesztéseket legalább az ülést megelőző három nappal korábban kézhez kapják. Bizottsági rendes ülést csak a bizottság által kijelölt ülésnapra lehet kitűzni. (2) A bizottsági ülés időpontjáról, tervezett napirendjéről a polgármestert, az alpolgármestereket valamint a jegyzőt legalább három nappal korábban értesíteni kell. (3) A bizottság ülését haladéktalanul össze kell hívni, ha a bizottság összehívását a polgármester, az alpolgármester vagy a bizottsági tagok egynegyede indítványozza. (4) A bizottságok elnökei megállapodhatnak valamely téma együttes ülés keretében történő megtárgyalásáról. A bizottságoknak együttes ülést kell tartani a Képviselő-testület döntése alapján vagy a polgármester felkérésére. Az együttes ülésen a bizottságok határozataikat külön-külön, önállóan hozzák meg. (5) A polgármester a jegyző útján a bizottság munkájához szakmai segítséget nyújt. 67.§ (1) A bizottság ülése határozatképes, ha azon tagjainak több mint a fele jelen van. (2) A bizottság tagja a bizottság ülésein köteles részt venni. Amennyiben naptári félévenként a bizottsági ülések legalább felén nem vesz részt, a bizottság elnökének javaslata alapján a Képviselő-testület a bizottsági tagságból visszahívhatja. (3) A bizottság konkrét témakörben külső szakértőt is igénybe vehet. A szakértő megbízásáról és a szakértői díj elszámolásáról – az önkormányzat költségvetési rendeletében meghatározott összeg erejéig - a bizottság elnökének javaslata alapján a polgármester gondoskodik. (4) A bizottság feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésekben általában egyszerű többséggel dönt. A Képviselő-testület által átruházott hatáskörben hozott döntéséhez minősített többség szükséges. (5) A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érintett köteles bejelenteni, amelyről az elnök esetében a polgármester, a bizottság tagja esetében a bizottság dönt. 68.§ (1) Két vagy több bizottság között keletkezett hatásköri összeütközés esetén a hatáskörrel rendelkező bizottság kijelöléséről a Képviselő-testület a legközelebbi rendes ülésén dönt. A bizottság döntésének kiadmányozója a bizottság elnöke, akadályoztatása esetén a bizottság ügyrendjében meghatározott személy. (3) A bizottság ülését az elnök vezeti. (4) Az elnököt akadályoztatása, tartós távolléte vagy összeférhetetlenség esetén a bizottság ügyrendjében meghatározott személy helyettesíti. (5) A bizottsági döntések végrehajtásáról, továbbá a bizottságok működéséhez szükséges technikai és adminisztrációs feltételek biztosításáról a polgármester útján a jegyző gondoskodik. (6) A bizottság elé az előterjesztéseket írásban kell benyújtani. 69.§ (1) A bizottsági ülésről jegyzőkönyv készül, melyet a bizottság elnöke vagy az ülés levezető elnöke és a bizottság egy tagja ír alá. Az ülésről készült jegyzőkönyv a megjelent bizottsági tagok és meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a szavazás számszerű eredményét és a hozott döntéseket, valamint a bizottság tagjának kérésére hozzászólásának lényegét vagy annak szó szerinti szövegét tartalmazza. (2) A bizottság ülésén megfogalmazott kisebbségi véleményt kérésre a bizottsági ülésről készült jegyzőkönyvben rögzíteni, továbbá a Képviselő-testületi ülésen ismertetni kell. (3) A bizottsági határozat jelölése: a határozat sorszáma /évszám, hónap, nap, a bizottság betűjele/. (4) A bizottság jegyzőkönyvének kezelése, kiadása, kiküldése és megőrzése megegyezik a Képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvére vonatkozó előírásokkal. 70.§ A bizottságok elnökei tevékenységének segítésére a Képviselő-testület bizottságonként legfeljebb két-két alelnököt választhat. 71.§ A bizottságok döntéseinek előkészítésére az adott bizottság kezdeményezésére a Képviselőtestület bizottságonként legfeljebb három albizottságot hozhat létre. Az albizottság elnökét és tagjait a Képviselő-testület választja meg. Az albizottság átruházott hatásköröket nem gyakorolhat.
- 24/28 -
ÖTÖDIK RÉSZ A TISZTSÉGVISELŐK I. fejezet A polgármester, az alpolgármesterek és a jegyző, aljegyző A POLGÁRMESTER 72.§ (1) A polgármester a megbízatását főállásban látja el. (2) 12 A Képviselő-testület a polgármester jutalmát valamint a polgármester és az alpolgármesterek illetményének emelését a Városfejlesztési, Vagyongazdálkodási és Jogi Bizottság javaslatára állapítja meg. AZ ALPOLGÁRMESTEREK 73.§ A Képviselő-testület – a Mötv. vonatkozó rendelkezései szerint – a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére két alpolgármestert választhat. A JEGYZŐ, ALJEGYZŐ 74.§ (1) A polgármester a polgármesteri hivatal vezetésére - a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő - jegyzőt nevez ki. (2) A polgármester a jegyző javaslatára – az Mötv. rendelkezései szerint - a jegyző helyettesítésére, munkájának segítésére aljegyzőt nevez ki. (3) A jegyző jogállását, alapvető feladatait, döntési jogosítványait az Mötv. vonatkozó rendelkezései határozzák meg. A jegyző feladata különösen: a) rendszeresen tájékoztatást nyújt a képviselő-testületnek, a bizottságoknak a hatáskörüket érintő jogszabályokról, b) biztosítja az önkormányzati rendeletek, határozatok megismertetését az érintettekkel, c) tájékoztatja a képviselő-testületet a hivatal munkájáról, d) a képviselő-testület döntéseiről nyilvántartást vezet, e) gondoskodik a rendeletek kihirdetéséről. 4) A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetében legfeljebb hat hónap időtartamra - a jegyzői feladatok ellátásáról a Jegyzői Iroda vezetője gondoskodik. II. fejezet A Képviselő-testület hivatala 75.§ (1) A Képviselő-testület hivatalának megnevezése: Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmenti Polgármesteri Hivatal. 13 (2) A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódását, munkarendjét, valamint ügyfélfogadási rendjét külön rendelet szabályozza. (3) A Polgármesteri Hivatal szervezeti és működési szabályzatát átruházott hatáskörben a polgármester hagyja jóvá.
12 13
Módosítva a 16/2014. (X. 22.) önkormányzati rendelet 7. §-a alapján. Hatályos: 2014. október 23. napjától. Módosítva a 29/2013. (VIII. 29.) önkormányzati rendelet 1.§-a alapján. Hatályos: 2013. augusztus 30. napjától.
- 25/28 -
HATODIK RÉSZ Közmeghallgatás, helyi népszavazás, népi kezdeményezés, lakossági fórum A KÖZMEGHALLGATÁS 76.§ (1) A Képviselő-testület évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart, amelyen az állampolgárok és a kerületben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést tehetnek fel és javaslatot tehetnek. (2) A közmeghallgatáson való részvételre a képviselő-testületi ülés szabályai az irányadók. (3) A közmeghallgatáson a részt vevők írásban és szóban közérdekű kérdést tehetnek fel a Képviselő-testület tagjaihoz. (4) Az írásban leadott kérdéseket a levezető elnök felolvassa, és a válaszadóhoz továbbítja. (5) Azonos témájú kérdésekre lehetőleg összevontan kell válaszolni. (6) A kérdésekre a polgármester kijelölése alapján a kérdés címzettje, az illetékes bizottság elnöke vagy az alpolgármester ad választ. (7) A közmeghallgatás helyét és időpontját legalább 20 nappal korábban a Hírhozó című helyi lapban, valamint az önkormányzat hivatalos honlapján közzé kell tenni a lakosság tájékoztatása céljából. (8) A közmeghallgatáson résztvevők közérdekű kérdéseiket, javaslataikat előre, írásban is feltehetik, erről az érintetteket a közmeghallgatás helyéről és idejéről szóló tájékoztatással egyidejűleg – annak keretében – értesíteni kell. (9) Az előre, írásban leadott kérdésekre nem kell a közmeghallgatáson szóban válaszolni, amennyiben a kérdést feltevő a közmeghallgatáson nem jelent meg. HELYI NÉPSZAVAZÁS, NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS 77.§ A Képviselő-testület a helyi népszavazás és népi kezdeményezés szabályait önálló rendeletben határozza meg. LAKOSSÁGI FÓRUM 78.§ (1) A Képviselő-testület, a polgármester, a települési képviselő a lakosság szélesebb körét érintő kérdésekben lakossági fórumot tarthat. (2) A települési képviselő a lakossági fórum helyéről és idejéről 15 nappal a kitűzött időpont előtt tájékoztatja a polgármestert. (3) A lakossági fórum helyét és időpontját legalább 12 nappal korábban közzé kell tenni. HETEDIK RÉSZ AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI ALAPJAI Az önkormányzat költségvetése, vagyona 79.§ (1) A Képviselő-testület törvényben meghatározott módon, évente meghatározza költségvetését. (2) A költségvetést az államháztartásról szóló törvény és kormányrendelet, az állami költségvetésről szóló éves költségvetési törvény, a forrásmegosztásról szóló törvény alapján megalkotott fővárosi költségvetési koncepció és forrásmegosztási rendelet valamint az egyéb vonatkozó jogszabályok alapján kell összeállítani. - 26/28 -
(3) A költségvetési rendelettervezet előkészítésére, megtárgyalására és elfogadására az önkormányzati rendeletekre vonatkozó szabályokat az alábbi eltéréssel kell alkalmazni: - Amennyiben az előterjesztésben szereplő, a benyújtott módosító indítvánnyal érintett előirányzat vagy összeg a módosító indítvány benyújtását követően akár a napirendi pont megnyitása előtt, akár a vita folyamán módosul, a módosító indítvány benyújtója jogosult a már benyújtott módosító indítványát e körülményre figyelemmel módosítani. (4) Az önkormányzat tulajdonában lévő vagyonnal és vagyoni értékű jogokkal, továbbá az önkormányzat által alapított gazdasági társaságokkal kapcsolatos szabályokat külön önkormányzati rendelet tartalmazza. Ellenőrzés 80.§ A Mötv. 57.§ (2) bekezdése alapján kötelezően létrehozott Pénzügyi és Költségvetési Bizottság ellenőrző tevékenysége kiterjed az Önkormányzat és intézményei és gazdasági társaságai teljes gazdálkodására. NYOLCADIK RÉSZ AZ ÖNKORMÁNYZAT ÉS A NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZATOK KAPCSOLATA 81.§ (1) Az Önkormányzat a nemzetiségi önkormányzatok részére biztosítja a nemzetiségi önkormányzat testületi működésének feltételeit, ennek keretében a testületi működéshez igazodó helyiséghasználatot, a postai, kézbesítési, gépelési, sokszorosítási feladatok ellátását és az ezzel járó költségek viselését. A végrehajtásról a Polgármesteri Hivatal gondoskodik. (2) A nemzetiségi önkormányzatok kezdeményezését a Képviselő-testület köteles a következő ülésen napirendre tűzni. KILENCEDIK RÉSZ 14 A helyi földbizottság állásfoglalása ellen benyújtott kifogás elbírálása 15 82.§ A Képviselő-testület a helyi földbizottság állásfoglalása ellen benyújtott kifogás elbírálásával kapcsolatos hatáskörét a Városfejlesztési, Vagyongazdálkodási és Jogi Bizottságra ruházza át. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 16 83.§ A rendelet függelékeinek naprakészen tartásáról a jegyző gondoskodik. 84. § (1) A jelen rendelet 2013. április 2-án lép hatályba. (2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Képviselő-testületének a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 21/2003.(V.7.) önkormányzati rendelete valamint az annak módosításáról szóló 30/2003.(VI.27.), 32/2003.(VI.27.), 37/2003.(IX.1.), 40/2003.(IX.1.), 11/2004.(II.25.), 19/2004.(III.29.), 21/2004.(IV.21.), 26/2004.(IV.28.), 46/2004.(X.27.), 22/2005.(V.31.), 41/2005.(X.21.), 45/2005.(XI.22.), 23/2006.(VI.23.), 39/2006.(XII.22.), 11/2007.(III.27.), Módosítva a 24/2015. (VI. 25.) önkormányzati rendelet 1. §-a alapján. Hatályos: 2015. június 26. napjától. A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 68. § (5) bekezdésében nyert felhatalmazás alapján. 16 Módosítva a 24/2015. (VI. 25.) önkormányzati rendelet 2. §-a alapján. Hatályos: 2015. június 26. napjától. 14 15
- 27/28 -
31/2007.(VIII.31.), 36/2007.(IX.24.), 39/2007.(X.4.), 5/2008.(II.13.), 7/2008.(II.27.), 16/2008.(IV.21.), 36/2008.(IX.1.), 46/2008.(XI.25.), 36/2009.(X.19.), 48/2009.(XII.21.), 4/2010.(I.25.), 14/2010.(IV.1.), 28/2010.(VI.21.), 36/2010.(X.15.) önkormányzati rendeletek. Budapest, 2013. március 21. Dr. Rúzsa Ágnes s.k. jegyző
Riz Levente s.k. polgármester
A rendelet kihirdetésre került: Budapest, 2013. március 22.
Dr. Rúzsa Ágnes s.k. jegyző
- 28/28 -
INDOKOLÁS Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Képviselő-testületének a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 16/2013. (III. 22.) önkormányzati rendeletéhez Általános indokolás Az SZMSZ felülvizsgálatát indokolja, hogy 2013. január 1. napján hatályba lépett a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.), amely az eddigieknél részletesebb szabályozást tartalmaz a helyi önkormányzatok képviselő-testületére és szerveire vonatkozóan. A járási (fővárosi kerületi) hivatalok kialakításával összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 296/2012. (X.17.) Korm. rend. teljes körűen meghatározza a járási hivatalok hatáskörébe átkerülő feladatokat és a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, melyek indokolják az SZMSZ mellékletét érintő rendelkezésekbe történő átemelését. Budapest Főváros Kormányhivatalának XVII. Kerületi Hivatala, valamint a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ területi szervének létrejöttével jelentős mértékben módosult az önkormányzati feladat- és hatásköri jegyzék. A változó jogszabályi környezet és a feladat- és hatáskörök átrendeződése megköveteli a jelenleg hatályos, az Ötv. rendelkezésein alapuló SZMSZ felülvizsgálatát. Az Mötv. 53.§ (1) bekezdése értelmében a Képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendeletében határozza meg a működésének részletes szabályait a testületi működés helyi sajátosságainak érvényesülése érdekében. A rendelet megalkotása során - a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (továbbiakban: Jat.) és annak végrehajtási rendelete a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet – rendelkezései az irányadóak. A Jat. 3. §-a értelmében az alacsonyabb szintű jogszabály nem ismételheti meg a magasabb szintű jogszabály szövegét. Az új rendelet megalkotásának célja, hogy megfeleljen a jelentős mértékben megváltozott hatályos jogszabályi környezetnek, ezért az átfogó módosítás helyett célszerűbb egy új képviselő-testületi SZMSZ megalkotása.
Részletes indokolás A Bevezető részhez A rendelettervezet bevezető része határozza meg a rendelet megalkotásához szükséges érvényességi kellékeket, a szabályozás célját, indokait. A jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet 51. §-a értelmében önkormányzati rendelet tervezeténél már nem alkalmazható preambulum.
- 1/7 -
1-6. §-okhoz A rendelettervezet 1-6. §-ai rögzítik az önkormányzat hivatalos nevét, székhelyét, működési területét, jogállását. A rendelettervezet rendelkezik az önkormányzat hivatalos jelképeiről, a helyi kitüntetéseiről és elismerő címeiről, melyek használatának és adományozásának eljárási rendjét külön önkormányzati rendeletben szabályozza. A rendelettervezet 6. §-ában nevesíti a Képviselő-testület szerveit, a korábbi szabályozást az Mötv. 41. § (2) bekezdése kiterjeszti a jegyzőre és a társulásra vonatkozóan. 7-9. §-okhoz A Képviselő-testület hivatalos megnevezését, létszámát, tagjainak névjegyzékét (2. számú függelék), bizottságok és elnökeinek megnevezését, tagjainak számát és megnevezését (3. számú függelék) szabályozza a rendelettervezet 7-8. §-a. A rendelettervezet 9. §-a rendelkezik Képviselő-testület feladat- és hatásköréről. Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szervei biztosítják. A Képviselő-testület hatásköreit szerveire átruházhatja, ilyen módon biztosítva ezek folyamatos intézését. Az átruházott hatáskörök címzettje az 1. számú mellékletben foglaltak szerint a polgármester, a 2. számú mellékletben pedig az önkormányzat bizottságai. A polgármester és a bizottságok negyedévente kötelesek beszámolni az átruházott hatáskörök gyakorlásáról. 10-20. §-okhoz A rendelettervezet ezen szakaszai a Képviselő-testület működésével kapcsolatos alapvető szervezeti és eljárási szabályokat tartalmazzák. Az Mötv. garanciális jellegű rendelkezéseket foglal magában a Képviselő-testület működésére vonatkozóan, a részletes szabályozást jelen rendeletében írja elő a Képviselő-testület. A rendelettervezet rögzíti az ülések összehívásának rendjét, külön rendelkezik az alakuló ülésről, meghatározza éves szinten a rendes ülések idejét. Rendkívüli ülést kell összehívni a képviselők egynegyedének, a Képviselő-testület bizottságának vagy a kormányhivatal vezetőjének indítványára. A Képviselő-testület elnökeként a polgármester jogosult a testületi ülések összehívására és levezetésére. A polgármester akadályoztatása esetén a polgármester által kijelölt alpolgármester hívja össze a testületi ülést. A rendelettervezet rögzíti, hogy a korelnök köteles összehívni a testületi ülést, amennyiben a polgármester és alpolgármesteri tisztség egyidejűleg betöltetlen, illetve tartós akadályoztatásuk esetében. A rendelettervezet 15.§-a meghatározza a polgármester által kezdeményezett rendkívüli ülés rendjét. A rendelettervezet rögzíti a Képviselő-testület nyilvános üléseire meghívott résztvevőket, elkülönítetten megjelölve a tanácskozási joggal rendelkező meghívottakat. A tanácskozási joggal rendelkező meghívottakat megilleti a hozzászólás joga. 20. §-hoz Az Mötv. taxatív felsorolása alapján kötelezően zárt ülést kell tartani a Képviselő-testületnek az alábbi ügykörökben: önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén. Elrendelhető zárt ülés az érintett kérésére: választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor.
- 2/7 -
A Képviselő-testület elrendelhet zárt ülést a vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené. 21-24. §-okhoz A rendelettervezet ezen szakaszai az előterjesztések és módosító indítványok benyújtásának módját és azon személyek körét határozza meg, akik előterjesztést vagy módosító indítványt tehetnek. A rendelettervezet rögzíti az előterjesztés kötelező tartalmi elemeit. Az előterjesztések részletes szabályozását a rendelettervezet 5. számú melléklete tartalmazza. Rendkívüli sürgősséget igénylő előterjesztést a polgármester, az alpolgármesterek, a jegyző, a Képviselő-testület bizottságai terjeszthetnek elő kizárólag a jelen rendeletben szabályozott tárgykörben. 25-30. §-okhoz A képviselő-testületi ülés elnöke a polgármester, aki jogosult összehívni és levezetni a Képviselőtestület ülését. A rendelettervezet meghatározza az ülésvezetés szabályait, az elnök jogköreit és az ülés rendjének fenntartása érdekében tehető intézkedéseit. A rendelettervezetben szükséges rögzíteni a döntéshozatal eredménye érdekében az ülés határozatképességének megállapítását, illetve a határozatképtelenné válása esetén a szükséges intézkedések elrendelését. 31-43. §-okhoz A rendelettervezet 31-32.§-a részletesen szabályozza az ülés napirendjének megállapítását, a napirendi pontok tárgyalási sorrendjét, melynek során pontosan meghatározza a tárgyalás szakaszait, a felszólalásra jogosultak sorrendjét. Az ülés napirendi pontjaira a polgármester tesz javaslatot, az ülés napirendjét – rendkívüli sürgősséget igénylő előterjesztés kivételével - a Képviselő-testület egyszerű többséggel fogadja el. A tárgyalási sorrend megváltoztatását bármely képviselő kezdeményezheti indokolási kötelezettség terhe mellett. A rendelettervezet meghatározza az interpelláció, az írásbeli kérdés, napirendi hozzászólás, napirend utáni felszólalás fogalmát és a hozzátartozó eljárási szabályokat. 44-49. §-okhoz A rendelettervezet meghatározza a képviselő-testületi ülés döntéshozatali rendjét, a döntéshozatal formáit és az azokhoz kapcsolódó eljárási szabályokat. A Képviselő-testület döntéseit nyílt, titkos vagy név szerinti szavazással hozza. A Képviselőtestület - a jogszabályban meghatározott kivételekkel - határozati és rendeletalkotási javaslatokról valamint az ezek módosító, kiegészítő indítványainak elfogadásáról kizárólag nyílt szavazással dönt. Bármely képviselő javaslatára - kivétel, ha a jogszabály titkos szavazást ír elő – név szerinti szavazást lehet tartani. A titkos szavazás lebonyolítását a Képviselő-testület szavazatszámláló bizottság közreműködésével szabályozza, melynek részletes eljárási rendjét a rendelettervezet 47.§-a rögzíti. A Képviselő-testület döntéshozatali formái: rendelet, határozat. Az Mötv. meghatározza azon ügyek körét, melyek elfogadásához minősített többséggel hozott döntés szükséges. A rendelettervezet a helyi sajátosságokra tekintettel kiegészíti a törvényben megnevezett minősített többségű döntést igénylő kérdéskörök felsorolását.
- 3/7 -
50. §-hoz A rendelettervezet 50. §-ában rögzíti a döntéshozatal rendjére vonatkozó eljárási rend szabályait. A döntéshozatalból kizárható az a képviselő, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy érinti, az érintettséget köteles a képviselő bejelenteni. A kizárásról a Képviselő-testület minősített többséggel dönt. A módosító és kiegészítő indítványokról történő szavazás rendjét, az indítványok beadásának módját tartalmazza a rendelettervezet ezen szakasza. A döntéshozatal végén a szavazás eredményét a polgármester, az ülés elnöke ismerteti. 51. §-hoz Az Alaptörvény rendelkezése alapján a rendelettervezet rögzíti a rendeletalkotás kógens szabályait. 52-55. §-okhoz A rendelettervezet 52-54. §-ai az Mötv.-nek megfelelően szabályozza a döntések kihirdetésének módját. Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá. Az önkormányzati rendelet kihirdetéséről, nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik. A jegyzőkönyvet az ülést követő tizenöt napon belül a jegyző köteles megküldeni a kormányhivatalnak. A képviselő-testületi határozatok tartalma nyilvános, a Képviselő-testület nyilvános üléseinek jegyzőkönyvében lévő határozatokat az önkormányzati rendeletre vonatkozó előírások megfelelő alkalmazásával az Önkormányzat honlapján is közzé kell tenni. A Képviselő-testület ülések dokumentálásának módjáról rendelkezik a rendelettervezet. Az ülésekről hangfelvétel és jegyzőkönyv készül, amelynek kötelező elemeit az Mötv. írja elő. A jegyzőkönyv elkészítése a jegyző feladata, a jegyzőkönyv megtekinthető a Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálati Csoportjánál, valamint az Önkormányzat honlapján. A közérdekű adat megismerésének lehetőségét a zárt ülés esetén is biztosítani kell. 56-58. §-okhoz A képviselők jogállását az Mötv. valamint a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló törvény átfogóan szabályozza, a rendelettervezet a képviselők jogainak és kötelességeinek kiegészítő szabályozásáról rendelkezik a kerületi sajátosságok figyelembevételével. A rendelettervezet 4. számú melléklete tartalmazza a képviselők vagyonnyilatkozat-tételi eljárásának szabályozását. A vagyonnyilatkozatok nyilvántartásával, ellenőrzésével kapcsolatos eljárást a Jogi, Közbiztonsági, Ügyrendi és Etikai Bizottság folytatja le. 59-60. §-okhoz A rendelettervezet rögzíti a képviselőcsoport (frakció) létrehozásának feltételeit, megszűnését, jogait. A képviselői tevékenységük összehangolása érdekében a képviselők képviselőcsoportokat hozhatnak létre. A képviselőcsoportok működésük szabályait saját maguk határozzák meg. A képviselőcsoport jogosult előterjesztések, indítványok kezdeményezésére valamint az állandó bizottságokba 1 fő szakértő delegálására. 61-70. §-okhoz A rendelettervezet IV. része rögzíti a Képviselő-testület bizottságainak létrehozására, összehívására, működésére és ügyrendjének elkészítésére vonatkozó speciális szabályokat. - 4/7 -
A Képviselő-testület önállóan alakíthatja ki szervezetét a törvényi előírások figyelembevételével, ennek keretében meghatározza az egyes szervei közötti munkamegosztást. Ennek érdekében kialakítja bizottságait, meghatározza feladat- és hatáskörét. A bizottságok legfontosabb feladata a Képviselő-testület döntéseinek előkészítése, a döntések végrehajtásának szervezése, ellenőrzése. A Képviselő-testület állandó és ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az Mötv. alapján a kétezer főnél több lakosú településen kötelező a pénzügyi bizottság létrehozása. A Képviselő-testület bizottságainak feladat- és hatáskörét a 3. számú melléklet tartalmazza. A polgármester, az alpolgármester és a Polgármesteri Hivatal dolgozója nem lehet a bizottság elnöke vagy tagja. A bizottság tagjai közé nemcsak képviselő-testületi tagok választhatóak. A bizottságok működésére a Képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a kizárásról az elnök esetében a polgármester, a bizottsági tag esetében a bizottság dönt valamint a bizottsági jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá. 71-73. §-okhoz A V. rész rögzíti a Képviselő-testület tisztségviselőire (polgármester, alpolgármester) és az általános döntés-előkészítő, végrehajtó szervére (polgármesteri hivatalra, jegyzőre) vonatkozó szabályokat. Alpolgármesterek esetén a rendelettervezet a korábbi szabályozáshoz hasonlóan kettő alpolgármester választását írja elő a polgármester helyettesítésére a Képviselő-testület tagjai közül. Az önkormányzati feladat- és hatásköröket a Képviselő-testület látja el. Az önkormányzati döntések előszítésének, végrehajtásának szakszerűségét, törvényszerűségét a jegyző biztosítja. Az Mötv. 81. § (3) bekezdése rögzíti a jegyző feladatait, jelen SZMSZ 73. § (3) bekezdése a kiegészítő szabályokat tartalmazza. 74.§-hoz A Polgármesteri Hivatal szervezeti és működési szabályzatát a Képviselő-testület hagyja jóvá, mely hatáskörét átruházta a polgármesterre. 75-77. §-hoz A rendelettervezet ezen szakaszai a közmeghallgatásra, a helyi népszavazásra, a népi kezdeményezésre és a lakossági fórumra vonatkozó szabályokat határozza meg. A közmeghallgatás jogintézménye azt a célt szolgálja, hogy a választópolgárok közvetlenül intézhessenek kérdéseket a testülethez. A Képviselő-testület a helyi népszavazás és népi kezdeményezés szabályait önálló rendeletben határozza meg. 78. §-hoz A Képviselő-testület az önkormányzat költségvetését évente meghatározza a vonatkozó jogszabályok alapján. A rendelettervezet 77. §-a rögzíti a költségvetési rendelettervezet elfogadására, megtárgyalására vonatkozó eltérő szabályozást. 79. §-hoz A rendelettervezet rögzíti a Pénzügyi és Költségvetési Bizottság ellenőrző tevékenységének tárgykörét.
- 5/7 -
80. §-hoz A rendelettervezet meghatározza a nemzetiségi önkormányzat testületi működésének feltételeit, melynek során biztosítja a működésükhöz szükséges helyiséghasználatot, postai, kézbesítési, gépelési, sokszorosítási feladatok ellátását és a mindezekre vonatkozó költségek viselését. 81. §-hoz A rendelettervezet függelékeinek aktualizálása a jegyző mindenkori feladata. Az 1. számú függelék a kerület jelenlegi területi határait és településrészek megnevezését tartalmazza. 82.§-hoz A rendelettervezet rögzíti a rendelettervezet hatálybalépésének napját. A rendelettervezet a hatályba lépéssel egyidejűleg hatályon kívül helyezi a képviselő-testület jelenleg hatályos szervezeti és működési szabályzatáról szóló önkormányzati rendeletet valamint rendelkezik a korábbi rendelet-módosítások hatályon kívül helyezéséről.
- 6/7 -
Előzetes hatásvizsgálat A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. § -a alapján a jogszabály előkészítője – a jogszabály feltételezett hatásaihoz igazodó részletességű – előzetes hatásvizsgálat elvégzésével felméri a szabályozás várható következményeit. Az előzetes hatásvizsgálat eredményéről önkormányzati rendelet esetén a helyi önkormányzat Képviselő-testületét tájékoztatni kell. A hatásvizsgálat során vizsgálni kell: a) a tervezett jogszabály valamennyi jelentősnek ítélt hatását, különösen aa) társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásait, ab) környezeti és egészségügyi következményeit, ac) adminisztratív terheket befolyásoló hatásait, valamint b) a jogszabály megalkotásának szükségességét, a jogalkotás elmaradásának várható következményeit, és c) a jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételeket. A fentiek alapján vizsgálni kell a rendelet valamennyi jelentősnek ítélt hatását: aa) társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásai: A rendelettervezetnek társadalmi hatása nincs. A rendelettervezet gazdasági és költségvetési hatásokat nem keletkeztet. ab) környezeti és egészségügyi következményei: A rendelet megalkotása sem környezeti sem egészségügyi hatást nem von maga után. ac) adminisztratív terheket befolyásoló hatásai: A tervezett önkormányzati rendeletnek adminisztratív terheket befolyásoló hatása nincs. b) a jogszabály megalkotásának szükségességét, a jogalkotás elmaradásának várható következményei: A rendelet megalkotásának szükségességét az Mötv. és a kapcsolódó jogszabályok változása, a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet, a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény rendelkezései teszik szükségessé. c) a jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek: A rendelet alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek adottak, többletfeltételeket nem igényel.
- 7/7 -
Egységes szerkezetbe foglalva: 2016. január 31-én. Hatályos: 2016. február 1-jétől Egységes szerkezetbe foglalta: Vasdinyei Péter 1. számú melléklet a 16/2013. (III. 22.) önkormányzati rendelethez A Képviselő-testület az alábbi hatásköreit ruházza át a polgármesterre I. A földművelésügyi igazgatással kapcsolatos hatáskörök: Zöldfelület védelme: Gondoskodik a kerület közigazgatási területén belül - külön jogszabályban meghatározott zöldterületek és a zöldfelületek rendeltetésszerű használatáról, fejlesztéséről, fenntartásáról és megóvásáról. Állategészségügy: 1. Gondoskodik az állati hulladék ártalmatlanná tételével kapcsolatos feladatok ellátásáról. 2. Ebrendészeti feladatainak elvégzése érdekében, illetve a veszettség elleni oltás járványvédelmi vonatkozásaira való tekintettel háromévente legalább egy alkalommal ebösszeírást végez. 3. Az ebösszeírás alapján a felvett adatokról helyi elektronikus nyilvántartást vezet, az állat tulajdonosa, tartója és más személyek jogainak, személyes biztonságának és tulajdonának védelme, valamint ebrendészeti és állatvédelmi feladatainak hatékony ellátása céljából. 4. Gondoskodhat a területén lévő nőivarú állatok termékenyítéséhez szükséges apaállatigény felméréséről, beszerzéséről, tartásának megszervezéséről, vagy a nőivarú egyedek minősített apaállattal, illetve szaporítóanyaggal történő termékenyítésének feltételeiről. Apaállat beszerzéséhez - a jogszabályban meghatározott módon és feltételekkel - állami támogatás igényelhető. II. Az épített környezet alakítása és védelme: 1. Megadja vagy megtagadja a tulajdonosi hozzájárulást az önkormányzati lakás, nem lakás célú helyiség szerkezetet érintő felújítása, bővítése, átalakítása, korszerűsítése esetén. 2. Gyakorolja a tulajdonost megillető jogokat, ha az önkormányzat tulajdonát képező ingatlannal szomszédos ingatlanon folyó építési munka az önkormányzat jogos érdekeit sérti. 3. Megadja vagy megtagadja a tulajdonosi hozzájárulást az építésügyi hatósági engedélyek megadásához, a tulajdonában lévő telekingatlanok esetében. 4 1. Megadja vagy megtagadja a tulajdonosi hozzájárulást – döntéséhez ki kell kérni az érintett egyéni választókerületi képviselő valamint a Városfejlesztési, Vagyongazdálkodási és Jogi Bizottság véleményét – az Önkormányzat tulajdonában lévő épületben vagy területen lévő nem lakáscélú helyiségek használati mód változásához.
1
Módosítva a 16/2014. (X. 22.) önkormányzati rendelet 8. §-a alapján. Hatályos: 2014. október 23. napjától.
5. Az ügyfél kérelmére kiadja a hozzájárulást a beépítési kötelezettség miatt elrendelt elidegenítési és terhelési tilalom törlésére, amennyiben bizonyított, hogy az ügyfél a beépítési kötelezettségének eleget tett. 6. Megadja vagy megtagadja a tulajdonosi hozzájárulást az Önkormányzat tulajdonában lévő lakásban, nem lakás célú helyiségben és telek ingatlanon közművekkel és ezek mérőberendezéseivel kapcsolatos munkák (felújítás, csere, hibaelhárítás, új közműbekötés) esetén. III. Közterület-használattal kapcsolatos hatáskörök: 1. Dönt a hozzájárulásról vagy a hozzájárulás megtagadásáról a közterület rendeltetéstől eltérő használatának kérelmezése esetén. 2. 2 Dönt az Önkormányzat tulajdonában lévő közterületek használatáról és rendjéről szóló rendeletben meghatározott minden ügyben, különösen a közterület-használati hozzájárulás visszavonásáról, a közterület-használati díj megfizetése alóli mentességről, a díjfizetési kedvezményről, illetve jogosulatlan közterület-használat esetén dönt a pótdíj kiszabásáról és annak mértékéről. 3. Dönt az elővásárlási jog érvényesítéséről, vagy lemond az elővásárlási jogról az önkormányzat tulajdonában lévő közterületen épült nem lakás célú helyiségek (pavilonok, üzletek) elidegenítése esetén. 4. 3 Megadja vagy megtagadja a tulajdonosi hozzájárulást – döntéséhez ki kell kérni az érintett egyéni választókerületi képviselő valamint a Városfejlesztési, Vagyongazdálkodási és Jogi Bizottság véleményét – az Önkormányzat tulajdonában lévő közterületen lévő nem lakáscélú helyiségek használati mód változásához. 5. Megadja vagy megtagadja az önkormányzat tulajdonában lévő közterületeken létesítendő építmények, közművek létesítéséhez szükséges tulajdonosi hozzájárulást. 6. Megadja, vagy megtagadja az önkormányzati tulajdonú közterületeken lévő fás szárú növényzet kivágásának, telepítésének és a közterületek egyéb zöldfelületi munkálatainak engedélyezéséhez szükséges tulajdonosi hozzájárulást. IV. Az egészségügyi és szociális ellátással, valamint a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladat- és hatáskörök: Egészségügyi ellátással kapcsolatos feladat- és hatáskörök: 1. Panaszok kivizsgálására és annak eredményéről a beteg mielőbbi, írásbeli tájékoztatása. 2. A betegjogi képviselő észrevételeinek érdemi megvizsgálása és a kialakított állásfoglalásról való tájékoztatása. 3. A rovarok és rágcsálók irtásának biztosítása.
2 3
Módosítva a 2/2016. (I. 28.) önkormányzati rendelet 2. § (1) bekezdése alapján. Hatályos: 2016. február 1. napjától. Módosítva a 16/2014. (X. 22.) önkormányzati rendelet 9. §-a alapján. Hatályos: 2014. október 23. napjától.
- 2/7 -
4. Folyamatosan ellenőrzi és felügyeli az egészségügyi intézmények működését. 5. Dönt a külföldi állampolgár betegellátási díjának mérsékléséről, elengedéséről. 6. Pályázatot nyújt be az OEP-hez a normatíván felüli kapacitás befogadására, benyújtja a kapacitásmódosítási kérelmet, megköti vagy módosítja az ezzel kapcsolatos megállapodást. Szociális ellátással kapcsolatos feladat- és hatáskörök: 4 1.
Pénzbeli és természetbeni ellátások kiegészítéseként, önkormányzati rendeletben meghatározott feltételek alapján - pénzbeli vagy természetbeni formában - települési támogatást nyújt.
2. Haladéktalanul értesíti az ellátást biztosító a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló, többször módosított 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) 7. § (2) bekezdése szerint a hatáskörrel rendelkező illetékes szervet és az értesítéssel egyidejűleg követelheti a Szoctv. 7. § (1) bekezdése alapján kifizetett rendkívüli települési támogatás megtérítését. 3. A Szoctv-ben meghatározott feltételek hiányában, vagy e törvény megsértésével nyújtott szociális ellátást megszünteti, az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőt pedig kötelezi a pénzbeli szociális ellátás visszafizetésére, természetben nyújtott szociális ellátás esetén a dolog visszaszolgáltatására vagy a szolgáltatásnak megfelelő pénz egyenérték megfizetésére, a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás esetében az intézményi térítési díj teljes összegének megfizetésére. 4. Szociális rászorultság esetén - a szociális alapellátás keretében - a jogosult számára rendkívüli élethelyzet esetén, lakhatási hozzájárulásként-, gyógyszervásárlási hozzájárulásként-, lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralék csökkentéséhez, szilárd tüzelővásárlási-hozzájárulásként települési támogatást állapít meg a Szoctv-ben, valamint az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint. 5. Hajléktalan személy esetén a benyújtott iratot továbbítja a fővárosi főjegyző részére. 6. Települési támogatást nyújthat annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját illetve családja létfenntartását veszélyezteti. 7. Gondoskodnia kell az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről, ha nincs, vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy vagy az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik. 8. A költségeket hagyatéki teherként a területileg illetékes közjegyzőnél bejelenti vagy az eltemettetésre köteles személyt a köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezi. 9. Igényelheti a meghalt személy utolsó állandó lakhelye szerinti települési önkormányzattól a köztemetés költségeinek megtérítését. 10. A költségmentesség engedélyezésének alapjául szolgáló körülmények igazolására szolgáló igazolást állít ki, ha a kérelmező vagy hozzátartozója rendszeres szociális ellátásban részesül.
4
Módosítva a 2/2016. (I. 28.) önkormányzati rendelet 2. § (2) bekezdése alapján. Hatályos: 2016. február 1. napjától.
- 3/7 -
11. A települési támogatásként nyújtott „Rákosmenti Babacsomag” igénylése esetén gondoskodik a Védőnői Szolgálat tájékoztatásáról. Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladat- és hatáskörök: 5 1. Dönt a szociálisan rászoruló családok gyermekeinek óvodai, iskolai étkezési térítési díjkedvezményének megállapításáról. 2. Dönt a szociálisan rászoruló családok jól tanuló gyermekei részére megállapítható szociális tanulmányi ösztöndíjról. 3 6. Gondoskodik a Rákosmenti Család- és Gyermekjóléti Központ vezetői állására kiírt pályázatot véleményező bizottság összehívásáról. 4. Dönt a fenntartó nevében a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 32.§-ban meghatározott esetben. V. Közlekedési és vízügyi igazgatással kapcsolatos feladat- és hatáskörök: 1. Ellátja a közlekedési igazgatási feladatokat, megadja, vagy megtagadja az önkormányzat tulajdonában és kezelésében lévő közterületeken létesítendő építmények, közművek létesítéséhez szükséges munkakezdési és közútkezelői hozzájárulást. 2. Gondoskodik az önkormányzat tulajdonában, kezelésében lévő közutak, közterek, parkok fenntartásáról, fejlesztéséről, üzemeltetéséről. Gondoskodik továbbá az önkormányzat tulajdonában, kezelésében lévő közterek, parkok gyalogos közlekedést szolgáló felületének tisztántartásáról, a hó eltakarításáról, síkosság-mentesítéséről. VI. A gazdálkodással kapcsolatos feladat- és hatáskörök: 1. Dönt az általános és céltartalékok felhasználásáról a Képviselő-testület által meghatározott keretek között. 2. Az Önkormányzat elfogadott költségvetéséről készített elemi költségvetést a képviselő-testület elé terjesztés határidejét követő 30 napon belül a Magyar Államkincstár területi igazgatóságához benyújtja. 3. Évközi, év végi költségvetési beszámolót és havi pénzforgalmi jelentést készít. 4. Értékhatárra tekintet nélkül elfogadja és felhasználja a magánszemélyek és jogi személyek által tett közérdekű kötelezettségvállalásokat, ha azok a jogszabályi előírásoknak megfelelnek és a következő célokra, feladatokra történnek: - egészség megőrzés, betegség megelőzés, gyógyító-, egészségügyi rehabilitációs tevékenység, - szociális tevékenység, családsegítés, időskorúak gondozása, - nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés, - kulturális tevékenység, - kulturális örökség megóvása, - műemlékvédelem, Módosítva a 49/2013. (XII. 12.) önkormányzati rendelet 6. §-a alapján. Hatályos: 2014. január 1. napjától. Módosítva a 2/2016. (I. 28.) önkormányzati rendelet 2. § (3) bekezdése alapján. Hatályos: 2016. február 1. napjától.
5 6
- 4/7 -
- természetvédelem, állatvédelem, - környezetvédelem, - gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet, - hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése, - emberi és állampolgári jogok védelme, - a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység, - sport, a munkaviszonyban és a polgári jogi jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével, - közrend és közlekedés biztonság védelme, önkéntes tűzoltás, mentés, katasztrófaelhárítás, - Euroatlanti integráció elősegítése, - ár- és belvízvédelem ellátásához kapcsolódó tevékenység, - a közforgalom számára megnyitott út, híd, alagút fejlesztéséhez, fenntartásához és üzemeltetéséhez kapcsolódó tevékenység. 5. Kiállítja a szükséges igazolást a közérdekű kötelezettségvállaló részére. VII. Az Önkormányzat vagyonával kapcsolatos feladat- és hatáskörök: 7 1. Szerződésszerű teljesítés esetén, mint az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett teher/terhek jogosultja hozzájárul a teher/terhek törléséhez. 2. Gyakorolja Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának a lakásépítés és lakásvásárlás helyi támogatásáról szóló 20/2010. (IV. 27.) rendeletben foglalt hatásköröket. 3. Gyakorolja Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának a Polgármesteri Hivatal köztisztviselőinek juttatásairól szóló 55/2001. (X. 30.) rendeletben és az Önkormányzat intézményeinél dolgozó közalkalmazottak lakásépítésének (-vásárlásának, cseréjének, felújításának) visszatérítendő támogatásáról szóló 16/1998. (II. 27.) rendeletében foglalt hatásköröket. 4. A polgármester hozzájárulást ad az önkormányzat által értékesített ingatlanok vonatkozásában hitelt folyósító pénzintézet jelzálogjogának az önkormányzatot megelőző ranghelyen történő bejegyzéséhez, amennyiben a tulajdonosnak Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata, az általa alapított gazdasági társaság illetve intézmény felé nincs tartozása, és ha a jelzálogjoggal biztosított követelések összértéke nem éri el az ingatlan forgalmi értékének 70%-át. 5. A polgármester hozzájárulást ad a munkáltatói kölcsön és helyi támogatás alapján bejegyzett jelzálogjogot megelőző helyen a hitelt folyósító pénzintézet jelzálogjogának bejegyzéséhez, amennyiben a kölcsönigénylőnek Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata, az általa alapított gazdasági társaság illetve intézmény felé nincs tartozása, és ha a jelzálogjoggal biztosított követelések összértéke nem éri el az ingatlan forgalmi értékének 70%-át. 6. Megadja vagy megtagadja a tulajdonosi hozzájárulást az ingatlanok telekhatár rendezéséhez, szabályozásához.
Módosítva a 34/2013. (IX. 19.) önkormányzati rendelet 2-3. §-ai alapján. Hatályos: 2013. október 1. napjától.
7
- 5/7 -
7. Gyakorolja Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata vagyonáról, a vagyonelemek feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 33/2013. (VIII. 29.) önkormányzati rendeletben foglalt hatásköröket. 8. Megadja vagy megtagadja a tulajdonosi hozzájárulást önkormányzati tulajdonban lévő ingatlan vagy helyiség gazdasági társaság, egyesület vagy alapítvány székhelyeként illetve telephelyeként történő megjelöléséhez. VIII. A lakások és helyiségek bérletével, elidegenítésével kapcsolatos feladat- és hatáskörök: 1. 8 Gyakorolja Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadására és elidegenítésére vonatkozó helyi szabályokról szóló 21/2015. (V. 28.) rendeletében foglalt hatásköröket. 2. Igényelheti az egy naptári évben teljesített elhelyezési feladatok után járó támogatást a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 90. §-a alapján. 3. Hozzájárulást ad a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérlői, használói, jogcím nélküli használói részére a tartozásuk részletekben történő kiegyenlítéséhez. IX. Nemzetiségek jogainak biztosításával kapcsolatos feladat- és hatáskörök: 1. Biztosítja a helyi nemzetiségi önkormányzat igényeinek megfelelően, hogy a közigazgatási eljárás során használt nyomtatványok a nemzetiség anyanyelvén is rendelkezésre álljanak. 2. Megállapodást köt a helyi nemzetiségi önkormányzatokkal a zárszámadási rendelet-tervezet összeállítása, a költségvetési és zárszámadási rendelet megalkotása során alkalmazandó szabályokról. X. Közneveléssel és művelődéssel kapcsolatos feladat- és hatáskörök: 1. Óvodai felvételt elbíráló bizottságot szervez több óvoda esetén, ha az óvodába jelentkezők száma meghaladja a felvehető gyermekek számát; 2. Ellenőrzi a házirend, valamint – a kollektív szerződés és a közalkalmazotti szabályzat kivételével – más belső szabályzatok elfogadására előírt eljárási rendelkezések megtartását a törvényesség biztosítása érdekében. 3. Elfogadja és módosítja az Önkormányzati fenntartású közművelődési és muzeális intézmények hétéves továbbképzési terveit. XI. Testneveléssel és sporttal kapcsolatos feladat- és hatáskörök: 1. Közreműködik a sportszakemberek alapfokú képzésében és továbbképzésében.
8
Módosítva a 2/2016. (I. 28.) önkormányzati rendelet 2. § (4) bekezdése alapján. Hatályos: 2016. február 1. napjától.
- 6/7 -
2. Gondoskodik a játékvezetők, versenybírók, túravezetők képzéséről, továbbképzéséről. 3. Közreműködik a mozgásgazdag életmóddal összefüggő és egyes sporttudományos felvilágosító tevékenység szervezésében. 4. Ellátja az állami sportinformációs adatszolgáltatással összefüggő területi feladatokat. 5. Ellátja a hatáskörébe utalt ellenőrzési, pénzügyi és gazdasági feladatokat. 6. Összeállítja és közreadja az éves versenynaptárt és szabadidő sportnaptárt. 7. Aláírja a Kihívás Napja sportrendezvény sorozathoz való csatlakozás nevezési lapját, összeállítja a versenyek és sportolási formákat. XII. Pályázatok benyújtásával kapcsolatos feladat- és hatáskörök: 9 1. Benyújtja a pályázatot azon pályázatok esetében, amelyeknél az alábbi feltételek együttesen teljesülnek: – a pályázat nem igényli önrész biztosítását, – a pályázat keretösszege nem tartalmaz az Európai Unió valamely alrendszeréből származtatható forrást, – a pályázati felhívás és egyéb, a pályázás folyamatát meghatározó dokumentum nem írja elő a pályázaton történő részvételről szóló képviselő-testületi határozat benyújtását. XIII. Egyéb feladat- és hatáskörök: 1. Biztosítja a kárpótlásra jogosult elővásárlási jogát a jogszabályban meghatározott kivételekkel, amennyiben volt tulajdonát az önkormányzat értékesíti. Felhívja írásban az elővásárlási jog gyakorlására a jogosultat. 2. Amennyiben a volt tulajdonos személye ismeretlen, akkor a jogosultakat a vagyontárgy értékesítése előtt 30 nappal két országos napilapban illetve az önkormányzat hirdetőtábláján megjelenő hirdetményben, valamint a helyben szokásos módon kell az elővásárlási jog gyakorlásának lehetőségéről tájékoztatni azzal, hogy e jogával legkésőbb a vagyontárgy értékesítése (árverése) során élhet. 3. Gyakorolja a tulajdonosi jogokat a Képviselő-testület által alapított gazdasági társaságok vonatkozásában, az SZMSZ 49.§-ban meghatározott minősített többséget igénylő ügyek kivételével. 4. Képviseli az Önkormányzatot a Rákosmenti Mezei Őrszolgálat Társulási Tanácsában, melyről évente írásban beszámol a Képviselő-testület decemberi rendes ülésén. 5. Az Önkormányzat által rendezett alkalmi (ünnepi) vásárok helyét és idejét, valamint az azokra vonatkozó önkormányzati rendeletben foglaltaktól eltérő különös szabályokat és díjszabást alkalmanként meghatározza. 6. Gyakorolja a Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatának jóváhagyásával kapcsolatos hatáskörét. 9
Módosítva a 2/2016. (I. 28.) önkormányzati rendelet 2. § (5) bekezdése alapján. Hatályos: 2016. február 1. napjától.
- 7/7 -
Egységes szerkezetbe foglalva: 2016. január 31-én. Hatályos: 2016. február 1-jétől Egységes szerkezetbe foglalta: Vasdinyei Péter 2. számú melléklet a 16/2013. (III. 22.) önkormányzati rendelethez I. A Városfejlesztési, Vagyongazdálkodási és Jogi Bizottság átruházott hatáskörei A/ A polgármesteri és a képviselői vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos hatáskörök: Nyilvántartja, ellenőrzi a polgármester és a képviselők vagyonnyilatkozatát, elvégzi a vagyonnyilatkozatok vizsgálatát, lefolytatja a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást. B/ Vagyongazdálkodással kapcsolatos hatáskörök: 1. Gyakorolja Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata vagyonáról, a vagyonelemek feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 33/2013. (VIII. 29.) önkormányzati rendeletben foglalt hatásköröket. 1 2. 2 Gyakorolja a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadására és elidegenítésére vonatkozó helyi szabályokról szóló 21/2015. (V. 28.) rendeletben foglalt hatásköröket. 3. Megadja vagy megtagadja a hozzájárulást, hogy az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 157.§-ának alkalmazásával az Önkormányzat költségvetését megillető adótartozás egyezség útján történő megfizetéséről az adós és az adóhatóság egyezséget kössön. 4. 3 Állást foglal az Önkormányzat tulajdonát képező ingatlanok hasznosítására vonatkozó kérdésekben. C/ Környezetvédelemmel kapcsolatos hatáskörök: 1. Rendelkezik a mindenkori éves költségvetésben a környezetvédelmi feladatok támogatására elkülönített előirányzat felhasználásáról, pályázat útján. 2. Elemzi, értékeli a környezet állapotát az Önkormányzat illetékességi területén, és arról szükség szerint, de legalább évente egyszer tájékoztatja a lakosságot. 3. Tájékoztatást ad az Önkormányzat által kiadni szándékozott környezettel kapcsolatos jogszabályokról. 4. Gyakorolja a kutyaiskola létesítésével és működésével kapcsolatos hatásköröket.
Módosítva a 34/2013. (IX. 19.) önkormányzati rendelet 4. §-a alapján. Hatályos: 2013. október 1. napjától. Módosítva a 2/2016. (I. 28.) önkormányzati rendelet 3. § (1) bekezdése alapján. Hatályos: 2016. február 1. napjától. 3 Módosítva a 2/2016. (I. 28.) önkormányzati rendelet 3. § (2) bekezdése alapján. Hatályos: 2016. február 1. napjától. 1 2
1/6
D/ Városfejlesztéssel, közlekedéssel kapcsolatos hatáskörök: 4 1. Véleményezi a helyi építési szabályzatok és kerületi szabályozási tervek program munkarészeit. 2. Véleményezi a szabályozási tervjavaslatokat. 3. Állást foglal a szabályozási tervek továbbtervezésének irányával kapcsolatban. 4. Gyakorolja az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 30/D. § (3) bekezdése alapján a településképi bejelentési eljárás polgármesteri döntésével szemben benyújtott fellebbezésének döntési jogkörét. 5. Gyakorolja a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rend 39.§ (2) bekezdésében meghatározott, a településrendezési eszközök véleményezése során beérkezett vélemények elfogadására és el nem fogadására vonatkozó döntési jogot. 6. Gyakorolja Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Képviselőtestületének a partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 49/2012. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 6.§ (2) bekezdésében meghatározott, a partnerségi egyeztetés során keletkezett véleményekre adott főépítészi válaszok elfogadására vonatkozó döntési jogot. 7. Gyakorolja a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rend. (a továbbiakban: Korm. rend.) 37., 38. és 41.§-ában, továbbá a Korm. rend. 30. és 31.§-ában meghatározott, véleménynyilvánítással kapcsolatos hatásköröket. 8. Az elfogadott éves költségvetés keretén belül a városfejlesztés tárgyköréhez tartozó, általa kiírt pályázati kiírásokra benyújtott pályázatokat elbírálja. Átruházott hatáskörben dönt a pályázatokról. E/ Az EU-kapcsolatokkal kapcsolatos hatáskörök: 1. Az európai integrációhoz kapcsolódó pályázati finanszírozási lehetőségek kiaknázása érdekében, a pályázati beadvány tárgya szerint illetékes bizottság véleményének figyelembevételével esetenként dönt a pályázat elkészítéséről és beadásáról, amennyiben a pályázati beadvány tárgyát képező fejlesztés illetve beruházás összköltsége a 200 millió forintot nem haladja meg. F/ A helyi földbizottság állásfoglalása ellen benyújtott kifogás elbírálásával kapcsolatos hatáskörök: 5 1. A helyi földbizottság állásfoglalását az Önkormányzat jegyzője annak kézhezvételét követő 3 napon belül az önkormányzati hivatal hirdetőtábláján 5 napra kifüggeszti. Az állásfoglalás ellen – 5 napon belül – az eladó, a vevő, illetve az elővásárlásra jogosult kifogást terjeszthet elő a Bizottságnál. A kifogást a jegyzőhöz kell benyújtani. A kifogás benyújtásáról és annak időpontjáról a jegyző haladéktalanul értesíti a mezőgazdasági igazgatási szervet. 4 5
Módosítva a 2/2016. (I. 28.) önkormányzati rendelet 3. § (3) bekezdése alapján. Hatályos: 2016. február 1. napjától. Módosítva a 24/2015. (VI. 25.) önkormányzati rendelet 3. §-a alapján. Hatályos: 2015. június 26. napjától.
2/6
2. A Bizottság megváltoztatja a kifogással érintett állásfoglalást, ha annak kiadására a Földforgalmi törvény 23–25. §-ainak megsértésével került sor, egyebekben a kifogást elutasítja. A törvényes határidőn túl benyújtott kifogást a Bizottság érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. A Bizottság a kifogást 15 napon belül zárt ülés keretében bírálja el. A Bizottság döntését a jegyző útján közli a helyi földbizottsággal, a kifogást tevővel és a mezőgazdasági igazgatási szervvel.”
3/6
II. A Rákosmenti Erőforrás Bizottság átruházott hatáskörei A/ Közneveléssel kapcsolatos hatáskörök: A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényben a fenntartót megillető jogok: 1. Egyetértési jogot gyakorol a köznevelési intézmény pedagógiai programjának, SZMSZ-ének és házirendjének azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre többletköltség hárul (25.§ (4); 26.§ (1)), valamint véleményezi az óvodák munkatervét. 2. Dönt az óvoda heti és éves nyitvatartási idejének meghatározásáról és az időszakon belüli óvodai felvételek időpontjáról (83.§ (2) b) pont). 3. Meghatározza az adott nevelési évben indítható óvodai csoportok számát (83.§ (2) d) pont). Engedélyezi a maximális óvodai csoportlétszám átlépését (25.§ (7) bekezdés). 6 4. Ellenőrzi az óvoda gazdálkodását, működésének törvényességét, hatékonyságát, a szakmai munka eredményességét a nevelési-oktatási intézményekben továbbá a gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységet, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzése érdekében tett intézkedéseket (83.§ (2) e) pont). 5. Értékeli az intézmény pedagógiai programjában meghatározott feladatok végrehajtását, a pedagógiai-szakmai munka eredményességét (83.§ (2) h) pont). 6. Évenként egy alkalommal beszámoltathatja az intézményt a tevékenységéről (85.§ (2)). 7. A jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően kiírja az Önkormányzat által létesített és fenntartott óvodák vezetői állásainak betöltésére irányuló pályázatokat. B/ Közművelődési, közgyűjteményi, művészeti és egyéb kulturális tevékenységgel kapcsolatos hatáskörök: 1. Ellátja a közművelődési, közgyűjteményi és művészeti tevékenységekkel kapcsolatos helyi irányítási, ellenőrzési feladatokat. 2. Jóváhagyja az Önkormányzat fenntartásában működő muzeális intézmény(ek) (közérdekű muzeális gyűjtemény, közérdekű muzeális kiállítóhely) valamint közművelődési intézmény(ek) éves munkatervét, szervezeti és működési szabályzatát, valamint elfogadja éves beszámolóját. 3. A nem önkormányzati tulajdonú épületen lévő művészeti alkotások és emléktáblák elhelyezése esetén véleményezési jogot gyakorol. 4. A Képviselő-testület által meghatározott keretek között közművelődési megállapodást köt a Városfejlesztési, Vagyongazdálkodási és Jogi Bizottság valamint a Pénzügyi és Költségvetési Bizottság véleményének kikérésével, a polgármester egyetértésével a kulturális javak védelméről és
6
Módosítva a 29/2013. (VIII. 29.) önkormányzati rendelet 2.§-a alapján. Hatályos: 2013. augusztus 30. napjától.
4/6
a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény követelményeinek megfelelő jogi személlyel, magánszeméllyel. 5. A Városfejlesztési, Vagyongazdálkodási és Jogi Bizottsággal együtt gyakorolja a vagyon feletti rendelkezési jogot külön jogszabályoknak a rendelkezési jog korlátozására irányuló szabályai szerint az Önkormányzat tulajdonában lévő muzeális emlék illetőleg levéltári anyag tekintetében. 6. Engedélyezi Rákosmente címere valamint zászlója illetve lobogója engedélyhez kötött használatát vagy forgalomba hozatal céljából történő előállítását. 7. A jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően kiírja a megüresedett magasabb vezetői állás betöltésére irányuló pályázatot. C/ Ifjúságpolitikával és sporttal kapcsolatos hatáskörök: 1. Együttműködik a Rákosmentén tevékenykedő testneveléssel és sporttal foglalkozó szervezetekkel. 2. Segíti a területi versenyrendszer kialakítását, működtetését, sportrendezvények szervezését. 3. Ellátja a hatáskörébe utalt ellenőrzési, pénzügyi és gazdasági feladatokat. D/ Lakásügyekkel kapcsolatos hatáskörök: 1. Dönt az elidegenített önkormányzati bérlakások vételárhátralék törlesztésének felfüggesztéséről és a felfüggesztés időtartamáról. 2. 7 A lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadására és elidegenítésére vonatkozó helyi szabályokról szóló 21/2015. (V. 28.) rendelet 7. §-ának (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján dönt a szociális lakbérre jogosultság kérdésében, abban az esetben, ha a bérlő jövedelme legfeljebb 20 %-kal meghaladja a szociális lakbérre rendeletben megállapított – mindenkor hatályos – jövedelmi határt. E/ Egészségügyi alapellátással kapcsolatos hatáskörök: 8 1. Dönt a praxisjoggal rendelkező háziorvos, házi gyermekorvos vagy fogorvos és az Önkormányzat közötti feladat-ellátási szerződés megkötéséről.
7 8
Módosítva a 2/2016. (I. 28.) önkormányzati rendelet 3. § (4) bekezdése alapján. Hatályos: 2016. február 1. napjától. Módosítva a 33/2015. (X. 26.) önkormányzati rendelet 1.§-a alapján. Hatályos: 2015. október 27. napjától.
5/6
III. A Pénzügyi és Költségvetési Bizottság átruházott hatáskörei 9 A/ Vagyongazdálkodással kapcsolatos hatáskörök: 1. Gyakorolja Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata vagyonáról, a vagyonelemek feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 33/2013. (VIII. 29.) önkormányzati rendeletben foglalt hatásköröket.
9
Módosítva a 34/2013. (IX. 19.) önkormányzati rendelet 5. §-a alapján. Hatályos: 2013. október 1. napjától.
6/6
Egységes szerkezetbe foglalva: 2016. január 31-én. Hatályos: 2016. február 1-jétől Egységes szerkezetbe foglalta: Vasdinyei Péter 3. számú melléklet a 16/2013. (III. 22.) önkormányzati rendelethez I. A Városfejlesztési, Vagyongazdálkodási és Jogi Bizottság feladat- és hatáskörei A/ Jogi és közbiztonsággal kapcsolatos feladat- és hatáskörök: 1./ Figyelemmel kíséri és vizsgálja a Szervezeti és Működési Szabályzat érvényesülését, szükség esetén javaslatot tesz annak módosítására. 2./ Képviselő és bizottsági tag felkérésére vizsgálja az adott bizottság jogszerű működését. 3./ Állást foglal a bizottságok közötti hatásköri összeütközések esetén. 4./ Véleményezi a Képviselő-testület üléseiről készült jegyzőkönyv kiigazításának kérését. 5./ Véleményezi az önkormányzati rendeletek tervezetét, vizsgálja az önkormányzati rendeletek gyakorlati érvényesülését, szükség esetén javaslatot tesz azok módosítására. 6./ Véleményezi az Önkormányzat által alapított gazdasági társaságok első számú felelős vezetőinek foglalkoztatásával kapcsolatos kérdéseket. 7./ Véleményezi az önkormányzati alapítású alapítványok létrehozására illetve működésére vonatkozó javaslatokat, továbbá az Önkormányzatnak alapítványhoz, egyesülethez vagy szövetséghez történő csatlakozását. 8./ Véleményezi önkormányzati társulás létrehozására, illetve az ahhoz történő csatlakozásra vonatkozó javaslatokat. 9./ A polgármester és a jegyző felkérésére jogi állásfoglalást ad. 10./ Véleményezi az önkormányzati megszüntetésére vonatkozó javaslatokat.
intézmény
létrehozására,
átszervezésére
illetve
11./ Véleményezi az Önkormányzat által fenntartott közoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatát jóváhagyás előtt. 12./ Együttműködik a Rákosmenti Erőforrás Bizottsággal az óvodai intézmények működésének törvényességi ellenőrzésében. 13./ Együttműködik a Rákosmenti Erőforrás Bizottsággal az óvodai intézmények házirendjének, más belső szabályzatainak elfogadására előírt eljárási rendelkezések megtartásának, a szabályzatokban foglaltak jogszerűségének, a működés és döntéshozatal jogszerűségének ellenőrzésében.
1/13
14./ Véleményezi az Önkormányzat által fenntartott könyvtár szervezeti és működési szabályzatát jóváhagyás előtt. 15./ Vizsgálja a Képviselő-testület határozatainak, rendeleteinek törvényességét. 16./ Ellenőrzi a Képviselő-testület által átruházott hatáskörök gyakorlásának érvényesülését. 17./ Ellenőrzi a más önkormányzatokkal, a testvérvárosokkal, gazdasági szervezetekkel, pénzintézeti szervekkel kötött megállapodások jogszerűségét. 18./ Véleményt nyilvánít a Képviselő-testület felkérésére jogi kérdésekben (különösen a szerződések előkészítéséről, peres eljárások megindításáról, perbeli álláspont kialakításáról). 19./ Véleményezi a közbiztonsággal és közlekedésbiztonsággal összefüggő feladatok ellátása érdekében benyújtott előterjesztéseket. 20./ Támogatja a közbiztonságot és közlekedésbiztonságot érintő kezdeményezéseket. 21./ Kezdeményezi a helyi közbiztonságot és közlekedésbiztonságot érintő feladatok ellátása érdekében a rendőrkapitányság vezetőjével való együttműködést. 22./ Segíti, támogatja a közbiztonsággal és közlekedésbiztonsággal összefüggő feladatok ellátásának segítésére irányuló civil törekvéseket. 23./ Elkészíti a kerület biztonsági analízisét, azt folyamatosan felülvizsgálja, kidolgozza a helyi koncepciót és a cselekvési programokat. 24./ Javaslatot tesz a rendőrség, a polgárőrség, a közterület-felügyelet, a védelmi szolgálat együttműködési rendjének továbbfejlesztésére. 25./ Értékeli a polgárőrség tevékenységét, javaslatot tesz a végzett munkával arányos erkölcsi és anyagi támogatásra. 26./ Tájékoztatást kér a tűzbiztonságról, figyelemmel kíséri a tűzoltóság technikai felszereltségét, az állomány megbecsülését. 27./ Szervezi a közbiztonsággal kapcsolatos közvélemény-kutatást. 28./ Előkészíti a kerület közbiztonsága érdekében szükséges intézkedéseket. 29./ Javaslatot tesz a kerület közbiztonsága érdekében szükséges intézkedések megtételére. 30./ Ellenőrzi a kerület közbiztonsága érdekében történő intézkedéseket. B/ Ügyrendi és etikai jellegű feladat- és hatáskörök: 1./ Javaslatot tesz a polgármesternek a képviselő-testületi ülés napirendi pontjaira, ellenőrizve, hogy az előterjesztések és azok mellékletei megfelelnek-e e rendelet előírásainak.
2/13
2./ Kivizsgálja a polgármester, az alpolgármester(ek), a képviselők vonatkozásában az írásban benyújtott etikai vonatkozású bejelentéseket, panaszokat, s ennek megfelelően intézkedést kezdeményez. 3./ Vizsgálja a képviselő-testületi tagok jogainak érvényesülését és kötelezettségeinek teljesítését. 4./ Átruházott hatáskörben dönt a pályázatokról. 5./ Javaslatot tesz a polgármester és az alpolgármester(ek) illetményének emelésére, a polgármester jutalmazására. C/ A környezetvédelemmel kapcsolatos feladat- és hatáskörök: 1./ Közreműködik a kerületrendezési program kidolgozásában, megvalósulása figyelemmel kísérésében és elősegítésében. 2./ Figyelemmel kíséri a kerület forgalmi rendjét, a helyi közlekedés alakulását. 3./ Figyelemmel kíséri az ivóvízellátást, szennyvízelvezetést és -tisztítást, ezekkel kapcsolatban intézkedést kezdeményez, javaslatot tesz. 4./ Javaslatot tesz a közműfejlesztésre, közreműködik annak előkészítésében és kimunkálásában, véleményezi azt. 5./ Véleményt nyilvánít önkormányzati tulajdonú földek elidegenítésével kapcsolatos szabályozási tervi és környezetvédelmi kérdésekben. 6./ Véleményezi az önkormányzati terület-felhasználásokat, beruházásokat. 7./ Javaslatot tesz környezetvédelmi kérdésekben, és véleményezi az ide tartozó elgondolásokat. 8./ A Pénzügyi és Költségvetési Bizottság egyetértésével dönt a jóváhagyott előirányzatok közötti átcsoportosításról a Képviselő-testület által meghatározott keretek között. 9./ Véleményezi a helyi közutak forgalmi rendje alakításának környezetvédelmi vonatkozásait. 10./ Véleményezi a szabályozási tervek előkészítését továbbá a meglévő rendezési tervek továbbfejlesztését illetőleg – szükség szerint – a módosított rendezési tervek kidolgozását. 11./ Átruházott hatáskörben dönt a pályázatokról. 12./ Meghatározza az elfogadott éves költségvetés keretén belül a környezetvédelem tárgyköréhez tartozó pályázatok feltételeit, azok elnyerésére pályázatot ír ki, valamint elbírálja a benyújtott pályázatokat. 13./ Támogatja a költségvetési rendelet megalkotása után felmerülő környezetvédelemmel kapcsolatos programok megvalósítását és kezdeményezéseket. 14./ Az önkormányzati Környezetvédelmi Alappal való rendelkezést véleményezi, annak mértékére és felhasználására javaslatot tesz.
3/13
15./ A Rákosmenti Erőforrás Bizottsággal közösen pályázatot ír ki az épített és természeti értékek, panoráma, városkép megóvása, védelme érdekében. 16./ Véleményezési jogot gyakorol a környezet elemeit érintő kérdésekben (levegőtisztaság, ivóvízellátás, zöldfelületek védelme, telepített környezet védelme, zajvédelem.) 17./ Javaslatot tesz az önkormányzat közigazgatási területén belül az indokolt területek zajvédelmi szempontból fokozottan védetté nyilvánítására. D/ Az EU-kapcsolatokkal kapcsolatos feladat- és hatáskörök: 1./ Az európai integrációhoz kapcsolódó különböző pályázati finanszírozási lehetőségek nyomon követése; a pályázati kiírások értékelése annak szempontjából, hogy célszerű-e az Önkormányzatnak pályáznia az adott kiíráson, ez ügyben javaslattétel a Képviselő-testületnek a döntésre; az EU pályázatokon való részvétel és a pályázatkészítés hatékonyságának elősegítése. 2./ Javaslatok, állásfoglalások kialakítása az európai integráció kapcsán Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatára háruló szervezeti illetve jogszabályi változások szükségességéről és azok végrehajtásáról. 3./ Kapcsolattartás a polgármester és a jegyző útján Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmenti Polgármesteri Hivatal szervezeti egységeivel az európai integráció témakörébe tartozó hivatali feladatok előkészítése és végrehajtása tárgyában, e tárgyban rendszeres tájékoztatás kérése a polgármester és a jegyző útján a szervezeti egységektől, e tájékoztatók értékelése. 4./ Kapcsolattartás az európai integráció kapcsán Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának tevékenységi körét érintő külső szervezetekkel (minisztériumok, civil szerveztek, gazdasági társaságok, stb.). E/ A vagyongazdálkodással kapcsolatos feladat- és hatáskörök: 1 1./ Véleményezi az Önkormányzat gazdasági programját, költségvetési tervezetét, a költségvetés módosításait, továbbá véleményezheti a zárszámadást. 2./ Figyelemmel kíséri és ellenőrzi az önkormányzati vagyon felmérését, nyilvántartásba vételét, a törzsvagyon kimutatását. 3./ Véleményezi az Önkormányzat közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervét. 4./ Véleményezi a gazdasági, pénzügyi kihatású előterjesztéseket. 5./ Véleményezi az Önkormányzatot érintő vállalkozásfejlesztési elképzeléseket. 6./ Előkészíti az Önkormányzat gazdasági társaságban való részvételére irányuló előterjesztéseket, javaslatot tesz a társaságban az Önkormányzatot képviselő személyre. 7./ Javaslatot tesz az önkormányzati vagyon kezelésére, működtetésére. 8./ Javaslatot dolgoz ki az Önkormányzat bérlet útján hasznosítható vagyontárgyai bérleti díjaira. 1
Módosítva a 34/2013. (IX. 19.) önkormányzati rendelet 6-7. §-a alapján. Hatályos: 2013. október 1. napjától.
4/13
9./ Közreműködik a vállalkozásbarát környezet kialakításában, javaslatot tesz az ezt elősegítő és szükséges intézkedések megtételére. 10./ Javaslatot tesz tenderek kiírására, illetve véleményt nyilvánít ezekről. 11./ Véleményezi az önkormányzati tulajdon elidegenítését, cseréjét, megterhelését, vállalkozásba való bevitelét illetve más célú hasznosítását. 12./ Véleményt nyilvánít a koncesszióba adás lehetőségéről. 13./ Koncepciót dolgoz ki a kényszerbérletek megszüntetésére. 14./ A Pénzügyi és Költségvetési Bizottság egyetértésével dönt a jóváhagyott előirányzatok közötti átcsoportosításról a Képviselő-testület által meghatározott keretek között. 15./ Előzetesen véleményezi az Önkormányzatnak a Rákosmente Kft-vel vagyonkezelési, megbízási és megbízási-vállalkozási szerződéseit.
kötendő
16./ Negyedévente valamint szükség szerint bármikor beszámoltatja a Rákosmente Városüzemeltető, Kivitelező, Karbantartó és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság (illetve esetleges jogutódja) ügyvezetőjét a cég aktuális helyzetéről, tevékenységéről, valamint minden az Önkormányzat vagyoni és egyéb érdekei szempontjából jelentőséggel bíró kérdésről, továbbá a felügyelő bizottság elnökét a felügyelő bizottság által végzett ellenőrzések megállapításairól, javaslatairól. A beszámoltatás eredményéről elnöke útján tájékoztatja a Képviselő-testületet. F/ A városfejlesztéssel és közlekedéssel kapcsolatos feladat- és hatáskörök: 1./ Közreműködik a kerületrendezési program kidolgozásában, megvalósulása figyelemmel kísérésében és elősegítésében. 2./ Figyelemmel kíséri a kerület forgalmi rendjét, a helyi közlekedés alakulását. 3./ Figyelemmel kíséri az ivóvízellátást, szennyvízelvezetést és -tisztítást, ezekkel kapcsolatban intézkedést kezdeményez, javaslatot tesz. 4./ Figyelemmel kíséri a kerület lakosságának kommunális ellátási, szolgáltatási helyzetét, ellenőrzi az e körbe tartozó ágazati feladatokat végző szervezetek tevékenységét, munkáját. 5./ Elősegíti a kerületfejlesztés fő irányainak érvényesülését. 6./ Közműfejlesztésre javaslatot tesz, közreműködik annak elkészítésében és kimunkálásában, véleményezi azt. 7./ Véleményt nyilvánít önkormányzati tulajdonú földek elidegenítésével kapcsolatos rendezési tervi kérdésekben. 8./ Kezdeményezheti a telekalakítás céljából szükséges munkálatok során okozott kár megtérítését, ha az eljárást hivatalból rendelték el. 9./ Véleményezi az Önkormányzat területén tervezett terület-felhasználásokat, beruházásokat.
5/13
10./ Javaslatot tesz területfejlesztési kérdésekben, és véleményezi az ide tartozó elgondolásokat. 11./ A Pénzügyi és Költségvetési Bizottság egyetértésével dönt a jóváhagyott előirányzatok közötti átcsoportosításról a Képviselő-testület által meghatározott keretek között. 12./ Véleményt nyilvánít a képző- és iparművészeti alkotások, emlékművek, szobrok elhelyezéséről. 13./ Véleményezi a helyi közutak forgalmi rendjének alakítását. 14./ Részt vesz a szabályozási tervek döntés-előkészítő munkájában - szükség szerint javaslatot tesz módosításokra -, és a tervezési folyamat közben illetve képviselő-testületi jóváhagyás előtt véleményezi azokat. 15./ Meghatározza az elfogadott éves költségvetés keretén belül a városfejlesztés tárgyköréhez tartozó pályázatok feltételeit, azok elnyerésére pályázatot ír ki, valamint elbírálja a benyújtott pályázatokat. Átruházott hatáskörben dönt a pályázatokról. 16./ Támogatja a költségvetési rendelet megalkotása után felmerülő területfejlesztéssel és városfejlesztéssel kapcsolatos programok megvalósítását és a kezdeményezéseket. 17./ Véleményt nyilvánít településfejlesztési és településüzemeltetési műszaki kérdésekben. 18./ Területfejlesztési, kistérségi (regionális) fejlesztésekben képviseli a kerület és a térség ügyeit a pályázatok elbírálásában és a megvalósítás ellenőrzésében. 19./ Véleményezési jogot gyakorol a hasznosítási céllal és a funkció meghatározásával kapcsolatban, különösen a tervszerű kerületfejlesztés és várostervezés szempontjaira tekintettel. 20./ Véleményezi a kerület közlekedését érintő kezdeményezéseket, előterjesztéseket. 21./ Javaslatot tesz a kerület közlekedését érintő kezdeményezések megtételére. 22./ Kapcsolatot tart a kerület közlekedési helyzetének javításában érdekelt civil szervezetekkel valamint a Fővárosi Közgyűlés e tárgyban illetékes bizottságával. 23./ Gyakorolja a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadására és elidegenítésére vonatkozó helyi szabályokról szóló 4/2008. (I. 23.) rendeletben foglalt hatásköröket. II. A Pénzügyi és Költségvetési Bizottság feladat- és hatáskörei A/ A pénzügyi ellenőrzéssel kapcsolatos feladat- és hatáskörök: 1./ Ellenőrzi a költségvetési előirányzatok teljesítését. 2. / Véleményezi és ellenőrzi: - a költségvetési beszámolókat, - az éves költségvetési terveket, azok végrehajtását, - az intézmények részére biztosított keretszámok elosztását és felhasználását,
6/13
- az Önkormányzatot érintő adókkal kapcsolatos tevékenységet. 3./ Ellenőrzi az Önkormányzat vagyonával való gazdálkodást. 4./ Véleményezi önkormányzati érdekeltségű gazdasági társaság alapítását, a belépés, összeolvadás, kilépés és megszűnés indokoltságát. 5./ Véleményezi és ellenőrzi az önkormányzati intézmény alapításának, összevonásának és megszűnésének indokoltságát. 6./ Véleményezi az Önkormányzat kezdeményezésére irányuló javaslatot.
által
alapított
közalapítvány
megszüntetésének
7./ Javaslatot tesz hitelek felvételére, illetve véleményezi az erre irányuló javaslatokat. 8./ Ellenőrzi a Képviselő-testület hivatala és az Önkormányzat intézményei gazdálkodását belső ellenőrrel együtt, a polgármesterrel együttműködve összeállítja a vizsgálati szempontokat. 9./ Pénzügyileg ellenőrzi az önkormányzati beruházások, fejlesztések, szerződések teljesítésének és pénzügyi rendezésének szinkronitását. 10./ Ellenőrzi a féléves és éves beszámolókat. 11./ Ellenőrzi az Önkormányzat vagyonának felmérését. 12./ Vizsgálatot indít, tájékozódik, elemzést készít minden általa fontosnak tartott, az Önkormányzat költségvetését érintő pénzügyi kérdésben. 13./ Ellenőrzi és véleményezi a naptári éven belüli hitelfelvételt. 14./ Figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás alakulását, értékeli az azt előidéző okokat. Vizsgálati megállapításait a vizsgálat befejezését követően haladéktalanul közli a Képviselő-testülettel. Ha a Képviselőtestület a vizsgálati megállapításokkal nem ért egyet, a vizsgálati jegyzőkönyvet észrevételeivel együtt megküldi az Állami Számvevőszéknek. 15./ Átruházott hatáskörben dönt a pályázatokról. 16./ Támogatja a költségvetési rendelet megalkotása után újonnan felmerült, az Önkormányzat érdekeit érintő kezdeményezéseket. B/ A költségvetéssel kapcsolatos feladat- és hatáskörök: 1./ Véleményezi az átmeneti gazdálkodásról szóló rendelettervezetet. 2./ Közreműködik a költségvetés általános irányelveinek kidolgozásában. 3./ Közreműködik, koordinál, előzetes szelekciót végez a költségvetés összeállításában. 4./ Esetenként vizsgálja az Önkormányzat bevételeinek teljesülését.
7/13
5./ Közreműködik, koordinál, előzetes szelekciót végez a pénzmaradványok elosztásánál. 6./ Véleményezi a költségvetés előirányzatainak módosítási javaslatait. 7./ Véleményezi azokat az előterjesztéseket, amelyek befolyással vannak a költségvetésre. 8./ Beszámoltat a költségvetés végrehajtásáról. 9./ Véleményezi a költségvetési beszámolókat. 10./ A költségvetési hiány, feszültség csökkentését szolgáló programozható intézkedéseket javasol, átmeneti gazdálkodásra tesz javaslatot. 11./ Véleményezi a helyi adókról szóló rendelettervezetet, az adógazdálkodást. 12./ Átruházott hatáskörben dönt a pályázatokról. 13./ Egyetértési jogot gyakorol a bizottságok döntése előtt a jóváhagyott előirányzatok közötti átcsoportosításról a Képviselő-testület által meghatározott keretek között. 14./ Támogatja a költségvetési rendelet megalkotása után újonnan jelentkező, az Önkormányzat feladatait érintő kezdeményezéseket. 15./ Dönt a hatáskörébe átruházott költségvetési előirányzatok közötti átcsoportosításról. III. A Rákosmenti Erőforrás Bizottság feladat- és hatáskörei A/ Az egészségüggyel kapcsolatos feladat- és hatáskörök: 1./ Figyelemmel kíséri a kerület egészségügyi ellátottságát, a gyógyító-megelőző egészségügyi ellátást végző háziorvosi, fogorvosi szolgálat működését, a közegészségügy helyzetét valamint a kerület köztisztasági állapotát. 2./ Ellenőrzi, hogy az egészségügyi intézmények működéséhez szükséges tárgyi feltételek rendelkezésre állnak-e, hiányosság esetén kezdeményezi azok megszüntetését. 3./ Figyelemmel kíséri az egészségügyi ellátórendszer és az egészségügyi intézmények tevékenységének színvonalát, és az ahhoz kapcsolódó lakossági észrevételeket, támogatást nyújt a biztonságos működéshez. 4./ Vizsgálja az intézményfejlesztés lehetőségét, és erre vonatkozó javaslatot tesz. 5./ Javaslatot tesz az egészségügyi ágazat költségvetési előirányzatára. 6./ A megüresedő háziorvosi, házi gyermekorvosi, az alapellátást biztosító fogorvosi praxisra pályázatot ír ki, továbbá véleményezi és rangsorolja a beérkező pályázatokat, illetve véleményezi praxisátadás esetén az előszerződéseket. 7./ Gondoskodik az egészségügyi informatikai rendszer hasznosításáról.
8/13
8./ Kapcsolatot tart a tisztiorvosi szolgálattal és a helyi orvosi kamarával. 9./ Figyelemmel kíséri a mozgáskorlátozottak helyzetét, kapcsolatot tart a mozgáskorlátozottak egyesületeivel, segíti munkáját. 10./ A Pénzügyi és Költségvetési Bizottság egyetértésével dönt a jóváhagyott előirányzatok közötti átcsoportosításról a Képviselő-testület által meghatározott keretek között. 11./ Szakmailag véleményezi a kerület egészségügyi ellátásának fejlesztésére irányuló kezdeményezéseket. 12./ Javaslatot tesz a háziorvosi körzethatárok kialakítására és módosítására. 13./ Véleményezi a Képviselő-testület döntése előtt az egészségügy területén dolgozó közalkalmazottak nagyobb csoportját érintő intézkedések tervezetét. 14./ Előkészíti a sportlétesítmények fejlesztésére irányuló döntéseket. 15./ Segíti a kerületi sportélet fejlesztését. B/ Az ifjúságpolitikával és a sporttal kapcsolatos feladat- és hatáskörök: 1. Dönt: 1./ a sportpályázatok meghirdetéséről, azok elbírálásának módjáról, és dönt a kedvezményezettek köréről a mindenkori költségvetési rendeletben meghatározott feltételek alapján, 2./ a költségvetés által nyújtott lehetőségeken belül támogatási kérelmek odaítéléséről, vagy elvetéséről. 2. Javaslatot tesz: 1./ a sporttevékenységgel kapcsolatos költségvetési irányelvekre, költségvetési tételekre, azok módosítására, 2./ a sporttal összefüggő megállapodások, együttműködési szerződések megkötésére, társulások létrehozására, 3./ a sporttevékenység területén helyi kitüntetések adományozására, más kitüntetésekre való felterjesztésre, 4./ a nem önkormányzati fenntartású kerületi sportintézményekkel való együttműködésre, azok támogatására, 5./ az Önkormányzat előtt álló főbb sportfeladatok megoldására, 6./ az éves rendezvényterv kiemelt sporteseményeire, 7./ az Önkormányzat kapcsolatrendszerének fejlesztésére a sport területén, 8./ a kerületi sportkoncepcióból adódó aktuális feladatokra, 9./ a kerületi sporttevékenység helyzetére vonatkozó felmérések, elemzések, beszámolók elkészítésére, 10./ a sportlétesítmények fejlesztésére, hasznosítására irányuló döntések előkészítésére, 11./ az Önkormányzat által fenntartott sportpályákon a pályabérleti díjak összegének éves felülvizsgálatára és megállapítására. 3. Véleményezi: 1./ a sporttevékenységgel összefüggő helyiség- és ingatlanhasznosítási javaslatokat, beruházási és felújítási javaslatokat,
9/13
2./ a sportintézmények alapító okiratainak tervezeteit, az alapító okiratok módosítására irányuló javaslatokat, 3./ a sportlétesítmények üzemeltetésével kapcsolatos javaslatokat, 4./ a kiemelt jelentőségű önkormányzati sportrendezvények programját, 5./ a szakterületre vonatkozó tájékoztatókat, beszámolókat, elemzéseket. 4. Ellenőrzi: a Képviselő-testület sporttevékenységgel kapcsolatos döntéseinek és rendezvénytervének végrehajtását. C/ A közneveléssel és a kulturális tevékenységgel kapcsolatos feladat- és hatáskörök: 1./ Ellenőrzi az oktatásüggyel kapcsolatos önkormányzati döntések végrehajtását. 2./ Ellenőrizheti az Önkormányzat által fenntartott óvodák gazdálkodását, működését. 3./ Ellenőrzi és koordinálja az Önkormányzat által fenntartott és működtetett óvodák szakmai tevékenységét. 4./ Véleményezi az Önkormányzat által létesített és fenntartott óvodák vezetői állására benyújtott pályázatokat. 5./ Javaslatot tesz a nevelési-oktatási, valamint szakszolgálati és szolgáltató intézmények alapítására, átszervezésére, megszüntetésére, illetve alapító okiratának módosítására. 6./ Feladatkörében javaslatot tesz kitüntetés adományozására a beérkezett kezdeményezések illetve saját elhatározása alapján. 7./ Meghatározza az elfogadott éves költségvetés keretén belül a speciális nevelési feladatok támogatásának feltételeit, azok elnyerésére pályázatot ír ki, valamint elbírálja a benyújtott pályázatokat. 8./ Feladatkörében javaslatot tesz külföldi szakmai utak anyagi támogatására. 9./ Közreműködik a közneveléssel összefüggő nemzetközi rendezvények helyi megszervezésében és lebonyolításában. 10./ Figyelemmel kíséri a kerületben a nemzeti és idegennyelv-oktatást. 11./ Véleményt nyilvánít a köznevelési intézmény kötelező eszköz- és felszerelési jegyzékével kapcsolatos ügyekben. 12./ Figyelemmel kíséri a gyermek- és diákjogok érvényesülését kerületünkben. 13./ Állást foglal a közművelődési és muzeális intézmények névváltoztatásával kapcsolatban, előkészíti a sportlétesítmények fejlesztésére irányuló döntéseket. 14./ Véleményt nyilvánít és javaslatot tesz az Önkormányzat közigazgatási területén elhelyezésre kerülő képzőművészeti alkotásokkal kapcsolatban, közreműködik emlékművek állításának előkészítésében.
10/13
15./ Véleményezi és javasolja művészeti alkotás, emléktábla nem önkormányzati épületen történő elhelyezését. 16./ Véleményezi, javasolja és engedélyezi önkormányzati tulajdonú épületen képzőművészeti alkotások és emléktáblák elhelyezését. 17./ Javaslatot tesz képzőművészeti események, kiállítások támogatására. 18./ Javaslatot tesz és véleményt nyilvánít kulturális rendezvények megtartására, évfordulók megünneplésére, illetve megtartásáról és megünnepléséről. 19./ Véleményezi az Önkormányzat által rendezendő képző- és iparművészeti, helytörténeti kiállítások tervét, támogatja az ilyen rendezvényeket. 20./ Támogatja a kulturális programok megvalósítását. 21./ Javaslatot tesz közművelődési és művészeti célú pályázatok meghirdetésére. 22./ Meghatározza az elfogadott éves költségvetés keretén belül a civil szervezetek, a kulturális és a művészeti tevékenységek valamint a közművelődési szakemberek támogatásának feltételeit, azok elnyerésére pályázatot ír ki, valamint elbírálja a benyújtott pályázatokat. 23./ Véleményezi a közművelődési és muzeális intézményvezetők kinevezését. 24./Elemző, koordináló feladatot lát el a kulturális intézmények vonatkozásában. 25./Javaslatot tesz a kulturális ágazatot érintő pénzügyi, költségvetési javaslatra. 26./Kezdeményezi az ellenőrzését az Önkormányzat által nyújtott kulturális céltámogatások felhasználásának. 27./ Figyelemmel kíséri és véleményezi az önkormányzati tulajdonban álló média működését, javaslatot tesz azzal kapcsolatban. 28./ Véleményezi a helyi tömegtájékoztatással kapcsolatos döntéseket. 29./ Véleményezi és javaslatot tesz önkormányzati kiadványok megjelentetésére. 30./ Véleményezi és javaslatot tesz utcanevek megváltoztatására, közterületek elnevezésére. 31./ Véleményezi és javaslatot tesz kulturális alapítványok kuratóriuma tagjainak személyére. 32./ Véleményezi és javasolja közművelődési és muzeális intézmény létesítését, megszüntetését, átszervezését. 33./ Figyelemmel kíséri a kerület kezdeményezéseivel annak fejlődését.
kulturális,
művelődési,
szellemi
életét,
elősegíti
34./ Az épített környezet és a helyi építészeti örökség védelmével kapcsolatos ügyekben javaslattétellel él, közreműködik, véleményez, döntéseket készít elő.
11/13
35./ Véleményezi a testvérvárosi kapcsolatok keretén belüli kulturális tevékenységet, javaslatot tesz kulturális programok szervezésére, támogatja az ilyen rendezvényeket. 36./ Javaslatot tesz művészeti alkotások vásárlására, támogatja önkormányzati tulajdonba kerülő művészeti alkotások vásárlását. 37./ Támogatja a közművelődési tevékenységet. 38./ Az Önkormányzat közművelődési rendeletében rögzített feladatai vagy egyéb feladatok ellátására pénzügyi támogatásban részesítheti a közművelődési célú tevékenységet folytatókat. 39./ Együttműködik a helyi építészeti örökség feltárásában, számbavételében, kezdeményezi a XVII. kerületben lévő és műemléki oltalmat élvező értékek védetté nyilvánítását, illetőleg a védettség megszüntetését. 40./ Együttműködik a műemlékvédelem terén működő társadalmi szervezetekkel, mozgalmakkal. 41./ Együttműködik a civil szervezetekkel a helyi műemlékvédelem érdekében. 42./ A Városfejlesztési, Vagyongazdálkodási és Jogi Bizottsággal közösen pályázatot ír ki az épített és természeti értékek, panoráma, városkép megóvása, védelme érdekében. 43./ Támogatja a művészeti intézmények, továbbá a lakosság művészeti kezdeményezéseit, önszerveződéseit, a művészi alkotómunka feltételeinek javítását és a művészeti értékek létrehozását, megőrzését. 44./ Támogatja a XVII. kerület múltjának és hagyományainak feltárására irányuló társadalmi tevékenységet. 45./ Véleményezi a Képviselő-testület döntése előtt a művelődés területén dolgozó közalkalmazottak nagyobb csoportját érintő intézkedés tervezetét. 46./ A bizottság elnöke összehívja a Civil Kerekasztal ülését. Az ülés összehívásakor a bizottság elnöke a meghívó megküldésével értesíti a bizottság tagjait a Civil Kerekasztal ülésének helyéről, idejéről és tervezett napirendjéről. D/ A szociális ellátásokkal és a lakásügyekkel kapcsolatos feladat- és hatáskörök: 1./ Figyelemmel kíséri és ellenőrzi a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló törvény, valamint a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló önkormányzati rendelet rendelkezéseinek végrehajtását. 2./ Figyelemmel kíséri a szociális intézmények működését, valamint a szociális ellátásokkal és szolgáltatásokkal összefüggő tevékenységeket. 3./ Figyelemmel kíséri a szociális intézmények biztonságos tevékenységének színvonalát. 4./ Véleményezi a szociális intézmények vezetői állására meghirdetett és beérkezett pályázatokat, és a szociális intézmények vezető állású dolgozóinak kinevezését.
12/13
5./ A Pénzügyi és Költségvetési Bizottság egyetértésével dönt a jóváhagyott előirányzatok közötti átcsoportosításról a Képviselő-testület által meghatározott keretek között. 6./ Figyelemmel kíséri a rendeletben szabályozott, szociális jellegű lakossági kölcsönök biztosítását, felhasználását és a visszafizetés rendjét. 7./ Véleményezi a szociális feladatot ellátó intézmények alapítását, működési rendjük meghatározására tett előterjesztéseket, javaslatokat. 8./ Véleményezi a szociális feladatot ellátó intézmények átszervezésére, szerkezetátalakítására tett javaslatot. 9./ Részt vesz a szociális ágazatot érintő pénzügyi, gazdasági költségvetés és a céltartalékok felhasználásának kidolgozásában. 10./ Átruházott hatáskörben dönt a pályázatokról. 11./ Támogatja a költségvetési rendelet megalkotása után ügykörében felmerülő szociális kezdeményezéseket. 12./ Dönt a bizottsági általános célú gazdálkodási tartalékkeret felhasználásáról. E/ Az Önkormányzat saját halottjává nyilvánítással kapcsolatos feladat- és hatáskörök: 2 1. Véleményezi az Önkormányzat saját halottjává nyilvánítással kapcsolatos kezdeményezéseket.
2
Módosítva a 2/2016. (I. 28.) önkormányzati rendelet 4. §-a alapján. Hatályos: 2016. február 1. napjától.
13/13
Egységes szerkezetbe foglalva: 2016. január 31-én. Hatályos: 2016. február 1-jétől Egységes szerkezetbe foglalta: Vasdinyei Péter 4. számú melléklet 1 a 16/2013. (III. 22.) önkormányzati rendelethez Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata képviselőinek és külsős bizottsági tagjainak vagyonnyilatkozat-tételével és a köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvételével kapcsolatos eljárási szabályok Alkalmazandó jogszabályok: • • • • •
Magyarország Alaptörvénye Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Képviselő-testületének a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 16/2013. (III. 22.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: SZMSZ)
I. Vagyonnyilatkozat-tétel: 1. Az önkormányzati képviselő és a külsős bizottsági tag (a továbbiakban: érintett) a megválasztásától, majd ezt követően minden év január 1-jétől kezdődően számított 30 napon belül – az Mötv. 39. § (1) bekezdése alapján – köteles vagyonnyilatkozatot tenni. Az érintett saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekeinek (a továbbiakban: hozzátartozók) az Mötv. 2. számú melléklete szerinti vagyonnyilatkozatát. Az érintett megválasztásakor a vagyonnyilatkozatot a nyilatkozattétel napján fennálló érdekeltségi és vagyoni helyzetéről, az ezt követően benyújtott vagyonnyilatkozatot a tárgyévet megelőző év december 31. napján fennálló állapot szerinti tartalommal kell kitölteni. 2. A vagyonnyilatkozat megtételéhez szükséges dokumentumok elektronikusan, számítógéppel is kitölthető formátumban kerülnek megküldésre az érintetteknek. 3. A vagyonnyilatkozatot az érintettnek és a vele közös háztartásban élő hozzátartozóknak saját kezűleg alá kell írniuk. A vagyonnyilatkozatot az érintetteknek személyesen vagy meghatalmazott útján kell leadniuk. 4. A vagyonnyilatkozatot a Polgármesteri Hivatal erre kijelölt helyiségében a jegyző által kijelölt köztisztviselő(k)nek kell leadni, amelyet az átvevő(k) igazolás kiállításával vesznek át. A vagyonnyilatkozat leadásával egyidejűleg csatolni kell az érintett nyilatkozatát arról, hogy saját, illetve hozzátartozói vagyonnyilatkozatát leadta. Az érintett és hozzátartozója tárgyévben tett vagyonnyilatkozatának benyújtását követően, az előző évre vonatkozó vagyonnyilatkozatukat a vagyonnyilatkozat-vizsgáló bizottság az érintettnek visszaadja. 1
Módosítva a 2/2016. (I. 28.) önkormányzati rendelet 5. §-a alapján. Hatályos: 2016. február 1. napjától.
1/4
5. A Városfejlesztési, Vagyongazdálkodási és Jogi Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) – a Jegyzői Iroda adminisztrációs, technikai közreműködésével – a vonatkozó törvények és a jelen szabályzatban foglaltaknak megfelelően nyilvántartja és ellenőrzi az érintettek vagyonnyilatkozatait, illetve a vagyonnyilatkozattal kapcsolatban keletkezett egyéb iratokat. 6. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a vagyonnyilatkozatot ellenőrző bizottságnál bárki kezdeményezheti. Ha az érintett saját maga észleli, hogy vagyonnyilatkozatában elírás vagy tévedés folytán a valóságnak meg nem felelő adat szerepel, e körülményről a Bizottságot írásban köteles értesíteni. A Bizottság ez esetben soron következő ülésén lehetőséget biztosít az érintettnek vagyonnyilatkozata kijavítására. A vagyonnyilatkozat kijavítása során az érintett a vagyonnyilatkozat kijavítással érintett oldalán a kijavítandó adatot áthúzza, a javított adatot mellé vagy fölé írja, majd a javítás tényét aláírásával és a javítás dátumának megjelölésével igazolja. A kijavítás megtörténtét a Városfejlesztési, Vagyongazdálkodási és Jogi Bizottság – ugyanazon napirendi pont keretében – határozattal tudomásul veszi, melynek tényét – a határozat számának és meghozatala dátumának megjelölésével együtt – a bizottság elnöke (távollétében a bizottsági ülés vezetésével a bizottsági ügyrendben foglaltak alapján megbízott tag) aláírásával igazolva rávezeti a vagyonnyilatkozat javított oldalára. Amennyiben a bizottság nem veszi tudomásul a vagyonnyilatkozat kijavításának megtörténtét, e körülményről a bizottság elnöke a polgármester útján haladéktalanul tájékoztatja a Képviselő-testületet, s a tudomásulvételről a Képviselő-testület dönt. 7. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállítás esetén van helye, ellenkező esetben a bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. 8. Ha a kezdeményező nyolc napon belül nem tesz eleget a felhívásnak, vagy a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, a Bizottság az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést. 9. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megismétlésének ugyanazon nyilatkozat esetén csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállítást, adatot tartalmaz, ennek hiányában az ismételt kezdeményezést a bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja. 10. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a vagyonnyilatkozatot ellenőrző bizottság felhívására az érintett köteles saját, illetve a hozzátartozója vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatokat haladéktalanul írásban bejelenteni. Az azonosító adatokat csak a bizottság tagjai ismerhetik meg, azokat az eljárás lezárását követő nyolc napon belül törölni kell. 11. A Bizottság vagyonnyilatkozat-tétellel kapcsolatos üléseinek iratanyagai (meghívó, előterjesztés, jegyzőkönyv, határozat), illetve a bizottság munkájával kapcsolatos irat (szakértői vélemény, hivatalos megkeresésre adott válasz, az érintett és hozzátartozója által tett vagyonnyilatkozatok), vagy bármely más irathordozó tárolására és őrzésére a polgármesteri hivatal erre kijelölt hivatalos helyiségében – az iratok jellegének megfelelő csoportosításban – zárt lemezszekrényben kerül sor. Erről a jegyző gondoskodik. 12. Az érintettek vagyonnyilatkozata – az ellenőrzéshez szolgáltatott személyes adatok kivételével – nyilvános. Az érintettek vagyonnyilatkozatait elektronikus formában az önkormányzat hivatalos honlapján is közzé kell tenni. A vagyonnyilatkozatok eredeti példányainak a megtekintése a Bizottság elnökének történt bejelentést követően, a jegyző által kijelölt
2/4
helyiségben és a bizottsági elnök vagy a bizottság más tagja, illetve tagjai és/vagy a bizottság elnökének kérésére a jegyző által kijelölt köztisztviselő jelenlétében lehetséges. 13. A hozzátartozók vagyonnyilatkozata nem nyilvános, abba csak az ellenőrző bizottság tagjai tekinthetnek be ellenőrzés céljából. 14. A hozzátartozók vagyonnyilatkozatának tárolása a bizottság pecsétjével, az azt leadó képviselő és a Bizottság és/vagy a jegyző által kijelölt köztisztviselő átvevő együttes aláírásával ellátott, zárt borítékban, a Bizottság egyéb irataitól elkülönítetten, zárt lemezszekrényben történik. 15. A volt önkormányzati képviselő vagy külsős bizottsági tag hozzátartozójának a vagyonnyilatkozatait az érintettek megbízatásának megszűnését követően a nyilvántartásból törölni kell. 16. A betekintésről a név és az időpont feltüntetésével nyilvántartást kell vezetni. 17. Amennyiben a vagyonnyilatkozati eljárás során a Bizottság azt állapítja meg, hogy az érintett vagyonnyilatkozata hiányos, vagy nem a valóságnak megfelelő adatokat tartalmazza, erről a Képviselő-testületet tájékoztatja. A Képviselő-testület az érintettet határozatában felszólítja a vagyonnyilatkozat kiegészítésére, illetőleg a valóságnak megfelelő tartalmú korrekciójára. A határozatot az önkormányzat honlapján és a Hírhozó című helyi lapban közzé kell tenni. II. Köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvétel: 1 Az Mötv. 38. § (4) bekezdése alapján az érintett a megválasztásától számított harminc napon belül köteles kérelmezni felvételét az Art. által meghatározott köztartozásmentes adózói adatbázisba (a továbbiakban: adatbázis). Az érintett az adatbázisba történő felvételére irányuló kérelme benyújtásának hónapját követő hónap utolsó napjáig köteles a Képviselő-testületnél igazolni az adatbázisba való felvételének megtörténtét. Amennyiben az állami adóhatóság az adatbázisba történő felvételt követően megállapítja, hogy az érintett az adatbázisba történő felvétel feltételeinek nem felel meg, az adatbázisból törli, amelyről írásban értesíti a képviselőtestületet és a kormányhivatalt. 2. Az adatbázisba való felvétellel összefüggésben az Art. 36/B. §-ában foglalt szabályokat kell figyelembe venni. Az állami adóhatóság az adózó erre irányuló kérelme alapján, a kérelem benyújtásának hónapját követő hónap 10. napján felveszi az adózót a köztartozásmentes adózói adatbázisba, ha vizsgálata alapján az adózó a köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvételhez e törvényben előírt feltételeket teljesíti. Az adózó külön nyilatkozik arról, hogy a köztartozásmentes adózói adatbázis közzétételét megelőző hónap utolsó napjáig esedékes bevallási és befizetési kötelezettségének maradéktalanul eleget tesz/tett. A kérelem teljesítésének a köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvétel minősül. A kérelem kizárólag elektronikus úton (ügyfélkapu segítségével) nyújtható be (Art. 36/B. § (1) bekezdés). 3. Az adóhatóság a köztartozásmentes adózói adatbázis adatait minden hónap 10. napján frissíti. Amennyiben a köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvételt követően az adózó a feltételek bármelyikének nem felel meg, az adóhatóság az adózót a köztartozásmentes adózói adatbázisból törli, amelyről az adózót elektronikus úton és írásban értesíti. (Art. 36/B. § (4) bekezdés)
3/4
4. A havonta frissülő adatbázisból való törlés tényéről mind az adózó (önkormányzati képviselő, külsős bizottsági tag), mind a Képviselő-testület, mind a Kormányhivatal értesül. 5. Méltatlanság miatt a Képviselő-testület határozatával megszünteti annak az önkormányzati képviselőnek vagy külsős bizottsági tagnak a megbízatását, akinek az állammal, önkormányzattal szemben - a lehetséges jogorvoslati eljárások kimerítését követően köztartozása áll fenn, és azt az erről szóló értesítés kézhezvételétől számított hatvan napon belül - részletfizetés vagy fizetési halasztás esetén az ezt engedélyező határozat rendelkezéseinek megfelelően - nem rendezi. III. A Városfejlesztési, Vagyongazdálkodási és Jogi Bizottság vagyonnyilatkozat-tétellel és a köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvétellel kapcsolatos feladatai: 1. A Városfejlesztési, Vagyongazdálkodási és Jogi Bizottság: a) nyilvántartja, tárolja és ellenőrzi az önkormányzati képviselők, külsős bizottsági tagok és hozzátartozóik vagyonnyilatkozatait valamint a köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvétellel kapcsolatos dokumentumait, b) lefolytatja a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásokat, c) a Képviselő-testület döntéseinek előkészítése érdekében megvitatja és állást foglal vagyonnyilatkozati ügyekben, d) határozati javaslatot nyújt be a Képviselő-testülethez, e) meghallgatásokat kezdeményez és tart, f) szakértőket vehet igénybe, g) más szervektől és személyektől adatokat szerezhet be. 2. A Városfejlesztési, Vagyongazdálkodási és Jogi Bizottság vagyonnyilatkozat-tételi és vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos tevékenységét a vonatkozó jogszabályi keretek között végzi. 3. A bizottság szükség szerint ülésezik. 4. A bizottság vagyonnyilatkozati ügyben zárt ülést tart. 5. A bizottság ülésein tanácskozási joggal részt vehet: a) a jegyző, b) a polgármester és az alpolgármesterek, c) a bizottság és az elnök által meghívott szakértő, d) a napirend tárgyában érintett személy, e) bármely önkormányzati képviselő. 6. A bizottság (zárt) üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni.
4/4
5. számú melléklet a 16/2013. (III. 22.) önkormányzati rendelethez Az előterjesztések elkészítésének részletes szabályai I. Az előterjesztés három fő részből áll: - a döntéshez szükséges információkat tartalmazó rész (első rész), - a határozati illetve rendelatalkotási javaslat (második rész) valamint - a mellékletek (harmadik rész). II. Az előterjesztés első része a javasolt döntés alátámasztását tartalmazza. Ennek keretében – a döntés megalapozásához szükséges mértékben és részletességgel – ismertetni kell illetve be kell mutatni: - az előterjesztés tárgyára vonatkozó jogszabályi környezetet, - a Képviselő-testület hatáskörére vonatkozó jogszabályi utalást, - a javasolt döntéssel kapcsolatos előzményeket, tényeket, - az előterjesztés tárgyával összefüggő korábbi képviselő-testületi illetve bizottsági döntéseket, - a döntéshozatal szükségességének indoklását, - a döntéshozatalt megelőzően folytatott egyeztetések, véleményezési eljárások eredményét, - a javasolt döntés várható következményeit, - továbbá mindazokat a körülményeket, megállapításokat, amelyek a döntés megalapozásához egyébként szükségesek. Az előterjesztés második része (döntési javaslat) tartalmazza: a) a határozati javaslatot, melyben meg kell fogalmazni 1. a meghozni javasolt döntést vagy alternatív döntési javaslatokat, 2. a végrehajtás felelőseként javasolt személy megnevezését, 3. a végrehajtás javasolt határidejét; b) a rendeletalkotási javaslatot. Az előterjesztés harmadik részét képezik a mellékletek, amelyek a) egyrészt a javasolt döntést alátámasztó, az előterjesztés első részében hivatkozott jogszabályi rendelkezéseket, adatokat, tényeket, véleményeket és egyéb információkat tartalmazzák a döntés megalapozásához szükséges mértékben és részletességgel, b) másrészt a megalkotni javasolt rendelet tervezetét illetve a meghozni javasolt határozat mellékleteit tartalmazzák. Önkormányzati hatósági ügyben a teljeskörűen elkészített, a rendelkező részt és az indoklást is tartalmazó határozat tervezetét kell a Képviselő-testület elé terjeszteni. A döntési javaslatban – szükség szerint – javaslatot kell tenni a tárgyban korábban hozott döntések (határozatok, rendeletek) visszavonására illetve hatályon kívül helyezésére. A döntési javaslat az előterjesztés szerves része, ezért a dátum és az aláírás a döntési javaslat után következik. Normatív határozat meghozatalára irányuló előterjesztés esetén az e mellékletben foglaltakat a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni. 1/5
III. Az előterjesztés első oldalát az előlap képezi. Az előlapon meg kell jelölni: - az előterjesztő nevét és tisztségét (fejléc), - az előterjesztés tárgyát, - a döntéshez szükséges többség (egyszerű vagy minősített) meghatározását (jogszabályhely megjelölésével), - annak tényét, hogy az előterjesztés zárt ülésen tárgyalandó (az irányadó jogszabályhely megjelölésével), - az előterjesztés számát (a benyújtást követően a Képviselő-testületi Csoport vezeti rá az előterjesztésre), - rendkívüli sürgősséget igénylő előterjesztés esetén annak megjelölését, - az előterjesztés készítőjének nevét valamint munkakörét, - azon szervezeti egységek vezetőinek nevét és beosztását, akikkel az előterjesztés szakmai egyeztetése megtörtént, - az előterjesztés törvényességi ellenőrzését végző jegyző/aljegyző nevét, - az előterjesztés véleményezésére illetékes bizottság(ok) megjelölését, - az előterjesztés tárgyalásához meghívni javasolt személy(ek) nevét. Amennyiben az előterjesztés vagy annak egy része zárt ülésen tárgyalandó vagy zárt ülésen tárgyalható, úgy ezt az előlap jobb felső részén fel kell tüntetni a jogszabályi hivatkozással együtt. Rendkívüli sürgősséget igénylő előterjesztés esetén a rendkívüli sürgősség indoklását az előterjesztés a döntési javaslatot közvetlenül megelőzően tartalmazza. A költségvetési kihatással járó döntési javaslatot tartalmazó előterjesztést a Gazdasági Iroda vezetőjével vagy az általa megbízott személlyel előzetesen minden esetben egyeztetni kell. Az előterjesztés benyújtását megelőzően az előterjesztés készítője aláírja az előterjesztés előlapját, az előlapon feltüntetett további személyek pedig aláírásukkal igazolják, hogy a szakmai egyeztetés megtörtént. A jegyző/aljegyző/jegyzői irodavezető aláírásával igazolja, hogy az előterjesztés törvényességi szempontból megfelel a jogszabályi rendelkezéseknek. Képviselő részéről benyújtott előterjesztés előlapján nem kell feltüntetni az előterjesztés készítőjének nevét, beosztását, s azt sem, hogy történt-e szakmai egyeztetés az előterjesztés elkészítése során. A képviselő az előterjesztés benyújtását megelőzően tájékoztatja a polgármestert az előterjesztés elkészültéről, aki a tájékoztatást az előterjesztés előlapján „az előterjesztés benyújtásáról tudomást szerzett” megjegyzés mellett aláírásával igazolja. Képviselő részéről benyújtott előterjesztés esetén az előterjesztő az előterjesztés benyújtásával egyidejűleg a Képviselő-testületi Csoport részére megadja az előterjesztés tárgyalására meghívni javasolt személy(ek) elérhetőségét. IV. A bizottságok részére készített előterjesztések esetében is megfelelően alkalmazni kell az I-III. pontokban az előterjesztésekre meghatározott szabályokat. A bizottsági határozatok végrehajtásáért a bizottsági elnök jelölhető felelősként. A bizottságok részére készített előterjesztésekre vonatkozóan egyéb szabályokat a bizottságok ügyrendjei tartalmazhatnak. 2/5
V. Önkormányzati rendelet alkotására irányuló előterjesztés esetén az e mellékletben foglaltakat a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény és a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni, kiemelve a rendeletek mellé csatolt indokolást és előzetes hatásvizsgálatot. A Képviselő-testület a megalkotandó rendelettel kapcsolatban – határozat formájában – szabályozási koncepciót fogadhat el, irányelveket állapíthat meg. A megalkotni javasolt rendelet tervezete az előterjesztés mellékletét képezi, a tervezet formai követelményeire a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény és a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet rendelkezései irányadóak. A Képviselő-testület fontosabb – az állampolgárok széles körét érintő – rendeleteit a Képviselőtestület egyedi határozata alapján az Önkormányzat hivatalos lapjában, a Hírhozóban is közzé kell tenni. VI. Az előterjesztések eredeti – aláírásokat is tartalmazó – példányával egyidejűleg a Képviselő-testületi Csoporthoz el kell juttatni az előterjesztést a
[email protected] e-mail címre történő megküldéssel vagy megfelelő elektronikus adathordozón történő átadással. Az előterjesztés készítője ezzel egyidejűleg átadja a Képviselő-testületi Csoport részére azt a nyilatkozatot, amelyben kijelenti, hogy az elektronikus formában megküldött/átadott előterjesztés minden tekintetben megegyezik az eredeti, aláírásokat is tartalmazó nyomtatott példánnyal. VII. Az előterjesztés előlapján az alábbi fejlécek használhatók: 1.
BUDAPEST FŐVÁROS XVII. KERÜLET RÁKOSMENTE POLGÁRMESTERE
2. BUDAPEST FŐVÁROS XVII. KERÜLET RÁKOSMENTE ÖNKORMÁNYZATÁNAK ALPOLGÁRMESTERE 3. BUDAPEST FŐVÁROS XVII. KERÜLET RÁKOSMENTE ÖNKORMÁNYZATÁNAK …………………………………… BIZOTTSÁGA 4.
…………………………… (NÉV) BUDAPEST FŐVÁROS XVII. KERÜLET RÁKOSMENTE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐJE
5. BUDAPEST FŐVÁROS XVII. KERÜLET RÁKOSMENTE ÖNKORMÁNYZATÁNAK JEGYZŐJE 6. BUDAPEST FŐVÁROS XVII. KERÜLET RÁKOSMENTE ÖNKORMÁNYZATA ……………………..………… BIZOTTSÁGÁNAK ELNÖKE
3/5
VIII. Az előterjesztés előlapját az alábbiak szerint kell megszerkeszteni (a dőlt betűvel szedett szövegrészeknek az előterjesztés jellegétől függően kell az előlapon szerepelniük): FEJLÉC Előterjesztés száma: …………. A határozati/rendeletalkotási javaslat elfogadásához az SZMSZ ……..…… alapján egyszerű/minősített többség szükséges Zárt ülésen tárgyalandó/tárgyalható a …………... alapján
RENDKÍVÜLI SÜRGŐSSÉGET IGÉNYLŐ ELŐTERJESZTÉS
Tárgy:……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… Készítette: …………………………………… név, beosztás Egyeztetve: ………………………………….. név, beosztás Törvényességi szempontból ellenőrizte: ……………………………… jegyző, aljegyző, jegyzői irodavezető Az előterjesztés benyújtásáról tudomást szerzett:………………………………. Illetékes bizottság: ………………………….. Javasolt meghívott: ……………………..……
4/5
IX. Rendeletek előzetes hatásvizsgálata A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. § -a alapján a jogszabály előkészítője – a jogszabály feltételezett hatásaihoz igazodó részletességű – előzetes hatásvizsgálat elvégzésével felméri a szabályozás várható következményeit. Az előzetes hatásvizsgálat eredményéről önkormányzati rendelet esetén a helyi önkormányzat Képviselő-testületét tájékoztatni kell. A hatásvizsgálat során vizsgálni kell: a) a tervezett jogszabály valamennyi jelentősnek ítélt hatását, különösen aa) társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásait, ab) környezeti és egészségügyi következményeit, ac) adminisztratív terheket befolyásoló hatásait, valamint b) a jogszabály megalkotásának szükségességét, a jogalkotás elmaradásának várható következményeit, és c) a jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételeket.
5/5
1. számú függelék a 16/2013. (III. 22.) önkormányzati rendelethez
Az Önkormányzat kerülethatárának és területének leírása A XVII. kerület határa: a Tünde utcától a X., XVII., XVIII. kerületek hármas határpontjától délkelet felé halad a Csévéző utcáig, innen a Bélatelepi úton halad a Baross utcáig, majd többszöri töréssel a Liszt Ferenc repülőtér területén is haladva az Orgoványi utcán halad a Ferihegyi útig, innen a Ferihegyi út mentén, majd többszöri töréssel a Liszt Ferenc repülőtér területén halad a XVII. és XVIII. kerület és Vecsés hármas határpontjáig. Innen a Liszt Ferenc repülőtér területén a Vecsés-Budapest határon halad a XVII. kerület – Vecsés - Ecser hármas határpontig, innen a Budapest-Ecser határon halad a Budapest - Ecser-Maglód hármas határpontig, innen BudapestMaglód határon halad a Budapest - Maglód - Pécel hármas határpontig, innen a Budapest-Pécel határon halad a Budapest - Pécel - Nagytarcsa hármas határpontig. Innen a Budapest-Nagytarcsa határon halad a XVII., XVI. kerületek és Nagytarcsa hármas határpontjáig, innen a XVI., X., XVII. kerületek hármas határpontjáig, innen a Határmalom utcán az 526. sorig, innen az 526. soron a MÁV vasútvonalat is keresztezve a Tünde utcai kiindulási pontig. „A kerület egyes városrészeinek határvonalai Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének 94/2012. (XII. 27.) önkormányzati rendelete 3. számú melléklete értelmében: Madárdomb: Lázár deák utca az Aranylúd utcától - Borsó utca - Sarlósfecske utca - Füstifecske utca - Flamingó utca - Aranylúd utca a Lázár deák utcáig. Akadémiaújtelep: Pesti út a X. és XVII. kerület közigazgatási határától - 513. utca - a MÁV ecseri vonala - a X. és XVII. kerület közigazgatási határa a Pesti útig. Rákoscsaba: Rákos-patak a Dunaszeg utca meghosszabbított vonalától - a főváros határa - Pesti út - Szárazhegy utca keleti oldalán fekvő teleksor keleti határvonala - Csongrád utca - Pesti út Tápióbicske utca - Péceli út - Dunaszeg utca és meghosszabbított vonala a Rákos-patakig. Rákoscsaba-Újtelep: A XVI. és XVII. kerület közigazgatási határa az Ároktő út északnak meghosszabbított vonalától - a főváros határa - Rákos-patak - Gázló köz - Ároktő út - Jászladány utca - Ősagárd utca - Ananász utca - Ároktő út és északnak meghosszabbított vonala a XVI. és XVII. kerület közigazgatási határig. Rákoshegy: Széchenyi utca a Széncinke utcától - Ferihegyi út - Ásvány utca - a MÁV ecseri vonala - a főváros határa - a XVII. és XVIII. kerület közigazgatási határa - a X. és XVII. kerület közigazgatási határa - a MÁV ecseri vonala – Táncsics Mihály út – a Táncsics Mihály út és a Flamingó utca közötti telkek belső határvonala a Flamingó közig – Flamingó köz – Széncinke utca meghosszabbítása a Flamingó köztől – Széncinke utca a Széchenyi utcáig. Rákoskeresztúr: Rákos-patak a X. és XVII. kerület közigazgatási határától - Dunaszeg utca meghosszabbított vonala és a Dunaszeg utca - Péceli út - Tápióbicske utca - Pesti út - Összekötő utca - a MÁV ecseri vonala - Ásvány utca - Ferihegyi út - Széchenyi utca – Széncinke utca és meghosszabbítása a Flamingó közig – Flamingó köz - a Táncsics Mihály út és a Flamingó utca közötti telkek belső határvonala a Flamingó köztől - Táncsics Mihály út - a MÁV ecseri vonala 513. utca - Pesti út - a X. és XVII. kerület közigazgatási határa a Rákos-patakig. 1
Rákoskert: Pesti út az Összekötő utcától - Csongrád utca - Szárazhegy utca keleti oldalán fekvő teleksor keleti határvonala - Pesti út - a főváros határa - a MÁV ecseri vonala - Összekötő utca a Pesti útig. Rákosliget: Ároktő út északnak meghosszabbított vonala a XVI. és XVII. kerület közigazgatási határától - Ároktő utca - Ananász utca - Ősagárd utca - Jászladány utca - Ároktő utca - Gázló köz Rákos-patak - a X. és XVII. kerület közigazgatási határa - a XVI. és a XVII. kerület közigazgatási határa az Ároktő utca északnak meghosszabbított vonaláig. Régiakadémiatelep: Gyöngytyúk utca északi oldalán fekvő teleksor északi határvonala a Cinkotai úttól - Liszt Ferenc utca - a MÁV péceli vonala - Cinkotai út a Gyöngytyúk utca északi oldalán fekvő teleksor északi határvonaláig.”
2
2. számú függelék a 16/2013. (III. 22.) önkormányzati rendelethez A képviselők névjegyzéke
1. Dr. Bényi Zsolt 2. Dr. Fachet Gergő 3. Dr. Fenke Ferenc 4. Fohsz Tivadar 5. Dr. Füzesi Péter 6. Hatvani Zoltán 7. Hernádi Gyula 8. Horváth Tamás 9. Katona Ádám 10. Koszorúsné Tóth Katalin 11. Lukoczki Károly 12. Nagy Anikó 13. Nótin Tamás 14. Pap László 15. Petrőczy Dániel 16. Dr. Piláth Károly 17. Rózsahegyi Péter 18. Sarkadi-Nagy Adrien 19. Szabó Tiborné 20. Virág Mihály
3. számú függelék a 16/2013. (III. 22.) önkormányzati rendelethez Tisztségviselők és a Képviselő-testület állandó bizottságainak megnevezése, tagjainak és delegált szakértőinek száma és megnevezése Polgármester: Riz Levente Alpolgármesterek:
Fohsz Tivadar Horváth Tamás
Városfejlesztési, Vagyongazdálkodási és Jogi Bizottság: 7 tag
Hatvani Zoltán elnök, Rózsahegyi Péter alelnök, Nótin Tamás alelnök, Dr. Fachet Gergő, Dr. Füzesi Péter, Petrőczy Dániel, Virág Mihály
5 fő nem képviselő (külsős) bizottsági tag Kiskarándi Nánásy Ilona, Fehér László, Hollósi János Vilmos, Veresné dr. Hole Ágnes, Kövesdi András Pénzügyi és Költségvetési Bizottság: 7 tag
Lukoczki Károly elnök, Szabó Tiborné alelnök, Nagy Anikó alelnök, Dr. Füzesi Péter, Hatvani Zoltán, Pap László, Rózsahegyi Péter
5 fő nem képviselő (külsős) bizottsági tag Fehér János, Tancsáné dr. Fuchs Ágnes, Nyiri Zoárd Gergely, Simai László, Dr. Wagner Lászlóné
1/2
Rákosmenti Erőforrás Bizottság: 7 tag
Dr. Piláth Károly elnök, Dr. Bényi Zsolt alelnök, Hernádi Gyula alelnök, Dr. Fenke Ferenc, Katona Ádám, Koszorúsné Tóth Katalin, Sarkadi-Nagy Adrien
5 fő nem képviselő (külsős) bizottsági tag Domokos Zsolt, Gyurman Zoltán, Kismarjainé Szekeres Judit, Kovács István, Váradi Eszter
2/2
