Bevezetés Egy műszaki alkotás, gép, termék létrehozásához tartozó műszaki dokumentációt rajzi (geometriai) és szöveges "információ hordozók" alkotják

Bevezetés, szabványosítás

1.

Bevezetés

Egy műszaki alkotás, gép, termék létrehozásához tartozó műszaki dokumentációt rajzi (geometriai) és szöveges "információ hordozók" alkotják. A műszaki kommunikáció leggyakoribb és legjellegzetesebb formája a műszaki ábrázolás. A műszaki rajz valamely műszaki gondolat rajzban való tárolásának és közlésének speciális eszköze, egyezményes, nemzetközi ábrázolási módszerek és jelölési rendszerek alkalmazásával. A műszaki rajz a műszaki emberek nemzetközi nyelve. A műszaki ábrázolás módszereinek egyértelműnek, világosnak, könnyen érthetőknek kell lenniük, azért hogy az ábrázolt tárgyakat félreértés nélkül, egyértelműen és szabatosan határozzák meg. Az egyértelműséget a nemzetközi szabványokban rögzített "nyelvtani szabályok" betartása biztosítja. Ezek a szabályok biztosítják az ábrázolás alak- és mérethű, valamint méretarányos jellegét is. A műszaki rajz jellegzetesen kétdimenziós (2D-s, síkbeli) megjelenítése a háromdimenziós (3D-s, térbeli) terméknek. Ez felveti a sík-tér konfliktusát, vagyis a rajz olvasásának, transzformálásának a nehézségét. A rajzolvasáshoz nem elegendő a szabványokban rögzített ábrázolási szabályok ismerete, hanem térszemlélet is kell ahhoz, hogy a műszaki rajz vetületein ábrázolt tárgyat elképzeljük, a "fejünkben lássuk". A képzeletbeli térben való látás, a térszemlélet biológiai adottságunk, amely gyakorlással fejleszthető, gyorsabbá, aktívabbá tehető. A műszaki dokumentáció adott nyelven írott részeinek is nagy jelentősége van a műszaki kommunikációban. Ezek olyan szöveges dokumentumok mint például a műszaki leírás, tervezői számítások, technológiai, munkavédelmi, minőségbiztosítási, biztonságtechnikai előírások, szerelési, üzembehelyezési, kezelési és karbantartási útmutatók stb. 1.1 Rajzkészítési technikák Kézi technikák közül a műszaki gondolat, elképzelés rögzítésének leggyorsabb, praktikus formája a szabadkézi vázolás, amely a legszerényebb eszközigény (ceruza, radír és papír) mellett bárhol és bármikor alkalmazható technika. Szabadkézi vázlatokat készítünk a gondolatok rögzítésekor az előtervezés, a konzultációk, a főtervzsűri, az előadások és az irodalmi források jegyzetelése stb. során. Szabadkézi műhelyrajzszerű vázlatokat készíthetünk egyedi gyártás, karbantartás, javítás esetén az azonnal elkészítendő alkatrészekről, amelyekről általában később a szabatos (pontos), dokumentációs rajz is elkészül. A ceruzával pontosan felszerkesztett és kihúzott - nevezzük ceruzás technikának- rajzok ma már csak az oktatási intézményekben készülnek a képzési időszak legelején. A ceruzás technika eszközigénye szerény, időigényes, nem hatékony, mert sok, ismétlődő rajzi munkát kell elvégezni. Gépi technikák. A 2D-s rajzoló programok közül az AutoCAD a legelterjedtebb itthon és külföldön egyaránt. Gépi technika alkalmazásakor a ceruzás technika eszközei helyett billentyűztél és egeret használunk. A program "nem magától rajzol", csak végrehajtja az általunk kiválasztott parancsot pl. a "vonal" parancsra -vonalzót-ceruzát helyettesítve - rajzol egy egyenest egy adott pontból kiindulva egy megadott másik pontig; a "kör" rajzoló parancsra -körzőt helyettesítve- egy adott középpontú, adott sugarú kört rajzol stb. A rajzolási munka hatékonyságát, gyorsaságát elsősorban az ún. módosítási, szerkesztési szolgáltatások növelik.

A módosítási parancsok lehetővé teszik az általunk már megrajzolt rajzelemek, részletek másolását, kiosztását, tükrözését, forgatását, mozgatását stb. és lehetőség van mások (pl. a gyártó cég) által készített rajzok beillesztésére is. Lényegesen egyszerűbb és gyorsabb a mérethálózatok felépítése és a szöveges információk megjelenítése is gépi úton. A 3D-s tervező programok ( Pro/Engineer, Unigraphics, Catia, Inventor, SolidWorks, Solid Edge stb. ) rajzkészítő moduljai szolgáltatásként állítják elő a korábban elkészített alkatrész-modellek, összeállítási modellek, robbantott szerelési modellek stb. általunk igényelt tartalmú és fajtájú rajzait. A rajzkészítés itt sem automatikus és nem befejezett. A program használójának kell eldöntenie, hogy mi legyen a főnézet és milyen további vetület (nézet, metszet, szelvény, kiemelt részlet) szükséges az egyértelmű, szabatos ábrázoláshoz. A program által előállított rajz "kozmetikázást" igényel pl. a méretmegadásban és a mérethálózat felépítésében. A rajzot be kell fejezni a tűrések és illesztések, az alak-és helyzettűrések, a felületi érdességek stb. megadásával, valamint a műszaki előírásokkal és a darabjegyzék, ill. a feliratmező kitöltésével. Ez a jegyzet egy meghatározott oktatási-képzési szinthez készült, és ezért a műszaki ábrázolásnak csak a legfontosabb előírásainak az ismertetésére szorítkozik. A műszaki rajz készítését, szabályait csak rajzolva lehet megtanulni, ezért a képzésben nagyon fontos szerepe van a gyakorlati munkának. 1.2 Szabványosítás A munkamegosztás, a kooperáció és a gazdaságos termelésre való törekvés egyre több területen tette és teszi ma is szükségessé a céltudatos egységesítési és szabályozási tevékenységet: a szabványosítást. A szabványosítás célja.a rendszeresen ismétlődő műszaki -gazdasági feladatokra egységes, optimált megoldási módok meghatározása és azok következetes alkalmazása. A szabványosítás tehát egy eszköz ahhoz, hogy a rendszeresen ismétlődő műszaki-gazdasági feladatokat - egységesen, - gazdaságosan, -jó minőségben és - biztonságosan oldhassák meg. A műszaki szabvány műszaki előírás, amely a szabvány tárgyával szemben támasztott követelményeket tartalmaz. Ezek vonatkozhatnak különböző tulajdonságokra, mennyiségi és minőségi előírásokra, követelményekre és azok vizsgálatának módjára, különböző paraméterekre. A szabványosítás tárgya lehet: - termékekre, terményekre, létesítményekre, berendezésekre (továbbiakban együtt: termékre ) vonatkozó műszaki ( minőségi, csatlakozási, cserélhetőségi) követelmények, méret- és minőségválaszték, vizsgálati módszerek, mintavétel, minősítési feltételek, megnevezés, megjelölés, az árukezelés és megóvás (csomagolás, szállítás, tárolás) módja (szabványai az ún. termékszabványok); - a munka- az élet- az egészség-, a testi épség és az emberi környezet, valamint a vagyonvédelem érdekében a termékekre vonatkozó műszaki követelmények és vizsgálatok; - a műszaki és gazdasági tevékenység körében használt fogalmak és meghatározások, ezek jelölése, jelképe, ábrázolás- és írásmódok, műszaki mérési és számítási módok (szabványai az ún. alapszabványok); - dokumentáció és más rendszerező módszerek, ügyviteli

Szabványosítás. A műszaki rajz fajtái nyomtatványok és eszközök; A műszaki rajzok alaki követelményeit (rajzlapméretek, - a szolgáltatásokra vonatkozó -ide értve a lakosság részére vonalfajták, vonalvastagságok, betűk, számok írása, végzett javító, szolgáltató és karbantartó tevékenységet is- feliratmező, darabjegyzék stb.), valamint a tartalmukhoz műszaki követelmények, vizsgálatok, minősítési feltételek és kapcsolódó műszaki ábrázolási szabályokat is - "nyelvtani meghatározások. szabályokénak is nevezhetnék - nemzetközi (ISO) A szabványosítás elősegíti: alapszabványok írják elő. - a műszaki fejlesztési feladatok megvalósítását; 1.1 A műszaki rajz fajtái - a gyártás technológiai és műszaki előkészítésének A műszaki rajz dokumentum, amely valamely termék egy szabályozását, egységesítését; meghatározott, általában elkészítés utáni állapotát rögzíti a - a termelés gazdaságosságát; célnak megfelelő részletességgel. - a gazdasági kapcsolatok műszaki megalapozottságát; A műszaki élet különböző területein használatos szakirányú - a minőség fejlesztését és szabályozását; rajzok megnevezései:gépipar területén géprajz, az építőipar - a fogyasztók és felhasználók védelmét; területén építészeti, a villamos ipar területén használatos - a munka-, az élet-, az egészség-, a testi épség és a varajzokat villamos ipari rajzoknak nevezzük. gyonvédemet, A rajz tárgya: a termék (gyártmány), a gyártás végső - az emberi környezet védelmét; eredménye, amely állhat egy vagy több darabból, esetleg több - a nemzetközi együttműködést. szerkezeti egységből is. A szabványok fajtái. A szabványok kidolgozása öt, Alkatrész a terméknek tovább már nem bontható eleme, egymásra épülő szinten történik, amit a lenti ábra szemléltet. amely egy darabból áll, egyféle anyagból, szerelési művelet nélkül készül. Munkadarab az alkatrész gyártás közbeni megnevezése. Előgyártmány a munkadarab kiinduló alakját adó termék pl. öntvény, lemez, idomacél stb. Szabványos termék az, amely valamely nemzeti, regionális vagy nemzetközi szabvány előírásainak megfelel. így garantálva van a tennék csereszabatossága is. Kereskedelmi áru a kerekedelemben készen beszerezhető tennék, alkatrész vagy szerkezeti egység ( kötőelem, csapágy stb.), amely általában szabványos termék is. Szerkezeti egység az alkatrészek olyan együttese, amelynek részeit gyártási, szerelési vagy más szempontból nem célszerű külön kezelni (pl. hajtómű, tengelykapcsoló stb.). Főcsoport a terméknek szerelési egységeket, alkatrészeket tartalmazó A nemzetközi szabványokat az International Organization együttese.Az alcsoport a főcsoport bontásából keletkezik. fór Standardization (rövidítve: ISO), Nemzetközi A termékhez tartozhat még kötőanyag, bevonóanyag, Szabványügyi Szervezet dolgozza ki. Ezek közvetlen szerelési anyag, kenőanyag stb. is, melyeket a rajzon, ill. a alkalmazásra és változtatás nélküli honosításra, a nemzeti darabjegyzékben kell megadni. szabványokba beágyazva (pl MSZ ISO, DIN ISO stb,) A műszaki rajzok elnevezése utalhat annak tárgyára, céljára, használható dokumentumok. kidolgozásának módjára pl. vázlat stb. A nemzeti és a nemzetközi szabványok között A rajz tárgyára utaló elnevezések: összeállítási rajz, helyezkednek el a regionális szabványok. Ezek érvényessége részösszeállítási rajz, alkatrészrajz, körvonalrajz, alapozási csak egy meghatározott területre teljed ki. Hazánkat csak az rajz, acélszerkezeti rajz, kapcsolási rajz, csomagolási rajz, Europäische Norm (EN) szabványok érintik. elrendezési (diszpozíciós) rajz, hálózati rajz stb.. Az EN szabványok kidolgozásában az Európai Unió és az A rajz céljára utaló elnevezések: törzsrajz, műhelyrajz, Európai Szabadkereskedelmi Társulat országai vesznek technológiai rajz. részt. A szabványosítás célja az egységes európai piac A felsőfokú képzésben leggyakrabban előforduló rajzfajták: létrehozása előtt álló műszaki akadályok felszámolása. Törzsrajz a termék minden részletére kiterjedő, teljeskörű A szabványosítási munkákat két szervezet a CEN (Comi- megtervezést bemutató rajz , amelyen annyi vetület (nézet, té Européen de Normalisation) Európai Szabványügyi metszet stb.) és fontos méret található, amelyek alapján Bizottság és a CENELEC (Comité Européen de valamennyi egyedi alkatrész alakja és mérete egyértelműen Normalisation Electrotechnique) Európai Elektrotechnikai megállapítható, s így az ún. kirészletezés alapjául szolgál. Szabványügyi Bizottság koordinálja. Összeállítási rajz a termék szereldei végső összeszereléséhez, Az EN szabványokat az adott ország nyelvére lefordítva ill. karbantartás esetén a szétszereléshez szükséges -változtatás nélküli honosítás-, a nemzeti szabványokba információkat tartalmazó rajz, amelyen csak annyi vetület, beágyazva ( pl. MSZ EN, DIN EN stb.) használják. részlet van, amennyi ahhoz szükséges, hogy minden egyes A szabványok alkalmazása. A szabványok előírásai alkatrészhez tételszám rendehető legyen. Az összeállítási általában csak ajánlottak, de az élet egyes területein rendelet rajzhoz nagyon precízen kitöltött darabjegyzék tartozik. vagy törvény az alkalmazásukat kötelezővé teheti. Ilyenek Alkatrészrajz a terméktervezés egyik legfontosabb rajzfajtája, pl. a munkavédelmi törvények stb. Más területeken pedig a az alkatrész elkészítése utáni, szerelésre kész állapotot "kőkemény" gazdasági érdek határozza meg az aíkamazá- ábrázolja, és egyértelmű adatokat nyújt a gyártáshoz, a sukat. A szabványok, különösen a nemzetközi szabványok szereléshez és az ellenőrzéshez is. Az egy alkatrészről készült alkalmasak arra, hogy megkönnyítsék a piacra jutást, rajzot műhelyrajznak is nevezzük. javítsák a minőséget, a termékek és szolgáltatások A műhely a gyártás vagy közvetlenül a műhelyrajz alapján, biztonságát, ismereteket és tapasztalatokat terjesszenek vagy az azokra támaszkodó technológiai rajz alapján végzi. határokon keresztül. A szabványok alapvető fontosságú elemévé váltak a gazdasági integrációnak és a világkereskedelemnek.

A rajzlapok méretei. Feliratmező.

2.

A műszaki rajzok alaki követelményei

1.2 A rajzlapok méretei A rajzok tárolása és kezelése célszerűen meghatározott rajzlapméreteket kíván. A rajzlapok méretsorozata a kiindulásul választott, A0-val jelölt lm2 területű rajzlap területi feleződésének elvére épül. A különböző méretű rajzlapokon az oldalak aránya ugyanaz és a hosszabbik oldal felezésével kapjuk a kisebb rajzlapokat. Ezeket a követelményeket az 1m2 felületű, A0 jelű, 1189x841 oldalhosszúságú (b/a=√2) téglalap biztosítja.

Az ISO A fosorozatában előnyben részesített méretek: Megnevezés

Készméret (a₁ xb₁)

Rajzterület (a2xb2)

A0

841x1189

821x1159

A1

594x841

574x811

A2

420x594

400x564

A3

297x420

277x390

A4

210x297

180x277

A rajzlap szabványos méretén mindig a készméretet értjük. Az ennél nagyobb ún. nyersméretet - ami általában a készméretnél oldalanként 15-20 mm-rel nagyobb - az eredeti rajzlapméret megvédése céljából alkalmazzuk, a róla készült másolatokat pedig a készméretre vágjuk. A rajzlapokon mindig rajzolunk keretet. A készméretre vágott lap széle és a rajzterület közötti szél a baloldalon 20 mm - ez a befűzési szél - a többi oldalon 10 mm széles. A rajzmezőt határoló keretet vastag folytonos vonallal kell rajzolni. A feliratmező a bemutatott befüzési széllel rendelkező A0 A3 méretű lapokon a rajzterület jobb alsó sarkában van. Ezeket a rajzlapokat csak ún. fekvő alakban szabad használni. A feliratmező az A4 méretű lapon, amely csak ún. álló alakban használható, a rövid (alsó) oldalon legyen. A rajz olvasási iránya egyezzen meg a feliratmezővel. A megnyújtott méretű rajzlapalakokat lehetőleg kerülni kell. Ezeket egyébként úgy lehet képezni, hogy valamelyik A méret (pl. A3) rövid oldalának mérete tartozik valamely másik nagyobb A méret ( pl. A1) hosszú oldalához. Az eredmény egy új méret, például a rövid jele A3.1. Az alakrendszer felépítését mutatja a lenti ábra.

A rajzlapokon, a nemzetközi szabvány előírásának megfelelően központjelek, azonosítómező és vágási jelek is elhelyezhetők. A központosítójelek megkönnyítik a rajz beállítását sokszorosítás vagy mikrofilmezés estén. Az azonosítómező beosztása (betűkkel, ill. számokkal történő jelölés) pedig könnyebbé teszik az ún. revizíós mezőben rögzített kiegészítések, változtatások stb. megkeresését a rajzterületen. Ezeket kézi technika estén általában nem helyezzük el a rajzlapokra. Ha a rajztárolási mód nem igényli a befűzési mezőt, akkor a rajzlapok, a hosszabbik oldaluk helyzete szerint álló vagy fekvő formátumban is használhatók.

Feliratmező, téteszámok, darab jegyzék A 3D-s programok többségében a rajzkészítő modul - adminisztrációs információk (rajzlap mérete, a rajz használatakor valamennyi A és ún. felhasználói méretű első kiadásának időpontja, módosítási jel, felelős személyek rajzlap álló (portrait) és fekvő (landscape) formátumban aláírása, stb.). egyaránt választható. Az összeállítási rajzon ábrázolt szerkezeti egység minden A felhasználó által meghatározott különleges rajzlap alkotórészét és/vagy minden alkatrészét lehetőleg egymást méreteire az (mx297) x (nx210) összefüggést célszerű követő sorrendben tételszámmal kell azonosítani. A szerkezeti egység azonos alkatrészeinek tételszámát alkalmazni, ahol az "m" és "n" egész számok. Ilyenkor az elegendő egyszer feltüntetni, ha a tévesztés veszélye nem áll egyik méretet csak az A0-s plotter papírtekercsének felfenn. használható szélességi mérete korlátozza. A tételszámozás sorrendjét A rajzok A4-es tárolási nagyságát harmonikaszerű haj-a lehetséges szerelési sorrend, togatással érjük el. -az alkotóelemek (szerkezeti egység, alkatrész) Egy A0-s rajzlap jelentősége, illetve hajtogatási sorrendje: -egyéb logikai sorrend (pl. a kereskedelmi árúk, a szabványos alkatrészek a darabjegyzék végére kerüljenek stb.). A tételszámokat azonos típusú és magasságú arab 2.2 Feliratmező, tételszámok, darabjegyzék számokkal kell felírni, amelyek egyértelműen Minden rajzon feliratmezőt (korábban szövegmezőt) kell megkülönböztethetők minden más felirattól. A tételszámok elhelyezni, amely a rajz azonosításához szükséges adatokat magassága általában a méretszámok magasságának legalább tartalmazza. A feliratmezőt a rajzlap jobb alsó sarkában a kétszerese. A tételszámokat az alkatrészek körvonalán kívül kell keretre ráültetve kell elhelyezni mind az álló, mind a fekvő Minden tételszámot az alkatrészhez formátumoknál. Olvasási iránya lehetőleg egyezzen meg a elhelyezni. mutatóvonallal kell kapcsolni, amelynek csatlakozását a rajz olvasási irányával. A feliratmező több, egymáshoz csatlakozó téglalap alakú következők szerint kell megadni: - ponttal, ha az alkatrész körvonalán belül végződik; mezőt tartalmaz. Ezek további mezőkre bonthatók az - nyílheggyel, ha az alkatrész körvonalára mutat. információk elhelyezése érdekében. Az elhelyezés A mutatóvonalak ne keresztezzék egymást, lehetőleg egységesítése céljából a feliratmezőn belül elhelyezkedő rövidek legyenek és általában szögben csatlakozzanak a információkat csoportosítani kell az alábbiak szerint: tételszámhoz. A tételszámok alá is húzhatók (általában) - azonosító mező, vékony vonallal. - kiegészítő információk. A tételszámok bekarikázhatok azonos átmérőjű, vékony Az azonosító mező három részre tagolódik: vonallal rajzolt körökkel is. Ebben az esetben a mutatóvonal - nyilvántartási vagy azonosító rész, a kör középpontja felé irányuljon. - rajz megnevezési rész, - a rajz törvényes tulajdonosát feltüntető rész. Az azonosító mezőt a kerettel azonos vonalvastagsággal kell megrajzolni. A kiegészítő információk az adott mezőkön belül, de további mezők hozzákapcsolásával is megadhatók. Ezek az információk tartalom szerint: -jelek (vetítési mód, fő méretarány, mértékegység, ha a mm-től eltér); - műszaki információk ( felület kikészítés, alak- és helyzettűrések jelölési módja, általános mérettűrés értékei, egyéb kapcsolódó szabványok.);

Feliratmező, darabjegyzék, rajzszámozás A darabjegyzék oszlopos kialakítású, az adatokat A rajz áttekinthetősége és olvashatósága érdekében a megnevezés, mennyiség, hivatkozás, tételszámok lehetőleg függőleges oszlopokban és/vagy (tételszám, anyagminőség stb.) függőleges oszlopokba és vízszintes vízszintes sorokban legyenek elhelyezve. sorokba rendezetten adjuk meg, és az elválasztó vonalakat Az egymáshoz csatlakozó szabványos alkatrészek, így pl. a általában vékony vonallal rajzoljuk meg. Az adatok sorrendje kötőelemek, közös mutatóvonalon is megadhatók. Több darabból álló gyártmányok összeállítási rajzaihoz követi a tételszámok sorrendjét. Ha a darabjegyzék a rajzlapon van, akkor a sorrend lentről darabjegyzék is tartozik. A darabjegyzék a műszaki rajzon ábrázolt szerkezeti egységek, részegységek és alkatrészek felfelé halad, az oszlopok fejléce az első sor. Külön tételszámait, az azonosítás adatait tartalmazó jegyzék. darabjegyzék esetén az adatok sorrendje felülről lefelé halad, a fejléc legfelül van. A különlapos "Darabjegyzék" Általános esetben a műszaki rajz része, de külön lap is lehet. Ha a darabjegyzék a műszaki rajzon van, akkor a megnevezési lapon fel kell tüntetni a hozzá tartozó rajz rajzolvasási irányban helyezkedjen el és a feliratmezőhöz feliratmezőjének azonosító adatait. A cégek többségénél a különálló darabjegyzékeket általában excel programmal csatlakozzon: felette vagy mellette. készítik. Az egyetemi oktatásban készülő rajzok feliratmezőjére, a darabjegyzékre és a rajzszámozási rendszerre vonatkozó javaslatokat mutatják az alábbi ábrák:

Méretarányok. írás 2.3 Méretarányok A tárgyakat, alkatrészeket valóságos nagyságukban, torzításmentesen megrajzolva tudjuk formájuknak, méreteinek legmegfelelőbben érzékeltetni. A természetes nagyság alapján való rajzolás túl nagy, ill. túl kicsiny tárgyaknál nem célravezető. A túlságosan nagy rajz áttekinthetetlen és nem gazdaságos, a kis alkatrészek viszont nehezen rajzolhatok meg pontosan, és méreteik sem adhatók meg világosan. Ezért ilyenkor kicsinyítést, ill. nagyítást alkalmazunk, amelynek mértéke szabványosított. A méretarányt a rajzi hosszméret és a valóságos tárgy ugyanazon hosszméretének aránya adja. A méretarányt mindig az ábrázolás és az olvashatóság mérlegelésével választjuk meg. A műszaki rajzokon alkalmazott méretarányok szabványos választéka: Elnevezés Nagyítás Valóságos nagyság

Kicsinyítés

Javasolt méretarányok 50:1 20:1 10:1 5:1 2:1

1:1

1:2 1:5 1:10 1:20 1:50 1:100 1:200 1:500 1:1000 1:2000 1:5000 1:10000

Kivételes esetekben, ha valamely okból a javasolt méretarányok nem alkalmazhatók, akkor közbenső értékek is használhatók. (Pl. megegengedett az 1:25 méretarány alkalmazása is). Lehetőleg olyan legkisebb ábrát adó méretarányt alkalmazzunk, amely mellett a rajz rendeltetésének még megfelel, jól és egyértelműen olvasható. A rajz készítéséhez alkalmazott méretarányt a rajz feliratmezőjében kell megadni. Ha a rajz természete megkívánja, akkor egy rajzlapon többféle méretarányt is alkalmazhatunk. Ilyenkor a feliratmezőben a fő méretarányt (a főnézet méretarányát) adjuk meg, az attól eltérőket az alkatrész tételszáma vagy a nézet, a metszet, a kiemelt részlet hivatkozási betűi mellett tüntetjük fel: pl. A-A (5:1) 2.3Feliratok, írás A műszaki rajz okmány, ezért egyértelműnek, jól olvashatónak kell lennie, feliratainak készítésénél az egyéni folyóírás helyett leegyszerűsített, szabványos alakú betűket,

számjegyeket és egyéb rajzi jeleket kell használni. Feliratnak nevezzük a műszaki rajzokon a szövegben, a feliratmezőben, a darabjegyzékben, a műszaki köveleményekben, az ábrákon stb. megjelenő betűk, számok és jelek összességét A kézi technikával készült rajzok mérnök-esztétikai értékét erősen csökkenti a hanyagul elkészített felirat. A tapasztalat szerint az esztétikus, egységes formájú, jól olvasható betűk és számok kevesebb félreértésre adnak lehetőséget, mint az egyéni stílusban írottak. A műszaki rajzok felirataira vonatkozó előírásokat is nemzetközi (ISO) szabványok tartalmazzák, amelyek előíiják a rajzokon alkalmazható feliratok elhelyezésének módját, betűinek, számainak, írásjeleinek formáit, arányait, méreteit, az alkalmazható vonalvastagságot, betűk, szavak, sorok közötti távolságot. A szabványok egyaránt engedélyezik az álló és a 75°- ban dőlt betűk használatát. A szélességi típust is megválaszthatjuk, az A típusú keskeny vagy a B típusú közepes szélességű betűk közül. Egy dokumentáción belül azonban csak az egyik fajtát szabad alkalmazni. Az álló betűk egyenes és körív szakaszokból tevődnek össze, a dőlt betűk ennek megfelelően egyenes és ellipszis ívekből állnak. Végül a rajzlapokkal és az írással kapcsolatban meg kell említeni a gépi technika alkalmazásának néhány előnyét. Az AutoCAD rajzoló programban és valamennyi 3D-s tervező programban a rajzok készítéséhez az ISO előírásain kívül számos ország szabványainak ( DIN-német, ANSI- amerikai, BS-angol, JIS japán, GOSZT-orosz stb.) megfelelően előkészített ún. rajzsablonok állnak rendelkezésre. Ezeken az előre elkészített, különböző formátumú rajzlapokon a feliratmező általában ún. attribútomos blokkként (szöveges információt is tartalmazó rajzelem-csoport) szerepel, ami nagyon megkönnyíti a szövegek bevitelét. Természetesen "saját" rajzsablonokat is készíthetünk. Ezt teszik a cégek is, és az általuk meghatározott kiegészítő információkat is tartalmazó feliratmezőben általában a cég logóját is elhelyezik. Az "íráshoz" igen nagyszámú, különböző típusú betűkészlet áll rendelkezésre, de a rajzokon általában egyféle, állandó vonalvastagságú fontkészletet használunk. A műszaki dokumentáció tárolása és kezelése. A gyártás, a kivitelezés a karbantartás stb. az eredeti műszaki dokumentációról készült másolatok használatával történik. Az eredeti dokumentáció tárolása, kézi és gépi technika esetén is szokásos papírhordozón történik. A gépi technika egy időtállóbb, kisebb helyszükségletű, kevésbé sérülékeny, CD-ill. DVD-lemezen történő elektronikus tárolási módot is lehetővé tesz.

A műszaki rajzokon szereplő feliratoknál általánosan használt betűnagyságok: Felirat

Betűnagyság (mm)

A megengedett méreteltérések, a feliratmező egyes mezőinek megnevezése.

2,5

A méretszámok, darabjegyzék, szöveges utasítások, műszaki előírások.

3,5

A feiratmező kitöltendő, kisebb méretű szöveges részei, a darabjegyzék fejlécének szövegei. A feliratmezőben szereplő főazonosítók: gyártmány, megnevezés, rajzszám, tulajdonos. Tételszámok, hivatkozási betűjelek

5 7 7(10)

írás B típusú, álló latin betűk, számok és írásjelek:

A típusú, álló írás

A típusú, dőlt írás

A műszaki rajzokon leggyakrabban alkalmazott B típusú felirat jellemző méretei:

Megnevezés

Arány

Méretek (mm)

Feliratmagasság

h

(10/10)h

1,8

2,5

3,5

5

7

10

14

20

A kisbetű magassága

c1

(7/10)h

1,26

1,75

2,5

3,5

5

7

10

14

A kisbetűk alsó kinyúlása

c2

(3/10)h

0,54

0,75

1,05

1,5

2,1

3

4,2

6

A kisbetűk felső kinyúlása

c3

(3/10)h

0,54

0,75

1,05

1,5

2,1

3

4,2

6

Az írásjelek helyigénye

f

(4/10)h

0,72

1

1,4

2

2,8

4

5,6

8

A karakterek közötti távolság

a

(2/10)h

0,36

0,5

0,7

1

1,4

2

2,8

4

Az alapvonalak közötti távolság (nagy- és kisbetűk írásjelekkel)

b1

(19/10)h

3,42

4,75

6,65

9,5; 13,3

19

21

38

Az alapvonalak közötti távolság (nagy- és kisbetűk írásjelek nélkül)

b2

(15/10)h

2,7

3,75

5,25

7,5 10,5

15

21

30

Az alapvonalak közötti távolság (felirat csak nagybetűkkel)

b3

(13/10)h

2,34

3,25

4,55

6,5

9,1

13 18,2

26

A szavak közötti távolság

e

(6/10)h

1,08

1,5

2,1

3

4,2

6

8,4

12

A vonalvastagság

d

(1/10)h

0,18

0,25

0,35

0,5

0,7

1

1,4

2

Általában a rajzok feliratait célszerű olyan vonalvastagságokkal készíteni, mint amilyeneket a rajz vonalainak kihúzásához is használunk.

Vonalak A vonalvastagságokat a rajz fajtája, mérete, bonyolultsága 2.4 Vonaltípusok, vonalvastagságok szerint kell kiválasztani. Egy adott dokumentáció azonos A rajzokon a szemléltetés és a jobb áttekinthetőség nagyságú és méretarányú rajzait azonos vastagságú érdekében különféle vonalvastagságokat és vonalfajtákat vonalakkal kell ábrázolni. A műszaki rajzokon az alábbi típusú és vastagságú vonalakat használunk. A rajzok és ábrák névleges vonalvastagságai: (d): 0,13: 0,18; 0,25; 0,35; 0,5; 0,7; 1,0; 1,4; 2,0 mm. Kézi alkalmazzuk: (Megjegyzés: az ISO 128 alapszabvány legújabb technika esetén egy rajzon belül legalább kétféle vastagságú kiegészítései 01-től 15-ig terjedő számokkal jelölt vonalat kell alkalmazni, vastag- és vékonyvonalat. A vonalfajtákat javasol a CAD rendszerekhez, amelyek között vonalvastagságok közötti arány 2:l-nél nem lehet kisebb. néhány új, pl. a zig-zag vonal, kiemelten vastag vonal stb. is szerepel).

Vonalfajta

Megnevezés

Általános alkalmazás

Folytonos, vastag

A1 Látható körvonalak A2 Látható élek A3 Főáramkörök, kábelezés, funkcionális kapcsolás

B

Folytonos, vékony

B1 Elméleti áthatási (tagoló-) vonal B2 Méretvonalak B3 Méretsegédvonalak (szerkesztési vonalak) B4 Mutató vonalak B5 Vonalkázás (sraffozás) B6 Befordíott metszet körvonala B7 Rövid középvonalak B8 Áramkörök, kábelezés, kapcsolások

C

Folytonos, szabadkézi törésvonal, vékony Cl részletek, megszakított nézetek és metszetek határoló vonala

D

Folytonos, egyenes törésvonal, vékony

Dl ua. mint Cl

E

Szaggatott, vastag

El Nem látható körvonalak E2 Nem látható élek (általában az F2 vonalfajtát használjuk)

F

Szaggatott, vékony

G

Pontvonal, vékony

A

H J

K

Pontvonal, vékony, végződéseknél irányváltásnál vastag Pontvonal, vastag

Kétpont-vonal, vékony

FI Nem látható körvonalak F2 Nem látható élek F3 Nem villamos kapcsolatok, árnyékolás G1 Középvonalak G2 Szimmetriatengelyek G3 Trajektóriák, például: osztókor G4 Berendezések határvonala, készülék csoportok kiemelése, árnyékolás Hl Metszősíkok nyomvonalai J1 Speciális megmunkálású felületek vagy élek jelölésére KI Csatlakozó alkatrészek körvonala K2 Mozgó alkatrészek szélső vagy váltakozó helyzetei K3 Súlyvonalak K4 Alakítás előtti körvonal K5 Metszősík előtti részek körvonala

Vonalak Rajzolási követelmények Kézi technika estén a vékony szaggatott vonalat 4-5 mm hosszúságú vonalszakaszok és 1-2 mm hosszúságú hézagok váltakozásával rajzoljuk.

Ügyeljünk arra, hogy a szaggatott vonal csak vonalszakasszal kezdődhet és végződhet, irányt csak vonalszakasz- -töréssel változtathat, más vonalhoz csak vonalszakasszal csatlakozhat ill. kereszteződhet.

A vékony pontvonal hosszabb és rövidebb vonalszakaszok sorozatából áll.

A pontvonalat a hosszabb vonalszakasszal kezdjük és fejezzük be, egymást csak a hosszú vonalszakasszal keresztezhetnek

A 12 mm vagy ennél kisebb elemek szimmetriatengelyeit pontvonal helyett vékony folytonos vonallal lehet rajzolni.

A párhuzamos vonalak közötti legkisebb távolság, amely a vonalkázásra (sraffozás) is érvényes, ne legyen kisebb az alkalmazott vonalvastagság kétszeresénél.

Ha a párhuzamos vonalak ennél közelebb kerülnek egymáshoz, akkor torzítással az előírt min. távolságig a vonalakat el kell tolni, hogy a kihúzás után is jól felismerhető távolság, hézag maradjon. Kézi technika esetén a rajzok pontos szerkesztése halvány, vékony vonalakkal célszerű, ehhez kemény (3H,4H) szerkesztő ceruzát, a már megszerkesztett rajz kihúzásához viszont - a kívánt vonalvastagságnak megfelelő, általában 0,5 mm-es - középkemény (HB, H) ceruzát használjunk. A rajz vonalainak a kihúzása azért fontos, mert a halvány vonalak a másolatokon nem látszanak. A különböző vonalak csatlakozása legyen határozott és gondos, a körívek csatlakozása törésmentes. A görbületváltozás helyét ki kell szerkeszteni, és innen kezdve előbb húzzuk ki az iveket, és ehhez igazítsuk hozzá az egyeneseket. Ugyanígy járunk el a lekerekítések kihúzásakor is.

Gépi technika esetén számos, parancs vagy automatikusan végrehajtott szolgáltatás teszi rendkívül hatékonnyá a szerkesztési munkát. Valamennyi programban a rajzok készítése ún. fóliákon (layer) történik. Ezt úgy lehet egyszerűen elképzelni, hogy egymás alatt átlátszó fóliák vannak, és minden egyes fóliához az azon lévő rajzelemeknek megfelelő vonalfajta van A fenti vonalfajták méretarányaira vonatkozó ISO ajánlásokat mutatják a lenti ábrák, amelyek elsősorban a CAD hozzárendelve. így például a látható éleknek megfelelő rajzelemeket tartalmazó fóliához a vastag folytonos vonal van rendszerekben alkalmazott vonalakhoz ajánlottak. hozzárendelve. Az AutoCAD program használatakor ezeket a fóliákat egyenként létre kell hoznunk. Természetesen egy vonalfajta pl. a vékony folytonos vonal több fóliához pl. a .méreteket, a Vonalkázást stb. tartalmazó fóliához is hozzárendelhető. A nem folytonos vonalak fent ismertetett rajzolási követelményeit a rendelkezésre álló vonaltípusok közül a megfelelő kiválasztásával, vagy a vonalléptékezés nevű rendszerváltozó segítségével teljesíthetjük. A könnyebb áttekinthetőség érdekében a fóliákhoz általában színeket is rendelünk. A 3D-s programok rajzkészítő moduljainak a használatakor nem kell foglalkoznunk a fóliák létrehozásával. A programok a jellegzetes rajzelemeket pl. a látható élek vonalait, a vonalkázást, a méreteket stb. automatikusan létrehozott, különálló fóliákra rakják, amelyekhez a megfelelő vonalfajták is hozzá vannak rendelve. A gépi technika alkalmazása esetén a rajzok kinyomtatása előtt mindig meg kell adni az egyes vonalfajták rajzon megjelenő, kívánt vonalvastagságát.

Ábrázolási módok

3. A műszaki ábrázolási módok 1.1 Vetítési módok A tárgyak térbeli alakzatok, a térnek síklapokkal és görbe felületekkel határolt részei. A síkbeli (2D-s) ábrázolás feladata a térbeli alakzatok megjelenítése a rajzlap síkján. A síkbeli képekhez legegyszerűbben a vetítés (projekció) módszerével jutunk. Ez azt jelenti, hogy az alakzatot végesben vagy végtelenben lévő pontból induló sugarakkal (ún. vetítősugarakkal) egy síkra (képsíkra) vetítjük. Ha a vetítési pont a végesben van középponti vetítésről vagy centrális projekcióról, ha a végtelenben van párhuzamos vetítésről vagy poralel projekcióról beszélünk. A képsíkra vetített képet vetületnek nevezzük. (Az emberi látás esetén a külső világ tárgyairól szemünkbe érkező fénysugarak hozzák létre a tárgy képét, és a tárgy pontjainak a látósugarai pedig a vetítősugarak.) Az emberi szemen kívül elhelyezkedő képsíkokon centrális vetítéssel létrejövő képalkotást szemlélteti az alábbi ábra.

Párhuzamos merőleges vetítés esetén a tárgy egy tetszőleges pontjának a képsikon megfelelő vetületét a pontra illesztett és a képsíkra merőleges vetítősugár jelöli ki. A merőleges vetítés a tárgy képsikkal párhuzamos oldallapját, illetve a képsíkkal párhuzamos tengelyű forgásszimmetrikus felület körvonalát alak- és mérethelyesen viszi át a képsíkra. Ferde vetítés esetén a méretek és az alak, illetve szögek is torzulnak. A centrális vetítésnél láttuk, hogy a képsík a tárgy mögött, ül. a szemlélő és a tárgy között is lehet. Utóbbi esetben átlátszónak tekintjük a képsíkot- ilyenen tanulmányozta Dürer a kép keletkezését. Ehhez hasonlóan a párhuzamos -merőleges vetítés esetén is a képsíkoknak kétféle relatív helyzete lehetséges, amely meghatározza a síkba terített nézetek egymáshoz viszonyított helyzetét, azaz a vetítési módszert. Első térnegyedbeli vetítési mód, vagy első szögű vetítés, korábban európai (E) vetítési módszernek neveztük. Az ábrázolandó tárgy elméletileg a szemlélő és a megfelelő koordinatasíkok (képsíkok) között helyezkedik el. A nézési irányt kisbetűvel, a merőleges vetítéssel kapott nézeteit nagybetűvel jelöljük. A különböző nézetek helyzetét az "A" főnézethez (elölnézethez) viszonyítva képsíkjaiknak tengelyek körül való forgatása határozza meg, amelyek egybeesnek vagy párhuzamosak az azon a koordínátasíkon (rajzsikon) lévő koordinátatengelyekkel, amelyre az elölnézetet vetítik.

Akár az 1 .jelű, akár a 2.jelű képsíkon megjelenő vetület a tágy vetülete. A centrális vetítéssel keletkező kép nem azonos nagyságú a tárggyal, ezért ez az ábrázolási mód nem alkalmas a műszaki rajzok készítésére. Bár a vetítési középpont helyének jó megválasztása esetén kapott perspektivikus kép érzékelteti legjobban a térbeliséget, de a szemléletesség mellett más műszaki előnyökkel nem rendelkezik. Paralel vagy párhuzamos vetítés esetén a vetítési középpont a végtelenben van, ezért az onnan jövő vetítősugarak, mint a Nap sugarai párhuzamosak. Attól függően, hogy a vetítősugarak iránya a képsíkhoz képest merőleges vagy ferde a vetítés merőleges (ortogonális), illetve ferde (klinogonális) lehet.

Harmadik témegyedbeli vetítési mód, vagy harmadik szögű vetítés, korábban amerikai (A) vetítési módszernek neveztük.

Axonometrikus ábrázolás A harmadik térnegyedbeli vetítési mód olyan merőleges ábrázolás, amelyben az ábrázolandó tárgy elméletileg a szemlélő és a megfelelő koordinátasikok (képsíkok) mögött helyezkedik el. A tárgy nézeteit az átlátszónak feltételezett képsíkokra párhuzamos merőleges vetítéssel kapjuk. A főnézet most is az "A" elölnézet, ennek a síkjába (rajzsík) forgatjuk be a többi képsíkot. Mindkét vetítési módnál a főnézet és a rajzlap síkja az XZ sík. A vetítési módok egyenértékűek. Nézési irányt mutató nyíl módszere Ha az első vagy a harmadik témegyedbeli vetítési módszer szigorú betartása nem lehetséges, vagy nem előnyös, akkor megengedett a nézési irányt mutató nyíl módszerének az alkalmazása, amely szerint a különböző nézeteket egymástól függetlenül lehet elrendezni. 1.2 Axonometrikus ábrázolás Az axonometrikus, tengelyméretes ábrázolás olyan módszer, amellyel a tárgyról térhatású, szemléletes képet tudunk szerkeszteni. Az axonometrikus képet a tárgyhoz rögzített térbeli koordinátarendszerrel és egy képsíkkal állítjuk elő. A koordinátaredszert az ábrázolandó alakzat hosszúsági, szélességi és magassági irányának megfelelő x, y és z tengely alkotja, a képsíknak pedig a rajz síkja felel meg. A képsíkhoz képest általános helyzetű kocka és a hozzá rögzített térbeli merőleges tengelykereszt ferdeszögű vetítéssel származtatott axonometrikus ábrája:

A merőleges (ortogonális) axonometrikus ábrázolás esetén a vetítősugarak merőlegesek a képsíkra. A műszaki gyakorlatban az axonometrikus ábrázolások közül csak azokat használjuk, amelyeknél egyrészt a tengelykereszt könnyen rajzolható, másrészt a tengelymenti rövidülés könnyen számítható. Ezek szerepelnek az oldalt látható táblázatban. A tengelyek elrendezése és a tengelyek mentén felmérendő méretek mellett egy kocka képe és a lapjaira rajzolt körök ellipsziseinek jellemzői is fel vannak tüntetve. A tengelyirányok tükrözött elrendezése, azaz a jobbos és a balos tengelykereszt is megengedett. Megjegyezzük, hogy ezek az ábrázolások műszaki látszati ábrázolások, amelyek csak megközelítik a párhuzamos merőleges vetítéssel kapott valóságos, pontos képeket. Az axonometrikus ábrázolások nem mérethűek és szögtartóak, bonyolult, időigényes szerkesztést igényelnek, ezért elsősorban szemléltető ábrák, szabadkézi vázlatok formájában alkalmazzuk ma már csak kézi technika esetén, általában a vetületek alapján nehezen elképzelhető részletek magyarázásához, szemléltetéséhez.

A bemutattott axonometrikus ábrázolások esetén a nézőpont a tér egy meghatározott helyén van, ezért statikus (fix nézőpontú) axonometrikus ábrázolásnak is nevezhetnénk. A 3D-s programok használata esetén az ún. modelltérben a nézőpont tetszőlegesen megválasztható, illetve az egér mozgatásával folyamatosan változtatható is, ezért ezt dinamikus axonometrikus ábrázolásnak is nevezhetjük. Szinte mindegyik program rajzkészítéskor, szolgáltatásként ki tudja rakni a fent bemutatott axonometrikus ábrákat is a rajzlapra. Így rendkívül egyszerű egy szerkezet össze-, ill. szétszerelését szemléletesen mutató ún. robbantott ábrát készíteni. Ezen az alkatrészek a közös tengelyek mentén, a szerelési sorrendben, az alaphelyzetből eltérő távolságra eltolt helyzetben vannak axonometrikusan ábrázolva. Jelenleg kezd szokássá válni az, hogy egy alkatrész műhelyrajzára annak axonometrikus képét is kirakjuk (a rajzlap valamelyik sarkába), ami megkönnyíti a rajzolvasást.

Vetületi ábrázolás Az egyes képek, ill. vetületek elnevezését pedig az 1.3 Vetületi ábrázolás határozza meg, hogy melyik irányból nézve képeztük. Műszaki rajzokon a tárgyakat, szerkezeteket képsíkokra Az elölnézet kiválasztott főnézet, amely a tárgy merőleges, egymással párhuzamos vetítősugarakkal képzett legjellemzőbb képe, általában ezt rajzoljuk meg először. vetületekkel ( nézetekkel, metszetekkel) ábrázoljuk. Attól Rendezett vetületek közötti összefüggést a rendező függően, hogy a képsíkok a szemlélő és a tárgy között vagy a vonalak szemléltetik. Az elölnézetből függőlegesen vetítjük tárgy mögött helyezkednek el, megkülönböztetünk amerikai a felülnézetet, ill. alulnézetet és vízszintesen az (A) és európai (E) vetítési módot. oldalnézeteket, ill. a hátulnézetet. Továbbiakban csak az európai vetítési móddal Az elölnézeten és a felülnézeten a tárgy szélességi méretei foglalkozunk. A nézetrend keletkezése: elképzeljük az azonosak. Az oldalnézeteken és a felülnézeten a tárgy ábrázolandó testet azt körülvevő függőleges és vízszintes vastagsági méretei azonosak. Az elölnézeten és az síkokkal (hat síkkal) határolt térben, és az egyes képsíkokra oldalnézeteken pedig a magassági méretek azonosak. vetített képeket, mint "dobozoldalak"-at kiterítjük az A nézetek azonos méreteit átvetíthetjük, ill. átforgathatjuk, elölnézet síkjába. vagy eltolt nézetek esetén mérés alapján rajzolhatjuk fel. A kiterítés rendje meghatározza az elölnézet (főnézet) és a többi nézet egymáshoz viszonyított helyzetét.

Vetületi ábrázolás Nézetrendtől eltérő elhelyezésű nézetek Műszaki rajzokon a korábban ismertetett ortogonális vetítési módot használjuk, mert sem a tárgy alakja, sem a Ha a nézetrendtől eltérünk, pl. a rajzterület jobb kihasználása méretei nem torzulnak - alak- és mérethű ábrázolás. érdekében, akkor a nézési irányt mutató nyíl alkalmazásával Ehhez a tárgyat úgy kell beállítani a témegyedbe, hogy a a nézet tetszés szerint elhelyezhető. síklapokkal határolt tárgyaknál két síkfelülete, a forgástesteknél pedig a forgástengelye párhuzamos legyen valamelyik két képsíkkal. A tárgy egyértelmű ábrázolásához szükséges vetületek számát a tárgy alakja, geometriai bonyolultsága határozza meg. A tárgy külső képét mutató vetületet nézetnek nevezzük. A tárgy belső geometriai kialakításának egyértelmű megmutatása céljából metszetet készítünk. Egy képzeletbeli metszéssel "csonkított" tárgy vetületét nevezzük metszetnek. Legyen kialakítva a korábbi példában szereplő hasábban egy lépcsős furat az alábbi ábra szerint.

Ilyenkor a nézési irányt a mutató nyíl közelében kisbetűvel és magát a nézetet pedig nagybetűvel kell azonosítani. Az utóbbit a nézetrajz alatt vagy fölött (egy rajzon belül azonos módon) a rajz olvasási irányában kell elhelyezni. A vetítési irányt jelölő nyíl és az azonosítók méretei:

Ha a tárgyat határoló jellegzetes ferde síkfelület alakja a szokásos vetületen torzulva látszana, akkor a ferde felületre merőleges vetítési iránnyal képezzük a vetületet: A lépcsős furatról a legjellemzőbb metszetet a felülnézeti síkon kapjuk, a következő módon: A metszősíkot az ábrázolandó furat szimmetriasíkjába tesszük, a metszősík és a szemlélő közötti részt gondolatban eltávolítjuk, az elmetszett, csonkított testet a felülnézet síkjára vetítjük, és a metszéssel keletkező felületet vonalkázzuk.

Ha a nézet méretaránya a föábrától eltérő, akkor a méretarányt a betűjel után zárójelben tüntetjük fel. Résznézetek: Résznézet rajzolása is megengedett, ha a megrajzolt nézetek szerint a tárgy egyértelmű meghatározásához kiegészítésként a tárgy egy részének ábrázolására még szükség van. Ilyenkor a teljes nézet megrajzolása helyett csak azt a részt rajzoljuk meg, ami újat mutat:

Nem tömör alkatrészeknél legtöbbször a metszetet a nézet helyett is rajzoljuk, a vetítési szabályok szerint. Műszaki rajzokon a képsíkokat és a vetítő vonalakat nem jelöljük, a vetületek elnevezését sem újuk fel. Nézetrend szerint elhelyezett vetületek egymáshoz képest tetszőleges távolságra lehetnek, pl. a méretmegadás helyigénye szerint lehetnek közelebb, i11. távolabb.

Műszaki ábrázolás előírásai 3.4 A műszaki ábrázolás általános előírásai A vetületi és metszeti ábrázolás gépészeti alkalmazásának módjáról a műszaki ábrázolás általános szabályai, előírásai rendelkeznek. A tárgy egyértelmű ábrázolásához szükséges vetületek (nézetek, metszetek) számát a tárgy alakja, geometriai bonyolultsága határozza meg. A tárgy alakját és nagyságát a rajzon lévő vetületek és méretek együtt határozzák meg. A műszaki ábrázolás legfontosabb szabályai: Csak annyi vetületet (nézetet, metszetet) kell rajzolni, amennyi a tárgy teljes és egyértelmű meghatározásához szükséges. így a rajzolható 6 vetület helyett rendszerint elegendő két - három, de sokszor egyetlen vetület is. Az ábrázolandó tárgy főnézetét (elölnézetét) úgy kell meghatározni, hogy ez a vetület adja a tárgy formájáról és méretéről a legtöbb információt. A főnézet általában a működési (beépítési) helyzetet mutatja. Azokat az alkatrészeket, amelyek bármely helyzetben használhatók, a gyártás vagy szerelés helyzetében kell ábrázolni. Ha a főnézeten kívül egyéb nézetek is szükségesek, akkor ezeket a következők szerint kell meghatározni: - a tárgyat egyértelműen bemutató nézetek és metszetek számát a lehető legkisebbre kell korlátozni; - kerülni kell a takart vonalak és élek ábrázolását; - kerülni kell a részletek ismétlését. Túlhatározottság nélkül ábrázolunk ! Semmitmondó, a méretmegadás szempontjából szükségtelen vetületet nem rajzolunk. Belül tömör, forgásszimmetrikus alkatrészeket elegendő egy nézettel ábrázolni, mivel a méretmegadásban szereplő alakjelek feleslegessé teszik annak a nézetnek a megrajzolását, amely a köröket mutatná.

Az alkatrészrajz a munkadarabot elkészítése utáni, szerelésre kész állapotban ábrázolja, általában vízszintes vagy függőleges helyzetben, ahogy majd felhasználásra kerül. Egyszerűsített ábrázolási módok A kézi technikában a rajzi munkával való takarékoskodás vezett ahhoz, hogy a vetületek rajzolásánál egyszerűsítéseket alkalmazhatunk. Félnézetek Szimmetrikus tárgyak ábrázolásakor megengedett, hogy a tárgynak csak a felét, vagy a negyedét rajzoljuk. Ilyenkor a szimmetria tengelyt mindkét végén két párhuzamos, a tengelyvonalra merőleges, legalább 3,5 mm hosszú vékony vonallal (szimmetria jel) kell jelölni. A rövid párhuzamos vonalak elhagyhatók abban az esetben, ha a tárgy körvonalai egy kissé túlnyúlnak a szimmetriavonalon. Ha a szimmetriavonalat nézetvonal fedi, akkor a felvetőiét helyett törésvonallal határolt részvetületet kell rajzolni. Az egyetlen vetülettel meghatározható egyszeri: alkarész műhelyrajzán félvetületet lehetőleg ne alkalmazzunk.

Résznézetek A nem szimmetrikus vetületeken is takarékoskodjunk a rajzi munkával és rajzoljunk részvetületeket törés, megszakítás, és kitörés célszerű alkalmazásával.

Kiemelt részlet A vetület egy része kiemelt részletként célszerűen külön, nagyítva is megmutatható, ha az adott méretarányban nehezenlátható, méretezhető, vagy egyáltalán nem ábrázolható. A kiemelendő részt vékony folytonos vonallal körül kell határolni és nagybetűvel azonosítani. A kiemelt részlet tartalmazhat a vetületen nem ábrázolt részletet is. Nézeti képet is kiegészíthet kiemelt részmetszet.

Műszaki ábrázolás előírásai Ismétlődő elemek egyszerűsített ábrázolása A tárgy szabályosan ismétlődő, azonos részleteinek részletes kirajzolása helyett egyszerűsítéseket alkalmazunk: - ismétlődő elemekből (pl. bevágásokból, fülekből) csak az elején és a végén rajzolunk meg egyet-egyet, a közbenső ismétlésre vékony folytonos vonalú jelkép utal. A mintázat külső burkoló görbéjét vastag folytonos, a mintázat belső burkoló görbéjét vékony folytonos vonallal jelöljük.

- ismétlődő azonos furatokból elég egynek a megrajzolása, ha a többi furathely megrajzolásából az ismétlődés nyilvánvaló;

Teljes vetületek helyett csak a szükséges teijedelmű részvetületeket rajzoljuk meg. Ilyenkor a torzuló, semmitmondó és nehezen rajzolható ábrarészeket elhagyjuk.

- ismétlődési számot írunk elő, ha a rajzunkról pl. a megszakítás miatt nem olvasható le az ismétlődésék száma: Ha egy vetület valamelyik részlete miatt nem egyértelmű, akkor meg kell adni a kérdéses nézet helyi nézetét. A helyi nézetet az amerikai (A) vetítési mód szerint kell készíteni. A főábrával középvonal kapcsolja össze és csak azt a részt rajzoljuk meg, ami új információt ad. - a felület mintázatát ( pl. rovátkolást, recézést) a felület egy részén elegendő megrajzolni.

Sík felületek jelölése Forgásfelületű alkatrész pl. tengelyek, orsók sík felületeire hívjuk fel a figyelmet azzal, hogy a sík felületek átlóit vékony folytonos vonallal megrajzoljuk:

A lyukkörön levő furatok megmutatására is alkalmazhatjuk a hiányos, helyi vetületel. Ezen vagy valamennyi látható furatot kirajzoljuk, vagy további egyszerűsítéseket (pl. félnézetet) alkalmazunk.

Különleges vetületek Elforgatott vetületek Ha a vetületnek a vetítési irány szerinti ferde elhelyezése nehezen szerkeszthető vagy nehezen elhelyezhető, indokolt lehet a vetület elforgatása.

Műszaki ábrázolás előírásai, vetületek vonalai A lyukkörön levő furatok tengelyét a főábrán a lyukkör érintőjeként - és nem a tényleges furatközéppont átvetítéseként - rajzoljuk és a furatokat külön jelölés nélkül a metszetbe befordíthatjuk. Eredeti (alakítás előtti) körvonal A hajlított tárgy kiindulási (kiterített) alakját is ábrázolni szokták vékony kétpont-vonallal.

Csatlakozó alkatrész A csatlakozó alkatrész körvonalát vékony kétpont-vonallal kell megrajzolni. A csatlakozó alkatrész nem takarja az ábrázolt tárgy vonalait - üvegszerűnek kell elképzelni.

Vékony folytonos vonallal jelöljük a felületek csatlakozásának folyamatos átmeneteit, ha erre szükség van. Az ilyen vonalat tagolóvonalnak (t) nevezzzük, és az elméleti áthatás helyén rajzoljuk meg. A tagolóvonalat nem csatlakoztatjuk a képhatár vonalához, hanem attól 2-5 mm-el előbb befejezzük. Ha félvetületet rajzolunk, a tagolóvonalat minden esetben a szimmetriatengelyig kell húzni.

Mozgó alkatrész A mozgó alkatrész szélső állásainak ábrázolásakor a másik véghelyzetben csak a körvonalát kell megrajzolni, vékony kétpont-vonallal ( üvegszerűnek képzeljük).

3.5 A vetületek rajzolása, vonalai Vastag folytonos vonallal kell megrajzolni: a képhatár(kontúr-) vonalakat (k) és a látható éleket (J): a vetületek síkjára merőleges síkok képét, még akkor is, ha azt nem él, hanem legömbölyítés határolja; síkmetszéssel, áthatással, tompítás nélkül keletkező élek vetületét; az egymáshoz közvetlenül csatlakozó legömbölyített felületek vetületét, ha a közös érintősíkjuk egyben vetítősík is.

A küllőknek a kerékkoszomba való átmenetét vékony folytonos tagolóvonallal kell megrajzolni, mivel ezeken a helyeken öntési lekerekítések vannak. Az áthatási vonalakat általában a jellegzetes pontjain átmenő körívekkel közelítve ábrázoljuk kézi technika esetén.

Vetületi ábrázolás vonalai Az enyhén kúpos, vagy lejtős átmenetek vetületén az egymás mellet haladó két tagolóvonal helyett megengedett a kontúrvonalhoz közelebb levő tagolóvonal helyén egyetlen vastag vonal rajzolása.

Nem rajzolunk tagolóvonalat a kontúrgörbe törés nélküli görbületváltásánál. Ezeknek az ún. érintőéleknek (tangent edges) a láthatóságát a 3D-s programokkal készített rajzokon a nézeteken ki kell kapcsolni, az axonometrikus nézeteken viszont általában meghagyjuk azokat.

A folyamatos vastag és vékony vonalakat ismétlődő, sokszor bonyolult felületek egyszerűsített vetületi írn. jelképes ábrázolásában is alkalmazzuk, pl.: a lenti ábrán látható orsómenet külső vonalát vastag vonallal, a magvonalát vékony vonallal, a hasznos menet végét vastag vonallal ábrázoljuk. Vékony folytonos törésvonallal rajzoljuk a részvetület határvonalait. Vékony szaggatott vonallal rajzoljuk az alkatrész belsejében lévő, vagy a tárgy részleteivel takart nem látható éleket. Használatát kerülni kell, csak akkor rajzoljuk meg, ha beméretezni ugyan nem kell, de az ábrázolandó tárgy megértéséhez szükséges, vagy ezzel egy másik vetület rajzolása megtakarítható.

A szimmetrikus vetületek vagy vetületrészletek középvonalai segítik az ábra és a méretek értelmezését. A középvonalakat az összetartozó vetületek között nem kell megszakítani, de - például a méretek elhelyezése esetén -általában megszakítjuk

A vetület középvonalát a kontúrokon kb. 3 - 5 mm-rel túlhúzva, a vetületrészlet középvonalát, pedig csak a részlet határán kissé túlnyúlva kell megrajzolni. A vékony pontvonalat egyszerűsített ábrázolásokban is alkalmazzuk, pl. fogazott elemek osztókörének, illetve osztóvonalának ábrázolására Áthatások egyszerűsített ábrázolása A kis ívmélységű vagy távolságú áthatási vonalak egyszerűsítve egyenes vonalakkal is helyettesíthetők. Ezek az egyszerűsített ábrázolások csak akkor használhatók, ha a metsződő részek merőlegesek, vagy közel merőlegesek. A nagy ívmélységű vagy a kontúrvonalaktól távolabb eső áthatási vonalakat azonban ki kell szerkeszteni. Kézi technika esetén általában közelítő ábrázolást alkalmazunk és rádiuszsablonnal körívet rajzolunk pl. a hiperbolát is körívvel, az ellipszist pedig kosárgörbével helyettesítjük.

Vékony pontvonallal rajzoljuk meg a középvonalakat. A forgásfelületek tengelyvonalra merőleges nézetében a forgásszimmetria-vonalát, a tengelyvonal irányú nézetében pedig a vízszintes és függőleges szimmetriasíkját középvonalakkal jelöljük, még akkor is, ha a szimmetria nem minden tárgyrészletre igaz.

Gépi 3D-s technika alkalmazása esetén a rajzokon természetesen a térbeli áthatási görbék valódi vetületeit kapjuk meg.

Metszetek, szelvények alkalmazása és jelölése 3.6 Metszetek és szelvények A tárgyak belsejének vagy a nézetein nem látható részleteinek megmutatására metszeteket, illetve szelvényeket rajzolunk. Az utóbbira egy példa a fészkes reteszhoronnyal rendelkező tengelycsonk. Ahhoz, hogy a reteszhorony alakját, és mélységét meg tudjuk mutatni, a tárgyat ezen a részen elmetszük egy tengelyére merőleges képzeletbeli metszősíkkal. A tárgyaknak azt a részét, ami a szemünk és a metszősík közé esik képzeletben eltávolítjuk. A képzeletbeli síkkal kimetszett síkidomot szelvénynek nevezzük. Ahol a képzeletbeli metszősík anyagot vágott, a nézetekben ábrázolt felületektől való megkülönböztetésül bevonalkázzuk. Ha a tárgy megmaradó részének a vetületét képezzük, akkor a metszetet kapjuk, ami a szelvényből és a metszősík mögötti tárgyrész nézetéből áll.

A metszet és a szelvény közötti különbség egyre inkább elmosódik, mivel a metszetből elhagyhatók, a semmitmondó, nehezen rajzolható torzult nézetrészek. A széteső szelvények összetartozását pedig nézetvonalak berajzolásával hangsúlyozzuk. A metszet a nézetben nem látható, belső részek megmutatására való. Nem szabad metszetben ábrázolni olyan alkatrészt vagy részletet, melynek metszete nem mutat többet, mint ami nézetben is látható. - Nem ábrázoljuk metszetben a tömör alkatrészeket a nagyobb anyagkiterjedés irányában (hossztengelyén vagy hosszanti oldalán átmenő metszősík), ilyenek a tengelyek, a rudak, az orsók, a csavarok, a szegek, a reteszek, a golyók stb. - Nem szabad metszetben ábrázolni a kerület mentén nem körbemenő, illetve a hosszanti irányban nem végigmenő anyagrészű részleteket, ilyen elemek például a küllők, a bordák, a fogak, a fülek stb. Ha a metszősík mégis tartalmazza ezeket az irányokat (például összeállítási rajzokon), akkor ezeket az alkatrészeket, illetve részleteket nézetben kell ábrázolni. Nem szokás metszetben ábrázolni Összeállítási rajzokon a belül üreges szabványos kötőelemeket például anyákat, alátéteket. A nem metszendő elemeket a 3D-s programokban is ki kell jelölni.

A metszetek fajtái: A metszősík számától függően a metszet lehet egyszerű, ha a metszetet egy metszősíkkal; lépcsős, ha egymással párhuzamos több metszősíkkal; és beforgatott, ha az egymást követő metszősíkok egymással szöget zárnak be.

Metszetek, szelvények alkalmazása és jelölése Egyszerű metszetek: Ha a metszősík szimmetriasík, és a metszet a nézet helyére kerül, akkor a nyomvonal és a metszet jelölése elhagyható. Ilyenkor a nézési irány a nézetrendből következik.

Ha metszősík helyzete nem egyértelmű vagy több metszősík van, akkor a metszősík nyomvonalát és a metszetet is jelölni kell. A metszősíkok nyomvonalait vékony pontvonallal, a végeiknél és az irányváltozásoknál kiemelten vastag vonallal, a nézési irányt a nyomvonal elején és végén merőleges nyilakkal és azonosító betűkkel jelöljük. A metszetet a nyilak mellett elhelyezett betű kötőjeles kettőzésével azonosítjuk (pl. A-A). A metszet alatt vagy fölött elhelyezett felirat (egy rajzon belül az elhelyezésnek azonosnak kell lenni) nagysága a vonalvastagságtól függően 5-10 mm, és megegyezik a metszősík mellett elhelyezett azonosító jel nagyságával. Ha csak egy metszet van, de a metszősík helye nem egyértelmű, azonban a metszet a vetítési iránynak megfelelő helyen van, akkor csak a metszősík nyomvonalát kell jelölni.

Ha a metszet méretaránya eltér a meglevő vetületekétől, akkor a betüjeles felirat mellé zárójelben tüntetjük fel az új méretarányt. A metszősík helyzete szerint a metszet lehet függőleges, vízszintes vagy ferdesíkú. Ferdesíkú metszeteknél a metszősík egyik képsíkkal sem párhuzamos.

Ha a ferde nyomvonalú metszetet önmagával párhuzamosan eltoljuk, vagy 45°-nál kisebb szöggel függőleges vagy vízszintes helyzetbe elfordítjuk, azonosító feliratot kell használnunk.

Ha egy rajzon több teljes metszet helyét kell megmutatni, akkor célszerű valamennyit - így a magától értetődő helyzetűeket is - betűkkel azonosítani.

Egyazon betű több metszősík nyomvonalának jelölésére is használható, ha ahhoz ugyanolyan rajzolatú metszet tartozik. A metszet lehet teljes- vagy részmetszet, és a metszetek rajzolásakor különféle egyszerűsítéseket alkalmazunk a rajzi munkával való takarékoskodás érdekében. Félnézet-félmetszet A belül üreges szimmetrikus alkatrészek egyik felét metszetben ( félmetszet), a másik felét nézetben (félnézet) ábrázoljuk.

Metszetek, szelvények alkalmazása és jelölése Szokás az, hogy felülnézetnél a nézet alsó részén, elölnézetnél pedig a nézet jobboldali részén rajzoljuk a metszetet.

A metszősíkok számától függetlenül csak egy betűazonosítót alkalmazunk. Az egymás melletti részmetszetek vonalkázása folytonos, de ha szükséges, akkor az azonosítás érdekében a nyomvonal törésénél, az eltolás helyén vékony vonalat húzunk, és a vonalkázást félosztással eltolva folytatjuk.

A félmetszetet és a félnézetet a szimmetriatengely választja el. Ha a szimmetriatengelyre nézetvonal esik, akkor a nézetet törésvonallal határoljuk.

Beforgatott metszet Az egymást metsző síkokkal képzett részmetszetek közös síkba fordításával hozzuk létre a kiterített metszetet, a beforgatott metszetet. Kitörések (részmetszetek) A tömör alkatrészeken lévő bemélyedő részleteket a teljes átmetszésük helyett csak kitöréssel ábrázoljuk.

A metszett területet vékony folytonos szabadkézi vonallal vagy törésvonallal határoljuk. Lépcsős metszet Két vagy több párhuzamos metszősíkkal képzett részmetszetek egyesítésével, összetolásával lépcsős metszetet hozunk létre

A beforgatott metszősík mögött látható elemeket először a metszősíkra merőlegesen vetítve, majd azzal a közös síkba beforgatva kell ábrázolni. ( Ezek a részletek torzulás esetén elhagyhatók).

Metszetek, szelvények alkalmazása és jelölése Három összefüggő síkkal való metszésre mutat példát a következő ábra.

A szelvény a metszeti ábrázolás speciális esete, amikor csak a metszett felületet ábrázoljuk. A szelvényről a vetítéstől függetlenül is lehet beszélni, mivel a szelvény nem vetület. A szelvény képzése a metszet képzésével azonos, de a metszősík nem lehet összetett. A szelvényeket megrajzolhatjuk a megfelelő nézetbe befordítva vagy elhelyezhetjük a nézeti képen kívül. Azt azonban meg kell mutatni, hogy a szelvény melyik metszősíkhoz tartozik. A kontúrvonalak közé befordított szelvénynél mind a körvonalat, mind a terület vonalkázását vékony folytonos vonallal rajzoljuk. A szelvényt általában jobbnézetnek vagy alulnézetnek ábrázoljuk.

A tengelye mentén eltolt és befordított, nézeten kívül megrajzolt teljes- vagy részszelvényt vastagvonallal rajzoljuk.

A ferde szelvény függőleges vagy vízszintes irányba elfordítása megengedett, de a metszeti ábrázolás szabályaihoz hasonlóan ilyenkor meg kell adni a vetítési irányt és a betűazonosítót.

Ha egy tárgy ábrázolásához több szelvényt kell rajzolni, akkor a metszősíkok jelölése és a szelvények rajzolása lehetőleg ábécé sorrendben történjen, és ügyeljünk az elhelyezés áttekinthetőségére.

A metszet vonalkázása, anyagok metszeti jelölése A vonalkázás (sraffozás) a metszett felületet jelöli. Az anyagfajtától független, általános metszeti jelölés esetén a vonalkázás egyenletes sűrűségű, vékony, folytonos, párhuzamos vonalrendszer. A vonalak hajlásszöge a kontúr vagy szimmetriavonalhoz viszonyítva rendszerint 45°.

Metszetek, szelvények alkalmazása és jelölése Megengedett indokolt esetben a 30°, 60°, 75°, vagy más dőlésszögű vonalkázás is azért, hogy az iránya lehetőleg egyik kontúrvonallal se legyen azonos.

Méret beírása esetén a vonalkázást csak a méretszámnál kell megszakítani.

A vonalkázás sűrűségét az ábra nagyságával arányosan kell megválasztani 1,5...10 mm között, de általában 2-3 mmes köz a megfelelő. A vonalak távolsága ne legyen kisebb az alkalmazott vastag vonal kétszeresénél, de ne legyen olyan ritka, hogy veszélyeztesse a szelvény egybe- tartozásának érzetét. Nagy felületeket elegendő csak a metszet körvonalai mentén vonalkázni. Az egy darabból készült alkatrész szelvényeinek vonalkázása minden rajzolt metszeten azonos sűrűségű és dőlésű legyen.

Több darabból álló tárgy (szerkezet) metszetén a csatlakozó alkatrészek eltérő irányú, s ha kell különböző sűrűségű vonalkázással különböztethetők meg.

Vékony keresztmetszetek (2 mm-re vagy annál keskenyebbre rajzolt szelvények) vonalkázás helyett teljesen befeketíthetők. Csatlakozó alkatrészek feketített szelvényei között legalább 0,7 mm-es hézagot kell hagyni.

Anyagjelölések A fémes anyagok metszeteit és szelvényeit a fentiek szerint jelöljük. A nemfémes anyagok sraffozásakor az anyagfajtától függő, szabványos mintázatot használunk. Gépi technika alkalmazása esetén igen nagyszámú mintázatból választhatunk.

A méretmegadás alapelemei

4. A méret- és szövegmegadás

A különböző dőlésű méretvonalakhoz tartozó méretek és szögméretek felírási módját mutatja a lenti ábra.

4.1 A méretmegadás alapelemei Az ábrázolt tárgy geometriáját a vetületek és a rajzon megadott méretek együtt határozzák meg, függetlenül attól, hogy a rajz milyen méretarányban készült. A méret, mértékegységgel számszerűen megadott érték, amely vonalakkal, jelekkel és megjegyzésekkel lehet kiegészítve. A méret független a rajz méretarányától. A méretmegadás elemei: méret, méretvonal, méretsegédvonal, mutatóvonal, méretvonal végpontja és kiindulási pontja és méretvonal-határoló. A 2. módszer szerint a méreteket a rajzon vízszintesen helyezzük el. A nem vízszintes vonalaknál a méretvonalakat középen megszakítjuk, és a méretet ide írjuk.

Ezt a módszert Európában ritkábban alkalmazzák, ezért a továbbiakban csak az 1. módszer szerinti méretfelírásokat alkalmazzuk. Ha a méretvonal felett kevés a hely, a méret elhelyezhető a méretvonal meghosszabított része felett vagy a méret- vonal alatt, de az utóbbi esetben mutatóvonallal a méretvonalhoz kell kapcsolni.

A méretet jól olvashatóan, egyértelműen, szabványos alakú számjegyekkel kell írni. A számjegyek nagysága általában 3,5mm.A tizedes törtet vesszővel választjuk el az egész számtól, közönséges törtet csak hüvelykben megadott méreteknél alkalmazunk. A hosszméreteket mm-ben adjuk meg, snem írunk ki mértékegységet. Ha ettől eltérünk, a mértékegységet mindig ki kell írni (pl. 45°, 15m, 1/2"). A méretet a rajzon vonalak ne keresztezzék, ne válasszák szét. A méretet a méretvonalon kétféle módszer szerint helyezhetjük el, de ákét módszert keverni nem szabad. Az 1. módszer szerint a méretet a méretvonal felett, attól kis távolságra és lehetőleg középen helyezzük el. A méretnek balról jobbra, vagy alulról felfelé olvashatónak kell lennie.

A nem méretarányos részek méretét alá kell húzni, kivéve ha a nézet töréssel megszakított.

A méretmegadás alapelemei

Általános esetben a méretszám magába foglalja az eléje írt alakjelet és a mögé írt tűrést.

Körív megadásakor az ív jelét a méretszám fölé vagy elé lehet írni.

Lejtéssel adjuk meg a sík valamilyen alapsíkhoz viszonyított ferdeségének mértékét. Az alapsík a tárgy A jellegzetes geometriai alakzatok méretmegadásában bármelyik jellegzetes sík felülete vagy megrajzolt szereplő egyezményes jelek a következők: szimmetriasíkja lehet. A lejtés ( l) arányszámmal (1/x) kifejezve: l = (A-B)/L = 1/x, [ - ] A lejtés százalékban: 1= (A-B)/L*100, [%] A lejtő és az alapsík által bezárt szög: α= arc tg (A-B)/L, [°]

A lejtés jelét, értékét és irányítottságát a felülethez kapcsolt mutató vonalon adjuk meg arányszámmal vagy százalékban (ezrelékben).

A kúposságot (C) egy adott L hosszúsághoz tartozó átmérőváltozás arányával jellemezzük:

A sugár (R) a lekerekítések, átmenetek megadására való. A középpontot csak akkor rajzoljuk meg, ha helyzetét méretezzük. A nyíl lehetőleg a méretszám felől mutasson az ívre. Távoleső középpont közelebb hozásakor a méretvonalat kétszer merőlegesen törjük.

A kúposságot természetesen a kúp nyílásszögével is megadhatjuk:

α = 2 arctg (D-d)/2L, [°]

A méretmegadás alapelemei Az l:x alakban megadott kúposságot a kúp középvonalán vagy azzal párhuzamosan a kúpalkotóhoz kapcsolt mutatóvonalon tüntetjük fel, úgy hogy a kúp jelének csúcsa a kúp csúcsa felé mutat.

Külön nézetet tehet feleslegessé a rajz síkjára merőleges egyetlen méret előírása pl. a lemezvastagság, a laptávolság, idomacél hosszúsága. Az ilyen kiegészítő méretet mutatóvonalon adjuk meg -a mutatóvonal végén ponttal-, és eléje x-jelet rajzolunk.

A méretvonalak egymástól min. 7 mm, más vonalaktól min. 10 mm távolságra legyenek. Az egymással párhuzamos vagy koncentrikus méretvonalakra a méreteket sakktáblaszerű elrendezésben célszerű felírni.

Általában a teljes méretvonal hosszat kirajzoljuk, megengedett azonban a részben kirajzolt méretvonal alkalmazása is szimmetrikus tárgy méretmegadásában.

A méretvonalak elhelyezhetők a kontúrvonalak vagya meghosszabításukként rajzolt méretsegédvonalak között. Alakjuk vékony folytonos vonalú egyenes vagy körív. Az egyenes szakasz méretvonala a méret irányával párhuzamos, a körív hosszának méretvonala koncentrikus körív. A szög méretvonala a szög szárainak metszéspontjából rajzolt körív.

a részben kirajzolt méretvonalak 2-10mm-rel nyúljanak túl a szimmetriatengelyen ill. középponton. A felírt méretszám a teljes méretet adja meg. A méretsegédvonal vékony, folytonos egyenesvonal vagy körív, ami a méretvonalon túlnyúlik. Általában merőleges a méretvonalra, de szükség esetén ferdén is (ferde kivetítéssel) rajzolható. Fontos, hogy a méret, a méretvonal és a méretsegédvonal paralelogrammát alkossanak.

A méretvonal önálló vonal, azaz nem eshet rá semmilyen más vonalra (kontúrvonalra, középvonalra, szimmetriavonalra és méretsegédvonalra). A méretvonalakat - a koncentrikus átmérők méretvonalait kivéve - úgy kell elhelyezni, hogy azok egymást ne keresztezzék. A méretvonalakat lehetőleg ne keresztezze méretsegédvonal.

A méretmegadás alapelemei Központos körívekkel ábrázolt alkatrész méretmegadásakor a méretvonalat sugárirányban, a méretsegédvonalat pedig körív alakban, a kontúrvonalak folytatásaként kell rajzolni, ahogy az előző oldali utolsó ábrán látható. A szögméret megadásakor a méretsegédvonalakat sugárirányban, a szögszárak folytatásaként rajzoljuk. A húr méretsegédvonala merőleges a húrra, méretvonala pedig párhuzamos azzal.

A "nyílhegy" 15°-20°-osszöget bezáró rövid vonalakból áll. A nyílhegy lehet nyitott vagy zárt és feketített. A "ferde vonás" a méretsegédvonalakkal 45°-os szöget bezáró rövid vonal. A közös bázisból kiinduló méretek kiindulási pontját kb. 3 mm átmérőjű üres kör jelöljük. Gépi technika esetén igen nagyszámú nyilfej-alakból választhatunk, de a legtöbb szakmában a zárt, befeketített nyilakat használják. A méretvonal-határolók mérete legyen arányos a rajz méretével és a rajzon alkalmazott vonalvastagságokkal. Egy rajzon belül azonos típusú végződést kell alkalmazni. Ha a hely kevés a nyílhegy számára, akkor azt ferde vonás helyettesíti. A mérethatároló elemeket a méretvonal végződéseken belül, ha a hely korlátozott, akkor meghosszabított méretvonalon kívül helyezzük el.

Lekerekítéssel csatlakozó vonalszakaszok méretsegédvonalait az egyenes szakaszok metszéspontjaiból vagy a körívek középpontjaiból kell rajzolni.

A méretvonal-határoló elemeket vastagvonal nem keresztezheti, a méretszámokat pedig semmilyen vonal nem keresztezheti.

A méretvonal és a méretsegédvonal metsződését lehetőleg kerülni kell, de ha ez mégsem kerülhető el, akkor egyik vonal se legyen megszakítva. Különleges jelölések, méretmegadási egyszerűsítések Ha az ív középpontja kívül esik a rendelkezésre álló területen, akkor a sugár méretvonalát meg kell tömi vagy meg kell szakítani a középpont érzékeltetése miatt.

A tárgy körvonala és középvonala méretsegédvonalként alkalmazható, de méretvonalként nem. Méretvonal-határoló elemek feladata, hogy a méretvonál végződéseit jól láthatóvá tegyék. Javasolt méretarányaik:

Ha a sugár mérete más méretből számítható, akkor elegendő csak az R jelképpel ellátott nyilazott sugarat feltüntetni méret nélkül.

Élletörések egyszerűsített méretmegadásai

A méretmegadás alapelemei Megengedett ezeket a meghatározó méreteket, vagy az x jellel összekapcsolt összetartozó méreteket - a részletes kirajzolás nélkül - mutatóvonalon megadni. Ilyenkor a mutatóvonal a furattengely és a körvonal metszéspontjától ill. a középvonalak metsződési pontjából indul.

A furatok készítése és megadása

Kúpos süllyesztések készítése és méretmegadása

A furatok meghatározásához szükséges méretek: egyszerű átmenő lyuknál az átmérő (pl. ø16), átmenő menetes lyuknál a menet mérete (pl. M20).

- zsákfuratnál az átmérő és a furat mélysége, - menetes zsákfuratnál a menetátmérő és a hasznos menethossz, függetlenül attól, hogy a menetkifutást megrajzoltuk-e vagy sem.

A méretmegadás alapelemei Hengeres süllyesztések készítése és méretmegadása

Egyenlő szögosztások: ha a rajzon egyértelmű, az osztások szögértékei elhagyhatók.

Ismétlődő alakzatok megadása Az azonos alakú és méretű elemek számának feltüntetésével elkerüljük az azonos méretek ismétlését.

Ha a rajz szerint egyértelmű az átmenő furatok süllyesztéseinek elhelyezkedése, akkor a furat méretmegadása után - attól ferde törtvonallal elválasztva - a süllyesztést meghatározó méretek is megadhatók. A hengeres süllyesztést átmérőjének és mélységének szorzatával, kúpos süllyesztést pedig a kúp nagyátmérőjével és szögével adjuk meg.

Egyenlő távolságra lévő alakzatok méretmegadása

Ha a távolságok hossza és az osztások száma nem egyértelmű:

A méretmegadás alapelemei Rudak és idomok egyszerűsített megadása A rudak és idomok egyszerűsített megadása a megfelelő ISO szabvány szerinti megnevezésből és utána kötőjellel elválasztva a rudak és idomok hosszából áll. Ez a megnevezés érvényes a darabjegyzékek kitöltésére is. A leggyakrabban alkamazott rudak és csövek megnevezése a lenti táblázat szerinti rajzjelekből és méretekből áll.

Nem mindig kell a rajzon részletként kirajzolni és részletesen beméretezni azokat a szabványokban rögzített konstrukciós részleteket, melyekre a szabványban előírt egyezményes megadással utalunk: - a beszúrások alakjelét és méreteit méretvonalon lehet megadni, a beszúrások alakját és alakjeleit a szabvány írja elő.

központfurat vastagvonalú rajzjele azt írja elő, hogy a kész darabon a központfuratra szükség van-e. A központfurat méreteit szabvány hja elő.

Kötőelemek részére készített felfekvő felületek Öntvényeknél a csavarok felfekvő felületeivel általában az öntvény valóságos, ferde felületeihez igazodunk oly módon, hogy a furat tengelyére merőleges lemunkálást csak addig végezzük, amíg a csavarfej, vagy anya jó felfekvését biztosítsuk, ezért az ilyen felfekvő felületek helyzetét más felületekhez viszonyítva általában nem kötjük, ill. adjuk meg. Ilyenkor a furattengelyhez kapcsolódó mutatóvonalon csak az érdességi jelet, a "sík"-szót és a megmunkálandó felület átmérőjét adjuk meg. Ha a kiemelkedő szem megmunkálása szükséges, akkor az átmérőt nem kell újból megadni.

A leggyakrabban alkamazott idomok megnevezésében a lenti táblázat szerinti rajzjeleket használjuk.

Mérethálózat felépítése 4.2 A mérethálózat felépítése A különböző rajzfajták céljuknak megfelelően tartalmaznak méreteket pl: az összeállítási rajzon csak a gép vagy géprész főméreteit és csatlakozó méreteit adjuk meg. Az alkatrész műhelyrajzán a gyártáshoz szükséges összes méretet és tűrést fel kell tüntetni. A műszaki rajzokon a megadott méretek összeségét mérethálózatnak nevezzük. Általában derékszögű, ritkábban polárkoordináta-rendszerben építjük fel. A méretek elhelyezése, felrakásának rendje egyrészt tükrözi a tervező elgondolását, másrészt meghatározó a szerkezet működése és gyárthatósága szempontjából. A mérethálózat - a méretek rendszere - nem lehet ötletszerű. A tárgy egyértelmű és teljes meghatározása érdekében a mérethálózat olyan legyen, hogy: - tartalmazza a tárgy geometriai meghatározásához szükséges valamennyi méretet ( gyártáskor rajzról méretet nem szabad lemérni és felhasználni), - a méreteket azon a vetületen kell megadni, amelyen a legjellemzőbben mutatja a beméretezett részletet, - minden méret csak egyszer szerepeljen, - mérhető, ellenőrizhető méreteket adjunk meg, -minden felület és helyzet túlhatározottság-mentesen, nyitott és lehetőleg rövid méretlánccal legyen meghatározva. A mérethálózat felépítésekor tekintettel kell lenni az alkatrész rendeltetésszerű feladatára, az elkészítés folyamatára és az ellenőrzési lehetőségekre. A méreteket rendeltetésük szerint osztályozzuk. Megkülönböztetünk funkcionális (F), nem funkcionális (NF) és tájékoztató méretet (AUX).

Nem funkcionális méret (NF), olyan méret, amely a tárgy működése, vagy elhelyezkedése szempontjából nem lényeges. Ezeket a méreteket a gyártás szempontjából a legmegfelelőbb módon kell elhelyezni. A tájékoztató méret (AUX) csak a tájékoztatás szempontjából megadott méret, amely egyéb, a rajzon megadottkapcsolódó méretekből származik, azokból kiszámítható. Nem használható fel a termék készítéséhez vagy ellenőrzéséhez. A tájékoztató méret nem tűréshezhető és zárójelben kell megadni. A méretezés módja lehet láncszerű vagy bázistól induló, és a kettő kombinációja. Láncszerű méretmegadást alkalmazunk az olyan helyeken, ahol a tűrések lehetséges összeadódása nem ütközik az alkatrész működési követelményeivel.

Láncszerű méretmegadás Bázistól induló méretezést ott alkalmazunk, ahol az azonos irányú méretek egy közös alaptól indulnak. A méretvonalak párhuzamosan helyezkednek el, de megengedett az összevont (halmozott) méretezési mód alkalmazása is.

Méretek a követelményeknek megfelelően: Bázisból kiinduló méretezés párhuzamos méretmegadással

A funkcionális méret (F) olyan méret, amely a tárgy rendeltetésszerű működéséhez szükséges. Ezeket a működési szempontból fontos méreteket lehetőleg közvetlenül kell megadni, de megengedett a közvetett megadás is.

Bázisból kiinduló méretezés halmozott méretmegadással

Mérethálózat felépítése A bázisra épülő, párhuzamosan felépített mérethálózat és a A bázisból kiinduló összevont méretezést lehet két irányból is megmunkálás közötti kapcsolatot szemlélteti a lenti ábrasor, alakalmazni: amely egy lépcsős csap esztergálási lépéseit mutatja.

A bázisokból induló méretezés koordinátái megadhatók összesítő táblázatban is:

Bázisból kiinduló méretezés esetén minden főirányban válasszunk egy méretezési alapvonalat, bázist (B). A bázisválasztás tükrözze a tárgy egyes felületeinek feladatát és működési szempontjából való fontosságát. Bázisvonalak lehetnek: - működési szempontjából fontos méretek határvonala, mint pl.: lépcsős tengely támasztó vállai, melyek a csatlakozó alkatrészek helyzetét is meghatározzák:

Ugyanennek a csapnak láncszerű (sorosan felépített) méretek alapján történő esztergálása estén az anyag leforgácsolási lépései a következők:

Mérethálózat felépítése - a működés szempontjából fontos szimmetriatengely:

- a főméret valamelyik vagy mindkét határolóvonala, ha tárgyon nincs kitüntetett működő felület:

A méretezési alapfelületeket úgy kell megválasztani, hogy azoktól az alkatrész felületeit könnyen lehessen méretezni és mérni. Célszerű ha a szerkesztési, a gyártási és a mérési bázisfelületek azonosak, illetve egybeesnek Az alapvonalakra felépített mérethálózatban az alkatrész bizonyos felületei rövid, egy vagy kéttagú nyitott méretlánccal is meghatározhatóak. Ezeket a méreteket összetevő méretteknek nevezzük. A többtagú méretlánc alkalmazását a méretek szóródása miatt alaposan meg kell fontolni. Az egymáshoz kapcsolódó méretekkel meghatározott felület helyzetének szóródása egyenlő az egyes kapcsolódó méretek tűrésének összegével. Kiadódó vagy eredő (R) méretnek nevezzük azt a méret, amely a már megadottakból kiszámítható, megadásával a méretlánc zárttá válna ezért zárótagnak is nevezik. A kiadódó vagy eredő méret megadása túlhatározottá teszi a méretmegadást, ez pedig nem megengedett. A fenti meggondolások miatt zárt méretláncot nem szabad alkalmazni. Ha mégis meg kell adni a kiadódó méretet pl. mert főméret, akkor azt csak zárójelben szabad.

A 3D-s programokban vázlatkészítési fázisban a méretkényszerek hozzáadásakor a túlhatározottságot jelentő méret beméretezésekor figyelmeztetést kapunk, és vagy nem adódik a vázlathoz, vagy a többi mérettől eltérő módon pl. zárójelben jelenik meg.

További szempontok a mérethálózat felépítéséhez: - a tárgy egyes részleteinek (furat, horony stb.) meghatározásához szükséges méretek lehetőleg egyazon vetületen legyenek megadva:

- egy vetületen belül is csoportosítani kell az összetartozó méreteket, ilyenek pl.: a külső felületek és a belső felületek méretei:

- el kell különíteni a nyersen maradó és a megmunkált felületeket meghatározó méretek csoportját:

Mérethálózat felépítése - a szereléskor kapcsolódó alkatrészek rajzain célszerű a A kész alkatrészen nem ellenőrizhető, de a méretek előméreteket azonos elrendezésben előírni: rajzolásához, a gép beállításához stb. szükséges méreteket is meg kell adni a mérethálózaton.

Szimmetrikusan elhelyezkedő elemeket csak az egyik Minden méretcsoport - önálló és célszerűen választott alapvonaltól indul, ezen csoportok alapvonala némely félvetületen kell méretezni, és félvetület rajzolás esetén is esetben (pl.: szimmetriánál) egybeeső. Bázissá vagy teljes méretet kell megadni. alapvonallá válik minden olyan felület, amelyhez kettőnél több méret csatlakozik.

Az alkatrész főirányához képest ferdén álló részek tagozódását olyan bázisfelülettől kell megadni, amelyhez képest az egyes részek párhuzamos és merőleges méretekkel meghatározhatók. Ilyen esetben a bázisfelület helyét és helyzetét (szögét) külön meg kell adni.

A szabályosan ismétlődő egyforma elemek (nyílások, bevágások, fogak stb.) méreteit elegendő egyszer beméretezni, és osztást, valamint az osztások számát megadni. Ilyenkor a szélső elemek távolságát "osztások száma x osztás (=összhossz) alakban adjuk meg. Az összhossz csak tájékoztató, kiadódó lehet, ezért zárójelbe tesszük. Egy osztást célszerű külön is megadni.

Mérethálózat felépítése A rajzon nem kell beméretezni az ábrán vagy a feliratmezőben - szabványos megnevezésével, vagy rövidjeiével- meghatározott termék adottnak tekintendő, tehát nem a rajz alapján elkészítendő méreteit pl.: L-acélnak.

Ha az ismétlődés számát mutatóvonalon adjuk meg (pl.: 5x), úgy ehhez az ismétlődő elem mérete is kapcsolható.

Nem kell beméretezni a rajz alapján érthető, ill. magától értetődő méreteket. Ilyenek: - a merőlegesnek, ill. a párhuzamosnak rajzolt élek és felületek merőlegessége, ill. párhuzamossága, - a hatszögletesnek rajzolt és laptávolságával adott hatszög szögei, - az adott távolságú egyeneseket összekötő félkör sugara, (csak az R alakjelet adjuk meg), - a középvonallal felezett méretekből adódó félméretek egyenlősége, - a lyukkörön számukkal megadott furatok egyenletes osztása, - a furat vagy nyílás átmenő jellege, ha mélység nincs megadva, illetve metszeten nincs megmutatva.

A hajlítással készült alkatrészek (lemezek, huzalok, csövek) - a rajzon kiterítve fel nem rajzolt - kiterített hosszméretét a kiterített vetület jelével kiegészítve lehet megadni.

A magától értetődő helyzeteket és méreteket a 3D-s programok vázlatkészítési fázisában - ha nem megfelelően készítjük a vázlatot - geometriai kényszerek hozzáadásával adjuk meg. A legfontasabb geometriai kényszerek a következők: Alakos szerszámmal készített hornyok, beszúrások mérethálózatán lehetőleg azokat a méreteket adjuk meg, amelyek a szerszám alakjára, s egyben a horony, beszúrás alakjára is jellemzőek.

Szövegmegadás a rajzokon 4.3. Szövegmegadás a rajzokon Hasonló módon szokás megadni - a vonatkozó szabványok A rajzon szöveggel fejezzük ki az ábrázolással és előírásai alapján - a felületi kikészítést is. jelképekkel elő nem írható követelményeket. A műszaki A műhelyrajzon szükség esetén szövegben technológiai követelmények megfogalmazása az elkészítés utáni, kész utasításokat is előírunk. Ilyen pl. a helyzet-meghatározó furatok pontos pozícióban fúrása helyett előírt együtt fúrás: állapotra utaljon (mázolva, edzve stb.). A műszaki előírásokat vagy a feliratmezőhöz kapcsolódó mezőben vagy a feliratmező felett helyezzük el. Utóbbi esetben minden szöveget nagybetűvel kezdünk, de a végére pontot ne tegyünk. Többsoros összefüggő szöveg esetén a sorok kezdete egymás alatt legyen. Példák:

Az összeállítási rajzokon is igen gyakran használunk A szöveg - amennyiben nem önállóan a feliratmező felett vagy közelében helyezkedik el - aláhúzva, mutatóvonallal szöveges előírásokat, pl. Előírjuk a csavarok meghúzási kapcsolódik a felület vonalához, és általában a rajz alsó nyomatékát, az alkalmazandó olajat stb., és technológiai utasításokat pl. szereléskor végzendő műveleteket. szélével párhuzamos. A szöveg kapcsolódhat valamely méretszámhoz is. A munkadarabra is rákerülő feliratok és jelek helyét az ábrán vékony folytonos vonallal határoljuk, esetleg méretezzük is. Ilyenkor az elkészítés módját is meg kell adni.

Rajzjellel nem rendelkező szabványos részletek (pl. menethorony) meghatározására a törzsrajzon a részlet kirajzolása helyett elegendő a vonatkozó szabvány számára hivatkozni, de a műhelyrajzon a méreteket részletesen meg kell adni. A szabványos idomacélokat és szelvényeket azonban a műhelyrajzon is a szabványos megnevezésük A hőkezelésre vonatkozó műszaki előírásokat is a felirat- felírásával határozzuk meg. mező felett helyezzük el. Ha a hőkezelés az egész alkatIsmétlődő szöveg számokkal vagy betűkkel részre kiteljed, akkor elegendő a műszaki követelményeket helyettesíthető, de ez esetben a rajzon jelmagyarázat is előírni, példák: szükséges. Szövegben rögzítjük a rajzmódosításokat is. A módosítás Amikor a hőkezelés az alkatrésznek csak egyes felülete- az eredeti rajzon átvezetett olyan változtatás, javítás, törlés ire, illetve részeire vonatkozik, akkor a hőkezelt felületeket vagy kiegészítés, amely nem jár a rajz azonosító adatainak a felülettel párhuzamosan, azoktól a vastag vonal vastag- (rajzszám, megnevezés) változtatásával. A rajzot módosítani ságával megfelelő távolságra húzott vastag pont-vonallal csak akkor szabad, ha a módosítás nem befolyásolja a jelöljük. Szükség esetén a hőkezelést külön mérettel kor- korábbi rajz szerinti termék csereszabatosságát. A módosításokat feliratmezőben ( ún. revíziós blokkban) látozzuk a felület, illetve alkatrész kivánt részére. kell megadni. Ehhez a megváltoztatott méretet, jelet, feliratot vékony folytonos vonallal át kell húzni, és az új adatot az áthúzott rész közvetlen közelében elhelyezni. Az érvénytelen ábrarészt át kell húzni vékony vonalakkal, és az új ábrarész közvetlenül az ábrába vagy mellé rajzolható. A változtatások mellé vékony vonallal rajzolt körbe írt betűkkel jelöljük a módosításokat. A feliratmezőben a betűkkel azonosított módosításokról további adatok is szerepelnek. Műhelyrajzokon a feliratmezőhöz kapcsolódó, műszaki követelmények előírásait és a rajzmódosításokat tartalmazó mező egy lehetséges felépítése:

Csavarmenetek ábrázolása A több-bekezdésű csavaroknál (a henger felületén egyidejűleg több egybevágó síkidomot vezetünk körbe), a jel a teljes menetemelkedés (Ph) és az egy profilra eső menetemelkedés értékének (P=lmm) megadásából áll. Ezt a jelet a menetemelkedés jele után zárójelben kell feltüntetni pl. M64x3 (Pl), ami azt jelenti, hogy a menetemelkedés 3mm, a menetosztás lmm, igy a bekezdések száma 3. A gépipari gyakorlatban alkalmazott csavarok rendszerint jobbmenetűek, ezért azt külön nem jelöljük. A balmenet jele LH, és a menetjel végéhez illesztjük pl. M24 LH, Tr40x7 LH. Az élesmenetű csavarokat kötőcsavarként használják. A kötőcsavarokat először 1841-ben szabványosított 55°-os profilszögű Whitworth menettel készítették, amelynél a külső átmérőt és a menetemelkedést is hüvelykben mérték. Elterjedt a csőmenet, amelynél annak a csőnek a névleges belső átmérőjével jellemzik a menetet, amelyre a menetet vágják. Ma általában a métermenetet használjuk. Jellemzője a 60°-os profilszög. Jele: M, pl. M20, M20xl,5. A választható menetátmérőket, menetemelkedéseket, és tűréseket ISO szabvány rögzíti. Ha a csavarvonal mentén valamilyen, a csavarvonal tengelyén átmenő síkban fekvő síkidomot az ún. menetszelvényt, pl. háromszöget, trapézt, stb. mozgatunk, menettest keletkezik.

5.Csavarmenetek és csavarkötések egyszerűsített ábrázolása 5.1 A csavarmenet ábrázolása Az egyik leggyakrabban használt gépelempár a csavarorsó (csavar) és csavaranya (anya). A két elem célszerűen kialakított csavarmenettel kapcsolódik egymáshoz. Ha egy körhenger palástjára egy állandó emelkedési szögű lejtőt tekerünk, a lejtővonal csavarvonal alakot képez.

Általában az anyamenet 6H, az orsómenet 6g tűrésű. Ezt a közepes tűrésminőséget a rajzon megadni nem kell. A hengeres felületen így kialakított menetet orsómenetnek a Igényesebb esetben a középátmérő tűrésein kívül a külső hengeres belső felületen pedig anyamenetnek nevezzük. A átmérőt, sőt a becsavarási hossz megadásával közvetve a menetes orsón mérhető külső átmérőt d-vel jelöljük, ez a menetemelkedést is tűrésezni kell. Ügyeljünk arra, hogy a menet névleges mérete (menetátmérője). menettűrés jelében a betű és szám sorrendje fordított a A menet jellemzésére a külső átmérő és az emelkedés hosszméretek szabványos jeléhez képest: pl. M20 6H használható. Erőtani számításokban a középátmérőnek (d2) Mozgás- és erőátalakításra szolgáló mozgatócsavarokhoz van szerepe, melynél a menetvastagság és az árokszélesség többnyire trapézmenetet, vagy a szennyeződésekre kevésbé megegyező. A középátmérőn értelmezzük a érzékeny zsinórmenetet használjuk. menetemelkedési szöget (α) is. Trapézmenet Fűrészmenet Zsinórmenet A menetnek a tengelysíkban lévő szelvénye a menetprofil. Az orsómenet és az anyamenet alapszelvénye azonos, a tényleges szelvények a játékok miatt ettől eltérőek. Az egybekezdésű menet emelkedése a szelvény osztásával egyezik, a több bekezdésűnél az emelkedés az osztás többszöröse. A csavarmenet csavarodása szerint lehet jobbmenetű, ill. balmenetű. A csavarmenetet meghatározzák: - a menetszelvény, A gyakorlatban a meneteket esztergálással, menetmetszővel, - a névleges átmérő, menetfúróval, vagy menethengerléssel, menetmángorlással - a menetemelkedés és a bekezdések száma, állítják elő. A menetes furatokat menetfúróval úgy állítják - a csavarodás iránya és a tűrés. A csavarmenet megadásának általános felépítése: a elő, hogy először előfúrják a lyukat a magátmérőnek szelvényjele után a menetátmérőt adjuk meg és ezt követi a megfelelően, majd elkészítik a menetet. menetemelkedés. Normál emelkedés esetén a menetemelkedés nem kerül megadásra. Néhány példa csavarmenet megadására: Normál métermenet: M27 Finom métermenet: M20x1,5 Normál Whitworth menet: W2" Finom Whitworth menet: W3"x1/9", W56x1/13" Csőmenet: G1 1/2 Trapézmenet: Tr48x8 Fűrészmenet: S70xl0 Zsinórmenet: Rd40

Csavarmenetek ábrázolása Metszetben a vonalkázás (sraffozás) mindig a vastag voAz előre kiesztergált menetbeszúrási horony a szerszám nalig (orsón a külső átmérőig, menetes furaton a belső szabad kifutását és kiemelését teszi lehetővé. átmérőig) tart.

A menetes orsók és furatok éltompítását tengelyirányú nézetben nem kell megrajzolni, ha a tompítás mértéke a menet mélységével megegyezik.

A csavarmenetek vékony menetvonalát nézetben és metszetben egyaránt a tompítás, a süllyesztés, a lekerekítés, a menethorony kontúrvonaláig kell húzni.

A menetet zsákfuratban forgácsolással nem lehet teljes mélységben elkészíteni a menetkifutás miatt. A magfurat fenékszögét 120°-ra rajzoljuk -ezt sohasem méretezzük be. A csavarmenetet általában egyszerűsítve, kontúrvonalával, és menetvonalával jelképesen ábrázoljuk. A menetes orsó külső és a menetes furat belső burkoló vonalát vastag vonallal, a menetes orsó magvonalát és a menetes furat külső vonalát pedig vékony folytonos vonallal jelöljük. A menetjelképek a kontúrtól menetmélységnyire, de legalább 2x-res vastagvonalnyi távolságra vannak. Tengelyirányú vetületen a jelkép kb. 3/4-nyi kör, ami ne kezdődjön, és ne végződjön szimmetriavonalon.

A csavarmenet névleges méreteit mindig a külső vonalon kell megadni, vagyis orsómenet esetén a kontúrvonalon, anyamenet esetén a vékony menetvonalon. A szabványos csavarmenetet a szabványos menetjelöléssel és a hasznos menethosszal adjuk meg, a menetkifutás nélkül. Ha szükséges, a menetkifutás külön megadható.

Egymást metsző menetes furatok áthatási vonalainál menetvonalat nem rajzolunk.

Az orsómenet vagy a menetes furat egyéb átmetszéséből pl.: furat vagy bevágás miatt adódó áthatási vonalat egyenközűen követheti a menetjelkép. A menetes rész teljes szelvényű szakasza a hasznos menet (b), ennek határát vastag vonal jelöli, de megrajzolható az ezen túlnyúló kifutási szakasz is. A menetkifutást általában nem rajzoljuk meg, ha mégis szükséges, akkor vékony folytonos vonallal jelöljük.

Menetes kötések, csavarok és anyák ábrázolása Kúpos menet tengelyirányú vetületén a menetjelképet csak a nézőhöz közelebb eső végnek megfelelően rajzójuk meg.

120*

5.2 A menetes kötések ábrázolása A menetes kötés rajzán az orsómenet (apamenet) mindig fedi az anyamenetet ((klasszikus sexfigura: apa van felül)) függetlenül attól, hogy az orsómenetet nézetben vagy metszetben rajzoljuk.

Természetesen, ha a metszősík helyén hiányzik az orsómenet, mint pl. tengelyen lévő horonynál, akkor itt nincs menetcsatlakozás, és így ilyenkor csak az anyamenet kell megrajzolni. A horony véges szélessége miatt keletkező áthatási vonalak alakhelyes megrajzolása azonban csak nagyméretű ábrán indokolt.

Ha a határoló felület nem hatlapú hasáb és/vagy a letörés kúpja nem 120°-os, úgy a jellegzetes pontokat meg kell határozni, és az ezeken átmenő görbét célszerűen körívvel helyettesítjük. A nem szabványos menetek szelvényét kitörésben, vagy kiemelt részleten mindig meg kell rajzolni, a méreteit részletes mérethálózattal kell megadni. 5.3 Csavarok és anyák ábrázolása A csavarkötésekben leggyakrabban alkalmazott csavarok és anyák jellegzetes kialakítása: a hatlapú hasáb alakú csavarfej és anya, amelyek sarkait - a szerelőszerszám (villáskulcs, csőkulcs, stb.) ráhelyezésének megkönnyítése céljából, valamint a balesetveszély csökkentése végett általában 120°-os kúppal tompítják. A hatlapfejű csavaron és a hatlapú anyán a sarkokat tompító kúp az oldallapokkal hiperbola áthatási vonalakat képez. Ezeket egyszerűsítve körívvel helyettesítjük, és a tengelyirányú nézeten látható kört a laptávolsággal megegyező átmérővel rajzoljuk. Ha a rajz nem kíván mérethűséget, akkor a fej, ill. az anya csúcstávolságát - a tényleges méret helyett- az orsó átmérő kétszeresére rajzoljuk. Az áthatási vonalakat helyettesítő körívek sugara pedig: a (3/4)e helyett l,5d és e/2 helyett d.

Négylapú anya

A hatlapú, balmenetes elemek éleinél lévő beszúrást is kúpfelületek határolják, és így e horonyrészletek megrajzolásánál is alkalmazható a szokásos körív helyettesítés.

Csavarok, anyák és csavarkötések egyszerűsített ábrázolása A legjellegzetesebb hatlapú anyák rajzai a következők:

A hatlapfejű csavarkötés metszetben rajzolt összeállítási rajzán is nézetben hagyjuk - a csavaron kívül - az anyát és az alátétet is. Általában a csavarfejet és az anyát is úgy ábrázoljuk, hogy három lapjukat látjuk.

A szabványos csavarokat a rajzon nem kell beméretezni, csupán a csavarmenetet és az l szerkezeti hosszúságot adjuk meg. Darabjegyzékben is ezeket az adatokat tűntetjük fel (pl. M12x35 ). A csavarszár a fejhez mindig lekerekítéssel csatlakozik, melynek értékét szabvány írja elő. A csavarral és az anyával közrefogható k szerkezeti méretet közrefogásnak nevezzük, ebbe az alátét magassága is beletartozik. A csavar számára az orsóátmérőnél nagyobb furatot készítünk egyrészt a fej alatti lekerekítés, másrészt a szerelés megkönnyítése miatt. A hatlapú kialakításon kívül számos egyéb -különböző konstrukciós igényeket kielégítő csavarfajtát is alkalmaznak. Ászokcsavart vagy tőcsavart használunk olyan helyeken, ahol az átmenő csavar nem alkalmazható, vagy ahol a csavarorsó kicsavarása szükségtelen. A zsákfuratba az ld, 1.25d, 1.5d, ill. 2d becsavarási hosszúsággal rendelkező végét csavarjuk be. A becsavarási hosszat az alkatrész anyagminőségétől függően választjuk meg.

A belső kulcsnyílású (vagy imbusz-) csavart olyan helyeken alkalmazzuk, ahol a csavarfej kiállása esztétikai, vagy műszaki okok miatt nem engedhető meg. A csavart a hozzátartozó hatszögletű imbuszkulccsal húzzák meg, ill. oldják.

Csavarok egyszerűsített ábrázolása A belső kulcsnyílású csavarfejben a hatlapú üreg a külső hatlapfejhez hasonlóan van kialakítva.

A kalapácsfejű csavar alkalmazása akkor indokolt, ha a csavarkötés meghúzásakor a fejhez nem férünk hozzá, és az ellentartást az összeerősítendő darabok egyikén kialakított horony, vagy lapolás biztosítja.

A szemes csavart kezelőnyílások és egyéb fedelek gyors rögzítésére használják. A továbbiakban néhány egyéb csavar- és anyafajtát mutatunk be. Különleges csavarok Az illesztett szárú csavart nyíróerő átvitelére pl. tengelykapcsolókban, vagy a két alkatrész pozicionálására használjuk.

A gyűrűs csavart közepes nagyságú villamos motorok, hajtóművek, és nagyobb gépek daruval való mozgatásakor célszerű alkalmazni.

A négylapfejű peremes csavart általában szerszámgépekben és villamos berendezésekben használják rögzítésre.

Hornyoltfejű csavarok A homyoltfejű csavarokra jellemző a kis menetátmérő, és a fejbe készített horony. A csavart a horonyba helyezett csavarhúzóval húzzák meg, vagy oldják.

A sűlyesztett fejű csavarok feje nem áll ki a közrefogott szerkezeti elemből.

Csavarok és anyák egyszerűsített ábrázolása Facsavarok A kisebb facsavarok hornyolt fejjel, a nagyobbak hatszögletes fejjel is készülhetnek. A facsavar menetemelkedése a fémcsavarokénál nagyobb a fa kisebb szilárdsága miatt. A facsavar meneteit képiesen, vagy egyszerűsítve is rajzolhatjuk.

Csavarvégződések A következő ábrák a különleges csavarok különféle csavarvégződéseit mutatja be.

Kereszthornyos csavarok A hornyoltfejű csavarok gyakori meghibásodása a horony széleinek sérülése. Ennek elkerülésére, .továbbá a gépi szerelés megkönnyítésére használunk kereszthornyos csavarokat.

Különleges anyák A csavaranyáknak nincs olyan sokféle változata, mint a csavaroknak. Alakjukat és méretüket rendeltetésük szabja meg. A négylapú anyákat ritkán használnak.

Lemezcsavarok Lemezalkatrészekhez történő rögzítés esetén használjuk a lemezcsavarokat. Általában egyszerűsítve, a facsavarokhoz hasonlóan, jelképesen ábrázoljuk a lemezcsavarokat. A hornyos csapágyanyát gördülőcsapágyak felerősítéséhez használnak. Homyos csapágyanya

Anyák, csavarkötések és csvarbiztosítások egyszerűsített ábrázolása A gyűrűs anyát hasonló célra alkalmaznak, mint a gyűrűs csavart.

Könnyűfémhez a gyakran szerelt csavaroknál kívül-belül menetes perselyt, azaz betétanyát alkalmazunk. A betétanyát elfordulás, ill. kilazulás ellen hemyócsavarral vagy beragasztással biztosíthatjuk.

A szárnyas anya a kézzel történő meghúzást teszi lehetővé, gyakran a szemescsavarral együtt alkalmazzák.

5.4 Csavarbiztosítások ábrázolása

Az ún. hengeres anyák meghúzása a homlokfelületen kialakított horony, ill. furatok, vagy pedig a palást furatainak segítségével történhet.

A csavarbiztosításokkal a dinamikus terhelésnek, rezgésnek és rázkódásnak kitett csavarkötések meglazulását kívánjuk elkerülni. Megkülönböztethetünk erővel és alakkal záró csavarbiztosításokat. A rugós alátét rugóacélból készített ferdén felhasított gyűrű. Az anya meghúzásakor a kemény ferde ívek az anyára és az alatta lévő felületre feszülnek. Az itt ébredő súrlódási erők (erővel zárás) gátolják meg az anya meglazulását.

Az orros rugós alátétek és a fogazott alátétek is hasonló elv szerint biztosítanak. A ferde élek esetenként benyomódnak a lágyabb felületekbe, ilyenkor az anya lazítását forgácsolóerő is akadályozza. A fogazott alátétek alkalmazásával kiküszöbölhető az elemek excentrikus terhelése. Kiviteli formái a belső fogazató, a külső fogazató, és a fogazott kúpos alátét.

Csavarbiztosítások és csőcsavarzatok egyszerűsített ábrázolása A kétanyás (ellenanyás) biztosításban a súrlódóerő akadályozza meg a lazulást a tengelyirányú erőhatás irányváltozása esetén is.

Biztosítóelemként felhasználnak különféle műanyagokat is, pl.: a betétgyűrűs önbiztosító anyákban. Ezekben is a súrlódóerőt használjuk fel a biztosításhoz. Alkalmaznak a menetek között műanyag ragasztót is, ami a meghúzott anya menetei között köt meg. Az ilyen kötés kb. 180°C-ra történő melegítéssel oldható. A sasszeges biztosítás az egyik leggyakrabban alkalmazott alakkal záró biztosítási módszer. A sasszeg félköracélból készül, és az egyik szárát hosszabbra hagyják. A koronás anyát a szükséges mértékben meghúzzuk, valamelyik hornyán keresztül a sasszeg számára furatot készítünk az orsón, és a furaton áthúzott sasszeg végeit széthajlítjuk.

Forgó alkatrészeken, tengelyeken a csapágyaknál gyakran homyos csapágyanyát és körtaréjos biztosítólemezt alkalmazunk. A biztosítólemez belső nyelve tengelyen készített horonyba kerül. A csapágyanya meghúzása után a biztosítólemez külső kerületén lévő taréjok közül egyet amelyik a csapágyanya valamelyik hornyával éppen szemben van -behajlítunk a csapágyanya hornyába. A csapágyanyán négy horony van, a biztosítólemezen mindig páratlan számú taréj található.

Lemezbiztosításhoz a csavarfej vagy a csavaranya alá vékony (0,5-1,0 mm) lemezből megfelelő alakú alátétet helyezünk. A lemez egyik szélét felhajtjuk a csavaranya, vagy csavarfej lapjához, a másikat lehajtjuk az alkatrész széléhez.

Huzalbiztosítást alkalmazunk több, egymáshoz közel fekvő csavar biztosításához. A huzalt a csavarfejeken készített furatokon keresztül fűzzük át úgy, hogy az a csavarokat a becsavarás irányába feszítse, és a két végét összesodorjuk. Huzallal az illetéktelen beavatkozás ellen is lehet biztosítani a csavarokat, ilyenkor a huzal végeit ólomplombával védjük.

Roncsolásos biztosítást alkalmazunk, ha a csavarkötést üzemszerűen nem kell oldani. A csavarorsónak a meghúzott anyából kiálló végét közvetlenül az anya felett pontozóval, vagy vágóval kissé elroncsoljuk. A szabványos (kereskedelemben kapható) csavarzatok közül csak a csövek oldható kötéseit lehetővé tevő 90°-os és egyenes csőkötő csavarzatokat mutatjuk be.

Fogazott elemek egyszerűsített ábrázolása Fogaskerékpámak nevezünk a tengelyvonaluk körül for6. Fogazott elemek egyszerűsített ábrázolása gathatóan, egymáshoz képest rögzített tengelyhelyzetben Gyakran egy tengelyről a kerületi erőt (nyomatékot) és a ágyazott két, egymással kapcsolódó fogaskereket. forgást egy másik, adott távolságra lévő tengelyre fogaskeA fogazat készülhet henger-, kúp- vagy síkfelületen. rékpáiral visszük át. A két fogaskerék között alakkal záró A fogaskerekek tengelyei a hajtásban lehetnek: kapcsolat van. - párhuzamosak (hengeres fogaskerékhajtás, fogaslécA hengeres kerék fogainak működő felülete körevolvens hajtás), (ritkábban ciklois) vezérgörbéjű felület. Kinematikai - metsződőek (kúpkerékhajtás) és szempontból jellemző a gördülőkor, illetve elemi fogazató - kitérőek (csigahajtás, hipoidhajtás, csavarkerék hajtás). kerekek kapsolódásakor az osztókor. Ábrázolásnál a fejkör, az osztókor és a lábkör kap szerepet. A fogaskerék részeinek elnevezése és jellemző adatai

Az osztókörön adják meg az osztást (p) ami két szomszédos fogprofil egymástól való távolsága az osztókörön mérve. A fogprofilt kívül a fejkör (átmérője da), alul a lábkör (df) határolja. Fontos további méret még a fejmagasság (ha), a lábmagasság (hf), a teljes fogmagasság (h=ha+hf) és a lábhézag (c). Az osztókor kerülete a z fogszám és a p osztóköri íven mért osztással felírva:

d⋅π=z⋅p

, amelyből

p d= ⋅z=m⋅z π

A fogaskerék legfontosabb szabványosított mennyisége a mm-ben mért modul (m). A modul az egyenesfogú hengeres kerék osztásának és π-nek a hányadosa, vagyis

m= p/ π=d / z

A kapcsolódó fogaskerekek fogosztása, és így modulja is azonos. A fogaskerekek szinte minden jellemző méretét a modul függvényében adjuk meg. Elemi fogazat esetén ezek a következő összefüggésekkel számíthatók:

Megnevezés Méret Fejmagasság ha=l*m Lábmagasság (c=0,25*m) hf=l,25*m Fogmagasság h=2,25*m Osztókörátmérő d=m*z Fejkörátmérő da=(z+2)-m | Lábkörátmérő df=(z-2,5)*m Tengelytávolság a=(z1+z2)/2*m

Fogazott elemek egyszerűsített ábrázolása

Hengereskerék-fogasléc A fogazat géprajzi ábrázolásakor egyszerűsítéseket alkalmazunk, a fog tényleges alakja helyett általában csak a fogazatot határoló jelképes vonalakat rajzoljuk meg. A fogazatok fejkörét (illetve a fejszalag vetületeit) folytonos vastag vonallal kell rajzolni. A fogazat osztókörét, és az osztófelület alkotóját vékony pontvonal jelöli. Tengelyen átmenő metszeteken és a csiga homlokmetszetén a fogárok fenékszalagját vastag folytonos vonalallal kell ábrázolni, az átmetszett fogazatot nem vonalkázzuk. A fogaskerék nézetrajzán a lábkör vékony folytonos vonallal rajzolható, de ha nem szükséges el lehet hagyni. Nem ábrázoljuk metszetben a fogaskereket tengelyükre merőleges síkban, a csigát a tengelyén átmenő síkban, a fogaslécet pedig a hosszanti irányban ( kitörést rajzolunk, ha a fogprofíl megmutatása szükséges). A fenti előírások alkalmazását mutatják a következő ábrák:

A ferde fogazat foghaj lásirányát, illetve a nyílfogazat alakját a kerék nézetén a tengelyvonal közelébe lehet megmutatni három vékony folytonos vonallal.

Fogasléc, fogasív és a nem teljesen körülfogazott fogaskerék rajzán -a fogazat jelképes ábrázolása mellett még - a szélső fogárkokat is meg kell rajzolni.

A lánckerék fogazatának jelképes ábrája a hengeres fogaskerékével megegyezik. A lánckerék fogprofil általában körívekből áll. A nem szabványos profilt meg kell rajzolni.

Fogazott elemek egyszerűsített ábrázolása Ha a metszősík a fogasléchajtás vagy csigahajtás kereA kilincskerék rajzán néhány fogat és a lábkört kell kének tengelyén hosszanti irányban megy át, akkor a kemegrajzolni. A kilincskeréken osztókor nem értelmezhető, és rék fogát a fogasléc elé, a csiga fogát a csigakerék elé kell a fogárok helyzetét a szögosztásukkal jellemzik. rajzolni.

Fogaskerékpárok ábrázolásakor a fogazat fejkörét (illetve a fogak fejszalagjait tartalmazó felületet) a nézeteken vastag folytonos vonallal, az osztóköröket, illetve azok alkotóit vékony pontvonallal kell rajzolni. A fogaskerékpár tengelyirányú metszetén az egyik kerék fogát úgy kell ábrázolni, hogy a másik kerék foga előtt van.

Minden fogazott hajtáselemről külön műhelyrajzot kell készíteni! A fogaskerék műhelyrajza magában foglalja: - az ábrát, amelyen meg kell adni a fogaskerék alakját meghatározó méreteket, ezek tűréseit (méret-, alak-, és helyzettűréseket) és a felületi érdességet; - az adattáblázatot, amelyben össze kell foglalni a fogazatot meghatározó adatokat; - a szöveges előírásokat, amelyek kiegészítik az ábrán, illetve az adattáblázatban adott követelményeket (pl. felületi keménységre, hőkezelésre, ellenőrzésre és átvételre vonatkozó előírások). A fogaskerék műhelyrajzának ábráján a fogazattal kapcsolatos méretek közül csak a fejkörátmérőt, a fogszélességet, a fogfelületek érdességét és a fej szalag homlokélének legömbölyítési sugarát kell megadni. Az osztókört csak be kell rajzolni, de méretezni nem kell. A fogaskerekek adattáblázatában feltüntetendő jellemzőket a különböző fogazatokra vonatkozó szabványok írják elő. Az adattáblázat 100 mm széles, sortávolsága 7 mm. A rajz jobb felső sarkában a keret alatt 20 mm-re helyezzük el, föléje a kiemelt felületi érdességi jel kerül.

Fogazott elemek egyszerűsített ábrázolása Lánckerék Fogszám Fogprofil

szabvány fogárokbővítés

Pontossági fokozat Fogárok sugara Fogfej-fogárok átmenet sugara Fogfej sugara Fogárokszög félértéke Hengereskerék Modul

m

Fogszám

z

Foghajlásszög

β

Foghajlás iránya

-

Alapprofil

-

Profileltolás tényező

x

Pontossági fokozat Többfogméret

W(k)

Osztókörátmérő

d

Számított fogmagasság

h

Alapkörátmérö

db

Ellenkerék Tengelytávolság

rajzszáma fogszáma a

Lánchajtásoknál a láncot - a lánckerekek osztóköreinek közös érintőjeként - pontvonallal ábrázoljuk (ugyanígy ábrázoljuk a fogazott szíjhajtás szíját is).

A lánckerék műhelyrajzának készítésére a fogaskerekeknél leírtak értelemszerűen vonatkoznak. Egyetlen kivétel az osztókörátmérő, melyet nem az adattáblázatban, hanem a lánckerék ábráján kell megadni.

Fogfej-fogárok átmenet központi szöge

Hajtások jelképes jelölése Kinematikai vázlatokon, egyszerűsített szerkezeti vázlatokon a hajtásokat jelképesen ábrázoljuk:

Fészkes reteszkötés

7.Alakkal záró nyomatékátvivő kapcsolatok ábrázolása 7.1

Reteszkötések

A forgatónyomaték átvitelében résztvevő elemek (tengely, agy) közötti kényszerkapcsolatot legtöbbször retesz-, (ritkábban ék-) és bordás kötésekkel valósítjuk meg. Reteszkötésekben a tengelyhoronyba és az agyhoronyba egyszerre illeszkedő elem: a fészkes vagy íves retesz ún. "alakkal záró" módon viszi át a nyomatékot. Bordás tengelykötésekben a tengelyen és az agyfuratban kialakított bordák, hornyok vagy barázdák egymásba kapcsolódása adja az alakkal záró kényszerkapcsolatot.

Rajzi szempontból a reteszhomyok rajzolásával foglalkozni kell. Ha a ujjmaróval készült a fészekhorony, akkor két, egymást metsző tengelyű henger áthatását kell ábrázolni,

Leggyakrabban a legegyszerűbb, és egyedi gyártás esetén a legolcsóbb reteszkötést alkalmazzuk. Reteszkötéshez az agyfuratban és a tengelyfelületen (a belekerülő fészkes retesz vagy íves retesz szélességének megfelelő) hornyot kell készíteni. A retesz a hornyokban szélességirányban viszonylag szorosan illeszkedik. Magassági irányban az agyhoronyhoz néhány tized mm értékű, rajzon megmutatandó hézaggal kapcsolódik. A retesz alkalmazásakor az agynak a tengelyen való elcsúszását egyik irányban általában tengelyváll, a másik irányban ún. "szerelhető váll" pl. támasztótárcsa vagy végtárcsa és anya vagy csavar(ok), esetenként rögzítőgyűríí vagy az agyban sugárirányban átfúrt menetes furatba becsavart hemyócsavar segítségével kell megakadályozni.

A tárcsamaróval készített horony esetén kitérő tengelyű hengerek áthatási vonalát kell a vetületéken megrajzolni. Kézi technika estén általában mindkét áthatási görbét a jellegzetes pontokon átmenő körívvel helyettesítjük.

Íves reteszkötés

Bordás tengelykötés Tárcsamaróval könnyen elkészíthető az íves retesz részére alkalmas horony. A reteszek rajzolásánál az élletöréseket - a vonalvastagságtól függő mértékben - növelve ábrázoljuk.

A párhuzamos oldalú bordástengelyt a tengellyel párhuzamos képsíkban - bordák nézetvonalai helyett - a külső befoglaló ún. fejhenger vastag kontúrvonalát és bordázott rész lábhengerének vékony vonalát ábrázoljuk. A bordázott rész hasznos hosszát vastag vonal jelöli. Tengelymetszetben a metszősík a tengely bordájának ill. az agy hornyának a közepén halad, de a borda a metszeti ábrázolás szabályai szerint nézetben marad. A tengelyirányú nézeten a vastag vonallal rajzolt fejkörön, és a vékony vonallal rajzolt lábkörön kívül még egy bordát közrefogó két horony is megrajzolható vastag vonallal, de nem kötelező. Az éltompítást nem ábrázoljuk.

6.1 Bordás, fogazott és barázdás tengelykötések A bordás tengelykötésben a tengelyre munkált bordák és az agyban készített hornyok viszik át a nyomatékot. A bordák, ill. hornyok profilja lehet párhuzamos oldalú, evolvens vagy trapéz alakú ún. barázda profil.

Ezek rajzelemek magassága azonos a méretszámok magasságával. Az ábrázolás történhet a valóságos geometria lerajzolásával vagy egyszerűsített ábrázolással, mivel a felület ismétlődő és szabványosított részletekből áll.

A bordázott elemek összeszerelésekor a láthatóság értelemszerűen adódik: a tengely takarja a homyos furat vonalait.

A bordás tengelykötés metszetén a bordák és hornyok közötti lábhézagot általában nem ábrázoljuk.

Fogazott tengelykötések Az evolvens és barázdafogazatú bordázatok ábrázolása esetén - a fogaskerekekhez hasonlóan - a tengellyel párhuzamos és a tengelyre merőleges vetületekben az osztóhengert ill. az osztókört is ábrázolni kell vékony pontvonallal.

Üreges bordástengely - agy

Általában elegendő a bordás rész hosszának jelölése. Ha szükséges a szerszámkifutás megadása, akkor ezt ferde vonallal vagy körívvel tehetjük meg, ezek vonalvastagsága azonos a lábhengerhez használt vonalvastagsággal.

Általában szabványos bordás tengelykötést alkalmazunk, ezt a bordák száma, a vezetés módja, a külső-, és a belső átmérő valamint a bordaszélesség együttese határozza meg. A szelvényméreteken kívül a rajzon bordás rész hasznos hosszát is meg kell adni, de célszerű a maró sugarát, vagy a kifutás nagyságát is feltüntetni. A lenti ábra egy ISO szabvány szerinti 8 bordás, belső átmérőn vezetett 36x42x7 profilú bordástengelyt mutat. Az adott profil felületi érdességét a mutatóvonalon célszerű megadni.

A fogazott elemek összeszerelésekor a láthatóság értelemszerűen adódik: a külső fogazató tengely takarja a fogazott furat vonalait. Egy sebességváltó fogaskerekének és ágyazott tengelyének bordás tengelykötését mutatja a lenti ábra.

A fogazott tengelykötés metszetén a külső fogazat fejköre és belső fogazat lábköre közötti fejhézagot általában nem ábrázoljuk.

Barázdás tengely kötés típusát rajzjelek jelölik. A megnevezést - ami a rajzjelből és a szabvány szerinti szükséges adatokból áll, a barázdált rész körvonalához mutatóvonallal kapcsolva kell megadni. A profilok felületi minőségének előírása is megadható ezen a mutatóvonalon.

Hegesztett kötések ábrázolása

8.

Egyéb kötések egyszerűsített ábrázolása

8.1 Hegesztett kötések ábrázolása A hegesztett kötés hegesztési eljárással létrehozott oldhatatlan kötési mód. A hegesztési eljárások két alaptípusa az ömlesztőhegesztés és a sajtolóhegesztés. Az ömlesztőhegesztés során a fémek közötti szilárd kohéziós kapcsolat az alapanyagok megömlése révén alakul ki. Az ömlesztőhegesztés általában hozaganyaggal készül, amely lehet elektróda, pálca, fedőpor, bevonat stb. Ezek feladata az ömledék mennyiségének és a hegesztés minőségének szabályozása. Az ömlesztőhegesztés lehet ív-, gáz-, öntő-, sugár- vagy villamos salakhegesztés.

A hegesztési varratok rajzjellel való ábrázolása alapjelből áll, amelyet ki lehet bővíteni kiegészítő jellel, a méretek megadásával és kiegészítő utasítással (a jel villa után). A varrat jelképes megadásának elemei:

A sajtolóhegesztés esetén a fémek közötti szilárd kohéziós kapcsolatot külső erőhatás hozza létre. Itt az ún. kötési övezet kicsi, azaz nagyobb mennyiségű ömledék nem jön létre. A sajtolóhegesztés közül leggyakoribb az ellenállás hegesztés, a hidegsajtolás, a robbantásos, az ultrahangos hegesztés és a kovácshegesztés. Az ömlesztőhegesztéssel létrehozott kötések a rajzokon rajzjelekkel vagy a kötés részletes kirajzolásával adható meg. Hegesztett szerkezetek törzsrajzán célszerű lehet az élkiképzéseket, illesztéseket, ill. a varratalakokat is megmutatni. A varrat szelvény ilyenkor metszetben befeketíthető, annak ellenére, hogy a varrat, a heganyag nem elkülöníthető elem.

A hegesztett szerkezetek rajzain sokszor csak a kötés helyét egyetlen vonallal rajzoljuk, és a kötés jellemzőit a vonalhoz kapcsolódó mutatóvonalon adjuk meg.

A jelképes megadás vonalvastagságai és méretei megegyeznek a rajzon alkalmazott méretmegadás jellemzőivel. A hegesztési varrat helyzetét a nyilas mutatóvonallal, a referencia- és azonsító vonalakkal, valmint a varratjel elhelyezésével adjuk meg a következő szabályok szerint: - a folyamatos referenciavonalon elhelyezkedő varratjel esetén a hegesztett kötés a mutatóvonal nyila felöli oldalon van, - ha a hegesztett kötés a másik, a nyíl irányával ellentétes oldalon van, a varratjel a szaggatott azonosító vonalon helyezkedik el.

Hegesztett kötések ábrázolása A különféle hegesztéseket jelölő alapjel olyan rajzjel, ami általában hasonlít a varrat alakjához.

1) A felperemezett lemezek közötti tompavarratot "I" varratként kell ábrázolni, ha a varrat a peremközt nem teljesen tölti ki.

Hegesztett kötések ábrázolása

Az alapjelek kombinálhatók. A kétoldalról hegesztett szimmetrikus varratok esetén az alkalmazott alapjeleket úgy kell elhelyezni, hogy szimmetrikusan álljanak a referenciavonalra.

Az alapjeleket ki lehet egészíteni olyan további rajzjelekkel, amelyek a hegesztési varrat külső alakjára, felületére utalnak.

Hegesztett kötések ábrázolása A kiegészítő jelet csak akkor kell alkalmazni, ha a varrat felület alakját részletesen elő kell írni. Az egyéb előírások, pl. szereléskor készítendő varrat is kiegészítendő rajzjelekkel adható meg. A hegesztési eljárást a referenciavonal végén lévő villa közé írt számmal csak szükség esetén kell megadni.

A varrat méretmegadása: A varrat keresztmetszet méretét: a varrat vastagságot vagy beolvadási mélységet(s), ill. a "gyökméretet" (a) a varratjel előtt, a hosszirányú méretet (1) pedig a varratjel után kell megadni. Ha a varratjel előtt nincs méret, akkor az azt jelenti, hogy az egyoldali hegesztés teljesen kitölti a kapcsolódó felületek közötti hézagot. Ha a varratjelet nem követi hosszméret (1), akkor a hegesztés a munkadarab teljes hosszában folyamatos. A sarokvarratok esetében a méretek megadására két módszer van: vagy a varratoldal méretét (z) vagy a varrat keresztmetszetbe írható legnagyobb egyenlő szárú háromszög átfogójához tartozó magasság méretét (a) adjuk meg. Ezért a méretszám elé mindig elé kell írni az "a" vagy "z" betűt.

Szegecskötések egyszerűsített ábrázolása Vannak olyan szegecsek, amelyekkel egyoldali hozzáférés Egy egyszerű hegesztett fedél lenti rajzán a jelképben az "a" a sarokvarratba írható háromszög átfogójához tartozó esetén is létrehozható a kötés. Ezeket vakszegecseknek magasságot jelenti, az "s" pedig a varrat beolvadási nevezzük. A termo- vagy robbanószegecsnél a zárófejet úgy mélységének a mérete. készítik, hogy az üreges szegecsszárban elhelyezett robbanótöltetet, amelyet lakkréteg véd meg a kihullástól és az időjárási hatásoktól, villamos fűtésű szegecselőgéppel a fejen keresztül a robbanásig hevítik.

A Juker-féle húzószegecsnél a zárófej kiképzése egy félzömített végű tüske segítségével történik. A tüske végét a meghúzás után levágják . Mivel a tüske a szegecselés után is benne marad az üreges szárban, közel akkora (nyíró-) erők vihetők át vele, mint a tömör szegeccsel.

8.2 Szegecskötések ábrázolása A szegecskötések nem oldható kötések megvalósítására alkalmas gépelemek. Felhasználási területük szerint három csoportba sorolhatók: -csak erőhatással szemben kell szilárdságot adni (vasszerkezetek szegecskötése), -a szilárdságon kívül a tömör zárást is létre kell hozni(tartályok, kazánok szegecskötése), Hasonló az elve a popszegecseknek is, de ennél a fej -csak tömör zárást kell megvalósítani (ez a tömítő kialakítása és az ún. szegecstű eltávolítása egy műveletben szegecselés). történik a tű kihúzásával, mivel az a kötés létrejötte után a A szegecsek leggyakoribb típusai: gyengítés helyén a húzóerő hatására elszakad, és a szegecstű feje a zárófejoldalon kiesik.

Egy oldalról hozható létre a kötés a Kerpin-féle csapos szegecsnél is, ahol az üreges szegecsbe szereléskor beütünk egy hasított szeget, amely a szegecs felhasított végét szétfeszíti.

A szegecsek hengeres szárral és egyik végükön gyámfejjel kerülnek forgalomba. Hátrányuk, hogy a szegecselés során a szegecs mindkét oldalának hozzáférhetőnek kell lennie. A zárófej végső kialakítása fejező szerszámmal történik. A szegecselést kisebb átmérők esetén általában hidegen, nagyobb átmérőknél melegen végzik. Melegen szegecselünk akkor is, ha a szegecs szárában lehűlés utáni húzófeszültséget akarunk kialakítani.

Az összekötendő alkatrészek elhelyezkedése szerint az átlapolt, az egy- és kéthevederes szegecskötések a leggyakoribbak. Az átlapolt szegecskötésnél a két lemezt egymásra helyezve szegecseljük össze. A szegecseket a terhelés figyelembevételével helyezzük egy vagy több sorba.

Szegecskötések egyszerűsített ábrázolása. Oldható rögzítőelemes kötések ábrázolása 8.3 Oldható rögzítőelemes kötések ábrázolása Az oldható rögzítőelemek közé soroljuk a különféle helyzetbiztosító szegeket és csapszegeket. Az illesztőszegeket két alkatrész viszonylagos helyzetének meghatározására, elfordulásának megakadályozására használjuk.Illesztőszeggel határozhatjuk meg pl. a furatba kerülő kisebb alkatrész helyzetét és akadályozhatjuk meg ennek elfordulását.

Ha a lemezek igénybevétele nagy, hevederes kötést alkalmazunk. Ilyenkor az egy síkban, egymás mellé helyezett lemezvégeket az egyik vagy mindkét oldalon ráhelyezett hevederekkel együtt szegecseljük össze.

Csapszeget használunk ha két alkatrészt lazán, játékkal kell egymáshoz kötni, kapcsolni.

A szegecskötések jelképesen is ábrázolhatok, elsősorban az összeállítási rajzokon. Példaként egy szegecselt acélszerkezeti csomópont részletét mutatjuk be a lenti ábrán.

A legegyszerűbb csapszeg a sarokletöréssel rendelkező hengeres rúd, amelynek két végén a sasszeg számára furat van. A menetes csapszeget anyával és alátéttel használják az alkatrészek összekötésére. A fejes csapszeg lenti ábra szerinti beépítése lehetővé teszi az összefogott alkatrészek relatív elfordulását.

Rugók egyszerűsített ábrázolása

9.

Rugók egyszerűsített ábrázolása

A gépek, berendezések és készülékek szerkezeteiben fontos szerepe van a különféle kialakítású rugóknak. A rugók terhelések hatására nagymértékű rugalmas alakváltozásokra képesek.Ennélfogva alkalmasak mozgásváltozások kiegyenlítésére (jármű rugók), lengések és rezgések csökkentésére (rugalmas tengelykapcsolók), ütközési energia elnyelésére (vasúti kocsik), mozgások szabályozására (különböző mechanizmusok), szelepek vezérlésére (belsőégésű motorok), erőátadásra (fékek, súrlódó kapcsolók), sőt energia tárolására is (rugós szerkezetek, órák). A rugókat jó minőségű acélból, általában rugóacélból készítik hideg, vagy melegalakítással. A csavarrugók kör vagy négyszög keresztmetszetű huzalból vagy lemezből, készülnek. A rugókat szinte mindig egyszerűsítve ábrázoljuk. Ez azt jelenti, hogy csak a kapcsolódó rugóvégeket rajzoljuk ki teljes részletességgel, továbbá 2-3 szélső menetet, az ismétlődő elemekből álló középrész pedig az ábrázolási egyszerűsítés szabályainak megfelelően elhagyjuk. A csavar- és tekercsrugók rugómenetének kontúrvonalát a vetülethelyes alaktól - csavarvonal mentén végigvezetett rugószelvénnyel kapott test vetülete - eltérően egyenes vonallal ábrázoljuk. A rugószelvény csavarvonal alakú középvonalát nem rajzoljuk meg, de a rugószelvények középpontján keresztül középvonalat kell rajzolni a rugó teljes hosszában. A rugó rajzolható nézetben, vagy metszetben, sőt összeállítási rajzon a kisméretű rugókat csak vonalasan, jelképesen mutatjuk meg.

Metszetben a rugószelvényét vonalkázással, a 2,5 mmnél kisebb átmérőjű rugószelvényt feketítéssel jelöljük. Ugyancsak feketítéssel jelöljük a 2mm-nél kisebb szelvényméretű tekercsrugó metszetét is. Lemezrugó ábrázolásakor oldalnézetben a rugólapot egyetlen vastagvonallal, esetleg a rajzon használatos kiemelt vastagságú vonallal rajzolhatjuk. Az összeállítási rajzokon a rugó ábrázolása általában jelképes.

A rugók elnevezésében a húzó, a nyomó, és a forgató jelző nem a rugószelvény igénybevételére, hanem a rugó külső terhelésére utal. A nyomó- és a húzórugókat jobbra csavarodással kell ábrázolni. A baka csavarodó rugó rajzán az ábra mellé fel kell írni az LH jelölést. Ügyeljünk arra, hogy a rugó egyik oldalán megrajzolt szelvényekhez viszonyítva a másik oldalon egy fél emelkedéssel eltolva kell a szelvényeket ábrázolni. A rugóvégződéseket a valóságnak megfelelően kell megrajzolni. A nyomó csavarrugó lehet zárt vagy nyitott végű, és mindkét esetben lehet köszörült vagy köszörületlen kivitelű.

Ötnél kisebb menetszám esetén a rugó minden menetét meg kell rajzolni, nézetben és metszetben is.

A nyomórugó rugóvégződéseit a központosán ható erő felvételére alkalmassá kell tenni, ezért kis huzalátmérőjű, lágy rugónál 2-3 menetet szorosan - huzalátmérőnyi menetemelkedéssel - tekercselve készítik. A 2-3 mm és annál nagyobb huzalátmérőjű rugókon a felfekvő, zárómenetet általában huzalátmérőnyi emelkedéssel készítik, síkba köszörülik és a kiélesedett 1/4 menetrészt lecsípik. Alárendelt célra készítenek olyan -köszörülést nem igénylő - többnyire nagy menetemelkedésű- rugót is amelynél a végeken 2/3 - 3/4 menetnyi, emelkedés nélküli ív biztosítja a felfekvést.

Rugók egyszerűsített ábrázolása A fül vagy szem nélkül készített kis húzórugók a húzóerőt többnyire becsavart, furatos lemezbetéteken keresztül adják át.

A húzórugó végződését (rugószemet) általában egy fél vagy egy teljes menetnek a felhajlítása, illetve a rugó tengely síkjába való becsavarása adja. A rugó utolsó meneteit és vég kialakítását mindig nézetben rajzoljuk, és vékony pontvonallal jelölt középvonal követi a rugóvég görbületét. Az ilyen rugókról a műhelyrajzon annyi vetületet kell rajzolni, hogy a rugószemek állása és kialakítása a rajzról egyértelműen megállapítható legyen.

A húzórugó gyártásakor szokásos a huzal megcsavará- sa, és ezzel a rugó előfeszítése. Ilyenkor a menetek csak egy adott értékű terhelés felett válnak el egymástól. A forgatórugóban a csavarrugó végei egyenes huzalágakban folytatódnak.

-

A rugó műhelyrajza: ábrán mutatjuk meg a jellemző alakot, és adjuk meg a geometriai méreteket ( rugóátmérő, huzalátmérő, emelkedés, beépítési hossz), az ábrához kapcsolt rugókarakterisztika mutatja a terhelhetőséget, ill. a terheléshez tartozó deformációkat és az adattáblázatban foglaljuk össze az egyéb, gyártáshoz és ellenőrzéshez szükséges előírásokat (menetszám, keménység, kikészítés stb.). Hengeres csavarrugó ábrázolása és karakterisztikája:

Rugók egyszerűsített ábrázolása Kúpos csavarrugó ábrája és a rugókarakterisztikája:

Az adattáblázat 90 mm széles, és 7 mm sorosztású. A rajzon a jobb felső sarokban, a keret alatt 20 mm-re helyezzük el.

Megnevezés

Adat

Működő menetek száma Összes menetszám Tekercselés iránya Keménység Ellenőrző tüske Ellenőrző hüvely

átmérője

Kiterített hossz

A tányérrugók különösen alkalmasak kis helyszükséglet esetén nagy erők felvételére, kis alakváltozás, berugózás mellett.

A forgatómgó karakterisztikája a nyomaték változását ábrázolja az elfordulás függvényében. Az ilyen polárkoordinátás ábrázolás nagyobb szögelfordulás-tartomány esetén nehézkes, ezért a 90°-ot meghaladó elfordulás esetén az ábrához rendelt diagramm helyett az összetartozó elfordulás és nyomaték értékeket vagy az ábrától függetlenül beforgatva, merőleges koordinátarendszerben ábrázoljuk, vagy táblázatba foglaljuk.

A lemezcsíkokból tekercselt kúpos tekercsrugó műhelyrajzán a lemez kiinduló alakját is meg kell rajzolni. Az adatokat, mint más rugótípusnál is értelemszerűen az ábra - rugódiagram - adattáblázat rendszerben kell megadni. A nézetben rajzolt összeállítási rajzokon természetesen a rugót is nézetben, a metszetben ábrázolt csatlakozó alkatrészek esetén a rugót is metszetben ábrázoljuk.

Csapágyak egyszerűsített ábrázolása

10. Csapágyak egyszerűsített ábrázolása A csapágyak feladata a forgó vagy lengő mozgást végző, erőátvitelt megvalósító alkatrészek megtámasztása, vezetése. A forgástengelyre merőleges erőket radiális csapágyak veszik fel. A tengelyirányú erőket önállóan felvevő csapágyakat támasztó vagy axiális csapágyaknak nevezzük. Megfelelő csapágytipus esetén a radiális és axiális terhelés egy és ugyanazon csapággyal is felvehető. Szerkezeti kialakításuk szerint a csapágyak alapvetően kétfélék lehetnek. Ha az egymáson elmozduló alkatrészek felületei között csak kenőanyag van, és így csúsznak egymáson, akkor siklócsapágyakról beszélünk, ha pedig az erőátadás az elmozduló alkatrészek közötti gördülőelemeken történik, gördülőcsapágyaknak nevezzük. A legegyszerűbb, osztatlan siklócsapágy kialakításához felhasználható, bronzból, sárgarézből stb. készülő vagy porkohászati úton előállított önkenő, porózus siklócsapágy perselyeket hengeres és peremes változatban szabványosították:

A gördülőcsapágy általában két gyűrűből vagy két tárcsából áll, amelyek futófelületei között helyezkednek el a gördülőelemek: a golyók vagy a görgők. A görgő lehet: hengeres görgő, hordóalakú görgő, kúpos görgő vagy tügörgő. A csapágyak megnevezésében mindig szerepel az, hogy milyen gördülőelemekkel rendelkezik. A gördülőelemek közötti távolságot a kosár biztosítja, ami megakadályozza, hogy a gördülőelemek egymással érintkezzenek. A rajzokon általában nem ábrázoljuk. A gördülőcsapágyak csatlakozó méreteit, tűréseit és jelöléseit nemzetközi előírások, szabványok rögzítik. A gördülőcsapágyak metszetben történő ábrázolásakor általában csak a gyűrűket, ill. tárcsákat és a gördülőelemeket ábrázoljuk. Törzsrajzon, ajánlati terven és összeállítási rajzon a csapágyak szerkezetét részletesen bemutató metszet helyett a csapágyat egyszerűsített módon is ábrázolhatjuk a következő táblázatok szerint. Néhány példát is nutatunk ezek alkalmazására.

Csapágyak egyszerűsített ábrázolása

Tömítések egyszerűsített ábrázolása

11.

Tömítések egyszerűsített ábrázolása

A tömítésekkel különböző nyomású és különböző közeggel töltött tereket tudunk egymástól elválasztani. A csatlakozó felületek relatív elmozdulása szerint megkülönböztetünk nyugvó és mozgó felületek közötti tömítéseket. A nyugvó tömítések szinte kivétel nélkül érintkező tömítések. A mozgó tömítések érintkező és érintkezés nélküli tömítések lehetnek. A felületek relatív mozgása lehet forgás vagy haladás. A szabványos tömítéseket törzs-, ill. összeállítási rajzon a szerkezetüket részletesen mutató metszeti ábrázolás helyett egyszerűsített módon is ábrázolhatjuk a következő táblázat szerinti jelöléssel.

Felületi érdesség és hullámosság

12. Pontossági követelmények rajzi előírásai

Hullámossági profilnál a mérési hosszon lévő legmagassabb hullámtető és a legmélyebb hullámvölgy méreteinek az összege adja a legnagyobb hullámosság értékét, a Wt.

A műszaki rajzon vetületekkel meghatározott test, azaz az alkatrész egy ideális geometriai test. A rajz alapján elkészített munkadarab a leggondosabb és legpontosabb gyártás mellett sem követi az elképzelt ideális testet A munkadarab felületein felismerhető az utolsó technológiai műveiéi nyomai, pl. esztergálás esetén a forgácsolóéi geometriájának megfelelő csavarvonal alakú barázda, homokformázású öntvény felületén a homokszemcsék negatív geometriája stb. A valóságos test (munkadarab) felülete többé kevésbé eltér az ideálistól. Nem méretpontos, nem szabályos és nem teljesen sima. A megengedett eltéréseket egyezményes A maximális egyenetlenség helyett legjellemzőbb az jelrendszerrel adjuk meg. alaphosszon belül található öt legkiemelkedőbb csúcs, és az öt legmélyebb völgy magasságkülönbségének átlaga, az 12.1 Felületminőség megadása egyenetlenség-magasság: Rz A testeket burkoló valóságos felületeket csak a 5 5 műszereinktől függő pontossággal tudjuk letapogatni és Rz=( |z |+ |z vj|)/5 pi mérni. így az észlelt (effektív) felület csak megközelítése i=1 j=1 lehet a valóságos (reális) felületnek. A felület egészének vizsgálata alapján az alakhibák Másik meghatározás: Rz az öt, egymásutáni mérési alapértékelhetők, ezek makrogeometriai hibák. A felület hosszokon belül észlelt maximális egyenletlenségek (Rti) mintázata azonban jellegében ismétlődik, és egy kiragadott azonban az értékelést a kis rész érdessége a felület egészére is jellemző. Az ilyen átlaga. Elterjedtebb területkiegyenlítéssel nyert középvonaltól mért eltérésekre lokális, úgynevezett mikrogeometriai vizsgálatnál az egész felület helyett csak egy tetszőleges helyen lévő kis részt, sőt támaszkodva végezni az alaphosszon belül. így képezhetők még annak is csak egyetlen, de mértékadó szelvényét az átlagos jellemzők, amelyek mérőszámait mikrométerben vizsgáljuk, és az itt kapott eredményt az egész felület kell megadni. jellemzőjéül elfogadjuk. Ilyen mikrogeometriai jellemző az érdesség és a hullámosság, amelyet egymástól az egyenetlenségek hullámhossza alapján lehet szétválasztani.

∑

∑

Alakeltérést, hullámosságot és érdességet tartalmazó észlelt profil

Az átlagos érdesség a középvonaltól számítót eltérések abszolút értékeinek átlaga: b

1 Ra= ∫ |z|dx l a

n

vagy

1 Ra= ∑|z i| n i=1

ahol -|z | az egyes ordináták hossza a középvonaltól mérve. A kétféle érdességi mérőszám közötti tapasztalati összefüggés:

Rz≈(4−5) Ra

A primerprofíl alapján határozható meg a profil maximális egyenetlensége: Pt, amely a profilt közrefogó tetővonal és fenékvonal távolsága a mérési hosszon. Az érdesség és a hullámosság értékelésére különválasztott, megszűrt profilokból közvetlenül lemérhető - a profilt közrefogó tetővonal és fenékvonal távolságaként-például az érdességi profil maximális egyenetlensége, az Rt.

A durván nagyolt felületek jól látható, és tapintható maximális egyenetlensége 0,3-0,4 mm, azaz 300-400 pm. A mérőszámok sorozatával innen indulnak el. A használatos mérőszámokat a következő oldali táblázat tartalmazza. A különböző érdességi tartományokban más-más elven működő műszereket (profilmikroszkóp, tapintós elektronikus mérőműszer, interferencia-mikroszkóp s t b . ) használnak, ezért a szabvány a használt műszertípusokkal összhangban a durva és nagyon finom felületekhez az Rz mérőszámok, a közbenső tartományra az Ra mérőszámok alkalmazását ajánlja. A hullámosság magasság Wz μm-ben adott számértékeinek sora az Rz-éhez hasonló: 200 100 50 25 12,5 6,3 3,2 1,6 0,8 0,4 0,2 0,1.

Felületi érdesség megadása Az egyes paraméterek mérési Felületminőség rajzielei, alkalmazásuk A rajzon a felületi érdességi mérőszámot "érdességi jelbe" alaphosszait is szabványok rögzítik, ezeknek az előírása csak akkor írva adjuk meg. szükséges, ha az alaphossz a A felületi érdességet a tárgynak (munkadarabnak) csak a szabványostól eltér. A rajz szerint megmunkálandó felületeire kell megadni. A megmunkálási utasítás az érdességi felületminőségi (érdességi) jel felépítése: a) Az érdesség (R), jel vízszintes vonalszakaszán írható hullámosság (W), profil (P) elő. Az érdességi jelet az alkatrészfelület kontúrvonalán, mébetűjelének helye egy retsegédvonalon (méretvonalhoz közel), vagy felülethez felületminőségi követelményre. b) és a) Két vagy több kapcsolt mutatóvonalon kell elhelyezni. Az érdességi jelet és felületminőségi követelmény a mutatóvonalat mindig kívülről kell a felülethez csatolni. Kézi technika és AutoCAD haszálata esetén az érdességi helye. jeleket úgy kell elhelyezni, hogy az érdességi mérőszámok a c) Megmunkálás és/vagy felületi kikészítés előírásának a méretszámokkal együtt legyenek olvashatók. Egy-két 3D-s program rajzkészítő modulja csak a főirányú helye (vízszintes vagy függőleges) kontúrvonalakra, illetve e) Megmunkálási ráhagyás. méretsegédvonalakra tudja kirakni az érdességi jeleket. A Ha a vizsgálatra nem a szabványos, "default" előírás főirányoktól eltérő helyzetű kontúrvonalakon érdességi vonatkozik, akkor a mérési hosszt az a (és b) helyen kell jeleket mutatóvonalon adhatjuk meg. megadni a betűjel előtt.

Az érdességi jel vonalai 60°-os szöget zárnak be a kontúrral és egymással. A jel és a betűk méretei, vonalvastagság: d h H1 H2

0,25 2,5 3,5 8

0,35 3,5 5 11

0,5 5 7 15

0,7 7 10 21

1,0 10 14 30

1,4 14 20 42

Ha a felület megmunkálási módja közömbös, az eltérő érdességet nyitott ékkel kell jelölni. A nyitott ék tulajdonképpen "vizsgált felületet" jelöl. Nyitott éket használunk akkor is, ha megjegyzés tartozik hozzá. A forgácsolómegmunkálással elérendő érdességet zárt ékkel, a forgácsmentes megmunkálással elérendő érdességet, vagy a meg-, munkálatlan felületet körös nyitott ékkel kell jelölni. A régebbi szabványok szerint a megkülönböztetés nélkül felírt mérőszám Ra-t jelentett (használatát kerüljük). Ha nincs megmunkálási, ill. felületkikészítési előírás, vagy a műszaki követelményekben van előírva, akkor az előző ISO szabványnak megfelelő jelek is használhatók.

Az érdességi jelet semmilyen vonal nem metszheti. Ha metszené, akkor a kontúr-, méretsegéd- stb. vonalat vagy a vonalkázást meg kell szakítani. A felületi érdességet a rajzon minden felületre egyszer kell megadni, lehetőleg a felületeket meghatározó méret közelében. Ismétlődő elemeken csak ott adunk meg érdességi jelet, ahol a méret is megtalálható. Nem kell érdességi jelet tenni azokra a felületekre, amelyeken a szokásos technológiával (pl.: fúrásai) kapott felület elfogadható. A félkész áruból készített alkatrészeknek csak az utólag előállítandó felületeire tesznek érdességi jelet.

Az ISO új előírása szerint a felület érdesség megengedett határait (U-felső, L- alsó) a jelben egymás felett kell feltüntetni, és a vonalszakasz alá kerülnek.

Durva

Sima

Finom

Tükrös

Ra

200 100

50

25

12,5

6,3

3,2

1,6

0,8

0,4

0,2

0,1

0,05

0,025

0,012

Rz

800 400

200

100

50

25

12,5

6,3

3,2

1,6

0,8

0,4

0,2

0,1

0,05

Felületi érdesség megadása Ha az alkatrész minden felülete azonos érdességű, akkor Egymáshoz éllel csatlakozó felületek körben azonos ezt az érdességet felületeken való megadás helyett a rajz jobb érdességét egyszer kell megadni. Ezt az érdességi jelre felső sarkában kiemelten kell megadni. A kiemelt érdességi rajzolt 2-3 mm átmérőjű körrel kell jelölni. Méretezett jel is vékony vonalú, nagysága pedig a felülethez rajzolt részösszeállítási és összeállítási rajzon az illeszkedő alkatrészfelületek érdességét mindkét felületre külön meg jelnek 1,4-2-szerese legyen. kell adni.

A rajzon megadott érdességek közül a leggyakrabban ismétlődőt ki lehet emelni a rajz jobb felső sarkába a kerek zárójelbe tett nyitott ékkel együtt. Ez utóbbi szám nélküli jellel hívjuk fel a figyelmet arra, hogy a rajzon azokra a felületekre vonatkozik a kiemelt érdesség, amelyekre külön nincs megadva. Másik ajánlás szerint a zárójelben célszerű az összes, rajzon előírt felületi érdességet feltüntetni.

Élek 45° -os tompításánál, élletörésénél és furatok egyszerűsített méretmegadásánál a méretszám után adjuk meg érdességet.

Az érdességi jel - a méretmegadáshoz hasonlóan - az alkatrész kész felületére (festett alkatrészek esetén a bevonás előtti állapotra) vonatkozik. A galvanikusan bevont alkatrészen a bevonás előtti és utáni felületi érdesség megadása is szükséges lehet.

Igényesebb felületeknél csupán a felületi érdesség mérőszámának az előírása nem elegendő, mert például a felület siklási tulajdonságait, a megmunkálás, a barázdairány jelentősen befolyásolhatja. A barázdák iránya az érdességi jellel ellátott kontúrhoz képest különböző lehet. Ezt az érdességi jel után rajzolt jellel adjuk meg.

Az azonos méretű, de különböző érdességű és tűrésű felületszakaszokat vékony folytonos vonallal kell elválasztani.

A különböző előírásokkal kiegészített érdességi jel elhelyezése és ismétlése az ábra vonalaihoz kapcsolva nehézkes lenne, ezért ilyenkor az ábrán egyszerű - kisbetűvel azonosított - érdességi jelet használunk.

Tűrések és illesztések 12.2 Tűrések és illesztések megadása Az illeszkedő alkatrészek helyes működése, cserélhetősége megköveteli, hogy a csatlakozó méretek méretszóródásait A korszerű sorozat- és tömeggyártásban gazdaságosan előállítható csereszabatos alkatrészek és részegységek (pl. bizonyos határok közé szorítsuk. Ez a két méret a felső és alsó határméret. A méretszóródásnak - az alkatrész gördülőcsapágyak, kötőelemek stb.) készülnek. Csereszabatosnak azokat az alkatrészeket nevezzük, működése szempontjából megkívánt és tervező által előírtamelyek válogatás és utánmunkálás nélkül szerelhetők, ill. korlátozása a tűrésezés. Ha az alkatrész tényleges mérete a megengedett kölcsönösen cserélhetők. Ez a tulajdonság úgy érhető el, hogy a működést, a csatlakozást meghatározó méretek csak egy mérethatárokon, azaz a tűrésen kívül esik, az alkatrész selejtesnek minősül. célszerűen választott mérettartományba esnek. Sorozat- és tömeggyártásban az azonos gyártási feltételek A tűrésezéssel kapcsolatos további alapfogalmak, méretek: - a pontosan meg sem határozható valóságos méret helyett mellett előállított alkatrészek méretei sem lesznek azonos a méréssel meghatározott tényleges méret (TM); értékűek, hanem a méretek szóródni fognak. Ennek objektív - a műhelyrajzon előírt névleges méret (N), ill. a helyette és szubjektív okai vannak, amelyek elsősorban méréselőírt méreteltérések vonatkoztatási alapmérete (A), technikai (mérőeszközök pontossága, az újraélezett szerszám amely szabványos tűrések estén a névleges mérettel beállítási pontossága stb.) és techonológiai (szerszám kopása, megegyezik; szerszámgép pontossága, munkadarab anyagminőségének a - a tűrésmező, a határméretek méretvonalának végéhez szórása, a munkadarab befogásából, melegedéséből és húzott, azokra merőleges vonalak közötti sávval, azaz deformációjából adódó méretváltozás stb.) jellegűek. tűrésmezővel ábrázolt tűrés. Sok azonos alkatrész legyártása után, azokat nagy pontossággal lemérve és a méreteket egy választott (pl. század, ezred mm szélességű) résztartományokba sorolva felszerkeszthető az ún. gyakorisági diagram, amely a méretszóródás jellegéről és teijedelméről tájékoztat. A szórásgörbe általában nem szimmetrikus, ha szimmetrikus, harang-alakú, akkor normál eloszlásról beszélünk. Nem funkcionális, nem illeszkedő méretek, hanem alárendelt, tűrésezetlen méretek esetében a szokásos technológiából adódó teljes méretszóródás megengedhető. Az erősen felnagyítva rajzolt tűrésmezőt, és az alapvonalhoz viszonyított helyzetét nevezzük tűrésvázlatnak. A tűrés két fogalmat takar: a tűrés nagyságát és az alapvonalhoz viszonyított elhelyezkedését. A tűrés nagysága a tűrésmező szélessége, a tűrés ( T ) abszolút értéke, ami csak pozitív érték lehet. A tűrésmező helyzetének megmutatására a nulla eltérésnek megfelelő alapvonalat használjuk. Az eltérések (AE és FE) előjelesen értelmezett értékek. A tűrés nagysága: T=FH - AH = (A + FE) - (A + AE) = FE - AE A tűrésmező alapvonalhoz viszonyított helyzetét szabványos tűrések esetén az alapeltéréssél ( E ) adjuk meg, amely a felső ( FE ) és az alsó határeltérés ( AE ) közül a kisebb abszolút értékű. A tűrésezett méret ellenőrzése A munkadarab mérete megfelelő, ha a határméretek között van. A tényleges méret megállapítása, és annak határméretekkel való egybevetése helyett azonban elegendő a munkadarab méretét összehasonlítani a határméreteket megtestesítő ellenőrző eszköz, az idomszer méreteivel. Tűrésezett méretű csapok, ill. közrefogható méretek ellenőrzésére villás idomszert használunk.

Tűrések és illesztések A méretek és a tűrésnagyságok összetartozó értékeinek A munkadarab megtelelo meretű, tűrésen belül gyártott táblázatos megadása céljából a méreteket részére a felső határméretet megtestesítő méretű villa mérettartományokba osztották és mérettartományonként rámegy (megy-oldal), míg az alsó határméretnek megfelelő azonos tűrés- tényezőt alkalmaznak. A "D" méret a méretű nem (nemmegy-oldal). mérettartomány mértani középértéke. Szabványos tűrés Tűrésezett méretű lyukak, ill. belső síkfelületek dugós idomszerrel ellenőrizhetők. nagysága (T) a tűréstényező többszöröse: T = q i, ahol q- a minőségi tényező. A szabvány 18+2 tűrésfokozatot vagy minőséget tartalmaz, jelük: 0,01, 1, 2......18. A minőség kifejezésére (ha csak a tűrésnagyságról kívánunk beszélni) az IT betűket (ISO Tolerancia) használjuk, pl. "IT11-es mérettűrés". Az átlagos műszaki gyakorlatban előforduló 5-16 minőségi fokozatokhoz tartozó minőségi tényezők (q) értékei a lenti Megy—oldal Nemmegy-oldal táblázatban láthatók. Ennél az alsó határméretű dugónak bele kell a furatba A szabványos tűrésmezők elhelyezkedése. férnie (megy-oldal), míg a felső hatérméretűnek nem szabad A szabványos tűrésmezők alapvonalhoz viszonyított (nemmegy-oldal), ha a gyártás tűrésen belüli. helyzetét az alapeltérés betűjelével adjuk meg: - csap estén kisbetűvel (a,b,c...), Az idomszerrel való mérés a tömeggyártás egyszerű - furat esetén nagybetűvel (A,B,C...). eszköze, de nem olcsó, mivel még egyazon méretnél is A szabványos tűrésmező elhelyezkedéseket mutató ábrákat minden tűrésnagysághoz és tűrés elhelyezkedéshez más ld. az illesztési rendszereknél. más idomszer szükséges. A szabványos tűrés nágyságára utaló jel, azaz a Az alkatrészek cserélhetősége és az idomszer választék csökkentése érdekében szabályozni, ill. szabványosítani "tűrésosztály" az alapeltérés betűjeléből, és a tűrésfokozat számjeléből áll. Ezeket a méretszám után írjuk, pl. ø50H7. kellett: Illesztési alapfogalmak - a névleges méretek választékát, Az illeszkedés két összeszerelt alkatrész csatlakozása, a tűrések nagyságát, a tűrésmező elhelyezkedésének választékát, és melynek jellemzésére az illeszkedés mérőszámát használjuk, ez az összeszerelés előtti tényleges méretekből számítható a névleges mérethez való hozzárendelését. különbség. Ez vagy játék (J) , vagy fedés (F) attól függően, Szabványos méretsorozatok A sorozatban gyártott elemek méretválasztékát geometriai hogy a kapcsolódó elemek közül a közrefogó (lyuk) vagy a lépcsőzés szerint célszerű alakítani úgy, hogy a méretek közrefogott (csap) mérete nagyobb. között a tizes számrendszer egész értékei szerepeljenek. E követelményeket az ún. Renard-számsorozatok (R5, RIO, R20, R40) elégítik ki, melyeknél a sorozat hányadosa 10-nek 5., 10., 20. ill. 40. kitevőjű gyöke, vagyis 1,6, 1,25 1,12 ill. 1,06. Ezekből képezhető szabványos méretsorozatok a jegyzet "Szabványos kialakítások és elemek" c. fejezet legelején megtalálhatók. Az egyedi tervezés során is célszerű előnyben részesíteni a szabványos méreteket, vagy lehetőleg 0-ra vagy 5-re, ritkábban 2-re vagy 8-ra végződő méreteket válasszunk. Szabványos (ISO) tűrésrendszer A gazdaságos sorozatgyártás és az alkatrészek cserélhető- ségi követelményei szükségessé tették a tűrések rögzítését, rendszerbe foglalását és szabványosítását. Az egységes Minden illeszkedés konkrét méretkülönbséggel, játékkal tűrésrendszert a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) vagy fedéssel jellemezhető. dolgozta ki. Az illesztés olyan előírás, amely két alkatrész csatlakozó A tűrésrendszer felépítése figyelembe veszi, hogy a tűrés méreteinek a tűréseit tartalmazza, meghatározót nagysága függ - a névleges méret nagyságától, illeszkedések elérésére. Az illesztés tehát előírás, illeszkedés - méret mérhetőségétől, valamint pedig az illesztés egy megvalósított esete. - a technológiától. A tűrésmezők viszonylagos elhelyezkedésétől függően az A mérettől és a mérhetőségtől való függést a illesztés lehet: laza, átmeneti vagy szilárd. tűréstényező (i, I) fejezi ki (IT5 és IT18 között): A tűrések olyan előírását, amikor előre nem tudható, hogy

i=0,45 √3 D+ 0,001 D ,[μm], D⩽500 mm , I =0,004 D+2,1 , [μm], 500< D<3150 mm A D névleges méretet mm-ben kell behelyettesíteni.

a szereléskor éppen összepárosított alkatrészek között játék vagy túlfedés lesz-e - átmeneti jellegű illesztésnek nevezzük. .

Tűrések és illesztések Laza illesztés jellemzésére a lehetséges illeszkedésekből a A csatlakozó alkatrészek tűréseinek az összege az illesztés közepes méretekből kiindulva a közepes játékot ( MJ ), a eredő tűrése ( T i ) . szélső határméretekből kiindulva a legkisebb ( KJ ), ill. legnagyobb játékot ( NJ ) vizsgáljuk.

Szilárd illesztés esetén a csap tűrésmezeje teljes egészében a lyuk tűrésmezeje felett helyezkedik el. A közepes méretekből kiindulva a közepes fedést ( MF ), a szélső határméretekből pedig a legkisebb ( KF ) és a legnagyobb fedést ( NF ) kapjuk.

Átmeneti illesztés esetén a lyuk és a csap tűrésmezői egymást részben fedik. A párosított alkatrészek valóságos méreteitől függően az átmeneti illesztés tényleges illeszkedése vagy laza, vagy szoros lesz.

Az illesztett alkatrészek közötti játék vagy fedés lehetséges szóródását a csap és a furat tűréseinek összege: az illesztés eredő tűrése adja. Az illesztést a jellege és az eredő tűrése együtt határozza meg. Valamennyi illesztési jellegre a párosítandó alkatrészek tűréseiből kiszámítható egy mérőszám, a közepes illesztés mérőszáma ( M i ) , ami vagy közepes játék (MJ) vagy közepes fedés (MF) lehet. A tervező elgondolását a közepes méretekből adódó illesztési jelleg fejezi ki.

A tűrések és illesztések számításakor leghelyesebb vázlatot készíteni, igy a számítások grafikusan is követhetők. A fenti ábrán laza illesztés tűréseivel kapott illesztés eredő tűrésének szerkesztése és a közepes illesztés mérőszámának a meghatározása látható. Ugyanez a szerkesztés a lenti ábrákon is követhető.

Az ábrák jobb oldalán a játék és a fedés határméretei és közepes értékei láthatók. Az ezekhez tartózó kezdőpontot célszerű a csap közepes méretének vonalába helyezni.

Átmeneti illesztés esetén a közepes illesztés mérőszámának megfelelő vonal azt mutatja, hogy az illesztés az esetek többségében milyen jellegű, inkább laza-e, vagy szilárd. Illesztési rendszerek A különböző alapeltérésekből és tűrésminőségekből képezhető szabványos tűrések száma nagy, és ezek tetszés szerinti párosítása indokolatlan. Nem lenne gazdaságos sem, mert pl. az ellenőrzéshez nagyszámú idomszer válna szükségessé. Nem is lenne célszerű, hiszen a közel ugyanolyan illesztési jelleg többféle előírással is elérhető. Így a valóban alkalmazott párosítások számát korlátozni lehet és kell is.

Tűrések és illesztések A korlátozás vezető szempontja az, hogy az egyik alkatrész mérete a névleges értékhez közel maradjon, és a különböző kívánt illeszkedési jelleget a másik alkatrész méretének a megválasztásával éljük el. Pontosabban, a kapcsolatban résztvevő egyik elemhez mindig nulla alapeltérésű tűrést rendelünk: amikor a lyukhoz, akkor alaplyukrendszerről, ha a csaphoz, akkor alapcsaprendszerről beszélünk. Alaplyukrendszer olyan illesztési rendszer, amelyben az alapijaik mindig H tűrésjelű lyuk, és a különböző játékokat és fedéseket különböző törésű csapokkal való párosítás útján képezzük.A H tűrésjelű lyuk alapeltérése 0, azaz a méret alsó határa az alapvonalon van, és a törése mindig pozitív ( a tűrésmező az anyagoldalon van).

Alapcsaprendszer olyan illesztési rendszer, amelyben az alapcsap mindig h türésjelű csap, és a különböző illesztéseket úgy hozzuk létre, hogy hozzá más és más alapeltérésű furatokat választunk az illeszkedés jellegétől függően. A h tűrésjelű csap alapeltérése 0, azaz a csap felső határa az alapvonalon van, és a tűrése mindig negatív ( a tűrésmező az anyagoldalon van).

A műszaki gyakorlatban mindkét rendszerre szükség van, de az alaplyukrendszer alkalmazása elterjedtebb. A lyuk tűrések korlátozása az alakos forgácsoló szerszámokból (fúrók, dörzsárak stb.) kisebb raktárkészletet tesz lehetővé, ezenkívül a csapok gyártása minőségi és pontossági szempontból egyaránt könnyebb. Az utóbbival indokolható az is, hogy az illesztések előírásában a csapokhoz általában egy minőségi fokozattal durvább minőségű lyukakat párosítunk. Alapcsaprendszert használjuk, akkor ha kereskedelemben beszerezhető félkészterméket ( pl. méretre húzott rúdacélt, reteszacélt stb. ) vagy készterméket építünk be a szerkezetbe. Az ismertetett felépítésű illesztési rendszerek nagyon változatos illesztési lehetőségeket biztosítanak.

Az alaplyuk- és az alapcsaprendszer egymásnak megfelelő illesztései (a kis- és nagybetűk felcserélésével kapjuk pl. H7/k6 és K7/h6) azonos működési feltételeket adnak, ezért lehetőség van a további szűkítésre. A nagy választékból a gyakorlat számára a szabványalkotók kiválasztották a leginkább használatos töréseket és illesztéseket, és az illeszkedések gyakorlati megvalósításához előnyben részesítendőket ún. "Ajánlott illesztések" táblázatokban foglalták össze. Jegyezzük meg, hogy a tűrésnagyság csökkentésével a gyártási költségek általában növekednek, a gazdaságos gyártás követelményeit a tervező úgy veheti figyelembe az illesztések előírásakor, hogy a megengedhető legnagyobb tűréseket választja - amelyek a felhasználási cél, működési és cserélhetőségi szempontból még elfogadhatók.

Tűrések és illesztések megadása Mérettűrések megadása a műszaki rajzokon A tűrés és a felületi érdesség kapcsolata A méretek tűrését közvetlenül a névleges méret után kell Bár a mérettűrésnek és a felületi érdességnek egy felülethez megadni. való hozzárendelése elvileg független egymástól, a gyakorlat A rajzokon megadott méretek tűrésezési szempontból mégis azt igazolja, hogy működés szempontjából mégsem lehetnek: választhatók meg egymástól függetlenül. - egyedi tűrésezett, "tűrt" méret, amelynél mindkét A tűrésezett méret ellenőrzésekor a mérőeszköz az érdeshatárméret megszabott (az alapmérettel és a két ségi csúcsokra támaszkodik. Ezek a csúcsok a működés határeltéréssel); szempontjából nem mértékadók, ugyanis szereléskor, illetve - szabványos tűrésezésű méret, amelynél a tűrésmező bejáratáskor ezek lekopnak és ezzel a méret és az illeszkedés helyzetét jelölő betű, valamint a tűrés nagyságát, minőségét mérőszáma is megváltozik, pl. az 50%-os hordkép kialakulása jelölő számjel szerepel, a határméretek a szabvány a kapcsolódó érdességi profilok középvonalainak a közelében segítségével határozhatók meg; várható, ezért az alkatrészek méretváltozása kb. az - egyirányban határolt méretnek vagy csak a felső, vagy egyenetlenség magasságoknak megfelelő értékű. Ez csak az alsó határmérete van megszabva; szemlélteti a lenti sematikus vázlat egy laza illesztésű csap és - tűrésezetlen méret, amelynél tűrést közvetlenül nem siklócsapágy persely esetén. írunk elő, mivel az alkalmazott szokásos technológia esetén kapott méretszóródás megengedhető, azonban ennek a nagyságát is ISO szabvány ( Tűrésezetlen méretek pontossága ) rögzíti.

Az átlagos felületi érdesség ( Ra ) és a tűrésnagyság ( T ) közötti, a gyakorlat számára jó tájékoztatást adó tapasztalati összefüggést mutatja az alábbi ábra.

Összeállítási rajzokon az illeszkedő felületek tűrései megadhatók tört alakban vagy azonosító felirattal. Ilyenkor a tört számlálójában a lyuk, nevezőjében a csap tűrése van felírva. Az átlagos érdesség és a tűrésnagyság összefüggésének három fokozata: finom, közepes és durva fokozat teszi lehetővé a működési követelményekhez való alkalmazkodást. Hangsúlyozni kell, hogy a szabványos tűrések és felületi érdességek bemutatott egymáshoz rendelése nem merev előírás. Az ajánlott felületi érdességértéktől pl. a siklócsapágyaknál, a munkahengereknél stb. a finomítás irányában térnek el, a működési követelményeknek megfelelően. Az átlagos érdesség számértékeit a tűrésminőség és a méretcsoportok függvényében táblázatokból kényelmesebben választhatjuk. A tervezőnek most is figyelembe kell vennie, hogy az érdesség csökkentése a gyártási költségeket általában növeli.

Tűrésektechnikai számítások 3. Az eredő méret kiadódhat több egymás után szerelt 12.3 Tűréstechnikai számítások A méret- és tűréslánc számításokra a tervezőnek és a alkatrész tűrésezett méretsorozatával előállított működési technológusnak egyaránt szüksége lehet a tűrésezett méretek vagy szerelési helyzetként. Az ábrán látható csapágyazott tengely ún. axiáiis (tengely kapcsolódását és a tűrések kölcsönhatását elemző irányú) játéka az alkatrészek megfelel méreteiből álló számításokban. A töréstechnikai számításokban használt alapfogalmak a lineáris méretlánc eredője. következők: Méretlánc egy alkatrész, vagy több egymás után szerelt alkatrész, meghatározott sorrendben következő tűrésezett méreteinek a láncolata. Másképpen fogalmazva: a méretlánc az egymáshoz csatlakozó két vagy több elkészítendő, tűrésezett méretből és az ezekből kiadódó ún. eredő méretből áll. A tűréstechnikában használt méretlánc mindig zárt, tehát tartalmazza a rajz mérethálózatában szereplő nyitott méretláncot és annak a zárótagját: az eredő méretet. Méretlánctag a méretláncot alkotó méretek egyike, amely lehet összetevő vagy eredő méret. Összetevő méretek azok, amelyek alapján az alkatrész, ill. alkatrészek ténylegesen elkészültek. Egy alkatrész műhelyrajzán ezeket a gyártás közben mérendő összetevő méreteket kell megadni. Az összetevő méretek jelölése: A,B,C... Eredő méret a méretlánc azon tagja, amely az összetevő méretek elkészítése után eredményül kiadódik. Ez a közvetlenül le nem gyártott, a munkadarabok megmunkálásakor utolsóként, mérés nélkül kiadódó (eredő) Általában a tűréstechnikai zárt méretláncnak bármelyik méretet a műhelyrajzokon nem szabad megadni. tagja lehet ismeretlen, ennek tűrésezett értéke - legyen az A műhelyrajzokon a méretek hálózata szükségképpen mindig akár eredő, akár összetevő méret- a többi tag ismeretében nyitott. A méretlánc záró tagját, az eredő méretet a kiszámítható. továbbiakban R betűvel jelöljük. A feladatok megoldásához mindig abból indulunk ki, hogy Tűréslánc a méretláncban szereplő valamennyi összetevő a kiadódó méret határméreteit egyenletszerűen kifejezzük és eredő méretlánctag tűréseinek ‘ együttese, amely az összetevő méretek határméreteivel. A mértékadó határvalamennyi összetevő törést, és az ezekből kiadódó eredő méreteket logikai úton választjuk ki. törést tartalmazza. A fent bemutatott fejes csapszeg esztergálási műveleteit 1. Az eredő méret lehet egy alkatrész legyártása után szemlélteti az alábbi ábra. A kéttagú, műhelyrajzon szerepkiadódó méret. Egyszerű példánkban a fejes csapszeg lő méretlánc tűrésvázlatán a tűrésmezőket az elkészítendő hosszméreteit az ábrán látható méretek (B,C) alapján méretek (B,C) szabad végeinél rajzoljuk fel, és így az erekészítik el, így a kiadódó méret a csapszeg fejmagassága dő méretet (R=A) két oldalról határolja tűrésmező. Meg(A=R) lesz, amely a gyártás után, a már kész fejes állapítható, hogy az eredő tűrés az összetevő méretek tűrécsapszegen utólag lemérhető. seinek összege.

2. Az eredő méret lehet két csatlakozó alkatrész tűrésezett méretpárjának kapcsolata: az illesztés. A méretlánc összetevői a közrefogó (lyuk) és közrefogott (csap) méretek, mert ezeket készítik el, és az eredő méret az összeszereléskor kapott játék vagy túlfedés.

A tűrésmezőket is tartalmazó vázlat alapján felírhatok a következő egyenletek: Rmax=Amax=Cmax-Bmin Rmin=Amin=Cmin-Bmax A két egyenletet egymásból kivonva: Rmax-Rmin =Amax -Amin=(Cmax-Cmin )+(Bmin-Bmax) TR = TA = TC = TB

Tűrésektechnikai számítások Ilyenkor a működési és/vagy csatlakozási követelményekA kettőnél többtagú méretláncok, mint pl. a csapágyazott tengely axiális hézagának elemzéséhez tartozó méretlánc nek megfelelő távolság, helyzet előírása alapján az azt esetén, a tűrésmezőket nem lehet ilyen szemléletesen meghatározó, elkészítendő összetevő méretek tűréseinek a ábrázolni. A fenti példában láttuk, hogy az eredő méret megállapítása a feladat. Az összetevő tűrések számításakor ügyelni kell arra, hogy meghatározásában az összetevő méreteket a helyzetüktől függően az eredővel azonos vagy ellentétes határméretével egyetlen összetevő kivételével a többihez a tűrést fel kell venni oly módon, hogy a felvett tűrések összege kisebb levesszük figyelembe. gyen az eredő tűrésnél, mert különben a mechanikus számíAz összetevő méretek két csoportra oszthatók: - növelő méretek (N) azok, amelyek növelése - a többit tás eredménye logikai ellentmondáshoz: negatív tűréshez változatlannak feltételezve- az eredő méretnek a növekedését vezet, ilyenkor beszélünk tűréshiányról. A tűrés ugyanis - a T=FH-AH alapján- mindig pozitív méokozza, - csökkentő méretek (Cs) azok, amelyek növelése - a többit ret, mivel FH>AH. Rossz kiinduló adat, vagy számolási változatlannak feltételezve - az eredő méret csökkenését idézi hiba könnyen vezethet olyan eredményhez, hogy AH>FH, ami nyilvánvalóim logikai ellentmondás. Ezért szükséges elő. A növelő és csökkentő méretlánctagok segítségével logikai a számítások befejezéseként a tűrésegyenlet: T R =ΣTi ellenőrzése úton felírhatok az eredő határméretek és tűrése: Az összetevő méret és tűrés számítás egyik fontos alkalRmax =ΣNmax -ΣCsmin mazási területe a bázisváltás miatt elvégzendő számítások. Egyszerű példánk legyen ismét a fejes csapszeg. Rmin=ΣNmin -ΣCsmax A tervező által előírt működési szempontból fontos hosszTR=ΣTN +ΣTCs=ΣTi méretek: ahol - TN és TCs a növelő, ill. a csökkentő tag tűrése, - Ti az i-edik összetevő (N vagy Cs) tag tűrése. Ha az eredő méret foméret, akkor értelemszerűen nincsenek csökkentő tagok. A logikai úton felírt egyenletekben bármely tag lehet ismeretlen, amelynek meghatározásához az egyenletek átrendezésével juthatunk el. A fenti fejes csapszeg példában megadott méretek közül az eredő méretet nővelő méret: N= C, a csökkentő méret pedig Cs=B. Az ezeket behelyettesítve az egyeneletekbe a fenti, tűrésvázlat alapján felírt egyenleteket kapjuk. A rajzon csak zárójelben, tűrések nélkül előírható tájékoztató A csapágyazott tengely példában az eredő méret az axiális hézag (R=h). A méretek közül a csökkentő tagok (Cs) : A, B, jellegű foméret (C) kiadódó méret, melynek határai: Rmax=Cmax=Amax+ Bmax C, D és E méret, a növelő tag a N= H. Ezek után a fenti Rmin=Cmin=Amin+ Bmin egyenletekkel meghatározhatók az axiális hézag lehetséges A technológus -a korábban ismertetett esztergálási módnak legnagyobb és legkisebb értéke: megfelelően- az alábbi műveleti rajzot készíti a gyártáshoz: hmax=Hmax - (Amin+ Bmin + Cmin+ Dmin+ Emin ) hmin=Hmin - (Amax+ Bmax + Cmax+ Dmax+ Emax) A hézag teljes méretszóródása: Th -TH+ TA+TB +TC +TD+TE Megjegyzés: ha a hézag valamelyik, vagy mindkét határértékére negatív számértéket kapunk az játék helyett fedést jelent. Másik megjegyzés, hogy a teljes cserelhetőség feltétele esetén a hézag méretszóródására ( Th) olyan nagy érték adódhat, amely esetleg a működési követelmények miatt nem megengedhető. A teljes cserélhetőségről akkor beszélünk, amikor a méretláncban előforduló alkatrészek megfelelő méretei válogatás vagy utólagos illesztés nélkül összeszerelhetők oly módon, hogy a zárótag (eredő) előírt tűrését biztosítják. Példánkban a tervező működési követelmények alapján hja elő a hézag határértékeit pl. h=0,1-0,3mm, azaz az eredő méretet, ami általában a nem kereskedelmi alkatrészekhez tartozó összetevő méretek tűréseinek a szűkítéséhez, a gyártási kötségek növekedéséhez vezet. Ezért a gyakorlatban alkalmazót egyik módszer az, hogy a méretláncba beépítünk egy ún. méretcsoportokban legyártott kompenzáló tagot, alkatrészt (hézagológyűrűt), amelyekből a szükséges méretűt szereléskor mérés alapján választjuk ki. A fentiekből következik, hogy az eredő meghatározása mellett a tűréstechnikai számítások másik alkalmazási területe: az összetevő méretek tűréseinek a számítása.

A tervező által előírt "A" méret most kiadódó méret, amelynek határértékeire korábban felírt egyenleteket átrendezve a "C" főméretre a következőket kapjuk: Cmax=Amax+Bmin Cmin=Amin+Bmax Összehasonlítva a főméretre (C) kapott összefüggéseket megállapítható, hogy a példánkban a bázisváltás a gyártási tűrések szűkítését eredményezte. Megjegyzés: a közepes méretek találkozásának legnagyobb a valószínűsége. így az eredő tűrés kis kockázat vállalással (megengedett selejt-százalék mellett) növelhető, ami lehetővé teszi az összetevő tűrések növelését.

Alak- és helyzettőrések megadása Ha a bázishely pont, akkor kereszttel jelöljük: x 12.2 Az alak- és helyzettűrések megadása Ha a bázishely vonal, akkor keresztekkel és összekötő Az alkatrészek alakját általában egyszerű mértani vonallal jelöljük: Ha a bázishely terület, akkor kétpont-vonallal határolt felületekkel meghatározhatónak választjuk. Ezek vetületei vonalkázott területtel jelöljük: körzővel, vonalzóval könnyen rajzolhatok, és a rajz alapján feltételezzük, hogy a rajzolt egyenes a valóságban egyenes A rajzjellei is azonosítható helyzettűrések szerepelnek a élnek vagy síknak felel meg, a kör pedig egy következő oldalakon látható táblázatban. forgásfelületnek, többnyire hengernek a tengelyirányú Az összegzett alak- és helyzethiba elemzésekor a tényleges vetülete. felületet vizsgáljuk egy báziselemhez viszonyítva. Mérőórás Magától értetődőnek tekintjük az egyenesek rajzolt indikálással ezek az összegzett hibák közvetlenül helyzete alapján a párhuzamosságot, a merőlegességet, a leolvashatók. Az összegzett alak- és helyzettűrés az szimmetriát, az egytengelyűséget és az egyéb megrajzolt alkatrészen megjelölt elem (és nem a ráfekvő eleme) és a helyzeteket is. báziselemmel meghatározott, vagy bázisnak tekintett A gyártás véges pontossága miatt azonban ezek az névleges helyzet között megengedett legnagyobb eltérés. elvárások nem teljesülnek, és így például egy hengerfelület Az önálló rajzjellel rendelkező összegzett alak- és tényleges alakját - az átmérő előírt tűréshatárán belül is - a helyzettűréseket is tartalmazza a táblázat. felületet létrehozó technológiában használt elemek (anyag, Az alak és helyzetpontosság tűréseit a 2 vagy 3 mezőre szerszám, szerszámgép) hibái (pl. a szerszámgép, a szerszám osztott, a betűnagyság kétszeresének megfelelő magasságú kopása) együttesen, ill. halmozottan határozzák meg: tűréskeretbe kell beírni. A tűréskeret hossza a beírt - az alkotó helyzete, ill. egyenestől eltérő alakja adatokhoz igazodik. miatt a felület lehet kúpos, hordós, nyerges stb., A tűréskeretet és a mutatóvonalat vékony vonallal vagy a - a sugárirányú méret változása miatt bármely beírt jelekkel azonos vonalvastagsággal rajzoljuk. szelvény lehet ovális, szögletes, álkörös, bütykös stb., A tűréskeretet a mutatóvonallal annak az elemnek a - a tengely egyenestől eltérő alakja pedig síkbeli kontúrvonalához kapcsoljuk, amelyre a tűrés vonatkozik. Ha görbeséget, hullámosságot, csavarodottságot okozhat. a tűrés felületre vagy profilra vonatkozik, akkor a tűréskeret mutatóvonala és a tűrésezett méret méretvonala nem eshet egybe. A mutatóvonal célszerűen a keretoldai folytatása is lehet. A tűréskeret lehetőleg vízszintes elrendezésű legyen. A tűréskeretet semmilyen vonal nem keresztezheti. Az alkatrészből kilépő felületelemen is előírható helyzettűrés, erre a mérési helyet meghatározó méretszám elé, ill. a tűrés után tett, körbe foglalt P jel utal.

A felület ilyen elemenkénti vizsgálatakor az alkotó egyenességét egy ráfekvő egyenestől, a szelvény körösségét egy ráfekvő körtől, ill. az egész henger hengerességét egy ráfekvő hengerfelülettől való eltérésekkel lehet jellemezni. Alakeltérésnék nevezzük az elméleti elemet (felületet, vonalat) helyettesítő ráfekvő elemtől a valóságos elem egyes pontjainak mért távolságát a vonatkoztatási hosszon belül. Az alaktűrés a megengedett legnagyobb eltérés. A szabványosított alaktűréseket táblázatban foglaltuk össze. Egyazon felületre vonatkozó tűréskeretek egymás alatt A helyzettűrés az alkatrészen megjelölt tűrésezett elemek (felületek, tengelyek) helyzete és a bázis közötti közös kötővonalhoz kapcsolódhatnak. Egy tűréselőírás a megengedett legnagyobb eltérés. Bázis: olyan elméletileg kötővonal elágaztatásával több felülethez is hozzárendelpontos geometriai elem (pl. sík, tengely), amelyhez a tűrése- hető. zett elemeket viszonyítjuk. A bázisok valamely alkatrész egy vagy több báziselemén alapulnak. A bázissík meghatározásához 3 pont (x), a bázistengely kitűzéséhez pedig 2 pont (x) kijelölése szükséges. Ax a bázishelyet jelöli. Báziselem: valamely alkatrész valóságos eleme (pl. felület, furat stb.), amelyet a bázis helyzetének meghatározására használnak fel. Sokszor adnak meg alaktűréseket a báziselemekre, a lehetséges gyártási hibák miatt. Segédbáziselem: a báziselemmel érintkező megfelelően pontos alakú valóságos felület (egyengetőlap, támasz, tüske), amely a báziselemmel érintkezik, és amelyet a bázis meghatározására alkalmaznak. A helyzettűrések bázisainak jele egyenlő oldalú, a A báziselem felülete jelentősen eltérhet ideális alakjától, méretszámok magasságával közel azonos magasságú ezért a teljes felület báziselemként való előírása nem mindig feketített háromszög, amelyet kötővonal kapcsol a célszerű. Ezért szükséges lehet bázishelyek előírása. tűréskerethez.

Alak- és helyzettűrések megadása

Alak- és helyzettűrések megadása

Alak- és helyzettűrések megadása Egyszerű példánkban négycsapos alkatrész csatlakozik Ha a bázis nem köthető egyszerűen s áttekinthetően a egy négyfuratos alkatrészhez. tűrésekhez, akkor a bázist külön keretbe írt nagybetűvel keli jelölni, és ugyanazt a betűt kell a tűréskeret harmadik mezejébe is beírni. A bázist jelölő háromszög alapja a báziselem kontúrvonalán vagy a kontúrvonalat meghosszabbító méretsegédvonalon van. A pozíciótűrés, valamint a koordinátákkal meghatározott profil és felület türésezésének előírásához a névleges helyzetet (ill. felületet) keretbe foglalt elméleti méretekkel kell meghatározni.

Az alak- és helyzettűrést a műszaki rajzokon csak akkor kell megadni, ha ez működési vagy technológiai okokból szükséges. Külön előírás hiányában a mérettűrések az alakeltéréseket is korlátozzák. A mérettűrés által megszabott- határok között az alkatrész felülete bárhogy elhelyezkedhet, tehát szélső esetben az alakeltérés a teljes mérettűrést kihasználhatja. A tényleges felületnek a hatánnéreteket megtestesítő, egyenközű egymástól T/2 távolságban lévő felületek között kell elhelyezkednie. A helyzettűrések a mérettűréstől látszólag függetlenek, de a közelítőleg mérettűrés értékűre felvett helyzettűréseket tekintik a mérettűrés minőségével megegyező pontossági osztályúnak. A helyzettűrés és a mérettűrés együttesen határozza meg a működő méretet ( működő állapotot). Az egyenesség és síklapúság tűrése független az adott egyenes vagy sík helyzetét meghatározó méret tűrésétől. Az alak- és helyzettűréseket a működési követelmények mérlegelése alapján kell előírni. Normál pontosság esetén, az alak- és helyzettűrések lényegében a mérettűréssel egyenértékűek. Fokozott pontosságot a közepes terhelésű és közepes sebességgel elmozduló alkatrészek futáspontossági és tömítési követelményei indokolnak. A különleges pontosságú alaktűrést nagy sebességnél és terhelésnél, különleges futáspontossági és tömítési igények esetén szokás előírni. Még ezeken túlmenő pontosságú alaktűréseket is előírnak, ha igen nagy követelményeket kell támasztani az élettartam, a futáspontosság, a zajtalan járás, a minimális súrlódás, vagy a nagy nyomáson való hermetikus tömítés terén. A rajzon előírt alak- és helyzettűrések - egyéb előírás hiányában - egymástól és a mérettől is függetlenek. Az egyes elemek működési feltételeit, a maximális anyagkiterjedést, ezek határméreteinek kedvezőtlen találkozása határozza meg. (Az egymással kapcsolatban lévő tűrések összehangolt, de ellentétes értelmű változtatása nem befolyásolja a maximális anyagkitelj edést). A körbe foglalt (M) jellel megkülönböztetett, módosítható alak- és helyzettűrés a legnagyobb anyagterjedelem elvének alkalmazásakor a működő állapot meghatározásához figyelembe veendő alak- és helyzettűrést jelöli.

Ha a lyuk mérete nagyobb mint a legnagyobb anyagteijedeleme és/vagy ha a csap mérete kisebb mint a legnagyobb anyagteijedelme, akkor megnő a játék a csap és a furat között és ez felhasználható a csap és/vagy lyuk pozicíótűréseinek növelésére. Mivel a függőtűrés alkalmazása a gyártást rugalmasabbá, gazdaságosabbá teszi, ezért a tömeggyártási dokumentációkban a függőtűrés alkalmazása általánossá vált.

Ez az összeállítás a "Gépszerkesztés alapjai” és a "Műszaki rajz" cimü jegyzetekben található feladatok kidolgozásához szükséges "klasszikus gépelemek” ma érvényes, hatályos MSZ, MSZ EN, MSZ EN ISO-amelyiknek nincs, annak a német DIN-szabványainak tömörített, szűkített választékát tartalmazó gyűjteménye, kiegészítve néhány ajánlással és beépítési példával.

Szabványos kialakítások és elemek

SZABVÁNYOS KIALAKÍTÁSOK ÉS ELEMEK

Szabványos kűposságok

Szabványos számok, szabványos méretek Szabványos számok alapsorozatai RIO R40 R5 R20 R10 R5 1,00 4,00 1,00 4,00 1,00 1,00 1,06 1,12 1,12 1,18 1,25 1,25 . 5,00 1,25 1,32 • 1,40 1,40

Kúpszög R20

R40

4,00

4,00 4,25 4,50 4,75 5,00 5,30

4,50 5,00

6,00

1,60

1,60

2,00

1,80

1,60 1,70 1,80

2,00

1,90 2,00

2,24

2,12 2,24

6,30

6,30

10,00

10,00

7,10 8,00

8,00

3,15

6’52,5” 17’11,3” 34’2216" 1*8’45,2“ r 5 4 ’34,9”

1:200 1:100 1:50 1:30 1:20

2*51*51,1”

0,0020000 0,0050000 0,0100000 0,0199996 0,0333304 0,0499896

1:15 1:12 1:10 1:8

3’49’5,9” 4*46'18,8" 5*43’29,3” 7 9 ’9,6”

0,0666420 0,0832852 0,0999168 0,1248376

1:7

8* 10’16,4”

0,1426148

Rádión

1:6 1:5 1:4 1:3 1:1,866025 1:1,207107

9*31'38,2" 11*25’ 16,3” 14*15’0,1”

1:0,866025 1:0,651613 1:0,500000 1:0,288675

60* 75’ 90* 120*

Rádión 0.1662824 0,1993374 0,2487100 0,3302972 0,5235988 0,7853982

18*55’28,7” 30* 45*

1,0471976 1,3089970 1,5707964 2,0943952

Fok, perc másodperc

Rádión

Fok, perc másodperc

Rádión

30* 35* 40* 45* 50* 55*

0,524 0,611 6,698 0,785 0,873 0,960

85* 90* 100* 110* 120* 135*

1,484 1.571 1,745 1,920 2,094 2,356

60* 65* 70* 75* 80*

1,047 1,134 1,222 1,309 1,396

150* 165* 180* 270* 360*

2,618 2,880 3,142 4,712 6,283

2,80

2,80

3,15

3,0 3,15

1*30’

0,026

12’

0,105 0,122 0,140 0,157 0,175 0,209

3,35 3,55 3,75

2* Z30’ 3’

0,035 0,044 0,052 0,070 0,087

15* 18‘ 20’ 22* 25*

0,262 0,314 0,349 0,384 0,436

3,55

Fok, perc másodperc

Rádión

2,50 2,65

10,00

0 15’

Fok, perc másodperc

2,50

10,00

Kúposság

Szabványos szögméretek Fok, perc másodperc

9,50

2,36 2,50

2,50

Rádión

30’ 45’ r

A sorozat 10 feletti tagjai az 1 és 10 közötti szabványos számok 10-zel, 100-zal stb., a sorozat 1 alatti tagjai pedig 0,1-d é l, 0,01-d a l stb. való szorzással kaphatók meg. Az alapsorozatokon kívül a gyakorlati alkalmazás szempontjából igen fontosak a származtatott sorozotok, amelyek az alapsorozatokból mindig csak minden 2.,3. vagy 4.... tagot felhasználva jönnél létre.

4* 5*

6*

0 0,004 0,009 0,013 0,017

7 8* 9’ io-

Csatlakozó alkatrészek éltompítása

A gépiparban használatos iekerekítések értékei 0,2 1

1,2

1,6

10

12

16

2 18

20

0,3

0,4

0,5

0,6

0,8

3

4

5

6

8

2,5 22

25

28

36

32

40

45

50

56

63 70

80

90

100 110 125i 140 160 180 200

d Szabványos lejtések

Lejtés S 1:500 1:200

Hajlásszög Fok,perc,másodperc 6’52,5” 17’11,3”

Rádión 0,0020000 0,0050000

Lejtés S

Hajlásszög Fok,perc,másodperc

1:50

r 8 ’44,7M

1:20

2*51'44,7"

Rádión 0,0199971 0,0499586

felett 6 18 50 120 280

-iq 18 50 120 280 400

0,4 0,6 1,0

Beszúrás jellemző mérete: fxr 2,5x0.2 4x0,3 5x0,4

1,6 2.5

7x0,5 10x0.6

V

Éltompítás, V

0,4 0.6 1 2 3

Szabványos méretek

9,00

6,30 6,70 7,10 7,50 8,00 8,50 9,00

6,30

Kúpszög

Fok, perc másodperc

1:500

5,60

5,60

1,50 1,60

Kúposság

MSZ 14452

Tengelyvőll kialakítósok, lekerekítések, beszúrások __________________________________ Kisátmérőlépcső (D/d»<1.?5)

Szabad tengelyvőll esetén r>=2h. r méretét az alábbi Tömaszt6-(hot6rol6) váll esetén a vállmagasságból a méretsorbél kell kiválasztani: lekerekítésen kívül moglololfi felületnek kell moradnia az 1,0; 1,6; 2,5; 4,0; 6,0; 10; 16; 25; 40; 63;100; 160; 250 agy tengelyirányú megtámas/lósóro. Értéke: r
h

dmin

r

h

1,0

1,0

1,5

8

4

6

48

12

5

7 8

56 64

1,6

2,0

16

6

dmin

r

h 13

104

10

14

112

15

120

dmin

r

h

dmin

20

160

16

21 22

168 176

2,0

2,5

20

9

72

16

128

24

192

2,5

3

24

10

80

17

136

25

200

3

4

32

11

88

18

144

4

5

40

12

96

19

152

8

12

20

26

208

28

224

Átmérő, d felett -'9 10 30 10 80 30 280 80 280 640

jellemző méret 0.8x0.1 1,4x0,2 2.2x0,3 3,4x0,4 4,8x0,5

méretek m> 0,1 0.2 0.3 0.4

f. 0.8 1.4 2,2 3.4 4.8

- P l5- . - . V alakú beszúrás 90*-o s és 55'-os hajlásszöggel készülhet. Méreteit o 4. táblózot tartalmazza.

r, 1 1,6 2,5 4 6

Szabad tengelyvőll: lekerekítéssel tompított kúpos tengelyvőll. r értékei megegyeznek a kis átmérölépcső fenti méretválasztékával.

V alakú beszúrás méretei. 4, tőblázot Szabad és támasztó (vegyes) tengelyvőll kialakítása a lekerekítés és a beszúrás együttes alkalmazásával lehetséges. Normál igénybevétel esetén a) lekerekítéssel, b) L—alakú beszúrással, c) U-alakú beszúrással készült alakok közül lehet választani. Támasztávóllként akkor hasznőllvjták, ho 0 = 0 ,5 r. - " -

Hajlásszög OfY

cc* 55 Az a) alak r lekerekítési sugarait az 1. táblázat, a b) és c) olakok beszúrási méreteit a 2. táblázat tortolmozzo. 1. táblázat d d d r r r r lelett __ ->q felett -iq felett felett -ia -iq 10 1.0 18 30 6 6.0 120 16 2.5 50 80 180 10 1.6 18 30 50 80 25 120 10 180 280 “ to 2. táblázat Beszúrás Átmérő Igénybe(i jellemző méretei vétel mérete felett -ia fi m1 f2 m2 rí “ 0,5x0,1 1.6 0.5 0,8 0,1 0.1 0,1 1.6 3 1x0,1 1 0.1 0.2 0.9 0.1 3 18 2x0,2 2 0,4 0,2 1,1 0,1 normál 18 80 2.5x0.3 2.5 0.3 2.1 0.2 0.6 80 280 4x0,4 4 1 0.4 3.2 0,3 280 640 6x0.5 6 0.4 0.5 4.5 1.6 18 50 2,5x0,2 2,5 0,2 1 1,8 0.1 50 80 4x0.3 4 0.3 3.1 0.2 1.6 80 5x0,4 125 5 0,4 4,8 0,3 2,5 fokozott 125 400 7x0.5 7 0.5 6.4 4 0.3 400 640 10x0.6 10 0.6 6 Z Z á E Z __ te__

Vezetékmoqossóq, H jellemző méret felett -ig 1.6x0,4 6 15 16 2x0,5 32 50 3,2x0,8 32 50 5x1,2 6 16 1.6x0,8 2x1 16 32 50 3,2x1,6 32 5x2.5 50

f4

1,6 2 3.2 5 1.6 2 3.2 5

nru 0.4 0.5 0.8 1.2

m# 0,28 0,35 0,57 0,88

m« -

-

-

-

-

-

-

0,8 1 1,6 2.5

JTI7 -

-

-

-

-

-

-

0,37 0.46 0,74 1.15

rj 0,8 1 1,6 2.5 0.8 1 1,6 2.5

Rovőtkolósok méretei

li 1,13 1,41 2,26 3.54 -

-

l2 -

1.42 1,77 2,84 4,44

DIN 82

t,

0,5 0,6 0,8

mm i (o 1,2 1,6

Tengelyváll kialakítások. Rovátkolások

r 0,6

A beszúrás méretei, 3. táblázat

U alakjelű beszúrással lehet egymástól el­ választani oz egyenlő méretű, de eltérő tű­ résé tengely- és furotrészeket. A beszúrás méreteit a 3. táblázat tartalmazza.

MSZ EN ISO 6411

Központfuratok méretei A típusú

B típusú

R típusú

(1.25) 1.6 2,0 2,5 3,15 4,0 (5,0) 6,3

ÜT 10

t

1,32 1,70 2,12 2.65 3,35

ll 0,48 0,60 0,78 0,97 1,21 1,52

4,25 5,30

1,95 2,42

6,70 8,50 10,60

3,07 3,90 4,85

1.1 1.4 1,8 2.2 2,8 3,5 4,4

13.20 17.00 21,20

5.98 7.79 7,79

5,5 7,0 8,7

Névleges méret, mm 3—ia Afelett 6-ig efelett 10—iq 10Íelett 18-ig 18felett 30-ig 30felett 50-ig 50felett 80—iq 80felett 120-ig 120felett 180—iq 180felett 250-ig 250felett 315-ia 315felett 400-ig 400felett 500-ig

IT1 | IT2

0.8 1 1 1.2 1.5 1.5 2 2.5 3,5 4.5 6 7 8

1.2 1.5 1.5 2 2.5 2.5 3 4 5 7 8 9 10

0,5 0,6 0,7 0,9

6 Ő 10 12

13 15

3 4 4 5 6 )

8 10 12 14 16 18 20

Dz

lt

a

d3

0.9 1,1 1,3 1,6

-

-

-

-

3,15 • 4,0

0,3 0,4

2,0 2,5

' 5.0 6,3

1,27 1,60 1,99

3.1 3,9 5,0 6,3

8,0 10,0 12,5

2,54 3,20 4,03 5,05

16,0 18,0

6,41 7,36

22,4 28,0

9,35 11,66

8,0 10,1 12,8

0,5 0,6 0,8 0,9 1.0 1,2 1,4 1,8 2,0

Rmin

b min

-

-

2,12 2,65 3,35

3,15

1.9 2,3 2,9

4,25 5,30

3,7

6,70 8,50 10,60

6,3 8,0 10,0 12,5 16,0

13.20 17.00 21,20

20,0 25,0 31,5

11,5 14,8

4,0 5,0

4,6 5,9 7,4 9,2

18,4

Tűrésfokozatok írre U n ] IT8 U9 |IT10 1u n IT12IIT13I H14| !T15| IT161IT17 I| IT18 Afaptürések: nagysága mikrométerben miliméterben 10 14 25 40 60 0,10 0,14 0,25 0,40 0,60 1,00 1,40 6 4 12 18 30 48 75 0,12 0,18 0,30 0,48 0,75 1,20 1,80 8 5 9 15 22 36 58 90 0,15 0,22 0,36 0,58 0,90 1,50 2,20 6 18 27 43 70 110 0,18 0,27 0,43 0,70 1,10 1,80 2,70 11 8 13 21 33 52 84 130 0,21 0,33 0,52 0,84 1,30 2,10 3,30 9 Í£5Ü“ 3 3 C 11 16 25 39 62 TÖÜ W Ö25- m ' 0,62 T O T w 30 46 74 120 190 0,30 0,46 0,74 1,20 1,90 3,00 4,60 19 13 15 22 35 54 87 140 220 0,35 0,54 0,87 1,40 2,20 3,50 5,40 19 25 40 63 100 160 250 0,40 0,63 1,00 1,60 2,50 4.00 6,30 20 29 46 72 115 185 290 0,46 0,72 Ű 5 1,85 2 W 4,60 7,20 ?3 3? 52 81 130 210 320 0,52 0,81 1,30 2,10 3,20 5,20 8,10 25 36 57 89 140 230 360 0,57 0,89 1,40 2,30 3,60 5,70 8,90 27 40 63 97 155 250 400 0,63 0,97 1,55 2,50 4,00 6,30 9,70

Irra I ÍT4 ] IT5 2 2.5 2.5 3 4 4 5

l*min 0,8

Névleges méret H5 mm +4 1—tői ___ 3 ^ g _ ____ 0 3 felett +5 6-iq O __ 6 felett +6 10—ia J L ___ 10 felett +8 18-ig 0 18 felett +9 30-ia O 30 felett +11 0 50-ia 50 felett +13 80-ig 0 80 felett +15 120—iq 0 120 felett +18 180—iq n 180 felett +20 250—ia 0 250 felett +23 315-iq 0 +25 315 felett 0 400-ig 400 felett ~ W ~ FiOO-in 0

H10

H11

H12

H13

+40 0 +48 St____ +58 U____ +70 P +84

+60 0 +75 ü ____ +90 0 +110 0 +130 0 +160 0 +190 0 +220 0 +250 n + 290 0 +320 0 +360 0 +400 0

+100 O +120 0 +150 _Ű____ +180 JQ____ +210 0 +250 0 +300 0 +350 0 +400 n +460 0 +520 0 +570 0 TB3Ö0

+140 0 +180 J ) _____ +220 _Ű_____ +270 J ) _____ +330 _Ű_____ +390 0 +460 0 +540 0 +630 n +720 0 +810 0 +890 0 ■ + 5 7 tr 0

0

+ 100 0 +120 0 +140 0 +160 n +185 0 +210 0 +230 0 +25Ö "

0

JS6 +3 -3 +4

. -4 ... . +4,5 -4.5 _ +5,5 -5.5... _ +6,5 .- 6 .5 . +8 -8 . +9,5 -9,5 +11 -11 +12,5 -12,5 +14,5 -14.5 +16 -1 6 "T1B -18 +20 -20

Eltérések pm-ben

JS8

J8

+7 -7 . +9

_+6 -8 +10

J9

Szabványos elemek beépítéséhez előírt, gyakran előforduló, ielleazetes csaD-türések Névleges méret, mm 1-töl 3-ig 3 felett 6-ig 6 felett 10-ig ------10 teleti-----18-ig — r e iiis it — 30-ig

h5 0 -4 0 -5 0 -6 U -----8

0 -9

30 felett 0 50-ig -11 0 50 felett 80-ig -1 3 0 80 felett 120-ig -1 5 0 120 felett -18 180—iq 13----180 felett -2 0 250—iq ------ 2 6 0 felel" ' 15 315-ig -2 3 ------315 felett' 0 400-io -25 0 400 felett -2 7 500—iq

h6

h7

h10

h8 0 -1 4 0 -1 8

0 0 -10 -6 0 0 -12 -8 Ö 0 1 0 -2 2 -15 -9 0 0 0 -27 -18 11 0 0 0 -33 -21 -13 0 0 0 -39 -25 -16 0 0 0 -4 6 -30 -19 0 0 0 -5 4 -3 5 -22 0 0 0 -6 3 -40 -25 13------ u — 0 -72 -46 -29 ü 0 0 -81 -52 -32 "c— 0 0 -89 -57 -36 0 0 0 -9 7 -6 3 -4 0

0 -40 0 -4 8 0 58 0

-70 0 -8 4 0 -100 0 -120 0 -140 0 -160 13--------185 0 -210 0 -230 0 -250

JS9

N9

+ 12 + 12,5 - 4 -13 -12.5 -29 + 15 +15 0 -15 -15 -.V) +11 +12 +18 + 18 0 ___ . - 1 0 -1 8 -1 8 -36 +13,5 +15 +21 0 +21,5 -13,5 - r J 2 _ -22 -21 5 -43 +16,5 +20 +26 +26 0 --1 6 .5 - -±L3_. -26 -26 -52 + 19,5 +24 +31 +31 0 -19.5 ---1 5 - _-31 -31 -62 +23 +28 +37 +37 0 -2 3 -1 8 -37 -3 7 -7 4 +34 +27 +43,5 +43,5 0 -2 0 -2 7 -43,5 -43,5 -87 +31.5“ +41 +50 +50 0 -2 2 -31.5 -50 -5 0 -100 +47 +36 +57 0 +57,5 -25 -36 -5 8 -57.5 -115 +55 +40,5 +65 +65 0 -2 6 -40,5 -65 -6 5 -130 +60 T 7 U " + / Ü ' +44,5 0 -2 9 -7 0 -44,5 -140 -7 0 +66 +72 +48,5 +77,5 0 -31 -78 .^ ZZ ,5 _ -155 -48.5

P9 -31 +12

-4 2 -1 5 -51 -1 8 -61 -2 2 -7 4 -2 6 -8 8 -3 2 -106 -3 7 -124 -4 3 -143 -5 0 -165 -5 6 -186 -b Z -202 -6 8 -223

Eltérések pm-ben

h12

h13

js6

0 -100 0 -120 0 -150 "0 -180 0 -210

0 -140 0 -180 0 -220 0 -270 0 -330

+3 -3 +4 -4 +4,5 -4,5

0 -250 0 -300 0 -350 0 -400 ü -460 0 -5 2 0 0 -570 0 -630

0 -390 0 -460 0 -540 0 -630 0 -720 0 -810 0 -890 0 -970

-5 ,5 +6,5 -6,5 +8 -8 +9.5 -9,5 + 11 -11 + 12,5 -12,5 + 14,5 -14,5 + 16 -1 6 + 18 -18 +20 -2 0

js8

js9

-4 +8 -4 +10 -5 + 12 -6 +13 -8

+7 -7 +9 -9 +11 -11 +13,5 -13,5 +16,5 -16,5

+12,5 -12,5 +15 -1 5 +18 -1 8 “+21,5 -21,5 +26 -2 6

+15 -1 0 +18 -12 +20 -1 5 +22 -18 +25 -21 +26 -26 T29 -2 8 +31 -3 2

+19,5 -19,5 +23 -2 3 +27 -2 7 +31,5 -31,5 +36 -3 6 +40,5 -40,5 +4'4,5 -44,5 +48,5 -48,5

+31 -31 +37 -3 7 +43,5 -43,5 +50 -50 +57,5 -57,5 +65 -6 5 +70 -7 0 +77,5 -77,5

J7 +6

K özpontfuratok. Alaptűrések. Gyakran előforduló ISO tűrések

(0,5) (0,63) (0,8) 1,0

D, 1,06

R típusú

B típusú

A típusú d

Szabványos elemek beépítéséhez előírt, gyakran elöfordulő, jellegzetes furat-tűrések

H 6 /p5

H6/n5

H7/m6 H6/k6 H7/k6 H6/j5

Átmeneti illesztée

H7/n6

Préssel vagy hőmérseklet- Kisebb nyomatékok elfordulás elleni biztosítás nélkül kíilönbséggel szerelhető. átvihetők. Csapok, perselyek besorolása. Préssel szerelhető Préssel szerelhető

Préssel szerelhető

1. sorozat S7/h6

Csapógyperselyek besajtolősa

P6/h5

Vastogfalú perselyek, kapcsolőagyak

N6/h5

Vékonyfalú perselyek vékonyfalú házakban

N7/h6

Szorosan illeszkedő alkatrészek, amelyeket ritkán kell oldani, a nyomaték átvitelhez pl. retesz kell.

M6/h5 M7/h6

Az alkatrészek méretétől függően kalapáccsal vagy préssel szerelhető

H7/j6

K7/h6

Illesztett csavarok, illesztő perselyek Vezető hüvelyek rögzítése

U6/h5

Pontos központosítások Agyok, kapcsoló hüvelyek Csapágyazott elemek központosító pereme

U7/h6

Jő kenés estén kézzel még éppen összetolható

K8/h9 H9/h9 H9/h11

H11/ h 11 Laza illesztée

H6/g5

Érezhető játék nélkül eltolható

Nogy játék

H8/d8 Nagyon nagy játék

H11/d9

H11/ a 11

központosítósok Az alkotrészek méretétől Pontos Illesztő perselyek függően kalopoccsal vagy Vezető hüvelyek rögzítése préssel szerelhető Kapcsoló hüvelyek

Nagy mozgási játék Igen nagy mozgási játék

H11/h11

Acélszerkezetek illesztett csavarjai

G6/h5 Érezhető ióték nélkül eltolható

G7/h6

Pontos, kisjótékö siklocsopógyak, precíziós vezetékek Fűrészeléssel felhasított agyak Morőorsók, osztőfejorsők és hajtórudak pontos ágyozőso

F7/h6

Nogyterhelésú siklócsapágyak, eltolható hojtámü alkatré­ széig tolókerekek Olojszivattyú kerék vezetése

F8/h8

F8/h6

Érezhető játék

Maróorsők, osztőfejorsők és hojtórudak pontos őgyazáso

Közepes terhelésű siklőcsopógyok Kevésbé jő központosítást odó dugoszoló kötések Központosító peremek

F8/h9 F9/h9 Nagy játék

E9/h9

Kis terhelésű, nogy jótékú, felmelegedő siklőcsopógyok Tenqelykopcsolók elcsúszó alkatrészei

D10/h9

Hos?zú tengelyek siklőcsopógyazása Mezőgazdasági gépek siklŐcsopógyoi, Durvább csapágyazások

D10 /h 11

Alárendelt siklácsopágyak Központosítás nélküli dugaszolá kötések Tömszelence és vezetéke Levehető villák, fogantyúk, karok, fedelek Goromba csuklás kapcsolatok Állítógyürük, távtartó hüvelyek Tengelyen forgó görgők, korongok

Közepes központosítást adó, szegecs- vagy dugoszoló kötések, pontos vezetékek Kevésbé jó központosítást odó szegecs- és dugaszolő

G7/h8

Közepes terhelésű siklácsopágyak Kevésbé jó központosítást adó dugoszoló kötések

H9/f8

H9/d10

Szoroson illeszkedő alkatrészek, amelyeket ritkán kell oldani, a nyomaték átvitelhez pl. retesszel megvalósított kiegészítő biztosítás szükséges Tengelykapcsoló agyak

H10/h9

Acélszerkezetek illesztett csavarjai

Érezhető játék

H 8/f8

H8/d9

Préssel szerelhető

Jó kenés estén kézzel még éppen összetolható

H7/h6

Közepes központosítást adó, szegecs- vagy dugoszoló kötések, reteszkotesek, pontos vezetékek

Kevésbé jó központosítást adó szegecs- és dugoszoló kötések, reteszkötések, egyszerű vezetékek

H 1l/h 9

H8/e8

Vastogfalú perselyek, kopcsolőogyok

Pontos központosítósok, feltételesen eltolható alkatrészek Csapágyozott elemek központosító pereme

H8/h8

H8/Í7

Préssel szerelhető

H8/h9

K8/h8

Általános szempontok, gyokorloti példák

D 1l/h 9 Nagyon nogy játék

Széles hőmérsékleti határok között üzemelő siklőcsopáqyak, müonyaqcsapáqyak

Központosítás nélküli dugaszolő kötések Mezőgazdasági, egyszerű háztartási gépek siklőcsapágyai Levehető villák, fogantyúk, korok, fedelek

D11/h11 C11/h9

Nagy mozgási játék

Alárendelt siklácsopágyak nogy minimális hézaggal

C11/h11 A11/h11

Igen nagy mozgási játék

Goromba csuklós kapcsolatok

Ajánlott illesztések

Pontos központosítósok, feltételesen eltolható alkatrészek

H7/h6

H7/f7

Jellemzők

Préssel vagy homérsekiet- Kisebb nyomotékok elfordulás elleni biztosítós nélkül átvi­ különbséggel szerelhető. hetők. Csapok, perselyek besorolása.

H6/h6

H6/h6

H7/g6

Alkalmazások

H6/h5

H6/h5

H11 / c l 1

2. sorozat

Az illesztés jellege

Általános szempontok, gyakorlati példák

Szoros

H7/s6 H 7/r6

Jellemzők

illesztés

2. sorozat

Illesztés

Laza illesztée

1. sorozat

Alkalmazások

Türésvőlaszték alaposa prendszer esetén (ISO 2 8 6 -2 , DIN 7157 szerinti ajánlás)

Átmeneti illesztée

Illesztés

Szoros illesztés Az illesztés jellege

Türésvőlaszték alaplyukrendszer esetén (ISO 2 8 6 -2 , DIN 7157 szerinti ajánlás)

Illesztések alapcsaprendszerben (Ajánlott, szűkített választék) Loza |

Átmeneti

Névleges

|Szoros

MSZ EN 20286, iso 286

j

Laza

j

Átmeneti

Szoros

Illesztés

Illesztés Csap

Csap

Fúrót

Furat

G6

J6

M6

N5

P6

h6

F7

F8

G7

J7

K7

M7

N7

R7

S7

M öl 0 3-ig -4 3 felett 0 6-ig -5 6 felett 0 10-ig -6 10 felett 14-ig 0 14 felett -8 18-ig 18 felett 24-ig 0 24 felett -9 30-ig 30 felett 40-íg 0 40 felett -11 50-ig 50 felett 65-ig 0 65 felett -1 3 80-ig 80 felett 100-ig 0 100 felett -1 5 120-ig 120 felett 140-ig 140 felett 0 160-ig -18 160 felett 180-ig 180 felett 200-ig 200 felett 0 225-ig -2 0 225 felett 250-ig 250 felett 280-ig 0 280 felett -23 315-ig 315 felett 355-ig 0 355 felett -25 400-ig 400 felett 450-ig 0 450 felett -2 7 500-ig

+8 +2 + 12 +4 + 14 +5

+2 -4 +5 -3 +5 -4

-2 -8 -1 -9 -3 -1 2

-4 -10 -5 -13 -7 -16

-6 -12 -9 -17 -12 -21

0 -6 0 -8 0 -9

+ 16 +6 +22 + 10 +28 +13

+20 +6 +28 +10 +35 + 13

+12 +2 + 16 +4 +20 +5

+4 -6 +6 -6 +8 -7

0 -10 +3 -9 +5 -1 0

-2 -12 0 -12 0 -15

-4 -1 4 -4 -16 -4 -19

-10 -2 0 -11 -23 -1 3 -2 8

-12 -24 -15 -27 -17 -32

+17 +6

+6 -5

-4 -1 5

-9 -20

-15 -26

0 -11

+34 + 16

+43 + 16

+24 +6

+10

+6 -12

0 -18

-5 -2 3

-16 -3 4

-21 -39

+20 +7

+8 -5

-4 -17

-11 -2 4

-18 -31

0 -13

+41 +20

+53 +20

+28 +7

+ 12 -9

+6 -1 5

0 -21

-7 -28

-2 0 -41

-27 -48

+25 +9

+10 -6

-4 -20

-12 -2 8

-21 -37

0 -16

+50 +25

+64 +25

+34 +9

+14 -11

+7 -1 8

0 -25

-8 -3 3

-2 5 -5 0

-34 -59

+29 + 10

+ 13 -6

-5 -24

-1 4 -3 3

-2 6 -4 5

0 -19

+60 +30

+76 +30

+40 + 10

+ 18 -12

+9 -21

0 -30

-9 -39

+34 +12

+ 16 -6

-6 -2 8

-1 6 -3 8

-3 0 -5 2

-22 +36

0

+71

+90 +36

+47 +12

+22 +10

+39 +14

+ 18 -7

-8 -33

-2 0 -4 5

-3 6 -61

0 -2 5

+ 106 +54 +43 +14

+44 +15

+49 +17

+22 -7

-8 -37

-2 2 -51

-41 -7 0

0 -29

+83 +43

+96 +50

+122 +50

+61 +15

-13

-2 5

0 -3 5

-10 -4 5

+26 -1 4

+12 -28

0 -40

-1 2 -52

+30 -1 6

+13 -33

|

0 -46

-1 4 -6 0

+25 -7

-9 -41

-2 5 -5 7

-4 7 -7 9

0 -3 2

+108 +137 +69 +56 +56 +17

+36 -1 6

+16 -36

0 -52

-1 4 -6 6

+54 +18

+29 -7

-1 0 -4 6

-26 -62

-51 -8 7

0 -36

+ 119 +151 +62 +62

+75 +18

+39 -18

+17 -40

0 -57

-1 6 -73

+60 +20

+33 -7

-1 0 -5 0

-2 7 -67

-5 5 -9 5

0 -4 0

+ 131 +165 +83 +68 +68 +20

+43 -2 0

+18 -4 5

0 -6 3

-1 7 -8 0

-30 -42 -6 0 -72 -32 -48 -62 -78 -3 8 -58 -73 -93 -41 -66 -7 6 -101 -48 -77 -88 -117 -50 -85 -90 - -125 -53 -93 -9 3 -133 -6 0 +151 -106 +122 -63 -113 -109 -159 -67 -123 -113 -169 -7 4 -138 -126 -190 -78 -150 -130 -202 -87 -169 -144 -226 -93 -187 -150 -244 -103 -209 -166 -272 -109 -229 -172 -292

P

1-töl 0 3-ig -25 3 felett 0 6-ig -3 0 6 felett 0 10-ig -3 6 10 felett 14-ig 0 14 felett -43 18-ig 18 felett 24-ig 0 24 felett -52 30-ig 30 felett 40-ig 0 40 felett -62 50-ig 50 felett 65-ig 0 65 felett -74 80-ig 80 felett 100-ig 0 100 felett -8 7 120-ig 120 felett 140-ig 140 felett 0 160-ig -100 160 felett 180-ig 180 felett 200-ig 200 felett 0 225-ig -115 225 felett 250-ig 250 felett 280-ig 0 280 felett -130 315-ig 315 felett 355-ig 0 355 felett -140 400-ig 400 felett 450-ig 0 450 felett -155 500-ig

msz en

Szoros

F8

X9

+120 +60 +145 +70 +170 +80

+60 +20 +78 +30 +98 +40

+20 +39 +6 +14 +50 1 +28 +10 +20 +35 +61 + 13 +25

+205 +95

+120 +50

+75 +32

+43 +16

-2 0 -4 5 -2 8 -5 8 -3 4 -7 0 -4 0 -8 3 -4 5

+240 +110

+149 +65

+92 +40

+53 +20

+180 +80

+112 +50

+64 +25

+220 +100

+134 +60

+76 +30

+260 + 120

+159 +72

+90 +36

+305 +145

+ 185 +85

+106 +43

+280 +120 +290 +130 +330 +140 +340 +15Ó +390 +170 +400 +180 +450 +200 +460 +21Q +480 +23Ó +530 +24Ó +550 +260 +570 +280 +620 +300 +650 +330 +720 +360 +760 +400 +840 +440 +880 +480

+355 +170

E9

+215 +100

+122 +50

+400 +190

+240 + 110

+ 137 +56

+440 +210

+265 +125

+151 +62

+480 +230

+290 +135

+165 +68

Szoros

Illesztés Csap

Furat DIÓ

j

Laza

Illesztés

C11

20286, ISO 286

Hotőreltérések, um (=0,001)

ZA9 -

-

-88

-

-5 4 -106 -6 4 -116 -8 0 -142 -9 7 -159 -122 -196 -146 -220 -178 -265 -210 -297 -248 -348 -280 -380 -310 -410 -350 -465 -385 -500 -425 -540 -475 -605 -525 -655 -590 -730 -660 -800 -740 -895 -820 -975

-9 8 -150 -118 -170 -148 -210 -180 -242 -226 -300 -274 -348 -335 -422 -400 -487 -470 -570 -535 -636 -

ZC9

h11

Furat A11

C11

09

D10

-6 0 0 +330 +120 -8 5 -6 0 +270 +60 -8 0 0 +345 +145 -110 -7 5 +270 +70 -9 7 0 +370 +170 -133 -90 +280 +80 -130 -173 0 +400 +205 -150 -110 +290 +95 -193 -188 -240 0 +430 +240 -218 -130 +300 + 110 -270 -274 +470 +280 -336 0 +310 +120 -325 -160 +480 +290 -387 +320 +130 -405 +530 +330 -479 0 +340 +140 -190 +550 +340 +360 +150 +600 +390 0 +380 +170 -220 +630 +400 +410 +180 +710 +450 +460 +200 0 +770 +460 -250 +520 +210 +830 +480 +580 +230 +950 +530 +660 +240 0 +1030 +550 -290 +740 +260 +1110 +570 +820 +280 +1240 +620 0 +920 +300 -320 + 1370 +650 +1050 +330 +1560 +720 0 +1200 +360 -360 +1710 +760 +1350 +400 +1900 +840 0 +1500 +440 -400 +2050 +880 + 1650 +480

+45 +20 +60 +30 +76 +40

+60 +20 +78 +30 +98 +40

X11

+93 +50

+120 +50

-

+ 117 + 149 +65 +65

-

+142 +180 +80 +80

-

-

-122 +174 +220 -312 +100 +100 -146 -336 -178 +207 +260 -398 +120 + 120 -210 -430 -248 -498 +245 +305 -280 +145 + 145 -530 -310 -560 -350 -640 -385 +285 +355 +170 +170 -675 -425 -715 -475 +320 +400 -795 +190 +190 -525 -845 -590 +350 +440 -950 +210 +210 -660 -1020 -740 +385 +480 -1140 +230 +230 -820 -1220

ZC11 -6 0 -120 -8 0 -155 -9 7 -187 -130 -240 -150 -260 -188 -318 -218 -348 -274 -434 -325 -485 -405 -595 -480 -670 -585 -805 -690 -910 -800 -1050 -900 -1150 -1000 -1250 -1150 -1440 -1250 -1540 -1350 -1640 -1550 -1870 -1700 -2020 -1900 -2260 -2100 -2460 -2400 -2800 -2600 -3000

ISO illesztések

H5

-8

Loza Névleges méret, Csap mm

m é re t, mm

Illesztések alapcsaprendszerben (Ajánlott, szűkített választék)

Határeltérések, jim (=0.0011

Ille s z t é s e k (A jó n lo tt,

Loza

J

Átmeneti

Névleges méret, Furat mm H6 1-töl

|Szoros

h5

j6

k6

Furat n5

0 -4

+8 0 +9

0 -5 -6

+9 +1 + 10 +1

+13 +8

0

+6 -2 +7 -2

+11 0

+8 -3

+12

-8

0 -9

+6

-2

+6

+8

0

+4

r5

0

-14

-9

+ 18 0

-16 -34

-6 -1 7

+37 +28

+21 0

-20

-7

-41

+45 +34

+25

0

+16 +10

+15

+1

+20 + 12

+31 +23

+9 -4

+15 +2

+24 +15

-11

+ 11 -5

+ 18 +2

+28 +17

0 + 19 0 -13

+12 -7

+21 +2

+33 +20

0 +22 0 -1 5

+13 -9

+25 +3

+38 +23

0

+16 0

0

-18

+ 14 -11

+28 +3

+45 +27

+29 0 0 -20

+16 -13

+33 +4

+51 +31

+32 0

0 -23

+ 16 -1 6

+36 +4

+57 +34

+36 0

0 -25

+18 -18

+40 +4

+62 +37

+40 0 0 -27

+20 -20

+45 +5

+67 +40

+25 0

0

J'6

-10 -2 ? -13 -28

+10 0

+12

0

h6

+4 -2 +6 -2 +7

+ 14 + 10

+15 +25 +19

0

96

+54 +41 +56 +43 +66 +51 +69 +54 +81 +63 +83 +65 +86 +68 +97 +77 + 100 +80 +104 +84 + 117 +94 +121 +98 +133 +108 + 139 + 114 + 153 + 126 +159 +132

-6

-2

0

-16

-8 -4

-6

k6

|

+6

+8

0

+2

+9

+12

+1

+4

-2

+10 +1

0 -11

+8 -3

-2 0

0 -13

-25 -50

-9 -2 5

0

-30 -60

+35 0

-36 -71

0

0

+30

n6 + 10 +4

r6 +16 +10

+23 +15

+15 +6

+19 +10

+19

+27 +19 +32 +23

+12 +1

+18 +7

+23 + 12

+34 +23

+39 +28

+9 -4

+15 +2

+21 +8

+28 +15

+41 +28

+48 +35

0 -16

+ 11 -5

+18 +2

+25 +9

+33 + 17

+50 +34

+59 +43

-1 0 -29

0 -19

+ 12 -7

+21 +2

+30 +11

+39 +20

-12 -3 4

0 -22

+13 -9

+25 +3

+35 +13

+45 +23

+60 +41 +62 +43 +73 +51 +76 +54

+52 +27

+72 +53 +78 +59 +93 +71 +101 +79 +117 +92 +125 +100 +133 +108 +151 + 122 +159 +130 +169 +140 + 190 + 158 +202 + 170 +226 +190 +244 +208 +272 +232 +292 +252

-5

0 -8

+28

+88

-83

-1 4 -39

0 -25

+14 -11

+28 +3

+40 +15

+46 0

-50 -96

-15 -4 4

0 -29

+16 -1 3

+33 +4

+46 +17

+60 +31

+52 0

-56 -108

-17 -49

0 -32

+16 -1 6

+36 +4

+52 +20

+66 +34

+57 0

-62 -119

-1 8 -5 4

0 -36

+18 -1 8

+40 +4

+57 +21

+73 +37

+63 0

-68 -131

-20 -60

0 -40

+20 -2 0

+45 +5

+63 +23

+80 +40

+40 0

-43

+20 +14

+63 +90 +65 +93 +68 + 106 +77 + 109 +80 + 113 +84 + 126 +94 + 130 +98 +144 +108 +150 + 114 + 166 +126 + 172 + 132

1-töl 3-ig 3 felett 6-ig 6 felett 10-ig 10 felett 14-ig 14 felett 18-ig 18 felett 24-ig 24 felett 30-ig 30 felett 40-ig 40 felett 50-ig 50 felett 65-ig 65 felett 80-ig 80 felett 100-ig 100 felett 120-ig 120 felett 140-ig 140 felett 160-ig 160 felett 180-ig 180 felett 200-ig 200 felett 225-ig 225 felett 250-ig 250 felett 280-ig 280 felett 315-ig 315 felett 355-ig 355 felett 400-ig 400 felett 450-ig 450 felett 500-ig

|

f8

e8

f7

-1 4

-45 -3 0 -6 0 -40 -76

-2 8

-20

-2 0

-6 -1 6 -1 0

-3 8 -2 5 -47

-22

-2 8

-1 3 -2 8

+27 -5 0 0 -9 3

-3 2 -5 9

+33 -6 5 0 -117

+39 -80 0 -1 4 2

-6

Laza

Furat

h9 0

s8 +28

-1 3 -3 5

+37 +19 +45 +23

-1 6 -3 4

-1 6 -4 3

0 -4 3

+55 +28

-4 0 -73

-2 0 -41

-2 0 -5 3

0 -5 2

+68 +35

-50 -8 9

-2 5 -5 0

-2 5 -6 4

-62

+46 -100 -6 0 0 -174 -106

-3 0 -6 0

-3 0 -7 6

0 -7 4

+54 -120 -72 0 -207 -126

-36 -71

-3 6 -9 0

0 -8 7

+63 -145 -8 5 0 -245 -148

-4 3 -8 3

0 -4 3 -106 -100

+72 -170 -100 0 -285 -172

-5 0 -9 6

0 -5 0 -122 -115

-1 0

0

0 +81 -190 -110 -56 -5 6 0 -320 -191 -108 -137 -130

0 +89 -210 -125 -6 2 -6 2 0 -350 -214 -119 -151 -140

0 +97 -230 -135 -68 -6 8 0 -385 -232 -131 -165 -155

ISO

286

p m (= 0 ,0 0 1 )

|Szoros

Illesztés

-2 5 0 -3 0 0 -36

0

+18 0 +22 0

Hatóreltérések,

Szoros

Csop d9

+ 14

M SZ EN 20 28 6,

v á la s z t ó k )

Illesztés

-2 0

H8

s6

+16 +8

-1 2

Loza

Szoros Névleges méret, Furat mm

m6

s z ű k ít e t t

pm (= 0 ,0 0 1 )

Csap

H7 1 ü

+20

+13

Átmeneti

(A já n lo tt,

Illesztés

+4

0

Hatóreltérések,

J

Loza

Illesztés Csap

Ille s z t é s e k a la p l y u k r e n d s z e r t ie n

M SZ EN 20286, ISO 286

+14

+82 +43 +99 +53 +105 +59 +125 +71 + 133 +79 +155 +92 +163 +100 +171 + 108 + 194 +122 +202 +130 +212 + 140 +239 +158 +251 +170 +279 +190 +297 +208 +329 +232 +349 +252

u8 -

+81 +48 +99 +60 +109 +70 + 133 +87 + 148 + 102 +178 +124 +198 +144 +233 +170 +253 +190 +273 +210 +308 +236 +330 +258 +356 +284 +396 +315 +431 +350 +479 +390 +524 +435 +587 +490 +637 +540

x8 +34 +20 +46

+28 +56 +34 +67 +40 +72 +45 +87 +54 +97 +64 +119 +80 +136 +97 +168 + 122 +192 +146 +232 + 178 +264 +210 +311 +248 +343 +280 +373 +310 +422 +350 +457 +385 +497 +425 +556 +475 +606 +525 +679 +590 -

Csiop a 11

c11

d9

h9

-2 0 -120 -4 5 -70 -3 0 -145 - 6 0 -80 -4 0 -170 -7 6

0 -2 5 0 -3 0 0 -3 6

-9 5 -5 0 -205 -9 3

0 -4 3

0 -110

-

+130 -300 -110 -6 5 0 -430 -240 -117

0

-52

0 -130

-

0 -160

-

H11 +60 0

+75 0 +90 0

-270 -330 -270 -345 -280 -370

+110 -290 0 -400

-310 +160 -470 0 -320 -480 -340 +190 -530 0 -360 -550 -380 +220 -600 0 -410 -630 -460 -710 +250 -520 0 -770 -580 -830 -660 -950 +290 -740 0 -1030 -820 -1110 -920 +320 -1240 0 -1050 -1370 -1200 +360 -1560 0 -1350 -1710 -1500 +400 -1900 0 -1650 -2050

-6 0

-120 -280 -130 -290 -140 -330 -150 -340 -170 -390 -180 -400 -200 -450 -210 -460 -230 -480 -240 -530 -260 -550 -280 -570 -300 -620 -330 -650 -360 -720 -400 -760 -440 -840 -480 -880

h11 0 -6 0 0

-7 5 0 -9 0

-8 0 -142

-62

-100 -174

0 -7 4

-190

-120 -207

0 -87

0 -220

0

0

-145 0 0 -245 -100 -250

-170 0 0 -285 -115 -290

-190 0 0 -320 -130 -320

0 -210 0 -350 -140 -360

-230 0 0 -385 -155 -400

x11

-

+312 +122 +336 + 146 +398 + 178 +430 +210 +498 +248 +530 +280 +560 +310 +640 +350 +675 +385 +715 +425 +795 +475 +845 +525 +950 +590 + 1020 +660 +1140 +740 +1220 +820

ISO illesztések

3-ig 3 felett 6-ig 6 felett 10-ig 10 felett 14-ig 14 felett 18-ig 18 felett 24-ig 24 felett 30-ig 30 felett 40-ig 40 felett 50-ig 50 felett 65-ig 65 felett 80-ig 80 felett 100-ig 100 felett 120-ig 120 felett 140-ig 140 felett 160-ig 160 felett 180-ig 180 felett 200-ig 200 felett 225-ig 225 felett 250-ig 250 felett 280-ig 280 felett 315-ig 315 felett 355-ig 355 felett 400-ig 400 felett 450-ig 450 felett 500-ig

alap! y u k r e n d s z e r b e n s z ű k í .ett v á la s z t é k )

Általános tűrések forgácsolással és alakítással előállított munkadaraboknál

MSZ ISO 2768

Felületi érdességek forgácsolással és alakítással előállított munkadaraboknál Gyártási eljárások és az elérhető tűrésmindségek,

A h o ssz- és szögméretek általános tűrése

átlógos szerszámgép-pontosságok és szokásos gyártási feltételek mellett.

Hossz méretek

f finom m közepes c durva v nagyon durva

±0,05

±0,05

±0,1

±0,15

± 0 ,2

±0,3

±0,5

±0,1

±0,1

± 0 ,2

±0,3

±0,5

± 0 ,8

± 1 ,2

±2

± 0 ,2

± 0 ,2

±0,5

± 0 ,8

± 1 ,2

±2

±4

±0,3

±1

±1,5

±2,5

±4

±3 ±6

120 felett 400 felett 400-ig 1000-ig

Lekerekítési sugár, leélezési méret

f finom

m közepes c durva v nagyon durva

—

±8

Szögméretek

Névleges méret Türésosztály

1000 felett 2000 felett 4000-ig 2000-ig

3 felett 6-ig

—

6 felett 30-ig

30 felett 120-ig

0,5—töl 3-ig

A rövidebb szór névleges hosszmérete

0,5-től 3 -ig

3 felett 6-ig

6 felett

± 0 ,2

±0,5

±1

±0.4

±1

±2

400 felett

10-ig

10 felett 50-ig

±r

±0,5*

±20'

±10'

±5'

±1*

±30' ±1*

±15’ ±30’

±10'

±2*

±1-30’ ±3*

50 felett 120-ig

120 felett 400-ig

±20’

Az a la k - és helyzet általános tűrései Egyenesség és a síklapúság Az ütés általános törése

Névleges hosszméret Türésosztály

10 felett 30-ig

30 felett 100-ig

100 felett 300-ig

0,02 0,05

0,05

0,2 0,4

0,3

0,4 0,8

0,1

0,6

0,1

0,2

0,1 0,2 0,4

0,8

1,2

1,6

0,5

10-ig

H K L

0,1

300 felett 1000 felett 1000-ig 3000-ig

Merőlegesség

Szimmetria

A rövidebb szór névleges hosszmérete Türésosztály 100-ig

H K L

0,2 0,4 0,6

100 felett 300-ig

300 felett 1000 felett 1000-ig i 3000-ig

Névleges hosszméret 100-ig

0,3

0,4

0,5

0,8

0,8 1,5

1

0,5 0,6

2

0,6

1

0,2

Párhuzamosság Egytengelyűség Hengeresség Köralak

100 felett 300-ig

300 felett 1000-ig

0,5 0,6 1

0,5 0,8

0,5 1

1,5

2

1000 felett 3000-ig

általános tűrése az egyenesség és a siklapúság tűréseivel egyenlő. általános tűrése nincs meghatározva. általános tűrése nincs meghatározva. általános tűrése egyenlő az átmérötüréssel, de nem nagyobb, mint az ütés tűrése. Megadás a rajzon: Ha a hosszméretekre az m, az alakra és helyzetre a K türésosztály vonotkozik: ISO 2768-mK

Általános tűrések. Gyártási eljárásokkal elérhető tűrésm inőségek és felületi érdességek

Névleges hosszméret Türésosztály

Átlagos felületi érdességek szabványos türésnagyságokhoz

Acélöntvények általános törései és megmunkálási ráhagyásai

Közepes fokozat

- ig

felett

3 6

6

10

10

18 30 50 80 120 180 250 315 400 500

120

180 250 315 400

JT 3 | IT4 | IT5 | IT6 | IT7 | IT8 | IT9 | IT10 | IT11 | IT12 | IT13 | IT14 | IT15 |IT16 Átlaigos felületi érdesség, Ra jum 0,40

0,20 0,20

0,80 0,80

0,40 0,80

3,2

1.6

12,5

6,3

3,2

1,6

0,20

0,40

6,3

3,2

1,6

Névleges hosszméret Pontossági fokozat GTB18/5 GTB17/5 GTB16/5

30-ig

30 felett 50-ig

50 felett 80-ig

80 felett 120-ig

±3,7 ±2,4 ±1.5

±3,9 ±2,5 ±1,6

±4,2 ±2,7

±4 ,5 ±2 ,9 ±1 ,8

Vastagsági méretek tűrései

f5.3

3,2

1,6

0;í

O, 0

0,40

1,6

0,80 0,80

6,3

3,2

25

12,5

3,2

1,6

Pontossági fokozat

12,5

6,3

50

25

12,5

0,80

GTB18/5 GTB17/5 GTB16/5

30-ig

A B C D

±1 ±1 ±1 ±1

30 felett 120-ig

120 felett 400-ig

±1 ±2 ±3 ±4

±2

±2

±3 ±6 ±9

±4 ±7

±4 ±6 ±11 ±16

±5 ±8 ± 14 ±21

18-ig

30 felett 50-ig

±4,5 ±3,6 ±2,3

±6 ±3,7 ±2,4

±6,5 ±3,9 ±2,5

±6 ±18 ±27

±1,1

Vastagsági méretek tűrései Pontossági fokozat

6-ig

6 felett 10 felett 18 felett 18-ig 10-ig 30-ig

GTB17 GTB16

±1,5 ±1,5

±2,5 ±1,8

±2,9 ±1,8

±3 ±1,9

±6 ±13 ±18 ±26

±30' ±r

±4,5 ±9 ±13 ±22

1000 felett

±3 ±6 ±9 ±18

Névleges hosszméret Türésosztáiy 120-ig

0,5 1 1,5 2,5

120 felett 400-ig

1 1,5 3 5

400 felett 1000-ig

1000 felett 2000-ig

2000 felett 4000-ig

4000 felett 8000-ig

1,5 3 5,5 9

2

3

4,5 9 14

6

4 8 16 26

11 18

4 2

5 2,5

6 3 DIN 1686 DIN 1685

5 10 20

32

120 felett 250 felett 315-ig 250-ig

±4,1 ±2,5 ±1,6

±4,4 ±2,7 ±1,8

315 felett 400-ig

±5 ±3,1 ±2

400 felett 500-ig

±5,5 ±3,3 ±2,1

A belső lekerekítések minimális értéke

400 felett 1000-ig

±2 0 '

3 1,5

Névleges méret

400 felett 1000-ig

±45’ ±r ±1-30’

2 1

±3,7 ±2,3 ±1,5

±4,7

400-ig

400 felett 500-ig

±3,2 ±2 ±1,3

±4,5

± 10’

250 felett 400-ig

±3 ±1,9 ±1,2

±2,9 ±1,8

±2,5

±15' ±30’ ±45‘ ±1*15’

120 felett 250-ig

80 felett 120-ig

-

±20'

50-ig

50 felett 80-ig

GTB18

1000 felett

-

50 felett 120-ig

30 felett 50-ig

A rövidebb szór Im-rére számított eltérése

Egyenesség, síklapúság, párhuzamosság törései

A B C D

N Sz

A rövidebb szár névleges hosszmérete 400-ig

A B C D

30-ig

GTB18 GTB17 GTB16

±10

Szögméretek törései Türésosztóly

-

Névleges hosszméret Pontossági fokozat

±3 ±4 ±8 ±12

±6,5 ±4

Névleges hosszméret

18 felett 30-íg

12180, DIN 8570

400 felett 1000 felett 2000 felett 4000 felett; 8000 felett 1000-ig 2000-ig 8000-ig 4000-ig

±1

±6 ±3,7

Hosszméretek törései

Névleges hosszméret Türésosztóly

400 felett 500-ig

Megmunkálási ráhagyások: N-normál, Sz-szükített

Finom fokozat esetén az érdesség értékei a fentieknek a fele, durva fokozat esetén pedig a kétszerese. m sz

±5,5 ±3,5

315 felett 400-ig

Lemezgrafitos öntöttvas általános mérettürései Gömbgrafitos öntöttvas általános mérettürései

50

Hegesztett szerkezetek általános m éret- és alaktörései Hosszméretek törései

±5 ±3,2 ±2

Névleges méret

25 0,40

±1,7

120 felett 250 felett 250-ig 315-ig

Falvastagság, v Minimális sugár, r

10-ig

10 felett 30-ig

30 felett

6

10

0,33xv

MSZ ISO 1302

Felületi érdességek. Általános tűrések hegesztett és öntött alkatrészeknél

3

18 30 50 80

Hosszméretek törései

Türés-alapsorozat

ÍVICrci

DIN 1683

A radiális ütés és a teljes radiális ütés tűrése. Egytengelyüség--, szimmetria-- és tengelymetszödés-tűrés átmérőszerüen mérve

Névleges méret felett

Pontossági osztályok (türésértékek 0,0011 mm'-ben) 4

-iq

Síklapöság- és egyenességtörés

5

6

7 12 16 20 25 30 40 50 60 80

8 20 25 30 40 50 60 80 100 120

120 160 200

100

160

250

9 30

10

11 80 100 120 160 200 250 300 400 500

15 500 600 800 1000 1200 1600

13 200 250 300 400 500 600 800 1000 1200

14 300 400 500 600 800 1000 1200 1600 2000

2000 2500 3000

1000

1600

2500

4000

Megjegyzés: A rodiólis ütés és o teljes rodiőlis ütés tűrése esetén a névleges méret o vizsgált felület névleges átmérője. Egytengelyüség-, szimmetrio-, és tengelymetszödés-tűrés esetén a névleges méret o vizsgált forgócsfelület átmérője vagy a vizsgált szimmetrikus elemet képező felületek névleges távlosóga. Ha o bázis nincs előírva, okkor o tűrést o nagyobb méretű elem szerint kell meghatározni.

18 30 50 120 250 400 630

3 10

3 4

5 6 8

8 10

250 400 630

5 6 8 10 12 16 20

20 25 30

12 16 20 25 30 40 50

1000

25

40

60

10 12 16

40 50 60 80 100

50 60 80 100 120

160 200 250 300 400 __600

Hengeresség-, <öralaktörés és a hossz-szelvény profiltörés

Névleges méret felett 3 10 18 30 50 120 250 400 630

- ig

Pontossági osztályok (türésértékek 0,001 m m - b e n ) 4

3 10 18 30 50 120 250 400 630 1000

1,2 1,6 2,0 2,5 3,0 4,0 5,0 6,0 8,0 10,0

5 2,0 2,5 3,0 4,0 5,0 6,0 8,0 10,0 12,0 16,0

6

7

8

3 4 5

5 6 8

6 8 10 12 16 20 25

10 12 16 20 25 30 40

8 10 12 16 20 25 30 40 50 60

9 12 16 20 25 30 40 50 60 80 100

10 20 25 30 40 50 60 80 100 120 160

11 30 40 50 60 80 100 120 160 200 250

12 13 80 50 60 100 80 120 100 160 120 200 160 250 200 ' 300 250 400 300 500 400 600

felett

3 3 10 18 30 50 120 250 400 630

Pontossági osztályok (türésértékek 0,001 mm -b e n ) 4

-iq 10 18 30 50 120 250 400 630 1000

1,6 2,0 2,5 3,0 4,0 5,0 6,0 8,0 10,0 12,0

5 2,5 3,0 4,0 5,0 6,0 8,0 10,0 12,0 16,0 20,0

6

7 4

5 6 8 10 12 16 20 25 30

6 8 10 12 16 20 25 30 40 50

8

9

10 12 16 20 . 25

16 20 25 30

• 30 40

1)0

60

UH)

.')() ül)

B0 100

120

11 40 50 6*0 80 100 120 160 200

160

250

H0

120

200

300

40

10 25 30

40 !>()

60 Hl)

12 . 13 60 100 80 120 100 160 120 200 160 250 200 300 250 400 300 500 400 600 500 800

5

6

7

8

10

9

11

12

13

14

15

1,0

1,6

2,5

4

6

10

16

25

40

60

100

160

10

16

1,2

2 ,0

3 ,0

5

8

12

20

30

50

80

120

200 250

16

25

1,6

2 ,5

4 ,0

6

10

16

25

40

60

100

160

25

40

2 ,0

3 ,0

5 ,0

8

12

20

30

50

80

120

200

300

40

63

2 ,5

4 ,0

6 ,0

10

16

25

40

60

100

160

250

400 500

63

100

3 ,0

5 .0

8 ,0

12

20

30

50

80

120

200

300

100

160

4 ,0

6 ,0

1 0,0

16

25

40

60

1 00

160

250

400

600

160

250

5 ,0

8 ,0

1 2,0

20

30

50

80

120

200

300

500

800

250

400

’ 6 ,0

1 0,0

1 6,0

25

40

60

1 00

160

250

400

600

1000

400

630

8 ,0

1 2,0

2 0 ,0

30

50

80

120

200

300

500

800

1200

630

1000

10,0

1 6,0

2 5 ,0

40

60

100

160

250

400

6 00

100 0

160 0

1000

1600

12,0

2 0 ,0

3 0 ,0

50

80

120

200

300

500

800

1200

2000

1600

2500

1 6,0

2 5 ,0

4 0 ,0

60

100

160

250

400

600

100 0

1600

2500

2500

4000

2 0 ,0

3 0 ,0

5 0 ,0

80

120

200

300

500

800

120 0

2000

3000

4000

6300

2 5 ,0

4 0 ,0

6 0 ,0

100

160

250

400

600

100 0

1600

2500

4000

6300

10000

3 0 ,0

5 0 ,0

8 0 ,0

120

200

300

500

800

1200

2000

3000

5000

63

szimmetria-■ és tengelymetszödés-tűrés sugárszerüen mérve

Névleges méret

4

10

14 15 Megjegyzés: névleges méret a vonatkoztotősi hossz névleges hossza. Ho o vonatkoztatási hossz nincs megodva, akkor a névleges méret o teljes felület nagyobbik névleges mérete vagy a homlokfelület legnagyobb átmérője. 200 120 Párhuzam osság-, m erőlegesség-, hajlásszög-,homlokütés és a teljes homlokütés törése 250 160 200 300 Névleges méret Pontossági osztályok (türésértékek 0,001 m m -ben) 250 400 mm 500 300 14 7 10 11 12 13 5 6 8 9 felett 4 -ig 400 600 25 100 1 60 10 16 40 10 1,6 2 ,5 4 6 60 800 500 200 16 8 12 20 30 80 120 2 ,0 3 ,0 5 50 10 600 1000 250 16 40 160 25 2 ,5 4 ,0 6 10 25 1 00 16 60 800 1200 20 200 300 40 3 ,0 5 ,0 50 25 8 12 30 80 120 1000 '1600 250 400 63 4 ,0 6,0 10 16 25 40 60 160 100 40

Megjegyzés: névleges méret a felület névleges átmérője.

Egytengelyüség-

Pontossági osztályok (türésértékek 0,001 m m -ben)

14 160 200 250 300 400 500 600 800 1000 1200

15 250 300 400

500 600 800 1000 1200 1600 2000

100

5 ,0

8 ,0

12

20

30

50

80

120

200

300

15 250 300 400 500 600

500

800

100

160

6,0

10,0

16

25

40

60

100

160

250

400

600

1000

160

250

8,0

12,0

20

30

50

80

120

200

300

500

800

120 0

250

400

10,0

16,0

25

40

60

1 00

160

250

400

600

100 0

160 0

400

630

12,0

2 0 ,0

30

50

80

120

200

300

500

800

120 0

2000

630

1000

1 6 ,0

2 5 ,0

40

60

100

160

250

400

600

100 0

16 0 0

2500

1000

160 0

2 0 ,0

3 0 ,0

50

80

120

200

300

500

800

1200

2000

3000

160 0

2500

2 5 ,0

4 0 ,0

60

100

160

250

400

600

100 0

1600

2500

4000

2500

4000

3 0 ,0

5 0 ,0

80

120

200

300

500

800

120 0

2000

3000

5000

4000

6300

4 0 ,0

6 0 ,0

100

160

250

400

6 00

1000

160 0

2500

4000

6000

1 0 0 0 0 5 0 ,0 8 0 ,0 200 300 120 500 800 1200 2000 3000 5000 8000 6300 Megjegyzés: párhuzamosság-, merőlegesség- és hajlősszögtürés esetén a névleges méret o vonatkoztatási hossz névleges hossza. Ha a vonatkoztatási hossz nincs megadva, a névleges méret a teljes vizsgált felület névleges hossza (pőrhuzamosságtürés esetén a felület nagyobbik névleges mérete). Homloktörés esetén o névleges méret az adott átmérő vagy a homlokfelület legnagyobb névleges átmérője. A teljes homlokütés tűrése esetén a névleges méret a vizsgált felület legnagyobb névleges átmérője.

Ajánlott alak- és helyzetűrések

12 120 160 200 250 300 400 500 600 800

3 10 18 30 50 120

Névleges méret mm felett -ig

Metrikus ISO-finommenetek Magái;mérö Anya Orsá dj Di 2,571 2,621

M4xO,5

3,675

3,387

3,459

M5x0,5

4,675

4,387

4,459

M6x0,75

5,513

5,080

5,188

M8x1

7,350

6,773

6,917

M10x0.75

9,513

9,080

9,188

M10x1

9,350

8,773

8,917

M12x1

11,350

10,773

10,917

M12x1,5

11,188

10,466

10,647

M14x1.5

13,025

12,160

12,376

Ml 6x1

15,350

14,773

14,917

M16x1,5

15,026

14,160

14,376

M20x1

19,350

18,773

18,917

M20x1,5

19,026

18,160

18,376

M24x1,5

23,26

22,160

22,376

Emel- Középátmérő d 2=D 2 P 0,5 2,675

Magőtmérő urso Anyu d3 0i 2,387 2,459

Menetmélység Anya urso Hí h3 0,271 .0,307

Lekere|/l£kites R 0,072

M24x2

22,701

21,546

21,835

0,6

3,110

2,764

2,850

0,368

0,325

0,087

M30x1.5

29,026

28,160

28,376

0,7

3,545

3,141

0,379

0,101

M30x2

28,701

27,546

27,835

4,013

3,580

3,242 3,688'

0,429

0,75

0,460

0,406

0,108

M36x1,5

35,028

34,160

34,376

M5

0,8

4,480

4,019

4,134

0,491

0,433

0,115

M36x2

34,701

33,546

33,835

M6

1

5,350

4,773

4,917

0,613

0,541

0,114

M42x1,5

41,026

40,160

40,376

M8

1,25

7,188

6,466

6,647

0,767

0,677

0,180

M42x2

40,701

39,546

39,835

M10

1.5

9,026

8,160

8,376

0,920

0,812

0,217

M48x2

46,701

45,546

45,835

M12

1,75

10,863

9,853

10,106

1,074

0,947

0,253

M48x3

46,051

44,319

44,752

M14 2

12,701

11,546

11,835

1,227

1,083

0,289

M56x2

54,701

53,548

53,835

2

14,701

13,546

13,835

1,227

1,083

0,289

M56x3

54,051

52,319

52,752

2.5

16,376

14,933

15,294

1,534

1,353

0,361

M64x2

62,701

61,546

61,835

2,5

18,376

16,933

17,294

1,534

1,353

0,361

M64x3

62,051

60,319

60,752

2,5

20,376

18,933

19,294

1,534

1,353

0,361

M72x2

70,701

69,546

69,835

1,624

0,433

M72x3

68,319

68,752

1.

2.

M3 M3,5 M4 M4,5

Ml 6 M18 M20 M22 M24

3 M27

M30 M33 M36 M39 M39 M45 M48 M52 M56 M60 M64

3

22,051 25,501

20,319 23,319

20,752 23,752

1,840 1,840

1,624

0,433

M80x2

70,051 78,701

77,546

77,835

3,5

27,727

25,706

26,211

2,147

1,894

0,505

M80x4

77,402

77,546

75,620

3,5

30.727

28,706

29,211

2,147

1,894

0,505

M90x2

88,701

87,546

87,835

4

33,402

31,093

31,670

2,454

2,165

0,577

M90x4

87,402

85,093

85,670

4

36,402

34,093

34,670

2,454

2,165

0,577

M100x2

98,701

97,546

4,5

39,077

36,479

37,123

2,760

2,436

0,650

M100x4

97,402

95,093

4,5

42,077

39,479

40,129

2,760

2,436

0,650

M110x4

107,40

105,09

105,67

5

44,757

41,866

42,587

3,067

2,706

0,722

M125x4

122,40

120,09

120,67

5

48,752

45,866

46,587

3,067

2,706

0,722

M140x4

137,40

135,09

136,67

5,5

52,428

49,252

50,046

3,374

2,977

0,794

M160x6

156,10

152,64

153,51

5,5

56,428

53,252 54,046

3,374

2,977

0,794

M180x6

176,10

172,64

173,51

6

60,103

56,639

57,505

3,681

3,248

0,866

M200x6

196,10

192,64

193,51

M2

d

M3

M4

M5

M6

M8

M10

M12

(M l 4)

M16

n o rm ó lm e n e t P

m e n e t e m e lk . d g h 13

A

a la k

q,

min

1

0,4

0,5

0,7

0,8

d-0,7

d—0,8

d—1,1

d—1,3

d-1,6

0,6

0,8

1,1

1,3

1.6

1,25

1,5

1,75

d-2

d-2,3

d-2,6

2

2

M18 M20 (M22) 2,5

M24 {M27) 3

M30 (M32) (M36) 3,5

d-3

d-3,6

d—4,4

d-5 6,2

2,5

3

3,4

4,4

5,2

g 2 mox

1,2

1,5

2,1

2,4

3

3,75

4,5

5,25

6

7,5

9

10,5

r

0.2

0,2

0.4

0.4

0,6

0,6

0,8

1

1

1,2

1,6

1,6

97,835

dc H13

d+0,2

d+0,3

d+0,3

d+0,3

d+0,5

d+0,5

d+0,5

d+0,5

d+0,5

d+0,5

d+0,5

d+0,5

95,670

Q l mox

1,6

2

2,8

3.2

4

5

6

7

8

10

12

14

min

2,2

2,7

3,8

4.2

5,2

6,7

7.8

9,1

10,3

13

15,2

17.7

r

0.2

0,2

0,4

0,4

0.6

0,6

0.8

1

1

1,2

1,6

1,6

X

mox

1

1,25

1,75

2

2,5

3,2

3,8

4,3

5

6,3

7,5

9

0

mox

1.2

1.5

2.1

2.4

3

3,75

4,5

5,25

6

7,5

9

10,5

X

mox

0,8

1

1,4

1.6

2

2,5

3

3,5

4

5

6

7

2.5

3

3,5

4

6

8

9

10

11

12

15

17

B

a la k

C alakok

D a la k

Metrikus ISO - menetek. M enetbeszúrások és menetkifutások

M3x0,35

Középátmérö d2=0j 2.773

Jelölés dxP

Külső Ótmérő

Középátmérő

Mag­ Menetek Menetátmérő száma emelkedés 1 "-on d,=D , P z & b]

Jelölés

Külső átmérő

Középátmérő

d=D

d j= D j

Menetek MenetMag­ átmérő száma emelkedés T ’-on d ,= D , P z[db]

d=D

d2 =Dj

W 1/4"

6,350

5,537

4,724

20

1,270

G 1/8

9,728

9,147

8,566

28

0,907

W 5/16”

7,938

7,034

6,130

18

1,411

G 1/4

13,157

12,301

11,445

19

1,337

W 3/8"

9,525

8,508

7,491

16

1,588

G 3/8

16,662

15,806

14,950

19

1,337

Tr8x1,5

8.0

7,250

6,20

6,50

8,30

W 7/16"

11,113

9,951

8,789

14

1,814

G 1/2

20,955

19,793

18,631

14

1,814

Tr10x2

10,0

9,0.

7,50

8,0

10,50

W 1/ 2 ”

12,700

11,344

9,988

12

2,117

G 5/8

22,911

21,749

20,587

14

1,814

Tr12x3

12.0

8,50

9,0

12,50

W 5/8"

15,875

14,396

12,917

'10,50

11

2,309

G 3/4

26,441

25,279

24,117

14

1,814

Tr14x3

14,0

12,50

10,50

11,0

W 3/4"

19,050

17,424

15,798

10

2,540

G1

33,249

31.770

30,291

11

2,309

Tr16x4

16,0

14,0

11,50

W 7/8”

22,225

20,418

18,611

9

2,822

G1 1/4

41,910

40,431

38,952

11

2,309

Tr18x4

18,0

16,0

Jelölés d x P [mm x “ ]

Középátmérő dz=D j

ds

14,50

Rd8 x 1/io

6,730

5,460

12,0

16,50

RdlOx 1/io

8,730

13,50

14,0

18,50

Rd12x 1/to

10,730

Magátmérő Anya Orső Di

Külső átmérő

Menetek szóma 1

D4

z [db]

5,714

8,254

10

7,460

7,714

10,254

10

9,460

9,714

12,254

10

wr

25,400

23,367

21,334

8

3,175

G1 1/2

47,803

46,324

44,845

11

2,309

Tr20x4

20,0

15,50

16,0

20,50

12,825

13,142

8

7

14,412

16,318

23,927

Rd16x 1/ 8

28,575

26,251

18,0

W1 1/8"

3,629

G2

59,614

58,135

56,656

11

2,309

22,0

19,50

16,50

17,0

22,50

Rd20x ‘/a

18,412

16,825

8

31,750

27,102

7

17,142

20,318

W1 1/4”

29,426

Tr22x5

3,629

G2 1/2

75,184

73,705

72,226

11

2,309

29,503

21,50

19,0

24,50

Rd24x Vb

22,412

20,825

21,142

24,318

8

32,214

24,0

18,50

W1 3/8"

34,925

Tr24x5

6

4,233

G3

87,884

86,405

84,926

11

2,309

Tr26x5

23,50

20,50

21,0

26,50

Rd30x Vb

28,412

26,825 27,142

30,318

8

W1

26,0

1/ 2 "

38,100

35,389

32,678

6

----- 4,233

G3 1/2

100,83

98,851

97,372

11

2,309

Tr28x5

34,769

28,0

27,0

22,50

23,0

34,412

32,825 33,142

36,318

5

Rd36x ’/a

8

41,275

38,022

28,50

W1 5/8"

5,080

G4

113,03

111,55

110,07

11

2,309

41,197

37,944

23,0

24,0

Rd40x '/a

37,883

35,767

36,190

40,423

5

29,0

6

44,450

30,0

31,0

W1 3/4”

Tr30x5

5,080

G5

138,43

136,95

135,47

11

2,309

47,625

44,011

40,397

32,0

31,0

25,0

26,0

33,0

45,883

43,767

44,190

48,423

4 1/2

Rd48x Vb

6

W1 7/8"

Tr32x6

5,645

50,800

47,186

43,572

34,0

27,0

28,0

35,0

Rd60x

57,833

55,767

56,190

60,423

4 1/2

33,0

6

W2”

Tr34x6

5,645

W2 1/4”

57,150

53,084

49,018

Tr36x6

36,0

34,5

29,0

30,0

37,0

4

6,350

W2

1/ 2 “

63,500

59,434

55,368

Tr38x7

4 '—

38,0

36,5

30,0

31,0

39,0

6.350

69,850

65,203

60,556

40,0

W2 3/4"

Tr40x7

38,5

32,0

33,0

41,0

3

1/2

7,257

W3”

76,200

71,553

66,906

Tr42x7

42,0

40,5

34,0

35,0

43,0

3 1 /2

7,257

W3 1/4”

82,550

77,546

72,542

Tr44x7

44,0

42,0

36,0

37,0

3

45,0

1/4

7,816

W3 1/2"

88,900

83,896

78,892

Tr46x8

46,0

44,0

37,0

47,0

3

38,0

1/4

7,816

W3 3/4”

95,250

89,828

84,406

3

Tr48x8

48,0

46,0

39,0

40,0

49,0

8,467

m"

101,600

96,178

90,756

3

Tr50x8

50,0

48,0

41,0

42,0

51,0

8,467

W4 1/4“

107,950 102,293 96,636

Tr52x8

52,0

9,350

430,

44,0

2 >/8

8,835

W4 1/2"

114,300 108,643 102,986

Tr60x9

60,0

55,5

50,0

51,0

61,0

2 >/8

8,835

W4 3/4”

120.650 114,736 108,822

Tr70x10

70,0

65,5

59,5

60,0

71,0

2 3S/4 9,237

Tr80x10

80,0

75,0

69,5

70,0

81,0

53,0

1/6

Menetek Menet- Csúcs- Menet­ szőma emelkedés hézag mélység 1 -on Oc P h3 =H 4 z [db]

Lekerekítések R.

Ra

r3

10

2,540

0,127

1,270

0,606 0,650 0,561

8

3,175

0,159

1,588

0,757

n qi 7

6

4,233

0 ,2 1 2

2,117

1 ,0 1 0

1,084 0,936

4

6,350

0,318

3,175

1,515 1,625 1,404

0,702

W hitw orth-m enet. C sőm enet. Trapézm enet. Zsinórm enet

Jelölés

Termékosztályok (méret és alakpontosság) Jel

MSZ EN 20898

A (kö ze p e s)

C (durva)

B (középdurva)

Acélcsavarok szilárdsági tulajdonságai

MSZ EN 20898 10.9 12.9

Szilárdsági csoport

3.6

4.6

4.8

5.6

5.8

6.8

8.8

9.8

Minimális szakítószilárdság, R m N/mrn

330

400

420

500

520

600

800

900 1040 1220

Folyáshatór, R p vagy R p 0 ,2 N/mm2

180

240

340

400

420

480

640

720

Szokadási nyúlós, A %

25

22

14

20

10

8

12

10

Anya magassága Szilárdsági csoport Ellenőrzési feszültség,

N/mm2

.

'

Csavar szilárdsági csoportja

*0,5d

<0,6d

<0,7d

04

05

06

4

5

6

8

400

500

600

400

500

600

800

£0,8d

d

Súrlódási tényező 0 ,1 - 0 ,1 4

5

6

8

10

12

6 .8 - 1 2 .9

4 .8 - ig

5 .8 - ig

6 .8 - ig

8.8

10.9

12.9

MSZ EN 24014 Szilárdsági csoport.: 12.9

Max. előfeszítő erő, kN Súrlódási tényező 0 ,1 - 0 , 1 4

Max. meghúzási nyomaték, Nm Súrlódási tényező 0 ,1 - 0 ,1 4

4,8 - 5,9

6,9 -

6,4

8 , 3 - 10

M6 M8 M8x1 M10 M10x 1,25 Ml 2

8 , 3 - 10 2 0 -2 5 2 2 -2 7 40 - 49 42 - 53 6 9 -8 5 7 5 -9 3 1 7 0 -2 1 0 1 8 0 - 225 340 - 425 375 - 475 590 - 730 630 - 800

9,75 1 7 ,9 1 9 ,6 28,5 30,6 41,5 — 46,6 78,5 85,5 126144158203-

9 16,5 18,1 26,3 28,3 38,4 43,3 72,5 79,5 117 134 146 189

1 4 -1 8 3 5 - 43 37 - 46 6 9 - 84 7 2 - 90 1 2 0 - 145 1 3 0 - 160 290 - 310 3 1 0 -3 9 0 570 - 710 620 - 790 980 - 1220 1 0 5 0 - 1350

M24x2

1000 1200

4

M5

M12x1,25 M16 Ml 6x1,5 M20 M20x1,5 M24

12

0 4 -0 6

Szilárdsági csoport.: .8.8 Max. meghúzási nyomaték, Nm

10

MSZ EN 20898

Csavarok ajánlott meghúzási nyomatéka

Menet

8

MSZ EN 20898

Acélcsavarok ajánlott szilárdsági csoportjai 0,8d magasságú anyákhoz Anya szilárdsági csoportja

9

Max. előfeszítő erő, kN Súrlódási tényező 0 ,1 - 0 , 1 4 1 1 , 9 - 11 1 6 , 8 - 15,5 30,7 - 28,4 33,6 - 31,2 48,9 - 45,2 52,5 - 48,7 7 1 ,5 -8 6 80 - 74,5 1 3 5 - 125 147 - 136 2 1 0 - 195 241 - 224 303 - 281 339 - 315

d ' névleges méret

e=1,1547s;

Laptávolsógok, s Normál csavar és anya normál csökkentett

növelt

Kú|jó s peremes CSC var unyu könnyűi s. nehéz s.

M4

7

-

-

-

-

-

M5

8

-

-

7

8

8

M6

10

-

-

8

10

10

M8

13

12

-

10

13

13

M10

16

14

-

13

16

16

M12

18

16

21

16

18

18

M14

21

18

24

18

21

21

M16

24

21

27

21

24

24

M18

27

24

30

-

-

-

M20

30

27

34

27

30

30

M22

34

30

36

-

-

-

M24

36

34

41

-

-

-

M27

41

36

46

-

-

-

M30

46

41

50

-

-

-

s és tűrése névl. A B,C 7 8 10 12 13 14 16 18 21 24 27 30 34 36

0 -0 ,2 2

0 -0 ,2 7

0 -0 ,3 3 0 -0 ,6 2

s

M4 M5 M6 M8 M10 M12 M16 M20 M24 -

0—fejű

M4 M5 M6 M8 M10 M12 M16 -

C 7,37 8,48 11,73 12,84 13,95 15,06 17,28 19,85 22,38 25,71 29,04 32,37 36,63 38,85

en»n=1,14smin

d M3 M4 M5 M6 M8 M10 M12 (M14) M16 M20 M24

e min B

A

7,71 7,50 0 8,84 8,63 -0 ,3 6 11,05 11,89 13,25 13,07 14,38 14,20 0 15,51 15,33 -0 ,4 3 17,77 17,59 20,03 19,85 23,36 22,78 26,75 26,17 0 -0 ,8 4 30,14 29,56 33,53 32,95 37,72 37,29 0 -1 ,0 0 39,98 39,55

Termékosztóly: A

heng.fej sűlly.fej

s=0,866e

névleg. max

2,5 3 4 5 6 8 10 12 14 17 19

2,560 3,080 4.095 5,140 6,095 8,175 10,175 12,212 14,212 17,23 19,275

e min

min

2,520 3.020 4,020 5,020 6,020 8,025 10,025 12,032 14,032 17,05 19,065

2,87 3,44 4,58 5,72 6,86 9,15 11,43 13,72 16,0 19,44 21,73

Csavarok és anyák anyagai. H atlapú részek m éretei

Acélanyák szilárdsági tulajdonságai

940 1100

DIN 7984

Belső kulcsnyflősú, alacsony hengeresfejü csavar Termékosztály: A

d M4 M5 M6 M8 M10 M12 M16 M20

d d normál finom menet

5,5

—

7

—

8,5 10 13 16 18

— —

M8

M8x1

M10 M12 (M14)

M10x1,25 M12x1,5

(M14x1,5)

M16 M20 M24

M16x1,5 M20x2 M24x2

21 24 30 36

k max 3 4

min

t min

min

2,5 2,67 3,44 3 4 4,58 5 5 6 5,72 8 6 6,86 10 8 9,15 12 10 11,43 14 12 13,72 16,0 16 . • 14 17 20 19,44 24 19 21,73

1,3 2 2,5 3 4 5 6 7 8 10 12

0,1 0,2 0,2 0,25 0,4 0.4 0,6 0,6 0,6 0,8 0,8

s

névl.

e

r

V I max -tál -ig

0,3 0,4 0,5 0,6 0,8 1 1,2 1,4

1,6 2 2,4

5 -3 0 6 -4 0 8 -5 0 10-60 12 -8 0 16-100 2 0 -1 2 0 2 5 -1 4 0 2 5 -1 6 0 3 0 -2 0 0 4 0 -2 0 0

b

l*(4-5)d

Belső kulcsnyílösű, süllyesztettfejü csavarok

18 20 22 24 28 32 36 40 44 52 60

t

Termékosztály: A Szilárdsági csoportok: 8.8, 10.9, 12.9 0

d

Lekerekítés vagy süllyesztés megengedett "

M3 M4 M5 M6 M8 M10

M12

dk névl. 6,7 8,9 11,2 13,4 17,9 22,4 26,8 33,6

k max 1.8 2,4 3,1 3.3 4,4 5,5 6,5 7,5

S.

névl, 2 2.5 3 3,7 4,9 6,2 7,4 8.8

MSZ EN ISO 7380

Anya anyaga

Lekerekítés vagy süllyesztés megengedett v

d

(Ajánlott értékek) 5.6

8.8

acél Rm<400 N/mm2 acél Rm<600 N/mm2

1,2xd 1,0xd

1,2xd

acél Rm<800 N/mm2 acél Rm>800 N/mm2 szürkeöntvény rézötvözetek alumíniumötvözetek

1,0xd 1,0xd 1,5xd 1,3xd 1,4xd

1,2xd 1,0xd 1,5xd

—

—

1,6xd

MSZ EN ISO 10642 1 r t b -tál -ig min min 1,1 0,1 18 8-30 1,5 0,2 20 8-40 1,9 0,2 22 8-50 2,2 0,25 24 8-60 3,0 0,4 28 10-80 3.6 0,4 32 12-100 4,3 0,6 36 20-100 4.8 0,6 44 30-100

Megnevezés: M16 Bkny süllyesztettfejü csovor ISO 10642-M 12x40-12.9 Az I méretsora: 8.10,12,16,20,25,30,35,40,45.50.55,60,65,70,80,90 mm t _

Becsavarősi hosszak, lm

14 16 18 22 26 30 38 46

I -tál -ig 6-25 8-30 10-30 12-60 16-70 20-80 30-80 40-100

Szilárdsági csoportok: 8.8, 10.9, 12.9 Megnevezés: Bkny csavar DIN 7984-M12x40-12.9 Az I méretsora: 6,8,10,12,16,20,25,30,35,40,45,50,55,60,65,70,80,90,100 mm

Belső kulcsnyílásö D-fejü csavarok

Szilárdsági csoport

b

10.9 — 1,4xd 1,2xd 1,0xd — — —

Termékosztály: A

Szilárdsági csoportok: 8.8,10.9,12.9

Megnevezés: Bkny D-fejü csővár ISO 7380-M 12x40-12.9

M3 M4 M5 M6 M8 M10 M12 M16

r t s I k dk mox mox névl. min min -tál -ig 5,7 1,65 2 1,04 0,1 6-12 7,6 2,2 2,5 1,3 0,2 8-16 9,5 2,75 3 1,56 0,2 10-30 10,5 3,3 4 2,08 0,25 10-30 14 4,4 5 2,6 0,4 10-40 17,5 5,5 6 3,12 0,4 16-40 21 6,6 8 4,16 0,6 16-50 28 8,8 10 5,2 0,6 16-50

Az I méretsora: 6,8,10,12,16,20.25,30,35,40.45,50 mm

Süllyeszték méretei: Menet névl. mérete Átmenő furat

Süllyeszték

^

d

finom h közép di t, tz

M3

M4

3,2 4,3 3,4 4,5 6,5 8 3,4 4,6 4,3 5,5

M5

M6

5,3 6,4 5,5 6,6 10 11 5,7 6,8 7 8,5

M8 M10 M12 (M14) M16 8,4 10,5 13 15 17 11 13,5 15,5 17,5 9 15 18 20 24 26 9 11 13 15 17,5 11 13,5 16 18,5 21

M20 M24 21 25 22 26 33 40 21,5 25,5 25,5 30,5

d

M3

dh di t, d2

3,2

^2

M4

M5

4,3 8 — 3,2 6,6 9 1,6 2,3

5,3 10 4 11

—

M6

M8 M10 M12 M16 M20

6,4

17 21 33 26 11,5 12,5 — 32 — 7

8,4 10,5 13 11 15 18 20 7 4,7 6 8 13 17,2 21,5 26 6 2,8 3,2 4,1 5,3

B első kulcsnyílású csavarok

M3 M4 M5 M6

dk mox

S névl. 2,5 3 4 5 7 8 12 14

k max 2,8 3,5 4 5 6 7 9 11

dk max 7 8,5 10 13 16 18 21 24

t min 2,3 2,7 3 4,2 4,8 5,3 5,5 7,5

MSZ EN ISO 1207 MSZ EN ISO 7048

Hengeres fejű egyenes hornyos csavar Hengeres fejű kereszthornyos csavar

Süllyesztett fejű egyenes hornyos csavar Lencsefejü egyenes hornyos csavar

Termékosztály: A

d

M3

M4

M5

M6

M8

a

1

1,4

1,6

2

2 ,5

3

b

25

38

38

38

38

38

38

d k

5 ,5

8 ,4

9 ,3

11,3

15,8

1 8,3

f

0 ,7

1

1,2

1,4

2

2 .3

k

1,65

2 ,7

2,7

3 ,3

4 ,6 5

5

n

0 ,8

1.2

1,2

1,6

2

2 ,5

r

0 ,8

1

1,3

1,5

2

2 ,5

SR

8 ,5

9 ,5

11

12

1 6,5

1 9 ,5

d

M3

M4

M5

M6

M8

M10

a

0,9

1,1

1,3

1,5

2

2 ,5

b

25

38

38

38

38

dk

5,5

7

8 ,5

10

13

16

k

2 ,0

2 ,6

3 ,3

3 ,9

5 ,0

6 ,0

n

0 ,8

1.0

1,2

1,6

2 ,0

2 ,5

1,6

2 .0

2 ,3

2 ,8

3 ,2

3 ,2

4 ,6

5 ,2

6,8

8 ,9

10

m

Z

3 .2

4 ,6

5,1

6,8

9

10 3 .3 12

X - tá l 1

1 ,2 5

1 ,7 5

2

2 .5

3 ,2

4

5

6

8

10

30

- '9

40

50

80

60

80

Normál hosszak, l=4, 5, 6, 8, 10, 12. 16, 20, 25, 30, 35, 40, 45, 50, 55, 60 mm Szilárdsági csoportok: 4.8, 5.8, 8.8, A 2 -5 0 , A 2-70

t

0 ,6

1

1,1

1.2

1,8

2

X

1,25

1,75

2

2 ,5

3 ,2

3 ,3

4

5

6

8

10

12

-,g

30

40

50

50

55

60

Normál hosszak: l=4, 5, 6, 8, 10, 12, 16, 20 25, 30, 35, 40, 45, 50, 55, 60 mm Szilárdsági csoportok: 4.8, 5.8, 8.8

MSZ EN ISO 7046 MSZ EN ISO 7047

Megnevezés: Hengeres fejű csavar ISO 1207-M 6x20-5.8 Termékosztály: A

D—fejű egyenes hornyos csavar

MSZ EN ISO 1580

Termékosztály: A ~ T ~

M5

M10

M8

M6

a

0,9

1.1

1,3

1.5

2

2 ,5

b

12

14

16

18

22

26

dk

6

8

10

12

16

20

k

1,8

2 ,4

3 ,0

3 ,6

4 ,8

6,0

Tf

1,2

1,6

2,0

2,5

3 ,2

4,0

n

0 ,8

1,0

1,2

1,6

2 ,0

2 ,5

t

0,7

1

1,2

1,4

1,9

■ 2 ,4

X -tál I , -ig Megnevezés: D -fejű csavar ISO 1580-M 6x20-5.8

M4

M3

1,25

1 ,7 5

2

2,5

3

4

6

8

30

40

50

M3

M6

M8

a

1

1,4

1.6

2

2 ,5

3

b

25

38

38

38

38

38

dk

5 ,5

8 ,4

9 ,3

1 1,3

1 5,8

1 8 ,3

f

0 .7

1

1,2

1,4

2

2 ,3

k

1,65

2 ,7

2 ,7

3 ,3

4 ,6 5

5

3 ,4

5 ,2

5 .4

7 ,9

9 ,6

1 0 ,4

H z r SR

X

10

8 70

60

d

m m

3 ,3

3 ,2

I

70

Normál hosszak, l=3, 4, 5, 6, 8, 10, 12, 16, 20, 25, 30, 35, 40, 45, 50, 55, 60, 70 mm Szilárdsági csoportok: 4.8, 5.8, 8.8,

M 10

-ig

M5

M4

M10

3,1

5

5,3

7,1

9 ,5

1 0 ,3

0 ,8

1

1,3

1,5

2

2 .5

6

9 ,5

9 ,5

12

16,5

1 9 ,5

1,25

1 ,7 5

2

2 ,5

3 ,2

3 ,3

4

5

6

8

10

12

30

40

50

60

60

60

Normál hosszak, l=4, 5, 6, 8, 10, 12, 16, 20 25, 30, 35, 40, 45, 50, 55, 60 mm Szilárdsági csoport: 4.8

Süllyesztékek méretei Hengeres fejű csavarok sűllyesztékének méretei Menet

mérete

Átmenő furat

a

d

finom h közép

A Süllyesztek

ti *2

M3

M4

M5

M6

M8 M10

3,2 4,3 3,4 4,5 6 8 2,4 3,2 3,3 4,5

5,3 5,5 10 4 5,5

6,4 6,6

8,4 10,5 9 11

11 4,7 6,5

15 6 8

18 7 9,5

Menet mérete d

M3

(f) kivitel

M5

M6

M8 M10

5,5 6.6 9 11 10,4 12,4 16,4 20,4 d2 H13 2,5 2,9 3,7 4,7 1,6 2,1 t2 3.2 4,3 5.3 6,4 8,4 10,5 10 11,5 15 8 19 d? H12 6 3 1,7 2,2 2,6 4 5 t2 3,4

fm) kivitel

M4

4,5 6,5 8,6

E gyenes hornyos és kereszthornyos csavarok

1 ,4

H

t

MSZ EN ISO 2009 MSZ EN ISO 2010

Termékosztóly: A

Hatlapfejü kúpos peremes csavarok. Könnyű sorozat Hatlapfejü kúpos peremes csavarok. Nehéz sorozat Hatlapfejü kúpos peremes csavar finom métermenettel (rövid)

d

X

"5 | b a 8

,

x c

b

E 1 :o

|i

I s50 50150 -tó i -'9 Is50 50150 1 ‘ tó'

“ ________ Z 3 ___

M10

M12

M14

M16

-

-

-

-

-

9 5,5 13 3,6 14,5

11 7 17

16,5 21,5 25 80 11,5 13,5 18,5 25 80

13 15 8 9 19 22 3,9 4,2 4,5 17,5 20,5 22 19,5 22,5 24 24,5 27,5 29 30 32 35 100 120 120 13,5 15,5 17 15,5 17,5 19 20,5 22,5 24 28 30 32 100 120 120

17 10 24 4,5 25 27 32 38 150 19 21 26 35 150

M30 M24 M20 M20x1,5 M24x2 M30x2 32 25 21 19 13 15 46 30 36 6,5 5,8 5,2 28,5 30,5 35,5 45 150 22,5 24,5 29,5 40 150

-

-

36,5 41,5 56 150 26,5 28,5 33,5 45 150

43 48 65 200 -

34 39 55 200

— M5 — M6 M8x1 M8 M10x1 M10 M12 M12x1.25 (M14) ( M 1 4 x 1 ,5 ) M16x1,5 M 16 M20 —

a

Könnyű sorozat

Nehéz sorozat

I

c

b

m in

l<125 125
m in

m in

dc

k

s

de

k

S

1

16 18

—

—

u

—

—

1,2

22

3

0,2 0,25 0,4

1.5

26 30 34 38 46

3 4,5 4,5 4,5 —

0,4 0,6 0,6 0,6 0,8

11,4 13,6 17 20,8 24,7 28,6 32,8 —

5,6 6,9 8,5 9,7 12,1 12,9 15,2

7 8 10 13 16 18 21

11,8 14,2 18 22,3 26,6

8 10 13 16 18

—

—

5,8 6,6 8,1 10,4 11,8 13,7 15,4 18,9

d

1,8 2,1 2.4 3

28 32 36 40 44 52

r

30,5 35 27,-7

21 24 30

-tó i -ig

2 5 -5 0 3 0 -6 0 3 0 -8 0 3 5 -1 0 0 4 0 -1 2 0 4 5 -1 4 0 5 0 -1 6 0 6 5 -2 0 0

Az I méretsora: 25,30,35,40,45,50,55,60.65,70,80,90,100,110,120,130,140,150,160,180,200 mm

Szemes csavorok.

Termékosztály: A.8.C

MSZ 2479, DIN 444

Szilárdsági csoportok: 4.6, 5.6

Normól hosszok: 1=25, 28, 30, 32, 35, 38, 40, 42, 45, 48, 50... 150 mm-ig 5 mm-es, 150 mm fölött 10 mm-es lépcsőzéssel Megnevezések: Hotlopfejü illesztőcsovor rövid menettel MSZ 2457 M12x60-8.8 Hatlapfejü illesztőcsovor hosszú menettel MSZ 2460 M24x2x120-8.8

d M5 M6 M8 M10 M12 M16 M20 M24

S A és 8

C

d,

6 7 9 12 14 17 22 25

8 9 11 14 17 19 24 28

5 6 8 10 12 16 18 22

d2 12 14 18 20 25 32 40 45

b l<12S

16 18 22 26 30 38 46 54

125
r

0200

—

—

— 28 32 36 44 52 60

— — —

49 57 65 73

2,5 4,0 4,0 4,0 6,0 6,0 6,0 10

I -tői -ig

3 0 -8 0 3 5 -9 0 4 0 -1 4 0 4 5 -1 5 0 5 5 -2 6 0 7 0 -2 6 0 100-260 100-260

Az I névleges hosszok: 30-80 között 5 mm-es, 80-160 között 10 mm-es, 160-260 mm között 20mm-es lépcsőzéssel. Megnevezés: Szemes csavar MSZ 2479-M12x55-4.6-B

Hatlapfejü csavarok. Szem es csavarok

d i k6 k s

M8

MSZ EN 1662 MSZ EN 1665 MSZ EN 14219

dg

bm

m in

r min

m ax

m ox

I&I20

—

—

1,0

1,75

14

—

—

g

V

b

x-' ’

120< l<200 I £200

m

—

M5

3,3

2 ,0

0 ,4

1,2

2 ,0

16

—

—

M6

4 ,2

2,1

0 ,5

1,5

2 ,5

18

—

—

1d

I (bm= 1,25d) 2d

1,25d

-tő i

-ig 50

—

8

20

5

6 ,5

10

25

60

6

7 ,5

12

25

60

—

M8

6

2,7

0 ,6

1,9

3 ,2

22

—

—

8

10

16

30

80

M10

7 ,7

3 ,2

0 ,7 5

2,3

3 ,8

26

—

—

10

12

20

35

100

M12

9 ,4

3 ,9

0,9

2,6

4 ,3

30

36

—

12

15

24

40

1 20

(M l 4)

11

4 ,5

1

3

5

34

40

—

14

18

28

45

140

M16

13

4 ,5

1

3 ,8

5

38

44

57

16

20

32

50

160

M20

1 6 ,4

5 ,6

1,25

3 ,8

6 ,3

46

52

65

20

25

40

60

200

Az 1 méretsora: 20,25,30,35,40,45,50.55.60,65,70,75.80.90.100,110.120,130,140.150,160,170,180,190,_200

Becsavarási hosszok, acél Rm>600 N/mm2

1d

acél R m< 400 N/mm2

1,25d

bm

•

szürkeöntvény

1,25d

oluminiumötvözetek

2d

rézötvözetek

1,25d

műanyoqok

2d

1.25d

1d b, M4

—

6 M5 7 M6 9 M8 M10 12 M12 14 (M14) 16 M16 18 M20 22

li —

12 14 16 20 23 26 28 33

—

8 9 11,5 14 17 20 22 27

2dl li

bi —

14 16 19 22 26 30 32 38

b, 10 12 14 18 22 26 30 34 42

1, 16 18 21 25 30 35 40 44 53

Átmentü furat d finom 'közép 4,3 4,5 5,3 5,5 6,4 6,6 8,4 9 10,5 11 13 13,5 15 15,5 17 17,5 22 21

d

C

n

t max

M3 M4 M5 M6 M8 M10 M12

0,5 0,5 1,0 1,0 1,4

1,6 1,6

0,4 0,6 0,8 1,0 1,2 1.6 2,0

1,05 1,42 1,63 2 2,5 3 3,6

S

névl 1,5 2 2,5 3 4 5 6

t, 1,2 2,5 3,0 3,5 5,0 6,0 8,0

d2

d3

h16 h14 0 2 2,5 0 3,5 0 1,5 4 2,0 5,5 2,5 7 3,0 8,5

Z

d4

1,5 2 2,5 3 4 5 6

lt

-töl -ig 1,4 3-16 2 4-20 2,5 5- 25 3 6-30 5 8-40 6 10-50 8 12-60

h14

>2

-töl -ig 4-16 6-20 8-25 8-30 10-40 12-50 14-50

I*

-töl -ig -töl -ig 5-16 3-16 6-20 4-20 8-25 5-25 8-30 6-30 10-40 8-40 12-50 10-50 14-60 12-60

Ászokcsavarok. H em yócsavarok

d

Hatlapfejü finom métermenetű zárőcsavar Hatlapfejü csömenetü zárőcsavar

DIN 908

MSZ 2458 MSZ 2485

Termékosztály: B

d

d2

c

I

s

Ml 0x1 M12x1,5 M14x1,5 M16x1,5 M18x1,5 M20x1,5

14 17 19 21 23 25 27 29 36

3 3 3 3 4 4 4 4 4

8 12 12 12 12 14

5 6 6 8 8 10 10 12 17

Szilárdsági csoportok: 4.6, 4.8 dI

Azonos méretek

métermenet

csőmenet

kt

M10x1,25 Ml 2x1,25

G1/.8 G1/4 G3/8 G1/2 G5/8 G3/4 G7/8 G1

5 6 8 9 11

M16x1,5 M20x1,5 M24x2 M27x2 M30x2 M33x2

13 15 17

k2

7 8 10 13 15 17 19 21

I 10 10 12 12 16 16 16 20

Métermenet S 0/

16 18 24 30 36 41 46 50

15 17 22 27 32 37 42 46

Csőmenet S dw

18 21 27 30 36 41 46 50

16 18 22 26 32 36 41 46

M22x1,5 M24x1,5 M30x1,5

14 14 16

t

m in

5 7 7 7,5 7,5 7,5 7,5 7,5 9

Megnevezés: Hotlopfejü finom métermenetű zárácsovor MSZ 2458—IM24x2-PN-4.6 Azonos méretek k2 I

d csőmenet

M10x 1,25 M12x 1,25

G1/8 G1/4 G3/8 G1/2 G5/8 G3/4

M16x1,5 M20x1,5 M24x2 M27x2 M30x2 M33x2

k1 5 6 8

9 11 13 15 17

G7/8 G1

7 8 10 13 15 17 19 21

10 10 12 12 16 16 16 20

Métermenet S dw

16 18 24 30 36 41

15 17 22 27 32 37

46 50

42 46

Csőmenet S dw

18 21 27 30 36 41 46 50

Zárócsavarok. Gyűrűs csavarok

métermenet

16 18 22 26 32 36 41 46

Megnevezés: Hotlopfejü finom métermenetű zórócsovar MSZ 2485-M24x2-P-4.6

Hatlapfejü finom métermenetű peremes zárőcsavar Hatlapfejü csömenetü peremes zárőcsavar

DIN 910 DIN 906

Termékosztőly: B Szilárdsági csoportok: 4.6, 4.8 Azonos méretek

d

Métermenet S CU

csőmenet

C

Ml 0x1

G 1 /8

3

6

8

10

14

3

6

12

13

17

6

12

13

19

13 17

M 12x1,5

I

M14 x1 ,5

G 1 /4

3

M16 x1 ,5

G 3 /8

3

6

12

17

21

4

8

12

17

23

G 1 /2

4

8

14

19

25

M 24x1,5 • • G 5 / 8

4

9

14

22

M 26x1,5

G 3 /4

4

10

16

24

M 30x1,5

G 7 /8

4

10

16

M 36x1,5

G1

5

11

16

M18 x1 ,5 M 20x1,5 •

F , kN

Csőmenet

métermenet

d

d,

d2

dj

1

m

h

g

M8

36

20

20

13,0

6

36

2,5

M10

45

25

25

17,0

8

45

18

M12

54

30

30

2 0 ,5

10

22

M16

63

35

35

2 7 ,0

M20

72

40

40

3 0 ,0

M24

90

50

50

S

dw

10

14

k,

k2

r1

r2

a

os=0°

a=45°

6,0

8

10

4

2

3 ,5

1,4

0 ,9 0

3,0

7 ,7

10

12

4

2

4 ,5

2 .3

1,70

53

3 ,5

9 ,4

12

14

6

2

5

3 ,4

2 ,4 0

12

62

4,0

1 3 ,0

14

16

6

2

5

7 ,0

5 ,0 0

14

71

5 ,0

1 6 ,4

16

19

8

3

7

12,0

8 ,3 0

3 6 ,0

18

90

6,0

1 9 ,6

20

24

12

3

8

18,0

1 2 ,7 0

19

26

29

19

28

M30

1 08

60

65

4 5 ,0

22

109

7 ,0

2 5 ,0

24

28

15

3

10

3 6 ,0

2 6 ,0 0

31

24

32

M36

1 26

70

75

5 4 ,0

26

128

8 ,0

3 0 ,3

28

32

18

3

10

5 1 ,0

3 7 ,0 0

24

36

24

36

M42

1 44

80

85

6 3 ,0

30

147

9 ,0

3 5 ,6

32

38

20

4

12

7 0 ,0

5 0 ,0 0

27

42

27

39

M48

166

90

100

6 8 ,0

35

1 68

10,0

4 1 ,0

38

46

22

5

13

8 6 ,0

6 1 ,0 0

Megnevezés: Hotlopfejü finom métermenetű peremes zárőcsavar DIN 910-M24x1,5-PM-4.6

Anyag: 015 E Megnevezés: Gyűrűs csavar DIN 580-M20

d dk f

k SR R V

M6 16 4 3,5 12,6 0,5 6 18

M8 20 5 4,5 16 0,5 8 22

M10 24 6 5 19,2 0,5 10 26

M12 30 8 6,5 24,1 1 12 30

M16 38 12 8,5 29,3 1 16 38

M20 46 15 10,5 33,9 1 20 46

16 80

16 150

20 150

20 200

30 200

50 200

60 200

Normál hosszok: 1=16, 20 stb.,mint o többi csavarnál. Szilárdsági osztály: 3.6 vagy 4.6___________________

DIN 186 (MSZ 2327) d a k n m R b i tói­ ig

M6 10 4,5 6 16 0,5 18

M8 13 5,5 8 18 0,5 22

45 60

45 80

M10 16 7 10 21 0,5 26 50 100

M12 19 8 12 26 1 30

M16 25 10,5 16 30 1 38

M20 31 13 20 36 1 46

M24 37 15 24 43 1,6 54

55 120

70 160

80 200

110 200

Normál hosszak: 1=30, 40, 50, 60, 70, 80, 90, 100, 120, 140, 160, 180, 200mm Szilárdsági osztály: 3.6 vogy 4.6

Domború fejű kereszthomyos lemezcsavar

y Névleges hossz

2

2,6

3,2

Süllyesztett fejű kereszthomyos lemezcsavor Lencsefejű kereszthomyos lemezcsavar Névleges méret d I tói­ ig dk

k

M5 M6 M8 M10 M12 10 12 8 6 5 3 4 3 2 2 c 8 10 13 6 5 s 10 13 17 8 e 6.5 d2 9,5 10,5 13,5 16,5 20,5 26 30 b 16 18 22 5.5 7 8,5 4 3,5 d, 2 2.5 z 1,2 1,5 1,8 H 5,5 7 8,5 d2 _ 1 1 1.25 7, 2,5 3 3,5 z2 20 25 l-tól 10 10 16 60 60 -ig 30 40 45

DIN 478 DIN 479 DIN 480

M16 M20 M24 16 20 22 4 5 - 6 17 22 24 22 28 32 25 31 36 46 54 38 12 3 12 1,75 4.5 40 80

16 4 15 2 4.5 60 120

18 5 18 2,5 5,5 60 140

Hosszok: 1=10, 12, 16, 20, 25 és 80 mm között 5 mm-es lépcsőkben, felette 10 mm-enként Megnevezés: Négylapfejü csavar DIN 4 7 9 -M 8x25-8.8

6

MSZ EN ISO 7050 MSZ EN ISO 7051 ST2,2

ST2.9

ST3,5

ST4.2

ST4,8

ST5,5

ST6,3

4,5 16 3,8

6,5 19 5.5 1,7 0,9

9,5 25 7,3 2,4

9,5 32 8.4 2,5

9,5 38 9,3 2,8 1,5

13 38 10,3 3 1,7

13 38 11,3 3,2 2

1 ,1

0,7 Kereszthorony , 0 , , nagysógjele (m=1,9) ( f

Névleges hossz

5

F alak: lapos végű

2

1 M

2,6

1 .4

1 .2

,

2 (m=3,9) (m=4,4) (m=4,9) (m=6,4)‘ (m=6,9) 3,2

3,7

4,3

5

6

4,5; 6,5; 9.5; 13; 16; 19; 22; 15; 32; 38 mm

C alak: kúpos végű d. k

4,3

3,7

4,5; 6,5; 9,5; 13; 16; 19; 22; 15; 32; 38 mm

C alak: kúpos végű

y

DIN 478, 479, 480

MSZ EN ISO 7049

Névleges ST2.2 ST2.9 ST3,5 ST4.2 ST4,8 ST5,5 ST6,3 méret d I tói­ 4.5 6,5 13 13 9,5 9,5 9,5 16 ig 19 25 38 38 38 32 4 5,6 7 11 13 9,5 8 dk k 2,4 4 1,6 2,6 3,7 5,6 3,1 Kereszthorony 0 2 nagysőgjeie (m=1,9) (m i) (m=3,9) (m=4,4) (m=4,9) (m=6,4) (m=6,9)

F alak: lapos végű DIN 7504

Névleges méret d

ST2.9

ST3,5

ST4.2

dp i tói­ ig s tói­ ig Névleges hossz

2,3 9,5 19 0,7 1,9

2,8 9,5 25 0,7 2,3

3,6 13 38 1,8 3

N alak

P alak

Q alak

ST4,8 4,1 16 50 1,8 M .

ST5,5

ST6.3

4,8 19 50

5,8 19 50 2 6

9,5; 13; 16; 19; 22; 25; 32; 38; 45; 50 mm Domború fejű, többi mérete ISO 7049 szerint. (DIN 7981) Süllyesztett fejű, többi mérete ISO 7050 szerint. (DIN 7982) Lencsefejü, többi mérete ISO 7051 szerint. (DIN 7983)

Kapupánt-, kalapácsfejű és négylapfejü csavarok. Lem ezcsavarok

b i tói­ ig

M5 13 3,5 3 10,7 0,5 5 16

0 4 CO

DIN 603

Kapupóntcsavar

d

d

normál finom menet

M12 (M14) M16 M20

—

5,5

—

7,0

— —

8,0 10,0 13,0 16,0

M8x1 M10x1 M12x1,5 (Ml 4x1,5) M16x1,5 M20x1,5

18,0 21,0 24,0

30,0

d„

d*

c

max

min

max

3,45 4,6 5,75

4,6 5,9 6,9 8,9 11,6

6,75 8,75 10,8 14,6

0,4 0,4 0,5 0,5 0,6 0,6

13,0 15,1 17,3 21,6

0,6 0,6 0,8 0,8

Megnevezések: HátidpG csavaranya ISO 4032-M12-8 Hatlapű, finom métermenetü csavaranya ISO 8673-M 16x1.5-8

16,6 19,6 22,5 27,7

1. típus 2. típus m max m max 2,4 3,2 4,7 5.2 6,8 8,4 10,8 12,8 14,8 18,0

— — 5,1 5,7 7,5 9,3 12,0 14,1 16,4 20,3

Megnevezések: Hatlopú csovaronya ISO 4033-M12-8 Hatlapű, finom métermenetű csavaranya ISO 8674-M16x1.5-12-8

s

m

mox

mox

dw min

M5

8 ,0

5 .6

6 ,7

M6

10,0

6,4

8 ,7

M8

13,0

7,9

1 1,5

M10

16,0

9 ,5

1 4,5

M12

18,0

1 2,2

1 6 ,5

—

—

—

_

M16

2 4 ,0

15,9

2 2 ,0

M20

3 0 ,0

19

2 7 ,7

M24

3 6 ,0

2 2 ,3

3 3 ,3

Megnevezés: Hatlopú csavaranya ISO 4034-M12-5

MSZ 12225 Termékosztélyok: A: d í M16 Szilárdsági csoportok: B: d > Ml 6 5, 8, 10, 12

d

d

normál finom menet — M5

M6 M8 M10 M12 (M14) M16 M20 M24

—

M8x1 M10x1 M12x1,5 (M14x1,5) Ml 6x1,5 M20x1,5 M24x2

d

d névl.

d

normál finom menet — M3

M4 M5 M6 M8 M10 M12 (M14) M16 M20

— — — M8x1 M10x1 M12x1,5 (M14x1,5) M16x1,5 M20x1,5

S

da

dw

c

mox

mox

min

mox

5,5 7,0 8,0 10,0 13,0 16,0 18,0 21,0 24,0 30,0

3,45 4,6 5,75 6,75 8,75 10,8 13,0 15,1 17,3 21,6

4,6 5,9 6,9 8,9 11,6 14,6 16,6 19,6 22,5 27,7

0,4 0,4 0,5 0,5 0,6 0,6 0,6 0,6 0,8 0,8

alacsony m max 1.8 2,2 2,7 3,2 4 5 6 7 8 10

3,6 4,8 6 7,2 9,6 12 14 17 19 24

Megnevezések: Hatlapű alacsony csovaronya ISO 4 035-M 1 2 -0 5 Hatlopú alacsony finom métermenetű csavaranya ISO 8675-M 16x1,5-05 Hotlopú magas csavaranya MSZ 2 2 6 2 -M 16 -6 Hatlapú magas finom métermenetü csavaranya MSZ 2259-M 16x1,5-8

MSZ MSZ MSZ

EN ISO 7719 EN ISO 10512 EN ISO 10513 d

(szilárdsági csoport: 6, 8, 10;) (szilárdsági csoport: 8, 10, 12;) (szilárdsági csoport: 8, 10. 12;)

S mox

d0

dw

m

max

min

mox

normál finom menet

mox

8,0 10,0 13,0 16,0 18,0 21,0 24,0 30,0 36,0

5,75 6,75 8,75 10,8 13,0 15,1 17,3 21,5 25,9

6,9 8,9 11,6 14,6 16,6 19,6 22,5 27,7 33,2

4,7 5,2 6,8 8,4 10,8 12,8 14,8 18,0 21,5

— M5 — M6 M8 M8x1 M10 M10x1 M12 M12x1,5 (M14) (M 14x1,5) M16 Ml 6x1,5 M20 M20x1,5 M24 M24x2

8,0 10,0 13,0 16,0 18,0 21,0 24,0 30,0 36,0

Megnevezés: Hatlapű, torzított menetű, önbiztosítő csavoronyo MSZ 1 2 2 2 5 -M 1 2 -B -5

magas m max

d

s

h, max

5,3 5,9 7,1 9,0 11,6 13,2 15,2 19,0 23,0

m,

h2

min

max

m2 min

4,7

6,8 4,4 5,2 8,0 4,9 6,8 9,5 6,44 8,4 11,9 8,04 10,8 14,9 10,37 12,8 17,0 12,1 14,8 19,1 14,1 18,0 22,8 16,9 21,5 27,1 20,2

d # dw—mint o normál (A és B) hatlopú onyáknöl Megnevezések: Hatlopú csavaranya ISO 10513—M12x1.5—8 Hatlapű csavoronyo ISO 7040-M12-8

Hatlapú csavaranyák

M3 M4 M5 M6 M8 M10

s mox

Hatlapű zárt csavaranyák

Termékosztóiy: B Szilárdsági csoportok: 6, (8) S

M4 M5 M6

7 8 10 13 16 18 21 24 30 36

M8 M10 M12 (M14) M16 M20 M24

m

t

d„ min

5,5 7,0 9,0

4,64 5,44 7,29 9,79 11,35

6,3 7,2 9.1 11,9 14,8 16,7 19,4

12,0 14,0 16,0 18.0 20,0 25,0 30,0

d finommenet

SR

m ax

13,85 15,35 17,35 21,42 24,42

22,0 27,7 33,2

8 10 12 15 20 25 28

M8x1 M10x1,5 M12x1,5 (Ml 4x1,5)

30 35 40

M16x1,5 M2Qx1,5 M24x2

-

Megnevezés: Hotlopú zárt csavaranya MSZ 2268-M 12-6-B Megjegyzés: Rövid menetkifutás (x), ha dá M10, rövid beszúrás (g2), ha d í M12; MSZ 224 szerint

MSZ 2279

Hatlapű magas zárt csavaranyo

d

S

M5 M6 M8 M10 M12

M8x1 M10x1,25 M12x1,25

8 10 13 16 18

(M14) M16 M20 M24 M30

(M 14x1,5) M16x1,5 M20x1,5 M24x2 M30x2

21 24 30 36 46

M36 M42 M48

M36x3 M42x3 M48x3

55 65 75

-

n

r

18 22 28 34 42

1,4 2,0 2,5 2,8 3,5 3,5 4,5 4,5 5,5 7,0

50 58 •65

7,0 9,0 9,0

1,2 1,6 2,0 2,5 3,2 3,2 4,0 4,0 5,0 6,3 6,3 6,3 6,3

d„ min

max.

6,8 8,8 11,9 14,8 16,7 19,1 22,0 27,7 33,2 42,7

5,75 6,75 8,75 10,8 13,0 15,1 17,3 21,6 25,9 32,4

51,1 65,4

38,9. 38,9 38,9

finommenet

normál

70,1

-

-

16

Megnevezés: Hl. koronős csavaranya MSZ 2264-M10-5 Hl. alacsony koronás csavaranya MSZ 2265-M10-5

Anyaga:

d névl

acél Cu

d, 0 b c

Al

1.6

2

1 ,3 5 1 ,7 5

3 ,2

4

5

2 ,8

3 ,6

4 ,5

3 ,2

4

4

4

17,1 1(1 ii,; 14

2 ,5

2 ,5

2 ,5

3 .2

4 3,4

5

6 ,4

8

10

4 ,3

5,6

6

8 ,6

2 ,6

6 ,3 H 5,8 7,4

2 ,5 2 ,2

4

nor mái m, Wi

alqcísony w2 m2

6 7,5 9,5 12 15 16 19 22 27 33

4 5 6,5 8 10 11 13 16 19 24

5 6,5 8 10 11 13 16 19 24

38 46 50

29 34 38

29 33 36

Sasszeg dxl

1,6x14 2,5 3,5 2x16 4 1 2,5x20 3,2x22 5 3,2x24 6 7 4x28 10 4x36 11 5x40 6,3x56 15 6,3x71 20 22 24

8x80 8x80

1

Termékosztályok: A: d í Ml 6 B: d > M16 Szilárdsági csoport: 6

Hatlapű magas zárt csavaranya finom métermenettel MSZ 2293 Termékosztóiy: B Szilárdsági csoport: 5

Megjegyzés: Rövid menetkifutős (x), ha d á M10, rövid beszúrás (g2), ha d 1 M12; MSZ 224 szerint

d normál M5 M6 M8 M10 M12 (M14) M16 M20 M24

S

m

8

10

10

12 15 18 22 25 28 34

13 16 18 21 24 30 36

42

mi

dw min 6,8

mox 4,0 5,0

8,3

6,5 8.0 10,0 11,0 13,0 16,0 19,0

11,3 14,3 16,2 19,2 22,2 28,2 33,2

t mox 7,79 8,29 11,35 13,35 16,35 18,35 21,42 26,42 31,50

Megnevezés: Hatlapű magas zőrt csavaranya MSZ 2279-M12x1.2 5 -B -6

SR

d finommenet -

S

3,75 ~ 4,75 6,25 M8x1 13 7,50 M10x1,25 17 8,50 M12x1,25 19 10,00 (M14x1,5) 22 11,50 Ml 6x1,5 24 14,00 M20x1,5 30 17,00 M24x2 36

m

m.

-

-

-

-

15 18 22 25 28 34 42

6,5 8,0 10,0 11,0 13,0 16,0 19,0

dw min -

t

SR

-

-

11,3 14,3 16,2 19,2

11 13 16 18 21 25 31

22,2 28,2 33,2

-

-

6,25 8,00 9,00 10,5 11,5 14,0 17,0

Megnevezés: Hatlapű magas zárt csavaranya finom métermenettel MSZ 2293-M 1 2 x1 ,5 -6 -5

H atlapú koronás csavaranyák. Hatlapű zárt csavaranyák

d normál

DIN 917 * MSZ 2268

Hatlapű Hatlapú Hatlapű, Hatlapú, Hatlapú,

kűpos peremes csavaranyák kúpos, nemfémbetétes, peremes önbiztosítő csavaranyák teljesen fémből készült, kúpos peremes csavaranyák finomm, nemfémbetétes, kúpos peremes önbiztosítő csavaranyák finomm, fémből készült, kúpos peremes önbiztosítő csavaranyák

MSZ ^ sz MgZ ^$2 MSZ

EN EN EN EN EN

1661 1663 1664 1666 1667

DIN 1804

Hornyos kerek anya di

d2

h

b

t

20 25 28 32 36 42 50 55 62 68 75

15 19 23 27 30 36 43 48 54 60 67

5 6 6 7 8 9 10 11

4

1,5

5

2

W16x1,5 M20x1,5 M24x1,5 M30x1,5 M35x1,5 M40x1,5 Kivitel: h-edzetlen és csiszolation k-edzett és síkbacsiszolt

M45x1,5 M50x1,5

12 12 13

Megnevezés: Hornyos kerek onya d d normól finom menet

r

s

max

max

max

min

h, mox

0,3 1,1 0,36 1,2 0,48 1,5 0,6 1,8 0,72 2,1 • 0,88 2,4 0,96 3 1,2

8,0 10,0 13,0 16,0 18,0 21,0 24,0 30,0

5,0 6,0 8,0 10,0 12,0 14,0 16,0 20,0

4,7 5,7 7,6 9,6 11,6 13,3 15,3 18,7

7,10 9,10 11,1 13,5 16,1 18,2 20,3 24,8

dfl mox

dc max

C min

— M5 5,75 — M6 6,75 M8 M8x1 8,75 10,8 M10 MIOxI 13,0 M12 M12x1,5 (M14) (M14x1,5) 15,1 17,3 M16 M16x1,5 M20 M20x1,5 21,6

11,8 14,2 17,9 21,8

1

26

29,9 34,5 42,8

m

M4

M5

M6

M8

M10 M12 M16

10 7 21 10 5 1,5

10 8 25 12 6

12 10 32 16 8 2,5

16 12 40 20 10

20 16 50 25 12 4

b2 rí T2 r3 u

Megjegyzés: Rövid menetkifutás (x), ha d 1 M10 Rövid beszúrás (g2), ha d i M12; MSZ 224 szerint

s

m

mi max

de

c

mox

max

t max

SR

M6 M8 M10 M12 (M14) M16 M20 M24

10 13 16 18 21 24 30 36

13,5 17,0 20,0 25,0 29,0 32,0 39,0 47,0

5,0 6,5 8,0 10,0 11,0 13,0 16,0 19,0

12 15 18 21 24 28 34 41

1,5 2,0 2,0 3,0 4,0 4,0 5,0 5,0

9,79 13,35 15,35 19,42 22,35 25,42 31,42 36,50

4,75 6,25 8,00 9,00 10,50 11,50 14,00 17,00

0,5 2

2 2,5 4 1 0,5 2,5

3 5 1 1 3

3 4 6 1 1 4

5 8 1

5 6 10 1

1.2 5

1.2 6

28 22 72 36 16 6 7 11 1.2 1,6 7

MSZ 2280 MSZ 2281

Rovátkolt anya Alacsony rovátkolt anya d 0 d, m

d finom

M8x1 M10x1,25 M12x1,25 (M 14x1,5) M16x1,5 M20x2 M24x2

2 3 1

23 19 64 32 14

Megnevezés: Szárnyas onya MSZ 21 8 3 -M 10 -5

Megnevezés: Hl. peremes, zárt anya-MSZ 2268-M12x1.25-6

d

3,5

d

b,

MSZ 2268

8

d,

h m

Termékosztóly: B Szilárdsági csoport: 6

3

MSZ 2183

d2 e

Hatlapú, peremes, zárt csavaranyák

7

DIN 1804-M45x1,5-h

Szárnyas anya

Megnevezések: Hatlapú csavaranya EN 1661 —Ml 2—8; Hatlapú csavaranya EN 1666-M 12x1,5—8

d=> M12

6

0,5

mi k k, b c r rí Megnevezések: Rovátkolt anya MSZ 2280-M 6-5:

M3

M4

12 6 8 3 3 2,5 1.6 0,4 2 0,5

16 8 10 4 4 3,5 2 0,4 2,5 0,5

M5

M6

M8

M10

20 10 12 5 5 4 2,5 0,5 3 1

24 12 16 6 6 5 3 0,6 4 1

30 16 20

36 20 25 10 10 8 5 0,8 6 2

8 8 6 3,7 0,6 5 2

Alacsony rovátkolt onyo MSZ 2281-M 6-5

Hatlapú kúpos, peremes és önbiztosító csavaranyák. Hornyos, szárnyas és rovátkolt anyák

d M8x1 M10x1 M12x1,5

MSZ EN ISO 887

Lapos alátét, áltlőnos metrikus csavarokhoz, csavaranyákhoz

MSZ EN ISO 7091

Lapos alátét, normál sorozat Termékosztóly: C

Termékosztályok: A és C

A C

Id d, d, d? h

3 3,2 3,4 7 0,5

Anyag: acél A termékosztály: HV= 100, 200 vagy 300 C termékosztály: legalább HV= 100

4 4,3 4,5 9 0,8

5 5,3 5,5 10 1

6 6,4 6,6 12 1,6

10 12 14 16 8 8,4 10,5 13 15 17 9 11 13,5 15,5 17,5 16 20 24 28 30 2 2,5 2,5 3 1,6

20 21 22 37 3

MSZ EN ISO 4 7 5 9 -3

HV£ 300 esetén letöréssel

h

d

3 3,2 7 0,5

5 5,3

6 6,4

9 0,8 0,25 0,4

10 1

12 1,6 0,8

0,5

10 12 14 16 8 17 8,4 10,5 13 15 16 20 24 28 30 2 2,5 2,5 1,6 3 1 1,25 1,25 1.5 0,8

20 21 37 3 1,5

d

3

4

d.

3,2 7 0,5

4,3 9 0,8

d2 h

di d2 h

3,2 7 0,5

6 6,4 12 1,6

10 12 8 8,4 10,5 : 13 16 20 24 1,6 2 2,5

14 15 28 2,5

16 17 30 3

20 21

d, d2 h

d2_

h

10 1

6 6,4 12 1,6

10 1

6 6,4 12 1,6

8 10 12 8,4 10,5 13 16 20 24 1,6 2 2,5

14 15 28 2,5

3 3,2 9 0,8

4 4,3 12 1

5 5,3 15 1

6 6,4 18 1,6

10 12 8 8.4 10,5 13 24 30 37 2 2,5 3

14 15 44 3

A termékosztály: HV= 200 vagy 300

20 21 37 3

16 17 50 3

20 21 60 4

MSZ EN ISO 7 0 9 3 -2

Lapos alátét, nagy sorozat Termékosztály: C

8 10 12 8.4 10,5 13 16 20 24 1.6 2 2,5

14 15 28 2,5

16 17

20 21

30 3

37 3

24 25 44 4

30 31

d d, d2 h

56 4

3 3,4 9 0,8

4 4,5 12 1

5 5,5

6 6,6

15 1

18 1,6

8 9 24 2

10 12 14 16 11 13,5 15,5 17,5 30 37 44 50 2,5 3 3 3

Megnevezés: Lopos alátét ISO 7090-8-200 HV Felületi érdesség

16 17 30 3

Megnevezés: Lapos alátét ISO 7093-1-8-200 HV Felületi érdesség V : h<3 Ra1,6; h>3 Ra3,2;

Anyag: acél A termékosztóly: HV= 200 vagy 300

Termékosztály: A

5 5,3

37 3

MSZ EN ISO 7093-1

d

37 3

MSZ EN ISO 7090

Lapos alátét, 45*-os ferde élű, normál sorozat

d

20 22

Termékosztály: A

5 5,3 10 1

Felületi érdesség V = h<3 Ra1,6; 3
d,

5 5,3

Lapos alátét, nagy sorozat

Megnevezés: Lapos alátét ISO 7089-8-200 HV Anyag: acél A termékosztály: HV= 200 vagy 300

20 2

12 14 16 13,5 15,5 17,5 24 28 30 2,5 2,5 3

Megnevezés: Lopos olötét ISO 7092-8-200 HV Felületi érdesség V : h<3 Ro1,6; h>3 Ro3,2;

Termékosztály: A

4 4.3 9 0,8

10 11

MSZ EN ISO 7092

Anyag: acél A termékosztály: HV= 200 vagy 300

MSZ EN ISO 7089

3

8 9 16 1.6

Termékosztőly: A

Lapos alátét, normál sorozat

d

10 1

6 6,6 12 1.6

Lapos alátét, kis sorozat

Megnevezés: Lapos alátét ISO 4759-3-12-100 HV

HV= 100, 200 vagy 300

5 5,5

h<3 Ra1,6; 3
Anyag: acél C termékosztály: legalább HV= 100

Megnevezés: Lapos alátét ISO 7093-2-8-100 HV

20 22 60 4

Lapos alátétek

4 4,3

4 4,5 9 0,8

Megnevezés: Lapos alátét ISO 7091-8-100 HV

Termékosztőlyok: A és C

d, d2 h e

3 3,4 7 0,5

d, d2

Anyag: acél C termékosztály: legalább HV= 100

Megnevezés: Lapos alátét ISO 887-A12-200 HV

Lapos alátét, csavarokhoz, csavaranyákhoz

d

24 25 26 44 4

Lapos alátét, extra nagy sorozat

Rugós alátét (elsősorban hengeresfejű csavarokhoz ajánlott)

M SZ EN ISO 7 0 9 4

DIN 7980

Termékoszt&ly: C

d

5 5,5

d, d2 h

18 2

6 6,6 22 2

8 9 28 3

10 11 34 3

12 14 16 13,5 15,5 17,5 44 50 56 4 4 5

20 22

24 26 85 6

72 6

30 33

d

3

4

5

6

8

10

12

14

16

20

dlmin

3,1

4,1

5,1

6,1

8,1

10,2

1 2 ,2

14,2

16,2

2 0 ,2

105 6

d2mqx . 5,6 s 1

7 ,0

8 ,8

1 2 ,7 16,0

1 8,0

21,1

2 4 ,4

3 0 ,6

1,2

1,6

2 ,0

2 ,5

3 ,0

3 ,5

4 ,5

Megnevezés: Lapos olátét ISO 7094-8-100 HV

9 ,9 1,6

2 ,5

Megnevezés: Rugós alótét DIN 7980-10-Fst

Alátét hengeresfejü csavarokhoz

ISO 8 7 3 8

HV^ 300 esetén letöréssel

d

3 3,2 6 0,5 0.2

di h e

4 4,3 8 0,5 0,2

5 5,3 9 1 0,4

6 8 10 12 6,4 8.4 10,5 13 11 15 18 20 1,6 1,6 1.6 2 0,6 0,6 0,6 0,8

14 15 24 2,5

16 20 17 21 28 34 2.5 3 1 1,25

1

Lapos, rugós, fogazott... alátétek

Megnevezés: Alétét ISO 8 7 3 8 -1 2 -140HV

Tányérrugó alátét 8.8 és 10.9 szilárdsági osztályú csavarokhoz

DIN 6 7 9 6

d 4 5 6 3 8 10 12 14 16 20 3,2 4,3 5,3 6,4 8,4 10,5 13 15 17 21 dt 14 18 23 29 11 9 _da_ 7 35 39 45 2,6 3,2 3,95 4,65 5,25 6,4 h 0,85 1,3 1,55 2 1 s 3 0,6 2 2,5 1,2 1,5 4 5 3,5 Megnevezés: Tényérrugó alótét DIN 6796-8-FSt

Rúgás alátét A alak

D IN

127

B alak.

d d, d2 s

2 2,1 4,4 0,5

•3 3,1 6,2 0,8

4 4,1 7,6 0,9

5 6 10 14 16 20 8 12 5,1 6,1 8,1 10,2 12,2 14,2 16,2 20,2 9,2 11,8 14,8 18,1 21,1 24,1 27,4 33,6 1,2 1,6 2,0 2,2 2,5 3,0 3,5 4.0

Megnevezés: Rugós alótét DIN 127—A10—Fst

D IN

d d,

3 3,1

d2 h s

6,2 1.3 0,7

4 4,1 7,6 1,4 0,8

5 5,1

6

6,1 9.2 11,8 1,7 2,2 1 1,3

10 12 8,1 10,2 12.2 14,8 18,1 21,1 2,75 3,15 3,85 1,6 1,8 2,1 8

14 14,2 24,1 4,3 2,4

Megnevezés: Orros rugós alótét DIN 128—A12—Fst

128

16 16,2 27,4 5,1 2,8

20 20,2 33,6 5,9 3,2

d d, d2 Megnevezések: Fogazott alótét DIN 6 7 9 7 -A 6 -F st Legyezös alótét DIN 6 7 9 8 -V 6 -F st

Orros biztosítólemez

d3 Sí s2

3 3,2

4 4,3

5 5,3

6,3 8 10 6,3 8 10,8 0,4 0,5 0,6 0,22 0,25 0,3

6 8 10 12 14 16 6,4 8,4 10,5 13 15 17 11 15 18 20,5 24 26 11,8 15,8 19 23 26,2 30,2 1 1,2 1 0,7 0,8 0,9 0,4 0,4 0,5 0,5 0,6 0,6

(elsősorban o hornyos kerek anyóhoz-DIN 1804 ajánlott)

d di b s h c

8 20 3 0,8 5,9 2,5

10 25 4 0,8 7,4 3

24 25

33 —

38 — 1.5 —

1,4 —

D IN

12 16 20 24 30 35 40 28 32 36 42 50 55 62 7 8 6 6 7 5 5 1 1 1 1,2 1.2 1,2 0,8 9,3 13,5 17,5 21,6 27,5 32,6 37,3 5 5 3 4 4 5 3

Megnevezés: Orros biztosítólemez DIN 462-30-St

20 21

462

45 68 8 1.2 42,4 5

50 75 8 1,2 47,4 5

d

4

5

b

5 4,3 14

6 5,3

d, d2 d3

17 10 16 8 0,5

10

7 10 8 8,4 10,5 6,4 19 26 22 12,5 17 21 18 20 22 11 9 13 0,5 0,75 0,75

12

16

20

24

12 13 30 24 28

15 17 36 30 32 18 1

18 21 42 37 36

20 25 50 44

15 1

21 1

42 25 1

Anyag: hajlítható océllemez Rm= 400-600 N/mm2 Megnevezés: Egynyelves biztosítólemez DIN 93-12 Kétnyelves biztosítólemez DIN 463-12

DIN 6319 (MSZ 2202) DIN 6319 (MSZ 2203)

dt H12 d2 dj , D alak 4 G alak d5 h, h2 D alak h) G ólak R

6 ,4

8 ,4

10,5

13

17

21

7,1 12 12 17

9 ,6 17 17 24

12

14,2 24 24

2 3 ,2

11 0 ,7 2 ,3 2 ,8 4

14,5 0 .6

36 20

19 30 30 44 26

1,1 4 ,6 5 . 6 17

1,3 5 ,3 6 ,2 7 22

9

3,2 3 ,5 5 12

21 21 30 18,5 0,8 4,2 4,2 5 15

36 36 50 31 2 6,3 7 ,5 ' 8

Je l

d

d,

d2

b

KMO

M10x0,75 Ml 2x1

13,5 17,0 21,0 24,0 26,0 32,0

4

KM11 KM17 KM13 KM14 KM 15 KM16 KM17 KM18 KM19

M35x1,5 M40x1,5 M45x1,5 M50x1,5 M55x2 M60x2 M65x2 M70x2 M75x2 M80x2 M85x2 M90x2 M95x2

18 2? 25 28 32 38 45 52 58 65 70 75 80 85 92 96 105 110 120 125

56,0 61,0 67,0 73,0 79,0 85,0 90,0 95,0 102,0 108,0 113,0

KM20

M100x2

130

120,0

KM1 KM2 KM3 KM4 KM5 KM6 KM7 KMfi KM9 KM10

Ml 5x1 M17x1 M20x1 M25x1,5 M30x1,5

38,0 44,0 50,0

4 5 5 6 7 7 8 9 10 11 11 11 12 12 13 15 16 16 17 18

e 3 3 4 4 4 5 5 5 6 6 6 7 7 7 8 8 8 8 10 10 10

h

Jel

2,0

M80

2,0 2,0 2,0

MB1 MB2 MB3 MB4 MB5 MB6 MB7

2,0 2,0 2,0 2,0 2,5 2,5 2,5 3,0 3,0 3,0 3,5 3,5 3,5 3,5 4,0 4,0 4,0

MB8 MB9 MB10 MB11 MB12

d, 10 12 15 17 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 70 75 80

M813 MB14 MB15 MB16 M817 85 MB18 90 MB19 95 MB20 100

d2

d3

13,5 21 17,0 25 21,0 28 24,0 32 26,0 36 32,0 42 38,0 49 44,0 57 50,0 62 56,0 61,0 67,0 73,0 79,0

69 74 81 86 92 85,0 98 90,0 104 95,0 112 102,0 119 108,0 126 113,0 133 120,0 142

f

8,5 10,5 13,5 15,5 18,5 23,0 27,5 32,5 37,5

ei

e 2

3 3 4 4 4 5 5 6 6 6

3 3 4 4 4 5 5 5

S lM

1 1 1 1 1 1,25 1,25 1,25 1,25 1,25 1,25

8

6 6 6 7 7 7

66,5 71,5

8

8

8

8

76,5 81,5 86,5 91,5 96,5

10 10 10 10 12

8

1,50 1,50 1,80

8 10 10 10

1,80 1,80 1,80 1,80

42,5 47,5 52,5 57,5 62,5

6 8 8

1,50 1,50 1,50

9 11 11 11 11 13 13 13 13 13 13 17 17 17 17 17 17 17 17 17 17

H om yos csapágyanya. Biztosítólem ez. Lencsés és kagylós alátétek

li l2 s

9 14 6,5 0,38

8

6

Rögzítögyürü tengelyhez

MSZ 232, DIN 471

Rögzítögyürü furathoz

MSZ 231, DIN 472

Rögzítötárcsák

DIN 6799

d -tó i

m

s

a

b

d2

5 8 10 12 14 15 16 18

0,6 0,8 1 1 1 1 1 1,2

2,5 3,2 3,3 3,3 3,4 3,5 3,6 3,8

U

4,7 7,4 9,6 11,5 13,4 14,5 15,2 17

0,7 0,9

20 22 24 25 28 30 32

1,2 1,2 1,2

1,6 1,6 1.6 1,6 1,6 1,6 2 2 2 2 2 2,5 2,5 2,5 2,5 3 3

19 21 22,9 23,9 26,6 28,6 30,3 33 36 37,5 39,5 42,5 45,5 47 49 52 55 57

1,3 1,3 1,3

35 38 40 42 45 48 50

3,9 4,1 4,2 4,3 4,6 4,8 5 5,4 5,6 5,8

52 55 58 60 65 70 75 80 85 90

1,2 1,6 1,6 1,6

6,2 6,3 6,5 6,7 6,8 7 7,1 7,2 7,4 7,8 7,9 8,2 8,4 8,7

1,5 1,8 1,9 2,2 2,2 2,2 2,7 2,7 2,7 3 3 3 3,5 3,5 4 4,5 4,5 4,5 4,8 4,8 5 5 5 5,5 5,5 6,4 6,4 7 7,5 8 8

62 67 72 70,5 81,5 86,5

H 12

1.1 1,1 1,1 1,1 1,1 1,3

1,3 1,7 1,7 1,7 1,7 1,7 1,7 1,8 1,7 1,7 2,15

n

d3

0,3 0,5 0,6 0,8 0,9 1,1 1,2 1,5 1,5 1,5 1,7 1,7 2,1 2,1 3,8

13 15 17 19 22 23 24 26

3 3 3,8 3,8 3,8 3,8 4,5

2,15 2,15 2,15 2,15

4,5 4,5 4,5 4,5

2,65 2,65 2,65 2,65 3,15 3,15

4,5 4,5 4,5 5,3 5,3 5,3

29 31 33 34 38 40 26 28 33 34 35 37 39 41 42 44 48 49 55 60: 62 62 67 72

Megnevezés: Rögzítögyürü tengelyhez MSZ 231-50x2

di

s

—

—

8 10 12 14 15 16 18 20 22 24 25 28 30 32 35 38 40 42 45

0,8 0,9

48 50 52 55 58 60 65 70 75 80 85 90

1 1 1 1 1 1 1 1,2 1,2 1,2 1,2 1,2 1,6 1,6 1,6 1,6 1,6 1,6 2 2 2 2 2 2.5 2,5 2,5 2,5 3 3

a

b

d2

—

—

2,4

1,1 1,4

8,4 10,4

4,1 4,3 4,4 4,6 4,7 5.2 5,2 5,3 5,7 5,8 5,9 6,2 6,5

1,8 2 2 2 2,5 2,5 2,5 2,5 3 3 3 3,5 3,5 4 4 4 4,5 4,5 4,5

12,5 14,6 15,7 16,8 19 21 23 25,2 26,2 29,4 31,4 33,7 37 40 42,5 44,5 47,5 50,5 53

6,5 6,5 6,8 6,8 7 7,4 7,8 8 8 8,3

5 5 5 5 5,5 6 6,5 7 7 7,5

55 58 61 63 68 73 78 83,5 88,5 93,5

3,1 3,3 3,6 3,6 3,7 4 4

—

m H 12

n

dj

—

—

—

0,9

0,6 0,6 0,75 0,9

3 3,5 5 7 8 8 9 11 13 14 15 18 20 21 24 27 28 30 33 35 37

1,1 1,1 1,1 1,1 1,1 1,1 1,1

1,1 1,2 1,5 1,5

1,1 1,3 1,3

1,5 1,8 1,8

1,3 1,3 1,3 1,7 1,7 1,7 1,7 1,7 1,7 2,15

2,1 2,1 2,6 3 3 3,8 3,8 3,8 3,8 4,5

2,15 2,15 2,15 2,15

4,5 4,5 4,5 4,5 4,5 4,5 4,5 5,3 5,3 5,3

2,65 2,65 2,65 2,65 3,15 3,15

1,4-2,0 2 ,0 -2 ,5 2 ,5 -3 ,0 3 ,0 -4 ,0 4 ,0 -5 ,0 5 ,0 -7 ,0 6 ,0 -8 ,0 7 ,0 -9 ,0 8,0 -1 1 ,0 9 ,0 -1 2 ,0 10,0-14,0 11,0-15,0 13,0-18,0 16,0-24,0 20,0-31,0

Megnevezés: Rögzítögyürü furathoz MSZ 232-50x2

d2

1,21,5 1,9 2,3 3,2 4,0 5,0

3,25 4,25 4,8 6,3 7,3 9,3 11,3 12,3 14,3 16,3 18,8 20,4 23,4 29,4 36,4

6,0 7,0 8,0 9,0 10,0 12,0 15,0 19,0

a 1 1,3 1,6 1,9 2,7 3,3 4,1 5,3 5,8 6,5 7,6 8,3 10,5 12,6 15,9

rn

s 0,3 0,4 0,5 0,6 0,6 0,7 0,7 0,7 0,9 1,0 1,1 1,2 1,3 1,5 1,75

n

méret

tűrése

min.

0,34 0,44 0,54 0,64 0,64 0,74 0,74 0,74 0,94 1,05 1,15 1,25 1,35 1,55 1,80

+0,04 0

0,6 0,8 1,0 1,0 1,0 1,2 1,2

+0,05 0

4-0 T u ,uOR O

0

1,2 1,5 1,8 2,0 2,0 2,5 3,0 3,5

Megnevezés: Rögzítölárcsa DIN 6799-10

Bepattanó huzalgyürük

A alak

39 41 44 46 50 55 60 62 67 72

d, h11

Anyog: rugóacélhuzal

DIN 7993 d

dt

d2

8 10 12 14 16 18 20 22 24 25 26 28 30 32 35 38 40 42 45

7,2 9,2 11,0 13,0 14,4 16,4 18,0 20,0

8,8 10,8 13,0 15,0 17,6 19,6 22,0 24,0 26,0 27,0 28,0 30,0 32,0 34,5 37,5 40,5 42,5 44,5 47,5

22,0 23,0 24,0 26,0 28,0 29,5 32,5 35,5 37,5 39,5 42,5

0,8 0,8 1,0 1,0 1,6 1,6 2,0 2,0 2,0 2,0 2,0 2,0 2,0 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5

R

el

e2

0,5 0,5 0,6 0,6 0,9 0,9

2 2 3 3 3 3 3 3

4 4 6 6 8 8 10 10

3 3 3 3 3 4 4 4 4 4 4

10 10 10 10 10 12 12 12 12 16 16

1,1 1,1 1,1 1,1 1,1 1,1 1,1 1,4 1,4 1,4 1.4 1,4 1,4

Megnevezés: Bepattanó gyűrű DIN 7993-A20

Rögzítőgyűrűk. Rögzítőtárcsak. Bepattanó gyűrűk

d,

- ig

Fejnélküli csap szeg

MSZ EN 22340

Fejes csap sze g

MSZ EN 22341

o

d névl.

5

6

8

10

12

14

16

18

20

22

24

27

30

36

40

45

50

\0 >

d. H l 1

5

6

8

10

12

14

16

18

20

22

24

27

30

36

40

45

50


d2

10

12

15

18

20

22

24

28

30

34

37

39

44

50

56

60

68

h

1

1,6

2

2 ,5

3

3

3

4

4

4

4

5

5

6

6

6

8

d névl.

5

6

8

10

12

14

16

18

20

22

24

27

30

36

40

45

50

< d \
Csopszeg ISO 2340-A -20-100-St

Csapszeg ISO 2341 - A - 2 0 - 10O-St

d h11

5

6

8

10

12

14

16

18

20

22

24

27

30

36

40

45

50

d, d2

1.2

1.6

2

3,2

3,2

4

4

5

5

5

6,3

6,3

8

8

8

10

10

8

10

14

18

25

28

44

50

55

60

66

2

2

3

3

4

32 4

40

2

30 4

36

2

20 3

22

c

4

4

5

5

5

5

6

k

1,6

2

3

4

4

4

4,5

5

5

5,5

6

6

8

8

8

9

9

w

2,9

3.2

3,2

4,5

5,5

6

6

7

8

8

9

9

10

10

10

12

12

2

2

2

2

2

2

2

45

50

55

60

70

80

90

100

- ig

50

60

80

100

100

100

100

100

100

100

100

di

5,5

7

9

11

13

15

17

19

21

23

25

28

31

37

41

46

51

d2

10

12

16

18

20

22

26

28

32

34

37

40

44

52

56

60

68

o

h

0,8

1,5

2

2 ,5

3

3

3

4

4

4

4

5

5

6

6

6

8

MSZ EN ISO 1234

Sassze ge k

Névleges 0, d

200 200

d, a

8x70

8x60

6,3x50

200 200 6,3x50

6,3x45

100 200 5x40

dxl

1,2x10

Sassze g

ISO 1234

5x36

2

40

5x32

2

35

4x28

1,6

35

4x28

1,6

30

4x25

1,6

25

3,2x20

1,6

20

3,2x20

1

16

2,5x16

1

12

2x16

1

10

1,6x12

1 -tó i

z

E

3

b c

I hosszok: 10...30 mm között 2 mm-es, 35...100 mm között 5 mm-es, 100 mm felett 20 mm-es lépcsőzéssel.

1 1,2 0,85 0,95

1,6

2

2,5

3,2

4

5

6,3

8

1,35

1,75

2,2

2,8

3,6

4,5

5,8

7,4

1,6

2,5

2,5

2,5

2,5

3,2

4

4

4

4

3

3

3,2

4

5

6,4

8

10

12,6

16 14

1,7

1,9

2,6

3,4

4,3

5,6

6

8,6

11,2

-tói

6

8

8

10

12

18

20

20

28

36

-ig Túlnyúlás, v min

20

25

32

40

50

63

80

100

125

160

4

5

5

6

6

8

8

10

12

14

Hosszak: l= 6, 8, 10, 12, 14, 16, 18, 20, 25, 28, 32, 36, 40, 45, 50, 56, 63, 71, 80, 90..mm

Beépítési példák:

24 30 50 14 16 18 27 36 40 45 12 22 20 M10 M12 M12 M12 M16 M16 M20 M20 M24 M27 M30 M33 M36

d h11

8

10

d, d2

M6

M8

14

18

20

22

25

28

36

40

44

50

55

60

66

11

14

17

20

20

20

30 25

32

b

25

29

29

36

39

42

45

49

k

3

4

4

4

4,5

5

5

5,5

6

6

8

8

8

9

9

s

11

14

17

19

22

22

27

27

32

32

36

41

46

50

55

1

1

1,6

1,6

1,6

1,6

2

2

2

2

2

2

2

2

2

16

18

20

25

30

35

40

40

45

50

50

60

60

60

70

z -tó i

100 110 120 130 130 140 140 150 150 150 150 160 180 2 0 0 200 ' - ig Hosszok: l= 16, 18, 20, 25, 30. 35, 40, 45. 50, 55, 60, 65, 70, 75, 80, 85, 90, 100, 110, 120, 130 ...200 mm

Csapszegek. Csapszegalátétek. Sasszegek

Anyog: outomotaocél (St) HV = 125...245

MSZ EN 22338

MSZ EN 28736 6 M4

d d a c

..2 0,25 0,35 l-JÓ II 6 20

3 0,4 0,5 8 30

5 4 0.5 0,63 0,6 0,8 8 10 40 50

6 0,8 1,2 12 60

8 1 1,6 14 80

10 1,2 2 18 95

12 1,6 2,5 22 140

16 2 3 26 180

20.. 2,5 3,5 35 200

Hosszok: 1= 6, 8, 10, 12, 14, 16, 18, 20, 24, 26, 28, 30, 32, 35, 40, 45... 100, 120, 140, 160, 180, 200 mm Anyog: automataocél (St) HV = 125...245

d, t a

8 M5

10 M6

12 M8

16 30 20 25 M10 M12 M16 M20 30 10 12 16 18 24 4 3 2 2,5 1,2 1.6 26 60 22 32 40 50 100 120 160 200 200 200

6 8 0,8 1 18 1 "tói 16 80 —~ Í9 .. 60 Hosszak: l= 16, 18, 20, 22, 24, 26, 28, 30, 32, 35, 40, 45... 100, 120, 140, 160, 180, 200 mm Megnevezés: Kúpos szeg ISO 8 7 3 6 -A -8 x 3 0 -S t Anyaga: automataacél HV = 125...245 Hosított szegek

MSZ EN ISO 8740, 8741, 8742, 8744, 8745

Megnevezés: d=8mm átmérőjű, m 6-os türésű, l=30 mm hosszúságú illesztőszeg

Hasított rögzítőszeg MSZ EN ISO 8740

MSZ EN ISO 8734 d a c

2 0,25 0,8 -tél 5 20

Ida.

3 0,4 1,2 8 30

5 4 0.5 0,63 1,4 1,7 10 12 50 40

6 0,8 2,1 14 60

8 1 2,6 18 80

10 1,2 3 22 100

12 1,6 3,8 24 100

16 2 4,6 40 100

20 2,5 6 50 100

Hosszak: l= 6, 8, 10, 12, 14, 16, 18, 20, 24, 26, 28, 30, 32, 35, 40, 45... 100 mm Anyagok: A alak 100Cr4, HV =550...650 B alak 10Mn2 (vagy hasonló) HV =600...700

Hasított csapszeg MSZ EN 28741

2

0,25 0,35 -tál 10 I d a . 20

3 0.4 0,5 12 30

4 0.5 0,6 14 40

5 0,63 0,8 18 50

6 0,8 1,2 22 60

8 1 1,6 22 80

10 1,2 2 26 95

12 1,6 2,5 32 140

16 2 3 40 180

20 2.5 3,5 45 200

Hosszak: l= 6, 8, 10, 12, 14, 16, 18, 20, 24, 26, 28, 30, 32, 35, 40, 45... 100, 120, 140, 160, 180, 200 mm Anyaga: automataacél HV = 125...245 Megnevezés: d=8mm átmérőjű kúposszeg, köszörülve, l=30 mm: Kúpos szeg ISO 2 3 3 9 -A -8 x 3 0 -S t

4 5 0.5 0,6 1,4 1.7 10 14 60 60

6 0,8 2,1 14 100

Hasított illesztöszeg MSZ EN ISO 8745 8 1 2,6 14 100

10 1.2 3 14 100

12 1,6 3,8 18 100

16 20.. 2,5 2 4,6 6 26 22 100 100

10, 12, 14, 16, 18, 20, 24, 26, 28, 30, 35, 40, 45... 100 mm

Anyaga: automataacél HV = 125...245 Megnevezés: d=8mm átmérőjű, l=45 mm hosszúságú hengeres hasítoott szeg: Hasított szeg ISO 8 7 4 4 -8 x4 5 -S t

Hengeres szeg ISO 8 7 3 4 -A -8 x 3 0 -S t

d 0 c

3 ..2 0,4 0,2 0,8 1.2 10 . -tál 8 40 30 Id L Hosszak: 1= 8, 32, d, a c

Megnevezés: d=8mm átmérőjű, átedzve, l=30 mm hosszúságú hengeres szeg:

MSZ EN 22339

Hengeres hasított szeg kúpos hosítássol MSZ EN ISO 8744

Hasított kétcsapos szeg MSZ EN ISO 8742 Beépítési példák:

A szegeknek készített furatok tűrése: dé3mm: H9, d>3mm: H11

Hengeres, kúpos és hasított szegek

Hengeres szeg ISO 2 3 3 8 -A -8 x 3 0 -S t

L1

szelvény mérete

szélessége b M t iv ic y c ö

felett 6 8 10 12 17 22 30 38 44 50 58 65 75 85 95

-ig

8 10 12 17 22 30 38 44 50 58 65 75 85 95 110

bxh 2x2 3x3 4x4 5x5 6x6 8x7 10x8 12x8 14x9 16x10 18x11 20x12 22x14 25x14 28x16

mérete

tűrése (h9)

2 0 3 -0,025 4 0 5 -0,030 6 8 0 10 -0,036 12 14 0 16 -0,043 18 20 22 0 25 -0,052 28

mo^assóga hl& wlpnpe

törése

mérete

(hl 1)

2 3 4 5. 67 8 8 9 10 11 12 14 14 16

0 -0,025

Lekerekítés vagy éltompítás r vagy sx45‘ min.

max.

0,16

0,25

0 -0,030 0,25

0,40

0 -0,090 0,40

0,60

0,60

0,80

0 -0,110

mélysége és tűrése

b szélességének tűrése Reteszhossz I

-ió l 6 6 8 10 14 18 22 28 36 45 50 56 63 70 80

->g

20 36 45 56 70 90 110 140 160 180 200 220 250 280 320

laza reteszkötés

normál reteszkötés

szilárd tengelyben reteszköt. d -t, ti

iL tengely­ 4furatDon tengely­ 4ruratbon tengelyben és névleges ben (H9) (010) ben (N9 (J9) furatban (P9) mérete

+0,025 +0,060 -0,004 +0,012 -0,006 +0,020 -0,029 -0,012 -0,031 0 +0,015 -0,012 +0,030 +0,078 0 +0,030 -0,030 -0,015 -0,042 0 +0,018 -0,015 +0,036 +0,098 0 +0,040 -0,036 -0,018 -0,051 0 +0,021 -0,018 +0,043 +0,120 0 +0,050 -0,043 -0,021 -0,061 0

+0,026 -0,022 +0,052 +0,149 0 +0,065 -0,052 -0,026 -0,074 0

1,2 1,8 2,5 3,0 3,5 4,0 5,0 5,0 5,5 6,0 7,0 7,5 9,0 9,0 10,0

tűrése .

-0,1 0

-0,2 0

furatban ta

d+t 2

névleges mérete

törése

1,0 1,4 1,8 2,3 2,8 3,3 3,3 3,3 3,8 4,3 4,4 4,9 5,4 5,4 6,4

+0,1 0

lekeretites ir

min.

max.

0,08 0,16

0,16 0,25

0,25 0,4 +0,2 0

0,4

0,6

Fészkes reteszkötések

Tengelyátmérő

A reteszhorony

A retesz méretei és tűrései

>— I-*

<

o tn

Tengelyűimére),

A

d A

8

m é re te i

és

tű ré s e i

- ig 10

felett 12

- ig 15

Retesz szelvénye b b x h xD méret türés:h9 3x5x13

3,0

10

12

15

18

3x6,5x16

3,0

12

14

18

20

4x6,5x16

4,0

14

16

20

22

4x7,5x19

16

18

22

25

5x6,5x16

0 -0,025

türésrhl1

méret

5,0

0 -0 ,0 7 5

13

6,5

16

6,5

16

7,5

4,0 5,0

h

méret

0 -0,030

6,5

0 -0 ,0 9 0

r e te s z h o ro n y

b szélesség tűrése normál kötés szilárd kötés

II.

1.

felett

r e te s z

D türés:h11

r vog;y sx45‘ tengely­ furatbon teng.ben és (J9) furatban (P9) min. max. ben (N9)

0 - 0 ,1 8 0

0,16

-0 ,0 0 4 + 0 ,0 1 2 0,25 -0 ,0 2 9 - 0 ,0 1 2

-0 ,0 0 6 -0 ,0 3 1

m é re te i

t,

mérete

19 16

0 -0 ,1 8 0

0,40

0 + 0 ,0 1 5 - 0 ,0 3 0 -0 ,0 1 5

-0 ,0 1 2 -0 ,0 4 2

d -t,

tűrése

|2 mérete 1,4

5,3

1,4

6,0 0,25

tű ré s e i

3,8

5,0 0 - 0 ,2 1 0

és

- 0 ,2 0

4,5

2,3

20

25

28

5x7,5x19

5,0

7,5

19

5,5

2,3

22

28

32

5x9x22

5,0

9,0

22

7,0

2,3

22

25

32

36

6x9x22

6,0

9,0

22

25

28

36

40

6x10x25

6,0

10,0

25

28

32

40

—

8x11x28

8,0

10x13x32

10,0

32

38

—

—

0 -0,036

11,0 13,0

0 -0 ,1 0 5

28 32

6,5

0,40

0,60

0 + 0 ,0 1 8 - 0 ,0 3 6 - 0 ,0 1 8

A d tengelyátmérök I. választéksorozata esetén a retesz forgatányomatékot visz át. A d tengelyátmérök II. választéksorozata esetén a retesz csak pozicionál, illetve biztosít.

- 0 ,0 1 5 -0 ,0 5 1

8,0 10,0

tűrése

max.

min.

0,16

0,08

0,25

0,16

0,40

0,25

1,8

18

7,5

d + t2

lekerekítés rí

1,8

20

0 -0 ,2 1 0

O :

horony mélysége tengelyben furatban

+0,1 0

2,8 - 0 ,3 0

2,8 3,3 3,3

+ 0 ,2 0

aToo CD

Hengeres és kúpos tengelyvégek

MSZ ISO 775 Hengeres és kúpos tengelyvégek méretei és a hozzárendelt reteszek foméretei: c1 1 méret tűrése Hosszú Rövid Hosszú

Hengeres tenqelyvég véli nélkül

12

30

14

25’

i Rövid

d,

Hengeres tengelyvég

d2

M8x1

18

M4

16 18 19

Hengeres tengelyvég vállal

20

40

28

28

16

M10x1,25

rész K é s retesz MSZ 12868 b xh

Kúpos tengelyvég ré S Z K e s T6ítész

t,

íves retesz MSZ 311 b xhxD

4x4

2x2

1,2

3x6,5x16

5x5

3x3

1,8

fő méretei bxh

horony

6x6

4x4

2,5

50

36

36

22

M12x1,25

M6

60

42

42

24

M16x1,5

M8

M20x1,5

M10

5x9x22 6x9x22

25 28

8x7

5x5

3

32

80

35

58

58

36

10x8

6x6

3,5

12x8

10x8

5

14x9

12x8

5

16x10

14x9

5,5

18x11

16x10

6

20x12

18x11

7

38 40 42

M24x2

k6

W12

45 M30x2

48 50

110

82

82

M16

54 M36x3

55 56

M20

60

Kúpos tengelyvég belső menettel

63 65 •70

A menetes furat hosszméreteit nem írja elő ez a szabvány.

71

M42x3

m6 140

105

105

70 M48x3

M24

75

Hengeres tengelyvégek legjellegzetesebb horonykialakításai

UjjmarŐval készített hbrony

Tőrcsamarővol készített horony

Kúpos tengelyvégek legjellegzetesebb horonykialakításai

Tőrcsamarővol készített hornyok

10x13x32

H engeres és kúpos tengelyvégek

8x11x28

30

A menetbeszűrás az MSZ 224 szerint kialakítva

5x7,5x19

j6

22

Kúpos tengelyvég külső menettel

4x7,5x19 5x6,5x16

M5

24

A váll kialakítását nem írja elő ez a szabvány.

4x6,5x16

Hosszú Rövid 12 14 16 19

30 40

18 28

Hosszú

Rövid

18 28

I I2

10 lD

12,5

I '3

3,2

Hosszú

2x2

1,7

—

2,3

—

3x3

4

20 22

Retesz bxh

36

36

22

16

5

24 25 28

60

42

42

24

19

6

5x5

30 32 35

2,5 3,2

4x4 50

t,

3,4

58

58

36

22

2,2 2,9 3,1

3,9

3,6

4,1

3,6

4,5 80

Rövid

ui M8x1 M10x1,25

Ml 2x1,25

M16x1,5

M20x1,5 5

H

Tengelyátmérő,

d R e te s z

1. M4 M5

- ig

fe le t t

- ig

5,3

M6

5,3

M8

8,4

M10

5,3

4,4

8

10

12

10

12

17

17

22

b h9 3,0

4,0

12

17

22

30

5,0

38 40

28

9,5

42 45 48 50

110

82

82

M24x2

10x8

54

7,1 36

12

12x8

6,4

M30x2 M36x3

M12

M16

5,3

5,3

H o rn y o k

17

22

30

m é r e t e i:

A-általános célra, B-szerszómgépekhez ajánlott

4,3 fe le tt

m é r e t e i:

II.

3,9

7,5 6x6

u2

38

6,0

A

d

I. v á la s z t é k s o r o z a t a

A

d

II. v á la s z t é k s o r o z a t a

h h12

h11

3,7

10

9,66

2,5

5,0

13

12,65

3,8

6,5

16

15,72

5,3

5,0

13

12,65

3,5

6,5

16

15,72

5,0

7,5

19

18,57

6,0

D

\

I

t,

6,5

16

15,72

4,5

7,5

19

18,57

5,5

9,0

22

21,63

7,0

7,5

19

18,57

5,1

9,0

22

21,63

6,6

10

25

24,49

7,6

e s e té n e s e té n

a a

re te s z re te s z

ti

t2

min.

max.

0,16

0,25

0,25

0,40

2,8 1,4

4,1

1,1

5,6 4,1 5,6

1,7

1,1

6,6 5,4 2,2

6,4

1,3

7,9 6,0 2,6

7,5

p o z í c io n á l,

1,7

8,5

fo rg a tó n y o m a té k o t csak

r vág y sx45‘

E3 t2

v is z

ille t v e

ó t. b iz t o s í t .

Fészkes és íves reteszkötések

í

d

ISO 14, DIN 5 4 6 4 , M SZ 1 4 4 8 0

B o rd á s te n ge lykö tés

B a rő zd a fo g a za tú tengelykö tés

MSZ 1 4 4 8 2 , DIN 5481 Jel d ,x d 2

z

36x40 4 0 x4 4 45x50 50x55 55x60

—

—

—

23 26 28 32 36 42 46 52 56 62 72 82

26 30 32 36 40 46 50 58 62 68 78 88

6 6 7 6 7

92 102 112

98 108 120

£

10

A lka tré sz

Agy Tengely

Belső vezetés Belső vagy oldalvezetés

8

8 9 10 10 12 12 12 14

D

b

18 21 23 26 28 32 36 42 46 52 56 62 72 82 92 102

22 25 28

72 82 92 102 112

5 5 6 6 7 6 7 8 9 10 10 12 12 12 14

112

125

ík

d a

6

d

6

8

10

16 18 V e ze té s

B e lső va gy o ld alve ze té s

32 34 38 42 48 54 60 65

16

1

D

b

>

18 21 23 26 28 32 36

23 26 29 32 35 40 45 52 56 60 65 72 82 92

3 3 4 4 4

[d b ]

10

16

20


d

Belső vagy oldalvezetés

b

CO \a> o>

N ehéz s o ro za t

42 46 52 56 62 72 82 92 102

18

5 5 6 7 5 5 6 7 6 7

102 115

8

125

9

'

MSZ 14480, DIN 5464 szerint a jónlott tűnesek b D d E d zé s nélkül D9

Edzve F9, F10 e8, f9 h6

B első v e ze té s

Agy m o zo g Agy áll

h8, h9, is7 p6, k7

O ld al­ v e ze té s

Agy m o zo g Agy áll

h8, js 7 ub

e8, f8, d9 k6

H7 f7 ,g 6 f6 ,js 6

H11

a11

9

1 8,5 22 28 32 38

38 39 40 42

42

8,1 10,1 12 14,9 17,3 2 0 ,8 2 6 ,5 3 0 ,5 36 40

10,1 12 14,2 17,2 20 2 3 ,9 30 34 39,9 44

4 7 ,5 5 2 ,5 5 7 ,5

45 50 55

50 5 4 ,9 60

11 13 16

2

P

R,

r

1,01 0 1,1 5 2 1,31 7 1,571 1,761 2 ,0 3 3 2 ,5 1 3 2 ,7 9 2 3 ,2 2 6 3 ,4 7 2 3 ,8 2 6 4 ,1 2 3 4,301

0 ,0 8

0 ,0 8 0,1

0,1 0,1 0 ,1 5 0 ,1 5 0 ,1 5 0 ,2 5 0 ,3 0 ,5 0 ,5 0 ,5 0 ,6 0 ,6

0 ,1 0 ,1 5 0 ,2 0 ,2 5 0 ,3 0 ,4 0 ,4 0 ,4 0 ,4 0 ,4 0 ,5

Megnevezés: Barőzdafogazat 40x44 MSZ 14482

Evolvenspro fílú b o rd ás ten gelykö tés

DIN 5 4 8 0

Az olapprofilszög: 30'

di

Névleges méret: d1=df 2 A többi átmérők: d =mz doi=di-0,2m dn=d0i-2m d02 = d ] - 2 m

Oldalvezetés

D

CO

Belső vezetés

d

K ö ze p e s s o ro za t

Belső vagy oldalvezetés

CO ^a> “a>

28 30 30 32 33 34 35 36 37

d, A11 d2 a11

z-fogszöm m-modul

17 18 20 22 25 26 28 30 32 35 37

rdbi 12

13 12 13 15 16 14 16 17 16 17

m 1,25

1,5

1,75

2

d,

rdb]

40 42 45 48 50

18 20 21 22 24 20 22 24 26 30 32

55 60 65 70 75 80

m

2

2 ,5

d,

[db]

90 95 100 105 110 120 130 140 150 160 170

28 30 32 34 21 22 24 26 28 30 32

m

•7

3

5

Bordás, barázdafogazatú és evolvens fogazató nyom atékkötések

8 x1 0 10 x1 2 1 2 x1 4 1 5x17 17x20 21x24 26x30 30x34

Könnyű s o ro za t

d

[db]

d D k Rmax e i tól-ig

1 1,8 0,6 0.2 1,5 28

1,6 2,9 1,0 0,2 1,5

DIN 660 2 2.;> 3 4 3,5» 4,21 5,5' 7,1 1,2 1,5> 1,8í 2,4 0,2: o,:! 0,2: 0,4

5 6 8 8,8 11 14 3,0 3,6 4,8 0,4 0,5 0,5 1,5■ 3 3 3 4 4 4 2 - 3- 3- 3- ■ 3- 5- 7- 7-; 710 12 16 20' 40 50 60 60 70

DIN 661 1,2 1,6 2 2,5 3 4 2,3 2,9 3,9 4,5 5,2 7 0,6 0,7 1,0 1.1 1,2 1,6 90 90 90 90 90 90 0,1 0,1 0,1 0,1 0,1 0,2 1,5 1.5 1,5 3 3 3 3- 3- 3- 4- 4- 510 12 18 20 40 50

DIN 124 12 16 20 24 30 19 25 30 37 45 7,2 9,5 12 16 20 0,8 1,0 1,0 1,2 1,2 6 6 6 8 8 10 13- 18- 20- 34- 40- 55100 120 140 160 180 180 10 16 6 0,6

5 6 8 10 8,8 10,3 13,9 17 2,0 2,4 3,2 4,8 90 90 90 75 0,2 0,250,25 0,3 4 4 4 6 8 - 8- 8 - 1560 60 60 75

DIN 302 12 16 20 24 20 24 30 36 5,6 7,2 9 11 75 60 60 60 0.4 0,5 0,5 0,6

30 41 14 45 0,6

6 6 8 8 10 18- 24- 38- 40- 5285 100 150 180 180 (MSZ 10812)

2,5 2 4 5 6 3 7 8 10 d1 7,5 4 d2 h14 3,5 5 6 8 9 12 15 V 0,25,0,3 0,25,04 0,3.0,5 0,3,0,5 0,3,0,5 0,5 0,75,1 0,5,0,75,1 0,5,0,75,1 0,5 0,5 0,7 0,8 0,9 k 1,5 1 1 1.2 0,25 0,25 0,3 0,4 0,5 0,5 0,6 r 0,8 1 1, tői—ig 2-15 2,5-20 3-28 4-35 4-45 6-60 6-60 6-60 8-60 DIN 7337 d2 Alok

d, méretsorai 1

2

A

B

<*3

-

2,4

5

-

2,5

3 4 5

3,2

6,5

6

3,1 3,3

4,8 -

k Alak

Furotótmérő

8

7,5

9,5

9

4,1 4,9 5,1

Tűrés +0,05 0

+0.1 0

A

B

0,55

-

0,8

0.9

1

1

1,1

1,2

+0,2 1,5 1.5 0 1 6 16 12 8 I 10 Közrefogott lemezvostagsőg, lk (—tői—Tg) dt 2,4 2-4 4-6 3; 3.2 1,5-3,5 3,5-5,5 5,5-7 9-13 7-9 1,5-3 4 5-6,5 6,5-8,5 8,5-12,5 3-5 4.8; 5 2-3 3-4,5 4,5-6 6-8 8-11 6 2-4 4-6 6-8 8-11 6

-

12

11

6.1

Szegecsek. H egesztési varratok élkiképzése

1 1,9 0,5 90 0,1 1,5 é 2-> i tői—ig 8 d D k a Rmax-

1,2 2,1 0.7 0,2 1,5

DIN 6335

Keresztfoqantyúk

Csillagfogantyúk

Fogantyúk

hí

h2

R,

Rz

r3

R*

r5

Re

r 7 Re

r9

R io

R í.

R.2

R»

Rh

t,

t 2

t 3

U

t 5

13

6

—

30

2

1

8

1

—

2

2

—

—

—

2

5

1

10

6

1,5

6

7,5

16

8

—

40

2

1,6

12

1

—

4

2,5

—

—

—

2,5

6

1

12

8

2

7,5

9,5

20

10

10

50

2 ,5

2

13

1,5

50

6

3

—

—

1,6

3

8

1

15

10

2

9

12

25

14

13

60

3

2

14,5

2

60

7

4

1

3

2

3,5

16

1.5

18

12

2

12

14

8

32

20

17

70

4

2,5

16

2

70

8

5

1

4

2,5

4

20

2

21

16

2

15

18

10

10

40

25

21

80

5

3

21

2 ,5

80

10

7

1,5

5

3

4,5

22

2,5

25

20

3

18

22

12

12

50

30

25

100

6

4

25

3

100

12

10

2

6

4

5

24

3

32

30

3

26

30

d8

d9

e

f

10

4

—

dn —

d 12

1,4

16

4

—

5,3

1,8

12

5

—

—

20

5

—

6 ,4

2,3

14

6

—

18,5

26

6

—

m

8,4

2,8

18

8

22

24

34

7

6

10

M10

10,5

2 ,8

22

10

28

29,5

42

8

32

12

M12

13

3,8

26

12

32

35

52

40

16

M16

17

3,8

35

16

40

45

64

d,

d2

d.i

20

8

11,5

25

10

15

32

12

18

40

14

21

50

18

63 80

d*

d5

d6

M4

4,3

5

M5

6

M6

8

25

20 25

d7

Megnevezés: Keresztfogantyú ÓIN 6335-B50-GG

d ió

h3

Az A-D olakok anyaga: GG=GG200, l3TW=GTW-350 St=S185, L=: könnyűfém (AlMg)

Az G-K alakok anyaga: FS31 fekete műanyag persely acélból, K alokban: CuZn40

Megnevezés: Csillogfogantyú DIN 6336~H50-FS/CuZn

DIN 99 (MSZ1388) I a bt t>2 b3 d, d2 d3 d4H7 d5 s H11

63 80 100 5 6 7,5 12 14,5 18,5 12,5 15 19 11,5 14 17,5 10 13 16 16 20 25 8 9 11 8 10 12 M8 M10 M12 5,5 7 9

125 10 24 25 23 20 32 15 16 M16 11

Alak és felerősítés Furat. d4 Menet, d5 Négyszög, s K M P L N R

160 200 12,5 18 30 40 31 41 28,5 38 25 32 40 50 18 22 24 20 M20 M24 14 19 A fogantyú helyzete merőleges döntött

I

DIN 6337 (MSZ 1387)

I d di d2

63

80

100

125

160

2 00

20 16 8

20 20 9

25 25 11

32 32 15

40 40 18

50 50 22

A többi méret és a felerősítés módja DIN 99 szerint Anyag: az alaptest automotoacél. a gömbfej müonyag Megnevezés: Gömbfejű fogantyú DIN 6337-N100

DIN 319 (MSZ 1387) Megnevezés: Gömbfej DIN 319-F20-FS/CuZn

d

d,

12

16

M3,5 M4 d2 — 4,5 — d3 — 6 d4 4 h 11,2 15 5,3 6 ti 1 2 1,2 1,2 — t3 — 14 8 10

20

25

M5 M6 5,5 6,8 10,5 12 8 10 18 22,5 7,5 9 1,6 2 1,2 1,5 12 16

32

40

M8 8,8 16 12 29 12 2,5 1,8 20

M10 M12 11 13 19 22 16 20 37 46 15 18 3 3 2,3 2 25 32

50

50 63 80 100 125 160 200 250 315

c^4

s — —

10 12 14 17 19 22 24

10 10 12 14 17 19 22 24 27

— —

15 18 20 25 28 31 36

15 15 18 20 25 28 31 36 40

a2

b,

4 4 5 5 6 5,5 7 6 7 8 9 8 10 9 12 10 13 11

15 15 18 22 26 30 34 38 42

a.

b2

d,

d2

d3

f

h,'

h2

h3

R1

r2

d

10

20 20 24 28 34 38 44 48 54

23 24 28 33 39 44 50 55 61

13 14 15 16 19 20 24 26 30

8 8 9 10 13 14 18 20 22

20 20 24 28 34 38 44 48 54

9,5 9,5 11,5 11,5 12,5 12,5 19 19 24

28 32 38 48 55 65 78 90 105

12 13 15 18 21 25 28 32

19 22 25 30 35 42 48 55 60

16 16 20 20 25 25 32 32

11

12 13 15 17 19 21 23

Megnevezés: Fogantyú DIN 39—D20-St

d d-| h8 d2 d3 d4 d5 d6 h l2 l3 I4 l5 Rí r2 r3 r4

10 4 M4 7 5

13 5 M5 8 6,5

—

—

—

—

32 7 4

40 9 5

—

—

—

—

2 2,5 20 24 9,5 14,5 —

—

36

36

DIN 39, DIN 96

16 20 36 25 32 7 8 10 13 16 M6 M8 M10 M12 M16 10 13 16 20 22 8 10 16 13 18 14 18 21 26 29 10 12 15 18 20 50 64 80 100 112 11 13 14 21 26 7 8 10 13 14 49 95 106 61 75 5,5 6 8 10,5 11 3 4 6 7 5 28 40,5 50 56 68 19 31 40,5 41 21 24 17 31 34 21

Fogantyúk. Hajtókarok

Anyag: automotoacél Megnevezés: Kúpos fogantyú DIN 99-N100

Norm ál é k s z íja k é s é k s z íjtá r c s á k

M SZ 2 5 3 1 , DIN 2 2 1 5 , DIN 2 2 1 7

6/Y

10/Z

13/A

Ékszíjméretek

6 5,3 4

10 8,5 6 2,5

13 11 8 3,3 12,7 11 2,8 15

bo wd

Tórcsoméretek

h hw we wd

1,6 6,3 5,3

b • e

1,6 8

f

6 7 28 50 100

P

O

II 4^

,

I

O v

Q -!

P dd min. a =34* dd -tő i a =38*

9,7 8,5 2 12 8 11 50 80 .160

10 14 63 112 400

17/B 22/C 17 14 11 4,2 16,3 14 3,5 19 12,5 18 112 180 500

22 19 14 5,7 22 19 4,8 25,4 17 24 180 315 630

3 2 /D 40/E 32 27 20 8,1 32 27 8,1 37 24 33 315 500 900

40 32 25 12 40 32 12 44,5 29 33 500 630 1120

Az ékszíjtárcsök jellemző átmérői, dd 50 63 (67) 71 (75) 80 (85) 90 (95) 100 (106) 112

(118) 125 (132) 140 (150) 160 (170) 180 (190) 200 (212) 224

É k szíjp ro íil ISO jók* C k szíjm á ro ta k

(236) 250 (265) 280 (300) 315 (335) 355 (375) 400 (425) 450

(475) 500 (530) 560 (600) 630 (670) 710 (750) 800 (850) 900

Tárcsam ó ro to k

SP2

45 0,3

50 0,3

56 0,3

63 0,3

7-1 0,3

80 0,3

90 100 112 125 140 160 180 200 224 250 0,3 0,3 0,3 0,4 0,4 0,5 0,5 0,6 0,6 0,8

SPC

18,6

2?

9 ,7

17,7

16,3

H,ü

11

14

líi‘

h

H

T10

11

l'»

l'w w.

7

?;«

.y>

4

!V

17./

W.i

«.?.

11

14

II.

III

I)

7

7,H

4

4,11

(!

17

1‘i

•V> KI

l'l

7 !it!)

í

H

KI

17,5

14,5

1/

P

11

14

1H

70

74

111,(1

íf) 111

J l

L

77

dd m in.

a =34‘

63

90

H l)

1H0

774

dd - t ő i

a = 3 ff

80

"TTh

KM)

7!)0

.11!)

é k s z íjt á r c s á k k ia la k ítá sa

Közelítő geometriai arányok: .Agyvastagság: a= 0,25...0,4d Tórcsavastagság: t= 0,7..,0,9a

40 0,3

1 9 1:

wd

A zárójelben szereplő méretek kerülendök

D h

SPB

b0

A 19-es profil nem ISO szerinti

K ism éretű

SPA

N orm ál és keskeny ékszíjtárcsák. Lapos szíjtárcsák

Ékszíjprofil DIN/ISO—jele

DIN 7 7 5 3 , DIN 2 2 1 1

K e sk e n y é k s z íja k é s é k s z íjtá r c s á k

TARTALOMJEGYZÉK 1.Bevezetés_____________________________________________________________1 1.1 Rajzkészítési technikák ______________________________________________ 1 1.2 Szabványosítás _____________________________________________________1 1.3 Műszaki rajz fajtái___________________________________________________2 2. A műszaki rajzok alaki követelményei______________________________________3 2.1 A rajzlapok méretei__________________________________________________3 2.2 Feliratmező, téteszámok, darabjegyzék___________________________________4 2.3 Méretarányok______________________________________________________ 6 2.4 Feliratok, írás ______________________________________________________6 2.5 Vonaltípusok, vonalvastagságok________________________________________8 3. A műszaki ábrázolási módok_____________________________________________10 3.1 Vetítési módok____________________________________________________10 3.2 Axonometrikus ábrázolás ____________________________________________11 3.3 Vetületi ábrázolás _____________________________________________________12 3.4 A műszaki ábrázolás általános előírásai_________________________________14 3.5 Vetületek rajzolása, vonalai__________________________________________16 3.6 Metszetek és szelvények_____________________________________________18 4. A méret- és szövegmegadás______________________________________________23 4.1 A méretmegadás alapelemei__________________________________________23 4.2 A mérethálózat felépítése____________________________________________30 4.3 Szövegmegadás a rajzokon___________________________________________35 5. A csavarmenet és csavarkötések egyszerűsített ábrázolása______________________36 5.1 A csavarmenet ábrázolása____________________________________________36 5.2 A menetes kötés ábrázolása___________________________________________38 5.3 Csavarok és anyák ábrázolása_________________________________________38 5.4 Csavarbiztosítások ábrázolása_________________________________________42 6. Fogazott elemek egyszerűsített ábrázolása___________________________________44 7. Alakkal záró nyomatékátvivő kapcsolatok ábrázolása__________________________48 7.1 Reteszkötések_____________________________________________________ 48 7.2 Bordás, fogazott és barázdás tengelykötések_____________________________50 8. Egyéb kötések egyszerűsített ábrázolása____________________________________52 8.1 Hegesztett kötések ábrázolása_________________________________________52 8.2 Szegecskötések ábrázolása___________________________________________56 8.3 Oldható rögzítőelemes kötések ábrázolása_______________________________57 9. Rugók egyszerűsített ábrázolása__________________________________________58 10. Csapágyak egyszerűsített ábrázolása______________________________________61 11. Tömítések egyszerűsített ábrázolása______________________________________63 12. Pontossági követelmények rajzi előírásai__________________________________ 64 12.1 Felületminőség megadása___________________________________________ 64 12.2 Tűrések és illesztések megadása______________________________________67 12.3 Tűréstechnikai számítások_________________________________________ 72 12.4 Alak- és helyzettűrések megadása_____________________________________74 Szabványos kialakítások és elemek (segédlet)__________________________________78

Mottó: Amit nem lehet elmondani, azt le lehet rajzolni. Mona Lisa mosolyát gépszerk 2-est sem lehet szavakkal leírni.

A műszaki kommunikáció leggyakoribb és legjellegzetesebb formája a műszaki rajz, amely a műszaki emberek „nemzetközi szaknyelve”. A „nyelvtani szabályokat” is nemzetközi, ISO szabványok írják elő. Ez a jegyzet elsősorban a Műegyetem gépészmérnök szakos és terméktervező szakos hallgatói számára foglalja össze a 2D-s műszaki ábrázolás legfontosabb szabályait, előírásait. A tárgyalt főbb témakörök a következők: •

A műszaki rajzok fajtái és alaki követelményei.

•

Műszaki ábrázolási módok.

•

Méretmegadás és a mérethálózat felépítése.

•

Műszaki rajzokon alkalmazott egyszerűsített ábrázolási módok.

•

Pontossági követelmények rajzi előírásai.

A jegyzet végén található „Szabványos kialakítások és elemek” c. összeállítás a „Műszaki rajz” (45056) és a „Gépszerkesztés alapjai” (45057) c. jegyzetekben található feladatok kidolgozásához szükséges szabványos elemek ma (2006) érvényes, hatályos MSZ EN ISO, MSZ ISO, MSZ EN, MSZ - amelyiknek nincs, annak DIN - szabványainak tömörített, szűkített választékát tartalmazó gyűjteménye, kiegészítve ajánlásokkal és beépítési példákkal.