Bevezetés a nyelvtudományba Alaktan
Alaktan tárgya: -
-
a szó szerkezetének vizsgálata asztal+ig, asztal+on, hajó+ig a szó elemeinek különféle csoportosítási lehetőségei szótő + affixumok (toldalékok) az alaktani kategóriák jellegzetes sajátosságai szótő, képző, rag
Alaktan -
-
a szó elemeinek kapcsolódási szabályszerűségei kenyer-em-et, *kenyer-et-em különféle ragozási rendszerek (paradigmák) vizsgálata - igék ragozási sora (hiányos paradigmák) - főnevek
pl. kenyér http://corpus.nytud.hu/e-szokincs
Alaktan ragok alanyeset tárgyeset -nAk -vAl -ért -n -rA -rÓl -bAn -bÓl -bA -nÁl -hOz -tÓl -ig többesszám
kenyér kenyeret kenyérnek kenyérrel kenyérért kenyéren kenyérre kenyérről kenyérben kenyérből kenyérbe kenyérnél kenyérhez kenyértől kenyérig kenyerek
birtokos személyragok E/1 kenyerem E/2 kenyered E/3 kenyere T/1 kenyerünk T/2 kenyeretek T/3 kenyerük birtokos személyragok birtoktöbbesítővel E/1 kenyereim E/2 kenyereid E/3 kenyerei T/1 kenyereink T/2 kenyereitek T/3 kenyereik birtokjelek birtokjel kenyéré birtokjel többesítővel kenyéréi képzők -nként kenyerenként -nként (kenyerenkint) -stUl kenyerestül -Ú kenyerű
Alaktan -
a szóalkotási műveletek: a szóképzés, a szóösszetétel és az egyéb szóalkotásmódok leírása - netezik (képzés) - látványpékség (összetétel) - ubi (szórövidítés és képzés)
-
szóösszetétellel rokon szerkezetek vizsgálata igekötős igék, igés szerkezetek
A szó a morfológiai szó a morfológiai műveletek eredménye pl.: - testetlen (zéró) toldalékot tartalmazó szavak: ablak - főnév, E. sz., nominativus: ablak+∅ ír - iktelen ige, alanyi ragozás, E.sz./3.sz.: ír+∅ - láttam volna - összetételek: asztalláb, rántott hús 1.
A szó 2. fonológiai szó a nem automatikus hangtani szabályok hatókörébe eső legnagyobb nyelvi egység, pl. - magánhangzó-illeszkedés (hatóköre a képzőkkel és ragozási toldalékokkal ellátott szótő): kert+ész+ked+és+em - n-palatalizáció: men+j NEM fonológiai szavak az összetételek és az igekötős igék: asztalkendő, összefog, visszanéz
A szó 3. szintaktikai szó a szó belső szerkezete a mondattan oldaláról nézve láthatatlan, nincs olyan mondattani szabály, mely meg tudná változtatni a szó belső szerkezetét pl. szép+ség+e+i+m, *szép+i+m+e+ség szintaktikai szó minden olyan alakzat, amelynek belső szerkezetét mondattani szabály nem változtathatja meg DE: igekötős igék – NEM szintaktikai szavak, mert az igekötők helyét a mondattani szabályok megváltoztathatják
A szó 4. lexikai szó (lexéma, szótári szó) - szemantikailag határozzuk meg: minden olyan alakzat lexikai szó, melynek jelentése nem vezethető le alkotóelemeinek jelentéséből - minden morfológiailag nem összetett szó: asztal, szék - képzett szó: fiatalság - összetett szó: székláb - szószerkezet (frazeológiai egység) feldobja a talpát, leesik az álla - mondat: Nem eszik olyan forrón a kását., Veri az ördög a feleségét.
A szó Példák: - megért: morfológiai, lexikai; de nem fonológiai, szintaktikai - lámpa: morfológiai, lexikai, szintaktikai; de nem fonológiai - lexikalizálása: morfológiai, szintaktikai, fonológiai; de nem lexikai - kitüntetés: morfológiai, lexikai, szintaktikai, fonológiai - elinternetezik: csak morfológiai
A morféma -
-
a morfológia központi eleme a morféma a morféma az a minimális nyelvi egység, amely már meghatározott formával és az ehhez kapcsolódó jelentéssel (szerkezeti szereppel) rendelkezik, s további hozzá hasonló, meghatározott alakú és jelentésű kisebb egységekre nem bontható a morféma absztrakt nyelvi egység a morféma az alaki szempontból minimális, azonos jelentésű jelek osztályát jelöli
A morf a morféma egy előfordulásának hangalakját morfnak nevezzük morféma – absztrakt nyelvi egység morf – a morféma konkrét megvalósulása A morfémák elkülönítése nem triviális: - pl. feltettük, hogy a morfok hangalakja összefüggő - házaim
Disztribúció -
a morfémákra bontás strukturálisan a disztribúció alapján történik a disztribúció egy adott nyelvi elem összes lehetséges környezete az adott nyelvi szinten eredmény: elemi egységek, morfémák, nem bonthatók tovább anélkül, hogy a forma és jelentés egysége ne sérülne könyvkönyv-re könyv-é
-
könyv-es vö. szirom, borom
│
-ben kéz-ben erdő-ben kicsi-ben
Allomorfok ugyanazon morféma különböző hangalakú morfjait allomorfoknak nevezzük példák: - a -BAN morféma allomorfja a [ban] és a [ben] - a BOKOR morféma allomorfja a [bokor] és a [bokr] - a LÓ morféma allomorfja a [ló] és a [lov] - a FEL morféma allomorfja a [fel] és a [föl] - angol -ED, -S - az egyes allomorfok más-más környezetben jelenhetnek meg -
Allomorfok -
-
az alakváltozatok közül van egy tipikus, elvont, állandó, melyet invariánsnak nevezünk az invariáns realizációi a variánsok, vagy másképpen allomorfok, melyek egymáshoz képest alternánsok
A magyar mint agglutináló nyelv a morfémák és a morfok között kölcsönösen egyértelmű megfelelés van: barát + ság + ok + at fel + ismer + het + etlen + ség + ig ilyenkor agglutinációról (a toldalékoknak a tőhöz való egymás után illesztése, ragasztása) beszélünk, az olyan nyelvet, amely szószerkezetei ilyenek, agglutináló nyelvnek nevezzük DE: nem agglutináló szóalakok: barát + unk, ad + od a magyar nem tisztán agglutináló nyelv, de az agglutináció jellemző rá
A magyar mint agglutináló nyelv az agglutináció morfofonológiai követelményt is támaszt: a toldalékoknak a tőhöz vagy annak allomorfjához kell járulniuk, a tő megváltoztatása nélkül kivételek: Katalin > Kati uborka > ubi fekete + ít > feketít
A magyar mint agglutináló nyelv elkelkáposztástalaníthatatlanságoskodásaitokért megszentségteleníthetetlenségeskedéseitekért
egyéb példák: - finn taloissani ’házaimban’ talo (ház) + i (többesszám jele) + ssa (-ban) + ni (birtokos személyrag) - szuahéli mimi ninakupenda wewe ’szeretlek’: mimi ni (én) + na (jelen idő) + ku (te) + penda (szeret) + wewe (te)
Izoláló nyelvek minden nyelvnek vannak hangtani és mondattani tulajdonságai DE: nem minden nyelvnek van morfológiája pl. izoláló nyelvek - a morféma és a szó fogalma egybeesik, a mondatokban a fő nyelvtani funkciókat a szavak sorrendje határozza meg angol: SVO The girl saw the boy. The boy saw the girl.
Izoláló nyelvek mandarin kínai: SVO
明天
我
的
朋友
míngt wǒ īan
de
holnap
birtokviszony
barát
én
會
爲
我
做
一
個
生日
péngy huì ou
wèi
wǒ
zuò
yí
ge
shēng dàn'g ri āo
jövő idő
-nak/ -nek
én
csinál
egy
számolószó
születésnap
"Holnap a barátaim születésnapi tortát készítenek nekem."
蛋糕
torta
Flektáló nyelvek -
a szavak nehezen szegmentálhatóak a toldalékok és a tövek egybeolvadnak a toldalékok nem tagolódnak további toldalékokra pl. latin, görög latin: schola ’iskola’ E. sz. alanyeset scholae E. sz. birtokos vagy részes eset/ T. sz. alany -vagy tárgyeset
A morfémák csoportosítása két fő osztály: - tőmorfémák - affixumok (toldalékok) csak egymáshoz képest értelmezhetők, vagyis: a tőmorféma az, amelyhez az affixumok járulnak, az affixum pedig az, ami a tőmorfémákhoz járul cipőkér-
-t, -m, -k, -re -et, -em, -t, -het, -ne
A morfémák csoportosítása egy szóalaknak több töve is lehet, mivel minden tő relatív tő, amelyről még leválasztható toldalék az abszolút tő a szóalaknak az az eleme, amelyet már minden toldaléktól megfosztottunk pl. üvegezésekhez relatív tövei: üvegezések-, üvegezés-, üvegezabszolút töve: üveg-
A morfémaosztályok jellemzése Szempontok: 1. nyitott vagy zárt rendszert alkotnak 2. a jelentésük alapján 3. alakváltozataik szerint 4. alakilag önállóak (szabadok) vagy nem (kötöttek)
A morfémaosztályok jellemzése 1. nyitott vagy zárt rendszer - tövek: nyitott rendszer lájkol, bróker, teló, szoftver, pari stb. - affixumok: relatíve zárt csoport a tövek és a toldalékok osztálya közötti határ nem merev, az affixumok gyakran önálló tőből keletkeznek: papírféle, jófajta, madárszerű: képzőszerű utótagok ezerszám(ra), gombamód(ra): ragszerű utótagok
A morfémaosztályok jellemzése 2. milyen a jelentésük - a tövek legtöbbször tartalmas fogalmi jelentéssel bírnak - az affixumok a tövekhez képest alapvetően mindig ún. járulékos vagy nyelvtani viszonyjelentéssel bírnak, pl. jelentésalkotó, illetve jelentésváltoztató (képzők): sós jelentésmódosító (jelek): házak szintaktikai viszonyítást hordozó (viszonyragok): házban
A morfémaosztályok jellemzése 3. vannak-e alakváltozataik a tövek és a toldalékok egyaránt lehetnek egy- vagy többváltozatúak:
A morfémaosztályok jellemzése 4. alaki önállóság szabad morfémák: csak tőmorfémák lehetnek kötött morfémák: - minden affixum: [leg], [ság] - kötött tőalternánsok: - ikes igék tövei: [esz], [isz] - tesz kötött tőalternánsai: [te] tedd, [tev] tevő, [té] tégy, [tév] téve -
egyedi kötött morfémák: [gugg], [póc] angol példák (cranberry morphemes) - twilight - cobweb
-
hare indián nyelv: testrészeket jelölő morfémák
A morfémaosztályok jellemzése Fantomtő disztribúciós módszer csör + dül csör + dít csör + ög csör + get
zör + dül zen + dít kor + og csen +get
csör- morféma: csak képzős szóalakban szerepel *csör-ni, *csör-tünk
A morfémaosztályok jellemzése ráadás
5. Produktivitás - produktív morfémák: termékenyen és aktívan részt vesznek a morfémaszerkezetek létrehozásában pl. olvas, -ni - improduktív morfémák: passzívak ebből a szempontból, néhány affixum, fantomtövek pl. -omás: áldomás, hallomás, látomás *hozomás, *iromás stb. pl. -tal/tel: é+tel, i+tal, vé+tel pl. gugg-
A szóalkotás önálló szótári tételek létrehozása szuffixáció: egy szuffixum kerül a szótő után, pl. fáradt-ság, sétál-gat, vivid-ly, kind-ness -
prefixáció: egy prefixum kerül a szótő elé, pl. dis-obey, re-play, il-legal - infixáció: egy infixum kerül a szótő belsejébe, -
-
pl. tagalog: takbuh ’fut’, tumakbuh ’futott’ angol: fan-fuckin-tastic, abso-blooming-lutely awful, guarantdamn-tee
A szóalkotás -
konverzió: a szó megváltoztatja a szófaját, anélkül, hogy az alakja megváltozna: clean, warm: melléknév, ige; fekete: melléknév, főnév szóösszetétel: két alapszó kapcsolata szerves (endocentrikus): az alkotóelemek között grammatikai viszony van: dércsípte, napsütötte; nagyothall, favágó, szájtátva; jóváhagy, városlakó,partraszállás; könnyűzene, sárgaláz, lenmag jelentéssűrítő: mondatrészletekre lehet visszavezetni: szélmalom ’széllel működő malom’, papírbolt ’papírt eladó üzlet’ szervetlen (exocentrikus): nem grammatikai eljárás eredménye: egyszeregy, miatyánk
A szóalkotás – ritkább folyamatok ikerítés vagy kettőztetés: olyan szóösszetétel, melyben mindkét elem ugyanaz, vagy csak kissé eltérő, pl. szuahéli: tafuta ’keres’ tafutatafuta ’sokáig keres’ szomáli: fen ’rág vmit’ fen-fen ’minden oldalon megrág vmit’ török: iji ’jól’, iji iji ’nagyon jól’ goody-goody, egyszer-egyszer wishy-washy, tutyimutyi -
A szóalkotás – ritkább folyamatok szórövidítés: egy szó informális lerövidítése, pl. ad, gents, telly, doc, auto, porn prof, kösz, isi, ubi, pari, csoki - betűszó képzése, pl. NATO, NASA, AIDS, radar MÁV, BTK ennek egy altípusa: VIP, DJ tbc, TV -
A szóalkotás – ritkább folyamatok szóvegyülés: brunch, smog, motel, chortle citrancs -
Morfonológiai folyamatok a morfológiai alapú fonológiai folyamatok pl. - a magánhangzó-illeszkedés a toldalékolásban - tőalternáció - fonológiai jellegű hasonulások (pl. a felszólító mód -j- jele esetén).
Morfoszintaxis - a szóösszetételek gyakran levezethetők a mondatban előforduló szókapcsolódási típusokból - a szóösszetétel szabályai sok hasonlóságot mutatnak a megfelelő szintaktikai szabályokkal A morfológia és a szintaxis viszonya inverz: - minél gazdagabb egy nyelv morfológiája, annál szegényesebb a szintaxisa és minél szegényesebb egy nyelv morfológiája, annál többet kell szintaxisának teljesítenie.
Ajánlott irodalom Crystal, David: A nyelv enciklopédiája. Budapest: Osiris, 1998. É. Kiss Katalin – Kiefer Ferenc – Siptár Péter: Új magyar nyelvtan. Budapest: Osiris, 2003. Kiefer Ferenc (szerk.): Magyar nyelv. Budapest: Akadémiai Kiadó: 2006.
