Bevezetés a nyelvtudományba 2. Fonetika Gerstner Károly Magyar Nyelvészeti Tanszék
Fonetika A beszédhangok tudománya: az egyes hangok jellegével és képzésével, illetve a beszédészlelés folyamatával foglalkozik BESZÉDHANGTAN [NYELVI HANGTAN: fonológia] vizuális kommunikáció: csak világosban érvényesül; esetleg csak rövid távolságon belül beszéd: irányjelzı jellegő (is); sötétben is érvényesül; viszonylag messzire hat
Parancsok és mozgások gyors és finom mozgások átlagosan 200–210 szótag/p ≈ 8 hang/mp kb. 800 parancs/mp nem lineáris parancsmegvalósulás tó 1. [ó] 2. [t]
A beszédképzés kialakulása a gégefı lesüllyedése a garatüreg megnövekedése a fül adaptálódása átlagos fiatal felnıtt: legfıbb rezgésszámok: alaprezgés felnıtt férfi: felnıtt nı: kisgyerek sírása:
20–20 000 Hz 100–4 000 Hz 120 Hz 220 Hz 400 Hz
Vizsgálati szempontok akusztika: objektív fizikai sajátosságok artikuláció: keletkezés, képzés percepció: érzékelés, kategorizálás (gör. κουστικά [akusztika] Pl. ‘a hallásra vonatkozó tudományos ismeretek’) folyamatosság
feldarabolhatóság
azonosíthatóság
A hangképzı szervek
a) b) c)
tüdı, légcsı, rekeszizom gégefı toldalékcsı
Forrás: Kassai Ilona: Fonetika
A hangképzı szervek Cser András nyomán a–b) ajkak c–d) metszıfogak e) fogmeder f) kemény szájpadlás g) lágy szájpadás h) uvula i) garatfal j) nyelv k) nyelvhegy l) nyelvperem m) nyelvhát elülsı része n) nyelvhát hátsó része o) nyelvgyök p) állkapocs q) gégefedı r) pajzsporc (a gégefı része) s) győrőporc (a gégefı része) t) légcsı u) szájüreg v) orrüreg
A hangképzı szervek Forrás: Kassai Ilona: Fonetika
A hangképzı szervek Kiindulás: neurális (idegi) szakasz 1. tüdı (pulmo) – respirációs (légzési) szakasz néma légzés: 2–2,5 mp-es légzési ciklus beszédlégzés: 0,3–40 (!) mp 2. gégefı (larynx) – fonációs (zöngeképzı) szakasz (De! magyar [h]) 3. toldalékcsı – artikulációs szakasz
Hangképzési módok A tüdı használatával (pulmonikus levegıvel) a) kiáramló levegı (exspiráció) b) beáramló levegı (inspiráció) A tüdı használata nélkül a) csettintı hangok (fıleg dél-afrikai nyelvekben) b) glottális hangok: a hangszalagok közötti résben befelé: implozíva (glottális belégzett hang) – afrikai, amerikai indián nyelvek
kifelé: ejektíva (glottális kilégzett hang) – afrikai, amerikai indián és kaukázusi nyelvek finn, nganaszan, nyenyec, arab; angol nyelvjárások; kemény hangindítás
Hangképzési módok – csettintı hang képzési folyamata Tóth Ildikó nyomán
Hangképzı szervek Passzív szervek (passzív artikulátorok; nem mozognak) – gége(fı) (larynx) a szájüregben ( cavum oris) – kemény (elülsı) szájpadlás (palatum v. palatum durum) [j, ty] – fogmeder (alveolum) [d, c, n] – fogak (dentes) (ang. thin) orrüreg (cavum nasi)
Hangképzı szervek Aktív szervek (aktív artikulátorok; mozognak) a zöngeképzés szakasza – hangszálak v. hangszalagok (chordae vocales) artikulációs szakasz – garatüreg (pharynx) – nyelvcsap v. ínyvitorla (uvula) – lágy szájpadlás (palatum molle v. velum palatinum) [o, u; g, η] – nyelv (lingua) fel/elıre: [i] fel/hátra: [u] le/hátra: [á] perem (corona) hegy (apex v. cacumen) hát (dorsum) – ajkak (labia) [p; ö; í]
A hang keletkezése
A hang keletkezése levegı a tüdıbıl → rezgı hangszálak ↓ hangmagasság zönge alapfrekvencia magánhangzók felhangszerkezet nyitott hangrés, akadály a felsı üregekben ↓ zörej
mássalhangzók
zönge + zörej
zöngés mássalhangzók
→
A hang keletkezése
periodikus hang [á]
aperiodikus hang [sz] – zörej
A hang keletkezése
A hang keletkezése
A hangok képzése az akadályképzés szerint Tóth Ildikó nyomán
Magánhangzó: Mássalhangzó:
Félmagánhangzók:
nincs akadály zárhang orális [p, t, g] nazális [m, ny] zár-réshang [c, dzs] réshang [f, sz, zs] pergıhang [r] közelítı- (v. legyintı)hangok [j, l] (ang. [w])
Artikulációs bázis a hangképzı szervek jellemzı mozgásainak, helyzeteinek az összessége nyelvileg determinált adottság
A beszéd észlelése Forrás: D. Crystal: A nyelv enciklopédiája
A beszéd észlelése beszélı: levegırezgés → fizikai hanginger hallószerv: hangingerek befogadása, elemzése ↓ idegimpulzus-sorozatok ↓ idegingerület ↓ hallóidegpálya ↓ agyi feldolgozás: beszédjel azonosítása, megértése, a fogalmi és kommunikatív jelentés hozzárendelése
