Bevezető rendelkezések

Fáy András Általános Iskola és AMI 3240 Parád, Kossuth út 123. Házirend 2013

HÁZIREND

Bevezető rendelkezések A házirend az iskola diákjainak alkotmánya. Rögzíti a jogokat és a kötelességeket, valamint az iskola munkarendjét. Betartása és betartatása iskolánk minden tanulójának és dolgozójának joga és kötelessége. A Házirendet: · az iskola igazgatója készíti el, · és a nevelőtestület fogadja el. A házirend elfogadásakor, illetve módosításakor az Iskolaszék és a Diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol. A házirend a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Ezen házirend:   

a 2011. évi CXC tv. a nemzeti köznevelésről, 20/2012) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának és a Pedagógiai Program rendelkezéseinek alapján készült. A házirend szabályai, mint a törvény felhatalmazásán alapuló iskolai belső jogi normák, kötelezőek az intézménnyel jogviszonyban álló minden személyre, tanulóra, pedagógusra és más alkalmazottra egyaránt. A házirend elsősorban a tanulókra, másrészt a pedagógusokra és más alkalmazottakra is vonatkozó magatartási szabályokat tartalmaz (például a helyiséghasználat rendjének meghatározásakor, vagy a jogorvoslati és kapcsolattartási szabályokban), azonban a tanulókra vonatkozó házirendi előírásokat a pedagógusoknak és más iskolai dolgozóknak is alkalmazni kell. Az osztályfőnökök minden tanév első osztályfőnöki óráin kötelesek feldolgoztatni tanítványaikkal a Házirend szövegét, annak rendelkezéseit. A tanulói jogviszony létesítésekor a szülő köteles aláírásával igazolni a házirend át- és tudomásul vételét.

Az iskola működési rendje

A tanév rendje

1


1. A tanév szeptember hó 1. napjától a következő év augusztus hó 31-ig tart, az oktatási miniszter évenként rendelettel meghatározott keretein belül. A tanév helyi rendjét az oktatási miniszter rendelete alapján az iskola igazgatója határozza meg, a nevelőtestület jóváhagyásával, és rögzíti munkatervben az érintett közösségek véleményének figyelembe vételével. 2. A tanév helyi rendje tartalmazza az intézmény működésével kapcsolatos legfontosabb eseményeket és időpontokat. 3. A tanítás nélküli munkanapok felhasználásának elvei: Időtartamát a tanév rendjében az oktatási miniszter határozza meg. 4 nap felhasználásáról a nevelőtestület, egy napról a diákönkormányzat dönt a tantestület véleményezésével. Rögzítése az éves munkatervben történik.

Az intézmény nyitvatartási rendje Az iskola épülete szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 7.00 órától délután 17.30 óráig van nyitva. Az iskolában tartózkodó diákok felügyeletét az iskola reggel 7.00 órától 16.30 óráig, illetve a tanórán kívüli foglalkozások idejére tudja biztosítani. A gyermeküket kísérő szülők a tanítás zavartalansága érdekében legkésőbb 7.50-kor elhagyják az érintett tantermet. Délután a tanulási idő védelmének érdekében lehetőleg 16.00 előtt ne vigyék el a gyermeküket az iskolából. A választott foglalkozásokon – zene, tánc, képzőművészet, sport – való részvétel egyéni, a jelentkezést követően kötelező. Távolmaradás csak a szülő kérésére, szaktanár engedélyével lehetséges. A mulasztást igazolni kell. Tanítási napokon a hivatalos ügyek intézése az igazgatóhelyettesi irodában történik hétfőtől csütörtökig 7.30 óra és 16.00 óra között, pénteken 7.30-tól 13.30 óráig. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt hirdetményben a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza.

2


Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyeket intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától vagy megbízottjától engedélyt kaptak. Ügyeleti rend Az iskolában a tanítási idő alatt tanuló felügyelet nélkül nem tartózkodhat. Az órarend szerinti kötelező tanítási és alapfokú művészetoktatási órákon és a tanórán kívüli foglalkozások alatt a tanulókra a tanórát vagy a foglalkozást tartó pedagógus felügyel. Az óraközi szünetekben, valamint közvetlenül a tanítási idő előtt és után a tanulók felügyeletét az ügyeleti rendszerint beosztott ügyeletes pedagógusok és hetesek látják el. Az intézmény félévente tanári ügyeleti rendet határoz meg az órarend függvényében. Az ügyeleti rend beosztásáért a feladattal megbízott pedagógus a felelős. Az ügyeletre beosztott, vagy az ügyeletes helyettesítésére kijelölt pedagógus felelős az ügyeleti terület rendjének megtartásáért, a felügyelet ellátásáért. Az ügyeletes pedagógus feladatait az ügyeleti rend tartalmazza. Az ügyeleti rend kiterjed a tanítás (foglalkozás) előtti és utáni alábbi időszakokra: reggel 7 óra 00 perctől 13óra 20 percig a szaktárgyi órákat tartó/ ügyeletre beosztott pedagógus, délután 13 óra 20 perctől 16 óra 30 percig az ügyeletre beosztott egyéb feladatot ellátó pedagógus, délután 13 óra 20 perctől 17.30 óráig az adott tanórán kívüli foglalkozást tartó pedagógus vagy egyéb foglalkozás-vezető látja el a tanulók felügyeletét. A tanítás nélküli munkanapokon gyermekfelügyeletet kell tartani, ha azt az intézmény alsó tagozatos tanulói közül legalább 12 tanuló számára írásban igénylik a szülők. Az intézményi felügyelet egyéb szabályait az ügyeleti rend tartalmazza. A tanulók, a szülők tájékoztatása és véleménynyilvánítása Az iskola egészének életéről, a tervekről, feladatokról, eredményekről tanévnyitó és tanévzáró ünnepélyen, diákközgyűlésen, az általában évente megjelenő értesítőben, az aktualitásokról szóbeli és írásbeli hirdetésekben (honlapon, faliújságokon, egyéb módon) tájékoztatjuk a tanulókat. A diákok jogairól és kötelességeiről a tanulókat osztályfőnöki óra felhasználásával az osztályfőnök tájékoztatja. A tanuló joga, hogy az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson minden kérdésről, az őt nevelő, oktató pedagógus munkájáról, az iskola, kollégium működéséről az iskola vezetőihez, pedagógusaihoz és az iskolaszékhez kérdést

3


intézzen, s arra a megkereséstől számított 30 napot követő első ülésen vagy megbízottja révén érdemi választ kapjon. A véleménynyilvánítás elsődleges fórumai: diákközgyűlés, osztályképviselők, DÖK tisztségviselők megbeszélései a diákönkormányzat munkáját segítő pedagógussal, osztályfőnöki óra, tanóra, Egyéb helyeken: képviselet az Iskolaszékben, a nevelőtestületi, iskolavezetőségi értekezleteken, képviselet az osztály szülői értekezletén, az osztályképviselők írásbeli feljegyzései az osztályfőnök ill. az igazgató számára. Az igazgató a szülői munkaközösség választmányi ülésén, évfolyamonként szervezett szülői értekezleteken, az osztályfőnökök az osztályszülői értekezleteken tájékoztatja a szülőket az iskola egészét vagy az egyes csoportokat érintő feladatokról, a tanulók haladásáról, stb. A tanév kezdetekor szülői értekezletet tartunk a belépő évfolyamok, osztályok részére. Az értekezlet témája a pedagógiai program és a házirend ismertetése, a tanév munkarendjének a megbeszélése. Az értekezletet az osztályfőnök tartja A továbbtanulást megelőző hónapokban a leendő kilencedik osztályos tanulók szülei számára tájékoztatót, megbeszélést tartunk. Tanévenként háromszor szülői értekezletet, kétszer délutáni fogadóórát tartunk minden osztály/csoport számára az iskolai munkatervben elfogadott időpontban. Minden pedagógus egyéni fogadó órát tart havonta egy alkalommal. A szülői értekezletet az osztályfőnök tartja a szülők aktív bevonásával. A szülői értekezletre témát javasolhatnak a szülők, diákok és tanárok is. A délutáni fogadóórán a szülők minden olyan tanárt/foglalkozásvezetőt felkereshetnek, aki a tanulóval délelőtti vagy délutáni foglalkozásokon kapcsolatban van. Ha a tanár-diák-szülő vagy az igazgató-szülő-tanár kapcsolatban konfliktus lép fel, a tanár illetve az igazgató gondoskodik arról, hogy mindhárom érintett fél együtt üljön le, és keressék a megoldást a konfliktus feloldására. Az iskola feladata, hogy lehetőséget teremtsen a szülő számára, hogy jogait gyakorolhassa, illetve hogy a szülőt segítse kötelessége teljesítésében. E feladatok megvalósítását teszi lehetővé a szülők bevonása az iskolai közéletbe. A szülők elsősorban az iskolaigazgatón, a Szülői Munkaközösségen illetve az Iskolaszéken keresztül nyilváníthatnak véleményt az iskolában folyó oktatási és nevelési munkáról szóban, vagy írásban. A szülők jogaiknak személyesen, meghatalmazott képviselő által, illetve az iskolaszéken keresztül szerezhetnek érvényt. 4


A szülők írásbeli feljegyzéseire, megkereséseire 30 napon belül érdemi választ kell adni (felelős az osztályfőnök, ill. az igazgató) A nevelőtestület a közvetlen kapcsolat több módját is kínálja a szülők számára: Családlátogatás (szükség esetén). Fogadóóra. Szülői értekezlet. Nyílt nap (munkatervben meghatározott időben). Tanítási óra megtekintése (bármikor, ha az igazgató jóváhagyja). Iskolai rendezvények látogatása. Kirándulás szervezése, azon való részvétel. A szülők képviseltetik magukat az iskola alapítványában és az iskolaszékben (4 fő).

Az iskola nagyobb tanulóközösségei A tanulók nagyobb közössége a tanulói létszám 25%-a. A tanulók nagyobb közösségét közvetlenül érintő döntések meghozatala előtt az iskolavezetés kikéri a Diákönkormányzat véleményét, javaslatát.

Jogok és kötelességek A tanulók jogai Az alábbi jogosultságok minden tanulót megilletnek a tanulói jogviszony alapján. Az iskola minden tanulójának joga, hogy: 5


· ·

· · · · ·

színvonalas oktatásban részesüljön, abban aktívan vegyen részt, igénybe vegye az iskola létesítményeit, a tanintézet nyújtotta tanulmányi és egyéb kedvezményeket (korrepetálás, tanfolyam, fakultáció, sportkör, könyvtár, tanulószoba, kedvezményes étkezés), · a tanárválasztás a nevelőtestület által véleményezett és elfogadott tantárgyfelosztás alapján történhet, · tanulószobai ellátásban és rendszeres egészségügyi felügyeletben részesüljön, · személyiségét, önazonosságát, emberi méltóságát tiszteletben tartsák, és védelmet biztosítsanak számára, · tanárait, az iskola vezetőségét felkeresse probléma, jogsérelem esetén, · érdemjegyeiről, tanári bejegyzésekről folyamatosan értesüljön, · vallási és világnézeti meggyőződésének megfelelően hit- és vallásoktatásban részesüljön, · részt vegyen tanulmányi versenyeken, · csak napi 2 témazáró dolgozatot írjon előzetes egyeztetés alapján, melyet a tanár legalább · két tanórával előre jelez, (a diagnosztikus vizsga napján más dolgozat nem íratható) · kiértékelt írásbeli munkáját lehetőleg öt tanítási napon belül kézhez kapja, · szervezze közéletét, működtesse tanulói önkormányzatát, azok intézményeit, ehhez a tantestület, az iskolavezetés segítségét kérheti, · véleményt mondjon, javaslatot tegyen és kezdeményezzen az iskola életével kapcsolatos kérdésekben, s ezekre érdemi választ kapjon, · képviselői útján részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában, · választó és választható legyen a diákközösség bármely szintjén, · kezdeményezze diákszerveződések (iskolaújság, klubok, diákkörök) létrehozását és ezek munkájában részt vegyen, kiérdemelt kedvezményekben részesüljön, jutalmat és elismerést kapjon. · egyéni, közösségi problémái megoldásához kérje tanárai, osztályfőnöke, az iskolaorvos, illetve az iskolavezetés segítségét, családja anyagi helyzetétől függően – indokolt esetben - kedvezményt, szociális támogatást kérelmezzen, fennmaradó szabadidejében iskolán kívüli foglalkozásokra járjon (kulturális, tömegsport, sportverseny) iskolát változtasson Vendégtanulói jogviszony létesíthető, az érvényben levő jogszabályok szerint.

Tanulók tájékoztatása 

A tanulót megilleti a jog, hogy tanulmányaira, az iskola követelményrendszerére, a rá és a tanulóközösségére vonatkozó információkat megkapja. 6


  





Elsődlegesen az osztályfőnök feladata, hogy a tanuló minden vele kapcsolatos információt megkapjon. Ennek színtere az osztályfőnöki óra. A szakórákon a szaktanárok feladata a tájékoztatás. Az igazgató az egész tanulóközösségre vonatkozó információkat körlevél, ill. igazgatói óra, egy évben egyszer Diákparlament keretében juttatja el az érintettekhez, melynek szükségességéről és idejéről az igazgató dönt. Az igazgatói hatáskörbe tartozó tájékozató tartását kezdeményezheti a nevelőtestület és a DÖK valamint a tanulók kisebb közösségei. Ez a lehetőség azonban nem írja felül az igazgatói kompetenciát. Tanulói visszajelzésre közvetve az osztályfőnökön keresztül, közvetlen módon pedig a DÖK útján van lehetősége a tanulónak.

Tanulói jogok gyakorlása Sérelem esetén az iskola tanulója - kiskorú tanuló esetén törvényes képviselője - a törvényben előírt módon az osztályfőnökétől, illetve az iskola vezetőjétől kérhet jogorvoslatot. A véleménynyilvánítás fórumai: - osztályfőnöki óra, - DÖK-gyűlés, - Diákparlament, - egyéni problémájával megkeresheti osztályfőnökét, szaktanárát valamint az iskola vezetését. Az osztályközösségek választják meg a diák-önkormányzati képviselőiket. Az iskolai Diákönkormányzat (DÖK) elnökének megválasztása a Diákparlamenten történik. Az iskolai közösségek életüket érintő bármely kérdésben a Diákönkormányzaton keresztül érvényesíthetik jogaikat. Kötelező a véleményezés kikérése az iskola kisebb tanulócsoportját érintő, de a többi tanulócsoport számára példaértékű kérdésekben, intézkedésekben. Az iskola vezetősége az előbbiektől eltérő esetekben is kérheti a Diákönkormányzat véleményét. A tanulói közösségek álláspontjukat a fennálló jogszabályi rendelkezések szerint alakítják ki, melyhez az iskola minden szükséges feltételt biztosít. 10 tanuló kezdeményezheti, hogy tanári felügyelet mellett diákkört kíván létrehozni, melyet az igazgató engedélyez. Az iskolában csak tantárgyi, kulturális, sport, életmód, szakmai diákkörök alakíthatók. A diákkört csak pedagógus vagy az iskola igazgatója által megbízott személy mentorálhatja. 7


A diákkör létrehozása esetén az iskola biztosítja a működésének feltételeit. Az iskolába beiratkozott tanulók a jogaikat csak az iskolai tanév megkezdésétől (tanévnyitó) gyakorolhatják. A tanuló kötelességei Az iskola minden tanulójának kötelessége, hogy: 1. Részt vegyen a kötelező foglalkozásokon. (Aki év elején jelentkezik bármely szakkörbe, az köteles egész évben járni! Ez alól csak az iskola vezetősége adhat felmentést a szülő írásbeli, vagy személyes kérésére.) 2. Eleget tegyen – rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően – tanulmányi kötelezettségének. 3. Tartsa be az iskolai tanórai és tanórán kívüli foglalkozások rendjét, az iskola helyiségei és az iskolához tartozó területek használati rendjét, az iskola szabályzatainak előírásait. 4. Ügyeljen az iskolai környezet tisztaságára: Ne szemeteljen (szotyola!). Tilos a tanórákon és foglalkozásokon rágózni, aki azt eldobja, köteles feltakarítani. 5. Tanórán kívüli foglalkozások esetében az iskola területén csak az a tanuló tartózkodhat, akinek 60 percen belül foglalkozása lesz. A foglalkozásra váró tanuló köteles fegyelmezetten várakozni órája megkezdéséig! 6. A tanulónak a foglalkozása befejezése után fegyelmezetten el kell hagynia az iskola épületét! 7. A tanítási órákhoz szükséges taneszközöket, felszerelését, tájékoztató füzetét mindig hozza magával! 8. A tájékoztató füzet hivatalos irat, ennek rongálása, firkálása, díszítése tilos, az ide történő bejegyzéseket másnap aláíratva kell bemutatni. Az iskola bármilyen írásos üzenetének láttamozása a szülők kötelessége. Az ellenőrzés gyakori illetve huzamosabb hiánya esetén az igazgató magához kéri a szülőket és felhívja a figyelmüket mulasztásukra. A tájékoztató füzet elvesztését haladéktalanul jelenteni kell az osztályfőnöknek. Az első elvesztése osztályfőnöki, a következő igazgatói felelősségre vonást von maga után. Pótlása a tanuló/gondviselő feladata. 9. Érdemjegyeit naprakészen vezesse ellenőrzőjében, és arról havi rendszerességgel tájékoztassa szüleit, jegyeit írassa alá. 10. Figyelmesen, fegyelmezetten és tevékenyen vegyen részt a tanítási órákon! 11. A balesetvédelmi, munkavédelmi és tűzvédelmi szabályokat tartsa be! 12. Tartsa be az alapvető higiéniai szabályokat! Tisztasági felszerelést minden nap hozzon magával! 13. Óvja saját és társai testi épségét, egészségét, sajátítsa el és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket! 14. Minden osztály köteles év elején az osztályterem épségét, az osztály átvételét igazolni. Ennek az igazolásnak az alapján minden osztály az év végén a termét maradéktalan épségben visszaszolgáltatja. Az eredeti rend helyreállításáig az osztály számára a 8


szorgalmi időszak nem ér véget. Az osztály átvételét az iskola igazgató-helyettesének aláírásával igazolnia kell. Az igazolás átvételétől az osztályt kötelezettségek nem terhelik. Az iskolával szembeni egyéb tartozások kezelését (könyvtár, sportszerek, műszaki eszközök, stb.) a könyvtár és az érintett területekhez tartozó szaktantermek külön házirendje tartalmazza. 15. A tantermek esztétikussá tétele az osztályok feladata, mellyel minden év október 1-ig végezniük kell. A termek küllemét tekintve az osztályoknak az osztályfőnökkel kell megegyezésre jutniuk. Tilos a törvényben tiltott, illetve a közízlést sértő képek, (reklámok, politikai szimbólumok, stb.) nyilvános kifüggesztése. 16. Védje az iskola, társai és mások vagyontárgyait, tulajdonát, óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit, az általa okozott kárt térítse meg. (Szándékos károkozás: teljes ár /legfeljebb a minimálbér 5 havi összege, /Gondatlan károkozás:- a diáknak tudnia kellett volna, hogy milyen kárt okoz – legfeljebb a minimálbér egyhavi összegének a fele). Szándékos károkozás esetén a tanulót fegyelmi felelősség terheli. 17. Haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola alkalmazottját vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet illetve balesetet észlel, továbbá – amennyiben állapota lehetővé teszi – ha megsérült! További intézkedést a felügyeletét ellátó pedagógus vagy más alkalmazott tesz. 18. Megőrizze, illetőleg az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket! 19. Az iskola vezetői, tanárai, alkalmazottai, tanulótársai emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa! 20. Az állami és iskolai ünnepélyeken megfelelően viselkedjen, ünnepi öltözetben (fehér ing, sötét nadrág illetve szoknya) jelenjen meg! 21. Minden tanuló köteles eleget tenni hetes társa azon kéréseinek, melyek az iskola házirendjében leírtakra vonatkoznak! 22. Tilos a tanulók részére a dohányzás, szeszesital és bódító szerek fogyasztása! Amennyiben az iskola területén, illetve annak 200 méteres körzetében a fentiek megszegése bizonyított, az intézmény felelősségre vonja az érintett tanulót. 23. Tilos a foglalkozásokon a munkához nem szükséges kommunikációs eszközök használata (mobiltelefon, elemes játékok stb.)! A mobiltelefonok leadása a tanítási órák megkezdése előtt kötelező. Átvehetők az utolsó tanítási óra, ill. foglalkozás után. Amennyiben a fenti rendelkezéseknek nem tesz eleget, a tanárnak jogában áll a készüléket elvenni és az igazgató-helyettesi irodában leadni, azt csak szülő veheti át. 24. Tilos az iskola területén pedagógus engedélye nélkül kép- és hangfelvétel készítése! 25. Tilos az iskola egész területén és a pályán a kerékpár, motorkerékpár, roller, gördeszka, görkorcsolya stb. használata! 26. A diák öltözéke, megjelenése legyen ápolt, rendezett. Viseljen célszerű, kényelmes (nem túl szűk, nem túl rövid), az évszaknak és a „munkahelynek” megfelelő ruházatot és lábbelit. Ruhája ne hagyja fedetlenül alsóneműjét/fehérneműjét. Testnevelésórán a szaktanár által előírt ruházat kötelező.

9


27. Egészségvédelmi és baleset-megelőzési okokból tilos a műköröm és a piercing viselése. A diákok nem viselhetnek sértő, megbotránkoztató feliratokat, ábrákat, ill. ilyen tartalmú kitűzőket. 28. Kerülendő a feltűnő smink, a túlzott ékszerviselés. 29. A tanulók az iskolai ünnepélyeken: évnyitón, évzárón, iskolai és községi ünnepségeken a ballagáson, az év végi alapvizsgákon ünnepélyes, az alkalomhoz illő, egységes jellegű ruhában jelenjenek meg. Az ünnepi öltözék: fekete/sötét szövetnadrág/szoknya (utóbbi combközépnél nem rövidebb), fehér ing/blúz (ujjakkal rendelkező, nem top!), az évszaknak megfelelően zakó/blézer/kardigán. 30. Az iskolába csak a szükséges tanszereket szabad a tanulóknak magukkal hozni. 31. Az elveszett értékekért (mobiltelefon, egyéb készülékek, ékszerek stb.) az iskola felelősséget nem vállal. 32. Tilos az iskolában és környékén mindenfajta szerencsejáték űzése és árusítása. 33. A tanuló nem tarthat magánál fegyvert és fegyvernek minősülő eszközt.

Az iskola munkarendje Az iskola éves munkarendjét a tantestület, az iskolaszék és a diákönkormányzat határozza meg az iskolavezetés javaslata alapján. A tanítás nélküli munkanapok időpontjait a tanév kezdetekor kell meghatározni. A tanítás 815 órakor kezdődik. Minden diák órakezdéskor felkészülten, fegyelmezetten várja tanárát a tanteremben vagy a szaktantermek előtt. A rá vonatkozó első óra kezdete után érkező diák elkésőnek minősül. A késés igazolását az osztályfőnökkel kell egyeztetni. A percben számolt késések összeadódnak, és 45 perc után igazolatlan órát eredményeznek. Óraközi szünetek Szünetekben a tanulók a folyosón, a tantermekben (kivétel a szaktantermek, tornaterem), jó idő esetén, az udvaron tartózkodhatnak. Az iskola területét csak engedéllyel (osztályfőnök, szaktanár, igazgató-helyettes, igazgató) hagyhatják el. A tornateremben, a szaktantermekben és a szertárakban csak az illetékes tanár jelenlétében tartózkodhatnak a tanulók. A folyosókon, lépcsőházban a diákok kerüljék a lármázást és minden olyan tevékenységet, amely balesetveszélyes, vagy rongálást okozhat. Tűz esetén riasztásra a folyosókon és a termekben kifüggesztett rend szerint kell elhagyni az épületet. A menekülési irányokat minden tanév első tanítási napján próbariadóval kell gyakorolni. A tanulók hivatalos ügyeiket a titkárságon, a pénztárban a szünetben intézhetik. Tanáraikat a tanári szobából csak indokolt esetben hívhatják ki. 10


Rendkívüli esetben az igazgatót és helyettesét azonnal is megkereshetik. Vendégeket (szülőket, hozzátartozókat) csak szünetben és indokolt esetben fogadhatnak a tanulók, akikhez a portás hívja le a tanulót. A napi munkarendet az órarend és a csengetési rend határozza meg a délelőtti és a délutáni időszakra egyaránt. /A csengetési rend az 1. számú mellékletben szerepel./ Az iskola tanulói étkezési lehetőségét, igény esetén, biztosítja. Általános működési szabályok Az iskolai könyvtárra vonatkozó szabályok Az iskolai könyvtár minden tanuló rendelkezésére áll, a kölcsönzési időpontokat és feltételeket a belépő évfolyamokon ismerhetik meg a diákok. Az iskolai könyvtár kölcsönzési és nyitvatartási rendje a 2. számú mellékletben szerepel. (A nyitvatartási rendet a könyvtáros javaslata alapján az igazgató határozza meg tanévenként!) Az a tanuló, aki az iskolai könyvtárból kölcsönözött könyvet elveszíti, megrongálja, vagy határidőre nem viszi vissza a könyvtárba, kártérítést, illetve késedelmi díjat fizet. Az iskola elhagyásának rendje Tanítási idő alatt (órarend szerint) a tanulók az iskola területét csak engedéllyel hagyhatják el. Az engedélyezők sorrendje: osztályfőnök, igazgatóhelyettes, igazgató. A távozásra engedélyt kapottak az főjáratot használhatják. A kerékpárt, gördeszkát, rollert az udvaron csak tolni/vinni lehet, azokat az erre kijelölt helyen tárolhatják. A tanítási idő a tanuló munkaideje, melyet az órarend szabályoz. Az engedély nélküli távozás fegyelmi vétség. Tanórán kívüli foglalkozások A képességek fejlesztését szolgálják a szakkörök, sportköri foglalkozások, amelyekre minél több érdeklődőt várunk, de az év elején jelentkezők számára a szakköri és sportköri foglalkozás látogatása kötelező. Év közben kimaradni csak szülő írásos kérésére, a foglalkozást vezető tanár véleménye, az igazgató döntése alapján lehet. Az igény esetén felmerülő tanulószobai foglalkozásokon való részvételre is ezek a mérvadóak. /A számítógépterem sajátos rendje a 3. számú mellékletben szerepel./ Étkezések rendje

11


Minden évben a tanulóra vonatkozó órarend ismeretében az igazgatóhelyettes az osztályfőnökökkel együtt állítja össze és hirdeti ki. Étkezni csak kulturáltan és fegyelmezetten lehet. Ügyelni kell az osztályterem, a folyosók és az étterem rendjére és tisztaságára. Az étkezés befejezése után az asztalokat tisztán hagyva lehet elhagyni az étkezőt. /Részletesen 5. számú melléklet./ Egészségvédelem A tanulók részére - egészségi állapotuk napi ellenőrzésére, felülvizsgálatára - az adott tanévre meghatározva a védőnő munkaterve alapján védőnői rendelés van, amely lehet rendszeres és alkalmi. Balesetvédelem Minden tanulónak a tanév megkezdésekor baleset-, tűz- és katasztrófavédelemi oktatáson kell részt vennie. Az oktatásra az első osztályfőnöki órán kerül sor az iskola baleset- és munkavédelmi felelősének irányításával. A számítástechnikai, könyvtári és a testnevelési foglalkozás megkezdése előtt évente egy alkalommal munkavédelmi oktatásban is részt kell venni a tanulóknak. A tanulók az általuk észlelt baleseteket, balesetveszélyes helyzeteket azonnal kötelesek jelezni az iskola valamely felnőtt dolgozójának. Vagyonvédelem, kártérítés A tanuló az iskola tulajdonát képező eszközöket, helyiségeket csak igazgatói és/vagy tanári engedéllyel használhatja. A tanuló köteles az iskola vagyontárgyainak; az oktatás során rábízott felszerelési tárgyaknak, taneszközöknek, műszereknek állagát megóvni. A társadalmi tulajdon megbecsülése és védelme, az egyéni tulajdon tiszteletben tartása minden tanulóra nézve kötelező. A társadalmi vagy egyéb tulajdonban gondatlanságból, illetve szándékosan okozott károkért a tanuló anyagilag, a szándékos károkozás esetén pedig emellett fegyelmileg is felelős. A törvény szerint a tanulónak az iskola a tanuló jogviszonnyal összefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül teljes mértékben felel. A kártérítési kötelezettség alól az alábbi esetekben mentesül az intézmény:    

ha bebizonyítja, hogy a kárt a működési körén kívül eső elhárítatlan ok idézte elő, ha azt a károsult elháríthatatlan magatartása okozta, ha a károsult valamely tárgyát a Házirend rendelkezéseit megsértve viszi be az intézménybe, ha az iskola területén, de nem az intézmény által felügyelt eseményen vesz részt. 12


Az értéktároló/öltözők rendjére vonatkozó szabályok Az értéktárolót/öltözőt az osztályok beosztása szerint kell használni, s azt vagyonvédelmi okokból és zárva kell tartani. Az értéktároló/öltöző rendjéért, tisztaságáért az azt használó diákok a felelősek. Egyéb előírások Az iskola területére csak az oktatást szolgáló eszközöket lehet behozni. Indokolatlanul sok pénzt, értéktárgyakat a tanuló csak saját felelősségére hozhat magával. Az iskolában és az iskolán kívül szervezett rendezvényeken alkoholos állapotban részt venni, szeszesitalt fogyasztani tilos! A nevelési-oktatási intézményben, továbbá a nevelési-oktatási intézményen kívül a tanulók részére szervezett minden fajta eseményen tilos a szervezetre káros élvezeti cikkeknek (szeszesital, dohányáru, drog) az intézmény területére való behozása, árusítása és fogyasztása. A tantermet az osztály tanulói csak tiszta, tanulásra, tanításra alkalmas állapotban hagyhatják el. A rendhagyó teremberendezést végző osztály köteles a következő csoport számára (az utolsó óra után is) a zavartalan munkavégzést biztosítandó, elvégezni a visszarendezést. Az iskolai rendezvények, klubdélutánok legfeljebb 19 óráig tarthatóak úgy, hogy a rendrakás is véget érjen eddig az időpontig. Ellenőrző/tájékoztató könyv Az iskola és a szülő közötti kapcsolattartás legfőbb eszköze az ellenőrző/tájékoztató könyv, bejegyzéseit csak a tanár javíthatja, helyesbítheti. A tanuló ellenőrzőjét minden tanítási napon köteles magával hozni, a kapott érdemjegyet beírni-beíratni és a szülővel havonta aláíratni. Egyéb bejegyzéseket a megszabott időn belül köteles aláíratni, és ezt az osztályfőnöknek bemutatni. A hetesek kötelességei: A két hetes feladatát megosztva teljesíti, az osztályfőnök által meghatározott beosztás szerint.    

Biztosítják a tanítás tárgyi feltételeit (tiszta tábla, kréta, szemléltetőeszköz, szellőztetés) a tiszta, kulturált környezetet. Felügyelik az osztályt a tanár megérkezéséig. Jelentik a hiányzók nevét, az esetleges gondokat, rendellenességeket. Ha a tanár nem kezdi meg pontosan az órát, akkor becsengetés után 10 perccel jelzik a tanár hiányát. 13


 

A hetes kötelezettségei elmulasztása esetén, annak súlyosságától függően, fegyelmi büntetést kaphat, melynek módjáról az osztályfőnök dönt. A heteseket munkájuk teljesítésében mindenki köteles segíteni.

Késés A későn érkező tanulót későnek írja be a tanár, percben rögzítve a késés időtartamát. A késések összeadódnak. Amennyiben elérik a 45 percet, az osztályfőnök igazolatlan órára váltja azokat. A késő tanuló az órát magatartásával nem zavarhatja. A bejárók esetén a közlekedési okok miatti késés a szaktanár által azonnal igazolható. Napközben csak az iskolai kötelességteljesítés vagy egészségügyi ok miatti késés igazolható. Mulasztások igazolása, távolmaradási, távozási engedélyek Ha a tanuló a kötelező foglalkozásról távol marad, akkor mulasztását igazolnia kell. Az orvosi és egyéb igazolást lehetőleg az ellenőrző könyvbe jegyeztesse be az orvosi protokollnak megfelelően. Ha ez nem lehetséges, akkor az osztályfőnök csak abban az esetben köteles elfogadni az igazolást, ha az orvos által kiállított papíron szerepel az ambuláns naplószám. Ha a tanuló előre tudja, hogy a tanórákról vagy más kötelező foglalkozásról távol marad, arra a szülőnek illetve szervezetnek (sportkör, művészeti iskola) előzetesen írásbeli engedélyt kell kérnie. A szülő, illetve a gondviselő által összesen 3 tanítási nap igazolható (alsó tagozatban 3 tanítási nap, legfeljebb 21óra, felső tagozatban 3 tanítási nap, legfeljebb 24 óra). Családi vagy hivatalos távolmaradási engedélyt hosszabb távolmaradás esetén az igazgató adhat, az osztályfőnök javaslata alapján. A mulasztás igazolásának elfogadására az osztályfőnök és a szaktanár jogosult. A mulasztás igazolható, ha: · a tanuló - a szülő írásbeli kérelmére - előzetes engedélyt kapott a távolmaradásra. · a tanuló beteg volt és azt megfelelően igazolta, · a tanuló hatósági intézkedés, vagy egyéb alapos ok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni. A szülő (gondviselő) kötelessége, hogy a mulasztásról már az első napon értesítse a tanuló osztályfőnökét.

14


Az igazolást a tanulók az osztályfőnöküknek adják le, legkésőbb a mulasztást követő első osztályfőnöki órán, maximum egy héten belül. Az osztályfőnök az igazoláson jelzi az átvétel napját. A távolmaradást követő egy héten belül nem igazolt mulasztást igazolatlan mulasztásnak kell tekinteni. Igazolatlan mulasztások következményei: tanköteles tanuló

nem tanköteles tanuló

1 a szülő írásbeli értesítése; osztályfőnöki figyelmeztetés osztályfőnöki intés

10 jegyzőigyámhatóság és a gyermekjóléti szolgálat értesítése,

15 igazgatói intés

30 gyermekjóléti szolgálat értesítése tantestületi megrovás

a szülő írásbeli értesítése osztályfőnöki figyelmeztetés osztályfőnöki intés

jegyzőigyámhatóság és a gyermekjóléti szolgálat értesítése,

igazgatói intés

gyermekjóléti szolgálat értesítése, tanulói jogviszonya automatikusan megszűnik

50 óra igazolatlan hiányzás után az iskoláztatási támogatást felfüggesztik. Az igazolatlan hiányzás olyan fegyelmi vétség, amelyet a magatartásjegynek is tükröznie kell. Ha a tanuló három napon keresztül mulasztott az oktatásról, és annak okáról az iskola tájékoztatást nem kapott, az osztályfőnöknek a szülőtől írásban tájékoztatást kell kérnie. Amennyiben a tanuló az iskolában tartózkodik, az órarend szerinti foglalkozásról való önkényes távolmaradás igazolatlan órának minősül, ami fegyelmi vétség, amely minden esetben írásbeli büntetést von maga után. Az órákról való indokolatlan késés fegyelmi vétség. Az osztályfőnök írásban értesíti a rendszeresen késő (5 alkalom) tanuló szüleit, majd a gyermekjóléti szolgálatot. A tanuló által vállalt választható órákról, szakköri foglalkozásokról, tanulószobáról való késésre és hiányzásra is a fentiek érvényesek. Igazolt hiányzásnak számít, ha iskolai ügy miatt hiányzik a tanuló. Tanulmányi kötelezettségek

15


Ha a tárgyak egyikéből a tanuló hiányzása meghaladja az éves óraszám 20 %-át, a szaktanár javaslatára a Tantestület a további tanulmányok feltételeként osztályozó vizsgát ír elő. Mulasztás miatt a tanév végén nem osztályozható az a tanuló, akinek egy tanévben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a rendeletben szabályozott mértéket meghatározott mértéket: (250 óra) Vizsgarend: Az intézmény munkatervében nyilvánosságra hozza a vizsgák rendjét, minden tanév elején, az intézmény honlapján és a helyben szokásos módon. Az osztályozóvizsga követelményeit az iskola helyi tanterve tartalmazza. (PP/ tantárgyi minimumkövetelmény) Az osztályozó vizsga módja: a tanuló köteles a szaktanár javaslata és a Tantestület döntése alapján a szorgalmi idő végén, legfeljebb az osztályozó értekezlet időpontjáig osztályozóvizsgát tenni. Ha a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. A tanuló fegyelmi felelőssége Ha a tanuló a házirendet megszegi, fegyelmező intézkedésben vagy fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelemsértés mértékétől függő intézkedések az alábbiak: Fegyelmező intézkedések A Köznevelési Törvény 76.-77. §-a foglalkozik a tanulók fegyelmi, kártérítési felelősségével. A felelősségre vonás módjára és formájára nézve a törvény rendelkezései az irányadók. Elmarasztalás jár az alábbiakért: · Házirend megszegése. · A tanítási szünet alatt szervezett iskolai programokon, osztálykiránduláson, sítáborban és egyéb kirándulásokon, valamint az iskolán kívüli rendezvényeken (pl. színházlátogatás, iskolai bálok stb.) történő fegyelemsértés. · Tulajdon elleni vétség. · Vállalt feladatok hanyag végzése. · Igazolatlan mulasztás. · a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos kötelezettségei szándékos, vagy gondatlan megszegése. Tanulóval szembeni fegyelmező és fegyelmi intézkedések: 16


Ha a tanuló a Házirendet megszegi, fegyelmező intézkedésben vagy fegyelmi büntetésben kell részesíteni. A vétség

Fegyelmi intézkedés fajtája Szaktanári szóbeli figyelmeztetés

Osztályfőnöki szóbeli figyelmeztetés

Egyszeri kisebb fegyelmezetlenség, hanyagság, tanári utasítás megtagadása, nem megfelelő hangnem használata, megbízások elmulasztása esetén Ismétlődő vagy súlyos fegyelmezetlenség, hanyagság, tanári utasítás megtagadása, nem megfelelő hangnem használata, megbízások elmulasztása esetén. Egyszeri kisebb fegyelmezetlenség, hanyagság, tanári utasítás megtagadása, nem megfelelő hangnem használata, megbízások elmulasztása esetén.

Osztályfőnöki írásbeli figyelmeztetés

Ismétlődő vagy súlyos fegyelmezetlenség, hanyagság, tanári utasítás megtagadása, nem megfelelő hangnem használata, megbízások elmulasztása esetén.

Igazgatói szóbeli figyelmeztetés

(problémafeltáró beszélgetés keretén belül, melyen részt vesz az érintett diák, szülő, osztályfőnök) Ismétlődő szaktanári vagy osztályfőnöki figyelmeztetés után Többszöri, súlyos fegyelmi vétség esetén

Szaktanári írásbeli figyelmeztetés

Igazgatói írásbeli figyelmeztetés

Fegyelmi büntetés: · megrovás, · szigorú megrovás, · áthelyezés másik, azonos típusú iskolába, · kizárás az iskolából. A fegyelmező intézkedést általában a szaktanár vagy az osztályfőnök, fegyelmi büntetést az igazgató és/vagy a tantestület hoz a fegyelmi eljárás során. A fegyelmi eljárás lefolytatásának részletes szabályait a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet ..számú melléklete tartalmazza. Dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás büntetése 17


A dohányzás az intézmény teljes területén és közvetlen környezetében szigorúan tilos. A tiltás be nem tartása fegyelmi eljárást von maga után: · első esetben igazgatói írásbeli intés, · ismétlődés esetén a tantestület dönthet akár a tanuló eltávolításáról is. A tanuló munkájának elismerése A diákok munkájának legfontosabb mérőeszköze az osztályozási rendszer. A félévi osztályzás az első félévben, míg az év végi a teljes tanévben végzett munkát tükrözi. A félévi és az év végi érdemjegyeket a szaktanár (aki az osztályozó értekezleten a tantestület tagjaitól segítséget kérhet) határozza meg. Indokolt esetben az évközi érdemjegyek számtani átlagától eltérő érdemjegyet is meghatározhat a szaktanár. A szaktanár - a munkaközösséggel egyetértésben - meghatározza és az év elején ismerteti a tanulókkal a teljesítendő tantárgyi követelményeket (elsajátítandó tananyagrészek, kötelező felszerelés). Tanulmányi jegyek A tanuló értékelése az őt tanító tanár joga és kötelessége. A tanárnak a tanuló év végi osztályzatának kialakításánál a Köznevelési Törvény 54.§ megfelelő részeit kell irányadónak tekinteni a következő kiegészítésekkel: 1. A tanuló egész éves érdemjegyeinek (megfelelően súlyozott) átlagától az év végi osztályzata egy egésznél kevesebbel térhet el. 2. Elégséges osztályzat odaítélése: ha az átlag eléri a 2,00-t, akkor adja meg az elégséges minősítést. 3. A fentiektől eltérni csak releváns tendencia észlelésekor lehet. (Pl. az első félévben három db 3-as, a második félévben három 1-es osztályzat nyilván nem eredményez(het) automatikusan elégséges év végi osztályzatot.) 4. Elégtelen osztályzat adható annak a diáknak, aki felszerelés hiánya miatt nem tud az órai munkában részt venni.

A közismereti tárgyak értékelési rendje:

18


5

jeles

a tanuló a törzsanyagon túli ismereteket is elsajátította, és segítség nélkül tudja alkalmazni

4

jó

a tanuló a törzsanyagot elsajátította, és segítség nélkül tudja alkalmazni

3

közepes

2

elégséges

a tanuló a törzsanyagot elsajátította, és segítséggel tudja alkalmazni tanuló a törzsanyag lényegét elsajátította, és jelentős segítséggel tudja alkalmazni

1

elégtelen

a tanuló a törzsanyagot sem sajátította el, vagy segítséggel is nehezen tudja alkalmazni

Százalékok a témazáró dolgozatok értékelésre, átválthatóságra

Elérhető százalékok

érdemjegyek

100 – 91%

Jeles (5)

90 – 76%

Jó (4)

75 – 51%

Közepes (3)

50 – 31%

Elégséges (2)

30 – 0%

Elégtelen (1)

A százalékok átváltásakor + - 1%-kal el lehet térni a fentiektől.

A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelése

19


A tanuló magatartása és szorgalma minősítéséről az osztályban nevelő-oktató munkát végző pedagógusok javaslata alapján az osztályfőnök dönt. Az osztályfőnök döntése előtt osztályfőnöki óra keretében kérjen véleményt osztályától. Döntésben vegye figyelembe a minősítések alább megfogalmazott tartalmi jegyeit: Magatartás: Példás: Ha a tanuló (sport, tanulás, közösségi) munkájával, önálló kezdeményezéseivel iskolai és iskolán kívüli példás viselkedésével a rend megtartásával a közösség iránti felelősségérzetével kitűnik. Jó: Ha a közösségi munkában becsülettel részt vesz, iskolai és iskolán kívüli viselkedése általában kifogástalan, a fontos rendszabályokat következetesen megtartja. Változó: Ha a közösségi munkában vonakodva vesz részt, viselkedésével szemben kifogás merül fel, rendszeretete ingadozó, de igyekezet tapasztalható a hibák kijavítására. Rossz: Ha hanyag munkájával és fegyelmezetlenségével a közösség fejlődését hátráltatja, társainak általában rossz példát mutat. Szorgalom: Példás: Ha kötelességteljesítése kifogástalan. A tanítási órákra való felkészülésben és otthoni munkájában, képességéhez és körülményeihez mérten állhatatos törekvést, odaadást tanúsít. Tanulmányi munkáját rendszeresség, pontosság jellemzi. Jó: Ha iskolai és otthoni munkáját teljesíti, vállalt kötelezettségeinek eleget tesz. Változó: Ha iskolai és otthoni munkájában csak időnként tanúsít törekvést, kötelességét csak ismételt figyelmeztetés után teljesíti. Hanyag: Ha képességeihez és körülményeihez mérten nem tesz elegendő erőfeszítést a minimum követelmények teljesítése érdekében, kötelességét gyakran elmulasztja, munkájában megbízhatatlan. A magatartás és szorgalom minősítése között egy jegynél nagyobb eltérés nem lehet. Jutalmazások Kiemelkedő tevékenységért az iskolánk tanulói, közösségei és csoportjai jutalmazásokban részesülhetnek. A kiemelkedő munkát évente jutalmazzuk. Egyéni jutalmazások

A jutalmazások formái: 20


 



Osztályfőnöki dicséret: odaítéléséről az osztályfőnök dönt, adható több dicséret alapján, vagy egyszeri közösségi munkáért; Szaktanári dicséret: odaítélését a szaktanár határozza meg. Adható az adott tantárgyban elért versenyeredményekért, kutató-, vagy sorozatos gyűjtőmunkáért és folyamatos kiemelkedő tanulmányi munkáért, szakköri, szertárosi, stb. munkáért; Igazgatói dicséret: tanulmányi tankerületi, megyei, országos versenyen elért helyezetteknek, valamint minden más esetben, amikor a tanuló kiemelkedő teljesítmény nyújt, és az iskola jó hírét kelti.

Tantestületi dicséret: a tantestület szavazata alapján, tanév végén adható. A jutalmak formái:    

könyvjutalom, tárgyjutalom, oklevél, alapítványi jutalom (külön szabályzat alapján).

Az osztályfőnök javaslata alapján a tantestület dönt a fenti jutalmak odaítéléséről az alábbi érdemekért: · kiemelkedő tanulmányi eredmény · példamutató szorgalom · versenyeken, pályázatokon való eredményes részvétel · az iskola érdekében végzett tevékenység· kiemelkedő sporttevékenység A tanuló által előállított termék A tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni joga a tanulót illeti meg. Versenyek és bajnokságok Az intézmény támogatja és elősegíti a diákok tanulmányi, szakmai, kulturális és sportversenyeken, valamint bajnokságokon való részvételét. Tanulóink az intézményi, a települési, a körzeti és az országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt. Az iskolai versenyek tartalmát a szakmai munkaközösségek határozzák meg, és felelősek lebonyolításukért. A tanulmányi versenyek megszervezését az általános igazgatóhelyettes/munkaközösség vezetők irányítják. Egyéb programok, rendezvények szervezése Múzeum, színház, mozi, kiállítás és tárlat-látogatások, valamint sportrendezvények a tanítási időn kívül bármikor szervezhetők, melyre a szervezés és a jelentkezés önkéntes, a részvétel önköltséges. A fenti programok a tanítási időt nem érinthetik. 21


A Tankönyvekkel kapcsolatos rendelkezések: A 9.sz. mellékletben foglaltak alapján. A tizenhat óra előtti egyéb foglalkozások alóli felmentés jóváhagyásának rendje Az Nkt. 46.§(1) bekezdése a tanuló kötelezettségévé teszi, hogy részt vegyen a kötelező és szabadon választott tizenhat óráig tartó foglalkozásokon. Az egyéb tizenhat óra előtt szervezett foglalkozások alól az igazgató a tanulót a szülő kérelmére felmentheti. A kérelmet írásban (10sz. melléklet) az igazgatóhoz kell benyújtani, a felmentésről ö dönt. A kérelem beadási határideje: 2013. szept. 3. Felmenthető a tanuló, ha a kérelem arra irányul, hogy otthon hozzátartozójával tanul, vagy más egyéb elfoglaltsága (sport, külön óra) van. Lásd a mellékletekben/Eljárási Rendben.

Hivatalos ügyek intézésének rendje 1. A tanulók, rendkívüli eseteket kivéve, minden kérésükkel az osztályfőnökükhöz fordulhatnak. 2. Az osztályfőnöki hatáskört meghaladó kérdésekben az igazgató dönt, az osztályfőnök, az véleményét meghallgatva. 3. Tanulók a titkárságot, a szokásos napi ügyek intézése miatt csak félfogadási időben (óraközi szünetekben) kereshetik fel. 4. Az osztály több tanulóját érintő ügyben egyszerre kell a titkárságot felkeresni. Záró rendelkezések A Házirend nyilvános, a fenntartó által jóváhagyott. Minden, az iskolával jogviszonyban álló tanuló a jogviszony létesítésekor írásos formában kézhez kapja. Az átvételt saját/szülői aláírással igazolja. A Házirend megtekinthető a könyvtárban, a titkárságon és az intézmény honlapján. Házirend változásainak első kihirdetése az iskola vezetőjének feladata. Ezt követően minden tanév első tanítási napján az osztályfőnök ismerteti: belépő évfolyamoknál a teljes dokumentumot, a többi évfolyam esetében csak a változásokat és a főbb pontokat emlékeztetőül. A Házirend minden évben felülvizsgálható, igény szerint módosítható. Hatálybalépés: A fenntartói jóváhagyást követően 2013….. Ekkor érvényét veszti a többször módosított,2005. január 01-én hatályba lépett Házirend. A nevelőtestület a Házirendet 20123….én tartott értekezletén megtárgyalta és elfogadta. 22


Parád, 2013…. 1. számú melléklet Csengetési rend óra 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

becsengetés

kicsengetés

1. nagyszünet 2. nagyszünet 2. számú melléklet Az iskolai könyvtár kölcsönzési és nyitvatartási rendje 1. A könyvtárat az intézmény dolgozói és tanulói vehetik igénybe. 2. A szolgáltatások használóinak körét az iskola igazgatója bővítheti. 3. A könyvtár alapszolgáltatásai (kölcsönzés, internethasználat, tájékoztatás) ingyenesek. 4. A könyvtári állomány nagyobbik hányada kölcsönözhető, illetve részben kölcsönözhető, kisebbik része csak az olvasóteremben használható. 5. A kölcsönözhetőség körét a könyvtáros határozza meg. 6. Részben kölcsönözhetők pl. a folyóiratok, szótárak vagy az 1-1 példányban található dokumentumok. 7. Nem kölcsönözhetők pl. a könyvritkaságok, régi könyvek. 8. A dokumentumok kölcsönzési időtartama rugalmas, de legkésőbb a tanév végén vissza kell hozni a kikölcsönzött szépirodalmi könyveket. 9. A könyvtárból kölcsönözött tankönyvek kölcsönözési időtartama: a tananyag elsajátításának ideje (akár több tanév is lehet). 10. A részben kölcsönözhető dokumentumok esetén a kölcsönzési időt minden esetben a könyvtáros és az olvasó megállapodása határozza meg. 11. Ha a tanuló a könyvtár állományába tartozó könyvet elveszíti, vagy megrongálja, köteles másik példányról gondoskodni. 23


12. Amennyiben a tanuló a könyvtárral szembeni tartozását többszöri felszólításra sem rendezi, a könyvtáros a tanuló osztályfőnökéhez fordul. 13. A tanítási év végén, illetve az iskolából való végleges távozás előtt a könyvtári tartozásokat rendezni kell. 14. A könyvtár nyitva tartása: Megtekinthető az hirdető táblán, a Honlapon és a könyvtár bejáratainál. Ez időben van lehetőség a kölcsönzésre és a könyvtári olvasóterem használatára. 15. Tanítási szünetben a könyvtár a nyitvatartási rendje szerint látogatható.

3. számú melléklet A számítástechnika és a multimédiás szaktanterem használati rendje 1. A termek nyitásáról, zárásáról a szaktanár/rendszergazda gondoskodik. 2. Tanuló a termekben csak szaktanár/rendszergazda jelenlétében tartózkodhat. 3. A tanuló a terembe beviheti az iskolatáskáját, de az ott kijelölt helyen le kell raknia, és a padjához csak a szaktantárgyhoz tartozó eszközöket (íróeszközök, tankönyvek, munkafüzet) viheti. 4. A szekrényekbe tanulónak benyúlni tilos! 5. A tanulók állandó, tanár által rögzített ülésrendben foglalják el helyüket a teremben. 6. A számítógépek be és kikapcsolását a foglalkozást vezető tanár/rendszergazda engedélyezi a tanulóknak. 7. A szaktantermek áramtalanítását a rendszergazda végzi. 8. Minden külső adathordozó csak a tanár felügyelete mellett nyitható meg, vírusellenőrzés után. 9. Csak a tanár/rendszergazda által engedélyezett program futtatható. 10. Tanulónak tilos az operációs rendszeren, a használt programokon bármiféle átalakítást végezni. 11. A szaktanteremben étkezni, bármilyen folyadékot fogyasztani és dohányozni tilos! 12. Bármilyen hálózati kapcsolat csak a foglalkozást vezető tanár/rendszergazda engedélyezhet és felügyelete alatt használható. Hálózatról és hálózatra csak olyan állományokat lehet mozgatni, amelyeket a foglalkozást vezető tanár ellenőriz.

24


A számítástechnika szaktanterem rendjét megszegők fegyelmi vétséget követnek el!

4 .számú melléklet Tornaterem használati rendje · A helyiségekben csak tanári felügyelettel, valamint külön igazgatói vagy testnevelő tanári engedéllyel lehet tartózkodni! · A tornatermi szertárba bemenni csak igazgatói vagy testnevelő tanári engedéllyel lehet! · A helyiségeket (beleértve az öltözőket) és a sporteszközöket tanári engedéllyel, rendeltetésszerűen lehet használni. A nem rendeltetésszerű használatból eredő károkért a károkozó anyagi felelősséggel tartozik! A helyiségekben utcai cipőben tartózkodni tilos! A helyiségekbe ételt és italt bevinni, valamint ott rágózni tilos! A termekhez tartozó öltözők zárása becsengetéskor a szaktanár feladata, egyébként a személyes értéktárgyakért az iskola nem vállal felelősséget. A sportpálya használatára a tornaterem előírásai érvényesek.

5. számú melléklet Az étkezési rend kialakítása a tanév kezdetén, az órarend ill. létszám figyelembevételével készül, az étterem bejáratánál megtekinthető. Az ebédeltetési rend betartása kötelező, ettől eltérni csak egyedi elbírálás alapján lehet. Az étkezők a felügyeletet ellátó személy irányításával a kijelölt időpontban sorakoznak az ételkiadó ablaknál, elveszik a tálcát, az evőeszközöket, poharat stb. majd megkapják ebédjüket. Az étel elfogyasztása után a tálcát és a mosatlan edényt elhelyezik a mosogatóhelyiség átadó ablakában. 6. sz. melléklet Az Írásbeli Beszámoltatás és házi feladat adás rendje Az iskolai beszámoltatás formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésben betöltött szerepe, súlya

25


Az írásbeli Funkciója beszámoltatás formája

Gyakorisá- Rendje ga (max.)

Az értékelésben Korlátai betöltött szerepe

Röpdolgozat

Egy kisebb tananyag Tanóránszámonkérése 15-20 ként percben

Tanóránként Felelet értékű max. 15-20 percben

Dolgozat

Egy-egy kisebb témakör számonkérése

Max. 45 perc Felelet értékű

Hetente

Egy nap max. kettőt – előre jelezve /Házirend/

Témazáró

Egy-egy témakör, Tantárgyan Max. 2x45 tananyag lezárásakor ként perc /szummatív/ változó

súlyozottan számít

Záró/év Az éves tananyag eleji dolgo- számonkérése zat

Szaktantárgyakn ál meghatározva

Év végén

Max. 2x45 perc

Egy nap max. 2x45 perces dolgozat – egy tanórával előre jelezve /házirend/

Egy-két órai anyag számonkérése (akár írásban, akár szóban) minden tárgyból lehetséges egy adott napon. Ezt a tanár nem köteles előre bejelenteni.

Százalékok az értékelésre, átválthatóságra

Elérhető százalékok

érdemjegyek

100 – 91%

Jeles (5)

90 – 76%

Jó (4)

75 – 51%

Közepes (3)

50 – 31%

Elégséges (2)

30 – 0%

Elégtelen (1)

26


A százalékok átváltásakor + - 1%-kal el lehet térni a fentiektől. Minősítések ismertetésének rendje: A dolgozatok kijavításának határideje: a Pedagógiai programban foglaltak szerint. Az írásbeli, kijavított dolgozatokat meg kell őrizni a szaktanárnak (témazárót két évig, egyéb dolgozatot az adott tanév végéig), és biztosítania kell, hogy arra illetéktelen személy ne férjen hozzá. A szülőt megilleti a betekintés joga, és amennyiben írásban kéri, gyermeke dolgozatáról fénymásolatot kaphat. A minősítések tanulókkal történő ismertetése nem sértheti meg az érintettek személyiségi jogait.

3. Házi feladat adása A házi feladat az aznap megtanított új anyag gyakoroltatására szolgál. Mennyisége nem haladhatja meg a szaktanár értékelése szerint egy átlagos felkészültségű és képességű tanuló számára azt a mértéket (figyelembe véve más tárgyakat is) melynek elvégzése után a tanuló még pihenhet, illetve kikapcsolódhat. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai A házi feladatok adásának szempontjai az alapfokú oktatásban.

Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza négy részre tagolódik.    

az első évfolyamon kezdődő és a második évfolyam végéig tartó bevezető, a harmadik évfolyamon kezdődő és a negyedik évfolyam végéig tartó kezdő, az ötödik évfolyamon kezdődő és a hatodik évfolyam végéig tartó alapozó, a hetedik évfolyamon kezdődő és a nyolcadik évfolyam végéig tartó fejlesztő,

A házi feladatok kiadásának szempontjai is illeszkedjenek a fenti szakaszoláshoz!

Minden esetben célszerű figyelembe venni a következő szempontokat: 

a tanulók napi és heti terhelését,



az egyes diákok képességeit, adottságait,



az életkori sajátosságokat,

27




az értelmi fejlettséget,



a fejlődés ütemét,



házi feladat előkészítettségét,

Alapelvek:



A házi feladatok korosztálytól függetlenül sarkallják a diákot állandó önellenőrzésre!



A házi feladatok segítsék elő a szülők tájékoztatását gyermekük iskolában végzett munkájáról, az iskolában folyó munkáról.



A napközis kollégák folyamatosan tájékoztassák a tanítónőket a házi feladatok mennyiségéről, azok megoldásáról egyénre szabottan is.



A házi feladatok mindig kerüljenek ellenőrzésre!

Az első két évfolyamon házi feladatok, a bevezető szakasznak megfelelően, játékosak, illeszkedjenek az életkori sajátosságokhoz, a gyermek számára könnyen teljesíthetőek legyenek. Ne okozzon nehézséget, külön terhet annak megoldása a tanuló számára, ugyanakkor feleljen meg a céljának, azaz alkalmas legyen a napi „ismeretek” ismétlésére, áttekintésére, felidézésére, elmélyítésére. Fontos szempont, hogy megoldása sikerélményhez juttassa a tanulót, amely motivációt jelent a későbbiekre nézve. A feladatok könnyen és gyorsan ellenőrizhetőek legyenek, az ellenőrzés pedig építő jelleggel történjen. A hétvégére adott házi feladatok kérdése a tanító hatásköre. Amennyiben ad házi feladatot, az minden esetben feleljen meg a fenti szempontoknak! Hosszabb szünetekre, lehetőség szerint ne adjon házi feladatot a tanító. A harmadik negyedik évfolyamon a kezdő szakasznak megfelelően a házi feladat adása legyen a tanító hatásköre! Mindenféleképpen javasolt a hétvégére kiadott házi feladatoknál a differenciálás alkalmazása, illetve ezeken az évfolyamokon is elengedhetetlen a tanulók terhelésének vizsgálata. Ennek megfelelően az egyes tanulók képességeiknek, értelmi fejlettségüknek legmegfelelőbb, az előrehaladásukat leginkább szolgáló házi feladatokat kapjanak. Az egyes gyermekeknél a feladatok mennyisége, típusa, sokrétűsége szolgálhatja a tehetséggondozást, míg más tanulóknál a sikeres felzárkózást. A feladatok sokrétűek, érdekesek, alkalmasak legyenek a napi „ismeretek” ismétlésére, áttekintésére, felidézésére, elmélyítésére.

28


Hosszabb szünetekre, lehetőség szerint ne adjon házi feladatot a tanító!

Felső tagozaton figyelembe kell venni: 

a tanulók napi és heti terhelését,



az egyes diákok képességeit, adottságait,



az életkori sajátosságokat,



az értelmi fejlettséget,



a fejlődés ütemét,



házi feladat előkészítettségét,

Az ötödik és hatodik évfolyamon a házi feladatok szolgálják az alapozó szakasznak megfelelően az alapismeretek elmélyítését, megszilárdítását, rögzülését, az esetlegesen hiányzó részek pótlását, bizonyos alapismeretek készség szintre emelését. Törekedni kell az egyes szaktantárgyak közötti arányos elosztásra! A házi feladatok mindig kerüljenek ellenőrzésre! Hosszabb szünetekre, - téli szünet, tavaszi szünet, - lehetőség szerint ne kapjanak házi feladatot a tanulók. A hetedik-nyolcadik évfolyamon, a házi feladatok elsődleges célja a sokoldalú képességfejlesztés legyen, differenciált módon. Ezek a feladatok illeszkedjenek a gyermek egyéni képességeihez, tehetségéhez, fejlődésének üteméhez, segítse a tanult ismeretek elmélyítését, valamint a felzárkóztatásra szoruló tanulók fejlődését. A feladatok segítsék elő az egyéni törekvések megvalósulását! Törekedni kell az egyes szaktantárgyak közötti arányos elosztásra! Hosszabb szünetekre, - téli szünet, tavaszi szünet, - lehetőség szerint ne kapjanak házi feladatot a tanulók.

7. sz. melléklet A diákok támogatásának rendje A tankönyvtámogatás rendszerét a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. tv. 8.§ (4) bekezdése szabályozza.

29


A tanulók a törvényi szabályozással összhangban vehetik igénybe a kedvezményes étkezési térítési díjakat. Az iskola a megadott határidőre felméri a normatív támogatásra igényt tartók számát, akiknek igazolniuk kell jogosultságukat. A szülőknek tanulóknak lehetőségük van a támogatásról lemondani. Térítési díjakkal kapcsolatos eljárási rend ·

alapfokú művészeti oktatásban

A térítési díj alapja a szakmai feladatra jutó – a tanévkezdéskor számított – folyó kiadások egy tanulóra jutó hányada. A hányad megállapítása a fenntartó jogköre, ezt mindenkor a hatályos rendeletben állapítja meg.

-Új tanulók térítési díja megegyezik a legjobb tanulmányi eredményt elérő tanulók térítési díjával. -A tanulmányi eredmény alapján elnyert kedvezmény alapja az előző tanév végi, vagy a folyó tanév félévi tanulmányi átlaga. -A beiratkozott tanulókkal az iskola írásban közli a fizetendő térítési díj összegét, egyben felhívja a figyelmet a szociális helyzet alapján adható kedvezményekre. A határozat tartalmazza a térítési díj befizetés határidejét, módját, a térítési díj elengedése, illetve csökkentése iránti kérelmet. A határozatban fel kell hívni a figyelmet a jogorvoslat módjára, határidejére. -A térítési díj csökkentése iránti kérelmet legkésőbb a térítési díjak befizetési határidejével megegyezően kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a tanulóval egy háztartásban élők jövedelemigazolását. -Teljes térítési díj kedvezmény megadása automatikus, ha a tanuló, vagy a szülő/gondviselő benyújtja a jegyzői határozatot, illetve annak másolatát a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményről. -A zeneiskola igazgatója az egyéni kérelmekről határozattal dönt. A határozat tartalmazza a módosított térítési díj összegét, a befizetés módját és határidejét. A határozat a döntés ismertetésén túl az indoklást és a jogorvoslati lehetőségek ismertetését is kell, hogy tartalmazza. -A tanuló kimaradása esetén az iskola nem fizeti vissza a féléves térítési díjat. -Amennyiben a tanuló, vagy szülője/gondviselője a térítési díjat határidőre nem rendezi, a tanuló a hangszeres és elméleti/csoportos órákat nem látogathatja.

30


·

Étkezési térítési díjak

A térítési díj befizetésére vonatkozó szabályok napközis étkezés / menza igénybevételénél Az intézmény az étkezés igénybevételére történő jelentkezés alapján veszi fel a tanulókat a napközibe, illetve biztosítja a menzás szolgáltatást. Ezek igénylésekor a tanuló/szülő köteles írásos nyilatkozatot adni arról, hogy a jogerősen megállapított szolgáltatás térítési díját az erre megszabott időben és módon megfizeti, valamint arról, hogy tudomásul veszi, miszerint a térítési díj fizetésének - hozzájárulás nélküli - elmaradása a szolgáltatásból való kizárással jár. A napközis étkezés / menza meghatározott térítési díjainak befizetése az étkeztetést biztosító önkormányzat megbízása alapján, az általuk kialakított eljárásrend szerint történik.

Úszás

Az alábbi rendelkezések a 2013-2014-es tanévben vonatkoznak az iskola 2-4., illetve 6-8. évfolyamaira, a további tanévekben a belépő új helyi tanterv alapján módosul. Az intézmény az úszás igénybevételére jelentkezés alapján veszi fel a tanulókat. Ennek igénylésekor a szülő köteles írásos nyilatkozatot adni arról, hogy a megállapított szolgáltatás díját (uszoda-használati díjat) az erre megszabott időben és módon megfizeti, valamint arról, hogy tudomásul veszi, miszerint a díj fizetésének - hozzájárulás nélküli - elmaradása a szolgáltatásból való kizárással jár. Az ügyintézésre biztosított pénztári időpont: a szolgáltatás igénybe vétele előtt 1 héttel/megállapodás szerint. Uszoda-használati díj visszafizetésére, vagy részbeni visszafizetésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha azt az intézmény rosszul állapította volna meg, vagy szolgáltatási kedvezményt kapott.

8. melléklet Az intézménybe történő felvétel részletes lebonyolításának szabályai a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet. 24. § (6) alapján: 31


1.A felvételi körzeteket az illetékes kormányhivatal határozza meg. és erről február utolsó napjáig tájékoztatja az illetékességi területén működő általános iskolákat. A gyermeket az iskolai körzetbe tartozónak kell tekinteni, ha az iskola körzetében van az állandó lakóhelye, illetve állandó lakóhelye hiányában a tartózkodási helye. Az iskolába történő jelentkezés az iskolába történő felvétel iránti kérelmet jelenti, közvetlen jogi hatása nincs. A jelentkezés célja, hogy a gyermekek szülei élhessenek az iskolaválasztás jogával, az iskolák pedig a jelentkezők és a kötelező felvételi kötelezettségük figyelembevételével dönteni tudjanak a beiskolázásról. Az iskolába történő felvételről az iskolaigazgató dönt. 2.A döntéskor figyelembe veendő szempontok: 

az első évfolyamon indítható osztályok száma,



az osztályonként engedélyezett maximális létszám.

Az iskolaigazgató a felvételről történő döntése előtt összesíti az iskolai felvételt kérők számát, és összeveti azt a felvehető gyermeklétszámmal. Kötelező a felvétel biztosítása azoknak a gyermekeknek, akik az iskola körzetébe tartoznak. 3.A felvételi kötelezettség teljesítése után a jelentkezések elbírálása az alábbi sorrend alapján történik: 

halmozottan hátrányos helyzetű a gyermek,



testvére az adott intézmény tanulója,



munkáltatói igazolás alapján szülőjének munkahelye az iskola körzetében található,



szülője, testvére tartósan beteg vagy fogyatékkal élő,



az iskola a lakóhelyétől, ennek hiányában tartózkodási helyétől 1 kilométeren belül található 4.Ha az általános iskola – a megadott sorrend szerint – az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján dönt. A sorsolásra a felvételi kérelmet benyújtókat meg kell hívni. 5.A sorsolásra vonatkozó szabályok:



A sorsolás tisztasága érdekében az igazgató 3 tagú sorsolási bizottságot jelöl ki.



Sorsolás előtt a bizottság tagjai a meghívottak jelenlétében egyeztetik a jelentkezők névsorát a cédulákra írt nevekkel.

32




A sorsolási bizottság tagjai ezt követően a felvehető létszámnak megfelelő számú jelentkezőt sorsolnak ki.



A sorsolásról jegyzőkönyvet kell felvenni, mely tartalmazza legalább: a helyszínt, időpontot és a jelenlévőket, a jegyzőkönyv felvételének tárgyát (sorsolással érintett csoport, tanév stb.), a sorsolással kapcsolatban elhangzott tájékoztatást, hozzászólásokat, a sorsolással felvételt nyert tanulók adatait.



A sorsolási jegyzőkönyvet a beiskolázási dokumentumok között kell megőrizni.

9.sz. melléklet Az iskolai tankönyvellátás rendjéről 2013-ban Az Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelésért Felelős Államtitkárságának tájékoztatója Tisztelt Intézményfenntartók, Tisztelt Intézményvezetők, Tisztelt Szülők, Tisztelt Tankönyvkiadók! A köznevelési intézményekben a következő tanév megtervezésének egyik igen fontos feladata a tankönyvellátás biztonságos megszervezése. Az alábbi tájékoztatóban a kapcsolódó jogszabályokban történt változások alapján foglaljuk össze a tankönyvellátással kapcsolatos új előírásokat, az iskolák és az iskolai tankönyvellátás szereplőinek megváltozó feladatait. Felhívjuk figyelmüket, hogy az országos és iskolai szintű tankönyvellátásról a következő jogszabályok rendelkeznek: • A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: köznevelési törvény) • A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: tankönyvtörvény) • A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 16/2013. (II.28.) EMMI rendelet (a továbbiakban: tankönyvrendelet) Tantervi reform A köznevelési törvény elfogadásával elindult oktatási reformfolyamat fontos állomásaként, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Oktatásért Felelős Államtitkárságának szakmai koncepciója alapján 2012 decemberében lezárult a tartalmi-tantervi szabályozás legfontosabb első szakasza. A 2012 júniusában kiadott, a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI.4.) Korm. rendelethez (a továbbiakban: Nemzeti alaptanterv) kapcsolódva 2012 decemberében megjelent a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet (a továbbiakban: kerettantervek). Az iskolák ezzel kapcsolatos elsőrendű feladata, hogy a kerettanterveknek 33


megfelelően megalkossák helyi tantervüket 2013. március végéig. A korábbi évek helytelen gyakorlatával szemben az oktatási tárca fontos célkitűzése, hogy az iskolák helyi tanterveiket az állam által központilag szabályozott tantervek alapján alakítsák ki, saját igényeik érvényesítésével, majd ehhez válasszanak a tankönyvkiadók által kínált és a hivatalos tankönyvjegyzéken található kiadványokból tankönyvet. Felhívjuk figyelmüket, hogy a tankönyvkiadók nem rendelkeznek a kerettantervi rendelet alapján elfogadott kerettantervekkel, tehát az általuk segítő szándékkal közzétett tantervi ajánlások nem helyettesíthetik a kerettanterveket és a helyi tantervek kidolgozását, a kiadók által közzétett tantervi ajánlásokat csak az oktatásért felelős miniszter által kiadott kötelező kerettanterveknek való megfeleltetés alapján lehet felhasználni. Ingyenes tankönyv A köznevelési törvény elfogadásával és a tankönyvtörvény többszöri módosításával megteremtődtek a tankönyvellátási rendszer átalakításának feltételei, amit a tankönyvellátásban az utóbbi években tapasztalható problémák tettek időszerűvé. A 2013/2014. tanévtől kezdődően megváltoznak az ingyenes tankönyvek igénylésének, használatának feltételei. A köznevelési törvény 46. § (5) bekezdése rendelkezik arról, hogy 2013. szeptember 1-jétől az elsőtől a nyolcadik évfolyamig, továbbá a nemzetiségi nevelésoktatásban és a gyógypedagógiai nevelés-oktatásban az állam biztosítja, hogy a tanuló számára a tankönyvek térítésmentesen álljanak rendelkezésre azzal, hogy a térítésmentes tankönyvellátást első alkalommal a 2013/2014. tanévben az első évfolyamra beiratkozott minden tanuló számára, ezt követően felmenő rendszerben kell biztosítani. E mellett az állam a tankönyvtörvény 8. § (4) bekezdés alapján továbbra is biztosítja rászorultsági alapon az ingyenes tankönyvellátást a köznevelési törvény ezen rendelkezése által még nem érintett évfolyamokon, tehát az általános iskolák kifutó évfolyamain (2013. szeptember 1-jétől a 2-8. évfolyamokon, ezt követően minden évben eggyel csökkenő évfolyamon), valamint a középfokú iskolák minden évfolyamán. Az iskola – a korábbi évekhez hasonlóan, de módosult időpontban - minden évben köteles tájékoztatni a szülőket és felmérni, hogy hány tanuló esetében kell biztosítani a köznevelési törvény szerinti térítésmentes tankönyveket, illetve a tankönyvtörvény szerinti normatív kedvezményt. A szülők az ingyenes tankönyvre vonatkozó igényüket a tankönyvrendelet 5. mellékletében meghatározott igénylőlapon nyújthatják be az iskolának. A belépő évfolyamok és tanulók esetén az igénylési lehetőséget a beiratkozás alkalmával kell biztosítani a szülők számára. A normatív kedvezményre való jogosultság igazolásához továbbra is szükséges a megfelelő okiratok bemutatása (családi pótlék folyósításáról szóló igazolás, szakorvosi igazolás, önkormányzati határozat, stb.). A költségvetés tervezése során kialakult koncepció alapján az állam várhatóan változatlanul tanulónként 12.000 Ft hozzájárulást biztosít a fenntartóknak az ingyenes tankönyvvel járó örvényi kötelezettségek ellátására. Az ezzel kapcsolatos szabályozás előkészítés alatt áll az Emberi Erőforrások Minisztériumában. Az ingyenes tankönyvellátás biztosítására az iskolának több lehetősége is van. Az iskolától történő tankönyvkölcsönzéssel, használt 34


tankönyvek biztosításával, valamint tankönyvek megvásárlásához nyújtott pénzbeli támogatással, illetve e három módszer együttes alkalmazásával is rendelkezésre bocsáthatja a tankönyveket az intézmény az arra jogosultak számára. A támogatás hatékony hasznosítása érdekében a tankönyvpiac rendjéről szólótörvény első helyen említi a könyvtári beszerzéseket, az ingyenes tankönyvellátásnak a könyvtári állományból kölcsönzés útján történő biztosítását. A korábbi évek gyakorlatának megfelelően az iskola olyan ár-összetételű tankönyvcsomagot rendelhet az egyes évfolyamok számára, hogy feltétlenül biztosítani tudja az ingyenes tankönyvellátásra jogosultak számára a tankönyvet. Az ingyenes tankönyvellátásra jogosultak esetében a szülőktől semmilyen pénzbeli – kiegészítő - hozzájárulás nem követelhető. Az iskolavezetők felelőssége, hogy a munkaközösségek ellenőrzésén keresztül a tankönyvcsomagok ára összhangban legyen az egy főre jutó normatív tankönyvtámogatás összegével. Felhívjuk a figyelmet arra is, hogy térítésmentesen kell biztosítani minden fajta kiadványt (tankönyveket, munkafüzeteket, gyakorló lapokat, atlaszokat, feladatgyűjteményeket, stb.) az iskolába járó, illetve újonnan beiratkozó minden arra jogosult tanulónak. Tartós tankönyv A köznevelési törvénnyel, a tantervi reformmal és az új tankönyvek kifejlesztésével összhangban a tárca fontosnak tartja, hogy kiterjessze, általánossá tegye a tartós tankönyvek iskolai használatát. Az ingyenes használatra átadott tartós tankönyvek jelentősen enyhíthetik a gyermeket nevelő családok és a költségvetés terheit. Az oktatási tárca nem kíván jelentősen beavatkozni a kialakult tankönyvpiaci viszonyokba, viszont hozzá akar járulni ahhoz, hogy a kormány által kitűzött és a szülők által régóta elvárt takarékossági szempontok hatékonyabban érvényesüljenek az iskolai tankönyvellátás folyamatában. A tankönyvrendelet útján a tárca a kiadókat – jelenleg csekély mértékben alkalmazott - tartós tankönyvek fejlesztésére akarja ösztönözni azáltal, hogy a 27. § (2) bekezdésében meghatározta: az ingyenes tankönyv felmenő rendszerű biztosításával párhuzamosan, az iskola köteles tartós tankönyvet rendelni adott tantárgyból (a matematika műveltségterület kivételével), ha ilyen előfordul a tankönyvjegyzéken. Ezt először a 2013/2014. tanévi tankönyvrendelés során kell alkalmazni az általános iskolák első évfolyamai vonatkozásában, majd azt követően tanévenként felmenő rendszerben. Az új szabályozás alapján a tartós tankönyvként való használathoz egyrészt szigorúbb technológiai szempontoknak kell megfelelnie egy kiadványnak, ugyanakkor nem tartalmazhat bejegyzést igénylő feladatokat a tanulók számára. A 29. § (4) bekezdés alapján az állam által biztosított ingyenes tartós tankönyveket az igazgatónak az iskola könyvtári állományába kell venni, és a tanuló részére a tanév feladataihoz rendelkezésre kell bocsátani az iskola házirendjében meghatározottak szerint. A tartósként nem használható munkafüzetekre, feladatlapokra nem vonatkozik ez a rendelkezés.

35


Állami tankönyvterjesztés A tankönyvtörvény 2011 novemberében történt módosítása létrehozta és a 2013/2014-es tanévtől kezdődően bevezeti az állami tankönyvforgalmazás új rendszerét. Az országos tankönyvellátást az állam a Könyvtárellátó Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft.-n (a továbbiakban: Könyvtárellátó) keresztül látja el. A változtatás célja, hogy kizárólag oktatásiszakmai szempontok alapján történjen a tankönyvek kiválasztása és megrendelése, a tankönyvbeszerzés átláthatósága növekedjen, továbbá csökkenjenek a szülők, valamint a költségvetés számára a tankönyvellátással járó kiadások. A Könyvtárellátó a tankönyvellátás soron következő feladatainak végrehajtása érdekében kapcsolatban áll a fenntartókkal és az iskolákkal. A Könyvtárellátó első lépésként tankönyvellátási szerződést köt az iskolákkal a tankönyvrendelet 10. melléklete alapján azzal, hogy az állami intézményfenntartó központ (Klebelsberg Intézményfenntartó Központ) fenntartásában működő iskolák esetében a tankönyvellátás minden fázisában a Központ jóváhagyásával és ellenőrzésével történik az iskolákkal való kapcsolattartás, így a szerződéskötés és a tankönyvrendelés is. A tankönyvrendelést a tankönyvrendelet hatálybalépésétől kezdve az iskola elsősorban a Könyvtárellátó által működtetett elektronikus információs rendszer alkalmazásával a Könyvtárellátónak küldi meg. A Könyvtárellátó a tankönyvellátási megállapodások aláírását követően jelszót küld az iskoláknak, amivel beléphetnek a Könyvtárellátó elektronikus felületére (http://kello.hu) és elkezdhetik a tankönyvek megrendelését. A rendelési felületre való belépést megelőzően a tankönyvjegyzék – tájékoztató jelleggel elérhető az Oktatási Hivatal honlapján: http://www.oktatas.hu/kozneveles/tankonyv/jegyzek_es_rendeles/tankonyvjegyzek A tankönyvtörvény és a tankönyvrendelet új szabályozása alapján módosult a tankönyvrendelés határideje: a 26. § (1) bekezdés szerint a tankönyvrendelés határideje március utolsó munkanapja, a tankönyvrendelés módosításának határideje június 15-e, a pótrendelés határideje szeptember 5-e. A korábbi évek gyakorlatától eltérően a tankönyvrendelést a körülményekhez képest elvárható legteljesebb körben kell megtenni, legalább a kiválasztott tankönyvek címének, darabszámának, az érintett tanulók (ha ismertek) és a tanulókat esetlegesen megillető támogatások feltüntetésével. Az iskolának a megrendelés során azokat a tanulókat is fel kell tüntetni, akik számára nem rendel tankönyvet, az okok megjelölésével. A módosításra és a pótrendelésre csak indokolt esetben, így különösen az osztálylétszám változása esetén kerülhet sor. A módosítás és a pótrendelés során csak a végleges rendelésben megadott tankönyvek darabszámát lehet módosítani, ennek mértéke az eredeti rendeléstől maximum tíz százalékban térhet el. Az iskola a Könyvtárellátó rendszerében leadott rendelését követően – e rendszeren belül összesített adatokat küld a közoktatás információs rendszerének (KIR) a megrendelésről. A rendelés folyamán a tankönyvrendeléseket a Könyvtárellátó összesíti és az érintett kiadóknak 36


továbbítja. A kiadó a Könyvtárellátótól kapott megrendeléseket a Könyvtárellátónak visszaigazolja, amiről a Könyvtárellátó a rendelést leadó intézményeket és fenntartóikat értesíti. Az iskolák tehát már nem állnak közvetlen kapcsolatban a kiadókkal. A Könyvtárellátó a korábbi eltérő feltételekkel biztosított intézményi szintű tankönyvterjesztési rendszerhez képest országosan egységes, áttekinthető, tanulói szintű tankönyvellátást hoz létre, amely egy magasabb minőségű szolgáltatás keretében az iskolák és a szülők számára számos előnnyel jár (csekkes fizetés, informatikai támogatás az iskolai könyvtárak egységes kezeléséhez). Iskolán belüli tankönyvellátási feladatok A jelenlegi gyakorlatnak megfelelően az iskolán belüli tankönyvellátás megszervezése és lebonyolítása a jövőben is az iskola feladata és felelőssége marad. A tankönyvrendelet 29. § (1) bekezdése szerint a tankönyvrendelés elkészítésével egyidejűleg az iskolai tankönyvellátás helyi rendjében az iskola igazgatójának meg kell nevezni a tankönyvfelelőst, annak feladatait, az iskolai tankönyvellátás során elvégzésre kerülő munka ellenértéke elismerésének elveit. Az iskola a tankönyveket a Könyvtárellátótól a tanulók részére megbízásból értékesítésre átveszi, majd a tankönyvfelelős részt vesz a tankönyvellátással kapcsolatos iskolai helyi feladatok ellátásában: többek között a Könyvtárellátó által beszerzett tankönyveknek a tanulók és az iskolai könyvtár részére történő átadásában; a sérült, elveszett, hibás tankönyvek pótlásában és a visszáru kezelés iskolán belüli feladatainak lebonyolításában; valamint az ehhez kapcsolódó adminisztratív és elszámolási feladatok elvégzésében. Az iskola számára a Könyvtárellátó az iskolai helyi feladatok ellátásának elősegítése érdekében díjazást fizet, a díjazás felhasználásának szabályairól az iskolai tankönyvellátás helyi rendjében kell rendelkezni. Az új kerettantervekhez illeszkedő új fejlesztésű tankönyvek megrendelése Az egyes oktatási tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 73/2013. (III. 8.) Korm. rendelet 16. §-a módosította a Nemzeti alaptanterv bevezetésének ütemezését. A módosítás szerint a Nemzeti alaptanterv 10. § (1) bekezdése alapján az új tanterv szerinti nevelés-oktatás 2013. szeptember 1-jén a következő évfolyamokon kerül bevezetésre: • az iskolák kezdő évfolyamán, továbbá az iskolák ötödik évfolyamán. Az új kerettantervi szabályozáshoz kapcsolódva új tankönyvek kifejlesztésére kerül sor a tankönyvkiadók részéről. A piaci körülmények között működő tankönyvkiadók új tankönyveit az Oktatási Hivatal folyamatosan bírálja el, és amelyek megfelelnek az engedélyezési feltételeknek, azokat a kiadó kérelmére közzéteszi a tankönyvjegyzéken, amelyről az iskolák a Könyvtárellátó elektronikus rendszerében választhatnak. A tankönyvrendelet 27. § (6) bekezdése szerint az iskola igazgatója a Nemzeti alaptanterv felmenő rendszerű bevezetésével érintett iskolai évfolyamokon bármely tantárgyhoz csak olyan tankönyvet rendelhet, amelyiknek a tankönyvvé nyilvánítása az új kerettantervek alapján történt. Abban az esetben, ha adott tantárgyhoz nem adtak ki új kerettantervet, vagy az 37


új kerettantervhez nem szerepel tankönyv a hivatalos tankönyvjegyzéken, az iskola a régi könyvek közül választhat. Az új fejlesztésű tankönyvek a Könyvtárellátó rendszerében jól látható módon lesznek feltüntetve a megkülönböztetett kiválasztási eljárás érdekében. A 2013/2014-es tanév új tankönyvekkel való ellátásának érdekében a tárca az új kerettantervekkel érintett évfolyamokra vonatkozólag a rendelés határidejét átmeneti szabállyal – csak ebben az évben – későbbi időpontban határozta meg, mert lehetőséget kíván biztosítani a kiadói fejlesztés és az iskolai megrendelés teljes körű lezárására. A tankönyvrendelet 36. § (6) bekezdése alapján az iskola a tankönyvrendelését 2013. március utolsó munkanapja és 2013. május 15-e között módosíthatja és kiegészítheti a kerettantervi rendelet alapján jóváhagyott új fejlesztésű tankönyvekkel. Az iskoláknak – a megrendelés és a gyártás egységes tervezésének érdekében – az új tantervekkel érintett évfolyamokra március végéig nem kell könyvet rendelni. Ha ezen évfolyamok esetén valamely tantárgyból a kiadók nem kínálnak új fejlesztésű tankönyvet, akkor az iskolák rendelhetnek május 15-éig régi könyvet is. Összefoglalva: a Nemzeti alaptanterv és az új kerettantervek felmenő rendszerű bevezetésével érintett évfolyamokra 2013. május 15-éig, a kifutó évfolyamokra viszont csak 2013. március végéig lehet tankönyvrendelést leadni. A tankönyvrendelés folyamata a 2013/2014. tanévre Az átalakuló tartalmi és jogszabályi feltételeknek megfelelően a tankönyvrendelés és a tankönyvellátás menetrendje a következőképpen alakul a 2013. évben: • 2012. december végén megjelent a kerettantervek legnagyobb része, amelyek alapján a tankönyvkiadók a készülő új könyveiket a tantervi reformhoz igazíthatják. • 2013. januártól a kiadók benyújthatták engedélyezésre az új kerettantervekre kifejlesztett tankönyveiket, amelyeket az Oktatási Hivatal engedélyez, amennyiben a vonatkozó szabályoknak megfelelnek. • 2013. februárban megjelent az új tankönyvrendelet, amely részletesen szabályozza a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás új rendjét azzal, hogy a korábban megkezdett eljárásokat ezen rendelet alapján kell befejezni. • 2013. februártól kezdve a Könyvtárellátó tankönyvellátási szerződést köt az iskolákkal. • 2013. februárban az Oktatási Hivatal közzéteszi, majd folyamatosan frissíti a tankönyvjegyzéket, amiről az iskolák megrendelik a tankönyveket a Könyvtárellátó elektronikus rendszerében. • 2013. március végéig az iskolák megrendelik a tantervi reformmal nem érintett (kifutó) évfolyamokra alkalmazni kívánt tankönyveket a Könyvtárellátó rendszerében.

38


• 2013. áprilisban a Könyvtárellátó az összegyűjtött megrendeléseket első körben továbbítja a kiadóknak, majd visszajelzi az iskoláknak a kiadók rendelésfelvételét. • 2013. május 15-éig az iskolák megrendelik az új kerettantervekhez kifejlesztett tankönyveket. • 2013. június 15-éig és szeptember 5-éig az iskolák módosíthatják megrendeléseiket – kizárólag mennyiségi szempontból - a beiratkozások és a létszámváltozások függvényében, amelyekről a Könyvtárellátó részletesen egyeztet a tankönyvkiadókkal. • 2013. júliusig a kiadók a Könyvtárellátó központi raktáraiba szállítják a megrendelt tankönyveket. • 2013. augusztusban a Könyvtárellátó a közreműködő partnereivel kiszállítja az iskoláknak a tankönyveket. Dr. Hoffmann Rózsa

10. melléklet Egyéb rendelkezések Lyukas óra: A tanuló lyukas órában köteles a számára kijelölt helyen tartózkodni felnőtt felügyelete alatt. Kisbusz használata: Amennyiben a tanuló nem tartja be az alapvető magatartási és közlekedésbiztonsági szabályokat, 3 írásbeli figyelmeztetés után ( helye: tájékoztató füzet) az utazásból kizárható. A továbbiakban a szülő oldja meg a gyermek utaztatását. Használatára rendszeresen az 1-3. évfolyam (21 tanuló) jogosultak. Az iskola tanulói egyéb, egyedileg elbírált alkalmakkor vehetik igénybe a szolgáltatást. Emelt szintű képzésre sorolás elvei: A kerettantervi rendeletben az iskola által tervezett kötelező tanórai foglalkozásokra azon tanulóink részére, kiknek a 2. év végi, a 3. év végi és a 4. félévi tanulmányi eredménye matematika, magyar, legalább (4) jó, minden tantárgyra vetített tanulmányi átlaga a 3,75-ot meghaladja, a következő választási lehetőségekkel élhet: 

emelt szintű angol képzésben, 39




emelt óraszámú informatika tanulásában vehet részt.

Akik a feltételeknek nem felelnek meg, azon tanulók részére a matematika és a magyar helyi tantervi programokhoz kapcsolódóan kötelező képességfejlesztő foglalkozáson kell részt venniük. Magántanuló A tankötelezettség rendszeres iskolába járással és magántanulóként is teljesíthető. A magántanulói jogviszony a mindenkor érvényben levő jogszabályok alapján létesíthető. A magántanuló a készségtárgyak tanulása alól mentesíthető. A magántanuló a tanév végén törvényben szabályozott tantárgyakból, az adott évfolyamon osztályozóvizsgát köteles tenni. Az értékelés, minősítés és továbbhaladás rendje ebben az esetben is azonos az általános eljárás rendjével. A tanköteles magántanuló felkészítése a szülő feladata, melyhez kérésére az iskola segítséget nyújthat.

40

Bevezető rendelkezések

Recommend Documents